10
 Vadnay Emma: „AMINT FÖNT, ÚGY ALANT” Előadás a Magyar Teoz ófiai Társulat 1949. október 2-án tartott 42-ik éi rendes k!zgy"lésé n. #z okk ult iz$us b!l %seleti részé nek egy ik sa& átossá ga és egy 'ttal egy ik leg on zób b tula&donsága( )og y a il ágot rendezett egé szn ek $u tat &a be. #z e$ber ek nag y&á ból két %so*ortra oszlanak. #z egyik egyáltalában ne$ t!*reng a ilág $iné$"ségén( ne$ igénye( )ogy a dolgok és t!rténések értel$ét és !sszef+ggé seit $eglássa. # $ás ik %so*ort *edig ennél )aladottabb( de &óal kényel$etlenebb álla*otban an. T!*reng ugyanis( és az ered$ény az( )ogy a ilág dolgai ért)etetlenek( !sszef+ggéstelenek( és az egész ilág ne$ $ás( $int a életlenek áttekint)etetlen káosza. Ebben a káoszban )ányódik-etődik az e$ber( is$eretlen erők &átékszereként. ,o**ant keesen annak a ne$ okkultisták k!z!tt( akik a ilágban $eg tud&ák látni a rendet( a t!rényszer"séget. Ezek rendesen ala$ely tudo$ányág $"elői. # %sillagászoknak előbb-utóbb rá kell &!nni+k( a$int tudo$ányukba bele$er+lnek( )ogy a $ak rokoz $os zban a leg% sodásabb rend uralk odik( a$el ytől %sak t!ré nysz er" elté rése k le)etségese k. # egy ész f!lfedezi a rendet az anyagok birodal$ában( a biológus a szeres élet  birodal$ában ( az oros $eg%sodál&a az e$beri test t!kéletes %élszer"ségét. e az a fur%sa( )ogy $indegyik %sak a sa&át ter+letén is$eri f!l és el a rendet( és arra a&$i keesen gondolnak( )ogy $ásutt( a $ég kikutatlan és eszk!z!kkel $ér)etetlen ter+leteken is ro**ant alós z n "en ugy ana z a ter szer"ség és ren d ura lkodik( $int $i ndazokon a ter +le tek en( a$elyeket a tudo$ány $ár legalábbis részben f!ltárt. #rra *edig é**enséggel ne$ gondolnak( )ogy azok a részek-rendek egyetlen nagy rendnek( egyetlen óriási( rendezett egésznek a részletei %su*án. Ezt a )ézago t *ót ol&a az okk ult tud o$ány. # sok rés z-r end et( !ss ze fog&a( kiegész ti( kib ő ti és f!l é* ti bel őle a rendezett il áge gy ete $et ( a ren dezett $a krokoz$oszt és a rendezett $ikrokoz$oszt egyaránt( ne$ utolsó sorban *edig azt( a$i $inket $égis%sak legk!zeleb bről érdekel( az e$bernek és tere$t$énytársainak rendezett( t!rényszer" ilágát. Enn ek az okk ult ilágrend nek az az érd ekessé ge ( )og y a nna k biz ony os ala *e t ő t!r én ye i( a$ely ek a il ág egy ete$ $in den *on t&á n ér ény ese k( ső t g fiz ikain t'l i( lát)atatlan részeiben is. /lyen t!rény *éldául a kar$a t!rénye( a )atás-issza)atás( a$elyet $indnyá&an &ól is$er+nk. /lyen a *eriodi%itás t!rénye( a$ely szerint a fe&lődés s*irálisan )alad f!lfelé( bizonyos &elenségek te)át $egis$étlődnek( de $indig egy ala$iel $agasabb foko n. Enne k )o zz ánk k! ze ll ó ldá& a az '& rasz+letés. Ma azon ba n eg y )a r$ad ik ala*t!rényről szeretnék $ege$lékezni( a$elyet az előadáso$ %$ében is &elzett $isztikus- okkult $ondás foglal $agába0 #$int fent( 'gy alant. ,!iden azt &elenti ez( )ogy egyrészt a $akrokoz$osz rend&e ugyanaz( $int a $ikrokoz$oszé 3 az ato$ szerkezete a na*rendszer szerkezetéel azonos( $ásrészt *edig( )ogy a ilág ala%sonyabb sk&ain létező és égbe$enő dolgok a ilág $agasabb sk&ain létező és égbe$enő dolgoknak t+k!rké*ei( $ásolatai( t!bbé-keésbé s"r"s!d!tt( anyagiasult( te)át elfátyolozott és ne)ezen f!lis$er)ető for$ában. # $a kro koz $os z és a $ik rok oz$ osz !ssze f+g gés eit kell b z no$ al akire( ak i a tudo$ányokban nála$ sokkal( de sokkal &ártasabb. Ma inkább arra szeretnék szortkozni( $iké**en f+ggnek !ssze a belső ilágok a k+lső ilágokkal. iinduló*ontul szolgál&on az az ala*ető okozati !sszef+ggés( )ogy a szelle$ $indig $egelőzi az anyagot( a $agasabb( szelle$i skokon aló $egnyilánulás az ala%sonyabb( anyagi skokon aló $egnyilánulásokat. Ez olt a tere$tés sorrend&e is. /sten elősz!r ne$ a legala%sonyabbat( a fizikai ilágot tere$tette $eg( )ane$ elősz!r létre)ozta a leg$agasabb 1

30_Amint_fent_ugy_alant

Embed Size (px)

Citation preview

Vadnay Emma:

Vadnay Emma:

AMINT FNT, GY ALANT

Elads a Magyar Teozfiai Trsulat 1949. oktber 2-n tartott 42-ik vi rendes kzgylsn.

