AZ MTA MEZÔGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI

2001/2XIII. évfolyam • 2. szám

Ez év márciusában a tarpai gátsza-kadás következtében a Tisza év-tizedek óta nem látott, hatalmas

árvízzel öntötte el a beregi térséget.A Martonvásári ELITMAG Kft. 400

mázsa (800 zsák) PROSA fajtájú ta-vaszi árpa vetõmagot juttatott el az ár-vízkárosult beregi térség gazdáinak.

A két kamionnal érkezõ 200-200mázsa vetõmagot az FVM Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földmûvelés-ügyi Hivatala részérõl Szendrei Kál-mán szak-fõtanácsos és Kozák Ká-roly területvezetõ falugazdász vettékát április 4-én, illetve 5-én Vásáros-naményban.

A Martonvásári ELITMAG Kft. ál-tal felajánlott II. szaporulati fokú fém-zárolt, csávázott vetõmag szállítmányelsõként érkezett az árvízkárosult tér-ségbe. A PROSA fajta megfelel a bere-gi táj agroökológiai adottságainak,ugyanis kiváló betegségellenálló-képes-séggel rendelkezik. Az OMMI 1998-1999. évi vizsgálati eredményei alapján

a fajtát a lisztharmat csak 0,5 %-ban fer-tõzte. A helminthospóriumos levélfol-tosság tekintetében 1998-ban 4,0 %-os,1999-ben 8,3 %-os volt a fertõzöttsége.Így a fajta vetõmagjának elvetésével aberegi árvízkárosult gazdák mentesül-nek a gombaölõszeres kezelések költsé-geitõl. Az állománypermetezés a kes-keny, több növényfajból álló, kis táblá-kon komolyabb taposási kár nélkülegyébként is nehezen kivitelezhetõ.

A tiszai árvíz által sújtott térség fa-lugazdászai, Kozák Károly területveze-tõ falugazdász irányításával, április 6-átkövetõen elszállítják a vásárosnaményikijelölt raktárban lerakott vetõmagot.

A falugazdászok azoknak az észak-,és dél-beregi, illetve tisza-szamos-közigazdáknak juttatják el a vetõmagot,akiknek az õszi vetése az árvíz miattmegsemmisült, vagy nagymértékbenkárosodott, és tavaszi árpa vetésével kí-vánják pótolni azt. A cél, hogy a vetõ-mag a már felszáradt, és mûvelhetõ táb-lákon minél elõbb a földbe kerülhessen.

A Tisza vizével még néhány hete el-árasztott földek már száradnak. Jót tett,hogy napok óta nem esett esõ, így a nap-sütéses, enyhén szeles idõben szépenszáradnak a talajok. Az átszakadt gáttólalig 500 m-re található magasabb fekvé-sû táblarészeken, amelyeket a folyómegkímélt, szépen zöldell, fejlõdik azõszi búza. A mellette fekvõ táblán a né-hány napja elvégzett tavaszi magágyelõkészítés nyoma látható.

A gazdák nem adják fel! Akinekmarad elég ereje, a segítségnyújtás utána saját földjének mûvelésére, az készüla tavaszi vetési szezonra.

Szendrei Kálmán szak-fõtanácsosszerint, az idõben érkezett tavaszi árpavetõmag felajánlással az árvíz-, belvíz-kárt szenvedett gazdák esélyt kapnak ar-ra, hogy egy rövid tenyészidejû árunö-vény megtermelésével már a nyár végénszemesterményhez jussanak.

Mv ELITMAG Kft.Martonvásár, 2001. április 5.

2

Tavaszi árpa vetõmag az árvíz után felszáradtberegi földekre

TARTALOMJEGYZÉKCímfotó: Vécsy Attila

Tavaszi árpa vetõmag az árvíz után felszáradt beregi földekre 2Új Mv búzafajták az élen 3

Dr. Láng László – Dr. Bedõ Zoltán: Amirõl egyre töbet beszélünk: Az ajánlati fajtalistaDr. Bedõ Zoltán – Dr. Veisz Ottó: Az élelmiszer biztonság a vetõmag biztonsággal kezdõdik.

Intézetünk rendezte a FAO regionális nemzetközi értekeltetét a közép- kelet-európaivetõmagpolitikáról

Juhász Angéla – Dr. Láng László – Dr. Bedõ Zoltán: Mi a titka a Bánkúti 1201 jó minõségének?Dr. Vida Gyula – Dr. Szunics László – Dr. Veisz Ottó – Dr Láng László – Dr. Bedõ Zoltán:

„Tésztaszûrés” avagy az õszi durum búzafajták és nemesítési törzsek technológiai minõsítéseDr. Árendás Tamás – Dr. Láng László – Dr. Bedõ Zoltán: Formaidõzítés – avagy a vetésidõ

hatása a martonvásári õszi búzák termésére –Bónis Péter – Dr. Árendás Tamás – Dr. Bedõ Zoltán – Dr. Láng László: A martonvásári õszi

búzafajták herbicid tolerancia vizsgálatának eredményeiDr. Hadi Géza – Dr. Szundy Tamás – Dr. Marton L. Csaba – Dr. Pintér János: DÁMA új korai

érésû martonvásári hibridkukoricaTritikálé 2001 – DISCO

Új zabfajta MartonvásárrólDr. Szunics László – Gál Mariann – Dr. Szunics Ludmilla – Dr. Vida Gyula – Dr. Veisz Ottó –Dr. Láng László – Dr. Bedõ Zoltán: Levélrozsda rezisztenciagének hatékonysága martonvásári

provokációs kísérletekbenD. Nagy Ervin – Dr. Lángné dr. Molnár Márta – Dr. Lelley Tamás: Egy búza-rozs

hibridkromoszóma térképezéseTavaszi árpa vetõmag az árvíz után felszáradt beregi földekre

Dr. Bedõ Zoltán – Dr. Barnabás Beáta: 80 éves Rajki Sándor, a martonvásári búzanemesítésiprogram alapítója

Dr. Sutka József: Szalai Dezsõ 75 évesDr. Pintér János: Köszöntjük a 75 éves Baldaszti Lászlót

Dr. Szunics László: Távolról jött, messzire jutott (Szilágyi Gyula 70 éves)Beethoven koncertek Martonvásáron

Dr. Hurnyák Mária: Martonvásár millenniumi emlékoszlopa

MartonVásáraz MTA Mezõgazdasági Kutatóintézetének

közleményei.

Felelõs kiadó: Dr. Bedõ Zoltán

Felelõs szerkesztõ: Dr. Veisz Ottó

Szerkeszti a szerkesztõbizottság

A szerkesztõbizottság elnöke:

Dr. Gyõrffy Béla

A szerkesztõbizottság titkára:

Dr. Molnár Dénes

A szerkesztõbizottság tagjai:

Dr. Bedõ Zoltán, Dr. Berzsenyi Zoltán,

Dr. Bõdy Zoltán, Dr. Sutka József,

Dr. Szundy Tamás, Szundy Péter,

Dr. Veisz Ottó

Rovatvezetõk:

Dr. Barnabás Beáta (biológia), Dr. Kizmus

Lajos (hírrovat), Dr. Láng László

(búzanemesítés),

Dr. Marton L. Csaba (kukoricanemesítés),

Dr. Páldi Emil (biokémia),

Dr. Pintér János (vetõmagtermesztés),

Üvegesné dr. Hornyák Mária (kultúrtörténet),

Dr. Veisz Ottó (növénynevelés)

Lektorok:

Dr. Árendás Tamás, Dr. Kõszegi Béla

ISSN: 1217-5498 •

Megjelent a Lénia Bt. gondozásában

Két új martonvásári búzafajtavette át a vezetõ helyet a vetõ-magpiacon a fémzárolt vetõ-

magmennyiség alapján 2000 õszén, azMv Magdaléna és az Mv Magvas. AzOMMI hivatalos adatai szerint a nagyfehérjetartalmú, kiváló alkalmazkodó-képességû, középkésõi érésû MvMagdaléna áll az élen, és ezt a fajtátszintén egy martonvásári nemesítvény,az Mv Magvas követi (1. ábra). Ez aztjelenti, hogy az új fajták megjelenésé-vel, az elmúlt 3-4 év idõjárásának ta-pasztalatai alapján, valamint a gabona-piac minõségi elvárásainak szigorodá-sával ismét változott a magyarbúzatermesztés fajtaösszetétele. Az át-rendezõdés úgy játszódott le, hogy akorábbi vezetõ martonvásári fajták he-

lyébe ismét martonvásáriak léptek,ami a gyakorlatban is igazolja a jelen-legi martonvásári búzanemesítésiprogram sikerét.

A fajtaváltást számos tényezõ be-folyásolja, ennek ciklusai eltérõ idõtar-tamúak. A felgyorsult fajtaelismerés, avetõmagpiaci kínálat nyomása gyorsít-ja ezt a folyamatot. Ugyanakkor az istapasztalható, hogy a termelõk ragasz-kodnak a jól bevált fajtákhoz.

A búzatermesztésben a fajtaváltástnagymértékben motiválta a beltartalmiminõség, és annak stabilitása. Egyér-telmûvé vált, hogy a fajtaválasztásbana sikértartalom, az esésszám, valaminta farinográf érték és megbízhatóságösszességében nagyobb súllyal esiklatba, mint önmagában a termõképes-

ség. Így egy olyan speciális helyzetalakult ki, hogy más növényekkel el-lentétben a hivatalos fajtakísérletekterméssorrendje vajmi keveset mond atöbbi tulajdonság, elsõsorban a minõ-ségi jellegek ismerete nélkül. Ennekoka a változó agrotechnikai színvonal-nak is betudható. A fajták potenciálistermõképességének kihasználtsága or-szágosan alacsony, a termelõk inkábba megbízható teljesítményû fajtákatkeresik a rekordtermõkkel szemben.

A minõségi tulajdonságok felérté-kelõdését nagymértékben elõsegítettékaz elmúlt évek eltérõ idõjárási körül-ményei. A szokatlanul csapadékosnyarak és a szélsõségesen aszályosévek váltakozása átlagon felül próbáratette a búzafajták alkalmazkodóképes-ségét és minõségi tulajdonságainakstabilitását. Szinte megoldhatatlan fel-adatnak látszik olyan búzafajta neme-sítése, amely mind esõs, mind szárazévben jó teljesítményre képes. Hazánkagroökológiai feltételei ezért is alkal-masak hosszú ideje a széles adaptációstulajdonságú növényfajták nemesítésé-re, hiszen a nemesítõknek nagyszerûlehetõségeik vannak egymástól lénye-gesen eltérõ idõjárású években szelek-ciót végezni.

Az új Mv fajták elõnye

Az Mv Magdaléna és az Mv Magvasnépszerûségét az átlagon felüli jó agro-nómiai tulajdonságain kívül elsõsor-ban az eltérõ idõjárású évekhez valókiváló alkalmazkodásuk eredményez-te. Mind esõs, mind aszályos körülmé-nyek között stabilak voltak az MvMagdaléna és Mv Magvas legfonto-sabb minõségi értékei és a kedvezõtlentermesztési feltételek között is átlagonfelüli teljesítményre voltak képesek.A termelõk elsõsorban olyan fajtákatkerestek az elmúlt években, melyeknem okoznak csalódást beltartalmi mi-nõségben, elsõsorban a sikértartalom-ban, esõs aratás esetén is 250-et meg-haladó esésszámmal rendelkeznek,megkésett aratáskor is stabil minõségitulajdonságúak. Mind az Mv Magda-léna, mind az Mv Magvas megfelel ekritériumoknak. Termõképességüktöbb helyen kiemelkedõ, vagy legtöbb-ször átlagon felüli volt. Legfontosabbelõnyük így a termés mennyiségi ésminõségi tulajdonságainak stabil ésoptimális ötvözõdése.

3

Új Mv búzafajták az élen

AzAz MvMv Magvas ésMagvas és MvMv Magdaléna Magdaléna búzafaj ták vetõmag szapor ításabúzafaj ták vetõmag szapor ítása

0

2000

4000

6000

8000

10000

12000

14000

16000

18000

20000

1995 1996 1997 1998 1999 2000

tonn

a

fajta

elis

mer

és

fajta

elis

mer

és

Magdaléna Magvas

Tizenegy Mv búza az élbolyban

A két vezetõ martonvásári búzafaj-tán kívül a többi fajtánk döntõ részeszintén megállta a helyét az elmúlt

évek szélsõséges idõjárása közepette.Ezt bizonyítja, hogy a közel száz álla-milag minõsített búzafajta közül afémzárolt vetõmag mennyisége alap-

ján élenjáró húsz fajta között11 martonvásári szerepelt2000 õszén. Jelentõs részük jólbevált, megfelelõen, több év-ben kipróbált fajta (1. táblá-zat). Ide sorolható a korai éré-sû Mv Pálma, a középkoraiMv Emma, Fatima 2, MvOptima, Mv Vilma és a kö-zépkésõi Mv Matador.

Az újabban elismert fajtákközül egyre nõ a részaránya azMv Mezõföldnek, amely kiug-ró terméseredményekkel hívtafel magára a figyelmet többtermelõnél, és amely megbíz-hatóan jó sikértartalommal ésesésszámmal rendelkezik. Jóteljesítményével már az elõzõhúsz fajta között található azMv Mezõföld mellett az MvKucsma is.

A nagy vetõmag- és fajta-kínálat ellenére sem tudtuk azelmúlt évben kielégíteni azigényeket új, nagy sikértartal-

mú búzafajtánkból, az Mv Csárdás-ból. Az 1999 nyarán állami minõsítéstkapott Mv Csárdás egy év alatt az el-sõ húsz fajta között szerepel a fémzá-rolt vetõmag mennyiség alapján és avetõmag-szaporításokból ítélve bátranállíthatjuk, hogy idén bekerül a „leg-jobb tizek klubjába”.

Hat új martonvásári búzafajta2000-ben

Búza fajtaszortimentünk jövõbenimegújulásához a martonvásári búzane-mesítés hat újabb fajtával járul hozzá,melyek az elmúlt év augusztusábankapták meg az állami minõsítést (2.táblázat). Alapvetõen két célt tûztünkki e fajták nemesítése során. Az egyik:a fajta feleljen meg a termelõk és a fel-dolgozóipar nagy sikértartalmú és ver-senyképes termõképességû fajták irán-ti fokozott igényének. Ennek a kon-cepciónak a jegyében született meg azMv Palotás. Az eddigi nagy sikértar-talmú martonvásári fajtáknál korábbiérésû, így most már mind a hároméréscsoportban tudunk nagy sikértar-talmú búzafajtát ajánlani a termelõk-nek.

A másik cél: a kiváló sütõipari mi-nõség létrehozása, korai érésû, bõter-mõ, kemény endospermium szerkezetû– tehát acélos szemû – búzafajtákban.E fajták sikértartalma stabilan a malmibúza kategóriába tartozik, és ez külö-nösen érvényes az Mv Emesére, azMv Dalmára valamint az Mv Maris-kára.

A legújabb minõsített fajták közöttszerepel egy Martonvásár által honosí-tott búza is, az Ukrainka. A sok kivá-ló és perspektivikus martonvásári fajtaközött is szeretnénk felhívni a figyel-met erre az odesszai kutatóintézetbõlszármazó, korai érésû, szálkás kalászúbúzára. Szép, acélos szemtermése ki-váló sütõipari minõséget takar, fari-nográf értéke minden évben A1 volt ahivatalos fajtakísérletekben. Nagy eré-nye az átlagosnál jobb levélrozsda re-zisztenciája és szárazságtûrõ képessé-ge.

Az elmúlt év augusztusában minõ-sített új fajtáink vetõmag szaporításamegindult, a legtöbb új fajtából ele-gendõ mennyiségû I. fokú vetõmag éskisebb mennyiségben II. fok is a ter-melõk rendelkezésére állhat.

