Upload
others
View
0
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
143/2011. (VI. 23.) MÖK határozat
A Veszprém Megye Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a Veszprém Megyei Csolnoky
Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. 2010-2015. közötti időszakra vonatkozó szakmai fejlesztési
tervének időarányos teljesítéséről szóló előterjesztést.
A megyei közgyűlés az előterjesztés 3. számú mellékletében foglalt tartalommal elfogadja a
Zrt. módosított szakmai tervét.
Határidő: azonnal
Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
3. melléklet a 143/2011. (VI. 23.) MÖK határozathoz
VESZPRÉM MEGYEI
CSOLNOKY FERENC KÓRHÁZ NONPROFIT ZRT.
2010-2015
IDŐSZAKRA SZÓLÓ
SZAKMAI FEJLESZTÉSI
TERVÉNEK
2011. ÉVI MÓDOSÍTÁSA
Veszprém, 2011. június 23.
Bevezetés
A 43/2003. (VII.29.) ESZCSM rendelet előírta az egészségügyi intézmények
számára 5 éves szakmai fejlesztési terv kidolgozását. A Veszprém Megyei
„Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet ezen előírásnak megfelelően a 2007-
2012-ig terjedő időszakra elkészítette a tervet melyet a Megyei Önkormányzat
Közgyűlése elfogadott.
A fenti rendelet alapján a terv végrehajtását a gyógyintézet vezetése évente
értékeli, szükség szerint korrigálja, illetve szükség szerint a következő öt évre
módosítja.
A 2008-as évben a szakmai koncepció nem változott, ugyanakkor az intézmény
belső működésében jelentős átalakulás történt, mivel 2008. április 1-től a
Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház-Rendelőintézet Veszprém Megyei
Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt-ként működik tovább.
2009-es évben az előzetes ütemtervektől eltérően nem kerültek kiírásra az uniós
pályázatok, így jelentős fejlesztést végrehajtani nem tudtunk, ugyanakkor a
koncepció irányát nem kívántuk módosítani.
2010-ben az elfogadott fejlesztési koncepció mentén – a Társadalmi
Infrastruktúra Operatív Program (TIOP 2.2.2.) keretében megindult a sürgősségi
ellátás fejlesztése, beadásra került a struktúra-átalakítási pályázat (TIOP 2.2.4.)
és folyamatban van a regionális onkológiai központ kialakítására szóló pályázat
(TIOP 2.2.5.) beadása is. Ennek megfelelően szükségessé vált a koncepció
módosítása.
Tekintettel arra, hogy 2010-ben új egészségügyi kormányprogram került
kiadásra, továbbá módosult a TIOP 2010-13-as akcióprogram is, így 2010-ben
csak a már megvalósult illetve a folyamatban levő programok kerültek
átvezetésre a szakmai fejlesztési tervünkben, míg a komplex revízióra 2011-ben
kerül sor.
2011 májusában a kormány elfogadta a Semmelweis tervet, ennek megfelelően
egyértelművé vált az az irány, amelyhez intézményi szinten nekük is
adaptálódni kell. Bár a konkrét intézkedéseket tartalmazó jogszabályi csomag és
ezzel együtt a térségi területi felosztás még csak az év második felében várható
– ennek ellenére a szakmai koncepciónk revízioját már most elvégezzük.
A korábbi szakmai program egy olyan hipotézisen alapult amely szerint
lehetséges a Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézetet
szakmailag magas színvonalon, gazdaságosan és hatékonyan úgy működtetni,
hogy az:
a Közép-Dunántúli régió meghatározó egészségügyi intézménye legyen,
kielégítse a lakossági szükségleteket és igényeket,
megfeleljen a tulajdonos elvárásainak,
biztos munkahelyet és megélhetést, kiszámítható előmeneteli rendszert és
európai szintű munkakörülményeket biztosít az egészségügyi
dolgozóknak,
teljesíti a szakmai protokollokat, irányelveket és garantált minőségű
ellátást nyújt,
illeszkedik az Országos Egészségfejlesztési Koncepcióhoz, valamint az
Egészséges Társadalom Komplex Programhoz.
Ezen elvek mentén megyei fekvőbeteg struktúraátalakítást előkészítő koncepció
készült, mely szerint a fenti hipotézisben megfogalmazott elvárások a megye
egészségügyi ellátási struktúrájában nem voltak megvalósíthatóak, ugyanis a
megyében korábban 12 egymástól gyakorlatilag független fekvőbeteg intézmény
működött:
Veszprém megyei kórház
Doba – Veszprémhez integrálva
Balatonfüred EüM Országos Intézete
Balatonfüred MÁV
Balatonfüred HM
Várpalotai kórház
Zirci kórház
Ajkai kórház
Pápai kórház
Sümegi kórház
Tapolcai kórház
Farkasgyepűi kórház
A környezeti tényezők analízise alapján megállapítható volt, hogy ez a struktúra
nem fenntartható, nem működtethető, nem finanszírozható, nem fejleszthető és a
szakmai szempontoknak sem képes megfelelni. A betegek biztonságos és
szakszerű ellátása tehát a megyei kapacitások és erőforrások koncentrációját
követelte meg. Ebbe az irányba hatott az ellátás legszűkebb keresztmetszetét
jelentő humán erőforrás hiánya is. Nem azért kellett a teljes ellátási struktúrát
átalakítani, mert a reformkoncepció ezt akarta kikényszeríteni, hanem azért,
mert a hazai és nemzetközi szakmai iránylevek, protokollok és evidenciák olyan
diagnosztikai és terápiás eljárásrendet írnak elő, melyeket a fragmentált,
felesleges párhuzamosságokat mutató struktúrában nem lehetett biztosítani.
A koncepciót a megyei közgyűlés 2006. szeptember 14-én megtárgyalta és a
89/2006. (IX.14.) MÖK határozatában elfogadta az integráció főbb irányait és
határozatában írta elő az integrációhoz szükséges tulajdonosi és intézményi
egyeztetések lefolytatását.
Ezzel párhuzamosan egy interregionális és interdiszciplináris egyeztetést
kezdtünk Somogy megyével az átalakítások összehangolására, különös
tekintettel a Balatonnal kapcsolatos szezonális ellátási kihívásokra valamint a
gyógy-idegenforgalmi lehetőségek kiaknázására.
A „Pannon modellnek” elnevezett programban megfogalmazott célokat 5
lépcsőben kívántuk illetve kívánjuk megvalósítani:
I. Veszprém megye kórházainak önálló, de a közös célokat már
figyelembe vevő struktúra átalakítása, mely elsődlegesen az aktív
ágyak számának csökkentését, telephelyek megszüntetését, osztályok
összevonását, párhuzamosságok megszüntetését, a szükségletekhez
igazodó krónikus kapacitások kialakítását célozta meg
II. Veszprém megye kórházainak együttműködése az intézmények közötti
párhuzamosságok megszüntetésére és a hatékonyabb
együttműködésre, mely során egy Kelet-Veszprém megyei ellátási
egység és egy Nyugat-Veszprém megyei ellátási egység kerül
kialakításra
III. A teljes megyei szintű szakellátás összehangolása a logisztika valamint
egyes diagnosztikus és terápiás ellátások területén
IV. A „Pannon modellnek” megfelelő megyei szint felett átívelő integráció
létrehozása, mely Somogy és Veszprém megyék interregionális és
interdiszciplináris együttműködési terve
V. A koncepció kidolgozásakor még csak általánosságban
megfogalmazott, mostanra azonban már részletesen kidolgozott
finanszírozási, biztosítási és ellátás-szervezési modell kísérlet
Az elkészült új koncepció miatt a Közgyűlés több ponton módosította az 5/2006.
(II.22.) MÖK határozattal elfogadott intézkedési tervet. Az így elfogadott új
koncepció alapozta meg a Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-
Rendelőintézet akkori 5 éves szakmai fejlesztési tervét.
2010-ben tekintettel arra, hogy a szakmai tervben alapvető változások is
történtek, így nem a korábbi terv módosítása, hanem egy 2010-15-ös időszakra
szóló új szakmai fejlesztési terv készült.
Jelen módosítás ezen szakmai koncepción hajtja végre a Semmelweis terv
irányainak megfelelő korrekciókat.
A külső környezet elemzése I.
Az Egészségügyi Fejlesztési Koncepció és
a régió Egészségügyi Fejlesztési Terve
Célunk volt, hogy a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. a
Közép-Dunántúli régió meghatározó és egyik vezető egészségügyi
szolgáltatójává tegyük, így nem hagyhattuk figyelmen kívül a régió kistérségi
szintű egészségfejlesztési tervét.
Ennek kiindulásaként – hiszen a regionális koncepcióknak ehhez kellett
illeszkedniük – figyelembe kellett venni az országos szintű Egészségügyi
Fejlesztési Koncepció (EFK) főbb prioritásait.
I/1. Az EFK főbb ismérvei a következők voltak:
Az EFK célja, hogy:
2013-ra a hazai születéskor várható átlagos élettartam érje el az akkori
uniós átlagot,
csökkenjen az ellátási különbség az ország egyes területei között,
működjön költséghatékonyabban és magasabb színvonalon az
egészségügyi ellátó rendszer.
Az EFK fő beavatkozási területei:
egészség-központú egészségpolitika kialakítása,
népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése,
az egészségügyi forrásképző- és elosztórendszerek átalakítása,
az egészségügyi ellátórendszer szerkezetének kórház központú
szemlélete helyett a betegközpontú szemlélet érvényesítése,
az egészségügyi informatika és egészség kommunikáció fejlesztése,
új humánerőforrás stratégia kialakítása,
az egészségügyi kutatás-fejlesztés és az egészségipar támogatása.
Az EFK főbb beavatkozási területeinek néhány figyelembe veendő
komponense:
a szakmai irányítás és tervezés – többek között a kapacitás elosztás –
centralizálása és regionalizálása,
az engedélyeztetés és a szakfelügyelet, a minőség-ellenőrzés
rendszerének fejlesztése, azok gyakorlati következetes érvényesítése,
a rendszer finanszírozás és az intézmény finanszírozás átalakítása, a
finanszírozó vásárlói funkciójának megerősítése,
a lakosság közeli egységes alap és járóbeteg szakellátást összehangoló
kistérségi egészségközpontok létrehozása,
az ügyeleti és sürgősségi ellátórendszerek fejlesztése, összehangolása,
a védőnői hálózat szerepének erősítése,
a házi ápolás és gondozás kiterjesztése,
a kórházi és szakrendelői struktúra átalakítása,
regionális kórházi központok kijelölése és fejlesztése,
területi általános sürgősségi kórházak kijelölése és fejlesztése,
szakkórházak rendszerének átalakítása,
a krónikus ellátás elválasztása az aktív ellátási rendszertől és közelítése
a szociális ellátás fele,
az ápolási és hospice kapacitás fejlesztése,
egységes és integrált, a telemedicina lehetőségeit is megteremtő
ágazati informatikai fejlesztések,
a gyógy- és egészségturizmus fejlesztése.
Egyértelműen megállapítható, hogy az EFK céljai nem valósultak meg:
a születéskor várható átlagos élettartam nem közeledett – sőt távolodott –
az uniós átlagtól
az országos területi kölönbségek nem csökkentek
az egészségügyi ellátás színvonala nem javúlt, sőt romlott
az egészségügy nem vált prioritássá, sőt az egészségügy GDP arányos
részesedése jelentősen romlott, így már nem csak az uniós átlagtól, hanem
a visegrádi országok átlagától is lényegesen lemarad
I/2. A Közép-Dunántúli Régió Regionális Operatív Programja (ROP)
egészségi-egészségügyi vonatkozásai:
A ROP átfogó stratégiai céljai közt szerepelt az „Egészséges régió”
megteremtése. Ezt az alábbi célrendszerrel kívánta megvalósítani:
az egészségügyi ellátórendszer infrastrukturális egyenlőtlenségeinek
oldása,
az egészséges életmód elveinek és gyakorlatának terjesztése.
A Közép-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács alapvető törekvése volt,
hogy a régió egészség-stratégiai céljai közül minél több valósulhasson meg
azáltal, hogy azok beépülhessenek a ROP-ok projektjeibe, így azok
megvalósításához uniós források legyenek lehívhatóak.
A főbb egészségfejlesztési célok megvalósulása a fejlesztési koncepció
szerint csak a tudatosan összehangolt fejlesztéspolitika eredményeként,
valamint a beutalási rend tudatos és következetes betartása esetén lehetséges.
Ennek megfelelően a régióban:
egységes elvekre épülő,
progresszivitást figyelembe vevő,
a valódi szükségletekhez és a technológiai fejlődéshez igazodó,
költség hatékony és fenntarthatóan finanszírozható,
régiós és intézményi szinten is professzionálisan menedzselt
ellátórendszert kell kialakítani.
Ez csak az ellátórendszer lényegi strukturális átalakításával érhető el.
A régió ellátás-szervezési alapelvei:
a biztonság, a folyamatos működés és a számon kérhető minőség elve
az igazságosság és az esélyegyenlőség elve
az emberi méltóság és a személyiségi jogok tisztelete
a regionalitásra épülő progresszivitás elve
a szubszidiaritás és a lakosság-közeliség elve
a folyamatos fejlesztés elve
a komplexitás elve
a szektorsemlegesség és a partnerség elve
a konszenzus elve
a nyilvánosság elve
a prevenció központúság elve
a választás szabadságának elve
A fentiek alapján a Közép-Dunántúli Régió szakmai egészségügyi stratégiai
céljai:
a sürgősségi ellátás fejlesztése,
a kardiológiai és szívsebészeti ellátás fejlesztése,
daganatos betegségek aktív és krónikus ellátásainak fejlesztése,
a rehabilitációs ellátások és hosszú ápolások fejlesztése,
a pszichiátriai ellátások fejlesztése,
kistérségi multifunkcionális közösségi központok létrehozása,
az alapellátás fejlesztése,
az intézményi infrastrukturális egyenlőtlenségek felszámolása.
Az EFK-hoz hasonlóan a régió egészségügyi célkitűzései sem valósultak
meg:
így nem alakult ki a valódi szükségleteknek megfelelő ellátórendszer –
azaz a strukturális anomáliák változatlanúl fennmaradtak
az ellátórendszer egyes elemei változatlanul sem horizontálisan sem
vertikálisan nem illeszkednek egymáshoz – azaz a funkcionális
problémák nem rendeződtek
a rendelkezésre álló működési erőforrások (pénzügyi és humán
erőforrás) elégtelenek az előírt szakmai standardok szerint ellátás
biztosítására és a rendszer működőképességének fenntartására
a fejlesztési forrásoknak csak töredéke jutott el az ellátórendszer
szintjére, azok fenntarthatósága is kérdéses
Összefoglalva megállapítható, hogy mind országos, mind regionális szinten
az egészségügyi ellátás fejlesztését célzó koncepciók kudarcot vallottak, az
ellátórendszer anomáliái változatlanul fennállnak sőt helyenként
súlyosbodtak, a rendelkezésre álló működési források tovább szűkültek, a
fejlesztési források nem tudak hatékonyan beépülni a rendszerbe, így mély
ágazati válság szintjén kell megfogalmazni saját szakmai stratégiánkat.
A külső környezet elemzése II.
A Semmelweis terv főbb irányai
A terv feltárja az egészségügyi ellátórendszer főbb problémáit és a szakmai egyeztetéseken
elhangzottak figyelembe vételével tűzi ki a szükséges változtatások főbb irányait.
A Nemzeti Együttműködés Programja az „Itt az idő, hogy megmentsük az egészségügyet”
című fejezete és a Semmelweis tervhez kapcsolódó kormány előterjesztés is megfogalmazza,
hogy az egészségügyi ágazatra nem mint a közpénzek mértéktelen fogyasztójára, hanem a
magyar gazdaság egy fontos és potenciális húzó ágazatára kell tekinteni. Ez azonban csak úgy
lehetséges, ha az általánosan megfogalmazott célok mellett a közvetlenül kitűzött feladatok is
maradéktalanul ezt szolgálják és ehhez a szükséges források is rendelkezésre állnak.
A terv a legfontosabb beavatkozási irányok és pontok között elsőként tünteti fel az ágazat
rövid- és hosszabbtávú pénzügyi, gazdasági és szervezeti konszolidációját lehetővé tévő
forrásjuttatás szükségességét, ugyanakkor a megvalósítandó további feladatok között nem
szerepel sem a szakellátási rendszer jelenlegi adósságállományának konszolidációja, sem a
működési hiányok folyamatos újratermelődését megakadályozó többletforrás megjelenítése.
Intézményi szempontból ennek megfelelően feltétlen szükségesnek látszik, hogy a
Semmelweis Tervben részletezett állami egészségszervezési rendszer kialakítására irányuló
intézkedések kiegészüljenek egy ponttal, mely az ellátórendszer meglevő adósságának
szanálását célozza meg, mely a NEFMI-vel közösen végzett felmérés szerint a 2011-es év
végére meghaladja a 60 milliárd forintot. Ezen beavatkozás nélkül az ellátórendszer
integrációja gyakorlatilag nem lesz lehetséges, így ennek hiánya alapvetően befolyásolhatja a
Semmelweis terv megvalósulását, a térségi, megyei és intézményi stratégiák megvalósulását.
