2004. FEBRUÁR

Tudod, mi a szalagos fánk? Húzd át a helytelen rajzosválaszt:

FFÁÁNNKKOOMM

Fánkom, fánkom,szalagos fánkom,

de jólesiktégedet látnom!

Hát még, hogyhaillatod érzem,

bolondulokérted egészen!

Szép vagy, jó vagy,ó, de szeretlek –

éppen ezértmenten megeszlek!

LÉVAY ERZSÉBET versei

LLEEVVÉÉLL

Kedves Február!Nagy a sürgés-forgolódás nálunk:bálba készülünk.Farsanghozó,már csak terád várunk!

Cifra maskaráksorakoznakmulatságra várva.Gyere mielõbb!Szeretettelcsókol kicsi Sára.

2

DONKÓ LÁSZLÓ

MMAASSZZKKAABBÁÁLL

Peng a gitár,döng a dob,ma reggelig táncolok...Zenebohóclettem én,– vidám, mint e költemény!Trombitálok:tam-traram,s dobot verekegymagam.Nem is hagyomabba már,míg vidáman áll a bál!

�������������� �� � � � � � � � � � ��

�������������� � � � � � � � � � ��Jár-junk tán-cot, ri-pe-gõ - ro-po-gót,

Per-gõ, for-gó li - be-gõ - lo-bo-gót.

BAK SÁRA rajzai

Kezdõdik a jelmezbál. Segítsmindenkinek megtalálni a saját fejdíszét.

KÓDÁLY ZOLTÁN – WEÖRES SÁNDOR

3

Egyszer egy le-gény elindult a piacratojást árulni. Botot dugott a kosárfülébe, és a hátára vette. Megy alegény, mendegél, s hát magánakígy mesél:

Eladom a háromszáz tojást apiacon, lesz háromszáz pén-zecském. Ezzel disznót ve-szek, fölnevelem, fiadzik ne-kem tizenkét malacot. Disz-nó lesz belõlük. Tovább tartom

4

MMII LLEESSZZ AA TTOOJJÁÁSSBBÓÓLL??Bolgár népmese. BÁN PÉTER fordítása

a tizenkét disznót, mindegyik fia-dzik egy tucat malacot; megnõnek a

malacok, mindegyik egy-egy tucatotfiadzik. Lesz egy egész csorda disz-nóm! Ezt a csordát az erdõben legelte-tem, hadd egyenek makkot. Meg-híznak, s a piacra hajtom õket. Mindeladom, kapok egy nagy halom pénzt.Veszek egy jó lovat, megborotvál-

kozom, megmosakodom, szépen fel-öltözöm, felpattanok fehér pa-ripám hátára, félrecsapom a kucs-

SZI

LÁ

GY

I TO

SA

KA

TALIN

raj

zai

5

mámat és elvágtatok a cár palotájához. Ott reggel-tõl estig le s föl nyargalok lovammal. A cár lányakiül a magas tornácra, és csak úgy gyönyör-ködik bennem. Megkérem a kezét, és fele-ségül veszem. Szül nekem egy fiút, Bogdan-cso lesz a neve. Elmegyek a piacra, veszekneki almát. Otthon Bogdancso elémbe fut,én lehajolok, megsimogatom, és ezt mon-dom neki: „Gyere apukához, almát ad ne-ked! ”

Itt a legény karját széttárta, mintha a fiátölelné. Elengedte a botot, a kosár a földrepottyant. Eltörtek a tojások.

– Jaj, jaj! Oda minden kincsem! – kesergett alegény.

Szedegetni kezdte az ép tojásokat. Hát egy em-ber jön a nyomában. A legény megszégyellimagát, és kérdi az elmenõtõl:

– Mondd, cimbora, régóta követsz engem?Az így felel neki:– Attól a perctõl kezdve, ahogy gazdagodni

kezdtél, és mindaddig a nyomodban voltam, amígminden terved füstbe nem ment.

CSEH KATALIN

SSÁÁRRKKÁÁNNYY--

NNAAPPTTÁÁRR

Hétfõn rossz a kedvem,Bús az elsõ fejem.Kedden víg vagyok,Másik fejem ragyog.Szerdán öl az unalom,Harmadik fõmet vakarom.Csütörtökön a negyedikFellegekbe emelkedik.Pénteken az ötödikÉlménnyel telítõdik.Szombaton a hatodikA többivel hadakozik.S a hetedik – vasárnap –Naphosszat szunyókálhat.Hét fejem van, kérem szépen,Magamat én hétszer érzem.

