1996. évi LV. törvény

a vad védelméről, a vadgazdálkodásról,

valamint a vadászatról1

[A törvény (Vtv.) szövege egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 79/2004. (V. 4.) FVM

rendelettel (Vhr.).]

Az Országgyűlés

felismerve azt, hogy valamennyi vadon élő állatfaj a Föld megújuló természeti erőforrásainak,

valamint a biológiai életközösségnek pótolhatatlan része,

tudatában annak, hogy a vadon élő állat esztétikai, tudományos, kulturális, gazdasági és

genetikai értékek hordozója, s ezért – mint az egész emberiség és nemzetünk kincsét –

természetes állapotban a jövő nemzedékek számára is meg kell őrizni,

a természet védelme, a vadállomány ésszerű hasznosítása érdekében a következő törvényt

alkotja:

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a

továbbiakban: Vtv.) 100. §-a (1) bekezdésének a) pontjában2 kapott felhatalmazás alapján – az

érdekelt miniszterekkel egyetértésben – a következőket rendelem el:

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény tárgya

Vtv. 1. § (1)3 E törvény Magyarország területén vadon élő állatfajok közül a vadászható

állatfajok természetes állapota fenntartásának igényével tartalmazza a vadászati jog

gyakorlásának, hasznosításának, a vadászható állatfajok és élőhelyük védelmének, a

vadgazdálkodás, a vadászat, továbbá a vad által és a vadászat során, valamint a vadban

okozott károk megtérítésének szabályait, továbbá a vadászati jog jogellenes hasznosítása

során alkalmazható bírságokat és egyéb szankciókat, a vadászati igazgatással összefüggő

állami feladatokat és hatásköröket.

(2)4 A vadgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) – a

természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben – az e törvény felhatalmazása alapján

kiadott rendeletben állapítja meg a Magyarországon honos, előforduló, engedéllyel telepített,

vagy átvonuló, természetvédelmi oltalom alatt nem álló nagyvadnak, illetve apróvadnak

minősülő vadászható állatfajokat (a továbbiakban: vad).

(3)5 A törvény hatálya nem terjed ki a természetes élő környezetben vadon élő, nem

vadászható állatfajra, valamint arra a vadra, amelyet állatkertben tartanak bekerített helyen.

Vhr. 1. §6 (1) A Vtv. alkalmazásában vadászható állatfajok a következők (a továbbiakban: vad):

a) nagyvadfajok:

1. Gímszarvas (Cervus elaphus),

2. Dámszarvas (Cervus dama),

3. Őz (Capreolus capreolus),

4. Muflon (Ovis gmelini musimon),

5. Vaddisznó (Sus scrofa),

6. Szikaszarvas – Japán szika (Cervus nippon nippon),

7. Dybowski szika (Cervus nippon hortulorum),

8. Zerge (Rupicapra rupicapra), kivéve a R. r. tatrica és balcanica alfajok.

b)7 apróvadfajok:

ba) hasznos apróvadfajok

1. Mezei nyúl (Lepus europaeus),

2. Üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus),

3. Fácán (Phasianus colchicus),

4. Fogoly (Perdix perdix),

5. Nyári lúd (Anser anser),

6. Vetési lúd (Anser fabalis),

7. Nagy lilik (Anser albifrons albifrons),

8. Kanadai lúd (Branta canadensis),

9. Nílusi lúd (Alopochen aegyptiacus),

10. Tőkés réce (Anas platyrhynchos),

11. Szárcsa (Fulica atra),

12. Erdei szalonka (Scolopax rusticola),

13. Balkáni gerle (Streptopelia decaocto),

14. Örvös galamb (Columba palumbus),

bb) egyéb apróvadfajok:

1. Házi görény (Mustela putorius),

2. Nyest (Martes foina),

3. Borz (Meles meles),

4. Róka (Vulpes vulpes),

5. Aranysakál (Canis aureus),

6. Pézsmapocok (Ondathra zibethicus),

7. Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides),

8. Mosómedve (Procyon lotor),

9. Dolmányos varjú (Corvus corone cornix),

10. Szarka (Pica pica),

11. Szajkó (Garrulus glandarius).

(2)8 Közösségi jelentőségű vadászható állatfajok a következők:

1. Fácán (Phasianus colchicus),

2. Fogoly (Perdix perdix),

3. Nyári lúd (Anser anser),

4. Vetési lúd (Anser fabalis),

5. Nagy lilik (Anser albifrons albifrons),

6. Kanadai lúd (Branta canadensis),

7. Tőkés réce (Anas platyrynchos),

8. Szárcsa (Fulica atra),

9. Erdei szalonka (Scolopax rusticola),

10. Örvös galamb (Columba palumbus),

11. Balkáni gerle (Streptopelia decaocto),

12. Házi görény (Mustela putorius),

13. Aranysakál (Canis aureus),

14. Dolmányos varjú (Corvus corone cornix),

15. Szarka (Pica pica),

16. Szajkó (Garrulus glandarius).

A vadászati jog

Vtv. 2. § A vadászati jog:

a) a vad, valamint élőhelyének védelmével, és

b) a vadgazdálkodással kapcsolatos, továbbá

c) a vadászterületen szabadon élő vadnak az arra jogosult által történő elejtésére, elfogására,

d) a hullatott agancs, valamint a vadászható szárnyas vad tojásának gyűjtésére, továbbá az

elhullott vad tetemének e törvény szerinti elsajátítására való

kötelezettségek és jogosultságok összessége.

Vtv. 3. § (1) A vadászati jog – mint vagyonértékű jog – a földtulajdonjog elválaszthatatlan

részeként a vadászterületnek minősülő terület tulajdonosát illeti meg.

(2) Amennyiben vízfelület is része a vadászterületnek, a vadászati jog a meder

tulajdonjogának elválaszthatatlan része.

Vtv. 4. § (1) Ha a vadászterület

a) kizárólag egy személy – ideértve a Magyar Államot is – tulajdonában van, e személyt a

vadászati jog önállóan (a továbbiakban: önálló vadászati jog),

b) több személy – ideértve a Magyar Államot is – tulajdonában van, a vadászati jog a

vadászterület tulajdonosait közösen (a továbbiakban: társult vadászati jog)

illeti meg.

(2) Társult vadászati jog esetében a vadászterület tulajdonosainak egymás közti jogviszonyára

a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt

eltérésekkel kell alkalmazni.

Vtv.5. §9 A vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával kapcsolatos kötelezettségeket és

jogokat az erdőgazdálkodásra, a halgazdálkodásra, a természetvédelemre, a

vízgazdálkodásra, az állatvédelemre, az állategészségügyre, az állattenyésztésre, a termőföld-

hasznosításra, valamint a növényvédelemre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel

összhangban kell alkalmazni.

A vadászatra jogosult

Vtv.6. § (1) Önálló vadászati jog esetén vadászatra jogosultnak a vadászterület tulajdonosát

kell tekinteni.

(2)10

Társult vadászati jog esetén vadászatra jogosultnak a vadászterület tulajdonosainak

közösségét kell tekinteni. A vadászterület határát megállapító határozat alapján az érintett

földtulajdonosok vadászati közösséget alkotnak.

(3) A vadászati jog haszonbérbeadása esetén vadászatra jogosultnak a haszonbérlőt kell

tekinteni.

(4) A vadászatra jogosultat (a továbbiakban: jogosult) a vadászati hatóság nyilvántartásba

veszi.

Vhr. 2. §11

(1)12

A vadászterület határának megállapítására irányuló kérelem esetén, amelyet a Vtv.

12. § (1) bekezdés b) pontja alapján hozott határozat alapján terjesztenek elő, a (3) bekezdésben

meghatározott dokumentumokat csak a vadászterület határának megállapítását követően, attól

számított 60 napon belül kell a vadászati hatósághoz benyújtani.

(2) A vadászatra jogosultak (a továbbiakban: jogosult) hatósági nyilvántartásába társult vadászati

jog gyakorlása esetén a földtulajdonosok vadászati közösségét a vadászterület 4. számú melléklet

szerinti kódszámának megjelölésével kell bejegyezni. A jogosult székhelyeként a földtulajdonosok

vadászati közössége képviselője által megjelölt székhelyet, ennek hiányában a képviselő lakóhelyét

kell bejegyezni.

(3)13

A jogosultak hatósági nyilvántartásba vétele iránti kérelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-

biztonsági Hivatal (a továbbiakban: országos hatáskörű vadászati hatóság) által rendszeresített és

honlapján közzétett, az 1. számú mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatványon

kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell:

a) a Vtv. 12. § (1) bekezdés a) és c) pontjaiban foglaltakról hozott hatályos határozatok példányát;

b) a 6. §-ban meghatározott, a földtulajdonosok vadászati közössége működésére vonatkozó

szabályzat két tanúval hitelesített példányát;

c) a jogosult által elfogadott, a 44. § (1)–(2) bekezdésében, valamint a 65. § (1)–(2) bekezdésében

meghatározottakat magába foglaló, a vadászat helyi részletes rendjét tartalmazó szabályzat (a

továbbiakban: helyi szabályzat) két tanúval hitelesített példányát;

d) a vadászati jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti szerződést;

e) a jogosult által a vadászterület meghatározott részére kötött bérvadászati szerződést;

f) a vadászterületen a teljes vadászati évben vadászni jogosult vadászok névsorát, lakóhelyét és

vadászjegyük vagy – legalább egy teljes vadászati évre szóló bérvadászati szerződés esetén – a

vadászati engedélyük számát.

(4) A hatósági nyilvántartásban a (2)–(3) bekezdésben foglalt adatokat érintő változást az őt érintő

részek vonatkozásában a jogosult, a földtulajdonosi közösséget érintő változást pedig a

földtulajdonosok vadászati közössége képviselője köteles a vadászati hatóságnak harminc napon

belül írásban bejelenteni.

(5) Ha a vadászati jog haszonbérlője vagy a földtulajdonosi közösség képviselője jogi személy, a

vadászati hatóságnak a nyilvántartásba vételt megelőzően vizsgálnia kell a bírósági nyilvántartásba

vétel, illetve a cégbírósági bejegyzés meglétét.

(6)14

Vtv.7. § (1) A vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával kapcsolatos kötelezettségek és

jogok e törvényben foglaltak szerinti teljesítéséért a jogosult felel.

(2) A jogosult az őt megillető vadászati jogot az e törvényben foglaltak alapján köteles

gyakorolni vagy hasznosítani.

A vadászterület

Vtv.8. § (1) Vadászterületnek minősül – hasznosítási formájától függetlenül – az a földterület,

valamint vízfelület, amelynek kiterjedése a háromezer hektárt eléri, és szemközti

határvonalainak távolsága legalább háromezer méter, továbbá, ahol a vad

a) a szükséges táplálékot megtalálja,

b) természetes szaporodási feltételei, valamint

c) természetes mozgásigénye, búvóhelye, nyugalma adott.

(2) Nem minősül vadászterületnek, és a vadászterület kiterjedésének megállapításánál

figyelmen kívül kell hagyni az azon található

a) település közigazgatási belterületét, valamint

b) lakóingatlanul szolgáló bekerített külterületi ingatlan,

c) tanya, valamint major,

d) temető,

e) nem mező-, erdő- vagy vadgazdálkodási célból bekerített hely,

f) repülőtér,

g) közút, továbbá

h) vasút

területét.

Vhr. 3. §15

(1) A vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni a Vtv. 8.

§ (2) bekezdésének b), c) és e) pontja alkalmazásában azokat a település külterületén lévő

ingatlanokat, amelyek a termőföldről szóló törvény hatálybalépéséig az ingatlan-nyilvántartásban

zártkertnek minősültek.

(2) A vadászati hatóság a földtulajdonos kérelmére az (1) bekezdés szerinti külterületen lévő

ingatlant a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelembe vehető földterületnek

minősítheti, amennyiben az vadgazdálkodásra alkalmas és az ingatlanon a vadászati tevékenység

biztonságos feltételei adottak.

(3) A Vtv. 8. § (1) bekezdésének alkalmazásában a vadászterület szemközti határvonalainak

távolsága akkor minősül háromezer méter alattinak, ha térképen – domborzattól függetlenül –

mérve a szemközti vonalak távolsága több mint ezer méter hosszan nem éri el a háromezer méter

távolságot.

(4) A Vtv. 8. § (1) bekezdésének alkalmazásában a vadászterület határa önálló helyrajzi számú

ingatlan határvonala, önálló helyrajzi számú nyomvonalas létesítmény, erdőrészlet vagy erdőtag

határ, továbbá közigazgatási határvonal lehet.

A vad tulajdonjoga

Vtv.9. § (1) A vad az állam tulajdonában van.

(1a)16

A vad tulajdonjogának megszerzésére a Polgári Törvénykönyv „A vadak és a halak

tulajdonjogának megszerzése” fejezet szabályait kell az e törvényben foglalt eltérésekkel

alkalmazni.

(2)17

A vadászterületen elejtett, elfogott vad (ideértve annak trófeáját is), a hullatott agancs, a

szárnyas vad jogszerűen gyűjtött tojása, az elhullott vad teteme a jogosult tulajdonába kerül.

A más vadászterületről átváltott sebzett vad – a vadászatra jogosult hozzájárulásával – a

sebzés helye szerinti jogosult tulajdonába kerül, ha – a vadászatra jogosult hozzájárulásával –

utánkeresés során ejtik el vagy elhullottan fellelik.

(3) A nem vadászterületen elhullott vad teteme, valamint a hullatott agancs annak a

jogosultnak tulajdonába kerül, amelyiknek a vadászterületéről a vad oda került. Kétség

esetén tulajdonosnak a fellelés helye szerinti legközelebbi vadászterület jogosultját kell

tekinteni.

(4)18

A vadaskertben, a vadasparkban, illetve vadászterületen létesített vadfarmon jogszerűen

tartott vad – a vadaspark, illetve a vadfarm fenntartójával kötött eltérő megállapodás

hiányában – a jogosult tulajdonában van. A nem vadászterületen létesített vadfarmon

jogszerűen tartott vad – eltérő megállapodás hiányában – a vadfarm fenntartójának

tulajdonában van.

(5) A gímszarvas, a dámszarvas, a muflon, a vaddisznó, illetve az őz elejtésének minősül az

első halálos lövés leadása.

(6) Az (5) bekezdésben nem említett vad elejtésének minősül a vad helybenmaradását

eredményező lövés leadása, illetve ragadozó madárral történő elfogása.

(7) A vad elfogásának minősül annak mozgásképtelenné tétele útján élve történő

birtokbavétele.

(8) E törvény alkalmazásában nagyvadfajoknál trófeának minősül az elejtett gímszarvas,

dámszarvas, valamint az őz agancsa, a muflon csigája, továbbá a vaddisznó agyara.

Vhr. 4. §19

A vadászati jog gyakorlása, hasznosítása

Vtv.10. § (1) Önálló vadászati jog esetén a vadászati jog gyakorlásának minősül, ha a jogosult:

a) e törvényben előírt feltételek megléte esetén vadászterületén saját maga vadászik;

b) általa meghívott vadász számára biztosítja a vadászat lehetőségét (a továbbiakban:

vendégvadászat);

c) megállapodás alapján biztosítja más vadász számára meghatározott fajú és számú vad

vadászatát (a továbbiakban: bérvadászat).

(2) Önálló vadászati jog esetén a vadászati jog hasznosításának minősül annak haszonbérbe

adása.

Vtv.11. § (1) A Magyar Állam önálló vadászati jogát nyilvánosan meghirdetett pályázat útján

haszonbérbe adással vagy vagyonkezelői szerződéssel hasznosítja. Ebben az esetben

jogosultnak a haszonbérlőt, illetőleg a vagyonkezelőt kell tekinteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonkezelő több, a Magyar Államot illető önálló vadászati jogot

is hasznosíthat.

(3)20

Társult vadászati jog esetén – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése

hiányában – a Magyar Államot tulajdonjoga alapján megillető vadászati jog hasznosításával

kapcsolatos jognyilatkozatokat az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szerv – a

miniszterrel, valamint védett természeti területek esetében a természetvédelemért felelős

miniszterrel egyetértésben – teszi meg. A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv e jog gyakorlását

az állami tulajdonban levő termőföld, illetve erdő esetében az állami vagyon kezelőjére

átruházhatja.

(4)21

A honvédelemért felelős miniszter kezelésében, illetve használatában levő területeket

érintően a (3) bekezdésben foglaltak végrehajtásakor a honvédelemért felelős miniszter

egyetértése is szükséges.

Vhr. 5. § A Magyar Állam önálló vadászati jogának haszonbérbe adása esetén a nyilvános

pályázatot országos szaklapban és napilapban is meg kell hirdetni.

Vtv.12. § (1)22

Társult vadászati jog esetén a föld tulajdonosai

a) a tulajdonosi képviselet formájáról, a képviselő személyéről,

b) a vadászterület határának megállapítására, megváltoztatására irányuló, e törvényben

foglaltaknak megfelelő tartalmú kérelem előterjesztéséről,

c) a vadászati jog gyakorlásának, illetőleg hasznosításának módjáról, feltételeiről

a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelembe vett összes földterület – ideértve a

medret is – összes tulajdonosának a tulajdoni hányada arányában számított szótöbbséggel

határoznak a földtulajdonosok vadászati közösségének gyűlésén (a továbbiakban:

földtulajdonosok gyűlése), és ebben az arányban viselik a vadászati jog gyakorlásával vagy

hasznosításával kapcsolatos terheket, valamint részesednek annak hasznaiból.

(2)23

A földtulajdonosok vadászati közössége a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával

kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, továbbá

önállóan perelhet és perelhető. A tulajdonosok (1) bekezdés szerint megválasztott és a

vadászati hatóságnál nyilvántartásba vett – hatósági igazolással rendelkező – képviselője

külön meghatalmazás nélkül a vadászati közösség ügyeiben eljárva a vadászati közösség

nevében jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat, képviseli a vadászati közösséget a

vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával összefüggő hatósági, illetve bírósági eljárásban és

más szervek előtt, valamint harmadik személyekkel szemben. A képviselet megszűnése esetén

a tulajdonosok a 14. §-ban foglalt eljárás szerint kötelesek hatvan napon belül új képviselőt

választani.

(3)24

A földtulajdonosok vadászati közössége – az (1) bekezdés szerinti módon – köteles

működési szabályzatot készíteni a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról,

feltételeiről, ideértve a képviselő elszámolási kötelezettségének, valamint vadászati jog

haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti díj elszámolásának rendjét is. A működési

szabályzat elkészítésének részletes szabályait a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján

kiadott rendeletben állapítja meg.

(4)25

Az (1) bekezdésben foglaltak kivételével a földtulajdonosok vadászati hatóságnál

nyilvántartásba vett képviselője is összehívhatja a földtulajdonosok gyűlését.

(5)26

A vadászterület határának megállapítására irányuló – ide nem értve vadászterület

szétválasztására vagy vadászterületek egyesítésére, továbbá szomszédos vadászterületek közös

határának egyezséggel történő módosítására vonatkozó – földtulajdonosi gyűlés legkorábban

a vadgazdálkodási üzemterv érvényességének lejártát megelőző egy évvel, legkésőbb a

vadgazdálkodási üzemterv érvényességének lejártát megelőző hatvan nappal hívható össze.

Vhr. 6. §27

(1) Társult vadászati jog esetén a földtulajdonosok vadászati közössége a Vtv. 12. §-ában

foglaltak szerinti határozathozatal részletes eljárási szabályait, valamint a tulajdonosi közösség

működési szabályait – a (2)–(5) bekezdésben, valamint a 7. § (1)–(3) bekezdésében foglaltakra is

figyelemmel – saját maga állapítja meg. Amennyiben a földtulajdonosi közösség vadászati jogát

maga gyakorolja, a működési szabályzat rendelkezéseinek tartalmaznia kell a földtulajdonosok

vadászati lehetőségének meghatározását, továbbá a többlethasználati díj megfizetésének rendjét,

feltételeit. A határozathozatal részletes eljárási szabályai, valamint a tulajdonosi közösség működési

szabályai nem lehetnek ellentétesek a Vtv. és e rendelet rendelkezéseivel. A tulajdonosi közösség

működési szabályzatának adattartalmát a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) A vadászterülethez tartozó föld tulajdonosa, amennyiben a földtulajdonosi gyűlés összehívása,

illetve a határozathozatal alkalmával nem személyesen tesz jognyilatkozatot, képviseletéről a

Polgári Törvénykönyv képviseleti jogra vonatkozó rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően

kiállított olyan írásbeli meghatalmazás útján gondoskodhat, amelyből megállapítható a tulajdonos

neve, tulajdoni hányada, a képviselő személye, a földingatlannal érintett település neve, a külterületi

földingatlan helyrajzi száma, valamint annak területe hektárban. E rendelkezést a Magyar Állam

földtulajdona esetén a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv nevében eljáró személyre is alkalmazni

kell. A meghatalmazás a (3) bekezdés a)–g) pontjaiban meghatározott tulajdonjog igazolására

vonatkozó dokumentumokkal együtt érvényes. Nem tekinthető érvényesnek az olyan

jognyilatkozat, amelyben ugyanazon földterületre több meghatalmazás került kiállításra és azok

érvényességét a 9. § (1) bekezdésében előírt jegyzőkönyv felvétele során nem lehet egyértelműen

meghatározni.

(3) A Vtv. alkalmazásában a vadászterületnek minősülő ingatlan tulajdonjoga igazolásaként el kell

fogadni:

a) az ingatlan tulajdoni lapjának hiteles másolatát;

b) az ingatlan széljegyzettel ellátott tulajdoni lapja esetén a tulajdon bejegyzése alapjául szolgáló

okirat eredeti vagy közjegyzővel hitelesített másolatát, melyen a benyújtást a földhivatal igazolta;

c) az ingatlan tulajdonjogának földhivatali bejegyzéséről szóló határozat eredeti vagy közjegyző

által hitelesített példányát;

d) a kárpótlási árverés során készült árverési jegyzőkönyvet vagy közjegyző által hitelesített

példányát;

e) a földhivatal vagy Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI) által (papíralapú

vagy elektronikus adathordozón) kiadott földkönyvet vagy tulajdonosi adatokkal kiegészített

földkönyv kivonatot;

f) a földhivatal vagy a FÖMI által papíralapú vagy elektronikus adathordozón kiadott, a

tulajdonosok nevét, tulajdoni hányadát, a termőföldek helyrajzi számait, valamint azok területét

hektárban tartalmazó területi összesítőt;

g) az ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz adatátviteli vonalon való csatlakozással számítógépes

hálózaton történő adatlekéréssel történő helyszíni adatbemutatást, vagy a tulajdonilap-másolat

ügyfélkapun keresztül lekért elektronikus dokumentumának helyszíni bemutatását.

(4) A települési önkormányzat jegyzőjére – amennyiben a tulajdonosok törvényes képviselőjeként

jár el – a (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

(5) A vadászati közösséghez tartozó föld tulajdonjogának első alkalommal történő igazolását

mindaddig el kell fogadni, amíg a változást a (3) bekezdésben felsorolt igazolások bármelyikével be

nem jelentették.

Vhr. 7. § (1)28

Társult vadászati jog gyakorlása esetén a vadászati közösség döntése alapján a

közösség nem vadászó földtulajdonos tagjait többlethasználati díj illeti meg, ami a vadászterületen

vadászatot gyakorló vadászó tulajdonostársak terhére állapítható meg. A használati viszonyok

részletes szabályait a 6. § (1) bekezdésében meghatározott működési szabályzatban kell rögzíteni.

(2) A vadászati közösség –, illetve a képviselője – működése során felhasználható közös költség

mértékét a vadászati jog gyakorlása vagy hasznosítása feltételei között, az éves költségvetésben

előzetesen rögzíteni kell.

(3) A földtulajdonosok által nem igényelt haszonbérleti vagy többlethasználati díj részének

felhasználásáról a tulajdonosi közösség – az igény érvényesítésére vonatkozó elévülés szabályaira is

figyelemmel – határozatban rendelkezhet. A vadászati közösség megszűnésekor a tulajdonosoknak

dönteniük kell a működésük során közös tulajdonukba került javak teljes körű felhasználásáról,

illetve a közösséggel szemben esetlegesen fennálló követelés megosztásáról is.

Vhr. 8. § (1)29

A települési önkormányzat jegyzője jár el a földtulajdonosi gyűlésen törvényes

képviselőként azon a Vtv. alapján vadászterületnek minősülő, de nem a Magyar Állam tulajdonát

képező földterületek tulajdonosai nevében, akik

a) a kialakítandó vadászterületen egyenként harminc hektárnál kisebb földtulajdonnal rendelkeznek,

és e képviseletükkel más természetes vagy jogi személyt nem bíztak meg,

b) a kialakítandó vadászterületen harminc hektárnál nagyobb földtulajdonnal rendelkeznek, de a

határozathozatalon nem jelentek meg, és képviseletükről sem gondoskodtak.

(2) Azon földtulajdonosok, akik a kialakítandó vadászterületen egyenként harminc hektárnál kisebb

földtulajdonnal rendelkeznek, képviseletük ellátására legalább harminchektáronként egy közös

képviselőt bízhatnak meg.

(3) Vadászterületnek minősülő ingatlan esetében akár tulajdonosként, akár képviselőként csak egy

személy, és csak egy vadászterülethez tartozásról tehet jognyilatkozatot. Ha az ingatlannak több

tulajdonosa van, a tulajdonostársak képviseletükről tulajdoni hányaduk arányában számított

szótöbbséggel határoznak. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a törvényes képviselőként

eljáró települési önkormányzat jegyzőjére is.

(4)30

A tulajdonosi vagy képviseleti jogosultság igazolását a kialakítandó vadászterületen belül, a

vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelembe vehető földterülettel rendelkező bármely

tulajdonos kérheti. A döntés során ez a jog a törvényes képviseleti jogában eljáró települési

önkormányzat jegyzőjét is megilleti.

Vhr. 9. § (1) A Vtv. 12. §-ában foglaltak szerinti határozatképesség megállapításához a

vadászterület tulajdonosi közösségének jegyzőkönyveznie kell, hogy tulajdonosként, továbbá a

tulajdonos képviselőjeként

a) ki, és – településenkénti megoszlásban – mekkora területtel vesz részt,

b) a kialakítandó vadászterület egészéhez – és ezen belül is településenként – viszonyítottan e

tulajdonosok vagy képviselők milyen arányt képviselnek.

(2)31

A határozathozatal során a települési önkormányzat jegyzőjének szavazati hányadát úgy kell

megállapítani, hogy az adott önkormányzat közigazgatási területén belül található, a vadászterület

részének minősülő földterületből le kell vonni azokat a földterületeket, amelyek képviseletéről a

földtulajdonos személyesen vagy képviselőjén keresztül gondoskodott.

(3)32

A földtulajdonosi közösség képviselőjének és a földtulajdonosi gyűlésen megválasztott

tulajdonosi képviselőnek lehetővé kell tennie azt, hogy a vadászterület földtulajdonosai az őket

érintő kérdésekben felvilágosítást kapjanak, továbbá az iratokba betekinthessenek.

(4) A földtulajdonosok gyűlésén megállapított képviseleti jogosultság vagy tulajdoni arány vitatása

esetén a Vtv. 14. § (4) bekezdésének b) pontja szerint kell eljárni.

Vtv.13. § (1) Társult vadászati jog esetén a vadászati jog gyakorlásának minősül:

a) a társult földtulajdonosok által az e törvényben előírt feltételekkel folytatott vadászat;

b) a vendégvadászat;

c) a bérvadászat.

(2) Társult vadászati jog esetén a vadászati jog hasznosításának minősül annak

haszonbérbeadása.

(3) A 12. § szerinti kérdésekben hozott határozatot írásba kell foglalni. A határozatról készült

és két tanúval hitelesített okirat egy példányát a vadászati hatóságnak nyilvántartásba vétel

céljából az aláírást követő tizenöt napon belül meg kell küldeni.

Vhr. 10. § Bérvadászati szerződés a jogosult által felajánlott meghatározott mennyiségű és

minőségű vad elejtésén kívül a vadászterület meghatározott részére vonatkozó vadászati

tevékenységre is köthető. A bérvadászati szerződés megkötése nem érinti a jogosultnak a Vtv. II–

IV. és VI. fejezetében foglalt, a vad és élőhelyének védelmével, a vadgazdálkodással, a vadászattal

és azok teljesítésével kapcsolatos törvényben előírt kötelezettségét és felelősségét.

Vhr. 11. §33

(1) A vadászterület határának megállapítására irányuló kérelem esetében a vadászati

hatóság vizsgálja, hogy

a) a kialakításra tervezett vadászterület határa megfelel-e a Vtv. 8. §-ában meghatározott

feltételeknek,

b) a vadászterület kialakításával keletkezik-e zárványterület,

c) keletkezik-e az érintett vadászterületek között területi átfedés,

d) a 2. § (3) bekezdésében felsorolt mellékletek megvannak-e, illetve azt, hogy azok a vadászterület

kialakítási szabályainak megfelelnek-e.

(2) Ha a vadászati hatóság megállapítja, hogy

a) a kialakításra tervezett vadászterület határa nem felel meg a Vtv. 8. §-ában foglaltaknak, a

kérelmet elutasítja,

b) a kialakítandó vadászterületek között területi átfedés van, vagy a 16. § (1)–(2) bekezdése szerinti

zárványterület keletkezne, a vadászati hatóság – a földtulajdonosi gyűlésen választott képviselők

útján – felszólítja az érintetteket az átfedés, illetve a zárványterület megszüntetésére irányuló

egyezség létrehozására,

c) az érintettek által megkötött, a földtulajdonosi gyűlésen választott képviselők részéről aláírt,

térképvázlattal kiegészített egyezségről szóló megállapodást nem nyújtják be a vadászati

hatósághoz, akkor a vadászati hatóság a Vtv. 20. § (4) bekezdése, illetve a Vtv. 27. § (1) bekezdés

a) pontja szerint jár el,

d) a kialakításra kérelmezett vadászterület átfedésben van a jogerős határozattal kialakított

vadászterülettel, illetve zárványterület keletkezne, a vadászati hatóság a kérelmezőt határidő

megadásával felszólítja az átfedés, illetve a zárványterület megszüntetésére. Amennyiben a

megadott határidőig a kérelmező a felszólításnak nem tesz eleget, a vadászati hatóság a Vtv. 20. §

(4) bekezdése, illetve a Vtv. 27. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a vadászterületet a jogerősen

kialakított vadászterület határához igazodóan alakítja ki.

(3) Területi átfedés esetén, ha a kérelmezők között egyezség jött létre, illetve, ha a vadászterületet a

Vtv. 27. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásával kell kijelölni, nem kell újabb tulajdonosi

gyűlést összehívni, ha a földtulajdonosi gyűlés jegyzőkönyvéből megállapítható, hogy a

földtulajdonosok tulajdoni hányada alapján számított szótöbbség a határmódosítás ellenére fennáll.

A vadászati hatóság ennek igazolása esetén dönt a nyilvántartásba vételről, illetve a haszonbérleti

szerződés, valamint a vadgazdálkodási üzemterv jóváhagyásáról. A kérelemhez mellékelni kell a

tulajdonosi közgyűlés jegyzőkönyv kivonatának hitelesített példányát. Zárványterület

megszüntetésére irányuló eljárás esetén e bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(4) Haszonbérlet esetén a jogosult köteles a haszonbérleti díjat – a haszonbérleti szerződésben

meghatározott módon és rendben – a földtulajdonosok vadászati közössége képviselőjének

megfizetni.

(5) A képviselő – a vadászati hatóságnál történő közzététel kivételével – a Vtv. 14. §-ában

meghatározott módon köteles minden alkalommal hirdetményben tájékoztatást közzétenni a

földtulajdonosi kifizetések idejéről, helyéről és módjáról, továbbá legkésőbb 15 napon belül a

földtulajdonosok vadászati közösségének gyűlésén hozott határozatokról.

(6) A földtulajdonosok vadászati közösségének képviselője köteles a földtulajdonosok gyűlésének

iratait legalább öt évig megőrizni.

Vtv.14. § (1)34

Társult vadászati jog esetén a 12. § szerinti kérdésekben való határozat

meghozatalát a vadászterület tulajdonosainak a 12. §-ban foglaltak szerint számított

egyharmada kezdeményezheti. A kezdeményezőnek a vadászati hatóság és az érintett

települések önkormányzata hirdetőtábláján legalább harminc napra hirdetményt kell

közzétennie, amelynek tartalmaznia kell a földtulajdonosok gyűlésének helyét, idejét és

napirendi pontjait, a képviselet szabályaira való figyelmeztetést, továbbá a 12. § (1)

bekezdésének b) pontja esetében a kialakítandó vadászterület térképi megjelölését.

(2)35

Érvényes határozat csak akkor hozható, ha a földtulajdonosok gyűlésének összehívása

érdekében eleget tettek az (1) bekezdésben foglalt eljárásnak.

(3)36

Amennyiben a földtulajdonosok – a Magyar Állam kivételével – a vadászterületen külön-

külön harminc hektárt el nem érő földtulajdonnal rendelkeznek, és e tulajdonosok a

határozathozatal időpontjáig közös képviseletükről másként nem gondoskodnak, a 12. §

szerinti kérdésekkel kapcsolatos jognyilatkozatokat a tulajdonos törvényes képviselőjeként az

érintett föld fekvésének helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője teszi meg. A

települési önkormányzat jegyzője teszi meg a szükséges jognyilatkozatokat annak a

tulajdonosnak a nevében is, aki az (1)–(2) bekezdésben foglaltak szerint meghirdetett

határozathozatalon nem vett részt és képviseletéről sem gondoskodott.

(4) Amennyiben az (1)–(2) bekezdés alapján meghozott határozattal és a (3) bekezdés szerint

tett jognyilatkozattal a 12. §-ban foglaltak szerint számított tulajdoni hányaduk alapján

kisebbségben maradt, vagy a határozathozatalban részt nem vett tulajdonosok nem értenek

egyet,

a) önálló vadászterület kialakítását vagy más vadászterülethez való csatlakozást

kezdeményezhetnek, feltéve, hogy a tulajdonukban levő terület természetben összefüggő

egységet alkot, és az e törvényben írt feltételeknek megfelel, illetőleg

b) ha a határozat az okszerű gazdálkodást sérti, a kisebbség vagy a határozathozatalban részt

nem vett tulajdonosok jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár,

a határozat annak meghozatalától számított harminc napon belül a bíróságnál

megtámadható.

(5)37

(6) A képviselő köteles a kezéhez teljesített bevétellel, valamint költségeivel az általa képviselt

részére elszámolni.

Vhr. 12. § (1) A Vtv. 12. §-ában foglaltakról – a kifüggesztett hirdetménnyel összehívott módon – a

vadászterület tulajdonosi közösségének akkor is határoznia kell, ha egy természetes vagy jogi

személy – ideértve a Magyar Állam képviseletében eljáró személyt is – a vadászterület több mint

felének képviseleti jogával rendelkezik.

(2)38

A hirdetmény kifüggesztésének időtartamába a kifüggesztés, illetve a levétel napja nem

számítható be. A kifüggesztés időtartamát az érintett település jegyzője igazolja.

(3)39

A földtulajdonosok gyűlését összehívó földtulajdonosoknak a hirdetményen nyilatkozniuk kell

a tulajdonukban lévő, illetve képviselők esetében az általuk képviselt földterületekről

településenként a földterület helyrajzi számának és nagyságának megjelölésével. Közös tulajdonban

lévő földterület helyrajzi száma a hirdetményen csak egyszer tüntethető fel, a teljes területnagyság

feltüntetésével. Azoknak az összehívóknak, akik közös tulajdonban lévő földterület tulajdonosai,

nyilatkozniuk kell arról is, hogy többségi tulajdonnal vagy a tulajdonostársak többségének

meghatalmazásával rendelkeznek.

(4)40

A hirdetményen fel kell tüntetni, hogy a földtulajdonosi gyűlés összehívóinak helyrajzi szám

szerinti összes földtulajdonának területe hogyan aránylik a vadászterület teljes területéhez.

(5)41

A Vtv. 12. §-a (1) bekezdésének b) pontja esetében a hirdetmény mellékleteként a kialakítandó

vadászterület megjelöléseként legalább 1:50000 méretarányú topográfiai térképet, valamint a

vadászterület határvonalának egyedi azonosítására alkalmas leírását is ki kell függeszteni.

(6)42

A Vtv. 12. § (1) bekezdés b) pontja esetében a hirdetmény mellékleteként csatolni kell a

kialakítandó vadászterületen belül található vadászterület határának megállapításánál figyelembe

vehető földterületek helyrajzi számait településenként azok nagyságának megadásával.

Vhr. 13. § (1) A Vtv. 14. § (6) bekezdésében foglaltak szerint a képviselő köteles az egyes

földtulajdonosok tulajdoni hányadairól nyilvántartást készíteni, és a vadászati jogból a

tulajdonosokra eső terhet, illetve hasznot a nyilvántartás szerint megosztani, illetve eltérő

megállapodás hiányában évente megfizetni.

(2) A megválasztott képviselő a földtulajdonosok vadászati közösségével való elszámolási

kötelezettségét – eltérő megállapodás hiányában – évente a földtulajdonosi gyűlés elé terjesztett

pénzügyi beszámolójával teljesíti. A beszámolót a közösség határozattal fogadja el.

(3)43

Vadászterület megszűnése esetén, illetve ha a földtulajdonosi képviselő megbízatása

visszahívásával, vagy lemondásával megszűnik, a képviselő, illetve a megszűnt vadászterület

földtulajdonosi közösségének képviselője köteles a birtokában lévő okiratok és egyéb javak, dolgok

megőrzéséről gondoskodni mindaddig, amíg az új képviselő, vagy az új földtulajdonosi közösség

képviselője azokat át nem veszi. A felelős őrző a dolgot költségei megtérítéséig visszatarthatja.

(4)44

Az új földtulajdonosi közösség képviselője birtokba kerülése esetén – a felelős őrző

jogszerűen követelt költségeinek megfizetését követően – köteles haladéktalanul átvenni a

vadászterület fekvése szerint érintett földterületekre vonatkozó okiratokat, javakat, dolgokat.

A vadászati jog haszonbérlete

Vtv.15. § (1) A vadászati jog haszonbérletére a Polgári Törvénykönyvnek a mezőgazdasági

haszonbérletre vonatkozó szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A mezőgazdasági földterület haszonbérbe adása csak a felek e törvényben írtaknak

megfelelő tartalmú megállapodása esetében jelenti egyben a vadászati jog haszonbérbe adását

is.

Vtv.16. § (1)45

A vadászati jog haszonbérlője lehet:

a) vadászjeggyel rendelkező tagokból álló egyesület (a továbbiakban: vadásztársaság);

b) a vadásztársaságok érdekképviseleti szerve;

c) a mezőgazdasági, illetve erdőgazdálkodás ágazatba sorolt, Magyarországon bejegyzett

gazdasági társaság, szövetkezet, továbbá az erdőbirtokossági társulat, feltéve, ha a

vadászterület legalább 25%-át mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy természetvédelemmel

összefüggő gazdasági tevékenység céljából használja.

(2)46

Egy haszonbérlő – az (1) bekezdés c) pontja szerinti haszonbérlő kivételével – legfeljebb

egy vadászterület vadászati jogára köthet érvényesen haszonbérleti szerződést.

(3)47

A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződés megszűnésekor – a felek eltérő

megállapodásának hiányában – az új jogosult az okszerű gazdálkodás mértékéig köteles

megtéríteni a korábbi haszonbérlő által létesített vadgazdálkodási, vadászati rendeltetésű

létesítmények, berendezések ellenértékét. A vadgazdálkodási, vadászati rendeltetésű

létesítmények, berendezések körét a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott

rendeletben teszi közzé.

(4)48

A vadászterület ismételt haszonbérbe adása esetén a haszonbérlőt e törvény alapján

előhaszonbérleti jog illeti meg. E törvénynek az előhaszonbérletre vonatkozó rendelkezéseit

azoknak a jogosultaknak az esetében kell alkalmazni, akik a vadgazdálkodási üzemterv

lejártának napján érvényes haszonbérleti szerződéssel rendelkeznek, és az újonnan kialakított

vadászterületnek legalább a felét az előző üzemtervi ciklusban is haszonbérelték. Az

előhaszonbérleti jog gyakorlására a Polgári Törvénykönyvnek az elővásárlási jogra vonatkozó

rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(5)49

A (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az állami tulajdonban levő,

vadászterületnek minősülő ingatlan vagyonkezelői szerződésének megszűnésekor is.

Vhr. 14. § A Vtv. alkalmazásában vadgazdálkodási létesítménynek, berendezésnek minősülnek a

következők: a vadászterületen mesterségesen létesített vadetető és dagonya, takarmánytároló, sózó,

vaditató, épített les, vadaskerti kerítés, épített vadbefogó, vadkárelhárítást szolgáló kerítés és más

műszaki létesítmény, apróvad tenyésztésére szolgáló létesítmény, amennyiben azok megfelelnek a

műszaki és biztonsági követelményeknek.

Vhr. 14/A. §50

(1) Vadászterület megszűnése esetén a megszűnt vadászterület jogosultja – a felek

eltérő megállapodásának hiányában – az okszerű gazdálkodás mértékéig az új jogosulttal szemben

igényt tarthat a korábban létesített vadgazdálkodási, vadászati rendeltetésű létesítmények,

berendezések, valamint a vadaskertben, vadasparkban tartott vad ellenértékére.

(2) Vadászterület megszűnése esetén, amennyiben az új jogosult a vadászterületen létesített

vadaskertet tovább kívánja üzemeltetni, akkor azt az új üzemtervi ciklus megkezdéséig a vadászati

hatósághoz a nyilvántartásba történő átvezetés végett be kell jelenteni. Ha az új jogosult a

vadaskertet nem kívánja tovább üzemeltetni, akkor a vadgazdálkodási üzemterv benyújtásával

egyidejűleg kérelmezi a vadászati hatóságnál a vadaskert létesítési engedély hatályon kívül

helyezését.

Vtv.17. § (1) A haszonbérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

a) becslés alapján a haszonbérbe adás időpontjában a vadászterületen élő vadállomány faj- és

darabszámát;

b) a vadászterületen található vadgazdálkodási és vadászati létesítmények leírását, azok

tulajdoni, illetőleg használati viszonyait, a létesítési, illetőleg fenntartási költségek viselését;

c) a haszonbérlő kötelezettségvállalását arról, hogy a haszonbérleti szerződés időtartama alatt

a vadállományt a jóváhagyott vadgazdálkodási üzemtervnek megfelelő szinten tartja;

d) a szerződésben foglaltak teljesítésének biztosítására szolgáló mellékkötelezettségek

vállalását;

e) a haszonbérleti díj mértékét.