A szakellátási rendszer működési költségei a dologi oldalon éves viszonylatban 30 mrd
forinttal alul maradnak a tényleges költségeknek, ennek visszapótlása nélkül nem lesz
lehetséges az újonnan kialakított rendszer konszolidált működése. Ha figyelembe vesszük,
hogy a Semmelweis terv szerint is éves viszonylatban minimálisan 250 mrd forint többlet
szükséges a rendszer működtetéséhez (éves viszonylatban csak a konvergencia program
ennyit vont ki az egészségügyből), akkor látható, hogy ennek csak a töredékét jelenti a
megjelölt működési többlet igény, mely a tervben feltüntetett humán erőforrás fejlesztési
igénnyel együtt sem éri el a kivont források felét sem.
Az egyébként szükséges és valóban megtakarítást jelentő hatékonyság javító intézkedések
képesek lehetnek a hiányzó források másik részének átmeneti megtakarításához (évi mintegy
130 mrd Ft), de képtelenség azt feltételezni, hogy az előírt szakmai eljárás rendek szerint a
jelenlegi szolgáltatási csomag fenntartható a jelenlegi keretek között. Azaz, ha a gazdasági
teljesítő képesség tartósan a jelenlegi forrásokat képes biztosítani az egészségügyi
ellátórendszer számára, akkor az egészségügyi struktúra átalakítása mellett is szükségszerű a
szakmai eljárásrendek szintjén való visszalépés, és a szolgáltatási csomag szűkítése sem
elkerülhető. Ebben az esetben ezt át kell vezetni mind a megye, mind a Zrt. szakmai
koncepcióján.
Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az egészségügy közfinanszírozásában az OECD
adatbázisa alapján a GDP arányos részesedés tekintetében már csak Lengyelország és
Észtország áll mögöttünk, míg a Széll Kálmán Terv szerinti csökkentés esetében már ezen
országok is megelőznek bennünket – mely aligha egyeztethető össze a kormányprogram által
kitűzött célokkal.
A terv célul tűzi ki az alapellátási ügyeleti rendszer integrálását az OMSZ diszpécser
rendszerébe. Ez bele illeszkedik a folyamatban levő TIOP 2.2.2-es pályázatok programjaiba,
de ez mellett szükséges és szakmailag megindokolható az alapellátási ügyeleti rendszer és a
szakellátási ügyeleti rendszer integrációja is. Azon településen ahol kórház és azon belül
valamilyen szintű sürgősségi ellátás működik – felesleges egy ettől teljesen független
alapellátási ügyelet fenntartása. Szintén célszerű átgondolni, hogy a „házhoz menő”
alapellátási ügyeleti ellátást szükséges-e fenntartani a mentőszolgálat mellett. A javaslatok
megvalósítása olcsóbb és szakmailag hatékonyabb rendszert tesz lehetővé.
A terv a járó- és fekvőbeteg szakellátás vonatkozásában nem tesz konkrét javaslatot a
horizontális integrációra az egymás mellett működő szakellátó egységek között. Az egyes
intézmények profiltisztítása, kapacitás átcsoportosítása és szervezeti integrációja egyes
megyékben – így megyénkben is - már megindult, és a főváros vonatkozásában maga az
előterjesztés is ilyen irányokat határoz meg. Ez szakmailag célszerű, míg erőforrások
szempontjából szükségszerű, így a szakmai programunkban ezt az irányt is szuükségesnek
tartottuk megjeleníteni.
A terv röviden szól az egészségiparról és egészségturizmusról is. Tekintettel arra, hogy az
egészségügyhöz szükséges többlet források jelentős részben innen szerezhetőek meg, úgy
ítéljük meg, hogy a jövőben sokkal hangsúlyosabb szerepe lehet ennek a fejezetnek. Az Új
Széchenyi Terv vonatkozó részei szintén erre utalnak. Ez tudja reálisan alátámasztani, hogy
az egészségügy az egészségiparon keresztül jelentősen több annál, mint a költségvetés egy
kiadási tétele, hiszen számtalan komparatív előnnyel bír a többi ágazathoz képest,
gyakorlatilag korlátlan piaci értékesítési potenciállal rendelkezik, jelentős számú munkahely
teremtő képessége van és nincs olyan ágazat, melyre ne lenne képes fejlődésével szinergista
hatást kifejteni – így tényleg a gazdáság egy kitörési pontja lehet. Ennek beépítése a szakmai
programban távlatilag mindenképpen szükséges, míg földrajzi elhelyezkedés szempontjából
lehetséges.
A tervben nem jelenik meg az uniós szinten is megfogalmazott Roma Stratégia, ennek
megfelelően erre most direkt fejezet a saját szakmai programunkban sem építhető be,
ugyanakkor fel kell készülni arra, hogy – egy Roma Egészségügyi Projekt kialakításának
szükségessége előbb vagy utóbb meg fog fogalmazódni.
Összefoglalva a Semmelweis tervben leírt helyzetelemzéssel egyértelműen alátámasztja
az előző fejezet végi összegzésünket. A változtatás főbb irányai – erőforrás koncentráció,
centralizáció és integráció egybe esnek a megye és az intézmény eddigi szakmai
stratégiájával, így erre a továbbiakban is építhetünk. Számítunk arra, hogy mivel a terv
kiemelten felhívja a figyelmet annak a fontosságára, hogy az ágazatból forrást kivonni
már nem lehet, sőt a működőképesség megőrzése érdekében mind rövid, mind hosszabb
távon többlet forrás bevonását tartja szükségesnek – várhatóan ez már a jövő évi
költségvetésben megjelenik. A modulárisan felépített Pannon programunk 4-es
lépcsőjében arra kell számítanunk, hogy az integráció vonatkozásában nem a Közép-
Dunántúli Régió megyéire és nem is Somogy megyére kell koncentrálnunk, hanem
Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék irányába való viszonyulásunkat kell
meghatározni. Az integrációs alapegységként változatlanul a megyét tartjuk egységben
kezelendőnek. A tervben felvázolt fejkvóta alapú finanszírozás irányába való elmozdulás
egybevég a Pannon modellünk 5-ös pontjával, mely intézményünk számára kedvező
változást jelentene.
Belső környezeti analízis
A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. 2007. április 01-
től látja el a Veszprém megye vezető egészségügyi szolgáltatói feladatait. Mint
100%-os önkormányzati tulajdonú egészségügyi szolgáltató Veszprém megye
legnagyobb fekvőbeteg és járóbeteg szakellátó intézménye, a Közép-dunántúli
Régió kiemelt szolgáltatója, földrajzilag a Dunántúl logisztikai középpontjában
fekszik.
Míg korábban a legkisebb megyei kórházak között tarthatták számon, 2004. óta
több intézményi integrációt követően az elmúlt 6 évben több alkalommal is
jelentősen megváltozott. Ennek mérföldkövei:
2004. január 01. A „Hollós István” Szocioterápiás Psychiátriai Kórház
(Doba) integrálódik a Megyei Kórházba, 255 krónikus ágy kapacitással.
2007. április 01. A dobai telephely 200 ággyal átadásra kerül Sümeg
Városi Kórház részére. 18 krónikus ágy Zirc Városi Erzsébet Kórház, 37
krónikus ágy Várpalota Városi Kórház részére kerül átadásra.
Ezzel együtt 135 akut ágy szűnt meg, melyből 50 ágyat az intézmény
krónikus ellátásra konvertált át. (17 ággyal bővült a Reumatológiai
Osztály és új, 33 ágyas Belgyógyászati Rehabilitációs Osztály alakult.)
2008. augusztus 01. Sümeg Városi Kórház két telephellyel és 352
krónikus, továbbá 75 akut ággyal növelve a Megyei Kórház kapacitását.
A Megyei Kórház heterogén intézményrendszert örökölt: jelenleg 7 telephelyen
folytat gyógyító-megelőző és rehabilitációs tevékenységet. A fekvőbeteg
szakellátás hátterét 1 123 ágy biztosítja, melyből 697 ágyon aktív, 426 ágyon
pedig krónikus ellátás történik – ellátási területe lényegében teljes Veszprém
megyére kiterjed: 378 315 fő. Egyes szakterületeken regionális ellátást biztosít.
A járóbeteg szakellátást 29 szakambulancia, 16 gondozói- és 87 szakrendelés
nyújtja, összességében heti 2 739 szakorvosi óra keretében.
Jelenleg a Kórház ellátási területét és szakmai struktúráját az 1. Melléklet
szemlélteti.
Az intézmény egészségügyi ellátórendszerben betöltött szerepe
A 2006. évi CXXXII. Törvény értelmében a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc
Kórház súlyponti intézmény, volt – azóta ez a fogalom törlésre került A Kórház
ellátórendszerben betöltött szerepét súlyponti országos intézményi körben, majd
régiós és megyei áttekintésben elemezzük.
Fekvőbeteg aktív ellátás (2008) Súlyponti intézmények Aktív eset Aktív súlyszám
Gottsegen György Orsz.Kard.Int 8 907 33 753
Karcag, Kátai Gábor Kh.-Ri. 11 993 10 132
Ózd, Almási Balogh Pál Kh. 12 035 10 230
Sátoraljaújhely, Erzsébet VKh. 12 514 10 792
Szentes,Cs.M.Önk.dr.Bugyi I.KH 14 215 15 181
Fehérgyarmat,Szatmár-Beregi Kh 14 218 11 803
Siófok, VKh. 14 621 13 710
Sopron MJV. Erzsébet Kh. DEOEC 18 941 17 750
Nagykanizsa, V.Kh.Ri. 19 708 17 826
Salgótarján,Szent Lázár M.Kh. 21 400 21 294
Vác, Jávorszky Ödön Városi Kh. 24 225 20 144
Dunaújváros,Szent Pantaleon Kh.KHT 24 843 22 868
Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Bp. 28 783 34 255
Szekszárd, Balassa J. M.-i Kh. 29 758 30 439
Tatabánya, Szt. Borbála Kórház 30 513 30 959
Kistarcsa, Flór F. Kh. 33 173 31 566
Szent Imre Kórház,Fővárosi Önk 34 609 31 450
Jáhn Ferenc Dél-Pesti Kh., Bp. 35 188 30 358
Veszprém, Csolnoky F.Kh.Np.Zrt 35 386 35 836
Uzsoki u. Kórház, Bp. 36 839 43 977
Zalaegerszeg, M-i jogú Kórház 37 547 46 550
ONKI 40 383 53 648
Kaposvár, Kaposi Mór Oktató Kh 40 966 44 724
Markusovszky Kórház Zrt. Szombathely 41 277 47 147
Szolnok, Hetényi G. MKh. 41 284 46 136
Gyula, Pándy Kálmán MKh.Ri. 41 435 43 789
Győr, Petz A.Megyei Oktató Kh. 42 677 53 407
ÁEK 50 394 65 124
Szent János Kórház Ri., Bp. 52 671 56 057
Kecskemét, BKM Önkorm. Kórháza 52 745 57 433
Székesfehérvár, Szt.György MKh 54 785 58 372
Miskolc, BAZM.Kh.Egy. Okt. 69 169 85 836
Pécsi Tudományegyetem 69 206 106 901
Nyíregyháza, Jósa A. Megyei Kh 70 762 72 496
SZTE SZAOTE Centrum, Szeged 75 802 103 301
DE OEC, Debrecen 82 910 127 259
Semmelweis Egyetem 114 208 158 022
A Kórház mind esetszám, mind megtermelt súlyszám tekintetében 19. a
súlyponti intézmények körére nézve. Abszolút sorrend alapján mind a
legalacsonyabb, mind a legmagasabb teljesítményű intézménytől ugyanannyi a
távolsága. Ha az esetszám és a súlyszám abszolút értékekeit nézzük, akkor a
legmagasabb esetszámú (SOTE 114.208) és a legmagasabb súlyszámú (SOTE
158.022) intézménytől látszólag már nagyobb távolság választja el (esetszáma:
35.386, súlyszám: 35.836). Azonban ez a távolság csak látszólagos. Ha
kivesszük a megelőző listából az országos hatáskörű intézményeket (5 db) akkor
a „tisztán” súlyponti intézményi körben legnagyobb teljesítményűvé előlépő
Jósa András Kórháztól teljesítménybeli elhelyezkedése már nem mutat ekkora
különbségeket: Jósa A. esetszám: 70.762, Csolnoky esetszám: 35.386; Jósa A
súlyszám: 72.496, Csolnoky súlyszám: 35.836. Ez teljesítmény tekintetében a
„tisztán” súlyponti intézmények körében a középmezőny tagjává teszi.
Járóbeteg szakellátás (2008) Súlyponti intézmények Járó eset Járó pont
Gottsegen György Orsz.Kard.Int 83 053 159 412 379
Karcag, Kátai Gábor Kh.-Ri. 198 891 306 412 617
Sátoraljaújhely, Erzsébet VKh. 219 021 385 644 133
Ózd, Almási Balogh Pál Kh. 272 361 305 302 693
Siófok, VKh. 293 451 412 832 532
Szent Imre Kórház, Fővárosi Önk 318 578 484 104 744
Kistarcsa, Flór F. Kh. 339 930 638 622 536
Uzsoki u. Kórház, Bp. 367 234 576 273 038
Szentes,Cs.M.Önk.dr.Bugyi I.KH 370 084 480 324 427
Salgótarján,Szent Lázár M.Kh. 374 580 613 764 812
ONKI 418 562 1 229 092 669
Vác, Jávorszky Ödön Városi Kh. 429 578 592 990 480
Fehérgyarmat,Szatmár-Beregi Kh 447 405 648 186 116
Sopron MJV. Erzsébet Kh. DEOEC 472 948 894 209 681
Nagykanizsa, V.Kh.Ri. 532 339 1 006 564 817
Dunaújváros,Szent Pantaleon Kh.KHT 539.486 827 982 890
Veszprém, Csolnoky F.Kh.Np.Zrt 545 789 822 690 106
Tatabánya, Szt. Borbála Kórház 586 928 893 913 918
Jáhn Ferenc Dél-Pesti Kh., Bp. 668 665 1 131 597 952
Szekszárd, Balassa J. M.-i Kh. 705 175 1 227 792 249
Zalaegerszeg, M-i jogú Kórház 709 425 1 376 694 072
Gyula, Pándy Kálmán MKh.Ri. 726 164 1 368 044 493
Markusovszky Kórház Zrt. Szombathely 763 803 1 431 171 252
Kaposvár, Kaposi Mór Oktató Kh 835 968 1 167 375 992
Miskolc, BAZ.M.Kh.Egyetemi Okt 862 655 1 526 180 938
Szolnok, Hetényi G. MKh. 872 935 1 348 327 252
Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Bp. 874 564 1 601 890 727
Szent János Kórház Ri., Bp. 895 532 1 604 460 725
Pécsi Tudományegyetem 898 279 2 049 053 509
Kecskemét, BKM Önkorm. Kórháza 953 614 1 640 040 938
ÁEK 984 838 1 887 057 718
Győr, Petz A.Megyei Oktató Kh. 997 348 1 327 982 799
Székesfehérvár, Szt.György MKh 1 239 503 2 048 917 154
DE OEC, Debrecen 1 295 755 3 172 309 988
Nyíregyháza, Jósa A. Megyei Kh 1 624 619 2 831 198 375
Semmelweis Egyetem 1 645 054 3 706 719 259
SZTE SZAOTE Centrum, Szeged 1 647 114 3 131 373 952
Járóbeteg szakellátás tekintetében a 21. legnagyobb esetszámú intézmény,
megtermelt járóbeteg pont tekintetében 25. Fekvőbeteg intézményi
pozícióihoz képest gyengébb teljesítményt mutat. Ennek magyarázata, hogy
Veszprém megye szakorvosi óraszám „ellátottsága” az országos átlag alatt van,
valamint, hogy emellett is nagyszámú járóbeteg szakellátó szolgáltató: 54 db
működik a megyében (Tábla 1: Egyes ellátások, illetve ellátók földrajzi
megoszlása a régióban).