Bedõ Zoltán – Láng László –Szunics László – Vida Gyula

4

1. táblázatLegelterjedtebb martonvásári búzafajták*

2000. õsz (OMMI adatok)

Korai érésû Középérésû Középkésõi érésû

Javító minõségû Mv Emma Mv Magdalénafajták Mv Csárdás

Mv Pálma Mv Magvas Mv MatadorKeményszemû Mv Kucsma Fatima 2malmi búzafajták Mv Tamara Mv Mezõföld

Mv OptimaMv Vilma

* Megjegyzés: 2000. õszi vetõmag fémzárolási adatok alapján

2. táblázatÚj, kiváló sütõipari minõségû, keményszemû búzafajták

(2000)

Fajta Sikértartalom Farinográf Esésszám Minõségi% csoport sec. kategória

Mv Palotás 33-34 A1 320 nagy sikértartalmú

Mv Emese 30-31 A1-A2 300 kiváló sütõipari

Mv Dalma 30-31 A2 290 kiváló sütõipari

Mv Mariska 30-32 A2 380 kiváló sütõipari

Mv Prizma 28-30 A2 300 kiváló sütõipari

Ukrainka 28-30 A1 350 kiváló sütõipari

Mv Matild 27-29 A2 320 jó sütõipari

5

Március 6. és 10. között Buda-pesten, a Hotel Agróban ren-dezte az ENSZ Mezõgazda-

sági Szervezete, a FAO és az MTA Me-zõgazdasági Kutatóintézete a közép- éskelet-európai térség államainak vetõ-mag-politikáját áttekintõ konferenciát.A FAO alapelve az, hogy a Föld külön-bözõ térségeiben addig nem lehet való-di élelmiszerbiztonságról beszélni,amíg a mezõgazdasági termelés kiindu-lópontja, a vetõmag biztonságos ésjóminõségû elõállítása nem garantált.Ez a megállapítás a mi régiónkra is ér-vényes, hiszen több kelet-európai or-szágban visszaesett a mezõgazdaságitermelés – és ezen belül a vetõmagter-melés – mind mennyiségi, mind minõ-ségi vonatkozásban. A FAO rendezvénycélja a politikai és gazdasági átmenetiperiódusban lévõ térség vetõmag-politi-kájának áttekintése, a jövõbeni trendekáltalános megjelölése, és az együttmû-ködés lehetõségeinek feltárása.

A FAO értelmezésében a vetõmag-vertikum lényegesen szélesebb, mintahogy mi általában említeni szoktuk,amikor Magyarországon vetõmagról, ésannak összes „szereplõjérõl” beszélünk.A teljes vertikum az ENSZ Mezõgazda-sági Szervezete szerint magába foglaljaa kutatást és a fejlesztést, így a növényigénmegõrzést, a növényi biotechnológi-ai kutatást, a növénynemesítést, a vetõ-mag-kutatást, és a fajtafenntartást. Avertikum meghatározó része a szorosanvett vetõmagipar, amely a vetõmag-ter-melési, a vetõmag-feldolgozási, készle-tezési és a vetõmag-kereskedelmi tevé-kenységbõl áll. Szervesen kapcsolódikehhez a fajtaminõsítés, a vetõmagvizs-gálat és a vetõmag-minõsítés. A vetõ-magipart és a hozzá kapcsolódó terüle-tek teljes egészét átfogja az a törvényal-kotási tevékenység, amely a VetõmagTörvény, a Szabadalmi Törvény révénalapvetõen szabályozza a vertikum mû-ködését, és kapcsolatát a mezõgazdaságtöbbi ágazatával. A fejlõdés egyik zálo-

ga, a komplex rendszerben történõ gon-dolkodás, és a vertikum egészének kor-szerûsítése.

Ennek az alapelvnek a jegyében a 22országból meghívott résztvevõk áttekin-tették a teljes vetõmag-szektor aktuáliskérdéseit a közép- és kelet-európai régió-ban, és a volt szovjet utódállamokban. Amegnyitó beszédeket magyar részrõl dr.Szerdahelyi Péter a Miniszterelnöki Hi-vatal helyettes államtitkára, valamintSzékely Bertalan az FVM fõosztályve-zetõje tartotta. A FAO képviseletébenProfesszor Mahmud Duwayri a Nö-vénytermesztési és Növényvédelmi Diví-zió igazgatója szólt az egybegyûltekhez.A térség átfogó helyzetét a FAO részérõldr. Iván Sikora ismertette. A tanácsko-zás elõadói között szerepelt Turi János amagyar Vetõmag Terméktanács elnöke.Nagy érdeklõdést kiváltott elõadásában ahazai vetõmagipar privatizációjának ed-digi tapasztalatait ismertette. Felkért elõ-adóként dr. Bedõ Zoltán, a régió együtt-mûködési lehetõségeit ismertette. Elõ-adást tartott az OECD, az UPOV, aVilágbank, az Assinsel, valamint azISTA vezetõje, illetve képviselõje is.

A résztvevõk a FAO kezdeménye-zésére egy regionális – jelenleg öt mun-kacsoportból álló – Konzultációs Taná-csot hoztak létre a vetõmag-szektor fej-lesztésének elõsegítésére. Az egyik

csoport a térség jövõbeni vetõmag stra-tégiájának fejlesztésére keresi a megol-dásokat. Egy másik munkabizottság atörvényi harmonizáció kérdéseivel kap-csolatban kíván javaslatokat megfogal-mazni. Külön csoport foglalkozik a gén-banki kutatásokkal, a vetõmag-kutatás-sal, a biotechnológiai eredményekvetõmag-szektorra gyakorolt hatásával.Nagy megtiszteltetés volt intézetünknek– a rendezési jog elnyerése mellett – azis, hogy a tanácskozás résztvevõi aKonzultációs Tanács elnökének dr.Bedõ Zoltánt választották meg.

Számunkra mindenképpen nagy je-lentõségû, hogy Magyarország adottotthont a FAO rendezvénynek. A ma-gyar vetõmag-vertikum hagyományo-san fejlett, és a jövõ magyar mezõgaz-daságának is – a feltételek optimális ki-használása esetén – húzóágazata lehet.Nemzetközi megítélésünk a rendszer-váltás nehézségei ellenére még mindigjó, és az együttmûködés fejlesztésével, avetõmag-politika kölcsönös érdekekalapján történõ koordinálásával jobbanelõ lehet segíteni a régió országainak is-mételt egymásra találását. A mintegyszáz résztvevõ március 9-én, péntekenellátogatott Bábolnára az IKR Rt.-hez,és Martonvásárra is az MTA Mezõgaz-dasági Kutatóintézetébe.

Bedõ Zoltán – Veisz Ottó

Az élelmiszerbiztonság a vetõmagbiztonsággal kezdõdik

Intézetünk rendezte a FAO regionális nemzetközi értekezletét a közép-kelet-európai vetõmag-politikáról

Az állami fajtaelismerés garancia

Hazánkban világviszonylatban is na-gyon korán felismerték, hogy a bizton-ságos növénytermesztés alapja a megfe-lelõen megválasztott fajta. A tudomá-nyosan megalapozott fajtabírálat az1892-ben Mosonmagyaróváron megala-pított Országos Növénytermelési Kísér-leti Állomáson kezdõdött, majd 1915-tõl megindult a nemesített növényfajtáktörzskönyvezése. A folyamatosan fejlõ-dõ fajtaminõsítés eredményeképpenhosszú idõ óta csak államilag elismertnövényfajták termeszthetõk. Az államielismerés jelenlegi feltétele, hogy a nö-vényfajta feleljen meg az UPOV nem-zetközi fajtavédelmi szervezet által de-finiált hármas követelménynek, legyenminden más korábban ismert növény-fajtától morfológiailag megkülönböztet-hetõ, egyedei legyenek morfológiailagazonosak és e tulajdonságok az egymástkövetõ években stabilak. A gazdasági-lag legfontosabb szántóföldi-, zöldség-,szõlõ- és gyümölcsfajoknál az állami el-ismerés további feltétele, hogy a nö-vényfajta megfelelõ gazdasági értékkelrendelkezzen. A növényfajok sajátossá-gaitól függõen a gazdasági érték vizsgá-lata több termõhelyen, 2-3 éven keresz-tül beállított állami fajtakísérletekbenfolyik. A kísérleteket erre a célra létre-hozott és fenntartott független állami in-tézmény végzi és értékeli a fajtajelöltekmennyiségi, minõségi és termésbizton-sági tulajdonságait. A kísérleti adatokalapján a meglévõ fajtáknál kedvezõbbtulajdonságokkal rendelkezõ fajtajelöl-teket a Fajtaminõsítõ Tanács javaslataalapján a mezõgazdasági miniszter álla-milag elismert fajtának nyilvánítja, éserrõl okiratot állít ki. Az állami fajtael-ismerést követõen jogosult a fajtatulaj-donos a vetõmag/szaporító anyag sza-porítására, fémzárolására és forgalma-zására.

Az állami fajtaelismerés rendsze-re védelmet nyújt a növénynemesí-tõknek és a termesztõknek egyaránt.A szakmailag indokolt vizsgálatok-nak köszönhetõen biztosítja, hogy afelhasználók kipróbált, megfelelõmennyiség és ismert minõség elérésé-re képes növényfajták közül választ-

hassanak, és megakadályozza, hogyökológiai feltételeink között biztonsá-gosan nem termelhetõ növényfajtákvetõmagja kerüljön forgalomba.

Miért kell ajánlati fajtalista?

A fajtaelismerés Magyarországon nem-zetközi összehasonlításban is hatéko-nyan, magas szakmai színvonalon fo-lyik. Ha változatlan világban élnénk,nem lenne létszükséglet az ajánlati faj-talista bevezetése, mivel a jelenlegirendszer is megfelelõen mûködik. Né-hány éven belül azonban ez a helyzetgyökeresen meg fog változni. Az EU ki-bõvülésével jogilag a növényfajták te-kintetében is leomlanak a nemzeti hatá-rok. Bármely tagországban is ismernekel egy növényfajtát, az az Unió egész te-rületén forgalmazható és termeszthetõ.Jogilag tehát a Svédországban nemesí-tett fajta korlátlanul bevihetõ pl. Spa-nyolországba, ahol szakmai okokból pe-dig nyilvánvalóan indokolatlan, sõt ki-fejezetten káros lehet termesztése. AzEU fajtalista – mivel a tagországok faj-talistáinak összessége – rendkívül sokfajtát tartalmaz, ami lehetetlenné teszi amegalapozott fajtaválasztást. Mindentagország (klimatikus övezet, földrajziegység) alapvetõ érdeke, hogy a jogilagtermeszthetõ fajták körébõl szakmaiszempontok alapján kiválassza azokat,amelyek az adott területen biztonságo-san és gazdaságosan termeszthetõk. AzEurópai Unió tagjaként mi is meg fog-juk változtatni törvényeinket és jogilaglehetõvé fogjuk tenni valamennyi, azEU bármely tagországában államilag el-ismert növényfajta szabad forgalmazá-sát Magyarországon. Ez azt jelenti,hogy elméletileg a mi viszonyaink kö-zött soha ki nem próbált fajták ezreit le-hetne eladásra felkínálni.

Hazánk évtizedek óta, nagyon he-lyesen, rendkívül liberális fajtapolitikátfolytat és nyitott a külföldi fajták iránt.A legjobb nemesítõ cégek rendszeresenbejelentik új fajtáikat a fajtakísérletekbeés ezek mintegy harmada kap végül ál-lami elismerést. Nehezen képzelhetõ el,hogy tömegével, ezrével lennének eze-ken kívül olyan fajták, amelyeket Ma-gyarországon célszerû lenne termeszte-

ni! Érdemes belegondolni, milyen kö-vetkezménye lenne, ha a kertünkbennem télálló, hanem mediterrán füvetvetnénk, ha angol búza, görög kukorica,spanyol napraforgó, finn borsó vagyszicíliai durum kerülne fogalomba? Hamegszûnik a forgalomba kerülõ nö-vényfajták elõzetes kipróbálása, az1892 elõtti szakmai színvonalra esünkvissza!

A nemzetközi egyezmények nem te-szik lehetõvé, hogy EU tagként a ma-gyar hatóságok (OMMI) más tagország-ban már államilag elismert fajtát ismé-telten vizsgáljanak, minõsítsenek. Aszakmai szervezeteknek azonban jogukvan arra, hogy az állami fajtavizsgálatmintájára - célszerûen együttmûködveaz OMMI-val - egy párhuzamos kísérle-ti hálózatot hozzanak létre és azok ered-ménye alapján segítsenek tagjaiknak afajták megválasztásában. Ugyanúgy,mint más országokban is, e szakmai, denem hatósági vizsgálatok alapján kellkészíteni az ajánlati fajtalistát, amelyjogilag nem zárja ki más fajták termesz-tését, de ha mi is úgy gondolkozunk,mint a világ bármely országának farme-rei, ahol ajánlati lista létezik, gyakorla-tilag nem lesz olyan termelõ, aki azajánlati fajtalistán nem szereplõ fajtavetõmagját megvenné.

Az átmeneti idõszak

Az ajánlati fajtalista objektív feltételei-nek megteremtésére rendkívül rövididõ, alig néhány év áll rendelkezésre.Az „1996. évi CXXXI. törvény a nö-vényfajták állami elismerésérõl, vala-mint a vetõmagvak és vegetatív szaporí-tóanyagok elõállításáról és forgalmazá-sáról” a fenti problémakört többterületen érinti és segít a felkészülésben.Definiálja az Ajánlott Fajták Jegyzékét(3.§. 6.): „a Nemzeti Fajtajegyzékbe be-jegyzett és a Leíró Fajtajegyzék alapjánkészített, meghatározott termõhelyentermesztésre ajánlott fajták jegyzéke”.A 12.§.(2). szerint „A Nemzeti Fajta-jegyzékben lévõ fajtákat a termelõi tájé-koztatás érdekében a minõsítõ intézetkülön jogszabály alapján tovább vizs-gálja és Leíró Fajtajegyzékre veszi. Aminõsítõ intézet a Nemzeti Fajtajegyzé-

Amirõl egyre többet beszélünk: Az ajánlati fajtalista

6

ket évente, a Leíró Fajtajegyzéket pedigmeghatározott idõközönként közzéte-szi”. „A Magyar Agrárkamara, a Hegy-községek Nemzeti Tanácsa és a termék-tanácsok a Nemzeti Fajtajegyzékben lé-võ fajtákból a Leíró Fajtajegyzékalapján összeállíthatják és közzétehetikaz egyes termõhelyek természeti adott-ságainak megfelelõ Ajánlott FajtákJegyzékét” (12.§.(3).).

Az OMMI által szervezett kísérletek– továbbfejlesztésük esetén – kiindulásialapot nyújtanak az ajánlati fajtalistamódszertani kérdéseinek tisztázásához.Az átmeneti idõszakban sem szabadmegfeledkezni azonban arról, hogy azajánlati fajtalista megalkotásánakcélja, hogy kipróbálatlan fajta vetõ-magja ne kerüljön forgalomba, ésnem az, hogy „felülbírálja” a hazai faj-taelismerést. Irreális elképzelés azegyes országrészekre, termõtájakraajánlati fajtalistát készíteni, egyrészt,mert igazán jelentõs ökológiai különb-ségek ebben a kis országban nincsenek,másrészt pedig nem elképzelhetõ, hogyaz ahhoz szükséges mértékben meg le-hessen többszörözni az elismert fajták-kal beállított kísérletek számát.

Az Ajánlott Fajták Jegyzékének tör-vényi definíciója EU tagságunk eseténmeg kell hogy változzon, és a NemzetiFajtajegyzékbe bejegyzett fajták mellettki kell bõvüljön az EU tagországokbanelismert fajtákkal is. Az átmeneti idõ-szakban módszertanilag kell felkészül-nünk a növekvõ számú fajta vizsgálatá-ra és fel kell építeni azt a döntési me-

chanizmust, amely a kísérleti adatokalapján az ajánlati fajtalista elkészítésé-hez vezet. A rendszer mûködõképessé-gének ellenõrzésére a leíró fajtalistaalapján már a közeljövõben elkészíthetõegy ajánlati lista, ami azonban nem afajta-elismerési rendszer felülbírálatát,inkább csak finomhangolását jelentheti.