(2) A haszonbérleti díj mértékét az adott vadászterület vadállományának összetételére, a

terület hasznosítási módjára tekintettel kell megállapítani.

(3)51

A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést határozott időre, a vadászterületre

vonatkozó vadgazdálkodási üzemterv időtartamára kell megkötni.

(4) A bérbeadó a vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést azonnali hatállyal

felmondhatja, ha a haszonbérlő

a) a haszonbérleti szerződésben vállalt, valamint az e törvényben írt kötelezettségeit a

teljesítésre megfelelő határidőt tartalmazó felszólítás ellenére sem teljesíti, és ezáltal a

vadászati jog szakszerű hasznosítását a mező-, illetőleg erdőgazdálkodás, a mesterséges

vizekben folytatott halászat, valamint a természetvédelem érdekeit súlyosan veszélyezteti;

b) a vadászati jogot alhaszonbérletbe adja.

(5) Nem minősül a vadászati jog alhaszonbérletbe adásának a vendégvadászat, valamint a

bérvadászat.

(6)52

Ha a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a haszonbérlő megszűnik, jogutódja

harminc napon belül egyoldalú jognyilatkozattal és változatlan feltételekkel folytathatja a

haszonbérleti jogviszonyt, feltéve, ha rendelkezik a vadászati jog gyakorlásához,

hasznosításához szükséges, e törvény szerinti feltételekkel. Ha a haszonbérlő jogutódja a

harminc napos határidőn belül igényét nem kívánja érvényesíteni, vagy ha a vadászati jog

gyakorlásához, hasznosításához szükséges törvényi feltételekkel nem rendelkezik, akkor a

haszonbérleti szerződés e határidő lejártát követő napon megszűnik.

(7)53

Ha a haszonbérleti szerződés a (6) bekezdésben foglaltak miatt szűnik meg, vagy ha a

haszonbérleti szerződés időtartama alatt a haszonbérlő jogutód nélkül megszűnik, a vadászati

közösség képviselőjének a megszűnés időpontját követő hatvan napon belül össze kell hívni a

földtulajdonosok vadászati közössége gyűlését, és annak döntenie kell a vadászati jog

hasznosításának módjáról, feltételeiről.

(8)54

Az (1) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a

Magyar Állam önálló vadászati jogát vagyonkezelői szerződés útján hasznosítja.

Vhr. 15. § (1) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződésben a vadállomány faj- és

darabszámát – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a tárgyévet megelőző két év statisztikai

adatai alapján kell megbecsülni.

(2)55

Ha a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a haszonbérlő jogutód nélkül megszűnik, a Vtv.

17. §-ának (6)–(7) bekezdéseiben meghatározott átmeneti időszakban a földtulajdonosok kötelesek

a vad és élőhelyének védelméről gondoskodni.

(3)56

A (2) bekezdés rendelkezései az irányadók abban az esetben is, ha a haszonbérleti szerződés

időtartama alatt a szerződés a felek közös megegyezésével, vagy a szerződés felmondásával szűnik

meg.

Vtv.18. § (1) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést annak aláírásától számított

hatvan napon belül – a vadgazdálkodási üzemtervvel együtt – a haszonbérlőnek a vadászati

hatósághoz jóváhagyásra be kell nyújtania. A kérelem benyújtása egyidejűleg a haszonbérlő

jogosultként történő nyilvántartásbavételi kérelmének is minősül.

(2)57

A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést a vadászati hatóság hagyja jóvá. A

vadászati hatóság a szerződés jóváhagyásával egyidejűleg határoz a vadgazdálkodási

üzemterv jóváhagyásáról, valamint a haszonbérlő jogosultként történő nyilvántartásba

vételéről is.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a vadászati jog haszonbérletére kötött

szerződés módosításakor is.

(4) A vadászati hatóság nem hagyja jóvá a vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést,

amennyiben nem biztosított:

a) hogy a vadászterületen egy vadászra legalább száz hektár vadászterület-hányad jusson;

b) a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltak – ideértve annak természetvédelmi előírásait is –

végrehajtása, továbbá

c) hogy a haszonbérleti díj mértékét nem a 17. § (2) bekezdésében foglaltak

figyelembevételével állapították meg.

(5) A vadászati hatóság a (4) bekezdés a) pontja szerinti feltételtől eltérhet, amennyiben a

vadászati jog szakszerű gyakorlása vagy hasznosítása egyébként biztosítható.

(6) A vadászati jog haszonbérletével kapcsolatos vadászati hatósági határozat bírósági

felülvizsgálata során a Polgári perrendtartásnak a közigazgatási perekre vonatkozó szabályai

szerint eljáró bíróság a határozatot megváltoztathatja.

A vadászterület határának megállapítása

Vtv.19. § (1)58

A vadászterület határát a kialakítandó vadászterület tulajdonosának – társult

vadászati jog esetén a kialakítandó vadászterület tulajdonosai képviselőjének – kérelmére a

vadászati hatóság határozatban állapítja meg.

(2) A vadászterület határának megállapításánál figyelemmel kell lenni:

a) a vadászterület rendeltetésére;

b) a vadászterületté minősíthető föld tulajdoni, használati viszonyaira;

c) a vad mozgási körére, életfeltételeire, védelmére, valamint az élőhely ökológiai

adottságaira;

d) az érintett földrészletek művelési ágára;

e) a területen mező-, erdő- vagy vadgazdálkodási tevékenységet folytató szervezet belső

szervezeti felépítésére;

f) a biztonságos vadászat lehetőségére;

g)59

az erdőterv betartásának lehetőségére;

h) államhatár esetében a szükséges védőtávolságra, továbbá arra, hogy

i) zárványterület ne keletkezzen;

j) a háromezer hektár vagy azt meghaladó természetvédelem alatt álló területek – a

védelmükhöz szükséges övezettel együtt – lehetőleg önálló vadászterületet képezzenek;

k) a háromezer hektárnál kisebb területű természetvédelem alatt álló területek lehetőleg egy

vadászterületre essenek.

(3) A vadászati hatóság a vadászterület legkisebb kiterjedésétől – a (4) bekezdésben foglalt

eset kivételével – legfeljebb ötszáz hektárral eltérhet, amennyiben a kialakítandó

vadászterületen a vadászati jog szakszerű gyakorlása, illetőleg hasznosítása egyébként

biztosított.

(4) Különleges rendeltetésű vadászterület esetén az azt elrendelő határozat a vadászterület

legkisebb kiterjedésétől korlátozás nélkül eltérhet, amennyiben a kialakítandó

vadászterületen a vadászati jog szakszerű gyakorlása, illetőleg hasznosítása egyébként

biztosított.

Vhr. 16. § (1) Zárványterület a Vtv. 19. §-ának (2) bekezdésének i) pontja alkalmazásában az a

földterület,

a) amely önálló vadászterületként történő kialakítása esetén – a különleges rendeltetésű

vadászterület kivételével – kizárólag egy vadászterülettel lenne határos, vagy

b) amelyet egy tulajdonosi közösség sem kíván vadászterületének részévé tenni,

c)60

amelyre vonatkozóan a vadászterület határának megállapítására irányuló érvényes

földtulajdonosi gyűlést nem tartottak, önállóan vadászterületként nem jelölhető ki.

(2) Nem tekinthető zárványterületnek az a földterület, amely egy vadászterülettel és az

államhatárral vagy annak védőzónájával határos.

Vtv.20. § (1)61

A vadászterület határának megállapítása – ide nem értve a vadászterület

szétválasztására, a vadászterületek egyesítésére és a szomszédos vadászterületek közös

határának egyezséggel történő módosítására vonatkozó döntést – a vadgazdálkodási üzemterv

időtartamára szól, és ezen időtartam alatt köti a mindenkori földtulajdonosokat.

(2) A vadászterület határának megváltoztatásakor – ideértve a vadászterületek egyesítését,

megosztását is – a vadászati hatóságnak egyidejűleg határoznia kell a vadgazdálkodási

üzemterv, valamint – a vadászati jog haszonbérbe adása esetén – a haszonbérleti szerződés,

jóváhagyásáról is.

(3) A vadászati hatóság nem utasíthatja el a vadászterület határának megállapítására

irányuló kérelmet, ha

a) a kérelemben javasolt határ megfelel az e törvényben írt feltételeknek, és

b) a szomszédos vadászterülettel való érintkezés esetében az érintettek az e törvényben

írtaknak megfelelő tartalmú egyezséget kötnek.

(4) Amennyiben a vadászterület határának megállapítására, megváltoztatására irányuló

kérelem nem felel meg az e törvényben foglalt feltételeknek, illetőleg, ha az érintettek a

vadászati hatóság által közölt időpontig az e törvényben foglaltaknak megfelelő tartalmú

egyezséget nem kötnek, a vadászati hatóság a vadászterület határát a vadászati jog

kényszerhasznosítására vonatkozó szabályok szerint hivatalból állapítja meg.

Vtv.20/A. §62

A vadászterület határának megállapítására irányuló eljárásban hozott elsőfokú

határozat ellen nem nyújthat be fellebbezést az az ügyfél, aki az eljárás megindításáról szóló

szabályszerű értesítés ellenére az eljárásban nem vett részt.

A vadászterület rendeltetésének megállapítása

Vtv.21. § (1) A vadászterület rendeltetése szerint

a) vadgazdálkodási, vagy

b) különleges

rendeltetésű lehet.

(2)63

A vadászterület különleges rendeltetését a jogosult kérelmére a vadászati hatóság

határozatban állapítja meg, ha

a) azt a vad génállományának megőrzése szükségessé teszi;

b) oktatási-kutatási célból szükséges; valamint

c) a természetvédelmi érdekek érvényesítése ezt szükségessé teszi.

(3) A különleges rendeltetésű vadászterületen a vadászati jog gyakorlásával kapcsolatos

különleges feltételeket a határozat állapítja meg.

(4) A vadászterület különleges rendeltetésének közérdekből történő megállapítását:

a) a miniszter,

b) a természetvédelemért felelős miniszter,

c) az oktatásért felelős miniszter

a tulajdonossal való előzetes egyeztetés után kezdeményezheti. A határozat meghozatalára a

(2)–(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(5) A vadászterület közérdekből történő különleges rendeltetésű vadászterületté való

minősítéséből eredő többletköltség megtérítéséről az azt kezdeményező köteles gondoskodni.

Vadaskert létesítése

Vtv.22. § (1)64

A vadaskert a vadászterület gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, valamint

vaddisznó vadászati célú tartására, illetve tenyésztésére – kerítéssel bekerített – része.

Vadaskertbe csak szabad vadászterületről befogott, illetve másik vadaskertből származó vad

helyezhető ki. Vaddisznó vadaskertbe, a vadászati hatóság külön engedélye alapján

vadasparkból vagy vadfarmról is kihelyezhető, amennyiben a vaddisznó egyedek fenotípusos

és genotípusos megjelenése a faj jellemzőit hordozzák. A vadaskertbe történő kihelyezést

megelőzően a vaddisznó egyedeket – a külön jogszabályban meghatározott módon – egyedi

azonosításra alkalmas füljelzővel kell ellátni.

(2)65

A vadaskertben történő vadászat alkalmával e törvénynek – a vadaskert létesítését

engedélyező határozatban szereplő vadfajok esetén – a vadászati tilalmi időkre és a

vadászterület vadeltartó képességére vonatkozó előírásait nem kell alkalmazni.

(3)66

A vadászterület vadaskert létesítése céljából történő bekerítését a földterület

tulajdonosának, használójának előzetes hozzájárulásával, a jogosult kérelmére a vadászati

hatóság határozatban engedélyezi. A vadászati hatóságnak az engedélyt a 24. § (2)

bekezdésének a)–e) pontjában felsorolt feltételek meghatározásával kell kiadni.

(4) A vadászterület engedély nélküli bekerítése a vadgazdálkodási szabályok megsértésének

minősül.

(5) A vadászterület engedély nélküli bekerítése esetén a vadászterület bekerítését engedélyező

hatóság határoz a kerítés fennmaradásáról vagy annak lebontásáról. A kerítés

fennmaradásának engedélyezése nem mentesíti a jogosultat a vadgazdálkodási szabályok

megsértése miatti felelőssége alól.

(6)67

A (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesítését a vadászati hatóság évente felülvizsgálja,

és szükség szerint határoz az engedély visszavonásáról.

Vtv.23. §68

A vadaskert kerítésének fenntartásakor folyamatosan biztosítani kell, hogy a

kerítéssel elzárt területről az engedélyben meghatározott vad ne törhessen ki, illetve hogy oda

természetes úton ne jusson be. E feltételek teljesítésének felróható okból való elmulasztása a

vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.

Vadaspark létesítése

Vtv.24. § (1) Vadaspark a vadászterület kutatási, oktatási és bemutatási célból arra alkalmas

vadászati rendeltetésű kerítéssel bekerített területe.

(2)69

A vadászterület vadaspark létesítése céljából történő bekerítését az érintett földterület

tulajdonosának, jogszerű használójának előzetes hozzájárulásával, a jogosult kérelmére a

vadászati hatóság engedélyezi. A határozatban meg kell határozni:

a) a telepíthető, illetőleg a fenntartható vadfajt, valamint annak darabszámát;

b) a vad tartásával kapcsolatos állategészségügyi feltételeket;

c) erdő esetében az erdő védelmével, valamint az erdei haszonvételek gyakorlásával

kapcsolatos feltételeket;

d) természetvédelem alatt álló terület esetében a terület védelmével kapcsolatos feltételeket;

e) a vad tartásával kapcsolatos egyéb feltételeket.

(3)70

A (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesítését a vadászati hatóság évente felülvizsgálja,

és szükség szerint határoz az engedély visszavonásáról.

Vhr. 17. §71

(1) Vadaskert, vadaspark, vadfarm létesítésének engedélyezéséről, illetve az

engedélyben foglaltak felülvizsgálatáról az országos hatáskörű vadászati hatóság a Vtv.-ben előírt

eljárás szerinti döntés meghozatalához a vadaspark, vadaskert, vadfarm fekvése szerint illetékes

vadászati hatóság véleményét kikéri.

(2) A vadászati célú vadaskert legkisebb kiterjedése

a) vaddisznó, illetve muflon esetében 200 ha,

b) más nagyvadfajok esetében 500 ha.

(3) Ha a vad szaporítása és tartása, illetve a vadászati hasznosítás megosztott vadaskerti

egységekben történik, az egybefüggő vadászati célú területrész terjedelmének meg kell felelnie a

(2) bekezdésben foglaltaknak. Ez esetben a tartott vad elejtése kizárólag a vadászati célú egységben

történhet. Állat-egészségügyi okból vagy a vad túlszaporodása miatt szükséges

állományszabályozás céljából, kérelemre a vadászati hatóság engedélyezheti a hivatásos vadász

által lőfegyverrel történő állományapasztást a nem vadászati célú területrészen is.

(4) A vadaskert létesítésének engedélyezésére irányuló kérelem tartalmi követelményeit a 3.I.

számú melléklet állapítja meg.

(5) A vadfarm létesítésének engedélyezésére irányuló kérelmet az országos hatáskörrel rendelkező

vadászati hatósághoz címzetten, de a kialakítandó vadfarm fekvése szerint érintett vadászati

hatóságnál kell benyújtani. A kérelem tartalmazza:

a) a vadfarm létesítésének indokait és célját,

b) a létesítendő vadfarm legfontosabb adatait (terület, külső kerítéshossz, tervezett vadállomány),

c) a 3/II. számú melléklet szerinti dokumentumokat.

Vhr. 18. § (1) A vadaskert egészében (minden egységében) biztosítani kell a vad természetes

táplálkozási, rejtőzködési és – különösen a vadászati célú egységben – kitérési, illetve menekülési

lehetőségét.

(2)72

Vadaskertben történő idényen kívüli vadászat – a vad szaporodására általánosan elfogadott

etikai szabályok megtartása mellett, továbbá a vadászati hatóság részére történt előzetes bejelentés

alapján – kizárólag olyan vadfajok egyedére lehetséges, melyek a létesítési engedélyben

szerepelnek.

Vhr. 19. §73

(1) A vadaskertben tartott vadállomány hasznosítását a vadászati hatóság – a létesítési

engedélyben meghatározottak, továbbá az éves vadgazdálkodási terv szempontjai szerint –

vadászati évenként engedélyezi. Az engedélyben meghatározza a vad vadaskertbe történő

kiengedését, hasznosítását, amelyhez kizárólag vadaskerti felhasználásra, külön „Z” (zárttéri)

megjelölésű azonosító jelet ad ki.

(2) Vadfarm rokon fajú állat – kereszteződés útján életképes utódok megszületésének elkerülése

céljából – tartásának helyszínétől térben elkülönülten létesíthető. Az izolációs távolságot az

állategészségügyi előírások szerint kell meghatározni.

(3) A vadfarm engedélyesének biztosítania kell a tartásra engedélyezett vadfaj megfelelő tartási

körülményeit, rendelkeznie kell takarmánytárolóval, egyedi kezelésre alkalmas területtel, ivóvíz

ellátással és karanténnal. A vadfarm üzemeltetője köteles a vadászati hatóság által hitelesített

állomány-nyilvántartást vezetni, és évente, február utolsó napjával bezárólag az

állományváltozásokat a vadászati hatóságnak bejelenteni.

Vtv.25. § (1) A vadaspark bekerítésénél, a kerítés fenntartásánál a 22–23. §-ban foglaltakat

kell megfelelően alkalmazni.

(2)74

Vadasparkban vadászni csak a vadászati hatóság külön engedélyével szabad. A vadászati

hatóság – amennyiben az engedélyben szereplő vadlétszám és ivararány másképp nem

állítható helyre – kérelemre vagy hivatalból vadállomány-szabályozó vadászatot rendelhet el.

Vadfarm létesítése75

Vtv.25/A. §76

(1) A vadfarm vadászterületen vagy vadászterületnek nem minősülő

földterületen vad élelmiszer előállítása céljából történő tartására szolgáló létesítmény.

(2) Vadfarm létesítését a vadászati hatóság engedélyezi. Nem létesíthető vadfarm védett

természeti területen. Vadfarm létesítése és működtetése során a 22. § (4)–(5) bekezdésében, a

23. §-ban, valamint a 24. § (2)–(3) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(3) Vadfarmon vadászni tilos.

A vadászterületek nyilvántartása

Vtv.26. § A vadászati hatóság a vadászterületekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás

tartalmazza:

a) a vadászterület azonosítására alkalmas adatokat;

b) a vadállományra vonatkozó becslési, elejtési és trófeabírálati adatokat;

c) a vadászterületet érintő hatósági határozatokat;

d) a vadaskertre, valamint a vadasparkra vonatkozó adatokat.

Vhr. 20. § A vadászati hatóság a vadászterületekről a 4. számú melléklet szerint – a vadgazdálkodási

egységekre megállapított kódszámok alapján – nyilvántartást vezet.

A vadászati jog kényszerhasznosítása

Vtv.27. §77

(1)78

Amennyiben a vadászterületnek minősülő föld tulajdonosa, illetőleg a

vadászatra jogosult a 10., 12. és 13. §-okban előírt önálló vagy társult vadászati jog gyakorlási

vagy hasznosítási kötelezettségének a vadászati hatóság felszólítását követően sem tesz eleget,

vagy a 28–30. §-okban a vad- és élőhelyének védelmére előírt kötelezettségeit megszegi, és

ezáltal az adott vadászterület vadlétszámának, nem vadászható állatfaj egyedének és más élő

szervezetnek – beleértve a természetvédelmi oltalom alatt álló élő szervezeteket is – a

fennmaradását közvetlenül vagy súlyosan sérti, illetve veszélyezteti, a vadászati hatóság – a

vad- és élőhelyének védelme, valamint a vadkárok megelőzése érdekében – az érintett

tulajdonos költségére határozatában

a) megállapítja a vadászterület határát,

b)79

a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével elrendeli, hogy a vadászterületnek

minősülő földterület tulajdonosa, illetve – társult vadászati jog esetén – tulajdonosainak

közössége a vadászati jog haszonbérbe adásáról a vadászati hatóság által nyilvánosan

meghirdetett pályázat alapján kiválasztott haszonbérlővel a vadászati hatóság által

megállapított határidőig kössön szerződést, amely határidő elmulasztása esetén a

haszonbérleti szerződést a vadászati hatóság az érintett tulajdonos, illetve – társult vadászati

jog esetén – a tulajdonosok közössége törvényes képviselőjeként köti meg,

c) megállapítja a vadászterület vadgazdálkodási üzemtervét,

d) megállapítja a vadászterület éves vadgazdálkodási tervét,

e) gondoskodik az időszerű vadgazdálkodási, illetőleg vadvédelmi munkálatok elvégzéséről,

f) hatósági vadászatot rendel el,

g) korlátozza, felfüggeszti, vagy megtiltja a vadászatra jogosult vadgazdálkodási és vadászati

tevékenységének részét vagy egészét

[az a)–g) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: a vadászati jog kényszerhasznosítása].

(2)80

Ha az (1) bekezdés a)–e) pontjai szerinti kérdésekben a vadgazdálkodási üzemterv

hatályának megszűnését megelőző hatvanadik napig az érintett tulajdonosok érvényes

határozatot nem hoznak, a vadászati hatóság bármelyik tulajdonos kérelmére elrendelheti a

vadászati jog kényszerhasznosítását.

(3) A vadászati jog (1) bekezdés b) pontja szerinti haszonbérbe adása esetén:

a)81

a haszonbérleti szerződést határozott időre, a vadászterületre vonatkozó vadgazdálkodási

üzemterv hatályának megszűnéséig kell megkötni,

b)82

a vadászati hatóságnak az az ügyintézője, aki az érintett tulajdonos, illetve tulajdonosok

közössége törvényes képviselőjeként a haszonbérleti szerződést megkötötte, a vadászati

hatóság által pályázat alapján kiválasztott haszonbérlő, illetve vadászatra jogosult ügyében

nem gyakorolhat hatósági jogkört,

c) a haszonbérleti szerződés megkötésében eljáró vadászati hatóság mindaddig gyakorolja a

törvényes képviseletből adódó jogait, ameddig a föld tulajdonosa, illetve a tulajdonosok

közössége eleget nem tesz a 10. § (2) bekezdésében, illetve a 13. § (3) bekezdésében foglalt

kötelezettségének.

(4) A (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben a kijelölt vadászati hatóság határozatában

rendelkezik az eljáró vadászati hatóság törvényes képviseletének megszűnéséről. A törvényes

képviselet megszűnésével egyidejűleg e vadászati hatóság köteles a föld tulajdonosa, illetve a

tulajdonosok közössége felé elszámolni.

(5) A vadászati jog kényszerhasznosítása során az eljáró hatóságnak biztosítania kell, hogy a

vadállomány, valamint a vadkárral érintett vagyon védelme a földtulajdonos rendelkezési

jogát csak az intézkedés mértékével arányosan korlátozza.

(6)83

A vadászati jog gyakorlására vagy hasznosítására kötelező, valamint a vadászati jog

kényszerhasznosítását elrendelő hatósági határozatot nyilvánosan is közzé kell tenni.

(7) A hatósági vadászat során az elejtett vad, illetve annak trófeája értékesítéséről a vadászati

hatóság gondoskodik, a föld tulajdonosa, illetve a jogosult csak a felmerült költségeket –

ideértve a vadgazdálkodás költségeit – meghaladó részére tarthat igényt.

Vhr. 21. § (1) Hatósági vadászat elrendeléséről szóló határozatban a vadászati hatóságnak meg kell

határoznia a vadászat feltételeit:

a) az elejthető vadfajok körét,

b) az elejtés módját, eszközeit,

c) a hatósági vadászat rendjét,

d) a megbízott személyét vagy a kirendelés szükségességét.

(2) Hatósági vadászatra hivatásos vadász, mezőőr, erdő őrzésével megbízott szakszemélyzet,

valamint természetvédelmi és vadászati hatóság tagja bízható meg, illetve rendelhető ki, ha

rendelkezik a vadászat gyakorlásához szükséges feltételekkel. A mezei őrszolgálat, a

természetvédelmi, valamint a vadászati hatóság tagját a vadászati hatóság megkeresésére kizárólag

az érintett munkáltatója rendelheti ki.

(3)84

A hatósági vadászaton elejtett vadból származó bevételnek a hatósági vadászat költségeivel

csökkentett részét a vadászati hatóság vagy megbízottja utalja a jogosult számlájára.

(4)85

Amennyiben a hatósági vadászaton elejtett vad értékesítéséből származó bevétel nem fedezi a

hatósági vadászat költségét, a jogosult köteles a különbözetet a vadászati hatóság elszámolását

követően haladéktalanul megfizetni a vadászati hatóság által meghatározott módon.

II. Fejezet

A VAD ÉS ÉLŐHELYÉNEK VÉDELME

Általános szabályok

Vtv.28. § (1) A vadászatra jogosult nem veszélyeztetheti a nem vadászható állatfajok, az élő

szervezetek, valamint a vadászterületre meghatározott legkisebb vadlétszám fennmaradását.

(2) A vadászaton kívül a vad nyugalmát mindenki köteles megóvni. Tilos vadászaton kívül a

vad fennmaradását bármilyen módon veszélyeztetni.

(3) A vad védelme érdekében tilos a vad búvó-, lakó, és táplálkozási-, valamint szaporodási

vagy költési helyét zavarni. Nem minősül zavarásnak az okszerű mező- és erdőgazdálkodással

összefüggő tevékenység, ideértve a halastavak lehalászását is.

(4)86

Ha a törvény másként nem rendelkezik, tilos

a) a madárfajok fészkének és fészkelésének zavarása, megrongálása vagy elpusztítása,

b) a vadászható madárfajok tojásainak természetből való gyűjtése, valamint az így gyűjtött

tojások birtoklása még üres állapotban is,

c) az emlősök kotorékainak és egyéb zárt búvóhelyek füstképzéssel történő zavarása, illetve

elgázosítása.

(5)87

Nem minősül a (4) bekezdés b) pontja szerinti gyűjtésnek a vadászatra jogosult által

fészekmentés céljából végzett vadvédelmi tevékenység.

(6)88

A vadászati hatóság a külön jogszabályban meghatározott, az Európai Unió jogi aktusa

által védelemben részesített vadászható vadfajnak (a továbbiakban: közösségi jelentőségű

vadászható vadfaj) nem minősülő vadászható vadfaj vonatkozásában a (4) bekezdés c)

pontjában szereplő tevékenységet a 38/A. § (1) bekezdésének a)–g) pontjában felsorolt

feltételeken kívül állat-egészségügyi, vadvédelmi, illetve állományszabályozási okból

engedélyezheti.

Vtv.29. § (1) Tilos a vad kínzása. A vad elejtése, elfogása nem járhat annak kínzásával.

(2) A vadász köteles az általa sebzett vagy az egyébként súlyosan beteg vadat annak elejtése

céljából felkutatni. A vadat – kímélete érdekében – gyors és azonnali halált okozó lövéssel kell

elejteni.

Tiltott vadászati módok89

Vtv.30. § (1)90

A vadat elejteni, elfogni kizárólag a törvényben meghatározott módon szabad.

Tilos a vadat a vonatkozó közösségi rendeletben foglalt csapdázási módszerrel, valamint

méreg alkalmazásával elfogni, illetve elpusztítani.

(2)91

A vadászati hatóság – közösségi jelentőségű vadászható vadfaj vonatkozásában a 38/A. §

(1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint, más vadfaj vonatkozásában állat-egészségügyi,

vadvédelmi, illetve állományszabályozási okból is – a mérgező hatású anyagok használatára

vonatkozó külön jogszabályok figyelembevételével engedélyezheti szelektív méreg

alkalmazását.

(3)92

A vadászterületen a vadász a vadállomány védelme érdekében – a vad elfogására,

elejtésére megengedett vadászati eszközzel – elfoghatja vagy elejtheti

a) a vadat űző kutyát, ha a vad sérelme másként nem hárítható el, illetve

b) fertőzés továbbterjedése vagy másként el nem hárítható támadás megakadályozása céljából

a kutyát vagy macskát, ha a tulajdonosának felderítésére nincs közvetlen lehetőség.

(4)93

A (3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a felismerhető jellel ellátott,

rendeltetésüknek megfelelően alkalmazott vadászkutyára, valamint a vakvezető kutyára.

Vhr. 22. § (1) A sebzett vadat addig kell keresni, amíg megtalálására esély van. Nagyvadra leadott

lövésnél akkor is utánkeresést kell folytatni, ha a helyszínen sebzésre utaló jelek nem találhatók.

(2) A vad elfogásánál kíméletesen kell eljárni, annak testi épségét és egészségét nem veszélyeztető

eszközt kell alkalmazni.

(3)94

(4) Élő vad befogása esetén az alkalmazott befogót a jogosult köteles legalább huszonnégy óránként

ellenőrizni. Éjszakai működés esetén az első ellenőrzést legkésőbb napkeltekor el kell végezni. A

vadat a befogóból az észleléstől számított lehető legrövidebb időn belül el kell távolítani.

(5) A vad mozgásképtelenségét okozó befogás esetén haladéktalanul gondoskodni kell annak állat-

egészségügyi ellátásáról.

Vtv.31. § (1) Vadászterületen vadgazdálkodási, vadászati létesítmény a föld használójának

előzetes hozzájárulásával létesíthető.

(2)95

Amennyiben a vadászterületen korábban létesített létesítmények, berendezések

tulajdonjogának, illetve a használatának kérdésében a vadgazdálkodási üzemterv

jóváhagyásáig nem jön létre megállapodás, a létesítmények, berendezések létesítője a jogalap

nélküli gazdagodás szabályai szerint megtérítési igénnyel léphet fel a jogosulttal szemben.

(3)96

A védett természeti területen vadgazdálkodási, vadászati létesítmény a természetvédelmi

hatóság engedélyével létesíthető.

(4)97

Vadászterületen vadvédelmi és vadászati célú kerítés létesítésekor figyelemmel kell lenni

a vad természetes életfeltételeire, jellemző mozgásirányára.

Vhr. 23. § (1) A vadászterületen egy évnél hosszabb időtartamra mesterségesen létesített

vadgazdálkodási, vadászati létesítményt a tájba illő módon, természetes anyagból kell készíteni.

(2) Élő fán leskosár akkor helyezhető el, ha az nem veszélyezteti a fa életképességét.

Vtv.32. §98

(1) Mesterséges apróvad-tenyésztési tevékenység folytatásához, vad zárttéri

tartásához, vad vadászterületek közötti szállításához, valamint vad vadászterületre történő

kiengedéséhez a vadászati hatóság engedélye szükséges.

(2) A mesterséges vadtenyésztési tevékenység engedély nélküli folytatása, továbbá a vad

engedély nélküli vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő zárttéri tartása, vad vadászterületek

közötti engedély nélküli szállítása, vad vadászterületre engedély nélküli kihelyezése a

vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.

(3) Apróvadtenyésztő telepet létesíteni, továbbá a tenyésztett apróvadat vadászterületre

kiengedni csak az állategészségügyre vonatkozó szabályok szerint lehet.

(4) Nagyvadat zárt térben – az állatkertben történő tartás kivételével – csak vadaskertben,

vadasparkban, valamint vadfarmon lehet tartani.

Vhr. 24. § (1) A Vtv. 32. §-ának alkalmazásában a vadgazdálkodási és vadászati tevékenység során

mesterséges vadtenyésztési tevékenység a vad zárttéri tartása és szaporítása.

(2)99

Vadászterületnek nem minősülő területen, valamint vadasparkban tartott nagyvad vadaskertbe

történő kihelyezését a vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási tervben engedélyezi.

(3) Vadászterületnek nem minősülő területről vagy vadasparkból a vadaskertbe telepített, illetve

kihelyezett nagyvadat a jogosult köteles jól felismerhetően, a vad teljes élettartamára maradandó

módon megjelölni. Az ilyen vad származásáról az átvevőt, illetve a vadászt tájékoztatni kell, és ezt

az állatkísérő okmányban is fel kell tüntetni.

(4) A vadászatra jogosult vadászterületnek nem minősülő területről vagy vadasparkból vadaskertbe

csak a (3) bekezdésben előírtak szerint megjelölt vadat helyezhet ki.

(5)100

Vtv.33. § (1) Vadászterületre csak olyan vad helyezhető ki, amely megfelelő állategészségügyi

igazolással rendelkezik, és ennek alapján a természeti környezetben élő állatfajoknak a

telepített vad által történő állatbetegségekkel való fertőzése kizárható.

(2)101

A vadászterületen Magyarország állatföldrajzi környezetében nem honos állatfaj

vadászati célú telepítését a vadászati hatóság engedélyezi.

A jogosult vad- és élőhelyvédelmi feladatai

Vtv.34. § (1) A jogosult köteles a vadászterületén élő vadállományt, annak biológiai

sokféleségét fenntartani, valamint a vad és élőhelyének őrzéséről gondoskodni.

(2) A jogosult köteles nem zárt vadászterületén a vadállomány tömeges pusztulásának

megelőzése, mentése érdekében, vadaskertjében, vadasparkjában a vadállomány

fenntartásának érdekében a vad életfeltételeihez szükséges megfelelő minőségű

takarmánymennyiségről és a vadnak ivóvízzel való ellátásáról gondoskodni.

(3) A jogosult a föld tulajdonosának, használójának előzetes hozzájárulásával a vad és

élőhelyének védelmét szolgáló létesítményeket, berendezéseket állíthat fel.

Vtv.35. § (1) A jogosult köteles megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek a

vadállománynak az állatbetegségektől való megóvása, a beteg vad gyógyítása, az

állatbetegségek megszüntetése és terjedésének megakadályozása érdekében szükségesek.

(2)102

A jogosult az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében köteles:

a) a fertőző állatbetegség gyanúját vagy fellépését, valamint a vadállományban tapasztalható

jelentősebb elhullást,

b) a növényvédő szer által a vadban okozott károsodást vagy annak gyanúját

az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek haladéktalanul jelenteni.

(3)103

Amennyiben a jogosult a vad és élőhelyének védelmére előírt kötelezettségének nem,

vagy nem a megfelelő módon tesz eleget, és a vad, valamint élőhelyének védelme másként nem

biztosítható, a vadászati hatóság határozatában felhívja e kötelezettségének teljesítésére.

Vtv.36. §104

Vadászati tilalmak

Vtv.37. § (1)105

A vad és élőhelyének védelme érdekében tilos vadászni:

a) tiltott vadászati eszközzel;

b) tiltott vadászati módon;

c) vadászati tilalmi időben;

d) vadászati kíméleti területen;

e) vadászati tilalom hatósági elrendelése esetén.

(2)106

A külön jogszabály szerint meghatározott vizes területeken és azok védősávjában az

ólomsörét használata vízivadvadászat során tilos. Amennyiben védősáv nem kerül kijelölésre,

a vizes terület határterületén a vadászat oly módon folytatható, hogy a tilalommal érintett

területre a kilőtt ólomsörét ne hulljon vissza.

Vhr. 25. §107

Vadászati idény és vadászati tilalmi idő

Vtv.38. §108

(1) A vadászati év az év március hónap első napján kezdődik és a következő év

február hónap utolsó napjáig tart. A vadászati idény az a naptári időszak, amely a vadászati

éven belül kijelöli az egyes vadfajok vadászatának idejét (a továbbiakban: vadászati idény). A

vadászati idényt a miniszter a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben

rendeletben állapítja meg.

(2) A vadászati idényen kívüli időszak (a továbbiakban: vadászati tilalmi idő) alatt – a (3)

bekezdés b) pontjában foglalt esetek kivételével – a vadfajt kímélni kell. Azt a vadfajt,

amelyre a miniszter vadászati idényt nem állapít meg, a vadászati éven belül kímélni kell.

(3) A vadászati hatóság – közösségi jelentőségű vadászható vadfaj vonatkozásában a 38/A. §

(1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint –

a) vad-, illetve állományvédelmi okból a vadászati idényen belül meghatározott

vadászterületeken korlátozhatja vagy megtilthatja egy vagy több vadfaj vadászatát;

b)109

meghatározott vadfaj esetén vadászati tilalmi időben vadászatot engedélyezhet vagy

vadászatra kötelezheti a vadászatra jogosultat.

(4) A vadászható madárfajok egyedeire, a fészekrakás és fiókanevelés időszakában, illetve a

szaporodási időszakban – vonuló fajok esetében a fiókanevelési területükre történő

visszatérésük során is – tilos vadászni.

Vtv.38/A. §110

(1)111

Amennyiben nincs más kielégítő megoldás és az érintett vadászható

vadfajok állományának az (5) bekezdésben meghatározott kedvező védelmi helyzete nem

sérül, közösségi jelentőségű vadászható vadfaj vonatkozásában a vadászati hatóság a

szükséges mértékben és módon a 28. § (4) bekezdésében, a 30. § (2) bekezdésében, a 38. § (3)

bekezdésében és a 39. § (3) bekezdésében foglalt tevékenységeket a következő – madárfaj

esetében csak az a)–f) pontban szereplő – okból engedélyezheti, illetve rendelheti el:

a) közegészségügyi, illetve közbiztonsági okból,

b) a légi közlekedés biztonsága érdekében,

c) a növényi kultúrák, a termés, az állatállomány, az erdők, a halállományok, a vizek súlyos

károsodásának megelőzése érdekében,

d) kutatás és oktatás, állományfeljavítás, visszatelepítés és az ezekhez szükséges tenyésztés

céljából,

e) egyes vadászható madárfajok – az érintett állomány nagyságához mérten – kisszámú

szelektív befogásának, tartásának, illetve hasznosításának érdekében,

f) a vadon élő állatok és növények, valamint a természetes élőhelyek védelme érdekében, vagy

g) más kiemelkedően fontos társadalmi, gazdasági közérdek, valamint a köz- és

magántulajdon súlyos károsodástól való megóvása érdekében.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hatósági döntésben meg kell határozni:

a) a vadfajt és az egyedek számát,

b) a befogás vagy elejtés módját, eszközeit,

c) azt a területet, amelyen a tevékenység gyakorolható,

d) a tevékenység időtartamát, és

e) a tevékenység vadászati hatóság általi ellenőrzésének módját.

(3) A vadászati hatóság az engedélyes (kötelezett) részére a tevékenység végrehajtásáról

jelentéstételi kötelezettséget ír elő.

(4) A vadászati hatóság az (1) bekezdés alapján végzett tevékenység lefolyásáról és

eredményéről

a) a vadászható madárfajok esetében évente;

b) az a) pont alá nem tartozó többi közösségi jelentőségű vadászható vadfaj esetében kétévente

a miniszter által átadott adatok alapján a természetvédelemért felelős miniszter útján

jelentést küld az Európai Bizottság részére.

(5) E § alkalmazásában kedvező védelmi helyzet olyan helyzet, amelyben a

populációdinamikai adatainak figyelembevételével a faj képes önmagát élőhelyének életképes

részeként hosszú távon fenntartani és a faj természetes elterjedési területe nem csökken,

valamint valószínűsíthetően nem is fog csökkenni, továbbá jelenleg és valószínűsíthetően a

jövőben is megfelelő kiterjedésű élőhely áll rendelkezésére ahhoz, hogy a faj állományának

hosszú távú fennmaradása biztosított legyen.

Vhr. 26. § A vadászati hatóság a Vtv. 38. § (3) bekezdésének c) pontja alapján a kötelezettség

megszegésével összefüggő eljárása mellett, felszólítást követően vadászati tilalmat is elrendelhet,

különösen, ha a jogosult a Vtv. 16–18. §, a 22–25. §, a 28–35. §, 38–39. §, 69–71. § és a 82–83. §-

okban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget.

Vhr. 27. §112

(1) A vadászati idényeket az 5. számú melléklet tartalmazza. A vadászati idény, ha

annak kezdete vasárnapra vagy hétfőre esik, akkor kiterjed az azt megelőző egy, illetve kettő napra.

Ha a vadászati idény vége péntekre vagy szombatra esik, akkor kiterjed az azt követő kettő, illetve

egy napra is.

(2) A fácántyúk az adott vadászati évben 2000 példány vegyes ivarú fácánt meghaladó kibocsátás

esetében vadászható a vadászati hatóság külön engedéllyel a vadászati idényben. Az engedélyben

meg kell határozni a kibocsátás feltételeit és a hasznosítás mértéke, feltételei mellett a vadászat

kibocsátóhelytől mért körzetét is.

(3) Fogoly a vadászati idényben azokon a vadászterületeken vadászható, ahol az adott vadászati

évben legalább 500 példány fogoly kibocsátása történt, a vadászati hatóság által a vad zárttéri

tartásáról és kibocsátásáról adott engedélyben foglaltak szerint. Az engedélyben meg kell határozni

a kibocsátás feltételeit, a hasznosítás mértékét, mely legfeljebb negyven százalék lehet, továbbá a

vadászat kibocsátóhelytől mért körzetét.

(4) Vaddisznó malacnak minősül a szaporulat 20 kg, süldőnek pedig 50 kg zsigerelt testtömegig.

Vaddisznó kocának minősül az 50 kg zsigerelt súlyt elérő vagy meghaladó súlyú nőivarú vaddisznó.

(5) Gímszarvasbikát, dámbikát, őzbakot, muflonkost és szikaszarvasbikát egész évben, mezei nyulat

október 1-től január 15-ig, egyéb vadfaj egyedét, továbbá suta vadat az adott vadfajra vonatkozó

vadászati idényben szabad élve befogni.

(6) Gímszarvas esetében, az április 1. és június 30. közötti időszakra megállapított vadászati idény

során borjúnak a gímszarvas előző évi szaporulatát kell tekinteni.

(7) Apróvadas vadászterületeken a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó az apróvad szaporodási

időszakában a vadászati hatóság külön engedélyével gyéríthető.

(8) Az elejtett nyestkutyáról, mosómedvéről fotódokumentációt kell készíteni, melyet meg kell

küldeni a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetének. Az elejtett példányt a

fotódokumentáció elküldését követő két munkanapig meg kell őrizni.

Vhr. 27/A. §113

(1) Az 5. számú melléklet II. részében felsorolt vízivad fészkelése és vonulása

szempontjából nemzetközi jelentőségű és hazai kiemelt jelentőségű vízi élőhelyeken a vadászati

hatóság szabályozza a vízivad vadászat rendjét. Ebben szabályozza a vízivad vadászatának helyét,

módját, idejét, gyakoriságát.