Krónikus és rehabilitációs szakellátás (2008) Súlyponti intézmények Krón.eset Krón.súly.nap
Siófok, VKh. 197 8 506
Ózd, Almási Balogh Pál Kh. 468 23 268
Sopron MJV. Erzsébet Kh. DEOEC 686 43 270
Salgótarján,Szent Lázár M.Kh. 841 41 821
Karcag, Kátai Gábor Kh.-Ri. 918 49 972
Sátoraljaújhely, Erzsébet VKh. 921 36 191
Kistarcsa, Flór F. Kh. 922 32 113
Vác, Jávorszky Ödön Városi Kh. 1 169 44 673
DE OEC, Debrecen 1 293 36 094
Tatabánya, Szt. Borbála Kórház 1 376 42 745
Szentes,Cs.M.Önk.dr.Bugyi I.KH 1 444 38 603
Szent Imre Kórház,Fővárosi Önk 1 467 26 963
Semmelweis Egyetem 1 533 20 297
Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Bp. 1 942 122 589
Miskolc, BAZ.M.Kh.Egyetemi Okt 1 964 73 346
Nagykanizsa, V.Kh.Ri. 2 145 54 369
Dunaújváros,Szent Pantaleon Kh.KHT 2 205 66 216
Uzsoki u. Kórház, Bp. 2 547 75 182
Szekszárd, Balassa J. M.-i Kh. 2 647 109 647
Szolnok, Hetényi G. MKh. 2 742 68 657
Kecskemét, BKM Önkorm. Kórháza 2 988 81 438
Fehérgyarmat,Szatmár-Beregi Kh 3 031 76 095
Veszprém, Csolnoky F.Kh.Np.Zrt 3 145 159 172
Zalaegerszeg, M-i jogú Kórház 3 576 98 481
Győr, Petz A.Megyei Oktató Kh. 3 858 141 453
Székesfehérvár, Szt.György MKh 3 892 154 693
Kaposvár, Kaposi Mór Oktató Kh 4 391 139 906
Nyíregyháza, Jósa A. Megyei Kh 5 788 180 456
SZTE SZAOTE Centrum, Szeged 5 955 114 181
Szent János Kórház Ri., Bp. 6 213 196 948
Markusovszky Kórház Zrt. Szombathely 6 443 165 569
Jáhn Ferenc Dél-Pesti Kh., Bp. 6 476 250 125
Gyula, Pándy Kálmán MKh.Ri. 7 481 222 952
ÁEK 7 801 313 478
A krónikus és rehabilitációs ellátások tekintetében a 11. legjelentősebb
esetszámú intézmény, míg súlyozott nap tekintetében a 10. A kiemelkedő
krónikus teljesítmény hátterében a 2006. évi CXXXII. Törvény az egészségügyi
ellátórendszer fejlesztéséről jogszabály áll, melynek eredményeként a kórház a
semmiből Veszprém megye kiemelt krónikus-rehabilitációs szolgáltatójává vált.
Az intézményi szinten előírt aktív és krónikus ágykapacitásoknak megfelelve a
Kórház a Sümeg Városi Kórháztól két telephelyet és 352 krónikus, 75 akut
ágyat vett át (2007. augusztus 1.), amely az intézmény krónikus teljesítményét
magas szinten tartja.
Országos összehasonlításban lényeges, hogy a közép-dunántúli régióban érhető
el az ország összes krónikus ágykapacitásának 8%-a, amelybe belejátszik
Balatonfüred országos jelentőségű rehabilitációs állománya. A régión belül a
krónikus ágyszámok nem követik a régió megyéinek lakosságarányát, az összes
kapacitás fele Veszprém megyében jelenik meg.
A Közép-Dunántúli régió mellett az Észak-Magyarországi és a Nyugat-
Dunántúli régióban nem található meg a progresszív betegellátás valamennyi
szintje, hiszen ezekben a régiókban nem működnek egyetemi klinikák, illetve
országos intézetek. A három régió azonban nem egészen egyformán viselkedik.
A Közép-Dunántúli régió helyzete, közlekedési viszonyai és strukturális
adottságai érthetővé teszik, hogy a progresszív ellátás ebből a régióból
elsősorban Budapest felé irányuljon. Ez lényegesen ellentmond a Semmelweis
tervben megfogalmazott Észak-Dunántúli Térség tervezett határvonalainak.
A Közép-Dunántúli régióban az egészségügyi szakellátórendszer – a
kapacitások mértékét tekintve - meglehetősen fejletlen, a lakosságra vetített
szakorvosi óraszámok és az aktív ágyszámok a régióban alatta maradnak
az országos átlagnak. Ugyanakkor az ellátott esetszám egyező.
Az ágyszámok és az óraszámok önmagukban nem értelmezhető adatok, hiszen a
szükségletek, morbiditási statisztikák, esetszámok régiónként eltérőek, és csak
ezek együttes figyelembevételével lehet megítélni, hogy adott régióban a
kapacitások mértéke megfelelő-e vagy sem.
Tábla : Egyes ellátások, illetve ellátók földrajzi megoszlása a régióban
A táblázat nem csak az önálló járóbeteg intézményeket tünteti fel, hanem
tartalmazza azokat a – főként magánszektor által biztosított - járóbeteg
szakellátásokat is, ahol csak 1-2 szakma érhető el a lakosság részére, továbbá az
egyes kórházak telephelyein működő szakrendelések is bemutatásra kerülnek. A
táblázatban az aktív fekvőbeteg szakellátás esetében az egyes kistérségekben
található összes aktív fekvőellátást nyújtó szolgáltató feltüntetésre kerül,
ideértve a szakkórházakat is. A krónikus fekvőbeteg ellátásnál ugyancsak az
egyes kórházak telephelyein működő összes krónikus ellátás bemutatásra kerül.
Veszprém megyében a megyei kórházon kívül, Ajkán és Pápán folyik több
szakmás aktív fekvőbeteg ellátás, Tapolcán aktív belgyógyászati és sebészeti
ellátást, valamint tüdőgyógyászati rehabilitációt, a balatonfüredi szívkórházban
aktív kardiológiai belgyógyászati és országos- és regionális ellátás keretében
szív és érrendszeri betegek rehabilitációs kezelését nyújtják.1 A legmagasabb
progresszivitási szintű ellátások –egyetemi klinikák- a régióban nem állnak
rendelkezésre, ezért jelentős a betegáramlás Budapest, kisebb mértékben Pécs és
Győr ellátói felé. Ez kihívást jelent a régió aktív egészségügyi szolgáltatóinak.
Fekvőbeteg aktív ellátás (2008), Közép-Dunántúli régió
Veszprém megye
Kórház Aktív ágysz. Krón. ágysz. Össz. ágysz.
Veszprém Megyei Önkormányzat
Csolnoky Ferenc Kórház-
Rendelőintézet, Veszprém
697 426 1123
Városi Önkormányzat Magyar
Imre Kórház-Rendelőintézet, Ajka 272 179 451
Gróf Eszterházy Kórház-
Rendelőintézet, Pápa 173 135 308
Dr. Tapolcai Deák Jenő Kórház-
Rendelőintézet és Gyógybarlang
Kft., Tapolca
90 101 191
Veszprém Megyei Önkormányzat
Tüdőgyógyintézete, Farkasgyepű 95 119 214
Állami Szívkórház, Balatonfüred 34 393 427
Palotahosp Kft., Várpalota 0 129 129
Magyar Honvédség Balatonfüredi
Kardiológiai Rehabilitációs Intézet 0 80 80
Városi Kórház-Rendelőintézet,
Sümeg 0 152 152
1 Forrás: KDRET: Közép-Dunántúli Régió egészségügyi szakellátó-rendszerének bemutatása, és javaslat a
fejlesztési irányvonalakra; 2008. március
Városi Erzsébet Kórház és
Rendelőintézet, Zirc 0 119 119
Alkohol Drogsegély Ambulancia,
Noszlop 0 20 20
Fejér megye
Kórház Aktív ágysz. Krón. ágysz. Össz. ágysz.
Fejér Megyei Önkormányzat
Szent György Kórháza,
Székesfehérvár
1036 550 1586
Szent Pantaleon Kórház Kht.,
Dunaújváros 511 188 699
Városi Kórház Önkormányzat
Kórház-Rendelőintézete, Mór 50 143 193
Sirály Egészségügyi és Szociális
Szolgáltató Kht., Csákvár 0 74 74
(Magyar Református Egyház
Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió
Drogterápiás Otthona,
Ráckeresztúr)
0 15 15
Komárom-Esztergom megye Kórház Aktív ágysz. Krón. ágysz. Össz. ágysz.
Komárom-Esztergom Megyei
Önkormányzat Szent Borbála
Kórház-Rendelőintézet, Tatabánya
628 175 803
Városi Önkormányzat Vaszary
Kolos Kórház, Esztergom
375 105 480
Városi Önkormányzat Selye János
Kórház, Komárom 109 15 124
Városi Rehabilitációs Szakkórház
és Rendelőintézet, Tata
40 104 144
Városi Önkormányzat Batthyány
Kázmér Szakkórház, Kisbér
30 77 107
Szent Borbála Szakkórház Kft.,
Dorog 0 125 125
Magyar-Kékkereszt Egyesület,
Dömös 0 30 30
Szakorvosi Rendelőintézet,
Oroszlány 0 70 70
Hospice Szeretetszolgálat
Alapítvány, Tatabánya 0 40 40
A Közép-Dunántúli régióban két nagy fekvőbeteg intézmény működik: Fejér
megyei Szent György Kórház (Székesfehérvár), Csolnoky Ferenc Kórház,
(Veszprém). A székesfehérvári intézmény kb. másfélszer nagyobb ellátó
kapacitással üzemel, mint a veszprémi, fekvőbeteg osztályainak száma 36, míg a
veszprémi kórházé 29.
A Tatabányai kórház aktív ágykapacitása (628 ágy) a Csolnoky Ferenc Kórházat
alulról közelíti (697 ágy), krónikus ágyszáma közel a harmada a veszprémi
intézményének.
Veszprém megyében történeti okból nagyszámú, 11 (egykor 14) fekvőbeteg
ellátást nyújtó szolgáltató működik. Kapacitásaik nem összehangoltak,
„szétszórt” ellátó struktúrát képeznek, működésük nem harmonizált. A Csolnoky
Ferenc Kórház Veszprém megye legjelentősebb egészségügyi intézménye, mind
ellátó kapacitásának nagy volumene, mind a sokoldalú, sokszakmás profilja
miatt.
Veszprém megyében 11 mentőállomás van, az alábbi településeken:
1) Veszprém
2) Ajka
3) Balatonfüred
4) Balatonfűzfő
5) Pápa
6) Sümeg
7) Tapolca
8) Várpalota
9) Zirc
10) Nagyvázsony
11) Tüskevár
A mentésirányítás Veszprémben működik. Ide integrálódik az ajkai,
devecseri, zirci kistérségi orvosi ügyelet, Folyamatban van, de még nem
működik a sümegi és a tapolcai ügyleti ellátás.
A Zrt., mint gazdálkodó szervezet bemutatása
1, Gazdálkodási helyzet
A Zrt. a 2009-ben realizált 8,6 milliárd forintos bevételével gazdaságilag
meghatározó szereplője a régiónak. Az intézmény bevételeinek több mint 90%-
át az ellátott esetek után járó E Alap finanszírozás adja. Ezt egészítik ki az
intézmény más bevételei.
A kórház finanszírozása 2009. márciusig TVK (teljesítmény volumen korlát)
szabályozása alá esett, azaz előre meghatározott HBCS súlyszámot, illetve
német pontszámot finanszírozott az OEP, 146.000 Ft/súlyszám, illetve 1,46
Ft/pontszám értéken. Az e fölött ellátott betegek finanszírozása 0 Ft volt. Ezzel a
módszerrel a maximális bevétel tervezhető és kiszámítható volt. 2009. április 1.-
től hatályba lépett jogszabály fix és lebegtetett értéket különböztet meg. Az
EMAFT - előre meghatározott alapdíjjal finanszírozott fix teljesítmény rész - a
2008. évi teljesítmény 70%-a és 150.000.- Ft/súlyszám értéken kerül
elszámolásra, a járóbeteg ellátásban 1,60 Ft/pontszám értéken. A lebegtetett
értékből adódó több tízmillió forintos havi veszteség tükröződik az OEP
bevételek 2008. évihez viszonyítottan 500 millió forintot is meghaladó
csökkenésében.
Ezt követően átmeneti bázis, majd ismételten TVK szerinti finanszírozás történt
– szűkített TVK keretek mellett, ami összességében éves viszonylatban mintegy
900 mFt-os veszteséget prognosztizál az intézménynek. Ez 2010-es év
viszonylatában 623 mFt-ban reálizálódott, melynél figyelembe kell venni, hogy
ebből mitegy fele az értékcsökkenés – így a Zrt. országos átlaghoz képesti
eladósodottság foka lényegesen alacsonyabb (kb. az országos átlag fele).
2, Foglalkoztatás
A kórház a megye és a régió egyik legnagyobb munkáltatója. A fenntartó egyik
legtöbb alkalmazottat foglalkoztató intézménye, a dolgozók Veszprém és a
környező kistérségek lakosai. Az intézményben 1.611 dolgozó közül, 836
alkalmazott él a kistérségben.
Működési kiadások közel 50%-át képezi a személyi juttatások és a munkáltatót
terhelő járulékok összege. Az Intézmény gazdálkodásában ezért kiemelt szerepet
kap a humánerőforrás menedzsment.
A térség vezető-kórháza pozíciójának megfelelően a Csolnoky Ferenc Kórház az
országos átlaghoz képest kisebb mértékben küzd létszámgondokkal. Az
intézmény hírneve, szakmai presztízse vonzza a felkészült és gyakorlott
szakembereket. Ugyanakkor a külföldre irányuló szakember elvándorlás negatív
hatásai már itt is érezhetőek.
A kórház nyitott az alvállalkozói rendszer irányába, igaz először a
hiányszakmák miatti kényszerből, de a változó beteganyag ellátási igényeihez a
szerződéses orvosokkal rugalmasabban és olcsóbban lehet alkalmazkodni,
mintha minden szakmában főállású orvosok állnának csak rendelkezésre. A
humánerőforrás biztosításának ezen új irányát tükrözi a közreműködőknek
kifizetett díjak több mint 50 százalékos növekedése 2008. és 2009. között. Egyes
főállású státuszok közreműködői szerződéssel történő kiváltása miatt sikerült a
bérköltséget 4 százalékkal csökkenteni 2009-ben az előző évhez viszonyítva.
A fenti elemzés a jelen helyzet meglevő, regionális szinten fellelhető
adatbázisán alapszik. A Semmelweis terv új térségi határai még nem
rögzítettek. Ennek eldöntését követően a fejezet újraértékelése szükséges.
A környezeti tényezők SWOT analízise
Az előző fejezetekben feltárt külső és belső környezeti tényezők az előnyök-
hátrányok-lehetőségek-veszélyek rendszerében a következő képet mutatják.
1. Előnyös környezeti tényezők
A veszprémi kórház rendelkezik aktuális és részletes, gyakorlatilag a
működése valamennyi területét feltérképező elemzéssel. Ezt az elemzést
elfogadja az intézmény jelenlegi vezetése, tudomásul veszi a kórház
dolgozóinak döntő többsége, ismeri és felvállalja az intézmény tulajdonosa.
Az elemzés alapján elkészült a részletes intézkedési terv, melyet a tulajdonos
határozatban elfogadott, annak megvalósítása eredményesen megkezdődött.
Ennek eredményeként az intézmény likviditási paraméterei az országos
átlagnál jobbak. A gazdasági társasággá való átalakulás bár rövid távon
finanszírozási hátrányokkal is járt, ugyanakkor jelentős pozitív szervezeti és
belső működési változásokat eredményezett, mely képes volt a hátrányok
kompenzálására, és hosszú távon előnyt jelentett a versenytársakkal szemben.
Ennek megfelelően a kórház a közvetlen válságkezelés helyett már képes a
valódi struktúra átalakításra és folytathatja a stratégiai szakmai program
végrehajtását.
Az évtizedes elhúzódó válság következtében a potenciális és valódi
versenytársak megszokták, hogy a veszprémi kórházzal alig kell számolni.
Ez az elaltatott éberség indulási előnyként érvényesíthető volt. Mostanra sok
területen példaértékűnek ítélhető a kórház tevékenysége és a változásokhoz
való flexibilitása.
Az intézmény dolgozói változást igényelték, annak végrehajtásában
partnerek voltak. Országosan is elismerten zökkenőmentesen történt meg a
közalkalmazotti statusból való váltás, a megalkotott Kollektív Szerződés az
intézményen belül stabilitást biztosít. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy
motivációjuk csökkent a központi megszorítások lecsapódó hatásaként.
Az elmúlt évek során a komoly formális és informális befolyással rendelkező
érdekképviseleti szervekkel konstruktív együttműködést sikerült az
intézményi menedzsmentnek kialakítani, így mind a szakmai munka, mind a
más intézményekben kritikussá vált humánerőforrás gazdálkodás területén a
versenytársakhoz képest sikerült lépéselőnybe kerülni.
2. Hátrányos környezeti tényezők
Miközben az intézmény stratégiai programja mentén képes volt leküzdeni a
korábbi szakmai programban megfogalmazott legtöbb hátrányos külső
környezeti tényezőt, ugyanakkor ennél nagyobb mértékű negatív hatásként
nehezedik rá az ország egészségügyi ellátórendszerének általános
válsághelyzete.
3. A potenciális lehetőségek
Míg a többi egészségügyi intézmény jelentős része „elviselte” az elmúlt évek
kényszerű átalakításait, addig a veszprémi kórház aktív részese igyekezett
lenni a folyamatoknak, így sok olyan fájdalmas intézkedést hajtott végre, ami
a többi intézmény számára még ezt követően fog realizálódni.
