3.1.2.19. MŰVÉSZETEK ÉNEK-ZENE 11-12. …©sz.pdfA szabályozás szerint a gimnázium 9–10. évfolyamán kötelező tantárgy az ének-zene, míg a 11–12. évfolyamon a művészetek

A BORNEMISZA PÉTER GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE - GIMNÁZIUM

HELYI TANTERV / GIMNÁZIUM 1

3.1.2.19. Művészetek ének-zene 11-12. évfolyam .............................................................. 1

3.1.2.20. Művészetek – vizuális kultúra tanterv a Gimnázium 11-12. évfolyamai számára 12

3.1.2.21. Mozgóképkultúra és médiaismeret tanterv a .................................................... 34

Gimnázium 11-12. évfolyama számára, általános tantervű osztályok részére ................... 34

3.1.2.22. Dráma és tánc tanterv a Gimnázium 11-12. évfolyamai számára általános

tantervű osztályok részére .............................................................................................. 44

3.1.2.23. TESTNEVELÉS ÉS SPORT a Gimnázium 9-12. évfolyamai számára általános

tantervű évfolyamok részére .......................................................................................... 52

3.1.2.24.1. Filozófia és etika tanterv a Gimnázium 11. évfolyama számára általános

tantervű csoportok részére ........................................................................................... 132

3.1.2.24.2. FILOZÓFIA ÉS ETIKA tanterv a Gimnázium 12. évfolyama számára történelem

emelt óraszámú csoportok részére ................................................................................ 139

3.1.2.25. Technika, életvitel és gyakorlat tanterv a Gimnázium 11. évfolyama számára

általános tantervű évfolyamok részére .......................................................................... 146

3.1.3. Középszintű érettségi témakörök nappali tagozaton ............................................ 154

3.1.2.19. MŰVÉSZETEK ÉNEK-ZENE 11-12. ÉVFOLYAM

Kerettanterv: A

Tagozat: Általános tantervű 11. osztály

Bevezetés:

A szabályozás szerint a gimnázium 9–10. évfolyamán kötelező tantárgy az ének-zene, míg a 11–12.

évfolyamon a művészetek műveltségterület tantárgyai közül (ének-zene, dráma és tánc, vizuális kul-

túra, mozgóképkultúra és médiaismeret) választhatnak a diákok. A 11–12. évfolyamon a művészetek

műveltségterület kötelező összes óraszámkerete heti 2 óra/évfolyam. Ennek megfelelően az iskola a

11–12. évfolyamon a számára megfelelő jellemzőkkel ruházhatja fel a művészeti oktatását azáltal,

hogy a számára megfelelő művészeti tantárgyak kiválasztásával vagy akár komplex művészeti okta-

tásban gondolkodva alakítja ki a művészeti tantárgyak struktúráját a helyi tantervében. Ebből követ-

kezik, hogy minden művészeti tantárgy, így az művészetek-ének is heti 2 óra/évfolyamra készítette el

a kerettantervét.

A művészetek-ének tantárgy tanításának legfőbb céljai megismertetni a gyermekeket az éneklés

és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez,

megértéséhez és élvezetéhez. Ezeknek a céloknak az elérését segíti a kiválasztott repertoár.

Az iskolai művészetek-ének tanulás várt eredménye: a zenei gyakorlat és a zenehallgatás során a

tanulók széles körű élményeket szereznek, amely segíti őket eligazodni a körülöttük lévő sokszínű

zenei világban.

Az iskolai zenepedagógiai munka Kodály Zoltán alapelveire épül, az aktív éneklést és zenélést

szorgalmazza, tradicionális népzenén és igényes műzenén alapul. A zenei hallásfejlesztés a relatív

szolmizáció segítségével történik. A klasszikus remekművek értő befogadása fejleszti az érzelmi intel-

ligenciát.



A kerettantervben feltüntetett anyagon keresztül a tanulók megismerik népzenénk és más népek

zenéje, nemzeti zenei kultúránk és a klasszikus zene, a jazz, valamint a populáris műfajok igényes

szemelvényeit. A zenepedagógiai munka a tanulók iskolában, iskolán kívül szerzett zenei tapasztalata-

ira, zenei élményeire, illetve adott esetben zenei gyakorlatára épülhet, amely ösztönözheti őket

énekkarokban és házi zenélésen való aktív részvételre.

Az iskolai művészetek-ének óra elsősorban a pozitív zenei élmények és gyakorlati tapasztalatok

megszerzésére való.

Az művészetek-ének tanítása során a fejlesztési célok órakeretre, tananyagegységekre nem válnak

el élesen. Minden órán sor kerül éneklésre, fejlesztik a növendékek zenei generatív készségét, zenét

hallgatnak. Ezt segíti a minden órán megjelenő felismerő kottaolvasás és a befogadói kompetenciák

fejlesztése. A fejlesztési célok a tanítás során mindig az előző ismeretanyagra, elért fejlesztésre épít-

ve, komplex módon jelennek meg. A feltüntetett tematikai egységek és közműveltségi tartalmak

megjelenése a közoktatás gyakorlatában természetesen átfedik egymást, a tagolás csak a könnyebb

áttekinthetőséget szolgálja, a feltüntetett óraszámajánlások pedig az éves összóraszám vonatkozásá-

ban nyújtanak tájékoztatást, illetve a tevékenységek egymáshoz viszonyított arányát jelölik.

Zenei reprodukció

Éneklés

− Az iskolai ének-zenei nevelés elsődleges élményforrásai a közös éneklés és az elmélyült

zenehallgatás. Az ének-zene órán tanult zenei anyag egy részét énekléssel és kreatív zenei

gyakorlatokkal készítik elő, illetve sajátítják el.

− Az énekórai műhelymunkát kórus egészíti ki, amely közösségformáló erőt képvisel. Cél,

hogy a kóruséneklés örömét a tanulók az ünnepi alkalmak és hétköznapok számos területén

megoszthassák másokkal (pl. ünnepségen, hangversenyen, közös éneklés a kirándulásokon,

baráti összejöveteleken, közösségi alkalmakon).

− Az énekes anyag egy része mindvégig a magyar népdal, az 5. osztálytól kezdve a

klasszikus zenei szemelvények száma növekszik, s a 8. osztálytól kezdve kiegészül a jazz és az

igényes populáris zene válogatott szemelvényeivel – elsősorban a befogadói hozzáállás

különbségeinek érzékeltetése és a zenei minőség iránti érzékenység fejlesztése céljából,

amelyek műfaji határoktól függetlenül értelmezhetők.

Generatív és kreatív készségek fejlesztése

− A generatív - létrehozó, alkotó - készségek és képességek fejlesztésének célja, hogy a

tanulók a megszerzett zenei tapasztalatokat alkalmazni tudják, és azokkal képesek legyenek

újat alkotni. A generatív tevékenységek, amelyek a kreativitás fejlesztése szempontjából

nélkülözhetetlenek, fejlesztik a tanulók zenei érzékét, zeneértését és összpontosító

képességét. Segítik őket a zene elemeinek önálló és magabiztos használatában, fejlesztik a

tanulók önkifejező képességét, ötletgazdagságát, kreativitását és zenei fantáziáját.

− A generatív zenei tevékenységek a tanítás legkülönbözőbb témáihoz és fázisaihoz

kapcsolódhatnak, s bennük a játékos alkotói munka öröme érvényesül. A generatív

tevékenységet mindenkor megelőzi a zenei alkotóelemek (pl. ritmus, dallam, polifónia,

harmónia, forma) vagy egy adott zenei stílushoz kapcsolódó zenei jelenségek (pl. a klasszika

formaérzéke) megismerése az aktív zenélésen keresztül.

Felismerő kottaolvasás

− A kottaolvasás a zene értésének eszköze, általa olyan kódrendszer kulcsát kaphatják

meg a tanulók, amely segíti őket abban, hogy eligazodjanak a zenei tartalmakban. A zenével

való ismerkedés kezdeti szakaszában a felismerő kottaolvasás képessége a zeneértés



mélységeihez is jelentősen hozzájárulhat. Az önálló zenélésben nélkülözhetetlen eszközzé

válik.

− Az ötvonalas kottaképet a gyerekek látják már akkor is, mikor a jelrendszereket még

nem tudják megfejteni. A tanulók a felismerő kottaolvasás segítségével egyre több zenei

jelenséget képesek jelrendszerről felismerni. A kottaolvasás nem cél, hanem eszköz az iskolai

zenetanulás folyamatában.

− A felismerő kottaolvasáshoz kapcsolódó zenei ismeretek tanítása soha nem elvontan,

hanem az énekes és hangzó zenei anyaghoz kapcsolódóan történik. A népdalokból vett zenei

fordulatokat felhasználják a ritmikai, metrikai és dallami elemek tudatosítására, formájuk

megismerése pedig segít a formaérzék fejlesztésében. Az elemző megközelítés helyett

válasszák a műfaji meghatározást, találják meg az élethelyzet, az érzelmi kifejezés, az

esztétikai szépség személyes kapcsolódási pontjait. A népdalok szövegének értelmezése

rávilágít a népdalok gazdag szimbolikájára, megvilágítja a magyar szókincs gazdagságát. A

népdalok nem a felismerő kottaolvasás gyakorlópéldái. Csak akkor szolmizáltassák, ha az a

szebb, tisztább megszólaltatást segíti.

Zenei befogadás

Befogadói kompetenciák fejlesztése

− A befogadói kompetenciák fejlesztése a zenehallgatás anyagának mélyreható

megismerését segíti elő. A befogadói kompetenciák fejlesztése során az érzelmi és

intellektuális befogadás egyensúlyának kell érvényesülnie. A befogadói kompetenciák

fejlesztésével megalapozható a tanulók zenehallgatói magatartása, akik a zenehallgatás

során olyan élményeket – minél többféle és valóságos zenei tapasztalatokat – szereznek a

hallgatott zenéről, amelyek hatására egyre inkább különbséget tudnak tenni az elmélyült

zenehallgatás (vagyis a zene befogadása) és a háttérzene fogyasztása között.

− Csend és teljes figyelem nélkül nem jön létre élményt adó zenei befogadás. A

művészi értékű zene befogadójává csak az a tanuló válik, aki teljes figyelmét képes a hallott

zene felé irányítani. A befogadói kompetencia fejlesztése éppen ezért részben a figyelem

készségének kialakítása és folyamatos erősítése felé irányul. Az alsó tagozatban a gyermek a

játékos tevékenység során képes leginkább az elmélyült figyelemre. Az alsóbb osztályokban a

mozgás és az éneklés szorosan összekapcsolódik. A zeneérzés fejlesztése mellett a mozgás is

lehetőséget ad a zenei jelenségek megéreztetésére és megértésére, a zenei készségek

elmélyítésére is. Rendszeres zenehallgatás. A zeneművek zenei és zenén kívüli tartalmának,

üzenetének megértéséhez szükség van a zenei élmények rendszeres biztosítására: minden

órán legyen zenehallgatás, amely az élmény (örömszerző) funkción túl alapját adja a

generatív készségek formálódásának, hiszen a generativitás a sokrétű zenei élményből

fejlődik ki.

− A zenehallgatási anyag értő befogadását segíti az adekvát befogadói attitűd

kialakítása, azaz fontos, hogy a tanulók kellő nyitottsággal forduljanak a hallgatott zene felé.

A nyitott befogadói attitűd támogatja a zenei hatás megfelelő megélését, így segíti a zene

különböző megnyilvánulásainak, például funkciójának, stílusának és műfajának pontos

értelmezését, elfogadását és pozitív értékelését.

− A befogadói kompetencia fejlesztését segíti elő elsősorban a zenében rejlő gesztusok,

karakterek, érzelmek, hangulatok érzékelésének és átérzésének képessége, másodsorban

pedig a biztos és differenciált hallási képesség (ritmus-, dallam- és hangszínérzék) és a zenei



memória. Ezeket rendszeres és nagy mennyiségű énekléssel és a generatív készségek más

fejlesztő gyakorlataival alakíthatják.

− Zeneelméleti és zenetörténeti alapismeretek minden esetben a zenei befogadást

segítik, az elméleti és a lexikális adatok közül elsősorban a kiválasztott művel kapcsolódókkal

foglalkozzanak. A lényegláttatásnak és az életszerűségnek minden esetben kulcsszerepet kell

kapnia. Egy szerzői életrajz ismertetésében a szerző személyiségének bemutatása, művészi és

emberi élethelyzeteinek, a környezetével való kölcsönhatásának, problémáinak,

sorsfordulatainak átéreztetése és mindennek művészetére gyakorolt hatása az elsődleges

tartalom. Ezt helyenként megtámogathatják a jól megválasztott tényadatok (dátumok,

helyszínek), mindenkor kisegítő, tájékozódást könnyítő jelleggel. Ugyanez érvényes az

elméleti ismeretekre: a formatan, az összhangzattan vagy a szolmizáció alapinformációi csak

akkor válnak hasznossá, ha zenei érzetekhez kapcsolódnak, ha segítenek a gyerekeknek

átérezni azokat a zenei jelenségeket, amelyekről szólnak.

Zenehallgatás

− A rendszeres és figyelmes zenehallgatással a tanulók zene iránti fogékonyságát és

zenei ízlését formálják.

− A zenehallgatási anyag kiválasztásakor a zenei teljességre kell törekedni. Lehetőleg

teljes műveket hallgassanak meg, hiszen a tanulók befogadói kompetenciáját s elsősorban

zenei formaérzékét a teljes kompozíciók bemutatása fejleszti. A műalkotás egészéről kell

benyomást szerezniük, mielőtt a részletekre irányítják a figyelmüket. Miközben a figyelem

irányítása bizonyos jelentéstartalmak megvilágítása érdekében fontos, fokozottan figyeljenek

arra, hogy a szempontok ne tereljék el a tanulók figyelmét a mű egészének élményszerű

befogadásáról.

− Az első négy osztályban nem kronológiai rendbe szervezve ismertetjük meg a

tanulókat a zeneművekkel, hanem az életkori sajátosságok gondos figyelembevételével a

kétéves ciklusok mindegyikében a zeneirodalom, a zenei stílusok és műfajok teljes

spektrumából válogatunk. A nyolcosztályos iskolatípus utolsó négy osztályában sor kerülhet

kronologikus rendszerezésre, de csak az ismeretközlés szintjén. A zenei stíluskorszakok

tudatosítása csak a 9–10. osztály tantervének feladata. A 11-12. évfolyamon a

társművészetek, tantárgyi kapcsolatok összefüggéseinek elemző, értő feldolgozására is

lehetőség nyílik. Az értő, elemző, az éneklésre, zenehallgatásra építő önálló véleményalkotás

elősegíti az ismeretek rendszerezését, elmélyítését.

− Zenehallgatásnál – figyelve a ma felnövő generációk vizuális igényére – törekedjenek

DVD-n elérhető koncertfelvételek bemutatására is. Használják ki az internet lehetőségeit is.

− Az iskolai zenehallgatás célja nem lehet minden remekmű, s az összes zenei műfaj

megismertetése, sokkal fontosabb a befogadói kompetenciák fejlesztése és a zenehallgatás

igényének kialakítása, amely biztosítja az egész életen át tartó zenei érdeklődést. Bíznunk kell

abban, hogy a meg nem ismert műveket a tanulók életük folyamán megismerik, amennyiben

kialakították bennük az igényt az értékes művek hallgatására.

− Az iskolai zenehallgatás mellett keresni kell a lehetőséget az élő zenehallgatásra, a

rendszeres hangverseny-látogatásra, és ösztönözni a tanulókat a zenei információk

gyűjtésére. A hangversenyek kifejezetten ahhoz a korcsoporthoz szóljanak, akikkel a

látogatást teszik. Rendkívül fontos, hogy a hangverseny legyen előkészített, az órákon

ismerjenek meg néhány zenei témát, a művek kontextusát, majd az azt követő alkalommal



beszélgetéssel segítsék az élmények feldolgozását. Használják ki a koncert pedagógia adta

lehetőségeket!

Tárgyi feltételek

− Szaktanterem pianínóval

− Megfelelő nagyságú tér a mozgáshoz

− Megfelelő méretű, jól szellőztethető terem a kórusmunkához

− Ötvonalas tábla

− Ritmushangszerek

− Jó minőségű CD- és DVD-lejátszó, erősítő, hangszórók

− Számítógép internetkapcsolattal

− Hangtár, hozzáférhető hanganyag

− Kottafüzet

11-12. évfolyam

A művészetek-ének tantárgy a 11–12. évfolyamon a NAT alábbi fejlesztési területeit képviseli

hatékonyan: erkölcsi nevelés, nemzeti öntudat, hazafias nevelés, felelősségvállalás másokért,

önkéntesség, médiatudatosságra nevelés, az önismeret és a társas kultúra fejlesztése, a testi és lelki

egészségre nevelés. A kulcskompetenciák közül támogatja az esztétikai-művészeti tudatosság és

kifejezőképesség, anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, digitális kompetencia,

kezdeményezőképesség, vállalkozói kompetencia, hatékony, önálló tanulás fejlesztését.

Ebben az életkorban a zenei stílusnak megfelelő előadásmód, a kommunikatív muzikalitás to-

vábbfejlesztése áll a középpontban. Érdemes kisebb alkalmi együtténeklő csoportoknak is rendszeres

funkcionális énekes feladatot adni (pl.: projektnapok zenei elemei, bensőséges közösségi, egyházi

ünnepeken való aktív részvétel, ének és hangszerverseny, stb.).

Az énekes anyagban a klasszikus és populáris zenei műfajok szemelvényei mellett nagy jelentősé-

ge van a zenehallgatás anyagainak dúdoló, kísérő, csak a követés és a minél közelebbi megismerés

igényével történő éneklésének is. A tanulók az énekelt dalok meghatározott zenei elemeit megfigye-

lik, tanári rávezetéssel tudatosítják, s felismerik kottaképről, esetleg tanári segítséggel reprodukálják.

A zenehallgatásra ajánlott zeneirodalmi műveket alaposan és sokféle részletre kiterjedően is-

mertetjük. A zenehallgatási anyag előkészítése és tanítása során törekszünk az infokommunikációs

társadalomban elérhető gazdag médiatartalmak felhasználására (pl. letölthető multimédiás tartal-

mak, különböző interpretációk összehasonlítása).

Az művészetek-ének tantárgy keretében korábban megszerzett tapasztalatokat és zenei ismerete-

ket új szempontok szerint árnyaljuk (társművészetek, zenei műfajok kronologikus fejlődése, zenei

stílusirányzatok, történelmi és irodalmi párhuzamok stb.).

Építünk a tanulók informatikai tudására és az internetkorszak hatásaira. A tanítás folyamatában az

interaktivitás középpontba kerül, a tanítás-tanulás folyamatába javasoljuk a nagyobb zenei tapaszta-

latokkal rendelkező diákok bevonását (kiselőadások, élő zenei bemutató, aktuális zenei jelenségek-

hez, történésekhez, eseményekhez kapcsolódó vitafórum).

Nem szabad lemondani az osztályszintű éneklésről és a kóruséneklésről.

Az első 10 évfolyamon meghatározott 5 fejlesztési cél közül a 11. és 12. évfolyamon az éneklés és

a zenehallgatás a releváns.



11. évfolyam

Tematikai egy-

ség/ Fejlesztési cél

Zenei reprodukció

Éneklés

Órakeret

69 óra

Előzetes tudás Korábbi években megszerzett kompetenciák, ismeretek, zenei élmények.

A tematikai egy-

ség nevelési-

fejlesztési céljai

A tanult dalanyag ébren tartása, használatával az éneklési készség fej-

lesztése. További dalkincsbővítés, a motivált és örömteli éneklés kialakítása,

helyes énektechnikával és hangképzéssel. Stílusos, kifejező, élményt adó

éneklés.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Zeneirodalmi szemelvények éneklése tiszta intonációval és helyes

hangképzéssel az életkori sajátosságokat figyelembe véve (szükség ese-

tén egyénre szabott kezdőhangról), a zenehallgatási anyaghoz kapcsoló-

dóan (vokális és hangszeres művek – tanévenként 15 szemelvény).

Az aktuális tevékenységhez kapcsolódó zenei anyag:

– ballagás, szalagavató

– koncertek,

– iskolai ünnepélyek,

– évfordulók.

Szemelvények a többszólamú énekléshez:

2. kánonok,

3. reneszánsz, barokk, romantikus kórusművek,

4. népdalfeldolgozások,

5. más népek zenéjének többszólamú feldolgozása.

Néhány populáris zenei szemelvény a zenehallgatás anyagából válo-

gatva.

Magyar nyelv és iro-

dalom: szövegelemzés,

költői képek, népdal

szimbólumok.

Idegen nyelvek: éne-

kes anyag eredeti nyel-

ven.

Etika: dalanyag tar-

talmának üzenete.

Kulcsfogalm

ak/ fogalmak

A választott dalanyaghoz kapcsolódó, a műfajra és a zenei stílusra jellemző

fogalmak.

Tematikai egy-


Zenei befogadás

Zenehallgatás

Órakeret

79 óra

Előzetes tudás

A zenemű gondolati tartalmát közvetítő kifejezőeszközök átélésének és

értelmezésének képessége. A korábban tanult jellegzetes zeneművek részle-

teinek felismerése.

A tematikai egy-

ség nevelési-


A befogadói kompetencia erősítése, az ismeretek kronológiai rendszere-

zésével. Zenében való tájékozottság, értékalkotás. Elemzés, szintetizálás vé-

leményalkotás folyamán. Érvelés és vitakultúra fejlesztése.


Az alábbi szempontok alapján válogatott és meghallgatott zenei rész-

letek felismerése.

A zenehallgatási anyag feldolgozásának módja:

6. a kiválasztott zenei példa meghallgatása,

7. a legfontosabb zenei jellemzők kiemelése és egy részének

reprodukciója (ritmus, dallam, harmónia),

8. a felvétel helye és ideje, az előadó(k), más kapcsolódó zenei

példák, stílus meghatározása.

Művészetek; moz-

góképkultúra és mé-

diaismeret: tantárgyak

közötti szintézis (a kor-

társ zenei élet jelensé-

gei, a média szerepe a

zenei tevékenységek

megjelenítésében, az



Javasolt témakörök, melyek a rendelkezésre álló időkeret és tematika

alapján választhatóak:

1. Zene és színház: az opera története, daljáték, operett

2. Musical, rockopera, balett

3. Jazztörténeti szemelvények

4. A klasszikus és populáris zene világa

5. Tánczenék régen és ma

6. Nemzetek zenéi

7. Az emberi hang

8. Hangszerek

9. Zenei intézmények

10. Népzene

A zenehallgatási anyag feldolgozásának szempontjai:

− történelmi háttér, adott stíluskorszak jellemzői,

− a zeneszerző jelentősége az adott műfaj fejlődéstörténetében,

− a kiválasztott mű zenei jellemzői,

− a librettó, szereplők és ábrázolásuk,

− a drámai kifejezés zenei eszközeinek megfigyelése,

− különböző rendezői interpretációk.

Zene és történelem:

− görög és római mitológiai történetek a zenében,

− bibliai történetek a zenében

− magyar zenetörténeti események korszakonként,

− egyház-zenetörténeti események korszakonként,

− zenei portrék

Zene és irodalom:

− költészet, dráma, regény, elbeszélés zenei feldolgozásai

Zene és képzőművészet:

- festészet hatása a zenére

− Zene és előadó-művészet:

− alkotás, előadó-művészet és befogadás kapcsolata,

− egy-egy zeneszerző alkotó személyisége és életpályája

− a zeneszerzés és előadó-művészet kapcsolata

− előadó-művészi életpályák régen és ma

− A művek megismerésén, elemzésén keresztül a

kultúrabefogadás szándékának erősítése, hangverseny-látogatás

alkalmazott zeneszer-

zés és zeneművészet

és a kortárs művésze-

tek kölcsönhatása).

Kulcsfogalm

ak/fogalmak

A választott modulhoz kapcsolódó fogalmak.

A fejlesztés várt

eredményei a két

évfolyamos ciklus

végén

A tanulók az énekes anyagból 20 dalt és műrészletet részben kottából,

részben emlékezetből kifejezően énekelnek, csoportosan.

Képesek néhány dallamból (népdal, műdal, zenei téma) álló csokor felidé-

zésére egy-egy témán, műfajon, stíluskörön belül is.



Egyszerűbb két- és háromszólamú kórusművek vagy azok részletei, káno-

nok éneklése csoportosan.

A 11–12. évfolyam végére a tanulók alapvető ismeretekkel rendelkeznek a

zenetörténet (kronológia), a társművészetek és az ének-zene kapcsolódásáról.

Zenei befogadóképességük fejlődik, a befogadás pályái szélesednek a sze-

mélyes – esztétikai, intellektuális, gyakorlati – zenei élmények szerzése, irányí-

tott és önálló feldolgozása által.

A cselekedtető zenei tevékenység mellett (éneklés) erőteljesebb hangsúlyt

kap a zenében való tájékozottság, az értékalkotás, az elemzés, a szintetizálás

és vitakultúra.

A tanulók értékazonosítási képessége fejlődik.

A zenei tevékenységük hatással van társas kapcsolatukra

Ajánlott zenehallgatási anyag:

Klasszikus zenei anyag

Az alábbi felsorolás ajánlásokat tartalmaz. A zeneművek megadott listája a tanár egyéni választása

szerint módosítható, a megadott művek azonos stílusú és műfajú művekkel kiválthatók. A megadott

művek egy része olyan terjedelmű, hogy az ének-zene óra keretei között csak részletek meghallgatá-

sára van mód (pl. szimfóniatétel, daljáték, opera). A megfelelő részletek kiválasztásához a fejlesztési

céloknál meghatározott tartalmak adnak iránymutatást.

A középiskola záró szakasza az érettségire való felkészülés ideje. A zenehallgatás célja elsősorban

a tájékozódás az összefüggések, a zenei fejlődés láttatása, az önálló gyűjtőmunkára és véleményalko-

tásra késztetés. A zenehallgatási anyag módját és mértékét is ez határozza meg.

Népdal, hangszeres népzene, népies műdal,

Nemzetek táncai

Claudio Monteverdi: Orfeo – opera

Johann Sebastian Bach: passió és kantáta részletek

Johann Sebastian Bach: Wohltemperiertes Klavier

Georg Friedrich Händel: Concerto grossók, szvitek és oratóriumok

Joseph Haydn: Szimfóniák és vonósnégyesek

Wolfgang Amadeus Mozart: Zongoraverseny, szimfónia és operarészletek

Ludwig van Beethoven: Szimfóniák és szonáták

Vizsgakövetelmények:

Negyedévenként: 2-2 dal éneklése kottából, vagy emlékezetből, 2-2 zenei részlet hallás utáni fel-

ismerése. Zenetörténeti korszakok, szerzők és műveik kronologikus ismerete az ókortól a bécsi klasz-

szicizmusig. Magyar népzenei ismeretek, hangszerek.

Vizsgáztatás formája: szóbeli

Vizsga értékelése: Éneklés: max. 10pont

Zenefelismerés: max. 10 pont

Zenetörténet: max: 20 pont

Népzene: max: 10 pont

Összesen szerezhető: 50 pont

Osztályzás: 50-41 pont: Jeles (5)

40-31 pont: Jó (4)



30-21 pont: Közepes (3)

20-11 pont: Elégséges (2)

10-0 pont: Elégtelen (1)

12. évfolyam

Tematikai egy-


Zenei reprodukció

Éneklés

Órakeret

69 óra

Előzetes tudás Korábbi években megszerzett kompetenciák, ismeretek, zenei élmények.

A tematikai egy-

ség nevelési-


A tanult dalanyag ébren tartása, használatával az éneklési készség fej-

lesztése. További dalkincsbővítés, a motivált és örömteli éneklés kialakítása,

helyes énektechnikával és hangképzéssel. Stílusos, kifejező, élményt adó

éneklés.


Zeneirodalmi szemelvények éneklése tiszta intonációval és helyes

hangképzéssel az életkori sajátosságokat figyelembe véve (szükség ese-

tén egyénre szabott kezdőhangról), a zenehallgatási anyaghoz kapcsoló-

dóan (vokális és hangszeres művek – tanévenként 15 szemelvény).

Az aktuális tevékenységhez kapcsolódó zenei anyag:

– ballagás, szalagavató

– koncertek,

– iskolai ünnepélyek,

– évfordulók.

Szemelvények a többszólamú énekléshez:

9. kánonok,

10. reneszánsz, barokk, romantikus kórusművek,

11. népdalfeldolgozások,

12. más népek zenéjének többszólamú feldolgozása.

Néhány populáris zenei szemelvény a zenehallgatás anyagából válo-

gatva.

Magyar nyelv és iro-

dalom: szövegelemzés,

költői képek, népdal

szimbólumok.