Kérdések és megoldandó feladatok

Finanszírozás. Az ajánlati fajtalistaalapja az ország különbözõ területeinminden évben azonos módszerekkel be-állított, szakszerû kísérletek hálózata. Arendszer mûködõképességének megte-remtéséhez elengedhetetlen a kísérletekelõre látható, kiszámítható, garantált fi-nanszírozása. Meg kell határozni, hogya költségeket ki (az állam, a szakmaiszervezetek) és milyen arányban vise-lik. A kutatási pályázatokon elnyerhetõösszeg – kiszámíthatatlansága miatt –nem lehet alapja a finanszírozásnak.

A kísérletek szervezése, beállítása.A kísérleti munka magas szintû elméle-ti és technikai felkészültséget igényel.Az OMMI e területen nagy tapasztala-tokkal rendelkezik, amit a leíró fajta-jegyzék elkészítése igazol. Az új rend-szerben azonban a jelenleginél több nö-vényfajjal és nagyobb fajtaszámmal kelldolgozni, ami a kísérletek szervezésé-nek átgondolását, az OMMI feladatánakés hatáskörének újrafogalmazásátigényli.

Módszertani kérdések. Az OMMI,a növénynemesítõk, kutatók, és azokszervezetei (pl. MTA Növénynemesíté-

si Bizottsága) közös munkával mindennövényfaj vizsgálatára megfelelõ mód-szertani útmutatót készítettek, melyetfolyamatosan aktualizálnak. Alapvetõenez lehet az alapja a minõsítést követõfajtavizsgálatoknak is, bár több növény-faj esetében a gyakorlat ennek változta-tását, vagy bõvítését is igényelheti. Pár-huzamot vonva a növényfajták államielismerésérõl született 88/1997.(XI.28.) FM rendelettel, szabályozniszükséges és nyilvánosságra kell hozni

• a vizsgálandó fajok körét;• a bejelentés módját a kísérletben

való részvételre;• a GMO szervezetek vizsgálatának

módját;• a jelentkezési határidõt;• a jelentkezés visszautasításának

feltételeit;• a szükséges vetõmag mennyiségét

és minõségi elõírásait;• a vetõmag leadásának helyét és ha-

táridejét;• a vetõmag felhasználásának szabá-

lyait;• a kísérlet metodikáját;• a statisztikai kiértékelés metodiká-

ját;• a kísérlet értékelhetetlenségének

feltételeit;• az kísérleti adatok (alapadatok is)

hozzáférésének feltételeitp;• az ajánlati fajtalistára vétel feltéte-

leit;• a kísérleti adatok és az ajánlati faj-

talista nyilvánosságra hozatalánakmódját.

Az Ajánlati fajtalista csak akkortöltheti be igen fontos szerepét, ha aszakminisztérium, az OMMI, a nemesí-tõk, a gazdaság szereplõit tömörítõ Ag-rárkamara és Terméktanácsok közösenmindent megtesznek a rendszer felépí-téséért és hatékony mûködéséért.Amennyiben a fenti szereplõk bárme-lyike saját vélt, vagy valós érdekeit lát-ja veszélyeztetni a kialakítandó rend-szer által, vagy döntõ befolyást kívángyakorolni a „fajtapolitikára”, az EUcsatlakozás a hazai fajtaelismerés, nö-vénynemesítés, vetõmag elõállítás és-kereskedelem teljes vertikumát tehetiéletképtelenné vagy feleslegessé. Ennekkihatása - elsõsorban - a termelõkre be-láthatatlan lenne.

Láng László – Bedõ Zoltán

7

mások pedig a sikér minõséggel mutat-tak pozitív kapcsolatot (2. ábra).

A génszintû vizsgálataink során aMartonvásáron fenntartott Bánkúti1201 populáció közel 80%-ában sike-rült azonosítanunk egy olyan gént, amiteddig más búzafajtákban nem mutattakki. A gén egyetlen pontban különbözöttegy ismert tartalékfehérje génjétõl, en-nek következtében a gén által kódolttartalékfehérje alegység is egy amino-savban különbözik a már ismert fehér-jealegységtõl. Az aminosavsorrend úgymódosult, hogy a Bánkúti 1201 után2*B-nek elnevezett fehérje a többi ha-sonló típusú fehérjénél eggyel több, atérhálós sikér szerkezetének kialakulá-

8

nak. Ezek a fajták a hatvanas évek vé-gén kiszorultak a köztermesztésbõl, po-pulációikat már csak génbankokbantartják fent. Ez a fajtára jellemzõ ellent-mondás volt az oka annak, hogy részle-tesen tanulmányozni kezdtük a Bánkúti1201 tartalékfehérjéit mind fehérjeszinten, mind pedig a fehérjéket kódológének szintjén.

Munkánk során számos olyan tarta-lékfehérje sávot azonosítottunk, melyeka ma köztermesztésben levõ fajtákranem jellemzõek. Ezeknek a fehérje sá-voknak a jellegzetessége, hogy egyesekközülük bizonyíthatóan pozitív hatássalvannak a mennyiségi tulajdonságokra(fehérje tartalomra, sikértartalomra),

Az idõsebbek közül még sokanemlékezhetnek a Bánkúti 1201fajtából készült kenyér illatára,

ízére, szép kinézetére. A hagyományo-san jó minõségi tulajdonságok megõr-zése a modern búzanemesítésnek isfontos feladata. A klasszikus nemesíté-si módszerek mellett a biotechnológiafejlõdésével számos új lehetõség nyílikezen génforrások feltérképezésére, azo-nosítására és felhasználására. Dr. Ta-más Lászlóval (ELTE NövényélettaniTanszék) és dr. Békés Ferenccel(CSIRO, North Ryde, Ausztrália)együttmûködve részletes biokémiai, fe-hérjekémiai és molekuláris biológiaivizsgálatoknak vetettük alá a Bánkúti1201 búzafajtát.

A búzaszemben található fehérjék(ún. tartalékfehérjék) döntõ jelentõsé-gûek a kenyérszerkezet és ezáltal a sü-tõipari minõség kialakulásában. Egye-dül a búza tartalékfehérjéire jellemzõtulajdonság, hogy víz és dagasztás hatá-sára egy stabil térhálós szerkezet – asikér – alakul ki (1. ábra). A sikért fel-építõ fehérjék alapvetõen két nagy cso-portra oszthatóak. A gliadinok alkohol-ban oldhatóak és elsõdlegesen a ke-nyértészta nyújthatóságáért felelõsek.A másik csoportot glutenineknek neve-zik, ezek az elõbbieknél jóval nagyobbméretû molekulák a dagasztás során akenyértészta rugalmasságát, erõsségétbiztosítják.

Ezekrõl a tartalékfehérjékrõl mamár számos információval rendelke-zünk, közelítõen tudjuk melyek társul-nak nagy fehérje- és sikér tartalommalés melyek azok, amelyek jók sikérmi-nõséget eredményeznek. A rendelkezé-sünkre álló laboratóriumi módszerekkelviszonylag egyszerûen, egy-egy búza-szembõl megállapítható, hogy az egyesbúzafajták milyen tartalékfehérje össze-tétellel rendelkeznek, így már a nemesí-tés korai fázisában is becsülhetõ azegyes búzafajták sütõipari minõsége.

A régi magyar búzafajták, közöttüka Bánkúti 1201 azon csoportba sorolha-tók, melyek kiváló sütõipari technoló-giai tulajdonságaik mellett olyan tarta-lékfehérjéket is tartalmaznak, melyekaz eddigi irodalmi ismereteink alapjánáltalában gyengébb minõséggel társul-

Mi a titka a Bánkúti 1201 jó minõségének?1. ábra. A sikér kialakulása 2. ábra. A Bánkúti 1201 fajtára

jellemzõ tartalékfehérje sávok

9

3. ábra. A Bánkúti 1201 egyes törzseiben azonosított cisztein mutáns 1Ax2*B

gén (MSZH Ügyszám: P0001563)

sában nagy jelentõséggel bíró kereszt-kötés kialakulására képes (3. ábra). Aplusz keresztkötés következtében aBánkúti 1201 lisztjébõl dagasztott tész-ta erõsebb, amit a sütõipari vizsgálatokeredményei is alátámasztanak. Mérése-ink alapján az ezzel a fehérjével rendel-kezõ Bánkúti 1201 törzsek magasabbértékekkel rendelkeztek olyan tulajdon-ságok esetében, melyek a sikér minõsé-gével kapcsolatosak.

Egy fajta minõségének kialakulásá-ban ugyancsak fontos szerepet játszik

Az átalakuló fogyasztási szoká-sok hatására világszerte nõ akereslet a durum búza iránt. A

Földön jelenleg termesztett durum bú-zafajták túlnyomó többsége tavaszi,azonban a feldolgozóipar fokozottalapanyag igénye következtében egyrenõ az õszi típusú fajták termõterületeis. Az õszi fajták termõképessége je-lentõsen meghaladja a tavasziakét, acéltudatos szelekciós munka hatásá-ra beltartalmi tulajdonságaik is egy-re jobban megközelítik a jó techno-lógiai minõségûnek tartott tavaszifajtákét.

A durum búza az európai és azamerikai kontinensen a száraztészta-gyártás legfontosabb alapanyaga. A vi-lágon évente mintegy 21 millió hektártermõterületen vetik és 30-35 millió

tonna termésével jelentõségét tekintvea második számú Triticum faj. Elsõ-sorban a száraz, forró nyarú vidékeknövénye, a legnagyobb termelõi az Eu-rópai Unió (8-9 millió t/év), Kanada(4,5-6 millió t/év) és Törökország (kb.4 millió t/év). Ezen régiókban termeltdurum búzafajták többsége, és így azexportpiacokon megjelenõ terményszinte kizárólag tavasszal vetett, tava-szi genotípusok termésébõl származik.Az enyhe telû tradicionális durum bú-za termõterületeken a gazdák már rég-óta kísérleteztek az õszi, vagy téli ve-téssel. Az ilyen módon termesztett ga-bona, kedvezõ idõjárási körülményekközött gyakran két-háromszoros ter-mést is ad. Elsõsorban Irán, a Kauká-zus és a Balkán-félsziget egyes terüle-tein hideget jól tûrõ, de hosszabb ver-

nalizációt nem igénylõ járó típusúdurum fajtákat termesztenek, de ezekhidegtûrése elmarad az õszi kenyérbú-za fajtákétól. A felvevõ piac bõvülésé-nek következtében felmerült az igényolyan valódi õszi típusú, bõtermõ, jóminõségû durum fajták nemesítésére,amelyek az addig tradicionálisan nemdurum búzatermõ területeken is siker-rel termeszthetõk.

A durum búza technológiai minõsége

A durum búza technológiai minõségétnem lehet egyetlen számadattal jelle-mezni, a kifejezés a tulajdonságok szé-les skáláját takarja, melyek részben amalomipar, részben pedig a tésztaiparés a fogyasztók igényét tükrözi. Adurum búzával szemben támasztott két

„Tésztaszûrés” Martonvásáron,avagy az õszi durum búza fajták és nemesítési törzsek technológiai minõsítése

az is, hogy ezekbõl a különbözõ tarta-lékfehérjékbõl más fajtákhoz viszonyít-va mennyi van jelen. A Bánkúti 1201populáció néhány törzsére elvégzettmennyiségi vizsgálatok alapján megál-lapítottuk, hogy a fajta az átlagosnál na-gyobb mennyiségben tartalmaz gliadinfehérjéket, ami jól magyarázza a belõlekészült tészta jó nyújthatóságát és a be-lõle süthetõ kenyér nagy térfogatát.Ugyancsak nagyobb a keresztkötések-kel összekapcsolt nagy méretû gluteninmolekulák mennyisége is. Ennek kö-

szönheti a tészta kiváló dagasztási tulaj-donságait.

Eredményeink alapján megállapít-ható, hogy a Bánkúti 1201, és feltehetõ-en a többi régi magyar fajta is számosolyan tartalékfehérjével rendelkezik,melyek a sikér minõségi és mennyiségitulajdonságainak kialakulásában fontosszerepet játszanak. Éppen ezért nagyonfontos e fajták jó minõséggel kapcsolttartalékfehérje génjeinek azonosítása ésizolálása. A rendelkezésünkre álló tech-nikai feltételek alapján elindítottunkegy olyan programot, amely ezeknek aminõségi géneknek az izolálását és fel-használását teszi lehetõvé. A Bánkúti1201-bõl izolált 1Ax2*B génnel már fo-lyamatban vannak a géntranszformá-ciós kísérletek, melyekkel célunk a tra-dicionális Bánkúti minõségû, de a maitermesztési feltételeknek jobban megfe-lelõ búzafajták elõállítása.Ezek az eredmények igazolják, hogy aspeciális igényeket kielégítõ tulajdon-ságok molekuláris genetikai módsze-rekkel is tanulmányozhatóak. Ez pediglehetõséget kínál arra, hogy a speciálismagyar genotípusok tulajdonságai tu-datos molekuláris nemesítési eljárások-kal átvihetõk legyenek a jövõ búzafajtá-inak genetikai állományába.

Juhász Angéla – Láng László –Bedõ Zoltán

ment tartalmat a lipoxidáz enzimaktivitását és a csírázottságot soroljafel. A fehérjetartalom a tészta tápérté-ke, a sikér mennyiség és –minõség atésztaipari feldolgozás miatt döntõ. Akésztermék esztétikai értékét és ezáltal

legfontosabb követelmény leegyszerû-sítve:

1. nagy mennyiségû szemolina(nagyszemcsés durum darafrakció)elõállítására legyen alkalmas,

2. az õrleményébõl elõállítotttésztának meg kell felelnie a fo-gyasztók, a végfelhasználók elvárá-sainak.

A tulajdonságok egy része, mint aszemkeménység, a hektoliter-tömeg,az acélosság és az ezerszemtömeg amalomipar számára fontos, hiszen etulajdonságok közvetve jól korrelál-nak az õrlés gazdaságosságát alapve-tõen meghatározó szemolina kihoza-tallal. Ugyanakkor ezen tulajdonságoklaboratóriumban pontosan meghatá-rozhatók, míg a szemolina kihozatalmérése a rendelkezésre álló kisméretûmalmokon és az õrlési technológiaegyéb elemeinek figyelmen kívül ha-gyása miatt kisebb pontossággal be-csülhetõ.

A szakirodalom a tészta minõsé-gét befolyásoló tulajdonságok kö-zött a fehérje- és nedvessikér-tartal-mat, a sikérminõséget, a sárga pig-

10

eladhatóságát, piacképességét befo-lyásoló, a szemolina színével össze-függõ két tulajdonság, a sárga pigmenttartalom és a lipoxidáz-aktivitás. Csí-rázottság hatására nõ a keményítõbon-tó enzimek aktivitása, ami a keletkezõszabad cukrok kioldódása révén növe-li a fõzési veszteséget.

A termelõ, a kereskedõ és a feldol-gozóipar számára is lényeges techno-lógiai minõségi tulajdonságok szab-ványban rögzítettek. A jelenleg hatá-lyos MSZ 6383:1998 Búza szabványkét durum búza (I. és II.) kategóriátkülönböztet meg és az általános tiszta-sági követelményeken túl több techno-lógiai minõségi tulajdonság határérté-keit is rögzíti (1. táblázat).

Magyarországon a durum búza je-lenleg nem sorolható a nagy területentermesztett szántóföldi növények közé.

Minõségi jellemzõk Durum búzaI. II.