Akár a gazdasági életben, akár az egészségügyi ágazatban számtalan példa
bizonyítja, hogy a technikai és technológiai, valamint strukturális és
infrastrukturális elmaradottságból egy vagy akár több fejlődési szakasz
átugrásával az átlagosnál fejlettebb, korszerűbb, hatékonyabban működő és a
többi piaci szereplőhöz képest versenyképesebb szervezetek és struktúrák
hozhatók létre.
A veszprémi kórház legnagyobb potenciális lehetősége éppen abból adódott,
hogy megyei szinten nem történt meg korábban a fekvőbeteg struktúra
szükségletekhez való igazítása, így egyes területeken olyan kapacitás
feleslegek és ezzel együtt finanszírozási volumenek ragadtak bent a
megyében, amelyek a kényszerű átszervezések után fenntartható és
rentábilisan működtethető egységek kialakítását teszik lehetővé. Ez az
átalakítási folyamat egységes megyei koncepció mentén megindult.
A relatíve hátrányos közlekedési infrastruktúra a megyén kívüli vetélytársak
közül leginkább csak a Székesfehérvár fele való betegeláramlást teszi
lehetővé így jó betegirányítással a betegek megyén belül tarthatóak. Ezt az
elmúlt években a gyakorlatban is sikerült realizálni. Ezt erősíti a Balaton,
mint természetes déli határ is, mely ebbe az irányba szintén korlátozza a
betegek mobilitását.
A potenciális lehetőségek között középtávon a gyógyturizmussal is érdemes
tervezni, de rövidtávon ez nem sorolható a számottevő lehetőségek közé.
4. Potenciális veszélyek
A veszélyek közt legelsőként a környezeti analízisben szereplő általános
gazdasági restrikciók következményeivel kell számolni.
Ezek egy része közvetlen hatásként a bevételi oldal csökkenését, míg néhány
közvetett módon, főleg a kiadás növekedésével érte el a kórházat. Kellő
változtatások nélkül ez az adósságállomány további növekedéséhez vezethet.
A belső környezeti tényezők közül elsősorban azt kell kiemelni, hogy a
veszprémi kórház dolgozói hogyan fognak reagálni arra, hogy a folyamatos
megszorítások után nem hogy csökkenne az adósságteher, hanem tovább nő a
feszültség. Ez könnyen kiválthat passzivitásba fordulást vagy akár aktív
ellenállást is. Mindkettő végzetessé válhat az intézmény számára, hiszen ez a
makro-átalakítások vesztes pozícióját eredményezné a kórház számára.
A kombinált külső és belső veszélyt a megyei szintű vélt vagy valós
érdekellentétek jelentik az ellátási struktúra átalakításával kapcsolatban. A
régió másik két megyéjében lényegesen kisebb számú szolgáltató és
tulajdonos érdekeinek egyeztetését kell elvégezni, ráadásul itt a két megyei
kórház eleve stabilabb és erőpozícióból képes tárgyalni saját megyéjének
kórházaival.
A régión belül megvívott pozíciók az új területi felosztásban semmivé
válhatnak, az új területen újra meg kell küzdeni a betegekért és a
munkavállalókért egyaránt.
5. A SWOT analízis összegzése
A külső és belső környezeti tényezők együttes eredőjeként a veszprémi
kórház számára változatlanul a további előre menekülés lehetősége adott.
Önmagában a helyzetének stabilizálása már nem lehet eredményes, hiszen az
addigra már a múlt kihívásainak felelne meg és nem az átalakuló magyar
egészségügy új szempontrendszerének.
A hátrányok számosak és a veszélyek igen komolyak. A veszélyek között a
legmarkánsabbak a 2006. II. félévétől megkezdett - és azóta folyamatosan
fenntartott - gazdasági megszorító intézkedések, melyek még a stabil
helyzetben levő kórházak számára is komoly kihívást jelentenek. Az előre
menekülés csak akkor lehetséges, ha a tulajdonos, az intézmény vezetői és
dolgozói képesek elhinni, hogy az eddigiekhez hasonlóan továbbra is
lehetséges a meglevő hátrányokat előnyökké változtatni. Képesektovább
vinni, hogy az események késői passzív követése helyett azok aktív, sőt
proaktív irányítását vállalják. Képesek egy más dimenziójú intézményben
gondolkodni, és ennek kialakítása érdekében gyorsan és határozottan
cselekedni. Képesek a meglevő érdekeiket átértékelni és azok mentén
elfogadható kompromisszumokat kötni. Képesek a célok elérése érdekében
új eszközöket használni.
A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt.
struktúrájának bemutatása
Az ellátás aktuális helyzetének áttekintése
A megyei kórház 2007. augusztus 01-től – a Sümegi Városi Kórház
integrációjával – 3 telephelyen (Veszprém, Sümeg, Doba) nyújt fekvőbeteg
szakellátást, és 5 telephelyen (4 veszprémi, 1 sümegi) járóbeteg szakellátást.
A fekvőbeteg szakellátás hátterét 1 123 ágy biztosítja, melyből 697 ágyon
aktív, 426 ágyon pedig krónikus ellátás történik. Ellátási területe lényegében
teljes Veszprém megyére kiterjed (378 315 fő), egyes szakterületeken
regionális ellátást biztosít.
A járóbeteg szakellátást 29 szakambulancia, 16 gondozói- és 87 szakrendelés
nyújtja, összességében heti 2 739 szakorvosi óra keretében.
Az aktív fekvőbeteg szakellátás a 2009. naptári évben 697 ágyon ápolási
eseményeinek száma 33 762 (2008-ban: 35 302), a jelentett és finanszírozott
HBCS súlyszám teljesítmény 34 361 (2008-ban: 35 750), e tevékenységre
biztosított TVK érték (2009. január-március és 2009. november-december
hónapok) 13 176 súlyszám, az EMAFT (előre meghatározott alapdíjon
finanszírozott teljesítmény) 13 593 súlyszám volt (2008-ban az összes TVK:
33 718). Az aktív ellátás éves case mix indexe (CMI) 1,02 (2008-ban 1,01).
A krónikus fekvőbeteg szakellátásban a 2009. naptári évben 426 ágyon az
esetszám 2 799 (2008-ban 3 044), a teljesített ápolási napok száma 137 915
(2008-ban 137 131), az átlagos ápolási nap 49,3 (2008-ban 45,0).
A járóbeteg szakellátásban a 2009. naptári évben az esetszám 562 628 (2008-
ban: 561 966), a jelentett és finanszírozott teljesítmény 880 727 600 ezer német
pont (2008-ban: 842 970 100), e feladat ellátására biztosított TVK éves értéke
292 060 000, EMAFT 329 507 német pont értékben alakult (2008. évben TVK:
757 544 000)
A Kórház osztályainak, fekvő és járóbeteg szakellátási egységeinek éves
teljesítmény adatait és főbb forgalmi mutatóit a 3. melléklet mutatja be.
Épület-infrastruktúra állapota
A Kórház a fekvőbeteg szakellátást 3 telephelyen nyújtja, ebből a projektben a
központi, (8200 Veszprém, Kórház u. 1. sz. alatti) telephelyen működő
fekvőbeteg ellátó egységek fejlesztése történik meg. A telephely három fő
épületből, az A, D és E jelű épületből áll.
A központi telephely elmúlt 30-40 évben történt fejlesztései abban a tekintetben
koherensnek mondhatók, hogy a pavilon rendszerű kórházból a beruházások
nyomán tömbkórházi struktúra alakult ki. Jelenleg a tömbkórházat három, külön
fázisban és különböző technológiával épített épület alkotja: a legrégebben
(1962-ben) épült „A” jelű épület, amely 2002-ben átfogó felújításra került.
1982-ben került átadásra a „D” jelű épület, és 1994-ben a legfiatalabb, „E” jelű
épület. Az „E” épület tervezése ugyan a legújabb, de fontos megjegyezni, hogy a
tervei a 1980-as években készültek el, így – ez több osztály/egység
működésében tetten érhető – csak részben, illetve kompromisszumok árán tudja
kiszolgálni az egyes szakterületek fejlődéséből fakadó, illetve a megnövekedett
lakossági igényből eredő elvárásokat – ezek említése, kifejtése a szakterületek
bemutatása során történik meg. A tömbkórház teljes alapterülete 64 000 m2.
Ellátó osztályok, részlegek bemutatása
Terjedelmi korlát miatt csak a projektben résztvevő, vagy az által érintett
osztályokat elemezzük. Ezeket jelenlegi épületen belüli elhelyezkedésben
csoportosítjuk. A bemutatás során kitérünk az osztályok, egységek épületen
belüli elhelyezkedésére, kapcsolataira, gép-műszer helyzetére, bemutatjuk a
főbb forgalmi adatokat. Ennek összefoglaló, áttekintő táblázatát a 6. melléklet
tartalmazza, mely kétféle csoportosításban (épületenként, szintenként, illetve
épületenként szárnyra bontva) ad eligazítást a Kórház osztályainak, részlegeinek
helyzetéről, ezen keresztül kapcsolatairól.
Baleseti sebészeti mátrix
Elhelyezkedés: „A” épület I - II., IV. Emelet
2009.
teljesít-mény
fekvő statisztika járó statisztika
ágy- szám
ágykihasz-
náltság esetszám
ápolási
napok
száma
átlagos
ápolási idő CMI esetszám pont/eset Osztályok, részlegek
Traumatológia
fekvő 4582,2 65 88,80% 2 913 21 063 7,2 1,57
Traumatológia járó 51980,9 48 700 1 067,4
Szájsebészet fekvő 10 29,60% 294 1 082 3,7 0
Szájsebészet járó 5 283,9 11 120 475,2
A Baleseti Sebészeti Mátrixban három szakterület képviselői kooperálnak:
traumatológia (50 ágy), ortopédia (15 ágy), arc, állcsont és szájsebészet (10
ágy)
A baleseti sebészeti tevékenység szűk keresztmetszetét jelenleg a 2007. április
01-i struktúraátalakítás nyomán meghatározott, irreálisan alacsony (bár primer
ellátási körzete a megyei 9-ből 5 kistérségre terjed ki, míg progresszív ellátásban
a teljes megye ellátásáért felel) ágyszám jelenti: országos összehasonlításban az
egyik legalacsonyabb, továbbá alacsonyabb, mint az ennél kisebb terület
ellátásáért felelős Ajkai Városi Kórházé.
Az osztály azonos épület több szintjén, széttagoltan található. A fekvőbeteg
egységek az „A” épület II. és IV. emeletén helyezkednek el, az I. emeleten
található a 6 ágyas szakági szubintenzív őrző és a shocktalanító helyiség. E
ponton az Osztály összeköttetésben áll a Központi Intenzív Osztállyal („E”
épület I. emelet), illetve a Központi Műtő Osztállyal („E” épület I. emelet).
Az Mátrix keretében megjelenő szájsebészeti, dentialveoláris sebészeti
tevékenység az elmúlt években kialakult szakmai közösség munkájának
köszönhetően jelentős fejlődésen esett át: jelenleg egyetemi klinikai szintet sok
szempontból meghaladó szakmai színvonalat képvisel.
Az Osztály egységei 2002-ben átfogó felújításon estek át, ennek lezárásaként
2005-ben a IV. emeleten a műtőblokk teljes átépítésre és korszerűsítésre – 3
aszeptikus műtő került kialakításra. A septikus műtéteket a II. emeleten –
szintén az osztály szervezetéhez tartozó – külön szeptikus műtőben végzik el – a
felsoroltak alapján összességében az egyik legjobb környezetben, feltételek
mellett működő osztály, így jelen projektben a fejlesztéssel csak áttételesen –
tömbösítés kapcsán, de pályázati forrást fel nem használóan – érintett.
Bőr- és nemibeteg ellátás
Elhelyezkedés: „A” épület III. emelet
2009.
teljesít-mény
fekvő statisztika járó statisztika
ágy-szám
ágykihasz-
náltság esetszám
ápolási
napok
száma
átlagos
ápolási idő CMI esetszám pont/eset Osztályok, részlegek
Bőrgyógyászat fekvő 266,1 20 53,00% 347 3 867 11,1 0,77
Bőrgyógyászat járó 3 334,7 3 372 988,9
Bőr- nemi gondozó járó 9 013,2 11 358 793,6
A Bőrgyógyászati Osztály felújított környezetben, 2004. óta végzi
tevékenységét jelenlegi helyén. Műszerezettsége a hasonló profilú osztályokhoz
viszonyítva kielégítő, de a meglévő eszközök átlagéletkora meghaladja a 10
évet, és számos, időközben jelentőséget szerzett eszköz beszerzésére eddig
nem kerülhetett sor.
Mivel a klasszikus bőrgyógyászati, venerológiai betegségek – a korszerű,
elsősorban gyógyszeres, így ambuláns keretek között megvalósítható
kezeléseknek köszönhetően – már nem igényelnek elkülönítést, hosszabb
kórházi ápolást, a jogszabály által kötelezően fenntartandónak rendelt ágyak
jobb kihasználtsága, az osztály gazdaságos működtetése érdekében új
profilok kialakítása, bevezetése jelenthet kitörési pontot – elsősorban az
immunológiai, kozmetológiai eljárások meghonosításával.
Az osztály jelenleg a központi technológiai tömbhöz tartozó épületben, két
manuális osztály által használt szint közötti emeleten működik, elszakítva a
profilból adódóan szakmai hátteret, kooperációt biztosító olyan szakterületektől,
mint a belgyógyászat és reumatológia.
Bár Veszprém megyében a bőrgyógyász szakorvosok száma nem tér el az
országos átlagtól, az Osztály jelenleg szakorvosi létszámhiánnyal küzd. A jelen
feladatok elláthatók a mostani létszámmal is, de profil bővítés csak új
szakemberek alkalmazásával, képzésével képzelhető el.
Nem az Osztály struktúrájába tartozik, de a Kórház bőrgyógyászati ellátásában
jelentős részt képvisel az önálló (földrajzilag is más telephelyen található)
járóbeteg szakellátó egységként működő Bőr- és Nemibeteg Gondozó, melynek
szakember ellátottsága megfelelő.
Belgyógyászat
Elhelyezkedés: „D” Épület IV. és V. emelet, „A” épület III. Emelet
2009.
Teljesít-mény*
fekvő statisztika járó statisztika
ágy-szám ágykihasz-
náltság esetszám
ápolási
napok száma
átlagos ápolási idő CMI esetszám pont/eset Osztályok, részlegek
Belgyógyászati
Centrum fekvő 4 466,6 143 79,10% 4 979 41 298 8,3 0,9
Belgyógyászati
Centrum járó 36 587,4 29 591 1 236,4
Belgyógyászati
Rehabilitáció 7 116,5 33 66,50% 347 8 009 23,1
*A teljesítmény adatok az osztályok bemutatása során az aktív fekvőbeteg ellátó osztály/részleg esetén HBCS súlyszámban,
járóbeteg szakellátó esetén ezer német pontban, a krónikus fekvőbeteg ellátás esetén ápolási napban értendők.
2008. április 01-től a BELGYÓGYÁSZATI CENTRUMBAN egyesült valamennyi, a
Megyei Kórházban képviselt belgyógyászati diszciplína: általános
belgyógyászat, gasztroenterológia, nephrológia, hematológia, kardiológia,
belgyógyászati rehabilitáció. Ezzel Belgyógyászati Centrum bővített
alapszakmás belgyógyászati osztály, mely önálló szervezeti és interdiszciplináris
egységként működik. A Centrumban az általános belgyógyászat mellett a
felsorolt belgyógyászai szubdiszciplinák részlegek formájában működnek. A
fekvőbeteg szakellátás három fő szervezeti egységre, ezen belül további profil
részlegekre oszlik. A részlegek a profil feladatokon túl általános belgyógyászati
betegellátást is végeznek.
A fejlődést, szakmai kibontakozást leginkább hátráltató tényező az orvosi
eszközpark elavult, amortizálódott volta, valamint az ápolási (hotel)
szolgáltatások infrastruktúrájának leromlott állaga. A szubintenzív ellátási
szintű koronária őrző, gasztroenterológiai őrző és nephrológiai őrző elsősorban műszerezettségében fejlesztésre, korszerűsítésre szorul.
A Belgyógyászati Rehabilitáció elkülönülten, felújított környezetben működik.
Ideggyógyászat, stroke ellátás
Elhelyezkedés: „D” épület III. emelet
2009.
teljesít-mény
fekvő statisztika járó statisztika
ágy-szám
ágykihasz-
náltság esetszám
ápolási napok
száma
átlagos
ápolási idő CMI esetszám pont/eset Osztályok, részlegek
Neurológia fekvő 1 151,6 50 59,20% 1 427 10 809 7,6 0,81
Neurológia járó 21.745,3 11 834 1 837,5
Az Osztály a nem manuális szakmáknak otthont adó „D” épületben található.
Mivel a „D” épület az, amelyben az elmúlt 30 évben (lényegében átadása óta)
semmilyen komoly átalakítás, felújítás nem történt, tehát a Kórház
legelmaradottabb fekvőbeteg ellátó infrastruktúrájának számít, az Osztály
ápolási feltételei rosszak, a környezet leromlott. A stroke ellátást biztosító
„őrzők” műszaki feltételei a korszerű ellátásokat bevezetését, biztonságos
alkalmazását nem támogatják.