Fekete az ablakpárkány,

rákönyököl a kis sárkány;

hat feje néz az utcára,

egy a leckét bent biflázza.Devecseri Gábor

SZA

BÓ

ZE

LM

IRA

raj

za

6

7

Öltözz sár-kánynak a kar-neválon. A fe-

jeket 70x70 cm-es, négyzet alakú pa-

pírból hajtogasd a rajzszerint. A nyakánál félkörív-ben vágd ki. Ha a kezedre ishúzol egyet-egyet: mindjárt

háromfejû sárkány leszel.Kisebb papírból hajtogatva „otthonos” sárkány-

fészket készíthetsz elrabolt királykisasszony-babákszámára.

CSEH KATALIN

SSÁÁRRKKÁÁNNYYVVÁÁGGYY

Minden fejem másra vágyik,Minden fogam másra vásik:Elsõ ÉNEM tengerre szállna,A második csillagvilágba,A harmadik krampácsolna,A negyedik barkácsolna,Az ötödik gyûjtene lepkét,A hatodik döngetné mellét,A hetedik virágot szedne,Ha volna gyöngéd,

ha lenne szende.1

4 5 6

7

2 3

8

CSEH KATALIN

SSÁÁRRKKÁÁNNYY AA

VVEENNDDÉÉGGLLÕÕBBEENN

Sárkánykomát hol láttam én?Vendéglõben, a város peremén.Ott ült az ablak mellett,S fejenként emígy rendelt:– Kérem az étlapot,Lássuk, mit harapok?1. Forgácsfánkot és pulykát,2. Szegényvitézt, sült hurkát,3. Sárkánylét és bikatejet,4. Abrakcipót, tojáslevest,5. Suszterkávét, töltött libát,6. Pattogatott kukoricát,7. Angyalbakancsot, vizenballagót,Ha mindezt megettem, hazaballagok.Szómagyarázat:szegényvitéz – kirántott zsömlyeszeletsárkánylé – meleg vízzel vegyített tejbikatej – káposztalé

abrakcipó – zabkenyérsuszterkávé – vékony, rántott levesangyalbakancs – bab, paszulyvizenballagó – galuska

Tudsz már szépen enni? Sorold fel, mit csinálrosszul a kissárkány.

SZA

BÓ

ZE

LM

IRA

raj

za

Tibor hétkor reggelizik, egykor ebédel, és este nyolckorvacsorázik.Rajzold be az óramutatókat!

6 578

9 3

211211

10

4

6 578

9 3

211211

10

4

6 578

9 3

211211

10

4

9

Rajzolj piros pöttyöt az egészséges és fe-ketét az egészségtelen ételek, italok mellé.

10

Minden fejem más legyen:Egyik csikófrizurás,Másik pedig parókás,Harmadikon vágjon barkót,Negyedikre tegyen lakkot,Ötödikre sárkányfarkot,A hatodik kobakomFesse kékre, ha hagyom,A hetediket kopaszraNyugodtan lenyírhatja.– Ennyi fej, s csak egy fodrászolló,Estig is itt ülsz, csípje meg a holló!– Semmi baj, hisz sárkánybálba készülök,Addig itt megszépülök, vagy éppen kikészülök.

Melyik eszközrenincs szükség

a fodrászüzletben?Húzd át!

CSEH KATALIN

SSÁÁRRKKÁÁNNYY AA

FFOODDRRÁÁSSZZÜÜZZLLEETTBBEENN

A fodrászüzletbenKisebb riadalom,Hétfejû barátunk– ritka alkalom –Üldögél, türelmesen várva,Rákacsint a fodrászlányra.– Mit óhajt ön, mondja, kérem! –Szól a leány nagyon szépen.– Egyéb vágyam nincs nekem,

11

Ági néni farsangi kedvében összekeverte a frizurákat. Ceruzával húzd a helyére mindeniket.