Az okkultizmus blcseleti rsznek egyik sajtossga s egyttal egyik legvonzbb tulajdonsga, hogy a vilgot rendezett egsznek mutatja be. Az emberek nagyjbl kt csoportra oszlanak. Az egyik egyltalban nem tpreng a vilg minmsgn, nem ignye, hogy a dolgok s trtnsek rtelmt s sszefggseit meglssa. A msik csoport pedig ennl haladottabb, de jval knyelmetlenebb llapotban van. Tpreng ugyanis, s az eredmny az, hogy a vilg dolgai rthetetlenek, sszefggstelenek, s az egsz vilg nem ms, mint a vletlenek ttekinthetetlen kosza. Ebben a koszban hnydik-vetdik az ember, ismeretlen erk jtkszereknt. Roppant kevesen vannak a nem okkultistk kztt, akik a vilgban meg tudjk ltni a rendet, a trvnyszersget. Ezek rendesen valamely tudomnyg mveli. A csillagszoknak elbb-utbb r kell jnnik, amint tudomnyukba belemerlnek, hogy a makrokozmoszban a legcsodsabb rend uralkodik, amelytl csak trvnyszer eltrsek lehetsgesek. A vegysz flfedezi a rendet az anyagok birodalmban, a biolgus a szerves let birodalmban, az orvos megcsodlja az emberi test tkletes clszersgt. De az a furcsa, hogy mindegyik csak a sajt terletn ismeri fl s el a rendet, s arra vajmi kevesen gondolnak, hogy msutt, a mg kikutatlan s eszkzkkel mrhetetlen terleteken is roppant valsznen ugyanaz a tervszersg s rend uralkodik, mint mindazokon a terleteken, amelyeket a tudomny mr legalbbis rszben fltrt. Arra pedig ppensggel nem gondolnak, hogy azok a rszek-rendek egyetlen nagy rendnek, egyetlen risi, rendezett egsznek a rszletei csupn.

Ezt a hzagot ptolja az okkult tudomny. A sok rsz-rendet, sszefogja, kiegszti, kibvti s flpti belle a rendezett vilgegyetemet, a rendezett makrokozmoszt s a rendezett mikrokozmoszt egyarnt, nem utols sorban pedig azt, ami minket mgiscsak legkzelebbrl rdekel, az embernek s teremtmnytrsainak rendezett, trvnyszer vilgt.

Ennek az okkult vilgrendnek az az rdekessge, hogy vannak bizonyos alapvet trvnyei, amelyek a vilgegyetem minden pontjn rvnyesek, st mg fizikain tli, lthatatlan rszeiben is. Ilyen trvny pldul a karma trvnye, a hats-visszahats, amelyet mindnyjan jl ismernk. Ilyen a periodicits trvnye, amely szerint a fejlds spirlisan halad flfel, bizonyos jelensgek teht megismtldnek, de mindig egy valamivel magasabb fokon. Ennek hozznk kzelll pldja az jraszlets. Ma azonban egy harmadik alaptrvnyrl szeretnk megemlkezni, amelyet az eladsom cmben is jelzett misztikus-okkult monds foglal magba: Amint fent, gy alant. Rviden azt jelenti ez, hogy egyrszt a makrokozmosz rendje ugyanaz, mint a mikrokozmosz az atom szerkezete a naprendszer szerkezetvel azonos, msrszt pedig, hogy a vilg alacsonyabb skjain ltez s vgbemen dolgok a vilg magasabb skjain ltez s vgbemen dolgoknak tkrkpei, msolatai, tbb-kevsb srsdtt, anyagiasult, teht elftyolozott s nehezen flismerhet formban.

A makrokozmosz s a mikrokozmosz sszefggseit r kell bznom valakire, aki a tudomnyokban nlam sokkal, de sokkal jrtasabb. Ma inkbb arra szeretnk szortkozni, mikppen fggnek ssze a bels vilgok a kls vilgokkal.Kiindulpontul szolgljon az az alapvet okozati sszefggs, hogy a szellem mindig megelzi az anyagot, a magasabb, szellemi skokon val megnyilvnuls az alacsonyabb, anyagi skokon val megnyilvnulsokat. Ez volt a teremts sorrendje is. Isten elszr nem a legalacsonyabbat, a fizikai vilgot teremtette meg, hanem elszr ltrehozta a legmagasabb szellemi skokat; elszr ltrejttek a mondok, az isteni szikrk, a hozzjuk tartozand formk, testek pedig csak ksbb keletkeztek. Kezdhetnm ott is, hogy kezdetben vala az Ige, a Logosz, a szellem, st mg a Logosz eltt az Abszoltum, a legtisztbb szellem, s csak aztn lltak el az anyagi vilgok.

Itt j lesz megjegyezni, hogy a Logoszhoz kpest a legmagasabb szellemi sk is anyagi mr, vagyis, hogy szellemi s anyagi viszonylagos fogalmak. Mi innen a fldrl hajlandk vagyunk mr az asztrlis vilgot is szelleminek tekinteni, nem is szlva a mentlisrl; asztrlis testben l embertrsainkat mr a szellem kifejezssel tiszteljk meg, amit ktsgtelenl jogosan jr is nekik, de ugyanilyen joggal tarthatnnk s kellene is, hogy tartsuk nmagunkat itt a fizikai testben is szellemeknek, hiszen mindnyjan elssorban szellemi lnyek vagyunk. "Szellemi skokon vagy vilgokon az okkult irodalomban ltalban a ngy fels skot rtik, odaszmtva nha a fels mentlis skot is.

A dolgok teht a magasabb vilgokban gykereznek, ott alakulnak ki, mieltt az alacsonyabbakban lecsapdnnak. Ennek az iskolapldibl szeretnk kiindulni. A mrnk, mieltt egy hzat, utat vagy hidat pt, elbb gondolatban pti meg, kiterveli, elkpzeli, s csak aztn veti paprra, s csak ezutn valstja meg az anyagban. Ms pldja: minden cselekvst megelz a szndk, a gondolat. Nincs olyan cselekvs, ha mgoly vratlannak s akaratlannak ltszik is, amit ne elszr a mentlis skon alakult volna ki esetleg mg elz letnkben. Vizsglja majd meg mindenki ezt a ttelt nmagban s megltja, hogy helyes. Aki pedig helyesnek ismeri meg, j, ha mindjrt levonja gyakorlati kvetkezmnyeit is: azt, hogy amilyenek gondolataink s, hozztehetjk, rzelmeink, olyanok lesznek cselekedeteink s magatartsunk a vilgban, vagyis vgs elemzsben gondolatainkkal teremthetjk karmnkat s gondolatainkkal alkotjuk formljuk jellemnket is. A gondolat magasabb rend a cselekedetnl, a gondolat, mg ha a konkrt mentlis skrl szrmazik is, mr az ember viszonylagosan szellemi termszethez tartozik.

A tett teht a gondolat tkrkpe; de minek a tkrkpe a gondolat, amit mg csak viszonylagosan szelleminek mondottam? s minek a tkrkpe az rzelem, az akarat, az embernek ez a kt msik alapvet megnyilvnulsa? s minek a tkrkpe maga az ember, gy, ahogy van, sszes megnyilvnulsval egytt?

Az okkult trvnyt, hogy "amint fnt, gy alant", semmi sem illusztrlja jobban, mint ppen az ember.