Ilyen feltételek között jelentős előrelépés a multidiszciplináris protokollon
alapuló trombolitikus kezelések bevezetése 2008-tól, a sikeres beavatkozást
támogató rendszerek intézményközi kiépítése (OMSZ, sürgősségi ellátás, SBO –
szervezési és kommunikációs háttér megteremtése) az ischaemiás stroke esetek
gyógyításában. E terület fejlesztése azért is kiemelten indokolt, mivel Veszprém
megyében a stroke esetek előfordulási gyakorisága országos átlag feletti.
Az elmúlt két évben a stroke ellátás színvonalának emelésében jelentős
előrelépések történtek, abból az axiómaszerű alapelvből kiindulva, hogy a stroke
ellátás nem lehet egy diszciplina feladata és felelőssége, a megfelelő kezelés
(lízis, újabban katéteres embolectomia) időben történő megkezdése, elvégzése –
amely a szövődmények kialakulásátmegelőzi, vagy a súlyosságot csökkenti –
több szakterület összehangolt, azonos elvek mentén történő kooperációját
igényli. Ez az együttműködés nem csak a Kórházon belüli szakterületekre,
hanem a teljes ellátórendszerre kiterjedő kell, hogy legyen – azaz a „sürgősségi
ellátási lánc” modelljét a stroke-os esetekre értelemszerűen alkalmazni
szükséges. A sikeres ellátásban minden szereplőre fontos feladat hárul,
amennyiben ez a feladatellátás hiányos, az ellátás eredménytelen, a többi
szereplő felkészültsége, megfelelő adottságai ellenére.
Az elmúlt két év alatt a háziorvosi szolgálatokkal, az Országos
Mentőszolgálattal közös protokoll mentén került megszervezésre a stroke
betegek ellátása, a stroke riadó intézménye, mely során már a helyszíni
észleléskor, ellátáskor a kockázatbecslést a szakemberek felmérik, a lízis
indikációja felállításra kerül (azaz abszolút kontraindikációk kizárásra kerülnek),
ezt külön telefonvonalon a Sürgősségi Betegellátó Osztály részére jelentik,
kérve a stroke riadót. A Sürgősségi Betegellátó Osztály felkészül a beteg
fogadására, értesíti a CT-t és a Neurológiai Osztályt, így a beteg érkezéskor
haladéktalanul áteshet a szükséges diagnosztikai eljárásokon, a lízis indikációja
felállításra kerülhet, és a terápia – immár a Neurológiai Osztályon – elindítható.
Jelenleg a stroke „sürgősségi ellátási lánc”-ának valamennyi prehospitális és
kórházon belül a sürgősségi osztályos kritériuma (szakember, képzettség,
eszközrendszer) biztosított – a legkomolyabb hiányosság pont a definitív
ellátást nyújtó, az akut szakot felügyelő fekvőbeteg háttér esetében
jelentkezik – a feltételek, az eszközpark hiányosságai folytán. (A
szakemberek és a képzettség rendelkezésre áll, megfelelő szinten, országosan
elismert szaktekintély külső konzulensi támogatásával.)
Az Osztály stabil munkatársi gárdával működik, melyet az utóbbi két évben
megmerősített a Pannon Egyetemmel kialakult kooperáció – ennek
eredményeként az osztály keretében az Egyetem speciális agyi elektrofiziológiai
labort alakított ki, melyben 190 csatornás kísérleti EEG berendezés telepítésére
került sor.
Az Osztály 50 ágyon végzi feladatait, ehhez 75 ágy kiszolgálására alkalmas
kórházi szinten foglal el – a fennmaradó, a fekvőbeteg ellátással nem érintett
helyiségekben (a fekvőbeteg struktúrákkal átfedésben) járóbeteg szakellátó
rendelőket, illetve orvosi szobákat alakítottak ki. A szinten kapott elhelyezést a
központi betegszállító szolgálat is, ami Sürgősségi Betegellátó Osztály
kialakítása során átmenetinek szánt, kényszermegoldásként született.
A fejlesztésben a teljes osztály érintett, kiemelten a stroke ellátást támogató
területek.
Fül-orr-gégészet
Elhelyezkedés: „E” épület IV. emelet
2009. teljesít-mény
fekvő statisztika járó statisztika
ágyszám ágykihasz-
náltság esetszám
ápolási
napok száma
átlagos ápolási idő CMI esetszám pont/eset Osztályok, részlegek
Fül-orr-gégészet
fekvő 902,5 20 51,70% 1 547 3 773 2,4 0,58
Fül-orr-gégészet járó 17 429,6 20 025 870,4
A fül-orr-gégészeti tevékenység szűk keresztmetszetét is a feladatokhoz mérten
irreálisan alacsony ágyszám, illetve a műtői hozzáférés, munkaszervezés
nehézségei jelentik. A jelenleg finanszírozott 20 ágyon nem oldhatók meg a
területi ellátási kötelezettségből adódó feladatok. [Az osztály 20 ágyon
kényszerül megoldani 5 kistérség – köztük a legnagyobb lélekszámú veszprémi
kistérség – primer ellátási feladatait és a megyei szintű progresszivitási
feladatokat, miközben Pápa kórházának 4 kistérségre 15 ágy áll rendelkezésére.]
Az osztály működteti, felügyeli a megye egyetlen audiológiai laboratóriumát,
melynek felszereltsége és személyzeti ellátottsága megfelelő.
Az Osztály egy, az osztály struktúrájába integrált műtői egységet működtet, egy
másik kiemelt kezelőben is végeznek kis beavatkozásokat. Az osztály
egységeiben zajlanak a gyermek mandula műtétek, a gyermekek megfigyelése is
az osztályon történik (ami növeli a betegbiztonságot, hiszen utóvérzés esetén a
műtő azonnal, késedelem nélkül elérhető), szoros együttműködésben a gyermek
aneszteziológus szakemberekkel – ezt az teszi lehetővé, hogy a két egység egy
szinten, egymás közelségében helyezkedik el.
A műtő és a kiemelt kezelő kialakítása viszont nem felel meg a kor
követelményeinek, ami a műtő működési engedélyének visszavonásával
fenyeget, emellett a műtői eszközpark is elhasználódott, megújításra szorul.
Az osztály minimális fluktuáció mellett, stabil szakember gárdával működik. A
fejlesztésben a műtői háttér érintett.
Szülészet-nőgyógyászat
Elhelyezkedés: „E” épület III. emelet
2009.
teljesít-mény
fekvő statisztika járó statisztika
Ágy-
szám
ágykihasz-
náltság esetszám
ápolási napok
száma
átlagos
ápolási idő CMI esetszám pont/eset Osztályok, részlegek
Szül.-nőgyógy. Fekvő 2 857,7 60 79,40% 4 014 17 380 4,3 0,71
Szül.-nőgyógy. fekvő
(újszülött) 40 41,60% 1 636 6 069 3,7 0
Szül.-nőgyógy. Járó 25.700,0 28 924 888,5
A Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály a 2007. április 01. óta szintén
csökkentett ágyszámmal, de jelentősen megnövekedett feladatkörrel és
felelősséggel működik – a várpalotai és zirci kórházak szülészeti
osztályainak megszűnésével a szülészeti feladatokat teljeskörűen az Osztály
látja el, ehhez adódnak a tapolcai kórház szülészetének megszűnésével szintén
Veszprémben ellátásra jelentkezők. Ennek köszönhetően a Veszprém megyei
szülési események 80%-a az osztályon zajlik, illetve számuk emelkedő
tendenciát mutat: 2006-ban 1 448 szülés, 2007-ben 1 697 szülés, 2008-ban 1 725
szülés.
Az Osztályon – Magyarországon egyedülállóan, modellértékűen – csak előzetes
szerződés megkötése mellett lehet szülészorvost fogadni (erre 2009-ben csak
néhány esetben volt példa), a szülések döntő többségében az ügyeletes team
felügyeli és vezeti le a szülést.
2008-ban a külső telephelyről beköltöztetett járóbeteg szakrendelésekkel
fizikailag egy szinten vehető igénybe a teljes szülészeti-nőgyógyászati
diagnosztikus és terápiás szolgáltatási kör. Az osztály szervezetében – a
szülőszobai egységhez tartozóan – 2 műtő (1 császár, 1 kis nőgyógyászati)
működik. A nagyobb kockázatú nőgyógyászati műtéteket a Központ Műtő
Osztály műtőegységeiben végzik. Az osztályos műtők felszereltsége elavult. .
A szülőszobai egység 1 db 3 szülőágyas és 1 db egy szülőágyas szülőszobából
áll, elkülönült, a betegforgalomtól elzárt folyosón, szerves egységben a műtői
helyiségekkel. A szülőszobai egységet – egyedi veszprémi panorámát kínáló-
függőfolyosó köti össze az újszülött részleggel – így az újszülöttek a
közforgalmat is ellátó folyosók, közlekedési utak elkerülésével juthatnak át
megfigyelési, gondozási helyükre.
Az Osztály mára nem felel meg a kor követelményeinek: a szülőszobák közül
csak 1 db egyágyas, ami csak korlátozott számban, arányban teszi lehetővé az
apa jelenlétét a szülés folyamán – holott ez egyre növekvő igény. Az apás
szülések aránya a Kórházban 25%, míg az országos átlag ennél 50%-al
magasabb.
A szülőszobai eszközök, műszerek kora meghaladja a 15 évet (van 25 éves
is!) – továbbá eszközök hiányában nem adottak a vajúdók akár 24 órás
monitorozásának feltételei.
Szintén nincs lehetőség alternatív szülési módok biztosítására sem – ezen
felül a feltételek hiánya miatt szintén korlátozott az ún. „rooming in” rendszer
igénybevétele, amely pedig biztosítja az anya és újszülött akár 24 órás (vagy az
anya igénye szerint ennél rövidebb idejű) együttlétét is.
Az Osztályon egy civil egyesület kezdeményezésére 2009-ben a nőiséggel, női
léttel kapcsolatos állandó kiállítás nyílt kortárs képzőművészeti alkotásokból,
melyeket az alkotók ajánlottak fel. Az Osztály munkatársi körében a fluktuáció
minimális, stabil szakember gárdával rendelkezik.
Az Osztály a fejlesztés során a Szülőszobai egységében és a gyermekágyas
részlegében érintett.
Urológia
Elhelyezkedés: „E” épület II. emelet
2009. teljesít-
mény
fekvő statisztika járó statisztika
Ágy-szám
ágykihasz-
náltság esetszám
ápolási napok
száma
átlagos
ápolási idő CMI esetszám pont/eset Osztályok, részlegek
Urológia fekvő 1 147,9 20 83,90% 1 415 6 125 4,3 0,81
Urológia járó 32 050,8 23 833 1 344,8
Az Osztály hasonló helyzetben van, mint a fül-orr-gégészeti osztály: szűk
keresztmetszetét is a feladatokhoz mérten irreálisan alacsony ágyszám,
illetve a műtői hozzáférés, munkaszervezés nehézségei jelentik. Az osztály a
2007. április 01-i ágyszám redukció óta (ekkor 10 aktív ágy szűnt meg) 20
ágyon kényszerül megoldani 7 kistérség primer ellátási, és a megyei szintű
progresszivitási feladatokat.
Ilyen körülmények között a kapacitásokat szinte teljes egészében az akut
betegellátás köti le, az elektív műtéti feladatokra forrás és lehetőség csak
igen szűk korlátok között marad. Ennek megoldása azért is égető, mert e
betegpopuláció elvándorlása érzékenyen érintheti a szakmai színvonalat, illetve
szakember megtartó képességét is.
Az Osztályon minden olyan vizsgáló módszer és beavatkozás elérhető, mely
megyei szintű egységtől elvárható. A diagnosztikát 2009-től modern ultrahang
egység támogatja, mely célzott biopsziák elvégzését is segíti.
Amellett, hogy az Osztály a Központi Műtőben külön beosztás szerint
műtőkapacitásokkal rendelkezik, struktúrájában saját műtőt is működtet – itt a
kisebb beavatkozások elvégzése, főbb volumenében gyermeksebészeti ellátás
történik. A saját műtő alacsony kihasználtságú, 6-8 db műtét/hét teljesítmény
jellemzi, ezért megszüntetése és a beteganyag Központi Műtőben történő
ellátása célszerű megoldás.
Javítani szükséges az osztály szakorvosi ellátottságán is – hosszabb távon a
működés biztonsága növelhető, ha a nyugdíjas orvoskollégák mellett a fiatalabb
generáció képviselőire is nagyobb létszámban számíthatunk.
Az osztály felszereltsége megfelelő, alapvető problémáját a szűk kapacitás
keresztmetszet jelenti, mely az ellátható esetek jellegét is lehatárolja. A jelenlegi
szűk kapacitás keresztmetszettel az osztály szakmai fejlődésre, specializációkra
képtelen. Az osztály a pályázatban érintett.
Radiológia, képalkotó diagnosztika, izotóp diagnosztika
Elhelyezkedés: „E” épület Földszint
2009. teljesítmény
statisztika
esetszám pont/eset
Osztályok, részlegek
Radiológia (fekvő háttér) 36 740,0 19 551 1 879,2
Radiológia járó 111 864,6 62 460 1 791,0
Radiológia CT (járó) 110 325,9 8 031 13 737,5
Radiológia CT (fekvő) 29 299,7 3 249 9 018,1
Radiológia MR (járó) 112 908,1 6 700 16 852,0
Radiológia MR (fekvő) 6 040,3 281 21 495,7
A Radiológiai Osztály a Kórház legforgalmasabb, legnagyobb esetszámot elérő
egysége.
Az Osztályon a szolgáltatások széles köre biztosított. A szolgáltatási körben
megtalálhatók az általános röntgen- és ultrahang vizsgálatok, a CT- és MR
diagnosztika, a diagnosztikus és intervenciós angiográfiás beavatkozások, a
klinikai mammográfia, és az emlőszűrés. Az Osztály működteti a Veszprém
megyei mammográfiás szűrőcentrumot, valamint egyedül itt érhető el MR
diagnosztika.
A radiológia területén – tulajdonosi és központi támogatással – a korábbi
években a részleges korszerűsítés zajlott, ennek keretében a digitális radiológiai
eljárásokra való áttérés első üteme. Direkt digitális röntgenfelvételi egység
került telepítésre, megtörtént a röntgen átvilágító digitalizálása, kiépült és
korlátozottan mértékben, kapacitással és minőségben, de valamennyi osztályon
elérhető a kórházi PACS rendszer, megindult kísérleti szinten a teleradiológia
alkalmazása. A PACS üzembiztonsága viszont – megfelelő üzemi tárhely,
illetve archiválási kapacitás hiányában – sérülékeny, így a digitalizálás
kiterjesztése egyelőre veszélyeket hordoz.
A képalkotó eszközpark minősége és kora vegyes képet mutat. A korszerű
digitális röntgen mellett 15 éves, kritikus állapotban lévő DSA berendezés, 8
éves MR, az analóg (film alapú), 10 éves mammográfiás eszköz, és 7-13 éves
ultrahangok találhatók.
A DSA berendezés kritikus állapotát jellemzi, hogy jelen tanulmány
összeállítása közben az eszköz javíthatatlanul meghibásodott, ezért az eszközt
külön forrásból sürgősséggel szükséges beszerezni és felszerelni.
A KDRET 2008. évi tanulmánya szerint a regionális és megyei szinten is az
országos átlagtól messze elmaradó mennyiségű CT/MR diagnosztikai vizsgálat
történt az elmúlt években. Az igen szűk és egyre szűkülő humán erőforrás
feltételekre (mely leginkább a kisebb, városi kórházakat sújtja) feleletet a több
intézmény közös, összehangolt tevékenységét biztosító teleradiológiai
alkalmazások bevezetése, használata adhat.
Az izotóp diagnosztika területén korszerű a SPECT vizsgáló eszköz beszerzése
megtörtént. A gamma kamera 17 évesek elmúlt, a szerviz háttér, alkatrész
utánpótlás már nem biztosított és technológia teljes cseréje, digitalizálása, PACS
rendszerbe illesztése szükséges. Ez a beruházás regionális jelentőséggel bír –
hiszen jelenleg a veszprémi az egyetlen, saját szakember gárdával működtetett,
stabil izotópdiagnosztikai központ a régióban.
Központi technológiai tömb
A Kórház központi technológiai tömbjeként (KTT) a központi telephely
„E” és „A” épületeit definiálhatjuk. Ezen épületekben található meg
valamennyi műtői egység, az intenzív ellátást nyújtó osztályok (Központi
Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály - KAITO, valamint a PIC és
Gyermekintenzív Osztály), a radiológiai képalkotó eljárásokat biztosító
osztály, továbbá a betegregisztráció, betegirányítás kialakult egységei.