Idegen nyelvek: éne-

kes anyag eredeti nyel-

ven.

Etika: dalanyag tar-

talmának üzenete.

Kulcsfogalm

ak/ fogalmak

A választott dalanyaghoz kapcsolódó, a műfajra és a zenei stílusra jellemző

fogalmak.

Tematikai egy-


Zenei befogadás

Zenehallgatás

Órakeret

79 óra

Előzetes tudás

A zenemű gondolati tartalmát közvetítő kifejezőeszközök átélésének és

értelmezésének képessége. A korábban tanult jellegzetes zeneművek részle-

teinek felismerése.

A tematikai egy-

ség nevelési-


A befogadói kompetencia erősítése, az ismeretek kronológiai rendszere-

zésével. Zenében való tájékozottság, értékalkotás. Elemzés, szintetizálás vé-

leményalkotás folyamán. Érvelés és vitakultúra fejlesztése.




Az alábbi szempontok alapján válogatott és meghallgatott zenei részletek

felismerése.

A zenehallgatási anyag feldolgozásának módja:

13. a kiválasztott zenei példa meghallgatása,

14. a legfontosabb zenei jellemzők kiemelése és egy részének

reprodukciója (ritmus, dallam, harmónia),

15. a felvétel helye és ideje, az előadó(k), más kapcsolódó zenei

példák, stílus meghatározása.

Javasolt témakörök, melyek a rendelkezésre álló időkeret és tematika

alapján választhatóak:

1. Zene és színház: az opera története, daljáték, operett

2. Musical, rockopera, balett

3. Jazztörténeti szemelvények

4. A klasszikus és populáris zene világa

5. Tánczenék régen és ma

6. Nemzetek zenéi

7. Az emberi hang

8. Hangszerek

9. Zenei intézmények

10. Népzene

A zenehallgatási anyag feldolgozásának szempontjai:

− történelmi háttér, adott stíluskorszak jellemzői,

− a zeneszerző jelentősége az adott műfaj fejlődéstörténetében,

− a kiválasztott mű zenei jellemzői,

− a librettó, szereplők és ábrázolásuk,

− a drámai kifejezés zenei eszközeinek megfigyelése,

− különböző rendezői interpretációk.

Zene és történelem:

− görög és római mitológiai történetek a zenében,

− bibliai történetek a zenében

− magyar zenetörténeti események korszakonként,

− egyház-zenetörténeti események korszakonként,

− zenei portrék

Zene és irodalom:

− költészet, dráma, regény, elbeszélés zenei feldolgozásai

Zene és képzőművészet:

- festészet hatása a zenére

− Zene és előadó-művészet:

− alkotás, előadó-művészet és befogadás kapcsolata,

− egy-egy zeneszerző alkotó személyisége és életpályája

− a zeneszerzés és előadó-művészet kapcsolata

− előadó-művészi életpályák régen és ma

− A művek megismerésén, elemzésén keresztül a kultúrabefogadás

Művészetek; moz-

góképkultúra és mé-

diaismeret: tantárgyak

közötti szintézis (a kor-

társ zenei élet jelensé-

gei, a média szerepe a

zenei tevékenységek

megjelenítésében, az

alkalmazott zeneszer-

zés és zeneművészet

és a kortárs művésze-

tek kölcsönhatása).



szándékának erősítése, hangverseny-látogatás

Kulcsfogalmak

/fogalmak

A választott modulhoz kapcsolódó fogalmak.

A fejlesztés várt

eredményei a két

évfolyamos ciklus

végén

A tanulók az énekes anyagból 20 dalt és műrészletet részben kottából, rész-

ben emlékezetből kifejezően énekelnek, csoportosan.

Képesek néhány dallamból (népdal, műdal, zenei téma) álló csokor felidézésé-

re egy-egy témán, műfajon, stíluskörön belül is.

Egyszerűbb két- és háromszólamú kórusművek vagy azok részletei, kánonok

éneklése csoportosan.

A 11–12. évfolyam végére a tanulók alapvető ismeretekkel rendelkeznek a ze-

netörténet (kronológia), a társművészetek és az ének-zene kapcsolódásáról.

Zenei befogadóképességük fejlődik, a befogadás pályái szélesednek a szemé-

lyes – esztétikai, intellektuális, gyakorlati – zenei élmények szerzése, irányított és

önálló feldolgozása által.

A cselekedtető zenei tevékenység mellett (éneklés) erőteljesebb hangsúlyt

kap a zenében való tájékozottság, az értékalkotás, az elemzés, a szintetizálás és

vitakultúra.

A tanulók értékazonosítási képessége fejlődik.

A zenei tevékenységük hatással van társas kapcsolatukra

Ajánlott zenehallgatási anyag:

Klasszikus zenei anyag

Az alábbi felsorolás ajánlásokat tartalmaz. A zeneművek megadott listája a tanár egyéni választása

szerint módosítható, a megadott művek azonos stílusú és műfajú művekkel kiválthatók. A megadott

művek egy része olyan terjedelmű, hogy az ének-zene óra keretei között csak részletek meghallgatá-

sára van mód (pl. szimfóniatétel, daljáték, opera). A megfelelő részletek kiválasztásához a fejlesztési

céloknál meghatározott tartalmak adnak iránymutatást.

A középiskola záró szakasza az érettségire való felkészülés ideje. A zenehallgatás célja elsősorban

a tájékozódás az összefüggések, a zenei fejlődés láttatása, az önálló gyűjtőmunkára és véleményalko-

tásra késztetés. A zenehallgatási anyag módját és mértékét is ez határozza meg.

Népdal, hangszeres népzene, népies műdal, verbunkos zene

XIX. századi szerzők nemzeti táncai (Chopin, Brahms, Dvořák)

Franz Schubert: Dalciklusok és szimfóniák

Felix Mendelssohn-Bartholdy: E-moll hegedűverseny, szimfóniák, Elias és Paulus oratóriumok

Erkel Ferenc: Hunyadi László – részletek

Robert Schumann: Karnevál, és dalok

Liszt Ferenc: Parafrázisok, szimfonikus költemények zongoraművek

Giuseppe Verdi: Opera részletek

Richard Wagner: Opera nyitányok

Johannes Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány, Magyar táncok

Nyikolaj Rimszkij-Korszakov: Spanyol capriccio, Dongó

Pjotr Iljics Csajkovszkij: Olasz capriccio, balettek

Giacomo Puccini: Opera részletek

Claude Debussy: A tenger, Noktürnök, Gyermekkuckó szvit

Arnold Schönberg: Egy varsói menekült



Maurice Ravel: La Valse

Igor Stravinsky: Balettek, Ebony concerto, Zsoltárszimfónia

Benjamin Britten: Zenekari és színpadi művei

Leonard Bernstein: Kaddish szimfónia, Chichester Psalms

Bartók Béla: Színpadi, zenekari és zongoraművei

Kodály Zoltán: Galántai, Marosszéki táncok, Székelyfonó

Kurtág György: Bornemisza Péter mondásai

Populáris zenei szemelvények:Benny Goodmann, Louis Armstrong, Mahalia Jackson,

Gershwin, Elvis Presley, Beatles, Bob Dylan,

Klezmer, magyar dixiland, jazz, rock és folk-rock együttesek.

A dalokat a tanár vagy a növendékek kísérhetik gitárral vagy zongorán.

Vizsgakövetelmények:

Negyedévenként: 2-2 dal éneklése kottából, vagy emlékezetből, 2-2 zenei részlet hallás utáni fel-

ismerése. Zenetörténeti korszakok, szerzők és műveik kronologikus ismerete az ókortól a bécsi klasz-

szicizmusig. Magyar népzenei ismeretek, hangszerek.

Vizsgáztatás formája: szóbeli

Vizsga értékelése: Éneklés: max. 10pont

Zenefelismerés: max. 10 pont

Zenetörténet: max: 20 pont

Népzene: max: 10 pont

Összesen szerezhető: 50 pont

Osztályzás: 50-41 pont: Jeles (5)

40-31 pont: Jó (4)

30-21 pont: Közepes (3)

20-11 pont: Elégséges (2)

10-0 pont: Elégtelen (1)

3.1.2.20. MŰVÉSZETEK – VIZUÁLIS KULTÚRA TANTERV

A GIMNÁZIUM 11-12. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA

Művészetek – vizuális kultúra tanításának céljai

A szabályozás szerint a gimnázium 9–10. évfolyamán kötelező tantárgy a vizuális kultúra, míg 11–12.

évfolyamon a művészetek műveltségterület tantárgyai közül (ének-zene, dráma és tánc, vizuális kul-

túra, mozgóképkultúra és médiaismeret) az iskola döntheti el, hogy az adott órakeretből mely tan-

tárgyakat és milyen arányban fogja tanítani. A 11–12. évfolyamon a művészetek műveltségterület

kötelező összes óraszámkerete heti 2 óra/évfolyam.

A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vi-

zuális művészeti alkotásoknak árnyaltabb értelmezéséhez és megítéléséhez, környezetünk értő alakí-

tásához. A tantárgy így nemcsak a képző- és iparművészet területeinek a feldolgozásával foglalkozik



tehát, hanem tartalmai közé emeli a vizuális jelenségek, közlések olyan köznapi formáinak vizsgálatát

is, mint a tömegkommunikáció vizuális megjelenései, a legújabb elektronikus médiumokhoz kapcso-

lódó jelenségek és az épített, alakított környezet. A képzőművészet, vizuális kommunikáció, tárgy- és

környezetkultúra a vizuális kultúra tantárgynak olyan részterületei, amelyeknek a tartalmai végigkísé-

rik a közoktatásban a vizuális nevelést, ám a különböző iskolaszakaszokban különböző módon kapnak

hangsúlyt. Ezek a részterületek azonban a legfontosabb tartalmakat biztosítják csupán a fejlesztés-

hez, de hatékony fejlesztés csakis komplex feladatokban, egymással összefüggő feladatsorokban

értelmezhető. A tantárgy oktatása tevékenység-, illetve gyakorlatközpontú, ahol alapvető fontosságú

a játékos-kreatív szemlélet, illetve hogy a tantárgy tartalmainak feldolgozása komplex, folyamatori-

entált megközelítésben történjen, így a projektmódszer eszközét is felhasználja a tanítás-tanulás

folyamatában.

A NAT fejlesztési feladatainak alapján a vizuális kultúra tantárgy gyakorlati tevékenységeinek fon-

tos célja az érzéki tapasztalás, a környezettel való közvetlen kapcsolat fenntartása, erősítése, ezáltal a

közvetlen tapasztalatszerzés, az anyagokkal való érintkezés, az érzékelés érzékenységének fokozása.

További cél tudatosítani az érzékelés különböző formáinak (például látás, hallás, kinetikus érzékelés)

kapcsolatát, amely a számítógépes környezet bevonásával képes egy újabb, „más minőségű”

intermediális szemléletet is kialakítani.

A fejlesztés átfogó célja továbbra is segíteni a tanulókat abban, hogy képesek legyenek az őket érő

hatalmas mennyiségű vizuális és térbeli információt, számtalan spontán vizuális hatásokat nem csak

esztétikai, kultúrális szempontból, hanem szellemi és erkölcsi értékrend alapján is értelmezni, feldol-

gozni. Képesek legyenek az élményeket megfelelően szelektálni, értelmezni, továbbá ezzel kapcsola-

tos önálló véleményeket alkotni, következtetéseket megfogalmazni. A tantárgy segíti a művészi és

köznapi vizuális közlések pontos értelmezését, továbbá fejleszti az alkotómunka során a vizuális köz-

lés és kifejezés árnyalt megjelenítését. Meghatározó szerepe miatt fontos a vizuális környezet alapját

képező épített környezet iránti tudatosság fejlesztése a tapasztalás, értelmezés, alkotás folyamatán

keresztül. A vizuális nevelés kiemelt fontosságú feladata a kreativitás működtetése, illetve fejlesztése,

a kreatív képességek kibontakoztatása. Nagy hangsúlyt kap a kreatív problémamegoldás folyamatá-

nak és módszereinek tudatosítása, mélyítése. A fejlesztés célja az örömteli, élményt nyújtó, a szemé-

lyes megnyilvánulásnak legnagyobb teret engedő alkotótevékenység megszerettetése, ezáltal a moti-

váció fokozása, egy szélesebb értelemben vett alkotó magatartás kialakítása. Cél továbbá a problé-

mamegoldó képesség erősítése, hisz a feladatok önálló megoldása bizonyos rutinok, készségek kiala-

kításával kezdődik, majd az egyre önállóbban végzett tevékenységeken keresztül jut el a projektfela-

datok önálló megoldásáig. A tanulók önismeretének, önkritikájának, önértékelésének fejlesztése

másokat és önmagát építő kritikai szemléletmód kialakításával a gyakorlati tevékenységeken keresz-

tül valósul meg, amelyek mindegyike – eredeti céljától függetlenül is – személyiségfejlesztő hatású.

Motiváló hatásuk mellett segítik az érzelmi gazdagodást, az empátia, az intuíció fejlesztését, az önálló

ízlés, a belső igényesség kialakulását, az önértékelés és önismeret kialakulása révén pedig a céltuda-

tos önszabályozást.

Mindezektől függetlenül a vizuális kultúra tanításának fontos alapelve azonban, hogy a művészeti

nevelés valójában művészettel nevelésként értelmezendő, hisz a közoktatásban a művészet nem

lehet célja, csupán eszköze a nevelésnek, azaz egy közismereti tárgy közvetlen feladata nem lehet a

„művészképzés”.

Vizuális kultúrából az alkotótevékenység gyakorlása ebben a szakaszban is fontos szerepet kap,

amely egyrészt komplex, esetleges kutatómunkát igénylő feladatok megoldásával lehet hatékony,

másrészt az önálló tanulói utak bejárásával a hatékony és önálló tanulás támogatásának is megte-



remti a lehetőségét. Továbbra is nagy hangsúlyt kap az elemző, kritikai gondolkodás, az önálló prob-

lémamegoldó gondolkodás, illetve a szociális érzékenység fejlesztése, amely a felnőtté válás folyama-

tában jó előkészítése a hiteles társadalmi beilleszkedésnek.

E szakaszban a vizuális kultúra részterületei közül ismét a „Kifejezés, Képzőművészet” fejlesztési

feladatai kerülnek előtérbe, míg a „Vizuális kommunikáció” és a „Tárgy- és környezetkultúra” fejlesz-

tési követelményeinek aránya a korábbihoz képest némileg csökken. A tantárgy kultúraközvetítő

szerepe továbbra is jelentős, ráadásul a sikeres érettségi vizsga fontos kritériuma az összegző, fel-

használó jellegű tudás bizonyítása, így a művészettörténeti és művészetelméleti problémák, ismeretek

összegző jellegű rendszerezése kiemelt cél.

Fejlesztési követelmények

A gimnázium 11–12. évfolyamán a tantárgy tanítása során megismertetjük a tanulóval, hogy a külön-

böző vizuális művészetek érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a tapasztalatszerzés lehet-

séges forrásai. Fejlesztési cél a műalkotások befogadására, értelmezésére való készség szellemi, er-

kölcsi, és kulturális alapon is, valamint az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális

sokféleségének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének megértése. A helyi, a

nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség jelentőségének tudatosodása. A tantárgy

fejleszti a vizuális események, információk, művek önálló feldolgozását, az életkori sajátosságoknak

megfelelő szintű értelmezés lehetőségét. Képessé válik a művekben megjelenített témák, élethelyze-

tek, motívumok, tartalmak, formai megoldások, és akár társadalmi összefüggések közötti kapcsoló-

dási pontok azonosítására, többféle értelmezési kontextusban helyezésére, önálló véleményalko-

tásra.

A tanuló képessé válik állóképi, plasztikai, mozgóképi és intermediális karakterű megjelenítésre,

egyszerű makettek, modellek konstruálására, belső terek különböző funkciókra történő önálló átren-

dezésére. Nyitott az új technikákkal, módszerekkel és anyagokkal való kísérletezésre. Képes a média

által alkalmazott álló- és mozgóképi kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni,

megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására. Képes

továbbá az épített és természeti környezet értékelésére, kritikai megítélésére. Nyitott és motivált az

IKT nyújtotta lehetőségek kihasználásában. Képes arra, hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje,

és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen. Együttműködik társaival, igényli és képes

a feladatmegoldást segítő információk megosztására. Problémamegoldó tevékenységét nagymérték-

ben a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi.

Az értékelés módja, szintjei

A tanulók elsősorban a szakórákon készítik el munkáikat. A feladatok elkészítési idejét a szaktanár a

csoportnak és a feladat típusának megfelelően rugalmasan határozza meg. A munkákat a témakör,

vagy feladatsor lezárásakor be kell mutatni, majd rendezett formában meg kell őrizni év végéig. Aki

nem tudja befejezni a rendelkezésre álló idő alatt munkáját, pótolhatja lemaradását a tanár által

kijelölt időpontig. A félévi és év végi eredmény magában foglalja a tanév során elkészített gyakorlati

(manuálisan, vagy digitálisan elkészített, egyéni és csoportos munkák) és elméleti (kiselőadások, gyűj-

tő munkák, dolgozatok) produktumok értékelését (1-5) érdemjegyben kifejezve. Az elméleti ismere-

tekről (stílus irányzatok jellemzői, fogalmak, stb.) dolgozat formájában adnak számot a tanulók fél-

évenként, amelyben tesztkérdések, fogalom meghatározások, összehasonlítások, képfelismerés, stí-

lus meghatározások szerepelnek. A gyakorlati feladatokat dokumentáló anyag bemutatása. Lehe-

tőség van tantárgyi dicséret elnyerésére is. A tantárgyi dicséretbe beleszámít a tanulmányi versenye-



ken (pályázatok, OKTV, stb.) való eredményes részvétel, a kiváló órai teljesítmény, az elméleti vagy

gyakorlati jellegű szorgalmi munkák - pl.: házi dolgozat, egyéni alkotások, kiselőadások, önálló gyűjtő

munka készítése.

Tankönyv- és taneszköz választás szempontjai

Olyan szakirodalmat ajánlunk, amelyben könnyen áttekinthetők a főbb művészeti

irányzatok, vagy a tantárgyhoz kapcsolódó témák és megfelelő mennyiségű

képanyag áll rendelkezésre az órai munkához, és az egyéni felkészülést is segíti.

Szükséges taneszközök

- műszaki rajzlapok, (A4, A3), vagy vázlattömb,

- B-s ceruza, vonalzó,

- körző,

- jegyzetfüzet (A4-es),

- fekete filctoll, vagy fekete tus,

- színes eszközök (akvarellfesték, vagy tempera),

- digitális adathordozó eszköz

Óraszámok a gimnázium 11–12. évfolyamán

Tematikai egység címe Órakeret

össz. 11. o. 12. o.

Kifejezés, képzőművészet

- Érzelmek, hangulatok kifejezése 10+6

8 óra

(5+3)

8 óra

(5+3)


- Ábrázolás és stílus 8+3

5 óra

(4+1)

6 óra

(4+2)


- A művészi közlés, mű és jelentése 12 6 óra 6 óra


- Korszakok, stílusirányzatok 18+4

11 óra

(9+2)

11 óra

(9+2)

Vizuális kommunikáció

- A fotografikus kép nyelve 12+5

8 óra

(6+2)

9 óra

(6+3)


- A mozgóképi kifejezés 12 6 óra 6 óra


- Tömegkommunikáció 4+2

2 óra

(2+2)

2 óra


- Az újabb médiumokkal való kísérletezés 12 6 óra 6 óra

Tárgy- és környezetkultúra

- Tervezett, alakított környezet 12 6 óra 6 óra

A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma

11. évfolyam 2 óra 72 óra

12. évfolyam 2 óra 72 óra




- Tervezés és fogyasztói szokások 4+2

3 óra

(2+1)

3 óra

(2+1)


- Tárgy és hagyomány 5+1

3 óra

(2+1) 3 óra


Az épített, alakított környezet változásai 12 6 óra 6 óra

Az éves óraszám 72 óra

11. évfolyam

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Kifejezés, képzőművészet – Érzelmek, hangulatok kifeje-

zése Órakeret 8 óra

Előzetes tudás

Az alkotó tevékenységekben a síkbeli, térbeli kifejezőeszközök, a térábrázolási

konvenciók, a színtani ismeretek megfelelő és önálló alkalmazása. Érzelmek,

hangulatok megfogalmazása egyéni szín- és formavilágban.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

Személyes gondolatok, érzelmek vizuális megjelenítése a vizuális kifejezés

alapvető eszközeinek segítségével, saját kifejezési szándék érdekében is.

Egyéni asszociációkra támaszkodó átírás, fokozás. Hagyományos és korszerű

vizuális technikák alkalmazása. Önálló vélemény megfogalmazása saját és

mások munkáiról.


− Látvány megjelenítése egyénileg választott kifejezési szán-

dék (pl. feszültség, figyelemfelhívás, nyugalom) érdeké-

ben, a vizuális kifejezés eszközeinek tudatos alkalmazásá-

val (pl. nézőpont, kompozíció, színhasználat, felületkialakí-

tás).

− Szöveges és képi elemek képi kompozícióba rendezése (pl.

egymás erősítésével) adott vagy tudatosan választott kife-

jezési szándék érdekében képzőművészeti példák (pl. da-

daizmus, kortárs alkotók) alapján.

− Mű és környezetének elemző vizsgálata több szempont

szerint, konkrét művészeti példák alapján (pl. oltárkép,

köztéri szobor, installáció, land-art, street art munka).

Magyar nyelv és irodalom: szöveg és

kép illusztratív, narratív kapcsolata.

Ének-zene: zenei élmény.

Dráma és tánc: jelenetek, táncmoz-

gások, összetett hatások.

Informatika: számítógép felhasználó-

szintű alkalmazása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Nonfiguratív megjelenítés, vizuális átírás, redukció, absztrakció, kiemelés, kont-

raszt, kompozíció, parafrázis, komplementer, vizuális narratív hatás, illusztratív

hatás, installáció, enviroment/környezetművészet, fényművészet.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Kifejezés, képzőművészet – Ábrázolás és stílus

Órakeret 5 óra

Előzetes tudás Megfigyelt téri helyzetek, forma, arány, fény és színviszonyok ábrázolása.

A tematikai egység


céljai

Megfigyelt téri helyzetek, fény- és színviszonyok adott vagy választott célnak

megfelelő ábrázolása.




Téri helyzetek megjelenítése különböző ábrázolási

rendszerek használatával és transzformálásával (pl. lát-

vány reprodukálása vetületi ábrázolásból perspektivi-

kus vagy axonometrikus megjelenítéssel).

Matematika: Modellezés, összefüggések

megjelenítése. Transzformációk, adott

tárgy más nézőpontból való elképzelése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Téri helyzet, ábrázolási konvenció vagy ábrázolási rendszer, nézőpont, horizont-

vonal, iránypont, rövidülés, vetületi ábrázolás, képsík, nézet, axonometria, egy-

és két iránypontos perspektíva, önárnyék, vetett árnyék.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Kifejezés, képzőművészet – A művészi közlés, mű és jelen-

tése

Órakeret 6 óra

Előzetes tudás

A művészet stíluskorszakait reprezentáló legfontosabb művészeti alkotások,

alkotók felismerése, jelentőségének megértése. A vizuális kifejezés eszközei-

nek felismerése és használata műelemzés során. A megfigyelés segítségével

műelemző módszerek alkalmazása.

A tematikai egység


céljai

Esztétikai minőségek megalapozott értékelése. Vizuális esztétikai jellegű ér-

tékítéletek megfogalmazása elemzésekben, illetve érvényre juttatása az alko-

tó feladatokban. Eltérő kultúrák legfontosabb vizuális jellemzőinek összeha-

sonlítása. A technikai képalkotás – fotográfia, mozgókép – műtípusainak, kife-

jezőeszközeinek ismerete, elemzése és képzőművészeti kapcsolódásainak

megértése. Elemzési szempontok megfelelő érvényesítése.


A mozgóképi kifejezés eszközeinek

(montázs, kameramozgás, képki-

vágás, nézőpont, világítás, hang és

kép kapcsolata) elemzése képző-

művészeti példák (pl. video-

installáció) alapján.

− Vizuális művészeti élmények köz-

vetlen, személyes megtapasztalása

(pl. múzeum-, kiállítás-látogatás),

az élmények, tapasztalatok szöve-

ges megfogalmazása.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: globális

társadalmi és gazdasági problémák.

Mozgóképkultúra és médiaismeret: a mozgókép alapvető

kifejezőeszközei.

Magyar nyelv és irodalom: Műelemző esszé írása. Könyvtár-

használat.

Számítógépes formázás, illusztrálás digitális képfeldolgozó

eszközökkel.

Informatika: Internetes (művészeti) portálok használata.

Digitális prezentációk.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Portfólió, mozgóképi kifejezőeszköz, video-installáció, múzeum, állandó és idő-

szaki kiállítás.

Tematikai egység/ Fejlesz-

tési cél

Kifejezés, képzőművészet – Korszakok, stílusirányza-

tok

Órakeret 11 óra

Előzetes tudás A művészet stíluskorszakait reprezentáló legfontosabb művészeti alko-

tások, alkotók felismerése, és elhelyezése a megfelelő korban. A vizuális



kifejezés eszközeinek felismerése és használata műelemzés során. A

művészettörténet főbb korszakainak összegző, lényegkiemelő jellemzé-

se.

A tematikai egység nevelé-

si-fejlesztési céljai

A vizuális kifejezés eszközeinek pontos értelmezése különböző korok-

ban. A legjelentősebb művészettörténeti stíluskorszakok és irányzatok

témák illetve problémakörök rendszerezése és összegző ismerete. Esz-

tétikai jellemzők megalapozott értékelése. Vizuális esztétikai jellegű

értékítéletek megfogalmazása elemzésekben, illetve érvényre juttatása

az alkotó feladatokban. A technikai képalkotás lehetőségeinek elemzése

és képzőművészeti kapcsolódásainak megértése. Elemzési szempontok

megfelelő érvényesítése.


Művészettörténeti korszakok (pl. ókor,

korakeresztény, romanika és gótika, rene-

szánsz és barokk, klasszicizmus és romanti-

ka) műfajokra lebontott részletes összegzé-

se, a legfontosabb stílust meghatározó je-

gyek pontos megkülönböztetésével.

− A művészetben használt legfontosabb alkotói

technikák (pl. egyedi és sokszorosított grafi-

ka, olaj vagy vizes alapú festmény) felisme-

rése, a művészi kifejezésben betöltött sze-

repének elemzése.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek:

korstílusok, irányzatok társadalmi és kulturális

háttere.

Magyar nyelv és irodalom: korstílusok, stílusirány-

zatok megnevezései, megkülönböztető jegyei,

művészettörténeti párhuzamok. Könyvtárhaszná-

lat.

Ének-zene: Művészet- és zenetörténeti összefüg-

gések (korszakok, stílusok kiemelkedő alkotók,

műfajok).

Zenei befogadói tapasztalatok.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Korszak, korstílus, stílusirányzat, képzőművészeti műfaj, műtípus, magasnyomás,

mélynyomás, síknyomás, egyéni stílus

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Vizuális kommunikáció – A fotografikus kép nyelve

Órakeret 8 óra

Előzetes tudás A vizuális kifejezés eszközeinek felismerése és használata műelemzés során. A

fényképezés képalkotó lehetőségeinek ismerete és megértése.

A tematikai egység


céljai

A vizuális kifejezés eszközeinek pontos értelmezése kortárs művészeti alkotá-

sok elemző feldolgozása során. Vizuális esztétikai jellegű értékítéletek megfo-

galmazása elemzésekben, illetve érvényre juttatása az alkotó feladatokban. A

fotográfia műtípusainak, műfajainak ismerete és elemzése.


− A fotó mint a technikai képalkotás alapmédiuma főbb sajá-

tosságainak megismerése, megértése (pl. „feltáró” beszélge-

tések, elemzések Henri Cartier-Bresson, Robert Capa, André

Mozgóképkultúra és médiaismeret:

A fotografikus technikával rögzített

kép. Valóságábrázolás és hiteles-



Kertész műveiről megadott szempontok alapján).

− A fotografikus látásmód, a médium sajátosságainak alkalma-

zása kreatív gyakorlatok során (pl. fekete-fehér és/vagy szí-

nes fotósorozat készítése digitális technikával megadott té-

ma alapján, mint „Egy nap az életemből”, vagy „A lépcső”).

− Technikai kép és szöveg kiegészítő alkalmazása komplex fela-

dat kapcsán (pl. fekete-fehér és/vagy színes fotografika ké-

szítése saját felvételek átalakításával – manuális vagy digitá-

lis technikával –, majd a kép felhasználása saját névjegykár-

tya vagy fejléces levélpapír, boríték tervezése során), első-

sorban az alkalmazott fotográfia gyakorlati szerepének fel-

ismerése céljából.

ség. Tömegtájékoztatás és demok-

rácia.

