5 2 8 VASÁRNAPI ÜJSAG. 3 ! . SZAM. 1 S 9 J . 4fí.

Legjobb és leghirceveEebb pipere hölgypor L a

^ t& 1 >• 6959

Különleges Rizspor BISMUTTAL VEGYÍTVE

C H . F A Y , ILLATSZERÉSZ. FAHIS - 9, rne de l a Faix , 9 —PARIS.

Palais bajiíjitó használatával a megőszült haj eredeti színét nyeri vissza. A fejbőrt nem festi, a ruha­neműn foltot nem hagy, többi előnye, hogy a hajiüszőicet erősbiti és nogy teljesen ár­talmatlan. Egy üveg ára 1 frt. Főraktár Budapesten: P e t r i O t t ó g y ó g y s z e r t á r á b a n , I . , A t t i l a - k ó r n t 4 7 . Kap­ható : V á o z i - k ö r u t 6 6 . sz., N á d o r - n t c z a 3 . és K i r á l y -n t o s a 3 6 . s z á m alatti gyógy­

szertárakban is. 8190

p \ € \ \eg\o\jb\\oiza\é\é* abeXeiisétieX

.ntegaka&iVyózza é s e\\ávo\\¥jal

. gyermekliszt. pharó gyógyszer tárakban es droguisr.íkná

HAJFESTŐ FÉSŰ (Hoffer-féle szabadalom, B e r l i n S.O. 36.)

ő s z vagy v ö r ö s haj előkészület nélkül valódi s z ő k e , b a r n a vagy f e k e t e színre való festésre. Teljesen ártalmatlan. Évek ig h a s z n á l h a t ó ! Darabja 2 frt. Ausztria-Ma­gyarország részére s z á l l i t j a V é r t e s sas-gyógy­

szertára Lúgoson, Magyarország. 8255

MARMATIA Magyarország é s Ausztr ia t erü le tére k izáró lagosan

szabadalmazott 8300

házigomba-irtó és fa-conserváló szer. Évek hossza során át kiprób It kitűnő szer mindennemű épület­gomba gyökeres és biztos kiirtásáiM s faanyagoknak, különösen padlók és liázfed e leknek korhadás elleni conserválására. Egy Kilogramm . .Varmat ia" 10—14 m- terület bevonására elegendő. Egy kilo 50 kr. 4 kgrammot tartalmazó postaláda csomagolás- és használati utasítással 2 frt . — 50 kgrmon felüli mennyiségben zsákokba csomagolva métermázsánként 40 frt. (4 kgrmnál ke­vesebb nem küldetik ) Eg"ész épületek g o m b a m e n t e s í t é s é t

megeg-yezés szer int ÍO é v i jó tá l l á s sa l eszközöljük. A ..MARMATIA" utánvétel, vagy a pénz előleges beküldése

mellett egyedül kapható és megrendelhető

Kávay János és Társainál Prospectu-í ingyen és bérmentve. Máramaros-Sz igeten .

Saját készítmény fi 7920 Kőtélárak, zsinegek, zsákok, ponyvák. Torna­eszközök f ü g g á g y a k és m i n d e n n e m ű h á l ó k i p a r t e l e p e . Val. angol F o o t - B a l l és L a w n

T e n n i s játék gyári raktára

S E F F E R A N T A L B u d a p e s t I V . , ( K á r o l y l a k .

t a n y a ) K á r o l y - n t c z a 1 2 .

mtr Vidékre árjegyzék szerint.

A modern vegyészet hatalmas hala­dása és az ebből származó szám­talan eotmetikos készítmények sem voltak képesek a 30 éven át bevált

Dr. Leogiel Frigyes-fele

Nyirfabalzsamot tlnyomnl, a legjobb bizonyíték te-bit . hogy itt egy valódi, a természet

által nyújtott izépUoeierrol van szó. Ezen nyirfabalzsam egy sajátságos 90 éri gyakorlati vegyi eljárás alapján prae-paráltatik és osak azntán jón forgalomba. Ezen folyadék hatása, hogy a b é r f e l s ő h á m j a i t l a s s a n k i n t l e ­h á n t j a é s e s á l t a l a s a l s ó t i s a t l t o t t b ő r fiatal s s i n b e n é s ttdeséghen j ö n n a p v i l á g r a , m e g s s t t n t e t n i n d e n a e m o k i ü t é s t , . l e p l o t , v ö r ö s f o l t o k a t ó s a n y a f o l t o k a t , s i m í t j a a r a n o s o s b o r t é s a h i m l ő -h e l y e k e t l a s s a n k i n t t e l j e s e n e l o s i l a t j a ós a a a r c s b o r n e k ttde é s e g ó s s s é g e s s s i n t k ö l o s ö n ö s .

ggj korsó i r t hasmálati utasítással egjött 1 frt M kr. A nyirfabalzsam hatásának támogatására Pr. Lengiel

^ ^ ^ Frigyes-féle 8«09 PJVBenzoe szappan "sM

ajánlatos. Egy darab ára 5 0 es 3 5 kr. Baktáron minden jobb gyógytárban. Főraktár Magyarország részére T ö r ö k

J ó s s a t gyógyszerésznél Budapest, Király-nteza 19.

Vérszegények és lábbadozók v a s s a l

Serravalloí!liinal)orl;'ll *«#B<aSBSBSBSBSBSBSBSB«BBl ^ t f BSBSBSBSBSBSBSBlBSBSBl ^

• a fri an irr K é s z í t ő S e r r a v a l l o g y ó g y s z e r é s z 2 frt 20 kr.

T r i e s z t b e n . P o m p á s l a ü , a miért a gyermekek is igen szívesen iszszák.

Sokszor kitüntették, Minden gyógyszertárban kapni.

(tisztább érvényes

SNJMWU-YJJT |

BÁNHEGYI C. J. B U D A P E S T ,

I V . k e r ü l e t , K o s t é l y - u t c z a 13 . s z á m . Nagy választék m i n d e n n e m ű

horgony halászati szerekből. Ú g y m i n t horgok, horgok felkötve, legyek és rovarok, horgászati készletek, úsztatok, vízhatlan se lyem és kenderzsinórok, zsinórkerekek halászbotokhoz, forgók

és halászbotok.

Vidéki megrendelések pontosan eszközöl­tetnek. 8292

E l a d á s n a g y b a n é s k i c s i n y b e n .

A női szépség emelésére, tökéletesítésére és fentar* tására legkitűnőbb, teljesen ártalmat­lan, vegytiszta és zsírmentes készít­

mény a 8154

Margit Gréme Rövid idö alatt szüntet szeplőt, máj­foltot, pattanást, bőratkát (mitesser) és minden más bórbajt. Kisimítja a ránczokat és himlőhelyeket, még ko­ros egyéneinek is üde bájos arczszint kölcsönöz, ára 50 kr., nagy 1 forint. Margi t h ö l g y p o r 60 kr, 3 színben. Margi t szappan 35 kr. Margit

fogpép (Zahnpasta) 50 kr.

K é s z í t ő F Ö L D E S g y ó g y s z e r t á r a , Aradon Deák Ferencz-nteza 11. sz.

F ő r a k t á r : T ö r ö k J ó z s e f g y ó g y s z e r t á r a , Buda-dapesten, Király-utcza 12.

Szigeti Hattyii-crémel kor.20fii. Szigeti Hattyn-szappan 80 fillér. Szigeti Hattyu-mosdóviz 2 kor. A mai kor legkitűnőbb bőrápoló szerei. Szeplő, májfolt és as arczbőr minden­nemű tisztátianságai feltétlen és biztos elmulasztására. Egyedüli készítője özv. Buzáth Mártonná g y ó g y s z e r t á r a M.-Szigeten. — Főraktár Budapesten: Török József gyógysz. Király-utcza 12.

WT Párisi hajápolási szerek,

. fiola.. hajfiataliri.tej.TekS ESÉS™

1 ü v e g a r a 1 k o r o n a . „Virtl»,i liaiS7í«7 A h s i a t legkevesnbé sem «HUId>. lUlJMKIii. szárítja ki, miért is ennek alkalmazásánál a baj törékenységről nem kell

tartani. SS*" 1 ü v e g á r a 1 k o r o n a .

• Viola»Tanno-cliiuin-i)omádé.;l,4ra

!!sé

Zo<; gáló kitűnő hatása gyógykenocs.

1 t é g e l y n e k a r a 1 k o r o n a . «¥Í0la» antiSZeptikllS fOgpOr. Egy doboz ára 60 fillér 8215

•Viola* antiszeptikus fogviz. Egy üveg u 60 &nér. - Kapható

G E M L - f é l e gyógyszertárban £2£2.t lemesvár, Belváros, JLosonczy - tér.

B a r o m g y ó g y t a n - , é t r e n d i s z e r l o v a k , s z a r v a s ­m a r h á k é s j n h o k n a k . 8171

45 év óta a legtöbb istállókban használatban, é tvágy-hiánynál , rósz emész tésné l , teheneknél a te j jav í tá sára és a tejered­mény szaporí tására. Ara 'A doboz 70 kr., 1/2 doboz 35 kr. Valódi csak a fenti védjegygyei. Főraktár Magyarország részére : Török

J ó z s e f gyógyszertára Budapesten, Király-utcza 12 szám.

Franz Joli. Kwizda román kir. udvari szállító, kerü le t i g y ó g y s z e r é s z n é l Korneuburg, B é c s m e l l e t t

Patyi Testvérek Butor-áruháza. Badapest, kerepesi-út 9/a., földszint és I. emelet, Pannónia szálló mellett

Nagy választék, kizárólag szilárd hazai gyártmányú asztalos és saját készltményii kár­pitozott bútorokból, minden versenyt és hirdetett árukat ielülmuló olcsó árakon. Teljes lakásberendezések, nyaraló, fürdő- és szálloda-bútorzatok 2 évi jótállás és felelősség

mellett szállíttatnak. Tévedés elkerülése végett czégünkre és czimünkre figyelni kérjük. Diszes butor-album

1 frt beküldése mellett bérmentve küldetik meg. 8214

A. Franklin-Társulat n y s m d á j a (Budapesten, IV. , Egyetem-utcza 4.)

32. SZÁM. 1899. BUDAPEST, AUGUSZTUS 6. 46. ÉVFOLYAM. Előfizetési feltételek: VASABNAPI UJSAG és j egész évre 1 2 írt

POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt \ lélévre — 6 Csupán a VASABNAPI ÜJSAG { •**" *™ * M

\ félévre — 4 « Ciupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK { tgim *™ *"_„

\ félévre — 2.ÖO

Külföldi előfizetésekhez a poetailag meghatározott viteldíj is csatolandó.

A SEGESVÁRI ÜNNEP.

DERÜLT, CSILLAGFÉNYES nyári alkonyat eresz­

kedett az Alföld «aranykalászszal ékes rónaságára.., mikor a Budapestről kiin­

dult két különvonat végigszáguldott rajta a nagy számú ünneplő közönséggel és a segesvári szoborra s a fehéregyházai sírra szánt tömérdek koszorú illatos terhével.

Az első különvonat szombaton délután ötöd­fél órakor indult a keleti pályaudvarból, a má­sodik öt órakor követte. Ez utóbbin utazott egyebek között Zsilinszky Mihály közoktatás­ügyi államtitkár, mint a magyar kormány hiva­

talos képviselője és vele együtt Vörösmarty Béla, az igazságügyi minisztérium államtitkárja; az ünnepet rendező Petőfi-Társaság és a kép­viselőház küldöttsége, amaz Bartók Lajos, emez Tallián Béla alelnök vezetésével, továbbá kü­lönböző fővárosi irodalmi, művészeti és társas­körök küldöttségei. Karczagon ünnepi díszbe öltözve, zászlók alá sorakozva, zeneszóval és harsány éljenzéssel nagy közönség fogadta a fellobogózott pályaudvarban a berobogó külön­vonatot ; fehér ruhába öltözött s nemzeti színű kokárdával ékesített leányok koszorút és mezei virágot adtak át Bartók Lajosnak, kérve őt, hogy vigye el azokat a nagy költő sírjára.

A vonat ezután hangos éljenzés és zeneszó mellett tova indult hosszú éji útjára.

Segesvárra reggel hét óra tájt érkeztünk meg. A Küküllő-menti régi szász város a nyári nap aranyos fényében úszva s ünnepi díszben fogadta az érkezőket. Nem oly hidegen, mint két évvel ezelőtt, a szobor leleplezése és a csata­téri emlék felállítása idején. Már távolról kel­lemes hatást tett a vár legmagasabb helyén álló ódon szász gimnázium ormán lengő nagy nemzetiszínű lobogó, melyet most két éve szintén hiába kerestünk volna ott. Az összes megyei és városi középületeken s a magán­házak legtöbbjén is háromszínű zászlókat s

Goszleth István fényképe után.

A S E G E S V Á R I P E T Ő F I - Ü N N E P B Ő L . — BARTÓK LAJOS BESZÉDET TART A FEHÉREGYHÁZI CSATATÉREN.

5 3 0 VASÁENAPI ÚJSÁG. 32. SZÁM. 1899. 46. KVFOLYAU

Paur Géza pillanat fölvétele.

BARTHA MIKLÓS BESZÉDE.

mellettök egy-egy gyászlobogót lengetett a nyári reggel üde fuvalma. A megérkezett ven­dégek egy része, a kiket az állomáson Sándor főispán és Somogyi alispán fogadott, rövid pihenésre behajtatott Segesvárra, mert a fehér­egyházai ünnep csak később, tiz órakor kez­dődött.

Benn a város útczái már ekkor hangosak voltak az egybesereglett székelység dalától és taraczk-lövéseitől. De künn az állomáson is nagyon színes és mozgalmas élet hullámzott. Megérkezett a kolozsváriak különvonata s a székelyföldről is egymás után jöttek még a zsú­folásig megtelt vonatok.

Rendkívül kedves és megkapó jelenet volt az, mikor egy-egy ilyen kis székely vonat nagy nóta­szóval berobogott az állomásra. Valamennyi­nek a gépe cserfa-galyakból és vadvirágokból font koszorúkkal volt feldíszítve, a koszorúk kö­zepébe pedig Petőfi képmása illesztve különféle felírásokkal, jelmondatokkal. Az egyiken Petőfi­nek a székelyekhez irt szép költeményéből a következő híressé lett sorok voltak : «Csak nem fajult el még a székely vér, — Minden kis cseppje drága gyöngyöt ér»; a másikon: «Talpra magyar!»; a harmadikon: «Előre, székelyek!» stb.

Tiz órakor indultak a külön-vonatok az ün­neplő közönséggel Segesvárról Fehéregyháza felé. A vasúttal egyközűleg futó országúton hosszú kocsisorok tartottak a csatatér felé, köz­tük több négyes-fogat, úri néppel; ilyenen vol­tak Károlyi István, Zichy Jenő grófok és Zeyk József báró. A kocsisor előtt meg Ugrón Gábor és Haller Ottó gróf vezetésével a székelyek lovas bandériuma vágtatott. Ugyanők kalauzol­ták a közönséget a Fehéregyháza fölött, sűrű kukoriczások között levő csatatéri emlékhez.

A nyári nap verőfényében pompás, sok szinű képpé csoportosult itt az ünneplésre gyűltek sokadalma. Szélről körös körűi a székelyek szekértábora állt, mely mögött egy-két tüszős oláh is álldogált. Beljebb a különböző kül­döttségek helyezkedtek el jelvényekkel, lobo­gókkal. Meleg fogadtatásban részesültek a festői öltözetű brassóvidéki szászok, a kik, mint a szerbek is, küldöttségileg képviseltették magu­kat és koszorúkat hoztak. A szerbek küldöttsé­gét Hadzsics Antal, az ismert író vezette. Az oláhok azonban most sem vettek részt az ünne­pélyen.

A szónoki emelvényen Zsilinszky ós Vörös­marty államtitkárok, Bartók Lajos, Tallián Béla, Bartha Miklós és az ünnep többi szóno­kai s az irók és hírlapírók foglaltak helyet.

Az ünnepet a kolozsvári dalegyesület nyitotta meg a «Talpra magyar» eléneklésével, melynek elhangzása után Bartók Lajos, a Petőfi-Társa­

ság alelnöke lépett a szószékre. Hévvel előadott lelkes beszédéből álljanak itt a következő rész­letek : «Ne hangozzék most más név Magyar­országon, csak Petőfi. A szabadság, egyenlőség, testvériség apostola volt ő . . . Neve vallásszerü tiszteletben részesül; nemzeti hitvallás az. Nő és férfi, gyermek és agg, nagy úr és_ szegény ember belőle imádkozik és énekel. Elete egy szenté; mint Isten fia, csodákat mivel, gyó­gyítja, föltámasztja beteg népét lantjával. Ol­tára a nép szive. Örök Vesztaláng ég azon s nem mesterségesen óvni, táplálni kell, de mes­terségesen eloltani nem lehet. Elete költészete. Merész, mint szilárd; lángoló, mint ki nem alvó ; önzetlen, mint jogkövetelő ; természetes, mint rendkívüli ; egyszerű, mint művészi ; népies, mint fölséges; nemzeti, mint világ­irodalmi. És legfőbb vonása: az önfeláldozás eszményképeiért. Meghalni azért jött ide, hogy porai magyarrá tegyenek itt minden porszemet. Érczalakja, mint egy tőr áll beékelve a rút nemzetiségi viszály közepébe, de ajka ugyan­akkor a testvériséget és szabadságot hirdeti mindenkinek ! Mindenkinek . . . Mindenki jöj­jön s áldozzon a költőnek. Jöjjön a gyűlölet is, nem félve, hogy szeretetté fog változni . . . És azért zarándokol e szent sirhoz mind az ország, hogy valamennyi nagy és dicső emlék érzését még egyszer felköltse a leggyászosabb, de leg-dicsőbb emlék. Minden csodás vitézi tettet, minden legendaszerű remeklését a magyar bátorságnak, újra elénk varázsolja bűvös fényé­ben a mindent fölülmúló legenda : Petőfi halála! Hozza el könyjét^ koszorúját mindenki. Az ilyen félisteneket az Ég nem is egy nemzet­nek adja, hanem az emberiségnek. Rendelteté­sűk nem a harcz, hanem a béke, nem a nem­zeti eltaszító gőg, hanem a népek testvérisége a hazaszeretetben. Petőfi a harcz téren e szót lehelte ki utolszor: Világszabadság! . . . Te drága hamv idelenn, dicső szellem odafönn, mutasd népednek a szabadság, a halhatatlan­ság útját mindörökké."

Kalaplevéve hallgatta a közönség Bartók szavait s a beszéd végén zúgó éljenzésben tört ki. Utána E. Kovács Gyula Jókai Mór Apotheo-zisát szavalta el órczes, messze zengő hangon. A művész, midőn szavalatát szűnni alig akaró éljenzés közepette befejezte, a nagy lelki izga­lomtól és a tüzesen sütő nyári nap hevétől ájultan rogyott össze, úgy, hogy orvosi kezelés alá kellett venni.

Bartha Miklós volt a következő szónok, a ki lendületes beszédében az ünnepen küldöttségi­leg megjelent szászokat és szerbeket is üdvö­zölte s a románok távolmaradását említette föl. «De ti, székely véreim, itt vagytok, — foly-tatá. — Petőfi titeket nagyon szeretett. Forró

ölelését,' úgy-e, még most is érzitek ? Édes sza­vát, melylyel emléket emelt a székely vitézség­nek, úgy-e, még most is halljátok? . . . »

A székelység szekértáborából őszülte, szívből jövő kiáltások hangzottak Bartha beszédébe. «Itt vagyunk mindnyájan, — kiáltotta egy öreg székely, — itt voltunk negyvenkilenczben is!» «Szeretjük Petőfit, mert ő is szeretett minket» hangzott más oldalról.

A Bartha hatásos beszédét követő éljenzés el­hangzása után Endrődi Sándor hangulatos al­kalmi költeményét, melyet lapunk múlt számá­ban közöltünk, szavalta el nagy hatással Somló Sándor, a Nemzeti Színház művésze. Majd Bár­sony István szólt Petőfi szerelméről, s ezt Szász Gerő alkalmi költeménye követte, melyet a költő maga szavalt el.