A KTT-n kívül, a „D” épületben található a Kórházhigiéniai Osztály,
melynek keretein belül működik a központi sterilizáló, valamint a Központi
Laboratórium is, melyet 11 éve közreműködő üzemeltet (Prodia Zrt., jelenleg
jogutódként a FutureLab Zrt.) – ennek visszavétele a Zrt. működtetésébe 2011.
július 1-vel megtörténik. A sikeres pályáztatás révén teljesen új eszközpark
beszerzése biztosított.
Jelen fejezetben az öt fő elem (műtői feltételek, intenzív ellátás, központi
sterilizálás, diagnosztikai szolgáltatások, és a betegirányítás, betegtájékoztatás)
helyzetét, erősségeit és hiányosságait mutatjuk be.
Műtők
1) Központi Műtő Osztály
Elhelyezkedés: „E” épület I. emelet (központ)
A Központi Műtő Osztály a Kórházban található 21 műtői egység
tevékenységének összefogására, koordinálására, felügyeletére jött létre
2006-ban. A legnagyobb és leginkább kontrollált egysége az „E” épület I.
emeletén található 6 műtővel rendelkező Központi Műtő, a többi egység
részben osztályhoz rendelt irányítás, befolyás alatt áll.
A Központi Műtő az „E” épület centrális területén, az „A” épülethez is
csatlakoztatva, mindkét épület a fő közlekedési útvonali mentén (lift, lépcsőház),
jól megközelíthető helyen található. Közvetlen összeköttetésben áll a Központi
Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztállyal, viszont nagy távolságra a
Központi Sterilizálótól („D” épület földszint).
Az 1994. évi beruházáskor igen modern egységnek számító műtők építészeti
adottságai ma már a korszerű elveknek nem felelnek meg. Nem biztosított
helyben az ébredő/megfigyelő funkció, a betegátfektetők nem működnek, a
logisztikai és betegutak gyakran keresztezik egymást, a műtői zónák nem
különülnek el élesen, átjárhatóak.
A gépek-műszerek az épület átadása óta érdemben újításra, cserére nem
kerültek, így azok átlag életkora elérte a 14 évet.
A műtők napi beosztás szerint osztályhoz rendeltek, így a műtéti beosztást
nem a műtét típusa, higiénés besorolása, környezeti igényei határozzák meg
elsősorban, hanem a szakterületi hovatartozás.
A raktárak szűk kapacitásúak – mivel korábban minden osztály maga
gondoskodott a szakmai anyag ellátásról és azok tárolásáról, melyeket külön
szekrényekbe zártak. A központi raktározás és anyaggazdálkodás bevezetésével
a raktárak kapacitás-igénye megnőtt.
A Kórház több területen már digitális radiológiai technikát használ, a PACS-
ban tárolt képek a műtőkben csak ideiglenes, átmeneti megoldással érhetők
el.
A Központi Műtő területén nem biztosított a műtői adminisztráció – a
műtéti leírások, tételes anyagfelhasználások rögzítése, elkészítése sem.
2) Osztályos műtői egységek
A Kórház épületeiben 21 különböző méretű és specializációjú, műtői
tevékenység kiszolgálására alkalmas egység található, a Kórház központi
telephelyének 11 pontján. Ezek közül 3 illetve 6 műtő „központosított”,
további 2 ikerműtő található, a többi egység szatellit műtőnek minősül. Ez a
struktúra az „E” jelű épület beruházásakor alakult ki, ahol – bár 6 műtővel
központi műtőegység épült – azért osztályos struktúrában is kialakítottak műtői
egységeket, a speciális igényeknek engedve.
Műtői központok:
1. Az „A” épület IV. emeletén – 3 aszeptikus műtő – a baleseti sebészeti és
az ortopédiai szakterület igényeit szolgálja ki,
2. Az „E” jelű épület I. emeletén – 5 aszeptikus, 1 szeptikus műtő – több, az
„E” épületben elhelyezkedő osztály tevékenységéhez nyújt műtői hátteret.
(általános sebészet, nőgyógyászat, urológia, érsebészet, szájsebészet – minden
szakterület saját, dedikált műtőhelyiségben dolgozik)
Iker műtők:
1. Az „E” épület IV. emeletén a Fül-orr-gégészeti Osztály területén 1 műtő
és 1, kisebb műtéti beavatkozásoknak is helyet adó kiemelt kezelő egység
működik.
2. Az „E” jelű épület III. emeletén a Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály
Szülőszoba egységében 2 műtő (1 császárműtő, 1 nőgyógyászati kisműtő)
működik.
3. Az „E” épület I. emeletén a Szemészeti Osztály keretein belül 2 műtő
kialakítására került sor (ebből 1 utólag, kórterem átalakításával).
Szatellit műtők:
1. Az „E” épület III. emeletén az Urológiai Osztály területén.
2. Az „A” jelű épület II. emeletén a Baleseti Sebészeti Mátrix szervezetében
(szeptikus műtő).
A további műtői egységek a járóbeteg szakellátásban (sebészet, szájsebészet),
illetve speciális diagnosztikai ellátás (DSA) környezetében működnek. A
rendkívül költséges, magas koordinációs igényű (számos szakterület és a kórházi
adminisztráció nagyfokú és hozzáértő együttműködése szükséges a tevékenység
akadálytalan működtetéséhez) és magas biztonsági szintű, szoros technológiai
fegyelmet igénylő műtői tevékenység összevonására, egységesítésére 2006-ban
a Központi Műtő Osztály szervezetének létrehozásával kísérlet történt.
Ezzel egységessé vált a logisztikai, az eszköznyilvántartás és az
anyagrendelés, a műtéti tevékenységet illesztették a keretgazdálkodás
kialakuló rendszerébe, de egyetlen műtői egység sem került bezárásra.
2009. második felében a műtéti tevékenységek tudatos, központilag vezérelt és
követett tervezési rendszere került bevezetésre a finanszírozási korlátok
betartása, a Kórház – a magyar intézmények között stabilnak számító –
likviditási helyzetének megőrzése érdekében.
A központi koordináció ellenére – illetve pont az ennek során nyert tételes
adatok alapján – bebizonyosodott, hogy a rendelkezésre álló műtői helyiségek
kiszolgálása komoly humán erőforrást köt le, miközben a műtők
kihasználtsága intézményi szinten az 50%-ot sem éri el. (Igaz, ennek
számítási algoritmusa sem standard, hiszen az eredmény azon is múlik, hogy a
sürgősségi műtők 7/24-es rendelkezésre állását miképpen vesszük figyelembe).
A tapasztalatok szerint a jelenleginél magasabb műtétszám kevesebb műtőben is
elvégezhető lenne, de a műtői struktúra azt nem támogatja:
- hiányzik a műtői tevékenységeket koordináló, irányító, a műtők
működését felügyelő, az erőforrásokat hatékonyan allokáló diszpécser
központ,
- a műtői beosztások nem a műtét típusa, minősítése (szeptikus,
aseptikus, stb.) alapján, hanem szakterülethez kötötten készülnek. Így
előfordul, hogy két szakma két, azonos feltételrendszerű műtőben két
stábbal (műtősnő, műtősfiú, aneszteziológus orvos, aneszteziológus
asszisztens) csak fél napot operál, miközben ez megoldható lenne
egymás utániságban, egy stábbal, egy műtőben is.
- a betegek műtéti előkészítése és műtét utáni megfigyelése (ébredés) a
központi műtő területén, megfelelő felszereltségű és feltételrendszerű
egységekben történne,
- két műtét közötti betegcsere ideje minimálisra csökkenne – ehhez a
betegszállítás koordinálása, a liftek jobb műszaki állapota, nagyobb
betegszállító apparátus lenne szükséges,
- az elöregedett műszerpark és technológia megnyújtja a műtétek idejét,
ezzel az egy nap végezhető műtétek száma csökken.
- A logisztikai és betegútvonalak egymást többszörösen keresztezők,
ezek „összeütközése” is akadályt jelenthet.
- A műtőket kiszolgáló raktárak kapacitása kicsi, kevés szakmai anyagot
képes tárolni, így a nagy távolságra lévő központi nagy raktárból
rendszeres feltöltése szükséges. Ha ebben zavar, csúszás támad, az
kihatással van a napi műtétek elvégzésére.
- A gazdálkodási rend szerint a Központi Műtő látja el, szolgálja ki a
szatellit műtőket szakmai anyaggal, biztosítja a humán erőforrást műtői
oldalról. Ennek infrastrukturális feltételei hiányoznak, a raktár
kapacitás szűkös, a humán erőforrás tevékenysége nehezen
ellenőrizhető és koordinálható.
- A távol lévő Központi Steril miatt jelentős idő és energia fordítódik az
eszközök oda-vissza szállítására. Két helyen is mosogató egységeket
kell fenntartani, mert a jelenlegi technológia nem támogatja a nedves
szállítást.
- A műtő építészeti adottságai nem támogatják a technológiai fegyelem
betartását – a személyzet a védett (zöld) zónából az átmeneti zónába
(és vissza) juthat zsilipelés nélkül.
- A műtői tevékenység adminisztrációja helyben nem megoldott (műtéti
leírás elkészítése, anyagfelhasználás tételes rögzítése).
-
Amennyiben ezen feltételek biztosítottak, úgy számos külső műtő működése
megszüntethető, tevékenységük a központi műtőblokkba szervezhető.
Emellett figyelembe kell azt is venni, hogy minden műtői tevékenység nem
célszerű, hogy a központi műtőben jelenjen meg. Ezen esetek:
- Amennyiben a műtő helye más, kritikus folyamatokhoz rögzített
(császárműtő - szülés), nagyobb kockázatnak tesszük ki az ellátottat,
mint amekkora haszonnal a központi műtő használata járna.
- Ha műtő felszerelése speciális, az adott műtő más szakterületek
számára nem használható. (pl. szemészet – speciális, más szakmák
által nem használható műtőasztallal)
- Ha műtőben nagy esetszámban végeznek rövid ideig tartó, alacsony
kockázatú beavatkozásokat – ekkor a központi műtőblokkba történő
nagy mennyiségű transzport, betegmozgatás nagy humán erőforrás
igényű, ha nincs dedikált, kizárólagos közlekedési útvonal (lift), akkor
szűk keresztmetszetbe ütközhet, ezzel lényegében meghosszabbítva a
teljes műtői időt, elveszítve azt a gazdasági előnyt, amely a
tevékenység központi műtőbe történő koncentrálása jelenthet.
(nőgyógyászati kisműtétek, fül-orr-gégészeti kisműtétek.)
- A műtői tevékenység több más szakterület közreműködését igényli, és
ezen szakterületek közelsége a betegbiztonságot növelő tényező:
gyermeksebészeti beavatkozások esetén a gyermekanesztézia és
gyermekintenzív egység közelsége.
-
A jelenlegi Központi Műtő („E” épület I. emelet) ezt nem tudja kielégíteni,
viszont a Kórház kiegyensúlyozott, jól szervezett, mindemellett
költséghatékony, fenntartható működtetése érdekében a szükséges
változásokat végre kell hajtani – ez lesz a projekt egyik központi eleme.
Ezzel párhuzamosan a feleslegessé vált szatellit műtők bezárásra
kerülhetnek.
Intenzív ellátás
A Kórház felnőtt intenzív ellátásának legjelentősebb problémája a kapacitás
alacsony volta – a kiegyensúlyozott működést a kapacitás 50%-al történő
emelése, azaz 12 ágy működtetése jelentené. Ez elsősorban a területről felvett,
illetve a társosztályokról átvett kritikus állapotú betegek ellátását biztosítaná, és
csak eseti jelleggel támogatja a nagy rizikójú, elektív műtéten áteső betegek
megfigyelését, a posztoperatív szak átmeneti intenzív kezelését.
Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály Elhelyezkedés: „E” épület I. emelet
2009.
teljesít-mény
fekvő statisztika járó statisztika
Ágy-
szám
ágykihasz-
náltság esetszám
ápolási
napok
száma
átlagos
ápolási idő CMI esetszám pont/eset Osztályok, részlegek
Központi intenzív 1 875,6 8 87,40% 506 2 553 5 3,71
Anaesthesiológia (fekvő
háttér) 202,8 117 1 733,3
Anaesthesiológia járó 4 598,9 3 388 1 357,4
A Központi Intenzív Osztály betegfelvételi területe Veszprém megye keleti
felének 179 842 lakosa (primer intenzív ellátás), de a progresszív ellátási
kötelezettségét meghaladó területek betegeit és az egész évben jellemzően
megjelenő turistákat is ellátja. Az egység nem csak Kórházon kívülről érkező
esetek, hanem az intézmény fekvőbeteg osztályaira felvett, ott kritikus
állapotúvá vált betegek ellátását, továbbá a nagykockázatú beavatkozásokat
(műtéteket) követő őrzés, megfigyelés feladatait is ellátja.
A Kórházban az intenzív betegellátás 1985-től központosított, ágyszáma
kezdetben folyamatosan növekedett (1985-ben 7 ágy, míg 1995-től 12 ágy),
majd csökkenés jellemezte, ugyanis a 2000. évi megyei kapacitás-szabályozást
követően az osztály ágylétszáma 10 ágyra, majd 2007. április 01-től 8-ra
változott. (Az akkor meghatározott 14 ágyból 8 a felnőtt, 6 a gyermekellátást
biztosítja) Összehasonlításul: a városi kórházak jóval kisebb lakosságot és
szűkebb szakmai hátteret alacsonyabb progresszivitási szinten kiszolgáló
intenzív osztályai 8 (Pápa), illetve 6 (Ajka) ággyal működnek.
Az aneszteziológiai szolgáltatás rendelkezésre állása számos kórházi folyamat
„sebesség meghatározó” tényezője, ezért szervezettsége, megfelelő szintű
rendelkezésre állása a műtétes tevékenység és egyes diagnosztikus eljárások
nélkülözhetetlen eleme.
Az intenzív ellátás biztonsága, valamint a modern infekciókontroll által
elvárt követelmények teljesítése a jelenlegi épített környezetben csak
kompromisszumok árán lehetséges, ezért kapacitás elhelyezése során a
megfelelő környezet kialakítása nélkülözhetetlen. Ennek során nem csak a
közvetlen betegellátó, hanem a biztonságos ellátáshoz nélkülözhetetlen
kiszolgáló helyiségek kialakítása és megfelelő felszerelése is szükséges.
Az intenzív ellátásban komoly kockázatot jelent a jelenlegi inhomogén és
idősödő műszerpark, mely mind a monitorrendszer, a perfusorok, volumetrikus
pumpák, mind a respirátorok területén működési bizonytalansággal terhelik a
kritikus állapotú betegek ellátását, kezelését. A gép-műszer átlag életkor jelenleg
14 év.
A gyermekintenzív ellátás problémái és nehézségei a fentiekhez hasonlóak
azzal, hogy a 6 ágy kapacitás a sürgősségi illetve a posztoperatív megfigyelés
igényeit, szükségleteit kielégíti. A műszerpark idős, elavult volta, a
helyiségek rossz, a gyógyító folyamatokat nem támogató kialakítása mind
az ellátás kockázatait növelő tényezők, mely kockázatok kezelése többlet
költséget generál. A gyermekintenzív ellátás kiszolgálói háttere is szűkös: a
gépek tárolása, rendszeres ellenőrzése, 7/24 órás rendelkezésre állása csak
kompromisszumokkal biztosított.
A projekt ezért a felnőtt és gyermekintenzív ellátás fejlesztését, a kor
követelményeinek megfelelő épített környezet biztosítását és az eszközpark
megújítását tartalmazza.
Az intenzív ellátás minősége, színvonala országos szinten is ismert, elismert. E
szakmai színvonal megtartása, fejlesztése érdekében fontos a műszerpark
egységesítése. Az utóbbi évek erőfeszítéseinek eredményeként a humán
erőforrás biztosított, ami alapot adhat a fejlesztések sikeres működtetéséhez.
Jelen fejlesztésnek a Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály
kiemelt területe.
Diagnosztika
A Kórházban a gyógyító-megelőző szolgáltatásokat a diagnosztikai eljárások
sokasága támogatja. A legfőbb eljárásokat a klinikai laboratóriumi, a
citológiai-szövettani, a mikrobiológiai és a képalkotó diagnosztikai
szakterületek képviselik.
A klinikai laboratóriumi tevékenységeket a Kórház korábban saját szervezeti
egységében végezte, de 11 évvel ezelőtt közreműködő bevonásával,
feladatátadással látja el. A közreműködő a Prodia Zrt., jelenleg jogutóda, a
FutureLab Zrt. A laboratórium a „D” épület Földszinti és I. emeleti kis
szárnyában helyezkedik el, 7/24 órás szolgáltatást biztosít. A laboratórium külön
informatikai rendszert működtet, mely illesztett a Kórház saját medikai
rendszeréhez. A laboratóriumi kérések elektronikusan érkeznek az osztályokról,
szakrendelésekről, és szintén elektronikusan, a medikai rendszerben jelennek
meg az eredmények. Az ellátás viszavétele 2011. július 1-vel történik meg.
