X .

B n d a p s i t , Í935 d c n a b t r 25 . VII. é W o l y a m . 25 . s z á m .

A MAGYAR GÖRÖG-KATOLIKUSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE

S z e r k e s z t ő s e ^ é s k i a d ó h i v a t a l :

Budapes t , VIII., Üllői út 4. I. e m . P o s t a t a k a r é k p é n z t á r ! c s e k k s z á m l a M A G O S z : 4 4 . 9 8 0 .

T e l e i o n s z á m : 8 3 0 - 5 4 . M e g j e l e n i k k é t k e t e a k l n t .

Főszerkesztő: GR ÓH ISTVÁN Felelős szerkesztő: M I K U L I C H K Á R O L Y

Előfizetési árak: Egész évre 8 P, félévre 4 P, Amerikában egész évre 16 P

MAGOSz tagjainak egész évre 5 P.

Egyes szám ára 20 fillér, Amerikában 40 fillér.

Karácsonyi győzelmi dal. Patrona Hungáriáé... az Égi Rózsa... S mig a billentyűkön szaladoz kezem, megsimogat a selymes, drága Szem, az Anyáé, a Máriáé... akár anyámé!

S hogy fogy a perc, a szent, az ünnepi, a makuláját leveti, belé fonódik a győzelmes dalba s elringat lágyan Mária karja...

Téged kereslek a dallal Szűzanya! Ha fájdalomtól könnyes a szemem, Öledbe hajtom szenvedő fejem És kínjaimat már nem érezem.

Kovács Zoltán.

Fekete Karácsony. Kétezer esztendővel ezelőtt az ember éle-

tének atna rövid úlja, mely a születésnél kez-dődik s a halálnál végződik, tele volt szórva a fájdalmak és szenvedések töviseivel.

És a szenvedések kereszlútját járó embert állandó árnyként követte az — útra cura — a sötét gond s gyakran kerültek útjába a bű-nöknek pokoli démonjai, melyek magukkal rántották őt a vétkek fertőjébe.

És az ember nem talált kivezető utat, mert elvesztette hitét s szivében a szeretet tüzének még a parazsa is elhamvadt.

Komor, sötét, csillagtalan volt az élet ég-boltozata. De ime ! Ott távol Keleten egy tün-döklő üstökös megtöri az embeii élet éjsza-kájának sötétségét s újra feltűzi az égre a hit, remény és szeretet Napját s leszáll az Égből a földre maga az Isten kimondhatatlan és megbocsájtó jóságával, hogy a bűnös emberi-ségtől széttépett fonalat, mely az Istent az emberekkel összefűzte, újra összekösse.

Leszáll égi trónusáról a végtelen Jóság, hogy ő maga járja végig a szenvedések golgota út-ját, melynek utolsó állomása a szégyenletes, de a bűnös emberiséget megváltó s isteni vér-rel _ megfestett bitó.

És a megváltott ember újra öntudatára éb-red emberi mivoltának s öntudatára ébred annak is, hogy a világa nem a földi világ, ha-nem az a világ, mely ott a csillagos égen túl ragyog, az öröm és boldogság, az örökkévaló-ság világa.

Ma ismét Jézus születésének napját ünne-peljük, de örömtelenül, mert úgy, mint két ezredévvel ezelőtt földi utunk a szenvedések töviseivel van újra teleszórva.

A Jézustól lehozott hit, remény és szeretet tüzének még utolsó szikrája is kialudt az em-berek szivében.

Mint az Isten száműzöttjei járjuk az élet mesgyéjét.

Az emberi szivek és lelkek oltárán a Meg-váltótól lehozott égi szeretet lángja helyett a gyűlölet és testvéríetlenség lángja lobog s a szívek oltárai körül a legocsmányabb bűnök ülik orgiájukat.

Óh! Hová süllyedt az Isten képére terem-tett ember!

Elkövetkezett a rómaiak nagy költőjétől, Ovidiustól megjósolt idő, amikor elmenekül-nek a földről a szégyen, igazság és hűség s helyükbe jönnek a csalás, fondorkodás, az erőszak és kapzsiság.

Elkövetkezett a megjósolt idő, amikor: „Virgo caede madentes, nesima caelestum terras Astvea reliquit."

Igen! Az Igazság elhagyta a gyilkosságtól és vértől áztatott földet.

Mikulich Károly.

A békesség útján. A betlehemi egyszeiü jászol előtt térdeplő,

bus szivünk imádatával könnyező parányi csa-patunk remegő ajkáról Hozzad száll sóhajtá-sunk, fájó kiáltásunk: árvákká, árvábbakká, legárvábbakká, sőt legeslegár vábbakká lettünk az összes vallási gyülekezetek között. Óh! mi-ért nincs további felfokozása e gyötrő, e sor-vasztó árva szópak, hogy a lázszerüség diag-nosztikai pontosságával feltüzelné arcunkon elárvultságunk riasztó pirosságát, Ezzel az ag-gasztó lázas martiromsággal nézünk egymás szemébe. A gyászos határvonalon túlra só-hajtva tekintünk elveszett intézményeink, ja-vaink után és gyökértelenségünkben levegőért kiáltunk. Mindenünk, ami sajátunk volt, már csak a múlté. A halódás lassú bizonytalan-sága feletti gyötrődéseink pusztaságában ke-resünk kiutat élnivágyódásunk ösztönösségé-től hajtva. Mely eszmei elgondolás emelheti fel feltámadásunkat lepecsételten tartó kőlapot? Szétszóiódottságunk dacára is jószándéku egy-beolvadásunkat hogyan vonjuk szorosabbra azonos és egyvonalu elvek lángralobbanásá-val meddő, egyéni akarásokat figyelmen kivíil hagyva? Hogyan hajtsuk végre az összeivelés-nek azt a zseniális számtani müveletét, amit közösnevezőre való hozásnak neveznek? Az összeállásnak eme győzedelmes kivívását szol-gáló bensőséges igyekezet volna imádságos ajkunk szózata és elhivatottságunk legjóságo-sabb biztositéka. Azt az összekovácsoló esz-mét ajándékul hozó boldog időt zsolozsmázza imát suttogó ajkunk adventi magunkbaszállá-

sunk bizakodó reménységével. Ez a prófétai hirnök, ha jönni fog eget ostromló zokogásunk nyomán, csakis a betlehemi jászol felett zengő angyali melódiával köszönhet miránk, akik a megvalósulás keresésének labirintusában apró-lékosságok morzsáin pepecselve nem láthatjuk meg célkitűzésűnk diadalmi lobogóját akar-nokságunk sürü erdejétől. Hittestvéri közös-ségünk erejét darabokra tördelő megmozdulá-sokát engedjük át a sok százezres és milliós közületeknek.

A kéz kézhez való kapcsolódás nehezen el-határozó lendülését meg kell tennünk minden hátsó utógondolat kikapcsolásával, történelmi elhivatottságunkban pátallanul álló lesújtottság eme legnehezebb, legváltságosabb perceiben.

Kobulniczky Cyrill.

11 Szent Miblós Társaság ünnepi uacsorájs. A budapesti görögkatolikusok Szent Miklós

Asztaltársasága december 7 én este ünnepelte védszentje névünnepét, A budai Zöldfa ven-déglő különtermét ebből az alkalomból szí-nültig megtöltötte a görögkatolikus intelligen-cia, A budapestiek mellett a pestkörnyék és a vidék kiküldöttei is megjelentek. Örömmel említjük meg, hogy már egy dunántúli görög-katolikus díaspora — Nagykanizsa — is kép-viseltette magát két megbízottal. A Hajdudo-rogon elvetett mag —- püspökségünk kiter-jesztésének gondolata — kezdi megteremn első gyümölcseit . , ,

Az első pohárköszöntőt Gróh István, a Ma-gosz diszelnöke mondotta s a magyar közép-osztállyal foglalkozott, A középosztályt régen a köznemesség alkotta, ma az értelmiségi fog-lalkozásúakból tevődik össze. A középosztály, a turáni vérségű honalapító utódai mellett, mindig soraiba fogadta másnemzetiségek ki-váló, magyarrá vált tagjait is. Köztudomású, hogy a legutóbbi két hercegprímás, Csernoch és Serédy tót származású. Klebelsberg és Hó-man kultuszminiszterek sváb ősök ivadékai. A jórészt rutén eredetű görögkatolíkusság, főleg a papcsaládok ivadékaiból alakult értel-misége révén, becses lelki tulajdonságokkal gazdagította a magyar középosztályt. Melyek is ezek a lelki tulajdonságok? Mindenekelőtt a családi élet tisztasága, A szaporodási sta-tisztikában a görögatolikusok vezetnek. Adtunk egyebet is: a munka szeretetét és a fegyelem érzetét. Ezek a tulajdonságok, kiegészítve a turáni vérség diktálta temperatummal, igen előnyösek a magyarságra nézve, A középosz-tálynak, mint történelmi osztálynak az integ-ritás helyreállításáért folyó küzdelemben is ve-zérszerepet kell vinni,

Lyachovits László felszólalásában a magyar anyákat éltette.

2 G Ö R Ö G K A T O L I K U S S Z E M L E — — — — — — - 1935' december 25

Dr. Sztankay Andor görögkatolikus lelkész a Szent Miklós Társaság által megvalósított intézményeket: a Görögkatolikus Szemlét, in-ternátus egyesületet és a Magoszt üdvözölte. A pesti egyház harminc éves fájának első üde hajtását, a budai paróchiát és annak agilis vezetőjét, Balogh Bálint esperest is felköszön-tötte, Örömmel állapította meg, hogy az aga-pén résztvevők száma hólabdarendszerűteg évről évre emelkedik. Kéri a megjelenteket, hogy a Szent Miklós szelleméből fakadó sze-retet továbbra is fűzze őket egybe.