Záradékul a kolozsvári dalkör id. Ábrányi Kornél néhány Petőfi-dalát adta elő és ezzel megkezdődött a koszorúknak a sírra helyezése. Az első koszorút Tallián Béla tette le a kép­viselőház nevében szép beszéddel; Zeyk József báró a főrendiház, Zsilinszky Mihály a magyar kormány pompás koszorúját s egyszersmind Wlassics miniszter és a Magyar Tudományos Akadémia külön-külön koszorúit helyezte a sír­halomra. Nagy hatású beszédét, melynek kísé­retében a koszorúkat letette, így végezte Zsi­linszky : «Oh, te halhatatlan dicső szellem, ki­nek emléke körűi rang és rend, vallás és nyelv különbsége nélkül összegyülekeztünk, hogy lánglelked tüzénél ezt a napot a testvériség ünnepévé avassuk: engedd meg, hogy a haza­szeretetben egygyéforrt nemzet szivével együtt-érző kormány férfiainak, a trón hű tanácsosai­nak és az Akadémia tudósainak koszorúit em­léked lábainál letegyem. A hálás kegyelet jelvé­nyei ezek, melyeket a te szellemedben teszek le; mert a te tanításod szerint méltó:

« . . . hogy a haza Szivében hordja annak emlékét, Ki a hazát szivében hordozá».

Ez a föld itt csak csontjaidat takarja. Te ma­gad az egész haza szivében vagy eltemetve, hogy örökké élj !»

A többi megjelent küldöttség az idő előre­haladt volta miatt minden beszéd mellőzésével tette le koszorúját a közös sírra, a melyet egé­szen elborított a tömérdek virág.

Az ünnep második része a segesvári várban a két évvel ezelőtt felállított Petőfi-szobor körül folyt le az elsőhöz hasonló lelkes hangulatban. Megnyitóul a zene- és énekkar a himnuszba kezdett, a mit a közönség vele együtt énekelt. Az ének elhangzása után ismét Bartók Lajos tartott rövid beszédet, majd fölolvasta Jókainak ePetőfi halála» czimű emlékezését, mely fonog-

Goszleth fényképe után.

Az emelvény balsarkán szemben áll e. Kovács Gyula, tőle jobbfelé sorban Vörösmarty Béla igazságügyi, Zsilinszky Mihály vallás és köz

oktatásügyi államtitkár, Illyés Bálinz, Madarász József, (előtte Bartha Miklós ül), Bartók Lajos, Bársony István, s az emelvény jobb

szélén Szász Gerő.

A SEGESVÁRI PETŐFI-ÜNNEPRŐL. - A SZÓNOKOK EMELVÉNYE A FEHÉBEGTHÁZ1 CSATATÉREN.

3 1 8ZAM. _ l g g J L Í 6 - ÉVTOLYAM- VASÁRNAPI ÚJSÁG. 53 í

székelyek csoportjaitól volt zajos. Először is a hivatalos ünnepség végeztével, mert azon a hely szűk volta miatt nem jelenhettek meg, körülbelül ötezren Ugrón Gábor vezetése alatt a szoborhoz vonultak. Ének és zeneszó mellett szállta meg a várat a székelység, mint egy új ostromló sereg, csakhogy a kezükben gyilkos fegyverek helyett szelíd mezei virágok voltak.

Megkoszorúzván a szobrot, elözönlötték az egész várost; sokan a tágasabb útczák ligetes terein ütöttek tanyát. Majd nótára gyújtottak s többnyire a saját (kürtös) zenekaraik muzsiká­jára tánezra kerekedtek s vígan járták a székely «csürdüngölő»-t. Közben-közben egy-egy tár­sukat vállukra emelve, beszédeket tartattak vele Petőfiről, Bem apóról és Kossuth Lajosról.

így ünnepelt Petőfi kedves népe, míg a szé­kely vonatok sípjelzése estefelé indulásra nem hívta őket. A kik közelebbről kocsin vagy gya­logszerrel jöttek, azok ottmaradtak öreg estélig s akkor katonás rendekbe sorakozva lobogóik alatt, elől a bandával a Rákóczi-induló és Kos-suth-nóta hangjai mellett hagyták el a várost, és vonultak haza kis falvaik felé a kanyargós hegyi ösvényeken.

Weinwurm fényképe után. JÓKAI MÓR BESZÉDET TART PETŐFI SZOBRÁNÁL.

ráfban van megörökítve, s melyet lapunk múlt számában mi is közöltünk. Illyés Bálint adta elő ezután nagy hatással ünnepi költeményét s a negyvennyolczas kör nevében koszorút tett a szoborra. Az «Otthon»> koszorúját Bársony István, az «Újságírók Egyesületen-ét Cziklay Lajos, a «Magyar Történelmi Társulatiét Lampérth Géza tette le a szoborra. A sok koszorú közt föltűnt Fiume polgárságának nagy ezüstkoszorúja.

A küldöttségek tagjai ezután a városháza nagytermében társas ebédre gyűltek össze, a hol Zsilinszky Mihály mondta az első fel­köszöntőt a királyra. Bartók Lajos a kormányt, majd a jelen volt gróf Zichy Jenőt és gróf Károlyi Istvánt éltette. Nagy figyelmet keltett Vörösmarty Béla államtitkár beszéde is, a ki a költészet hatásáról s Petőfi nagy hivatásáról szólván, a haza jövőjére és felvirágozására emelte poharát. Beszéltek még gróf Károlyi István, gróf Zichy Jenő, Ugrón Gábor, ki a magyar alkotmányra és szabadságra üríté po­harát. Walbaum Frigyes segesvári polgár­mester is szólt, s így végzé beszédét: Petőfi a legnemzetibb költő, dalai mégis elszálltak az egész világba, mint a fecskék. Segesvár is ün­nepli Petőfit. Hangoztatja, hogy mindnyájan a haza gyermekeinek érzik magukat, szere­tik a magyar hazát. Kiáltja : éljen a haza! (Zajos éljenzés és tartós taps.) Barabás Béla az öreg honvédeket élteti. Végül Bartók Lajos fölolvasta azt a tömérdek táviratot, a mely a hazából és a külföldről érkezett, köztük Hege­dűs Sándor kereskedelmi miniszter lelkes hangú táviratát.

¥

A segesvári ünnepen a nagy idők tanúi kö­zül, már mint 80 évet meghaladt aggastyánok, jelen voltak: Madarász József, Ivánka Zsig­mond, Lanka Gusztáv, Kovács Lőrincz. Sok öreg 48-as honvédet láttunk még. Illyés Balmt országgyűlési képviselő maga két 48-as honved-küldöttséget vezetett a sirhoz és a szoborhoz. A küldöttségek tagjai voltak Háromszékből: Tuzson János őrnagy, Pünkösti Gergely huszár­százados, Lőfi Áron huszárhadnagy, Talabos Ágoston tizedes, Borszéki Vincze, Ottrobany Nándor nyűg. honvéd ezredorvos; Kolozsvár­ról: Kisfaludy Lajos, Tanáskovich Ferencz, Pap István, Székely József, Székely Mihály, Aulich András, Majoros Albert, Richter A., Angyal József, Halászi János, Strotz Samu, Pető Mózes.

* A míg fönt a városházán folyt a lakoma

és hangzottak a felköszöntök, lent a varos a

Hogy a székely népet mennyire foglalkoz­tatja ma is még Petőfi rejtélyes eltűnése s hogy kél róla rege-regére, legenda-legendára, beszé­des bizonyság erre egy keresztúri öreg székely meséje, a kivel a fehéregyházi síkon talál­koztam.

Szekerén üldögélt az öreg jóízűen pipázgatva. Beszédbe ereszkedtem vele, miközben csak­

hamar Petőfire tértünk át. — Hát kegyelmed hallott-e valamit Petőfi

Sándorról ? — kérdem. — Vagy igen, — felelt önérzetesen András

bá'. — Ott csatangolt nálunk Keresztúron épen most ötven éve.

Na, gondoltam, ebben igaza van az öregnek. Petőfi ama végzetes nap előtt csakugyan Keresz­túron volt. Ott töltötte az utolsó éjszakát s onnan indult reggel tovább Segesvár felé. És felcsillant előttem a remény: hátha nem is regét, de valami való dolgot, érdekes vissza­emlékezést hallok a halhatatlan költő utolsó óráiról.

Az öreg folytatta: — Édes apám — Isten nyugosztalja — sok­

szor elmondta, hogy éjféltájt az erdőről haza­jövet, a kertek alatt találkozott vele és meg­szólította, kérdezve, hogy mit keres ott ? «Látja azt a csillagot, bátyám, — válaszolt Petőfi — ott Segesvár fölött? Az az én életem csillaga. Ha ma éjfélkor az lehull, holnap én is elpusztulok)) . . . Az óra ekkor éjfélt ütött s a fényes csillag leszaladt az égről. Másnap elveszett Petőfi . . .

felvonuló szónokoknak és Íróknak fehér ru­hába öltözött bájos fiatal leányok, az ifjú Haller ós Teleki grófkisasszonyok, gyönyörű bokrétákkal kedveskedtek, a melyeknek virágai már a porladó hősök hamvai fölött fakadtak.

Mert a felállításakor pusztán, a mezőség közepében hagyott turul-madaras szép sír­emlék immár magához méltó keretben áll egy gyöngéd érzésű és finkölt gondolkozású erdélyi úrhölgy, hallerkői Haller Lujza grófnő jóvol­tából. A nemes grófnő bekerittette ós parkká varázsolta az emlék környékét s két csinos házikót építtetett oda, melyek egyikében az emlék ós a sírkert gondozása™ hivatott őr lakik, a másik pedig már is egy kis becses Petőfi - ereklyemúzeum, a költőre vonatkozó emlékek, képek, irások gyűjteménye, a melye­ket megilletődve szemlélhet majd mindenki, a kit a kegyelet zarándok-útja oda vezet.

A szép kertet, melyben dús virágzású rózsák, szegfüvek és violák Haller grófnő saját kezű ültetései — illatoznak, fiatal, sudár jegenyék és nyárfák köritik, Petőfi kedves fái, melyek alatt oly édesen pihent valaha, elmerengve az őszi légen átvonuló vándor-darvak V betűjón . . .

Lampérth Géza.

A szép

fehéregyházi ünnepélynek meghatóan jelenete volt az, mikor az emelvényre

PETŐFI AZ ERDÉLYI TÁBORBAN. A nemzeti ünnep alkalmából, melyet a költő

félszázados halála emlékére rendeztek, szolgá­latot vélek teljesíteni, ha a költőnek az erdélyi hadseregben időnként történt megjelenéséről ós szerepléséről személyes tapasztalataim alap­ján, mint élő tanú megemlékezem, s adataimat azon rendben, a mint azok fölmerültek, a kö­vetkezőkben közlöm:

Az 1849. január 21-iki első szebeni csata után Bem tábornok a Szebentől egy órai távol­ságra eső Szelindek szász községbe vonult vissza, és ott helyezte el hadseregét. Másnap, január 22-én, hire terjedt, hogy Petőfi. Sándor a táborba érkezett, és hogy a tábornoknál jelent­kezve, a hadseregben való szolgálatát felaján­lotta. A tábornok előzékenyen fogadta a költőt; szolgálattétel végett segédtiszti minőségben, századosi ranggal a vezérkarhoz osztotta be. Itt ösmerkedett meg vele e sorok irója, mint irodai tiszt, és kisérte figyelemmel a megjele­nése miatt különben is feltűnő, mintegy 26—27 éves fiatal embert, ki megérkezte után este mindjárt összeszedett néhány honvédet, kikkel a tábornok szállásán, a posta-háznál, a «Búsul a lengyel)) ismert dal eléneklésével szere-nádot rendezett, ezután pedig ugyanez a dal­társaság Petőfit lepte meg szállásán hazafias dalok éneklésével, mit a költő népies tréfával így köszönt meg: «Isten úgyse fiúk! soha sem gondoltam, hogy» stb. Majd harczra lelkesítő beszédet intézett az ifjú honvédekhez.

KOSZORÚK A SZOBOR ALJÁN. Weinwurm fényképe után.

A PETŐFI-ÜNNEPÉLY BUDAPESTEN JÚLIUS 30-ÁN.

532 VASAKNAPI UJSAO. 3 1 SZÁM. 18&). 46. évgQLTAk.

A pesti márcziusi szereplése révén már nép­szerű költő a vesztett szebeni csata miatt lehan­golt tábort Szelindeken már első fellépésével felvillanyozta.

1849. január 24-én a császáriak Szebenből a szelindeki állomást, melyet maga a tábornok a legszerencsétlenebbnek mondott, dél tájban három oldalról megtámadták. A csatában Petőfi, mint reá nézve első vérkeresztségben, a Bem által vezetett középen vett részt, és a tábornok­nak segédkezett. A rövid ideig tartó csata sikere a császáriakat visszavonulásra kényszerítvén, másnap, január 25-én, majd később január 31-én a Szeben ellen rendezett tüntetés után a tábornok ugyan e napon hadseregét a szomszéd Vízakna kisded sóbánya-városba vezette át, ott főhadi szállását az irodával együtt a piaczon, Timár József házánál ütötte föl, és azonnal megkezdette ágyúi elhelyezését a város Sze­ben felőli részén, a sóbányák közelében, alkal­masaknak mutatkozó helyeken sánczok ásatását,

I gyűlölt kormány papírpénze elleni tüntetésből gyűjti; de erre Petőfi azzal válaszolt, hogy a felesége szereti az ezüst pénzt, annak akar meglepetést szerezni.

így telt az idő február 4-ikéig, vasárnap reg­gelig, a midőn öltözködés közben Petőfi elbe­szélte álmát, hogy csatánk volt és hogy a csatá­ban Bem tábornok csákójáról leesett a fehér toll.

— Meglássátok, fiúk, — monda, — ma meg­vernek bennünket.

E sorok irója épen az ablaknál öltözködve, azon át látta, hogy Szeben felől egy magaslaton a császáriak mozgolódva, csatára készülnek; mire társait figyelmeztetve, velük együtt a főhadiszállásra sietett, honnét Bem már a csatatérre távozott, Petőfi pedig utána ment. Ezután csakhamar a csata ágyútüzeléssel, a sóbányák közelében, reggel nyolcz óra tájban megkezdődött. Én a főhadiszálláson maradtam, az irodát szekérre pakoltam, a tábori pecsétet

gyorsan előre vezényelt ágyúüteg tüzelésétől, rohamot intézett, és a Bethlen Gergely által vezényelt jobb szárnyat megbontotta és hátrá­lásra kényszerítette; mi annál veszélyesebb lett, mert a hátrálás Bem ágyúi irányában tör­tént és a tüzérek működését akadályozta. A hátrálást futás követte, mi közben számtalan honvéd a sóbányákba menekült, a hol halálát lelte. A városban Vízaknán, a piacz-téren ágyúikkal menekülő tüzérek, a podgyász-szeke­rek közt fennakadtak; 11 ágyú, a tábornok kocsija minden vagyonával és a tábori iroda az összes iratokkal, a császáriak birtokába ju­tottak. Petőfi Bemmel a piaczon keresztül a már a városba nyomult császáriak lövöldözései közt menekült a csatatérről, és a megmenekült harczosokat a Szerdahelyre vezető úton, a tábornoknak rendbeszedni segédkezett.

A költőnek így teljesült álma után a had­sereg maradványát a végelpusztulástól az men­tette meg, hogy a császáriak az elfoglalt Vizak-

A PETŐFI-ÜNNEP BUDAPESTEN, A PETŐFI-SZOBORNÁL JÚLIUS 30-ÁN. Eemete Lajos amateur fényképe ut.n.

és azon pontok megjelölését, melyek a várható megtámadás esetében az egyes csapatok által elfoglalandók voltak.

A vízaknai rövid táborozás alatt Petőfi, deb-reczeni Kiss Sándor és e sorok irója a város főutczájának Szeben felőli szélén, a sótiszti lak­ban szállásoltak, és hivatalos dolgaikat nap­közben az irodában végezve, az esték Petőfi hangadó szellemes társaságában különböző beszélgetések közt kellemesen, de néha, midőn a költő gúnyos megjegyzéseivel a magyarországi hadi eseményeket, és különösen a már ekkor Debreczenben székelt kormány dolgait bírál­gatta, kedvetlenül is teltek el. Boszantotta őt az ország hadi ügyeinek vezetése, melyet költői felfogása szerint másképen látott volna jónak, s bírálgató észrevételei mellett nem egyszer nyilvánította azt a nézetét, hogy azért jött az erdélyi hadsereghez, mert itt még becsülettel lehet szolgálni. Fölemiithetem azt a kis adatot is róla, hogy szerette az ezüstpénzt, és leköte­lezte, a ki vele bankóért ezüst tallért váltott; a mi aztán arra a tréfás megjegyzésre szolgál­tatott alkalmat, hogy ő az ezüst pénzt az általa

pedig, mely az ország korona nélküli czímere körül ezen köriratot viselte : «Az erdélyi felső magyar hadsereg pecsétjén téli kabátom zse­bébe helyeztem. Ez alatt a podgyász-szekerek a piacz egész területét ellepték, és az azon keresz­tül való közlekedést elzárták, mit Bauer Lajos őrnagy irodavezető látva, azon figyelmezte­tésemre, hogy jó lenne azokat tova küldeni, és ekként a piacztért az esetleges visszavonu­lásra szabaddá tenni, — azt válaszolta: «Nem tehetem, míg a tábornok rendeletét nem kapom, mert ő a podgyász-szekerek előre küldését magá­nak tartotta fenn.» Ezután nevezett őrnagy társaságában, a vízaknai hegy jobboldali magas­latáról, honnét az egész csatatér látható volt, néztem a küzdelmet, mely 11 óra feléig mind­két fél kemény kitartásával vívatott; ekkor a császáriak jobb oldala Szeben felé hátrálási mozdulatot tevén, és ezt Bem tábornok észre­vevén, ágyúit a sánczokból kivonatta és előbbre nyomulva láthatóvá tette egész, mintegy 3000 főnyi csatázó seregének csekély voltát. Ennek következménye lett aztán, hogy a gránátosai élére állott Puchner tábornok, segíttetve egy

nán, a podgyász-szekerek kiürítésével és Sze-benbe szállításával hosszasabban foglalkozván, ez által elegendő időt engedtek a rendbe szedett seregmaradvány visszavonulására Szerdahely felé.

A császáriak üldöző előcsapatát Losenau császári ezredes úgy vezette, hogy a magyarok seregmaradványa este minden baj nélkül Szer­dahely szász városba vergődhetett, hol Bem mindjárt megérkezése után a sebesülteket a szatmári önkéntesek fedezete alatt Szász-Sebesre szállíttatta, maga pedig éjfél tájban hadserege zömével a sebesültek után indult. Útközben vette az értesítést, hogy a sebesültek fedezetét Szász-Sebesen megtámadták és hogy a várost a szomszéd gyulafejérvári vár őrségének egy része szász nemzetőrökkel megszállva tartja. Bem azonnal csatárláncz képezésével közele­dett a város felé, az 55. zászlóalj 4-ik százada pedig, élén Petőfi Sándorral, rohamot intézett a város szélén felállított császáriak ellen, és miután az, egy pár még használható ágyú sike­res közreműködésével a császáriaknak a gyula­fehérvári várba való meghátrálását eredmé-

J_ gzXM. 1899. 46. ÉVFOLYAM.

nyezte, a magyar hadseregnek utat nyitott a Szász-Sebesbe leendő bevonulásra 1849 február 5-én jókor reggel.

A. főhadiszállás Szász-Sebesen a lutheránus lelkész lakásába helyeztetett el az irodával együtt. Ide érkezve Petőfi Sándor elbeszélte, hogy midőn ő az 55. zászlóalj 4-ik századával a városba bevonult és a Fő-utcza egyik szeg­letébe szorított néhány császári katona lefegy­verzésével foglalkozott, az átellenes ablakból rá lőttek és hogy a golyó mellette fúródott a falba. Mire e sorok irója megjegyezte: «Mily szerencse, hogy ez igy történt; mert ha az a golyó téged talál, más valaki alig mondotta volna el ily hiven az esetet*. Mire a költő kedé-tyesen felelte:

Eiú! ebben neked aligha igazad nincs! Az üldöző császáriak déltájban érkeztek

Szász-Sebes alá; hol a tábornok csatára készen várta őket és ágyútűz élésével lehetővé tette fel­tartóztatásukat. A délután hátralevő része, vala-

VASÁBNAPI UJSAG. 533

magát (Manisievics), kijelentvén, hogy lengyel származású, majd felszólította a tábornokot, hogy miután a város a császáriaktól körül van kerítve és abból hadseregével nem menekülhet, adja meg magát és tegye le a fegyvert. Bem erélyesen azt felelte: olyan ellenfélnek, ki a magyar küldötteket letartóztatja (a magyar országgyűlési küldöttségnek Windischgrátz általi letartóztatására czélzoít), nem adja meg magát; különben csudálkozik, hogy a tiszt úr, mint len­gyel, a szabadság ellen harczol. Ezzel Bem gyorsan egyik segédéhez hajolva, ennek meg­hagyta, hogy a tisztet a főhadiszállásra vezesse és ott mentül hosszasabban szórakoztassa.