Magyar nyelv és irodalom: A vizuá-

lis közlés verbális és nem verbális

elemei. A nyelv mint jelrendszer.

Irodalmi emlékhelyek, alkotói

életművek fotódokumentumai.

Informatika: az internetes közléstí-

pusok tartalmi megbízhatósága és

vizuális megjelenése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Fotográfia kettős természete: reprodukció és manipuláció/"ábrázolat", reprezen-

táció, fotogenitás, fotószerűség, „fotós látásmód”, műfaj/műtípus/stílus a fotó-

művészetben, arculatterv, tipográfia, (fotografika).

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Vizuális kommunikáció – Mozgóképi kifejezés

Órakeret 6 óra

Előzetes tudás A technikai képalkotás lehetőségeinek ismerete és megértése. Mozgóképi

kifejezőeszközök vizuális értelmezése.

A tematikai egység


céljai

A mozgókép műtípusainak, a mozgóképi kifejezés eszközeinek megértése és

felhasználása. Mozgóképi közlés tervezése, megvalósítása irányítással.


− A mozgóképi kifejezés fontos állomásainak megisme-

rése, lényeges összefüggések megértése (pl. a film

létrejöttének tanár által segített, tanulói feldolgozá-

sa, adatgyűjtés, illetve referátum összeállítása) a sa-

játos, mozgóképi nyelv megértése érdekében.

− A film audiovizuális kifejezési módszereinek megis-

merése kreatív, kísérleti szemléletű gyakorlatokkal

(pl. a „mozdulatlan kép megmozdul”– fényjáték

megvalósítása egyszerű megoldások, eszközök,

technika alkalmazásával, mint „szendvicsdia”, diave-

títők, lencsék, üvegdarabok, színezett fóliák többszö-

ri módosításokhoz, videokamera-, projektor- és szá-

mítógép-használattal, illetve hang hozzárendelésével

a mozgóképhez). A figyelemirányítás, a hangulatte-

remtés és az audiovizuális értelmezés legfontosabb

eszközeinek tudatosítása.

Mozgóképkultúra és médiaismeret: Kultúra

és tömegkultúra. A média funkciói. Nézett-

ségnövelő stratégiák. Sztárok. A figyelem-

irányítás, a hangulatteremtés és az értel-

mezés legfontosabb eszközei.

Ének-zene: a zene szerepe a médiában és a

filmművészetben.

Dráma és tánc: Mozgásos kommunikáció.

Metaforikus kifejezőeszközök. Jellemábrá-

zolás.

Informatika: az internetes közléstípusok

tartalmi megbízhatósága és vizuális megje-

lenése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Technikai képfajta; fénykép, mozi/film, videó, fénymásolás, hologram, pillanat-

kép/fáziskép, vetítés, a mozgókép sajátos (alap)eszközei, experimentális művé-

szet, akció, Bauhaus, absztrakt film, VJ-kultúra, animáció, „kockázás”, tárgymoz-

gatás, pixilláció, stoptrükk, történet, cselekmény, elbeszélés, kísérleti film, etűd,



videoklip, (fényjáték), („szendvicsdia”).

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Vizuális kommunikáció - Tömegkommunikáció

Órakeret 4 óra

Előzetes tudás A reklám hatásmechanizmusának elemzése.

A tematikai egység


céljai

A tömegkommunikáció eszközeinek és formáinak ismerete és értelmezése.

Reklámok összetett elemzése.


− A médiaipar működésének, a reklám

hatásmechanizmusának feltárása

kreatív gyakorlatokkal (pl. szerepjá-

tékkal pop- vagy filmsztár karrierjé-

nek „felépítése” a tömegmédiában;

fiktív reklámkampány tervezése és

kivitelezése).

Mozgóképkultúra és médiaismeret: A médiaipar műkö-

dése. A reklám hatásmechanizmusa. Sztárok és szenzá-

ciók. Nemi szerepek reprezentációja. Virtuális valóság.

Sztereotípia, tömegkultúra.

Dráma és tánc: díszlet, jelmez, kellék, fény- és hangha-

tások, jellemábrázolás.

Ének-zene: populáris zenei stílusok.

Magyar nyelv és irodalom: médiaszövegek kommuniká-

ciós és műfaji jellemzői.

Informatika: az információk közlési célnak megfelelő

alakítása, a manipuláció felismerése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Reklám, sztár/jelenség, attribútum, öltözet/megjelenés, reklámtárgy, plakát,

szlogen, banner, spot, klip, weblap.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Vizuális kommunikáció – Az újabb médiumokkal való kísér-

letezés

Órakeret 6 óra

Előzetes tudás

Nem vizuális természetű információk érzékletes, képi megfogalmazása. Bo-

nyolultabb vizuális kommunikációt szolgáló megjelenések tervezése. Idő- és

térbeli változások megjelenítése. A technikai képalkotás lehetőségeinek isme-

rete és megértése.

A tematikai egység


céljai

A technikai médiumok (képalkotó) módszereinek megismerése. Komplex au-

diovizuális közlés tervezése. Kortárs művészeti alkotások elemző feldolgozása.


− A technikai képalkotás újabb, kísérleti megoldá-

sainak felismerése, alkalmazása alkotó gyakorla-

tok során (pl. fotoelektrográfia készítése fény-

másoló vagy szkenner használatával, mozgó

tárgyak, illetve testrészletek másolásával és to-

Mozgóképkultúra és médiaismeret: Nem lineáris

szövegformák. Internetes szövegépítkezés, há-

lózati kommunikáció, internetes tartalmak, onli-

ne életforma.



vábbi elektronikus/digitális módosításával) a

kortárs szemlélet erősítése érdekében.

− A nem lineáris alapú média-szövegformák né-

hány formájának megismerése, alkalmazása

kreatív felhasználás révén (pl. hipertextre épülő

vagy hipermédia szemléletű művek tervezése a

világhálóra), a kevésbé bejáratott, asszociatív

alapú gondolkodásmódok gyakorlása és tudato-

sítása céljából.

Ének-zene: a zenei mondanivaló más művészeti

ág kifejezési eszközeibe való átkódolása.

Magyar nyelv és irodalom: hipertext.

Informatika: Multimédiás dokumentumok. Vi-

selkedési kultúra az online világban, a hagyo-

mányostól különböző médiumok megjelenési

formái. A globális információs társadalom.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Intermédia, kísérleti művészet, non-linearitás, hipertext, hipermédia, www, háló-

zati kommunikáció és művészet, interaktivitás, multimédia/hipermédia, új média

és művészet, hibrid média, (posztmédia), (vizuális zene), (elektrográfia), („copy-

motion” technika).

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Tárgy- és környezetkultúra – Tervezett, alakított kör-

nyezet

Órakeret 6 óra

Előzetes tudás

A vizuális környezetben megfigyelhető jellemzők pontos és árnyalt értelmezé-

se és szöveges megfogalmazása. Megfigyelések alapján a vizuális közlések

érdekében különböző rajzi technikák alkalmazása. Tárgyakkal, épületekkel,

jelenségekkel kapcsolatos információk gyűjtése. Tárgykészítő, kézműves

technikák önálló alkalmazása. Gyakorlati feladatok önálló előkészítése.

A tematikai egység


céljai

Jelenségek, látványok vizuális megfigyelése és értelmezése során célirányos

szempontok kiválasztása. A tervezési folyamat értelmezhető dokumentálása.

A vizuális közlések érdekében különböző rajzi technikák alkalmazása. Az adott

tárgynak megfelelő tárgykészítő technikák alkalmazása. Problémamegoldás a

tervezés során. Építészeti és térélmények átértelmezése. A térélményt befo-

lyásoló tényezők összegzése.


− Egyszerű használati tárgy (pl. egyedi övtáska) és

belső tér (pl. élet minimál térben) tervezése az

alapvető ergonómiai szempontok felmérésével

és figyelembevételével, a tervezői folyamat jól

értelmezhető rajzos és szöveges dokumentáci-

ója az ötletek, tervvázlatok, megvalósulási terv

elkészítéséig.

− A lakberendezés funkciótól független lehetősé-

geinek (pl. színhatás és térérzet, anyagválasztás

és hatáskeltés) elemző vizsgálata és összeha-

sonlítása konkrét példákon keresztül.

Matematika: Méretezés. Gondolatmenet köve-

tése. Absztrahálás, konkretizálás.

Technika, életvitel és gyakorlat: Szükségletek és

igények elemzése, tevékenységhez szükséges

információk kiválasztása, tervezés szerepe, je-

lentősége, eszközhasználat. Lakókörnyezet –

életmód.

Dráma és tánc: Produkciós munka. A színház-

művészet összművészeti sajátosságai.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Tervezési folyamat, felmérés, térelrendezés, műszaki jellegű ábrázolás, ergonó-

mia, környezettudatos magatartás, környezetvédelem.



Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Tárgy- és környezetkultúra – Tervezés és fogyasztói szo-

kások

Órakeret 3 óra

Előzetes tudás


se és szöveges megfogalmazása. A látott jelenségek elemzéséhez, értelmezé-

séhez szükséges szempontok megértése. Önálló kérdések megfogalmazása.

A tematikai egység


céljai

Vizuálisan is értelmezhető jelenségek, folyamatok társadalmi és gazdasági ok-

okozati összefüggéseinek megértése. Különböző korú és típusú tárgyak, és a

tárgyakhoz kapcsolódó társadalmi jelenségek értelmezése. A következtetések

célirányos megfogalmazása.


− A hagyományos és a modern társadalmak

tárgykészítésének, tárgytervezésének ösz-

szehasonlítása a fogyasztóra gyakorolt hatá-

sok alapján, a fogyasztói szokások megkü-

lönböztetésével és magyarázatával.


Társadalmi jelenségek értékelése. Társadalmi nor-

mák. Technológiai fejlődés. Fogyasztói társadalom.

Földrajz: globális társadalmi-gazdasági problémák:

fogyasztói szokások, életmód.

Mozgóképkultúra és médiaismeret: Kultúra és tö-

megkultúra. A reklám hatásmechanizmusa.

Informatika: az információk közlési célnak megfele-

lő alakítása, a manipuláció felismerése.


Kulcsfogalmak/

fogalmak

Hagyományos és modern társadalom, fogyasztói szokás, divat, életmód, újra-

hasznosítás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Tárgy- és környezetkultúra – Tárgy és hagyomány

Órakeret 3 óra

Előzetes tudás

Tárgyakkal, épületekkel, jelenségekkel kapcsolatos információk gyűjtés. A

látott jelenségek elemzéséhez, értelmezéséhez szükséges szempontok önálló

kiválasztása. Önálló kérdések megfogalmazása.

A tematikai egység


céljai

Különböző korú és típusú tárgyak, épületek megkülönböztetése, elhelyezése a

megfelelő korban vagy kultúrában. A következtetések célirányos megfogal-

mazása. Néprajzi tájegységek tárgyi környezetének, kulturális jellemzőinek

megismerése. A múlt tárgyi emlékeinek értékelése, jelentőségük megértése.


− Két – a Kárpát-medence táji tagolódása

szerint tetszőlegesen választott – táji cso-

port, néprajzi csoport (pl. Nyírség, Sárrét,

Őrség, Palócföld, Nagykunság, Kalotaszeg,

Mezőség) legfontosabb jegyeinek (pl.

Magyar nyelv és irodalom: Esztétikai minőségek.

Toposz, archetípus. Könyvtárhasználat.



mák. Hagyomány. Hagyományos népi kultúra.



építkezés, viselet, eszközök, szokások) ösz-

szegyűjtése, az eredmények képes és szö-

veges feldolgozása.

Földrajz: Magyarország és a Kárpát-medence, világ-

örökségi helyszínek, építészeti együttesek, kulturális

tevékenységek (pl. táncház, busójárás).

Ének-zene: Népek zenéje, néphagyomány.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Táji csoport, néprajzi csoport, tájegység, népi kultúra, hagyomány, hagyomány-

őrzés, világörökség.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Tárgy- és környezetkultúra – Az épített, alakított kör-

nyezet változásai

Órakeret 6 óra

Előzetes tudás

Tárgyakkal, épületekkel, jelenségekkel kapcsolatos információk gyűjtése. A



A tematikai egység


céljai



tárgyakhoz kapcsolódó társadalmi jelenségek értelmezése. A kortárs építészet

és a kortárs téralakítás megjelenéseinek értelmezése. A következtetések cél-

irányos megfogalmazása.


− A divat szélesen értelmezett fogalmának (pl.

öltözködés, életforma, lakberendezés)

elemző vizsgálata és értelmezése, reflektál-

va annak társadalmi összefüggéseire is.

− A divat és hagyomány kapcsolatának vizuális

értelmezése (pl. hagyományos ruhadarab

áttervezése, átalakítása, hagyományos dí-

szítmény felhasználásával póló mintaterve-

zés).

− A kulturális értékmegőrzés (pl. környezet- és

műemlékvédelem) lehetőségének vizsgála-

ta, az eredmények képes és szöveges fel-

dolgozása, összegzése különös tekintettel

annak felhívó jellegére.


Toposzok, archetípusok állandó és változó jelentés-

köre. Könyvtárhasználat.




Földrajz: Környezet fogalmának értelmezése. Helyi

természet- és környezetvédelmi problémák felis-

merése. Környezettudatos magatartás, fenntartha-

tóság.

Globális társadalmi-gazdasági problémák - fogyasz-

tói szokások, életmód. Fenntarthatóság. Környezet

és természetvédelem.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Modern, posztmodern, konstruktív-dekonstruktív térrendezés, organikus építé-

szet, Bauhaus, funkcionalizmus, divat, társadalmi norma, szubkultúra, értékmeg-

őrzés.

Ajánlott műtípusok, művek, alkotók

Amennyiben a különböző korok és kultúrák feldolgozását kronologikus megközelítésben végezzük, a

részletes érettségi vizsgakövetelmény műlistája az irányadó a műtípusok, művek, alkotók szemlélte-



tésére. E listában kronológiai sorrendben találhatók a feldolgozásra ajánlott művek az őskortól nap-

jainkig. A listában a képzőművészeti alkotásokon kívül jelentősebb, stílusteremtő tárgyak, tár-

gytípusok, fotók, népművészeti és Európán kívüli kultúrák műtárgyai és tárgyi emlékei is megtalá-

lhatók. E listában szereplő tárgyakon és műtárgyakon kívül a szemléltetés anyagát tematikus módon

is válogathatjuk.

A válogatás fontos szempontja, hogy a bemutatott művek az egyetemes művészettörténet legje-

lentősebb és tipikus műveivel szemléltessék a témát, illetve hangsúlyt kapjanak a magyar művészet-

és építészettörténetben megtalálható leglényegesebb példák is. A részletes érettségi vizsgakövetel-

mény műlistájában ajánlott műveken és alkotókon kívül adott témák szemléltetésére további

műtípusok és művek is felhasználhatók. A tananyag tematikus szempontú megközelítése esetében a

válogatás fontos szempontja, hogy az adott téma függvényében ne csak művészettörténeti, hanem

nyitottabban értelmezett kultúrtörténeti, építészet- és tárgytörténeti példák is bemutatásra

kerüljenek, továbbá hogy adott esetben a magas művészet példáin kívül populárisabb irányzatok

egyformán szemléltessék az adott tartalmat, illetve hogy tértől (pl. Európán kívüli kultúrákból

származó művek) és időtől (pl. akár kortárs művek) független példák is szemléltessék a tananyagot.

Fontos továbbá, hogy a vizuális kommunikáció, valamint a tárgy- és környezetkultúra részterületek

szemléltetéséhez a kortárs kultúrából, a történelmi korokból, illetve a közelmúltból származó

példákat is felhasználhatjuk.

12. évfolyam

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Kifejezés, képzőművészet – Érzelmek, hangulatok kifeje-

zése

Órakeret 8 óra

Előzetes tudás

Az alkotó tevékenységekben a síkbeli, térbeli kifejezőeszközök, a térábrázolási

konvenciók, a színtani ismeretek megfelelő és önálló alkalmazása. Érzelmek,

hangulatok megfogalmazása egyéni szín- és formavilágban.

A tematikai egység


céljai

Személyes gondolatok, érzelmek vizuális megjelenítése a vizuális kifejezés

alapvető eszközeinek segítségével, saját kifejezési szándék érdekében is.

Egyéni asszociációkra támaszkodó átírás, fokozás. Hagyományos és korszerű

vizuális technikák alkalmazása. Önálló vélemény megfogalmazása saját és

mások munkáiról.


− Művészeti alkotások kifejező, sajátos átdol-

gozása, átírása, parafrázis készítése (pl. sík

alkotás térbelivé alakítása, kép kiegészítése

sajátos elemekkel vagy részletekkel, stílus-

és műfajváltás, idő és karaktercserék).

− Fogalmak, jelenségek (pl. repülés, víz, kap-

csolatok, utánzás) komplex vizuális feldol-

gozása nem a megszokott eszközökkel (pl.

talált tárgyakból, szokatlan anyagokból,

fénnyel).

Magyar nyelv és irodalom: szöveg és kép

illusztratív, narratív kapcsolata.

Ének-zene: zenei élmény.

Dráma és tánc: jelenetek, táncmozgások, összetett

hatások.

Informatika: számítógép felhasználószintű alkalma-

zása.

Kulcsfogalmak/ Nonfiguratív megjelenítés, vizuális átírás, redukció, absztrakció, kiemelés, kont-

raszt, kompozíció, parafrázis, komplementer, vizuális narratív hatás, illusztratív



fogalmak hatás, installáció, enviroment/környezetművészet, fényművészet.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Kifejezés, képzőművészet – Ábrázolás és stílus

Órakeret 6 óra

Előzetes tudás Megfigyelt téri helyzetek, forma, arány, fény és színviszonyok ábrázolása.

A tematikai egység


céljai

Megfigyelt téri helyzetek, fény- és színviszonyok adott vagy választott célnak

megfelelő ábrázolása.


− Az önárnyék és a vetett árnyék művészi kifejező elemként történő al-

kalmazása (pl. megvilágítás megváltoztatásával létrehozott változások

megjelenítése grafikai, fotós eszközökkel).

− Ábrázolási konvenciók megfigyelése és értelmezése a művészet törté-

netében, illetve az adott vagy választott megjelenítési cél érdekében

reprodukálása az alkotó munkában.

Matematika: Modelle-

zés, összefüggések meg-

jelenítése. Transzformá-

ciók, adott tárgy más

nézőpontból való elkép-

zelése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Téri helyzet, ábrázolási konvenció vagy ábrázolási rendszer, nézőpont, horizont-

vonal, iránypont, rövidülés, vetületi ábrázolás, képsík, nézet, axonometria, egy-

és két iránypontos perspektíva, önárnyék, vetett árnyék.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Kifejezés, képzőművészet – A művészi közlés, mű és jelen-

tése

Órakeret 6 óra

Előzetes tudás

A művészet stíluskorszakait reprezentáló legfontosabb művészeti alkotások,

alkotók felismerése, jelentőségének megértése. A vizuális kifejezés eszközei-

nek felismerése és használata műelemzés során. A megfigyelés segítségével

műelemző módszerek alkalmazása.

A tematikai egység


céljai

Esztétikai minőségek megalapozott értékelése. Vizuális esztétikai jellegű ér-

tékítéletek megfogalmazása elemzésekben, illetve érvényre juttatása az alko-

tó feladatokban. Eltérő kultúrák legfontosabb vizuális jellemzőinek összeha-

sonlítása. A technikai képalkotás – fotográfia, mozgókép – műtípusainak, kife-

jezőeszközeinek ismerete, elemzése és képzőművészeti kapcsolódásainak

megértése. Elemzési szempontok megfelelő érvényesítése.


Kortárs társadalmi problémákat bemu-

tató tematikus ábrázolások elemzése a

művészetben (pl. elidegenedés, szegény-

ség, erőszak) konkrét példákon keresz-

tül.

− Vizuális művészeti élmények közvetlen,

személyes megtapasztalása (pl. múze-

um-, kiállítás-látogatás), az élmények,

tapasztalatok szöveges megfogalmazása.

− Saját munkákból adott szempontok sze-


globális társadalmi és gazdasági problémák.

Mozgóképkultúra és médiaismeret: a mozgókép alap-

vető kifejezőeszközei.

Magyar nyelv és irodalom: Műelemző esszé írása.

Könyvtárhasználat.

Számítógépes formázás, illusztrálás digitális képfeldol-

gozó eszközökkel.



rint válogatott anyag (portfólió) összeál-

lítása, a válogatás szempontjainak értel-

mezése és érvelés a választás mellett.

Informatika: Internetes (művészeti) portálok használa-

ta.


Kulcsfogalmak/

fogalmak

Portfólió, mozgóképi kifejezőeszköz, video-installáció, múzeum, állandó és idő-

szaki kiállítás.

Tematikai egység/ Fejlesztési

cél

Kifejezés, képzőművészet – Korszakok, stílus-

irányzatok

Órakeret 11 óra

Előzetes tudás

A művészet stíluskorszakait reprezentáló legfontosabb művészeti

alkotások, alkotók felismerése, és elhelyezése a megfelelő korban.

A vizuális kifejezés eszközeinek felismerése és használata műelem-

zés során. A művészettörténet főbb korszakainak összegző, lényeg-

kiemelő jellemzése.

A tematikai egység nevelési-


A vizuális kifejezés eszközeinek pontos értelmezése különböző

korokban. A legjelentősebb művészettörténeti stíluskorszakok és

irányzatok témák illetve problémakörök rendszerezése és összegző

ismerete. Esztétikai jellemzők megalapozott értékelése. Vizuális

esztétikai jellegű értékítéletek megfogalmazása elemzésekben,

illetve érvényre juttatása az alkotó feladatokban. A technikai kép-

alkotás lehetőségeinek elemzése és képzőművészeti kapcsolódása-

inak megértése. Elemzési szempontok megfelelő érvényesítése.


.

− Vizuális művészeti műfajok összehasonlítása több szem-

pontból (pl. műtípusok szerint: életkép a festészetben és a

fotóművészetben, portré a szobrászatban és festészetben).

A századforduló irányzatainak (pl. szecesszió, posztimp-

resszionizmus, impresszionizmus) és a 20. század legfonto-

sabb avantgard irányzatainak (pl. kubizmus, expresszio-

nizmus, dadaizmus, fauvizmus, futurizmus, szürrealizmus)

részletes összegzése, a legfontosabb stílust meghatározó

jegyek pontos megkülönböztetésével.

− A 20. század második fele vizuális művészeti irányzatainak

konstruktív, expresszív és konceptuális példáinak elemző

vizsgálata.

− Újmediális művészeti jelenségek konkrét elemző vizsgálata.

Történelem, társadalmi és állam-

polgári ismeretek: korstílusok,

irányzatok társadalmi és kulturális

háttere.

Magyar nyelv és irodalom: korstílu-

sok, stílusirányzatok megnevezései,

megkülönböztető jegyei, művészet-

történeti párhuzamok. Könyvtár-

használat.

Ének-zene: Művészet- és zenetörté-

neti összefüggések (korszakok, stílu-

sok kiemelkedő alkotók, műfajok).

Zenei befogadói tapasztalatok.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Korszak, korstílus, stílusirányzat, képzőművészeti műfaj, műtípus, egyéni stílus,

avantgard, avantgard irányzat, neoavantgard, posztmodern, kortárs képzőművé-

szet, újmédia, intermediális műfaj, eseményművészet, interaktív művészet, háló-

zati művészet.



Tematikai egység/

Fejlesztési cél Vizuális kommunikáció – A fotografikus kép nyelve

Órakeret 9 óra

Előzetes tudás A vizuális kifejezés eszközeinek felismerése és használata műelemzés során. A

fényképezés képalkotó lehetőségeinek ismerete és megértése.

A tematikai egység


céljai

A vizuális kifejezés eszközeinek pontos értelmezése kortárs művészeti alkotá-

sok elemző feldolgozása során. Vizuális esztétikai jellegű értékítéletek megfo-

galmazása elemzésekben, illetve érvényre juttatása az alkotó feladatokban. A

fotográfia műtípusainak, műfajainak ismerete és elemzése.


− Technikai kép és szöveg kiegészítő alkal-

mazása komplex feladat kapcsán (pl. fe-

kete-fehér és/vagy színes fotografika ké-

szítése saját felvételek átalakításával –

manuális vagy digitális technikával –,

majd a kép felhasználása grafikai terv ké-

szítéséhez (saját névjegykártya vagy fejlé-

ces levélpapír, boríték tervezése során),

elsősorban az alkalmazott fotográfia gya-

korlati szerepének felismerése céljából.

Mozgóképkultúra és médiaismeret: A fotografikus

technikával rögzített kép. Valóságábrázolás és hiteles-

ség. Tömegtájékoztatás és demokrácia.

Magyar nyelv és irodalom: A vizuális közlés verbális és

nem verbális elemei. A nyelv mint jelrendszer. Irodal-

mi emlékhelyek, alkotói életművek fotódokumentu-

mai.

Informatika: az internetes közléstípusok tartalmi meg-

bízhatósága és vizuális megjelenése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Fotográfia kettős természete: reprodukció és manipuláció/"ábrázolat", reprezen-

táció, fotogenitás, fotószerűség, „fotós látásmód”, műfaj/műtípus/stílus a fotó-

művészetben

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Vizuális kommunikáció – Mozgóképi kifejezés

Órakeret 6 óra

Előzetes tudás A technikai képalkotás lehetőségeinek ismerete és megértése. Mozgóképi

kifejezőeszközök vizuális értelmezése.

A tematikai egység


céljai

A mozgókép műtípusainak, a mozgóképi kifejezés eszközeinek megértése és

felhasználása. Mozgóképi közlés tervezése, megvalósítása irányítással.


− A kockánként beállított és felvett mozgó-

kép alapsajátosságainak megismerése

kreatív gyakorlatok során (pl. tárgymoz-

gatásos és/vagy pixillációs technikával pár

perces film készítése megadott témából,

műből kiindulva – egy fotográfia, fény-

képsorozat, vers, novella, zene, hang-

montázs, egy hangulatos köztér, vagy

írásban megadott téma, cím alapján –

Mozgóképkultúra és médiaismeret: Kultúra és tömeg-

kultúra. A média funkciói. Nézettségnövelő stratégiák.

Sztárok. A figyelemirányítás, a hangulatteremtés és az

értelmezés legfontosabb eszközei.

Ének-zene: a zene szerepe a médiában és a filmművé-

szetben.

Dráma és tánc: Mozgásos kommunikáció. Metaforikus



hang, zene hozzárendelésével, illetve ké-

szítésével a mozgóképhez) az animációs

technika néhány fontos lehetőségének

feltárása érdekében.

kifejezőeszközök. Jellemábrázolás.

Informatika: az internetes közléstípusok tartalmi meg-

bízhatósága és vizuális megjelenése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Technikai képfajta; fénykép, mozi/film, videó, fénymásolás, hologram, pillanat-

kép/fáziskép, vetítés, a mozgókép sajátos (alap)eszközei, experimentális művé-

szet, akció, Bauhaus, absztrakt film, VJ-kultúra, animáció, „kockázás”, tárgymoz-

gatás, pixilláció, stoptrükk, történet, cselekmény, elbeszélés, kísérleti film, etűd,

videoklip, (fényjáték), („szendvicsdia”).

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Vizuális kommunikáció – Tömegkommunikáció

Órakeret 2 óra

Előzetes tudás A reklám hatásmechanizmusának elemzése.

A tematikai egység


céljai

A tömegkommunikáció eszközeinek és formáinak ismerete és értelmezése.

Reklámok összetett elemzése.


− A médiaipar működésének, a reklám

hatásmechanizmusának feltárása

kreatív gyakorlatokkal (pl. szerepjá-

tékkal pop- vagy filmsztár karrierjé-

nek „felépítése” a tömegmédiában;

fiktív reklámkampány tervezése és

kivitelezése).

Mozgóképkultúra és médiaismeret: A médiaipar műkö-

dése. A reklám hatásmechanizmusa. Sztárok és szenzá-

ciók. Nemi szerepek reprezentációja. Virtuális valóság.

Sztereotípia, tömegkultúra.

Dráma és tánc: díszlet, jelmez, kellék, fény- és hangha-

tások, jellemábrázolás.

Ének-zene: populáris zenei stílusok.

Magyar nyelv és irodalom: médiaszövegek kommuniká-

ciós és műfaji jellemzői.