Balogh Bálint esperes megköszöni Sztankay Andor megemlékezését. Örül, hogy a Szent Miklós társaságban sok budai is van.

Dr. Vaszkó Endre miniszteri tanácsos egy régebbi Szent Miklós estén megtörtént epizódot elevenített fel. Valaki akkor különösnek talál-ta, hogy a görögkatolikusok ily nehézháborus időkben is jókedvűek. Azt felelte akkor ő, hogy mi még nehezebb időkben is vidámak voltunk, Limanovánál pld. 8000 görögkatolikus moso-lyogva ment a halálba.

Bujda Ede nyűg, ipariskolai igazgató kérte a hittestvéreket, hogy gondoskodjanak arról, hogy a görögkatolikusság életében előfordult nevezetesebb epizódok a Szemlében megörö-kíttessenek.

A megjelent vendégek csak a késő éjjeli órákban széledtek el.

üz álmosdiak nagy ünnepe. Technikai okokból csak megkésve emlékez-

hetünk meg arról az igazán lélekemelő és kedves ünnepségről, mellyel a buzgó álmosdi hívek november 17 én ünnepelték templomuk újjászentelését,

A tartós esőzésben egyetlen ragyogó, nap-sütéses nap minthacsak jelképezni akarta volna ennek a mi borús, szomorú jelenünkben oly örvendetes napnak jelentőségét és értékét. Mert szinte teljesen megújított görögkatolikus magyar templomot szentelni, uj oltárt állítani, melyen az édes magyar nyelv szól az Isten-hez és a keleti végek magyarjaihoz, nem min-dennapi esemény ma, trianoni nyomorúsá-gunkban.

A Vallásalap, mint kegyúr segítségével s az álmosdi hivek példaadó áldozatkészségével kí-vül balíil gyönyörűen megújított templomba azok áldozatkészségéből, akik legtöbbet buz-

TARCA

gólkodtak a megújítás érdekében, nagyon szép és művészi Ízlésű uj oltár került. Az ikonosz-tázion képei művészi átfestéssel megujultak és ujakkal gyarapodtak. A mennyezet és szentély-fal uj és igen stílszerű falfestménnyel gazda-godott. A leiiiplompadok is uj külsőt nyertek. Kivül barlangszerű boltozásban a lourdesi Szűz szobrát állították fel és az egész templomnak méltó keretűi csinos kőalapu kerítést emeltek. A kerítéshez dr. Hollösy Andor községi or-vos maga egy vagon terméskövet adott! Gyu-lay Sándor kisbirtokos pedig a padok megújí-tását, teljes átfestését vállalta és végezte. De ki tudná névszerint is feljegyezni azokat a jó híveket, akik buzgó lelkészük példájára és ve-zetése alatt Isten házának ékességééit oly so-kat és oly szívesen áldoztak.

A templomszentelés és oltárszentelés szer-tartását Mosolygó Dezső kerületi esperes vé-gezte fényes segédlettel. Az ünnepélyes szent misét Szeréiny Viktor szt. széki tanácsos, Vo-lovcsák Miklós nagylétai lelkész és Nádasy Béla álmosdi lelkész konceUbrálásával Mo solygó Dezső kerületi esperes végezte, míg a templomszentelési szentbeszédet Nádasy László paposi plébános mondotta gyönyörű gondola-tokkal gazdag, mesteri felépítéssel,

A templomszentelési szertartás és a szent-mise alatt Papp Zoltán álmosdi gör, kat. kán-tortanító gyermekkara előadta Mátyás József és Orosz István alkalmi énekdarabját, nagyon szép felkészültséggel.

A szentmise után Nádasy Béla parochus és minden nemes ügyben lelkes segítőtársa, az álmosdiak kedves „tisztelendőasszonya" hatvan-terítékes ebéden látta vendégül a szépszámú vendégsereget.

Nem mulaszthatom el, hogy a művészien szép templomi képek mesterét, Papp Ferenc debreceni templomfestőt a legmelegebb dicsé-rettel meg ne említsem. Munkájának művészi értéke s emellett a szó szoros értelmében vett hihetetlen olcsósága igen jó ajánlólevél az anyagiakban nem bővelkedő görögkatolikus egyházközségek ternplomfestéséhez.

Az álmosdiak eddigi nagy buzgósága és újabb áldozatkészsége igazán példaadó lehet minden egyházközség számára s egyúttal bi-zonyítéka annak, hogy ahol buzgó parochus és a hívek lelki harqioniája ki van építve, ott áldás és haladás virágzik és termel szerény eszközökkel ís nagy eredményeket.

(M-ás).

H Í R E K G ö r ö g k a t o l i k u s u j m i s é s e k . „Ég és föld

elmúlnak, de az én igéim el nem múlnak", .•/ A magyar gürögkatolikus egyházmegye Isten szerető Főpásztora e soha el nem muló szent Igék hirdetésére hatalmazta fel és szentelte áldozó papokká 1935. december hó 6-án, szt. Miklós püspök ünnepnapján Puskás Lajos, Seszták László, Timaffy András, Fekete La-jos, Míklósvölgyí József, Vattamány Bertalan és Bihari Bertalan tanulroányvégzett papnö-vendéket. Adja Isten, hogy minél több lelket vezessenek át az élet viharos tengerén az örök Hazába I

P r i m í c i a . Bihari Bertalan december 8-án mutatta be kézvezetője Damjanovich József máriapócsi kerületi esperes nyirgyulaji lelkész kitüntető közreműködésével szentmiséjének első zsengéjét a nyírbátori gör. kat. templom-ban. De ott tevékenykedtek ezen örvendetes alkalomból dr. Bába Miklós piricsei és Ár-kossy István nyirbátorí oltártestvérek is. Könnybelábadt a szemünk, megremegett a szi-vünk, amikor az alig pár hete elhunyt makói gör. Wat. lelkész bánatos édesanyjának legki-sebbik fia áldozópapi ruhába öltözötten az Ur díszes oltára elé lépett. Édesanyám tekinteté-ből megértettem, hogy egyet gondolunk: Jól van újra minden. Harangok zugnak talán a menyországban is: És angyalok örömrepesve adják tovább, hogy: első szent Mise! De már kezdődött is! Kellemes hangjának halk tremo-lója nem leplezhette, hogy ez életének legbol-dogabb perce, amelyre epedő vágyakozással vár). Angyaloktól környezett aranyos kehely fölé hajolva, gyönyörködhet az Úrban:

„Uram Té nézel engem S én nézlek Téged vissza, Szelíd nézésedet, kedves nézésedet Bus lelkem mohón issza."

Kis gimnazista volt még, mikor szerető aty-ját elveszítette, özvegy édesanyja a jóis tenre bizta. Nem hallgathatjuk el, hogy Isten külö-nös gondviselésének tudható be, hogy annyi akadály és nehézség ellenére e diszes tiszt-ségében makulátlan lelkének kincseivel a lé-lek örök üdvösségéért küzdők sorába állha-tott. Első miséjére annyian összesereglettek, hogy a templom szorongásig megtelt. A híve-ket dr. Bába Miklós és Árkossy István gyón-tatták. Különösen meg kell emlékeznünk Ar-

Ného p ü s p ö k h ö z is ü l ik m e n n i . . . Hát bizony megesett, hogy a szepesi papok-

nak, tanítóknak néha a püspökhöz kellett s illett is menni.

Van azon a területen elég fénylő, a nap su-garait erősen visszaverő sziklás kő , , . s ha-bár erősen fénylik: mégsem arany! Még vas se! Ha tehát valami jobb állás kínálkozott s hegy-erdői közti területen kevesebb volt a s z i k l a . . . több termésre lehetett számítani: kívánatosabb volt a dolgozni tudó, szerető embereknek. A kényszer oda csábítgatta őket.

Igaz azonban az is, hogy amíg a régi világ-ban az uj állomás megüresedése köztudomásra jutott — talán már be is volt töltve, avagy a hosszú gondolkodás folytán szintén betöltetett, mégis köteles az ember néha a jobbnak re-mélt állás érdekében ís bizonyos lépéseket — szórói-szóra értve — lenni.

Távírda, telefon nem volt. Ma síncsen. Kocsi nincsen. A vasút három-négy órányira esik. Ilyen állapotok mellett az elindulás mindig fölötte nehéz volt.

A pap a tanítóval, a tanitó a pappal, mind-ketten —<; ha volt — a jegyzővel is meghány-ták, vetették a dolgokat. Sőt még a korcs-márossal is tanácsos volt tárgyalni, miután ő, szabad ember létére, üzlete szempontjából is mindenfelé barangolt, legjobban ismerte az illető falvak körülményeit: a papi, tanítói jö-vedelmeket. Az összes helyi kellemességek lekszikonszerű ismerőse s ismertetője volt.

Még azt is tudta, hol tudnak többet inni. A főbb emberekkel való tárgyalás után kö-

vetkeztek a felső és az alsó szomszédok is! Ki így, ki amúgy gondolkozott, de ezen tevé-kenykedés közben inégis kitudódott, érdemes-e innen elmenni s kifizetődik-e a sok kellemet-lenséggel s költségekkel járó hurcolkodás.

S habár az új falu kinevezett papjáért, ta-nítójáért köteles volt az úgynevezett „For-spannokat"', kocsikat küldeni, mégis eléggé kellemetlen volt. Hat-nyolc kocsi, ugyanannyi vagy esetleg még hozzáugró több gazdát is jelentett, kiket legalább ítókávaUHett bátorítani.