Hektolitertömeg, legalább, kg/100l 78 75

Acélos búzaszem, legalább, db % 60 30

A nedves sikér mennyisége, legalább, % 32 30

A nedves sikér terülése, mm/óra 2-5 2-5

Esésszám, legalább, másodperc 300 250

Nyersfehérje-tartalom, legalább, % 12,5 12,0

Sárgapigment-tartalom, legalább, mg/kg 5,0 3,5

1. táblázat. Az MSZ 6383:1998 szabvány durum búza technológiaiminõségére vonatkozó rendelkezései

1. ábra. Az acélosság évenkénti változásaMartonvásár, 1994–1999

2. ábra. Az acélosság és a szemkeménység évenkénti változásaMartonvásár, 1994–1999 és 1997–1999

Az elmúlt években a legnagyobb ter-mõterület mindössze 10-15 ezer hektárkörül volt és régebben sem bírt különö-sebb jelentõséggel a hazai növényter-mesztésben. Ennek oka elsõsorban ab-ban keresendõ, hogy tradicionálisan amagyar száraztészta fõ alapanyaga akenyérbúza õrleményébõl származott.A fogyasztói szokások változása, a bel-

és külpiacok bõvülése azonban a szak-minisztérium szerint a durum búza ter-mõterület 40-50000 hektárra történõbõvítését is indokolttá teheti. A célkitû-zés teljesítését elõsegítheti a hazai kö-rülmények között is biztonságosantermelhetõ, télálló, jó technológiaiminõségû fajták állami elismerése éselterjedése a köztermesztésben.

11

Tulajdonság Odmadur 1 Odmadur 2 Martondur1 Martondur 2 Martondur 3 MvTD Szabvány15-98* határérték**

Acélosság % 16,0-94,0 16,0-98,0 24,0-98,0 38,0-100,0 58,0-97,0 90,0-93,0 60 (30)

Fehérjetartalom % 11,9-14,9 11,1-14,1 12,7-15,1 12,5-15,7 13,3-17,2 12,1-13,8 12,5 (12,0)

Nedves sikértartalom % 24,2-42,6 23,3-41,3 24,7-42,7 23,9-44,4 32,6-48,4 31,0-34,9 32 (30)

Sárgaindex (Minolta b) 16,3-25,7 16,4-25,0 14,5-22,4 15,4-25,6 21,1-24,4 22,0-24,6 -

Szemkeménység index 69,3-94,8 89,2-91,1 87,0-100,3 90,5-103,2 90-101,1 88,5-93,0 -

2. táblázat. Õszi durum búzafajták és -törzsek technológiai minõségi tulajdonságai (Martonvásár, 1993-1999)

Megjegyzés: *=1997-1999. évi adatok; **= a zárójelben feltüntetett értékek a durum búza II kategória határértékei

Szelekciós módszerekMivel a durum búza speciális feldol-gozóipari igényeket elégít ki, csak az afajta lehet sikeres a köztermesztésben,amely a lehetõ legtöbb tulajdonságbanjobb, mint a szabványban elõírt határ-érték. Az elõírások ismeretében építet-tük fel Martonvásáron, az MTA Me-zõgazdasági Kutatóintézetben azt aszelekciós eljárást, amely lehetõvé te-szi jó malom- és tésztaipari minõségû,bõtermõ télálló, megdõlés- és beteg-ség ellenálló fajták nemesítését.

Malomipari feldolgozásra nagyhektoliter tömegû, acélos és ke-ményszemû, jó dara-kihozatalúdurum búzafajtákra van szükség.Rendszerünkbe beépítettük a hektoli-ter tömeg mérést és acélosság megha-tározást, amelyet hagyományosan az ecélra kialakított készülékekkel vég-zünk. Acélosnak - a szabványbanmeghatározott módon - kizárólag alisztes zárványokat egyáltalán nemtartalmazó szemeket tekintjük. Szelek-tált törzseink hektoliter tömege és acé-lossága megfelelõ idõjárási körülmé-nyek között, kedvezõ évjáratban jelen-tõsen meghaladja a szabványban elõírtértékeket. Csapadékos betakarításkoriidõjárás esetén megfigyeléseink sze-rint rohamosan romlik a durum búza-törzsek acélossága, amely megnehezí-ti a szelekciós munkát is (1. ábra). Aszelekció hatékonyságának növeléséreaz elmúlt években már sikeresen alkal-maztuk a Perten cég szemenkénti vizs-gálatot végzõ SKCS 4100 készülékétszemkeménység meghatározásra. Aszemkeménység megbízhatóbb mu-tató, mint az acélosság, hiszen geneti-kailag meghatározott, öröklõdõ, kör-nyezettõl kevésbé függõ tulajdonság(2. ábra). Legjobb törzseink Perten ké-szülékkel mért szemkeménység inde-xe meghaladja a 100-as értéket (össze-hasonlításképpen a legkeményebb

szemû kenyérbúza törzseké 60-80 kö-rüli). A készülék egyben méri a sze-mek tömegét, átmérõjét és nedvesség-tartalmát is.

Megfelelõ minõségû száraztésztaa nagy fehérje- és sikértartalmú,kedvezõ sikérminõségi tulajdonságúdurum õrleménybõl készíthetõ. Afehérjetartalom meghatározást Teca-tor Kjeltec-1035, a nedves sikér mé-rést Glutomatic 2200 készülékkel azICC 137/1 szabványban rögzített eljá-rás szerint végezzük. Legjobb törzse-ink sikértartalma kísérleteinkbengyakran meghaladja a 40%-ot, eseten-ként még 50% feletti értékeket is mér-tünk, ami jelentõsen több mint a szab-ványban az I. osztályú durum búzárameghatározott 32%. Ezen törzsek fe-hérjetartalma általában több mint 16%. Megfelelõ alaktartású tészta kizá-rólag rendkívül merev sikérvázú alap-anyagból nyerhetõ. A sikérminõségtesztelését sikérterülés vizsgálattal éssikérindex meghatározással végez-zük. A szelekció során elõnyben ré-szesítjük a 3 mm-nél kisebb terülésûés 80%-ot meghaladó sikérindexû tör-zseket.

Az ipari feldolgozhatóság mellettegyre nagyobb szerephez jut a végter-mék megítélésében a tetszetõs, eszté-tikus külalak, amely a durum búzábólkészült száraztészták esetében elsõsor-ban a borostyánsárgás színt jelenti.Mivel a durum tészták többsége tojáshozzáadása nélkül készül, lényeges,hogy a szemolina elegendõ sárga pig-mentet tartalmazzon. A szelekciót Mi-nolta CR-300 reflexiós színmérõ ké-szülékkel végezzük, amely nagy szá-mú minta vegyszermentes, egyszerûvizsgálatát teszi lehetõvé. Több évesvizsgálataink alapján a sárgaindex(Minolta „b”) értéke a vizsgált genotí-pusokban 16 és 28 között változott,amely megbízhatóan tág intervallumotbiztosít a kiválogatáshoz. Tapasztala-taink szerint a 21-es sárgaindexû téte-lek már kielégítik a feldolgozóiparigényeit.

A martonvásári fajták minõsége

A 2. táblázatunkban összefoglaltuk amartonvásári durum búzafajták és egyúj, az állami fajtakísérletben szereplõtörzsünk fontosabb technológiai minõ-ségi tulajdonságait. Tájékoztatásul fel-tüntettük a szabványban közölt határ-értéket.

A táblázatban az évek során megfi-gyelt szélsõ értékek szerepelnek. Az

adatok hûen tükrözik a jelenlegi ma-gyarországi durum termesztés és ne-mesítés dilemmáját. A fajták mind-egyikével el lehet érni, sõt jelentõsentúl is lehet teljesíteni a szabványbanelõírt minõségi határértékeket –azonban lényeges hozzátenni, hogy –megfelelõ idõjárási körülmények ésszakszerû agrotechnika alkalmazásamellett. A durum búzatermesztés je-lenleg kockázatos, amelyet elsõsorbana termesztõk vállalnak magukra. Sze-rencsére a feldolgozóipar és ezen belülis a malomipar egyes élenjáró cégeifelismerték, hogy a kockázat teljesmértékû áthárítása a termesztõkre nemjárható út, hiszen így nem biztosíthatóa speciálisan átalakított durum mal-mok egyenletes alapanyag-ellátása. A

többéves szerzõdések, termeltetõirendszerek kialakítása a malomipar ér-deke is. Kizárólag az ágazat biztonsá-gosabbá tétele útján érhetõ el a nö-vénytermesztõk, a malomipar, a tész-taipar és a nemzetgazdaság érdekeitegyaránt szolgáló termõterület növe-kedés. Martonvásáron a durum búza-nemesítési programmal célunk az,hogy a várhatóan növekedésnek indulókeresletet bõ- és biztonságosan ter-mõ, kiváló malom- és tésztaipari mi-nõségû, jó fagy- és télálló, szilárdszalmájú, fontosabb betegségeknekellenálló fajtákkal elégítsük ki.

Vida Gyula - Szunics László – Veisz Ottó – Láng László –

Bedõ Zoltán

12

Az elmúlt évtized folyamán anövényvédõ szer gyártóktöbb mint 130 eredeti, eled-

dig még nem ismert hatóanyagot sza-badalmaztattak, aminek csaknem felea gyomirtó szerek közül kerül ki.Ezek között is számos molekula a ga-bonafélékben használatos herbicidekcsoportjába tartozik. Miközben apeszticid gyártók egyre újabb készít-ményeket állítanak elõ, a köztermesz-tésben szereplõ és közvetlen az államiminõsítés elõtt álló búzafajták számais évrõl évre gyarapszik. Ahhoz, hogya gyakorló gazdákat fajtaspecifikustermesztési útmutatóval el tudjuk lát-ni, trágyázási, vetésidõ és herbicid to-lerancia kísérletekben is vizsgáljuk afajták viselkedését. Ebben a cikkben agyomirtó szer érzékenységi kísérletekutóbbi két esztendõjének eredményeitmutatjuk be.

Mind 1999-ben, mind 2000-benoptimális idõben, október 13-án vetet-tük el a kísérletben szereplõ 20-20fajtát. A herbicid tolerancia vizsgála-tokban posztemergensen kijuttatottgyomirtó szereket alkalmaztunk. Pro-vokatív szándékkal, megkésve, atechnológiai leírásokban megadott

legkésõbbi fejlettségi állapotot túlha-ladott növényállományt kezeltünk azegyes gyomirtó szerek engedélyezettfelsõ dózisával és annak kétszeresmennyiségével. A kezeléseket az 1.táblázat tartalmazza.

A fajták reakcióinak elbírálásáhozmindkét esztendõben felvételeztük alátható fitotoxikus károkat, a kalász-hányás- és virágzás idõpontjait, mér-tük az átlagos növénymagasságot és abetakarított szemtermés mennyiségét.

Szabadszemmel látható tünetekegyik évben sem jelentkeztek a növé-nyeken a kezelések hatására. A gyom-irtó szeres kezelések nem befolyásol-ták igazolható módon a növények ma-gasságát. Az egyes esetekben avirágzásban okozott eltolódások aszemtermés eredményekben nem mu-tatkoztak meg, ezért a következtetése-ket a betakarított termés mennyiségealapján vontuk le.

A gyakorlati tapasztalatok alapjánáltalánosságban elmondható, hogy avizsgált gyomirtó szerek közül a hor-monhatású 2,4 D és az MCPA okoz-hat legnagyobb károsodást a megké-sett kezelések következtében. Ebben akísérletben azonban egyik gyomirtó

szer sem igazolta a feltételezéseinketés a fajták mindkét évben igazolhatószemtermés veszteség nélkül tolerál-ták a kétszeres mennyiségû adagokatis.

1999-ben egyik búzafajta termésesem csökkent szignifikánsan a kezelé-sek hatására. A 2000. esztendõben abúza kétnóduszos fejlettségi állapotá-ban kétszeres dózisban kijuttatottLogran 75 WG az Mv Pálma és az MvKucsma, az Athos nevû készítményaz Mv Kucsma szemtermését csök-kentette szignifikáns mértékben. Azemlített herbicidek alkalmazásakorfokozottan ügyelni kell a technológiaifegyelem betartására és permetezés-kor a csatlakozósorok pontos illeszke-désére.

A kísérlet eredményei azt mutat-ják, hogy a vizsgált 20 martonvásárifajta jól tolerálta a provokatív körül-mények között kijuttatott gyomirtószeres kezeléseket. A herbicidek biz-tonságosan használhatók a gyomos-ság szabályozására.

Bónis Péter – Árendás Tamás –

Bedõ Zoltán – Láng László

A martonvásári õszi búzafajták herbicidtolerancia vizsgálatának eredményei

1. táblázat Az õszi búza herbicid tolerancia kísérlet kezelései 1999- és 2000. évben

Kezelések Hatóanyag Dózis A permetezés ajánlott Búzák fejlõdési stádiuma l,g/ha fenológiai stádiuma a kezeléskor

1. Kontroll – – – –

2. Granstar 75 DF 75 % tribenuron-metil 25.0 kétlevelestõl zászlós levél kalászhányás kezdete

3. Granstar 75 DF 75 % tribenuron-metil 50.0 megjelenéséig

4. Logran 75 WG 75 % triaszulfuron 15.0 vetés után (pre), ill. 2 nóduszos fejlettségi

5. Logran 75 WG 75 % triaszulfuron 30.0 kétlevelestõl/ szárba indulásig állapot

6. Mecaphar 500 g/l MCPA 2.0 4-6 leveles állapottól 2 nóduszos fejlettségi

7. Mecaphar 500 g/l MCPA 4.0 szárba indulás kezdetéig állapot

8. Maton 600 600 g/l 2,4-D-észter 1.0 4-6 leveles állapottól 2 nóduszos fejlettségi

9. Maton 600 600 g/l 2,4-D-észter 2.0 szárba indulás kezdetéig állapot

10. Athos 75 % szulfoszufuron 26.0 bokrosodás kezdetétõl kalászhányás kezdete

11. Athos 75 % szulfoszufuron 52.0 2 nóduszos fejlettségig

12. Kontroll – – – –

13

hez viszonyítva naponta 1 %-kal, azextrém késõi vetés esetén (dec. 7.) 1.5%-kal kevesebb búzát takarítottunk be.

A termésátlagok és a kora tavasz-szal elvégzett tõszám-felvételezésekadatai mindkét évben a növényszám ésa termés szoros kapcsolatát igazolták.Az azonos magmennyiséggel elvetettparcellákon egyrészt a vetésidõ késése,másrészt a kedvezõtlenebb idõjárásifeltételek miatt csökkent a búzák ma-gassága (2. ábra). Az alacsonyabb nö-

Magyarországon az õszi búzavetési idõpontjául a szakmaikódexek az október 1. és 20.

közötti idõszakot tartják optimálisnak.Végignézve az utóbbi fél évszázad kí-sérleti eredményeit megállapíthatjuk,hogy az ország déli felében az október2. és 3. dekádjában, míg a Mezõföldönés az attól északabbra fekvõ területekena hónap elsõ húsz napjában földbe ke-rült mag adta a legtöbb termést.

A jól idõzített vetés kedvezõ hatásatermészetesen nem függetleníthetõ akelés idõszakának idõjárási körülmé-nyeitõl. Errõl - friss tavalyi élményeikalapján - részletesebben azok a tiszán-túli termelõk tudnának szólni, akiknekaz idõben és megkésetten elvetett vetõ-magja az õszi szárazság miatt csakegyütt, a téli csapadék megérkezéseután indult csírázásnak.

Õszi búza vetésidõ kísérleteinkbena minõsített martonvásári fajták és alegígéretesebb fajtajelöltek reakcióiravagyunk kíváncsiak. Az optimálisnaktekintett október 10-15. közötti veté-sekkel együtt évrõl évre figyelemmelkísérjük a korai (szeptember 3. dekád),a megkésett (október vége) és az ext-rém késõi vetés (november-december)hatásait. A húsz fajta átlaga alapján el-készített 1. ábra jól érzékelteti, hogy azidõjárás milyen jelentõs mértékben mó-dosíthatja a szemtermést. A sokéves át-lagnál jóval csapadékosabb (+272 mm? +33 %) 1998/1999-es tenyészidõszak-ban, az optimális idõben vetett fajták át-laga 9 t/ha volt. A tizennyolc nappal ko-

rábbi vetés naponta 0.5 %-kal, a késõi(okt. 30.) és extrém késõi (nov. 23.) ve-tés 0.8, ill. 0.9 %-kal csökkentette alearatott búza mennyiségét. Az átlagos-nál kissé szárazabb (-43 mm ? -8.3 %),de a kalászhányás és szemtelítõdés idõ-szakában kifejezetten aszályos1999/2000. évben a szeptemberben ésaz október elsõ felében vetett búzák át-lagtermése között nem volt különbség.A vetésidõ 17 napos késése miatt az op-timálisnak tekintett (okt. 11.) kezelés-

Formaidõzítés- avagy a vetésidõ hatása a martonvásári õszi búzák termésére -

1. kép. A vetésidõ hatása az õszi búza kora tavaszi

Korai vetés Optimális vetés Késõi vetés

1. táblázat Õszi búzafajták relatív termése vetésidõ kísérletben (%)Martonvásár, 1999-2000.