A citológiai és szövettani diagnosztika a Pathológiai Osztály feladata, az
aspiratios cytologiát is patológus végzi. Évi 13 000 szövettani metszet és 5 000
citológiai kenet értékelése történik meg. A jelenleg rendelkezésre álló
eszközpark korszerű, intraoperatív fagyasztásos vizsgálatokra is lehetőség nyújt
– a palettáról a mikroszkópos felvételek dokumentálásához szükséges speciális
kamera rendszer (és annak PACS rendszerben történő illesztése) illetve egy
immunfestő automata telepítése hiányzik, ezek beszerzését a Kórház más
forrásból kívánja megoldani.
A jövőben ugrásszerű fejlődést a molekuláris diagnosztikai eljárások bevezetése
jelentheti, jelenleg erre – finanszírozási kapacitás hiányában – nincs lehetőség.
A képalkotó diagnosztika helyzetét a Radiológiai Osztály bemutatásakor
illusztráltuk – jelenprojektben a képalkotó diagnosztika elmaradott, elavult
területeit, technológiáit kívánjuk fejleszteni, modernizálni, a biztonságos
működés és működtetés feltételeit, informatikai hátterét megteremteni.
Sterilizáló
A sterilizálás folyamata a Kórházban alapvetően központosított: az anyagok,
eszközök sterilizálása túlnyomó többségében a Kórházhigiéniai Osztály
keretében és felügyelete mellett működő központi sterilizálóban zajlik, ahol
alapvetően autoklávos sterilizálási eljárás található meg, de emellett a Kórház
több pontján – az üzembiztonság érdekében – kisebb kapacitású statim
sterilizáló berendezések is működnek, továbbá a Központi Műtő területén
biztonsági sterilizáló egység működik. Ennek rendszerét 2008. óta 100 liter
kapacitású, korszerű plazmasterilizáló erősíti.
A biztonsági steril háttérre a központi sterilizáló távolsága, illetve szakaszos
működése miatt van szükség – a sterilizáló 12 órás nappali műszakban működik,
melyet 12 órás készenléti szolgálat követ.
A központi sterilizáló eszközeinek – amint az 5g melléklet adataiból is
kitűnik – átlagéletkora meghaladja a 25 évet, ezért a technológia teljes
megújítása, a tisztítási, a fertőtlenítési, a csomagolási, a sterilizálási, a
készletezési folyamatokat a szakmai szabályoknak és a minőségügyi rendszer
által támasztott követelményeknek megfelelő, azt támogató építészeti környezet
kialakítása, és korszerű eszközökkel történő felszerelése szükséges. A fejlesztés
során a központi sterilizálót a felhasználó egységekhez földrajzilag közelíteni
kell.
Betegirányítás
A betegfogadás, betegregisztrációt rendszerét meghatározó belső szabályzat a
központi telephelyen három ún. betegfelvételi központot definiált:
1. a sürgősségi ellátás kiszolgálására a Baleseti Sebészeti
Ambulancia volt kartonozóját,
2. a radiológiai ellátások kiszolgálására a Radiológiai
Osztály kartonozóját,
3. minden egyéb szakterület esetében a Központi
Betegfelvételi Irodát.
Míg a Baleseti Sebészeti Ambulancián és a Radiológiai Osztályon az adott
feltételekkel a betegforgalom kezelhető volt, aKözponti Betegfelvételi Iroda
kapacitásait, befogadó képességét jelentősen meghaladja az a beteg/ügyfél
forgalom, amelyet e rendszer bevezetésével kezelnie kellett. Bár egyes
intézkedésekkel (pultok számának növelése, központi beteghívó alkalmazása,
egyes feladatok – pl. halotti ügyintézés átcsoportosítása más részlegekhez, stb.)
a sorállást rövidíteni, a kiszolgálást gyorsítani lehetett, jelenleg is megoldatlan a
megfelelő váróhelyiség biztosítása, és továbbra is – csúcsidőben – 20-30 perces
várakozás tapasztalható, így a járóbeteg szakellátás legszűkebb
keresztmetszetét jelenleg a Központi betegfelvétel adja.
Bár menedzsment oldalról kívánatos volna, és előnyökkel járna, de a kapacitás
szűke miatt az elektív ellátásra érkező fekvőbeteg forgalom fogadását a
Központi Betegfelvételi Iroda nem tudja befogadni, felvállalni.
Az egységes betegfogadási, betegirányítási rendszer kialakításához tehát
szükséges az átbocsájtó kapacitás megnövelése, elsősorban a pultok számának
növelésével, (így az említett fekvőbeteg regisztráció feladatai is központilag,
egy helyen lennének elláthatóak), mindezt olyan központi helyen, amely
könnyen megközelíthető, akár mozgáskorlátozottak számára is, továbbá
ahonnan valamennyi szakrendelésre, osztályra a továbbhaladás akadálytalan,
biztosított. (nem alakul ki zsákutca jelenség, torlódás, ütközés az érkezők és
távozók között).
A központi helyre lokalizált betegirányítás megfelelő kommunikációs és
informatikai eszközökkel felvértezve a betegelőjegyzés rendszerét, feladatkörét
is ellátja, továbbá – pont kiemelt elhelyezkedése és kommunikációs
rendszerének korszerűsége, fejlettsége miatt havaria esetén a Kórház egyik
vezetési pontja.
A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt.
feladatainak meghatározása
A megváltozott környezeti feltételeknek megfelelően a Zrt. 2011. áprilisában
a következő startégiai célokat tűzte maga elé:
A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház (továbbiakban Kórház) Missziós
Nyilatkozata alapján, az abban megfogalmazott szellemiség valóra váltása, a Kórház
koherens működése, fejlesztése és vezetése érdekében az alábbi stratégiai célok és
gondolkodás mentén kívánja küldetését beteljesíteni, a Missziós Nyilatkozatban
foglaltakat megvalósítani.
1. A Kórház biztosítja és szervezi a Veszprém megyei, illetve Közép-dunántúli
népegészségügyi mutatók alapján szükséges, a szakmai szabályok és jogszabályok
által megengedett, a finanszírozás által lehetővé tett lakosságközeli illetve magasan
specializált ellátást a járóbeteg és fekvőbeteg szakellátásban, a mindenkori ellátási
kötelezettségre figyelemmel.
2. A Kórház a közvetlen gyógyítási feladatai mellett legyen aktív szereplője a
betegségek megelőzésének, korai felismerésének, illetve a már kialakult és kezelt
betegségek esetén az állapot-rosszabbodás megelőzésének. (primer, szekunder és
tercier prevenció)
3. A Kórház az aktív fekvőbeteg szakellátás színvonalát folyamatosan fejleszti:
valamennyi képviselt szakterületen megyei vezető szerepet vállal, ezen túlmenően
egyes kiemelt területeken – onkológia, gyermekgyógyászat, gyermekintenzív,
koraszülött intenzív, szájsebészet, gasztroenterológia, hasi sebészet, immunológia,
intervenciós radiológia – regionális vezető szerepre törekszik.
4. A Kórház a krónikus fekvőbeteg szakellátás keretében kiemelt célként jelöli meg a
pszichiátriai és addiktológiai szakterület fejlesztését, mind rehabilitációs, mind
szűkebb értelemben vett krónikus betegellátásban.
5. A Kórház a járóbeteg szakellátás területén mind a lakosságközeli, mind a megyei
szintű (kizárólagos illetve progresszív) ellátást végzi, törekedve a fekvőbeteg- és a
járóbeteg szakellátás szervezeti és funkcionális integrációjára, valamint új, modell
értékű, integráló, átmeneti ellátási formák kialakítására és bevezetésére.
6. A Kórház a sürgősségi ellátás területén az alap- és szakellátás egységének
megteremtésére törekszik, a súlyos illetve kritikus állapotú betegek túlélési
esélyeinek javítása, illetve a szövődmények minimalizálása érdekében –
együttműködve a prehospitális sürgősségi ellátó szervezetekkel. Az intézményen
belül egykapus sürgősségi ellátást szervez és biztosít, egységes szemléletű
betegsorolási elvek alkalmazásával.
7. A Kórház a Veszprém megyei egészségügyi betegellátás vertikális és horizontális
integrációjában, koordinációjában, szakmai fejlesztésében, kompetenciák
meghatározásában vezető szerepet kíván betölteni. A Kórház a Veszprém megyei
ellátórendszeren túlnyúló ellátások területén a Veszprém megyei lakosok magasabb
színvonalú ellátása érdekében együttműködik az érintett lakosság ellátását biztosító
szolgáltatókkal, koordináló szervezetekkel.
8. A Kórház közreműködik az egészségügyi ellátások fejlesztését, új eljárások
bevezetését, hatásosságának, hatékonyságának alátámasztását célzó, valamint az
ellátások hatékonyabb szervezését, a hozzáférés javítását elősegítő kutatás-
fejlesztési tevékenységekben.
9. A Kórház törekszik a munkahelyek, valamint a munkavállalók megtartására. A
munkavállalók részére európai szintű munka- és életfeltételek, jövő- és pályaképet
biztosít, egészségüket védi, hangsúlyt fektet a munkahelyi közösségek erősítésére.
A Kórház támogatja a nők gyermekvállalását és a gyermekes munkavállalók
reintegrációját – megteremtve ennek intézményi szintű hátterét, – valamint a
megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását.
10. A Kórház valamennyi munkavállalói területen törekszik az önképzés feltételeinek
megteremtésére. A Kórház részt vesz az orvosok, nem orvos diplomások, a
szakdolgozók és egyéb, egészségügyben dolgozó munkavállalók képzésében,
továbbképzésében, külön támogatási és ösztönző rendszert alakít ki és működtet
ennek elősegítése érdekében.
11. A Kórház elkötelezett az épített környezet akadálymentes, a természetes
környezetet minél kisebb mértékben terhelő, a szakmai folyamatokat támogató
kialakításában, fejlesztésében, működtetésében.
12. A Kórház működésében törekszik átlátható, gazdaságos, az erőforrásokat
optimálisan felhasználó, biztonságos működtetésre. A betegellátás során garantálja
a betegjogok érvényesülését, folyamatainak megtervezése, megszervezése és
értékelése során különös figyelmet szentel a betegbiztonság, az adatbiztonság és a
vagyonbiztonság érvényesülésére.
13. A Kórház tudatos, a kitűzött célok hatékony megvalósítását támogató
szervezetfejlesztési tevékenységet folytat; tanuló, a változó környezethez
rugalmasan alkalmazkodó, minőségügy iránt elkötelezett szervezetet és szervezeti
működést épít, kialakítja és fejleszti a mindehhez szükséges kapcsolatrendszert a
döntéshozók, az államigazgatás, a szakmai szervezetek és szolgáltatók, a gazdaság
szereplői és a helyi közösségek felé.
14. A Kórház az egészségügyi ellátás és az irányítás színvonalának folyamatos
fejlesztése érdekében kapcsolatot tart nemzetközi szervezetekkel, külföldi
társintézményekkel, részt vesz szakmai csereprogramok szervezésében és
lebonyolításában, lehetőségéhez mérten támogatja a szakmai kongresszusokon és
tanulmányutakon való részvételt.
15. A Kórház – tapasztalati hátterére, nemzetközi kapcsolatrendszerére támaszkodva –
támogatja a közfinanszírozott egészségügyi ellátórendszer hatásosabb,
hatékonyabb, hozzáférhetőbb működtetését célzó szabályozási folyamatokat, ennek
érdekében a Kórház munkavállalói részt vesznek országos, illetve nemzetközi
szakmai szervezetek munkájában, tevékenységében.
A jövő szakmai programjának prioritásai:
1. A sürgősségi betegellátás fejlesztése
2. A meglevő struktúra infrastrukturális feltételeinek javítása
3. A régióból is hiányzó regionális feladatok megszerzése
4. A jelenlegi „huzóágazatok” megtartása és fejlesztése
Ezek mellett érvényesítendő szempontok:
A preventiós tevékenység javítása
A kontrolling továbbfejlesztése, korszerű intézményi
menedzsment kialakítása
Tudományos tevékenység növelése
A szakmai tevékenység működőképes megtartása folyamatosan
tervezett gép-műszercserékkel
Az ápolási munka javítása, betegelégedettség javítása
Szakmai szintű fejlesztési programok:
1. Sürgősségi ellátás és ehhez kapcsolódó fekvőbeteg ellátási funkciók
fejlesztése
A TIOP 2.2.2. program keretében kiírt pályázatra a megyei kórház az 1. sz.
melléklet szerinti pályázatát adta be, mely pozitív elbírálásra került. Ez alapján a
támogatási szerződés 2010.április 6-án aláírásra került. A megvalósítás
folyamatban van.
A projekt eredményeként 488 283 171 Ft össz költségvetéssel a projekt
megvalósítása elindult.
2. Struktúra átalakítás a TIOP 2.2.4 projekt mentén
A TIOP 2.2.4/09/1 számon kiírt pályázatra a megyei kórház a 2. sz. mellékletet képező
pályázatot adta be. A pályázat befogadása megtörtént. A támogatási szerződés aláírásra kerűlt,
így a projekt 4 794 386 396 Ft értékben valósulhat meg.
3. A régióban ellátandó, eddig nem létező funkciók meghonosítása
Onkológiai Centrum
A Kórház Klinikai Onkológiai Osztálya I/A besorolású, mely szerint
valamennyi daganatos lokalizációban, az országban törzskönyvezett,
ill. Európai uniós törzskönyvvel rendelkező daganatellenes gyógyszer
kiszolgálására megfelel.
A kórház az onkológiai betegek fogadására és ellátására a kiemelt
szintű daganatsebészeti és kemoterápia mellett országos viszonylatban
is felső szinten felszerelt és dolgozó radiológiai és labor
diagnosztikával rendelkezik.
A magas szintű onkológiai ellátás feltételei közül csak a sugárkezelés
lehetősége hiányzik, illetve csak más, a betegek lakóhelyétől távolabb
levő sugárterápiás centrumban biztosítható. Az a tény, hogy a fentebb
jelzett kezelési modalitások egyike helyben nem áll rendelkezésre,
megkérdőjelezi, pontosabban lehetetlenné teszi a korszerű, komplex
kezelési tervek kialakítását is.
A további elemzéshez meg kell állapítani, hogy a szükséges
sugárkezelés költsége a befektetés nagysága mellett is 10-szer kisebb
kiadással jár, mint a kemoterápia. Fentiek értelmében a daganatos
betegellátásban a lakosságot európai színvonalon kiszolgáló, korszerű
sugárterápiás kezeléseket is magába foglaló Onkológiai Centrum
kialakítása indokolt.
A Közép-Dunántúli Onkológiai Centrum létesítését az érintett szakmai
kollégiumok támogatták, a Regionális Egészségügyi Tanács a központ
helyéül intézményünket jelölte ki.
A megvalósítást az uniós programok keretében tervezzük. A TIOP
2.2.5. számú pályázat kiírása megtörtént. A pályázat beadása és
befogadása megtörtént, de döntés még nem született.
A pályázat megvalósulásához szükséges előzetes kapacitás befogadási
pályázat beadása és előzetes befogadása megtörtént. A szakmai
koncepciót a regionális ÁNTSZ és a Regionális Egészségügyi Tanács
támogatta. A pályázat beadásához szükséges önrészt a megyei
önkormányzat biztosította.
A kiírásnak megfelelően a farkasgyepűi Megyei Tüdőgyógyintézettel
konzorciumi formában történik meg a pályázat beadása, hogy ezáltal
biztosíthassuk az onkopulmonológiai betegek komplex onkológiai
ellátását is.
Szükséges fejlesztési forrás: 3 920 mFt. Ebből a pályázati kiírás
alapján 2 500 mFt központi támogatás, míg az 1 420 mFt önrész
biztosítására a Megyei közgyűlés kötelezettséget vállalt.
Psychiatria
Az aktív pszichiátriai ellátás, mint alapszakma hiányzott a kórházi
osztályok közül, és az országban egyedülállóan kórházunkban nem
volt biztosított a pszichiátriai betegek aktív fekvőbeteg ellátása. A
megyei koncepció révén ez a feladat a sümegi kórházhoz került. A
szakmai integráció jegyében a megyei kórházhoz eddig kapcsolódó
dobai pszichiátriai rehabilitációs kapacitások szintén átadásra kerültek
a sümegi kórházhoz. Ez a korábbi szakmai koncepció módosult,
amikor a sümegi és a dobai 427 ágy és a vele járó feladatok átkerültek
a megyei kórházhoz. Jelenleg a működtetés csak az eredeti
telephelyeken biztosítható, ugyanakkor ez szakmailag és gazdaságilag
is hátrányos.
A reális lehetőség arra nincs, hogy a pszichiátriai feladatok teljes
egészében a központi telephelyre költözzenek. Realitása annak van,
hogy a sümegi és a dobai telephely integrálódjon. Amennyiben uniós
forrásokból a fejlesztési forrás biztosítható az egyik telephely
megszüntetésével a pszichiátriai ellátások összevonhatóak. Ez elvileg
lehetséges a regionális rehabilitációs pályázatok keretén belül,
melynek segítségével megyei szinten 650 mFt-os támogatás
elnyerhető, így ez fedezetet nyújthat a fejlesztés megvalósítására.