Dehát, ha a kistanács a menést javasolta, bizony „muszáj" volt a püspök elé járulni. *

Ha valaki földkörüli útra készül, nem végez olyan körültekintő búcsuzkodásokat, mint akkoriban, ha a püspökhöz kellett menni.

Közben tudakolta, nem megy-e valaki leg-alább a szomszéd városig kocsijával? Ha igen, az utazás kedvezőbb mederbe terelődött, mert legalább az illetőt egy-két óráig jól összeráz-hatta a nem igen gondozott köves út. A lába azonban pihenhetett s az út további gyalogos folytatása — ennyi rázás után — üdülés volt.

A szükséges út a Poprád folyó kis völgyé-ben fekszik. Lublófüredíg, ahol Klapka György utolsó élvezetes nyarát töltötte, kellemes. In-nen azonban folytonos az emelkedés s hat-hétszáz méteres magasságokon „Gromos" ne-vezetű hegyen megy keresztül.

Mielőtt a gyönyörű fenyvesen vezető útra térnénk, tekintetünk a balra kanyarodó Pop-rádra esik, mert nem tud velünk tartani s kénytelen a hegyet megkerülni.

Ugyanekkor egy piramis alakú obeliszk hegyet pillantunk meg, amelyet állítólag az

ördög a Tátrából Palocsa-vára összezúzására vitt volna, de ütvén az óra, leejtette, mert a pokolba sietve vissza kellett térnie. Többet nem tudunk róla. Ezeket arra mindeki tudja s ha van ideje, meg is nézi s akkor látja, hogy tényleg olyan a fekvése, mintha súlyánál fogva a földbe süllyedt volna.

De miután a gyalogos az országúton nem üdülés céljából jár, hamarosan bejut a szép fenyvesbe. Erre a levegőre, ennyi gyaloglás után szüksége is van, hogy tüdejét a fenyő balzsamos illata átjárja s vérét fölfrissítse. Ha megfelelő az idő: le is ül, mert a vasúthoz vezető útnak a közepe s kétórai gyaloglással érhető el Kövesfalva, Gnézda, avagy Krom-pach—Berkenyéd felől.

Átmenve a hegyen, Palocsa-vára mellett el-haladva, ismét a Poprádhoz s a rajta Palo-csára átvezető hidhoz érünk. A vár a jobbol-dali magaslaton, a falu Poprádon túl s a bal-oldalon fekszik.

Ha reggel indultunk, átmegyünk a várhe-gyen Lubotín falu őrházáig s bevártuk a déli vonatot, de gyakran a hegy tetejéről már csak a füttyöt hallhattuk s a vonat hátsó szerelvé-nyét láthattuk, amint búcsút intett felénk !

Ha azonban délután érünk ide, átmegyünk a hidon, hogy Palocsán keresztül a szem messze fekvő s az ország határfalucskájához Orlóra érhessünk.

Ebben az esetben itten kell hálnunk, hogy a hajnali vonathoz, a Poprádon keresztül tu-tajon átmehessünk, mert a falu állomása jobb-oldalon s a túlsó parton van. Csupa kellemes akadály!

A pap a paphoz, a tanitó a tanítóhoz szállt. Hová is mehetett volna ? Hiszen annyi enni-valót nem vihetett magával s amit hozott, azt

1935 december 25 G Ö R Ö G K A T O L I K U S S Z E M L E - i i 'i ji •! i i. .,.ii.

3

kossy István, mint az örömnap szónokának brilliáns prédikációjáról. Párhuzamot vont az •élet és lélekmentés szolgálatai kőzett és soha nem hallott gondolatokkal világított rá arra a szédületes nagy hatalomra, amellyel a kat. pap Krisztus akarata folytán rendelkezik. Pö-rölyként hatott minden szó, azonkívül az uj misésnek utravalóul szolgált. Szent Mise és első papi áldás után az uj misés édesanyja szerény ebédet adott a vendégek tiszteleiére, amikor is Damjanovich József esperes-lelkész a római Pápára és a Püspük Ur Onagyméltó-ságára meleghangú pohárköszöntőt mondott.

" Ezután kedves köszöntő hangzott el még dr. Bába Miklós, Arkossy István, Bihari Berta-lan, Malmos József és Iváncsó Jenő Ödön ré-

Insta l lác ió . Balogh Bálint budai gör. kat. parochus ünnepélyes beiktatása 1936, január 12 én lesz a Szent Flóriánról elnevezett budai plébániatemplomban. Az egyházi szertartáso-kat Mihalovich Sándor nyíregyházai kanonok fogja végezni. A beiktatást díszebéd követi a Budai Katolikus Körben.

P r i m i c i a D e b r e c e n b e n . December 8-án vasárnap mondotta első szent miséjét a deb-receniek gyönyörű templomában Fekete La-jos ujdonszentelt áldozár Orosz Ágoston hit-oktató lelkész kézvezetése és Fodor Antal s. lelkész segédkezése mellett. A fehér virág-díszbe öltöztetett templomot zsúfolásig megtöl-tötte a buzgó hivek nagy serege. Szent mise alatt Papp Gyula szt.-széki tanácsos, parochus mondott megható buzdítást az ujmiséshez és nagyszerűén vázolta a papi hivatás méltósá-gát. A misevégi éltetések alkalmával most szerepelt először a legényegylet uj férfikara, mely Bányay Jenő és Orosz István „Éljen soká"-ját mutatta be Orosz István dirigálása mellett. A rendkívül dallamos és fordulatos hangszerelésü zenemüvet az uj kar ügyes be-tanulással adta elő. Ezrekre ment azoknak a száma, akik az ujmísés szülein és rokonságán kivül az ujmísés első áldásában részesültek s akik viszont Isten bőséges áldását kérik az u j áldozópap munkájára.

K a r á c s o n y i s z e r t a r t á s o k s o r r e n d j e Budán . A budai görögkatolíkus uj egyháznál megtartandó karácsonyi szertartások sorrendje: Kedden reggel 8 és 9 órakor szentmise ; 10 órakor kezdődnek a királyi imaórák. A szent-esti szertartások kezdete kedden este ponto-san fél 6 órakor, ugy, hogy mindenki idejé-

ben visszatérhet családja körébe. Szerdán, karácsony első napján reggel 8, 9, 10 és V2I2 órakor széntmisék és miroválás. Délután r h 5 órakor vecsernye. Csütörtökön 'A8-kor reggeli istentisztelet, 8, 9, 10 és 1/212 órakor szent-misék. Délután V25 órakor vecsernye. Pénte-ken reggel 8 és 9 órakor szentmisék.

A Ke le t i E g y h á z tudományos egyházpoli-tikai folyóirat decemberi száma megjelent. Gazdag és értékes írásai ebben a rendben so-rakoznak: Cikkek: Zapotoczky I. Konstantin: A jezsuiták és a keleti szertartás. Szántay-Szémán István dr.: Rítus és ritusváltoztatás III. Kozma János: Az atlényegülés időpontja a szent liturgiában. (5. közlemény.) Cosma Buccalo: Emléksorok a grotta-ferrataí híres görög apátsagban tett látogatásról. II. (Ford. Petrasovszky Leó. Krónika: P. Dudás Miklós: Isten hozta őketl Uniós nap Veszprémben és Győrben. Irodalom: Dr. P. Chr. Baur: lm christlichen Orient. (Ism. —) — Az 1935. évi Orient. (Ism. —) Figyelő: Esetek. Keleti Lexi-kon: Benjámin. — Ethíop vagy abesszin li-turgia. — Gallikán liturgia. — Gábriel. — Lechudijen Szofrón. — Mohílevi zsinat. —• Szabadkőművesség. — Szokolov Tichon.

K ö s z ö n e t n y i l v á n í t á s . A sátoraljaújhelyi görögkatolikus egyház hálás köszönetet mond ftdő. Iváncsó Béla plébános úrnak és a ho-mesteadi görögkatolíkus híveknek azért a 120 pengős adományért, amit á Görögkatolikus Legényegylet javára ajándékozlak. Jutalmuk legyen az a tudat, hogy szűkös filléreikből azoknak juttattak tekintélyes összeget, akik a Legényegylet nélkül talán örökre elvesztek volna az egyház számára.

N é p m i s s z i ó N y i r p a r a s z n y á n . A nyiri esperesi kerület missziós bizottságából Kor-pos Andor nyírcsászári és Karosi Ferenc nyirgebei lelkészek sikeres népmísszíót tar-tottak folyó hó 8-tól 12-ig a nyirparasznyai görögkatolikus templomban.

V á l a s z e g y a g g ó d ó p e s t i s z ü l ő l e v e -l ére . Tökéletesen talán soha meg nem old-ható kérdése lesz egyházközségünknek az is-kolás növendékek templombajárása, Szétszórt-ságunk és a nagy távolságok lehetetlenné te-szik, hogy az összes tanulóink minden vasár-nap megjelenjenek a szent misében, Tanulóink, még nagyobbak is, rendszertelenül jelentek meg a szent miséken. A templomlátogatásí jegyekkel való ellenőrzés nem bizonyult ki-elégítőnek, Éppen a pontos ellenőrzés tette

a négyórai gyaloglás már régen felemésztette, de meg nem voltak akkoriban még olyan kellemes s könnyű útitáskák,

Űgylátszik, hogy a kedves emlékű Tóth püspök gondolt is ezekre az utazásokra, mert Orló község úgy tanítói, mint papi jövedelmét valamivel nagyobbra arányosította.

Papja nagyon ügyes, okos s kedves ember is volt. Ez ügyessége már a vendégek érke-zése alkalmával is megnyilvánult. S habár mindenkit egyforma szeretettel fogadott, még-sem kaphatott nála mindenki ennivalót. Ven-dégszerető örömmel diskurált vendégével, mégsem volt mindenki kedves előtte. Nagyon előzékeny s ügyes felesége is csak egyszer jött be a szobába, hogy a férje hangulatát megfigyelje.