A főhadiszállásra vezetett és ott szemköte­lékétől megszabadított tiszt néhány régi isme­rősével több mint fél órát időzött; ez alatt a tábornok a városba összevont hadseregét az országútra, a történeti nevezetességű Kenyér­mező irányába gyorsan kivezényelte, ugy, hogy midőn gr. Andrássy Aladár a tisztet a főhadi-

addig semmi kárt sem okozott üldözést abba­hagyták és már remélni lehetett, hogy a beállt alkonyat fedezete alatt Szászvárosba aka­dálytalanul bejut az egész napon át üldözött hadsereg. Azonban az előcsapat Czecz vezetése alatt a város alá érve, a füzesekből megtámad­tatott, minek néhány huszár áldozata lett, az előre vonult podgyász-szekerek éktelen lárma közt való visszatolulása miatt pedig a zavar alig volt fékezhető; a tábornok az esetről érte­sülvén, egy század elővezényelt gyalogsággal ki­tisztította a füzest és lehetővé tette hadseregé­nek a városba való csendes bevonulását.

A tábornok mit sem tudva ekkoráig a Magyar­országból várt segédhad miben- és hollétéről, és e miatt szerfelett aggódván, küldönczök által igyekezett arról magának tudomást szerezni; de mert a küldönczök őt eljárásuk eredményé­ről idejében nem értesítették, éjjel a császáriak csatamozgalmát hírűi véve, főhadiszállásán fel­kelt és a csatatérre lovagolt; a Szászváros alatti

A S E G E S V Á R I P E T Ő F I - Ü N N E P R Ő L . — ÜNNEPÉLY A SEGESVÁRI PETŐFI-SZOBOR ELŐTT.

Goszleth István fényképe i.tán.

mint az éjszaka csata nélkül telt el. A főhadi­szálláson éjjel csoportosult tisztek nyíltan és zajosan kárhoztatták Bem abbeli elhatározását, hogy bárha a császáriak a várost teljesen körűizárva tartják, ő mégis harczolni vágyik és embereit nem'kíméli. A zajongás okát egyik segédtiszt Bemnek tudtára adván, az ősz vezér szobájából kijött és a zajongóknak elmondotta, hogy ő a csatázással egy pár napi időt óhajt megnyerni azért, hogy a Magyarországból erkezo segédhaddal egyesülhessen és azzal uj had­járatot kezdjen ; különben nem akadályoz sen­kit akarata érvényesítésében; azt azonban meg­tiltja, hogy bárki is az ő honvédjeit fellazítsa. A zajongók szótlanul oszlottak szét s a vélet­lenre bízták a már pitymallani kezdő február 6-ik napjának kétes eseményeit.

Bem jókor reggel Petőfi és többek kíséretében a város Szerdahely felőli kapujánál helyezke­dett el, midőn tudatták vele, hogy a császáriak parlamentairje (békekövete) megérkezett es hogy a tábornokkal beszélni akar; a parlamentair egy császári lovas tiszt volt, kinek szeme fehér kendővel be volt kötve; Bem előtt megnevezte

szállásról kikísérte, a tábornok maga is kívül volt a városon. A hadsereg tehát a bekerítéstől megmentve, szabadon hátrált Szászváros felé, a császáriak pedig elfoglalták a nagy meglepe­tésükre üres Szász-Sebest. •

Hátrálás közben e sorok írójával egy kocsin utazott Bauer Lajos irodavezető; ez beszélte el a tábori tisztek fentebb leírt zajongását, és rámu­tatott a közeli gyulafehérvári várra, valamint az országútat két oldalról uraló hegymagas­latokon mozgolódó népfölkelőkre; hozzátévén, hogy ha a Kenyérmezőn megszabadulunk, nem lesz többé bajunk. És a sereg akadálytala­nul haladt a Kenyérmezőn keresztül, mit elő­segített az, hogy a gyulafejérvári őrség oldal­támadást nem intézett. A Maros szélén csopor­tosult népfelkelőket pedig Bethlen Gergely, Pe­tőfi Sándor és többek a podgyász-szekerek mel­lől összevont honvédekkel és lóra ültetett mar­kotányosokkal szétverték, sőt Petőfi néhányad magával a Kenyérmezőn a hős Kinizsy Pál em­lékoszlopának romjait a császáriak lövöldözése közt meg is tekintette.

A császáriak Bulomir községnél a különben

csatában február 7-ikén jókor reggel történt, hogy a tábornok két, ágyúját elfoglalni akaró császári katona egyikéhez lovagkorbácscsal hozzá csapkodván, jobb keze középújját meg­lőtték, melyet midőn a tábori orvos Pad község­ben levágott, a műtétet e szavakkal kisérte: «Egy haszontalan ujjammal kevesebb van, kü­lönben kezem az írásban akadályozva nem lesz.»

A csata folyama alatt érkezett meg, mint kül-döncz, gróf Bethlen Gergely, és hozta az örven­detes hírt, hogy a segédhad megérkezett, és hogy báró Kemény Farkas vezetése alatt a piskii hídnál táboroz.

Bem mintegy 1200 főre leapadt seregének vezényletét Czeczre bízván, a piskii hídhoz vitette magát, és ott megtévén a csapatok elhe­lyezésére vonatkozó intézkedéseit, Dévára haj­tatott, hol a főhadiszállás az irodával a posta­mesternél helyeztetett el. Megérkezése után a már seblázban szenvedő tábornok Déván azon­nal intézkedett, hogy a segédhadnak még meg nem érkezett részét fölkeressék és Dévára vezé­nyeljék ; e végből a bihari lovas nemzetőrök egy

534 VASÁENAPI ÚJSÁG. 32- 8ZÁM- 1899-46-1™***

Wottitz Manfréd fölvétele után.

A S E G E S V Á R I P E T Ő F I - Ü N N E P R Ő L . — GYÜLEKEZÉS A FEHÉREGYHÁZI CSATATÉREN.

századát Bozvány György, most is életben levő szalontai ügyvéd, akkor nemzetőri hadnagy vezetése alatt küldötte ki; ugyanekkor intézke­dett a tábornok, hogy a sebesültek és a kör­nyékről menekült magyar családok Nagy­váradra szállíttassanak. Ekkor szabadságoltat­ták magukat Petőfi és Andrássy Aladár, kik aztán másnap, február 8-ikán, elbúcsúzván a tábornoktól, a Csutak Kálmán őrnagy vezetése alatti fedezettel útnak indultak, s a Kaján-völ­gyön, Kristyóron, Belényesen és Hollódon ke­resztül február 12-ikén szerencsésen Nagy-Váradra érkeztek, honnét Petőfi Szalontára, Arany Jánoshoz utazott.

Az 1849. február 9-én megnyert piskii véres csata után Bem visszahódította Erdélynek nem­csak az utóbbi napok alatt elvesztett területét, hanem Szebennek márczius 11-én történt elfog­lalásával, márczius 21-én Brassónál a tömösi szoroson keresztül a császári haderőt, sőt az 1849. február elején Szeben és Brassó városok védelmére Oláhországból bejött négy ezer főnyi orosz csapatot is kiszorította és így Erdélynek, a dévai és gyulafehérvári vár, s a nyugati havasok kivételével ura lett.

A röviden érintett nevezetes események lezaj­lása után Petőfi 1849. márczius végén az erdélyi hadsereghez visszatért; ezt igazolólag előfordul neve a Szász-Sebeseit azon évi április 3-ikán kiadott következő napi parancsban: «Petőfi Sán­dor százados úr magát nálam jelentvén, és mellettem szolgálatot tenni ajánlván, én őt ezen hivatalában megtartottam. Bem.»

Jelen volt Petőfi az április 5-iki ünnepélyen is, midőn a lutheránus lelkészi lakon levő főhadiszálláson az I-ső osztályú érdemrendet Bem mellére feltűzték és altábornagygyá tör­tént kineveztetését kihirdették. Ez után nem­csak szerkesztője lett Petőfi a kormányhoz inté­zett fölterjesztéseknek, melyekben Bem Erdélyre nézve a katonai hatóság kiterjesztését sürgette a háború idejére, hanem hogy hadsegédi minőségének katonai szempontból is megfelel­jen, igyekezett megtanulni lovagolni is. És a tavaszi hadjárat alatt, különösen Szász-Sebesen a tábornoktól már előbb ajándékba kapott nagy fekete lován naponként látni lehetett őt azon Kóburg-huszár kíséretében, ki neki tiszti szolgája volt.

Április 10-én Bem hadseregének egy részét Szászsebesről Hátszegen keresztül a Bánátba vezényelte és menet közben április 14-én vezérkarával megtekintette a vajdahunyadi várat. Ott volt Petőfi is, és megszemlélve a várnak minden részét, nem győzte eléggé tör­téneti megjegyzésekkel kisémi a fejedelmeknek hajdan országgyűlési tanácskozás helyiségéül szolgált nagyterem falaira függesztett arcz-képeket. Kedves visszaemlékezésre kötelezte őt, és a vezérkar tisztjeit a vashámor felügyelő­jének vendégszerető székely neje, ki örömköny-nyeket hullatott, hogy a költőt személyesen is megismerhette. Az' érzékeny elbúcsúzás után Bemen kezdve a vendégek mindnyájan beírták neveiket a látogatók könyvébe. E menetelés köz­ben szerzetté Petőfi a «Mi ne győznénk, hiszen Bem a vezérünk, kezdetű harczias dalát, melyet

az úton a debreczeni Telegdi-féle tábori fiók­nyomda nyomott ki.

Április 20-án, midőn a bánáti táborozás alatt Bem Lúgoson hadserege felett szemlét tartott, mellette Petőfi lovagolt és segédkezett neki az érdemjeleknek az egyes kitüntetett hon­védek mellére való feltüzésénél.

Április 28-án Temesvár alá érkezvén, Petőfit őrnagygyá léptette elő, mit a következő napi­parancsban hirdettetett k i :

((Táborhely, Freidorf, Temesvár alatt, május 3, 1849. Május 1-ével kezdő ranggal kinevezem Niuny és Petőfi Sándor vezérkari századosokat őrnagyoknak. Bem.»

Petőfi a további bánáti hadjáratban nem vett részt, mert előléptetése után csakhamar el­búcsúzván Bemtől, eltávozott.

A bánáti hadjárat befejezte után Bem május 28-án hadseregének nagy részét Erdélybe visszavezette. Déván az erdélyi nyugati hava­sok elfoglalására intézkedéseit megtéve, június 3-án Szebenbe, június 10-én Maros-Vásár­helyre, június 16-án Kolozsvárra, onnét pedig Nagyváradra utazott, hol július 18-án Kossuth­tal találkozott, és a már bizonyos orosz beavat­kozás elleni hadjárat és a moldvai expediczió módozatairól vele értekezett.

Hogy mikor jelentkezett Petőfi ismét har­madszor és utoljára az erdélyi hadseregben Bemnél, erre nézve eltérők az adatok. E so­rok irója saját tapasztalatai alapján, a jelent­kezési napról a következőket tudja: Bem a moldvai sikertelen expediczió után július 26-án gyorsmenetben Maros- Vásárhelyre érkezett és ott Petőfi, ki Egressy Gábor társaságában érke­zett meg, a tábornoknál jelentkezett és a vezérkari irodában, Görög Károly házában, el­foglalta hadsegédi állását. Bem felhívása foly­tán készült Székely-Keresztúrra és július 30-án reggel indult a tábornok után. Szükséges e helyen megjegyezni, hogy Petőfi e jelentkezésekor any-nyira nélkülözött mindenféle honvédtiszti jel­vényt, hogy a ki nem ismerte őt nyári blúzában, oldalán egy bőrtáskával, egyszerű utasnak tart­hatta inkább, mint honvédőrnagynak.

Petőfi elutazása reggelén,—mivelBem szokása ellenére, ezúttal kocsiján magával nem vitte,— vezérkari tiszttársai egyikénél keresett alkal­matosságot és így indult el Székely-Keresztúrra. Utazása közben történt Erdő-Szent-Györgyön, h°gy egy tüzért, ki a faluban libát akart zsák­mányolni, megszólított s megtiltotta neki a zsákmányolást; de a magyarul nem tudó cseh tüzér Petőfit meg nem értve és fel nem ismerve, mellen ragadta és tettleg bántalmazni akarta; ezért Bem a tüzért hadbíróság elé állíttatta és később, augusztus 4-én Szeben felé menetelés közben Szelindek közelében agyonlövette.

Bem Székely-Keresztúrra vonulása közben vezérkarával Kelementelkén özvegy Simenné úrnő vendégszerető házában ebédelt meg; Szé­kely-Keresztúron a Maeskásy-kastélyba szállt meg s onnan július 31-én Segesvár felé indult a fehéregyházi csatába.

E sorok írója futári minőségben a székely­földre küldetvén, e csatában nem vett részt s

csak később értesülhetett Petőfi halála körül­ményeiről.

Mint Oreusz orosz katonai történetíró is be­széli, a július 31-iki fehéregyházi csata folya­mán Lüdersnagy számú lovasságával a fel­tűnően csekély számú lovassággal rendelkező Bem jobb szárnya ellen a Küküllő mentén intézte a rohamot, mely aztán a vereséget átalában, és különösen Petőfi vesztét azért idézte elő, mert a rohanó orosz lovasság Fehér­egyháza község túlsó részét körűikerítve, a köz­ségen keresztül való menekülést teljesen elzárta. így rekedt a község innenső részén a csátázó-kat buzdító és lelkesítő költő a csatatéren, és lelte halálát a községtől délre terűit kukoriczás-ban, hova futással menekült. Ezt igazolta e sorok irója előtt néhány nappal később az a Koburg-huszár, kiről mint Petőfi tiszti szolgájá­ról már föntebb volt szó, és ki elbeszélte, hogy ő menekülése közben látta a költőt a csatatér­ről futni és az országúton keresztül a kukoricza-földre menekülni, hol Zeyk Domokos barátjá­val találkozva és ennek lovába fogózkodva, egy darabig menekült, de a futásban kimerülve összerogyott és az üldöző orosz lovasoktól meg­öletett.

így múlt ki a nemzet nagy költője, ki «Egy gondolat bánt engemet» czímű költeményében e szavakkal: «0tt essem el ón, a harcz meze­jén* már 1846-ban megjósolta költői ihletével végzetszerű kimúlását. sss.

PETŐFI 50 ÉVES HALÁLA NAPJÁN. Indul őt keresni egész Magyarország, Ország czímerével a koszorút hozzák ; Száll ezernyi népség sírját koszorúzni, Koszorúzott sírján sírva leborulni. Ó 1 te jó magyar nép, beh hiába fáradsz, Szemed omló könyet beh hiába áraszt, A Petőfi sírját nem leled meg sírva, Nem tehetsz koszorút ismeretlen sírra I

Mikor Erdély vesztén a hon is elvérzett, Az a nagy fájdalom, mit a dalnok érzett, Áttörte valahol ott a bérezek alját, S rengeteg zárta be rengeteg siralmát. Nem kihamvadt porba, nem kialudt földbe, De a hol a mélyben forr a lángok öble, Ott van ő valahol rejtett sírhalomban, Szive ég hónáért örök fájdalomban.

Harsona zengése, csatakürt hangzása, Biadó daloknak harczi rivalgása, Zászlók suhogása véres csatatéren, Kardok csillogása diadalmi fényben . . . Talpra magyar, talpra ! ez ha zengne újra, A szabadság lángja, óh! ha az kigyúlna, A Petőfi sírját keresni sem kéne, Itt teremne köztünk maga, újra élve !

Dala újra zengne, zengne szabadságról, Lelkeinket vinné az' a bűvös mámor, Melylyel a halálba, mint álomba mentek Honért, szabadságért ama dicsők, szentek I Lángsírból kiszállva, ő vezetne újra, A haza földjére áldva ő borúina, Koszorút ő adna, jó magyar nép, néked, Hogy ezt a régi dalt még ma is megérted!

De Petőfi hallgat, ötven éve hallgat, Minek bolygatjátok hát e nagy fájdalmat? Abba a mély sírba ki merne ma lépni, A hol az ő szivét száz keselyű tépi ? Jól vigyázz, magyar nép, még ma Segesvárott, Búcsújáró helyen, imádkozva járj ott, El ne űzzön onnan, a ki szolgahonra A napsugarakból lángostorát fonja!

Fejes István.

PETŐFI. 1899. j ú l i u s 30.

A harcz lángtüzében hova, merre tűntél ? Utánad sóvárgva kérdjük mindenütt. Talán, miként Illés, lángszekérre ültél S égbe törő lényed át is szellemült I

32. SZÁM. 1899. 46. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 535

E. KOVÁCS GYULA ELŐADJA JÓKAI «APOTHEOSIS»-ÁT.

GYÜLEKEZÉS A FEHEREGYHAZI CSATATERÉN.

Ma, ötven év múlva, ünnepelve téged Palota és kunyhó hangozza neved, Rajongva idézi szeretett, hű néped, Lángoló jós-költő, dicső szellemed.

•Rejtelmes világból oh, jelenj, jelenj meg! Légy közöttünk újból látható alak!» Lelkesülő szivek, a míg igy esengnek, Megdicsőült lényed köztünk áthalad. Szellemajkról hangzik, oh, csodás igézet! Tüzlélektől ihlett lángoló beszéd, Mint a villám, sújt az és velőket éget, Remegve érezem bűvös zengzetét . . .

«Itt vagyok, hívtatok. Oh mert szent varázslat, Ha egy egész nemzet lelkesedve hiv, A szellemvilágnak kapuján is áthat, Hogyha összedobban együtt annyi szív. Szerteomlott hamvam megmozdul, föléled És az érezszoborba életet viszen. Én ne keljek újra életre, ha ébred, Szózatom megértvén, drága nemzetem ?

• Itt vagyok, hívtatok. De a szellemvilág Örök törvénye köt, át nem törhetem; Földi mezt nem öltök, száguldó paripák Eltaposták régen földi tetemem ! Lelketekkel láttok. Szivem újra dobban, A nemzet szivébe fut minden ere; Hogy mily hűn imádtam: érzem annál jobban, Mert élő szivének áthat lángheve.

• Oh, de drága népem, az örök enyészet Irgalmat nem ismer, meg nem könyörül; E nagy riadalmat, sok hangos beszédet Hallván, elfogódom ; szivem nem örül. Vajon azt a lelket, mely ihletett engem S költővé avatott, ma érzitek-e ? Vajon él igazán s áthat az a szellem, Melynek tolmácsa volt lantom zengzete ?

• Szerettek-e úgy, mint szeretni én birtam, Szerelembe oltva egész életem ? . . . És a szabadságért mégis oda dobtam Lángoló szerelmem, édes mindenem. Gyűlöltök-e úgy, mint gyűlölni én birtam Férfit mégalázó minden rabigát ? . . . Világszabadságért mégis oda dobtam E gyűlölet örök, igaz, szent jogát!

• Szeretitek úgy, mint szeretni én birtam Gazdag szerelemmel a szegény hazát ? Oltárára mindent, mindent oda dobtam, Világot teremtő ihletem javát. Gyűlölitek úgy, mint gyűlölni ón birtam Szeretett hazámnak minden ellenét, Csak magamat adtam, csak magamat irtam Szóban, tettben vérem lángját érezéd.

«Oh, de ne érts félre ! Nem üres hivalgás. Mit e perezben mondok, édes nemzetem. Az a büszke lélek, az az igaz vallás, Hit a szabadságban, oh hidd el nekem, Egész korszak lelke; ez ihletett engem, Ez zúgott, harsogott lantom idegén; Egész korszak álma valót ölte bennem ! Ezt varázsold vissza költőd ünnepén !•

Hegedűs István.