(2) Nyári lúdból, vetési lúdból és nagy lilikből naponta, személyenként összesen legfeljebb hat

darab ejthető el, melyből a nyári ludak száma nem lehet több kettőnél. A vetési lúd és a nagy lilik

vadászati idénye Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye teljes közigazgatási területén, valamint

Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli területén december 1-jén kezdődik és január 31-ig tart. A

nyári lúd vadászati idénye Hajdú-Bihar megye teljes közigazgatási területén, valamint Jász-

Nagykun-Szolnok megye tiszántúli területén szintén december 1-jén kezdődik és december 31-éig

tart.

(3) Tőkés récére augusztus 15-től augusztus 31-ig kizárólag húzáson és a vízparttól – azaz a vízzel

borított terület és a szárazföld találkozásától – számított 50 méteren kívül szabad vadászni. Tőkés

récéből és szárcsából naponta, személyenként összesen legfeljebb nyolc darab ejthető el.

Tenyésztett tőkés réce tilalmi időben is napi terítékkorlátozás nélkül lőhető.

(4) Az elejtett kanadai lúdról és nílusi lúdról fotódokumentációt kell készíteni, melyet meg kell

küldeni a Nyugat-Magyarországi Egyetemnek. Az elejtett példányt a fotódokumentáció elküldését

követő két munkanapig meg kell őrizni.

(5) A vadállomány védelme és a vad kímélete miatt vadászati idényre való tekintet nélkül

haladéktalanul el kell ejteni a súlyosan beteg és mozgásképtelen, illetve a súlyosan sérült és

életképtelen vadat. Az elejtést a vadász, illetve a kísérő köteles a vadászati naplóban „beteg”

megjelöléssel rögzíteni, és haladéktalanul bejelenteni a jogosultnak. A jogosult köteles az állat-

egészségügyi okból elejtett vadat vizsgálatra alkalmas módon az elejtés helye szerint illetékes

hatósági állatorvosnak bemutatni. A hatósági állatorvos az elejtés indokoltságáról külön jogszabály

szerinti igazolást állít ki.

Vadászati kíméleti terület

Vtv.39. § (1)114

A vadászati hatóság a vadászterületet vagy a vadászterület meghatározott

részét vadászati kíméleti területnek minősítheti

a) amennyiben a vad és élőhelyének védelme másként nem biztosítható;

b) a vízivad fészkelésének és vonulásának területén;

c) a halastó vagy a természetes víz területét a lehalászás idejére.

(2) Az emberi környezet nyugalma és közbiztonsága érdekében vadászati kíméleti területnek

nyilvánítható az (1) bekezdésben foglaltak szerint a település környezetének meghatározott

része.

(3)115

A vadászati kíméleti területen a tilalom feloldásáig tilos vadászni. Közösségi jelentőségű

vadászható vadfaj vonatkozásában a 38/A. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint, más

vadfaj esetében ha a vadkár másként nem hárítható el, a vadászati hatóság a vadászati

kíméleti területen is engedélyezheti a vadászatot.

III. Fejezet

VADGAZDÁLKODÁS

A vadgazdálkodási tevékenység tervszerűsége

Vtv.40. § E törvény alkalmazásában vadgazdálkodásnak minősül a vadállomány és az

élőhelyének – ideértve a biológiai életközösséget is – védelmével, a vadállomány

szabályozásával kapcsolatos tevékenység.

Vtv.41. § (1) A vadállomány és élőhelye védelmének, fennmaradásuk hosszú távon való

biztosítása, a gazdálkodói érdek, továbbá a vadászterületen folytatott gazdálkodási

tevékenységek közötti összhang megteremtése, védett természeti területen a természetvédelmi

célok megvalósítása, továbbá a vadászati jog szakszerű gyakorlása, hasznosítása érdekében

tervszerű vadgazdálkodási tevékenységet kell folytatni.

(2) A vadgazdálkodási tevékenység tervszerűségét:

a) körzeti vadgazdálkodási terv;

b) hosszú távú vadgazdálkodási üzemterv;

c) éves vadgazdálkodási terv

készítésével;

d) Országos Vadgazdálkodási Adattár (a továbbiakban: Adattár) fenntartásával, valamint az

abban foglalt egyes adatok kötelező felhasználásával

kell biztosítani.

(3)116

Körzeti vadgazdálkodási terv

Vtv.42. § (1) A körzeti vadgazdálkodási terv az e törvényben foglalt célok megvalósítását

szolgáló tíz évre szóló hosszú távú vadgazdálkodási előírás.

(2)117

Az e törvény hatálybalépését követően első alkalommal jóváhagyott körzeti

vadgazdálkodási terv 2016. február 29-ig szóló hosszú távú vadgazdálkodási előírás.

(3)118

Vtv.43. § (1) A körzeti vadgazdálkodási terv az adott térségre vonatkozóan tartalmazza:

a) a vad élőhelyének általános jellemzését;

b) az egyes vadfajok állományának leírását;

c) a vadállomány-szabályozás irányelveit, az egyes vadfajok szerint fenntartandó legkisebb

vadlétszámot (törzsállomány), valamint az élőhelyet még nem veszélyeztető legmagasabb

vadlétszámot;

d) a körzeti trófeabírálat irányelveit;

e) a védett természeti területen a természet- és tájvédelmi előírásokat.

(2) A körzeti vadgazdálkodási terv erdőre vonatkozó egyes adatait a körzeti erdőterv alapján

kell megállapítani.

(3) A körzeti vadgazdálkodási terv készítése során biztosítani kell, hogy a körzethez tartozó

jogosultak a tervet még annak kiadása előtt – a rájuk vonatkozó adatok vonatkozásában –

megismerhessék és ahhoz javaslatokat tegyenek. A körzeti vadgazdálkodási tervet az érintett

jogosultak véleményének kikérése után kell elkészíteni.

Vadgazdálkodási üzemterv

Vtv.44. § (1) A vadászati jogot a vadászterületre vonatkozóan a körzeti vadgazdálkodási terv

alapján elkészített – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – tíz évre szóló vadgazdálkodási

üzemterv előírásai szerint lehet gyakorolni vagy hasznosítani.

(2)119

A körzeti vadgazdálkodási terv a vadgazdálkodási üzemterv hatályát az (1) bekezdésben

foglaltaknál rövidebb időtartamban is meghatározhatja, feltéve, ha a vadászati jog szakszerű

hasznosítása egyébként biztosítható. Amennyiben a vadállomány védelme ezt különösen

indokolttá teszi, a körzeti vadgazdálkodási terv a vadgazdálkodási üzemterv érvényességének

időtartamát az (1) bekezdésben foglaltakhoz képest legfeljebb három évvel hosszabb

időtartamban is előírhatja.

(3) A vadgazdálkodási üzemterv elkészítése során figyelemmel kell lenni a vadászterületen élő

vadfajok genetikai értékének megőrzésére, továbbá a vadállomány túlszaporodásából eredő

károk megelőzésére.

(4) A jogosult a vadgazdálkodási üzemterv elkészítéséről a körzeti vadgazdálkodási tervnek az

adott vadászterületre vonatkozó előírásai szerint köteles gondoskodni.

(5) A jogosult felel a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltak végrehajtásáért.

Vtv.45. § (1) A vadgazdálkodási üzemterv tartalmazza:

a) a vadászterület azonosító adatait;

b) az élőhely általános jellemzését;

c) a vadászterületen található vadállomány jellemzőit;

d)120

a vadállomány-szabályozás helyi irányelveit;

e) a vad takarmányozására, a vadföldgazdálkodásra vonatkozó előírásokat;

f) a vad és élőhelyének védelmével, továbbá a természet- és tájvédelemmel kapcsolatos

kötelezettségeket.

(2)121

A vadgazdálkodási üzemtervet a vadászati hatóság hagyja jóvá.

(3)122

Ha a vadgazdálkodási üzemterv elkészítésekor nem ismert a vadállomány, valamint ha

az élőhely állapotában bekövetkezett változás ezt indokolja, a vadászati hatóság kérelemre

vagy hivatalból a vadgazdálkodási üzemterv módosításáról határoz.

Vtv.46. § (1)123

A vadgazdálkodási üzemterv előírásai akkor is hatályban maradnak, ha a

jogosult személyében változás következik be. Az új jogosult köteles a vadgazdálkodási

üzemtervben foglalt előírások végrehajtásáról gondoskodni.

(2)124

A vadgazdálkodási üzemterv elkészítésének részletes szabályait a miniszter az e törvény

felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.

Vhr. 28. § (1) Vadgazdálkodási üzemtervet felsőfokú vadgazdálkodási képesítéssel, valamint ötéves

szakmai gyakorlattal rendelkező, a vadgazdálkodási tervezés szakértői névjegyzékébe felvett

személy készíthet.

(2)125

(3) A vadgazdálkodási üzemterv tartalmi követelményeit a 6. számú melléklet tartalmazza.

Az éves vadgazdálkodási terv

Vtv.47. § (1) A jogosult a vadgazdálkodási üzemterv alapján köteles legalább a tárgyév

február hónapjának tizenötödik napjáig a vadászterület éves vadgazdálkodási tervét

elkészíteni, és azt a vadászati hatósághoz jóváhagyás végett benyújtani.

(2) Az éves vadgazdálkodási terv tartalmazza:

a)126

b) vadfajonként az elejthető, elfogható vadlétszámot;

c) a vadászterületen vadászat céljából szabadon engedhető mesterségesen tenyésztett vad faját

és darabszámát;

d) a vad vagy a vadhús értékesítési, illetve vadászrészként történő juttatási tervét;

e) a vad takarmányozásával kapcsolatos feladatokat.

f)127

(3)128

Az éves vadgazdálkodási tervet a vadászati hatóság hagyja jóvá.

(4)129

A vadgazdálkodási terv elkészítésének részletes szabályait a miniszter az e törvény

felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.

Vhr. 29. § (1) Az éves vadgazdálkodási tervet legalább középfokú vadgazdálkodási képesítéssel,

valamint ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy készíthet.

(2)130

Az éves vadállománybecslést és vadgazdálkodási tervet a 7. számú melléklet szerinti

adattartalommal minden év február 15. napjáig kell a vadászati hatóságnak megküldeni.

(3)131

(4)132

Az éves vadgazdálkodási terv mezei nyúl és fácán hasznosítására vonatkozó részét a

vadászati hatóság a tárgyév szeptember 30-ig hivatalból felülvizsgálja, és amennyiben a terv

elkészítésekor nem ismert változás következett be a mezei nyúl és a fácán hasznosítható

állományában vagy az élőhely állapotában, akkor az éves vadgazdálkodási tervet hivatalból

módosítja.

Vhr. 30. §133

(1)134

Az éves vadgazdálkodási tervtől tíz százalékot meghaladó mértékben való

eltérést a vadászati hatóság kérelemre engedélyezheti.

(2)135

Az apróvad hasznosításának tíz százalékot meghaladó mértékű elmaradása kivételével a nem

engedélyezett eltérés – ideértve a trófeás vad korosztályonkénti szabályozására vonatkozó 16.

számú melléklet szerinti előírásokat – a Vtv. 83. § (1) bekezdésének g) pontjában foglaltak szerint a

vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.

(3) Az éves vadgazdálkodási terv készítése, jóváhagyása során kárveszély esetén figyelembe kell

venni a nem az adott vadászterületen szaporodó, de ott megjelenő és vadkárt okozó váltóvadat is.

Az éves vadgazdálkodási tervben a hasznosítható vad mennyiségének jóváhagyásakor a vadászati

hatóság a trófeás vad korosztályi viszonyait és hasznosítását, valamint a tervezett törzsállomány és

szaporulat mellett a váltóvad mennyiségét, illetve arányát is vizsgálja.

Vhr. 31. § (1) A vadgazdálkodási-vadászati képzettségek, illetve képesítések jegyzékét a 8. számú

melléklet tartalmazza.

(2) Aki éves vadgazdálkodási tervet készít – az első alkalommal – köteles benyújtásakor az (1)

bekezdésben meghatározottak szerinti képzettségét igazolni.

Országos Vadgazdálkodási Adattár

Vtv.48. § (1)136

A vadgazdálkodás, a vad és élőhelye védelmének országos szintű szabályozása

érdekében a miniszter Adattárat tart fenn és működtet.

(2) Az Adattár tartalmazza:

a) a körzeti vadgazdálkodási tervek adatait;

b) a vadászterületek azonosítására szolgáló adatokat;

c) a jogosultak nevét (cégét), címét (székhelyét);

d) a vadgazdálkodási üzemtervek adatait;

e) az éves vadgazdálkodási tervek adatait;

f) vadfajonként a vadállomány mennyiségében bekövetkezett változásokat;

g) a trófeabírálat adatait.

Vtv.49. § (1) A vadgazdálkodásnak, a vad és élőhelye védelmének e törvény szerinti tervezése,

irányítása és ellenőrzése az Adattár adatainak felhasználásával történik.

(2) Az Adattár a jogosult, a vadászterület igazolt földtulajdonosai, valamint földhasználói

számára – a rájuk vonatkozó rész tekintetében –, továbbá az egyénileg nem azonosítható

adatok bárki számára nyilvánosak. A miniszter az adatszolgáltatást rendeletben feltételekhez,

illetőleg igazgatási szolgáltatási díj (a továbbiakban: díj) fizetéséhez kötheti. Az Adattár

adatairól kiállított igazolás közokiratnak minősül.

(3) A miniszter az adatgyűjtés alapján évenként tájékoztatót tesz közzé az ország

vadállományának helyzetéről.

Hivatásos vadász alkalmazása

Vtv.50. § (1)137

Hivatásos vadász csak vadászkamarai tag lehet.

(2)138

A jogosult a vadgazdálkodási üzemtervben és az éves vadgazdálkodási tervben foglaltak

szakszerűségének biztosítása, továbbá a vad és élőhelyének védelme érdekében vadászati

szakszemélyzetként köteles a szakirányítási feladatok ellátására vadászterületenként egy,

illetve minden megkezdett háromezer hektár után legalább egy, a külön jogszabályban

meghatározott képesítéssel és vadászlőfegyver tartási engedéllyel rendelkező, az Országos

Magyar Vadászkamara (a továbbiakban: kamara) által nyilvántartásba vett hivatásos vadász

igénybevételéről önállóan vagy más jogosulttal közösen gondoskodni.

(3)139

A vadászati hatóság az (2) bekezdésben foglaltak alól – így különösen, ha a vadászterület

természeti adottságai ezt indokolják – felmentést adhat.

(4)140

A vadászati hatóság, amennyiben a vad és élőhelyének szakszerű védelme ezt különösen

indokolttá teszi, felsőfokú végzettségű hivatásos vadász igénybevételét is előírhatja.

(5)141

Hivatásos vadász igénybevételének minősül, ha a jogosult megfelelő képesítéssel

rendelkezik, és a kamaránál hivatásos vadászként nyilvántartásba vették.

Vtv.51. § (1)142

A hivatásos vadász a vadászati hatóság előtt a miniszter által az e törvény

felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott szövegű esküt tesz. Az eskü

letételét követően a vadászati hatóság a hivatásos vadászt nyilvántartásba veszi és részére

hitelesített szolgálati naplót ad át.

(2)143

(3) A hivatásos vadászok nevét, szolgálati igazolványuk számát, valamint szolgálati helyüket

kétévenként a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

(4)144

Vhr. 32. § (1)145

E rendelet alkalmazásában hivatásos vadásznak minősül:

a) egy vagy több vadászterület vadgazdálkodását irányító személy;

b) a vadállomány őrzési és a vadászterület vadgazdálkodási feladatainak ellátásával megbízott

személy, akinek ebben a munkakörben történő foglakoztatása legalább a heti 36 órát eléri;

c) a 33. § (3) bekezdése alapján foglalkoztatott személy.

(2) A hivatásos vadász működési területe – a vadászterület vadgazdálkodásának egészét irányító

munkakörű hivatásos vadász kivételével – a több jogosult által történő közös igénybevétel esetén

sem haladhatja meg a háromezer hektárt.

Vhr. 33. § (1)146

Hivatásos vadásznak minősül a jogosultnál a 32. § (1)–(2) bekezdésekben foglaltak

szerint vadgazdálkodási szakfeladatokat ellátó személy, aki e rendelet szerint legalább középfokú

szakirányú képesítéssel rendelkezik vagy megfelel a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek, továbbá

e minőségében hatósági esküt tett és a vadászati hatóság hivatásos vadászként nyilvántartásba veszi.

(2)147

Hivatásos vadászként alkalmazható – a vadászati hatóság engedélye alapján – az a személy is,

aki 2002. szeptember 1. napjáig a középfokú szakirányú képesítést megszerezte vagy ugyanezen

időpontig igazolta, hogy megszakítás nélküli, legalább ötéves hivatásos vadászi munkaviszonnyal

rendelkezik.

(3)148

A hivatásos vadászokra előírt feltételek megléte esetén hivatásos vadászként foglalkoztatható

az őrzés feladatát ellátó halőr, mezőőr, a természetvédelmi őr, valamint az erdő őrzésével megbízott

erdészeti szakszemélyzet tagja, amennyiben a munkaköreikre megadott működési területek fekvése

összefügg.

Vhr. 34. §149

(1) A vadászati hatóság a vadászatra jogosult kérelmére az e rendeletben

meghatározott feltételeknek megfelelő hivatásos vadász jelöltet a 9. számú melléklet szerinti

adattartalommal nyilvántartásba veszi. A vadászati hatóság a nyilvántartásba vett hivatásos vadász,

valamint a vadászatra jogosult számára igazolást állít ki.

(2) A vadászatra jogosult az (1) bekezdés szerinti igazolás birtokában kezdeményezheti a

rendőrségnél a szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény kiállítását.

(3) A hivatásos vadász a szolgálati igazolványt és szolgálati jelvényt – a kézhezvételt követő 15

napon belül – a vadászati hatóságnál köteles bemutatni. A szolgálati igazolvány és szolgálati

jelvény sorszámát a vadászati hatóság a 9. számú melléklet szerint köteles nyilvántartásában

rögzíteni.

(4) A hivatásos vadász a vadászati hatóság előtt esküt tesz. A hivatásos vadász esküjének szövegét

és az esküokmány formáját a 10. számú melléklet tartalmazza.

(5) A vadászati hatóság az eskü letételét követően a 11. számú melléklet szerinti szolgálati naplót

állít ki és ad át a hivatásos vadász számára. A vadászati hatóság a szolgálati naplón feltünteti a

szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény számát.

(6) A hivatásos vadász tevékenységét csak a szolgálati napló átvételét követően kezdheti meg.

(7) A vadászatra jogosult köteles a hivatásos vadász alkalmazásának megszűnését – a megszűnését

követő 15 napon belül – bejelenteni a működési helye szerint illetékes vadászati hatóságnak.

(8) A vadászatra jogosult köteles a hivatásos vadász alkalmazásáról, szolgálati helyéről, továbbá

alkalmazásának megszűnéséről – 15 napon belül – tájékoztatni a működési helye szerinti

rendőrhatóságot, valamint a hivatásos vadász lakóhelye szerint illetékes vadászkamarát.

Vhr. 35. § (1) A hivatásos vadász részére a jogosult a (3)–(4) bekezdésekben meghatározott

egyenruhát és felszerelést biztosít.

(2) A hivatásos vadász szolgálati feladatai ellátása során jogosult a vadász hagyományoknak

megfelelő egyenruha viselésére.

(3) A hivatásos vadász kötelező egyenruhája: ünnepi öltöny, kalap, melynek kihordási ideje

legfeljebb harminchat hónap, téli terepruha, nyakkendő, sapka, sál kesztyű, nadrágszíj, melyek

kihordási ideje legfeljebb huszonnégy hónap, nyári terepruha, ing, esőkabát, zokni, cipő, bakancs,

gumicsizma, melyek kihordási ideje legfeljebb tizenkét hónap. A hivatásos vadász ruházatán

szerepel a ,,Hivatásos Vadász'' feliratú embléma.

(4)150

A hivatásos vadász kötelező szolgálati felszerelése a következő: a vadászterület jellegének

megfelelő szolgálati vadászlőfegyver tokkal, golyós lőfegyver esetén céltávcsővel, az egyes

rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint az egyes törvényeknek az

iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott vegyi eszköz,

vadásztőr, táska, távcső tokkal, kézi lámpa, egyéni sebkötöző csomag, valamint a működési terület

térképe.

(5)151

A hivatásos vadász szolgálati feladatai ellátása során köteles a ruházatán a 11. számú

melléklet szerinti szolgálati jelvényét viselni, valamint a szolgálati igazolványát és a szolgálati

naplót magánál tartani. A szolgálati napló elvesztését a vadászati hatóságnak haladéktalanul köteles

bejelenteni.

Vtv. 52. § (1) A jogosult köteles a hivatásos vadász alkalmazását, azt megelőzően legalább

tizenöt nappal – a szolgálati hely megjelölésével – a vadászati hatóságnak nyilvántartásbavétel

céljából bejelenteni.

(2) Amennyiben a jogosult a hivatásos vadász alkalmazására vonatkozó kötelezettségének a

vadászati hatóság felhívására nem vagy nem a törvényben foglalt feltételek szerint tesz eleget,

a vadászati hatóság a hivatásos vadász alkalmazásáig felfüggesztheti a jogosult

vadászterületén a vadászatot, továbbá a szükséges munkálatokat a jogosult költségére és

felelősségére elvégeztetheti.

Vtv.53. § (1) A hivatásos vadász a vadászati jog szakszerű gyakorlásának, illetőleg

hasznosításának biztosítása érdekében:

a) szakmailag elősegíti a vadgazdálkodási üzemtervben és az éves vadgazdálkodási tervben

foglalt előírások teljesítését;

b) ellátja a vadállomány és élőhelyének védelmével kapcsolatos szakfeladatokat;

c) közreműködik a vadászat rendjének, valamint a vadászetikai szabályok megtartásában;

d) köteles az a)–c) pontokkal kapcsolatos megállapításait, intézkedéseit a szolgálati naplóban

rögzíteni.

(2) A vadászati hatóság – kérelemre vagy hivatalból – legfeljebb egy évre bevonhatja a

hivatásos vadász szolgálati igazolványát, jelvényét és szolgálati naplóját, ha a hivatásos vadász

az (1) bekezdés szerinti feladatainak ellátásával kapcsolatos kötelezettségeit megszegi.

Vhr. 36. § (1) A hivatásos vadász a szolgálati naplóba naponta köteles a szolgálati idő kezdetét és

végét, valamint a vadászattal és a vadgazdálkodással kapcsolatos eseményeket bejegyezni, így

különösen a vadgazdálkodás érdekeit sértő cselekményeket, a vadállományra vonatkozó

megfigyeléseit, szolgálati tevékenységével összefüggésben elejtett vadat és az észlelt vadkárt. A

tudomására jutott vadkárt köteles a jogosultnak haladéktalanul jelenteni. A hivatásos vadász

naponta, szolgálata végén köteles bejegyzéseit aláírásával igazolni.

(2) A hivatásos vadász a szolgálati tevékenysége során elejtett vadat a vadászati napló és teríték

nyilvántartásba is köteles bejegyezni.

(3) A szolgálati napló ellenőrzésére a jogosulton kívül a vadászati, valamint a rendőrhatóság

jogosult.

(4)152

Erdészeti szolgálati napló vezetésére kötelezett, egy vagy több vadászterület

vadgazdálkodását irányító hivatásos vadász nem köteles hivatásos vadász szolgálati naplót is

vezetni. Az erdészeti szolgálati napló vezetésére kötelezett személy hivatásos vadászi feladataival

kapcsolatos bejegyzéseit az erdészeti szolgálati naplóban is vezetheti, ekkor mentesül a hivatásos

vadász szolgálati napló vezetési kötelezettség alól. Ez esetben a hivatásos vadász szolgálati napló

ellenőrzésére jogosultak részére az erdészeti szolgálati naplóba történő betekintési és bejegyzési

lehetőséget biztosítani kell.

Vtv. 54. § (1)153

A hivatásos vadász – amennyiben megfelel a külön jogszabályban írt egyéb

feltételeknek – a vadászatra jogosult megbízása alapján, a vad, valamint élőhelyének védelme

érdekében a vadászterületen és a közforgalom előtt elzárt magánutakon jogosult, valamint

köteles

a) azzal a személlyel szemben, aki a vadászterületen tartózkodik és a vadállományt

veszélyezteti,

b) azzal a személlyel szemben, aki vadászterületen vagy annak közvetlen körzetében

tartózkodik és a birtokában lévő vad, vadhús, szárnyas vad tojása, illetőleg a trófea jogellenes

birtoklásával alaposan gyanúsítható,

c) vadvédelmi bírság fizetésének alapjául szolgáló cselekmény alapos gyanúja esetén az

elkövetésül használt eszközök – ideértve a járművet is – biztosítása érdekében

az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes

törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben154

meghatározott intézkedés és kényszerítő eszközök alkalmazására.

(2)155

Amennyiben a vadászterület vagy annak egy része a honvédelemért felelős miniszter

kezelésében, illetve használatában levő területtel egybeesik, akkor – e terület vonatkozásában

– a hivatásos vadász az (1) bekezdésben szabályozott tevékenységét csak az illetékes katonai

szerv hozzájárulásával gyakorolhatja.

(3)156

A hivatásos vadász egyenruha viselésére, valamint – a külön jogszabályban

meghatározott feltételekkel – szolgálati vadász- és maroklőfegyver-, használatára jogosult. A

hivatásos vadász a szolgálati maroklőfegyverét – a jogos önvédelmen túl – csak a sebzett

szarvas, dám, muflon, őz és a vaddisznó elejtésére használhatja. A hivatásos vadász nagyvad

utánkeresése során a kegyelemlövéshez legalább 5 milliméter átmérőjű sörétet is használhat.

(4)157

Vhr. 37. § (1) A hivatásos vadász szolgálata teljesítése közben szolgálati lőfegyverét előzetes

figyelmeztetés és riasztó lövés leadása után az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető

támadás elhárítására – ha a támadás másként nem hárítható el – használhatja. A fegyverhasználat

nem lépheti túl a jogos védelem szükséges mértékét.

(2) Ha a szolgálati lőfegyver használata következtében személyi sérülés történt, a hivatásos vadász

köteles a sérültet a helyszínen elsősegélyben részesíteni, és sürgős orvosi ellátásáról gondoskodni.

(3)158

A szolgálati lőfegyver, valamint a vegyi eszköz személy elleni használatáról a hivatásos

vadász köteles a rendőrhatóságnak, a vadászati hatóságnak, valamint a jogosultnak haladéktalanul

jelentést tenni, valamint a használat körülményeit szolgálati naplójába bejegyezni.

(4)159

A hivatásos vadász köteles az őt ért támadásról, fenyegetésről vagy jogszerű tevékenysége

akadályoztatásáról a jogosultat tájékoztatni, valamint indokolt esetben a rendelkezésre álló

bizonyítékok megjelölésével a rendőrhatóságnál feljelentést tenni.

Vhr. 38. §160

Vhr. 39. §161

A hivatásos vadász nagyvad utánkeresés során kegyelemlövéshez legalább 357

Magnum kaliberű, ötven méter távolságon legalább 8 KO értékű lövedék kilövésére alkalmas,

forgótáras rendszerű szolgálati maroklőfegyvert vagy legalább öt milliméter átmérőjű sörétet

használhat. Ezen kívül legalább kilenc mm parabellum kaliberű szolgálati maroklőfegyvert tarthat.

Vhr. 40. § (1) A jogosult köteles gondoskodni a hivatásos vadász vadászjegyének kiváltásáról,

illetve érvényesítéséről, valamint a vadászati felelősségbiztosítás megkötéséről.

(2)162

A szolgálati lőfegyver műszaki-biztonsági vizsgálatáról a hivatásos vadász gondoskodik a

jogosult költségére.

Vhr. 41. §163

(1) A hivatásos vadászt a szolgálati feladata teljesítése során elejtett, elfogott vad után

lődíjként a szolgálati lőfegyvere és annak öbnagysága figyelembevételével

a) az elejtett, elfogott szarkáért, szajkóért és dolmányos varjúért tíz darab sörétes lőszer,

b) az elejtett, elfogott borzért, nyestért, aranysakálért, nyestkutyáért, mosómedvéért tizenöt darab

sörétes vagy három darab 1000 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú golyós lőszer,

c) február 1.–július 31. közötti időszakban elejtett, elfogott rókáért huszonöt darab sörétes vagy öt

darab golyós lőszer, augusztus 1.–január 31. közötti időszakban történt elejtése, elfogása esetén

pedig tíz darab sörétes vagy kettő darab 1000 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú golyós

lőszer,

d) a jogosult által előírt állományszabályozás során elejtett nagyvad után három darab golyós lőszer

illeti meg a jogosult költségére.

(2) A lődíj elszámolásának rendjét a jogosult állapítja meg, melyet köteles a vadgazdálkodási

jelentéssel együtt a vadászati hatóság részére megküldeni.

Vhr. 42. §164

Vtv.55. §165

A feladatát ellátó, e törvény szerint alkalmazott hivatásos vadászt a Büntető

Törvénykönyv szerinti büntetőjogi védelem illeti meg.

IV. Fejezet

A VADÁSZAT

Általános szabályok

Vtv.56. § (1)166

Vadászat a vadnak az e törvényben engedélyezett eszközzel, vagy ragadozó

madárral és engedélyezett módon vadász által, vadászterületen történő elejtésére, vagy

elfogására irányuló tevékenység.

(2) A jogosult a föld tulajdonosának, használójának hozzájárulásával a vadászathoz szükséges

létesítményeket állíthat fel.

(3) A föld használójával előzetesen egyeztetett vadkárelhárító vadászat kivételével tilos

vadászni július hónap első napjától a szüret befejezéséig a szőlőültetvény, valamint a

gyümölcsös területén.

Vtv.57. § (1)167

A jogosult vadászterületén évente az éves vadgazdálkodási tervben

meghatározott fajú és darabszámú vadat ejthet, illetőleg foghat el. A vadászati hatóság az éves

vadgazdálkodási tervben meghatározott darabszámú, az elejtett vad megjelölésére alkalmas,

sorszámmal ellátott azonosítót (a továbbiakban: azonosítójel) bocsát a jogosult részére.

(2) A vadász a jogosult által rendelkezésére bocsátott azonosítójellel köteles a gímszarvast, a

dámszarvast, a muflont, a vaddisznót és az őzet – a vad elejtését, elfogását követően

haladéktalanul – megjelölni. A jogosult az azonosítóval ellátott vad feletti rendelkezési jogot

csak azt követően szerzi meg, ha a vadász az elejtett vad azonosítójának sorszámát, fácán és

nyúl elejtése esetén az elejtett vad darabszámát az egyéni lőjegyzékbe, ragadozó madárral

vadászó az egyéni zsákmányjegyzékbe (a továbbiakban együtt: egyéni lőjegyzék) is bevezeti.

(3)168

A vad jelölésének szabályait a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott

rendeletben állapítja meg.

Vhr. 43. §169

(1)170

Az azonosító jel a Vtv. 57. § (2) bekezdésében felsorolt nagyvadfajok

megjelölésre szolgáló sorszámozott, egyszer használatos zárású, vadászati évenként eltérő színű,

műanyag szalag. Nagyvad zárttéri hasznosítása során az azonosító jel sorszáma Z betűvel kezdődik.

Az azonosító jeleket a vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásakor, a vadászatra

jogosult igényének megfelelő darabszámban adja ki. Az azonosító jelek kizárólag a jogosult

vadászterületén és az éves vadgazdálkodási tervben hasznosításra jóváhagyott vadmennyiség

mértékéig használhatók fel. A jogosult a kiadott azonosító jelek felhasználásáról a következő

vadászévre szóló igényével egyidejűleg – valamint ellenőrzés során a vadászati hatóság felhívására

– köteles tételesen elszámolni.

(2)171

Az azonosító jel dátumjelzéssel ellátott.

(3)172

Az azonosító jelet a nagyvad hátsó lábán a csánk fölött – a horgasinat (Achilles-ín)

befoglalóan – a nagyvad birtokbavételét követően azonnal be kell helyezni. A behelyezéskor az

elejtés, illetve a birtokbavétel hónapját és napját az azonosító jelről el kell távolítani. A vad

elszállítását csak azonosító jellel történt megjelölését követően szabad megkezdeni.

(4)173

Vhr. 44. §174

(1) A jogosult az azonosító jelek használatának részletes szabályait a helyi

szabályzatban köteles megállapítani, és első alkalommal azt az éves vadgazdálkodási terv

mellékleteként a vadászati hatósághoz be kell nyújtani.

(2) A helyi szabályzat módosítását – harminc napon belül – a vadászati hatóságnak meg kell

küldeni.

(3) Társas vadászat esetén a vadászat vezetője, egyéni vadászat esetén a vadász, bérvadászat

esetében a kísérővadász, legkésőbb a vadászat megkezdése előtt köteles a jogosult által

rendelkezésére bocsátott azonosító jeleket átvenni, a vadászat során magánál tartani és használni.

(4) Az azonosító jelen szereplő adatokat a nagyvad felvásárlója, felhasználója vagy feldolgozója oly

módon köteles a megfelelő bizonylatokba bejegyezni, hogy abból a vad vadászterületről való

származása is megállapítható legyen. A behelyezett azonosító jelet a vad csánkján a vad – egésze

vagy zsigerelt teste – feldolgozásáig meg kell őrizni.

Vhr. 44/A. §175

Vhr. 45. § (1)176

A vadászható madárfajok jogszerűen elejtett, befogott egyedeit szállítani és

értékesíteni, az ország területéről kivinni, az országba behozni, valamint az ország területén

átszállítani úgy szabad, ha a madár legalább egyik szárnyán a vadfaj meghatározásához szükséges

mértékben a tollazatot meghagyták.

(2)177

A vadászható madárfajok közül a nyári lúd, a vetési lúd, a nagy lilik, a kanadai lúd, az erdei

szalonka, a szárcsa, a balkáni gerle, a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó esetében tilos azok élő

vagy elpusztult, illetve elejtett egyedeinek és származékainak vagy könnyen felismerhető részeinek

eladása, eladásra történő szállítása, eladásra történő tartása, valamint eladásra történő felkínálása.

Ezen cselekmények az egyéb vadászható madárfajok esetében csak a jogszerűen elejtett, befogott

egyedekkel végezhetők.

Vhr. 46. § A vadászjeggyel rendelkező vadász egyéni lőjegyzékének (zsákmányjegyzékének)

mintáját a 12. számú melléklet tartalmazza. Egyéni vadászat esetén a vadász az elejtett vad birtokba

vételét követően köteles az elejtés tényét az egyéni lőjegyzékbe haladéktalanul bejegyezni, társas

vadászat esetén a bejegyzési kötelezettség a vadászat végén esedékes.

Vtv.58. § (1) A jogosult – a vadászat formájától függetlenül – köteles a vadászat lefolyásának

utólagos ellenőrzésére alkalmas napló (a továbbiakban: vadászati napló) vezetéséről

gondoskodni.

(2) A jogosult a vadászat befejezését követően köteles az elejtett vadról nyilvántartást vezetni

(a továbbiakban: teríték-nyilvántartás).

(3) Az elfogott vad nyilvántartására a teríték-nyilvántartás szabályait kell alkalmazni.

(4) A vadászati napló és a teríték-nyilvántartás vezetését a vadászati hatóság ellenőrzi.

(5)178

A vadászati napló és a teríték-nyilvántartás vezetésének részletes szabályait a miniszter

az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.

Vhr. 47. §179

(1) Az egyéni, illetve a társas vadászati naplót és terítéknyilvántartást a 13. számú

mellékletben foglalt minta szerint területrészenként elkülönítve kell vezetni. Minden vadászatot új

sorszámon, annak megkezdése előtt kell naplózni, a vadászat várható befejezésével együtt. A

bejegyzett befejezési időponton túl a vadász vadászati tevékenységet nem végezhet. Egyéni vendég-

vagy bérvadászat esetében a vadászatot a kísérővadász jegyezi be, társas vadászat esetében pedig a

vadászatvezető. Amennyiben a vadászaton vadelejtés, sebzés, hibázás vagy bármilyen vadászati,

illetve rendkívüli esemény történt akkor a vadászat végén – egyéni vadászat esetén a vadász, társas

vadászat esetén a vadászatvezető, bér- és vendégvadászat esetén pedig a kísérővadász – a vadászati

napló megfelelő rovatába bejegyezni, valamint a bejegyzést aláírásával hitelesíteni köteles.

(2) A vadászjegyet, az egyéni lőjegyzéket, a hivatásos vadász szolgálati naplóját, az egyéni, illetve a

társas vadászati napló és teríték-nyilvántartást és a jogosult által vezetett dokumentumokat a vadász,

illetve a jogosult – az eredeti bejegyzésekkel – az utolsó bejegyzést követő legalább 5 évig köteles

megőrizni. A vadász, illetve a jogosult 5 napon belül köteles bejelenteni a vadászati hatóságnak, ha

a felsorolt dokumentumok közül bármelyik elveszik, megsemmisül, vagy azt tőle eltulajdonítják.

A vadász

Vtv.59. § Vadász az a személy lehet, aki rendelkezik:

a) vadászjeggyel vagy vadászati engedéllyel;

b)180

vadászlőfegyverrel vadászó vadász esetén, vadászlőfegyver-tartási engedéllyel;

c) a ragadozó madárral vadászó vadász esetén a természetvédelmi hatóság által ragadozó

madár tartására kiadott engedéllyel.

d)181

A vadászjegy és a vadászati engedély

Vtv.60. § (1)182

Vadászjegyet kérelemre az a magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező

tizennyolcadik életévét betöltött személy kaphat, aki

a) eredményes vadászvizsgát tett;

b) nem áll vadászjegyet visszavonó határozat hatálya alatt; továbbá

c) a vadászat során másnak okozott károk fedezetére szolgáló érvényes vadászati

felelősségbiztosítással rendelkezik.

(2)183

A vadászjegyet és a névre szóló új, hitelesített egyéni lőjegyzéket a kamara a korábban

kiadott egyéni lőjegyzék bevonását követően állítja ki.

(3)184

A vadászjegy csak az egyéni lőjegyzék bemutatását követően hosszabbítható meg.

(4)185

A hivatásos vadász vadászjegyét az eskü letételét követően kell kiállítani.

Vtv.61. § (1)186

A vadászjegy Magyarország területén jogosít vadászatra.

(2)187

A vadászjegyet a kamara öt évre állítja ki azzal, hogy azt évente érvényesíteni kell.

(3)188

A vadászjegy kiállításakor, illetőleg érvényesítésekor a miniszter által az e törvény

felhatalmazása alapján kiadott rendeletben megállapított összegű díjat kell fizetni.

(4)189

A vadászjegy kiállításának részletes szabályait a miniszter az e törvény felhatalmazása

alapján kiadott rendeletben állapítja meg.

Vtv.62. § (1)190

A magyarországi állandó lakóhellyel nem rendelkező tizennyolcadik életévét

betöltött személy kérelemre akkor kaphat vadászati engedélyt, ha nem áll vadászati engedélyt

visszavonó határozat hatálya alatt, továbbá rendelkezik:

a) bérvadászati szerződéssel vagy vendégvadászati meghívással;

b)191

vadászlőfegyver-, vagy ragadozó madár behozatali engedéllyel, vagy

c)192

állandó lakóhelyének joga szerint megkövetelt vadászlőfegyver-, vagy ragadozó madár

tartási engedéllyel, továbbá

d) a vadászat során másnak okozott károk fedezetére szolgáló érvényes vadászati

felelősségbiztosítással.

(2)193

A vadászati engedélyt a vadászati hatóság akkor állítja ki, ha a kérelmező az (1)

bekezdés a) és d) pontja szerinti igazolásokat előzetesen bemutatja.

(3)194

Vtv.63. § (1) A vadászati engedély az abban megjelölt jogosult vadászterületén jogosít

vadászatra.

(2) A vadászati engedélyt a vadászati hatóság legfeljebb egy évre állítja ki.

(3)195

A vadászati engedély kiadásakor a miniszter által az e törvény felhatalmazása alapján

kiadott rendeletben megállapított összegű díjat kell fizetni.

(4)196

A vadászati engedély kiállításának részletes szabályait a miniszter az e törvény

felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.

Vhr. 48. § (1)197

A vadászati felelősségbiztosítást a vadászjegy vagy vadászati engedély hatályának

idejére kell kötni.

(2) A vadászjegy, a vadászati engedély, valamint a vadászati engedéllyel rendelkező vadász egyéni

lőjegyzékének mintáját a 14. számú melléklet tartalmazza.

Vhr. 49. § (1)198

A vadászjegyet és az egyéni lőjegyzéket a kérelmező lakóhelye szerint illetékes

vadászkamara területi szervezete állítja ki, illetve hatályosítja.

(2) A vadászjegyet és az egyéni lőjegyzéket a vadászati évre kell kiállítani, illetve érvényesíteni.

Vhr. 50. § (1)199

Az állami vadászjegy kiadásának és az egyéni lőjegyzék kiállításának,

hatályosításának díja vadászati évenként összesen tízezer forint.

(2)200

A vadászjegy után fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj ötven százalékát a megyei

vadászkamara – az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló törvény201

szerint – havonta, a

vadászati hatósággal egyeztetett módon köteles átutalni a 10032000-01031654-00000000 számú

,,Vadgazdálkodási bevételek'' központi kincstári számla javára.

(3)202

A vadászjegyet kérelmező és az első alkalommal vadászjegyet váltó vadászokról, hivatásos

vadászokról a megyei vadászkamara a nyilvántartás változását negyedévenként köteles megküldeni

a vadászati hatóságnak.

Vhr. 51. §203

Vhr. 52. § (1) A vadászati engedélyt a bérvadászati szerződés vagy a meghívólevél alapján a

tervezett első vadászat helye szerint illetékes vadászati hatóság állítja ki.

(2)204

A vadászati engedéllyel rendelkező vadász vadászatának megkezdése előtt – a vadászati

engedély kérelemben fel nem sorolt vadászterület esetében – a jogosult köteles a bérvadászati

szerződés, vagy vendégvadászat esetén a meghívólevél másolatát a vadászati hatóságnak

benyújtani, valamint a vadászterület kódszámát bejegyezni a vadászati engedéllyel rendelkező

vadász egyéni lőjegyzékébe.