Csak soká tudódott ki, hogy azért, mert ha a pap ölelésre tárt karjain az ujjait kiterjesztve örült a vendégnek ' akkor kedves volt a ven-dég s az asszonyka készíthette a vacsorát, sőt előre is adhatott valamit s neki is szabad volt örülnie. De, ha a pap ujjai ökölbe szo-rulva örültek, akkor az asszonyt többé nem lehetett látni s a vendég is, korogván a gyomra, igyekezett mielőbb legalább a korcsmáig jutni, hogy némi eledelhez juthasson, mert ilyen he-lyen a korcsmárosok is korán szoktak lefe-küdni.

Ezek után megérthető, hogy néha a tanító is örülhetett papi vendégének, de viszont a tanítók is büszkélkedhettek papi sziveslátással.

Ha már a szállás biztosítva volt, még a tu-tajoshoz is kellett menni, hogy reggel négyre Poprádnál legyen. Ennyi küzdelem után bi-zony édes volt a lefekvés, sőt veszélyes, mert néha úgy az utas, mint a tutajos is édesen átaludták a kritikus időt s a vonat továbbment.

Mily boldogság volt másnap, az akkori IV. osztályba, ahol ülőhelyek nem voltak, belépni s valamilyen papirosra, vagy batyura leülni s két óra hosszat Eperjes felé robogni.

Ha azonban az ember hetivásárra hibázott, akkor bizony leülni sem leheiett, mert beállt a szabály : „Hat ló, harminc ember !"

S mégis elégedettek voltak az emberek s jobb reményében tovább igyekeztek, örültek s másoknak is igyekeztek örömet szerezni.

*

Eperjes! Az élet kútforrása ! A remények városa ! A boldogságok reménye !

Kiszállás után bizony elég furcsán nézett ki az ember. A város felé vezető kellemes, ár-nyas úton a ruha valahogyan kihúzódott, de a port rángatásokkal nem igen lehetett leverni és sielni is kellett s megtudni, vájjon itthon van-e a püspök ?

Szerencse volt, ha a püspök otthon volt s fogad is. Az ilyen körülményt azonnal s bi-zonyos adománnyal a huszárnál ki kellett használni s a bejelentést is kérni. Az ilyesmi már az ókorban is használt s rögtön ruhakefe is előkerült.

A huszár a nálalevő kulccsal az emeletre vezető szép, díszes vaskaput kipattintotta, de maga után hamar be is húzta.

Ha marosa visszajött s már a forduló lépcső-ről intett, hogy igen. Újra nyilik az ajtó s előttünk a sóhajok lépcsője s a remények enielkedése,

A huszár elől, nyitja a fogadó ajtaját. Bent szép, régi, barokk-stilű terem.

Múlnak azok a bizonyos kellemes percek, mely idő alatt a várakozó még azt is elfelejti, hogy tulajdonképpen hol van s miért jött ide?

szükségessé az egy helyre való gyülekezést, így van ez másokná l s így van ez nálunk is a vidéken. Névsorolvasás után a hittanár ve-" zetésével jönnek a templomba. A gyülekezési helyen megjelenni csak a templom környékén lakó gimnázisták és polgáristák kötelesek. A távolabb lakók és a vidéki növendékek egye-nesen a templomhoz jönnek. A Barcsay-utcai gimnázium a templomhoz közel van, hitokta-tási központ s ezért is lett gyülekezőhelynek kijelölve. Leányiskolában fiúnövendékek nem gyülekezhetnek s az óvóképző ezért nem al-kalmas erre a célra. Tanulóink templomba-jövet egy kis kerü őt tesznek s a nehézség legfeljebb abban van, hogy az eddigi 9 órai templomban való megjelenés helyett már fél 9-re tartoznak az iskolában megjelenni. A mi hitoktatásunk és vallási kötelezettségeink gya-korlása nehezebb, mint a római testvéreké. Áldozatokat követel úgy a szülőktől, mint a gyermekektől. Ezeket az áldozatokat azonban vállalni kell, ha meg akarunk maradni szer-tartásunkban és gyermekeinket is abban akar-juk felnevelni. Szerettem volna soraimmal el-oszlatni aggodalmait és kérni, hogy újításunk-ban ne szolgai utánzást lásson, hanem törek-vést, amellyel a hibákat akarjuk kiküszöbölni. Dr. Ruttkay Miklós hiltanár.

A V a s v á r i Pá l Kör R é g i Gárdája ja-nuár havi baráti összejövetelét 2-án, csütörtö-kön este 8 órai kezdettel tartja a Kovácsevics étterem (VIII., Rákóczi-út 29) különtermében. Vendégeket szívesen látnak!

A d a k o z á s . Hudák Júlia hittestvérünk 6 pár cipőt, több ruhát adományozott szegény-sorsú hittestvéreink részére és két iskolás gyermeket teljesen felöltöztetett. A nemes adományozó követésre méltó cselekedetéért fogadja köszönetünket.

A S z e n t M i k l ó s T á r s a s á g a budai Krisztina-tér Zöldfa-vendéglőjében szombaton-kint délután hatkor gyűlik össze a fehér asz-tal köré.. A hónap első szombatján vacsora.

A M a g o s z e g y e s ü l e t i é s a S z e m l e s z e r k e s z t ő s é g i óráit minden hét csütör-tökjén 6—7 óra közt tartjuk a Hollandi-palo-tában, az Üüői-út és Kálvin-tér sarkán. Hit-testvéreinket szívesen látjuk.

A F e l v i d é k i E g y e s ü l e t e k S z ö v e t s é g e 1936, január hó 4-én tart ja szokásos „Fel-vidéki Bálját". Nagyon kér jük felvidéki hit-testvéreinket, szíveskedjenek a jelzett haza-fias cél érdekében megtartandó műsoros táncestélyt kegyesen támogatni.

Nyílik az ajtó. A kellemes, püspöki mosoly-gós arc megjelenésére észbekap a kérő s fe-léje siet, hogy a püspöki gyűrűt megcsókol-hassa, de az többnyire a püspök kezefejére esik s ezen idő alatt s különösen akkor, ha a f üspök kegyes kara a vállát is megveregeti, a hosszú út összes gondolatai eszébe jutnak s kérését pontosan le tudja adni. Boldog, ha a püspök bólogat s még boldogabb, ha hivja a titkárát, kinek diktálja a kinevezést s az azonnali leírását,

A régiek ezeket kiválóan csinálták. Minden azonnal elintéztetett s senkinek sem kellett reá többé gondolni, sőt még a postát, kül-döncdijat is megtakaríthatták.

Ha azonban a püspök csodálkozva hallgatta a kérést s értésére adta, hogy tegnap ez, vagy amaz kapta meg, keservesen gondolt a fárad-ságos visszautazásra.

Dehát érzelem ide, ábrándozás oda: mind-két esetben haza kellett ménni. Az egészben csak az a vigasztaló, hogy a vasúti utazás után Lubotin, a leszállás helyén, az Orlóra szálfákat fuvarozó gazdák etetőhelye volt. Ha még ottan voltak, megkönnyebbülten felsóhaj-tott, mert a kerekek között hosszában, de néha csak a hátsó kerék két lőcse között el-helyezett keskeny deszkán lábakat lógatva s a két lőcsbe kapaszkodva rázathatta magát. Avagy néha ezen úgy lehetett enyhíteni, fel-téve, ha a gazdának volt zsákja, hogy ebbe az útmentén álldogáló száraz szénakazalból szénát tömött s erre ült rá.

így kellett régen, de azon a vidéken még ma is a püspökhöz menni. Az ilyen utazás néha másfél hétig is tartolt s téli, zimankós időben nehezen birt a családapa hazavergődni.

Bujda Ede.

4 G Ö R Ő G R A T O L I K U S S Z E M L E 1935 december 25

G Ö R Ö G K A T O L I K U S I S K O L A A G Ö R Ö G K A T O L I K U S T A N Í T Ó K O R S Z Á G O S E G Y E S Ü L E T É N E K R O V A T A

SZERKESZTŐJE: RESKÓ JÁNOS. m»i»»M«iM««»»«m4«>t«<»«««»w>iM»m«w»<»»w»»mM»»M MM í

Február 23-án*) (A Görögkatolikus napon.)

Irta : MÁTYÁS JÓZSEF. Kétszólamú karra zenéjét szerezte:

OROSZ ISTVÁN. Magyaroknak szent Istene, országod egébe' Vértanúink lelkét fogadd irgalmad kegyébe I Magyarságunk szent ügyéért omlott drága vérfik! Legyen örök dicsőség és boldogság a bérük. S bár ártatlan halálukat szivünkből sirattuk. Nem kérjük mi haragodnak bosszúját miattuk. Csak azt kérjük: tedd erőssé ezt az árva népet S nagy hazában virrassz ránk új, boldog ezredévet I

Midőn a Szűz . , .*) Eredeti gör. kat. népének. Penészluki lejegyzés.

Kánonra irta : OROSZ ISTVÁN.

Midőn a Szűz bepólyálja gyermekét, Örömében így kezdi el énekét;

Aludj el gyönyörűségem, csuj, csuj, csuj . . . Méhemnek drága gyümölcse, buj, buj, buj . . .

Nem alhatom, édesanyám, jaj, jaj, jaj, Mert érkezett én szivemre baj, baj, baj . . .

Mi bajod van, én Jézusom, Jézusom ? Mondd meg nekem, te anyádnak, Krisztusom !