Hogyan is van csak "fnt", a legmagasabb rendnl, az istensgnl? Mindenki tudja, hogy a megnyilvnult istensg, a Logosz, hrmas; hromfle arculatot mutat, amint megnyilvnul; ez a hromfle arculat isteni arnyokban oly risi, hogy nem csoda, ha a vallsok hrom klnbz szemlyisgnek brzoljk. A Szenthromsg egysgnek megrtsnl jn segtsgnkre az "amint fnt, gy alant" elve, mert fenntartssal br meg is fordthat, s ha tudjuk, hogy a lenti dolgok a fentiek tkrkpei, a lentiekbl is szabad nha a fentiekre kvetkeztetnnk. Az ember is egysg, mgis oly sok arculata van. Egsz ms ember vagyok, amikor ezt az eladst rom, vagy rajta gondolkozom, mg arcom kifejezse is ms. Egsz ms ember vagyok, amikor rlk valaminek, nevetek vagy mosolygok; egsz ms ember vagyok, amikor ppen szeretetemet hagyom megnyilvnulni, mint amikor haragszom; aki csal az egyik megnyilvnulsban ltott, tn rm sem ismerne, ha a msikban megpillantana. s mgis, minden lelkillapotban s helyzetben n magam vagyok. Ugyangy egy az Isten a Szenthromsg sokfle megnyilvnulsban is. Sajt lnynk egysgnek tudata segt teht a Legmagasabb Lny egysgnek megrtsben; az Isten hromsga viszont megmagyarzza sajt termszetnk hrmassgt.

A Szenthromsg hrom f megnyilvnulst klnflekppen szoktk jellni. n azt hasznlom, amelyik szmunkra a legtbbet vilgt meg. Az Atya Isten mint akarat, a Fi Isten mint szeretet-blcsessg, a Szentllek pedig Isten mint teremt rtelem, gondolat. Az emberben lv Isten pedig, amelyet mondnak neveznk, ennek a hromsgnak msa. Hromsg ennlfogva nmaga is, az Atma, Buddhi, Manasz hromsga. Ez a hrom sz megint csak funkcikat jell, vagyis ugyanolyan alapvet tulajdonsgokat, kpessgeket, mint amilyen az rzelem, az akarat; de ez a hrom kpessg rszben egsz kezdetlegesen, rszben pedig mg egyltaln nincs kifejldve a fizikai vilgban, fizikai testben mg nem nyilvnul meg kzvetlenl, ezrt nincs is r megfelel kifejezsnk. Manasz, latinul "'mens", mr rszben kifejlett: az elvont gondolkods a Manasz mkdse. Nyilvnval, hogy Manasz, a magasabb rtelem, a Szentllek vetlete a mondban, az istensg harmadik szemly, teozfiai nyelven a III. Logosz, amely teremt isteni rtelem. A Buddhi-princpiumot intuci, szintetizl kpessg, egysg-megrzs formjban arnylag hamarosan ki kell fejlesztennk. Ez a II. Logoszhoz, a Fiistensghez tartozik, a blcsessg-szeretet aspektushoz, lvn a szeretet a nagy sszetart ernek, a II. Logosz erejnek megnyilvnulsa. Atma vgl az Atynak, az I. Logosznak, Istennek, mint akaratnak kpviselje a mondban.

A mond a benne tkrzd isteni tulajdonsgokat megint lejjebb sugrozza, bel az emberi szemlyisgbe. Az alacsonyabb ez esetben valdi tkrkpe a magasabbnak. Kpzeljnk el egy nyugodt ttkrt, amelyben ott ring a krnyez tj kpe. A tparti fk kpe mintegy kzvetlenl a vz felszne alatt van, a hegyek magas cscsai pedig mintha messze s mlyen a vz szne alatt volnnak. A legmagasabb tkrkpe ltszik legmlyebben. Ugyangy tkrzdik Atman, az emberi szellem legmagasabb cscsa a fizikai vilgban vgbemen cselekedetekben; Buddhi, az asztrlis vilgban lefoly rzelmi letben, Manasz pedig, az elvont gondolkods, az alsbb manaszban, a konkrt gondolkodsban. A ttkr pedig, ami a kpet megfordtja, az eg. A mond befogadta a Szenthromsgot, az eg pedig levetti az alsbb vilgokba. Ez az rtelme a bibliai mondsnak, hogy Isten az embert a maga kpre s hasonlatossgra teremtette. Bennnk megvan minden, ami Istenben megvan, Isten gyermekei vagyunk, s Isten lelke lakozik mibennnk. s ltnk egyetlen clja, hogy itt alant minl tkletesebben. megmutatkozzk isteni mivoltunk. Ez a cl nem cseklyebb faladatot r renk, mint azt, hogy rtelmi rzelmi-akarati termszetnket sszhangba hozzuk az isteni Hrmassggal, amelynek tkrkpe.

Nehz volna meghatrozni, hogy mit jelent az isteni akarat, az akarat isteni viszonylatban s mretekben. Mg emberi fokon is kevs bizonyosat tudunk az akarat mibenltrl. Ezt a keveset Dr. Besant fogalmazta meg szmunkra. Szerinte az akarat az n kifel rad energija, amelyet azonban nem a kld trgyak vltanak ki ez esetben ugyanis nem volna akarat tbb, vgy volna csupn hanem bent az nben, a szellemben indul el s a szellem sajtos cljainak megvalstsra irnyul. Taln ilyen az Isten akarata is. Akarta, hogy vilg legyen, s vilg lett. Akarata tartja fenn a vilgot s viszi kijellt clja fel. Ami akaratunk rsze az vnek, ennl fogva csak egyetlen trekvse lehet: hogy sszhangba kerljn a legfbb Akarattal. Akaratunknak az isteni akaratot kell frksznie, s ahol csak flismerte, hozz alkalmazkodnia, mert meg kell valstania az okkult parancsot: amint fnt, gy alant! Annyit tudunk, legalbbis mi, teozfusok, hogy Isten e fejldst akarja. letnk minden percben ezt kell teht akarnunk neknk is. Ezt jelentik egybknt a Miatynk szavai is: Legyen meg a Te akaratod a fldn is, amikppen megvan a mennyekben. Jelentenek mg egyebet is, amire majd visszatrek.

A szeretet isteni viszonylatban, amint mr mondottam, a nagy sszetart er. A Fiisten, a II. Logosz rendezte formkban az anyagot, az ereje mkdik a vonzs s taszts trvnyeiben, az svnyvilgtl az ember rzelmi letig. rzelmi letnk a II. Logosz hatsa alatt van; a szeretet s a gyllet e kt plus kz, tudjuk, majdnem minden rzelem elhelyezhet. A II. Logosz kettssge nyilvnul meg a vonzs s taszts, szeretet-gyllet vgleteiben, s ez is pldja az amint fnt, gy alant elvnek.