(3)205

A vadászati engedéllyel rendelkező vadász vadászatát – a vadászat megkezdése előtt legalább

huszonnégy órával – a jogosultnak kell bejelentenie az érintett vadászterület szerint illetékes

vadászati, valamint védett természeti terület esetében a természetvédelmi hatósághoz.

(4)206

(5)207

Ha a vadászati engedéllyel rendelkező vadász ragadozó madárral folytat vadászatot, a

kérelemhez mellékelni kell az illető ország hatósága által a ragadozó madár tartására kiadott

engedélyt, továbbá a behozatalára külön jogszabály által kiadott engedélyt.

(6)208

Vhr. 53. § Amennyiben a vadászati engedély kiadása iránti kérelmet a vadász az ügyeivel megbízott

vadászatszervező útján nyújtja be, a vadászati hatóság kérheti a szervező vadásztatási tevékenység

folytatására való jogosultsága igazolását. A kérelemhez csatolni kell a bérvadászati szerződés, vagy

vendégvadászat esetén a meghívólevél másolatát.

Vtv.64. § (1)209

A vadász

a) a vadászjegyet vagy a vadászati engedélyt (a továbbiakban együtt: engedély),

b) az egyéni lőjegyzéket,

c) az e törvényben írt vadfaj vadászata esetén az azonosítójelet, továbbá

d)210

vadászlőfegyverrel történő vadászat esetén a vadászlőfegyver-tartási engedélyt, vagy

ragadozó madárral történő vadászat esetén a ragadozó madárral való vadászatra jogosító

engedélyt

a vadászat alkalmával köteles állandóan magánál tartani, és azt a jogosult, a hivatásos vadász,

a vadászati hatóság, a rendőri szerv, valamint a természetvédelmi hatóság felhívására

bemutatni.

(2) Aki az (1) bekezdésben felsorolt dokumentumok bármelyikének hiányában vadászik, azt

az ellenőrzésre jogosult személy a vadászatból azonnali hatállyal kizárja.

Vtv.65. § (1)211

A vadászati hatóság az engedélyt az elkövetett cselekmény súlyától függően

három hónaptól öt évig terjedő időtartamra visszavonja attól a vadásztól:

a)212

akinek vadászlőfegyver vagy ragadozó madár tartására szolgáló engedélyét a hatáskörrel

rendelkező hatóság jogerősen visszavonta;

b)213

c) aki a másnak okozott károk fedezetére szolgáló érvényes vadászati felelősségbiztosítással

nem rendelkezik;

d) akivel szemben vadvédelmi bírságot szabtak ki.

A vadászati hatóság eljárásának részletes feltételeit a miniszter az e törvény felhatalmazása

alapján kiadott rendeletben határozza meg.

(2)214

A vadászati hatóság az engedélyt

a)215

meghatározott feltétel teljesítéséig visszavonhatja attól a vadásztól, aki az engedély

feltételeinek az engedély lejártáig bekövetkezett változás miatt nem tud eleget tenni;

b)216

(3)217

Az engedélynek az (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti visszavonására irányuló eljáráshoz

a döntést hozó szerv közli a vadászati hatósággal az érintett személy nevét, címét, születési

helyét, idejét, továbbá az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a lőfegyverekről és a

lőszerekről szóló törvényben meghatározott hatósági engedély visszavonásának időpontját és

a lőfegyver azonosító adatait, az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a felelősség

megállapításának időpontját és okát. A vadászati hatóság az eljárásához nem szükséges

adatokat haladéktalanul törli.

(4)218

(5)219

A vadászjegy egy évnél hosszabb időtartamra történt visszavonása esetén csak a

vadászvizsga újbóli letétele után adható ismételten vadászjegy.

(6)220

Nem kötelezhető a vadászjegy visszavonásával összefüggésben a vadászvizsga ismételt

letételére az a vadász, aki a miniszter által az e törvény felhatalmazása alapján kiadott

rendeletben meghatározott középfokú vagy felsőfokú vadgazdálkodási képesítéssel

rendelkezik.

Vhr. 54. § (1) A vadászjegynek vagy a vadászati engedélynek a Vtv. 65. § (1) bekezdés a)–b) pontja

szerinti visszavonására irányuló eljáráshoz a vadász felelősségét jogerősen megállapító szerv

köteles értesíteni a vadász lakóhelye szerinti vadászati hatóságot.

(2) A Vtv. 65. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a vadászjegyet vagy a vadászati engedélyt

visszavonó határozatában a vadászati hatóság köteles rendelkezni a visszavonás időtartamáról is.

(3)221

A vadászjegy visszavonásáról rendelkező határozatban foglalt kötelezettség határidőben

történő teljesítéséről, illetve annak elmaradásáról a vadászkamara területi szervezete értesíti az első

fokon eljáró vadászati hatóságot.

Vadászvizsga

Vtv.66. § (1)222

Vadászvizsgát (a továbbiakban: vizsga) az arra felkészítő és azt megelőző

tanfolyam elvégzését követően, a kamara által megbízott, három főből álló bizottság előtt

lehet tenni.

(1a)223

A vizsgát megelőző tanfolyam szervezésére az e törvény végrehajtására kiadott

rendeletben meghatározottak szerint a vadászati hatóság ad engedélyt.

(2) A vizsga a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával, továbbá a természetvédelemmel

kapcsolatos elméleti ismeretekből, valamint – kivéve a kizárólag vadászíjjal, illetve ragadozó

madárral vadászókat – sörétes és golyós lőfegyverrel történő gyakorlati vadászlövészetből áll.

Az íjjal vadászók gyakorlati vadászíjász, a ragadozó madárral vadászók gyakorlati solymász

vizsgát tesznek.

(3)224

A vizsga részletes tartalmi feltételeit, valamint a vizsgaszabályzatot a kamarával

egyeztetve a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.

(4)225

A vizsgának megfelelő szakirányú képesítés és képzettség jegyzékét a miniszter az e

törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.

(5)226

A vizsga letételekor a miniszter által az e törvény felhatalmazása alapján kiadott

rendeletben megállapított összegű díjat kell fizetni.

Vhr. 55–57. §227

Vadászati eszközök

Vtv.67. § (1) Vadat csak vadászati célra engedélyezett – legalább negyvenöt centiméter

csőhosszúságú – vadászlőfegyverrel lehet elejteni.

(2)228

Vadászíjjal történő vadászat esetében gímszarvast, dámszarvast, muflont, vaddisznót és

őzet kizárólag 222,7 newton húzóerőt meghaladó vadászíjjal és arra alkalmas vadászvesszővel

lehet elejteni.

(3)229

Vadat elfogni az e célra szolgáló hálóval, befogó karámmal, altató-, bénítólövedékes

fegyverrel, valamint a vonatkozó közösségi rendeletben nem tiltott, illetve megengedett

csapdázási módszerrel lehet.

(4) Altató-, bénítólövedékes fegyvert csak a vadászati hatóság előzetes engedélyével, erre

képesített vadász használhat.

(5)230

A vadászat alkalmával – az azt alkalmazó felelősségére – a vad keresésére, felkutatására

csak olyan vadászkutya alkalmazható, amelyet igazoltan vadászatra képeztek. A vadászkutya

fajtacsoport tenyésztésének, nyilvántartásának, teljesítményvizsgálatának és használatának

részletes szabályait a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben

állapítja meg.231

(6) A vadászatra jogosult köteles a vadászat alkalmával a vadászterület jellegének megfelelő,

vadászatra kiképzett vadászkutyáról gondoskodni.

Tiltott vadászati eszközök232

Vtv.68. § (1)233

E törvény alkalmazásában tiltott vadászati eszköznek minősül:

a) a mérgezett hegyű és robbanó fejű nyílvessző;

b) a számszeríj;

c) az e törvény előírásainak meg nem felelő vadászíj, illetve nyílvessző;

d) a lőfegyverre szerelt hangtompító eszköz;

e) a gímszarvasra, dámszarvasra, muflonra, valamint őzre történő vadászat esetén a sörétes

vadászlőfegyver;

f)234

a hurok, horog, madárlép, verem;

g)235

a működése vagy felhasználása körülményei folytán nem szelektív háló.

(2) A hivatásos vadász munkaköri feladatainak ellátásakor folytatott vadászata során

százhúsz joule-nél nagyobb csőtorkolati energiájú golyós vadászlőszert, illetve 0,22 kaliberű

golyós, vagy annál nagyobb kaliberű golyós vadászlőfegyvert, továbbá maroklőfegyvert is

használhat.

Vhr. 58. § (1)236

Apróvadat sörétes vadászlőfegyverből kilőtt söréttel, nagyvadat golyós

vadászlőfegyverrel szabad elejteni. A hivatásos vadász által – nagyvad utánkeresés során

kegyelemlövéshez – alkalmazható vadászlőszer kivételével vadászati célra legalább 2 mm-től

legfeljebb 5 mm-ig terjedő átmérőjű sörét használható.

(2)237

Az 1. § bb) pontjában felsorolt apróvadfajokra vadászlőfegyverből kilőtt söréttel és golyós

vadászlőfegyverrel – ideértve az ezer joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszert és a 0,22

kaliberű golyós vadászlőfegyvert – is lehet vadászni. Vaddisznóra, rókára, borzra, aranysakálra,

nyestkutyára, mosómedvére sörétes vadászlőfegyverből kilőtt golyóval is lehet vadászni.

(3)238

Működése vagy felhasználása körülményei folytán szelektív vadbefogó hálóval kizárólag a

zárttéri tenyésztésből származó kibocsátott fácán, továbbá a mezei és üregi nyúl, a róka, a

gímszarvas, a dámszarvas, a muflon, valamint az őz fogható be.

(4) Nagyvadat a Vtv. 67. § (1)–(2) bekezdéseiben meghatározott vadászati eszközzel lehet elejteni.

Vhr. 59. § (1)239

Vizes területeken és azok védősávjában az ólomsörét használata vadászat során

tilos. Amennyiben védősáv nem kerül hatósági kijelölésre, a vizes terület határterületén vízivad

vadászat oly módon folytatható, hogy a tilalommal érintett területre a kilőtt ólomsörét ne hulljon

vissza.

(2)240

Az (1) bekezdés szerinti vizes területnek tekintendő

a) az 5. számú melléklet III. részében felsorolt terület, és

b) az a halastó vagy egyéb olyan földterület, amelyet állandó jelleggel víz borít, és a vízimadarak

rendszeres tartózkodási helyéül szolgál.

(3)241

A vadászati hatóság hivatalból, vagy a természetvédelmi hatóság kezdeményezése alapján a

(2) bekezdés b) pontjában meghatározott vizes területeket és azok védősávját, valamint a tilalom

tényét a vadgazdálkodási üzemtervben állapítja meg.

(4)242

A vadászati hatóság indokolt esetben a vizes terület védősávjaként legfeljebb 100 méter

szélességű földterületet jelölhet ki.

Vhr. 60. § (1) A vadászati hatóság külön engedélyével meghatározott célra tudományos kísérlet,

lakott területről történő eltávolítás és egyéb humán-, illetve állat-egészségügyi célból vadbefogásra

olyan kábító és bénító vegyszert, valamint lőszert lehet alkalmazni, amely a vad életét és testi

épségét nem veszélyezteti. Tudományos kutatás céljából a vadászati hatóság a vadászati módok,

illetve a vadászati idények alól felmentést adhat.

(2) A Vtv. 30. §-ának (2) bekezdése alapján róka, dolmányos varjú, szarka és szajkó elpusztítására

védett állatot nem veszélyeztető szelektív hatású vegyszer is alkalmazható.

(3)243

Vadászterületnek minősülő állattartó telepen, illetve mezőgazdasági létesítmény területén és

azok környezetében a tulajdonos vagy használó felkérése alapján a vadászatra jogosult részére a

vadászati hatóság kérelemre engedélyezheti az elvadult házi galamb riasztását és gyérítését.

(4)244

A vadászati hatóság a vadászatra jogosult kérelmére a vadpulyka állományszabályozásának

céljából engedélyezheti a vadpulyka gyérítését.

Vhr. 61. § (1) A vadászeb fajtacsoportba a vadászkutyaként elfogadott és nyilvántartott fajták közül

az apróvad és nagyvad vadászatára, valamint kotorékmunkára Magyarországon jellemzően használt

fajták tartoznak.

(2)245

A vadászaton jellemzően használt fajták (a továbbiakban: vadászkutyafajták) vadászati

alkalmassági vizsgaszabályzatát (a továbbiakban: VAV szabályzat) a vadászkutyafajták elismert

ebtenyésztő szervezetei és a vadászkamara együttes javaslata alapján a minisztérium hagyja jóvá, és

a Vidékfejlesztési Értesítőben teszi közzé.

(3)246

A vadászkutyafajták vadászati alkalmassági követelményeit a VAV szabályzatban,

amennyiben indokolt, fajtánként az apró- és nagyvad vadászat, továbbá a kotorékmunka során

adódó feladatok szerint kell meghatározni. A VAV szabályzatnak tartalmaznia kell a minősítést

végző teljesítménybíró kijelölésének szabályait, valamint a vadászkutyafajták alkalmassági

vizsgájának és nyilvántartásának rendjét.

(4)247

Vadászkutyafajták vadászati alkalmassági vizsgáját a vadászkamara területi szervezetei,

valamint az elismert ebtenyésztő szervezetek rendezhetik, feltéve, hogy eleget tesznek a

vizsgáztatásra e rendeletben, továbbá a (2) bekezdés szerinti VAV szabályzatban előírt

követelményeknek.

(5)248

A (4) bekezdés szerinti vizsgával kapcsolatos nyilvántartási feladatokat a vadászkamara látja

el, ennek keretében az adott évben eredményes vizsgát tett vadászkutyákról jelentést készít,

amelyről a tárgyévet követő év február 15-ig tájékoztatja a minisztériumot. A jelentés megyénként,

vadászkutyafajtánként és vizsgatípusonként tartalmazza az adott évben eredményes vizsgát tett

vadászkutyák számát.

(6)249

A vadászkutyafajták külön jogszabály szerinti munkavizsgájának a fajtakörnek megfelelő

vadászati kiképzettség felmérésére is ki kell terjednie. Amennyiben ez a vizsga vagy vizsgarész

megfelel a VAV szabályzatban foglaltaknak, az egyben igazolja az adott vadászkutya vadászati

alkalmasságát is.

Vhr. 62. § (1)250

Vadászkutyák vadászati alkalmassági vizsgáján csak az a személy végezhet

minősítést, aki teljesítménybírói igazolvánnyal és érvényes vadászjeggyel rendelkezik.

(2)251

A vadászkutyák vadászati alkalmassági vizsgáin biztosítani kell, hogy a VAV szabályzatban

megadott munkateljesítmény feltételeknek megfelelő, az adott fajtakörbe tartozó egyéb fajtájú vagy

fajtakeverék vadászkutyák is vizsgát tehessenek. Az eredményes vizsgát tett vadászkutya

azonosítható egyedi jelöléséről a vadászkutya tulajdonosa köteles gondoskodni.

(3)252

A vadászkamara területi szervezete köteles a megfelelő vadászati kiképzettséget is tanúsító

sorszámozott, vadászati alkalmassági vizsga igazolványt (a továbbiakban: VAV igazolvány)

kiállítani, amelyben fel kell tüntetni a vadászkutya egyedi jelölését. Ha a vadászkutya vadászati

alkalmassági vizsgáját az elismert ebtenyésztő szervezet rendezi, köteles a bírálati lap egy példányát

haladéktalanul megküldeni a vadászkamara területi szervezetének, amely ez alapján kiállítja és a

vadászkutya tulajdonosa részére kiadja a VAV igazolványt. A VAV igazolvány mintáját a 24.

számú melléklet tartalmazza.

(4)253

A minősítést végző személyekből álló bizottság a vizsga napján összesítőt készít a 24. számú

melléklet szerint. A vizsgáztatásról és a VAV igazolványokról a vadászkamara területi szervezetei

nyilvántartást vezetnek, melyhez az elismert ebtenyésztő szervezet a vadászkutya alkalmassági

vizsga összesítő egy példányát 8 napon belül megküldi a vadászkamara területi szervezetének.

Vhr. 63. §254

(1) A vadászaton – a vaddisznó hajtóvadászata kivételével – az alkalmazott vadászati

módnak megfelelő, vadászati alkalmassági vizsgát igazoltan teljesített vadászkutya használható. A

vadászat során a vadászkutya vezetője a VAV igazolványt, illetve az ezzel egyenértékű

munkavizsga bizonyítványt köteles magánál tartani, és azt a vadászat ellenőrzésére feljogosított

személy felhívására bemutatni.

(2)255

A vadászkutya vezetője köteles a vadászterületen folytatott munka közben jól látható és az

állat egészségét, biztonságát nem veszélyeztető megkülönböztető jelzéssel a vadászkutyát ellátni, a

kotorékeb kivételével.

(3) A jogosult köteles gondoskodni a vadászkutyát tartó és azt a vadászaton rendszeresen vezető

hivatásos vadász részére a kutyatartás igazolt költségeinek legalább ötven százalékának

megtérítéséről.

Vhr. 64. § (1)256

Vadászterületen vadászkutya vadászati alkalmassági vizsgája továbbá a külön

jogszabály szerinti teljesítményvizsgálata és minősítése céljából – a képesség- és tenyészvizsga,

illetve a mezei verseny kivételével – verseny, illetve vizsga augusztus 1.–február 28. között

rendezhető. A február 28.–augusztus 1. közötti időszakban tartott rendezvényekhez vagy vadászeb

gyakoroltatásához kizárólag tenyésztésből kihelyezett apróvad használható.

(2) A vadászterületen az (1) bekezdés szerinti rendezvények lebonyolításához, illetve a vadászeb

gyakoroltatásához a jogosult előzetes hozzájárulása is szükséges. A vadászeb gyakoroltatásához a

vadászterületen külön területrész is kijelölhető.

(3) Vérebversenyhez a vad szándékos sebzése tilos. Vérebverseny kizárólag előre meghatározott

időpontban lefolytatott hajtó-, illetve terelővadászat után rendezhető meg.

A vadászat rendje

Vtv.69. § (1) Vadászni csak a törvény által nem tiltott módon és csak a vadászat rendjének

megfelelően lehet.

(2) A jogosult felelős a vadászat rendjének megtartásáért. A hatósági vadászaton a vadászat

rendjének megtartásáért a vadászati hatóság felel.

(3) A vadász saját felelősségére vesz részt a vadászaton, köteles azonban megtartani a

vadászat rendjéért felelős által meghatározott szabályokat.

(4) A vadászaton akár a vadász kísérőjeként, akár hajtóként saját felelősségére csak olyan

személy vehet részt, akinek vadászaton való részvételéhez a jogosult előzetesen hozzájárult, és

akivel a jogosult a vadászat rendjét előzetesen ismertette.

(5)257

A honvédelemért felelős miniszter kezelésében, illetve használatában levő területen csak

az illetékes katonai szervvel előzetesen egyeztetett időpontban lehet vadászni.

(6) A vadászaton nem vehet részt az alkohol, valamint a vadászati képességére hátrányosan

ható szer befolyása alatt álló, továbbá az a személy, aki egyébként nincs a biztonságos

vadászathoz alkalmas állapotban.

(7) A vadászaton való részvételből haladéktalanul ki kell zárni azt a személyt, akinek

egészségi, vagy tudati állapotában felismerhető módon olyan változás következett be, ami a

vadászat biztonságos lefolytatását akadályozza.

Vhr. 65. § (1) A vadász a vadászat megkezdése előtt köteles a jogosultnál az előírt rendben

jelentkezni. Egyéni vadászat esetén – ha ettől eltérő helyi szabályt nem állapítanak meg – a

jogosultnál való jelentkezésnek minősül a vadászatnak a vadászati napló vezetésére meghatározott

szabályok szerinti bejegyzése is. A vadász e rend szerinti jelentkezésével a jogosult hozzájárulása a

vadászathoz megadottnak tekintendő. Egyéni vadászati módok esetén a jogosult köteles a

vadászatok rendjére vonatkozó rendelkezéseit ismertetni, továbbá azt a vadászati naplóba is

bejegyezni.

(2) A jogosult a vadászat részletes rendjét a vadászterületnek megfelelően, a helyi viszonyok szerint

köteles megállapítani és a helyi szabályzatot a vadászati napló és teríték-nyilvántartás mellé is

bejegyezni, illetve csatolni.

(3)258

A vadász köteles a helyi szabályzatban foglaltakat megtartani, valamint a jogosult által

felhatalmazott vadászatvezetőnek, illetve kísérő vadásznak a vadászat rendjére vonatkozó utasításait

követni. A vadászatra vonatkozó szabályok, illetve utasítások megszegőjét a vadászatvezető, egyéni

vadászat esetén a jogosult vagy a hivatásos vadász figyelmezteti, súlyosabb esetben az érintett

vadászatból kizárja.

Vhr. 66. § (1)259

Társas vadászati mód esetén a vadászatra jogosult köteles vadászatvezetőt állítani.

A társasvadászatot a vadászatvezető irányítja. A társasvadászat vezetője hatályos vadászjeggyel és

legalább középfokú vadgazdálkodási-vadászati szakképesítéssel rendelkező személy lehet.

(2)260

A társas vadászatok ütemtervét a jogosult köteles legkésőbb szeptember 30-áig a vadászati

hatóságnak, rendőrhatóságnak, valamint – a természetvédelem alatt álló területre vonatkozóan – a

természetvédelmi hatóságnak írásban megküldeni, és az esetleges változást – legkésőbb a vadászat

kezdetét két nappal megelőzően – bejelenteni.

(3)261

A társas nagyvad vadászatról hajtásonként külön legalább 1:20000 léptékű hajtástérképet kell

készíteni. A hajtástérkép egy példányát a vadászat megkezdése előtt át kell adni a lőállásokban

helyet foglaló valamennyi vadásznak, a vadászatvezetőnek, a hajtás- és szárnyvezetőknek, a

felvezetőknek, a vadászaton gépjárművel közlekedőknek, a vadösszeszedőknek és az

utánkeresőknek.

(4)262

A hajtástérképnek tartalmaznia kell:

a) valamennyi lőálláson álló vadász helyzetét (ugyanazon a lapon),

b) a lőállásra felállított vadász helyzetét a tilos lőirányok egyértelmű feltüntetésével,

c) a hajtás irányát,

d) a szükséges biztonsági rendszabályok leírását,

e) a vadászatvezető, illetve a felvezető(k) elérhetőségét.

(5)263

Amennyiben a hajtástérkép nem tartalmazza a (4) bekezdésben meghatározott tartalmi

elemeket, illetve, ha a vadászati hatóság azt állapítja meg, hogy a biztonságos vadászat feltételei

nem állnak fenn, a társasvadászat megrendezését megtiltja.

(6)264

A helyi szabályzatban foglalt rendelkezések megsértése esetén – amennyiben az a Vtv.

alapján nem minősül jogosulatlan vadászatnak, vagy a vadászat rendje megsértésének – a

vadászatra jogosult járhat el.

Vhr. 67. § (1) A vadászatvezető, illetőleg a kísérővadász köteles a vadászat megkezdése előtt

meggyőződni arról, hogy a vadász rendelkezik-e a vadászat gyakorlásának személyi feltételeivel.

(2)265

A vadászterületen a jogosult azoknak az egyénileg vadászó személyeknek a közvetlen (együtt

tartózkodó) kíséretéről köteles gondoskodni, akik a biztonságos vagy szakszerű vadászathoz

szükséges helyi ismeretekkel nem rendelkezhetnek, vagy ezt kérik. Kísérőként a jogosult elsősorban

a hivatásos vadászt köteles megbízni, illetve – ha a körülmények ezt nem teszik lehetővé – e

feladatra alkalmas, vadászjeggyel rendelkező vadász is megbízható. Az egyénileg vadászó,

meghatározott fajú és számú vad vadászatára jogosító bérvadászati szerződéssel rendelkező személy

mellé – eltérő megállapodás hiányában – közvetlen kísérőszemélyt kell állítani. Társas vadászati

mód esetén a kíséretről a vadászat rendjének megfelelően kell gondoskodni, amelynek során a

kíséret meghatározott területrészen irányított is lehet.

(3) A vadászatvezető, illetőleg a kísérővadász a vadászat megkezdése előtt tájékoztatást ad a

vadászat alatt követendő magatartásról. A vadász csak olyan fajú, ivarú, trófeaminőségű és

mennyiségű vadat ejthet el, amelyre rendelkezik a jogosult hozzájárulásával, illetve arra adhat le

lövést, amelynek elejtésére a vadászatvezető vagy a kísérővadász előzetesen engedélyt adott. Aki a

vadászat során nem engedélyezett vadat ejt el, köteles haladéktalanul a jogosultnak, illetve

társasvadászaton a vadászatvezetőnek bejelenteni.

(4) A jogosult évente legalább egy alkalommal köteles balesetvédelmi oktatást tartani a vadászatra

vonatkozó szabályokról; erről jegyzőkönyvet kell felvenni. A vadászatvezető, illetve egyéni

vadászat esetén a kísérő köteles a vadászat megkezdése előtt balesetvédelmi eligazítást tartani, amit

a résztvevők aláírásukkal igazolnak.

Vhr. 68. § (1)266

A vadászterület államhatárral határos részének kivételével a vadászterület határától

számított háromszáz méteren belül lesvadászatot folytatni, vadkárelhárítást szolgáló kerítés és más

műszaki létesítmény kivételével vadgazdálkodási berendezést, vadbefogót, szórót létesíteni,

működtetni csak a szomszédos vadászterületek jogosultjával kötött megállapodás alapján szabad.

(2) Tilos a szomszéd vadászterület vadállományának szándékos zavarása, továbbá vadnak elejtés,

befogás céljából más vadászterületére való terelése, illetve hajtása.

(3) A vadászat során tilos a szomszéd vadászterületre átlőni.

Vtv.70. § (1) A vadászat formája lehet:

a) egyéni vadászat;

b) három vagy több vadász részvételével tartott vadászat (a továbbiakban: társas vadászat).

(2)267

Az egyes vadfajok vadászatának formáját a miniszter az e törvény felhatalmazása

alapján kiadott rendeletben állapítja meg.

Vhr. 69. § (1) A Vtv. 70. § (1) bekezdésének a) pontja szerint egyéni vadászatnak minősül:

a) a cserkelés,

b) a les,

c) a barkácsolás, és

d) a vízijárműből történő vadászat,

e) az egyéni apróvad vadászat,

f) a solymászat.

(2) Vadászterületen solymászni a jogosult hozzájárulásával lehet. A vadászmadár betanításához

szükséges röpítés és műpedzés vadászati idényen kívül csak a jogosult által kijelölt területen

végezhető.

(3) Nagyvadra történő egyéni vadászat alkalmával keresőtávcső használata kötelező.

(4) Vaddisznó és róka éjszakai vadászatán a vadász köteles magánál tartani és használni

keresőtávcsövet, céltávcsövet, valamint kézilámpát, továbbá – ha a vadászati hatóság az eseti

használatát külön engedélyezte – a fegyverlámpát.

Vhr. 70. § (1)268

A Vtv. 70. § (1) bekezdésének b) pontja szerint társasvadászatnak minősül a

nagyvad terelő- és hajtóvadászata, az apróvad kereső-, illetve hajtóvadászata amennyiben a felsorolt

vadászatokon három vagy több vadász vesz részt. Nagyvad terelővadászatának minősül a hajtóebek

használata nélkül szervezett társasvadászat.

(2) Apróvad vadászatán az 1. § ba)–bb) pontjaiban felsorolt apróvadfajok ejthetőek el, az 5. számú

melléklet előírásai szerint.

(3)269

Nagyvad terelővadászaton lőhető a vaddisznó, a gímtehén, -ünő, -borjú, a dámtehén, -ünő, -

borjú, a muflonjuh, -jerke, -bárány, az őzsuta és -gida, továbbá az 1. § (1) bekezdés b) pontjának

bb) alpontja szerinti apróvadfajok (a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó kivételével).

(4) Nagyvad hajtóvadászaton lőhető a vaddisznó és az 1. § bb) pontja szerinti apróvadfajok a

dolmányos varjú, a szarka és a szajkó kivételével.

(5)270

A társas nagyvad vadászaton részt vevő vadászok száma – ide nem értve a hivatásos

vadászokat és a hajtást irányító vadászokat – nem haladhatja meg a 25 főt.

(6)271

Sík terepen egy vonalban kijelölt lőállások, illetve a lőálláson elhelyezkedő vadászok

összelövésének lehetősége esetén kizárólag magasított lőállások használhatók.

Vhr. 71. § (1)272

Fácánra, fogolyra, vadrécére, vadlibára, szárcsára, erdei szalonkára, balkáni

gerlére, örvös galambra röptében, mezei nyúlra futtában szabad lőni (kivéve a sebzett vagy beteg,

mozgásukban korlátozott egyedeket). A vaddisznó és a sebzett nagyvad, illetve terelővadászaton a

sutavad kivételével csak álló nagyvadra szabad lőni. Íjjal történő vadászat esetén a mezei nyúlra

nemcsak futtában, a szárnyas vadra nemcsak röptében szabad nyilazni.

(2) A lőállásokhoz a vadászatvezető vagy a felvezető vezeti a vadászokat. A lőállás elfoglalásakor a

felvezető a vadásszal ismerteti a szomszédainak helyzetét, a hajtás irányát, valamint a tilos

lőirányokat. Ha a vadászat gazdasági vagy földút közelében folyik, az utakra őröket kell állítani.

Tilos a hajtók között kitörő vagy a vadászok vonalán átfutó vadat célozva követni. A lőállást a

hajtás, illetve a terelés befejezése előtt tilos elhagyni.

(3)273

A lőállásokon a lőállásoktól 5–15 méteres távolságban feltűnő színű (piros vagy

narancssárga) szalaggal vagy festékkel – a természeti környezet megkímélése mellett – a tilos

lőirányokat fel kell tüntetni. A megengedett lőirányokat úgy kell meghatározni, hogy az abba az

irányba leadott lövések semmi esetre se veszélyeztessék mások életét és testi épségét.

(4)274

A vadászatra vonatkozó szabályok, illetve utasítások megszegőjét a vadászatvezető

figyelmezteti, súlyosabb esetben a vadászatból kizárja. A hajtás megindítását és végét a

vadászatvezető a vadászat résztvevői számára köteles egyértelműen jelezni. A hajtás lefújása után

tilos lövést leadni, kivéve – a vadászatvezető előzetes eligazítása alapján – a sebzett vad terítékre

hozását. A hajtás lefújása után szabálytalanul lövést leadó vadászt a vadászatvezető köteles a napi

vadászatból kizárni.

(5)275

A vadászat nem kezdhető meg a biztonságos lefolytatását akadályozó körülmény esetén. A

vadászat biztonságos lefolytatását akadályozó bármely körülmény fellépése esetén a vadászatot be

kell szüntetni.

(6)276

Ha a vadászati hatóság megállapítja, hogy az (1)–(5) bekezdésekben meghatározott előírások

valamelyikét a jogosult megszegte, a vadászatot azonnal leállítja, és ha úgy ítéli meg, hogy az a

vadászat biztonságát veszélyezteti, további intézkedésig a társas nagyvad vadászatok megrendezését

felfüggesztheti.

Vhr. 72. § (1) Lakott területen, közforgalmú járművön, valamint idegen vadászterületen történő

áthaladáskor a vadászlőfegyver csak kiürítve, tokban tartható, illetve szállítható. Tilos

vadászlőfegyvert őrizetlenül hagyni. A vadászlőfegyver használata előtt ellenőrizni kell, hogy

nincs-e megtöltve, a csőbe nem került-e idegen anyag; külső kakasos vadászlőfegyver kakasa nincs-

e felhúzva.

(2) A töltött vadászlőfegyver a vadászat során biztosítva a vállon vagy kézben tartva, a

csőtorkolattal felfelé hordható. A vadászlőfegyvert megtölteni, illetőleg csőre tölteni csak akkor

szabad, amikor a vadászat megkezdődött. A vadászlőfegyvert mindig úgy kell kezelni, hogy az még

véletlen elsülés esetén se okozhasson személyi sérülést vagy anyagi kárt. A vadászlőfegyvert csak a

lövés előtt szabad tűzkész, illetve golyós lőfegyver elsütő billentyűjét gyorsított állapotba helyezni.

Ha a lövés elmarad, a vadászlőfegyvert haladéktalanul ismét biztosítani, a golyós lőfegyver

gyorsítóját feszteleníteni is kell. A vadászlőfegyvert terepakadályokon történő áthaladások

megkezdése előtt, magasleslétra használata előtt, a fegyver meghibásodásakor, a vadászat során

tartott szünetekben, valamint a vadászat befejezésekor előbb ki kell üríteni, és a kiürített fegyvert a

többi vadász számára is láthatóvá tenni.

(3) A vadászat alkalmával a leshelyet vagy lőállást az előzetesen megbeszélt időpontig vagy a

vadászat befejezésének jelzéséig nem szabad elhagyni. Sötétben a vadász a megállapodás szerinti

hang- és folyamatos fényjel leadásával közeledhet a másik vadász helyéhez.

Vhr. 73. § (1) Vízen történő vadászatra csak az a kézi erővel hajtott vízijármű – csónak –

használható, amely

a) kifogástalan műszaki állapotú,

b) a vadászlőfegyverrel való lövéshez egyensúlyt biztosít, valamint

c) rendelkezik rögzített ülőhellyel. Vízijárműből való vadászat alkalmával a járművön – a vezetőjén

kívül – egy vadász vadászkutyával tartózkodhat.

(2)277

Vaddisznó vadászatánál hajtóként az a személy alkalmazható, aki legalább a 16. életévét,

apróvad vadászatánál pedig a 14. életévét betöltötte. Nagyvad társasvadászata során a hajtóknak és

az őket irányító mozgó vadászoknak a természeti környezet jellegétől eltérő, feltűnő színű mellényt,

a vadászat többi résztvevőjének pedig a természeti környezettől eltérő feltűnő színű szalagot, vagy

jelzést kell viselniük, aminek biztosítása a vadászatra jogosult kötelessége. Apróvad vadászaton

töltögető feladatra csak hatályos vadászjeggyel rendelkező és erre kioktatott személyt lehet

alkalmazni.

(3) Hajtásnál a hajtók közé megfelelő gyakorlattal és terepismerettel rendelkező hivatásos vagy

sportvadászokat kell beosztani.

(4) Sebzett, beszorított vagy lefogott nagyvadat a hajtónak nem szabad megközelítenie. Ha a

vadászat során a vad támadása miatt valakit veszély fenyeget, a szomszéd vadász köteles

haladéktalanul segítségére sietni.

Vhr. 74. § (1) Minden vadászházban elsősegélynyújtó felszerelést kell tartani. A társas vadászat

színhelyére elsősegélydobozt kell vinni. Erről, valamint az elsősegélynyújtó felszerelések szükség

szerinti pótlásáról a vadászatvezető gondoskodik. Egyéni és társasvadászat során minden vadász

köteles egyéni sebkötöző csomagot magánál tartani. A vadászattal kapcsolatos építményeket és

egyéb berendezéseket a biztonsági követelményeknek megfelelően kell létesíteni és üzemben

tartani.

(2) Személyi sérülés esetén a sérültet azonnal elsősegélyben kell részesíteni, és haladéktalanul

gondoskodni kell orvosi ellátásáról. A vadászlőfegyverrel okozott személyi sérülés esetén

elsősegélyt kell nyújtani, és a helyszínt biztosítani kell.

Vhr. 75. § (1) Ha a lőfegyverrel okozott vadászati baleset társas, vagy legalább kettő egymással

kapcsolatot tartó vadász egyéni vadászatán történt, a vadászatvezető, illetőleg a balesetet észlelő

vadász köteles a vadászatot azonnal leállítani. Azokat a vadászokat, akiknek a baleset előidézésében

vagy körülményeinek tisztázásában szerepe lehet, vissza kell állítani arra a helyre, ahol a sérülés

bekövetkezésekor tartózkodtak, illetőleg helyben maradásra kell felszólítani. Tisztázni kell a baleset

alkalmával a vad mozgásának irányát, elejtése helyét, a vadászok lövés idején elfoglalt helyzetét,

illetve haladásuk irányát, a lőirányokat, a lövés körülményeit, valamint azt, hogy ki adott le lövést.

(2) A vadászatvezető a baleset körülményeit írásban rögzíti, és vázrajzon szemlélteti, melyben

jelölnie kell a vadászoknak a sérülés bekövetkezésekor elfoglalt helyét és egyéb – a későbbi

vizsgálathoz szükséges – adatot.

(3) Azoktól a vadászoktól, akik a sérülés alkalmával a közelben tartózkodtak és a baleset helye

irányába adtak le lövést, a kiürített vadászlőfegyvert és a lőszert a vadászatvezetőnek át kell vennie.

A vadászlőfegyvereket és a hozzájuk tartozó lőszereket a tulajdonosa nevének megjelölésével

biztonságos körülmények között kell tárolni.

(4) A rendőrhatóság megérkezése után a helyszínen bekövetkezett esetleges változásról, valamint az

eredeti helyzetről a balesetet előidéző, illetőleg a helyszín biztosítását ellátó személy köteles

tájékoztatást adni.

(5)278

Minden vadász- és szolgálati lőfegyverrel okozott személyi sérüléssel járó balesetet

haladéktalanul be kell jelenteni a rendőr- és vadászati hatóságnak. A jelentésnek tartalmaznia kell a

baleset előidézésében vagy körülményeinek tisztázásában jelen levők személyi azonosító adatait,

valamint az esemény helyét, időpontját, a sérülés jellegét és a megtett, illetőleg tervezett

intézkedéseket.

Vtv. 71. § (1)279

A vadászat rendje megsértésének minősül az alábbi vadászat:

a)280

légi járműből, vadászható madárfajok esetén a motoros járműből vagy járműről,

vadászható emlősfajok esetén mozgó motoros járműből vagy járműről, továbbá az óránként

öt kilométert meghaladó sebességgel közlekedő vízi járműből;

b) a vízivad vadászatának kivételével a lesgödörből,

c) a vízivad vadászatának kivételével a vízi járműről,

d)281

mesterséges fényforrás, továbbá a fényszóró engedély nélküli használatával;

e) a gímszarvasra, a dámszarvasra, az őzre, illetőleg a muflonra hajtóvadászat keretében

történő vadászat, továbbá

f) a falkavadászat,

g) az érintett vadászatra jogosultak közötti megállapodás hiányában a szomszédos

vadászterület határától számított háromszáz méteren belüli lesvadászat,

h) vadászati idénytől függetlenül az olyan időpontban történő vadászat, amikor a vad

menekülési lehetősége bármilyen természeti ok miatt jelentősen korlátozott,

i) a vaddisznó és a róka vadászatának kivételével a csillagászati napnyugtát egy órával követő

és a csillagászati napkeltét egy órával megelőző időpontok közötti vadászat (a továbbiakban:

éjszakai vadászat),

j)282

vadászati tilalmi időben, vadászati kíméleti területen, a vadászati tilalom hatósági

elrendelése ellenére folytatott vadászat,

k)283

a jogszabályban foglaltak kivételével a vadászati idényen kívüli – a vadászati hatóság

engedélye nélküli – vadászat.

(2)284

A vadászat rendje megsértésének minősül továbbá az alábbi eszközökkel történő

vadászat:

a) az önműködő (automata) és öntöltő (félautomata) golyós lőfegyver;

b)285

a sörétes vadászlőfegyverrel a két tölténynél nagyobb tárkapacitású öntöltő

(félautomata) vagy önműködő (automata) sörétes vadászlőfegyver;

c) a vaddisznó vadászata esetén – a sörétes vadászlőfegyverből kilőhető golyóval történő

vadászat kivételével – a sörétes vadászlőfegyver;

d) a gímszarvasra, a dámszarvasra, a muflonra történő vadászat esetében a kétezer ötszáz

joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszer, őzre történő vadászat esetében az ezer

joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszer;

e) az elektronikus optikai eszköz;

f) a vad megtévesztésére alkalmas elektronikus akusztikai eszköz;

g)286

a vad megtévesztésére alkalmas mesterséges anyag, valamint vak és megcsonkított élő

csali állat;

h)287

az áramütést előidéző elektromos eszközök;

i)288

az emlősfajok ejtőhálóval történő befogásának kivételével a robbanószerek;

j)289

tükör és más vakító eszköz, továbbá gázok és kifüstölés;

k)290

elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló éjszakai lövésre alkalmas

célzóeszközök;

l)291

mérgezett vagy altató csalétkek;

m)292

vadászható emlősfajok esetében a működése vagy felhasználása körülményei folytán

nem szelektív csapdázási módszer, vadászható madárfajok esetében a madarak tömeges vagy

nem szelektív befogását vagy elpusztítását eredményező, illetve a fajok helyi eltűnését

eredményező csapdázási eszköz, illetve eljárás és módszer.

(3)293

Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon kívül a vadászat rendje megsértésének minősül, ha

a vadász megsérti az azonosító jel használatára vonatkozó rendelkezéseket.

(4)294

A vadászati hatóság engedélyezheti

a) ha a vadkár másként nem hárítható el, a vaddisznó,

b) ha állategészségügyi, humánegészségügyi vagy vagyonvédelmi indokok ezt szükségessé

teszik, a róka

fényszóróval történő éjszakai vadászatát.

Vhr. 75/A. §295

(1)296

(2) A Vtv. 71. § (2) bekezdésének e) pontja szerint nem minősül elektronikus optikai eszköznek a

céltávcsőben célzás megkönnyítése céljából elektronikusan megvilágított irányzék.

Vtv.72. § (1) Vadászlőfegyverrel és vadászíjjal lövést leadni csak akkor szabad, ha a vadász a

vadat kétséget kizárólag felismerte, és a lövéssel mások életét, testi épségét, illetve a

vagyonbiztonságot nem veszélyezteti. A lövés előtt mérlegelni kell a lövedék várható útját és a

becsapódás helyét.

(2) Sebzett vagy elejtett vadnak a szomszédos vadászterületen történő kereséséről az érintett

jogosultat értesíteni kell. Az érintett jogosult csak különösen indokolt esetben tagadhatja meg

a sebzett vagy elejtett vad keresését.

(3)297

Trófeabírálat

Vtv.73. § (1)298

A jogosult legkésőbb a vadfaj vadászati idényét követő harminc napon belül

köteles a vadászati hatóságnak trófeabírálat céljából bemutatni a vadászati idényben

vadászjeggyel rendelkező vadász által elejtett gímszarvas, dámszarvas, az őz agancsát,

valamint a muflon csigáját.