P E T Ő F I . Meghalt volna ! ki mondja azt? Bárha elhullt drága vére, Az a szív: még most is dobban A szabadság szent nevére ! Mert én hallom lüktetésit . . . Avagy ez csak lázas álom ? Meghalt volna ? összetörve, Eltiporva Segesváron ? ?

Meghalt volna az a költő : Ki — örökké halhatatlan ?! Kinek nevét zengi a bérez És a rejtett völgyi katlan . . . Az : — kinek dalától ittas A nyilt, délibábos róna; — A midőn felsír, zokog a Pásztortüzek tilinkója . . .

Nem halt O meg, csak fel — vissza-Repült ismét Istenéhez ; Lelke itt leng — itt közöttünk — Velünk él, és velünk érez. Nem halt 0 meg a holtak közt Vérborított csatatéren: Felszállt, mint Illés próféta — Robogó, tüzes szekéren.

Azt a kardot, azt a zászlót Nem ejté le, nem ejté el: Ott ragyog a Hadak útján, Ott látom én minden éjjel . . . Az a koboz : nem lett néma, Ott zeng az most, mint itt hajdan . Mennydörgése belecsattog Minden zúgó zivatarban.

Ott van O a Hadak útján, Csaba fényes táborában, — Onnét vigyáz nemzetére, Szerelmének sugarával . . .

S ha a kürtök megriadnak; Leszáll — midőn nem is várták: Hanem ekkor — reszket a föld . . . Lángot szór a büszke Kárpát 1

Soás Lajox.

EMLÉKEIM A SZABADSÁGHARCZBÓL — Paskievics felhívja Debreczent a meghódolásra. Cseodajev orosz tábornok bevonulása Debreczenbé. A debreczeni csata. Találkozásom Faskievicscsel. Az

orosz tisztek rokonszenve a magyarok iránt. —

Mint fiatal gyógyszerész-segéd, 1848-ban a debreczeni «Megváltóhoz* czímzett gyógyszer­tárban voltam alkalmazva, mely a városháza melletti gróf Degenfeld-féle házban volt.

A debreczeni nemzetőrökkel azonban magam is a hareztérre mentem, s miután részt vettem a délvidéki harezokban, Aradon szenvedett sérülésem miatt 1849 januárjában ismét vissza­tértem Debreczenbe s előbbi állásomat a gyógy­szertárban elfoglaltam.

Midőn az orosz hadak előnyomulásával nem­zeti ügyünk hanyatlani kezdett, Paskievics orosz fővezér felhivó levelet küldött a városba, hogy hódoljon meg. Ezt az Andaházy-Szilágyi ház erkélyéről olvasták fel, a mi a népben nagy levertséget szült. A hatóság a meghódo-lást és a fegyver - foghatóknak mihamarabbi elmenekülését ajánlotta, B még azon este pár ezernyi férfi Nagy-Várad felé menekült.

Másnap, azaz július 2-án délután két órakor pedig bevonult az orosz himnusz mellett Cseo­dajev rekviráló hada, erőteljes, nagy számú, edzett lovassággal, tekintélyes tüzérséggel és gyalogsággal. Cxeodajev maga törzskarával épen a gyógyszertár előtt állott meg, hol kis kocsijá­ról lelépett. Magas, Bismarckhoz hasonló alak, zord tekintetű öreg, egyik lába be volt pólyázva, tehát lóra nem ülhetett. Itt bevárta a meg-hódolást s négy napig tartotta megszállva a várost, midőn aztán megint elvonult.

Augusztus 2-ikán reggel értesültünk, hogy Nagy Sándor és Korponay ezredes csapataikkal hajnalban a nagy erdő alá megérkeztek; de ugyanekkor az a leverő hir is elterjedt, hogy Paskievics nagy hadával a Tiszán Csegénél átjött.

A lakosság teljes áldozatkészséggel sietett a magyar tábor ellátására. Délben a taligák hosz-szú sora vitte ki a Hatvan - utczán az élelmi­szereket fáradt vitézeink számára, kik a földön

Donky fivérek fényképei útin.

A S E G E S V Á R I P E T Ő F I - Ü N N E P B Ő L . — ÜNNEPÉLY A SEGESVÁRI PETŐFI-SZOBOR ELŐTT.

5 3 6 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 38. *ZÁM. 1899. 46. POLYÁK.

heverve fogadták és fogyasztották a jóízű deb-reczeni ételeket. Az aradi táborozásból fönn­maradt sok jó ismeretségemnél fogva nagyon ér­deklődtem, hogy fiatal volt bajtársakkal találkoz­hassam. Délután 1 órakor —csütörtöki kimenőm lévén — átmentem a «Bika» vendéglőbe, mely­nek emeleti éttermei tömve voltak tisztjeinkkel, kiknek mindenike mohó étvágygyal látott hozzá az ebédhez. A sok szolgálatot tevő pinczér fut-kosása, tányérok, poharak csörgése oly lármá­val történt, hogy ott ugyan valakivel találkozni, avagy nyugodtan beszélni lehetetlen volt. Jobb­nak láttam tehát kimenni a táborba.

A városból kijutva, a nyomási területen talál­tam honvédeinket részben étkezve, részben már pihenésben. Csaknem az egész hadsorokon áttekintve, azt láttam, hogy a hadsereg szélső balszárnyán vagyok. Nem messze előttem, mint

reczeniek részint gyalog, részint taligákon, meg­rémülve menekültek a város felé.

Gyors visszamenetelre gondoltam én is. Órá­mat megnéztem : épen két óra volt. A szép rendbe állott balszárnyi gyalogság vonalai kö­zött haza felé indultam, de nagy érdeklődésem­nél fogva szándékomat megváltoztatva és nem sejtve a szomorú kimenetelt, azon gondolatra jöttem, hogy a csata kimenetelét egy alkalmas pontról bevárom. Ily jó helyre csakhamar találva, figyelemmel néztem, mint húzódik az orosz lovasság a magyar sereg centruma és majd fokozatosan jobb szárnya irányában.

Hátak megett magas porfelhő gyaníttatta egy nagy hadsereg csatarendbe tömörülését. Mintegy 10 perez telhetett el a magyar ágyúk első tüze­lése után, midőn néhány orosz ágyú egymás­után megszólalt. Ugyanekkor kezdtek érkezni sebes vágtatva honvéd tisztjeink a városból.

alatt hatalmas hadoszlopok és ágyúütegek he­lyezkedtek el; messze kívül a téglaházon erős porfelhő húzódott a nagy erdő felé, mely nagyobb lovas haderő mozgolódását sejteté. A visszahúzódott orosz had eddigi arezvonala mintha eltűnt volna egyszerre. Ekkor hátuk mellől szólaltak meg roppant erővel az orosz ágyúk, az egész vonalon szakadatlanul tüzelve a magyar seregre, melynek tüzérsége, hősies küzdelme ellenére is a hasonlíthatlanúl sokkal nagyobb orosz erővel szemben félóra alatt lan­kadni kezdett.

A kevésbbé támadott balszárnyon valami elő-mozdulás látszott; bár ennek legelőször meg­szólalt és az ellenségben valószínűleg legtöbb kárt okozott ágyúi már ekkor elnémultak; az egész vonalon ágyúink tüzelése mind jobban gyengült, míg az ellenség tüzérsége szakadat­lanul működött.

Aggódni kezdettem, és látva a csatavesztés jeleit, tanácsosabbnak tartottam haza indulni.— Órámat megnéztem: 3 óra 55 perez volt.

SZÉKELYEK MEGÉRKEZÉSE A SEGESVÁRI ÁLLOMÁSRA. A MAROSVÁSÁRHELYIEK ELINDULÁSA A VASÚTTÓL AZ ÜNNEPÉLYRE.

CSOPORTOK A HONVÉDSIROK KÖRÜL. SZÉKELYEK A FEHÉREGYHÁZI ÜNNEPÉLYEN.

A S E G E S V Á B I P E T Ő F I - Ü N N E P R Ő L , . — Panr Gé;a pillanatnyi Klvételai útin.

legszélső üteg, három ágyú volt egy domb- I oldalra előre tolva, de a domb által védve is. Ezen ágyúkhoz igyekeztem eljutni. De midőn már vagy 50—60 lépésre lehettem, villámgyor­san láttam a három ágyú tüzéreit felugrani az ágyúkhoz és egy perez múlva már mind a három ágyú megszólalt. Már én is magasabban állván, a lőirány felé néztem és akkor vettem észre, hogy a hosszan terjedő kukoriczásból 15 vagy 20 kozák bukkant ki. Utánuk nagy por­felhő kerekedett föl, melyből azonnal következ­tetni lehetett, hogy ezek egy nagyobb lovas hadosztálynak előcsapatából valók.

Az ágyúk eldördülésére mint villámütésre ugrott fel a magyar tábor az egész vonalon. A kukoriczásból kibukkant kozákok néhány perezre visszahúzódtak; a három ágyú ismét oda tüzelt gyors tempóban. A honvédséghez kiment deb-

A magyar sereg derékhada és jobb szárnyá­nak állása nem volt kedvező, mert alantas helyen állva, a magasabb vonalon előre törni készülő orosz sereg arczvonaláról egészen át­tekinthető volt minden tartalékjával együtt; míg a magyar hadseregnek ugyanezen része az orosz hadnak csak arczvonalát láthatta. Mind e mellett is az orosz ágyúk, melyek a magyar derékhad ágyúival szemben ferde irányban állottak, a bal szárny előre tolt, erősen lövöl­döző ágyúi miatt látható zavarba jutva, hátrább vonultak. Ugyanazon idő alatt az orosz sereg bal szárnyáról egy lovas osztály tüzérséggel a magyarok szélső jobb szárnya felé húzódott, csaknem derékszöget képezve, hogy egy ottani téglavető házat elfoglaljon, vagy hogy ezen szárnynak hátába kerüljön; de onnan, eddig észre nem vett 4 ágyúból oly heves tüzelés fogadta, a sorok vonalán végig rést ütve, hogy a csapat gyorsan visszavonulni volt kénytelen. Ez 3 óra körűi történt.

Csakhogy ezen előre tolt hadak hátában ez

E pillanatban a legszélsőbb jobb szárnyon irtózatos, pokoli zajjal, fülhasító ordítással egy igen erős kozák had rohant vágtatva huszá­rainkra, a kik rémült futással menekültek gyalogságunkon áttörve a középhad, onnan a Hatvan-útcza irányában.

Egyszerre szét volt szórva az egész jobb szárny, mire a magyar sereg többi része is gyor­san vissza kezdett minden irányban vonulni.

A harcz ezzel 4 órakor véget ért. A mi az­után következett, kegyetlen mészárlás volt. A muzulmán és cserkesz hadak állati vadsággal gyilkolták azokat, a kiket csak utói értek. A rendes orosz lovasság kíméletesebb volt, az utóiérteket s mindazokat, a kik fegyvereiket letették, foglyul ejtette.

Természetes, hogy ekkor én is futásnak eredtem. Debreczent jól ismerve, legszűkebb útezáin szaladtam haza felé. Egész utamon egy lelket sem láttam; minden ház utczaajtója be volt zárva. A rémület elfogott mindenkit.

(Vége következik.) K.

32 . SZÁM. 1899. 4fi. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI UJSAfl. 537

A SZATMÁRI PETŐFI-ÜNNEPBŐL. Rákosi Viktor beszédet tart.

A PETŐFI-ÜNNEPEK. Nagy kegyelettel ünnepelte meg az egész

ország Petőfi halálának ötvenedik évforduló­ját. A fővárosban, a vidéki városokban, a köz­ségekben, a távoli pusztákon ugyanegy érzés hatotta át a sziveket. A legnagyobb országos ünnepély természetesen Segesváron volt, a sze­rencsétlen csata színhelyén, hova sok ezernyi részvevő zarándokolt el a haza minden részé­ből. Különösen a székelyek jelentek meg nagy számban. Igen jó hatást tett, hogy a szászok is részt vettek az ünnepélyen s nem maradtak el a szerbek sem. Képviselve volt ott a kormány, a törvényhozás, tudomány, irodalom, művészet. Mindazok a helyek, a hol Petőfi életének hosz-szabb vagy rövidebb időszakát töltötte, ez alka­lommal különös kegyelettel áldoztak a költő emlékének; így nevezetesen Kis-Kőrösön, Fél­egyházán, Kecskeméten, Sár-Szent-Lőrinczen, Szatmárt, Erdődön, Mezőberényben, s még sok helyen kegyeletesen megemlékeztek róla. A kül­földről is több üdvözlet érkezett, s messze országok lapjai szóltak a magyarok nagy köl­tőjének dicsőségéről. És a hol csak a külföldön magyarok élnek, összegyűltek, hogy az ünnep­léshez a távolban ők is hozzájárulhassanak.

A budapesti ünnep. A Petőfi halálának ötvenedik évfordulóján július 30-án hazaszerte tartott ünnep­lések közt a segesvárin kívül a legnagyobb szabású volt az, mely Budapesten a költő érezszobra előtt folyt le.

A Duna-parti tPetőfi-tér» házain, valamint az oda nyíló utczákon is, már kora reggel nemzeti szinű zászlókat tűztek ki, a tér sarkaira magas árboezokat állítottak, melyeknek csúcsairól szintén zászlók lobogtak a szellőben. Szépen fel volt díszítve a térre néző görög templom is, melynek tornyáról nagy nemzetiszín lobogó csüngött alá, több kisebb zászló társaságában, míg a templom-ajtó drapériák­kal volt csinosan felékesítve.

A költő szobrával szemközt díszes kárpitozású ernyős szószéket emeltek, oldalt pedig a Dunapart vaskerítése mellett félereszű sátor volt az előkelő­ségek számára készítve. A rendezőséggel együtt korán megérkezett a rendőrség, mely korlátokat vont a tér köré, hova csak a szereplőket, küldött­ségeket és azokat bocsátották be, a kik ide szóló meghívókat tudtak fölmutatni.

Tiz óra tájban már seregenként tódult a közönség a térre a város minden részéből. Tizenegy óra felé érkeztek a főváros polgármesterei s egyéb elöljárói, a küldöttségek és a szereplők, köztük Jókai Mór, kit a már sok ezerre szaporodott közönség sokszo­ros éljenzóssel fogadott. A gyülekezés ideje alatt egyre hordták a szobor talapzatára a gyönyörű koszorúkat. A szobor előtti főhelyre Jókai Mór remek koszorúját helyezték el; a mellé sorakoztak aztán a főváros, az Akadémia, a Petőfi- és Kis-

faludy-Társaság, az egyesületek, társulatok és ma­gánosok koszorúi, melyek egészen ellepték a szobor talapzatát és környékét.

Pontban 11 órakor fölzendült Petőfi •Honfidali-a, melyet Bellovics karnagy vezetése alatt egy jól összeválogatott nagy énekkar adott elő kiváló sza­batossággal. Az ének után Halmos János polgár­mester lépett a szószékre s nagy figyelemmel hall­gatott megnyitó beszédben méltatta Petőfi halhatat­lan érdemeit.

Most a közönség rendkívüli érdeklődése közben koszorús irónk, Petőfi kortársa, barátja Jókai kez­dett beszélni. Ifjúi hévvel dicsőítette Petőfit, egé­szen magával ragadva a foszült figyelemmel hall­gató közönséget. «Petőfinek, — monda — a nem­zetet ért nagy csapás után meg kellett halnia, mert lehetetlen lett volna a bekövetkezett szomorú idő­ben élnie. Félszázad múlt el ezóta, — folytatá. Más embert eltemet az idő; Petőfit magasra emelte. Míg magyar él, haza áll, éljen Petőfi dicső emléke­zete ! Ragyogja be a hazát és a világot!»

Perczekig tartó lelkesült éljenzés követte Jókai beszédét, mely után egy egyetemi hallgató jelent meg a szószéken s Endrődi Sándornak lapunkban is kötőit alkalmi költeményét szavalta el. Most Rákosi Jenő lépett a szószékre és az < Országos Nemzeti Szövetség» nevében hatásos beszéddel ünnepelte Petőfi emlékezetét. Ő utána Benárd Ákos egyetemi joghallgató Petőfinek «Egy gondolat bánt engemet» kezdetű költeményét szavalta el, Gebhard József joghallgató pedig az egyetemi ifjú­ság nevében hódolt Petőfi emlékének. Erre a szó­noki előadásokat az énekkar zárta be a Himnusz eléneklósével. Végül a testületek koszorúit fölajánló megbízottak szólottak röviden, így id. Ábrányi Kornél a Kisfaludy-Társaság, Bródy Sándor az • Otthon* és Rákosi Jenő az Akadémia részéről. Rákosi Jenő ez alkalommal így szólt: «A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából koszorút tet­tem Petőfi érczalakjának a lábaihoz. Az Akadémia örök gyásznak tartja, hogy Petőfi nem lehetett a tagja.»

Ezzel véget ért a mindvégig emelkedett hangú ünnepély, melynek egyes jeleneteit számos fény­képi fölvétel örökítette meg. Ezek közül mi is be­mutatunk pár sikerűit képet. Igen hatásos különösen a Remete J. amateur-fényképész fölvétele, mely a Petőfi-tért ellepő népsokaságon kívül érdekesen tünteti elő a Dunát s Budának a Dunára néző részéből a királyi várpalotát s a mögött szép hát­térül a budai hegyek egész lánczolatát.

A király személye körüli miniszter, gróf Széchenyi Manó a Petőfi-társasághoz a következő táviratot küldte:

• Rendkívül sajnálom, hogy a Petőfi Sándor halá­lának ötvenedik évfordulója alkalmából lefolyt ma­gasztos emlékünnepélyen gyengélkedésem következ­tében részt nem vehettem. Fogadja kérem a Tár­saság a szives meghívásért legjobb köszönetem kifejezéséti.

Jovanovics Zmáj, a kiváló szerb költő Zágrábból a Petőfi-társaságnak ezt táviratozta:

«A nagy Petőfit, a kinek költői hire már rég túl­szárnyalt a határon, nem magasztalhatják eléggé, mert ő úgy tündöklik a magyarok egén, mint egy üstökös ; ma ép úgy, mint annak idején».

A berlini magyar iparos-egyesület távirata így szól :

• A berlini magyar iparos-egyesület a mai napon ünnepelvén halhatatlan költőnk, a szabadság láng-

AZ ERDŐDI VÁR KAPUJA. AZ ERDŐDI VÁR ÉJSZAKI RÉSZE.

538 VASÁRNAPI ÜJSÁG. 3? . *-/ÍM 1899. 4« , cvFOT.YAM.

lelkű dalnokának, Petőfi Sándornak emlékét, szív­ben és lélekben az édes magyar hazára gondol és az otthon ünneplőkkel együtt érez. Szívből ünnepli azt az irodalmi társaságot, a mely halhatatlan költőnk nevét viseli s mely a dicső költő szellemé­ben él, munkálkodik és virágzik. Éljen a Petőfi­társaság, éljen annak érdemekben gazdag ősz elnöke, Jókai Mór!»

Munkások koszorúja a Petőfi-szobron. A buda­pesti Petőfi-szoborra helyezett koszorúk között volt egy, a mely szépsége mellett különösen eredeti és érdekes. Fhlencsár Andor budapesti gépszíjgyáros hazafias munkásai csinálták. Nem virágot, levelet fontak koszorúba, hanem gépszíjbó'rből csinált babérlevelet hű utánzatban. A koszorúnak, mely­nek mását közöljük, átmérője egy és fél méter ; ösz-szesen épen ezer darab levelet fontak bele. Sza­lagja szintén bőr. Egy hat méter hosszú gépszíjat kötöttek a koszorúra bokorban s a leágazó szalagra ráírták aranyos betűkkel: Palencsár Andor gépszíj­gyáros munkásai — Petőfi Sándornak. A bőr­szalag bokrára ráköltöttek egy nemzeti szalagot is. melynek felírása : tUgy-e, az égben is hazád szabad­ságáért dalolsz!» Két pálmaág a koszorúra hajtva az egyetlen, a mi a virágárus munkája e koszorún. E derék munkások nemzeti lobogó alatt a Himnusz és a Szózat éneklése közben a délelőtti ünnepen jelentek meg és tették le hódolatuk jelvényét Petőfi emlékére. Minthogy a bőrt megimpregnálták, ez a bőr nagyon soká teljes épségben marad; ez az egyetlen koszorú, a melyet ez ünnepről a Petőfi-ház részére eltettek, a többinek, a virágkoszorúk­nak csupán a szalagjait őrzik meg.