Ez az isteni sszehoz s sszetart er a buddhikus vilgban az elbb megllaptottuk, hogy ez is a Fiistensg tkrkpe a dolgok egysgt mutatja, helyesebben, az egysgnek s a klnllsnak azt a sajtsgos keverkt, amelyet itt a fldn testvrisgnek neveznk. A buddhikus vilg az asztrlis vilgban tkrzdik; a srbb, lomhbban rezg anyagban a kp azonban eltorzul.

Tisztban kell lennnk azzal, hogy ennek az eltorzulsnak mindegyik isteni tulajdonsg al van vetve, amint az alsbb vilgok anyagban tkrzdik, st, nemcsak eltorzulsnak, hanem. a szksgszer korltozsnak is. Vilgos, hogy sem isteni mretekben, sem isteni minsgben nem valsulhat meg alant az, ami fnt van. A lnyegnek azonban ugyanannak kell lennie s a megvalsulsnak el kell rkeznie lehetsge hatrig. A feladat teht mindig az, hogy az isteni tulajdonsg lnyegt az illet sk keretei kztt a lehet legtkletesebben megvalstsuk.

Ami a buddhikus vilgban testvrisg, az az asztrlison rzelmeink vilgban szeretet. A szeretet ksztet egyeslsre; a szeretett lnyt vagy trgyat az ember mintegy a maga rsznek rzi mindezt ismerjk, nem kell sok szval lernom. Szeretetnknek s ezt a szt most hadd alkalmazzam egsz rzelmi letnkre lnyegileg isteni forrsval azonosnak kell lennie. De milyen ht az az isteni szeretet?

Pihensl a sok blcselkeds utn hadd idzzem Sir Edwin Arnoldot, aki az zsia Vilgossga cm mvben ilyen szavakkal ratja le Buddhval az isteni szeretetet:

A kezdet eltt mg s vg nlkl kinylvn,

Vgtelen, mint a tr, biztos bizonyossg,

Van egy szilrd er, mi a jt akarja.

Csak az trvnye rks tartssg.

rinti meg a rzsnak virgt,

Blcs keze formlja a ltusz levelt,

A fld sttjben, a csra csendjben

szvi egyedl a tavasz kntst.

teremte emberszvet a sttbl,

Esetlen tojsbl a fcn szp nyakt,

rkkn fradozik, s jra vltoztatja

A rombol dht s az si romlst.

Aranytoll madr szrke tojsai,

Mhek kicsi sejtje, az kincseshza

s mzes ednye. A szorgalmas hangya,

s a fehr galamb az tjt jrja.

Sas-szrnyon repl, amikor zskmnyt

Viszi a fszkbe. Klykeit etetni

kldi a farkast. tall eledelt

S bartokat annak, kit nem szeret senki.

Semmi meg nem kti, s vissza nem tartja.

Mindent szeret : ad az anyk keblnek

des fehr tejet; de a gyilkos fehr

Csppet is adja, ha mar kgymreg.

jelli az g kk boltozatjn

Kering bolygknak sszehangolt temt,

Bnyk stt mlyn rejti a kincset,

A fld aranyt s mess drgakvt.Egyre jabb s jabb titkokat hoz elnk.

Erdei tisztsnak zldjben jr ott.

Cdrus-tvn furcsa hajtsokat nevel,

Tervez levelet, ft, fszlat, virgot.

Nem ltjuk, de segt hsges kezvel,

Nem halljuk, s harsogbb szava a viharnl.

Ehhez a szeretethez mg nemigen hasonlt a mi emberi szeretetnk, mert van kt szpsghibja: nz s vlogats. nz, mert legalbbis viszonzst vr, csak akkor boldogt, ha a szeretett lny gy viselkedik velnk, ahogy elvrjuk tle, s ahogy neknk kellemes. A msodik hiba az, hogy vlogats. Tudunk mi nagyon intenzven szeretni, de szeretetnk csak igen kevesekre korltozdik. Ezt a keveset nagyon tudjuk szeretni, de tbbi embertrsunk, testvrnk, a legjobb esetben is kzmbs szmunkra. A legrosszabb eset is gyakran elfordul: hnyan vannak, akik ellensgknek s az u.n. ltrt val kzdelemben versenytrsaknak tekintenek mindenkit, aki nem tartozik csaldi s barti krkbe, teht minden u.n. idegent. Egsz trivilis pldt kockztatok meg: figyeljk meg, hogy viselkednek az u.n. idegenek egymssal a villamoson. Nem. is beszlve arrl, hogy esznkbe sem jut szeretni a rosszat, a bnst, fejletlen testvreinket. Persze, ez fejldsi fok krdse, valamint karma krdse is.

De mi most arrl beszlnk, hogy az alantinak a fentit kell visszatkrznie. Ez a sokszor oktalan, nz, szk kr emberi szeretet azonban lland besugrzsokat kap fellrl, az isteni szeretettl, ami blcs, mindenre kiterjed, egyetemes, s mivel ugyanabbl a forrsbl szrmazik, elbb-utbb h kpv kell lennie a magasabb rendnek. Rajtunk, a szeretet hordozin, megvalstin mlik, elbb-e vagy utbb.

Az isteni rtelem, a III. Logosz, az emberi rtelemben tkrzdik, mind az elvont mind a konkrt gondolkodsban. Jellemz sajtsga az, hogy teremt olyan dolgokat hoz ltre, amelyek mg nem voltak. Lelemnyessge, szabad ezt a kifejezst hasznlnom, kimerthetetlen; tudjuk, hogy nincs kt egszen egyforma falevl, de mg kt egszen egyforma tojs sem. Kitervelte a vilgegyetem lett s folyton teremti, vagyis a szmtalan trbeli s idbeli rszlet segtsgvel megvalstja tervt. A teremts nem az idk homlyban vgbement s mr rgen befejezett aktus, hanem lland, azta is tart folyamat. Vge csak akkor lesz, amikor a megnyilvnuls maga is vget r. Megllst s meghtrls nlkl halad clja fel a teremts mve, s ha mdunkban van megvizsglni azt, amit benne llandnak vagy; ismtlsnek vlnk, ltjuk, hogy nem az; n sem vagyok ma mr ugyanaz az ember, aki tegnap voltam, st egy rval ezeltti nemtl is klnbzm mr: kzben vgbement testemben-lelkemben egy csom dolog, ami ha szrevehetetlenl is, de megvltoztatott. Egy hajszlnyit haladtam vgclom fel, s e vgcl minden ltez kzs clja: a tkleteseds. A tkletessg minden ltez szmra az az llapot, amelyben a megnyilvnuls vgn lennie kell, amelyet addig el kell rnie. Ezt az llapotot Isten rendelte s a III. Logosz tervezte meg, a vilgegyetem nagy ptmestere; ltja, mikpp illeszkedik majd akkor ssze tkletes egszben a sok tkletes rszlet, st ltja azt is, hogy a most mg tkletlen rszletek is a megnyilvnuls mai. foknak megfelel tkletessg egszet alkotnak.