Informatika: az információk közlési célnak megfelelő

alakítása, a manipuláció felismerése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Reklám, sztár/jelenség, attribútum, öltözet/megjelenés, reklámtárgy, plakát,

szlogen, banner, spot, klip, weblap.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Vizuális kommunikáció – Az újabb médiumokkal való kísér-

letezés

Órakeret 6 óra

Előzetes tudás

Nem vizuális természetű információk érzékletes, képi megfogalmazása. Bonyo-

lultabb vizuális kommunikációt szolgáló megjelenések tervezése. Idő- és térbe-

li változások megjelenítése. A technikai képalkotás lehetőségeinek ismerete és

megértése.

A tematikai egység A technikai médiumok (képalkotó) módszereinek megismerése. Komplex au-




céljai

diovizuális közlés tervezése. Kortárs művészeti alkotások elemző feldolgozása.


− Az egyik médiumból a másikba való átkódo-

lás egyszerűbb lehetőségeinek kipróbálása

kreatív gyakorlatok segítségével a mediális

szemlélet kiterjesztése, a különböző médi-

umok közötti tartalmi, üzenetbeli össze-

függések feltárása céljából.

− Az interaktivitás alapműködésének megis-

merése, feltárása a mozgóképi szövegben

tervezési feladattal (pl. interaktívan, több-

féle módon bejárható videofilm szinopszi-

sának vagy story-board-jának elkészítése),

a kevésbé ismert, új mediális-művészeti

technikák megfigyelése, alkalmazása érde-

kében.

Mozgóképkultúra és médiaismeret: Nem lineáris szö-

vegformák. Internetes szövegépítkezés, hálózati

kommunikáció, internetes tartalmak, online életfor-

ma.

Ének-zene: a zenei mondanivaló más művészeti ág

kifejezési eszközeibe való átkódolása.

Magyar nyelv és irodalom: hipertext.

Informatika: Multimédiás dokumentumok. Viselkedé-

si kultúra az online világban, a hagyományostól kü-

lönböző médiumok megjelenési formái. A globális

információs társadalom.

Kulcsfogalma

k/ fogalmak

Intermédia, kísérleti művészet, non-linearitás, hipertext, hipermédia, www, hálózati

kommunikáció és művészet, interaktivitás, multimédia/hipermédia, új média és mű-

vészet, hibrid média, (posztmédia), (vizuális zene), (elektrográfia), („copy-motion”

technika).

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Tárgy- és környezetkultúra – Tervezett, alakított kör-

nyezet

Órakeret 6 óra

Előzetes tudás


se és szöveges megfogalmazása. Megfigyelések alapján a vizuális közlések

érdekében különböző rajzi technikák alkalmazása. Tárgyakkal, épületekkel,

jelenségekkel kapcsolatos információk gyűjtése. Tárgykészítő, kézműves

technikák önálló alkalmazása. Gyakorlati feladatok önálló előkészítése.

A tematikai egység


céljai

Jelenségek, látványok vizuális megfigyelése és értelmezése során célirányos

szempontok kiválasztása. A tervezési folyamat értelmezhető dokumentálása.

A vizuális közlések érdekében különböző rajzi technikák alkalmazása. Az adott

tárgynak megfelelő tárgykészítő technikák alkalmazása. Problémamegoldás a

tervezés során. Építészeti és térélmények átértelmezése. A térélményt befo-

lyásoló tényezők összegzése.


− Belső terek, tárgyak átalakítása egyszerű, de

szokatlan eszközökkel (pl. fénnyel, becsoma-

golással) elsősorban a kifejezés, a hangulati

hatások erősítése érdekében.

− A közvetlen környezet (pl. település, iskola)

kihasználatlan tereinek felmérése, megisme-

rése, valós újrahasznosítási lehetőségeinek

Matematika: Méretezés. Gondolatmenet követé-

se. Absztrahálás, konkretizálás.

Technika, életvitel és gyakorlat: Szükségletek és

igények elemzése, tevékenységhez szükséges

információk kiválasztása, tervezés szerepe, jelen-

tősége, eszközhasználat. Lakókörnyezet – élet-

mód.



megtervezése és az ötletek pontos dokumen-

tálása vizuális eszközökkel és szöveggel.

Dráma és tánc: Produkciós munka. A színházmű-

vészet összművészeti sajátosságai.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Tervezési folyamat, felmérés, térelrendezés, műszaki jellegű ábrázolás, ergonó-

mia, környezettudatos magatartás, környezetvédelem.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Tárgy- és környezetkultúra – Tervezés és fogyasztói szo-

kások

Órakeret 3 óra

Előzetes tudás


se és szöveges megfogalmazása. A látott jelenségek elemzéséhez, értelmezé-

séhez szükséges szempontok megértése. Önálló kérdések megfogalmazása.

A tematikai egység


céljai



tárgyakhoz kapcsolódó társadalmi jelenségek értelmezése. A következtetések

célirányos megfogalmazása.


− A média által közvetített fogyasztói szokások

és a valós szükségletek, illetve az újrahasz-

nosítás lehetőségeinek elemző vizsgálata a

közvetlen környezetben, a tapasztalatok és

következtetések vizuális szemléltetésével.




Földrajz: globális társadalmi-gazdasági problémák:

fogyasztói szokások, életmód.

Mozgóképkultúra és médiaismeret: Kultúra és tö-

megkultúra. A reklám hatásmechanizmusa.

Informatika: az információk közlési célnak megfele-

lő alakítása, a manipuláció felismerése.


Kulcsfogalmak/

fogalmak

Hagyományos és modern társadalom, fogyasztói szokás, divat, életmód, újra-

hasznosítás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Tárgy- és környezetkultúra – Tárgy és hagyomány

Órakeret 3 óra

Előzetes tudás

Tárgyakkal, épületekkel, jelenségekkel kapcsolatos információk gyűjtés. A



A tematikai egység


céljai

Különböző korú és típusú tárgyak, épületek megkülönböztetése, elhelyezése a

megfelelő korban vagy kultúrában. A következtetések célirányos megfogal-

mazása. Néprajzi tájegységek tárgyi környezetének, kulturális jellemzőinek

megismerése. A múlt tárgyi emlékeinek értékelése, jelentőségük megértése.




− Különböző történeti korok és kultúrák (pl.

Európán kívüli is) sajátos, jellemző tárgyainak,

épületeinek, (pl. hagyományos japán lakóház)

és díszítőmotívumainak (pl. azték, maja, kalo-

csai motívumok) elemző vizsgálata a kulturá-

lis jegyek pontos megkülönböztetésével, illet-

ve a közös jegyek megkeresésével.


Toposz, archetípus. Könyvtárhasználat.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismere-

tek: Társadalmi jelenségek értékelése. Társadalmi

normák. Hagyomány. Hagyományos népi kultúra.

Földrajz: Magyarország és a Kárpát-medence,

világörökségi helyszínek, építészeti együttesek,

kulturális tevékenységek (pl. táncház, busójárás).

Ének-zene: Népek zenéje, néphagyomány.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Táji csoport, néprajzi csoport, tájegység, népi kultúra, hagyomány, hagyomány-

őrzés, világörökség.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Tárgy- és környezetkultúra – Az épített, alakított kör-

nyezet változásai

Órakeret 6 óra

Előzetes tudás

Tárgyakkal, épületekkel, jelenségekkel kapcsolatos információk gyűjtése. A



A tematikai egység


céljai



tárgyakhoz kapcsolódó társadalmi jelenségek értelmezése. A kortárs építészet

és a kortárs téralakítás megjelenéseinek értelmezése. A következtetések cél-

irányos megfogalmazása.


− Az építészettörténet fontosabb korszakainak

(pl. ókor, romantika, gótika, reneszánsz, ba-

rokk, klasszicizmus, eklektika, szecesszió)

elemzése és összehasonlítása – különös te-

kintettel a formai, szerkezeti kapcsolódá-

sokra és különbségekre –, illetve összeha-

sonlítva a 20. század (modern, posztmo-

dern) és kortárs építészeti stílusjegyek és

térrendezés sajátos vonásaival, nemzetközi

és magyar példák alapján.

− Kortárs környezetalakítás és térrendezés

elemző vizsgálata a közvetlen környezetben.

− Művészi, azaz a térrendezés kifejező szándé-

kú felhasználásának rendszerező elemzése

és kipróbálása (pl. land art, street art).


Toposzok, archetípusok állandó és változó jelentés-

köre. Könyvtárhasználat.




Földrajz: Környezet fogalmának értelmezése. Helyi

természet- és környezetvédelmi problémák felis-

merése. Környezettudatos magatartás, fenntartha-

tóság.

Globális társadalmi-gazdasági problémák - fogyasz-

tói szokások, életmód. Fenntarthatóság. Környezet

és természetvédelem.

Kulcsfogalmak/ Modern, posztmodern, konstruktív-dekonstruktív térrendezés, organikus építé-

szet, Bauhaus, funkcionalizmus, divat, társadalmi norma, szubkultúra, értékmeg-



fogalmak őrzés.

A továbbhaladás feltételei

A tanév során elkészített gyakorlati feladatokat dokumentáló anyag bemutatása (manuálisan, vagy

digitálisan elkészített, egyéni és csoportos munkák). A két félévben írt dolgozatok, elméleti munkák

legalább 80 %-nak teljesítése. A tanév során az elméleti és gyakorlati feladatok összesített átlaga

eléri a 25%-os, elégséges szintet.

A fejlesztési követelmények, a tananyagban foglaltak legalább elégséges szinten való teljesítése.

A fejlesztési követelmények, és a tananyagban foglaltak legalább elégséges szinten való teljesí-

tése.

A fejlesztés várt

eredményei az évfo-

lyam végén

− Célirányos vizuális megfigyelési szempontok önálló kiválasztása.

− A vizuális közlés, kifejezés eszközeinek önálló, célnak megfelelő

használata az alkotó- és befogadótevékenység során.

− Bonyolultabb kompozíciós alapelvek tudatos használata kölönböző célok

érdekében.

− Térbeli és időbeli változások vizuális megjelenítésének szándéknak

megfelelő pontos értelmezése, egyszerű mozgóképi közlések

elkészítése.

− A médiatudatos gondolkodás magasabb szintjénak elérése

tömegkommunikációs eszközök és formák összetettebb, rendszerező

ismerete alapján.

− Tanult technikák célnak megfelelő, tudatos és önálló alkalmazása az

alkotótevékenységekben.

− A tervezett, alakított környezet komplex értelmezése, reflektálva a

társadalmi, környezeti problémákra is.

− Legfontosabb kultúrák, művészettörténeti korok, stílusirányzatok

rendszerező ismerete és a meghatározó alkotók műveinek felismerése.

− Az építészet legfontosabb elrendezési és szerkezeti alapelveinek, illetve

stílust meghatározó vonásainak rendszerező ismerete.

− Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások elemzése, összehasonlítása

során a műelemző módszerek összetett, komplex alkalmazása az

ítéletalkotás érdekében.

− Adott vizuális problémakkal kapcsolatban önálló kérdések

megfogalmazása.

− A kreatív problémamegoldás lépéseinek alkalmazása.

− Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról.

Ajánlott műtípusok, művek, alkotók

Amennyiben a különböző korok és kultúrák feldolgozását kronologikus megközelítésben végezzük, a

részletes érettségi vizsgakövetelmény műlistája az irányadó a műtípusok, művek, alkotók szemlélte-

tésére. E listában kronológiai sorrendben találhatók a feldolgozásra ajánlott művek az őskortól nap-

jainkig. A listában a képzőművészeti alkotásokon kívül jelentősebb, stílusteremtő tárgyak, tárgytípu-

sok, fotók, népművészeti és Európán kívüli kultúrák műtárgyai és tárgyi emlékei is megtalálhatók. E



listában szereplő tárgyakon és műtárgyakon kívül a szemléltetés anyagát tematikus módon is válo-

gathatjuk.

A válogatás fontos szempontja, hogy a bemutatott művek az egyetemes művészettörténet legje-

lentősebb és tipikus műveivel szemléltessék a témát, illetve hangsúlyt kapjanak a magyar művészet-

és építészettörténetben megtalálható leglényegesebb példák is. A részletes érettségi vizsgakövetel-

mény műlistájában ajánlott műveken és alkotókon kívül adott témák szemléltetésére további műtí-

pusok és művek is felhasználhatók. A tananyag tematikus szempontú megközelítése esetében a válo-

gatás fontos szempontja, hogy az adott téma függvényében ne csak művészettörténeti, hanem nyi-

tottabban értelmezett kultúrtörténeti, építészet- és tárgytörténeti példák is bemutatásra kerüljenek,

továbbá hogy adott esetben a magas művészet példáin kívül populárisabb irányzatok egyformán

szemléltessék az adott tartalmat, illetve hogy tértől (pl. Európán kívüli kultúrákból származó művek)

és időtől (pl. akár kortárs művek) független példák is szemléltessék a tananyagot. Fontos továbbá,

hogy a vizuális kommunikáció, valamint a tárgy- és környezetkultúra részterületek szemléltetéséhez a

kortárs kultúrából, a történelmi korokból, illetve a közelmúltból származó példákat is felhasználhat-

juk.

A fejlesztés várt

eredményei a két

évfolyamos ciklus

végén

− Célirányos vizuális megfigyelési szempontok önálló kiválasztása.

− A vizuális közlés, kifejezés eszközeinek önálló, célnak megfelelő

használata az alkotó- és befogadótevékenység során.

− Bonyolultabb kompozíciós alapelvek tudatos használata kölönböző célok

érdekében.

− Térbeli és időbeli változások vizuális megjelenítésének szándéknak

megfelelő pontos értelmezése, egyszerű mozgóképi közlések elkészítése.

− A médiatudatos gondolkodás magasabb szintjénak elérése

tömegkommunikációs eszközök és formák összetettebb, rendszerező

ismerete alapján.

− Tanult technikák célnak megfelelő, tudatos és önálló alkalmazása az

alkotótevékenységekben.

− A tervezett, alakított környezet komplex értelmezése, reflektálva a

társadalmi, környezeti problémákra is.

− Legfontosabb kultúrák, művészettörténeti korok, stílusirányzatok

rendszerező ismerete és a meghatározó alkotók műveinek felismerése.

− Az építészet legfontosabb elrendezési és szerkezeti alapelveinek, illetve

stílust meghatározó vonásainak rendszerező ismerete.

− Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások elemzése, összehasonlítása

során a műelemző módszerek összetett, komplex alkalmazása az

ítéletalkotás érdekében.

− Adott vizuális problémakkal kapcsolatban önálló kérdések

megfogalmazása.

− A kreatív problémamegoldás lépéseinek alkalmazása.

− Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról.



3.1.2.21. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTERV

A GIMNÁZIUM 11-12. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA,

ÁLTALÁNOS TANTERVŰ OSZTÁLYOK RÉSZÉRE

„A” kerettanterv

heti 2 óra, évi 72 óra

A mozgóképkultúra és médiaismeret tanításának céljai

A szabályozás szerint gimnáziumunk 10. évfolyamán kötelezően választható tantárgy a mozgóképkul-

túra és médiaismeret, míg 11−12. évfolyamon a művészetek műveltségterület tantárgyai közül (ének-

zene, vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret) választhatnak a diákok, ekkor a választott

tantárgy kötelező összes óraszámkerete heti 2 óra/évfolyam.

A mozgóképkultúra és médiaismeret elsősorban a médiaszövegek szövegértési képességének fej-

lesztését és az audiovizuális média társadalmi szerepének, működési módjának tisztázását szolgálja,

hiszen a média rendkívüli hatással van korunk emberének tájékozottságára, személyiségére. Töme-

gek napirendjét osztja be a televízió, sugalmazza, hogyan gondolkodjunk a világ dolgairól, étkezési,

vásárlási divatokat indít, hősöket, eszményeket, életcélokat teremt. Az internet virtuális közege na-

gyon sok fiatal második otthonaként funkcionál, ahol több időt töltenek el, mint bárhol másutt. Mivel

a média képes arra, hogy átformálja a nyelvet, az értékrendet, a ritmusérzéket, az ízlést, a vágyakat, a

hősöket, a tabukat, a művészetet és a műélvezetet, az alkotást és a befogadást egyaránt, a médiane-

velés a személyiségfejlesztés alapvető eszköze.

A médiaműveltség fejlesztése szoros kölcsönhatásban van a résztvevő és aktív állampolgári szerep

elsajátításával, valamint a kritikai és kreatív képességek fejlesztésével. Ily módon hozzájárul a Nem-

zeti alaptantervben megjelenő kulcskompetenciák fejlesztése közül az anyanyelvi kommunikációs

készség, a digitális, a szociális és állampolgári kompetenciák, valamint az esztétikai-művészeti tuda-

tosság és kifejezőkészség fejlesztéséhez.

A sikeres mozgóképkultúra-médiaismeret oktatás kiemelten fejleszti a kommunikációs és együtt-

működési készséget, támogatja az alkotásra való beállítódást, fejleszti a problémamegoldó képessé-

get, a megfigyelés, a tájékozódás, a rendszerezés képességét. Elemzéssel és az alkotói szerepek gya-

koroltatásával fejleszti a reális énkép kialakítását. A művészi alkotásokban feltáruló konfliktusok ér-

telmezésével, a valós emberi sorsok átélhető megjelenítésével segíti a toleráns, másokkal szemben

empatikus személyiség kialakítását, az életvezetés és az érvényesülés során adódó krízishelyzetek

humánus kezelését. Ily módon hozzájárul a kiemelt fejlesztési követelmények közül az erkölcsi neve-

léshez, a demokráciára neveléshez, az önismeret és társas kultúra fejlesztéséhez, a testi és lelki egés-

zségre neveléshez és természetesen mindenekelőtt a médiatudatosságra neveléshez. A tantárgy ok-

tatásának elsődleges célja, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő felkészültséget szerezzenek a kü-

lönböző médiaszövegekkel kapcsolatban az önálló és kritikus attitűd kialakítására, és nyitott szemlé-

lettel használják a hagyományos és az új médiumokat – vagyis a mozgóképi írás-olvasástudás és a

kritikai médiatudatosság fejlesztése. Ehhez az alsóbb iskolafokokon más tantárgyakban modulárisan

megjelenített és elsajátított alapszintű mozgóképnyelvi és művelődéstörténeti tájékozottság áttekin-

tésére, összekapcsolására, alkalmazására és továbbfejlesztésére, valamint a naiv fogyasztói szemlélet

átértékelésére van szükség.



A mozgóképkultúra és médiaismeret oktatása során tudatosítani kell, hogy a technikai képrepro-

dukcióknak miféle viszonya van a valósághoz, a mozgóképi vagy internetes tartalmak mennyiben

alkalmasak a tapasztalati világ reprodukálására, egyúttal a személyes közlésre. Tudatosítani kell, hogy

a mediatizálódó kommunikációt miért és miképpen láttatják oly sokan a minőségi kultúra és egyúttal

a személyiség autonómiája veszélyeztetőjének (pl. információfüggőség, kényszerfogyasztás) –, de azt

is, hogy a technikai képreprodukció és a hálózati kommunikáció egyidejűleg miféle esélyt hordoz a

kulturális örökség védelmére, a kreatív önkifejezésre, a civil társadalom erősítésére, a választás ké-

pességének fejlesztésére.

Az audiovizuális szövegek szövegértési képességének fejlesztése során arra is törekedni kell, hogy

a tanulók ismerjék fel a médiaszövegekben megjelenő kulturális mintákat. Az értelmezés egyik rétege

tehát az ábrázolásban megmutatkozó szerzői vagy műfaji dominancia (személyesség, stílus, konven-

ció) és a befogadásban megmutatkozó nézői szerep (elvárás, azonosulás) felismerése, míg a másik

meghatározó réteg a médiaszövegek befolyásoló, gyakran rejtett érték- és érdekrendszerének felis-

merését jelenti.

Ezért a tárgy oktatása során a tanulóknak lehetőséget kell kapniuk a tömegkommunikációs eszkö-

zök kritikus és szuverén használatára, történelmi, társadalmi és kulturális összefüggések felismeré-

sére, arra, hogy a megfelelő szövegek, mozgóképi alkotások tanulmányozása útján jobban megismer-

hessék saját személyiségüket.

A mozgóképkultúra és médiaismeret óráin a diákoknak lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy al-

kalmas kreatív gyakorlatokkal fejlesszék kifejező képességüket és kifejező-kedvüket. A digitális tech-

nológiák térnyerése megkerülhetetlenné teszi, hogy a tanulók aktív résztvevői, ne csupán passzív

befogadói legyenek a mediális kommunikációnak.

A 10. évfolyam mozgóképkultúra és médiaismeret óráin kiemelt szerepbe kerül az egyéni és kis-

csoportos formában megszervezett projektmunka, melynek feltétele a megszerzett ismeretanyag és

az életkori sajátosságokból következően már elvárható tanulás- és munkakultúra.

A 11. és 12. évfolyamokon a médiajelenségekkel kapcsolatos elvontabb társadalomtudományi

gondolkodás fejlesztése és a konvenciókon túlmutató művészi alkotások, az új média-nyelvhasználat

értő befogadása a célja. A mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy célrendszerében 11–12. osz-

tályban is kiemelt helyet foglal el a kommunikációs készségek és a digitális kompetencia fejlesztése.

Az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció kulcskompetenciái ebben az életkorban már feltétele-

zik a nyomtatott és elektronikus szövegek értelmezésének és értékelésének, valamint az információ

megszerzésének és megfelelő szövegtípusokban való átadásának képességét. A tantárgy e kompe-

tenciák fejlesztésén túl specifikus célként tekint a nem verbális információk adekvát verbális leírásá-

nak gyakoroltatására is. Az életkornak megfelelő kreatív feladatok során a tantárgy hozzásegíti a ta-

nulót, hogy élni tudjon az elektronikus kommunikáció és az információ-megosztás nyújtotta lehető-

ségekkel, felismerje a benne rejlő esetleges veszélyeket, s elkerülhesse azokat. A felnőttkor küszöbén

különleges hangsúly esik az egyéni felelősségtudat elmélyítésére; a tantárgy fontos célja, hogy a ta-

nuló a hálózati közösségek együttműködő, az etikai elveket ismerő és betartó tagjává válhasson. A

szociális és állampolgári kompetencia fejlesztéséhez a tantárgy azáltal járul hozzá, hogy a változatos

médiaszövegek, alkotói és befogadói nézőpontok azonosítása révén segíti a kulturális sokszínűség

jelenségének megértését és elfogadását. Az esztétikai tudatosság és kifejezőkészség szintén a moz-

góképkultúra és médiaismeret tárgy legfontosabb fejlesztési területei között van. Az audiovizuális

szövegek értelmezése, megfelelő kontextusba helyezése és végül adekvát megalkotása egyaránt ki-

emelt feladatként jelenik meg ezekben az években. A tanulók esztétikai-művészeti tudatosságát és

kifejezőképességét fejleszti a kreatív verbális és mozgóképi szövegalkotási gyakorlatok sora. Fontos



azonban megjegyezni, hogy a tantárgy nem „művészpalánták” kinevelését tűzi ki célul, hanem a mű-

vészetet befogadni képes és alapszinten audiovizuális eszközökkel kommunikálni tudó ifjú embere-

két. A tantárgy a 11–12. évfolyamon elsősorban a médiatudatosság fejlesztési területén fejti ki hatá-

sát, de komplex eszközrendszerével hozzájárul a diákok tanulás-módszertani fejlesztéséhez, erkölcsi

neveléséhez, valamint állampolgárságra, demokráciára és környezettudatosságra nevelésükhöz. A

tantárgy tanításának célja az alapvető médiaműveltség megszerzése, a mozgóképi szövegértés fej-

lesztése, a média társadalmi szerepének és működésmódjának megismertetése. Célja továbbá, hogy

a tanulók magabiztosan tudjanak tájékozódni és választani a hagyományos és az új médiumok világá-

ban, hogy értő, kritikus, egyenrangú résztvevői lehessenek az új társadalmi színtereken zajló érintke-

zésnek. 11–12. évfolyamon ennek keretében a hangsúly a tudatos médiatartalom-választásra, azok

adekvát használatára és a nem kívánatos tartalmak kritikus elutasítására esik. Ennek szolgálatában áll

többek között a mozgóképi szövegek kifejezőeszközeinek pontosabb felismerése és árnyaltabb ér-

telmezése is. A szóbeli, írásbeli és képi kifejezés különböző formáinak gyakorlása mellett a tanuló

ebben az életkorban egyre magasabb szinten válik képessé az információ feldolgozására és rendsze-

rezésére is. A mozgóképkultúra és médiaismeret tárgy elősegíti a tudásmegosztó és tudásépítő plat-

formok használatát is. A tantárgy rendszeres véleményformálás gyakoroltatása révén önismeretre

nevel, de hozzájárul a felelősségvállalás elmélyítéséhez is. A napi aktualitású médiaszövegek értelme-

zése során körvonalazódik a normák mibenléte, azok elfogadásának vagy elvetésének társadalmi

kontextusa; a tanuló egyre inkább átlátja a normaszegések következményeit, képessé válik érték-

konfliktusok felismerésére, és kezelésükben is némi gyakorlatot szerez. A társadalmi szerepek mi-

benlétének és médiareprezentációjának megértése hozzásegíti a diákot a sztereotípiák működésének

pontosabb megértéséhez, az előítéletes magatartás felismeréséhez és átalakításához .A tantárgy

lényeges fejlesztési célja képessé tenni a tanulót a valódi és virtuális kapcsolatok természete közötti

különbségtételre. A technológiai fejlődés társadalmi hatásainak pontosabb megértése révén, amely

szintén fontos feladata a tárgynak, a fiatalok fokozatosan megértik majd a globális problémák és lo-

kális cselekvések, sőt az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. E két képesség hozzásegíti majd

őket, hogy bekapcsolódhassanak különböző kisközösségekbe, és a civil társadalmi aktivitás értékét

átlátva állampolgári jogaikat és kötelességeiket a helyi közösségekkel együttműködve hatékonyan

gyakorolhassák.

11. évfolyam

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

A média kifejezőeszközei: A figyelemirányítás, hangulatterem-

tés és értelmezés fő eszközei

Órakeret

20 óra

Előzetes tudás Vizuális kultúra: képkivágás, gépállás, gépmozgás, beállítás, jelenet.

A tematikai egység


céljai

Sajátos mozgóképi szövegalkotó kódok felismerése és alkalmazása.

Az intertextualitás jelenségének felismerése és értelmezése.


1/1. A mozgóképi látványszervezés (pl. kompozíció, megvilágítás, kame-

ramozgás, szemszög, színkezelés) megfigyelése változatos művek (pl. rek-

lám, filmrészlet, televíziós műsor részlete) példáján.

1/2. Az egyes mozgóképi szövegszervező eszközök (pl. fényviszonyok,

Vizuális kultúra: mozgó-

képi közlés, a mozgóképi

nyelv alapjai.



képkivágás, kameraállás) megváltoztatása rövid és célirányos szövegalko-

tási gyakorlatok során. Az ily módon elért hatás (pl. a kép hangulatának

vagy a látványhoz rendelt értelmező elemek megváltozása) tudatosítása

elemző megállapítások révén.

1/3. Mozgóképi idézet elemzése (pl. filmalkotás vagy -jelenet összeveté-

se annak remake-jével), különös tekintettel a mozgóképi kifejezőeszközök

eltérő alkalmazására, valamint e transzformáció jelentésalakító hatására.

1/4. Rövid mozgóképi szöveg (pl. ismert reklám) újrafogalmazása meg-

adott kritériumok (pl. parodisztikus hatás elérése) alapján; részletes mun-

katerv összeállítása, majd annak megvalósítása egyszerű eszközökkel (pl.

mobiltelefon).

Magyar nyelv és iroda-

lom: Intertextualitás

jelensége, utalás, ven-

dégszöveg. Stílusimitá-

ció, paródia, intertextua-

litás.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Nézőpont, távolság, fényviszony, mozgás, mozgóképi idézet.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél A média kifejezőeszközei: A mozgóképi elbeszélés

Órakeret

16 óra

Előzetes tudás Tér- és időszervezés, utalás, verbális tartalmak audiovizuális adaptációja.

A tematikai egység


céljai

A filmelbeszélés eszközrendszerének tudatosítása.

Összetettebb (időben és térben elkülönülő) cselekmények megjelenítése,

tagolása.

Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

2/1. A montázs idő- és téralakító hatásának, a kép és a hang mon-

tázsviszonyának, valamint az intellektuális montázs szerepének megfi-

gyelése filmes példák (pl. szovjet avantgárd) alapján. Következtetések

megfogalmazása szóban vagy írásban.

2/2. Az irodalomból már ismert problémaközpontú szerkesztésmód

(expozíció – bonyodalom – kibontakozás – tetőpont – megoldás) ele-

meinek felismerése egyszerűbb (pl. rövidfilm, reklám) és összetettebb

(pl. játékfilm vagy filmsorozat) mozgóképi példák segítségével.