VetésidõFajta A-korai B-optimális C-késõi D-extrém késõi

Mv Magdaléna 100 100 93 57

Mv Palotás 100 100 88 61

Mv Csárdás 90 100 80 51

Mv Pálma 95 100 90 49

Mv Tamara 98 100 85 53

Mv Martina 101 100 87 52

Mv Kucsma 94 100 75 48

Mv Emese 96 100 87 50

Mv Dalma 88 100 84 52

Mv Mariska 107 100 94 59

Mv Prizma 92 100 88 61

Mv Matild 91 100 79 41

Fatima 2 91 100 80 42

Mv Magvas 96 100 82 52

Mv Mezõföld 95 100 79 43

Átlag 96 100 85 51

14

vényekbõl álló, ritkább állományokközvetlen terméscsökkenésén túl máskedvezõtlen hatások is mérsékelhetik atermesztés sikerét. Az ilyen táblákon akultúrnövény kisebb gyomelnyomó ké-pessége (1. kép) miatt a vegyszeresgyomszabályozás iránti fokozottabbigény tovább apaszthatja az elérhetõ jö-vedelmet.

A vetés idõpontjával kapcsolatos ál-talános ismeretek megerõsítésén, bõví-tésén túl kísérleteinkkel az a fõ célunk,hogy a fajtaspecifikus technológiákatújabb fontos ismeretekkel gazdagítsuk.Az 1. táblázat a vizsgált két év átlagá-ban mutatja be a martonvásári õszi bú-

Extrém késõi vetés

R2 = 0.9947

R2 = 0.9334

0

2

4

6

8

10

9.8 9.22 10.6 10.20 11.3 11.17 12.1 12.15

a vetés idõpontja

szem

term

és

t/h

a

1999 2000

0

20

40

60

80

100

A-korai B-optimális C-késõi D-extrémkésõi

vetésidõ

növé

nym

agas

ság

cm

1999 2000

állománysûrûségére

zák vetésidõ reakcióját. Az értékeléssorán az október elsõ felében elvetettállományok (B) termését tekintettükoptimálisnak (100 %) és azokhoz viszo-nyítva határoztuk meg a korai (A), amegkésett (C) és az extrém késõi (D)vetésû növények relatív termésátlagait.Megfigyeléseink alapján a marton-vásári õszi búza szortimentben igen tágvetésidõ optimum intervallum jellem-zi az Mv Magdaléna, Mv Palotás, MvMariska, Mv Tamara és Mv Martinafajtákat. Ezeknek a búzáknak a kivéte-les alkalmazkodó képességét igazolja,hogy termésük korai vetés esetén nem,késõn vetve pedig az átlagnál jóval ki-sebb mértékben csökkent. Átlagos,vagy átlaghoz közeli reakció jellemziugyanakkor az Mv Pálmát, Mv Eme-sét és az Mv Magvast, melyek októbervégéig biztonsággal vethetõek. Vi-szonylag szûk optimum intervallum-mal bír az eddigi eredmények szerint azMv Kucsma, az Mv Matild és a Fati-ma 2. E fajták vetését elsõsorban azadott termesztési körzetben optimális-nak ítélt periódus elsõ felében javasol-juk. Amennyiben az Mv Dalmát, MvCsárdást, vagy Mv Prizmát választ-juk, figyelembe kell vennünk, hogyezeknél a búzáknál általában kedve-zõbb hatású az október második felé-ben végzett vetés, mint a szeptembe-ri. Az Mv Prizma viselkedése ugyanak-kor az egyik legjobb példa arra, hogy avetés idejének elhúzódása, szélsõsége-sen késõi befejezése miatt várható ked-vezõtlen hatásokat korai, télálló fajtákhasználatával eredményesen mérsékel-hetjük. Kísérletünkben a rövid tenyé-szidejû búzák kalászhányása a 2000.évben még a legkésõbb vetett parcellá-kon is 8-10 nappal korábban beköszön-tött, mint a középkésõi érésûeké. Tehátazt a rizikót, amit a szemtelítõdés-érésidõszakában nem ritkán beköszöntõaszály okoz, a megfelelõ fajta megvá-lasztásával, a korábbi kalászolás révénis csökkenthetjük.

Az újabb ismeretek, reméljük a gya-korlat számára is újabb segítséget jelen-tenek, hogy a termelõk érezzék: azadottságaik között legjobb fajtát, a leg-jobb technológiával termesztve márcsak egy kis támogatás szükséges azégiektõl.

Árendás Tamás – Láng László –

Bedõ Zoltán

1. ábra. A vetésidõ hatása az õszi búza terméséreMartonvásár, 1999–2000

2. ábra. A vetésidõ hatása az õszi búza magasságáraMartonvásár, 1999–2000

15

Amartonvásári hibridkukoricákcsoportja egy korai, bõtermõ,szárazságtûrõ, gyors vízleadó

új fajtával gyarapodott: 2001-ben mi-nõsítették a Dámát.

Az energiahordozók drágulásávala kukoricatermesztés költségeinekegyre nagyobb hányadát teszi ki a szá-rítás költsége. A magyar kukoricater-mesztõk egyébként sincsenek kedvezõhelyzetben, mivel a rendelkezésre állótõke egyre kevesebb.

A Dáma elõállításával az volt acélkitûzésünk, hogy egy olyan gyorsvízleadó, korai fajtát bocsássunk a ku-koricatermesztõk rendelkezésére,amely az évek többségében természe-tes körülmények között eléri a 15%-osstandard szemnedvességet, ezért táro-lásához mesterséges szárítást nem igé-nyel. Ezen a területen évek óta inten-zív kutatásokat folytattunk. Az utóbbi5-6 év eredményei alátámasztották,hogy lehetséges ilyen fajtákat elõállí-tani. Kísérleteinkbõl azt is tudjuk,hogy a „lábon” szárításnak ára van. Aszemnedvesség 30%-ról 15%-ra törté-nõ csökkenése az ezerszemtömeg, te-hát a termés 5-20%-os apadásával isjárhat. Az olyan különösen egészsé-ges levélzetû fajták azonban, amilyena Dáma, szinte a fagyok bekövetkez-téig élnek és fotoszintetizálnak. A sze-mekbe a szénhidrátok beépülése igenalacsony, akár 20%-os szemnedvességeléréséig folytatódik. A „lábon” szárí-táshoz felhasznált energia nagyobb-részt pótlódik az asszimilációból. ADámához hasonló tulajdonságokkal

rendelkezõ fajták ezer-szemtömege jelentõsennem apad, a szemek igennagy fajsúlyúvá telítõd-nek, összességében pedigstabilan többet teremnek,mint a hagyományos faj-ták. A Dáma az elmúlt 3év átlagában a FAO 200-as éréscsoport 3 standard-jánál 4,5%-kal termett

DÁMAÚj, korai érésû martonvásári hibridkukorica

többet.A Dáma betakarításkori szemned-

vessége több évjáratban is olyan ala-csony volt, hogy mesterséges szárítástnem igényelt, emellett kiváló általá-nos alkalmazkodó-képességgel isrendelkezik. Ezen a téren a marton-vásári követelmények hagyományo-san nagyon szigorúak. A Dáma nagy-számú magyarországi és külföldi kí-sérletben különbözõ tápanyag-,vízellátási viszonyok között is kiváló-an teljesített. Kedvezõek az esélyeink,hogy a Dámát 2002-ben Szlovákiában,Romániában és Horvátországban isminõsíteni fogják.

A Dáma hibridkukoricát nevéhezillõ elegancia jellemzi: növényei kö-zépmagasak, gyakran fejlesztenek 2csövet, melyek hosszúak és karcsúak,szemsorszáma inkább 14, mint 16,csuhélevelei éréskor felnyílnak, csövei„bókolnak”. A Dáma állománybankülönösen szemrevaló, levelei olaj-zöld színûek, igen egészségesek, felál-lóak, csövei azonos magasságbanfejlõdnek.

16

A Dámának, mint ez a mellékeltfotón is látható van egy különleges is-mertetõjegye is. A szemek felületénúgynevezett „smoky” perikarpium, az-az „füstös” vagy „pettyes” terméshéjfejlõdik. Ez a tulajdonság tiszta állo-mányban ritkán, fajtakísérletekbenazonban – idegen beporzás hatására –gyakran megjelenik. A „füstös” ter-méshéj az ornamentális kukoricákmegbecsült tulajdonsága, díszítõ elem.A „füstös” terméshéj nem befolyásol-ja a teljesítményt, az érést és a beteg-ségekkel szembeni ellenállóságot.

A Dáma FAO száma 330-as. Azelmúlt 3 év átlagában a FAO 200-ascsoport standardjainál 3-4 nappal ké-sõbb virágzott, a betakarításkori szem-nedvessége azonban kevesebb volt,mint a legkorábbi FAO 300-as stan-dardé. Így tehát a Dáma a korai mar-tonvásári hibridek választékát bõvíti.Koraisága és nagy termése különösengabona elõveteményként történõhasználat esetén elõnyös.

A Dáma az eddigi tapasztalatokszerint eltérõ tõszámra, mûtrágyázás-ra, vetésidõre nem érzékeny. Erre vo-natkozó pontos adatokkal a késõbbi-ekben tudunk szolgálni.

A Dáma amellett, hogy száraz-ságtûrõ, az öntözést nagyobb termés-sel hálálja meg, mint éréscsoportjánakhibridjei. Öntözéskor, vagy erõsenvízjárta területeken mégis ügyeljünk areduktív, levegõtlen viszonyokra, merta vízborítottságot a Dáma, a többi faj-tához képest kevésbé tûri jól.

Hadi Géza – Szundy Tamás –Marton L. Csaba –

Pintér János

Idén tavasszal kapott állami elisme-

rést a DISCO tritikálé fajta. Az igen

bõtermõ DISCO két év átlagában a

legnagyobb területen termesztett

Prestónál 13%-kal nagyobb termést ért

el az állami fajtakísérletekben. Kalászai

produktívak, szemei egyenletesen na-

gyok, kiteltek. Szára középmagas, ha-

sonló a Prestóhoz. Tenyészideje a Tewo

és Moniko fajtákhoz hasonló. Télálló-

sága, állóképessége jó. Vetõmag szapo-

rítását az Elitmag Kft. nagy területen

megkezdte.

Tritikálé 2001 - DISCO

Az elsõ martonvásári honosításútavaszi zabfajták, a Kwant és aKomes 1998-ban kaptak állami

elismerést. E fajták az elmúlt három év-ben jelentõs területen elterjedtek és atermelõk által keresett fajtákká váltak.A Fajtaminõsítõ Tanács ez év tavaszánállami elismerésben részesített egyújabb zabfajta-jelöltünket Hetman né-ven.

A Hetman termõképessége az el-múlt két évben az OMMI kísérleteiben2,1%-kal volt több mint a standard át-lag. E fajta jó termõképessége kiválóbeltartalmi értékekkel párosul (1. táblá-zat). Fehérjetartalma 1999-ben13,07%, 2000-ben pedig 15,39% volt,s ezzel az értékkel mindkét évben avizsgált fajták között az elsõ helyetfoglalta el. A β-glukán tartalma szinténjónak minõsíthetõ. Jól bokrosodó és ki-váló alkalmazkodóképességû fajta. Év-járattól függõen a standard fajták átla-gánál 5–8 cm-rel magasabb, ezer-szemtömege pedig 2–4 grammal több.Bugánkénti szemtömege a vizsgáltfajták közül a legnagyobb volt. Liszt-harmat és koronarozsda betegségekkelszemben jó szántóföldi ellenállósággalrendelkezik.

A Hetman zabfajta vetõmag szapo-rítását az Elitmag Kft. megkezdte.

Veisz Ottó – Vida Gyula – Láng László – Bedõ Zoltán

Új zabfajta Martonvásárról

1. táblázatTavaszi zabfajták szemtermése és beltartalmi értékei

(Martonvásár)

Szemtermés Fehérje % ββ-glukán Fehérje % ββ-glukán Fajtanév kg/parc. % abszolút abszolút

szárazanyag % szárazanyag % (2000) (2000) (1999)

Kwant 3,53 115,50 12,90 4,55 12,03 6,10

Hetman 3,13 102,20 15,39 6,56 13,07 5,51

Komes 3,08 100,80 13,29 5,04 12,58 5,31

Standardok 3,06 100,00 13,84 6,07 12,75 4,67 átlaga

17

Tritikálé fajták terméseredményeiOMMI adatok, 1999–2000.

7

6

5

4

3

t/ha

Kitaro Disco Lambretto Standard átlag Presto

„Éhség ha lesz e földön, ha döghalál,aszály, ragya, sáska, cserebogár; haellenség szállja meg kapuit; vagy máscsapás és nyavalya jövéndreájok;”(Királyok könyve, 1,8,37)

A kórokozó okozta termésveszteség

A fenti idézetbõl látható, hogy már aBiblia is a szárazságot, a növényi beteg-ségeket és a rovarkártevõket az emberibetegségekkel és a háborúval együtt so-rozza az emberiség nagy csapásai közé.A növénybetegségek már a legrégebbitörténelmi feljegyzésekben szerepelnek.Tehát az õsidõktõl fogva mindig meg-voltak és betöltötték a természetben ré-szükre kijelölt szerepet. Ha végignéz-zük az emberiség történetét, akkor úgytûnik, hogy a betegségeket kiváltó mik-roorganizmusok esetenként „szerepettévesztettek,” mivel egyik, vagy másikbetegség idõnként a megszokottnál lé-nyegesen nagyobb területen és intenzi-tással lépett fel súlyos következménye-ket okozva.

Mértéktartó számítások szerint akártevõk, a kórokozók és a gyomokévente 35% veszteséget okoznak a világmezõgazdaságának. Ebbõl a betegségek11,6% -al részesednek. A búzatermesz-tésben a kórokozók jelentõsége hasonló.Több szakíró is megjegyzi, hogy ezcsak a mérhetõ kárra vonatkozik, a rej-tett (közvetett kár) esetenként megha-ladhatja az elõbbi mennyiségét.

Braun (1992) úgy tartja, hogy „ma-napság több éhes ember van, mint ko-rábban bármikor.” Ezt többek között az-zal magyarázza, hogy 1984 óta a világegy fõre jutó gabonatermelése éventeegy százalékkal csökken. Az élelmi-szerhiány pedig fokozódhat. Statisztikaiadatok szerint 2050-re a 11 milliárdnyi-ra felszaporodó embertömeg kétszereselesz a mostaninak, így az élelmiszerter-melésnek is meg kell(ene) kétszerezõd-nie. Ami azért is nagy kihívás, mert azegy fõre jutó mezõgazdasági mûvelésalá esõ terület 1961-ben 0,5 ha volt, je-lenleg 0,3 ha-ra becsülik, és a továbbicsökkenését prognosztizálják. Ez méginkább aláhúzza a korszerû növényvé-delem fontosságát. Ebben a kémiai vé-

dekezés mellett jelentõs szerep jut a bi-ológiai védelemnek, melynek alapja arezisztens fajta.

Röviden a levélrozsdáról

A búzát fertõzõ betegségek közül arozsdák világszerte jelentõs károkatokoznak, s ez vonatkozik Magyaror-szágra is.

A levélrozsda (Puccinia reconditaRob. ex Desm. f. sp. tritici) számárakedvezõ éghajlati körülmények közöttgyakran fellép (1. ábra), ha nem is okozminden esetben országos epidémiát. Azelmúlt közel ötven évbõl ismeretes,

hogy 1952, 1957, 1958, 1975, 1981,1982, 1988, 1990, 1994, 1995, 1996,1997 és 1998-ban az ország különbözõterületén járvány alakult ki. Az 1980-asévek óta egyre gyakrabban.