Ha az emberi gondolkods teremt, ha mindig valami jat, szebbet, tkletesebbet alkot, ha gy terveli meg alkotsait, hogy a maguk nemben tkletesek legyenek, akkor ez a teremt tevkenysg az Istent tkrzi, s hozzjrul ahhoz, hogy a vilg elrje az arra. az adott idpontra elirt tkletessgi fokot. Emberi fokon, s az alsbb vilgokban, ennl tbb nem igen tehet s ez ppen elg teljestmny.

Mivel azonban sokan azt feledhetik arra, hogy mivel teremtsenek, mikor nincs semmi teremt tehetsgk, szeretnk itt, ha nem is megdnteni, de legalbb megingatni egy tves felfogst: azt, hogy csak a legszorosabb rtelemben vett mvszek tevkenysge teremt tevkenysg, egyszval a klt az r, a szobrsz, a fest, a zensz, no meg taln a tervez ptsz rdemli meg az alkotmvsz nevet. gy gondolom, ket tbbi teremt embertrsunktl csak az klnbzteti meg, hogy tudatosan teremtenek, tudjk, hogy teremtenek, a tbbi millik pedig nem. Mert mindenki teremt valamilyen formban. Szortkozzunk csak a fizikai skra: a rgi iparosak s a maiak kzl az a. kevs, aki mg igyekszik a sznvonalat fenntartani, teremtett a maga szakmjban. Falusi kovcsok, psztorok, fazekasok kezbl pratlan mestermvek kerltek ki. Csaldomnak van nhny tagja, akinek jformn semmi rzke nincs az u.n. kpzmvszetekhez, sem a zenhez de csodlatos kzimunkk kerlnek ki a kezk all. Ismerek egy hlgyet akit nem lehet pp a legfejlettebbnek s a legmveltebbnek nevezni, de amit a fzs tern alkot, az mvszet: nem sablonos receptek szerint kotyvaszt, hanem intuitv biztonsggal kever zeket s anyagokat meglep jdonsgokk. Ennek a mvszetnek bizonyra van mg rajta kvl sok mvelje, aki ppoly kevss tudja, hogy alkot, hogy a Szentllek munkjt vgzi a maga szerny keretei kztt, mint amennyire nem is lmodja a szban forg hlgy sem. Az ntudatlan mvszek szernyebbek a tudatosaknl, de mert mveiket mulandknak tartjk, s mert senki sem gondol arra, hogy a fizikai. vilgban a nagy mvszi alkotsok sem tartanak rkk, nem vesznk tudomst az teremt tevkenysgkrl. Vagy nem csods alkots-e pldul egy gp? Nzzk meg a Disgyri Paprgyr legnagyobb gpt, amelyikbe az egyik vgn bemlik egy hg, fehr pp s a msik vgn kijn egy mzss tekercs hfehr, tkletes vzjeles papr. Az l szervezet cltudatossgval s pontossgval mkdik. Nem volt-e megtervezse h tkre az isteni rtelem tevkenysgnek? Nem kpvisel-e ez a gp s az sszes gpek s a velk rokon eszkzk, szerszmok mind valamit, ami eddig nem volt soha? A gp az ember teremt tevkenysgnek eredmnye, s minden az, amit a gppel alkotnak.

De mg mskpp is teremtnk mindnyjan llandan. Szakadatlanul teremtnk rzs- s gondolatformkat, sajnos azonban, mg ntudatlanabbul, mint az elbb emltett szakcsmvszn. Ha tudatosan teremtennk, vigyznnk, hogy csupa magasrend tartalm, teht szp formt hozzunk ltre.

Abban is az istensget utnozzuk, hogy nmagunkat teremtjk. Gondolatainkkal, rzseinkkel, tetteinkkel magunk formljuk magunkat, st magunk formljuk jvend sorsunkat is. Isten is nmagt teremti a vilgegyetemben, nmagt igyekszik megvalstani. Amikor rajtunk s bennnk munklkodik, nmagn munklkodik.

s mivel Isten szntelenl munklkodik, a cselekvsben ltom az let, a lt kvintesszenci-jt, lnyegt, az olyan cselekvsben, amely az isteni tevkenysg tkrkpe. A cselekvsben rszt vesz, ill. tkrzdik az egsz isteni-emberi Hromsg. Az isteni tevkenysg elindtja Isten, mint akarat, irnytja Isten, mint szeretet s megvalstja, kivitelezje. Isten, mint gondolat, rtelem. Az emberi. tevkenysg elindtja primitv fokon, tudjuk, a vgy, ami az akarat megfelelje azon a fokon. Aztn sokig az rzelem vltja ki s irnytja, ksbb a konkrt rtelem; mindez az alsbb hromsg. A haladott fokon majd az akarat lesz a mozgat er, buddhi, az egysgtudat, a testvrisg jelli meg a clokat s a magasabb rtelem fogja az alsbbat irnytani a mdszerek megvlogatsban. A hromsg azonban minden fokon egysgknt mkdik, csak elemzssel vlaszthat szt. Nem volna haszontalan dolog, ha idnknt elemeznnk egy-egy cselekedetnket, vajon a vgybl fakadt-e, vagyis kls dolgok indtottk-e el, vagy az akaratbl az Isten tervvel val egyttmkds akarsbl; vajon a testvrisg tudata volt-e a gykere s vajon az isteni tevkenysg hasonmsaknt cltudatos, clszer, tervszer volt-e, vagy sem.

Az ember lelkialkata teht, amely akaratbl, rzelembl, rtelembl s a mindezeket egybefoglal tevkenysgbl ll, msa az isteni Hromsgnak, clja pedig, hogy megnyilvnulsa, mkdse is az isteni Hromsg mkdsnek h kpe legyen.