* Kis-Kőrös, a költő szülővárosa július 31-ikén

ünnepelt. A házak föl voltak lobogózva és külö­nösen a Petőfi-téren valóságos lomb- és virágerdő díszlett. Petőfi szülőházán az emléktábla mellett függött virágfüzérek között díszes keretben Petőfi keresztlevele, melyen az ev. egyház lelkésze kivo­naton tanúsítja, hogy az egyház anyakönyvének IV. kötete, 127-dik lapján 1824. évi január 1-ről a következő bejegyzés foglaltatik: «Nomen Infantis: Alexander, Nomen et Cognomen Parentum: Ste-phanns Petrovics, Maria Hrusz stb. Nb alatt: Jeles magyar költő Petőfi Sándor név alatt.» A Petőfi -háztól néhány lépésnyire van az a mészárszék, melyet az öreg Petrovics bérelt, erre óriási betűk­kel nagy czégtáblát függesztettek ezzel a fölirattal: f Petrovics István 1822.* Díszesnél díszesebb koszo­rúk érkeztek az ország minden részéből. Kivált közülök a Petőfi-társaság babérkoszorúja, a temes-megyei, kassai és szászsebesi nemzeti szövetségeké, Kis-Kőrös városé, stb. Az ünnepély délután 5 óra­kor kezdődött, a mikor az evangélikus templomban isteni tisztelet volt, s ezen a kis-kőrösi evangélikus pap alkalmi beszédet mondott. Föltűnő sok kör­nyékbeli gazda volt jelen. A templomból Petőfi szobrához vonult az ünneplő közönség s itt Bene-dikty Andor a város nevében szép beszédet mon­dott és koszorút tett a szoborra. Utána Pósa Lajos beszélt, egyúttal letéve a Petőfi-Társaság koszorú­ját a szoborra. Innen Petőfi szülőházához ment az ünneplő tömeg, s itt előbb Feszty Árpád mondott lelkes hangú beszédet, utána pedig Pósa Lajos sza­valta el <Petőfi szülőházánál* czimű alkalmi költe­ményét. Este nagy lakoma volt.

¥

Emléktábla a félegyházi Petőfi-házon.

épült, Petőfi háznak nevezik, s falában aranyozott márvány hirdeti : «Itt élte gyermekéveit Petőfi"

— Sándor. A nagy költő emlékének tisztelői' 1861.• A ház előtti teret «Petó'fi-térnek» nevezték el. A kaszinó helyiségét Petőfi szobra díszíti. Hangok emelkednek, hogy a városi parkot «Petőfi-kertneki nevezzék el. A főgimnáziumnak Petőfi ifjúsági

« segélyző egyesülete, Petőfi önképző-köre és'Petőfi-alapitványa van. A napokban mondotta ki ia város képviselőtestülete, hogy a nagy költőnek bzobrot emel s nyomban megalakította a szobor-bizottságot. A vidéken lakó itteni születésűek bizottságának elnöke Szivák Imre képviselő, a helyi bizottságnak pedig Holló Lajos, a város képviselője.

Ilyen előzmények után készült a város a nagy költő emlékünnepére. Küldöttség vitte a város koszorúját Segesvárra. Az emlékünnep napján

' lobogódíszt öltött az egész város, ünnepi hangulat­ban járt-kelt a sok nép az útezákon, a város kép­viselőtestülete a városháza nagytermében ünnepi gyűlést tartott, melyen dr. Szerelcmhegyi Károly polgármester mondott emelkedett hangú, magvas emlékbeszédet. Ennek végeztével az ő vezetése alatt vonultak a városi képviselők, az ünneplő közönség, az egyesületek a Petőfi-téren emelkedő ó-templomba, hol hálaadó istentisztelet volt, mely után Kolozsváry Mihály plébános szép beszédet mondott.

Az isteni tisztelet végeztével ezrekre menő nép szállotta meg a Petőfi-teret, hol az ünneplés máso­dik fele folyt le nagy lelkesedós között. Itt az ez alkalommal emelt díszsátorban lelkesítő beszédet mondottak Fazekas Kálmán dr. ügyvéd és Holló Lajos dr. országgyűlési képviselő; Móra István, városunk szülötte «Mienk.. .» czírnű költeményét szavalta el gyújtó hatással, Haubner Károly Szaba­dos János költeményét szavalta, melyet az emlék­tábla leleplezése alkalmára irt, végül az ünnepélyt a dalárda éneke fejeztébe, mely Petőfi néhány dalát adta elő. Kedves záradékul a jótékony nőegyesűlet választmánya vonult az emléktábla elé és Csepregi Edéné alelnöknő remek koszorút helyezett el az emléktáblán.

Nem sokára Petőfi szobra fogja díszíteni Félegy­háza városának főterét. A város maga 2000 forintot szavazott meg a felállítandó szobor költségeire.

így fogja Félegyháza városának lelkes társadalma leróni tiszteletét a nagy költő iránt, kinek lángoló lelke itt nyerte a népköltészet gazdag talaján első eltörölhetetlen benyomásait. Szalay Gyula.

¥

Sár - Szent - Ló'rincz község (Tolnamegyében) kegyelettel ült ünnepet Petőfi emlékére július 30-án. Az ünnepről ezeket irják nekünk:

A nagy költő Kecskemétről, hol pár évig járt az elemi iskolába, Sár-Szent-Lőrinczre jött az algim­náziumba s két évig, az 1831—2. és 1832—3. iskolai évben tanúit itt néhai dr. Sass István főorvossal s a most is élő Sárkány Sámuel ev. püspökkel együtt. A házat, melyben Petőfi lakott s a régi, úgynevezett *nagyiskolát,» hol tanúit, még 1884-ben emléktáb­lával jelöltük meg. Most július 30-án a délelőtti istentiszteletről kijőve, a régi iskolaházhoz ment az ünneplő sokaság helyből és Uzdborjádról. A koszo­rús és zászlós emléktábla mellett fölzendült a Him­nusz, melyet a helybeli énekkar adott elő Mendöl Ede ev. tanító vezetésével. Sántha Károly ev. lel­kész mondott lelkes ünnepi beszédet. Utána az énekkar énekelt, majd Gyalog István egyetemi hallgató szavalta Sántha Károlynak ez alkalomra írt költeményét, Varga János középiskolai tanuló pedig Petőfinek «Egy gondolat bánt engemet» kez­detű költeményét. Szűcs Pál öreg honvéd hazasze­retetre buzdítván a fiatalságot, az ünnepély a Szózat eléneklésével ért véget. Templomon, paplakon s egyéb épületeken zászlók lobogtak. Sántha Károly ünnepi költeményét itt közöljük:

P E T Ő F I .

Élt egy költő. Szive a hazáért ége, tOtt essem el én, — szólt, — a harcz mezején !» S ott esett el ifjan, most félszázad éve. E költő Petőfi. Áldás a nevén ! Esdekelj, magyar nép, áldást a porára, Égre kulcsolódjék milliónyi kar ; Szálljon rá örökké szentemlékű hála, A ki márcziusban szólt: «Talpra magyar!»

Félegyháza ünnepéről irják nekünk: A mi szélmalmoktól körűivett városunk jó kun

népével senki sem fogja elhitetni többé, hogy Petőfi Sándor Kis-Kőrösön született. A szegény megboldo­gult Pásztor Ferencz a hatvanas években bele rög­zítette a nép köztudatába azt a hiedelmet, hogy a kis Petrovics Sándor Félegyházán született. Tanú is akadt mindjárt, ki emlékezett arra, hogy Petro­vics mészárosmesternek elébe mentek az örvende­tes hirt megvinni, mikor ő a csongrádi vásárról volt hazatérőben. Maga a költő, ki 1848-ban elláto­gatván hozzánk, itt irta •Szülőföldement czímű költeményét s aláirta, hogy : Félegyháza.

Mi reánk nézve kárba veszett munkát végeztek az irodalomtörténeti adatok kutatói, a kik azt írták, hogy Petőfi Kis-Kőrösön született: a mi jó kún népünk még sem adja meg magát, nem engedi elraboltatni kedves illúzióját, édes álmadozását. A M ma már megadja is magát, azt teszi hozzá: Jó, hát Petrovics nem itt született, de a Petőfi Sán­dor lelke mégis csak itt. Ebből aztán többet már nem enged, még a bugacz-monostori mondának sem, bar ott is • tanúk» állították, hogy a kis­körös—félegyházi útközben született gyermeket náluk fürösztötték meg az egyik tanyai házban.

Munkások koszorúja a budapesti Petőfi-szobron.

A félegyházi nép nagy szeretettel ápolja a Petőfi­kultuszt, s tisztelettel környezi a költőnek még életben levő két játszótársát: az öreg, galambősz Móczár Lajost és Szarvas Mihályt. Azt a házat, mely a régi rozzant, nádfedelű lakóház helyébe

Lelkünkből köszöntünk, oh szabadság napja, Mikor a magyarról a rabláncz lehullt! Ma ünnepet ül e nép apraja-nagyja, S felragyogsz előttünk, fényes, drága múlt. Ébredj föl, Petőfi, jeltelen sírodban, Te, magyar szabadság lelkes dalnoka ! Gyújtó dalaidra ezrek szíve dobban, S a hol szíved hamvad, nemzet gyűl oda.

Mi is e hazának kisded falujában Kegyelettel állunk ez iemlék» előtt; Itt, hol zsenge lelked évek hajdanában S a hol sólyomszárnyad pelyhesedve nőtt.

32. SZAM. 1899. 46, ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI UJSÁfí. 539

A költő egyetlen fiának, Zoltánnak azt a kevéssé ismert képét mutatjuk be, melyet ravatalon fekvé­sekor vettek föl róla fotográfiával. Petőfi Zoltán arcza — mint e fénykép is mutatja, — nagyon hason­lított atyjához. Néhai Izsó Miklós szobrászunk a költő mellszobrának fejformájához Petőfi Zoltánról vett mintát. — Közöljük Petőfi szülői sírjának képét is. A költő apja, anyja a szabadságharcz idejében rövid időközben egymásután hunytak el a fővárosban. Petőfi csak anyja temetésén lehetett jelen. Sirjok sokáig a józsefvárosi temetőben volt, s Petőfi eme feliratával ellátott sirkő jelölte : A leg­szeretettebb atya — a legszeretettebb anya.» A te­mető megszüntetésekor a kerepesi-uti temetőbe vitték a hamvakat ós a szerény sirkövet. Most ezt a hantot is megkoszorúzták.

Közlünk még néhány illusztráoziót Petőfi művei­nek az Athenacum nyomdai társaság kiadásában nem sokára megjelenő díszes új kiadásából.

PETŐFI ZOLTÁN A RAVATALON. Fénykép után,

Szent nekünk e föld, mert itt járt fürge lépted, Szent a tiszta mennybolt itt Borjád* felett: Csillagot választván, az égről itt tépted Ezt a dalt: «Szép csillag a honszeretet !•

Mi se válaszszunk mást, mely minket vezérel, Csak a honszerelmet, e szép csillagot; S csak a szabadságot, melyet könynyel, vérrel Ápoltak apáink, a dicsők, nagyok. Megdicsőült költő, nézz alá az égbül És oszd szét közöttünk a te lelkedet: S törvény, jog, igazság temploma fölépül, Melyért lelked lángolt s szived megrepedt.

Isten a magasban, mindenek Bírája, Te tudod, hogy mennyit szenvedett e nép : Küldj áldást egedből a magyar hazára, Hogy áldhassunk Téged, népek Istenét! Kinek a honért folyt ki ifjúi vére, S kinek szolga-földben sír nyugtot nem ad: Szálljon hír, dicsőség a költő fejére S lássa, hogy hazája boldog és szabad !

Hezőberény békésmegyei helységben, a hol Petőfi Erdélybe utaztakor Orlai Petrics Soma festő barát­jánál megpihent, s halála előtt tiz nappal írta a • Szörnyű idők» czímű utoleó költeményét, azt a házat, a hol a költő szállva volt, most művészi em­lékkel jelölték meg, szép márvány-táblával, melyet Kallós Ede szobrász készített, s rajta van bronzból öntve a költő mellképe, s alatta ezek a sorok:

Petőfi ! Innen ragadott a végzet! Harczok terén ragadni dicsőséget; Innét távozva ért utói halálod, — Leltél halálban halhatatlanságot.

Kegyeletül 1899 július 30. Békésvármegye közmivelődési egylete.

kat. A mély hatású beszéd után Fechtel János ékes szónoklata, Mátray Lajos érdekes felolvasása, s Szentiványi Sándor és Deák Kálmán szavalata kö­vetkezett. A város fel volt lobogózva.

A nagykárolyi Kölcsey - egyesület Erdődön, Szendrey Júlia egykori lakóhelyén rendezte az ünnepet. Nagy-Károlyból 150-en mentek ki külön­vonaton. Bandérium és diadalkapu várta őket, hol Prohászka Lajos erdőmester üdvözölte a társa­ságot. Először is mégkoszorúzták a restaurált Petőfi-szobában levő Petőfi-szobrot. Az ünnepélyen Nagy László alispán, Baudisz Jenő és Nagy Sán­dor beszédet mondtak. Andrássy Ilona Poór János alkalmi költeményét, Demidor Ignácz pedig Petőfi néhány versét szavalta. Ezután leleplezték a Szendrey Júlia egykori lakására helyezett emléktáblát, melyen a következő felirat van :

Petőfi Sándor és Szendrey Júlia, 1846. Emlékül emelte a nagykárolyi Kölcsey-egyesület.

Az ünnepi beszédet Szuhányi Ferencz orsz. kép­viselő mondta.

A nagybányaiak városukban és a szomszédos Koltón ünnepeltek.

A költői-e és ünneplésére vonatkozó képeink sorozatát a mai számban is folytatjuk. Ezek közé tartozik Bévész Imre festőművészünk képe, mely Petőfit a csatatéren mutatja, a mint a tábori zajtól félrevonul s Írásba mélyed. Illusztrácziót Petőfi költeményeihez sokat készítettek művészeink, de kevés az önálló festmény, mely oly rendkívül változatos életének eseményeit igyekszik megörökí­teni. Révész képe egyike a keveseknek.

E. KOVÁCS GYULA. 1839—1899.

E. Kovács Gyula, a kolozsvári nemzeti szín­ház jeles színművésze elhunyt augusztus 2-ikán Segesvárit, a hová Petőfi nagy ünnepére utazott, 8 melyben szavalattal részt is vett. Érczes hang­jával, művészetével ós egész érzésével szavalta el a fehóregyházai honvédoszlopnál Jókai Apo-tbeoziBát. A szavalat után rögtön roszul lett, eszméletét vesztette. Az izgalom és hőség be­teggé tette. Elvezették az őrházba, ott az ereklye-szobában vitték ápolás alá. De hiába volt az orvosok segítsége s a gyöngéd és figyelmes bánásmód, melyben a fehéregyházi kastély úr­nője, Haller Lujza grófnő részesítette. A művész nem nyerte vissza eszméletét. Július 30-ikán alkonyatkor beszállították kocsin Segesvárra, a kórházba.

Másnap délig feküdt Kovács Gyula eszmélet­lenül ; délelőtt 10 órakor kinyitotta a szemét és környezetét felismerte. Dr. Eszterházy László kolozsvári főjegyzőt a nevén is szólította. Be­szélni azonban egyebet már nem birt. A főorvos napszúrást sejtett, de biztosat nem mondhatott . A nap hevének azért volt olyan romboló hatása a művész szervezetére, mert — a főorvos nyilat­kozata szerint — tüdeje, szive a szavalásnál teljesen kimerült s megszűnt az az ellentállás, mely a szervezetet képessé teszi arra, hogy a külső befolyásokkal megküzdhessen.

Július 31-ikén délután megérkezett Seges­várra Kovács Gyula neje, meg a mostoha fia, Eszterházy Sándor dr. kassai jogakadémiai tanár. Még akkor nem sejtették, hogy Kovács Gyulának olyan közel van az utolsó órája. Az orvosok maguk sem hitték augusztus 2-ika dél­utánig, a mikor a művész rövid haldoklása kez­dődött. Estére halott volt.

E. Kovács Gyulát országszerte ismerték. Mint művész az ország majd minden részén megfor-

Pápa, Sopron, Gödöllő, Nagy-Szalonta, a bihar­megyei Ugra (a hol emléktáblát állítottak a házra, melyben Petőfi meghált Erdélybe vezető utolsó út­ján), Debreczen, mint emlékezetes helyek a költő életéből, mind rendeztek ünnepet.

Szatmármegye ünnepe. Szatmármegye négy helyen is ünnepelte Petőfit: Szatmárit, Erdődön, Nagybányán és Koltón. Szatmárit a Kölcsey-egye-sület rendezte az ünnepélyt, s a Petőfi-Társaság nevében az ünnepi szónoklatot Bákosi Viktor mondta a sétatéren, öt—hatezer ember jelenlété­ben. Szatmármegye — úgymond a szónok — első sorban kell, hogy ünnepeljen, mert a két láng­oszlop közül, mely Petőfi szívében égett, a haza­szeretet és a szerelem lángja közül, az utóbbi itt lobbant fel a költő szívében. Ez a vidék látta őt boldogtalannak, s látta őt boldognak, sőt egyedül itt volt boldog egész életében. A szerelem édes szavú dalnoka itt kapta a leghatalmasabb szárnya-

* Borjád Szent-Lőrincz közelében kies puszta, a Sass-család birtoka, hol Petőfi iskolatársát és barát­ját, néhai dr. Sass István tolna vármegyei főorvost többször fölkereste. Itt irta a nagy költő többek közt <A négyökrös szekér« czimü költeményét, melyre a csillagválasztás vonatkozik.

Lajos gyűjteményében.

PETŐFI A TÁBORBAN.

540 VASÁBNAPI ÚJSÁG. 32. SZÁM. 1S.W. 4K. ftVFQLYAM.

dúlt, mint Írónak és költőnek is sok tisztelője, mint embernek sok barátja volt. A hatvanas években a Nemzeti Színháznál működött , de visszavágyott Kolozsvárra, hol a közönség és társaskörök szeretetét annyira birta, s hol mint drámai színész és rendező oly bőséges elisme­rést aratot t . Meghatva fogadták a várat lan hírt mind Kolozsvárit, mind Nagy-Váradon, hol most a kolozsvári színtársulat játszik, vala­mint a fővárosban is, hová színpadi sikerei mellett irodalmi működése is szorosan fűzte Kovács Gyulát.

Született 1839 február 14-én Gebén, a hol atyja református pap volt. Iskoláit Szatmáron és Debre-czenben végezte s ez utóbbi helyen tanulótársa volt a korán elhunyt fiatal költőnek, Kovács Gyulának. Hogy ettó'l a Kovács Gyulától megkülönböztessék, fölvette az ecsedi eló'nevet s ennek az eló'névnek az első E. betűjét haláláig megtartotta a nevében.

Debreczenben volt először színházban s az elő-adá oly mélyen hatott rá, hogy rögtön elhatározta, hogy színész lesz. Szüleinek mit sem szólva, ott hagyta a kollégiumot s Láng Bódi társulatához sze­gődött, a hol 1856 augusztus 17-ikén játszotta első szerepét a «Pálfordulás» czímű darabban. Debre­czenben azonban nem volt maradása, egy hónappal később már Fejér Károly társulatával bejárta Máté-Szálkát, Ungvárt, Munkácsot, Beregszászt és más vidéki városokat s mindenütt sokat küzdött, nélkü­lözött. Egressy Gábor és Felekiné közbejárására 1862-ben drámai segédszinésznek szerződtették a budapesti Nemzeti Színházhoz. A kritika és a kö­zönség elismeréssel kisérte szereplését. 1865-ben Kolozsvárra ment vissza, a hol 1872-ben a színház művezetője lett. Azóta csaknem folyton Kolozsvárott játszott. 1866-ban feleségül vette Pataky Bóza színésznőt. Legkiválóbb szerepei: Bánk bán, Maróth bán, Telegdi, Béldi Pál, Dózsa György, Ádám, Maximus, Bankár, Othelló, Hamlet, Macbeth, Hl . Rikhárd, Lear, Coriolan, Shylok, Antonius, Faust, Egmont, Teli Vilmos, stb. Színészi pályájának negyvenéves jubileumát 1896-ban ünnepelte, mikor nagy ovácziókban részesítették. Mint költő 1862-ben mutatkozott be a «Hölgyfutár »-ban. Költeményei­nek első kötetét Szépfaludi Ö. Ferencz adta ki 1869-ben Pesten; 1892-ben egy újabb kötet verse jelent meg. Mint fordító is kitűnt. Schiller «Don Carlos»-át és tStuart Mária*-ját fordította le igen jól. Irodalmi munkásságáért a Petőfi-Társaság és az Erdélyi Irodalmi Társaság tagjává választotta.