Látod, anyám, az egeket elhagytam És a rongyos istállóba szállottam.

Üd vözlégy Jézus, pásztorok pásztora, Mennynek és földnek teremtő szent Ural

Mária, te is könyörögj érettünk, Hogy e világból boldogan kimenjünk . . .

*) Partitura-kotta á 20 f. Szólam-kotta 11 drb. ren-delésénél már 6—6 fillér. A tiszta jövedelem a „Deb-receni Vértanuk Emlékalapját" illeti. Kottarendelési cim: Orosz István, Debrecen, Vígkedvű M. u. 4.

9 Gijrngkatnlikus Tanítóit Orsz. Egyesületének közgyűlése.

Tanítóságunk december 3-án közgyűlésre sereglett össze Nyíregyházán. A közgyűlés előtt Mihalovits Sándor kanonok, parochus fényes segédlettel szentmisét celebrált a kántortani-tóság testületi munkájának sikeréért, Innen vonult át tanítóságunk a vármegyeháza gyö-nyörű dísztermébe, ahol tíz óra előtt megkez-dődött a görögkatolikus itaniíók „parlament-jének" munkája. Magasszinvonalú műsor méltó keretek között.

Reskó János országos elnök megnyitó be-széde során üdvözölte a megjelent előkelősé-geket : Bányay Jenő nagyprépost, az egyesü-let egyh. elnökét, Melles Géza kanonokot, dr. Rátz Kálmán orszgy, képviselőt, dr. Rusznák István tanfelügyelőt, a gör. kat. papság jelen-levő tagjait, a tanítóképző megjelent tanárait és növendékeit, a különböző testületeket és képviselt egyesületeket. A halalmas megnyitó beszéd mély hatást váltott ki a hallgatóság lelkében s az elhangzott üdvözlő beszédek után nagy taps fogadta az előadói emelvényen szólásra emelkedő dr. Rátz Kálmán orszgy, képviselőt, a közgyűlési munkarendnek sor-rendben első előadóját, Dr. Rátz Kálmán hi-tet tett a görögkatolíkusság és a magyar ta-nítóság iránt érzett és tettekben is nyilvání-tott őszinte testvéri szeretetéről, majd mint történész igen értékes és rendkívül érdekes megállapításokat tett a görögkatolikus egyház nagy szerepéről az ősmagyarság történelmé-ben. A hódolatig menő hazafias elismeréssel és dicsérettel szólott a görögkatolikusságnak az elmúlt századokban, majd a sízma-per fo-lyamán és a világháború alatti és utáni nagy államhűségéről, mellyel fölényesen túltett nem egyszer az alföldi magyarság hazafiasságán, Dr. Rátz Kálmán megállapításai nem pusztán történelmi kútfőkre alapított kijelentések, ha-

nem személyes tapasztalatai és átéléseinek valóságával és közvetlenségével bizonyított tények. Reméljük, hogy rövidesen módunkban lesz dr. Rátz Kálmánnak, mint történésznek ezeket a rendkívül értékes adatait sajtónk útján a görögkatolikusság és a magyar kö-zönség elé tárni. A közgyűlés közönségét va-lósággal frappirozta a kiváló és igen érdekes előadás és szűnni nem akaró tapssal köszönte meg az illusztris előadó nagyszerű előadását.

A közgyűlés tárgysorozatának kiemelkedő pontja volt Bárány Jenő prelátus-kanonok, főtanfelügyelő előadása, melyben a görög-katolikus tanitóság egyházi elnöke, a nagy-tudású és gazdag tapasztalatú pedagógus szakértelmével és elmélyedésével boncolgatta az akarat és az akarati nevelés nehéz lélek-tani és pedagógiai problémáját. És tette ezt olyan világos, annyira egyszerű és élvezetes módon és stílusban, hogy ez az elvont tanul-mányoknál hasonlíthatatlanul értékesebb érte-kezés nemcsak gazdag okulásunkra, hanem nemes élvezetünkre is szolgált mindannyiunk-nak. Hogy pedig a japánok nevelési rendsze-réről és módszereiről közölt megállapításai és következtetései mennyire helytállók és találóak az akarati nevelés tárgykörében, azt a Szemle szerény krónikása — aki hosszú éveken át folytatott intenzív levelezést, tanulmányozást japán barátaival a japán nevelésügyről — örömmel és teljes mértékben szintén tanúsít-hatja. Az illusztris előadónak az akarati ne-velés gyakorlati kivitelére vonatkozó irány-mutatásai is igen megszívlelendő tanácsok, mert hiszen maga az új tanterv és utasitás is ezt akarja és igy akarja. •Valóban úgy érez-zük ma is, hogy alaposság, szakszerűség és élvezetesség szempontjából igen kimagasló értéket kaptunk Bárány Jenő őméltósága ér-tekezésében, melyet a közgyűlés közönsége osztatlan tetszéssel és tapsokkal köszönt meg.

Ezután Reskó János elnök, Petró János ügyvezető elnök magvas elnöki jelentését ol-vasta fel, melyben az ügyvezető elnök vázolta az elnökség heroikus erőfeszítéseit az egye-sületi és általános tanítói érdekek előmozdí-tása és az egyre súlyosabbaknak érzett sérel-mek orvoslása érdekében. Csak a tanitóság teljes összefogása és céltudatos testületi mun-kája fog tudni sikert elérni. Erre kell töre-kednie különösen a mi egyesületünknek még fokozottabban és fegyelmezettebb, egyöntetűbb összműködéssel.

A tárgysorozat előadását Orosz István oki. egyh. karnagy, debreceni tanitó értekezése zárta be. Az énektanilás helyes módszeréről, a technikai kivitel sok apró, de igen fontos részletéről miniatűrben is kerek egészet adott kiváló szakelőadónk. Nagyon kár, hogy elő-adásáig már sokan kiszivároglak a teremből (vonatindulás ?) és igy megfosztották magu-kat ennek az értékes előadásnak a tanulsá-gaitól. Orosz István előadásában kitért a gör. kat. egyházi énekügy reformjának fontos kér-désére is, melyről, mint az egyházmegyei énekbizoltságon kívül álló szakképzett zenész mondott több igen figyelemreméltó véleményt. Előadásához egy saját lejegyzésű és feldolgo-zású penészleki eredeti karácsonyi népének kánonszerű betanításának bemutatását fűzte. Öt perc alatt megtanította a közönséget a kedves dallamra s a kétszólamú kánon bájos hullámzással megtöltötte a diszes termet és karácsonyi hangulatot varázsolt közénk. En-nek a kánonnak és egy február 23-ra, a Vér-tanuk Napjára irt éneknek a partitúráit a je-lenlevők nagyrésze mindjárt a helyszínen be is szerezte. (Ügy hallottam azóta, hogy a buzgó tornyospálcaiak már meg is tanították a ká-nont mindjárt az első nap ) A nagyszerű elő-adást és gyakorlati bemutatót hatalmas tap-sokkal és több elismerő hozzászólással kö-szönte meg a közönség.

A kihirdetett ötperces szünetben a jelölő

bizottság előkészítette az uj tisztikar megvá lasztását. A szünet leteltekor lépett a teiembe-Szabolcs vármegye nagytekintélyű és általá-nos szeretetnek örvendő főispánja, aki rövid látogatásával a görögkatolikusság és tanítósá-gunk iránt érzett szeretetét és tiszteletét jut-tatta kifejezésre. A közgyűlés közönsége óri-ási lelkesedéssel fogadta a magas vendéget, akit Reskó elnök köszöntött szívélyes sza-vakkal.

Ezek után Bába László terjesztette elő a számvizsgáló bizottság jelentését, melynek alapján mindannyian érezzük, hogy a példád pontossággal vezetett anyagi ügykezelés meg-érdemelné tanítóságunk teljes támogatását a tagsági és egyéb kötelezettségek teljesítésével.

A közgyűlés határozatokat hozott az esperes-kerületi tanitógyülések rendszeres megtartá-sára, a tagdijak pontos beszedésére, az Em-lékalap Bizottság működésének megindítására,, az orsz. tanítóegyesület zenebizottságának fel-állítására, a gör. kat, internátus létesítésének megindítására és a nyíregyházi tanitóképző-gör. kat. jellegének ugy a tanári karban, mint még kifejezettebben a növendékek létszámá-ban s a felvételeknél való határozottabb érvé-nyesítésére.

A közgyűlés a jelölőbizottság javaslatai alapján némi módosítással a következőképen választotta meg az elnökség tagjait: orsz. el-nök Reskó János, tiszteletbeli elnök Tóth István, ügyvezető elnök Mátyás József, al-elnök : Juhász János, dr. Maczkó Sándor és Kiss József. (A tisztikar, választmány és kü-lönféle bizottsági tagok telies névsorát egyik, következő számunkban fogjuk közreadni.)

A mindenképen kitűnően sikerült közgyűlés-után mintegy százteritékes közebéd volt a Nagy Koronában. A nívós pohárköszöntők szó-nokai ezek voltak : Bányay Jenő prelátus-ka-nonok, Reskó János elnök, Petró János ta-nitó, dr. Rátz Kálmán orsz, gy. képv., Mátyás József ügyv. elnök, Tóth György lelkész, Bod-nár Sándor lelkész, Tótin Pál s. lelkész, Tóth Illés tanitó, Papp György tanitó.

A nyíregyházi közgyűlés oly sok tanulság-gal, eredménnyel és élménnyel zárult, hogy egy egyszerű és nem is teljes riporttal nem lehet pontot tenni utána. Ennek kell, hogy visszhangja támadjon itt a mí sajtónkban is, hatása pedig jótékonyan munkálkodjék tovább és tovább a tanitók lelkében és tettekre, ered-ményes munkára ihlessen és segítsen mind-nyájunkat. M—ás.