Maga a testi let is azonban, a testet lts, szintn megnyilvnulsa az "Amint fnt, gy alant" elvnek. Az istensg, a szellem, leszll, belmerl az anyagba az involci sorn, magra veszi az anyagi lt terht s szellemi mivoltt mindjobban elfdik anyagi burkai. A szellem szmra az anyag korltot jelent, ppgy, mint amikor keznkre kesztyt hzunk, a tapintsunk megsznik, keznk gyetlen s tompa. Az anyagi burkok eltomptjk a szellem megnyilvnulsait. Amikor az eg fellti magra mentlis, asztrlis s fizikai testeit, ugyanez trtnik. Az eg, az embernek ez a viszonylagos szelleme, anyagba szll, s az anyagban csak rszben tud megnyilvnulni. Az u.n. hall ennl fogva viszonylagos szellemi llapotunkba val visszatrs, a megnyilvnulatlansgba val visszavonuls az alsbb vilgok szempontjbl. Egy-egy fizikai let egy miniatr manvantra, az letek kzt a tlvilgon eltlttt id pedig egy kisebbszer pralja.

Ha mdunkban volna megvizsglni a vilg sszes dolgait, az derlne ki, hogy mindegyik valami mdon a Szenthromsg valamelyik aspektust kpviseli. Vonatkozik ez az emberekre, az emberi trsdalomra s intzmnyeire is. Amint azonban a mond s a szemlyisg kztt ott ll kzvettl az eg, az emberi intzmnyek s a Szenthromsg kztt is ott ll a vilg sorst intz Nagy Hierarchia s hrom tagja: a Manu, a Bodhiszattva s a Mahacsohn. k az emberisg sorbl emelkedtek a beavatsnak arra az igen magas fokra, ahol mr valsggal egyek a Szenthromsgnak azzal a szemlyvel, akinek munkjt vgzik. A Manu az I. Logosz kpviselje, az akarat, a kezdemnyezs, az uralkods forrs. Mindazok, akiknek e fldn a kormnyzs, az uralkods a hivatsuk, a Manu al s kzvettsvel az I. Logosz al tartoznak. k tartjk mozgsban a vilg, az let kerekt. Vajon ha az I. Logosz fldi kpviseli, az uralkodk s a legkisebb tisztviselk, a falusi brk s gplloms vezetk, s szmos egyebek tudnk, hogy ugyanazt vgzik itt a fldn, amit Isten csinl a vgtelen vilgegyetem szmos skjn, nem vgeznk-e tbb blcsessggel munkjukat, nem iparkodnnak-e hasonltani a Vilg Kirlyhoz, aki "hatalmasan s szelden intz minden dolgot"? Hatalmasan, szelden, s mindig a legnagyobb jra trekedve, mltnyosan s igazsgosan. A II. Logosz kpviselje a Bodhiszattva, a Vilgtant, aki idnknt megszletik, hogy meghirdesse az embereknek az igazsgot a nekik ppen megfelel formban, s megmutassa az utat flfel. Vajon ha minden tant s nevel tudn, hogy hivatsa gyakorlsban lthatatlan szlak ktik ssze a legfbb Tantval, nem vgezn-e tbb llekkel munkjt, hozzidomtvn az igazsgot neveltjei fejlettsgi fokhoz, leszllvn az szintjkre, mint ahogy leszll a legfbb Tant is, s kibnyssza a lelkekbl a fejlds bennk rejl drga kincseit? s ha minden alkot, akr tuds, akr mvsz, akr reformer, tudn, hogy a Mahacsohn felgyelete alatt a III. Logosznak, a Szentlleknek vilgteremt s vilgfenntart munkjnak munksa, taln tisztbb volna a mvszet, nemesebb cl a tudomny s mindaz a sok j szndk ember, aki az emberisget elbbre akarja vinni, a lelkek megreformlsra sszpontostan erejt, mert tudn, hogy a llek az els s az anyag: a test, az letforma, a trsadalom, engedelmesen alkalmazkodik s kveti a megvltozott lelket fejldse tjn.

Az emberi trsadalom hierarchikus. Mindig az volt s taln mindig az is lesz. Megfigyelhetjk, hogy nincs olyan kzssg, amelyben elbb-utbb ki ne alakulna bizonyos rangsor s munkamegoszts. Ez is trvnyszer, mint minden egyb s a vilg minden szintjn rvnyes. Az angyalok kztt is van rangsor. A rangsor alapja a tudat kibontakozottsga, a fejlettsg, bennlakoz Isten megnyilvnultsgnak mrtke. A munkamegoszts alapja pedig a rtermettsg, okkult szempontbl a sugr. A Nagy Hierarchiban ezek a szempontok tkletesen rvnyeslnek. A prbatantvnysg s tantvnysg hossz vei, st letei folyamn kiderl, kiben mi lakik, s amikor a Hierarchia tagjv lesznk, a rgebbi tagok csalhatatlan blcsessggel jellik ki helynket s munknkat. Az emberi hierarchik mkdse, tudjuk, korntsem ily eszmnyi. Ha mintegy maguktl alakulnak ki, szervezetlenebb kzssgekben, szinte mg jobban megfelelnek a tnyleges fejlettsgi helyzetnek, mint amikor tudatosan s mestersgesen alkotjk meg ket. Az elnki szk elnyersrt folytatott harcban nem mindig a leginkbb rtermett gyz valamely szervezett kzssg tagjai kztt.

A Nagy Hierarchiban uralkod tkletes fegyelem nyomait taln csak a papi s katonai rendekben lelhetjk meg. Ma, az egynisg, az rtelem korszakban, azt hisszk, kevesebbek lesznk, ha engedelmeskednk, s tbbek, ha ellenszeglnk, vagy plne ha mi parancsolunk. Az igazsg az, hogy az engedelmeskedstl sohasem lesznk kevesebbek, st tbbek lesznk, mert megfegyelmezzk nmagunkat; a parancsolstl viszont csak akkor lesznk tbbek, ha az a dharmnk, ha fejldsnk vonalval egyezik, megfelel fejlettsgi fokunknak s beleillik az adott helyzetbe. A Nagy Hierarchiban parancsols s engedelmeskeds srldsmentesen folyik, nincs fltkenysg s pozciflts, mindenki tudja mindenki sttust, minden rangfokozat nyitva ll, st biztos mindenki. szmra, s az engedelmessg a fejlett, st emberfltti emberek nknt, a munka kedvrt vllalt engedelmessge.