A levélrozsda jelentõs terméskiesé-seket okozhat. Ez az epidémia intenzitá-sától és a termesztett fajta ellenállóságá-tól függõen bizonyos években elérheti a40%-ot is.

A kártétel leküzdése, a veszteségekelkerülése védekezést igényel. A leg-megbízhatóbb eredmény az integráltnövényvédelemtõl várható. Ennekegyik hatásos módja a biológiai növény-

Levélrozsda rezisztenciagének hatékonyságamartonvásári provokációs kísérletekben

1. ábra. Levélrozsdás búzanövény

18

19

1. táblázat. Thatcher alapú közel-izogén törzsek ellenállósága(Martonvásár, 1996-2000)

Lr gének Genotípusok Kromo- 1996 1997 1998 1999 2000szóma

Lr1 Tc/Centenario 5DL 70VS 70VS 60S 70S 70S

Lr2a Tc/ Webster 2DS 80VS 80VS 70VS 90VS 60S

Lr2b Tc/Carina 2DS 30MS 50S 50S 90VS 70S

Lr2c Tc/Loros 2DS 60S 70S 40S 90VS 90S

Lr3 Tc/Demokrat 6BL 90VS 70VS 50S 90VS 80VS

Lr3bg Báge/Tc 6BL 90VS 80VS 80S 80S 70VS

Lr3ka Tc/Klein Aniversario 6BL 80VS 60S 70S 80S 60S

Lr9 Transfer/Tc 6BL 1VR 0VR 0R 0VR 0

Lr10 Tc/Exchange 1AS 70VS 10MR 20S 60S 90VS

Lr11 Tc/Hussar 2A 70VS 30MR 30S 40S 80VS

Lr12 Exchange/Tc 4B 1R 1VR(40S) 1R(40MS) 30MS 10MR

Lr13 Tc/Frontana 2BS 1VR 1VR 0R 40MS 20MR

Lr14a Selkirk/Tc 7BL 10MR 10R 40MS 90VS

Lr14b Tc/Maria Escobar 7BL 80VS 50S 15MS 60S 70VS

Lr15 Tc/Kenya W1483 2DS 30MS 10MR-70S 1R-40S 50S 90VS

Lr16 Tc/Exchange 2BS 90VS 60S 50S 60S 80VS

Lr17 Tc/Klein Lucero 2AS 5R 5R 1R 30MR 10R

Lr18 Tc/South Afrika 43 5BL 1VR(80VS) 1VR(50S) 0R(40MR) 0,1R(80VS) 20R(60S)

Lr19 Tc/Agr. el. 7DL 1VR 1VR 0,1R 0VR 0

Lr20 Tc/Jimmer 7AL 20M-70VS 5R-60S 0R-10MR 20MR 40M-70S

Lr21 Tc/RL5406 1DL 30MS 5R 0R 5R 80VS

Lr22 Tc/RL5404 2DS 70VS 30M 0R-30MR 30MS 60MS

Lr23 Tc/Lee FL310 2BS 1VR 1VR 1R 0VR 0,1VR

Lr24 Tc/Agent 3DL 1VR 1VR 0VR 0VR 0

Lr25 Tc/Transec 4BS 1VR 1VR 0R 1VR 0

Lr26 Tc/ST-1.25 1BL.1RS 80S 70S 80S 60VS 80S

Lr28 Tc/C77.1 4AL 1VR 1VR 0R-5S 0,1VR

Lr29 Tc//Cs7D/Ag#11 7DS 0VR 0VR 0R 0R 0

Lr30 Tc/Terenzio 4AL 40MS 50S 60S 80S 80VS

Lr32 Tc/3Ae.sq. 3DS 5R 10R 0R(50S) 5MR 30M

Lr33 Tc/PI58548 1BL 60VS 40MS 30MS 40MS 60S

Lr34 Tc/PI58548 7DS 1VR 1VR 0R(5MR) 0R(20MS) 40M

Lr35 Tc/RL5711 2B 1VR 1VR 0-50R 1R-10MR 0,1VR

Lr37 Tc/VPM1 2AS 1VR 1VR(10MR) 0R 0VR 5R

Lr38 Tc/T7 6DL 1VR 0R 0,1VR

Lr44 Tc/T. spelta 7831 1B 20MR 5R 3R 30MR 40MR

LrB Tc/Carina 50S 10MR 1R 20MR 90VS

LrW Tc/V336 1VR 10R 0R 1VR 50M

Tc. Thatcher 70VS 60VS 60VS 60VS 90VS

19

20

védelem, esetünkben rezisztens fajtákelõállítása és termesztése.

A sikeres nemesítõi munka szoroskapcsolatban áll az új genetikai forrásokfelkutatásával, elõállításával és tesztelé-sével, valamint a hatásos rezisztencia-géneket hordozó fajták ismeretével.

Intézetünkben is célkitûzés a beteg-ségekkel szemben ellenálló búzafajtáknemesítése. Mivel nem minden évbenjelenik meg a rozsda, ezért csak termé-szetes körülmények között nehéz, ese-tenként pedig lehetetlen lenne reziszten-ciára szelektálni. A rozsdabetegségekkiváltásához provokációs tenyész-kerteket hoztunk létre, ahol minden év-ben, a mesterséges fertõzés következté-ben, megjelenik a rozsda, így nagybiztonsággal szelektálhatunk és értékel-hetjük a fajták, valamint a különbözõtörzsek, genotípusok és források rezisz-tenciáját.

Rezisztenciagének hatékonysága

A gazdanövény ellenállóságát a rezisz-tenciagének, a kórokozó virulenciáját avirulenciagének határozzák meg. A gaz-danövény és a kórokozó kapcsolatát jel-lemzõ két véglet a rezisztens és a fogé-kony reakció között számos átmeneti ál-lapot létezik. A gazdanövény-parazitaviszonyt meghatározza egyik oldalról agazdanövény ellenállósága vagy fogé-konysága, másikról a kórokozó pato-genitása, virulenciája, vagy avirulenciá-ja. E tulajdonságok általában genetikai-lag determináltak (2. ábra).

A búzában lokalizált és azonosítottlevélrozsda rezisztenciagének számamegközelíti a hatvanat (McIntosh ésmunkatársai, 1995). Közülük a Thatc-her alapú közel-izogén törzsek ellenál-

lóságát ismertetjük (1. táblázat). AThatcher-fajta viszonyaink között le-vélrozsdára nagyon fogékony. Öt év(1996-2000) átlagában hozzá hasonlóankilenc törzs volt fogékony. Másik 17 té-tel, ha kisebb mértékben is, az évjárat ésa rozsda nyomás intenzitásától függõenkülönbözõ mértékben fertõzõdött, defogékony. Így a vizsgált tételek jelentõshányadának nemesítési értéke gyenge.Mérsékelten ellenálló négy közel-i-zogén törzs (Lr17, Lr32, Lr34, Lr44).Ezek már szükség esetén felhasználha-tók a rezisztenciára nemesítésben.

Tíz gén bizonyult igazán hatásos-nak, így a rezisztenciára nemesítésbenjelentõs értéket képviselnek. Ezek a gé-nek távoli hibridizáció eredményekéntkerültek a búzába. Az Lr9-es gén aTriticum umbellulatum-tól ered. AThinopyrum ponticum-tól származik azLr19, Lr24, Lr29 és a Th. intermedium-tól az Lr38. A Triticum speltoides-bõlvitték át az Lr28 és az Lr35 géneket, aTr. turgidum var. durum-ból az Lr23, aTr. ventricosum-ból az Lr37-est a kö-zönséges búzába. A rozsból van azLr25. Az itt ismertetett, különbözõ kro-moszómákon lokalizált rezisztenciagé-nekkel szemben a hazai levélrozsda po-puláció avirulens. Közülük sok hatásos-nak bizonyult a világ számosországában is. Ezen adatok alapján le-hetõség nyílik a hatásos rezisztencia gé-nek kiválasztására és felhasználására arezisztencianemesítési programokban.Minél több rezisztencia gént építünk beegy fajtába (gén piramis) elméletilegannál jobb a kórokozókkal szembeni el-lenállósága.

Több olyan hatásos Lr gént is loka-lizáltak, melyek kiaknázására napjain-

kig Magyaroszágon nem került sor, ho-lott viszonyaink között is megfelelõ vé-delmet biztosítanak. Az agronómiailagis kedvezõ tulajdonságú, új, különbözõgenetikai hátterû rezisztencia forrásoklétrehozásával és keresztezésével csök-kenthetõ a genetikai vulnerabilitás ve-szélye.

Kínálat újabb fajtáinkból

A kórokozó populáció rassz- és virulen-cia változását indukálja az eltérõ geneti-kai hátterû rezisztens fajták nemesítéseés termesztése. Erre jó példa, hogy nap-jainkra már fogékony lett az elismeréseidején levélrozsda ellenálló, több évenát jelentõs területen termesztett Mv16,Mv21, Mv23 és Fatima 2.

Intézetünkben ezért továbbra is tö-rekszünk ellenálló, vagy csak kis mér-tékben fogékony búzafajták elõállításá-ra, mivel ezek képezik a biológiai nö-vényvédelem, a költségtakarékos éskörnyezetkímélõ termesztéstechnológiaalapját.

A termésbiztonságot meghatározótényezõk között fontos szerepet játszik abetegség-ellenállóság. A rezisztens nö-vényeknek nincs szükségük vegyszeresnövényvédelemre, mivel genetikailagdeterminált tulajdonságuk eredménye-ként saját magukat megvédik a kóroko-zók támadásaitól. Ez nemcsak a terme-lési költségek csökkentéséhez, hanemolyan jobb minõségû élelmiszerek elõ-állításához is vezet, amelyekben nincse-nek az ember egészségét veszélyeztetõszermaradványok, továbbá csökken abiológiai környezetünk növényvédõszer terheltsége is.

A céltudatos szelekciós munka ered-ménye az elmúlt években minõsített faj-tákban realizálódik. Ezek közül kiemel-jük a bõtermõ, javító minõségû és levél-rozsdára ellenálló Mv Magdalénát,(1996) és az Mv Csárdást (1999).Ugyancsak bõtermõ és rezisztens az MvMartina (1998). A millennium évében(2000) kapott minõsítést a korai, pro-duktív, javító minõségû, télálló,szárszilárd, betegség, köztük levélrozs-da ellenálló Mv Palotás, Mv Dalma ésaz általunk honosított Ukrainka.

Szunics László – Gál Mariann –Szunics Ludmilla –Vida Gyula –

Veisz Ottó – Láng László – Bedõ Zoltán

2. ábra. A környezet, a gazdanövény és a kórokozó kapcsolata

20

Ahuszadik század elso felébenindultak azok a fajkeresztezé-si programok, melyeknek cél-

ja az volt, hogy a termesztett búza ro-konsági körébe tartozó növényfajokhasznos agronómiai potenciálját a bú-zanemesítés szolgálatába állítsák. Azegyik ilyen korai búza-rozs hibridbenspontán módon olyan kromoszómatö-rések és újraegyesülések történtek,melyek következtében egy búza-rozskromoszómahibrid, ún. idegenfajútranszlokáció jött létre. Ennek a kro-moszómának a rövid karja a rozs 1Rkromoszómájából, hosszú karja pediga búza 1B kromoszómájából szárma-zott. Ez az ún. 1BL.1RS transzloká-ció rozsból származó karján számos,agronómiailag fontos gént, többek kö-zött lisztharmat, szár-, levél- és sárga-rozsda ellenállóságért felelõs rezisz-tencia géneket hordoz; valamint pozi-tívan hat a búza termõképességére is.Ennek köszönhetõen az 1BL.1RS bú-zatörzseket világszerte számos neme-sítési programba bevonták, így mamár sok hazai és külföldi búzafajtábankimutatható ez a transzlokáció.Idõközben azonban olyan új, virulen-sebb kórokozó biotípusok alakultak ki,melyek miatt az említett rezisztencia-gének hatékonyságukat már jórészt el-veszítették. Jelen cikkben ismerte-tendõ kutatásaink célja, hogy újabbrozs genotípusokból származó allélekbevitelével helyreállítsuk, vagy növel-jük ezen transzlokáció agronómiai ér-tékét, valamint, hogy molekulárismódszerekkel jellemezzük ezeket agenetikai módosulásokat.

Kísérleteink során különbözõ rozsgenotípusokat tartalmazó búza-rozshibrideket kereszteztünk hagyomá-nyos 1BL.1RS transzlokációt hordozóbúzafajtákkal. Az F1 utódnemzedékmeiotikus osztódása során az emlí-tett rozs genotípusok 1R kromoszó-mája, valamint az 1BL.1RS transz-lokáció között rekombinációk jöhet-nek létre, melyek eredményekéntbizonyos kromoszómaszakaszokkicserélõdnek. Az így létrejött, eltérõrekombinációs mintázattal rendelkezõutódnövényeket használtuk arra, hogyaz 1RS kromoszómakaron lokalizáltmolekuláris markereket a közöttük

megfigyelt rekombinációs gyakoriságalapján genetikailag térképezzük. 17PCR-alapú DNS markert teszteltünk akiindulási szülõnövényeken, melyekközül hét mutatott egyértelmû poli-morfizmust. Ezen hét marker térképe-zése során meghatároztuk azokegymástól való relatív távolságát, va-lamint a kromoszómán való elhelyez-kedésük sorrendjét (1a. ábra).

A markerek genetikai térképezésemellett, azoknak a kromoszómán valótényleges fizikai helyét is igyekeztünkmeghatározni. Ehhez olyan, ún. delé-ciós vonalakat használtunk, melyek-ben az 1R kromoszómák, kromoszó-matörés következtében, a rövid karkülönbözõ méretû terminális szeg-mentumát elveszítették. Ezeken a ge-notípusokon az említett markerekkelPCR reakciót végeztünk. A PCR ter-mék megjelenésébol, vagy hiányábólkövetkeztettünk arra, hogy a marker a

kromoszóma mely régiójában helyez-kedhet el. Hat markert három fõ kro-moszómarégióban tudtunk lokalizálni(1b. ábra). Az Xpsr960 jelû marker el-helyezkedését megfelelõ termék hiá-nyában nem tudtuk meghatározni. Agenetikai térképezés során kapottmarker-sorrendet a fizikai térképe-zés eredményei alátámasztották.

Az egyes rekombináns növények-ben a térképezett markerek segítségé-vel nagy pontossággal meghatározhat-juk a rekombinációs töréspontok he-lyét, valamint a kicserélõdött DNSszegmens méretét. Az újonnan beve-zetett DNS szakaszok az említett re-zisztencia géneknek új, hatékonyabballéljait hordozhatják. Ennek igazolá-sára a jövõben a rekombináns növé-nyeinket provokációs, fertõzési kísér-leteknek szeretnénk alávetni.

D. Nagy Ervin - Lángné MolnárMárta – Lelley Tamás

Egy búza-rozs hibridkromoszóma térképezése

a. Az 1BL.1RS transzlokációs kromoszóma rozs karján PCR alapú DNSmarkerek genetikai térképezése. A térkép teljes hossza 21 cM.

b. Ugyanezen markerek fizikai térképezése. A deléciós töréspontoksegítségével a markereket három fõ kromoszómarégióban lokalizáltuk. A

szatellit régióban (IAG95, GPI, Bmac213), a NOR régióban (5SrDNA) és aNOR régiótól proximálisan, annak közvetlen közelében (Xpsr949, Scm9). A

genetikai térképezéssel kapott markersorrendet a fizikai térképezéseredményei alátámasztották.

1. ábra

21

80 éves Rajki Sándor, a martonvásári búzanemesítési program alapítója

Szinte hihetetlen, hogy ilyengyorsan eltelt az idõ azóta, ami-óta az intézetben utoljára talál-

koztunk az akkor, „friss nyugdíjas”, deszellemi és fizikai erejének teljében lé-võ, saját igazáért és a tudományosgondolkodás szabadságáért a fél világ-gal konfrontálódó, Martonvásárról tá-vozni készülõ Rajki Sándorral. Azótabizony nagyot változott a világ.