(2)299

A jogosult köteles a vadászjeggyel rendelkező vadász által a január hónap első napja és

augusztus hónap utolsó napja között elejtett vaddisznó tizenhat centiméternél hosszabb

agyarát legkésőbb szeptember utolsó napjáig, a szeptember hónap első napja és december

hónap utolsó napja között elejtett vaddisznó tizenhat centiméternél hosszabb agyarát pedig

legkésőbb a következő év január hónap utolsó napjáig a vadászati hatóságnál trófeabírálat

céljából bemutatni.

(3)300

Amennyiben az (1)–(2) bekezdés szerinti vadat vadászati engedéllyel rendelkező vadász

ejti el, a jogosult a vad trófeáját annak elejtésétől számított harminc napon belül trófeabírálat

céljából a vadászati hatóságnál köteles bemutatni.

(4) A trófeabírálat céljából történő bemutatási kötelezettség kiterjed az (1)–(2) bekezdés

szerinti vadfajok elhullott egyedének trófeájára is. Ebben az esetben a jogosult

trófeabemutatási kötelezettségének az elhullott vad birtokbavételétől számított harminc

napon belül köteles eleget tenni.

(5) A vadászati hatóság csak a bírálatra alkalmas állapotban levő trófea bírálatát végzi el.

(6)301

Vtv.74. § (1) A vadászati hatóság csak annak a vadnak a trófeabírálatát végezheti el, amely

egyedi azonosítójelének számát a vadászjeggyel vadászó vadász egyéni lőjegyzékébe, valamint

a jogosult által vezetett teríték-nyilvántartásba bevezették.

(2)302

A vadászati hatóság a trófeabírálat eredményéről a vad elejtője részére hatósági

bizonyítványt ad ki. A jogosult – ideértve az elhullott vad trófeáját is – csak a hatósági

bizonyítvány birtokában szerezheti meg a trófea feletti rendelkezési jogot.

(3)303

A trófeabírálat alkalmával a szarvas, a dám, az őz, valamint a muflon trófeáján a

koponyát maradandó módon meg kell jelölni.

(4)304

A trófea csak a (2) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány alapján hozható forgalomba,

valamint vihető ki az ország területéről.

(5)305

A trófeabírálattal egyidejűleg a miniszter által az e törvény felhatalmazása alapján

kiadott rendeletben meghatározott összegű díjat kell fizetni.

(6)306

A vadászati hatóság a rendkívüli értékű trófeát nemzeti értékké nyilváníthatja, és

egyidejűleg gondoskodik annak elhelyezéséről, bemutatásáról. A nemzeti értékké nyilvánított

trófeát megsemmisíteni, feldolgozni, átalakítani tilos, azt az országból csak a vadászati

hatóság engedélyével lehet kivinni.

(7)307

A trófeabírálati eljárásban nem vehet részt olyan személy, aki vadkereskedelemben

vagy vadászatszervezésben érdekelt, továbbá olyan vad trófeabírálatában, amelyet olyan

jogosult mutat be, amelynél saját maga vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli

hozzátartozója érdekelt.

(8)308

A trófeabírálat részletes szabályait a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján

kiadott rendeletben állapítja meg.

Vhr. 76. § (1)309

A trófeabírálat megállapítja a trófea adatait és a trófea korosztály szerinti

besorolását. A trófeabírálat során a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (C.I.C.) bírálati

képletei az irányadók.

(2) A gímszarvas, dámszarvas, az őz és a muflon nagyvadfajok egyedeinek korosztály szerinti

besorolását a 16. számú melléklet tartalmazza.

(3)310

A jogosult, illetve megbízottja a vadászjeggyel rendelkező vadász által elejtett vad trófeáját az

elejtés helye szerint illetékes vadászati hatóságnál, vagy térségi trófeabírálaton is bemutathatja.

(4)311

A jogosult, illetve megbízottja a vadászati engedéllyel rendelkező vadász által elejtett vad

trófeáját bármelyik vadászati hatóságnál bemutathatja. Ez esetben a trófeát elbíráló vadászati

hatóság 30 napon belül hivatalból küldi meg a bírálat eredményét az elejtés helye szerint illetékes

vadászati hatóságnak.

Vhr. 77. § (1) A vad (vaddisznót kivéve) trófeájának bemutatása megfelelően előkészített teljes

nagykoponyával vagy szabályosan kiskoponyára vágva szükséges.

(2) A hivatásos vadász – a jogosult által kötött eltérő megállapodás hiányában – köteles a működési

területén elejtett vad trófeáját – a jogosult rendelkezésének megfelelően – bírálatra kikészíteni és a

bírálatig tárolni.

(3) A vadászati idényen kívül, hatósági engedéllyel elejtett vad trófeáját legkésőbb az elejtéstől

számított harminc napon belül kell bírálatra bemutatni.

(4) Az állat-egészségügyi okból elejtett, elhullott vagy a jogosulatlan vadászat során elejtett és

lefoglalt, valamint a gépjárművel való ütközés során elpusztult vad trófeáját kötelező – a (3)

bekezdésben foglaltak szerint – bírálatra bemutatni. Az ilyen trófea bírálatát a vadászati hatóság

díjmentesen végzi.

(5) A vadászterületen a hullott agancsot, illetve az elhullott vad trófeáját a jogosult előzetes írásbeli

hozzájárulásával szabad gyűjteni.

(6) A vad származékainak a jogosult hozzájárulása nélküli gyűjtése esetén a Vtv. 84. § (1)

bekezdésének g) pontja szerinti rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Vhr. 78. §312

A következő nemzetközi ponthatárt elérő trófeák (a továbbiakban: C.I.C. pont):

a) gímszarvas (260 C.I.C. pont),

b) dámszarvas (220 C.I.C. pont),

c) muflonkos (240 C.I.C. pont),

d) őzbak (210 C.I.C. pont),

e) vadkan (150 C.I.C. pont)

esetében a bírálatot végző vadászati hatóság köteles – az értékelést követő 20 napon belül – a

trófeát, nemzeti értékké való nyilvánítás céljából, az országos hatáskörű vadászati hatóságnak

felülbírálatra bemutatni.

Vhr. 79. §313

(1) A vadászati hatóság az elejtő és a vadászatra jogosult részére a trófea bemutatását a

17. számú melléklet szerinti trófea bírálati lapon aláírással és bélyegzővel igazolja. A trófeabírálati

lap tartalmazza a bírálatot végző hatóság megnevezését, ügyszámát, az igazolás helyét, idejét, a

kiadmányozó nevét és hivatali beosztását, valamint a trófea bírálati adatait és minősítését. A

vadászati hatóság az elbírált trófeán – a vaddisznóagyar és a vadászati engedéllyel elejtett vad

trófeája kivételével – maradandó módon feltünteti a trófea bírálati ügyszámát.

(2) A trófea kivitelénél a trófeabírálat vadászati hatóság igazolását a vámhatóságnak, illetve a trófea

származásának ellenőrzésére jogosult szerv felhívására be kell mutatni. Az elhullott vagy egyéb

nem közvetlen elejtésből származó trófea, illetve hullott agancs kiviteléhez a vadászati hatóság a

18. számú melléklet II. részében foglaltak szerinti kiviteli engedélyét kell bemutatni.

(3) A vadászati hatóság a jogszerűen elejtett trófeás vad éremhatárt elérő trófeájáról az elejtő nevére

kiállított oklevelet és érmet is átad.

(4)314

Vhr. 80. § (1)315

Elhullott vagy állategészségügyi okból elejtett vad trófeabírálati kérelméhez az

elejtett vad jelöléséről, valamint kezelésének és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai és

állat-egészségügyi feltételeiről szóló jogszabály szerint kiadott igazolást kell csatolni.

(2) A gépjárművel való ütközés miatt elhullott vad trófeabírálatához a balesetről készült

jegyzőkönyvet is csatolni kell.

Vhr. 81. §316

(1) A vadászati hatóság a Vtv. 74. § (6) bekezdése szerint nemzeti értékké nyilvánított

trófea fölötti rendelkezési jogát a nemzeti értékké nyilvánító határozatban korlátozhatja.

(2) A nemzeti értékké nyilvánított trófea elhelyezéséről, kiállításon történő bemutatásáról a

vadászati hatóság dönt.

(3) A trófea nemzeti értékké nyilvánítása esetén a jogosult a rendelkezési jogának korlátozása

arányában kártalanítást igényelhet. Amennyiben a nemzeti értékké nyilvánított trófeát bérvadászati

szerződés keretében ejtették el, a szerződésben szereplő elejtési összeg mértékéig igényelhető

kártalanítás.

V. Fejezet

FELELŐSSÉG A VADKÁRÉRT, A VADÁSZHATÓ ÁLLAT ÁLTAL OKOZOTT KÁRÉRT, A

VADÁSZATI KÁRÉRT, VALAMINT A VAD ELPUSZTÍTÁSÁVAL OKOZOTT KÁRÉRT317

A vadkár

Vtv.75. § (1) A jogosult az e törvényben foglaltak alapján köteles megtéríteni a károsultnak a

gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és

az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a

gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár öt

százalékot meghaladó részét (a továbbiakban együtt: vadkár).

(2) A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult, és akinek

vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetőleg akinek vadászterületéről a vad kiváltott.

(3)318

A vadászható állat által okozott kár319

75/A. §320

(1) A jogosult a vadászható állat által okozott kárért való felelősség Polgári

Törvénykönyvben foglalt szabályai alapján köteles a mezőgazdálkodáson és

erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt megtéríteni azzal, hogy a vadászatra jogosult

ellenőrzési körén kívül eső oknak a vadászati jog gyakorlásán és a vadgazdálkodási

tevékenység folytatásán kívül eső okot kell tekinteni.

(2) A vadászható állat által okozott kárért való (1) bekezdés szerinti felelősség és a fokozott

veszéllyel járó tevékenységért való felelősség találkozása esetén a Polgári Törvénykönyvnek a

veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

A vadászati kár

Vtv.76. § A jogosult köteles a károsultnak megtéríteni a vadászterületen a vadászati jog

gyakorlásában részt vevő személyek által a mezőgazdasági terményekben, termesztett

növényállományokban a vetéstől a betakarításig, az erdőben, a védett természeti értékekben,

a vizek halállományában, a szőlőben, valamint a gyümölcsösben másnak okozott kárt (a

továbbiakban: vadászati kár).

A vad elpusztításával okozott kár

Vtv.77. § Aki a vad elpusztításával, befogásával, zavarásával, vagy bizonyíthatóan erre

irányuló kísérletével a jogosultat a vadászati jog gyakorlásában akadályozza, köteles az ebből

eredő kárt megtéríteni.

A kár megelőzése

Vtv.78. § (1) A jogosult a károk megelőzése érdekében köteles:

a) amennyiben a vad életmódja ezt indokolja, annak elriasztásáról gondoskodni;

b) a károkozás közvetlen veszélye esetén az érintett föld használóját értesíteni;

c) a vadászati jog gyakorlását úgy megszervezni, hogy az a föld használatával összefüggő

gazdasági tevékenységgel összhangban legyen;

d) szükség esetén vadkárelhárító vadászatokat tartani.

(2) A jogosult a föld tulajdonosának, illetőleg használójának hozzájárulásával vadkárelhárító

berendezéseket állíthat fel.

(3) A vadászati jog társult hasznosítása esetén a föld használója az akadályoztatás mértékével

arányos kártalanításra tarthat igényt.

(4)321

A jogosult a mezőgazdálkodáson, illetőleg az erdőgazdálkodáson kívül okozott károk

megelőzése érdekében – vadveszély esetén – az út létesítőjénél, illetőleg fenntartójánál,

továbbá a vasút létesítőjénél, fenntartójánál, valamint üzemeltetőjénél megfelelő védelmi

berendezések létesítését, illetőleg közúti, vasúti jelzések elhelyezését kezdeményezheti. Az út,

illetve a vasút létesítője, fenntartója, valamint üzemeltetője – amennyiben a jogosult a létesítés

vagy az elhelyezés, továbbá a fenntartás, valamint az üzemeltetés költségeit vállalja – köteles a

kezdeményezésnek helyt adni.

Vtv.79. § (1) A föld használója a vadkárok, valamint a vadban okozott károk megelőzése

érdekében:

a) köteles a vadkár elhárításában, illetőleg csökkentésében közreműködni;

b) köteles a károsodás vagy a károkozás közvetlen veszélye esetén a vadászatra jogosultat

értesíteni;

c) köteles a vadállomány kíméletéről megfelelő eljárások alkalmazásával gondoskodni;

d) jogosult a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál állományszabályozó

vadászat elrendelését kezdeményezni.

(2) A föld használóját az (1) bekezdésben előírt kötelezettségek teljesítésével összefüggésben a

rendes gazdálkodás körét meghaladó közreműködésért ellenszolgáltatás illeti meg.

Amennyiben a föld használója e törvény szerinti, rendes gazdálkodás körébe tartozó

közreműködési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy alapos ok nélkül nem járul hozzá

ahhoz, hogy a jogosult a vadkárok elhárításához szükséges létesítményeket, berendezéseket

felállítsa, az ebből eredő vadkárt a föld használójának a terhére kell figyelembe venni.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a halgazdálkodási

tevékenységet folytatókra is.

Vtv.80. § (1) Ha egyes vadfajok állománya a mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási

tevékenység folytatását, az élőhelyen található termékeket, terményeket, a mesterséges vizek

halállományát, a vadászterület biológiai életközösségét, valamint a védett természeti területet

jelentősen veszélyezteti, kezdeményezhető az adott vadfaj állományának csökkentése.

(2)322

Az (1) bekezdés szerinti esetben a vadászati hatóság a károsult kérelmére, illetőleg az

erdészeti vagy természetvédelmi hatóság kezdeményezésére, vagy hivatalból kötelezi a

jogosultat az egyes vadfajok állományának meghatározott határidőn belüli csökkentésére

vagy a szükséges védőintézkedések megtételére.

(3)323

(4)324

Ha a jogosult az (1) bekezdés szerinti vadállomány-szabályozási kötelezettségének nem,

vagy nem a határozatban meghatározott módon tesz eleget, a vadászati hatóság a vadászatra

jogosult költségére határozatban hatósági vadászatot rendelhet el. A határozatban meg kell

jelölni az elejtendő vad faját, valamint darabszámát.

A kár megállapítása

Vtv.81. §325

(1) Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár (e § alkalmazásában a

továbbiakban együtt: kár) megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől – folyamatos

kártétel esetén az utolsó kártételtől – számított harminc napon belül kell közölni a kárért

felelős személlyel.

(2)326

Ha a károsult és a kárért felelős személy között az (1) bekezdés szerinti közléstől

számított 8 napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről,

és a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a károsult a károkozás

helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől (a továbbiakban: jegyző) nyolc

napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti

egyezség létrehozására irányuló kárbecslési eljárás lefolytatását. A határidő elmulasztása

esetén a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti igazolási

kérelemnek van helye.

(3)327

A kár megállapítását a miniszter által rendeletben meghatározott képesítéssel

rendelkező kárszakértő (a továbbiakban: szakértő) végezheti. A szakértőt a jegyző nyolc

napon belül rendeli ki.

(4)328

A kár becslését – a miniszter által rendeletben megállapított egyszerűsített

vadkárbecslési szabályok szerint – a kirendeléstől számított nyolc napon belül kell lefolytatni.

A kárbecslést akkor is le kell folytatni, ha a kár bejelentése az (1) bekezdésben előírt határidő

után történt. Ha késedelmes bejelentés miatt a kár vagy mértékének megállapítása

bizonytalanná válik, ezt a bejelentő terhére kell figyelembe venni.

(5)329

A szakértő köteles a kárbecslésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul átadni a

jegyzőnek. A jegyző a szakértői vadkárbecslési jegyzőkönyvben foglaltak alapján egyezség

létrehozását kísérli meg a felek között a kár megtérítésére vonatkozóan.

(6)330

Ha a felek között kötött egyezség megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, nem

sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, valamint tartalmazza a kötelezett

kártérítésre vonatkozó kötelezettségvállalását, a felek által előlegezett eljárási költség felek

általi viselését, a kártérítés (eljárási költség) összegét és pénznemét, a teljesítés módját és

határidejét, a jegyző az egyezséget határozatba foglalja és jóváhagyja.

(7)331

Ha a felek között nem jött létre egyezség vagy az nem hagyható jóvá, a jegyző az eljárást

megszünteti.

(8) A károsult az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc

napon belül kérheti a bíróságtól kárának megtérítését. A határidő elmulasztása jogvesztéssel

jár.

Vtv.81/A. §332

A kárbecslési eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás általános

szabályairól szóló törvénynek az alábbiakra vonatkozó rendelkezéseit – az alábbi eltérésekkel

– kell megfelelően alkalmazni:

a) eljárási alapelvek, nyelvhasználat, tolmács, adatkezelés, áttétel, kapcsolattartás,

b) kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása, eljárás megszüntetése,

c) ügyintézési határidő, határidő számítása,

d) kérelem, hiánypótlás,

e) jegyzőkönyv,

f) képviselet, kizárás,

g) értesítés, szemle, szakértő, tárgyalás,

h) eljárás akadályozásának jogkövetkezményei,

i) igazolási kérelem azzal, hogy annak az elmulasztott határidőtől vagy határnaptól számított

két hónapon túl nincs helye,

j) eljárás irataiba való betekintés,

k) határozat és végzés azzal, hogy az egyezséget jóváhagyó határozat

ka) tartalmazza a kötelezett természetes személyazonosító adatait is,

kb) meghozatalának alapjául szolgáló jogszabályhelyet minden esetben meg kell jelölni,

kc)333

nem tartalmazhatja a jegyző egyéb döntését, azokról külön döntésben kell rendelkezni,

l)334

eljárási költség, megelőlegezése, viselése, költségmentesség azzal, hogy a költségek

megelőlegezésének hiányában a jegyző az eljárást megszünteti,

m) döntés közlése, kijavítása, kiegészítése,

n) jogorvoslat, döntés-felülvizsgálat azzal, hogy az egyezséget jóváhagyó határozat

módosításának vagy visszavonásának nincs helye, és azzal szemben felügyeleti jogkör sem

gyakorolható,

o) végrehajtás (az egyezséget jóváhagyó határozat végrehajtásának kivételével).

Vhr. 82. § (1) A Vtv. 75. § (1) bekezdésében foglalt vadkár öt százalékot meghaladó részét a

bekövetkezett összes kár alapján kell számolni.

(2) A Vtv. 75. § (1) bekezdésének alkalmazásában mezőgazdaságban okozott vadkár a vad

táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a gyümölcsösben és a

szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás. A gyümölcs-, illetve

szőlőtelepítésben bekövetkezett vadkár pénzértékét a pótlás mértékének arányában kell

meghatározni.

(3) Mezőgazdasági vadkárt a vadkárbecslési szabályok szerint a következő időszakokban lehet

bejelenteni, igényelni:

a) őszi gabona október 1.–augusztus 15.

b) tavaszi gabona április 1.–augusztus 1.

c) kukorica április 15.–november 30.

d) burgonya április 15.–október 15.

e) napraforgó, szója április 15.–szeptember 30.

f) borsó március 1.–augusztus 30.

g) szőlő, gyümölcsös egész évben

Vhr. 83. §335

(1) Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kárbecslést közép- vagy felsőfokú

szakirányú végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy végezhet.

(2) A Vtv. 75. § (1) bekezdése alkalmazásában erdőgazdálkodásban okozott vadkár az erdősítésben

a vad rágása, hántása, túrása, taposása, törése által a csemeték elhalását előidéző, vagy a csúcshajtás

lerágásával, letörésével a csemeték fejlődését akadályozó, továbbá az erdei magok elfogyasztása

által a természetes erdőfelújulás elmaradását okozó károsítás. A kár pénzértékben történő

megállapításához az erdő értékét kell alapul venni.

(3) A Vtv. 81. § (3) bekezdésének alapján a települési önkormányzat jegyzője által kirendelhető

szakértők névjegyzékét a vadászati hatóság állítja össze, és azt a települési önkormányzatok

jegyzőinek rendelkezésére bocsátja.

Vhr. 84. § (1) A kárbecslésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a szakértő

és a felek megnevezését, címét, a szakértő helyszíni megállapításait, az általa megállapított kár

mértékét, valamint azt, hogy a károsult a kár megelőzési kötelezettségének milyen módon tett

eleget, illetve a felek vadkárátalány-fizetésben megállapodtak-e. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia

kell továbbá a felek, illetőleg képviselőik által a szakértő megállapításaira tett esetleges

észrevételeit is.

(2) A mezőgazdasági (ideértve a szőlőt és gyümölcsöst is) és az erdei vadkárok becsléséhez a

szakértő által alkalmazott jegyzőkönyv mintáját a 19. számú melléklet tartalmazza. A

jegyzőkönyvet a szakértőnek és a jelen levő feleknek (képviselőinek) kell aláírniuk.

(3)336

VI. Fejezet

A VADGAZDÁLKODÁSI,

VALAMINT A VADVÉDELMI BÍRSÁG337

A vadvédelmi hozzájárulás

Vtv.82. §338

A 83–84. § szerinti, illetve az e törvény szerinti egyéb jogkövetkezmény

alkalmazásának nincs helye, ha a jogkövetkezmény alapjául szolgáló ténynek a vadászati

hatóság tudomására jutásától számított egy év, vagy a tény bekövetkeztétől számított három

év eltelt. A határidő számításakor a jogorvoslati eljárás időtartamát nem kell figyelembe

venni.

Vhr. 85. §339

A vadgazdálkodási bírság

Vtv.83. § (1) A vadászati hatóság határozata alapján vadgazdálkodási bírságot köteles fizetni

a jogosult akkor, ha

a)340

az e törvényben, illetve a külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási

kötelezettségének nem tesz eleget;

b) az általa vagy hozzájárulásával szervezett vadászaton a vadat a vadászati hatóság

engedélye nélkül, vadászati idényen kívül, vadászati tilalom vagy vadászati korlátozás idején

ejtik el, vagy fogják be;

c) nem, vagy nem az e törvényben foglaltaknak megfelelően tesz eleget trófeabírálat céljából

történő trófeabemutatási kötelezettségének;

d) az általa vagy hozzájárulásával szervezett vadászaton jogosulatlan személy vadászik;

e) nem tesz eleget a vadállomány védelmével, fenntartásával, valamint az élőhely védelmével

kapcsolatos e törvény szerinti kötelezettségeinek;

f) nem, vagy nem az e törvényben foglaltaknak megfelelően tesz eleget a vadgazdálkodási

üzemterv, éves vadgazdálkodási terv készítésének, a teríték-nyilvántartási, valamint vadászati

napló vezetési kötelezettségének;

g) a vadgazdálkodási szabályokat megsérti;

h)341

az általa vagy hozzájárulásával szervezett vadászat vonatkozásában a vadászat rendjére

vonatkozó előírásokat megsérti.

(2)342

(3) A vadgazdálkodási bírság mértéke:

a)343

az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az eset súlyától és ismétlődésétől függően

legalább tízezer, legfeljebb százezer forint lehet,

b)344

az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a vadgazdálkodási bírság mértéke trófeás vad

esetében a trófea értékétől függően egyedenként legalább húszezer, legfeljebb kétmillió forint,

míg nőivarú egyed és egyéb vadfaj esetében a vad fajától függően egyedenként legalább

tízezer, legfeljebb kétszázezer forint lehet,

c)345

az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben trófeánként ötvenezer forint,

d)346

az (1) bekezdés d)–h) pontjai szerinti esetekben a cselekmény súlyától függően legalább

százezer és legfeljebb kétmillió forint lehet. Ezekben az esetekben a vadgazdálkodási bírság

ismételten is kiszabható.

(4)347

Az (1) bekezdés g) pontja szerint a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül,

ha a jogosult:

a) nem veszi át a vadászati hatóságtól az azonosító jeleket, illetve nem készíti el a

felhasználásukra vonatkozó részletes szabályokat, a vadászévre kiadott azonosító jelek

felhasználásáról határidőben nem számol el a vadászati hatóságnak, vagy a jogosultság

megszűnését követő 15. napig az azonosító jelekkel nem számol el, és a társas, egyéni

vadászati naplót, teríték-nyilvántartást, valamint a hivatásos vadász szolgálati naplóját nem

adja le a vadászati hatóságnak;

b) amennyiben a jogosult személyében, valamint a vadászterület határában az üzemtervi

ciklust követően nem történt változás, és az új üzemtervi ciklus megkezdését követő 15. napig

nem kéri a társas, illetve egyéni vadászati napló és a teríték-nyilvántartás, valamint a

hivatásos vadász szolgálati naplója vadászati hatóságnál történő lezárását és ismételt

érvényesítését;

c)348

a vadászterületet vadaskert, vadaspark vagy vadfarm létesítése céljából engedély nélkül

keríti be, a vadászterületnek nem minősülő területen, vadasparkban vagy vadfarmon tartott

nagyvadat vadaskertbe kihelyezi, a hatósági engedéllyel vadaskertbe kihelyezett nagyvad

megjelölésére vonatkozó előírásoknak nem tesz eleget, valamint vadászterületnek nem

minősülő területről, vadasparkból, vadaskertből vagy vadfarmról származó nagyvadat

szabad vadászterületre helyez ki;

d) az éves vadgazdálkodási tervtől engedély nélkül eltér;

e) a hivatásos vadász alkalmazása során

ea) az alkalmazás megszűnését 15 napon belül nem jelenti be a vadászati hatóságnak,

eb) a hivatásos vadász alkalmazására vonatkozó kötelezettségének a vadászati hatóság

felhívására nem, vagy nem a törvényben foglalt feltételek szerint tesz eleget;

f) elmulasztja a vadászati engedéllyel rendelkező vadász egyéni lőjegyzékébe bejegyezni a

vadászterület kódszámát;

g)349

a vadtenyésztési tevékenységet engedély nélkül folytatja, a vadat engedély nélkül vagy az

engedélyben foglaltaktól eltérően tart zárt térben, vadat vadászterületek között engedély

nélkül szállít vagy vadat vadászterületre engedély nélkül helyez ki.

A vadvédelmi bírság

Vtv.84. § (1) A vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi bírságot köteles fizetni:

a) a vadászterületnek minősülő föld használója, ha nem tesz eleget a vadállományban okozott

kár megelőzésével kapcsolatos kötelezettségének;

b)350

a vadász, ha a vadászat rendjét neki felróhatóan megsérti;

c) aki a vadat szándékosan kínozza;

d) a vadász, ha az általa sebzett vagy az egyébként súlyosan beteg vad elejtése céljából nem

teszi meg a szükséges intézkedéseket;

e)351

aki a vadat tiltott vadászati eszközzel, illetve módon fogja vagy pusztítja el;

f) aki a vadat tiltott módon zaklatja;

g) aki jogosulatlanul vadászik;

h)352

aki a jogszerű vadászati és vadgazdálkodási tevékenységet akadályozza;

i)353

a vadász, ha a vadászjegy, az egyéni lőjegyzék, a hivatásos vadász szolgálati naplója

elvesztését, megsemmisülését vagy azok tőle való eltulajdonítását nyolc napon belül

elmulasztja bejelenteni a vadászati hatóságnak;

j)354

aki a vadászkutya vezetőjeként a vadászat megkezdésekor a jogszabályban előírt

megkülönböztető jelzéssel a vadászkutyát nem látja el.

(2)355

Az (1) bekezdés a)–f) és i)–j) pontjai esetében a vadvédelmi bírság mértéke legalább

tízezer forint, legfeljebb kétszázezer forint lehet. A vadvédelmi bírság ismételten is

kiszabható.

(3)356

Az (1) bekezdés g) és h) pontjai szerinti esetben a vadvédelmi bírság mértéke esetenként

és a cselekmény súlyától függően legalább ötvenezer és legfeljebb egymillió forint lehet.

(4)357

A törvény alkalmazásában jogosulatlan vadászatnak minősül a 64. § (1) bekezdésében

felsorolt igazolások hiányában történő, továbbá a jogosult hozzájárulása nélküli vadászat,

valamint az, ha a vadász az általa elejtett vadat e törvénynek megfelelően nem jelöli meg.

Vtv.85. § (1)358

A vadgazdálkodási, illetve a vadvédelmi bírságot (a továbbiakban együtt:

bírság) a külön jogszabályban meghatározott számlára kell befizetni.

(2)359

Vhr. 86. § (1) A Vtv. 84. §-ának (3) bekezdésében foglalt vadvédelmi bírságot a vad egyedének a

20. számú mellékletben foglalt vadfajok és a hullott agancs vadgazdálkodási értékének jegyzéke

figyelembevételével kell megállapítani.

(2) Vadgazdálkodással, vadászattal összefüggő szabálysértési vagy büntetőügyben indult eljárásról

az eljáró szerv, továbbá az érintett vadászatra jogosult köteles a cselekmény helye szerint illetékes

vadászati hatóságot írásban tájékoztatni.

(3)360

A vadászjegy elvesztésével, megsemmisülésével, vagy eltulajdonításával kapcsolatos 5 napon

belüli bejelentési kötelezettséget a vadászjegy elvesztéséről, megsemmisüléséről, vagy

eltulajdonításáról történő tudomásszerzéstől kell számítani.

Vhr. 87. §361

A vadgazdálkodási és a vadvédelmi bírság összegét a 10032000-01031654-00000000

számú „Vadgazdálkodási bevételek” központi kincstári számla javára, a vadászati hatóság

határozatában meghatározott módon készpénzátutalási megbízáson vagy átutalással kell teljesíteni.

VII. Fejezet

A VADÁSZATI IGAZGATÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ ÁLLAMI FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK

Vadászati igazgatás

Vtv.86. § (1)362

(2)363

A vadászati hatósági feladatokat ellátó személyek részére egyenruhát, az igazolvánnyal

azonos sorszámú szolgálati jelvényt, a vadászati hatóság alkalmazásában álló vadászati

hatósági feladatokat ellátó személyek részére pedig szolgálati vadász- és maroklőfegyvert is

biztosítani kell.

Eljárási szabályok

Vtv.87. § (1)364

(2)–(3)365

(4)366

A kizárás szabályait kell alkalmazni a vadászati, az erdészeti, valamint a

természetvédelmi hatósági feladatokat ellátó köztisztviselővel szemben, aki olyan jogosult

hatósági ügyében jár el, melynél akár tagként (érdekeltként), akár vendégvadászként

vadászik, továbbá a trófeabírálati eljárásban részt vevő személynél, ha e személy a jogosultnál

mint vadász érdekelt, vagy ha a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója által

elejtett trófea bírálatát kellene elvégezni.

Vtv.88. §367

A vadászati hatóságnak

a) vadászterület különleges rendeltetésének megállapítása;

b) a vadászterület vadaskert, vadaspark vagy vadfarm létesítése céljából történő

bekerítésének engedélyezése, az engedély visszavonása, valamint vad tartására szolgáló

engedély nélkül létesített kerítés lebontásának elrendelése;

c) a rendkívüli értékű trófea nemzeti értékké nyilvánítása, továbbá nemzeti értékké

nyilvánított trófea az országból történő kivitelének engedélyezése

során közigazgatási eljárásban hozott döntése ellen közigazgatási eljárás keretében

fellebbezésnek helye nincs.

Vtv.89. § (1)368

A vadászati hatósági feladatokat ellátó személy feladatainak ellátása során

jogosult:

a)369

külön térítés fizetése nélkül magánúton közlekedni, a vadászterületet bejárni;

b)370

a vadásztól felvilágosítást, adatot, igazolást kérni;

c)371

d) a vadat veszélyeztető, vagy annak számító tevékenység abbahagyását, illetve a

tevékenységtől való tartózkodást elrendelni;

e) a vadállomány egészségi állapotát veszélyeztető beteg, sérült vagy elhullott vad elszállítását

elrendelni;

f)–i)372

(2)373

A vadászati hatósági feladatokat ellátó személy a szolgálati lőfegyverét előzetes

felszólítás és figyelmeztető lövés leadása után, az életet vagy testi épséget közvetlenül

fenyegető támadás elhárítására – ha a támadás másként nem hárítható el, az elkövető

személlyel szemben az arányosság követelményeinek betartásával – használhatja. A

fegyverhasználat nem lépheti túl a jogos védelem mértékét. Fegyverhasználatnak csak a

szándékosan személyre leadott lövés minősül, nem minősül fegyverhasználatnak a véletlenül

bekövetkezett, az állatra, a tárgyra leadott lövés vagy figyelmeztető lövés. A

fegyverhasználatot haladéktalanul jelenteni kell a rendőrségnek. A fegyverhasználat

jogszerűségét a rendőrség vizsgálja ki.

(3)374

Az e törvény alapján kérelemre indult vadászati hatósági eljárásban a miniszter által

rendeletben megállapított igazgatási szolgáltatási díjat kell az ügyfélnek fizetnie. A díjat a

vadászati hatóság számlájára kell befizetni.

Vhr. 88. § (1)375

(2) A vadászati hatósági feladatot ellátó személy a munkavégzés során köteles a hivatalos

személyre utalást kifejező szolgálati jelvényt viselni, illetve felhívásra köteles magát a szolgálati

igazolvánnyal és jelvénnyel is igazolni. A vadászati hatósági feladatokat ellátó személyek

okmányainak mintáját a 21. számú melléklet tartalmazza.

Vhr. 89. § (1)376

A vadászati, az erdészeti, valamint a természetvédelmi hatósági feladatokat ellátó

kormánytisztviselő nem járhat el olyan vadászatra jogosult hatósági ügyében, ahol az eljárás

kezdetét megelőzően, egy éven belül a vadászatra jogosult által meghívott vendégvadászként vagy

tagként vadászott.

(2)–(4)377

Vhr. 90. §378

Vtv.89/A. §379

(1)380

Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály

meghatározott szakterületen szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez

jogkövetkezményt állapít meg – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi

szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével –, szakértőként kizárólag az a

személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak

annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll az e

törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakterülethez

kapcsolódó szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,

rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján a miniszter által rendeletben meghatározott

szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre

irányuló szándékát a vadászati hatóságnak bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a

bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(3) A vadászati hatóság a szakértői tevékenység végzésére jogosult, (2) bekezdés szerinti

bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység

végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag

a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(3a)381

A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás – a természetes személyazonosító adatok

kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4)382

A vadászati hatóság az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység gyakorlásának

időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő

büntetlen előéletű, és nem áll a szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás

hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a vadászati hatóság adatot igényelhet a bűnügyi

nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő

büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól

eltiltás hatálya alatt áll-e.

(5)383

A vadászati hatóság a szakértő (4) bekezdésben meghatározott személyes adatait a

szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli.

A miniszter feladatai és hatásköre384

Vtv.90. § (1)–(2)385

(3) A miniszter a vadgazdálkodással, a vad, valamint élőhelyének védelmével, továbbá a

vadászattal összefüggő irányítási, valamint szabályozási feladatkörében:

a) kidolgozza a vadászati jog hasznosításának hosszú távú fejlesztési irányelveit, és

gondoskodik ezek megvalósításáról;

b)386

c) a vadászati jog hosszú távú hasznosítási irányelveivel összhangban kidolgozza az ezzel

összefüggő támogatások rendszerét, és gondoskodik a támogatásoknak a külön jogszabályban

foglaltak szerinti felhasználásáról;

d)387

e) ellátja a nemzetközi vadászati együttműködésből adódó kormányzati feladatokat, és

kapcsolatot tart a nemzetközi vadászati szervekkel.

f)388

(4) A miniszter a vadgazdálkodással, a vad, valamint élőhelyének védelmével, továbbá a

vadászattal összefüggő szervezési feladatkörében:

a)389

b) gondoskodik az Adattár működtetéséről.

Vhr. 91. § Az Országos Vadgazdálkodási Adattárból történő adatszolgáltatás módját és a fizetendő

díjtételeket a 23. számú melléklet tartalmazza.

Vhr. 92. §390

Vtv.91. §391

Vad, vadhús felvásárlásakor, feldolgozásakor, forgalomba hozatalakor a

beszerzési forrásról a miniszter által az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben

előírt módon naprakész nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetését a vadászati

hatóság és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv jogosult ellenőrizni.

Vhr. 93. § A vad, vadhús kereskedelmi felvásárlója a tevékenységét köteles bejelenteni a telephelye

és a begyűjtő helye szerint illetékes vadászati hatóságnak. A bejelentésnek tartalmaznia kell a cég

tevékenységét igazoló okiratok másolatait, vadfajonként a vad beszállításának jellemző térségét és

körét, a vadhús tárolására, feldolgozására vagy felhasználására vonatkozó adatokat (darabszám és

tömeg), valamint nyilatkozatot arról, hogy a felvásárló biztosítja az ellenőrzés lehetőségét a

vadászati hatóság részére.

Vtv.92. §392

(1)393

A miniszter a vadászati igazgatással összefüggő egyes szervezési feladatait a

vadászati hatóság útján látja el. A vadászati hatóság:

a)394

nyilvántartást vezet a vadászterületekről, a jogosult nevéről (cégéről), címéről

(székhelyéről), valamint a vadászati jog haszonbérleti szerződésekről;

b)395

a kamara bevonásával gondoskodik a vadászvizsga megszervezéséről;

c)396

nyilvántartást vezet a hivatásos vadászokról;

d)397

a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával összefüggésben statisztikai adatokat gyűjt,

illetve szolgáltat;

e)398

összeállítja és közzéteszi a vadkárbecslői szakértői névsort;

f)399

ellátja az állami támogatásokkal kapcsolatos külön jogszabályban írt feladatokat.

g)400

nyilvántartást vezet a vadgazdálkodási tervezésre jogosult szakértőkről;

h)401

nyilvántartást vezet a földtulajdonosok vadászati közösségének képviselőjéről.

(2)402

Az (1) bekezdés a), c), e), g) és h) pontjában szereplő nyilvántartás tartalmazza

a) természetes személy esetén a nevet, születési nevet, születési helyet, születési időt, anyja

nevét, állampolgárságot, lakóhelyet, telephelyet, elérhetőséget (telefonszám, faxszám, e-mail

cím, levelezési cím);

b)403

jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a cégnevet,

adószámot, székhelyet, telephelyet, elérhetőséget (telefonszám, faxszám, e-mail cím, levelezési

cím).

Vtv.93. §404

Vtv.94. §405

Vhr. 94. §406

Az állami feladatok pénzügyi fedezete

Vtv.95. § (1)407

Az e törvény szerinti állami feladatok – beleértve a vadászati igazgatás

működését is – ellátásához az alábbi pénzügyi források használhatók fel:

a) a központi költségvetésben e cél megvalósítására előirányzott pénzösszeg;

b) a vadászati hatósági eljárásban fizetett díj;

c)408

d)–e)409

(2)410

Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárás díj- és illetékmentes, amennyiben az

adott eljárásra e törvény végrehajtására kiadott jogszabály igazgatási szolgáltatási díjat nem

állapít meg.

(3)411

(4)412

Vhr. 95. §413

VIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

Vtv.96. § (1) Ez a törvény 1997. március 1. napjával lép hatályba azzal, hogy a vadászati

hatóság az átmeneti rendelkezések alkalmazásakor vadászterület kialakításáról az e

törvényben foglaltak alapján határoz.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg:

a)414

b) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvénynek (a továbbiakban: Ötv.) az

1994. évi LXIII. törvény 38. §-ával megállapított 64/B. §-ának b) pontja helyébe a következő

rendelkezés lép:

,,b) az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel, az

érintett települések önkormányzataival kötött megállapodás szerint, területarányosan

meghatározott része;''

c) az Ötv. 82. § (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

,,f) az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel;''.

Vtv.97–99. §415

Felhatalmazás

Vtv.100. §416

(1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

a) a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza

1. a vadászható állatfajok körét, valamint a közösségi jelentőségű vadászható vadfajok körét,

2. a vadászati idényt,

3. a vízivad vadászata rendjének szabályait, az ólomsörét használatának tilalma alá eső vizes

területeket,

4. a körzeti vadgazdálkodási terv védett természeti területekre vonatkozó kötelező előírásait;

b) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza az e törvény

hatálya alá tartozó eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét;417

c) rendeletben szabályozza

1. a vadászati és vadgazdálkodási rendeltetésű létesítményekre és berendezésekre vonatkozó

szabályokat,

2. a vadgazdálkodási üzemtervre, illetve az éves vadgazdálkodási tervre vonatkozó

szabályokat, valamint a körzeti vadgazdálkodási terv védett természeti területekre nem

vonatkozó kötelező előírásait,

3. a hivatásos vadász esküjének szövegét, a szolgálati jelvényének és a szolgálati naplójának

mintáját, továbbá annak vezetési szabályait,

4. a vadjelölési szabályokat,418

5. a vadászati napló és teríték-nyilvántartás vezetésének szabályait,

6. a vadászjegyre, az egyéni lőjegyzékre és a vadászati engedélyre vonatkozó szabályokat,

7. a vadászkutya fajtacsoport tenyésztésének, nyilvántartásának, teljesítményvizsgálatának és

használatának, valamint vizsgáztatásának szabályait,419

8. a vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megállapításának szabályait,

9.420

a vadászvizsgát megelőző tanfolyam szabályait, szervezésének feltételeit, a vadászvizsga

tartalmát és szabályait, valamint a vizsgaszabályzatot,421

10. az egyes vadfajok vadászatának formáját,

11. a vadászat rendjének általános szabályait, valamint a nem vízivad vadfajok vadászata

rendjének szabályait,

12. a trófeabírálat szabályait,

13. az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak

megfizetésével kapcsolatos eljárási szabályokat, valamint az igazgatási szolgáltatási díjak

felhasználásának szabályait,422

14. a vad elejtésével kapcsolatos szabályokat,

15. a vad, vadhús felvásárlása, feldolgozása, forgalomba hozatala során vezetett

nyilvántartásra vonatkozó szabályokat,423

16. a vadászterület határa megállapításának szabályait,

17. a vadászterületek és a vadászatra jogosultak nyilvántartásának szabályait,

18. az önálló és a társult vadászati jog gyakorlásának szabályait,

19. a bérvadászat szabályait,

20. a vadaskert, vadaspark és a vadfarm létesítésének szabályait,

21. a hatósági vadászat szabályait,

22. a vadvédelmi és vadászati célú kerítés létesítésének szabályait,

23. a mesterséges vadtenyésztés, továbbá a vad befogásának szabályait,

24. a hivatásos vadász alkalmazásának, tevékenységének és nyilvántartásának szabályait,

25. a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról és feltételeiről szóló működési

szabályzatra vonatkozó szabályokat,

26.424

a vadgazdálkodási-vadászati, valamint vadhúsvizsgálói képzettségekre, képesítésekre

vonatkozó szabályokat,425

27. a vadászati hatóság eljárására vonatkozó szabályokat,

28.426

29. az Országos Vadgazdálkodási Adattárból történő adatszolgáltatás módját,

30.427

az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői

tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem

tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó

részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági

határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó

jogkövetkezményeket,

31.428

a vadgazdálkodási és a vadvédelmi bírság befizetésének rendjét,

32.429

a hivatásos vadász szolgálati igazolványára és szolgálati jelvényére vonatkozó

szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy a vadászati hatóságot vagy hatóságokat

rendeletben jelölje ki.430

Az Európai Unió jogának való megfelelés431

Vtv.101. §432

Ez a törvény a következő uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 79/409/EGK irányelve (1979. április 2.) a vadon élő madarak védelméről (több

más jogszabállyal együtt);

b)433

a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a

vadon élő állatok és növények védelméről, 2. cikk, 6. cikk (1)–(2) bekezdés, 11. cikk, 12. cikk,

14. cikk, 15. cikk, 16. cikk és VI. számú melléklet.