FO

RR

Ó Á

GN

ES r

ajza

BA

K S

ÁR

A r

ajza

Mibe öltözzünk? A hátsó borítón megtalálod mindenki jelmezét.

Ragaszd a majóban vacogó gyerekekre, és mondd meg,ki milyen foglalkozást választott a karneválra.

12

13

A korondifazekasok korongonkerekítik-öblösítik azagyagot ilyenkarcsú vázává. Kemencébenkiégetik, fényesmázzal bevonják,s az asszonyokõsi, szépmintákat rajzolnak rá.A madaras,tulipános vázátszínezd zöld-barna-sárgára, a másikatmintázd, színezdkedvedre.

14

FEBRUÁR

A vásárláshoz manapság pénz kell. Réges-régen árut cseréltek,máshol kagylóval, színes kõvel fizettek.

Számítsd ki soronként, mennyi pénzt kell még elõvennie, vagymennyit kap vissza a bevásárló sárkány.

20 35 1530 105 40

50

50

50

25

50

5010

15

CSEH KATALIN

SSÁÁRRKKÁÁNNYY AA

NNAAGGYYÁÁRRUUHHÁÁZZBBAANN

Sárkányunk a nagyáruházbanTalpig vásárlási lázbanGondolkodik, mit vehetne,Ha sok-sok garasa lenne:Csokornyakkendõt hetet,Cukrot, lisztet eleget.Csokoládét ötven zsákkal,Almát, banánt garmadával,Cipõt hatvan dobozzal,Horgászbotot horoggal...Álmodozik szegény sárkány,És csak bámul bambán, kábán,A zsebében keres, kutat,De nem lel ott mást, csak lyukat.Vesz egy hatalmas kanyart,S szomorúan elbaktat...

Jelöld nyíllal, hol vásárolta anyuka a finomságokat.

16

Rajzolj virágot azoka foglalkozások mellé,amelyek lánynak is va-lók. Melyik mesterségritka nálunk. Miért?

Szómagyarázat:ár – ; posztó – vastag gyapjúszövet; tenta – tinta; penna – írótoll

Csizmadia voltam én,Annak se jó voltam én.Elõvettem az árat,Meglyuggattam a szárat.

Szabólegény voltam én,Annak se jó voltam én.Elõvettem az ollót,Elnyirbáltam a posztót.

Korcsomáros voltam én,Annak se jó voltam én.Elõvettem a korsót,Mind megittam a jó bort.

Diáklegény voltam én,Annak se jó voltam én.Elõvettem a tentát,Belévertem a pennát.

����������������� �� � � � � � � �� �Mol-nár-le-gény vol-tam én, an-nak se jó vol-tam én.

� � � � � � �

����������������� � � � � � � �� �E - lõ- vet-tem a ku-pát, mind el-mér-tem a bú-zát.

� � � � � � �

JUNG KÁROLY

MESTERSÉGEK

Mit dagaszt a fazekas?– Agyagot.Mit süt az agyagból?– Fazekat.Hová kerül a fazék?– Vásárra.Ajándéknak ki veszi?– A varga.Mit árul a varga?– Papucsot.Mi kopopg a paucson?– A sarok.Ki veszi a papucsot?– A fazekas.Mit ad a papucsért?– Fazekat.Mit visz a fiának?– Furulyát.Mit visz a lányának?– Pántlikát.

Melyik mester milyen anya-got használ? Írd a megfelelõszámot a rajzok neve mellé.

1. bõr 2. fa 3. fém 4. textil 5. agyag

17

KÁDÁR

SZÛCS

LAKATOS

FAZEKAS

SZABÓ

Régen könnyen felismerhe-tõ cégér mutatta, hogy milyenmester mûhelye vagy milyenüzlet elõtt állunk. Kösd összea cégtáblát a mesterség nevé-vel, a nevet a rajzocskával.Rajzolj cégtáblát a cukrásznakés a csizmadiának.

18

BÍRÓ PÉTER

AA SSZZAABBÓÓ

Feszít a próbababa. Roppant fontosnak érzimagát: éjszakánként rajta várakozik a készülõruha, az õ nyakában lóg a centis. Mindenfeléhosszabb, rövidebb kígyók tekergõznek –cérnaszálak. A tûpárna sárga az irigységtõl:mágnespatkó, a vetélytárs, elhódította tõle azösszes gombostût... Némán, bölcsen pihen azöreg varrógép. Holnap ismét õ lesz a fõsze-replõ. Nélküle alig halad a munka.