Kovács Gyula öntudatos művészi lélek volt. A színpadnak és költészetnek élt, s tősgyökeres magyar valóját vitte a színpadra is, a hol oly öröm­mel személyesítette a magyar drámairodalom alak­jait. Ep úgy nemzeti érzéseknek áldozott, ha a köl­tészettel foglalkozott. Mint poéta több elterjedt versnek költője. A Petőfi-Társaság mint költőt már korán tagjai közé választotta. E. Kovács Gyuláé az a híres dal is, mely így kezdődik :

Kétszer nyílik az akáczfa virága, Megbánod még galambom, de hiába 1

Hegedűs László rajza Petőfi költeményeinek az Athenaeumnál most készülő új diszkiadásaból.

FÜSTBE MENT TERV.

Megbánod még, visszasírsz még engemet, De a szívnek kétszer nyílni nem lehet.

A művész temetését e hó 5-kére tűzték ki Kolozs­várt. A budapesti Nemzeti Színház és népszínház, a Petőfi-Társaság képviselteti magát a temetésen. Jókai Mór s a Petőfi-Társulat táviratilag intézked­tek koszorúkról. Az elhunytnak két árvája marad­ván teljesen vagyontalanul; bizottság alakult, a mely gyűjtést rendez számukra. A bizottság tagjai Béldi Ákos főispán, Feilitzsch báró képviselő, Szva-csina kolozsvári polgármester, Deáky Albert, stb. A város a halottnak díszsírhelyet ad. A Nagy-Váradon időző kolozsvári színtársulat tagjai a teme­tésre Kolozsvárra utaznak, hogy búcsút vegyenek kartársuktól. A társulat minden tagja gyászt visel. A kolozsvári színházon is ott leng az intézet súlyos veszteségét jelentő fekete lobogó. A színház csar­nokában helyezték ravatalra az elhunyt művészt, s onnan temetik.

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A Budapesti Szemle augusztusi kötetét Hegedűs

Lóránt képviselő nagyobb dolgozatának első közle­ménye nyitja meg «A magyarok kivándorlása Ame­rikába > czim alatt. A szerző saját, a helyszínén tett nyomozódásai és tapasztalatai után írja le a kivándorolt amerikai magyarok sorsát s elő­

életéről és az 1848—49-iki magyarországi had­járatáról szóló könyvének ismertetése. A magyar­országi orosz fó'hadvezér leveleit, jelentéseit adja főleg Scserbatov á magyarországi eseményekről. Ezekből világos, hogy az orosz seregek nem várt akadályokra találtak, s hogy Paskievics herczeg a győzelmek késedelmeért az osztrákokat okolja, a kiknek sem megállapított haditervek nem volt, sem pedig a behívott orosz sereget ellátni képesek nem voltak. Kitűnik az okiratokból, hogy Miklós czárt a lengyelek iránti gyűlölete és az a félelme kész­tette Magyarország leigázására, hogy a lengyelek és magyarok az orosz birodalomnak sok aggodal­mat okozhatnak. Újra bizonyítva látjuk a czárnak Paskievicscsel váltott leveleiből azt a rendkívül feszült viszonyt, mely az orosz és osztrák főpa­rancsnokok közt fennállott. — Földes Béla folytatja a «Quóta tanulmányokat», a 3-ik közlemény van e fü­zetben s a közérdekű, alapos tanulmánynak a követ­kező füzetekben még folytatása lesz. — < Vallástör­téneti kongresszus* czimen az 1900-ik év szeptember havára Parisba összehívott nemzetközi kongresszus­ról kapunk kimerítő fejtegetést. — A szépirodalmi közlemények közt folytatásban olvassuk Leskovár Jankó horvát iró «Roskadozó kastélyok* czimű elbeszélését Margalits Ede magyar fordításában ; Lévay Józsefnek «A hegytetőn* czimű költemé­nyét ; György Lajostól Theokritos «A kyklops* költeményének fordítását. Az «Ertesító'» könyv­ismertető rovatban Szentkláray Jenő Csanádegyház­megye történetét tárgyaló munkájának bírálatát találjuk. A «Budapesti Szemle* előfizetési ára egész évre 12 forint, félévre 6 forint.

Háromszék vármegye, emlékkönyv Magyar­ország ezeréves fennállása ünnepére, a megye tör­vényhatósága megbízásából szerkesztette Pótsa Jó­zsef főispán elnöklete alatt egy bizottság. Kiadta Háromszékmegye közönsége. Díszes és nagy emlék­könyv ez, album alakban, 380 oldalra terjedő tarta­lommal és sok illusztráczióval. Ismerteti a tősgyö­keres magyar és híres székelység múltját, jelenét, gazdasági, ipari, közlekedési, közigazgatási, köz­művelődési állapotait; leirja természeti szépségeit, fürdőit. Sok jó erő működött közre mindezek meg­ismertetésén és összefoglalásán. Az emlékkönyvet pedig a sepsi-szent-györgyi Jókai-nyomda díszszel és Ízléssel állította ki. Lesz még alkalmunk bővebben is foglalkozni az érdekes monográfiával. Dicséret illeti Pótsa József, Antal Mihály dr., Bogdán Arthur, Czifó Salamon, Gödri Ferencz, Gyárfás Győző, Malik József, Székely György dr. és Szentiványi Miklós urakat, a kik ezt az érdemes munkát Három­székmegye közgyűlésének határozatából szerkesz-

ször nyújt az odaszakadt magyarság helyzeté­ről kimerítő és megbízható képet. Gondos, be­ható vizsgálódások gyümölcse eme nagyérdekű tanulmány, mely méltó az illetékes körök komoly figyelmére. A következő czikk gróf Zichy Jenőé, ki «Oroszországi keletázsiai expediczióm* czimen irja meg 1897—98-iki nagy utazásának egyes, sok tanulságot nyújtó részleteit. A most félszázados jubileumához ért szabadságharczunk visszaemlé­kezéseihez tartozik «Paskievics Magyarországon*, Scserbatov orosz tábornoknak Paskievics herczeg

32 SZAM. 1899- *6. KVFQLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG.

tették. A könyvet ftíz ve 10 írtért, aranyvágásu dísz­kötésben 12 írtért Háromszékmegye alispáni hiva­talánál, Sepsi-Szentgvörgyön lehet megrendelni.

A párisi kiáll í tásra készítendő katalógus czim-képe. A jövő évi párisi nemzetközi kiállítás ma­gyar kormánybiztosa a kiállítás magyar csoport­jairól kiadandó katalógus számára művészi becsű czimlapot kivan, a melynek tervrajzára pályázatot hirdet.

A szines czimlapnak művészi értékűnek és mo­dern ízlésűnek kell lenni. Szélessége 13, magas­sága 18 és fél czentiméter. A czimlapon e fölirás lesz : «Exposition universelle de Paris 1900 — Hongrie.* Csak olyan rajzzal vagy festménynyel lehet pályázni, a mely alkalmas a közvetetten sok­szorosításra. A nyertes művek jutalmazása 500, 250 és 150 korona. A tervező tartozik díjazásra ajánlott művét a bírálóbizottság utasításainak meg­felelően átdolgozni. A pályaműveket 1899. évi szeptember 15-éig kell benyújtani az 1900. évi párisi nemzetközi kiállítás kormánybiztosának bu­dapesti irodájában (IV., Bécsi-utcza 3. sz.).

MI ÚJSÁG? Erzsébet királyné szobrai. A gödöllői Erzsébet­

szobor bizottság báró Podmaniczky Géza elnöklete alatt elhatározta, hogy a szobrot az Erzsébet-park-han fogják felállítani s a jövő évben, a királyné halálának évfordulóján leleplezik. — Az Erzsébet királyné iránti nagy tiszteletet hirdetik azok a szobrok is, melyeket az ő emlékének megörökíté­sére külföldön emelnek. Legutóbb Heidelberg-ben •emeltek szobrot Erzsébet királynénak. A szobor azon a helyen van, a hol boldogult királynénk leg­szívesebben tartózkodott, a mikor Heidelberget meglátogatta. — Svájczban Territetben, a meg-"boldogult Erzsébet királyné kedvelt tartózkodó­helyén tudvalevőleg szintén szobrot állítanak a királynénak. Az emlékszoborra beküldött terve­zetek közül a szoborbizottság Chiattone luganói szobrászét fogadta el. Ez a pályamű a királynét fatörzsön ülve ábrázolja, a mint nyitott könyvvel az ölében, tekintetét a tengerre irányítja. A szobor életnagyságú lesz és karrarai márványból készül. A szobrot a territeti pályaudvar mellett lévő rózsa­kertben állítják föl. Leleplezése 1900 tavaszán lesz.

A debreczeni csata emléke. Az 1849 augusztus 2-ikán az oroszokkal vivott debreczeni csata emlé­két Debreczen hazafias polgársága az idén az eddi­ginél is nagyobb kegyelettel ünnepelte. Az elesettek sírjára most már elvitték a nyugvó oroszlán szob­rát, mely több mint három évtizedig a kollégium előtti téren volt ideiglenesen elhelyezve. A városiköz-gyülés határozatára nyolcz méter magas obeliszket emeltetett a tanács a csatatér közepén álló halmon, a melyről Nagy-Sándor József a csatát vezérelte. Augusztus 2-ikán ünneplő díszbe öltözött a város, köz- és magánépületeken nemzeti zászlók lengtek.

Délelőtt nyolcz órakor dr. Wolafka Nándor püspök plébános nagy segédlettel gyászmisét mondott a TÓmai katholikus templomban, a hol megjelentek a városi és megyei hatóságok, régi honvédek. Kilencz órakor a történelmi nevezetességű refor­mátus nagy templomban tartottak gyászistentisz­teletet, s Dicsőfi József lelkész mondott hazafias szellemű alkalmi imát. Délután a kollégium udva­ráról ezrekre menő közönség indult a honvéd­temető felé, élén a tűzoltó-egylet zenekarával és a harczi lobogó alatt lépdelő egyenruhás öreg hon­védekkel. Komlóssy Arthur városi főjegyző, polgár­mester-helyettes szólt először, előadván a kőorosz-lán áthelyezésének történetét. Majd dr. Bakonyi Samu ügyvéd, a Csokonai-kör főtitkára, mondta el emlékbeszédét, mig dr. Benedek János, a Csokonai-kör titkára, elszavalta «Honvédsirok* czimű költe­ményét. Balogh Imre nyugalmazott ítélőtáblai biró, negyvennyolczas honvéd főhadnagy tartott ezután meghatottságtól remegő hangon búcsú­beszédet, öreg honvédbajtársai nevében. A fő­iskolai ifjúság szónoka, Varga Imre joghallgató szólt még, mire a koszorúk letétele következett. Ötven koszorút tettek le, a melyek között kivált a debreczeni gazdasági egyesület buzakalászokból és búzavirágokból font hatalmas koszorúja. A közön­ség a temetőből a negyedórányira fekvő Nagy-Sán­dor halmához zarándokolt. A síkságon messze ellátszik a karcsú obeliszk, a melynek márvány­táblájára az van bevésve, hogy e halomról vezérelte Nagy-Sándor József tábornok 1849 augusztus 2-án kicsiny honvédseregét az orosz túlerő ellen hősi csatára. Itt Vecsey Imre városi tanácsnok emlék­beszédben méltatta az önfeláldozó hazaszeretet hőseinek halhatatlan emlékét. Simonffy Imre pol-

541

Hegedüs László rajza Petőfi költeményeinek az Athenaeumnál most készülő új díszkiadásából.

A JÓ ÖREG KORCSMÁROS.

gármester a város közönsége nevében tett babér- i koszorút.

A párisi kiállítás magyar osztályának mű­kincsei. Azok a szakértők, kik most az erdélyi ma­gyar családok kastélyaiban nézik végig a régisége­ket, fegyvereket, ékszereket, szőnyegeket stb., nagy­becsű műkincseket találnak, melyekről előre lehet látni, hogy a párisi kiállításon feltűnést fognak okozni. A gr. Teleki-család, főkép gr. Teleki Samu kincsei megmutatják az utolsó erdélyi fejedelem Apafi Mi­hály és legfőbb tanácsosa Teleki Mihály műérzékét. A vécsi várkastély és a báró Kemények többi emlékei­ből Kemény János fejedelem ereklyéi kerültek elő. A gróf Halierek átengedik a nagybecsű nemzetség­könyvet, melyet 1533-ban kezdtek vezetni s bele festették a család minden egyes tagját a múlt szá­zad végéig s ezenkívül a XVH. században nagy sze­repet játszó Haller János műkincseit; a gróf Tolda-laghiak kiállítják Rákóczi György portai nagykövet­jének, Toldalaghi Mihálynak és feleségének képeit, fegyvereit, kupáit, arany evőeszközét stb. Gróf Mi­kes Kelemen egyebek közt Apafi Mihály evőeszközét állítja ki ; gróf Lázár Jenő régi bútorokat, kancsó­kat ; báró Bornemissza Andrásné remek hímzése­ket. A templomokból serlegek, urasztalteritők, oltár-terítők nagy számmal kerültek elő a XVI—XVII. századból. Leggazdagabb e tekintetben a mikházi régi kolostor, melyben vagy 100 darab 2—300 éves, selyemszállal kivarrott hímzés van összehalmozva.

A magyar huszár-terem tárgyai is egyre gyara­podnak, s külföldről is számos a magyar huszárságra vonatkozó értékes küldemény érkezett. A porosz hadügyminisztérium Szögyény László berlini nagy­követünk közbenjárására a hírneves porosz testőr­ezrednek s a legvitézebb porosz huszárgenerálisról: Ziethenről elnevezett vörös (3.) huszárezrednek teljes egyenruháját ajándékozta a párisi világkiállí­tás magyar osztályának. Ziethen, Nagy Frigyes harczainak e híres alakja Baranyai magyar huszár­ezredesnek volt a tanítványa s ezredének magvát magyar huszárokból alakította meg. Huszárezrede összes tisztjeinek egykorú képét a roustraui kas­télyban őrzi ükunokája, gróf Ziethen-Schwerin. Ezek közt számos magyar van, a legmarczonább Somogyi kapitány. A magyar tisztek szines fény­képei s Ziethen arczképei ugyancsak helyet foglal­nak majd a kiállításon.

Baross Gábor emléke. Augusztus első napján tízéves fordulója volt, hogy néhai Baross Gábor közlekedési miniszter életbe léptette a zóna-tarifát, mely Magyarországon a vasutak személyforgalmá­nak új és olcsó korszakát nyitotta meg. A napot a

magyar államvasutak tisztviselői és a kereskedelmi minisztérium a központi indóház előtt álló Baross­szobornál ünnepelték, melyet megkoszorúztak. He­gedűs Sándor kereskedelmi miniszter koszorúját Vértessy Kálmán osztálytanácsos tette le. A koszorú szalagján ez a fölirás : «Néhai bellusi Baross Gábor­nak, a zónatarifa megalkotójának — hálás utóda és barátja: Hegedűs Sándor*.

Családi öröm. Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter családjában július 2-án örvendetes ese­mény következett be. Fiának Hegedűs Lóránt országgyűlési képviselőnek neje, szül. Navratil Margit, egészséges leánykának adott életet. Az új­szülött nagyatyjához ez alkalomból számos üdvöz­let érkezett.

Egy tudós magyar nő kitüntetése. A hivatalos lap augusztus 2-iki közlése szerint Ő Felsége jóvá­hagyta, hogy Torma Zsófiát a kolozsvári egyetem tiszteletbeli bölcsészet-doktorrá avathassa s erről a tudós hölgynek doktori oklevelet adhasson. Az első női tiszteletbeli bölcsészet-doktor Magyarországon. Tudományoknak élő családból származott; leánya Torma Józsefnek, a hisztorikus tudós Írónak és nő^ vére a pár évvel ezelőtt elhunyt Torma Károlynak, Szolnok-Doboka-megye volt főispánjának, egyetemi tanárnak, a Tud. Akadémia tagjának, s jeles régész­nek, ki Ó-Buda határában Aquincum romjait is fölfedezte. Torma Zsófia a régészet avatott műve­lője, Erdély őskorának búvárlója, a dák és római uralom ottani nyomainak fürkészője. Czikkeit, tanulmányait külföldi lapok is szívesen közölték.

A jaáki templom. Az ország egyik leghíresebb műemléke, a benczés apátság nyolczszázóves jaáfei temploma restaurálás alá került. Az újjáépítést az ezredévi ünnepek alatt kezdték meg s már annyira előrehaladt a munka, hogy a napokban elhelyezhet­ték az építésről szóló okiratot a torony gombjában. Tudomás szerint ez a legrégibb románstilű mű­emlék, melyet a tizenkettedik század közepén épí­tettek. A tizenkét apostollal ékes remek kapujának a mását itt láttuk az ezredéves kiállítás történelmi csoportjában, a hol ez volt a román épület be­járója. A helyreállítás költségeire másfél százezer frtot szánt a kormány.

Régi püspökök sírköve. Hetyey Sámuel pécsi püspök megbízásából Gerecze Péter fővárosi tanár már napok óta kutat a pécsi püspökség régiségei között. Régi oltárok és fafaragások között meg­találta több pécsi püspöknek sírkövét. A legrégibb Bálint bíboros püspöké, a ki a fölirás szerint 1408-ban halt meg. Henrik és Georgus püspökök

5 4 2 . V A S Á R N A P I Ú J S Á G . 33. SZAM. 1899. 46. éYTOLyAJf,

sírkövei szintén a t izenötödik századból valók. A főpapok emlékei között van Hansfruch B e r t r a m gróf sírköve. A gróf, m i n t császári ezredes, Pé ter ­váradnál elesett a törökök ellen vivott csa tában. Nagybátyja Nesselrod püspök azonban Pécset t t emet te t t e el s igy került s irköve a pécsi várba. A régi emlékeket a püspöki m ú z e u m b a n helyezik el.

A B a l a t o n á t ú s z á s a . A budapes t i • m a g y a r uszó-egyesület» júl ius 31 én versenyt rendeze t t a Bala­ton á tuszására Ba la ton-Füred és Siófok közt. Hár ­m a n vállalkoztak : Gráfl Károly és Halmai Zoltán bajnokok, az egyesület t a g j a i ; továbbá Anderle Alajos, a bécsi műkedvelő uszóegyesület tagja. A versenyzők délelőtt 10 órakor indul tak el a balaton­füredi Stefánia-yacht-egyesület csónakházától . Az úszókat számos csónak és yach t követte , mig a balaton-füredi nyara lók e czélra herei t hajón kisér­ték az érdekes versenyt . Gráfl az egész verseny a la t t elől volt s elsőnek is érkezet t be, mel le t te erő­sen t a r to t t a magá t Ander le , míg Ha lma i 2000 mé te r u t á n föladta a versenyt . Gráfl 4 órakor ér te el a k i tűzöt t czélt, a siófoki mólót s a 17 ki lométernyi u t a t 6 óra 3 perez a la t t te t te meg, mig tavaly 1 órá­val h a m a r a b b . A nyer tes t Siófokon nagy közönség él jenezte.

A m a g y a r k i r á l y i á l l a m v a s u t a k vonalain rend­szeresí tet t pénztárkezelőnői ál lásokra régebbi folya­modások folytán a m á r előjegyzett, vizsgázott jelöl­tek száma oly nagy, hogy ezen állások aránylag csekély számánál fogva a beál lható szükséglet évekre fedezve van. Minthogy pedig ennek daczára, úgy a kereskedelemügyi magyar királyi minisz­té r iumhoz , m i n t az állami vasutak igazgatóságá­hoz folyamodások folyton nagy számmal érkeznek, a kereskedelemügyi magyar királyi min i sz t e r el­rendel te , h r g y mindaddig , míg a m á r előjegyzésben levő jelöltek elhelyezést n e m nyernek , a kezelőnői ál lásokra való további kiképzés beszüntet tessék s a beérkező folyamodványok m i n d e n érdemleges tár­gyalás nélkül a folyamodóknak egyszerűen vissza­adassanak ; ha pedig a m á r előjegyzett je löl tek el­helyezve lesznek, a további üresedések nyi lvános pályázat útján töl tessenek be. By körülmények közt b izonyára az illetők saját érdekében is áll, hogy az előre lá tható czéltalan kérvényezés költségétől és fáradságától maguka t megkíméljék.