102. §434

E törvény 30. § (1) bekezdése és 67. § (3) bekezdése a lábfogó csapóvasak Közösségen

belüli használatának tilalmáról, valamint a lábfogó csapóvassal, vagy a kíméletes csapdázási

szabványoknak nem megfelelő módszerekkel való elejtést alkalmazó országokból származó

egyes vadon élő állatfajok prémjének és belőlük előállított árunak a Közösségbe történő

behozatala tilalmáról szóló, 3254/1991/EGK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges

rendelkezéseket állapítja meg.

Átmeneti és záró rendelkezések

Vhr. 96. § (1)435

Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) E rendeletben foglaltakat a hatálybalépésének napját követően indult vadászati hatósági

eljárások során kell alkalmazni.

(3)436

A 27. § (2) bekezdésének a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról,

forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet, a kistermelői élelmiszer-

termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet és a vad

védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény

végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról szóló 72/2012.

(VII. 24.) VM rendelet által megállapított szövegét 2013. vadászati évben kell először alkalmazni.

(4)437

Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 79/409/EGK irányelve (1979. április 2.) a vadon élő madarak védelméről, 6–9. cikk;

b) a Bizottság 91/244/EGK irányelve (1991. március 6.) a 79/409/EGK tanácsi irányelv

módosításáról, 1. cikk;

c) a Tanács 94/24/EK irányelve (1994. június 8.) a 79/409/EGK tanácsi irányelv II. mellékletének

módosításáról, 1. cikk;

d) a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő

növény- és állatvilág védelméről, 14–15. cikk.

1. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez438

NYILVÁNTARTÁSI LAP

MINTA

(Kiállítandó 3

példányban,

melyből 2 példány a hatóságot illeti.)

................................................................... Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság

NYILVÁNTARTÁSI LAP

Kérelem a vadászatra jogosultak hatósági nyilvántartásba vételéhez

Vadászatra jogosult neve:

címe:

adószáma:

bírósági bejegyzés száma:

Tulajdonosok képviselőjének neve:

lakóhelye:

adóazonosító jele:

Vadászterület határát megállapító határozat száma:

A vadászati jog gyakorlásának, illetőleg hasznosításának módja:

1. A Vtv. 13. § (1) bekezdése szerinti társult vadászati jog gyakorlása: igen nem

2. Társult vadászati jog hasznosítása haszonbérlet útján:

haszonbérlő (vadászatra jogosult) megnevezése:

Kelt: ......................................................................

..............................................

kérelmező aláírása

Csatolt dokumentumok: száma ............ db

felsorolása:

2. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez439

A VADÁSZATI JOG GYAKORLÁSÁNAK, HASZNOSÍTÁSÁNAK MÓDJÁRÓL ÉS

FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT AZ ALÁBBI ADATOKAT

TARTALMAZZA:

1. A vadászterület tulajdonosainak képviselője (név, székhely/lakóhely).

A képviselő teljes körű meghatalmazása a vadászati közösség határozatainak keretein belül kiterjed

különösen a vadászatra jogosulttal való megállapodás megkötésére, a vadászati közösség vadászati

jogából származó hasznok, valamint terhek tulajdonosokkal történő elszámolására és az ezzel

kapcsolatos szükséges intézkedések megtételére, a közösség külön meghatalmazás nélküli

képviseletére a vadászati jog gyakorlásával és hasznosításával összefüggő hatósági, illetve bírósági

eljárásban és más szervek előtt, valamint harmadik személyekkel szemben.

2. A megbízási díj összege forintban (pénzügyi beszámolók elfogadásakor meghatározott összegű).

A képviselő lemondása esetén mindaddig köteles az ügyekben való eljárásra, amíg a gyűlés újabb

képviselőt nem választ.

3. A földtulajdonosok vadászati közössége határozatának megfelelően a vadászati jog

gyakorlásának, hasznosításának módja és feltételei teljes körű rögzítése (ideértve a vadászati jog

haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti díj elszámolásának rendje meghatározását is).

4. A vadászterületen vadászatra jogosult megnevezése, székhelye, címe, cégbejegyzés adatai

(dátuma, bejegyző bíróság, végzés száma).

A képviselő a működési szabályzat keretei között hozhatja létre a megállapodást, amely a jelen

működési szabályzathoz mellékletként kapcsolódik.

5. A vadászterület vadászati közössége az őt megillető vadászati jog vadászatra jogosult által

történő hasznosítása biztosítékának megnevezése.

A mellékkötelezettséget a vadászatra jogosulttal kötött megállapodás rögzíti

bankgarancia/óvadék/kezességi nyilatkozat zálogjog vagy jogvesztés kikötése).

6. A vadászati közösség földtulajdonos tagjait a vadászati jogukból keletkező teher, illetve abból

származó haszon a vadászterület egészéhez viszonyítottan hogyan illeti meg, hogyan egészül ki a

közösség, illetve a képviselője működése során felmerült költségek arányos viselésével (tulajdoni

hányad arányában/tulajdoni hányad arányában és többlethasználati díj tulajdoni részre eső hányada

arányában).

7. Az egyes földtulajdonosokat megillető kifizetésre kizárólag a vadászati közösség képviselője,

önállóan jogosult. A kifizetések jelentkezésre vagy a működési szabályzatban meghatározott egyéb

módon történnek.

8. A vadászati közösség az elszámolások rendjét meghatározta, amelynek során a képviselő köteles

az általa kezelt bevételekkel, illetve a közösség nevében tett kifizetésekkel a földtulajdonosok

gyűlése előtt elszámolni. Az elszámolás milyen időszakban esedékes (az elszámolás az adott

időszakról írásban összeállított részletes szöveges és pénzügyi beszámolóból, valamint a további

döntésekhez előkészített javaslatokból áll. Az írásos beszámoló – legkésőbb a gyűlésen – a

megjelent vagy az azt kérő minden tulajdonos, illetve képviselője számára hozzáférhető. Ugyanezen

körben biztosítani kell a vadászati közösség és képviselője irataiba, könyvelésébe való betekintés

lehetőségét is. A tulajdonosi gyűlés és a képviselő, illetve bármely érdekelt tulajdonos a beszámoló

vagy bármely dokumentum elkészítésére, vizsgálatára szakértőt vehet igénybe. Ennek költsége –

utóbbi esetben a gyűlés hozzájárulásával – a közösség működése körében elszámolható.

Minden pénzügyi év végét követő hányadik napon belül vagy meghatározott időszakonként kell

megjelölni.

9. A vadászati közösség a vadászati jogából eredő pénzforgalmát elkülönülten, pénzintézetnél

vezeti, a bank, bankfiók megnevezése és címe, valamint számlaszámának megnevezése.

A működési szabályzatban nem szabályozott kérdésekben az érintettek a Polgári Törvénykönyvben

foglaltakat tekintik irányadónak.

10. Dátum, képviselő és hitelesítők aláírása

3. I. számú melléklet a 79 /2004. (V. 4.) FVM rendelethez440

A VADASKERT LÉTESÍTÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELEM

TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A vadaskert létesítésének engedélyezésére irányuló kérelmet az országos hatáskörű vadászati

hatósághoz címzetten, de a vadászterülethez tartozó vadaskert fekvése szerint érintett vadászati

hatóságnál kell benyújtani. A kérelem tartalmazza:

– a vadaskert(ek) létesítésének indokait és célját (röviden);

– a létesítendő vadaskert(ek) legfontosabb adatait (terület, külső kerítéshossz, tervezett vadállomány

stb.), az alább megadottak szerint;

– a mellékleteket.

A kérelemhez mellékletként csatolni kell:

1. A bekerítésre tervezett földterületek ingatlan-nyilvántartás szerinti (helyrajzi számok szerint)

tételes felsorolását, a földterület tulajdonosának, használójának megnevezését és előzetes

hozzájárulását a vadaskert létesítéséhez;

2. A vadaskert létesítésének tervdokumentációját a következők szerint:

a) a vadaskert létesítésének célja,

b) a természeti adottságok, a terület leírása,

c) a tervezett létesítmények, berendezések,

d) a vadászati évenként tervezett: vadaskerti törzsállomány, szaporulat és/vagy vadászatra

behelyezett állomány, állományhasznosítás (előbbiek kor és ivar bontásban) és vadászati módok,

e) a kert működési feltételei (takarmányozási technológia, takarmányféleségek),

f) vadaskerti nyilvántartások (vadaskerti napló, állományváltozási napló, elhullási napló,

takarmányozási napló),

g) állat-egészségügyi irányelvek (leggyakoribb állat-egészségügyi problémák, személy- és

járműforgalom),

h) a vadászterület és a tervezett vadaskert térképi megjelenítése, különös tekintettel a külső, esetleg

belső kerítések nyomvonalára, valamint az erdőre, a védett természeti területre, továbbá az érintett

erdőterületre vonatkozó erdészeti üzemterv kivonata,

i) ábrák, táblázatok;

3.441

Az állategészségügyért felelős hatóság véleményét.

4. A védett természeti terület esetében a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságnál külön

jogszabály szerint kezdeményezett környezeti hatásvizsgálat eredményeként kiadott

környezetvédelmi engedélyt.

3. II. számú melléklet a 79/2004. (V. 4) FVM rendelethez442

A VADFARM LÉTESÍTÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

E rendelet 17. § (5) bekezdése szerinti kérelemhez mellékletként csatolni kell:

1. A bekerítésre tervezett földterületek ingatlan-nyilvántartás szerinti (helyrajzi számok szerint)

tételes felsorolását, a földterület tulajdonosának, használójának megnevezését és előzetes

hozzájárulását a vadfarm létesítéséhez;

2. A vadfarm létesítésének tervdokumentációját a következők szerint:

a) vadfarm létesítésének célja,

b) a természeti adottságok, a terület leírása,

c) a tervezett létesítmények, berendezések,

d) a vadfarm törzsállomány, szaporulat, állományhasznosítás (előbbiek kor és ivar szerinti

bontásban),

e) a vadfarm működési feltételei (takarmányozási technológia, takarmányféleségek),

f) vadfarm nyilvántartások (állományváltozási napló, elhullási napló, takarmányozási napló),

g) állat-egészségügyi irányelvek (leggyakoribb állat-egészségügyi problémák, személy- és

járműforgalom),

h) a vadfarm térképi megjelenítése, különös tekintettel a külső, esetleg belső kerítések

nyomvonalára, valamint az erdőre, a védett természeti területre,

i) az érintett erdőterületre vonatkozó erdészeti üzemterv kivonata,

j) ábrák, táblázatok,

l) belterület esetén az illetékes jegyző nyilatkozata, hogy a helyi állattartási rendeletben foglaltakkal

nem ütközik.

4. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez443

MINTA

................................................................... Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság

I.

A VADÁSZTERÜLETEK NYILVÁNTARTÁSA

Vadászterület azonosító száma

(kódszám)

Neve, helye Rendeltetése (megnevezve) Terület nagysága Vadgazdálkodási körzet száma

II.

A VADÁSZTERÜLETEK 11 SZÁMKARAKTERŰ AZONOSÍTÓ KÓDSZÁMA

TARTALMA

Megye Vadászterület sorszáma Ren-

delte- tése

Jogo-

sultság módja Szer-

vezeti formája

– – – –

Megye: a vadászterület elhelyezkedése megyék szerint, 220-ig a KSH sorszámoknak megfelelően.

Vadászterület számjele (4+2 karakter): országosan és megyénként észak-déli irányban, nyugatról

kelet felé haladva egyesével és emelkedő sorrendben számozott.

A vadászterület számjelét kiegészítő két karakter 00–09-ig felhasználható tartalék kódszám, a

vadászterület esetleges megosztása esetére.

Megye kódszáma Megye megnevezése Vadászterület számjele kezdőértéke

02 Baranya 5001

03 Bács-Kiskun 6001

04 Békés 9501

05 Borsod-Abaúj-Zemplén 6501

06 Csongrád 8001

07 Fejér 4001

08 Győr-Moson-Sopron 1001

09 Hajdú-Bihar 9001

10 Heves 7001

11 Komárom-Esztergom 2501

12 Nógrád 5501

13 Pest 5701

14 Somogy 3501

15 Szabolcs-Szatmár-Bereg 8501

16 Jász-Nagykun-Szolnok 7501

17 Tolna 4501

18 Vas 1501

19 Veszprém 3001

20 Zala 2001

Vadászterület rendeltetésének jelölése: „1”-es kódszámmal a vadgazdálkodási rendeltetést; „2”-

es kódszámmal a vad génállománya megőrzését; „3”-as kódszámmal az oktatási-kutatási

rendeltetést; „4”-es kódszámmal a természetvédelmi rendeltetést kell jelölni.

Jogosultság módjának jelölése: az önálló, illetve társult vadászati jog gyakorlása vagy

haszonbérbe adása lehetőségeinek megfelelően. „1”-es kódszámmal az önálló vadászati jogát

gyakorló; „2”-es kódszámmal az önálló vadászati jogát haszonbérbe adó; „3”-as kódszámmal a

társult vadászati jogát gyakorló; „4”-es kódszámmal a társult vadászati jogát haszonbérbe adó

vadászatra jogosultat kell jelölni.

A vadászatra jogosult szervezeti formájának jelölése: „1”-es kódszámmal a vadásztársaság;

„2”-es kódszámmal a vadásztársaságok érdek-képviseleti szervezete; „3”-as kódszámmal a

mezőgazdasági részvénytársaság; „4”-es kódszámmal az erdészeti részvénytársaság; „5”-ös

kódszámmal a közhasznú társaság; „6”-os kódszámmal a szövetkezet; „7”-es kódszámmal az

erdőbirtokossági társulat; „8”-as kódszámmal a korlátolt felelősségű társaság; „0” kódszámmal

egyéb szervezeti forma jelölendő. E kódszámokat értelemszerűen egyaránt alkalmazni kell a

vadászati jog gyakorlása vagy haszonbérbe adása esetében.

5. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez444

I. VADÁSZATI IDÉNYEK

a) Nagyvadfajok

gímszarvasbika

– bika, golyóra érett

– tehén, -ünő

– borjú

szeptember 1–január 31.

szeptember 1–október 31.

szeptember 1–január 31.

szeptember 1–január 31.

április 1–június 30.

dámbika

– tehén, -ünő

október 1–január 31.

október 1–február utolsó napja

– borjú október 1–február utolsó napja

őzbak

– suta, gida

április 15–szeptember 30.

október 1–február utolsó napja

muflonkos

- juh, -jerke, -bárány

egész évben

szeptember 1–február utolsó

napja

vaddisznó egész évben

szikaszarvasbika, tehén, -ünő, -borjú szeptember 1–december 31.

zerge vadászati idény nélkül

b) Apróvadfajok

mezei nyúl október 1–december 31.

üregi nyúl szeptember 1–január 31.

fácánkakas október 1–február utolsó napja

– fácántyúk október 1–január 31.

fogoly október 1–december 31.

nyári lúd október 1–december 31.

vetési lúd, nagy lilik, kanadai lúd, nílusi lúd október 1–január 31.

tőkés réce augusztus 15–január 31.

szárcsa szeptember 1–január 31.

erdei szalonka vadászati idény nélkül.

örvös galamb, balkáni gerle augusztus 15–január 31.

c) Egyéb apróvadfajok

róka, aranysakál, nyest, pézsmapocok, nyestkutya,

mosómedve

egész évben

borz, házi görény, dolmányos varjú, szarka, szajkó július 1–február utolsó napja

Az a), b) és c) pontokban meghatározott vadászati idények alkalmazása során az egyes

vadfajoknál a 27. és 27/A. §-ban foglalt rendelkezéseket is figyelembe kell venni.

II.

VÍZIVAD FÉSZKELÉSI ÉS VONULÁSI SZEMPONTBÓL NEMZETKÖZI

JELENTŐSÉGŰ VÍZI ÉLŐHELYEK

1. Fertő-Hanság Nemzeti Park területéből a Fertő tavi rész

2. Tatai Öreg-tó Ramsari terület és bővítése

3. Velencei Madárrezervátum TT és a Dinnyési Fertő TT

4. Pacsmagi-tavak TT

5. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéből a Kisbalaton régi és új tározók

6. Balaton

7. Duna-Dráva Nemzeti Park területéből a Gemenci és a Béda-karapancsai rész

8. Ócsai TK

9. Kiskunsági Nemzeti Park területéből a Kiskunsági szikes tavak, az Izsáki Kolon-tó, az

Orgoványi rétek és a Tiszaalpári rét

10. Pusztaszeri TK-ból a szegedi Fehér-tó, a Tisza labodári és saséri területe, a Csaj-tó, a Baksi

nagylegelő és a Büdösszék-tó, Mártély

11. A Körös-Maros Nemzeti Park területéből a Kardoskúti Fehér-tó, a Biharugai- és Begécsi-

halastavak és a Sző-rét

12. Hortobágyi Nemzeti Park

13. Csondrádbokrosi Sós-tó

14. Szaporcai Ó-Dráva meder TT

15. Felső-Tisza (a Tisza hullámtere Tokajtól az országhatárig)

16. Tokaj-Bodrogzugi TK

17. Rétszilas

18. Ipoly-völgy

19. Böddi-szék

20. Felső-Kiskunsági szikes puszták Ramsari terület

21. Nyirkai-Hany Ramsari terület

22. Montág-puszta Ramsari terület

VÍZIVAD FÉSZKELÉSI ÉS VONULÁSI SZEMPONTBÓL HAZAI KIEMELT

JELENTŐSÉGŰ VÍZI ÉLŐHELYEK

1. Sárvíz-völgye TK

2. Péter-tavi Madárrezervátum TT

3. Rácalmástól az országhatárig valamennyi Duna-zátony területe

4. Vértesi TK-ból a Csíkvarsai-rét

5. Pellérdi-halastavak

6. Sumonyi-halastavak

7. Baláta-tó TT

8. Boronka-melléki TK

9. Borsodi-Mezőség TK

10. Gátéri Fehér-tó

11. Hevesi Füves Puszták TK

12. Kecskeri puszta TT

13. Kesznyéteni TK

14. Körös-Maros Nemzeti Park területéből a cserebökényi-puszták a pitvarosi-puszták,

szabadkígyósi-puszták

15. Közép-tiszai TK

16. Nagybereki Fehér-víz TT

17. Sárosfői-halastavak TT

18. Sárréti TK

19. Szatmár-Beregi TK

20. Szigetközi TK

21. Tiszatelek-Tiszaberceli Ártér TT

22. Tiszavasvári Fehér-szik TT

23. Tiszadorogmai Göbe-erdő TT

24. Virágoskúti-halastórendszer

III.

AZ ÓLOMSÖRÉT HASZNÁLATA SZEMPONTJÁBÓL TILTOTT VÍZI

ÉLŐHELYEK

1. Sárvíz-völgye TK [26/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet a Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet

létesítéséről];

2. Kiskunsági Nemzeti Park területéből a Tiszaalpári rét, a Miklapusztai területegység Bába-

szék elnevezésű területe, valamint a Felső-Kiskunsági szikes puszta területegységből a

Dömsödi árapasztó, XXX-csatorna, Apaj-Ürbő közti műút és a KNP határa által közbezárt

területe [1800/1974. OTvH határozattal létesített Kiskunsági Nemzeti Park; 22/1996. (X. 9.)

KTM rendelet a Kiskunsági Nemzeti Park bővítéséről];

3. Péteri-tavi Madárrezervátum TT és 100 méteres védőzónája (az OTvH elnökének 3/1976.

határozatával létrehozott Péteritavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület);

4. Baláta tó TT (a földmívelésügyi miniszter 505510/41 számú határozata a Baláta tó védetté

nyilvánításáról);

5. Borsodi-Mezőség TK területéből a Montaj-tó [9/1989. (VIII. 24.) KVM rendelet tájvédelmi

körzetek létesítéséről];

6. Kecskeri puszta TT Dudás-fertő nevű része [2/1990. (VI. 13.) KöM rendelet a Hajósi-kaszáló

és löszpartok, valamint a Kecskeri-puszta természeti területek védetté nyilvánításáról, a

Tiszatelek-tiszaberceli ártér Természetvédelmi Terület bővítéséről és természetvédelmi

kezelők megnevezéséről];

7. Körös-Maros Nemzeti Park területéből a szabadkígyósi puszták, a pitvarosi-puszták, a

cserebökényi puszták; [3/1997. (I. 8.) KTM rendelet a Körös-Maros Nemzeti Park

létesítéséről – a tájvédelmi körzeteket védetté nyilvánító rendeletekben foglalt hrsz.-ek

szerint –, Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet az Országos Természetvédelmi Hivatal

elnökének 7/1977. OTvH határozata a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet létesítéséről,

Pitvarosi puszták Tájvédelmi Körzet a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter

3/1989. (II. 22.) KVM rendelete egyes természetvédelmi területek védetté nyilvánításáról és

tájvédelmi körzetek létesítéséről, Cserebökényi puszták Tájvédelmi Körzet a

környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 18/1991. (XII. 24.) KTM rendelete a

Cserebökényi puszták Tájvédelmi Körzet létesítéséről];

8. Nagybereki Fehér-víz TT (Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 12/1977. OKTvH

számú határozata a Nagybereki Fehérvíz természetvédelmi területté való nyilvánításáról);

9. Sárréti TK [3/1986. (III. 9.) OKTH rendelkezés a Sárréti Tájvédelmi Körzet létesítéséről];

10. Tiszavasvári Fehér-szik TT és 100 méteres védőzónája (az Országos Természetvédelmi

Hivatal elnökének 4/1977. OKTvH számú határozata a Tiszavasvári „Fehérszik”

természetvédelmi területté való nyilvánításáról);

11. Dabasi Turjános TT [6/1987. (VII. 10.) OKTH rendelkezés a Dabasi Turjános

Természetvédelmi Terület fokozottan védetté nyilvánításáról és bővítéséről];

12. a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkból a lesencei Nádas-mező – a Balatonederics-Szigliget

közút, Tapolca-patak, Raposka-Balatonederics vasútvonal által határolt terület – [31/1997.

(IX. 23.) KTM rendelet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről];

13. a Csaba-rét Soltszentimre 0224/1 hrsz. alatti ex lege védett területe és 100 méteres

védőzónája;

14. Kiskunsági Nemzeti Park nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett

Kiskunsági szikes tavak és Izsáki Kolon-tó területei;

15. Fertő-Hanság Nemzeti Park területéből a Fertő tó nemzetközi jelentőségű vadvízként

(ramsari területként) közzétett teljes hazai területe;

16. a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Tatai Öreg-tó TT;

17. a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Velencei

Madárrezervátum TT és a Dinnyési Fertő TT és 100 méteres védőzónájuk;

18. a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Pacsmagi-tavak TT;

19. a Balaton-felvidéki Nemzeti Park nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként)

közzétett Kis-Balaton területe;

20. a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Balaton;

21. a Duna-Dráva Nemzeti Park területéből a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari

területként) közzétett Gemenc, valamint a Béda-Karapancsa Duna-menti területei és

holtágai;

22. Ócsai TK;

23. a Pusztaszeri TK-ból nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett

szegedi Fehér-tó, a Tisza labodári és saséri területe, a Csaj-tó, a Baksi nagylegelő és a

pusztaszeri Büdösszék-tó fokozottan védett területe és 100 méteres védőzónájuk;

24. a Körös-Maros Nemzeti Park nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként)

közzétett területei: a Kardoskúti Fehér-tó, a Biharugrai- és Begécsi-halastavak, az Ugrai-rét,

a Csillaglaposai-legelő és a Sző-rét és 100 méteres védőzónájuk;

25. a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Csongrádbokrosi Sós-

tó;

26. a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Szaporcai Ó-Dráva-

meder TT;

27. a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Mártélyi TK;

28. a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Rétszilasi-tavak TT és

100 méteres védőzónája;

29. az Ipoly-völgy nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett területe;

30. a Felső-Tisza nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett területe;

31. a Hortobágyi Nemzeti Park nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként)

közzétett részei és azok 100 méteres védőzónája: Zám, Pentezug és Angyalháza puszták”, a

Hortobágyi-halastó, a Kiskörei-víztározó északi része (Tiszafüredi Madárrezervátum), a

Kiskörei-víztározó középső része (Poroszlói-medence) és az Egyek-pusztakócsi mocsarak

területéből a Hagymáslapos, a Jusztus-mocsár és a Fekete-rét;

32. a Tokaj-Bodrogzugi TK-ból a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként)

közzétett Bodrogzug terület;

33. a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Böddi-szék és Sóséri-

puszta és 100 méteres védőzónája.

6. számú melléklet

79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez

A VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

1. oldal

Címlap: a vadgazdálkodási egység neve, telephelye, 11 jegyű kódszáma, a tervkészítő és a

vadászatra jogosult aláírása.

2. oldal

Vadászati hatóság jóváhagyása: a vadgazdálkodási terv érvényességi idejére és feltételeire

vonatkozó hatósági jóváhagyás szövege, valamint a jóváhagyó aláírása.

1. A vadgazdálkodási egység alapadatai

1.1. A vadgazdálkodási egység alapadatai: név, telephely, azonosító (kódszám), a vadászati jog

hasznosítási formája, a vadgazdálkodási egység típusa, a vadászterület rendeltetése, a

vadgazdálkodási egység levelezési címe.

1.2. A vadgazdálkodási egység elhelyezkedése: a vadászterület földrajzi elhelyezkedését mutató

térkép, a vadászterület részletes határleírása, a vadászterület közigazgatási jellemzői, a vadászterület

birtokviszonyainak jellemzői.

2. A vadgazdálkodási adottságok jellemzése

2.1. A vadgazdálkodási körzet szerinti besorolás: a vadgazdálkodási körzet száma és neve, a

vadgazdálkodási körzet jellemzése.

2.2. Ökológiai adottságok: éghajlati, talaj és vízrajzi adottságok (domborzati viszonyok, talajtípusok

és vadgazdálkodási hatásuk, éghajlati adottságok, fontosabb folyó- és állóvizek, hidrológiai

adottságok), mezőgazdasági adottságok, erdészeti jellemzők (erdőgazdasági tájak és a

vadászterületen található erdők jellemzése az előforduló erdőtársulások, az erdők fafaj- és

korosztályviszonyai, a vad számára táplálékként figyelembe vehető cserjeszint jellemzése alapján,

az erdők tervezési időszakra prognosztizált változásai, az erdőgazdasági feltételek hatása a

vadgazdálkodásra).

2.3. Vadgazdálkodási adottságok jellemzése: a vadállomány jellemzői nagyvad, az apróvadfajok,

valamint a szőrmés és szárnyas kártevők korábbi adatai alapján értékelve, a vadállomány pillanatnyi

helyzetének értékelése, a vadászterületen található vadföldek, csenderesek és vadgazdálkodási

berendezések értékelése. Természetvédelmi szempontból kiemelt területek és előírások ismertetése.

Az üzemterv elfogadásakor meglévő vadaskertek adatai.

3. Vadgazdálkodási terv (10 éves terv a körzeti vadgazdálkodási terv alapján)

3.1.445

Nagyvadállományok kezelése: a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a muflon és a vaddisznó

javasolt tervezési módszerei és szempontjai (az állomány minőségi besorolása, a golyóérettség

kora). A nagyvad szempontjából javasolt élőhelyi beavatkozások és vadgazdálkodási fejlesztések.

Zárttéri vadtenyésztés és vadaskerti vadtartás szempontjai.

3.2.446

Apróvadállományok kezelése: a mezei nyúl, a fácán, a fogoly és a vízivad tervezési

szempontjai és módszerei (az állomány állapota), az élőhely védelem és javítás szempontjai.

Természetvédelmi jellemzők és gazdálkodási hatásaik (a vadgazdálkodást és vadászatot különösen

érintő védett területek, a vadgazdálkodást érintő természetvédelmi előírások).

3.3. A vadászterület különleges rendeltetéséből adódó feladatok és előírások.

3.4. Kutatási programban való részvétel.

4. Nyilvántartások

4.1. Vadállomány-becslési jelentések.

4.2. Jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervek.

4.3. Vadgazdálkodási jelentések.

4.4. Trófeabírálati adatok.

4.5. Egyéb, a vadgazdálkodással kapcsolatos dokumentumok: a hivatásos vadászok adatai, az

évente felhasznált egyedi azonosító jelek sorszámainak nyilvántartása, egyéb dokumentumok.

5. A vadgazdálkodási egység kijelölésére vonatkozó dokumentumok: a vadászterület kialakítására

vonatkozó tulajdonosi határozat, a vadgazdálkodási egység kijelöléséről hozott határozat, a

vadgazdálkodási egység 1:100 000 méretarányú térképen, a vadgazdálkodási határainak koordináta

jegyzéke. Saját jogon való vadgazdálkodás esetén a tulajdonosi közösség képviselőjének adatai és a

tulajdonosi közösség működési szabályzata. Haszonbérbe adás esetén: a haszonbérlő adatai és a

jóváhagyott haszonbérleti szerződés.

6. Tervezési mellékletek

6.1. Vadgazdálkodási módszertani leírások.

6.2.447

A tervben felhasznált adatok és szakirodalom forrásai.

A vadászatra jogosultak a .megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság által elkészíttetett

vadgazdálkodási üzemtervek tartalmi és formai előírásait kötelesek követni.

7. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez

A VADÁLLOMÁNYBECSLÉS ÉS AZ ÉVES VADGAZDÁLKODÁSI TERV

TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

Vadgazdálkodási egység azonosító adatai:

Adatszolgáltató neve, telephelye, kódszáma, levelezési címe, adatszolgáltatói számjele.

A) TÁBLA Becsült vadállomány

Vadállomány, (gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, vaddisznó, mezei nyúl, fácán, fogoly) szabad

területen, zárt kertben, összesen.

B) TÁBLA Egyéb fajok állománya

Megnevezés (szarka, dolmányos varjú, vetési varjú, holló, barna rétihéja, egerészölyv, héja, róka,

borz, nyest, görény, nyuszt, menyét, arany sakál) és létszám.

C) TÁBLA Állományszabályozás, vadtelepítés és értékesítés

Megnevezés, állományszabályozás (lelövés, befogás összesen) szabad területi és zárt területi

bontásban. Vadtelepítés és kibocsátás. Értékesítés, illetve felhasználás. Élő vad értékesítés.

D) TÁBLA Mesterséges vadtenyésztés

Megnevezés, (tervezett zárt téri törzsállomány, tervezett értékesítés, tervezett vásárlás, vadászatra

történő tervezett kihelyezés, tervezett kihelyezés természetes állomány pótlására, zárttéri

törzsállománynak tovább tartva) fácán, fogoly és vadkacsa esetében

E) TÁBLA Vadföldek és vadtakarmányozás

Megnevezés, (művelésre tervezett vadföld, művelésre tervezett vadlegelő) tervezett takarmány

felhasználás (szálas, szemes, lédús és táp bontásban).

F) TÁBLA Tervezett vadgazdálkodási berendezések, a vadállomány létszámára és összetételére

vonatkozó közlések, egyéb megjegyzések

A vadászatra jogosultak a minisztérium által elkészíttetett éves vadgazdálkodási terv nyomtatvány

tartalmi és formai előírásait kötelesek betartani.

8. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez448

VADGAZDÁLKODÁSI-VADÁSZATI KÉPZETTSÉGEK, KÉPESÍTÉSEK

JEGYZÉKE

I. Felsőfokú vadgazdálkodási-vadászati szakképesítés igazolására el kell fogadni:

a) A vadgazdálkodási és vadbiológiai témakörben szerzett tudományos fokozatot (egyetemi

doktori oklevél, a tudomány doktora vagy kandidátusa oklevél, PhD oklevél),

a vadgazdálkodási szakmérnöki,

a vadgazdálkodási üzemmérnöki,

a vadgazda mérnöki,

agrár képzési szakterületen osztatlan képzésben vagy mesterképzésben szerzett

oklevelet, amennyiben a differenciált szakmai képzésben a b) pontban előírt

tárgyköröket a vadgazdálkodási képzés tananyaga tartalmazta és a szakmai képzés

összesen legalább a 24 tanegység (kredit) mennyiséget elérte.

a vadgazdálkodási felsőfokú szakirányú továbbképzés során szerzett szakirányú

képzettséget igazoló

oklevelet.

b) Felsőfokú vadgazdálkodási képzettségnek minősül az 1998. január 1. és 2013. június 30.

között megszerzett

okleveles agrármérnöki,

okleveles erdőmérnöki,

állatorvos doktori,

okleveles környezetgazdálkodási agrármérnöki,

okleveles gazdasági agrármérnöki,

mezőgazdasági mérnöki

diploma, amennyiben a differenciált szakmai képzés keretében elsajátított

vadgazdálkodási szakmai tananyag a képzési idő legalább hat százalékát vagy a

megszerezhető összes tanegység (kredit) legalább hat százalékát elérte. A képzettség

megszerzését (a vadgazdálkodási szak vagy szakirány elvégzését) az oktatási intézmény

az oklevélben vagy ahhoz tartozó betétlappal igazolja. Felsőfokú szakirányú

képzettségnek minősülhet a diploma abban az esetben is, ha a differenciált

vadgazdálkodási képzés követelményeit a hallgató áthallgatás formájában teljesítette, és

azt az ilyen képzést folytató intézmény külön igazolja.

A differenciált vadgazdálkodási képzés tananyaga a következő kötelezően előírt

tárgyköröket tartalmazza:

Vadászati állattan és ökológia

Vadgazdálkodási és állomány-hasznosítási ismeretek

Vadászati jog és igazgatás

Fegyverismeret [elméleti és gyakorlati tanegység (kredit) igazolásával]

Trófeabírálat

Vadegészségtan

Intenzív vadgazdálkodás (Apróvad és nagyvad).

c) Az 1998. előtt megszerzett képesítés esetén a képesítést a vadgazdálkodás tananyagú

tárgyból tett eredményes vizsga igazolja

a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán szerzett,

az Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi, Állattenyésztési Karán szerzett,

az Állatorvostudományi Egyetemen szerzett,

a Mezőgazdasági Főiskolán szerzett,

az Erdészeti és Faipari Egyetemen a MAVOSZ által szervezett, felsőfokú

vadgazdálkodási tanfolyamon szerzett oklevél esetében.

d) Az 1996–1998. évek között megszerzett képesítés esetén a képzést folytató felsőfokú

oktatási intézmény a vadgazdálkodási szakirány elvégzését az oklevéllel (diplomával)

vagy az oklevél számát is tartalmazó bizonyítvánnyal, illetve betétlappal is igazolja.

II. Középfokú vadgazdálkodási-vadászati szakképesítés igazolására el kell fogadni:

a vadgazdálkodási technikusi szakképesítést,

a vadász-vadtenyésztő szakmunkás-bizonyítvány mellé szerzett érettségi bizonyítványt

vagy ilyen szakképesítéshez kapcsolódó érettségi-képesítő bizonyítványt,

vadgazdálkodási technológus felsőfokú szakképzésben szerzett bizonyítványt,

az erdész-technikusi szakképesítést,

az erdészeti szakmunkás-bizonyítvány – az erdőgazdasági gépkezelői és erdészeti

faipari kivételével – mellé szerzett érettségi bizonyítványt vagy ilyen szakképesítéshez

kapcsolódó érettségi-képesítő bizonyítványt.

III. Alapfokú vadgazdálkodási-vadászati szakképesítés igazolására el kell fogadni:

a vadász-vadtenyésztő szakmunkás-bizonyítványt.

9. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez449

I. A hivatásos vadászok nyilvántartása

HIVATÁSOS VADÁSZOK HATÓSÁGI NYILVÁNTARTÁSA

A FOGLALKOZTATÓ VADÁSZATRA JOGOSULTAK SZERINT

MINTA

MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDMŰVELÉSÜGYI IGAZGATÓSÁGA

……………………………………………………………………………………………

A vadászatra jogosult neve:

székhelye, címe: , telefonja:

vadászterülete kódszáma: nagysága: ha

Hivatásos vadász alkalmazási kötelezettség (fő):

– vadászterület nagysága szerint:

– hatósági intézkedés szerint:

– irányító munkakörben:

Összesen:

Az esküt tett hivatásos vadász sorszám családi

név

utónév anyja

családi

neve

anyja

utóneve születési

hely, idő lakcím szakképesítése,

okirat száma/

kibocsátója

fegyvertartási

engedély száma esküokmány

száma szolgálati

igazolványa/

jelvénye száma

intézkedés, a

határozat

száma

10. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez450

I. A hivatásos vadász esküjének szövege

Én, ....................... hivatásos vadász, esküszöm, hogy a gondjaimra bízott vadállományra,

vadászterületre és a vadászati berendezésekre lelkiismeretesen vigyázok. Feladataimat a

jogszabályok rendelkezéseinek, a kapott utasításoknak és a szakmai szabályoknak megfelelően

teljesítem. A vadgazdálkodás érdekeit sértő cselekmények megelőzésére a szükséges intézkedéseket

megteszem. Mindazokkal a személyekkel szemben – a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően –

eljárok, akik a vadgazdálkodás, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a természetvédelem és

általában a tulajdon érdekeit sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsítanak.

II. A hivatásos vadász esküokmánya

MINTA

.................................................... MEGYEI

VADÁSZATI HATÓSÁG

ESKÜOKMÁNY

Igazolom, hogy ........................................................................... születési hely, idő:

............................................................. lakos

a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 51. §

(1) bekezdésében foglaltak szerint előírt szolgálati esküt a mai napon előttem letette.

Ennek alapján az „esküt tett hivatásos vadászok nyilvántartásá”-ba, .................................... sorszám

alatt bevezettem.

Kelt, .……….. év .......................................... hó ...... nap

.............................................

vadászati hatóság

11. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez451

I. A hivatásos vadász szolgálati igazolvány

A rendészeti feladatokat ellátók szolgálati igazolványa az egyes rendészeti feladatokat ellátó

személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító

módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 10. § (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal

rendelkező

1. Az ISO 7810 (1995) vagy azzal egyenértékű szabványnak megfelelő, ID-1 méretű, többrétegű,

melegen laminált, műanyag kártya, amely megfelel az „A” okmányvédelmi kategóriának.

2. Az alapanyagba integrált arckép méretének legalább 30x24 mm-nek kell lenni. Az

arcképmezőn belül az áll és a fejtető közötti résznek a teljes képmagasság 70-80%-a

közöttinek kell lenni.

II. A hivatásos vadász szolgálati jelvénye

1. A szolgálati azonosító jelvény 80 mm magas, 60 mm széles ovális, felül „RENDÉSZETI

FELADATELLÁTÁS” felirat, alul hat számjegyből álló sorszám található. A középső

síkban, 45 mm átmérőjű egyedi logó kap helyet, melynek alsó széle az alapjelvény aljától

10 mm-re van.

2. A szolgálati azonosító jelvény fekete bőralátéten rögzített, mely gombolásos kivitelű. A

bőralátét 2 mm-rel szélesebb a fémjelvénynél, felül a gombolás céljára lyukasztott és

hasított.

3. Egyedi logó:

45 mm átmérőjű, zöld alapszínű jelvény, közepén jobbra néző gímszarvas bika fejalakjával,

amelyet jobbról és balról félkört alkotó négy-négy darab tölgyfalevél díszít. Az alsó részén

,,HIVATÁSOS VADÁSZ” felirat látható.

III. A hivatásos vadász szolgálati naplója

Szolgálat

kezdete

hó, nap,

óra, perc

Esemény,

intézkedés

(területellenőrzés,

vadvédelmi,

vadkárelhárírási és

vadászattal

kapcsolatos

bejegyzés)

Szolgálat

vége hó,

nap, óra,

perc

…………… MEGYEI

VADÁSZHATÓSÁG

HIVATÁSOS VADÁSZ

SZOLGÁLATI NAPLÓJA

(Érvényes visszavonásig!)

Igazolom, hogy e szolgálati napló vezetésére

………………………………………………….…..

(név)

……………………….……. (születési hely, idő)

jogosult

A szolgálati napló 100 számozott oldalt tartalmaz.

Kelt: 20… ………………… hó ….. napján

…………………………….

vadászati hatóság

12. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez

EGYÉNI LŐJEGYZÉK VADÁSZJEGGEL RENDELKEZŐ VADÁSZOK RÉSZÉRE

105 103 mm

EGYÉNI LŐJEGYZÉK VADÁSZJEGYHEZ ……………. évre Állami vadászjegy sorszáma:

Vadászterület Elejtés ideje

Vad a jogosult megnevezése kódszáma faj, ivar darab azonosítójel

Vadászterület Elejtés

ideje Vad

a jogosult megnevezése kódszáma faj, ivar darab azonosítójel

13. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez

I.452

TÁRSASVADÁSZATI NAPLÓ ÉS TERÍTÉKNYILVÁNTARTÁS TARTALMA

I.

TÁRSASVADÁSZATI NAPLÓ ÉS TERÍTÉKNYILVÁNTARTÁS TARTALMA

........................... MEGYEI Nyilvántartási szám: ...........................

VADÁSZATI HATÓSÁG

Vadászatra jogosult neve:

kódja: ––––

TÁRSASVADÁSZATI NAPLÓ

ÉS TERÍTÉKNYILVÁNTARTÁS

(Érvényes visszavonásig!)