2/3. Összetett cselekményű (több szálon futó, nem lineárisan előre-

haladó időkezelésű, bonyolult térszerkezetű) szövegformák tagolása,

értelmezése.

2/4. Szövegelemzési gyakorlat: az elbeszélő mibenléte a mozgóképi

szövegekben.

2/5. A szerepjáték elemeinek (fotogenitás, a viselkedés jelrendszere)

azonosítása játékfilmes példákon. A gesztusok és a mimika jellem- és

hangulatábrázoló erejének sajátélményű kipróbálása rövid dramatikus

szituációkban. A státuszviszonyok és azok módosulásának felismerése.

2/6. Valós vagy fiktív esemény mozgóképi (pl. kisfilm) szöveggel tör-

ténő megjelenítésének megtervezése story-board készítésével, majd

kivitelezése egyszerű eszközökkel (pl. mobiltelefonnal).

Magyar nyelv és irodalom:

Verbális és nonverbális jelek

a közlésfolyamatban. Cse-

lekményes műnemekhez

tartozó alkotások szerkeze-

tének problémaközpontú

megközelítése; jellemrend-

szer, a jellemzés eszközei;

adaptáció.

Dráma és tánc: stílus, karak-

ter, státusz metakommuni-

kációs ábrázolása; érzelemki-

fejezés és jellemzés meta-

kommunikációs eszközökkel;

a dráma és a színház forma-

nyelve.

Vizuális kultúra: tér-idő kife-

jezése; látvány-hang-mozgás

összekapcsolása.



Kulcsfogalmak/

fogalmak

Montázs, elbeszélő, szerepjáték, státusz.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

A média kifejezőeszközei: Szerzői kultúra és tömegkultúra mint

eltérő beszédmódok

Órakeret

18 óra

Előzetes tudás Tömegkultúra, archetípusok (a mítoszokban és az irodalomban), a történeti-

ség és műfajiság megközelítési módjai (az irodalomban).

A tematikai egység


céljai

A szerzői nézőpont, a szemléleti és műfaji keretek felismerése, az ezeket szol-

gáló audiovizuális kifejezőeszközök azonosítása.


3/1. A mozgóképi szövegek archetípusokon alapuló működésmódjának

megfigyelése. Egyes archetípusok (pl. „a szépség és a szörnyeteg” külön-

böző előfordulásai) jelentésmezejének értelmezése klasszikus filmes pél-

dák alapján. A jelentéskör állandó és változó elemeinek meghatározása.

3/2. Műfaji jegyek felismerése rövid filmrészletek alapján, néhány klasz-

szikus filmműfaj (pl. western, melodráma, sci-fi) tipikus eszköztárának

feltérképezése.

3/3. Saját médiafogyasztói élmények alapján rokon műfajok rendszeré-

nek felvázolása, az egyes filmműfajokhoz jellegzetes példák gyűjtése (pl.

interneten fellelhető tralierek letöltése révén), a hozott szövegrészletek

önálló elemző bemutatása (pl. rövid prezentáció keretében).

3/4. Önállóan gyűjtött mozgóképi példák bemutatása annak érzékelte-

tésére, hogyan keverednek a műfaji jegyek egyes posztmodern filmalko-

tásokban, illetve kortárs magyar filmekben.

3/5. A sztárfogalom kialakulása és módosulása. Sztárjelenség a filmen

és a médiában: ismert filmszereplő és médiaszemélyiség image-ánek

elemzése, a hátterében fellelhető archetípusok meghatározása.

3/6. Filmalkotások, esetleg szemelvények megtekintése a szerzői film

történetéből. A legfontosabb korstílusok (német expresszionizmus, fran-

cia avantgárd, szovjet avantgárd, olasz neorealizmus, francia és cseh új

hullám, német új film) jellegzetes példái alapján a szerzői film sajátossá-

gainak felismerése, elemző és értékelő megfigyelések megfogalmazása

(pl. vita keretében).

3/7. Önálló anyaggyűjtés a film stílustörténetének témájából, irányza-

tok, filmalkotói életművek, fontos alkotások értelmező bemutatása pl.

kiselőadás formájában. A magyar filmművészet értékeinek megismerését

elősegítendő feldolgozásra javasolhatók például a következő jelenségek,

csoportok és szerzők:

– parabola a magyar filmművészetben, a cenzúra filmjei, magyar doku-

mentumfilmek;

– Budapesti Iskola, a magyar új hullám;


lom: műfajok rendszere;

archetípus, stílusirányza-

tok története; nézőpont,

elbeszélői pozíció; az iro-

dalom határterületei: a

szórakoztató irodalom

műfajai (krimi, kalandre-

gény, szerelmesregény

stb.)

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek: a

globalizálódó világ és

Magyarország – a tömeg-

kultúra.



– Makk Károly, Fábri Zoltán, Huszárik Zoltán, Szabó István, Jancsó Mik-

lós, Bódy Gábor, Jeles András, Tarr Béla.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Kultúra és tömegkultúra, műfajfilm, műfajkeveredés, posztmodern, szerzői film,

kézjegy, archetípus, sztár, hős.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

A média társadalmi szerepe, használata: Tömegkommunikáció,

nyilvánosság, hálózati kommunikáció

Órakeret

18 óra

Előzetes tudás

A kommunikáció általános modellje; nyomtatott és online újságok, sajtómű-

fajok, a kommunikáció történetének alapfordulatai (írás, nyomtatás, távköz-

lés, képrögzítés, hálózati és mobilkommunikáció).

A tematikai egység


céljai

A tömegkommunikációt és a mediatizált nyilvánosságot jellemző tények, mo-

dellek megismerése. A nyilvánosság átalakulása: a folyamat főbb jellemzőinek

végigkövetése, saját környezetben azok felismerése. A hálózati kommunikáció

hatása a nyilvánosságra: fogyasztói tapasztalatok általánosítása a média kö-

zösségszervező funkcióval kapcsolatosan.


4/1. Bevezetés azokba a kultúraelméleti kérdésekbe (pl. elemző tanul-

mányok közös olvasása és értelmezése útján), amelyeket az audiovizuális

távközlési rendszerek rohamos térhódítása és a társadalmi nyilvánosságra

gyakorolt átalakító hatásuk vet fel (pl. kommunikációs terek, intézmények,

időbeosztás, életmód, tudás, értékrend megváltozása).

4/2. A fontos tömegkommunikációs modellek (transzmissziós, rituális,

propaganda-reklám, befogadási modell) működésének szemléltetése önál-

lóan gyűjtött médiapéldák alapján (pl. rövid szóbeli vagy írásbeli beszámo-

ló, esettanulmány formájában).

4/3. Saját tapasztalatok alapján (pl. kortársak médiahasználati szokásai-

nak felmérése révén, különös tekintettel a közösségi oldalak használatára)

kérdésfeltevés és válaszlehetőségek találása azzal kapcsolatosan, hogy

miképp változik az egyén és a közösségek viszonya az információs társada-

lomban, hogyan hat az online életforma a személyiség fejlődésére és a

társas kapcsolatokra, a civil társadalom önszerveződésére, a tanulásra, a

munkavégzésre, valamint a szabadidő eltöltésére.

4/4. Önállóan gyűjtött példák alapján reflektálás a magánélet és a köz-

élet határainak változására (pl. lokális, országos és globális hatókörű onli-

ne fórumokon megfigyelve egy adott téma megjelenését, a felhasználók

reakciójának összevetésével).


lom: tömegkommuniká-

ció, sajtóműfajok.

Történelem, társadalmi

és állampolgári ismere-

tek: a polgári nyilvános-

ság megszületése.

Informatika: hálózatok,

web 2, közösségi oldalak

használata, e-

szolgáltatások biztonsá-

gos igénybe vétele.

Etika: korunk kihívásai –

a felelősség új dimenziói

a globalizáció korában.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Kommunikáció; közvetett/közvetlen, egyirányú/kétirányú, nonverbá-

lis/verbális/képi. Tömegkommunikációs modell; lokális/globális nyilvánosság.

A tankönyv- és taneszköz választás speciális szempontjai



A tankönyv választás legfontosabb szempontja a világosság, átláthatóság, a gazdagon illusztrált, gya-

korlatias szemléletű nyomtatott vagy elektronikus/digitális szöveg. Fontos, hogy a helyi tantervhez

tematikailag, mélységében teljesen illeszkedjen.

12. évfolyam

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

A média társadalmi szerepe, használata: Az új média formái és

szövegépítkezési sajátosságai

Órakeret

20óra

Előzetes tudás

Szövegtípusok az új médiában, valós és virtuális tér, interaktivitás, online ön-

reprezentáció, a hálózati kommunikáció hatása az életmódra, biztonságos

internethasználat.

A tematikai egység


céljai

Az internetes szövegépítkezés sajátosságainak megismerése, blogok, közös-

ségi oldalak stb. tartalmának elemzése, online médiaszövegek készítése.

Részvétel a lokális nyilvánosságban.


5/1. A mindennapi kommunikáció formái (chat, SMS, e-mail,

fórum) és nyelvi sajtosságaik (pl. szókincs, szavak alakváltozatai,

mondatszerkesztés, az érzelemkifejezés eszközei) tudatosítása

saját szövegalkotási gyakorlat révén (pl. adott téma megjelení-

tése több formában).

5/2. Nem lineárisan felépülő szövegek elemzése, saját

hypertext létrehozása (pl. rövid novella átalakítása többszintű,

sokféleképp bejárható, linkekkel működő szöveggé).

5/3. Az interaktivitás különböző változatainak (navigációs,

működési, alkalmazkodó interaktivitás) megtapasztalása. Eltérő

interaktivitási stratégiával létrehozott médiaszövegek összeve-

tése (pl. különféle MyYahoo! kezdőlapok kialakítása).

5/4. Identitások megjelenítése a virtuális térben: saját önrep-

rezentáció eszköztárának (pl. Facebook-adatlapok információi-

nak) elemzése.

5/5. Önálló image-alkotás (pl. filmszereplő adatlapjának elké-

szítése révén), az etikus magatartási normák figyelembevételé-

vel, a magánszféra védelmének, az információs önrendelkezés

jogának tudatosításával.

5/6. Aktuális témáról online publikálható szöveg (cikk,

blogbejegyzés, fórumhozzászólás stb.) megalkotása az iskolai

(vagy egyéb lokális közösségi) honlap számára. A befogadók

reakcióinak követése, értelmezése (pl. rövid beszámolóban vagy

statisztika segítségével).

5/7. Választott számítógépes játék elemző bemutatása (pl.

prezentáció keretében) az eddig elsajátított szempontok sze-

rint: cselekményvezetés, szereplők rendszere és a felkínált iden-

titások, megformáltság (képi világ, hangeffektusok), az interak-

Magyar nyelv és irodalom: a szöve-

gek jelentésbeli és nyelvtani kap-

csolóelemei, a szövegszerkesztés

lépései.

Informatika: digitális tartalmak

létrehozása, online publikációja;

szerzői jogok, adatvédelem, adat-

kezelés.

Történelem, társadalmi és állam-

polgári ismeretek: Az ipari forrada-

lom hatásai; a polgári nyilvánosság.

A tudományos-technológiai fejlő-

dés hatásai a gazdaságra, társada-

lomra és kultúrára; a tudás fogal-

mának átalakulása az információs

társadalomban.

Földrajz: az egyén társadalmi sze-

repvállalása; helyi szerveződések,

regionális és nemzetközi összefogás

a fenntarthatóság eléréséért; kör-

nyezet-tudatosság: a közösségi

média szerepe a környezetvéde-

lemben.

Etika: korunk kihívásai – a felelős-



tivitás lehetőségei. ség új dimenziói a globalizáció ko-

rában.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Multimédia, hypertext, interaktivitás, virtuális identitás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

A média társadalmi szerepe, használata: Médiaipar, médiafo-

gyasztás és -befogadás

Órakeret

16 óra

Előzetes tudás Kereskedelmi, közszolgálati és nonprofit média, alkotói szándék, célcsoport,

közönség mint vevő és áru, médiafogyasztási szokások, médiafüggőség.

A tematikai egység


céljai

A médiaipar működésének megismerése, médiajelenségekről szóló elemzés

értelmezése, önálló kérdések és vélemény megfogalmazása a tárgyalt témá-

val kapcsolatban. A kritikai gondolkodás fejlesztése.


6/1. Tulajdonviszonyok a médiában: a közszolgálatiság problémájának

megértése szakirodalmi szövegek feldolgozása (olvasás, lényegkiemelés,

tartalmi kivonat készítése) révén.

6/2. A nézettség- és fogyasztásnövelő stratégiák (pl. a műsoridő elosztá-

sa, sorozatelv) megfigyelése egy kereskedelmi tévécsatorna műsorrendjé-

nek segítségével. A műsorrend által közvetített kulturális mintázatok körül-

írása, következtetés azok társadalmi hatásaira a csatorna kínálatának (pl.

az egyes műsortípusok gyakorisága) elemzése révén.

6/3. A reklám hatásmechanizmusának elemzése változatos példák segít-

ségével, kitalált termék reklámjának tervezése és elkészítése különböző

médiumok (pl. újság, óriásplakát, televízió, rádió) számára.

6/4. Az infotainment (a tájékoztató és szórakoztató funkciót párhuzamo-

san megvalósító műsortípus) jelenségének tudatosítása rövid, aktuális

médiaszövegek narratív szerkezetének (központi probléma és a felvezetés

lépései) és eszköztárának (mozgóképi formanyelv, kommentárok, zene)

leírásával.

6/5. Néhány választott befogadáselmélet (pl. lövedékelmélet, kétlépcsős

hatás elmélete, szelektív észlelés elmélete, kultivációs elmélet, napirend-

elmélet, használat és kielégülés modellje) feldolgozása szakirodalmi részle-

tek közös olvasásával. Reflektálás a kérdéskör időbeli fejlődésére és a

megközelítések egymáshoz való viszonyára.

6/6. A közönségkutatás főbb szempontjainak tudatosítása: a közönség

mint állampolgár, fogyasztó, társadalmi nem képviselője, globális és lokális

közösségek tagja stb.

6/7. Önálló esettanulmány készítése a médiahasználat és -hatás tárgy-

körében. Érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen. A szerzett ismerete-

ken alapuló, érvekkel és önállóan gyűjtött példákkal alátámasztott vita a

média társadalmi szerepéről, a médiabefolyásolásról, médiahasználattal

kapcsolatos függőségekről vagy a hatalom és a média viszonyáról.



tek: A modern tömeg-

kommunikáció kialakulá-

sa és társadalmi hatásai.

Helyi társadalom, civil

társadalom, önkéntes-

ség.


lom: tömegkommuniká-

ció, reklám; a befogadó

szerepe a jelentésterem-

tésben, befogadói stra-

tégiák.

Földrajz: globális kihívá-

sok, tudatos fogyasztói

magatartás; környezet-

tudatosság;a társadalmi

célú reklámok.

Matematika: megisme-

rés, gondolkodás; adat-

gyűjtés, adatok rendezé-

se, adatábrázolás, ada-

tok értelmezése; statisz-

tikai gondolkodás, alap-

vető statisztikai fogal-



mak.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Kereskedelmi/közszolgálati/nonprofit média; közönség: vevő és áru; műsoridő,

műsorrend, sorozatelv, infotainment.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

A média társadalmi szerepe, használata: Médiareprezentáció,

valószerűség és hitelesség

Órakeret

20 óra

Előzetes tudás Médiaszövegek fikciós illetve dokumentumjellege, sztereotípia, reprezentá-

ció, tematizáció, valóságábrázolás, hitelesség, hír.

A tematikai egység


céljai

A hitelesség igényével fellépő médiaszövegek megalkotottságának tudatosítá-

sa. Azonos események eltérő médiareprezentációinak összevetése, eltérésük

értelmezése. Sztereotípiák és konvenciók azonosítása a médiaszövegekben,

saját értékelő viszony kialakítása ezekkel kapcsolatban.


7/1. Társadalmi csoportok (pl. bizonyos foglalkozást űzők, nők/férfiak,

korcsoportok, kisebbségi csoportok) és közéleti események megjelenítése

a médiában. A reprezentációs stratégia sajátosságainak narratív és forma-

nyelvi elemzés révén történő leírása, a felismert sztereotípiák kiemelése,

értelmezése.

7/2. A hír megalkotottságának tudatosítása változatos médiaszövegek

elemzése révén: az információ hírértékének kiemelése, a hírek formai sajá-

tosságainak leírása (pl. montázshatások, kommentár, tabloidizáció) és a

belőlük adódó értelmezési lehetőségek összevetése rövid szóbeli beszá-

moló keretében. Információforrások szűrési szempontjainak elsajátítása,

gyakorlása.

7/3. Fiktív információ hírként való megformálásának kreatív gyakorlata:

tartalomtervezés, értéktulajdonítás, az értékelést hordozó formai elemek

kiemelése, az adott tartalomnak megfelelő szabad hozzáférésű képek és

videók keresése a világhálón, kommentár megírása és a hangfelvétel elké-

szítése, a kép és a hang összeillesztése.

7/4. Esettanulmány készítése arról, hogyan kerül egy aktuális esemény

napirendre, majd néhány héten át tartó folyamatos előfordulás-követés

révén annak megfigyelése, milyen eszközökkel és formákban tartja a mé-

dia napirenden az adott eseményt.

7/5. A dokumentarizmus jelensége: a dokumentumfilmezés klasszikus

példáin bemutatni a reprodukciós és ábrázoló törekvések együttes jelen-

létét. Egy áldokumentumfilm megtekintése, a megtévesztő jegyek (pl.

részletgazdagság, verbális és vizuális forrásokra való hivatkozás) és az áruló

jegyek (pl. irónia, túlzás) kiemelése közös szóbeli elemzés keretében. A

környezettudatosságra nevelés érdekében ajánlottak környezeti kérdések-

kel foglalkozó valódi (pl. Kellemetlen igazság) vagy áldokumentumfilmek

(pl. A hülyeség kora, Olajfalók) elemzése.

Érvelő kisesszé írása a valóságtelevízió sikerének lehetséges társadalmi


lom: sajtóműfajok (hír,

kommentár, tudósítás,

riport); a szóbeli törté-

netmesélés (anekdota,

adoma) szerkezete, ér-

tékelő elemei.



tek: források hitelessége,

forráselemzés, informá-

ciógyűjtés és

-rendezés.

Vizuális kultúra: a ta-

pasztalati és a reprezen-

tált valóság viszonya.



hátteréről.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Reprezentáció, hírérték, tabloidizáció, dokumentarizmus, valóságtelevízió, áldo-

kumentumfilm.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

A média társadalmi szerepe, használata: Médiaetika, média-

szabályozás

Órakeret

16 óra

Előzetes tudás Norma/normaszegés a médiában, médiaetika, alkotók és felhasználók felelős-

sége, egyének és közösségek jogai.

A tematikai egység


céljai

A nyilvános megszólalás szabadságának és felelősségének tudatosítása. Állás-

foglalás a médiában fellelhető normákkal és esetleges normasértésekkel kap-

csolatban. A média etikai környezetének és jogi szabályozásának megértése.


8/1. Vélemények megismerése (pl. elemzések, reflexiók olvasása, a hát-

terükben megjelenő normarendszer tudatosítása) és saját viszonyulás

kialakítása az újságírói etika, a hiteles médiaszemélyiség és az intézményi

etika kérdéskörében.

8/2. A tartalomszabályozás a médiatörvényben: a törvény főbb tartalom-

szabályozó törekvéseinek kiemelése szakirodalmi szövegek kivonatos ösz-

szefoglalása segítségével. A korosztályos ajánlások rendszerének megérté-

se, az egyes korosztályoknak ajánlható filmek és televíziós műsorok tar-

talmi és formai jellemzőinek összegyűjtése.

8/3. Annak a kérdésnek disputa formában való megvitatása, hogy miért

van kiemelt jelentősége egy adott ország médiatörvényének a nyilvános-

ság- és demokrácia-felfogás szempontjából. (Kitérve olyan kulcskérdések-

re, mint pl.: szerzői jogok, nemzetközi és nemzeti jog hatálya, gyermekvé-

delem, szankcionálás, értéktámogatás, tulajdonkoncentráció.)

8/4. Véleményformálás a normaszegések (pl. rasszizmus, öncélú szexua-

litás, erőszak) reprezentációjáról változatos médiaszövegek elemzésének

útján.

8/5. A művekben, műsorokban megjelenő konfliktusok és megoldási

módok kritikai elemzésén alapuló szövegalkotási gyakorlatok.

8/6. Érvekkel és példákkal alátámasztott vita az erkölcsi és jogi normák

alkalmazásáról a médiában, a saját tartalmak közzétételének etikai hátte-

réről, a médiára vonatkozó szabályozás elveinek és gyakorlatának főbb

kérdéseiről, különös tekintettel a hálózati kommunikáció szabályozási

problémáira.

8/7. Az e-szolgáltatások (pl.: e-kereskedelem, e-bankolás, e-igazgatás)

igénybevétele a szerzői és személyiségi jogi normák ismeretében.



tek: polgári szabadság-

jogok; cenzúra; globali-

záció; az európai polgá-

rok alapvető jogai, ál-

lampolgári jogok és kö-

telességek.

Etika: az erkölcsi szabá-

lyok természete, párbe-

széd, vita, kétely, érték-

konfliktus;

egyén és közösség – a

szabad véleménynyilvá-

nítás joga; visszaélés a

szólásszabadsággal.

Informatika: információs

szabadság, szerzői jogok,

adatvédelem, adatkeze-

lés.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Újságírói/intézményi etika, hitelesség, tartalomszabályozás, médiatörvény, nor-

maszegés, médiaerőszak.



A tankönyv- és taneszköz választás speciális szempontjai

A tankönyv választás legfontosabb szempontja a világosság, átláthatóság, a gazdagon illusztrált, gya-

korlatias szemléletű nyomtatott vagy elektronikus/digitális szöveg. Fontos, hogy a helyi tantervhez

tematikailag, mélységében teljesen illeszkedjen.

A fejlesztés várt

eredményei a két

évfolyamos ciklus

végén

A tanuló

− képes mozgóképi szövegek értő befogadására; ismeri a mozgókép forma-

nyelvének alapvető eszköztárát, érzékeli ezek hatását az értelmezés folyamatá-

ra, valamint képes ezeknek az eszközöknek alapszintű alkalmazására saját szö-

vegalkotásában is.

− rövid mozgóképi szövegek tervezése és kivitelezése révén szert tesz a moz-

góképi szövegalkotás elemi tapasztalataira, érti a különféle mozgóképi szöveg-

típusok eltérő működési elvét, s tud azok széles spektrumával kreatív befogadói

viszonyt létrehozni.

− ismereteket szerez a filmkultúra területéről: érti a szerzői kultúra és a tö-

megkultúra eltérő működésmódját; felismeri az elterjedtebb filmműfajok jegye-

it; különbséget tud tenni a különböző stílusirányzatokhoz tartozó alkotások

között.

− ismeri a modern tömegkommunikáció fő működési elveit, jellemző vonásait,

érti, milyen társadalmi és kulturális következményekkel járnak a kommunikáci-

ós rendszerben bekövetkező változások, ezek hatásait saját környezetében is

észreveszi.

− értelmezni tudja a valóság és a média által a valóságról kialakított kép viszo-

nyát, ismeri a reprezentáció fogalmát, és rendelkezik a médiatudatosság képes-

ségével (azaz képes tudatos választásra és kritikai megközelítésre).

− érti a hálózati kommunikáció működésmódját, képes abban felelősen részt

venni, ismeri és megfelelően használja annak alapvető szövegtípusait.

− ismeretekkel rendelkezik a médiaetika és a médiaszabályozás főbb kérdéseit

illetően, saját álláspontot tud megfogalmazni azokkal kapcsolatban.

3.1.2.22. DRÁMA ÉS TÁNC TANTERV


ÁLTALÁNOS TANTERVŰ OSZTÁLYOK RÉSZÉRE

Bevezetés

A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az

élményeken keresztül történő megértés, valamint a kommunikáció, a kooperáció, a kreativitás fej-

lesztése, az összetartozás érzésének erősítése.



A dráma és tánc kreatív folyamata szolgálja a tanulók ön- és társismeretének gazdagodását, segíti

az oldottabb és könnyebb kapcsolatépítést és - ápolást.

A tanulói tevékenységek a gondolatok és érzelmek kifejezését, ezzel együtt különböző drámai és

színházi kifejezési formák megismerését, alkalmazásuk elsajátítását és értelmezését szolgálják.

A mozgásos-táncos tevékenységek többek között fejlesztik a ritmusérzéket, a térérzékelést, a test-

tartást, a mozgáskoordinációt, az állóképességet. E tevékenységek során a tanulók megismerik a

mozgásos-táncos kommunikáció és önkifejezés sajátosságait, eszköztárát.

A dramatikus és a mozgásos-táncos tevékenység gyakorlása és tanulása hozzájárul a nemzeti, he-

lyi vagy a nemzetiségi hagyomány megismeréséhez, az önazonosság erősítéséhez.

A művészeti tevékenységformákkal való személyes találkozás révén a művészeti ágak nyelve a ta-

nulók sajátjává válik, és mindezek eredményeként kialakul bennük a művészettel élés, az értő befo-

gadóvá válás alapvető igénye.

A tematikai egységek nem sorrendben, hanem a korosztály és a csoport adottságainak megfele-

lően, a szaktanár döntése alapján dolgozhatók fel.

A dráma és tánc metodikájának, tematikájának felépítése a korosztálytól, a csoport adottságától

és képzettségétől, valamint a helyi nevelési-oktatási céloktól függően különböző lehet.

A dráma és tánc 9–12. évfolyamra olyan kerettanterv, amelyhez 9. évfolyamon rendel óraszámot,

míg a további évfolyamokon a tantárgy oktatása a szabadon felhasználható órakeret terhére valósít-

ható meg. A dráma érettségire felkészítő anyagát a művészetek dráma fejezete tartalmazza a 11–12.

évfolyamon, amelyhez a kerettanterv évfolyamonként heti 2-2 órát rendel.

A dráma és tánc tanításának célja

A dráma és tánc jellegénél fogva nagy szerepet játszik több fejlesztési területen meghatározott isme-

retek, készségek és képességek fejlesztésében.

Az erkölcsi nevelés területén a tanuló érti és a dramatikus tevékenységek során gyakorlatban is al-

kalmazza a kisebb és nagyobb közösségekre vonatkozó egyezségeket, társadalmi normákat.

A nemzeti öntudat, hazafias nevelés területén ismeri a néphagyományok, szokások, a folklór jel-

legzetességeit és néhány elemét, értékeli a kulturális hagyományokat.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés, a családi életre nevelés, valamint az önismeret és kap-

csolati kultúra fejlesztésének területén ismeri az egyén felelősségét a közösség fenntartásában, fej-

lett ön- és társismerettel rendelkezik, képes harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és fenntar-

tására. Dramatikus tevékenységek során megismeri és feldolgozza a történelemben, a különböző

kultúrákban és a művészetekben ábrázolt emberi viszonyrendszereket, képes meglátni a kapcsolatok

motiváló tényezőit és buktatóit egyaránt.

A felelősségvállalás másokért, önkéntesség területén képes közösségben végzett, összehangolt

együttes tevékenységre a dramatikus játékok vagy a színházi munka során, képes a közösségen belü-

li, belső irányítású feladatelosztás kialakítására és végrehajtására.

A fenntarthatóság, környezettudatosság területén képes átlátni a fenntarthatóság fontosságát, a

környezeti problémák kialakulásában meglévő egyéni felelősséget. A dramatikus tevékenységek által

megismeri a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a

fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartásformákat.

A pályaorientáció területén dramatikus tevékenységek során különféle ismereteket szerez a kü-

lönböző szakmák, hivatások, életpályák lehetőségeiről, a munkavállalói szerepről. Megérti, hogy az

egész életen át tartó tanulás nélkülözhetetlen.



A médiatudatosságra nevelés területén dramatikus tevékenységek során megismeri és képes al-

kalmazni a tömegkommunikációs médiumok különböző műfajait, a média eszköztárát, és átlátja mű-

ködési mechanizmusukat is. Emellett képes saját produkciós munkájának szcenikai, hangtechnikai,

filmes stb. kivitelezésére, illetve képi, hangtechnikai rögzítésére.

A tanulás tanulása területén képes saját tanulási stílusának, stratégiáinak kialakítására, tudatosan

fejleszti memóriáját, szóbeli, írásbeli, mozgásos, képi stb. kifejezésmódjait.