Japán és ausztráliai album érkezett a napokban a debreceni gör. kat. iskola Ifj. Vöröskereszt Csoportjához. A japán album tele van japán gyerekek kezeirásával és raj-zaival. A japán gyerekek még egy készlet evőpálcikát (o-hasit) is mellékeltek a nagyon ízléses cimlap-festménnyel díszített csere-albumhoz. A másik album egy délausztrá-liaí elemi iskola küldeménye. Tele van igen leleményesen konzervált ausztráliai virágos növények eredeti préselt példányaival és odavaló pillangókkal, Ausztrália almater-mesztése, mezőgazdasága, állatvilága és bé-lyegei is helyet foglalnak az albumban igen tanulságos leírások és képek keretében és kíséretében. E két albumot megelőzően eb-ben a tanévben még egy észtországi képes albumot is kaptak a debreceni gyerekek Tallinból, az észt fővárosból. Ebben a hires egyetemi várost Tar tut mutat ják be a rokon észt gyerekek közel 100 g y ö n y ö r ű képen és kisérő leírásokban. Mind a három album válaszul érkezett a debreceni elemisták mult tanévben szétküldött magyar propaganda albumjaira.

Kiadja a MAGOSz. A kiadásért felelős: Dr. Sztankay István.

Szalay Sándor könyvnyomdája, Budapest, Kender-utca 39

Melléklet a „Görogkatolikus Szemle" 1935 . december 25-i 25 . számához.

Béke, béke.,. Béke, béke jöjj el végre, Mindnyájunk nagy örömére Szent karácsony éjjelére!...

Gebri János.

9 budapesti magyar gűrögbatolihus egy-házhözség 30 éves jubileuma.

A budapes t i magyar görögkatol ikus Egy-házközség, i l letve Budapes t terüle tének két pa rók iá ra tör tént felosztása után, ennek első jogutódja a balpar t i egyház, december 5-én, Miklós nap előestéjén ünnepel te fennállása 30 éves fordulóját . Erről az ünnepségről már múl t s zámunkban megemlékeztünk. Azt a múl tkor i tudós í tásunkat m ó d u n k b a n van most kibővíteni, megfelelve az a lkalom jelen-tőségének. Az ünnepi vacsorán, melyen a főváros görögkatol ikus tá rsadalmának színe-java megjelent, dr. Kra jnyák Gábor tb. ka-nonok mondott bevezető szavakat, majd dr . Schirilla Achilles, törvényszéki tanácselnök világi elnök vetett visszapillantást az egy-házközség 30 éves múl t já ra és többek kö-zött a következőket mondo t t a :

Kedves Tes tvé rek ! N é h á n y hónappal ezelőtt egy felvidéki kis

fa luban voltam vasárnap i istenitiszteleten. Boldog voltam, hogy e kis templomban, a-hová gyermekkoromban és i f júkoromban jár-tam istentiszteletre, most ismét ha l lha t tam szer tar tásunk ősi da l l amai t

Néhány héttel később ismét egy vasárnapi napon, a lka lmam volt Bécsben asz t . Borbá-láról elnevezett gör. kat. templomot felke-resni. A világváros re t tenetes zs ivajában ki-mondhata t lanul jól esett a templom miszti-k u s csendje, de még jobban meghatott az, amikor az istententisztelet alatt felhangzott ugyanaz a bájos dal lam, amelyet néhány hét te l azelőtt a felvidéki kis fa templomban hal lot tam.

Kedves Tes tvé rek! Azok a gör. kat . test-véreink, akik a szélrózsa minden irányából , de különösen az eperjesi ós munkács i egy-házmegyék területéről , továbbá Szabolcs és Ha jdú vármegyékből kerül tek Budapestre , ebbe a nagy világvárosba, évt izedeken át érezték, hogy itt el vannak szakí tva ősi t ra-dícióiktól és bár lelki szükségleteik a róm. kat . hi téletben is kielégítést nyerhet tek , ke-servesen nélkülözték azt a szertartást, amely-nek szeretetét szinte az anyatej jel szívták magukba. Tudták , érezték, hogy ezen a szo-m o r ú helyzeten okvet lenül segíteni kell. Mindinkább ál ta lános lett a vágyakozás a fővárosi gör. kat. hi télet és egyházközség megalakí tása iránt.

Ez a vágyakozás indította tömörülésre azon illusztris férfiakat, akik az 1890-es évek-ben néh. Szabó J e n ő és néh. Popovics J e n ő vezetése alatt kezdték meg az első megbe-széléseket a fővárosban a lapí tandó gör. kat . egyházközség i ránt .

A k i t a r tó tö rekvések e r edményre vezet-tek, részben az apostol i szentszékkel , rész-ben a kegyuraságra fe lkér t székesfővárossal folytatott hosszas tárgyalások u tán végre 1906-ban megalakult a gör. kat . magyar egy-házközség, melynek első pa rochusa néh. Melles Emil apá tp lébános 27 éven nagy böl-cseséggel, mély tudással , lelkesedéssel, de kü lönösen pára t lan hi tbuzgalommal vezette ezt az egyházközséget, amelynek templomát a róm. kat . hivek is igen nagy számban ke-resték fel. Néh. Melles Emil vetette meg az alapját annak a szép gör. kat . hi téletnek, amely a hivek széles köreiben oly ha ta lmas és erőtel jes lendületet nyer t .

Egy évvel ezelőtt, mint tud juk , megala-kult a kü lön egyházközség a Duna- jobbpar t i hivek részére s most már két t emplomban dicsőítik a Mindenhatót ősi r í tusunk szerint.

De hogy ez a nagy fejlődés a lefolyt 30 esztendő alatt sok nehézség el lenére bekö-vetkezett , azt le lkipásztoraink fáradozásán

Velünk a z Isten. Szent karácsony estéje van. Kínt hó szál-

long s fehér lepel borítja a földet. A fák ün-neplőbe öltöztek. Egyszínű ruhát viselnek most, fehéret, az ártatlanság jelképét. A vá-rosok palotáinak, a falusi kicsiny házikóknak ablakaiból fénylő világosság szűrődik ki s ezüst zzinűvé változik a fénysugarak körébe eső, téli pompában ragyogó természet.

Bent fény, ragyogás, öröm, szeretet, béke... Kint típegés-topogás, zaj, ének, c sengőszó . . . A kapuk tárva, nyitva, az ablakok kivilá-gítva. Ének innen is, onnan i s . , . A havas éjszakát csengettyűk csilingelése, pásztorok csörgős botjának csörgése, betlehemes angya-lok éneke, gyermek énekkarok összhangzatos akkordjai teszik csodálatosan széppé, válto-zatossá, ü n n e p i v é . . .

Mennyből az a n g y a l . . . Csordapásztorok . . . Az ég és a föld . . . Velünk az I s t e n . . . Mi-lyen k ü l ö n ö s ! . , ,

Más az ének, más a dallam, különböző he-lyen, különböző csoportok éneklik s mégis szép, összhangzatos, f e n s é g e s . , . Igen az, mert a szív érzése, a szeretet szent tüze itt a karmester. A cél egy, imádni, dicsőíteni a jászolban fekvő Krisztus királyt, aki békét hozott e földre. Békét . . . b éké t . . .

Szabad az Istent d i c s é r n i ? . . . S z a b a d ! . . , Velünk az Isten . . . Éneklik ifjak és öregek, ártatlan a jkú g y e r m e k e k . . . Én pedig eltöp-rengek . . . Velünk az Isten, értsétek meg nem-zetek . . . Vájjon tudják, megértik ezt a nem-zetek, megértik azok vezetői, irányítói?! . . . Oh, ha tudnák, ha megértenék, akkor a meg-értés, a szeretet nemcsak egy este, a szent karácsony este élne a szivekben, de mindig, örökre! . . . Nem lenne akkor harag, gyűlölség, bosszúá l lás ! . , . És térjetek meg, mert velünk az I s t e n . . . Ismétlem e szent éneket. Ismé-teljétek velem népek, nemzetek, királyok, fe-jedelmek, népek, nemzetek sorsát intéző ha-talmasságok . . . és térjetek, mert velünk az I s t e n ! . . . Gebri János.

kívül a főváros, mint kegyúr áldozatkészsé-gének, valamint híveink buzgalmának és ál-dozat tel jes köz reműködésének köszönhet jük, amiről én, mint a nagynevű világi elnökök, néh. Pásztélyi J e n ő és Répássy Miklós sze-r ény utóda, kedves kötelességemnek tar tom megemlékezni .

És én meg vagyok győződve, hogy ha ezen az úton ha ladunk , ha áldozatos szív-vel, önzetlenül k ü z d ü n k szent h i tünkér t s ha e küzde lemben nem a mi földi é rdeke-inket, hanem lelki kincseinket, de főképpen Is ten dicsőségét ke ressük , a k k o r biztosítva lesz ennek az egyházközségnek szép jövője, boldog, üdvös és á ldásos fejlődése.

Egyházközségünk boldog jövőjéért ür í tem poharamat .

Ez u tán dr. Markos Ol ivér kormányfő-tanácsos emelkedet t szólásra, aki az elmúlt Melles Emil apá tp lébános nagy érdemei t méltat ta és kiemelte, hogy most már objek-tív szemmel megál lapí that juk a pesti hitköz-ség megalapí tásának nagy jelentőségét és az út törők nagy érdemeit . Ezen é r d e m e k több gyümölcsöt is ha j to t tak volna, ha nem jön közbe az á l ta lános háborús katasztrófa. Meg-említette, hogy néhai Melles Emil a pest i hitközség megalapítása után iskoláról-ískolára járva szedte össze növendékei t , többek kö-zött őt is, ak ik eddig csak a vaká t iókból is-mer ték a görögkatolikus szertartást . A z ő szel lemének ereiénél fogva nyu j to t tuk egy-más felé kezeinket és az egybetartozás érzé-sét ő r izzük meg ezután is az ő nagy em-lékére .