Ezen napló 100 számozott lapot tartalmaz.

Kelt: .............................., 20.......... év ........................................ hó .......... nap.

P. H.

.......................................................

.....

vadászati hatóság

Társasvadászati napló és terítéknyilvántartás vezetésre jogosultak

Név Érvényesség Megbízó Aláírás

VADÁSZAT HELYE: ........................................

IDEJE: .................................................................

Társasvadászaton részt vevő vadászok

vadász neve jegy/engedély száma balesetvédelmi oktatás elismerése,

aláírás

Elejtett vad

apróvad nagyvad

faj db faj db azonosító jel*

fácán vaddisznó

– kakas – kan

– tyúk – koca

– süldő

mezei nyúl – malac

Összesen:

vadréce gímszarvas

– tehén

– ünő

– borjú

Összesen:

dámszarvas

– tehén

vadlúd – ünő

– borjú

Összesen:

muflon

– juh

– jerke

– bárány

Összesen:

őz

– suta

– gida

Összesen:

egyéb

Megjegyzés: * (további krotáliák)

Vadászatvezető: ..............................................................

II.

EGYÉNI VADÁSZATI NAPLÓ ÉS TERÍTÉK-NYILVÁNTARTÁS TARTALMA

II.

EGYÉNI VADÁSZATI NAPLÓ ÉS TERÍTÉK-NYILVÁNTARTÁS TARTALMA

………………… MEGYEI Nyilvántartási szám: ………………

VADÁSZATI HATÓSÁG

Vadászatra jogosult neve:

…………………………………………………………………………..

Kódja: ––––

EGYÉNI VADÁSZATI NAPLÓ

ÉS TERÍTÉKNYILVÁNTARTÁS

Ezen napló 100 számozott lapot tartalmaz.

Kelt: …………………………., 20………. év …………………………….. hó …….. nap.

P. H.

………………

………………

…

vadászati

hatóság

Kivonat a …./2004. (…. …..) FVM rendeletből:

Egyéni vadászati módok esetén a jogosult köteles a vadászatok rendjére vonatkozó

rendelkezéseket megismerni, továbbá azt a vadászati naplóba is bejegyezni.

Vadászat helyi szabályzata:

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

………………………………………….

vadászatra jogosult

Vadásztársasági tagok és hivatásos vadászok vadászjegy nyilvántartója

Név Vadászjegy száma

Be-

jegy-

zés

sor-

száma

V A D Á S Z A T

kezdete

(dátum,

idő)

biztonsági körzet

(terület)

vagy les megnevezése,

vadászati mód

vadászaton résztvevők

neve,

vadász vendég

vadászjegy/engedély száma

vége

(dátum,

idő)

Z S Á K M Á N Y Megjegyzés

(hibázás, sebzés,

áeü. okból történt elejtés,

a vaddal kapcsolatos intézkedés stb.)

Aláírás

faja ivara db azonosítójel száma

14. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez

I.453

ÁLLAMI VADÁSZJEGY

I.

ÁLLAMI VADÁSZJEGY

MINTA külső és hátsó fedőlapja

Szigorú számadású nyomtatvány

MINTA első és második oldala

II.454

ÁLLAMI VADÁSZATI ENGEDÉLY

II.

ÁLLAMI VADÁSZATI ENGEDÉLY

MINTA külső fedőlapja

Szigorú számadású nyomtatvány

MINTA 1. oldala

III.

EGYÉNI LŐJEGYZÉK VADÁSZATI ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ VADÁSZ RÉSZÉRE

EGYÉNI LŐJEGYZÉK VADÁSZATI ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ VADÁSZ RÉSZÉRE

Vadászterület Elejtés Vad

A vadászatra jogosult által megbízott kísérő köteles vezetni

a jogosult megnevezése

kódszáma helye ideje faj megnevezése

ivar db azonosítójel egyéb

15. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez455

16. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez

TRÓFEÁS VAD KOROSZTÁLY BESOROLÁSA

TRÓFEÁS VAD KOROSZTÁLY BESOROLÁSA

Gímszarvas Dámszarvas Őz Muflon

Első agancsú – 24 hónapos kor alatt

Fiatal 2–5 év 2–4 év 2–3 év 2–3 év

Középkorú 6–10 év 5–9 év 4–5 év 4–6 év

Öreg 11 évtől 10 évtől 6 évtől 7 évtől

17. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez456

TRÓFEA BÍRÁLATI LAP

Vadfaj:

MINTA

Vadászati hatóság neve: Ügyszám:

Vadgazdálkodási egység neve: Ügyintéző neve:

Vadazonosító szám:

Elejtő neve:

Vadászjegy vagy vadászati engedély száma:

Elejtés ideje:

Trófea bírálati adatai:

Minősítés:

Mellékletként csatolt egyéb igazolások felsorolása (jegyzőkönyv elhullásról, gázolásról, állat-

egészségügyi elejtésről

stb.):

Kelt: ............... év ..... hó ..... napján

P. H.

................................................

kiadmányozó

18. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez

I.457

II.458

TRÓFEA KIVITELI ENGEDÉLY

TRÓFEA KIVITELI ENGEDÉLY

....................................................................................... Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi

Igazgatóság

Sorszám: ..... /év)/ .....

Megnevezés Mennyiség Megjelölés azonosító jel, kísérőokmány száma

A kiállított igazolásom felsorolásában megnevezett elhullott vagy nem közvetlenül elejtésből

származó trófea, illetve hullott agancs az országból kiszállítható.

Kiállítva: ............................., .......... év ..................................... hó ..... napján

P. H.

.........................................

vadászati hatóság

19. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez459

I.

MEZŐGAZDASÁGI VADKÁROK ELŐZETES BECSLÉSE

(Jegyzőkönyv)

Készült:

(károsult)............................................................................................................................................

.. vadkár ügyében.

Jelen vannak alulírottak:

1. Vadkárral érintett területek

a) a ....................... fekvő ..................-val bevetett ............ ha .......... m2 területű ingatlanból ......... ha

........ m2 területen,

b) a ....................... fekvő ..................-val bevetett ............ ha .......... m2 területű ingatlanból ......... ha

........ m2 területen,

c)

2. A kárbecslő megállapítása szerint a terméseredményt a következő tényezők befolyásolják:

a) alatti esetben .................................... ......%-ban

................................................................... ......%-ban

vadkár ......%-ban

b) alatti esetben ................................. ......%-ban

.................................................................. ......%-ban

vadkár ......%-ban

c).............................................................

3. A vadkárt ....................................... vad okozta.

4. A károsult a szakértő megállapítása szerint a következő vadkárelhárító intézkedéseket tette:

5. A vadászatra jogosult a szakértő megállapítása szerint a következő vadkárelhárító

intézkedéseket tette:

6. Mikor következett be a vadkár:

.....................................................................................................................................

7. A vadgazdálkodó egység megnevezése: ................................ kódszáma:

..........................................

Kelt: ................................., ......... év ..................... hó ...... napján

.............................................

kárbecslő

A felek a jelen lévő képviselőinek a szakértő fenti megállapításaira tett esetleges észrevételei:

Kelt: ................................., ......... év ..................... hó ...... napján

...................................................... képviseletében

.............................................

aláírás

...................................................... képviseletében

.............................................

aláírás

MEZŐGAZDASÁGI VADKÁROK VÉGLEGES BECSLÉSE

(Jegyzőkönyv)

Készült:

(károsult)..........................................................................................................................................

vadkár ügyében.

Jelen vannak alulírottak:

1. A vadkárral érintett területek

a) a ............. dűlőben fekvő ..............-val bevetett ......... ha ........ m2 területű ingatlanból .......... ha

............ m2 területen,

b) a ............. dűlőben fekvő ..............-val bevetett ......... ha ........ m2 területű ingatlanból .......... ha

............ m2 területen,

c)

2. Az állapotminősítési átlag termésére vonatkozó adatok alapján a vadkár mértéke (árutőzsdei

átlagár, illetve ennek hiányában a becsült értékesítési ár levonva a termény betakarítási, tisztítási,

tárolási és szállítási költségét):

a) alatti esetben ...% ...... t ...... kg, ......... Ft,

értéke

b) alatti esetben ...% ...... t ...... kg, ......... Ft,

értéke

c)......................................................

Összesen: ......... Ft

3. A kárbecslő véleménye szerint az összes kárigény (levonva a termelő esetleg felróható

magatartása következtében előállott kár).............................. Ft.

Kelt: ................................., ......... év ..................... hó ...... napján

.............................................

kárbecslő

II.

ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN OKOZOTT VADKÁROK ELŐZETES BECSLÉSE

(Jegyzőkönyv)

Készült:

(károsult)....................................... vadkár ügyében.

Jelen vannak alulírottak:

1. Vadgazdálkodó egység megnevezése:

kódszáma:

2. Erdőgazdálkodó megnevezése:

3. Községhatár megnevezése:

4. Erdőtag száma:

erdőrészlet megnevezése:

területe: ............ ha

5. Az erdősítés eredete

a) természetes mageredetű:

b) természetes sarjeredetű:

c) mesterséges erdőfelújítás:

6. Sikeresen erdősült terület:

7. Elszámolható célállomány típus:

8. Az erdősítés készültségi foka:

9. A károsítást okozó vadfaj megnevezése:

10. A károsítás időpontja:

11. A károsítás mértéke: .........%

12. Károsult redukált terület: ......... ha

(sikeresen erdősült terület károsítási%)

13. A károsult a szakértő megállapítása szerint a következő vadkárelhárító intézkedést tette:

14. A vadászatra jogosult a szakértő megállapítása szerint a következő vadkárelhárító

intézkedéseket tette:

Kelt: ................................., ......... év ..................... hó ...... napján

.............................................

kárbecslő

A felek jelen lévő képviselőinek a szakértő fenti megállapításaira tett esetleges észrevételei:

Kelt: ................................., ......... év ..................... hó ...... napján

...................................................... képviseletében

.............................................

aláírás

...................................................... képviseletében

.............................................

aláírás

III.

ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN OKOZOTT VADKÁROK VÉGLEGES BECSLÉSE

(Jegyzőkönyv)

Készült:

(károsult) ................................. vadkár ügyében.

Jelen vannak alulírottak:

1. Vadgazdálkodó egység megnevezése:

kódszáma:

2. Erdőgazdálkodó megnevezése:

3. Községhatár megnevezése:

4. Erdőtag száma:

erdőrészlet megnevezése:

területe: ha

5. Az erdősítés eredete

a) természetes mageredetű:

b) természetes sarjeredetű:

c) mesterséges erdőfelújítás:

6. Sikeresen erdősült terület:

7. Elszámolható célállomány típus:

8. Az erdősítés készültségi foka:

9. A károsítást okozó vadfaj megnevezése:

10. A károsítás időpontja:

11. A károsítás mértéke: %

12. Károsult redukált terület: ha

(sikeresen erdősült terület x károsítási %)

13. A kárérték megállapításánál figyelembe vett károsított erdő értéke: Ft/ha

14. Az erdőrészletben keletkezett kár értéke: Ft

(károsult redukált terület/ha x erdő értéke Ft/ha)

15. A kárbecslő véleménye szerint az összes kárigény: Ft

Kelt: ...................., .......... év ............ hó ............ napján

...................................

kárbecslő

20. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez460

A VADÁSZHATÓ ÁLLATOK ÉS A HULLOTT AGANCS VADGAZDÁLKODÁSI

ÉRTÉKE

Faj Érték (ezer Ft/egyed)

gímszarvas

bika (trófea szerint)

5,00 kg-ig 600

5,01–10,00 kg-ig 1000

10,01 kg-tól 3750

tar fejű és agancsfejlesztő (barkás) 1000

tehén, ünő 200

borjú 100

dámszarvas, szikaszarvas

bika (trófea szerint)

3,00 kg-ig 400

3,01 kg-tól 850

tar fejű és agancsfejlesztő (barkás) 600

tehén, ünő 150

borjú 100

őz

bak (trófea szerint)

350 g-ig 200

351 g-tól 600

tar fejű és agancsfejlesztő (barkás) 350

suta 100

gida 50

muflon

kos (trófea szerint)

70 cm-ig 350

70,01 cm-től 600

juh, jerke 100

bárány 50

vaddisznó

kan (trófea szerint)

12–18 cm-ig 250

18,01 cm-től 600

koca

50 kg-tól 250

süldő 100

malac (20 kg-ig) 50

(zsigerelt testtömeg szerint)

zerge 50

mezei nyúl 20

üregi nyúl 10

fácán

- kakas 10

- tyúk 20

fogoly 50

nyári lúd 20

vetési lúd 20

nagy lilik 20

tőkés réce 10

szárcsa 10

erdei szalonka 10

örvös galamb 10

balkáni gerle 10

egyéb vadászható állatfajok 5

hullott agancs (kg-ja) 5

21. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez

A VADÁSZATI HATÓSÁG OKMÁNYAI ÉS JELVÉNYE

I.461

I.

VADÁSZATI HATÓSÁGI IGAZOLVÁNY

MINTA

külső oldala

Szigorú

számadású

nyomtatvány

A) B)

MEGYEI VADÁSZATI HATÓSÁG ORSZÁGOS VADÁSZATI HATÓSÁG

................................................ ................................................

fénykép helye fénykép helye

NÉV NÉV

BEOSZTÁS BEOSZTÁS

................................................ ................................................

saját kezű aláírás saját kezű aláírás

P. H. P. H.

................................................ ................................................

vadászati hatóság vezetője vadászati hatóság vezetője

Az igazolvány visszavonásig érvényes.

Kiállítva: ................................................ Nyilv. sz.: ................................................

II.462

A VADÁSZATI HATÓSÁGI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZEMÉLYEK JELVÉNYE

A szolgálati igazolványba fűzött 43 mm átmérőjű, bronz alapszínű fémérme, melyet alulról

Magyarország színes címere, jobbról, valamint balról félkör alakban futó tölgyfalevél koszorú

díszít. Közepén gímszarvas bika fejalak, a felső részén ,,VADÁSZATI HATÓSÁG'' felirat látható.

Hátulsó oldalán a sorszám szerepel.

III.463

A VADÁSZATI HATÓSÁGI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZEMÉLYEK KITŰZŐ JELVÉNYE

18 mm átmérőjű, bronz alapszínű fémjelvény, melyet alulról Magyarország címere és mellette

jobbról és balról kiindulva, félkör alakban futó tölgyfalevél koszorú díszít. Közepén gímszarvas

bika fejalak, a felső részén ,,VADÁSZATI HATÓSÁG'' felirat látható.

22. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez464

23. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez

AZ ORSZÁGOS VADGAZDÁLKODÁSI ADATTÁR ADATSZOLGÁLTATÁS DÍJAI

1. Vadgazdálkodási adatok kiadása (állománybecslés, vadgazdálkodási jelentés és trófeabírálati

adatok):

– Egy évre és egy vadászterületre vonatkozó teljes körű adatkiadás: 4 000 Ft

– Több évre és egy vadászterületre vonatkozó teljes körű adatkiadás, minden további évre

vonatkozóan: 1 300 Ft

– Összesítő statisztikai adatok megyei és vadgazdálkodási körzetre vonatkozóan: 1 300 Ft

2. Térképi adatok kiadása

– Egy vadászterület 1:100 000 méretarányú papírtérképe: 2 500 Ft

– Egy vadászterület 1:50 000 méretarányú papírtérképe: 2 500 Ft

– Vadgazdálkodási táj, körzet vagy megyei vadgazdálkodási térkép – részletek számától függően –

A1 méretű laponként: 20 000 Ft

– Vadászterület digitális térkép alapján való felmérése, a települési közigazgatási területek közötti

megoszlása, a vadászterületen belül vadászterületnek nem minősülő földrészletek térképi

meghatározása, vadászterületenként: 6 000 Ft

3. Egyéb adatszolgáltatás

– Vadászterületek egységes, országos kódjegyzéke: 12 000 Ft

– Egyéb jegyzékek és külön igényeknek megfelelő adatszolgáltatás: 6 000 Ft/óra

4. Oktatási és tudományos kutatási célú adatszolgáltatás

– Oktatási célú felhasználásra (diploma vagy szakdolgozat, tudományos diákköri dolgozat) történő

adatszolgáltatás: díjmentes

– Szakirányú kutatási célra történő adatszolgáltatás: 90% kedvezmény

– Körzeti vadgazdálkodási terv papír adathordozón: 30 000 Ft/db/körzet

– Körzeti vadgazdálkodási terv kompaktlemezen (CD-ROM): 10 000 Ft/db/körzet

Az adatszolgáltatást írásban kell kérelmezni, melyhez az esetleges díjkedvezményre való

jogosultságot is igazolni szükséges.

24. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez465

I.

VADÁSZKUTYA VADÁSZATI ALKALMASSÁGI VIZSGA IGAZOLVÁNYA

I.

VADÁSZKUTYA VADÁSZATI ALKALMASSÁGI VIZSGA IGAZOLVÁNYA

II.

VADÁSZKUTYA ALKALMASSÁGI VIZSGA

ÖSSZESÍTŐ

II.

VADÁSZKUTYA ALKALMASSÁGI VIZSGA

ÖSSZESÍTŐ

megye

Vizsga helye: Időpontja: Jellege:

Rendező szerv:

Vezető bíró: Bírók:

KUTYA TULAJDONOS

Fajta Név Ivar Törzs-

könyv

vagy regisztrá-

ciós szám

Igazol-

vány

szám

Vizsga-

minősítés

Név Cím Vadász-

jegy

száma

Vadá-

szatra

jogosult

1 A törvényt az Országgyűlés az 1996. június 18-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1996.

július 3.

2 A Vtv. 100. §-a (1) bekezdésének a) pontját az Alkotmánybíróság a 41/2008. (IV. 17.) AB

határozatának 1. pontjával megsemmisítette 2008. április 17. napjával.

3 A Vtv. 1. § (1) bekezdése a 2011: CCI. törvény 121. §-a szerint módosított szöveg.

4 A Vtv. 1. §-ának (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 33. § (5) bekezdése és a 2009: LVI. törvény

135. §-a szerint módosított szöveg.

5 A Vtv. 1. §-ának (3) bekezdése a 2009: XXVIII. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított

szöveg. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját

követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

6 A Vhr. 1. §-a a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

7 A Vhr. 1. § (1) bekezdés b) pontja a 72/2012. (VII. 24.) VM rendelet 11. § (1) bekezdésével

megállapított szöveg.

8 A Vhr. 1. § (2) bekezdése a 72/2012. (VII. 24.) VM rendelet 11. § (2) bekezdésével megállapított

szöveg.

9 A Vtv. 5. §-a a 2009: LVI. törvény 136. §-a szerint módosított szöveg.

10 A Vtv. 6. §-ának (2) bekezdése az 1998: LXXVIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

11 A Vhr. 2. §-a a 42/2006. (V. 31.) FVM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

12 A Vhr. 2. § (1) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított

szöveg.

13 A Vhr. 2. § (3) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 2. § (2) bekezdésével megállapított,

nyitó szövegrésze a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 40. § a) pontja szerint módosított szöveg.

14 A Vhr. 2. § (6) bekezdését a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 47. § (2) bekezdés a) pontja hatályon

kívül helyezte.

15 A Vhr. 3. §-a a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

16 A Vtv. 9. § (1a) bekezdését a 2013: CCLII. törvény 49. § (1) bekezdése iktatta be.

17 A Vtv. 9. §-ának (2) bekezdése a 2009: XXVIII. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított

szöveg. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját

követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

18 A Vtv. 9. §-ának (4) bekezdése a 2009: XXVIII. törvény 4. § (3) bekezdésével megállapított

szöveg. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját

követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

19 A Vhr. 4. §-át a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 47. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül

helyezte.

20 A Vtv. 11. § (3) bekezdése a 2007: CVI. törvény 56. § (1) bekezdésének l) pontja, a 2009: LVI.

törvény 136. §-a szerint módosított szöveg.

21 A Vtv. 11. §-ának (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 33. § (5) bekezdése és a 2007: CVI.

törvény 58. § (1) bekezdésének n) pontja szerint módosított szöveg.

22 A Vtv. 12. §-a eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatta az 1998: LXXVIII.

törvény 2. §-a, szövege a 2004: XCIV. törvény 1. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

23 A Vtv. 12. §-ának (2) bekezdését az 1998: LXXVIII. törvény 2. §-a iktatta be, egyidejűleg a §

eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatva. A Vtv. 12. §-ának (2) bekezdése a

2009: XXVIII. törvény 4. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 17.

§ (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult eljárásokban kell

alkalmazni.

24 A Vtv. 12. §-ának (3) bekezdését az 1998: LXXVIII. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2004:

XCIV. törvény 1. §-ának (2) bekezdésével megállapított és a 2009: LVI. törvény 135. §-a szerint

módosított szöveg.

25 A Vtv. 12. § (4) bekezdését a 2004: XCIV. törvény 1. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a

2009: XXVIII. törvény 4. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 17.

§ (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult eljárásokban kell

alkalmazni.

26 A Vtv. 12. § (5) bekezdését a 2007: XVI. törvény 10. §-a iktatta be, szövege a 2009: XXVIII.

törvény 4. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 17. § (1) bekezdése

alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

27 A Vhr. 6. §-a a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

28 A Vhr. 7. §-a (1) bekezdésének második mondata a 42/2006. (V. 31.) FVM rendelet 4. §-ával

megállapított szöveg.

29 A Vhr. 8. § (1) bekezdés bevezető szövegrésze a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 5. § (1)

bekezdésével megállapított szöveg.

30 A Vhr. 8. § (4) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 5. § (2) bekezdésével megállapított

szöveg.

31 A Vhr. 9. §-ának (2) bekezdése a 42/2006. (V. 31.) FVM rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

32 A Vhr. 9. § (3) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

33 A Vhr. 11. §-a a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

34 A Vtv. 14. § (1) bekezdése a 2004: XCIV. törvény 2. §-ának (1) bekezdésével megállapított

szöveg.

35 A Vtv. 14. § (2) bekezdése a 2004: XCIV. törvény 2. §-ának (1) bekezdésével megállapított

szöveg.

36 A Vtv. 14. § (3) bekezdésének első mondata a 2004: XCIV. törvény 2. §-ának (2) bekezdésével

megállapított szöveg.

37 A Vtv. 14. §-ának (5) bekezdését a 2009: XXVIII. törvény 17. § (8) bekezdésének d) pontja

hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009.

május 15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

38 A Vhr. 12. § (2) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 8. § (1) bekezdésével megállapított

szöveg.

39 A Vhr. 12. §-ának (3) bekezdését a 42/2006. (V. 31.) FVM rendelet 7. §-a iktatta be, szövege a

7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

40 A Vhr. 12. §-ának (4) bekezdését a 42/2006. (V. 31.) FVM rendelet 7. §-a iktatta be.

41 A Vhr. 12. §-ának (5) bekezdését a 42/2006. (V. 31.) FVM rendelet 7. §-a iktatta be.

42 A Vhr. 12. § (6) bekezdését a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 8. § (2) bekezdése iktatta be.

43 A Vhr. 13. §-ának (3) bekezdését a 42/2006. (V. 31.) FVM rendelet 8. §-a iktatta be, szövege a

7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.

44 A Vhr. 13. §-ának (4) bekezdését a 42/2006. (V. 31.) FVM rendelet 8. §-a iktatta be.

45 A Vtv. 16. § (1) bekezdése a 2007: XVI. törvény 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

46 A Vtv. 16. §-ának (2) bekezdése a 2009: XXVIII. törvény 4. § (6) bekezdésével megállapított

szöveg. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját

követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

47 A Vtv. 16. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 135. §-a szerint módosított szöveg.

48 A Vtv. 16. § (4) bekezdése a 2007: XVI. törvény 11. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

49 A Vtv. 16. § (5) bekezdése a 2007: CVI. törvény 58. § (1) bekezdésének n) pontja szerint

módosított szöveg.

50 A Vhr. 14/A. §-át a 42/2006. (V. 31.) FVM rendelet 9. §-a iktatta be, szövege a 7/2010. (II. 2.)

FVM rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.

51 A Vtv. 17. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 136. §-a szerint módosított szöveg.

52 A Vtv. 17. § (6) bekezdése a 2004: XCIV. törvény 3. §-ának (1) bekezdésével megállapított

szöveg.

53 A Vtv. 17. § új (7) bekezdését a 2004: XCIV. törvény 3. §-ának (2) bekezdése iktatta be,

egyidejűleg az eredeti (7) bekezdés számozását (8) bekezdésre változtatva.

54 A Vtv. 17. § eredeti (7) bekezdésének számozását a 2004: XCIV. törvény 3. §-ának (2) bekezdése

(8) bekezdésre változtatta.

55 A Vhr. 15. § (2) bekezdése az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg,

alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4) bekezdését és 31. §-

át.

56 A Vhr. 15. § (3) bekezdését a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 11. §-a iktatta be.

57 A Vtv. 18. §-a (2) bekezdésének első mondata a 2006: CIX. törvény 34. §-a szerint módosított

szöveg.

58 A Vtv. 19. §-ának (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 34. §-a, a 2007: LXXXII. törvény 13. § (1)

bekezdésének 27. pontja szerint módosított szöveg.

59 A Vtv. 19. §-a (2) bekezdésének g) pontja a 2009: XXXVII. törvény 114. § (1) bekezdésével

megállapított szöveg. E módosító törvény 113. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július

10. napját követően megindult közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.

60 A Vhr. 16. § (1) bekezdés c) pontját a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 12. §-a iktatta be.

61 A Vtv. 20. §-ának (1) bekezdése a 2009: XXVIII. törvény 4. § (7) bekezdésével megállapított

szöveg. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját

követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

62 A Vtv. 20/A. §-át a 2009: LVI. törvény 134. § (1) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 428.

§-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

63 A Vtv. 21. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 33. § (5) bekezdése

szerint módosított szöveg.

64 A Vtv. 22. §-ának (1) bekezdése a 2009: XXVIII. törvény 4. § (8) bekezdésével megállapított

szöveg. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját

követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

65 A Vtv. 22. § (2) bekezdése a 2004: XCIV. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

66 A Vtv. 22. §-ának (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 33. § (5) bekezdése szerint módosított

szöveg.

67 A Vtv. 22. §-ának (6) bekezdését az 1998: LXXVIII. törvény 3. §-a iktatta be, szövege a 2006:

CIX. törvény 33. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

68 A Vtv. 23. §-a a 2009: XXVIII. törvény 4. § (9) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító

törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult

eljárásokban kell alkalmazni.

69 A Vtv. 24. § (2) bekezdés bevezető szövegrésze a 2006: CIX. törvény 33. § (5) bekezdése, a

2009: LVI. törvény 135. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján

a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

70 A Vtv. 24. §-ának (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 33. § (5) bekezdése szerint módosított

szöveg.

71 A Vhr. 17. §-a a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 13. §-ával megállapított szöveg.

72 A Vhr. 18. § (2) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 14. §-ával megállapított szöveg.

73 A Vhr. 19. §-a a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 15. §-ával megállapított szöveg.

74 A Vtv. 25. §-a (2) bekezdésének eredeti második mondatát a 2006: CIX. törvény 34. §-a hatályon

kívül helyezte.

75 A Vtv. 25/A. §-át megelőző alcímet a 2009: XXVIII. törvény 4. § (10) bekezdése iktatta be. E

módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően

indult eljárásokban kell alkalmazni.

76 A Vtv. 25/A. §-át a 2009: XXVIII. törvény 4. § (10) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 17.

§ (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult eljárásokban kell

alkalmazni.

77 A Vtv. 27. §-a az 1998: LXXVIII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

78 A Vtv. 27. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 34. §-a szerint

módosított szöveg.

79 A Vtv. 27. §-a (1) bekezdésének b) pontja a 2006: CIX. törvény 34. §-a szerint módosított

szöveg.

80 A Vtv. 27. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 135. és 136. §-a szerint módosított szöveg, e

módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt

eljárásokban kell alkalmazni.

81 A Vtv. 27. § (3) bekezdés a) pontja a 2009: LVI. törvény 135. §-a szerint módosított szöveg, e

módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt

eljárásokban kell alkalmazni.

82 A Vtv. 27. §-a (3) bekezdésének b) pontja a 2006: CIX. törvény 33. § (1) bekezdésével

megállapított szöveg.

83 A Vtv. 27. § (6) bekezdése a 2009: LVI. törvény 134. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e

módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt

eljárásokban kell alkalmazni.

84 A Vhr. 21. § (3) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 16. §-ával megállapított szöveg.

85 A Vhr. 21. § (4) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 16. §-ával megállapított szöveg.

86 A Vtv. 28. §-ának (4) bekezdése a 2009: XXVIII. törvény 4. § (11) bekezdésével megállapított

szöveg. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját

követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

87 A Vtv. 28. §-ának (5) bekezdését a 2009: XXVIII. törvény 4. § (11) bekezdése iktatta be. E

módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően

indult eljárásokban kell alkalmazni.

88 A Vtv. 28. §-ának (6) bekezdését a 2009: XXVIII. törvény 4. § (11) bekezdése iktatta be. E

módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően

indult eljárásokban kell alkalmazni.

89 A Vtv. 30. §-át megelőző alcímet a 2004: XCIV. törvény 5. §-ának (1) bekezdése iktatta a

szövegbe.

90 A Vtv. 30. § (1) bekezdésének második mondata a 2004: XCIV. törvény 5. §-ának (2)

bekezdésével megállapított szöveg.

91 A Vtv. 30. §-ának (2) bekezdése a 2009: XXVIII. törvény 4. § (12) bekezdésével megállapított

szöveg. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját

követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

92 A Vtv. 30. § (3) bekezdését a 2004: XCIV. törvény 5. §-ának (4) bekezdése iktatta szövegbe.

93 A Vtv. 30. § (4) bekezdését a 2004: XCIV. törvény 5. §-ának (4) bekezdése iktatta szövegbe.

94 A Vhr. 22. § (3) bekezdését az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 30. §-ának (1) bekezdése

hatályon kívül helyezte.

95 A Vtv. 31. § új (2) bekezdését a 2007: XVI. törvény 12. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–

(3) bekezdésének számozását (3)–(4) bekezdésre változtatta.

96 A Vtv. 31. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2007: XVI.

törvény 12. §-a.

97 A Vtv. 31. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2007: XVI.

törvény 12. §-a.

98 A Vtv. 32. §-a a 2009: XXVIII. törvény 4. § (13) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító

törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult

eljárásokban kell alkalmazni.

99 A Vhr. 24. §-a (2) bekezdésének második mondatát a 61/2007. (VII. 13.) FVM rendelet 5. §-a

hatályon kívül helyezte.

100 A Vhr. 24. §-ának (5) bekezdését a 61/2007. (VII. 13.) FVM rendelet 5. §-a hatályon kívül

helyezte.

101 A Vtv. 33. §-ának (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 33. § (5) bekezdése szerint módosított

szöveg.

102 A 35. § (2) bekezdése a 2008: XLVI. törvény 80. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E

módosító törvény 74. §-a alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 1-jét követően indult

eljárásokban kell alkalmazni.

103 A Vtv. 35. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 136. §-a szerint módosított szöveg, e módosító

törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell

alkalmazni.

104 A Vtv. 36. §-át az Alkotmánybíróság a 64/2003. (XII. 18.) AB határozatának 1. pontjával

megsemmisítette, 2004. június 30. napjával.

105 A Vtv. 37. §-a eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatta a 2009: XXVIII.

törvény 4. § (14) bekezdése.

106 A Vtv. 37. §-ának (2) bekezdését a 2009: XXVIII. törvény 4. § (14) bekezdése iktatta be,

egyidejűleg a § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatva. E módosító törvény 17.

§ (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult eljárásokban kell

alkalmazni.

107 A Vhr. 25. §-át a 61/2007. (VII. 13.) FVM rendelet 5. §-a hatályon kívül helyezte.

108 A Vtv. 38. §-a a 2009: XXVIII. törvény 4. § (15) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító

törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult

eljárásokban kell alkalmazni.

109 A Vtv. 38. § (3) bekezdés b) pontja a 2010: IX. törvény 12. § (5) bekezdése szerint módosított

szöveg. E módosító törvény 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 12. napját

követően indult közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.

110 A Vtv. 38/A. §-át a 2009: XXVIII. törvény 4. § (15) bekezdése iktatta be. E módosító törvény

17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult eljárásokban

kell alkalmazni.

111 A Vtv. 38/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2013: LXXXII. törvény 6. §-a szerint

módosított szöveg.

112 A Vhr. 27. §-a a 72/2012. (VII. 24.) VM rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.

113 A Vhr. 27/A. §-át a 61/2007. (VII. 13.) FVM rendelet 1. §-a iktatta be, szövege a 72/2012. (VII.

24.) VM rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.

114 A Vtv. 39. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 34. §-a szerint

módosított szöveg.

115 A Vtv. 39. §-ának (3) bekezdése a 2009: XXVIII. törvény 4. § (16) bekezdésével megállapított

szöveg. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját

követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

116 A Vtv. 41. §-ának (3) bekezdését a 2009: XXVIII. törvény 17. § (8) bekezdésének e) pontja

hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009.

május 15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

117 A Vtv. 42. §-ának (2) bekezdését a 2009: XXVIII. törvény 17. § (8) bekezdésének f) pontja

hatályon kívül helyezte, újonnan a 2015: L. törvény 1. §-a iktatta be.

118 A Vtv. 42. §-ának (3) bekezdését a 2009: XXVIII. törvény 17. § (8) bekezdésének f) pontja

hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009.

május 15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

119 A Vtv. 44. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 135. §-a szerint módosított szöveg, e módosító

törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell

alkalmazni.

120 A Vtv. 45. § (1) bekezdésének d) pontja a 2004: XCIV. törvény 7. §-ának (1) bekezdésével

megállapított szöveg.

121 A Vtv. 45. §-ának (2) bekezdése a 2004: XCIV. törvény 7. §-ának (2) bekezdésével

megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 34. §-a szerint módosított szöveg.

122 A Vtv. 45. §-ának (3) bekezdése a 2004: XCIV. törvény 7. §-ának (2) bekezdésével

megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 34. §-a szerint módosított szöveg.

123 A Vtv. 46. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 135. és 136. §-a szerint módosított szöveg, e

módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt

eljárásokban kell alkalmazni.

124 A 46. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 135. §-a szerint módosított szöveg.

125 A Vhr. 28. § (2) bekezdését a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 47. § (2) bekezdés c) pontja hatályon

kívül helyezte.

126 A Vtv. 47. § (2) bekezdésének a) pontját a 2004: XCIV. törvény 19. §-ának (1) bekezdése

hatályon kívül helyezte.

127 A Vtv. 47. § (2) bekezdésének f) pontját a 2004: XCIV. törvény 19. §-ának (1) bekezdése

hatályon kívül helyezte.

128 A Vtv. 47. § (3) bekezdése a 2004: XCIV. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

129 A Vtv. 47. § (4) bekezdése a 2009: LVI. törvény 135. §-a szerint módosított szöveg.

130 A Vhr. 29. § (2) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 19. §-ával megállapított szöveg.

131 A Vhr. 29. § (3) bekezdését a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 47. § (2) bekezdés d) pontja hatályon

kívül helyezte.

132 A Vhr. 29. § (4) bekezdését az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 6. §-a iktatta be, alkalmazási

rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4) bekezdését és 31. §-át.

133 A Vhr 30. §-a az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 7. §-ával megállapított szöveg, alkalmazási

rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4) bekezdését és 31. §-át.

134 A Vhr. 30. § (1) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 47. § (4) bekezdése szerint

módosított szöveg.

135 A Vhr. 30. § (2) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.

136 A Vtv. 48. §-ának (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 34. §-a szerint módosított szöveg.

137 A Vtv. 50. §-ának új (1) bekezdését a 2003: XIII. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be,

egyidejűleg az eredeti (1)–(4) bekezdések számozását (2)–(5) bekezdésre változtatva.

138 A Vtv. 50. § (1) bekezdése az 1997: XLVI. törvény 40. §-ának a) pontja szerint módosított

szöveg, számozását (2) bekezdésre változtatta a 2003: XIII. törvény 6. § (2) bekezdése.

139 A Vtv. 50. §-a eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta és szövegét

módosította a 2003: XIII. törvény 6. § (2) bekezdése.

140 A Vtv. 50. §-a eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2003: XIII.

törvény 6. § (2) bekezdése, szövege a 2015: L. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

141 A Vtv. 50. § (4) bekezdése az 1997: XLVI. törvény 40. §-ának b) pontja szerint módosított

szöveg, számozását (5) bekezdésre változtatta a 2003: XIII. törvény 6. § (2) bekezdése.

142 A Vtv. 51. § (1) bekezdése a 2012: CXX. törvény 31. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

143 A Vtv. 51. § (2) bekezdését a 2009: LVI. törvény 136. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító

törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell

alkalmazni.

144 A Vtv. 51. § (4) bekezdését az 1997: XLVI. törvény 40. §-ának j) pontja hatályon kívül helyezte.

145 A Vhr. 32. § (1) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 21. §-ával megállapított szöveg.

146 A Vhr. 33. § (1) bekezdése a 45/2013. (VI. 3.) VM rendelet 4. § (5) bekezdése szerint módosított

szöveg.

147 A Vhr. 33. § (2) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 47. § (5) bekezdése szerint

módosított szöveg.

148 A Vhr. 33. § (3) bekezdése a 30/2013. (IV. 30.) VM rendelet 1. §-a szerint módosított szöveg.

149 A Vhr. 34. §-a a 45/2013. (VI. 3.) VM rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

150 A Vhr. 35. § (4) bekezdése a 45/2013. (VI. 3.) VM rendelet 4. § (2) bekezdésével megállapított

szöveg.

151 A Vhr. 35. § (5) bekezdése a 45/2013. (VI. 3.) VM rendelet 4. § (2) bekezdésével megállapított

szöveg.

152 A Vhr. 36. § (4) bekezdését a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 23. §-a iktatta be.

153 A Vtv. 54. § (1) bekezdése a 2012: CXX. törvény 31. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

154 Lásd a 2012: CXX. törvényt.

155 A Vtv. 54. §-ának (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 33. § (5) bekezdése szerint módosított

szöveg.

156 A Vtv. 54. § (3) bekezdése a 2004: XCIV. törvény 9. §-ának (2) bekezdésével megállapított, a

2012: CXX. törvény 42. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

157 A Vtv. 54. § (4) bekezdését a 2012: CXX. törvény 42. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.

158 A Vhr. 37. § (3) bekezdése a 45/2013. (VI. 3.) VM rendelet 4. § (3) bekezdésével megállapított

szöveg.

159 A Vhr. 37. § (4) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 48. § (1) bekezdés b) pontja szerint

módosított szöveg.

160 A Vhr. 38. §-át a 45/2013. (VI. 3.) VM rendelet 4. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

161 A Vhr 39. §-a az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 9. §-ával megállapított szöveg, alkalmazási

rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4) bekezdését és 31. §-át.

162 A Vhr. 40. § (2) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 24. §-ával megállapított szöveg.

163 A Vhr. 41. §-a a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 25. §-ával megállapított szöveg.

164 A Vhr. 42. §-át a 61/2007. (VII. 13.) FVM rendelet 5. §-a hatályon kívül helyezte.

165 A Vtv. 55. §-a a 2012: CCXXIII. törvény 267. §-ával megállapított szöveg.

166 A Vtv. 56. § (1) bekezdése a 2004: XCIV. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

167 A Vtv. 57. § (1) bekezdése a 2010: IX. törvény 12. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg. E

módosító törvény 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 12. napját követően

indult közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.

168 A Vtv. 57. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 135. §-a szerint módosított szöveg.

169 A Vhr. 43. §-a a 30/2011. (IV. 27.) VM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

170 A Vhr. 43. § (1) bekezdése a 45/2012. (V. 8.) VM rendelet 34. § (2) bekezdés szerint módosított

szöveg.

171 A Vhr. 43. § (2) bekezdése a 30/2011. (IV. 27.) 1. §-ával megállapított szöveg.

172 A Vhr. 43. § (3) bekezdése a 45/2012. (V. 8.) VM rendelet 34. § (1) bekezdésével megállapított

szöveg.

173 A Vhr. 43. § (4) bekezdését a 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 13. § (1) bekezdés k) pontja

hatályon kívül helyezte.

174 A Vhr. 44. §-a a 30/2011. (IV. 27.) VM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

175 A Vhr. 44/A. §-át a 30/2011. (IV. 27.) VM rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül

helyezte a 74/2013. (VIII. 30.) VM rendelet 15. § b) pontja.

176 A Vhr. 45. §-ának (1) bekezdése a 61/2007. (VII. 13.) FVM rendelet 2. § (1) bekezdésével

megállapított szöveg.

177 A Vhr. 45. § (2) bekezdése a 72/2012. (VII. 24.) VM rendelet 13. §-ával megállapított szöveg.

178 A Vtv. 58. § (5) bekezdése a 2009: LVI. törvény 135. §-a szerint módosított szöveg.

179 A Vhr. 47. §-a a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 28. §-ával megállapított szöveg.

180 A Vtv. 59. § b) pontja a 2013: LXXXII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

181 A Vtv. 59. §-ának d) pontját a 2006: CIX. törvény 34. §-a hatályon kívül helyezte.

182 A Vtv. 60. §-a (1) bekezdésének felvezető szövegrésze a 2003: CXII. törvény 11. §-ával

megállapított szöveg.

183 A Vtv. 60. § (2) bekezdése az 1997: XLVI. törvény 40. §-ának d) pontja, a 2009: LVI. törvény

135. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-

jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

184 A Vtv. 60. § (3) bekezdése az 1997: XLVI. törvény 40. §-ának e) pontja és a 2009: LVI. törvény

136. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-

jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

185 A Vtv. 60. § (4) bekezdése az 1997: XLVI. törvény 40. §-ának f) pontja szerint módosított

szöveg.

186 A Vtv. 61. § (1) bekezdése a 2011: CCI. törvény 121. §-a szerint módosított szöveg.

187 A Vtv. 61. § (2) bekezdése az 1997: XLVI. törvény 40. §-ának g) pontja szerint módosított

szöveg.

188 A Vtv. 61. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 135. §-a szerint módosított szöveg.

189 A Vtv. 61. § (4) bekezdése a 2009: LVI. törvény 135. §-a szerint módosított szöveg.

190 A Vtv. 62. §-a (1) bekezdésének felvezető szövegrésze a 2003: CXII. törvény 12. §-ával

megállapított szöveg.