A kompetenciafejlesztés során az anyanyelvi kommunikáció területén a tanuló képes szándékos és

tudatos nyelvi választásra a kifejezés különféle szándékai szerint. Ismer és alkalmaz különféle vizuális,

nyelvi kommunikációs, metaforikus kifejezésmódokat a dramatikus és színházi jellegű tevékenysé-

gekben, és képes ezek felhasználására a mindennapi életben is. Felismeri, értelmezi és közvetíteni

tudja a szépirodalmi, a drámai, a színpadi és a mindennapi szövegekben megfogalmazott üzenetréte-

geket. Képes adekvát módon kifejezni magát mind verbális, mind nonverbális téren.

A szociális és állampolgári kompetencia területén nyitott és képes a különféle kultúrák megisme-

résére és megértésére. Képes önálló vélemény kialakítására és megfogalmazására, mások vélemé-

nyének tiszteletben tartására.

A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia területén képes összehangolt, együttes te-

vékenységre, melyben képes a munka elvégzésére és irányítására egyaránt. Rendelkezik önálló ötle-

tekkel, megoldásokkal, de ezeket képes alárendelni a közösségi szándékoknak.

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség területén képes a különféle műalkotások

értelmező-elemző befogadására, kialakul benne a művészettel élés igénye. Részt vesz a kortárs kultu-

rális életben, részt vesz különféle közösségi kulturális alkalmakon, rendezvényeken. Tevékenyen rész

vesz vagy közreműködik korosztálya produkciós tevékenységében, az ezzel kapcsolatos szervező-

munkában. Képes az együttes tevékenység élményének örömteli átélésére, tartalmi szintjeinek tuda-

tosítására. Képes a közösen vállalt, megosztani kívánt gondolatok közvetítésére és közlésére színhá-

zas munkában, kialakul benne a közös alkotótevékenység belső igénye.

A hatékony, önálló tanulás területén önállóan képes figyelmének és motivációjának fenntartására,

ismeri az egyéni és közösségi tanulás örömét. Képes a hatékony tananyag- és időbeosztásra, a tanu-

lást megfelelő módon kezeli életében.

A tantárgy tanításának legfontosabb célja a színház- és drámatörténeti, a színház- és drámaelmé-

leti ismeretek elsajátítása aktív, dramatikus tevékenységek alkalmazásával, a már meglévő forma-

nyelvi, dramaturgiai, drámajátékos ismeretek rendszerezése, értelmezése, valamint a biztos kifejező-

készség kialakítása bármely egyéni vagy csoportos alkotótevékenység során. Fontos a megfelelő ér-

telmezői eszköztár elsajátítása, és annak tudatos és adekvát használata, illetve az eligazodás képes-

ségének megteremtése a kortárs kultúrában. A szaktanár döntése szerint meg kell teremteni a rész-

vétel vagy közreműködés feltételét a produkciós és projekt munkában, illetve előkészíti a következő

tanév szabad rendezésű saját színházi munkáját.

11. évfolyam

évi 74 óra, heti 2 óra

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Színház- és drámaelmélet

Órakeret

20 óra

Előzetes tudás A színházművészet és a dráma alapfogalmainak, alapvető dramaturgiai, drá-

maszerkezeti, műfaji fogalmaknak, egy-egy színház- és drámatörténeti kor-



szak jelentős alkotóinak, alkotásainak ismerete és az ismeret alkalmazása

különféle helyzetekben.

Drámai művek és színházi előadások értő befogadása.

A tematikai egység


céljai

A színházművészet és a dráma szaknyelvének (esztétikai, dramaturgiai, illetve

irodalom- és színházelméleti fogalmak) szakszerű, értő alkalmazása.

Források, alkotások (drámairodalom, drámaelméleti tanulmányok, színházi

előadások élőben és felvételről, színikritikák) használata és elemzése.

A műnemek, a műfajok általános jellemzői alapján történő összehasonlítási

képesség kialakítása.

Az értékes és az értéktelen alkotás megkülönböztetésének képessége.

A dráma és a színházművészet kapcsolatrendszerének ismerete.

A különböző művészeti ágak integrálási képessége.


Színház- és drámaelméleti ismeretek

− A drámai műnem sajátosságai.

− A dráma/színjáték mint kommunikáció.

− A dráma szerkezeti felépítése.

− Dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak.

− A színházművészet mint összművészet sajátosságai (a különböző

művészeti ágak eszközeinek komplex használata, az előadás vi-

zuális és akusztikus eszközei).

− Színházi műfajok.

− Színházi szakmák (a színész, a rendező, a dramaturg, a szcenikus,

a koreográfus és alkotótársaik művészete, az előadás létrehozá-

sához szükséges színházi mesterségek).

− Színházi műfajok és stílusok tanulmányozása: a történeti műfajok

és napjaink színházi műfajai; az egyes színházi stílusok jellemző

jegyeinek felismerése látott, és alkalmazása saját részvétellel

zajló színjátékokban, drámamunkában.

− Különböző színházi irányzatokat képviselő előadások megtekinté-

se. A látott előadások értelmező elemzése.


Irodalomelméleti alapfogal-

mak, műfajelmélet, a műalko-

tások elemzésének lehetőségei

és módszerei.

Etika:

Társadalmi normakövetés,

érték, kötelesség, érdekütkö-

zés, áldozat, kritika.

Vizuális kultúra:

A vizuális közlés színpadi esz-

közei.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Dialógus, monológ, konfliktus, feszültség, fordulat, késleltetés, jelenet, kép, szín,

felvonás, szerkezet, történet, cselekmény, akció-dikció, szituáció, szerep, színpa-

di tér és színpadi idő, katarzis, tragédia, komédia, realista színjáték, zenés szín-

ház, tánc- és mozgásszínház.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Színház- és drámatörténet

Órakeret

30 óra

Előzetes tudás Színház- és drámatörténeti alapismeretek, egyes korszakteremtő alkotók és

műveik drámajátékos tevékenységekkel történő megközelítése.

A tematikai egység


céljai

A színházművészet és a dráma szaknyelvének, a különböző korszakok speciá-

lis szakkifejezéseinek (esztétikai, dramaturgiai, illetve irodalom- és színházel-

méleti fogalmak) szakszerű, értő alkalmazása.

Források, alkotások (drámairodalom, drámaelméleti tanulmányok, színházi



kritikák, színházi előadások élőben, felvételről, képről) használata és elemzé-

se.

A dráma- és színháztörténeti korszakok jelentős alkotóinak, alkotásainak

megismertetése, befogadásuk támogatása.

A különböző korszakok általános jellemzői alapján történő összehasonlítási

képesség kialakítása.

A dráma és a színjáték műfaji sajátosságainak vizsgálata és elhelyezése a

dráma- és színháztörténet korszakaiban.


Színház- és drámatörténeti események, korszakok, alkotók, alkotá-

sok feltáró feldolgozása. Színház- és drámatörténeti ismeretek.

− Az ókor színháza és drámája: rituális gyökerek, az előadások

jellemzői, a színház felépítése; a dráma kialakulása, jellemzői,

műfajai, szerkezeti felépítése; a korszak nagy alkotói és kiemel-

kedő művei (javasolt: pl. Szophoklész, Plautus).

− Shakespeare színháza és néhány drámája (javasolt pl. Rómeó és

Júlia, Szentivánéji álom, Hamlet), az angol reneszánsz színház

és dráma jellemzői; a shakespeare-i dramaturgia és nyelvezet.

− A francia klasszicista dráma, Molière egy-két komédiájának jel-

lemzői, a jellem- és a helyzetkomikum (javasolt pl. A fösvény,

Tartuffe).

− A XIX–XX. századi magyar színház és dráma: egy-egy korszakal-

kotó színházi műhely (javasolt pl. Nemzeti Színház), néhány ki-

emelkedő drámaíró és műveik (javasolt: pl. Katona József, Vö-

rösmarty Mihály, Madách Imre, Molnár Ferenc, Örkény István),

néhány jelentős színész, rendező (javasolt pl. Hevesi Sándor).

− Realizmus és naturalizmus, Ibsen és az analitikus dráma.

− Csehov és Sztanyiszlavszkij: a lélektani realizmus, a csehovi

dramaturgia.

− Brecht színháza és drámái: az epikus szerkezet, elidegenítési

effektusok.

− A XX. század meghatározó színházi irányzatai, jelentős dráma-

írói: egy-egy meghatározó színházi irányzat és korszakalkotó

színházi műhely, néhány jelentős színész, rendező és kiemelke-

dő drámaíró és művei. Napjaink legfontosabb színházi irányza-

tai és a kortárs drámairodalom.


Művelődés- és irodalomtörténe-

ti tájékozódás, szerzők és mű-

vek: az ókor, a reneszánsz, a

klasszicizmus, a romantika és a

realizmus alkotói és alkotásai, a

XX. századi, illetve a kortárs

magyar és világirodalom.

Vizuális kultúra:

A vizuális nyelv eszközeinek

színpadi értelmezése; művészet-

történeti korszakok, korstílusok,

stílusirányzatok.

Etika:

Az irodalmi és a hétköznapi hő-

sök párhuzamai, magatartás-

minták, érzelmi tartalmak, er-

kölcsi dilemmák és választások.

Történelem, társadalmi és ál-

lampolgári ismeretek:

Hagyományos társadal-

mi/közösségi szerepek, a családi

viszonyok ábrázolása a műalko-

tásokban.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Szcenika, tragikum, helyzet- és jellemkomikum, a hármas egység, nemzeti ro-

mantika, realizmus és naturalizmus, lélektani realizmus, elidegenítési effektus,

abszurd, groteszk.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Drámajáték és improvizáció

Órakeret

24 óra



Előzetes tudás

A drámajátékos tevékenységek tudatos használata, céljuk, fejlesztési felada-

taik ismerete.

Aktív, tudatos és cselekvő részvétel csoportos tevékenységekben, irányító és

irányított helyzetben.

Részvétel a dramatikus tevékenységek elemző megbeszélésében, önálló vé-

lemény kialakítása és megfogalmazása.

A tematikai egység


céljai

Koncentrált csapatmunkára alkalmasság kialakítása.

A kommunikációs képesség, a hétköznapi és a művészi önkifejezés fejleszté-

se.

A kreativitás, az alkotói gondolkodás, a problémaérzékenység fejlesztése.

Fantáziafejlesztés.

Helyzetfelismerő, alkalmazkodó és rögtönző képesség fejlesztése.

Színház- és drámaelméleti ismeretek alkalmazása gyakorlati tevékenységben.

A karakter- és stílusteremtési képesség, a térérzékelés, mozgásos ügyesség

és ritmusérzék fejlesztése.


Az ismeretek feldolgozását és az alkotó tevékenységet segítő drá-

majátékok haladó szintű alkalmazása, tervezése, vezetése

− Az alkalmazott dramatikus tevékenységek (drámajáték, kreatív

gyakorlatok, improvizáció, tanítási dráma, stb.) különböző faj-

táinak, eszközeinek, alkalmazási céljainak megismerése.

− Fejlesztő és szinten tartó beszédgyakorlatok.

− Koncentrációs, bemelegítő és lazítógyakorlatok.

− Helyzetgyakorlatok.

− Ritmusgyakorlatok.

− Ön- és társismereti gyakorlatok.

− A tanulók által készített bábok és/vagy maszkok alkalmazása

drámajátékban.

Improvizáció

− Improvizáció a tanár által megadott téma vagy fogalom, a tanu-

lók által közösen kidolgozott cselekményváz (jelenetváz) alap-

ján.

− Improvizáció a megismert kifejezési formák összefűzésével, va-

lamint színházi stílusok elemeinek alkotó jellegű alkalmazásá-

val.

− Improvizáció zenére.

− Mozgásos improvizáció tánc- illetve mozgásszínházi technikák

alkalmazásával.

A tánc- és mozgásszínházi technikák haladó szintű alkalmazása

− Szituáció megfogalmazása állóképben és mozdulatsorral.

− Történet szerkesztése és megjelenítése mozdulatsorral.


Kommunikációs és stilisztikai

gyakorlatok.

Testnevelés és sport:

A tanulók testi, motoros, lelki,

érzelmi és szociális fejlesztése,

a játék- és sportkultúrában való

jártasság.

Ének-zene:

A ritmus szervező ereje, a zene

és a mozgás élményt erősítő

összekapcsolása, az önkifejezés

és az egymásra figyelés harmó-

niája.

Vizuális kultúra:

A kreativitás működtetése, illet-

ve fejlesztése.

Mozgóképkultúra és médiaisme-

ret:

A kritikai képesség fejlesztése, a

médiatartalmak tudatos megvá-

lasztása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Stílus, karakter, státusz, hangulat, fókusz, kontraszt, párhuzam, sűrítés, harmó-

nia-diszharmónia, fokozás, tér, improvizáció.




- részvétel a gyakorlatokban, improvizációkban, beszélgetésekben

- a rögtönzés szabályainak ismerete, betartása

- régi stílusú tánc alaplépéseinek szabad előadása

- drámai konvenciók alkalmazása

- egy új stílusú tánc alaplépéseinek szabad előadása

- az év során két színházi előadás látogatása, az előadás elemzése

12. évfolyam

évi 58 óra, heti 1 óra

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Drámajáték és improvizáció

Órakeret

18 óra

Előzetes tudás

A drámajátékos tevékenységek tudatos használata, céljuk, fejlesztési felada-

taik ismerete.

Aktív, tudatos és cselekvő részvétel csoportos tevékenységekben, irányító és

irányított helyzetben.

Részvétel a dramatikus tevékenységek elemző megbeszélésében, önálló vé-

lemény kialakítása és megfogalmazása.

A tematikai egység


céljai

Koncentrált csapatmunkára alkalmasság kialakítása.

A kommunikációs képesség, a hétköznapi és a művészi önkifejezés fejleszté-

se.

A kreativitás, az alkotói gondolkodás, a problémaérzékenység fejlesztése.

Fantáziafejlesztés.

Helyzetfelismerő, alkalmazkodó és rögtönző képesség fejlesztése.

Színház- és drámaelméleti ismeretek alkalmazása gyakorlati tevékenységben.

A karakter- és stílusteremtési képesség, a térérzékelés, mozgásos ügyesség

és ritmusérzék fejlesztése.


Az ismeretek feldolgozását és az alkotó tevékenységet segítő drá-

majátékok haladó szintű alkalmazása, tervezése, vezetése

− Az alkalmazott dramatikus tevékenységek (drámajáték, kreatív

gyakorlatok, improvizáció, tanítási dráma, stb.) különböző faj-

táinak, eszközeinek, alkalmazási céljainak megismerése.

− Fejlesztő és szinten tartó beszédgyakorlatok.

− Koncentrációs, bemelegítő és lazítógyakorlatok.

− Helyzetgyakorlatok.

− Ritmusgyakorlatok.

− Ön- és társismereti gyakorlatok.

− A tanulók által készített bábok és/vagy maszkok alkalmazása

drámajátékban.

Improvizáció

− Improvizáció a tanár által megadott téma vagy fogalom, a tanu-


Kommunikációs és stilisztikai

gyakorlatok.


A tanulók testi, motoros, lelki,

érzelmi és szociális fejlesztése,

a játék- és sportkultúrában való

jártasság, relaxáció.

Ének-zene:

A ritmus szervező ereje, a zene

és a mozgás élményt erősítő

összekapcsolása, az önkifejezés



lók által közösen kidolgozott cselekményváz (jelenetváz) alap-

ján.

− Improvizáció a megismert kifejezési formák összefűzésével, va-

lamint színházi stílusok elemeinek alkotó jellegű alkalmazásá-

val.

− Improvizáció zenére.

− Mozgásos improvizáció tánc- illetve mozgásszínházi technikák

alkalmazásával.

A tánc- és mozgásszínházi technikák haladó szintű alkalmazása

− Szituáció megfogalmazása állóképben és mozdulatsorral.

− Történet szerkesztése és megjelenítése mozdulatsorral.

és az egymásra figyelés harmó-

niája.

Vizuális kultúra:

A kreativitás működtetése, illet-

ve fejlesztése.

Mozgóképkultúra és médiaisme-

ret:

A kritikai képesség fejlesztése, a

médiatartalmak tudatos megvá-

lasztása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Stílus, karakter, státusz, hangulat, fókusz, kontraszt, párhuzam, sűrítés, harmó-

nia-diszharmónia, fokozás, tér, improvizáció.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Színházi alkotómunka

Órakeret

40 óra

Előzetes tudás

Részvétel különböző dramatikus tevékenységformákban a kívánt tartalom

kifejezése érdekében, az elsajátított dramatikus eszköztár önálló, tudatos és

célszerű felhasználása dramatikus és színházi jellegű tevékenységek során.

A tematikai egység


céljai

A koncentrált csapatmunkára való alkalmasság, az együttműködés fejleszté-

se.

Tudatos és irányított kifejezőkészség.

A kreativitás, a komplex alkotói gondolkodás fejlesztése, támogatása.

Fantáziafejlesztés, tehetséggondozás.

Alkotó tevékenységben a színház- és drámaelméleti ismeretek alkalmazásá-

nak elősegítése.

A karakter- és stílusteremtési képesség, a térérzékelés, a mozgásos ügyesség

és ritmusérzék. A beszédkészség, hallás és hangképzés fejlesztése.

Lírai, epikai, drámai művek előadásához szükséges elemzési ismeretek közve-

títése.


Vers-, próza- és monológmondás

− A színpadi beszéd alapvető kritériumainak isme-

rete és alkalmazása (helyes beszédlégzés, be-

szédtempó, ritmus, artikuláció, hangerő, stílus,

nonverbalitás).

− Egy-egy vers, próza vagy drámai monológ értel-

mezése, memorizálása, bemutatása.

Egyéni vagy közös daléneklés

− Egy-egy dal értelmezése, memorizálása, bemuta-

tása.

− Szerkesztett játék létrehozása, bemutatása.

− Jelenet, jelenetsor, előadás tervezése, kivitelezé-


Irodalmi alkotások értelmezése és értő tolmá-

csolása.

Ének-zene:

A különböző korok dalainak értő tolmácsolása.

Vizuális kultúra:

A látható világ jelenségeinek értelmezése,

valamint a sajátos képi közlések, vizuális mű-

vészeti alkotások mélyebb átélése, értelmezé-

se.



se a különböző színházi, bábszínházi, zenés, il-

letve tánc- és mozgásszínházi formák alkalma-

zásával.

Alkotó közreműködés színházi előadás létrehozásá-

ban, bemutatásában.

Közreműködés a színházi előadás egyéb produkciós

munkáiban (szcenika, zene, hangtechnika, dramatur-

gia, koreográfia, képi rögzítés, stb.).

Mozgóképkultúra és médiaismeret:

A vizuális hatáskeltés eszközeinek ismerete.


Rendszeres fizikai aktivitás, a mozgáskészség

fejlesztése, igény az egészséges és esztétikus

test iránt, biomechanikailag helyes testtartás.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Művészi beszéd, előadóművészet, vers- és monológmondás, szerkesztett játék,

ünnepi műsor, diákszínházi előadás.

A tanulók év végi minősítésének feltételei

- részvétel a gyakorlatokban, improvizációkban, beszélgetésekben

- a rögtönzés szabályainak ismerete, betartása

- drámai konvenciók alkalmazása

- az év során legalább három színházi előadás látogatása, az előadás elemzése

A fejlesztés várt

eredményei a két

évfolyamos ciklus

végén

A tanuló reális önismerettel rendelkezik.

Kommunikációs tevékenysége tudatos mind a hétköznapi, mind a művészi önki-

fejezés során.

Képes a koncentrált, önálló tevékenységre és csapatmunkára.

Gondolkodásmódja kreatív, alkalmas az alkotásra.

Ismeri a színházi és drámai formanyelv és dramaturgia alapjait, a korszakalkotó

drámaírókat, illetve műveiket, és képes azok értő befogadására.

Ismeri a színháztörténet jelentős alkotásait és alkotóit, képes azok értő befoga-

dására.

Nyitott a társadalom problémáira, a különböző művészetekre, a természeti és

az ember által alkotott környezet szépségére.

Aktívan részt vesz az alkotói tevékenységben, alkalmazza az elsajátított képes-

ségeket és ismereteket az érettségi vizsgán és a mindennapokban.

3.1.2.23. TESTNEVELÉS ÉS SPORT


ÁLTALÁNOS TANTERVŰ ÉVFOLYAMOK RÉSZÉRE

Testnevelés helyi tanterv alapjai

A NAT 110/2012. rendelete alapján, valamint az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

(OFI) kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI ren-



delet mellékletei alapján közzétett testnevelés kerettanterv szerint szerkesztettük a testnevelés helyi

tantervünket.

A kerettantervben felsorolt tematikus egységek óraszámait a kilencedik évfolyamon az EMMI rende-

let szabályozásának figyelembe vételével módosítottuk. Az úszás és úszó jellegű feladatok tematikus

egység megadott 15 óraszámát elosztottuk a többi tematikus egység között.

Testnevelés oktatás céljai

- Tovább mélyüljön és bővüljön a sportolás, aktív pihenés és mozgásos tevékenységek

alkalmazásához szükséges ismeret.

- A NAT-nak megfelelő sportműveltség, sportágismeret elsajátítására kell elsősorban törekedni.

- Cél az önálló felelősségvállalás, a munkavállalásra alkalmazhatóság, a munkabírás, a tanulás és

mozgás helyes aránya, és az azokkal kapcsolatos tudás összefoglalása, továbbfejlesztése.

- A különböző testgyakorlási formák járulnak hozzá az általános értékteremtés mellett a közös

és az egyéni érdekek képviseletéhez, valamint erősítsék a tantárgy alapvető és aktuális

motivációs tényezőit: pl. ötletszerzés, jókedv, kaland, fogyókúra, kikapcsolódás, feszültség

levezetés, örömszerzés, baráti kör, önmegvalósítás, teljesítménykontroll, sportolási divatok.

- A közoktatási tanulmányait befejező fiatal képes legyen a mozgáskommunikáció sokoldalú

felhasználására, az iskolai testnevelésben tanult testgyakorlati ágak technikájának

teljesítményhez kötött bemutatására, a testi képességekhez, az egészséges életmódhoz

kapcsolódó ismeretek alkotó felhasználására, az egyéni és társas játékok,

sporttevékenységek szervezéséhez szükséges ismeretek átadására és bemutatására.

- Cél, hogy minden tanuló eljusson a megszerezhető tudás legmagasabb szintjére és

megvalósulhassanak a társadalmi érdekeket is kifejező tantárgyi célok.

- A tudáshoz, a teljesítményhez vezető úton formálódjanak az értelmi, érzelmi-akarati, szociális

képességek és tulajdonságok.

- A képzésben jelenjen meg a tudatosság, tervezettség, rendszeresség, a testkultúrához tartozó,

a sportkultúrát és sportműveltséget fejlesztő szabály-, élettani, anatómiai, illetve

sporttörténeti oktatás, megteremtve a szükséges alapot és lehetőséget iskolánk telephelyein

elvégezhető középszintű érettségi vizsga sikeres teljesítéséhez.

- A pályaorientáció, a saját életút iránti felelősségvállalás lépjen előtérbe, jelenjen meg a

szakképzés előkészítéséhez, a pályaválasztáshoz, a munkavállalói szerepekhez szükséges

kompetenciák.

- Cél, hogy a tanulók megértsék, tudják a kultúra és a testkultúra kapcsolatrendszerét, a

mozgásigény és mozgásszükséglet alakulását a biológiai fejlődéssel összhangban, az önálló

testedzés elméleti és gyakorlati alapjait, a testi képességek és a mozgásműveltség sokoldalú

fejlesztésének módozatait, a testi egészség megőrzésére vonatkozó lehetőségeket.

- Kapjon hangsúlyt a környezettudatos nevelés is az alternatív, szabadtéri sportok kapcsán.

- A tanulókban alakuljon ki az egészségtudatos, sportos felnőtt élet megélése.

- Teljesedjen ki az önértékelésük a tanulóknak.

- Cél, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon elemezni saját egészségi állapotukat,

ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját.

- A tanulók tudatosan és minden tekintetben kielégítő módon kommunikáljanak, és saját

véleményüket artikuláltan, határozottan fejtsék ki az egészségtudatos életvitellel

kapcsolatban és a társaknak nyújtott segítségadás során, a szaknyelvet tudják alkalmazni

anyanyelvükben. A tanulók kommunikációja során építő módon tudjanak nézőpontokat



kifejezni és megérteni, bizalmat keltő módon tárgyalni, és képesek legyenek az

együttérzésre, kezelni tudják a stresszt és a frusztrációt, és építő módon juttassák kifejezésre,

továbbá különbséget tudjanak tenni a személyes és a szakmai szféra között.

- A tanulók egyénileg és csoportban is meg tudják szervezni saját edzettségük eléréséhez

szükséges tevékenységüket, az idővel és információval helyesen és hatékonyan tudjanak

bánni, felismerjék az elérhető lehetőségeket, képesek legyenek az akadályok

megszüntetésére.

- A tanulók a feladatok végrehajtásában az előzetesen tanultakra és az élettapasztalatra

építsenek, annak érdekében, hogy a tudást és készségeket helyzetek sokaságában tudják

használni.

- Egyénileg s csapatban is képesek legyenek a tanulók dolgozni, legyenek vállalkozók,

kezdeményezők, kockázatokat értékelni és adott esetben vállalni tudók.

- Fejlődjön a mozgásminőség és mozgáskivitelezés elemzésén keresztül az esztétikai-művészeti

tudatosságuk és kifejezőképességük.

Testnevelés oktatás módszerei

A helyi tanterv minden tanuló számára biztosítani kívánja a hatékony és élményszerű motoros tanu-

lást. Módszereiben döntően a játékos cselekvéstanulást, az adekvát játékok és versengések alkalma-

zását helyezi előtérbe. A tanulói képességek különbözősége, a motivációs háttér és a testneveléshez

kapcsolódó egyéni célok miatt differenciálás módszerrel tanítunk, hogy minden tanuló eljusson a

számára megszerezhető tudás legmagasabb szintjére. Tanítványainkat arra ösztönözzük, hogy a már

elsajátított mozgásformákat játékokban és versenyekben alkalmazzák. Hibajavítással, a saját és a

társak teljesítményének megfigyelésével és értékelésével, a játékszituációk, illetve játékfeladatok

megbeszélésével, a sikerek és kudarcok okainak feltárásával igényt alakítunk ki a tanulókban a fejlő-

désre és minőség munka elvégzésére. Motoros képességeket, és készségeket célszerű szakpedagógiai

instrukciókkal realizáljuk, valamint hozzáadunk az életkornak, értelmi képességeknek megfelelő el-

méleti ismereteket. Ezzel megismertetjük a tanulókat az eredményes tanulás alapvető technikáival,

és felkészítjük őket az önálló testkulturális művelődésre.

Számonkérés módszerei, értékelési elvek

Testnevelés tantárgyból a tanév során félévkor és év végén öt fokozatú (1,2,3,4,5) érdemjegyet kap-

nak a tanulók. Tanév közben egyes tematikai egységek, vagy sportági témakörök befejeztével a tanu-

lók bemutatóit, beszámolóit, vagy az őszi, téli, tavaszi felmérések teljesítményeit, vagy órai feladat-

végzést és aktivitást, versenyeken való részvételt értékelünk. Teljesítmény felméréseket végzünk,

melynek leírását a tantervi és tanmeneti mellékletben közöljük.

Azok a tanulók, akik valamilyen okból nem tudják a gyakorlati követelményeket teljesíteni, (hiányzás

vagy felmentés miatt) a bemutatásaik, felméréseik hiányosak, ez esetben elméleti anyagból kell be-

számolniuk sportági, vagy sportelméleti témakörből még a félév lezárása előtt.

Taneszközök kiválasztásának speciális elvei és módjai

Egyes tematikai egység, sportági témakörök megvalósításához, tanórák és tanórán kívüli foglalkozá-

sok levezetéséhez a tematikának megfelelő, biztonságosan használható eszközök használata szüksé-

ges. Az eszközhasználathoz balesetvédelmi oktatásban kell részesíteni a testnevelőket és tanulókat

egyaránt. A tantervben szereplő feladatok végrehajtását a pedagógus egyéni kompetenciája, hogy

milyen szerekkel és eszközökkel kívánja megvalósítani, de törekednie kell a legjobb minőségi megol-



dásra. Az időjárásnak megfelelően a sportpályát, sportudvart és tornatermet, valamint a tornaszere-

ket és eszközöket és értékeket az állaguk megóvásával, a rongálódás, meghibásodás, korrózió elkerü-

lésével ill. csökkentésével kell használni. Az eszközöket mindig a helyükre kell visszahelyezni haszná-

lat után.

Választható tantárgyak, különórák, szakkörök

A tanórán kívüli edzések, szakkörök, mozgásos tevékenységek, sportfoglalkozások és sportprogramok

levezetését testnevelők, sportszakemberek, edzők, segédedzők, pedagógusok végzik. Az iskola telep-

helyein labdarúgás, kosárlabda, röplabda, kézilabda, torna és akrobatika, atlétika, floorball, tenisz,

asztalitenisz, tollas, kötélugrás, speed stacks, RG, kerékpár, birkózás, boksz, kravmaga, aerobik,

rugby, baseball, görkorcsolya, falmászás, sakk, gomoku, streetball, futsal sportágakból tartunk szak-

köröket, edzéseket.