A Nagy Hierarchiban uralkod viszonyok, a munkafegyelemnek, a kzssgi szellemnek, a tervszer s clszer cselekvsnek, a tkletes energiagazdlkodsnak ez a foka termszetesen nem valsthat meg az emberi fokon, de eszmnyknt llthatjuk magunk el, annl is inkbb, mert, ez az alanti vilg tbbek kztt arra is szolgl, hogy a fentire elkszljnk benne. pp azrt lehetsges ez, mert a lenti vilg a fentinek msa sokszor, sajnos, torzkpe. A Nagy Hierarchia llandan leflzi az emberisget, felszippantja magba azokat, akik t tudnak s t is akarnak menni a szoros kapun s a keskeny ton.

rdekes megfigyelni, hogy ez a leflzsi folyamat a tbbi vilgban is vgbemegy. Az emberi vilg leflzi az llatvilgot, felszippantva magba legfejlettebb, vagyis individualizldsra alkalmas egyedeit. Valsznleg valami hasonl megy vgbe a nvnybl az llatba s az svnybl a. nvnybe val tmenetkor is, leszmtva, termszetesen, az individualizcit. s mint ahogy az svnyokbl szksgkppen nvny, a nvnyekbl llat, az llatokbl pedig elkerlhetetlenl ember vagy angyal lesz, gy lesz minden emberbl elkerlhetetlenl felsbbrend ember, vgl pedig isten.

Azt mondjk, kztnk s az emberfltti emberek kztt legalbbis akkora a klnbsg, mint kztnk s a legprimitvebb ember kztt. A legnagyobb ttele ennek a klnbsgnek az, hogy az emberfltti emberek szakadatlanul mirtnk dolgoznak; el lehet-e azonban rlunk mondani, hogy a nlunk fejletlenebbekrt dolgozunk? Az emberi vilgban a fejletlensg s a gyngesg minden fajtja alkalom s rgy a lenzsre, a megvetsre, a kijtszsra, kiuzsorzsra. Az ostoba emberen vagyis azon, aki vagy nem fejlesztette mg ki mentlist, vagy pedig karmikus okokbl nem kapta meg erre a testet-ltsre nevetnk s lebecsljk, esetleg becsapjuk, ahol lehet; a rosszat megvetjk, gylljk, s attl val fltnkben, hogy eltipor, mi igyeksznk t ebben megelzni. Nem bnunk gy a nlunk alacsonyabbakkal, ahogy velnk bnnak a nlunk magasabbak. Mi lenne bellnk, ha a nagy blcsek is lenzn mosolyognnak elmebeli kpessgeinken, amelyek az vikhez kpest valban csak ostobasg, vagy ha a nagy szentek megundorodva fordulnnak el rosszasgunktl, ahelyett, hogy szeretetk s rszvtk meleg sugart irnytank felnk, s jsgukkal elfedeznk a mi rosszasgunkat? Alig volna fejlds, knosan vonszolnnk magunkat elre knosan s lassan, kiszolgltatva egymsnak, s a soha nem cskken karmnak. s mi mgis magukra hagyjuk a fejletlenebbeket, ahelyett, hogy tantannk ket, s a gyngbbeket kihasznljuk, ahelyett, hogy tmogatnnk s vdelmeznnk ket. A ma vilgszerte foly nagy prblkozsokat a fejletlenebbek rdekben valsznleg a Nagy Hierarchia sugallta, s remlhetleg neki is sikerl majd tartalommal megtlteni ket. De mindezek a prblkozsok csak akkor lesznek igazn eredmnyesek, ha egyni akcikk kpesek vlni, ha mindenki ktelessgnek fogja tartani, hogy nevelje s segtse a fiatalabb testvreit.

A Nagy Hierarchia tagjai a mi Idsebb Testvreink, s sokan gy is nevezik ket. Ugyangy vagyunk azonban mi is idsebb testvrei nemcsak fejletlenebb embertestvreinknek, hanem az ember alatti vilgoknak is. Az llatokhoz kpest mi szinte istenek vagyunk. Akrki megfigyelhette a hzillatoknl, ha valami bajuk van, nem egymshoz fordulnak segtsgrt, hanem az emberhez. Figyelemremlt jelensg ez, s rvilgt az ember nagy felelssgre: vllalni a sokkal idsebb testvr szerept, nem is szerept, hanem ktelessgeit s feladatait az llatvilg irnt. A mi Idsebb Testvreink semmit sem tesznek velnk, ami ne fejldsnket mozdtan el. Neknk is csak azt volna szabad mvelnnk llattestvreinkkel, ami fejldsket segti. Az emberr-vls fel kellene ket tmogatnunk. Ennek is van azonban kt mdja. Emberi llekk lehet, szaknyelven szlva individualizldhat, az llati llek a flelem s az ember irnti gyllet vonaln vagy az ember irnti szeretet vonaln. A kt mdszer, persze, egszen ms kezdetet produkl szmra az emberi nemben. Az az ember, aki miatt egy llat gyllet rvn individualizldott, rszben felels mindazrt a rosszrt, amit az ilyen llat-ember kornak kezdeti szakaszban elkvet, s karmikus adssgot vesz magra az llat-emberrel szemben, amit le kell rnia. gy vlhat egy jelentktelennek ltsz cselekedet vagy magatarts slyos bajok s nehzsgek forrsv, s az ember ahelyett, hogy az llatvilg istenv lenne, stnn s megrontjv lehet.

Amint mr az eddigiekbl is kitnhetett, az amint fnt, gy alant elve rszben trvny, rszben azonban program. Rszben valsg, pillre a vilgnak, msrszt azonban mg megvalstand cl. Az alanti dolgok tkrkpei a fentieknek, nagy vonsokban s lnyegileg velk azonosak, de a tkr: a srbb anyag, a kevsb fejlett tudat, eltorztott kpet ver vissza. A program az, hogy a kp tkletes legyen. Ezt a programot fejezi ki a Miatynk mr idzett szavai is: Legyen meg a Te Akaratod, mikpp a mennyben, azonkppen itt a fldn is.

Azt mondtam azonban, hogy ez mg mst is jelent, s ha flig-meddig tartozik is ugyan csak ide, megprblom megmagyarzni. Ama bizonyos fenti dolgok egyike, amelyek hatst az emberi fejldsre mg nem lehetett egszen flmrni, mert valsznleg csak ezutn fog kibontakozni, az angyali fejldsi rend. Ennek a fejldsi rendnek f eltrst az emberitl ne abban lssuk, hogy az angyaloknak nincs fizikai testk, hanem abban, hogy nincs emberi rtelemben vett u.n. szabad akaratuk. Az angyalok nem ismerik a j s rossz klnbsgt, sem a kzdelmet, ami az emberben e kett kztt vgbemegy; az angyal nem vlaszthatja a rosszat, az angyal csak egyet vlaszthat: az Isten akaratnak kvetst. Az angyali rendek ennek az akaratnak keresztlvivi az sszes vilgokban, az emberi vilg kivtelvel. Vannak, akik szerint nemhogy nincs szabad akaratuk, hanem ellenkezleg, ppen az akaratuk szabad, mert az egyetlen szabad akarat a korltok nlkli Isten akarata, s csak ha ezzel van sszhangban, akkor szabad minden egyb akarat. Szmunkra itt most az a fontos, hogy a Miatynk idzett szavai az angyali rendek tkletes engedelmessgre s tkletes szolglatra emlkeztetnek bennnket, s amikor gy imdkozunk, magasrend trekvseinknek adunk kifejezst, hogy a mi akaratunk is oly teljesen eggy olvadjon Isten akaratval, mint az angyalok.