A nap úgy kezdõdik, hogy a mester nyaká-ba akasztja a centist, szétgöngyöli a kelmét,és tenyerével végigsimít rajta. Csücsörít ismellé. Már látja a kész ruhát. Nagy dolog agyakorlat!

Magabiztosan siet végig az olló a kréta nyo-mán. Lassan formát öltenek a kiszabott dara-bok. Felszisszen, és gõzfelhõbe burkolózik avasaló.

Jöhet a megrendelõ! A földig érõ tükörbõlbüszkén tekint vissza rá egy délceg legény.

„Ohó, uram! Hiszen ez egy férc! No, mostrendben van!”

A mester szeretettel simít végig a legényvállán, és szíves szóval engedi útjára:

– Viselje egészséggel!

FO

RR

Ó Á

GN

ES r

ajza

19

Beszélgessetek el a versben felsoroltmesterségekrõl. Az utolsó sorok kire utal-nak?

Írd ide, te mi szeretnél lenni:

GIANNI RODARI

AA MMEESSTTEERRSSÉÉGGEEKK

SSZZÍÍNNEEII

Jól tudom, a mesterségek színe sok:fehérek a péksegédek, inasok,korán kelnek, madaraknál korábban,fehérednek a nullásliszt porában.Feketék a kéményseprõk egész nap,kelmefestõk szivárványszínt hordanak,gyárban a sok esztergályos, lakatoskék zubbonya, kék nadrágja olajos,tenyerük meg korom, rozsda lepi be.De aki csak sétafikál, naplopó, henye,kisujját se piszkítja be, meglehet,mestersége mégis a legszennyesebb.

__OBA_E_T_

BA_LAN_Á__V_ZSZ_R_L_ _ERVE_Õ

O_V_S _Õ_Û_E_

Pótold a kipotyogott betûket.

Na, vége a gyönyörû ün-nepnek. Már több mint egyhónapja elmúlt az év legszebbnapja, Karácsony, és odavanmár Újév és Vízkereszt ünne-pe is. Újra munkához kell lát-nunk, bár itt az Erdõben, a jómeleg odúban, az ÓriásinagyBükkfa mélyén túlságosansok munka nem akad. A min-dennapi takarításon kívül leg-

fennebb az a kevéske napi víz-hordás, ami kell is. De nekemmég van egy kedves felada-tom: a levelezés. Hát akkornézzük, mibõl élünk.

Remélem, mindenkihezmegérkezett a válaszlevelem.Mert a Csipikéhez címzett le-velekre én mind-mind vála-szolok. László Réka, kovásznamegyei kis barátnõm kérdé-seire viszont itt, a lapban vála-szolok, mert úgy gondolom,Benneteket is érdekelhetnek.Réka haragszik Kecskebéká-ra, mert csúnyán beszélt ve-

lem. Én már nem haragszom:becsületesen ráijesztettem, ésaz elég. Réka azt hiszi, hanem jövök az elrettentõ példá-val, Vadmalac megeszi aLégyölõ Galócát. Dehogy esziaz Ebadta! Csak ravaszkodott,hogy mutatványozzak nekiegy sort a léggyel! Hogy Tipe-tupa mit fõz? Honnan a ru-hánk? Hát onnan, ahonnan miis vagyunk: a mesébõl. Abbólöltözködünk, és a mesébõlkapta Tipetupa is a fazekakat,amelyekben nekem télen jógombalevest fõz. Hanem azt

20 Deák Szilárd István, Sepsiszentgyörgy

Varga Helga, Szatmárnémeti

is kérdi Réka, mi a neve a vá-rosnak, amelyikben lakunk?Mi nem városban élünk, ha-nem az Erdõben, ahol kö-szönjük, jól vagyunk. De Vízi-rigó minden hónapban behozengem Kolozsvárra, az öregBácsihoz, az én jó barátom-hoz, aki megírta az én törté-neteimet. A vállán ülve elolva-som a nekem küldött levele-ket, és diktálom is a választ a

Bácsinak, aki géppel írja,mert úgy különben reszket akeze.