9. évfolyam

Évi órakeret felosztása

Éves összes óraszám: 180 óra

Tematikai egység Óraszám Tematikai bontás Óraszám bontva

Sportjáték 40

kosárlabda 10

röplabda 5

labdarúgás 10

kézilabda 15

Torna jellegű feladatok 26

talajtorna 5

fiúknak gyűrű, lányoknak

ritmikus gimnasztika 5

ugrás 5

fiúknak korlát, lányoknak

gerenda 5

tánc, ritmikus feladatok 1

szergyakorlatok 5

Atlétika jellegű felada-

tok 30

futások 10

ugrások 10

dobások 10

Alternatív és szabad-

idős mozgásrendszerek 50

tenisz 10

labdás játék: röplabda 10

tollaslabda 5

floorball 5

futsal 5

téli sport (korcsolya) 5

streetball 5

kötélugrás 5

Önvédelem és küzdő-

sportok 14

grundbirkózás 10

páros és küzdő játékok 4



Egészségkultúra és

prevenció 20

teljesítmény felmérések 10

prevenciós gyakorlatok 10

Összesen 180 180

Részletes tanterv

9. évfolyam

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Sportjátékok

Órakeret

40 óra

Előzetes tudás

Életkornak megfelelő technikai és taktikai, elméleti és gyakorlati tudás.

Aktív részvétel az előkészítő játékokban, sportjátékokban.

Figyelmes és hatékony munkavégzés a gyakorlásban.

Csapatjátékos tulajdonságok ismerete.

Sportszerűség, a szabálykövető magatartás.

A tematikai egység


céljai

Az új játékfeladatokban, játékszituációkban a technikai, taktikai és szabályismeret

tudatos és felelős alkalmazása, bővítése.

A sportjáték-specifikus képességek megerősítése.

A játékszabályok betartása, csapattársakkal való együttműködés.


A négy fő labdajátékot az évi órakeret felbontás szerint tanítjuk. Testnevelő

tanár egyéni kompetenciája, hogy a sportjátékokat milyen sorrendben építi be

az éves tananyagba.

Mozgásműveltség

A labdajátékokra felkészítő mozgásfeladatok

Speciálisan előkészítő, rávezető, képességfejlesztő feladatok. A labda nélkül

végzett mozgások – szlalom futások (változó irányokba), vágták, irányváltások,

taposások helyben, súlypontemelkedések, ugrások páros és egy lábbal, váltott

lábbal – gyakorlási hatékonyságának, játékban való eredményes használatának

továbbfejlesztése.

Az alapmozgások nagyszámú variációja irányban, sebességnöveléssel.

A reakcióidő és a társ mozdulatára reagálás optimumának elérése.

A helyezkedés, helyzetfelismerés továbbfejlesztése a labdáért való harcban,

cselek labdával és labda nélkül, küzdések váll-váll érintéssel a labda megszer-

zéséhez.

Labdás ügyességfejlesztés egy-két labdával, a labdás ügyességfejlesztés össze-

tettebb játékai: a labda fogadása, kezelése fokozódó lendületben, magasság-

ban, távolságban, a labda továbbítása gyorsabban, lendületesebb, változó

magasságokban, futás közben, labdavezetés, haladás a labdával gyors irányvál-

tásokkal és ritmusváltásokkal.

Az adott sportjáték technikái gyakorlása testnevelési játékokban, kidobós,

fogójátékok labdával, labdaszerző és -védő játékok, cicajátékok, pontszerzők,

stilizált játékok, szabadon alkalmazott technikai-taktikai elemek és szabályis-

meretek mellett is.

A mozgástanulást segítő eszközök használata (szemüveg, célkeret stb.).

Matematika: logika,

valószínűségszámítás,

térbeli alakzatok, tájéko-

zódás.

Vizuális kultúra: tárgy- és

környezetkultúra, vizuá-

lis kommunikáció.



Bonyolultabb - kooperatív, kreatív - testnevelési és sportjátékok (pl. játéksza-

bályok dinamikus változtatása, esélykiegyenlítő játékok).

Bemelegítés labdajáték foglalkozásra – részleges tanári irányítással

A bemelegítési modell ismételt gyakorlása és az önálló bemelegítésre való

felkészítés. A modell minimális tartalma: sportjáték-specifikus futó-

ugrómozgások, labda nélküli és labdás gyakorlatok az ízületek átmozgatására,

labdavezetések variációi helyben és haladással, páros, mikrocsoportos labdás

gyakorlatok, bemelegítő testnevelési játékok labda nélkül és labdával, az adott

labdajáték specifikus technikai és taktikai előkészítő gyakorlatai.

A választott labdajátékok technikai és taktikai elemeinek gyakorlása, tökélete-

sítése, alkalmazása új variációkban, szituációkban.

Kosárlabdázás

Technikai elemek

Fokozódó lendületben, magasságban, távolságban csökkenő hibaszázalékkal

végrehajtott technikai elemek, melyeket az általános iskolában elsajátítottak.

Taktikai elemek

Kisebb csapatrészekben azonos létszámmal egymás elleni játék teljes anyagá-

nak beépítése az 5:5 elleni játékba, félpályás és egészpályás gyakorlatokkal.

Emberfölényes helyzetek támadásban, védekezésben.

Emberfogás, területvédekezés. Ötletjáték támadásban.

A speciális feladatok megoldása (feldobás, alap- és oldalvonal-bedobás, bünte-

tődobás utáni támadás és védekezés).

Kézilabdázás

Technikai elemek végrehajtása fokozódó lendülettel, erőközléssel, magasab-

ban és távolabbra, csökkenő hibaszázalékkal.

Labda nélkül: Gyorsfutások közben, a társ futómozgásának követése. Térnye-

résre törekvés indulócselekkel mindkét irányba. A kapus mozgástechnikája.

Labdával: Alaphelyzetek, alapmozgások, támadó, illetve védő játékos esetén.

Labdakezelési gyakorlatok 2-3-4-es csoportokban, 1-2 kézzel. Átadások talaj-

ról és felugrásból cselezés után. Indulócsel, átadócsel, lövőcsel, cselkapcsola-

tok alkalmazása mindkét oldalra. Kapura lövések bevetődésből is.

Taktikai elemek növekvő együttműködéssel és eredményességgel

Támadó taktika: Zárás, leválás alkalmazása. Támadásbefejezések lerohanás-

ból, rendezetlen védelem elleni játékból. Szélsőbefutások. Beállós játék. A

test-test elleni játék a támadásban. Támadás 5+1 és 4+2-es felállás ellen, a

védelem fellazítása, betörés, kapuralövés. Játékhelyzetek emberfölény kihasz-

nálása esetén.

Védekező taktika: Vegyes védekezés alkalmazása a játékban. Ütközés talajon

és levegőben. 4:2 elleni védekezési rendszer. A test-test elleni játék a véde-

lemben.

Fizika: mozgások, ütkö-

zések, erő, energia.

Biológia-egészségtan: az

emberi szervezet műkö-

dése, energianyerési

folyamatok.



Labdarúgás

Technikai elemek fokozódó kitartással, variációban, lendületben, magasság-

ban, távolságban, csökkenő hibaszázalékkal

A labdás koordináció minőségi fejlesztése. Labdakezelések mozgás közben és

irányváltoztatással, átadások különböző mértani alakzatokban. Rövid és hosz-

szú labdaátadások talajon vagy levegőben. Átadások, átvételek mélységi, szé-

lességi játékhelyzetek kialakításával.

Induló-, futó-, átadási és lövőcselek védővel szemben. Fejelések technikái le-

vegőből, társnak vagy kapura.

Taktikai elemek a variációk növelésével és végrehajtási minőség emelésével

Posztok betöltése: kapus, védő, középpályás, támadó.

Rombuszban 4 játékos feladatmegoldása mélységben, szélességben, folyama-

tos helycserékkel.

Röplabda

Technikai elemek optimális erőközléssel, fokozódó magasságban, pontosság-

gal, folyamatossággal, csökkenő hibaszázalékkal

A mélységlátást, labdához való igazodást elősegítő gyakorlatok, társtól dobott

vagy falra feljátszott labdával. Gurulások, vetődések. Célba ütések és érintő

labdatovábbítások mozdulatlan majd mozgó céltárgyra vagy társhoz. A sánco-

lás technikája egyénileg és párban. Mikrocsoportos gyakorlatok leütés gyakor-

lására. Alsó, felső nyitás és nyitás fogadás páros gyakorlatok és kisebb csopor-

tokban.

Támadás és védekezés alapvető megoldásai

2-3 fős támadási technikák védelem nélkül és védelem ellen, védekező felada-

tok, biztosítás, változatos támadás befejezések (erő, ív, elhelyezés stb. szem-

pontjából).

Kooperativitás és versengés a labdajátékokban, a szabályok – játékszabályok

begyakorlása – játékvezetési gyakorlat.

Az elsajátított játéktudásnak megfelelő színvonalú játékszabályok alkalmazása,

betartatása növekvő tudatossággal és önállósággal az osztályszintű gyakorlá-

sok és mérkőzések során.

Játékszituációk előidézése egy-egy szabály begyakorlására, a játékszituáció

megállítása, elemenkénti ismétlése a szabálytalanság korrekciója érdekében.

Játék egyszerűsített és fokozatosan bővülő szabályokkal.

Rövidített játékidővel gyakorlás, osztálymeccsek, villámtornák a

diákolimpiáknak megfelelő versenyszerű körülmények és a helyi szabályozás

szerint. Differenciált mennyiségű és minőségű játéklehetőség biztosítása.

Rövid játékvezetői gyakorlás a tanárral együtt, rögzített, változtatható,

egyszerűsített játékvezetésben.



ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

Játéktípusok, szabályok, stratégiák működtetése.

A tanult játékstratégiák (támadó és védő alaptaktika, emberelőnyös-

emberhátrányos játékszituációk) felhasználása a taktikai magyarázatok,

beszélgetések és játékszervezés során.

Az animáció, tábla, mágneses tábla, oktatófilm alkalmazása a játékok

továbbfejlesztésében.

Az adott életkorra, az egyénre és a helyzetre jellemző érzelmi önkontroll. A

siker egyéni és csoportos átélése, a kudarc elfogadás, mint a tevékenység

természetes velejárója.

Az alkotó, kooperatív mozgásos tevékenységek kezdeményezése, az ötletek

kulturált megfogalmazása és megvalósítása. Az együttjátszás előnyeinek,

jelentőségének képviselete.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend, önszerveződés, prob-

lémaorientált taktikai megoldás, támadási stratégia, védekezési stratégia,

megegyezésen alapuló játék.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák

Órakeret

26 óra

Előzetes tudás

Részlegesen önálló, balesetmentes gyakorlás.

Az alapvető torna mozgáselemek önálló bemutatása.

Kargyakorlatok és lépésgyakorlatok, alaplépések, haladások zenére.

A szabályismeret, eszközismeret.

A gyengébbeknek, a segítségre szorulóknak feltétel nélküli segítségadás.

Sportágak versenyrendszeréről alapismeretek.

A tematikai egység


céljai

Képességeiről reális énkép alakítása.

A gyakorlás során segítség adása és elfogadása, mások bátorítása révén a tevé-

kenységek állandó motivációs hátterének biztosítása.

Szabadabb és differenciáltabb önálló részvétel, az alkotókészség, kreativitás fej-

lesztése a gimnasztika, torna területén.

Az esztétikus mozgás, a feszes, megtartott testmozgás további javítása. A test

térbeli, időbeli és dinamikai érzékelésének, valamint a koordinált mozgás és az

erőközlés összhangjának továbbfejlesztése.

Az ismeretek körének bővítése az adott versenysportágak hazai élvonaláról.


MOZGÁSMŰVELTSÉG

Gimnasztika

Térbeli alakzatok – rendgyakorlatok

Alakzatok, mozgások zárt rendben, alakzatváltozások. Variációk a ritmusban, a

tempóban történő változtatással, rendgyakorlatok zene nélkül és zenére is.

Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok

8-16 ütemű gimnasztikai gyakorlatok egyidejű fejlesztő hatásokkal, kiemelten

a mély hát- és hasizmok, a függesztő öv, a lábboltozat izomzatának optimális

Fizika: egyenes vonalú

mozgás, periodikus moz-

gás, gravitáció, tömeg-

vonzás, hatás-ellenhatás

törvénye, ingamozgások,

centrifugális erő.



és precíz működése által.

Gimnasztikai gyakorlatok alkalmazása az izommunka jellege szerint (nyújtó,

erősítő, ernyesztő-lazító) arányosan, minden testrész mozgásaira kiterjedően,

növekvő önállósággal a gyakorlatok kiválasztásában, növekvő önállósággal a

gyakorlatsorok összeállításában.

A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok a mozgásütem változ-

tatásával, a kiinduló helyzet és kartartás változtatásával, a kéziszerek – súlyzó,

bordásfal, pad, medicinlabda – alkalmazásával.

A dinamikus és statikus erőkifejtés megkülönböztetése.

A különböző erőadagolás változatos gyakorlatai alkalmazása.

Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok

Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok differenciáltan,

egyénre szabottan, állandó gyakorlási jelleggel. Erőgyakorlatok az egyén szá-

mára optimális ellenállás leküzdésével. Aerob állóképesség-fejlesztő eljárások

a gimnasztika eszközeivel. Az elrugaszkodás (dobbantás) gyorsaságának fej-

lesztése. Az egyensúlyozás továbbfejlesztésére a statikus helyzetek időtarta-

mának és bonyolultságának növelése. Az esztétikus mozgások előadásmódja

segítésére a testtartást biztosító kondicionális és koordinációs képességfej-

lesztő eljárások gyakorlása.

Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az 1–8. osztályban

elért egyéni szint szerinti fejlődést követő rendszeres kontrollal.

Torna

Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok. A korábbi követelményeken

nehézségben túlmutató mozgásanyag tanulása, gyakorlása egységesen és

differenciáltan fiúknál talaj, ugrás, gyűrű, korlát, ló szereken, lányoknál talaj,

ugrás, gerenda, szereken és ritmikus sportgimnasztikában.

Talajtorna, akrobatikus gyakorlatok

Tartásos gyakorlatelemek végzése: tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegek kéz-

támasszal, mérlegállások, spárgák, hidak.

Mozgásos gyakorlatelemek végzése: gurulóátfordulások különböző irányokba,

tarkóbillenés, fejenátfordulás, cigánykerék, vetődések, átguggolások, átter-

pesztések, lábkörzések, dőlések, felállások alapformában és ezeknek az ele-

meknek felhasználásával összefüggő gyakorlat bemutatása. Az esztétikus és

harmonikus előadásmód rávezető eljárásai (feszítések, fejtartás, válltartás,

spicc kidolgozása).

Az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése - differen-

ciáltan. A tanuló képességének megfelelő gyakorlat összeállítása és bemutatá-

sa.

Párokban, és csoportokban végzett akrobatikus tornaelemek és gúlagyakorla-

tok.

Szertorna fiúk számára

Korláton gyakorlás – terpeszülés, harántülés, nyújtott támasz, hajlított tá-

Fizika: az egyszerű gépek

működési törvényszerű-



masz, oldaltámaszok, lebegőtámasz, lebegő-felkartámasz, felkarfüggés, alap-

lendületek támaszban és felkarfüggésben, beterpesztések, terpeszpedzés,

támlázás, szökkenés, fellendülés előre terpeszülésbe, felkarállás, felugrás be-

terpesztéssel támasz ülőtartásba, vetődési leugrás, kanyarlati leugrás.

Gyűrűn gyakorlás – függések, lefüggések, mellső függőmérleg, hajlított tá-

masz, nyújtott támasz, alaplendület, lendületvétel, húzódás-tolódás támaszba,

vállátfordulás előre, homorított leugrás, leterpesztés hátra.

Szertorna lányok számára

Gerendán gyakorlás – állások, térdelések, ülések, fekvések, térdelőtámaszok,

mérlegek, guggolótámaszok, fekvőtámaszok, támaszban átlendítés, belendí-

tés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba, térdelőtámaszba, fordulatok ál-

lásban, guggolásban. Szökdelések, lábtartás-cserék, felugrás egy láb át- és

belendítéssel, homorított leugrás, terpesz csukaugrás.

Szertorna – szerugrás, ugrószekrényen gyakorlás

Gyakorlás és kontroll a tanuló előzetes tudása és testalkata figyelembevételé-

vel. Az 5–8. osztályban tanultak továbbfejlesztése, az első és második ív növe-

lése.

Felguggolások – homorított ugrások, vetődések, kanyarlatok, bukfencek, gug-

goló átugrások, terpeszátugrások, lebegőtámasz.

Bemelegítés a torna gyakorlásához, egy specifikus jellegű mozgássor megtanu-

lása.

Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk működtetése növekvő

tanulói önállósággal. A segítségadás technikái, felelős külső kontrollal – a hiba-

javítás beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba.

Versenyszituációkon keresztül gyakorlás, az 5–8. osztályban tanultak tovább-

fejlesztése.

ségei, forgatónyomaték,

reakcióerő, egyensúly,

tömegközéppont.

Biológia-egészségtan:

egyensúlyérzékelés,

izomérzékelés, elsőse-

gély.

Ritmikus gimnasztika lányok számára

Az 5–8. osztályokban megfogalmazott követelményeken nehézségben túlmu-

tató követelmény mozgásanyagának tanulása, gyakorlása. Az esztétikus, szép

és nőies mozgások előadásmódját segítő kondicionális és koordinációs képes-

ségfejlesztő eljárások.

Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok, mozgásszabályozó, mozgásal-

kalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel (testtartás, tágasság, forgásbizton-

ság stb.). A ritmusérzék fejlesztése, önálló zeneválasztásra lehetőség a szélső-

ségektől való elhatárolódás mellett.

Szabadgyakorlatok

Előkészítő tartásos és mozgásos elemek alapformái ismétlése, és új, összetett

formák gyakorlása:

lábujjállások, terpeszállások, hajlított- és guggolóállások, lépő és kilépő állá-

sok, támadó- és védőállások, lebegő- és mérlegállások, nyújtott és hajlított

ülések, lebegő ülések, térdelések, térdelőmérlegek, fekvések, kéz és lábtáma-

szok, ujj- és kartartások és mozgások (lebegtetések, ejtések, fordítások, hul-

lámok), statikus és dinamikus törzsmozgások és lábmozgások.

Ének-zene: ritmus és

tempó.



Fő mozgások alapformái ismétlése, és új, összetett formák gyakorlása: Test-

súlyáthelyezések, járások, futások, szökdelések, ugrások (öt alapforma megkü-

lönböztetése), egyensúlyhelyzetek, forgások, hullámok.

Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a minimumhoz.

Labdagyakorlatok

Fogások végzése, gurítások talajon és testen, labdavezetések változatos vona-

lon a levegőben, átadások, leütések, dobások, elkapások, labdatartások (kéz-

zel, lábbal, térddel, nyakkal stb.) változatos szabadgyakorlati formák felhasz-

nálásával.

Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a minimumhoz

tanári irányítással (1 perc).

Zenés gimnasztika mindkét nem számára, szabályozott nehézséggel.

A sportági jelleg – dinamikus, statikus erő, egyensúlyozás, lazaság, ruganyos-

ság és ritmusérzék – megvalósításához szükséges előkészítő és rávezető gya-

korlatok.

Az aerobik kritériumainak való megfelelés fejlesztése a gyakorlás által: testtar-

tás, mozdulatok precíz végrehajtása, szinkron a zenével és egymással. Az 5–8.

osztályban tanult alaplépések összetett kombinációi 4–8 ütemben, aszimmet-

rikus elemkapcsolatok.

Rövid elemkapcsolatok ismétlése magas cselekvésbiztonsággal (20-30 mp

folyamatosan).

Egyéni koreográfiák gyakorlása, differenciált bővítése önállóságra törekedve, a

szükséges minimálisan követelt elemek felhasználásával, bővítésével.

Táncos mozgásformák

Gimnasztika zenére, tánclépések, néptánc jellegű alapmotívumok beépítése a

mozgássorokba.

Egyéb tornajellegű mozgásformák:

A tornajellegű kondicionális és koordinációs képességek és készségek fejlesz-

tése a helyi lehetőségek szerint.

Gúlatorna, falmászás, kötélmászás, függeszkedés, vándormászások, gumiasz-

tal, tornabot gyakorlatok.


A szakkifejezések és vezényszavak ismerete, a legismertebbek önálló haszná-

lata a tervezésben, segítségadásban és a hibajavítás értelmezésében.

A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy esztétikájának ismerete.

A saját és társ testi épsége iránti felelősségvállalás.

A társak segítése, az erősségek elismerése, támogatása.

Tájékozottság a tanult versenysportágak versenyrendszeréről, a magyar él-

sportolók eredményeinek ismerete.

Etika: önismeret, énkép,

jellem, kooperatív mun-

ka.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Szaknyelvi kifejezés, elem, vezényszó, RG-motívum, táncmotívum.



Tematikai egység/

Fejlesztési cél Atlétika jellegű feladatok

Órakeret

30 óra

Előzetes tudás

A térdelő- és állórajt technikája, a fokozó- és repülőfutás összehangolt kar- és

lábmunkája.

A rövid- és hosszú távú futásnál irambeosztási tapasztalat.

Váltás alsó botátadással.

Távolugrás guggoló technikája.

Kislabdahajítás beszökkenéssel.

Lökőmozdulat oldal felállásból, dobások lendületvétellel is.

A tematikai egység


céljai

Az atlétikai mozgásokat befolyásoló jellegzetes biomechanikai törvényszerűségek

megismerése, egyre tudatosabb alkalmazása. Jártasság kialakítása az egyes szak-

ági technikákban.

Az emberi teljesítőképesség jelenlegi határainak viszonyítása a saját teljesítmény-

hez, ennek révén az önismeret fejlesztése. Az egyéni teljesítmény túlszárnyalásá-

ra ösztönzés.

Az általános atlétikus képességek továbbfejlesztése, a más sportágakban történő

alkalmazhatóság érdekében is.


MOZGÁSMŰVELTSÉG

Futások, rajtok

A képességfejlesztés gyakorlatai

Az 5-8. osztályban végzett futóiskolai feladatok gyorsabban, erősebben és

tudatosabban. Futóiskolai és futófeladatok bemutatás nélküli végrehajtása.

Iramfutások. Aerob állóképesség fejlesztése, a kitartó futás távjának további

növelésével, a távnak megfelelő egyéni iram kialakításával. Akadályok felett 5-

4-3 lépéses ritmusfutások könnyített magasságon és távolságon.

A sportági technika gyakorlása

Futások 30-60 m-en. A térdelőrajt szabályos végrehajtása a rövid és hosszú

sprintszámokban. A váltófutás botátadási technikáinak a váltótávolság kialakí-

tásának (segédjelek alkalmazásával), és a váltás szabályainak gyakorlása. A

rövid, közép- és hosszú távok közötti futótechnika megkülönböztetése.

A tartós futás technikájának kontrollja, az egyéni tartós futás sebességének

kialakítása az önálló gyakorlás elősegítése érdekében.

Játékok és versenyek

Rajtversenyek, sprintversenyek. Fogójátékok. Egyéni, sor- és váltóversenyek

gyors-, akadály- és váltófutással. Egyéb testnevelési játékok futófeladatokkal.

Ugrások, szökdelések


az 5-8. osztályban végzett ugróiskolai feladatok továbbfejlesztése, koordinál-

tabban, nagyobb kiterjedéssel, erővel és tudatosabban, sorozatugrás. Soro-

zatugrások helyből indulva és 3-4 lépés után. fel- és leugrások zsámolyra. Ug-

rókötél gyakorlatok.

Ének-zene: ritmus-

gyakorlatok.


aerob, anaerob energia-

nyerés, szénhidrátok,

zsírok bontása, állóké-

pesség, erő, gyorsaság.

Földrajz: térképismeret.

Ének-zene: ritmusok.

Informatika: táblázatok,

grafikonok.




Az ugrás előtti utolsó három lépés ritmusának kialakítása.

Az elrugaszkodó láb és a lendítő láb, kar megfelelő mozgásának összehangolá-

sa. A lépő távolugró technika végrehajtása, aktív leérkezéssel. Az egyéni neki-

futás próbái nagyobb elugró terület kijelölése mellett.

Az átlépő technika végrehajtása 5-7 lépéses íven történő nekifutás.

A flop-technika gyakorlása, s az egyéni nekifutó távolság kimérése és rögzíté-

se. Az egyéni magasugró technikák megismerése.


Távolugróversenyek helyből és egyéni nekifutással. Magasugróversenyek

egyéni nekifutással. Egyéni, sor- és váltóversenyek ugró és szökdelő felada-

tokkal. Egyéb testnevelési játékok ugrásokkal és szökdelésekkel.

Dobások


Különböző szerekkel, változatos dobásformák végrehajtása egy és két kézzel,

különböző kiinduló helyzetekből. Speciális erősítés kézisúlyzókkal, súlyzókkal,

erőgépekkel.


Célba és távolságra dobások hajító, lökő és vető mozdulattal.

Hajítás nekifutással, öt lépéses dobóritmusban.

A háttal felállásból történő lökés technikájának ismerete.

Szabályos lökés végrehajtása oldal vagy háttal felállásból súlygolyóval vagy

medicinlabdával.

Az ideális kirepülési szög elérése a különböző dobásoknál. szerepük a jobb

eredmény elérésében.


Kislabdahajító és szabadon választható egyéb dobószerrel versenyek helyből

és lendületszerzéssel. Súlylökő versenyek. Célbadobó versenyek.

Dobóiskolai versengések.

Bemelegítési modellek gyakorlása a kocogások, futások, ugrások, dobások

végzése és a versenyek előtt.


A futóversenyek, a váltás szabályainak ismerete.

A középtávok állórajtra vonatkozó szabályainak, a köríven futás szabályszerű-

ségeinek, a repülőrajt előnyeinek ismerete.

Az állóképesség-fejlesztő módszerek ismerete.

A nekifutás jellemzőinek ismerete távol- és magasugrásnál.

Az ugrószámok főbb szabályainak és a sérülések megelőzésének ismerete.

Az ideális kirepülési szög szerepe a jobb eredmény elérésében. A dobások

főbb versenyszabályainak és balesetvédelmi, biztonsági rendjének ismerete.



A magyar olimpiai futó-, ugró- és dobóeredmények ismerete.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Reakcióidő, mozdulat- és mozgásgyorsaság; lépéshossz, lépésfrekvencia; irambeosz-

tás, pihenőidő; ugróláb, lendítőláb, felugrás, elugrás; optimális sebesség, maximális

sebesség; súlypont, szögsebesség, pördület, fordulat, hatás-ellenhatás, belső ritmus,

dinamizmus.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek

Órakeret

50 óra

Előzetes tudás

Motorikus képességek, mozgástapasztalatok.

Balesetmentesen végzett, kevéssé ismert, szokatlan sportmozgások.

A természetben űzhető sportok alapszabályai.

A legfőbb balesetvédelmi és biztonsági szabályok alkalmazás szintű ismerete.

A tematikai egység


céljai

A helyi tárgyi feltételek függvényében a választott sportági mozgással a kívánt

edzéshatás elérése.

Felkészítés az önálló vagy önszerveződő sporttevékenységek űzésére.

A szervezet edzettségének, ellenállásának növelése a tudatosan szabadtéren

tartott foglalkozásokkal.

A testneveléssel és a sporttal kapcsolatos pozitív beállítódás, elköteleződés kiala-

kítása az élményszerű, változatos és kötetlen foglalkozások által.


MOZGÁSMŰVELTSÉG

A helyi tárgyi feltételek függvényében a választott sportági mozgás mozgás-

műveltségének fejlesztése. Választott sportági mozgásformák: tenisz, röplab-

da, tollaslabda, floorball, futsal, téli sportok (korcsolyázás), streetball, kötélug-

rás.

Előkészítés, felkészítés, képességfejlesztés

Az élményszerű, természetben végzett előkészítő és rávezető gyakorlatokkal,

a szervezet alkalmazkodóképességének, az edzettségnek, fittségnek a fejlesz-

tése. Önálló bemelegítés, gyakorlás.

A környezettudatos viselkedés alapelveinek megismerése.

Technika és taktika gyakorlása

Minimális helyigényű vagy kis eszközigényű sportmozgások megismerése. Az

adott sportmozgás lehetőségekhez képest minél sokoldalúbb, balesetmentes

elsajátítása, élményszerű gyakorlása.