191 A Vtv. 62. § (1) bekezdésének b) pontja a 2004: XCIV. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

192 A Vtv. 62. § (1) bekezdésének c) pontja a 2004: XCIV. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

193 A Vtv. 62. §-ának (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 34. §-a szerint módosított szöveg.

194 A Vtv. 62. § (3) bekezdését a 2004: XCIV. törvény 19. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül

helyezte.

195 A Vtv. 63. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 135. §-a szerint módosított szöveg.

196 A Vtv. 63. § (4) bekezdése a 2009: LVI. törvény 135. §-a szerint módosított szöveg.

197 A Vhr. 48. § (1) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 29. §-ával megállapított szöveg.

198 A Vhr. 49. § (1) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 30. §-ával megállapított szöveg.

199 A Vhr. 50. § (1) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 48. § (2) bekezdése szerint

módosított szöveg.

200 A Vhr. 50. § (2) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 48. § (3) bekezdése szerint

módosított szöveg.

201 Lásd az 1997: XLVI. törvényt.

202 A Vhr. 50. § (3) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 48. § (4) bekezdése szerint

módosított szöveg.

203 A Vhr. 51. §-át a 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 13. § (1) bekezdés k) pontja hatályon kívül

helyezte.

204 A Vhr. 52. § (2) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 48. § (6) bekezdése szerint

módosított szöveg.

205 A Vhr. 52. §-ának (3) bekezdése a 61/2007. (VII. 13.) FVM rendelet 3. §-ával megállapított

szöveg.

206 A Vhr. 52. § (4) bekezdését a 45/2013. (VI. 3.) VM rendelet 4. § (6) bekezdése hatályon kívül

helyezte.

207 A Vhr. 52. §-ának (5) bekezdése a 61/2007. (VII. 13.) FVM rendelet 3. §-ával megállapított

szöveg.

208 A Vhr. 52. §-ának (6) bekezdését a 61/2007. (VII. 13.) FVM rendelet 5. §-a hatályon kívül

helyezte.

209 A Vtv. 64. §-ának (1) bekezdése a 2005: CXXXI. törvény 54. §-ával megállapított szöveg,

alkalmazására lásd e módosító törvény 87. § (1) bekezdését.

210 A Vtv. 64. § (1) bekezdés d) pontja a 2013: LXXXII. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

211 A Vtv. 65. § (1) bekezdése a 2003: CXII. törvény 13. § (1)–(2) bekezdése, a 2009: LVI. törvény

135. §-a szerint módosított szöveg.

212 A Vtv. 65. §-a (1) bekezdésének a) pontja a 2006: CIX. törvény 33. § (5) bekezdése, a 2010: IX.

törvény 12. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 12. § (1)

bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 12. napját követően indult közigazgatási

eljárásokban kell alkalmazni.

213 A Vtv. 65. § (1) bekezdés b) pontját a 2009: CXLIX. törvény 55. §-a hatályon kívül helyezte.

214 A Vtv. 65. §-ának (2) bekezdése a 2003: CXII. törvény 13. § (3) bekezdésével megállapított

szöveg.

215 A Vtv. 65. § (2) bekezdés a) pontja a 2009: LVI. törvény 135. §-a szerint módosított szöveg, e

módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt

eljárásokban kell alkalmazni.

216 A Vtv. 65. § (2) bekezdésének b) pontját a 2004: XCIV. törvény 19. §-ának (1) bekezdése

hatályon kívül helyezte.

217 A Vtv. 65. §-ának új (3) bekezdését a 2009: XXVIII. törvény 4. § (17) bekezdése iktatta be,

egyidejűleg az eredeti (3)–(5) bekezdés számozását (4)–(6) bekezdésre változtatva. E módosító

törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult

eljárásokban kell alkalmazni.

218 A Vtv. 65. §-ának új (3) bekezdését az 1998: LXXVIII. törvény 5. §-a iktatta be, egyidejűleg az

eredeti (3)–(4) bekezdés számozását (4)–(5) bekezdésre változtatva. A (3) bekezdés számozását (4)

bekezdésre változtatta a 2009: XXVIII. törvény 4. § (17) bekezdése. A (4) bekezdést a 2009: LVI.

törvény 136. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét

követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

219 A Vtv. 65. § (4) – eredeti (3) – bekezdése a 2003: CXII. törvény 13. § (5) bekezdésével

megállapított szöveg, számozását (5) bekezdésre változtatta a 2009: XXVIII. törvény 4. § (17)

bekezdése.

220 A Vtv. 65. § (5) – eredeti (4) – bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2009:

XXVIII. törvény 4. § (17) bekezdése. A (6) bekezdés a 2009: LVI. törvény 135. §-a szerint

módosított szöveg.

221 A Vhr. 54. § (3) bekezdését az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 15. §-a iktatta be, alkalmazási

rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4) bekezdését és 31. §-át.

222 A Vtv. 66. § (1) bekezdése a 2013: CCL. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.

223 A Vtv. 66. § (1a) bekezdését a 2013: CCL. törvény 29. §-a iktatta be.

224 A Vtv. 66. § (3) bekezdése az 1997: XLVI. törvény 40. §-ának i) pontjával megállapított,

valamint a 2006: CIX. törvény 33. § (5) bekezdése és 34. §-a, a 2009: LVI. törvény 135. §-a szerint

módosított szöveg.

225 A Vtv. 66. § (4) bekezdése a 2009: LVI. törvény 135. §-a szerint módosított szöveg.

226 A Vtv. 66. § (5) bekezdése a 2009: LVI. törvény 135. §-a szerint módosított szöveg.

227 A Vhr. 55–57. §-át a 126/2013. (XII. 17.) VM rendelet 19. §-a hatályon kívül helyezte,

alkalmazására lásd e módosító rendelet 16. § (2) bekezdését.

228 A Vtv. 67. § (2) bekezdése a 2004: XCIV. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

229 A Vtv. 67. § (3) bekezdése a 2004: XCIV. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

230 A Vtv. 67. § (5) bekezdése a 2009: LVI. törvény 135. §-a szerint módosított szöveg.

231 Lásd a 64/1998. (XII. 31.) FVM rendeletet.

232 A Vtv. 68. §-át megelőző alcímet a 2004: XCIV. törvény 14. §-ának (1) bekezdése iktatta a

szövegbe.

233 A Vtv. 68. § (1) bekezdése a 2004: XCIV. törvény 14. §-ának (2) bekezdésével megállapított

szöveg.

234 A Vtv. 68. § (1) bekezdésének f) pontját a 2007: XVI. törvény 14. §-a iktatta be. E módosító

törvény 35. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés 2007. május 15. napján lépett hatályba.

235 A Vtv. 68. § (1) bekezdésének g) pontját a 2007: XVI. törvény 14. §-a iktatta be. E módosító

törvény 35. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés 2007. május 15. napján lépett hatályba.

236 A Vhr. 58. § (1) bekezdése az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 17. §-ának (1) bekezdésével

megállapított szöveg, alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4)

bekezdését és 31. §-át.

237 A Vhr. 58. § (2) bekezdésének első mondata az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 17. §-ának (2)

bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet

30. § (2)–(4) bekezdését és 31. §-át.

238 A Vhr. 58. § (3) bekezdése az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 17. §-ának (3) bekezdésével

megállapított szöveg, alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4)

bekezdését és 31. §-át.

239 A Vhr. 59. § (1) bekezdése az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 18. §-ának (1) bekezdésével

megállapított, a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 47. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

240 A Vhr. 59. § (2) bekezdése az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 18. §-ának (1) bekezdésével

megállapított szöveg, alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4)

bekezdését és 31. §-át.

241 A Vhr. 59. § (3) bekezdését az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 18. §-ának (2) bekezdése iktatta

be, alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4) bekezdését és 31.

§-át.

242 A Vhr. 59. § (4) bekezdését az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 18. §-ának (2) bekezdése iktatta

be, szövege a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (2) bekezdésének 30. pontja szerint

módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009.

március 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

243 A Vhr. 60. § (3) bekezdését a 74/2013. (VIII. 30.) VM rendelet 14. §-a iktatta be.

244 A Vhr. 60. § (4) bekezdését a 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 14. §-a iktatta be.

245 A Vhr. 61. § (2) bekezdése az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 19. § (1) bekezdésével

megállapított, a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 40. § b) pontja szerint módosított szöveg.

246 A Vhr. 61. § (3) bekezdése az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 19. §-ának (1) bekezdésével

megállapított szöveg, alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4)

bekezdését és 31. §-át.

247 A Vhr. 61. § (4) bekezdése az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 19. §-ának (1) bekezdésével

megállapított szöveg, alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4)

bekezdését és 31. §-át.

248 A Vhr. 61. § (5) bekezdését az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 19. §-ának (2) bekezdése iktatta

be, alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4) bekezdését és 31.

§-át.

249 A Vhr. 61. § (6) bekezdését az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 19. §-ának (2) bekezdése iktatta

be, alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4) bekezdését és 31.

§-át.

250 A Vhr. 62. § (1) bekezdése az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 20. §-ának (1) bekezdésével

megállapított szöveg, alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4)

bekezdését és 31. §-át.

251 A Vhr. 62. § (2) bekezdése az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 20. §-ának (1) bekezdésével

megállapított szöveg, alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4)

bekezdését és 31. §-át.

252 A Vhr. 62. § (3) bekezdését az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 20. §-ának (2) bekezdése iktatta

be, alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4) bekezdését és 31.

§-át.

253 A Vhr. 62. § (4) bekezdését az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 20. §-ának (2) bekezdése iktatta

be, alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4) bekezdését és 31.

§-át.

254 A Vhr. 63. § az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 21. §-ával megállapított szöveg, alkalmazási

rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4) bekezdését és 31. §-át.

255 A Vhr. 63. §-a (2) bekezdésének második mondatát a 61/2007. (VII. 13.) FVM rendelet 5. §-a

hatályon kívül helyezte.

256 A Vhr. 64. § (1) bekezdése az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 22. §-ával megállapított szöveg,

alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4) bekezdését és 31. §-

át.

257 A Vtv. 69. §-ának (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 33. § (5) bekezdése szerint módosított

szöveg.

258 A Vhr. 65. § (3) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 31. §-ával megállapított szöveg.

259 A Vhr. 66. § (1) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 32. §-ával megállapított szöveg.

260 A Vhr. 66. § (2) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 48. § (1) bekezdés c) pontja szerint

módosított szöveg.

261 A Vhr. 66. §-ának új (3) bekezdését a 42/2006. (V. 31.) FVM rendelet 10. §-a iktatta be,

egyidejűleg az eredeti (3) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta.

262 A Vhr. 66. §-ának (4) bekezdését a 42/2006. (V. 31.) FVM rendelet 10. §-a iktatta be.

263 A Vhr. 66. §-ának (5) bekezdését a 42/2006. (V. 31.) FVM rendelet 10. §-a iktatta be.

264 A Vhr. 66. §-a eredeti (3) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 42/2006. (V.

31.) FVM rendelet 10. §-a.

265 A Vhr. 67. § (2) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 33. §-ával megállapított szöveg.

266 A Vhr. 68. § (1) bekezdése az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 24. §-ával megállapított szöveg,

alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4) bekezdését és 31. §-

át.

267 A Vtv. 70. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 135. §-a szerint módosított szöveg.

268 A Vhr. 70. § (1) bekezdése az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 25. §-ával megállapított szöveg,

alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4) bekezdését és 31. §-

át.

269 A Vhr. 70. § (3) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 34. §-ával megállapított szöveg.

270 A Vhr. 70. §-ának (5) bekezdését a 42/2006. (V. 31.) FVM rendelet 11. §-a iktatta be.

271 A Vhr. 70. §-ának (6) bekezdését a 42/2006. (V. 31.) FVM rendelet 11. §-a iktatta be.

272 A Vhr. 71. § (1) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 35. §-ával megállapított szöveg.

273 A Vhr. 71. §-ának új (3) bekezdését a 42/2006. (V. 31.) FVM rendelet 12. § (1) bekezdése iktatta

be, egyidejűleg az eredeti (3)–(4) bekezdésének számozását (4)–(5) bekezdésre változtatta.

274 A Vhr. 71. §-ának eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 42/2006. (V.

31.) FVM rendelet 12. § (1) bekezdése.

275 A Vhr. 71. §-ának eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 42/2006. (V.

31.) FVM rendelet 12. § (1) bekezdése.

276 A Vhr. 71. §-ának (6) bekezdését a 42/2006. (V. 31.) FVM rendelet 12. § (2) bekezdése iktatta

be.

277 A Vhr. 73. § (2) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 48. § (7) bekezdése szerint

módosított szöveg.

278 A Vhr. 75. § (5) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 48. § (1) bekezdés d) pontja szerint

módosított szöveg.

279 A Vtv. 71. § (1) bekezdésének bevezető szövege a 2004: XCIV. törvény 15. §-ának (1)

bekezdésével megállapított szöveg.

280 A Vtv. 71. § (1) bekezdésének a) pontja a 2007: XVI. törvény 15. § (1) bekezdésével

megállapított szöveg. E módosító törvény 35. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés 2007. május 15.

napján lépett hatályba.

281 A Vtv. 71. § (1) bekezdésének d) pontja a 2007: XVI. törvény 15. § (1) bekezdésével

megállapított szöveg. E módosító törvény 35. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés 2007. május 15.

napján lépett hatályba.

282 A Vtv. 71. § (1) bekezdésének j) pontját a 2007: XVI. törvény 15. § (1) bekezdése iktatta be. E

módosító törvény 35. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés 2007. május 15. napján lépett hatályba.

283 A Vtv. 71. § (1) bekezdésének k) pontját a 2007: XVI. törvény 15. § (1) bekezdése iktatta be. E

módosító törvény 35. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés 2007. május 15. napján lépett hatályba.

284 A Vtv. 71. § új (2) bekezdését a 2004: XCIV. törvény 15. §-ának (3) bekezdése iktatta be,

egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatva.

285 A Vtv. 71. § (2) bekezdésének b) pontja a 2007: XVI. törvény 15. § (2) bekezdésével

megállapított szöveg. E módosító törvény 35. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés 2007. május 15.

napján lépett hatályba.

286 A Vtv. 71. § (2) bekezdésének g) pontja a 2007: XVI. törvény 15. § (2) bekezdésével

megállapított szöveg. E módosító törvény 35. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés 2007. május 15.

napján lépett hatályba.

287 A Vtv. 71. § (2) bekezdésének h) pontját a 2007: XVI. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta be. E

módosító törvény 35. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés 2007. május 15. napján lépett hatályba.

288 A Vtv. 71. § (2) bekezdésének i) pontját a 2007: XVI. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta be. E

módosító törvény 35. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés 2007. május 15. napján lépett hatályba.

289 A Vtv. 71. § (2) bekezdésének j) pontját a 2007: XVI. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta be. E

módosító törvény 35. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés 2007. május 15. napján lépett hatályba.

290 A Vtv. 71. § (2) bekezdésének k) pontját a 2007: XVI. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta be. E

módosító törvény 35. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés 2007. május 15. napján lépett hatályba.

291 A Vtv. 71. § (2) bekezdésének l) pontját a 2007: XVI. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta be. E

módosító törvény 35. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés 2007. május 15. napján lépett hatályba.

292 A Vtv. 71. § (2) bekezdésének m) pontját a 2007: XVI. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta be. E

módosító törvény 35. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés 2007. május 15. napján lépett hatályba.

293 A Vtv. 71. § új (3) bekezdését a 2007: XVI. törvény 15. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg

az eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatva. A (3) bekezdés a 2009: LVI.

törvény 136. §-a szerint módosított szöveg.

294 A Vtv. 71. § eredeti (2) bekezdésének számozását a 2004: XCIV. törvény 15. §-ának (3)

bekezdése (3) bekezdésre változtatta. A Vtv. 71. § (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre

változtatta a 2007: XVI. törvény 15. § (3) bekezdése. E módosító törvény 35. § (2) bekezdése

alapján a rendelkezés 2007. május 15. napján lépett hatályba.

295 A Vhr. 75/A. §-át az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 26. §-a iktatta be, alkalmazási

rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4) bekezdését és 31. §-át.

296 A Vhr. 75/A. §-ának (1) bekezdését a 61/2007. (VII. 13.) FVM rendelet 5. §-a hatályon kívül

helyezte.

297 A Vtv. 72. §-ának (3) bekezdését a 2009: XXVIII. törvény 17. § (8) bekezdésének g) pontja

hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009.

május 15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

298 A Vtv. 73. §-ának (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 34. §-a szerint módosított szöveg.

299 A Vtv. 73. §-ának (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 34. §-a szerint módosított szöveg.

300 A Vtv. 73. §-ának (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 34. §-a szerint módosított szöveg.

301 A Vtv. 73. § (6) bekezdését a 2004: XCIV. törvény 19. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül

helyezte.

302 A Vtv. 74. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 135. §-a szerint módosított szöveg, e módosító

törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell

alkalmazni.

303 A Vtv. 74. §-ának (3) bekezdése a 2003: CXII. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

304 A Vtv. 74. §-ának (4) bekezdése a 2003: CXII. törvény 14. §-ával megállapított és a 2009: LVI.

törvény 135. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009.

október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

305 A Vtv. 74. § (5) bekezdése a 2009: LVI. törvény 135. és 136. §-a szerint módosított szöveg, e

módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt

eljárásokban kell alkalmazni.

306 A Vtv. 74. §-ának (6) bekezdése a 2006: CIX. törvény 33. § (5) bekezdése és 34. §-a szerint

módosított szöveg.

307 A Vtv. 74. § (7) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 49. § (4) bekezdés a) pontja szerint

módosított szöveg.

308 A Vtv. 74. § (8) bekezdése a 2009: LVI. törvény 135. §-a szerint módosított szöveg.

309 A Vhr. 76. § (1) bekezdése az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 27. §-ának (1) bekezdésével

megállapított szöveg, alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4)

bekezdését és 31. §-át.

310 A Vhr. 76. § (3) bekezdését az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 30. §-ának (1) bekezdése

hatályon kívül helyezte, újonnan a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 36. § (1) bekezdése iktatta be.

311 A Vhr. 76. § (4) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 36. § (2) bekezdésével megállapított,

az 1/2011. (I. 11.) VM rendelet 1. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító

rendelet 3. §-a alapján a 2011. január 14-ét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban

kell alkalmazni.

312 A Vhr. 78. §-a a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 37. §-ával megállapított, az 1/2011. (I. 11.) VM

rendelet 1. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 3. §-a alapján a

2011. január 14-ét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

313 A Vhr. 79. §-a a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 38. §-ával megállapított szöveg.

314 A Vhr. 79. § (4) bekezdését a 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 13. § (1) bekezdés k) pontja

hatályon kívül helyezte.

315 A Vhr. 80. § (1) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 39. §-ával megállapított szöveg.

316 A Vhr. 81. §-a a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 40. §-ával megállapított szöveg.

317 A Vtv. 75. §-át megelőző fejezetcíme a 2013: CCLII. törvény 49. § (2) bekezdésével

megállapított szöveg.

318 A Vtv. 75. § (3) bekezdését a 2013: CCLII. törvény 49. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.

319 A 75/A. §-t megelőző alcímet a 2013: CCLII. törvény 49. § (3) bekezdése iktatta be.

320 A Vtv. 75/A. §-át a 2013: CCLII. törvény 49. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: L.

törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

321 A Vtv. 78. §-ának (4) bekezdése az 1998: LXXVIII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

322 A Vtv. 80. §-ának (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 34. §-a szerint módosított szöveg.

323 A Vtv. 80. § (3) bekezdését a 2009: LVI. törvény 136. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító

törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell

alkalmazni.

324 A Vtv. 80. § (4) bekezdése a 2009: LVI. törvény 136. §-a szerint módosított szöveg, e módosító

törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell

alkalmazni.

325 A Vtv. 81. §-a a 2009: XXVIII. törvény 4. § (18) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító

törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult

eljárásokban kell alkalmazni.

326 A Vtv. 81. § (2) bekezdése a 2010: IX. törvény 12. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. E

módosító törvény 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 12. napját követően

indult közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.

327 A Vtv. 81. § (3) bekezdése a 2010: IX. törvény 12. § (3) bekezdése, a 2010: CLII. törvény 2. §

(28) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január

1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

328 A 81. § (4) bekezdése a 2010: CLII. törvény 2. § (28) bekezdése szerint módosított szöveg. E

módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt

eljárásokban kell alkalmazni.

329 A Vtv. 81. § (5) bekezdése a 2010: IX. törvény 12. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. E

módosító törvény 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 12. napját követően

indult közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.

330 A Vtv. 81. § (6) bekezdése a 2010: IX. törvény 12. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. E

módosító törvény 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 12. napját követően

indult közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.

331 A Vtv. 81. § (7) bekezdése a 2010: IX. törvény 12. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. E

módosító törvény 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 12. napját követően

indult közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.

332 A Vtv. 81/A. §-át a 2009: XXVIII. törvény 4. § (18) bekezdése iktatta be. E módosító törvény

17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult eljárásokban

kell alkalmazni.

333 A Vtv. 81/A. § kc) alpontja a 2010: IX. törvény 12. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. E

módosító törvény 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 12. napját követően

indult közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.

334 A Vtv. 81/A. § l) pontja a 2010: IX. törvény 12. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. E

módosító törvény 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 12. napját követően

indult közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.

335 A Vhr. 83. §-a a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 41. §-ával megállapított szöveg.

336 A Vhr. 84. § (3) bekezdését a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 47. § (2) bekezdés e) pontja hatályon

kívül helyezte.

337 A Vtv. VI. Fejezetének címe a 2007: CXXVI. törvény 456. §-ának a) pontja szerint módosított

szöveg.

338 A Vtv. 82. §-át a 2007: CXXVI. törvény 456. §-ának b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan

a 2009: XXVIII. törvény 4. § (19) bekezdése iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 17. § (1)

bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult eljárásokban kell

alkalmazni.

339 A Vhr. 85. §-át a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 47. § (2) bekezdés f) pontja hatályon kívül

helyezte.

340 A Vtv. 83. § (1) bekezdésének a) pontját a 2004: XCIV. törvény 19. §-ának (1) bekezdése

hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: XXVIII. törvény 4. § (20) bekezdése iktatta be. Ez utóbbi

módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 15. napját követően

indult eljárásokban kell alkalmazni.

341 A Vtv. 83. §-a (1) bekezdésének h) pontja a 2009: XXVIII. törvény 4. § (21) bekezdésével

megállapított szöveg. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július

15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

342 A Vtv. 83. § (2) bekezdését a 2004: XCIV. törvény 19. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül

helyezte.

343 A Vtv. 83. § (3) bekezdésének a) pontját a 2004: XCIV. törvény 19. §-ának (1) bekezdése

hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: XXVIII. törvény 4. § (22) bekezdése iktatta be. Ez utóbbi

módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 15. napját követően

indult eljárásokban kell alkalmazni.

344 A 83. § (3) bekezdésének b) pontja a 2004: XCIV. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.

345 A 83. § (3) bekezdésének c) pontja a 2004: XCIV. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.

346 A 83. § (3) bekezdésének d) pontja a 2004: XCIV. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.

347 A Vtv. 83. § (4) bekezdését a 2007: XVI. törvény 17. §-a iktatta be. E módosító törvény 35. § (2)

bekezdése alapján a rendelkezés 2007. május 15. napján lépett hatályba.

348 A Vtv. 83. §-a (4) bekezdésének c) pontja a 2009: XXVIII. törvény 4. § (23) bekezdésével

megállapított szöveg. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július

15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

349 A Vtv. 83. §-a (4) bekezdésének g) pontját a 2009: XXVIII. törvény 4. § (24) bekezdése iktatta

be. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 15. napját

követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

350 A Vtv. 84. §-a (1) bekezdésének b) pontja a 2009: XXVIII. törvény 4. § (25) bekezdésével

megállapított szöveg. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július

15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

351 A Vtv. 84. § (1) bekezdésének e) pontja a 2004: XCIV. törvény 17. §-ának (1) bekezdésével

megállapított szöveg.

352 A Vtv. 84. § (1) bekezdésének h) pontját a 2004: XCIV. törvény 17. §-ának (2) bekezdése iktatta

a szövegbe.

353 A Vtv. 84. § (1) bekezdésének i) pontját a 2007: XVI. törvény 18. § (1) bekezdése iktatta be,

szövege a 2010: CLII. törvény 2. § (28) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító

törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban

kell alkalmazni.

354 A Vtv. 84. § (1) bekezdésének j) pontját a 2007: XVI. törvény 18. § (1) bekezdése iktatta be. E

módosító törvény 35. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés 2007. május 15. napján lépett hatályba.

355 A Vtv. 84. § (2) bekezdése a 2004: XCIV. törvény 17. §-ának (3) bekezdésével megállapított

szöveg. A Vtv. 84. § (2) bekezdésének első mondata helyébe a szögletes zárójelben lévő, kurzívan

szedett szöveg lép a 2007: XVI. törvény 18. § (2) bekezdése szerint. Ez utóbbi módosító törvény 35.

§ (2) bekezdése alapján a rendelkezés 2007. május 15. napján lépett hatályba.

356 A Vtv. 84. § (3) bekezdése a 2004: XCIV. törvény 17. §-ának (3) bekezdésével megállapított

szöveg.

357 A Vtv. 84. § (4) bekezdését a 2004: XCIV. törvény 17. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege

a 2007: XVI. törvény 35. § (1) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

358 A Vtv. 85. §-a eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2003: CXII. törvény 15.

§-a, szövege a 2007: CXXVI. törvény 456. §-ának c) pontja szerint módosított szöveg.

359 A Vtv. 85. §-ának (2) bekezdését a 2003: CXII. törvény 15. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti

szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva. A Vtv. 85. § (2) bekezdését a 2011: CLXVI.

törvény 84. § 15. pontja hatályon kívül helyezte.

360 A Vhr. 86. § (3) bekezdését a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 42. §-a iktatta be.

361 A Vhr. 87. §-a a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 43. §-ával megállapított szöveg.

362 A Vtv. 86. §-ának (1) bekezdését a 2006: CIX. törvény 34. §-a hatályon kívül helyezte.

363 A Vtv. 86. §-ának (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 33. § (5) bekezdése szerint módosított

szöveg.

364 A Vtv. 87. §-ának (1) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 339. § 14. pontja hatályon kívül

helyezte.

365 A Vtv. 87. §-ának (2)–(3) bekezdését a 2006: CIX. törvény 34. §-a hatályon kívül helyezte.

366 A Vtv. 87. § (4) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 49. § (4) bekezdés b) pontja szerint

módosított szöveg.

367 A Vtv. 88. §-át a 2006: CIX. törvény 34. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: XXVIII.

törvény 4. § (26) bekezdése iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a

rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

368 A Vtv. 89. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 33. § (5) bekezdése, a

2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 254. pontja szerint módosított szöveg.

369 A Vtv. 89. § (1) bekezdés a) pontja a 2009: LVI. törvény 136. §-a szerint módosított szöveg, e

módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt

eljárásokban kell alkalmazni.

370 A Vtv. 89. § (1) bekezdés b) pontja a 2009: LVI. törvény 136. §-a szerint módosított szöveg, e

módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt

eljárásokban kell alkalmazni.

371 A Vtv. 89. § (1) bekezdés c) pontját a 2009: LVI. törvény 136. §-a hatályon kívül helyezte, e

módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt

eljárásokban kell alkalmazni.

372 A Vtv. 89. § (1) bekezdés f)–i) pontját a 2009: LVI. törvény 136. §-a hatályon kívül helyezte, e

módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt

eljárásokban kell alkalmazni.

373 A Vtv. 89. §-ának új (2) bekezdését a 2009: XXVIII. törvény 4. § (27) bekezdése iktatta be,

egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatva. E módosító törvény 17.

§ (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult eljárásokban kell

alkalmazni.

374 A Vtv. 89. §-a (2) bekezdésének második mondata a 2006: CIX. törvény 33. § (5) bekezdése

szerint módosított szöveg. A Vtv. 89. §-a eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre

változtatta a 2009: XXVIII. törvény 4. § (27) bekezdése.

375 A Vhr. 88. § (1) bekezdését a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 47. § (2) bekezdés g) pontja hatályon

kívül helyezte.

376 A Vhr. 89. § (1) bekezdése a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 40. § c) pontja szerint módosított

szöveg.

377 A Vhr. 89. § (2)–(4) bekezdését a 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 13. § (1) bekezdés k) pontja

hatályon kívül helyezte.

378 A Vhr. 90. §-át a 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 13. § (1) bekezdés k) pontja hatályon kívül

helyezte.

379 A Vtv. 89/A. §-át a 2009: LVI. törvény 134. § (3) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 428.

§-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

380 A Vtv. 89/A. § (1) bekezdése a 2009: CXLIX. törvény 54. § (1) bekezdésével megállapított

szöveg.

381 A 89/A. § (3a) beekzdését a 2013: LXXXIV. törvény 21. §-a iktatta be.

382 A Vtv. 89/A. § (4) bekezdését a 2009: CXLIX. törvény 54. § (2) bekezdése iktatta be.

383 A Vtv. 89/A. § (5) bekezdését a 2009: CXLIX. törvény 54. § (2) bekezdése iktatta be.

384 A Vtv. 90. §-át megelőző alcím a 2006: CIX. törvény 34. §-a szerint módosított szöveg.

385 A Vtv. 90. §-ának (1)–(2) bekezdését a 2006: CIX. törvény 34. §-a hatályon kívül helyezte.

386 A Vtv. 90. §-a (3) bekezdésének b) pontját a 2006: CIX. törvény 34. §-a hatályon kívül helyezte.

387 A Vtv. 90. §-a (3) bekezdésének d) pontját a 2006: CIX. törvény 34. §-a hatályon kívül helyezte.

388 A Vtv. 90. §-a (3) bekezdésének f) pontját a 2006: CIX. törvény 34. §-a hatályon kívül helyezte.

389 A Vtv. 90. §-a (4) bekezdésének a) pontját a 2009: XXVIII. törvény 17. § (8) bekezdésének h)

pontja hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a

2009. május 15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

390 A Vhr. 92. §-át a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 47. § (2) bekezdés h) pontja hatályon kívül

helyezte.

391 A Vtv. 91. §-a a 2006: CIX. törvény 33. § (2) bekezdésével megállapított, a 2008: XLVI.

törvény 80. § (2) bekezdése, a 2009: LVI. törvény 135. §-a szerint módosított szöveg.

392 A Vtv. 92. §-ának felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 33. § (5) bekezdése és 34. §-a szerint

módosított szöveg.

393 A Vtv. 92. §-a eredeti szövegének megjelölését a 2009: XXVIII. törvény 4. § (29) bekezdése (1)

bekezdésre változtatta.

394 A Vtv. 92. §-a (1) bekezdésének a) pontja a 2006: CIX. törvény 33. § (5) bekezdése szerint

módosított szöveg.

395 A Vtv. 92. § (1) bekezdés b) pontja a 2013: LXXXII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

396 A Vtv. 92. §-a (1) bekezdésének c) pontja a 2006: CIX. törvény 33. § (5) bekezdése szerint

módosított szöveg.

397 A Vtv. 92. §-a (1) bekezdésének d) pontja a 2006: CIX. törvény 33. § (5) bekezdése szerint

módosított szöveg.

398 A Vtv. 92. §-a (1) bekezdésének e) pontja a 2006: CIX. törvény 33. § (5) bekezdése szerint

módosított szöveg.

399 A Vtv. 92. §-a (1) bekezdésének f) pontja a 2006: CIX. törvény 33. § (5) bekezdése szerint

módosított szöveg.

400 A Vtv. 92. §-a (1) bekezdésének g) pontját a 2006: CIX. törvény 34. §-a hatályon kívül helyezte,

újonnan a 2009: XXVIII. törvény 4. § (28) bekezdése iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 17. §

(1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult eljárásokban kell

alkalmazni.

401 A Vtv. 92. §-a (1) bekezdésének h) pontját a 2009: XXVIII. törvény 4. § (28) bekezdése iktatta

be. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját

követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

402 A Vtv. 92. §-ának (2) bekezdését a 2009: XXVIII. törvény 4. § (29) bekezdése iktatta be,

egyidejűleg a § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatva. E módosító törvény 17.

§ (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult eljárásokban kell

alkalmazni.

403 A Vtv. 92. § (2) bekezdés b) pontja a 2013: CCLII. törvény 49. § (4) bekezdés c) pontja szerint

módosított szöveg.

404 A Vtv. 93. §-át megelőző alcímet a 2006: CIX. törvény 34. §-a hatályon kívül helyezte. A Vtv.

93. §-át újonnan a 2009: XXVIII. törvény 4. § (30) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a

2013: LXXXII. törvény 12. § a) pontja.

405 A Vtv. 94. §-át a 2006: CIX. törvény 34. §-a hatályon kívül helyezte.

406 A Vhr. 94. §-át az 59/2013. (VII. 15.) VM rendelet 8. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

407 A Vtv. 95. § (1) bekezdése az 1997: CXLVI. törvény 60. §-ával megállapított szöveg.

408 A Vtv. 95. § (1) bekezdésének c) pontját a 2007: CXXVI. törvény 456. §-ának d) pontja

hatályon kívül helyezte.

409 A Vtv. 95. § (1) bekezdés d)–e) pontját a 2011: CLXVI. törvény 84. § 15. pontja hatályon kívül

helyezte.

410 A Vtv. 95. §-ának (2) bekezdését a 2009: XXVIII. törvény 17. § (8) bekezdésének i) pontja

hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: XXXV. törvény 12. §-a iktatta be.

411 A Vtv. 95. § (3) bekezdését a 2011: CLXVI. törvény 84. § 15. pontja hatályon kívül helyezte.

412 A Vtv. 95. §-ának (4) bekezdését a 2009: XXVIII. törvény 17. § (8) bekezdésének i) pontja

hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009.

május 15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

413 A Vhr. 95. §-át a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 47. § (2) bekezdés i) pontja hatályon kívül

helyezte.

414 A Vtv. 96. § (2) bekezdésének a) pontját a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 254. pontja

hatályon kívül helyezte.

415 A Vtv. 97. §-át megelőző alcímet, valamint a 97–99. §-át a 2007: XVI. törvény 35. § (1)

bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

416 A Vtv. 100. §-a a 2009: XXVIII. törvény 4. § (31) bekezdésével megállapított szöveg.

417 Lásd a 63/2012. (VII. 2.) VM rendeletet.

418 Lásd a 43/2011. (V. 26.) VM rendeletet, a 45/2012. (V. 8.) VM rendeletet.

419 Lásd a 98/2013. (X. 24.) VM rendeletet.

420 A Vtv. 100. § (1) bekezdés c) pont 9. alpontja a 2013: LXXXII. törvény 11. §-ával megállapított

szöveg.

421 Lásd a 126/2013. (XII. 17.) VM rendeletet.

422 Lásd a 63/2012. (VII. 2.) VM rendeletet.

423 Lásd a 43/2011. (V. 26.) VM rendeletet.

424 A Vtv. 100. § (1) bekezdés c) pontjának 26. alpontja a 2010: IX. törvény 12. § (3) bekezdése

szerint módosított szöveg. E módosító törvény 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010.

március 12. napját követően indult közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.

425 Lásd a 43/2011. (V. 26.) VM rendeletet.

426 A 100. § (1) bekezdés c) pont 28. alpontját a 2013: LXXXII. törvény 12. § b) pontja hatályon

kívül helyezte.

427 A Vtv. 100. § (1) bekezdés c) pont 30. alpontját a 2009: LVI. törvény 134. § (4) bekezdése

iktatta be.

428 A Vtv. 100. § (1) bekezdés c) pont 31. alpontját a 2009: LVI. törvény 134. § (4) bekezdése

iktatta be, szövege a 2011: CLXVI. törvény 84. § 15. pontja szerint módosított szöveg.

429 A Vtv. 100. § (1) bekezdés c) pont 32. alpontját a 2013: XXXV. törvény 13. §-a iktatta be.

430 Lásd a 327/2010. (XII. 27.) Korm. rendeletet, a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendeletet,

a 22/2012. (II. 29.) Korm. rendeletet.

431 A Vtv. 101. §-át megelőző alcímét a 2007: LXXXII. törvény 10. § (2) bekezdése iktatta be.

432 A Vtv. 101. §-át a 2005: CXXVII. törvény 11. §-a iktatta be.

433 A Vtv. 101. §-ának b) pontja a 2009: XXVIII. törvény 4. § (32) bekezdésével megállapított

szöveg.

434 A Vtv. 102. §-át a 2007: LXXXII. törvény 10. § (3) bekezdése iktatta be.

435 A Vhr. 96. § (1) bekezdése a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 45. §-ával megállapított szöveg.

436 A Vhr. 96. § (3) bekezdését a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 47. § (2) bekezdés j) pontja hatályon

kívül helyezte, újonnan a 105/2012. (X. 11.) VM rendelet 7. §-a iktatta be.

437 A Vhr. 96. § (4) bekezdése az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 28. §-ával megállapított szöveg,

alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4) bekezdését és 31. §-

át.

438 A Vhr. 1. számú melléklete a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 40. § d) pontja szerint módosított

szöveg.

439 A Vhr. 2. számú melléklete a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 46. § (1) bekezdésével megállapított

szöveg.

440 A Vhr. eredeti 3. számú mellékletének számozását 3. I. számú mellékletre változtatta és bevezető

szövegrészét módosította a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 46. § (2) bekezdés a)–b) pontja.

441 A Vhr. 3.I. számú mellékletének 3. pontja a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 46. § (2) bekezdés c)

pontjával megállapított szöveg.

442 A Vhr. 3. II. számú mellékletét a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 46. § (3) bekezdése iktatta be.

443 A Vhr. 4. számú melléklete a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 40. § e) pontja szerint módosított

szöveg.

444 A Vhr. 5. számú melléklete a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 46. § (4) bekezdésével megállapított,

a 72/2012. (VII. 24.) VM rendelet 15. § a) pontja szerint módosított szöveg.

445 A Vhr. 6. számú melléklet 3.1. alpontja az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 29. §-ának (1)

bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet

30. § (2)–(4) bekezdését és 31. §-át.

446 A Vhr. 6. számú melléklet 3.2. alpontja az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 29. §-ának (1)

bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet

30. § (2)–(4) bekezdését és 31. §-át.

447 A Vhr. 6. számú melléklet 6.2. pontja a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 40. § f) pontja szerint

módosított szöveg.

448 A Vhr. 8. számú melléklete a 72/2012. (VII. 24.) VM rendelet 15. § b) pontjával megállapított

szöveg.

449 A Vhr. 9. számú melléklete a 45/2013. (VI. 3.) VM rendelet 4. § (4) bekezdés a) pontjával

megállapított szöveg. [A Vhr. 9. számú melléklet I. pontjában a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 40.

§ g) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a „Földművelésügyi és Vidékfejlesztési

Minisztérium ..... Megyei Vadászati Hatóság” szövegrész helyébe „.... Megyei Kormányhivatal

Földművelésügyi Igazgatóság” szöveg lép, nem vezethető át.]

450 A Vhr. 10. számú melléklete a 45/2013. (VI. 3.) VM rendelet 4. § (4) bekezdés b) pontjával

megállapított szöveg. [A Vhr. 10. számú melléklet II. pontjában a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet

40. § h) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a „Földművelésügyi és Vidékfejlesztési

Minisztérium ..... Megyei Vadászati Hatóság” szövegrész helyébe „.... Megyei Kormányhivatal

Földművelésügyi Igazgatóság” szöveg lép, nem vezethető át.]

451 A Vhr. 11. számú melléklete a 45/2013. (VI. 3.) VM rendelet 4. § (4) bekezdés c) pontjával

megállapított szöveg. [A Vhr. 11. számú melléklet I. pontjában a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet

40. § i) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a „Földművelésügyi és Vidékfejlesztési

Minisztérium ..... Megyei Vadászati Hatóság” szövegrész helyébe „.... Megyei Kormányhivatal

Földművelésügyi Igazgatóság” szöveg lép, nem vezethető át.]

452 A Vhr. 13. számú melléklet I. része az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 29. §-ának (1)

bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet

30. § (2)–(4) bekezdését és 31. §-át.

453 A Vhr. 14. számú melléklet I. része az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 29. §-ának (1)

bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet

30. § (2)–(4) bekezdését és 31. §-át.

454 A Vhr. 14. számú melléklet II. része az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 29. §-ának (1)

bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet

30. § (2)–(4) bekezdését és 31. §-át.

455 A Vhr. 15. számú mellékletét a 126/2013. (XII. 17.) VM rendelet 19. §-a hatályon kívül

helyezte, alkalmazására lásd e módosító rendelet 16. § (2) bekezdését.

456 A Vhr. 17. számú melléklete a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 46. § (5) bekezdésével

megállapított szöveg.

457 A Vhr. 18. számú melléklet I. részét a 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 13. § (1) bekezdés k)

pontja hatályon kívül helyezte.

458 A Vhr. 18. számú melléklet II. része a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 40. § j) pontja szerint

módosított szöveg.

459 A Vhr. 19. számú melléklete az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 29. § (1) bekezdése, a 7/2010.

(II. 2.) FVM rendelet 46. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg.

460 A Vhr. 20. számú melléklete a 72/2012. (VII. 24.) VM rendelet 15. § c) pontjával megállapított

szöveg.

461 A Vhr. 21. számú mellékletének I. része a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 46. § (8) bekezdésével

megállapított szöveg. E módosító rendelet 47. § (3) bekezdése alapján a 2010. február 10. napját

követően a minisztérium által korábban kiadott vadászati hatósági igazolványok 2010. december

31-én hatályukat vesztik.

462 A Vhr. 21. számú melléklet II. része az 5/2012. (II. 10.) VM rendelet 15. §-a szerint módosított

szöveg.

463 A Vhr. 21. számú melléklet III. része az 5/2012. (II. 10.) VM rendelet 15. §-a szerint módosított

szöveg.

464 A Vhr. 22. számú mellékletét a 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 13. § (1) bekezdés k) pontja

hatályon kívül helyezte.

465 A Vhr. 24. számú mellékletét az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 29. §-ának (2) bekezdése

iktatta be, alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd e módosító rendelet 30. § (2)–(4) bekezdését

és 31. §-át.