Szükséges fejlesztési forrás 800 mFt
4. A jelenlegi „huzóágazatok” megtartása és fejlesztése
A korábbi fejlesztési koncepcióban itt felsorolt tételek döntő
többsége realizálódhat a mellékelt TIOP 2.2.4. pályázat során.
Ezen fejezetben az itt nem érintett területek kerülnek
feltüntetésre.
Csecsemő- és Gyermekosztály, NIC, Gyermek intenzív
A NIC kapacitások bővítése a struktúra átalakítások során megtörtént,
az össz gyermekágy kapacitás a kritikus határt elérte. Ennek
megfelelően kiemelt feladat a gyermek sürgősségi ellátás
megteremtése. Ez a feladat kapcsolható a sürgősségi ellátórendszer
fejlesztési programjához, de mindenképpen a felnőtt ellátáshoz képest
speciális kihívásokat is jelent.
A gyermeksebészeti tevékenységek műtői feltételeinek a szakma
szabályai szerinti megteremtése a prioritások közé sorolandó.
A csecsemő és gyermek ellátás műszereinek folyamatos amortizációs
pótlása szükséges.
A TIOP 2.2.2/C/10/1 jelű pályázat kírása megtörtént. A pályázat
beadásra és befogadásra került. Az elbírálás folyamatban.
Pályázott forrás:240mFt.
Reumatológia és mozgásszervi rehabilitációs osztály
Az osztály belső struktúrája a rehabilitáció irányába tolódott. Ettől
függetlenül a megmaradó reumatológia ágyakon célszerű
specializálódni, melynek irányát az „Artritisz centrum” kialakításában
jelöljük meg. Ez mellett az oszteoporózis diagnosztikai és terápiás
profilt is fenn kell tartanunk. Az I. sz. Belgyógyászattal karöltve kell
lépéseket tenni az immunológiai betegellátás fejlesztésére.
A mozgásszeri rehabilitációban fő profilként a reumatológiai
mozgásszervi rehabilitációt, a stroke rehabilitációt valamint a
traumatológiai és ortopediai műtétek után rehabilitációt jelöljük meg.
Az osztály profiljának megfelelő eszközök amortizációs pótlását kell
beterveznünk.
Szükséges fejlesztési forrás 10 mFt.
Bőrgyógyászat
Az osztály kapacitásai elegendőek az ellátandó feladatokhoz, a
jelenleg is működő szakmai profilok megtartása és szükség szerinti
fejlesztése szükséges. Az osztály meglevő specialitása az
immunológián belül a rovarméreggel történő hyposzenzibilizáló
kezelés. A reumatológiai osztállyal közösen lehet tovább szélesíteni a
pikkelysömörös betegek ellátási lehetőségeit. Az autoimmun
betegségek közt szereplő Duhring betegség Dapson kezelése szintén
felvállalandó feladat.
A bőrsebészeti profil beépítése az osztály mindennapos gyakorlatába a
középtávú fejlesztések feladata. Az onkológiai centrum fejlesztési
programjába a bőrdaganatok kezelése területén az osztály csatlakozni
tud.
Tovább kívánjuk folytatni a PUVA kezeléseket.
A járóbeteg ellátás területén szeretnénk az alopécia valamint a naevus
ambulanciát elindítani.
A korszerű kezelések biztosításához folyékony nitrogén készülék
beszerzése szükséges. A reneszánszát élő maggot terápia osztályos
bevezetése új specialitást adhat az osztálynak.
A fizető beteg ellátásban a kozmetológia irányába való elmozdulás
többlet bevételeket jelenthet az intézmény részére.
Szükséges fejlesztési forrás 10 mFt.
Szemészet
Szemészeti műtő felújítása megtörtént. A műszerfejlesztések-cserék az
5 éves programban folyamatosan tervezendők be. Ezek közül prioritást
élvez a minimum feltételek megteremtése. A legfontosabb
beszerzendő eszközök a zöld hullámhosszon működő lézer, A-és B-
képes UH, 2 db réslámpa, operatív kéziműszerek, phacoemulsificator-
vitrectőr készülék, statim sterilizátor. Fejlesztésként veendő
figyelembe Az OCT készülék, 2 db szemészeti műtőasztal, a 23 G
vitrectomiás kapacitás kialakítása, lézer-polarimetriás idegrost
analizátor és egy computeres perimeter.
A megyei struktúra átalakításban azzal számolunk, hogy már rövid
távon megszűnhet mind Pápán, mind Ajkán a szemészeti fekvőbeteg
ellátás. A feladatok átvételére intézményünk észen áll.
Szükséges fejlesztési forrás 50 mFt.
Urológia
A szakterület érintett a TIOP-2.2.4-es pályázatban. A működéséhez
szükséges eszkzök közül beszerzésre került egy UH készülék és a
műtéti önfeltáró. Műtéti kézi eszközök fejlesztése részben
megtörténhet a városi önkormányzat által 2011-ben rendelkezésre
bocsátandó forrásokból
A megyei struktúra váltás területén már rövid távon is számolni kell
azzal, hogy Pápáról a fekvőbeteg ellátás a megyei kórházba kerül,
ehhez minimálisan 10 ágynyi kapacitás és a hozzá tartozó
finanszírozás átcsoportosítása szükséges.
Orr-fül-gégészet
Az audiológia új helyre költöztetése a TIOP-2.2.2. pályázat keretében
folyamatban van. A szakterület érintett a TIOP 2.2.4-es pályázatban.
Ezen a szakterületen is számítani kell arra, hogy már rövid távon is a
megyei fekvőbeteg szakellátás ide fog koncentrálódni, ehhez egyrészt
10 ágynyi kapacitás és a hozzá tartozó finanszírozás átcsoportosítása
szükséges, valamint ehhez nélkülözhetetlen egy működőképes
osztályos ambulancia kialakítása.Ennek forrásigénye: 20 mFt.
Nukleáris medicína
A 2 fejes SPECT készülék beszerzése saját forrásból megtörtént, míg a
Gamma kamera beszerzését a TIOP 2.2.4-es pályázat során tervezzük.
Kapacitás átcsoportosítást kértünk az egészségügyi minisztertől a
Balatonfüredi Szívkórház izotópdiagnosztikai kapacitásainak
átvételére mely megtörtént. A felsoroltakon kívűl fejlesztési igény
rövid távon nincs.
Patológia
Az eddigi profilok megtartása az alapvető cél, melyhez az
amortizálódott eszközök cseréje szükséges. Ezen belül a víztelenítő
automata és a citológiai festő automata emelendő ki.
Az onkológiai centrum kialakítására ezen a területen is fel kell
készülni, így szükséges a molekulár patológiai módszerek
működésének feltételeit megteremteni.
A megyei fejlesztési koncepció mentén célszerű egy egységes megyei
patológiai hálózat kiépítése, melynek szükségességét a szakmai
szempontok mellett a humán erőforrás szűk keresztmetszete is indokol.
Szükséges fejlesztési forrás 15 mFt.
Intézeti gyógyszertár
Az egyéni gyógyszerelés feltételeinek biztosítása szakmai és gazdasági
szempontokból is célszerű. Ezzel párhuzamosan az informatikai
rendszer fejlesztésével a kötelezettség vállalási programba való direkt
becsatlakozás szükséges.
Az Elixír patika termékprofiljának bővítése többletbevételt jelenthet az
intézménynek és javítja a betegellátást is. A gyógyszertár mellett
kialakítandó gyógyászati segédeszköz bolt tovább szélesítheti a
választékot.
Az Elixír patika bekapcsolása az ügyleti rendszerbe megtörtént.
Szükséges fejlesztési forrás az Elixír patika bevételeinek terhére
biztosítható.
A VESZPRÉM MEGYEI CSOLNOKY FERENC KÓRHÁZ SZAKMAI
TERVÉHEZ A HUMÁN ERŐFORRÁS - FEJLESZTÉS KONCEPCIÓJA
A stratégiánkat a következő szempontok határozzák meg:
A humánstratégia kialakítását és megvalósítását alapvetően
befolyásoló tényezők a külső környezet által közvetített és a belső
adottságokból adódó feladatok.
A humán erőforrások fejlesztésével elérendő cél
A személyzeti/emberi erőforrás menedzsment - a külső környezetre és a belső
adottságokra is figyelemmel - a humánstratégia által meghatározott cél
végrehajtása érdekében az alábbi általános elvárásoknak tegyen eleget:
nyújtson hathatós segítséget valamennyi osztály szakmai és egyéb
célkitűzései eléréséhez a jobb betegellátás érdekében;
feleljen meg a tevékenységi körét meghatározó jogszabályok által
előírtaknak;
ismertesse meg a közalkalmazottakkal és fogadtassa el az emberi
erőforrás-gazdálkodás elveit, célkitűzéseit, feladat-együttesét, eszköz és
módszerrendszerét, ill. annak gyakorlatát;
érje el azt a felső, ill. a középvezetőkkel együttműködve, hogy a dolgozók
a saját munkájáért felelősséget vállaljanak a betegellátás minden szintjén;
segítse az etikus elvek érvényesülését;
tegye lehetővé, hogy a közalkalmazottak szaktudásuk, ill. képességeik
maximumát nyújtsák;
kezdeményezze a személyzeti /emberi erőforrás-gazdálkodás területét
érintő és a fejlődést szolgáló új jogszabályok kiadását, ill. a korábbiak
módosítását.
Ennek megfelelően:
megfelelő munkaerő-felvételi rendszert dolgoz ki, alkalmaz és fejleszt,
folyamatosan felméri az egyes területeken dolgozó munkatársak tudását,
képzettségi szintjét,
gondoskodik a munkatársak folyamatos továbbképzéséről,
kidolgozza, alkalmazza és fejleszti az intézmény belső érdekeltségi
rendszerét, mely a motiváció alapvető fontosságú eleme.
rendszeresen monitorozza a dolgozói elégedettséget.
Szervezetfejlesztés
Fő célja: az intézeti struktúra olyan kialakítása és folyamatos korszerűsítése,
mely segíti a feladatok összehangolását, az egyes szakterületek közötti
együttműködést, lehetővé teszi a folyamatos kapcsolattartást, a gyors és
hatékony döntéshozatalt, reagálást a környezeti változásokra.
A munkaerő-fejlesztés: célja: az egyéni tudás és kompetenciák fejlesztésével,
valamint a csoportmunka hatékonyságának növelésével biztosítani a szervezet
hatékonyságának emelését és a stratégiai célkitűzés megvalósítását.
Teljesítményértékelés Fő cél: annak a kétoldalú folyamatnak az eredményes ellátása, amely soránegyrészt a vezető,
az értékelő visszajelzést szerez arról, hogy az értékelt munkatárs milyen jól teljesíti
munkaköre elvárásait, másrészt az értékelt tájékoztatása a munkavégzés erős, ill. gyenge
pontjairól, mégpedig azért, hogy a vezető vagy az értékelést ellátó egyéb személy
megerősíthesse a munkatárs jövőbeli teljesítményét, fejlesztésének irányait. A teljesítmény
értékelés bevezetését eddig a forráshiány akadályozta. A remélhetőleg rövidesen megszülető
életpálya modell és a hozzá rendelt források valósíthatják meg a rendszer működőképességét.
A munka- és egészségvédelmi feladatok
Folyamatosan javítani kell a dolgozók közegészségügyi, foglalkozás-
egészségügyi, munkavédelmi ellátását, a megváltozott egészségi állapotú és
munkaképességű állomány ellátását.
A személyzetfejlesztési – oktatás és képzési-továbbképzési feladatok
Fő célja: a képzések különböző formáival biztosítani az egyensúlyt a munkaköri
követelmények és a munkakört betöltő munkatársak felkészültsége között.
Karrier- és életpálya-tervezés
Fő célja: megteremteni annak a lehetőségét, hogy különösen a meghatározó
jelentőségű munkakörökben azok dolgozzanak, akik a munka-és vezetési
feladataikat magas szakmai színvonalon és hatékonyan tudják ellátni.
Kommunikáció
Fő célja: a dolgozók rendszeres és hiteles tájékoztatása az Intézet stratégiai
terveiről, célkitűzéseiről, elért eredményeiről, sikereiről. Ennek érdekében a
korábbi tájékoztatási módszerek helyett még 2007-ben elindítjuk az elektronikus
kórházi újságot, amely havi rendszerességgel ad tájékoztatást és a belső
interaktív kapcsolatot is megteremti a széles dolgozói rétegekkel.
Minőségbiztosítás
A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprifit Zrt. szervezésében
és működtetésének minden lépésében arra törekszik, hogy tevékenységével
elősegítse a lakosság egészségének megőrzését, a betegségek korai
felismerését és hatásos, de egyben hatékony kezelését,
javítsa a betegek egészségügyi ellátását, annak körülményeit, szakmai
színvonalát, ezzel növelve a betegek elégedettségét,
javítsa az egészségügyi szolgáltatásokhoz történő hozzáférés esélyeit, a
betegek és a szakemberek jogainak minél teljesebb érvényesülését,
biztosítsa a rendelkezésre álló források ésszerűbb, hatékonyabb
felhasználását,
olyan rendszer alakítson ki, mely hosszabb távon is fenntartható,
finanszírozható.
A fentiek érdekében a Kórház:
egységes, az egészségügyi ellátórendszer valamennyi szintjét érintő, azok
tevékenységét összehangoló és integráló szakmai diagnosztikus és
kezelési eljárásokat (protokollokat) dolgoz ki, kiemelt hangsúlyt fektetve
a szűrésre, a megelőzésre.
a protokollok kidolgozásánál a bizonyítékokon alapuló orvoslás
(Evidence Based Medicine) követelmény-rendszerét és szabályait
alkalmazza,
a protokollok betartását folyamatosan monitorozza, értékeli, a
protokollokat rendszeresen, meghatározott időközökben felülvizsgálja,
a fenti tevékenységek, folyamatok hatékony szervezése, ellenőrzése és
értékelése érdekében integrált informatikai rendszert alakít ki, működtet,
és fejleszt.
gondoskodik az intézetben dolgozó szakemberek folyamatos képzéséről,
képességeik fejlesztéséről.
2007 augusztusában megtörtént a minőségbiztosítási rendszerünk belső
auditálása, majd szeptemberben a külső auditálás is. Közép távú stratégiai
fejlesztés célja ezen a területen, hogy kiépítsük a komplex betegtájékoztató
rendszert és bekapcsolódjunk az országos, minőségbiztosítási indikátorok
alapján történő értékelési rendszerbe.
Legutóbb 2009 szeptemberében történt meg az SGS által a külső audit, mely
alapján az ISO 14001:2004 szabvány szerint 2011. július 10-ig érvényes
tanúsítvánnyal rendelkezik az intézet, mely kiterjed az intézmény valamennyi
telephelyére. Az újabb külső audit éppen az előterjesztés készítésével
párhuzamosan történik.
Összegzés
Az intézmény a Pannon modell kidolgozásával és az abból levezetett szakmai
fejlesztési tervével elkészítette közép távú stratégiai koncepcióját, melynek
megvalósítása a fenntartó döntéseinek megfelelően megkezdődött. Az 5 lépcsős
modell első 2 lépcsője megvalósításra került, míg a 3. lépcső kivitelezése az év
végéíg várhatóan megtörténik, így kialakulhat egy egységes, integrált megyei
szakellátó rendszer. A program moduláris szerkezetének köszönhetően
illeszthető a Semmelweis programhoz azzal a módosítással, hogy az
interregionális együttműködés Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék
irányába terelődik. Az 5. lépcső finanszírozási változásának irányai a
modellünkben a Semmelweis terv irányaival egybe esnek.
A fejlesztések valamint a folyamatos elhasználódásból adódó eszközpótlások a
működési költségek terhére nem biztosíthatóak. A legnagyobb fejlesztéseket
igénylő onkológiai és sürgősségi programra valamint a struktúra átalakításra,
továbbá várhatóan a PIC fejlesztésre az unios pályázatok adnak lehetőséget,
melyből kettőnek a megvalósítása már folyamatban van.
A következő időszak irányait a Semmelweis terv meghatározta. Az ehhez
adaptált szakmai fejlesztési tervünk megvalósulásának alap kérdése, hogy a
végrehajtáshoz szükséges erőforrások rendelkezésre állnak-e. A szükséges
erőforrások közül a humán erőforrás kérdése a következő időszak legkritikusabb
ponja lehet.
Veszprém, 2011. június ………..
Dr. Rácz Jenő s.k.
főigazgató
Mellékletek
1. sz. melléklet: A TIOP 2.2.2. pályázat alapján megvalósuló sürgősségi
ellátás fejlesztésének programja
2. sz. melléklet: A TIOP 2.2.4. pályázat alapján megvalósuló
struktúraátalakítás programja
3. sz. melléklet: A TIOP 2.2.2/C/10/1 PIC pályázat programja
4. sz. melléklet: A TIOP 2.2.5 pályázat alapján megvalósuló regionális
onkológiai centrum programja