HALÁLOZÁSOK. Hernád-vécse i és hajnácskői VÉCSEY SÁNDOB báró

cs. és kir. kamarás , valóságos belső t i tkos tanácsos, Zemplénmegye bizottsági tagja, júl ius 30-án 62 éves ko rában Bodrog-Szerdahelyen meghal t . Egy időben Zemplénmegyének főispánja volt. Ha lá lá t bátyja, Vécsey Alajos báró és ki ter jedt rokonság gyászolja. Az e lhunyt a közéletben kiváló szerepet já tszot t . 1873-ban Zemplénmegye főispánja lett, mely tisz­te t h á r o m évig tö l tö t te be, m í g n e m a m. kir. opera­ház he lye t tes - in tendánsává nevezték ki. 1894-ben József főherczeg főudvarmestere lett. H á r o m évvel ezelőt t a bodrog-szerdahelyi b i r tokára vonult vissza, hol jótékonyságával a nép szeretetét igen megnyer te . Temetése , kívánsága szerint egyszerűen, de nagy­számú rokonság és ismerősök je lenlétében tö r tén t . József főherczeg táv i ra tban fejezte ki részvétét .

SZÁRICS IMRE, festőművész meghal t jú l ius hó 31-én a l ipótmezei in tézetben, hová a tehetséges életkép-festőt e lborul t elmével vi t ték be. Szárics I m r e tanulmányai t Münchenben és a budapes t i festő mester iskolában végezte. Néhány évvel ezelőtt az üldözési mán ia tünete i muta tkoz tak raj ta s akkor v i t ték be az elmegyógyintézetbe. É lőha lo t t volt azóta s mos t végre a halál megvál to t ta szenvedései­től. Atyja, Szárics Ber ta lan zentai ügyész és kiter­jedt rokonság gyászolja.

SZILÁGYI BÉLA, régi honvéd, Pes tmegye nyugal­m a z o t t tisztviselője e lhuny t Budapes ten 64 éves korában. A ha tvanas évek egyik legjobb és vidám-kedélyü színésze volt , jeles tagja az akkori budai népsz ínháznak, majd később színigazgató, ki azon­b a n az izgalmas színpadi életet végre is hivatallal cserél te föl. s az iijabb színpadi nemzedék sem ismer te m á r . Szilágyi Béla színész családból szár­mazot t . Atyja a Nemzet i Sz ínház érdemes segédszi-nésze, az öreg korában e lhunyt Szilágyi Pá l volt , k inek gyermekei is a színpadon tűntek föl: leánya Bulyovszkyné Szilágyi LUla, egykor a Nemzet i Színház tagja, és fia, a mos t e lhunyt Szilágyi Béla .

E l h u n y t a k a közelebbi napokban : BADER LÉNÁRD főgimnáziumi t a n á r 4 3 éves korában , Sátoralja­ú jhe lyen . — HODOSSY IMRE földbirtokos és Hon t ­megye nyűg. fó'szolgabirája, Kó'kes-zi községben 63 éves korában . — DUBAY MIKLÓS dr., volt kórház i főorvos, a smetal loterapias művelője, 54 éves korá­ban Budapes ten . — KANYURSZKY JÓZSEF, Sárosmegye tisztviselője, régi honvéd, ki a szabadságharcz alat t lépet t a honvéd-zászló alá, a m é r t később bör tönbe zárták, és. besorozták, s a ki 1859-ben Garibaldi t áborában harczolt , majd pedig Miksa császárt kisérte Mexikóba, a h o n n a n 1868-ban kerül t haza , Eperjesre . — W I S Z T JÓZSEF nyűg. kir. törvényszéki tisztviselő 73 éves korában Kecskeméten. Az 1848— 1849. szabadságharezban, m i n t százados a 7 1 . hon ­védzászlóaljnál volt beosztva, a mely K o m á r o m n á l kapi tulál t . — MELLY JÓZSEF, a fővárosnak negyven éven keresztül volt tanácsjegyzője, 73 éves korá­ban. — DÖMÖTÖR GÉZA városi számtiszt , ta r ta lékos hadnagy 31 éves korában Kecskeméten. — DOBÓ ISTVÁN dunagőzhajó-társulat i ügynök G y o m á n (Bé­késmegye) 63 éves korában, s Váczon temet ték el .— KUKLA SÁNDOB, a moson i K ü h n e gépgyár t echn i ­kai osztályának alkalmazottja, 23 éves korában , ki fürdés közben a D u n a hu l l ámaiban lelte halá lá t . — LIPTÁK JÁNOS 56 éves korában Fe lkán . — Galan tha i GÁSPÁR E M I L földbirtokos Hármasfa lván .

Özvegy GALLINSZKY JÁNOSNÉ, születet t Teuch-m a n n Teréz, 88 éves korában , Szabadkán. — KORDIK CSÁNYI MELANIE, Csányi László negyven-kilenczes vé r tanú min isz te r dédunokahuga , 21 éves korában , Bicskén. — Özvegy NYIBEDY JÁNOSNÉ, születet t Jeszenszky Bozália, 74 éves korában , Keszthelyen. — KAMEBMAYER LÉNÁRDNÉ, születet t Dérczy Mária , élete 68-ik évében, Budapes ten . — D r . MESKÓ LÁSZLÓ képviselő neje, szül. Vidliczkay Anna , néha i Vidliczkay képviselő leánya, Nyíregy­házán . — BÁCKER SABOLTA, fővárosi t an í tónő , Stoosz-fürdőben. •—• PÁLFFY SABOLTA grófnő, erdó'di Pálffy Is tván gróf, főrendiházi tag, cs. és kir . ka­m a r á s nővére, 67 éves korában , Nagy-Idán. — KACZVINSZKY JÁNOSNÉ, születet t Ber tók Eszter , Kaczvinszky Jánosnak , a vidéki színigazgatók nesz­to rának özvegye, a Nemzet i Szinház nyugdíjas tagja, a Mátyásföldön. — NÉMETH ALADÁBNÉ, szül. Török Anna , 23-ik évében, , Pécset t . — VEYDE VILMOSNÉ, születet t L o h r e r Ágosta, nyugalmazot t pénzügyi tanácsos neje, Visegrádon, 69 esztendős korában . — KNUTZEN FBIGYESNÉ, születet t F u c h s Anna , 44 éves korában , Budapes ten . — Özvegy SZABÓ IGNÁCZNÉ, születet t F o d o r P a p Kata l in , 81 éves korában , Székesfejérvártt .

KÉPTALÁNY.

A «Vasárnapi Újság . 28-ik számában közölt kép­ta lány megfej tése : Az élet boldogsága a munka, melyet önként kötelességül elvállalunk.

Szerkesztői mondanivalók. Idealisták. Elbeszélés. A kis történet elég jól volna

ugyan megírva, de nagyon is terjengős, hosszadal­mas. A hosszadalmasságot, szószaporítást pedig ke­rülni kell, mert ez még a jobb dolgozatoknak is nagy hátrányára szolgál.

Temetőben. Szerző már talán harmadszor küldi be, a közölhetőség mértékét azonban ép úgy nem üti meg most, mint első izben, noha eddig beküldött versei közt a sikerültebbek közé tartozik.

Vádaskodás. Ne bántson az. Vigasztalás. Mind a három figyelemre méltó, noha olykor a szerző nem tudja gondolatait szabatosan kifejezni, logikusan fűzni,

Selyem-basztruha

•ar.verselésbflB pedig hibákat követ el. Legtyevésbbé1

szenved e hibákban az utolsó, melyet némi javítással a közölhetők közé sorozhatunk.

Künn hó hóra to rnyosulha t . Fényes a rany szén csillagok. Nem ismerünk Heinéra e fordításokban az eredeti hangja annyir ra hiányzik belőlök.

A Balaton mellől. Jó vers válhatott volna belőle de csak félig-meddig sikerűit. • Nem közölhetők továbbá : Ablakán. Emlékkönyvbe.

Álom.

SAKKJÁTÉK. 2126. számú feladvány. Hartlaub 0.-tól.

Világos indái s a harmadik lépésre matot mond.

A 2110. számú feladvány megfejtése Smutny J.-tól.

Vihigos. 1. Bf3—f7 2 . B f 7 - d 7 H. V m a t .

setét. K d 4 — c ö t . BZ.

(a) Világot. <

1. _ . 2 . F d 2 — c . 3 f-3 . H m a t .

K d 4 — e 5 (b) K e 5 — d 6

2. V h l — e 4 \ ... 3 . F d 2 — b * m a t .

F g 6 - f 7 : K c H — c 5 :

H e l y e s e n f e j t e t t é k m e g : Budapesten: K. J . é s F . H . — Andorf i 8 . — K o v á c s J . — Kecskeméten: B a l o g h D é n e s . — Lii>ótvártt: H o f f b a u e r A n t a l . — Agárdon: G á l i Mihá ly . —

Gyulán: N u s z b e k 8 . — A pesti sakk-kör.

Felelős szerkesztő: N a g y M i k l ó s . Szerkesztőségi iroda: Budapest, IV., Kaplony-ntcza 9,

1899. évi 2745. szám.

F a e l a d á s i h i r d e t m é n y . A földmivelésflgyi m. kir. minister ur ő nagyméltó-

ságanak f. évi 25196. számú intézménye alapján a dévai erdőgondnoksághoz tartozó roskányi erdőkben 1900—1909. években kihasználandó 188,483 holdas vágásterületeken álló, mintegy 28,535 m 8 tölgy haszonfának 27,543 m* tölgy, 37,485 m 8 cser, 389,681 m 8 bükk, 524 m* nyár tűzifának és 13,957 két fogatú szekér vegyes galyfának tövön való eladása iránt Déván az erdőgondnokságnál 1899. évi szeptember hó 18-án délelőtt 10 órakor írás­beli zárt ajánlatok tárgyalásával egybekötött nyilvános szóbeli árverés fog tartatni.

Kikiáltási á r : 342,355 forint, bánatpénz ezen faérték-nek tiz (10) százaléka, vagyis 34,236 forint.

Az árverési és szerződési feltételek a földmivelésügyi ministerium erdészeti főosztályánál, az alólirott erdő' hivatalnál, valamint a dévai erdőgondnokságnál a hiva­talos órák alatt megtekinthetők esetleg versenyezni kí­vánóknak az erdőhivatal által kívánságukhoz képest meg is küldetnek.

Szabálytalanul felszerelt, valamint elkésve, vagy táv­iratilag benyújtott ajánlatok és utóajánlatok nem fogad­tatnak el és az ajánlatok elfogadása felett a földmivelés­ügyi m. kir. minister ur ő nagyméltósága tetszése sze­rint határoz. 8311

n, 1899. évi júl ius hó 13-án. M . k i r . e r d ő h i v a t a l .

B u d a p e s t i T a k a r é k p é n z t á r é s O r s z á g o s Z á l o g k ö l c s ö n R é s z v é n y t á r s a s á g

Befizetett részvénytőke: 10.000,000 korona. K ö z p o n t i i r o d á j a é s v á l t ó ü z l e t e :

B u d a p e s t , V I . k e r t t l e t , A n d r á s s y - u t 5 . s z á m . Fi6k: I V . , K o r o n a h e r c z e g " - u t c z a 1 1 . s z á m . Zálogház flózoz : I V . , K á r o l y - k ö r n t 1 8 . , v n . , X i r á l y - u t o z a 5 7 . , V f f l , J ó z s e f - k ö r n t 2 . , I V . , Z s i b á x u s - n t c z a , a föpostéval szemben, Elfogad betéteket takarékbetéti konyreoakék és pénztárjegyek elle­nében 40/o-os k a m a t o z á s s a l , valamint folyószámlán (chekszám-

lán). — (A 100/o-os betétkamatadót az intézet fizeti.) K e g r b i z á s b ó l t e l j e s i t i m i n d e n f é l e é r t é k p a p í r o k v i t e l é t

é s e l a d á s á t a legelőnyösebb feltételek mellett 7 8 8 *

valamint fekete, fehér és szines Henneberg-selyem 45 krtól 14 írt 65 krig méterenként- BÚM, csíkos, koczkázott, mintázott és damaszt etb. (mintegy **0 kü­lönböző fajta és 2000 különböző szin ós árnyalatban stb).

Ruhák s bloosokra a gyárból! Privát fogyasztóknál ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ postabér-, vámmentesen és házhoz száflitw* 8 frt 65 krtól egész 42 frt 75 kriir Minták postafordultával.

^ " ^ * * •**"*• x & Magyar levelezés. — Svájczba kétszeres levélybélyeg ragasztandó.

egy télies öltözékhez való szövet — Tnssors és Shantnnes HENNEBERG 0. selyemgyárai, Züriebbei ö a ÍCML * • Wr. u d v a r i szá l l í tó ) .

CHOCOUT HÉDIÉI) •tsstr M,m m. K a p h a t ó m i n d e n f ű s z e r ­

e s c s e m e g e - k e r e s k e d é s b e n é s e z u k r á s z d á b a n . 7909

MAGYARHON ELSŐ, LEGNAGYOBB ES LEGJOBB HÍRNEVŰ ORAUZLETE. .;

JHapiHarorr

Képes árjegyzék bérmentve. Javitások pontosan eszközöltetnek. J § HB-B1.MMBSBSS—^^—•—•——eesBBSBBSB^BsBBSSBBBBBBBBSSBBBBBBBBSBSBSBBSBSSBBBBBBSBBSSBSBSssal

H A J F E S T Ő F É S Ű (Hoffer-féle szabadalom, Berlin S.6. 36.)

ő sz vagy v ö r ö s haj előkészület nélkül valódi s z ő k e , b a r n a vagy f e k e t e Bzinre való festésre. Teljesen ártalmatlan. Évekig használható 1 Darabja 2 frt. Ausztria-Ma­gyarország részére szal l i t jaVértes sas-gyógy­

szertára Lúgoson, Magyarország. 8155

KAYE közvetlen a tengeri hajóról szétküldve:

1 zsák 4 kgr. Bió kávé jó izü ..1 . . . . . . 4 .60 1 zsák 4 kgr. Portoriko kávé nagyszemü . . . 6 .60 1 ZBák 4 kgr. Kuba kávé nagyszemü . . . . . . 5 .75 1 zsák 4 kgr. Portoriko gyöngykávó nagyszemü 6 .12 1 zsák 4 kgr. kék Jáva gyöngy kávé . . . . . . 6 .80 elvámolva, bérmentve és csomagolva minden más

költség nélkül. 8191 Á r j e g y z é k e t és l á t k é p e s l eve lező lapo t i n g y e n

és b é r m e n t v e k ü l d

F R A T E L L I D E I S I N G E R , F i u m e , S c a f a l o » 1 4 .

A magyarországi kávésok bevásárlási forrása.

KERESKEDELMI AKADÉMIA Kolozsvárt

benüikással ÍOO tanuló részére. Ezen intézetet végzett ifjak jogosítottak a k a t o n a i

ö n k é n t e s s é g r e . A benlakás a kényesebb igényeket is kielégitő modern berendezésű, egészséges és tágas munka-és hálótermekkel, ebédlővel, koródával, fürdővel, olvaró , zene-, vivó- és játéktermekkel (összesen 68 terem), teke­pályával, 4488 Q m. tágas udvarral, a tornázatra teljes berendezéssel, vízvezeték és légszesvilágitással van ellátva. Az intézet közvetlen közelében van a városi sétaliget­nek. A t e l j e s e l l á t á s é r t 4 0 O í r t f i z e t e n d ő s a folyamodások augusztus 15-ig beadandók. — Az első osztályba négy középosztályt végzett ifjak vétetnek fel; a z é v i t a n d í j 6 0 f r t . - Az intézet 1878 óta áJU fenn; a múl t évben 263 növendéke volt.

Részletes programmot küld a z i g a z g a t ó s á g .

közkedveltségnek örvendenek k*köge», r e k e d t s é g , t o r o k * • l é l e e » é s i M é r ­v e k m ű k ö d é s i z a v a r a i n á l a k i t ű ­

n ő n e k b i z o n y u l t 7SÜ

EGGER-féleMELLÍASZTILLiK

1(1 doboz 60 kr. és 1 írt- PrAbadobos KIkr.) ^ Bérmentesítés » kr. - A ejomor rendeHsa működésénél radikális hattaocak bizonyulta* E G G E R s z ó d a p a s z t i U á i

(1 doboz 30 kr). Bérmentesítés » kr. Mindkét azer kapna** sttedtB gyógytárban. - FS- és zzétkUdéai raktár X « i r orazágon H t d o r g y ó g y z z . B n d a p e s r t , T 4 e z i - k o » n t 1 7 .

7805 A k i

EpilepsiábanttL ideges állapotokban) szenved, kérjen arról szóló füzeteket. Kívánatra ingyen és bér­mentve megküldi a Schwanen-

Apotheke, Frankfurt a. Iá.

GA3STZ ÉS TABSA VASÖNTÖDE ÉS QÉPGYÁB

RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG BUDAPESTEN. Ajánlanak mindennemű vas- , aczél- é s fémöntvényeket építke­zési és gépészeti czélokra, vizvezető csöveket, szivattyúkat, lecsapoló- é s öntöző-zsilipet, készülékeket a belvizek

leeresztésére. A helyi viszonyok szerint szerkesztet t

turbinákat, őrlőhengereket, kérengöntetn hengerekkel és malomberendezési csikkeket.

Zsil ipeket bármily nagyságban és bármily rendszer szerint. Alapcsö­veket, sárkészttlékeket, c s ő . é s kapuzsil ipekhez, czölöp-

verő gépeket, anyagszál l i tó kocsikat . Álló vagy fekvő gáz- és petróleum motorokat, egy vagy két hen­

gerrel és mindennemű zúzógépeket. Mecbwart-féle forgó góz- és petroleumekéket . Vi lágí táshoz vagy gépek hajtásához szükséges v i l lamosságot bármely távol-920 ságra elvezető dynamogépeket . 7779

Városi irodánk: Kossuth Lajos-utcza 18. szám.

T e c h n i c u n i 817* A l t e n b a r g S/A.

g é p é s z e t i , e l e k t r o ­t e c h n i k a i é s v e g y e

s z e t i t a n i n t é z e t . T a n m i i i e l y e J i .

Programmokat ingyen,

Créme Idea le a b5r szépség Ápolásához, mely az eddigi készítményeket mind tul-BzArny alj a tisztin E S i r a d é k t n e n -t « s e u Tan összeállítva, nappal ia

HÍkerrel használható. E g y t é g - e l y a r a 8 0 k r .

('reme Ideale szappan a legkedveltebb virágillatokat tar­talmazza a legtisztább Összetéte­

lekből készül. 1 db 35 kr, 1 doboz 8 db 1 frt,

Ideale-Hölgypor virágillatokból készítve, kedvencze

a hölgyvilágnak, bőrszépitőezer. Ezen H ö l g y p o r I d e a l e jól ta­pad a eggyakorlottabb szemek ia képtelenek a bőr poros voltát fel­

fedezni. Fgy dobó* drar 1 frt SÚ kr. Naponta postát szétküldés minden

irányban

SCHWARTZ iUatszertóra T e m e s v á r 8001

Hígyen, cosmet. Laboratórium.)

Budapesti Rőser tanintézet. A l a p í t t a t o t t 1853-ban. — Tanu lók aaáma l.%,024. 3 os / . íá ly i i A kereskedelmi akadémiákkal teljesen

felső kereskedelmi iskola. w e X u g é n » ^ ^ ^ 4 o s z t á l y ú p o l g á r i i s k o l a Bizonyítványai államén ényesek. N e v e l ő i n t e r n á t u s . Benlakó növendékek részére.

B e i r a t t a : a u g u s z t u s : t ( M 6 l s z e p t . 5 - é i g . Értesítést küld: R Ö S K l í J Á N O S igazgató-tulajdonos. 8298

B U D A P E S T , V I . k e r . , A r a d i - u t e z a 1 0 . s z á m .