Dr. Dorogi F a r k a s Á k o s székesfővárosi tanácsnok, mint a Magyar Görögkatol ikusok Országos Szövetségének e lnöke üdvözöl te a jubiláló egyházközséget és megemlékezet t arról a hosszú küzdelemről , amelyet ennek megteremtéséér t a h ivek ugy lefelé a kö-zömbösökkel , mint felfelé, a sokszor meg nem ér tő hatóságokkal szemben folytattak. Rámuta to t t a r ra , hogy milyen fontos és nagy

szerepe van a gőrőgkatol íkusságnak és így a leginkább szem előtt levő pesti egyházköz-ségeknek a magyar nemzeti é le tben is.

Ezek után dr. Kra jnyák Gábor tb. kano-nok szólalt fel és többek között a kővetke-zőket mondot ta :

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Hittestvéreim !

Egyházközségünk ha rminc éves jubileu-mára gyűl tünk ma össze, hogy testvéri szív-vel és ujult neki lendülésse l forrást fakasz-szunk az elmúlt 30 esztendős, mondhatni epochálís múl tból a jövő m u n k á j á n a k elvég-zésére. 30 esztendő tu la jdonképen nem nagy idő a tör ténelem szempont jából és nem is szoktak 30 éves jubi leumot megünnepelni . Mi azonban mégis összejöt tünk, hogy ünne-pel jünk, mert egyházközségünk elmúlt har-minc esztendeje olyan nagy eseményeknek lett a tárháza, hogy n e m t é rhe tünk felette napi rendre .

30 esztendő alatt valósult meg ugyanis mindaz, amit a gör. ka t . magyarság évszá-zadokon keresz tü l akart , kért , amiér t kö-nyörgött, amiér t küzdött , de amit minden igyekezete mellet t sem tudott elérni, mer t mindig vol tak ellenségei, ak ik elgáncsolták s benne sem volt meg az egységes szerve-zettség, ki tar tás , egységes gondolat szelleme. A z eszme csak eszme marad t és csak az elmúlt 30 esztendőben lett valósággá. A ma-gyar liturgia öltött testet ebben a 30 esz-tendős korszakban, testet öltött e lsősorban ugy, hogy megkapta első szilárd oszlopát, védőbástyájá t a budapes t i gör. kat . magyar egyházközséget és plébániát . A budapes t i gör. ka t . p lébániában talál t a magyar litur-gia a nagy világ előtt e l ismertetésre. S két-ségtelen, hogy a hajdudorogi egyházmegye lé tesülésének ez az egyházközség és plébá-nia lett egyike a leghathatósabb előmozdí-tójának.

Én Eper jesen végeztem teologiai tanulmá-nya imat és i f jú le lkemmel le lkesedni tud tam azon, hogy az eper jes i egyházmegye a soro-zatos építő m u n k á n a k jegyében lett felsze-relve azokkal az intézményekkel , amelyekkel már akkor bővelkedet t s ezt annak tulajdo-nítot ta mindenki , hogy az első jó püspöké-től kezdve minden következő püspöke foly-tatta a m u n k á t és alkotott . A m i a nagy el-gondolásokra vonatkozik, mint elvet alkal-mazni lehet k i sebbmére tű m u n k a k ö r r e is. Melles Emil e lődöm és apósom nagy gondo-latai az egyházközség ta la jába mélyen eresz-te t ték gyökerüke t s azokat mi köve t jük és t iszteletben ta r t juk . Mielőtt p lébánossá vá-lasztottak volna meg, annak ellenére, hogy itteni közel ké t évtizedes működésem min-denki szeme előtt folyt le, egyesek program-momat kevésbé konkre t izá l tnak tekinte t ték . A z én programmom a mul tak hagyományai-nak tisztelete, az alkotó munka és az if jú-ság nevelése volt akkor és az ma is. Néz-zék meg ezt az ifjúságot, mely ma itt van s mely az én nevelésem szerény munká já -nak a jegyét is magán viseli, a k k o r lá t ják az én programmomat . Ez az intelligencia suLrescencia e lvének megvalósítása a gya-kor la tban.

Dr. Kra jnyák Gábor szavai u tán ifj. d r . G r ó h István, a Magosz ügyv. igazgatója szólalt fel, aki az i f jabb generáció nevében vázolta azo-ka t a nagy feladatokat , amelyek a most fér-f ikorban levő nemzedékre várnak. Felszólalt még a vacsorán Prodán János miniszteri oszt. tanácsos is, ak i azokra a harcos, legen-dás évek re vetett mélyenjáró visszapillan-tást, amelyek a budapes t i egyházközség meg-alapí tását megelőzték. Az egybegyűltek ezután táviratilag köszöntöt ték Miklóssy Is tván Megyéspüspök U r Őn agy méltóságát és komoly eszmecsere között, majd vidám hangulatban marad tak együtt a késő éjsza-kai órákig.

A Görögkatolikus Tanítók Országos Egyesü-

lete postatakarékpénztéri csekkszámlájának

száma: 45.101.

Érdekes könyv a pesti patikákról. A közigazgatás és a gyakorlati ember szá-

mára egyaránt hasznos és hézagpótló könyv jelent meg. A gyógyszerészeire és a budapesti gyógyszertárakra vonatkozó adatok címmel, A könyv szerzője Sztankai István dr, székes-fővárosi fogalmazó, a fiatal fővárosi tisztviselő-gárda egyik legtehetségesebb tagja, aki a köz-igazgatási gyakorlata alatt szerzett tapasztalatai alapján összegyűjtötte és rendszerbe foglalta e munka keretébe a gyógyszerészeti jog ma ér-vényes egész anyagát és egyszerű tanácsadó formában tette lehetővé a joganyag megisme-rését, A mii előtünk annál becsesebb, mert-szerzöje h: Hittestvérünk, — és pedig öntudatos aktív munkás a görögkatolikus magyar ügynek: Szövetségünk főtitkára.

Legértékesebb és legnélkülözhetetlenebb része munkájának a budapesti gyógyszertárak-kal kapcsolatban közreadott ismertetése, Ke-letkezésétől kezdve ismerteti e könyv harma-dik része a főváros közel 200 gyógyszertárá-nak az adatait, keletkezésének körülményeit, tulajdonosait és az egyes patikák elhelyezke-dési területeit, A régi patikák ismertetéséből történeti visszapillantást lehet nyerni a gyógy-szerészet kialakulására, valamint Pest és Buda egészségügyi helyzetére,

A munka, mely a l egrég ibb budapesti pati-kák okmányait is tartalmazza, 250 év levéltári anyagának gyógyszerészeti szempontból való feldolgozásáról tesz bizonyságot. A szerzőnek ezt a munkáját elismerésre méltatja Salamon Géza dr, székesfővárosi tanácsnok, a székes-főváros közegészségügyi ügyosztályának veze-tője, aki előszót írt hozzá. A könyv szép és ízléses formában kerül a nyilvánosság elé.

Karácsonyi csoda. A dühöngő szél őrjöngve szaladt át az or-

szágút tar fái felett s fagyos, nehéz hópelyhe-ket csapott az úton egyedül siető ember ar-cába. Az alkony félhomályba borította a tá-jat, csak a hó fehér világossága erőlködött megtörni a lehulló estét.

Riadt, fázós varjak küzdöttek a széllel s ferde, nehéz repüléssel igyekeztek a közeli erdő felé.

Karácsony estéje volt. Az országút árva utasa kis karácsonyfát szorongatott kezében s apró batyuját karjára fűzve szaporázta lép-teit, Még messze van, de gondolatai már a családja körében tanyáznak s hosszan elgon-dolkozik a legkisebben, a kis Janin, Csene-vész, hallgatag kisfiú, sápadt, vájjon mi baja lehet? Szavát sem lehet venni, csak álmában nyöszörög panaszosan. Az orvos biztatja, de az apa fél. A föld egyszerű népénél ilyen be-tegség nem járja. Hisz ott van a másik 1 Még a vasat is megenné s lármájává felveri a házat.

—• Eleven ördög az, — szokta mondani az anyja. — Az a másik meg bárány, ártatlan, apró, igénytelen lény.

A7, orkán sivítása rázta fel gondolataiból. Fázósan húzta össze kopott kabátkáját s kö-rülkémlelt az estében, Az elszórt, apró há-zacskák laposan bújtak meg a hajlongó fák alatt. Nyáron a zöldelő lombtól, most meg a fehér hótól alig látni őket. A fehér meszelés beleolvad a hóba, a nádfedélnek is csak a széle látszik. Halvány világosság szűrődik ki az apró ablakokon, mint valami örökmécs pislákolása.

A szél irtózatos bömböléssel kezd zúgni, a sűrű havazás vadul kavarog s a hideg élesen belevág az utas húsába, A dermedtség egész a csontjáig hatol s léptei is szabálytalanok lesznek, mert nem bír meg a viharral.

— Uram, segits meg — sóhajt fel s össze-szedi erejét.

A sötétség már teljes. A kavargó hólól nem látni s a szél mind őrjöngőbben dühöng. Érzi, hogy tagjai kezdenek zsibbadni s minden ere-jét összeszedi, hogy el ne essen. Már nem is az úton jár, apró bokrok közt botorkál, ga-lyag tépik meg, de a göröngyös csapáson bo-torkál, bukdácsol tovább.