Maradandónak bizonyultak azon-ban azok a megvalósult elképzelések,innovációs és kutatási eredmények,melyek az õ 25-éves intézetvezetésealatt születtek, és meghatározóak vol-tak a magyar mezõgazdaság fejlõdéseszempontjából. Rajki Sándor vitatha-tatlan szerepet játszott az intézet létre-hozásában és felvirágoztatásában:1955-tõl 1980-ig, nyugdíjba vonulásá-ig volt az intézet vezetõje. Fiatalon,30-as éveinek elején kapta ezt a fele-lõsségteljes megbízatást, amit õ na-gyon komolyan vett és szívügyénektekintett. A kor, amelyben aktív éveittöltötte, nem volt „könnyû” idõszak,sem gazdasági, sem politikai szem-pontból. A hullámokat meglovagolni,azokon utazni, vállalva az elsodortatásveszélyét, kevesen mertek és tudtak.

Rajki Sándor pályafutása, szemé-lyes sorsa tükrözi a korszak ellent-mondásosságát. Õ sokmindent kihí-vásnak érzett és válaszolt, bizonyítottsaját magának is. Az 1950-es évek kö-

22

zepén elindította a jelenleg is mûködõmartonvásári búzanemesítési progra-mot, és amerikai tapasztalatokból kiin-dulva aktívan részt vállalt a hazai hib-ridkukorica vetõmagtermesztés bein-dításában. Létrehozta az ErdõhátiHibridüzemet és Kuti Andrással újjá-szervezték a gazdaságot. Nagybanhozzájárult a magyar búzatermesztésfellendítéséhez a Bezosztaja 1 krasz-nodári búzafajta honosításával, ami azelsõ korszerû, gépi aratásra alkalmasfajta volt a hazai búzatermesztésben.

Az 1972 õszén megnyílt FitotronRajki Sándor pályafutásának fõ „mû-

ve”. Az európai mértékkel mérve isigen korszerû és nagy kapacitású nö-vénynevelõ létesítmény nagymérték-ben segítette a korszerû nemesítési,genetikai, élettani, virágzásbiológiai,majd késõbb a biotechnológiai ésagroökológiai kutatások gyors felfutá-sát és eredményességét.

Persze voltak valóra nem válthatóálmok, elképzelések, teljesen be nembizonyítható hipotézisek. Ennek elle-nére kevés kutató mondhat magáénakilyen tartalmas és eredményes, az utó-korra is kiható tudományos pályafu-tást. Akik személyesen ismertük mintvezetõt, sok tekintetben példát vehet-tünk róla: szakmai és irodalmi tájéko-zottsága, lényeglátó képessége, kuta-tói kisugárzása szinte páratlan volt.Egyformán szót tudott érteni a külön-bözõ munkaterületeken dolgozó be-osztottjaival. A hozzá intézett írásbelimegkeresések soha nem maradtakmegválaszolatlanok. Értékrendjében apénz nem az elsõ helyen állt.

80 évesen még mind a mai napigszívesen látja hajdani kollégáit gödöl-lõi kertjének csendjében, igaz társá-nak, Ernának féltõ gondoskodásátólövezetten, egy kis múltidézõ beszélge-tésre. Kicsit önzõ módon, de szívbõlkívánjuk, hogy ezt még sokáig tehes-se. Boldog születésnapot Sándor!

Bedõ Zoltán

Szalay Dezsõ 75 éves

Szalay Dezsõ 1926. augusztus12-én született a Heves megyeiCsányon, paraszt családban.

Középiskolai tanulmányokat a Jász-apáti Gimnáziumban folytatott, 1944-ben érettségizett. 1944-1945-ben Mo-sonmagyaróváron szaktanfolyamotvégzett. 1945-ben fél évet amerikaihadifogságban töltött. 1946-tól az Ag-rártudományi Egyetemen tanultKeszthelyen, illetve Budapesten. Me-zõgazdász diplomáját Budapesten, aMezõgazdaságtudományi Karon sze-rezte 1950-ben.

1950-ben Bulgáriában hosszabb ta-nulmányutat töltött, majd 1951-1952-ben az Agrártudományi EgyetemNövénytermesztési Tanszékén egyete-mi tanársegéd. 1953-1955 között aGYAPOTTERMESZTÉSI Kutatóinté-zetben, Székkutason tudományos se-gédmunkatársi beosztásban gyapotne-mesítéssel foglalkozott.

1956-ban Martonvásárra került,ahol az MTA Mezõgazdasági Kutató-intézete Növénygenetikai Osztályán„evolúciós-genetikai vizsgálatok aTriticiane subtribus-ban” címû téma-

csoportban a búza × tarackbúza hib-ridek genetikai és nemesítés-módszer-tani kutatásával foglalkozott.

1964-ben a „Triticum × Agropyronkeresztezések és a hibridek néhány tu-lajdonságának elemzése” címû érteke-zése alapján elnyerte a „biológiai tudo-mány kandidátusa” fokozatot. 1958-tól1968-ig tudományos munkatársi, majd1968-tól nyugdíjba vonulásáig (1986)tudományos fõmunkatársi beosztásbandolgozott. 1965-ben a „Munka Érdem-rend bronz fokozat” kormánykitünte-tésben részesült.

22

1971-1973-ban Keldis ösztöndí-jasként a SzUTA Központi BotanikusKertjében, Moszkvában évelõ búza ×tarackbúza hibridek genetikai tanul-mányozásával foglalkozott.

Az 1970-es évek második felébena Növénynemesítési Osztályon döntõ-en takarmánybúza nemesítésben, az1980-as években a Genetikai Osztá-lyon a Triticum hibridek témában dol-gozott. A Triticum × Agropyron hibri-dekbõl az elméleti kutatások mellék-termékeként nagy fehérjetartalmú,kiváló lisztminõségû, rozsda- és liszt-harmat rezisztens vonalakat és törzse-ket hozott létre. E tarackbúza hibrid-származékokból 1987-ben minõsítet-ték az általa nemesített Alföld koraiérésû búzafajtát, amely a hazai fajták

között az egyik legjobb minõségû.Társnemesítõként közremûködött azMv 8 búzafajta elõállításában.

Tudományos szervezõ munkát azMTA Növénynemesítési Bizottságá-ban végzett, amelynek 1965-1971-bentitkári teendõit is ellátta.

Szalay Dezsõ szorgalmas és lelki-ismeretes kutató, pontos megfigyelõvolt, aki hatékonyan szintetizálta azalap és alkalmazott kutatási eredmé-nyeit.

Kedves Dezsõ! Ha voltak is nehéz-ségeid az élet göröngyös útjain, pró-báld ezeket feledni és csak a szépreemlékezni. Kívánunk Neked boldog-ságban és jó egészségben eltöltendõnyugodt éveket.

Sutka József

23

Dr. Baldaszti László 1926. ápri-lis 14-én született a Zala me-gyei Káváson. Gimnáziumi

tanulmányainak utolsó évében, 1944végén – a háborús események miatt –leventeként Nyugatra szállították, ahol1945 májusában brit-kanadai fogságbaesett. A németországi fogolytáborból1946 áprilisában szökevényként térthaza, s még az év szeptemberében le-érettségizett. Ezt követõen nem voltlehetõsége azonnal továbbtanulni, ígyközel egy évig különbözõ alkalmimunkákat vállalt. Felsõfokú tanulmányait 1947-51 kö-zött Budapesten, illetve Gödöllõn vé-gezte az Agrártudományi EgyetemMezõgazdasági Karán. Az oklevélmegszerzése után központi irányítás-sal gépállomási-agronómus munka-körbe helyezték Dégre, majd 1952 vé-gétõl 4 éven át Székesfehérváron aFejér megyei Gépállomások megyeifõagronómusa lett. Ezt követõen –átszervezés folytán – a Velencei Gép-állomásra helyezték, ahol elõször ag-ronómus, majd 1959-tõl igazgatóhe-lyettes, fõagronómus munkakörbeosztották be 1962-ig. Egy évet dolgo-zott a székesfehérvári Járási TanácsVB Mezõgazdasági Osztályán, minttermelési csoportvezetõ.

Az MTA Mezõgazdasági Kutató-intézetébe 1964. január 1-én került,

Köszöntjük a 75 éves Baldaszti Lászlót

ahol mint kutatómérnök 6 éven át dol-gozott az intézet lucernanemesítésicsoportjában Böjtös Zoltán témaveze-tõ munkatársaként. A téma megszü-nése után Baldaszti László az újonnanlétesített szaktanácsadási csoport ve-zetõ mérnöke lett, majd 1974. április1-tõl az intézet Központi Titkárságá-nak vezetését is rábízták. 1981-tõlnyugdíjba vonulásáig, 1986-ig az inté-zet ügyvezetõ igazgatóhelyettese volt.

Baldaszti Lászlónak a marton-vásáron nemesített kalászos gabona-fajták és kukoricahibridek vetõmag-

vainak hazai és nemzetközi piacokontörténõ sikeres elterjesztésében sokatköszönhetünk. Fáradhatatlan munka-bírásával hatékonyan szervezte az in-tézet szaktanácsadását, szoros kap-csolatot tartott a gazdaságokkal, ter-melési rendszerekkel, külfölditársintézetekkel, kereskedelmi cégek-kel. Nem feledkezett el az új kutatásieredményeink és nemesítvényeinkiránt érdeklõdõ egyéni gazdálkodók-ról sem. Az országot, külföldet járva,bemutatókat szervezve mindig fontos-nak tartotta a partnerekkel való sze-mélyes kapcsolattartást, a naprakész,szakszerû és korrekt tájékoztatást. Ahonosítási kísérletek, a két- és többol-dalú kutatási, nemesítési együttmûkö-dések szervezése, gördülékeny lebo-nyolítása is „rutin” feladatai közé tar-tozott. Mindezeken kívülpéldamutatóan látta el az intézeti ad-minisztráció irányítását is.

Baldaszti Lászlóban olyan emberttisztelhetünk, aki a gyakorlati élet ne-héz próbáin túljutva, a szorgos kutató-munkán át, annak eredményeit a leg-magasabb szinten tudta menedzselnimind intézetünk, mind pedig az egészország javára.

Jó egészséget kívánva, Isten éltes-sen Laci bátyánk!

Pintér János

23

...„Tanultam,évezredek tanulsága

fortyog, zúg ifjú szivemben”(Illyés Gyula)

Honnan is jött és hova is jutottSzilágyi Gyula nyugalmazotttudományos fõmunkatárs,

egyetemi doktor, a biológiai tudomá-nyok kandidátusa, Állami Díjas búza-nemesítõ?

Nagykátán született 1931 május 5-én. Szülei mezõgazdasági munkávaltartották el a népes családot. Hatanvoltak testvérek. Életét még az is ne-hezítette, hogy édesanyját korán elve-szítette, édesapja pedig megrokkant.Az elemi iskolát Hevesen végezte. Azországos falusi tehetségkutató vizsgá-kon figyeltek fel rá 1943-ban. Ennekeredményeként került középiskolába.Budapesten az Apáczai Csere JánosKollégiumban és Gimnáziumban ta-nult 1947-tõl, majd 1951-ben érettsé-gizett az Oleg Kosevoj-ban. Biológiai-kémiai szakos tanári oklevelet szerzett1955-ben, a volt Szovjetunióban, avolt Leningrádban, a Gercen Pedagó-giai Intézetben.

Tanulmányai befejezése után azegri Dobó István Gimnáziumban taní-tott. Mivel már Leningrádban, egyete-mi tanulmányai idején megismerke-

dett a kutatás és a tudományos munkaalapjaival, szépségeivel és nehézsége-ivel, ezért aspirantúrára jelentkezett.Sikeres felvételi vizsga után Marton-vásárra, a MTA MezõgazdaságiKutatóintézetébe került, ahol RajkiSándor tudományos irányításával dol-gozott. A búza mutációjával foglalko-zott, és ebbõl a témából írt disszertáci-ót, amit sikeresen védett meg 1964-ben.

Szorgalmas és lelkiismeretes kuta-

tó volt. Szakmai ismereteit a magya-ron kívül három idegen nyelven gyara-pította. Munkájában igyekezett egye-síteni az alap és az alkalmazott kutatá-si eredményeit, megfigyeléseit. Azelméleti kutatás mellett egyre jobbanérdekelte a gyakorlati nemesítés, vetõ-magtermesztés. Ennek eredményekép-pen állította elõ Szalay Dezsõ-vel kö-zösen az intézetünk egyik jelentõs bú-zafajtáját, az 1984-ben minõsítettMartonvásári 8-ast. E fajta nagy sike-rét mutatja, hogy vetésterülete az õszibúza 1984 évi összes területébõl elértea 30%-ot. Tíz évig volt a köztermesz-tésben és több éven keresztül a közép-érésû csoport vezetõ fajtája. Diadalút-ját az is bizonyítja, hogy Olaszország-ban is minõsítették és Claudia néventermesztették. Egy másik nemesít-vénye, az Mv 102, hazánkban nemnyert állami elismerést, de Olaszor-szágban igen, Giulia néven.

Eredményes munkásságáért 1985-ben Állami Díj-ban részesült. Úgygondoljuk, hogy Szilágyi Gyulá-ra isvonatkoznak Dsida Jenõ szavai:„Megtettem mindent, amit megtehet-tem.”

Kivánjuk, hogy volt kollégánk jóerõben és egészségben szerettei köré-ben sokáig élvezze a nyugdíjas életet.

Szunics László

Távolról jött, messzire jutott(Szilágyi Gyula 70 éves)

24

Beethoven-koncertek MartonvásáronAmikor 1958. június 22-én a hajdani Brunszvik-kastély parkjában, a sziget árnyas fái alatt felcsendült Beethoven Egmont-nyitánya, D-dur hegedûversenye és V. szimfóniája, még talán a szervezõk sem hitték, hogy egy olyan hangverseny-sorozatindul, mely évtizedeken át nyújt nyaranta maradandó élményt a zenekedvelõk népes táborának.Idén ismét eljönnek a Nemzeti Filharmónikus Zenekar muzsikusai, a szólisták, és a fiatal nemzetközi hírû karmesterekirányításával tisztelegnek Beethoven emlékének minden koncert-látogató nagy örömére.

JÚLIUS 14. szombat Vezényel: HÉJA DOMONKOSRossz idõ esetén: 15. vasárnap Közremûködik: Mocsári Károly, zongora

Coriolan-nyitány op. 62. • c-moll zongoraverseny op. 37.VIII. szimfónia (F-dúr) op. 93.

JÚLIUS 21. szombat Vezényel: KOCSIS ZOLTÁNRossz idõ esetén 22. vasárnap Közremûködõk: Nemzeti Énekkar (Karigazgató: Antal Mátyás)

Ének: Temesi Mária, Wiedemann Bernadette, Kiss B. Attila, Kováts KolosI. szimfónia (C-dúr) op. 21. • IX. szimfónia (d-moll) op. 125.

JÚLIUS 28. szombat Vezényel: HAMAR ZSOLTRossz idõ esetén: 29. vasárnap Közremûködõk: Nemzeti Énekkar (Karigazgató: Antal Mátyás)

Zongora: Bogányi GergelyKarfantázia op. 80. • III. „Eroica” szimfónia (Esz-dúr) op. 54.

Jöjjön el Ön is, legyünk közös részesei ezeknek a zenei tisztelgéseknek!

Akutatóintézet tõszomszédságá-ban, a templomkerti pázsit kö-zepén áll a község millenniumi

emlékoszlopa: az a 2000. július 30-ánfelavatott, faragott tölgyóriás, amely(az évgyûrûi szerint) jó 180 éven át sil-bakolt a tó közelében. Egyik oldalánSzent István király térdeplõ alakja lát-ható, amint a magyar koronát felajánljaSzûz Máriának.

Sasvári János fafaragó mester azemlékoszlopon néhány Martonvásármúltját idézõ jelenetet is megörökített.Alábbi történeti kalandozásunk ezekkelkapcsolatos.