Szépség ós egészség. korunk fónuulyája

az idegesség éa Tértel.Diég, melyből •aám-talan kór •aármaiik. Ez ellen padig legbiztoeabban hat a

vasas ehinabor 1 n v e s r 1 f r t 9 0 kx , 6 üv«fr

f r a n k o k ü l d v e 6 t r t .

Hherrjrel Tan kéizit»e ól min­den baaonneTn készítmények kúiítt a legtöbt Xiinaaljat ét

vasat tartalmaira kói í t t a

L -

Kinek van szepISje t Tagy bármi folt, n g y pattanáa a i arctan? Ai teljee bizton­sággal fordaihat annak elttin-teteae végett a v i l á g - h i r ü

Serail arczkenőcshöz, mely nem eaak eltávolít min­denféle bArtiaztátlanságot, ha­nem az a r c a b ő r t v a k í t ó f e ­h é r r é , t i a i t i v á é a ü d é v é t a n i . 1 T é r * 17 * r a 7 0 k r . A r c i p o r h o z z á 3 s z i n b e n 7 0 k r . P o s t á n f r a n k o k ü l d v e 1 f r t 5 k r . S z a p ­p a n h o n a 1 d r b 3 0 k r .

Kink mcmul l'arlslradha hogy rosaz gyomrukat klrepa-rálják ia njra Jól eméeewenek pedig ezt a ezéit otthon kénye­lemben, kévé. kSlteéggel elérik

P E P S I N - B O R haaználata által, mely aa ételt megemészteni eegitl én a gyom­rot rövid Időn tökéletesen helyreállítja a Congara Sag-rtida-btyr kltünö enyhe hatáan hashajtó és vértisztltó ezer. Sem krjmrűl Minden Ilynemű készítmény közt a legjobb. Az ezredéves országos kiállításon

jó hatásáért kitüntetve. 1 ü v e g - á r a 1 f r t 2 0 k r . 6 ü v e g ' f r a n k o k ü l d v e

6 f o r i n t .

R O Z S N Y A Y M Á T Y Á S gyógyszerész Kapható Budapesten

T ö r ö k J ó z s e f gjógvsa. araál és minden mi 8Í89

gr égy szertár ben.

legtisztább *>*-.,»» I

8017

Szigeti llattyn-crémel kor.201.1. Szigeti llattyn szappan SO íill T. Szigeti Hal tyu-mosdóviz 2 kor. A mai kor lefckitdnőbb bórápoló sxtrei. Siep.6, mftjfoU é* KI nrczbAr minden-nemi. tinztátlaQsnfrai feltétlen én biztos elmula-jztáftára. Eicyedali készitfijt fiz.-. B u s i t h V á r t o n n * g y ó g T S S t r t & r * BC.'Sxig-eten. — Főraktár Bud>petten: T ö r ö k JÓKS«f gyögyM. Király-utcza 12. 8801

SIEMENS és HALSKE Budapest, Vili. kerület, Kerepesi-ut 21. szám.

Rész i t :

villamos világítási és erőátviteli központi telepeket és berendezéseket v á r o s o k , b á n y á k , g y á r o s o k é s m a g á n o s o k r é s z é r e .

Elektroljtikns berendezéseket Villamos vasutakat. Bánya-vasutakat. Egyenárama-, forgó árama- és váltakozó árama generátorokat éa motorokat, vezetékanyagokat, kábeleket, ív­

es izzó-lámpákat.

T á r i r ó - és távbeszélő-készülékeket . — Mérő-készülékeket . Vasúti váltó-biztositó berendezéseket. Jelző-berendezéseket. Mérő-készülékeket.

Vezeték-berendezéseket központi telepekhez való bekapcsolásra.

Világító testeket. sms Vilájjitó testeket.

5 4 4 VASABNAP1 ÜJSAG. 32 . SZÁM, lüw. tg. ÉVgoumu

Legjobb és leghirneve^ebb pipere hölgypor i L a

• ^ » ** C H .

Különleges Rizspor BISMUTTAL VEGYÍTVE

.r . . C H . F A Y , ILLATSZERÉSZ, F A B I S — 9, rue de la Fa iz , 9 — PAKIS.

QfPPPPPPPPPPPPPPPPPP)

I •r

Kheipp maláta kávé.

^ayifmaTTuz. netf&i

Évek óta Ideg- «lv-

kitünő pótléknak bizonyult a babkávehoz. ós gyomorbajoknál, vérszegénységnél or­

vosilag ajánlva. — Legkedveltebb kávéital a családok •XBeaeiseaenea* százezreinél. xtxtíistnoxta&xr

I t&&C7tJrcJcJc7cJGJfJcJc7c}tJtJcJ<JcJÍJt7&

IBOLYA-CRÉME. Á r t a l m a t l a n a n y a g o k b ó l k é s z ü l t b i z t o s h a t á s ú c r é m e 2 f o k o z a t b a n k a p h a t ó . I . f o k o z a t . A bőr fehérítésére és üde tartása-a. I I . f o k o z a t . Szeplő, máj­foltok s a bőr mindennemű tisztátalansága ellen. Hasz­nálata kitűnő eredménynyel jár, a nélkül, hogy a bőrre és fogakra káros utókövetkezményei lennének. Kapható:

Bodoki Mihály m. • A r a n y k e r e s z t i g y ó g y s z e r t á r á b a n G y u l á n .

F ő r a k t á r B u d a p e s t e n : T ö r ö k J ó z s e f g y ó g y s z e r ­t á r á b a n , K i r á l y - u t c z a 1 2 .

E g y t é g e l y á r a 1 k o r o n a , h a t t é g e l y r e n d e l é s n é l b é r m e n t e s s z á l l í t

A modern vegyészet hatalmas hala­dása és az ebből származó szám­talan cosmetikns készítmények sem voltak képesek a 30 éven át bevált

l)r. Lengiel Frigyes-féle

Nyirfabalzsamot elnyomni, a legjobb bizonyíték te­hát, hogy itt egy valódi, a természet

által nyújtott szépitőszerről van szó. Ezen nyirfabalzsam egy sajátságos 30 évi gyakorlati vegyi eljárás alapján prae-paráltatik és csak azután jön forgalomba. Ezen folyadék hatása, hogy a b ő r f e l s ő h á m j a i t l a s s a n k i n t l e ­h á n t j a é s ez á l t a l a> a l s ó t i s z t í t o t t b ő r fiatal s z í n b e n é s u d e s ó g b e n j ö n n a p v i l á g r a , m e g s z ü n t e t m i n d e n n e m ű k i ü t é s t , s z e p l ó t , v ö r ö s f o l t o k a t é s a n y a f o l t o k a t , s i m í t j a a r á n c z o s b ő r t é s a h i m l ő -h e l y e k e t l a s s a n k i n t t e l j e s e n e l o s z l a t j a é s ata a r c z b ő r n e k ü d e é s e g é s z s é g e s s z i n t k ö l c s ö n ö s .

Egy korsó ára használati utasítással együtt 1 frt 50 kr. A nyirfabalzsam hatásának támogatására Dr. Lengiel

_ Frigyes-féle 8209

g^TBenzoe s z a p p a n ~ ^ Q ajánlatos. Egy darab ára 5 0 és 3 5 kr. Baktáron minden jobb gyógytárban. Főraktár Magyarország részére T ö r ö k

J ó a s e f gyógyszerésznél Budapest, Király-nteza 12.

35 ér óta udvari i s tá l lókban, * nagyobb katonai és no l -fTári i s tá l lókban használatban, nagyobb fáradoz i s e l ő t t i és utáni erősbuitesro, ráiuratódzasnál, az i d e g e k m e ­r e v s é g é n é l s tb . A lovakat as idomitásná l k ivá ló t e v é ­kenységre képes i t i . Valódi csak a fenti védjegygyel, kapható Ausztria-Magyarország össxes gyógyszertáraiban és drogueriáiban. Főraktár Magyarország részére: Török József gyógyszertára Buda­

pesten, Király-utcza 12. szám. 8170

TlfkuL éUlls l Y m / i U l i román kir. udvari száUitó, kerület i g r ó g y s s e r é s z n é l Xornenbuzg, B é c s m e l l e t t

Vérszegények és l ábbadozók v a s s a l

i g y a n a k Vi liter ára

, frt 20 kr. . Vi liter ára

s^»^»^»s_j^»_j^»_j^»B*****************B*ir 2 frt 20 kr. K é s z í t ő S e r r a v a l l o g y ó g y s z e r é s z T r i e s z t b e n . P o m p á s Isti , a miért a gyermekek is igen szívesen iszszák. Sokszor kitüntették, Minden gyógyszertárban kapni. ""'' 801*

Palais hajifjitó használatával a megőszült haj eredeti színét nyeri vissza. A fejbőrt nem festi, a ruha­neműn foltot nem hagy, többi előnye, hogy a hajtüszöket erősbiti és hogy teljesen ár­talmatlan. Egy üveg ára 1 frt. Főraktár Budapesten: P e t r i O t t ó g y ó g y s z e r t á r á b a n , I . , A t t i l a - k ö r ű t 4 7 . Kap­ható : V á o z i - k ö r u t 6 6 . s s . , N á d o r - n t o s a 3 . és K i r á l y -n t e s a 3 6 . s z á m alatti gyógy­

szertárakban is. 8190

Saját ké sz í tményü 7920 Köté'áruk. zsinegek, zsákok, ponyvák. Torna­eszközök f u g g á g y a k és m i n d e n n e m ű h á l ó k i p a r t e l e p e , Val. angol F o o t - B a l l és L a w n

T e n n i s játék gyári raktára

S E F F E B A N T A L B u d a p e s t I V . , ( K á r o l y i a k ­

t a n y a ) K á r o l y - u t c z a 1 2 .

#SF" Vidékre árjegyzék szerint.

BÁNHEGYI C. J. B U D A P E S T ,

I V . k e r ü l e t , K o s t é l y - u t c z a 13 . s z á m . Nagy választék m i n d e n n e m ű

horgony halászati szerekből. Ú g y m i n t horgok, horgok felkötve, legyek és rovarok, horgászati készletek, úsztatok, vízhatlan se lyem és kenderzsinórok, zsinórkerekek halászbotokhoz, forgók

és halászbotok.

Vidéki megrendelések pontosan eszközöl­tetnek. 8292

Eladás nagyban és kicsinyben.

o 00

TESSÉK! EGY PRÓBA MEGTESZI A

BIZTOS HATÁST

IBO'IÍ'O*1"' ^ l " nem. z s í r o s ^^Sinon sl=H w8napalaltifjirja és szépih'azarczol" ára 2 és 3 H kapható

SCHNEIOERIGMOTÉSM J Í E 5 I C 2 Á N (DÉLMAGVARORSZÁG).

8308

A nöiszépség emelésére, tökéletesítésére és fentar-tására legkitűnőbb, teljesen ártalmat­lan, vegytiszta és zsírmentes készít­

mény a 8296

Margit Créme Rövid ido alatt szüntet szeplót, máj­foltot, pattanást, bőratkát (mitesser) éa minden más börbajt. Kisimítja a ránczokat éa himlÓhelyeket. még ko­ros egyéneidnek is üde bájos arczgzint kölcsönöz, ára 50 kr., nagy 1 forint. Marg i t hölgrypor 60 kr, 3 színben. Marg i t szappan 36 kr. Margit

J fogfpóp (Zahnpasta) 50 kr.

Készítő FÖLDES gyógyszertára, Aradon Deák Ferenoz-utoza 11 . ss .

F ő r a k t á r : T ö r ö k J ó z s e f g y ó g y s z e r t á r a , Bnd»-dapesten, Király-utcza 12.

ttr Párisi hajápolási szerek! «Fiola.. hajfiatalitö-tej.Te

kiS %££? 1 ü v e g á r a 1 k o r o n a .

«Viftlft» liaí«7PS7 A ,h a i a t 'egtevésbbé sem «llUld» IUl|.\ÍIV. szárítja ki, miért is ennek alkalmazásánál a haj törékenységről nem kell

tartani. 1 ü v e g á r a 1 b o r o n a .

«Viola»Tanno-ehiDÍn-pomádé. iL^i i ^ : gáló kitűnő hatású gyógykenöcs.

1 t é g e l y n e k á r a 1 k o r o n a , ^ ^ ^ ^ ^ ^ «VÍ0la» autiSZCptiknS fOgpOr. Egy doboz ára 60 fillér 8215

«Viola* antiszeptikus fogviz. Egy őyeg á» eo mit. - Kaphat* GEML-fé l e gyógyszertárban £££.

lemesvár, Belváros, Losoncsy - tér.

M A R M A T I A Mag-yarország- é s Ausztr ia t e r ü l e t é r e kizárólag-osan

szabadalmazott 8300

házigomba-irtó és fa-conserváló szer. Évek hosszú során át kiprób.ílt kitüno szer mindennemű épület-gomba gyökeres és biztos kiirtására s faanyagoknak, különösen padlók és nazfedeleknek korhadás elleni conserválására. Egy kilogramm „Marmatla" 10—Hm2 terület bevonására elegendő. Így kilo 60 kr. 4 kgrammot tartalmazó postaláda csomagolás- és n a S z n * ' a t l utasítással 2 frt. - 50 kgrmon felüli mennyiségben zsákokba csomagolva mélermázsánként 4 0 frt. (* kgrmnál ke­vesebb nem küldetik ) Egész épüle tek gombamentes í t é sé t * ""tft^Sf ?*?!?,,™erl l l t 1 G é v i Jó tá l lássa l eszközöljük. A „MAKMATIA utánvétel, vagy a pénz előleges beküldése

mellett egyedül kapható és megrendelhető

K á v a y J á n o s és T á r s a i n á l Máramaros-Bzlgeten . Prospectus ingyen és bérmentve.

Patyi Testvérek Butor-áruháza. Budapest, kerepesi-út 9 a., földszint és I. emelet, Pannónia szálló mellett.

Nagy választék, kizárólag szilárd hazai gyártmányú asztalos és saját készitményü kár­pitozott bútorokból, minden versenyt és hirdetett árukat felülmúló olcsó árakon. Teljes lakásberendezések, nyaraló, fürdő- és szálloda-bútorzatok 2 évi jótállás és felelősség

mellett szállíttatnak. Tévedés elkerülése végett ezégünkre és czimünkre figyelni kérjük. Díszes butor-album

1 frt beküldése mellett bérmentve küldetik meg. 8214

K FrankUn-Társrüat » y . m d & j a (Budapesten, IV. , E g y e W . t c z a 4.)

33. SZÁM. 1899. BUDAPEST, AUGUSZTUS 13. 46. ÉVFOLYAM Előfizetési feltételek: VASÁBNAPI ÜJSÁG és / egész évre 1 2 (rt

POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt \ félévre — 6 Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG | egész évre 8 frt ( félévre 4 •

Cinpán > POLITIKAI ÚJDONSÁGOK i f,4" é V " *" „ \ félévre — 2 . 5 0

Külföldi előfizetésekbe* a poetailag meghatározott viteldij is csatolandó.

SCHUSTER KONSTANTIN.

M' 1817—1899.

"INDEN külső fény és pompa mellőzésével, de belső igaz gyászszal temették el a múlt hó 26-án Schuster Konstantint, az ősrégi,

még Szent István alapította váczi egyházmegye püspökét. Schuster Konstantin püspök különö­sen nagyszámú jótékony adakozásaival tette ne­vét emlékezetessé. Önmagától megtagadta a mindennapi kényelem kívánalmait is. Takarékos volt önmagára szinte a fukarságig, hogy ada­kozó lehessen a közczélokra. Templomok épí­tése, papjai helyzetének javítása által egyháza virágzását mozdította elő; iskolák építése s dús ellátása által a főpásztori gondjaira bizott népet akarta a mívelődés eszközeivel fölemelni; az emberi szenvedéseket, a nyomort pedig kórház és szegényekháza alapításával eny­hítette. Egy millió 368,600 forintra megy azon összeg, a melyet e czé-lokra költött, áldozott életében. Ezenkívül kifizette elődjének száz­ezer forintot meghaladó adósságait s ellátta a püspökséggel járó ter­hes kötelezettségeket, a szeminá­riumot, aulát és egyebeket, úgy, hogy szinte megfoghatatlan, mi-képen fordíthatott még ezeken kí­vül is oly nagy összegeket jóté­kony czélokra.

Csöndben, zajtalanul munkált a közjóra, nem várva dicsőítést azért, a mit tett. A közélet, a politika harczaiban soha sem keresett zajos szerepet. Kötelességét teljesítette ott is meggyőződése szerint, de nem lépett a harczosok sorába.

Bármily szerény volt is egyéni­sége, bármily keveset adott is a külsőségekre, azért mégis megta­lálta őt az igazi érdemek méltó ju­talma : a jobbak elismerése. A ki­rályi kegy, a melyben több ízben, megtisztelő formákban részesült, megerősítette a tőle választott út helyes voltának öntudatában.

Schuster Konstantin 1817-ben, július 31-ikén született a nyitra-megyei Szakolczán. 1840-ben szen­telték pappá. Kezdetben a piaris­ták rendjének volt tagja s e minő­ségben több évig tanárkodott e

tanító-rend középiskoláiban. Majd nevelői ál­lást vállalt a gróf Pálffy családnál. Nevelői tisztét befejezve, világi pappá lett és a kalo­csai érseki egyházmegyébe vétette föl magát Kunszt József érseksége alatt. Káplán, plébá­nos, majd szentszéki jegyző lett, utóbb főpász-tora érseki titkárul s egyházmegyei könyvtár­noki minőségben vette maga mellé. E tisztében ismerkedett meg gyakorlatilag az egyházi köz­igazgatás feladataival és módszereivel, melyek­ben nagy jártasságot és szakértelmet szerzett. 1865-ben, 48 éves korában a király az érsek fölterjesztésére székesegyházi kanonokká ne­vezte ki. Ez állásában az egyházmegyei tan­felügyelet feladata jutott neki s hogy feladatá­nak mily lelkiismeretességgel felelt meg, kilát­szik abból, hogy ő volt az első kanonok-tanfel­ügyelő, a ki a nagy kiterjedésű egyházmegye

Goszleth fényképe irtán SCHÜSTER KONSTANTIN.

összes iskoláit sorra látogatta, állapotaikat tanulmányozta s kimerítő jelentésben foglalta össze tapasztalatait, gondot fordítva a bajok orvoslása módjainak földerítésére. A mily elis­meréssel és bizalommal tüntette ki őt ez érde­meiért Kunszt érsek, ugyanolyanban részesí­tette utódja, a nagynevű Haynald Lajos is. Ennek jele az is, hogy őt bízta meg az érseki jószágok igazgatásával, a miben alkalma nyílt tanujeleit adni annak, a minek egész életé­ben nagy mestere volt: a takarékos gazdálko­dásnak, a vagyoni ügyek gondos kezelésének.

Működése figyelmet keltett legfelső körökben is és 1877-ben kassai püspökké nevezte ki a király. E díszes állásában egyaránt nagy érde­meket szerzett a kassai egyházmegye belső vallásos életének és a tanügynek előmozdítása, valamint az egyházi közigazgatás terén. Egyéb

érdemein kívül híressé lett taka­rékosságának, kitűnő gazdálkodá­sának is része van benne, hogy 1886-ban váczi püspökké nevez­ték ki. Egyházmegyéjének anyagi ügyei ugyanis elődjének határo­kat nem ismerő bőkezűsége miatt össze voltak bonyolódva s neki jutott a feladat, hogy azokat rendbe hozza. Ez a feladat rövid idő alatt sikerült is neki s ő csakhamar megkezdhette alkotásainak sorát. Hogy közczélokra, annál többet költhessen, a lehető legszűkebbre szabta püspöki udvartartásának költségeit. Háztartása a képzelhető legszerényebb volt s egyházme­gyéje legszegényesebb javadalma-zású plébánosa is többet költött saját személyére, mint ő.

Csak a legfőbbeket soroljuk föl adományaiból. A kassai székes­egyház restaurálására 44,000 irtot, a kassai egyházmegyei alsó pap­ság helyzetének javítására 40,000 forintot, az eperjesi felsőbb leány­nevelő-intézetre 200,000 forintot áldozott még mint kassai püspök. Mint váczi püspök sok új templo­mot építtetett és több régit meg­újíttatott. 140,000 forintot adott Kecskeméten, Félegyházán és Hód­mezővásárhelyen állítandó leány­nevelő-intézetekre. A váczi katho-likus főgimnáziumot 46,000 forint