Karácsony este van . . , Folyton ez zsong az agyában s dermedt kezével görcsösen szo-rongatja a szúrós karácsonyfát. Most mindenki a családja körében van, örülnek, ünnepelnek. És vájjon ő ? Haza jut-e valaha? Igen, igen, hisz várják. Karácsony , . , feleség , , , gyere-

kek , , , eleven ördög . , . bárányka.. . Janika. , , — Uram segits! Jézusom, ki ma születtél,

ne hagyj el! . , . — Imát mormolva, össze-fagyottan küzd a vihar ellen, de már csak az ösztöne vezeti.

Nem érzi, hogy már elállt a szél s dermedt csönd ült a vidékre. Nem látja, hogy a csilla-gok itt-ott előbújnak s fényükkel derengést lopnak a vak sötötbe, csak bukdácsol előre öntudatlanul, érzéstelenül. Mintha vinné valaki, mintha átvezetné a Nagy-Szakadék, az Élet és Halál közöt t , . .

Zsibbadt tagjai, kábult agya már rég fel-mondták a szolgálatot, csak az ösztön dolgo-zott benne irtózatos akarattal, görcsösen bele-kapaszkodva az élet parányi szalmaszálába.

S mig az érzés szunnyadt benne, dermedt keze önkéntelenül is kereste a kiskapu zár-ját, majd végig simított az eléje futott ku-kutyája fején.

— Bodri . . . — Igen, talán itthon van . . . S az Élet kihaló szikrája uj tüzet kapott,

parazsa lerázta a fojtogató hamut, hogy me-legével betöltse az apai szívet, a családfő ün nepet hozó akaratát.

*

Bent anyjuk mellé húzódva, riadt némaság-ban ülnek az apróságok, fel-fel figyelnek any-juk hangosabb fohászkodására, vagy a vihar vad sikoltozására.

— Jézusom segítsd meg, hozd haza nekünk — könyörgött az anya s ebben a pillanatban kopogtak.

— Itt a Jézuska . . . — néztek, össze a gyerekek.

Apjuk támolygott be az ajtón, kezében a jeges karácsonyfával.

. . . A Jézuska, igen, itt volt. Elhozta őt haza s a gyerekeknek a karácsonyfát. A Kis-ded, aki ma született . . .

*

S a kemence melegénél, szegényes, de min-dent megértő és boldogító karácsonyfa alatt egy békés, boldog család dicsérte a Jézust, ki ma született . . . A boldogságuk igen nagy volt, mert Jánoska volt a leghangosabb, Já-noska, a csenevész, hallgatag, ártatlan bá-rányka . . .

S mindnyájan örültek, mert megszületett a Kisded Jézus, megszületett a Megváltó , . .

Dicsőség legyen Menyben az Istennek, bé-kesség földön a jóakaratú embernek . . .

Nagy Zoltán.

Tagavató karácsonyfaünnepély a Vasvári Pál Körben.

A magyar görögkatolikus egyetemi és fő-iskolai hallgatók „Vasvári Pál köre" folyó évi december hó 8-án a görögkatolikus plé-bánia tanácstermében tartotta ezévi tagavató karácsonyfaünnepélyét.

Az ünnepséget, amely minden esztendő-ben a kör életének egyik legfontosabb ese-ménye, reggel kilenc órakor ünnepi szent-mise vezette be, amelven a tagok a szent áldozáshoz járultak.

Délután fél hat órai kezdettel, Leviczky* Béla ifj. elnök nyitotta meg az ünnepséget. Üdvözölte a megjelent patrónusokat és ne-messzivű patrónákat. akik nemes adomá-nyaikkal hozzájárultak az ünnepség emelé-séhez; majd méltatta a szeretet ünnepének e magasztos megnyilvánulását, amely külö-nösképpen domborít ja ki a Vasvári Pál kör messzi vidének íttartózkodó tagjaínak test-véri, családi együttlétét, ennek az ünnepi estnek keretében. Örömmel jelenti be, hogy az idén 23 uj taggal gyarapodott a VPK. lelkes tábora, Ezután Sándor Edit „Sarolta" leányszakosztály-tag Schumann-dalokat adott elő. Zongorán Ladomérszky Tamás, a kör illusztris zeneköltő tagja kisérte.

„Karácsonyi gondolatok" címmel Pávay István hittud. halig, tag mélyérzésű szavak-kal fejtette ki az est jelentőségét; majd utána Király Sándor zeneak. halig, tag ma-gasivelésű tenorjával Puccini és Verdi opera-áriákat adott elő. A hallgatóság tetszésnyil-vánítását Kacsóh Pongrác: „Rákóczi meg-térése" cimű dalával küszönte meg. Zongo-rán Karsay János zmfh. kisérte.

Papp Margit szavalata következett, majd dr. Kra jnyák Gábor tb. kanonok igazgató-

elnök fölavatta az u j tagokat. „Meleg szív-vel és szeretettel fogadunk Benneteket kö-rünkben, amely hivatva van pótolni a csa-ládi tűzhely melegét és szeretetét — mon-dotta. — Ne tévesszétek soha szem elől, hogy „Vasvári Pálisták" vagytok, mint ahogy Vasvári Pál görögkatolikus és magyar volt!" — mondotta zárószavaiban.

Az ünnepség offíciumát a gaudiumba a sziporkázó, színpompás a jándékokkal meg-rakott karácsonyfa gyertyáinak meggyújtásá-val a „Mennyből az apgyal" hangjai mellett vezették be. Pompásan megrakott tea-aszta-lok mellett folyt tovább a kedélyes eszme-csere a késő esti órákig. Az ajándékok gaz-dagsága elsősorban a Kör nemesszivíí, ál-dozatkész háziasszonyainak : dr. Krajnyák Gáborné, Fejéregyházy Valérné, dr. Papp Emiiné, dr. Szalontay Elekné, Sándor Já-nosné, Fa rkas Gyulánénak és nem csekély mértékben a „Sarolta" leányszakosztály agi-lis hölgyeinek, élükön Munkácsy Piroska elnöknőnek, továbbá Vrabely Ágota, Ábra-hám lka és Nusi, Ihnát Márta, Balogh Mag-da, Garbera Klára, Márta és Ila és Molnár Klárának köszönhető.

A budai gör, kat. Oltáregyesület karácsonyi ünnepélye.

Folyó hó 22-én nagyszabású karácsonyi szeretetünnepélyt rendezett a budai görög-katolikus Oltáregyesület agilis vezetősége a Katolikus Kör helyiségében. Az ünnepélyen Buda egész görögkatolikussága megjelent. Ott voltak összes előkelőségeink családtagjaik-kal, de ott voltak összes szegényeink, akiket e napon az egyházközség Balogh Bálint es-peres parochus, a fáradhatatlanul dolgozó felesége, dr. Csopey Dénesné, dr. Rózsa Zsigmondné, Medvigy Istvánné, dr. dorogi Farkas Ákosné, dr, Simon Lászlóné, Ábra-hám Andrásné, Babilya Margit, Riskó Alexandra, Ábrahám Júlia és Anna és a többi szociális érzéstől áthatott tagja az Ol-táregyletnek — e napon megajándékozott cipő, felső, alsóruha, élelmiszer s egyéb ado-mányokkal, Közel másfélszáz család része-sült igen tetemes segítségben, ugy hogy egy-egy család körülbelül 20 P segítséget kapott. Nagy eredménye ez az alig egy éves fiatal egyházközségnek.

A szeretetadományok kiosztását szépen sikerült ünnepély előzte meg, amelynek programmján dr. Csopey Dénesné, az Oltár-egylet elnöknője mondott kedves szavakkal megnyitó beszédet. Majd Gömöry Oszkár elemista szavalta el ügyesen Babilya Margit tanárnő alkalmi költeményét. Ezután Kon-czag Vilmos igazgató-tanító vezetése alatt a gyermekkórus énekelt karácsonyi énekeket s a régi, kedves énekeink karácsonyi meleg-séget loptak be a jelenlévők szívébe.

Dr. Rózsa Zsigmondné, a Karitász Hölgy-bizottság elnöke olvasott fel epizódokat Bach, Hándl, Haydn, Mozart, Bethoven, Liszt éle-téből és fejtegette a zene hatását a lélek nemes érzéseire. Majd Szemerszky Myron hittanár mondott gondolatokban gazdag be-szédet a szeretetről, mely a szegénység köny-nyeinek legalkalmasabb letörlője.

Ezután Görbe Gizella és Gyikora Éva, majd Szilágyi Erzsébet növendékek szaval-tak kedvesen. Szilassy Gyula szinmüvész pedig hatásos karácsonyi életképet rendezett s utána Balogh Bálint esperes parochus mondott záróbeszédet, megköszönve az ol-táregylet és karitatív hölgybizottság fárad-hatatlan munkáját , további munkára szólitva fel mindenkit.

A beszéd után történt a szeretetcsomagok kiosztása, ami nagy boldogságot okozott a megajándékozottak, de különösen a kicsi-nyek körében, akik megtöltötték a termet. Kívánunk minden egyházközségnek igen kedves és gazdag karácsonyt.

F ő s z e r k e s z t ő ü z e n i : Sok kedves és értékes írás kimaradt e karácsonyi

számunkból, szerzőik bocsánatát kérjük érette. Hiába, gondolataink, mondanivalóink sokasága mellett szegé-nyek vagyunk mi, kicsi lapnak szerkesztői. De még mindig jobb, mintha megfordítva lenne. Boldog ünnepe-ket kívánunk írótársainknak és olvasóinknak. A lapun-kat pedig becsüljétek még, mert annak minden betűje a ti filléreitekből és a ti gondolataitokból kerül ki.