Nem is kell nagyon csrnm-csavarnom a dolgokat, hogy a Miatynk mondathoz mg egy fontos dolgot hozzkapcsoljak, amire mr tbb zben cloztam. Isten a vilgot terv szerint teremtette s teremti. Elgondolta mindenrl, milyennek akarja, milyenn kell lennie tkleteslt llapotban. Egy-egy kpet alkotott minden ltezrl, s ezt a kpet stpusnak nevezzk, s az isteni rtelem, a III. Logosz rzi. Ha fel tudnnk emelni tudatunkat a III. Logosz tudatig, meglthatnnk ott azt az nmagunkat, amiv lennnk kell. Isten akar velnk s tlnk valamit, s ezt az akaratt amott fnt megnyilvntja. Az stpus a mi jvendnk, s a fejlds, sszes leteink, halads az stpus megvalstsa fel. A Karma Urai, akik az emberi sorsokat intzik, ismerik mindenkinek stpust, s gy alaktjk karmjt, hogy minden letvel kzelebb jusson hozz. gy ll el az a furcsa eset, hogy a jvend, vagyis valami, amit eddig nem-lteznek tekintettnk, hatalmas, st dnt befolyssal van jellemnkre. Karmnknak f tnyezje a mlt mellett a jv is. Ezzel a szokatlan gondolattal meg kell bartkoznunk. A reformtus keresztnyek sokat krhoztatott s mg sajt maguk ltal is flremagyarzott predesztinci-tana erre vezethet vissza. Isten igenis eleve elrendelte sorsunkat, eleve kijellte helynket a vilgrendben. Akarata a mennyben mr megvan, legyen meg minl elbb a fldn is.

stpusa termszetesen nemcsak az embernek van, hanem minden ms lnynek is. gy gondolom, hogy a lnyek akkor mehetnek t az egyik fejldsi kategribl a msikba, amikor megvalstottk sajt stpusukat. Ha a rzst ltet let elrkezett a rzsai tkletessg legmagasabb fokra, vagyis ha a rzsa olyan, amilyen az stpusa "amott fent", akkor nem kell tbb rzsban ltenie testet, hanem lehet, mondjuk, tlgyfa. A tlgyfai tkletessg megvalstsa utn tkerlhet az llatvilgba. Ugyanerre a trvnyre pl fl a kasztrendszer is: mihelyt valaki elrte a kasztja szmra kijellt tkletessget, egy magasabb kasztba szletik.

A mvszetre is azt mondjk, hogy csak akkor igazi mvszet, ha nem csak a szpet brzolja, hanem az stpusbl is lehoz valamit. Az igazi mesterm tbb mint fldi dolgok brzolsa. Az gi dolgok is beljtszanak. Az igazi mvsz egy kiss olyan, mint a pap: lehozza a fnti dolgokat az alantiakba, s ezzel megszenteli az alantiakat.

Idm lassan a vge fel jr s n is lassan kzeledem eladsom vghez. Nem hiszem, hogy kimertettem volna tmmat. A tanulmnyt azonban mindenkinek magnak kell folytatnia, a hallott pldkon okulva. Eladsom f clja az volt, hogy a teremts mvnek azt a parnyi tredkt, amelyet megismertem, megmutassam hallgatsgomnak is. Azt akartam megmutatni, hogy a teremts s a teremtett vilg tervszer, hogy benne rend s trvnyszersg uralkodik. A vilg nemcsak azrt egy, mert egy Isten lete lteti, hanem azrt is, mert a rend mindentt ugyanaz s a trvnyek minden rszben egyformn rvnyesek. A vilg Isten kpmsa, tkrkpe, benne minden, a makrokozmosztl a mikrokozmoszig, Istent tkrzi, mert amint dr. Besant mondja, a vgtelen Istent csak a teremtmnyek vgtelen sokasga s vltozatossga tudja kifejezni. A vilg, Isten arculata, vltozik s e vltozsban fejlds ismerhet fel. s mivel a lenti a fentit tkrzi, nem lesz taln tl mersz az az llts, hogy Isten maga is fejldik, szmra, amint mr emltettem, egy-egy vilgkorszak, manvantra annyi, mint szmunkra egy let vagy az letnek egy-egy napja. Ahogy a zsoltr mondja: Mert ezer esztend eltted annyi, Mint egy napnak az elmlsa, Mint egy jnek rvid vigyzsa. s amikppen a lnyek is visszavonulnak a megnyilvnulsbl ms szval, meghalnak a kvetkez megnyilvnulsig nmagukban dolgozzk fl letk tapasztalatait, gy vonul Isten is praljba, s taln is tapasztalatain tpreng az j kalpa kezdetig. s itt vagyunk mi, emberek, Isten kpre s hasonlatossgra teremtve. Mi mr tbbek vagyunk, mint puszta teremtmnyek: mi mr magunk is teremtk vagyunk. Mitlnk Isten mr azt vrja, hogy munkatrsai legynk a sajt stpusa megvalstsban, azzal, hogy a magunkt megvalstjuk. Mert hallottam mr olyat is, hogy az, ami szmunkra a legfelsbb, az Abszoltum, maga is rsze, fejld tredke egy nla mg magasabb, mg abszoltabb, mg nagyobb istensgnek. De ezek mr szdt dolgok. Maradjunk meg egyelre annl, hogy munkatrsai, de kerkkti is lehetnk Istennek. Ez a mi szabadsgunk. De ki vllalkozik huzamosabb idre a kerkkt szerepre, mikor eltte ll az a dicssg, hogy Isten munkatrsv lehet, Isten kpmsv, mindentud, mindenhat, mindentt jelenval, tkletesen blcs, tkletesen szeret s tkletesen cselekv teremt lnny? Ezt a fokot, az arhat-beavatst, minden ma emberi lny el fogja rni a vilgkorszak vgig. Ha pedig mindnyjan arhatok lesznk, akkor a menny leszll a fldre, az alanti a fentit hven tkrzi majd, s vgre meglesz az akarata.

PAGE 10