A település és nevének eredeteÁrpád vezér magyarjai 900-ban

foglalták el Pannóniát, amelynek terü-letén – a népvándorlás pusztításai foly-tán – a letûnt korok kultúráinak csakhalvány nyomai látszódtak. Elõdeinkletelepedése törzsenként történt. Mar-tonvásár vidékén a Kartal-Kurszán, aBaracska és a Csák nemzetség vetettemeg a lábát. Egy-egy törzs szállásterü-letét két gyepûvonal védte. A szálláste-rületeken tûntek fel a magyarság elsõtelepülései: a nyári és a téli szállások.Ezek mozgó sátorfalvak voltak, ame-lyek lassú fejlõdés után jutottak el az ál-landó falu formájához.

Minden falu, így Martonvásár is át-élt egy kezdeti idõszakot, amikor mégnevet nem viselt. Elõször földbirtokvolt (terra, praedium), amelyen késõbba falu (villa) felépült. Benépesülését ésfelvirágzását nagyban elõsegítette az akörülmény, hogy birtokosa, egy bizo-nyos Márton vásári privilégiumot nyert.(A község millenniumi oszlopán az õstilizált alakja látható, amint a privi-légiumot jelentõ oklevelet a királyemberétõl átveszi.)

II. András királyi elõdjei ilyen jogotmagánföldesuraknak nem adtak, ezértazt a földesurat, akinek ’vásáráról’ a fa-lu nevet kapott, az 1200-as években éltMártonok közt kell keresnünk. Egykorúokleveleink számos ilyen nevû egyháziés világi személyt említenek, azt azon-ban, hogy ki volt Martonvásár „névadó-ja” - nem tudjuk. Mint ahogyan aztsem, hogy a vásári privilégium ponto-san mikor kelt. A falu nevét (latinul:Villa Forum Martini) említõ elsõ ismertoklevelet a kutatás az 1259-et követõévekre, vagyis a „második (tatárjárás

Martonvásár millenniumi emlékoszlopa

utáni) honalapító”-ként tisztelt IV. Bélaidejére teszi.

A helység nevét az évszázadok so-rán sokféleképpen (Mortunwasara,Marthonwasara, Martonuasara, VássárMartony) írták. Idõvel a szóvégi ‘a’ bir-tokjel végleg lekopott, így állandósult a‘Martonvásár’ névalak.

A középkori Martonvásáréletérõl keveset tudunk. Az 1542 elõttitelepülés nevét említõ oklevelek száma:33. Sajnos, ezek zöme a falu egészétilletõen jelentéktelen tartalmú, s fõkéntperes irat. Ritka kivételnek számít az aMátyás király idejébõl való szõlõdézs-ma szerzõdés, amelybõl kiderül, hogy a

martonvásáriak a tordasi dombokonfogtak fel és mûveltek szolot.

A sors sajátos fintora, hogy a mar-tonvásáriak életébe mélyebb bepillan-tást engedõ legkorábbi írásos emlékek atöröktõl maradtak ránk. E források:kincstári adóösszeírások. Közülük az1580-1590-es évekbol valók a legrész-letesebbek; ezekbol kitûnik, hogy Mar-tonvásár lakói búzát, kétszerest, ken-dert, lent, káposztát, hüvelyeseket (len-cse, bab, borsó), továbbá sok hagymátés fokhagymát termesztettek. Emellettmég pl. méhkasaik, szõlejük, boruk,sertéseik és juhaik, valamint a vásáraikután adóztak.

A 400 éves Árpád-kori falu a törökidõk végére (1686) teljesen eltûnt, ígyaz Árpád-kori falu és az 1760 után szin-te a semmibõl támadt „második Mar-tonvásár” között lényegében az azonosföld és név jelenti a kapcsolatot.

A döntõ 18. századAz elvadult és jórészt elmocsaraso-

dott puszta újbóli betelepülését és felvi-rágzását megalapozó 18. századi „hon-foglalásról” lapunk elõzõ számábanrészletesen szóltunk – a „honteremtõ”idõsebb Brunszvik Antal kapcsán,akinek alakját szintén felfedezhetjüka falu emlékoszlopán, mégpedig azásóval, kaszával, talicskával „felfegy-verzett” jobbágyai társaságában.

A birtok „hõskorából” most csupánegy dönto lépésre hívjuk fel a figyel-met: idõsebb Brunszvik Antal a mint-egy 5200 katasztrális hold területû bir-tokból csak annyi jobbágynak méretettki földet, amennyinek a robotjára feltét-lenül szüksége volt. Az úrbéresek kezé-re 1848-ig is csak 50 féltelek, azaz kb.1000 katasztrális hold került, a job-bágyfelszabadítással tehát ez lett sza-bad paraszti birtok. A határ nagy részétváltozatlanul a nagybirtok uralta. En-nek a 18. században megalapozott ura-dalomnak a léte tette lehetõvé, hogy1945 után Martonvásáron tangazdaság,majd pedig kutatóintézet megalapításá-ra lehessen gondolni.

A török után újratelepült falu 1789-ben mezõvárosi rangot és vásártartásijogot kapott. Martonvásár ezt követoenfokról-fokra visszanyerte azt a piac-központ szerepkörét, amelyet már Má-tyás idejében is betöltött.Merinói birka, gabona és kukorica

25

A martonvásári Brunszvikok gaz-dálkodásában a juhtenyésztés meghatá-rozó jelentõséggel bírt. Az uradalmatfelvirágoztató „spanyol birka” az 1780-as években került el ide. Késõbbelsõsorban az „aranygyapjú” haszna tet-te lehetõvé a gazdaság korszerûsítését,az angolkert kiépítését, sõt BrunszvikFerenc mecénási gesztusait is, amelyekegyik élvezõje a nagy zenei géniusz,Ludwig van Beethoven volt...

A kiváló természetföldrajzi adottsá-gokkal rendelkezõ Martonvásár vidékéna búzatermesztés kezdetei a régmúltbanyúlnak vissza. Bél Mátyás Fejér vár-megyét már az 1700-as évek elején „azország magtárának” mondta. A kukori-cára vonatkozó elsõ megyei adat 1721-bõl, a legkorábbi martonvásári adalékpedig 1779-bõl való. A csalamádé ku-korica itt már 1815 elõtt megjelent, így

e téren az uradalom országos viszony-latban is úttörõ volt.

A fentiek adják a magyarázatát an-nak, hogy a község millenniumi oszlo-pára a csavart szarvú kos-, a búza- ésa kukorica motívum is felkerült. Ekét utóbbi természetesen az Intézetreis utal; kutatási profiljára, a kontinensPap Endre által elõállított elsõ hibridku-koricáira és a többi, innen kikerült ku-korica hibridre és búzafajtára.

Az emlékoszlopon természetesena Martonvásárra többször ellátogatóBeethoven és szerelme, BrunszvikJozefin, valamint a Közép-Európaelso óvodáit megalapító BrunszvikTeréz is megörökíttetett. Az intézetparkjában lévõ Beethoven Emlékmúze-um és az Óvodamúzeum is az õ emlékü-ket õrzi.

Hornyák Mária

26

„A múlt a jövõ csillagászatata”(Vasvári Pál)

Martonvásár a Beethoven Em-lékmúzeum és az ugyancsaka kastélyban található agrár-

és intézettörténeti gyûjtemények utánöt éve egy újabb múzeummal gyarapo-dott: az Óvodatörténeti Múzeummal,amely azóta is a kutatóintézet terüle-tén, egy, a park százados fái alatt meg-bújó faházban várja látogatóit.

Hazánk elsõ óvodamúzeuma,amely világviszonylatban is elõkelõhelyet foglal el, Nyíregyházán létesült.Törzsanyaga az az értékes magángyûj-temény, amelyet Harcsa Tiborné óvó-nõ a 80-as évek eleje óta áldozatosmunkával gyûjtött egybe, s amelybõl1990. november 23-án állandó kiállí-tás nyílt. E gyûjteményt a

Mûvelõdési Minisztérium 1992-ben óvodamúzeummá nyilvánította.

A kis múzeum kezdettõl fogva nél-külözte a megfelelõ elhelyezést, ezértalapítója és vezetõje a MûvelõdésügyiMinisztérium Múzeumi Fõosztályávalegyetértésben kezdeményezte annakMartonvásárra költöztetését. Nem vé-letlenül esett a választás e helyre, Mar-tonvásár ugyanis a kisdedóvás- és ne-velésügy apostolának, Brunszvik Te-réznek a jóvoltából sajátos helyetfoglal el a magyar óvodatörténetben.Teréz grófnõ itt töltötte gyermek- és

ifjúkorát, s a marton-vásári gyermekeketmaga köré gyûjtve, skörükben pedagógiaitapasztalatait gyara-pítgatva készülõdöttarra, hogy mint a népnevelõje életét a ha-zának szentelje. Ittugyan nem alapítottóvodát (ilyen irányúpróbálkozásait – leg-nagyobb sajnálatára– fivére, Ferenc meg-hiúsította), a hazai kisdedóvók bölcsõ-je azonban – gondolati szinten mégisitt, Martonvásáron ringott.

Brunszvik Teréznek, a hely nagyhalottjának emlékét a martonvásáriakkezdettõl fogva kegyelettel õrzik. Aközség jó egy évtizede tervezi, hogyóvodatörténeti emlékgyûjteményt állítfel a Brunszvik-kultusz jegyében. Ezaz oka annak, hogy Harcsa Tibornét ésértékes gyûjteményét Martonvásárigen nagy lelkesedéssel fogadta. Anagyközség és a kutatóintézet fogadó-készsége láttán a múzeum áthe

lyezése elé Nyíregyháza városasem gördített akadályokat. S bár azóvodamúzeum igazán méltó elhelye-zésére majd csak évek múlva kerülhetsor, (akkor tudniillik, amikor az újóvoda második része is elkészül, silymódon a régi, 1900-ban emelt mu-

Óvodatörténeti Múzeum a martonvásári kastélyparkban

zeális óvodaépület felszabadul), az in-tézet igazgatójának, dr. Bedõ Zoltán-nak a jóvoltából a gyûjtemény átmene-ti otthonra lelt egy felújított és ízlése-sen berendezett faépületben.

A kiállítás elsõ része a tulajdon-képpeni Brunszvik Teréz-emlékgyûj-temény, amelyben Teréz könyvein, ki-adványain stb. kívül utolsó öltözéké-nek rekonstruált változata is látható;ez Justin Júlia iparmûvész remeke. Akiállítás további, nagyobb részébenegykorú dokumentumok, képek, fog-lalkoztató eszközök, játékok, régi öl-tözékek, bútorok, mesekönyvek stb.segítségével végigkísérhetjük akisdedóvók közel 170 éves történetétaz óvodaügy hõskorától az 1950-esévek „szocreál” óvodájáig.

Hornyák Mária

AGabonatermesztési Kutató Köz-hasznú Társaság és az MTAMezõgazdasági Kutatóintéze-

tének kalászos gabona nemesítéssel éskutatással foglalkozó szakemberei2001. április 11-én Martonvásáron tar-tották legutóbbi tanácskozásukat. A kétintézet elsõ közös tudományos ülése1981. februárjában volt, melynek ötletétSzeged részérõl Barabás Zoltán aka-démikus vetette fel. Az idén megrende-zett tudományos üléssel Õrá – aki ebbenaz évben ünnepelte volna 75. születés-napját de sajnos 1993. január 23-án el-hunyt – emlékezett a két intézet kutatógárdája, barátai és ismerõsei.

Az emlékülést dr. Bedõ Zoltánigazgató nyitotta meg és köszöntötte azMTA Agrártudományok Osztályaképviseletében megjelent Dohy Jánosakadémikus elnök urat, Székely Ber-talan urat, a Földmûvelésügyi és Vidék-fejlesztési Minisztérium Mezõgazdasá-gi Fõosztályának vezetõjét, dr. Bara-bás Zoltánnét és a megjelentcsaládtagokat, a két intézet munkatársa-it és a meghívott vendégeket. A délelõt-ti emlékülés levezetõ elnöke KlementZoltán akadémikus úr elsõként a sze-gedi intézet nevében emlékezõ dr. SágiFerenc nyugalmazott tud. fõmunka-társnak adta meg a szót, majd õt dr.Szunics László tud. tanácsadó, azMTA Mezõgazdasági Kutatóintézet-ének munkatársa követte. A kortársaknevében Király Zoltán akadémikus, atanítványok nevében dr. Matúz János aGK Kht. cégvezetõje emlékezett. Ba-lázs Ervin akadémikus méltatta Bara-bás Zoltánnak a gödöllõi Mezõgazdasá-gi Biotechnológiai Központ létrehozá-sához nyújtott támogatását.

Barabás Zoltánnak – eltekintve akezdeti útkeresésektõl – lényegében kétmunkahelye volt, 18 évet (1951-1969)Martonvásáron, a szeretett „Martonon,”és 24 esztendõt (1969-1993) Szegedendolgozott.

Kutatóként két növénybe volt sze-relmes, a cirokba és a búzába. Marton-vásáron a cirokkal, Szegeden a búzávalfoglalkozott. A cirok hímsterilitásával,hímsteril mutánsok elõállításával és ne-mesítésben történõ felhasználásával értel sikereket. Új búzanemesítési eljáráso-kat dolgozott ki és alkalmazott, példáula nemesítés idejének lerövidítése céljá-

Búzanemesítõk egymás között

Életének 86. évében, 2001. április 5-én, Kecs-keméten elhunyt dr. KISS ÁRPÁD növény-genetikus. Életérõl, tevékenységérõl 85. szüle-tésnapja alkalmából részletes ismertetés jelentmeg lapunk 2001/1. számában.

A Magyar Tudományos Akadémia Mezõ-gazdasági Kutatóintézetében, Martonvásáron1951-tõl 1957-ig dolgozott, ahol búza x rozshibridek elõállításával foglalkozott. Világhír-nevet a tritikálé kutatás terén elért eredménye-ivel szerzett. Több mint 130 tudományos, 26népszerûsítõ cikket írt, s az 1970-ben megje-lent „Triticale” címû könyvét nívódíjjal tüntet-ték ki.

ból a hidegkezelés (jaro-vizáció) helyett a ke-movernalizációt, a szántó-földi rezisztencia és tole-rancia vizsgálatára aCenter Pivot módszert. Ahibrid növényfajták elõál-lítására bevezette a mark-ergének, valamint a hi-ánymutánsok felhasználá-sát. Részt vett a Triticumdurum faj hazai megho-nosításában. Munkatársa-ival közösen számos bú-zafajtát állított elõ.

Kiváló szakmai isme-retekkel bírt, ehhez segít-séget nyújtott angolnyelvtudása, sokirányú,szerteágazó érdeklõdésiköre. Tudósként elnyertea legnagyobb elismerést,1985-ben 59 éves korábantagja lett a Magyar Tudo-mányos Akadémiának.

E nagyszerû tudósemlékét írásain, elismertnövényfajtáin, hibridjein, szabadalmainkívül tanítványai, martonvásári és sze-gedi munkatársai, barátai és ismerõseiminden bizonnyal sokáig megõrzik.

A visszaemlékezéseket és hozzászó-lásokat szakmai elõadások követték. Dr.Kertész Zoltán és dr. Bedõ Zoltán azelmúlt két évben a búzanemesítésben el-ért eredményekrõl számolt be, majdDudits Dénes akadémikus a SzegediBiológiai Központ fõigazgatója ismer-tette a Széchenyi Pályázati felhívásra „Akorai nemesítésû búzák adaptációs ké-

pességének és termésbiztonságának ja-vítása” címmel benyújtott pályázat kuta-tási-fejlesztési célkitûzéseit és a résztve-võ partnerek együttmûködési lehetõsé-geit.

A délutáni ülésen a búzanemesítésmódszertani kérdéseirõl, a pedigréanalízisúj módszerérõl, agrotechnikáról, moleku-láris markerek felhasználásának lehetõsé-geirõl, valamint a hidegstressz okozta bio-kémiai változásokról számoltak be a sze-gedi és martonvásári kollégák.

Veisz Ottó

27

28