Hanem még valamirõl szól-nék egy szót, kedves Szülõk,Nagyszülõk és nagyobb Test-vérek, az apróságok helyettírók: sajnos néha megfeled-keznek arról, hogy a boríté-kon feltüntessék a pontospostacímüket. Az pedig baj,

mert nem tudok válaszolni, ésa lapban kár lenne ezt a kishelyet levelezésre fordítani.Lám, most is kifogytam ahelybõl – és immár nem írha-tok nektek többet, pedig lettvolna még, amirõl. De remé-lem, a következõ hónapbanmindenre sor kerül.

Melyhez hasonló jókat,CSIPIKE

21

Címlap:Dunai Szabolcs,

Torda; Hátlap:

BAK SÁRA

SZIVÁRVÁNY, kisgyermekek képes lapja. XXV. évfolyam. 272. szám. Kiadja a NAPSUGÁR Kft. Szerkesztik: ZSIGMOND EMESE fõszerkesztõ, MÜLLER KATI képszerkesztõ.A szerkesztõség postacíme: 401050 Cluj, Str. L. Rebreanu Nr. 58. ap. 28. C.P. 137. Telefon/Fax: 0264/541323. E-mail: napsugar@mail.dntcj.ro Megrendelhetõ a szerkesztõség címén. A lapok árát a következõ bankszámláravárjuk: Cont 2511.1-569.1/ROL. B.C.R., SUC. CLUJ S.C. NAPSUGÁR - EDITURA S.R.L. Készült akolozsvári TIPOHOLDING Rt. Nyomdájában.ISSN 1221-776x. Ára 12000 lej

Mac

zkó

Lás

zló,

Nag

yvár

ad

Márk Zsombor, Gyergyóalfalu

Imre

Em

il, C

síks

zere

da

22

�

Vágd ki, és ragaszda gyûjtõlap

6-os kockájába.

Csokibál, csokitánc,Nem a tücsök muzsikált.Eljártuk a dobbantóst,Tapsoltak, de nem manók.

Csokicsokor, csokikák,Kívánta a gyerekszáj.Perdültek a rokolyák,Elfogytak a tombolák.

Apa, anya, tele tál,Tele terem, tele ház,És az elsõ négy osztályKellemes bulit kíván!

Kovács Adrienn, Felsõboldogfalva

Itt a farsang, áll a bál,Szökik Juli, táncol már!Fogy a fánk szaporán,Van gazdája ám!Szavalunk meg táncolunk,Örvendezünk, vigadunk.

Portik Tímea, Gyergyószentmiklós

Orbán Tamás,Parajd

Turzai Éva, Magyarlapád

Farsangon voltam Ürmösön, a nagyszüleimnél. Afeldíszített lovak hátán fiúk ülnek lányoknak öltöz-ve, székely ruhában. Körülöttük batyukák mennekkosárral, amibe tojást és pénzt tesznek a falubeliek.Zenekarral vonulnak fel a falu összes utcáján, kísériõket a falu apraja-nagyja. Én is kísértem õket édes-apámmal, és lóháton is ültem. Este kezdõdött a bál.Illatozott a pánkó és a kürtõs kalács. Sokat nevet-tem és játszottam azon a napon.

Írta és rajzolta Ráduly Izolda, Brassó

23

Télen hull a puha hó,Gyereknek lenni jó.Hóembert is csinálunk,Hógolyózhatsz minálunk.S hogyha megszólalA hóvirág harangja,Tudom, hogy megjött a tavasz.Kiss Naomi Réka, Bürgezd

Konnát Árpád és Levente, Kovászna

Imre Ágota,Nyárádszereda

Bre

ier

Andre

a,M

aros

vásá

rhel

yB

otház

i B

oton

d,

Ivó

Télen befagy a tó,Korcsolyázni hej de jó!Medve durmol,Marci meg duzzog:Nincsen sapkája, se sála,Ennek tetejébe eltört a lába.Télen tehát vigyázzatok,El ne törjön a lábatok.

Szatmári Zsófia, Nagyvárad

Törö

k K

oppán

y,G

yerg

yóal

falu

Vágd ki a jelmezeket, és öltöztesd fel velük a 12. oldalon várakozó

gyerekeket.