Játékok, versengések, akadályok legyőzése a választott sportban, fizikai aktivi-

tásban. A fair play szellemének és a személyes biztonságnak a szem előtt tar-

tása minden mozgásos tevékenységben.

Tenisz

Az ütőfogás alapvető ismereteinek elsajátítása.

Alapütésekkel való ismerkedés: tenyeres, fonák. Pályán való mozgás. Mozgé-

konyság és koordináció fejlesztése. Ügyesség és pontos labdaátadás elsajátítá-

sa. A labda játékba hozásának gyakorlása különböző módon.

Röplabda

Földrajz: időjárási isme-

retek, tájékozódás, tér-

képhasználat.



A Sportjátékok című tanítási egységnél ismertetett módon.

Tollaslabda

Az ütő fogása. A tenyeres és a fonák ütés elsajátítása. A tollaslabda lábmunká-

jának begyakorlása. Ejtések, nyitások. Ügyességi feladatok, váltóversenyek.

Játék könnyített szabályokkal. A páros játék alapjai.

Floorball

Az ütő fogása. Alapállás. Labdavezetési feladatok. Lövő mozdulat kialakítása.

Védő alapállás. Helyezkedés a pályán. Megindulások, megállások. Nem egye-

nes vonalú labdavezetés. Egyszerű cselek. Átadás átvétel tenyeressel. Átadás

mozgótársnak. Labda megemelése. Lefordulások. 1:1 elleni játék. Kispályás

játék. Játékos ügyességi és váltóversenyek.

Futsal ( a labdarúgás teremváltozata)

A játékosok mozgása labda nélkül. Cselezések labda nélkül (testcselek). Labdás

feladatok. Rúgások belsővel, külsővel. Átadások párokban. Kapura rúgások.

Játékszituációk gyakorlása. Mini bajnokságok rendezése.

Téli sportok ( korcsolyázás)

Téli sporttevékenységek gyakorlása az időjárástól meghatározott mértékben.

Streetball

Labda nélküli mozgások gyakorlása járásban, futásban. Irányváltoztatásos

futás, megállás, megindulás, cseles indulás, csel futás közben. Ingafutások

vonalak érintésével.

Dobás-elkapás fejlesztése különböző dobásmódokkal. Adogatóversenyek vál-

tóversenyek formájában. Labdavezetésből megállás, sarkazás, labdaátadás,

váltókkal. Dobóerőt növelő feladatok tömött labdával. Játékszituációk gyakor-

lása.

Kötélugrás

A kötél méretre igazítása. Lengetések mindkét oldalra egy, illetve két kézben

tartott kötéllel előre és hátra. Lengetés összekötése egyszeri áthajtással sza-

badon választott technikával. Futóáthajtás előre szabadon választott techni-

kával. Páros lábon szökdeléssel egyszerű áthajtás előre majd hátra. Áthajtás

előre 2x jobb lábon, 2x páros lábon, 2x bal lábon és újra 2x páros lábon szök-

deléssel. Kötélugró versenyek.


Az élethosszig tartó mozgásos tevékenységek számára felelős döntésekhez

szükséges képességek fejlesztése.

Az egyéni képességek kibontakoztatása közösségi tevékenységek során.

Prevenciós és rekreációs tevékenységformák elsajátítása, kreatív alkalmazása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Kooperáció, önkéntesség, szabálykövető magatartás, segítségadás, környezettuda-

tosság, edzettség, fittség, zene, ritmusérzék, egyensúlyérzék, bátorság.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Önvédelem és küzdősportok

Órakeret

14 óra

Előzetes tudás

A páros és küzdőjátékok, test-test elleni küzdelmek fajtái.

A grundbirkózás mozgástechnikái, alapvető szabályai.



A tematikai egység


céljai

Az egyén (ön)védelmét szolgáló egyszerűbb technikákban, küzdelmekben magas

fokú jártasság elérése. A küzdő típusú sportágak, játékok tudatos alkalmazása

során az önuralom erősítésére, a társak tiszteletére és a szabályok elfogadására

szoktatás.


MOZGÁSMŰVELTSÉG

A test-test elleni feladatokat csak és kizárólag azonos nemű és közel azonos

testalkatú tanulókkal végeztetjük.

Előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok a küzdésekhez

Az 5-8. osztályos mozgásfeladatok variációinak gyakorlása, továbbfejlesztésük.

Azon testi és pszichés képességek megerősítése, amik alkalmassá teszik a ta-

nulót a bonyolultabb gyakorlatok végrehajtására.

Alap kézgyakorlatok, húzó-taszító gyakorlatok, lenyomó-emelő gyakorlatok,

esések-zuhanások sérülésmentes elsajátítása, egészségi és élettani szabályok

betartása.

Alapvető önvédelmi technikákat elsajátító gyakorlatok játékos és változó kö-

rülmények között..

Grundbirkózás

A 7-8. osztályos kerettantervben felsorolt fogások, kitolások, kihúzások, eme-

lések, szabadulások gyakorlása, cselekvésbiztos végrehajtása. Újabb elemkap-

csolatok megismerése, megoldása.

Az egyensúlyhelyzetek tudatos kihasználása, mögékerülések, kiemelések ál-

lásból, térdelésből, földharcban.


Az általános és küzdőjellegű sportágak gyakorlását megelőző specifikus

bemelegítő mozgások ismerete.

Az eszközökkel végrehajtható küzdőfeladatok ismerete (tornabot, súlyzó,

gumikötél, medicinlabda).

A balesetveszélyes helyzetek felismerése, megelőzése.

A küzdőfeladatok közben felmerülő saját és társas problémák konstruktív

megoldása, és az ellentmondásos helyzetek szabálytudatos kezelése.

A felmerülő vitákban érvelés a sportszerű magatartás mellett.



tek: keleti kultúra.


izmok, ízületek mozgé-

konysága, anatómiai

ismeretek,

testi és lelki harmónia.

Etika: a másik ember

tiszteletben tartása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Páros és csapat küzdőjáték, tiszta győzelem, pontozásos győzelem, önismeret, tiszte-

let.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Egészségkultúra – prevenció

Órakeret

20 óra



Előzetes tudás

Légző és testtartásjavító gyakorlatok, alapvető gerinctorna-gyakorlatok, törzs-

izom-erősítő gyakorlatok és ellenjavallt gyakorlatok.

A bemelegítés, a levezetés, a szervezet lecsillapítása jelentősége, szerepe.

Tudatos baleset-megelőzés, a veszélyes helyzetek és a fenyegetettség elkerülése.

A téli időjárás jótékony hatása az egészségvédelemre.

A fájdalmak tűrése (oxigénadósság, savasodás).

A tematikai egység


céljai

A testkultúrához tartozó, az általános műveltséget fejlesztő élettani, anatómiai –

elméleti és gyakorlati – tudás megalapozottá tétele.

Az egészséges életvitel szükségleteivel kapcsolatos értékek és az egészségmegőr-

ző szokásrendszer megerősítése.

Az élethosszig tartó sportoláshoz szükséges felelős döntések rugalmasan bővíthe-

tő információs készletének rendszerezése.


MOZGÁSMŰVELTSÉG

Bemelegítés

Általános bemelegítő mozgássor gyakorlása (futás, hajlítások, nyújtások, lendí-

tések, fordítások, stb.).

Fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre.

Stretching gyakorlatok bemelegítő és levezető jelleggel.

A sportági területeken tanult speciális bemelegítések ismétlése.

Edzés, terhelés

A keringési rendszer terhelése megfelelő munkapulzus érték mellett, és a pul-

zus idősoros mérése (nyugalmi pulzus, munkapulzus, felső érték, célpulzus,

stb.).

Az intenzitás, ismétlésszám és a pihenőidő változtatása, hatása a terhelésre.

A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei.

A fizikai aktivitás szintjének becslése, követése.

Főbb izomcsoportok izolált hatású gyakorlatai.

Edzés korszerű (alternatív) eszközökkel, erőgépekkel, fitneszgépekkel, TRX

használata, kettleball súlyokkal való ismerkedés.

Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség fejlesztése,

megőrzése érdekében.

Köredzés változatos mintákkal, 4-6 feladattal.


ismeretek az emberi test

működéséről, aerobter-

helés, gerinc-ferdülés.

Motoros tesztek – központi előírás szerint. Mini Hungarofit gyakorlatanyagá-

nak felmérése.

Az egészséges test és lélek megóvása.

Képesség a fizikai és lelki egyensúly önellenőrzésen alapuló fenntartására.

A technikák használata a saját tanulási technikáinak tökéletesítésében.

A komputerhasználat ellensúlyozására megoldási minták gyakorlása.

A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló

gyakorlatanyag: a biomechanikailag helyes testtartás megőrzésének gyakorla-

tai – állandó gyakorlás a tanár és a társak kontrollja, hibajavítása mellett. Tar-

tásjavító gimnasztika, hátizom erősítő gyakorlatsorok megismerése.




A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok meg-

fogalmazása, felismerése, helyes kivitelezése, a helytelen kijavítása.

A gerinckímélet lényegének ismerete a testnevelési és sportmozgásokban.

A házi és kerti munkák gerinckímélő módjainak ismerete.

A gerincsérülések leggyakoribb fajtáinak ismerete.

Törekvés az önmagához képest a legjobb teljesítmény elérésére.

Felelősségvállalás kimutatása a társak egészséges életmódja iránt.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Stretching, nyugalmi pulzus, munkapulzus, testépítés, köredzés, intenzitás, ismétlés-

szám, testtömegindex, biomechanikailag helyes testtartás, hanyag tartás, gerincvé-

delem.

A fejlesztés várt eredményei a 9. évfolyam végén

Sportjátékok

- A tanult sportjátékok technikai, taktikai és egyéb játékfeladatok ismerete és aktív, kooperatív

gyakorlás.

- Komplex szabályismeret, sportszerű alkalmazás és a játékok önálló továbbfejlesztése. Játék

lényeges versenyszabályokkal.

- A technikák és taktikai megoldások többnyire tudatos, a játékszerepnek megfelelő

megválasztása.

- A játékfolyamat, a taktikai megoldások szóbeli elemzése, a fair és a csapatelkötelezett játék

melletti állásfoglalás.

- Tapasztalat a játékvezetői gyakorlatban.

- Játéktapasztalat a társas kapcsolatok ápolásában, a bármilyen képességű társakat elfogadó,

bevonó játékok játszásában, megválasztásában.

Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák

- A mozgáselemek mozgásbiztonságának és a gyakorlás mennyiségének, minőségének oksági

viszonyai megértése és érvényesítése a gyakorlatban.

- A javító kritika elfogadása és a mozdulatok kivitelezésének javítása. Harmonikus előadásmód.

- Önálló talaj és/vagy szergyakorlat, egyszerű elemkapcsolat. Célszerű gyakorlási és

gyakorlásszervezési formációk, versenyszituációk, versenyszabályok ismerete.

- A tanult mozgások versenysportja területén, a magyar sportolók sikereiről elemi tájékozottság.

Atlétika jellegű feladatok

- Egy kijelölt táv megtételéhez szükséges idő és sebesség helyes becslésére, illetve a becsült

értékek alapján a feladat pontos végrehajtása. Önmagához mérten javuló futó-, ugró-,

dobóteljesítmény.

- A tempóérzék és odafigyelési képesség fejlődése a váltófutás gyakorlásában.

- A transzferhatás érvényesülése, más mozgásformák teljesítményének javulása az atlétikai

képességek fejlődésének hatására.

Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek

- Az adott sportmozgás technikájának elfogadható cselekvésbiztonságú végrehajtása.

- A sebesség, gyorsulás és a tempóváltások uralása guruláskor, csúszáskor, gördüléskor.



- Tapasztalat a sportolás során használt különféle anyagok, felületek tulajdonságairól és a

baleseti kockázatokról.

- Feladatok tervezése és megoldása alternatív sporteszközökkel.

- Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzés és balesetvédelmi alapfogalmak ismerete,

és azok alkalmazása a gyakorlatban.

Önvédelem és küzdősportok

- Az önvédelmi és küzdőgyakorlatokban, harcokban a közös szabályok, biztonsági

követelmények betartása.

- A veszélyhelyzetek kerülése, az indulatok, agresszív magatartásformák feletti uralom.

- Néhány támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete, eredményes önvédelem, és

szabadulás a fogásból.

Egészségkultúra és prevenció

- Bemelegítés, fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre.

- A biomechanikailag helyes testtartás jellemzőinek és néhány jellemző deformitás kockázatanak

értelmezése, a megőrzés néhány gyakorlatának ismerete és felelős alkalmazása.

- A gerinc sérüléseinek leggyakoribb fajtái, és a gerinc és az ízületek védelemének legfontosabb

szempontjainak ismerete.

- A fittségi paraméterek ismerete, mérésük tesztek segítségével, ezzel kapcsolatosan önfejlesztő

célok megfogalmazása az egészség-edzettség érdekében.

- A szükséges táplálkozási ismeretek alkalmazása a testsúly, testtömeg ismeretében.

- A rendszeres testmozgás pozitív hatásainak ismerete.

Továbbhaladás feltételei

- Gimnasztikai feladatok végrehajtása utasításra, néhány testtartást javító gyakorlat bemutatás

utáni végrehajtása.

- A kondicionális képességek szintjének javulása.

- Mérhető javulás atlétikai teljesítményekben, főleg a technikai végrehajtás tökéletesítése

révén.

- Elemkapcsolatok végrehajtása választott szereken segítségadás mellett.

- Aktív részvétel a választott sportjátékokban.

- Aktív részvétel egy természetben űzhető sportágban. Aktív részvétel a küzdőjátékokban és

feladatokban.


9/Ny. évfolyam


Az éves összes óraszám: 180 óra

Tematikai egység óraszám Tematikai bontás óraszám bontva

Sportjáték

40

kosárlabda 10

röplabda 5

labdarúgás 10

kézilabda 15



Torna jellegű feladatok

26

talajtorna 5

fiúknak gyűrű, lányok-

nak RG 5

ugrás 5

fiúknak korlát, lányok-

nak gerenda 5

tánc, ritmikus felada-

tok 1

szergyakorlatok 5


30

futások 10

ugrások 10

dobások 10

Alternatív és szabadidős

mozgásrendszerek

50

tenisz 10


tollaslabda 5

floorball 5

futsal 5


streetball 5

speed staks, kötélugrás 5


sportok 14

grundbirkózás 10


Egészségkultúra preven-

ció 20

teljesítmény felméré-

sek 10


Összesen: 180 180

Részletes tanterv

9/Ny. évfolyam

Tematikai egység/


Órakeret

40 óra

Előzetes tudás






A tematikai egység


céljai






A négy fő labdajátékot az évi órakeret felbontás szerint tanítjuk. Testnevelő Matematika: logika,



tanár egyéni kompetenciája, hogy a sportjátékokat milyen sorrendben építi

be az éves tananyagba.

MOZGÁSMŰVELTSÉG











zéséhez.









meretek mellett is.















zódás.



lis kommunikáció.

Kosárlabdázás

Technikai elemek

Fokozódó lendületben, magasságban, távolságban csökkenő hibaszázalékkal

végrehajtott technikai elemek, melyeket az általános iskolában elsajátítottak.

Taktikai elemek








folyamatok.




Emberfogás, területvédekezés. Ötletjáték támadásban.



Kézilabdázás




résre törekvés indulócselekkel mindkét irányba. A kapus mozgástechnikája.


Labdakezelési gyakorlatok 2-3-4-es csoportokban, 1-2 kézzel. Átadások talaj-

ról és felugrásból cselezés után. Indulócsel, átadócsel, lövőcsel, cselkapcsola-

tok alkalmazása mindkét oldalra. Kapura lövések bevetődésből is.


Támadó taktika: Zárás, leválás alkalmazása. Támadás befejezések lerohanás-




nálása esetén.



lemben.

Labdarúgás




irányváltoztatással, átadások különböző mértani alakzatokban. Rövid és hosz-

szú labdaátadások talajon vagy levegőben. Átadások, átvételek mélységi, szé-

lességi játékhelyzetek kialakításával.






tos helycserékkel.

Röplabda








lás technikája egyénileg és párban. Mikrocsoportos gyakorlatok leütés gyakor-

lására. Alsó, felső nyitás és nyitás fogadás páros gyakorlatok és kisebb csopor-

tokban.




pontjából).






Játékszituációk előidézése egy-egy szabály begyakorlására, a játékszituáció

megállítása, elemenkénti ismétlése a szabálytalanság korrekciója érdekében.







Ismeretek, személyiségfejlesztés













Kulcsfogalmak/

fogalmak

Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend, önszerveződés, problémaorien-

tált taktikai megoldás, támadási stratégia, védekezési stratégia, megegyezésen ala-

puló játék.

Tematikai egység/


Órakeret

26 óra

Előzetes tudás Részlegesen önálló, balesetmentes gyakorlás.




Kargyakorlatok és lépésgyakorlatok, alaplépések, haladások zenére.

A szabályismeret, eszközismeret.



A tematikai egység


céljai











Mozgásműveltség

Gimnasztika



tempóban történő változtatással, rendgyakorlatok zene nélkül és zenére is.









A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok a mozgásütem változ-

tatásával, a kiinduló helyzet és kartartás változtatásával, a kéziszerek – súlyzó,

bordásfal, pad, medicinlabda – alkalmazásával.

A dinamikus és statikus erőkifejtés megkülönböztetése.






a gimnasztika eszközeivel. Az elrugaszkodás (dobbantás) gyorsaságának fej-

lesztése. Az egyensúlyozás továbbfejlesztésére a statikus helyzetek időtarta-

mának és bonyolultságának növelése. Az esztétikus mozgások előadásmódja

segítésére a testtartást biztosító kondicionális és koordinációs képességfej-

lesztő eljárások gyakorlása.





törvénye, ingamozgások,

centrifugális erő.



Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az 1–8. osztályban

elért egyéni szint szerinti fejlődést követő rendszeres kontrollal.

Torna

Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok. A korábbi követelményeken

nehézségben túlmutató mozgásanyag tanulása, gyakorlása egységesen és

differenciáltan fiúknál talaj, ugrás, gyűrű, korlát, ló szereken, lányoknál talaj,

ugrás, gerenda, szereken és ritmikus sportgimnasztikában.

Talajtorna, akrobatikus gyakorlatok





pesztések, lábkörzések, dőlések, felállások alapformában és ezeknek az ele-

meknek felhasználásával összefüggő gyakorlat bemutatása. Az esztétikus és

harmonikus előadásmód rávezető eljárásai (feszítések, fejtartás, válltartás,

spicc kidolgozása).


ciáltan. A tanuló képességének megfelelő gyakorlat összeállítása és bemutatá-

sa.

Párokban, és csoportokban végzett akrobatikus tornaelemek és gúlagyakorla-

tok.


















vel. Az 5–8. osztályban tanultak továbbfejlesztése, az első és második ív növe-

lése.






tömegközéppont.




gély.





lása.




Versenyszituációkon keresztül gyakorlás, az 5–8. osztályban tanultak tovább-

fejlesztése.


Az 5–8. osztályokban megfogalmazott követelményeken nehézségben túlmu-

tató követelmény mozgásanyagának tanulása, gyakorlása. Az esztétikus, szép

és nőies mozgások előadásmódját segítő kondicionális és koordinációs képes-

ségfejlesztő eljárások.


kalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel (testtartás, tágasság, forgásbizton-

ság stb.). A ritmusérzék fejlesztése, önálló zeneválasztásra lehetőség a szélső-

ségektől való elhatárolódás mellett.

Szabadgyakorlatok












Labdagyakorlatok




nálásával.






korlatok.


tás, mozdulatok precíz végrehajtása, szinkron a zenével és egymással. Az 5–8.




tempó.




folyamatosan).

Egyéni koreográfiák gyakorlása, differenciált bővítése önállóságra törekedve, a

szükséges minimálisan követelt elemek felhasználásával, bővítésével.



mozgássorokba.



tése a helyi lehetőségek szerint.

Gúlatorna, falmászás, kötélmászás, függeszkedés, vándormászások, gumiasz-

tal, tornabot gyakorlatok.









Etika: önismeret, énkép,

jellem, kooperatív mun-

ka.

Kulcsfogalmak/

fogalmak


Tematikai egység/


Órakeret

30 óra

Előzetes tudás


lábmunkája.





Lökőmozdulat oldal felállásból, dobások lendületvétellel is.

A tematikai egység


céljai



ági technikákban.

Az emberi teljesítőképesség jelenlegi határainak viszonyítása a saját teljesítmény-

hez, ennek révén az önismeret fejlesztése. Az egyéni teljesítmény túlszárnyalásá-

ra ösztönzés.

Az általános atlétikus képességek továbbfejlesztése, a más sportágakban történő

alkalmazhatóság érdekében is.


MOZGÁSMŰVELTSÉG Ének-zene: ritmus-



Futások, rajtok


Az 5-8. osztályban végzett futóiskolai feladatok gyorsabban, erősebben és

tudatosabban. Futóiskolai és futófeladatok bemutatás nélküli végrehajtása.

Iramfutások. Aerob állóképesség fejlesztése, a kitartó futás távjának további

növelésével, a távnak megfelelő egyéni iram kialakításával. Akadályok felett 5-

4-3 lépéses ritmusfutások könnyített magasságon és távolságon.





rövid, közép- és hosszú távok közötti futótechnika megkülönböztetése.








az 5-8. osztályban végzett ugróiskolai feladatok továbbfejlesztése, koordinál-

tabban, nagyobb kiterjedéssel, erővel és tudatosabban, sorozatugrás. Soro-

zatugrások helyből indulva és 3-4 lépés után. fel- és leugrások zsámolyra. Ug-

rókötél gyakorlatok.








se. Az egyéni magasugró technikák megismerése.



egyéni nekifutással. Egyéni, sor- és váltóversenyek ugró és szökdelő felada-

tokkal. Egyéb testnevelési játékok ugrásokkal és szökdelésekkel.

Dobások




erőgépekkel.



gyakorlatok.






Földrajz: térképismeret.



grafikonok.



Hajítás nekifutással, öt lépéses dobóritmusban.



medicinlabdával.













Az állóképesség-fejlesztő módszerek ismerete.






Kulcsfogalmak/

fogalmak



sebesség; súlypont, szögsebesség, pördület, fordulat, hatás-ellenhatás, belső ritmus,

dinamizmus.

Tematikai egység/


Órakeret

50 óra

Előzetes tudás





A tematikai egység


céljai





tartott foglalkozásokkal.

A testneveléssel és a sporttal kapcsolatos pozitív beállítódás, elköteleződés kiala-

kítása az élményszerű, változatos és kötetlen foglalkozások által.


MOZGÁSMŰVELTSÉG Földrajz: időjárási isme-






rás.













Tenisz

Az ütőfogás alapvető ismereteinek elsajátítása.

Alapütésekkel való ismerkedés: tenyeres, fonák. Pályán való mozgás. Mozgé-

konyság és koordináció fejlesztése. Ügyesség és pontos labdaátadás elsajátítá-

sa. A labda játékba hozásának gyakorlása különböző módon.

Röplabda


Tollaslabda

Az ütő fogása. A tenyeres és a fonák ütés elsajátítása. A tollaslabda lábmunká-

jának begyakorlása. Ejtések, nyitások. Ügyességi feladatok, váltóversenyek.

Játék könnyített szabályokkal. A páros játék alapjai.

Floorball

Az ütő fogása. Alapállás. Labdavezetési feladatok. Lövő mozdulat kialakítása.

Védő alapállás. Helyezkedés a pályán. Megindulások, megállások. Nem egye-

nes vonalú labdavezetés. Egyszerű cselek. Átadás átvétel tenyeressel. Átadás

mozgótársnak. Labda megemelése. Lefordulások. 1:1 elleni játék. Kispályás

játék. Játékos ügyességi és váltóversenyek.

Futsal (a labdarúgás teremváltozata)

A játékosok mozgása labda nélkül. Cselezések labda nélkül (testcselek). Labdás

feladatok. Rúgások belsővel, külsővel. Átadások párokban. Kapura rúgások.

Játékszituációk gyakorlása. Mini bajnokságok rendezése.

Téli sportok (korcsolyázás)


Streetball





képhasználat.





váltókkal. Dobóerőt növelő feladatok tömött labdával. Játékszituációk gyakor-

lása.

Kötélugrás












Kulcsfogalmak/

fogalmak


tosság, edzettség, fittség, zene, ritmusérzék, egyensúlyérzék, bátorság.

Tematikai egység/


Órakeret

14 óra

Előzetes tudás A páros és küzdőjátékok, test-test elleni küzdelmek fajtái.


A tematikai egység


céljai




szoktatás.


MOZGÁSMŰVELTSÉG









betartása.


rülmények között.

Grundbirkózás

A 7-8. osztályos kerettantervben felsorolt fogások, kitolások, kihúzások, eme-

lések, szabadulások gyakorlása, cselekvésbiztos végrehajtása. Újabb elemkap-



tek: keleti kultúra.




ismeretek,


















Kulcsfogalmak/

fogalmak


let.

Tematikai egység/


Órakeret

20 óra

Előzetes tudás

Légző-, és testtartásjavító gyakorlatok, alapvető gerinctorna-gyakorlatok,

törzsizom-erősítő gyakorlatok és ellenjavallt gyakorlatok.





A tematikai egység


céljai








Mozgásműveltség

Bemelegítés


tések, fordítások, stb.).




Edzés, terhelés

A keringési rendszer terhelése megfelelő munkapulzus érték mellett, és a pul-

zus idősoros mérése (nyugalmi pulzus, munkapulzus, felső érték, célpulzus,

stb.).





helés, gerinc-ferdülés.





Főbb izomcsoportok izolált hatású gyakorlatai.

Edzés korszerű (alternatív) eszközökkel, erőgépekkel, fitneszgépekkel, TRX

használata, kettleball súlyokkal való ismerkedés.



Köredzésváltozatos mintákkal, 46 feladattal.


nak felmérése.







tai – állandó gyakorlás a tanár és a társak kontrollja, hibajavítása mellett. Tar-

tásjavító gimnasztika, hátizom erősítő gyakorlatsorok megismerése.







Törekvés az önmagához képest a legjobb teljesítmény elérésére.


Kulcsfogalmak/

fogalmak


szám, testtömeg index, biomechanikailag helyes testtartás, hanyag tartás, gerincvé-

delem.

A fejlesztés várt eredményei a 9/Ny. évfolyam végén

Sportjátékok

- A tanult sportjátékok technikai, taktikai és egyéb játékfeladatok ismerete és aktív, kooperatív

gyakorlás.




megválasztása.











- A javító kritika elfogadása és a mozdulatok kivitelezésének javítása. Harmonikus előadásmód.

- Önálló talaj és/vagy szergyakorlat, egyszerű elemkapcsolat. Célszerű gyakorlási és

gyakorlásszervezési formációk, versenyszituációk, versenyszabályok ismerete.




értékek alapján a feladat pontos végrehajtása. Önmagához mérten javuló futó-, ugró-,

dobóteljesítmény.




















- A biomechanikailag helyes testtartás jellemzőinek és néhány jellemző deformitás kockázatának









- Gimnasztikai feladatok végrehajtása utasításra, néhány testtartást javító gyakorlat bemutatás

utáni végrehajtása.

- A kondicionális képességek szintjének javulása.

- Mérhető javulás atlétikai teljesítményekben, főleg a technikai végrehajtás tökéletesítése

révén.

- Elemkapcsolatok végrehajtása választott szereken segítségadás mellett.



- Aktív részvétel a választott sportjátékokban.

- Aktív részvétel egy természetben űzhető sportágban. Aktív részvétel a küzdőjátékokban és

feladatokban.


10. évfolyam




Sportjáték

40

kosárlabda 10

röplabda 5

labdarúgás 10

kézilabda 15


27

talajtorna 5


nak RG 5

ugrás 5


nak gerenda 5


tok 2

szergyakorlatok 5


30

futások 10

ugrások 10

dobások 10


mozgásrendszerek

50

tenisz 10


tollaslabda 5

floorball 5

futsal 5


streetball 5

kötélugrás 5


sportok 13

grundbirkózás 10



ció 20


sek 10


Összesen: 180 180



10. évfolyam

Részletes tanterv

Tematikai egység/


Órakeret

40 óra

Előzetes tudás






A tematikai egység


céljai






A négy fő labdajátékot az évi órakeret felbontás szerint tanítjuk. Testnevelő



MOZGÁSMŰVELTSÉG











zéséhez.









meretek mellett is.





Matematika: logika,



zódás.



lis kommunikáció.











Kosárlabdázás

Technikai elemek

A 9. évfolyamon elsajátított technikai elemek magasabb szinten való alkalma-

zása. Átadások pontos végrehajtására törekvés. A dobások pontosságának

növelése. A labdabiztonság fokozása. A tanult technikai elemek legkisebb hi-

baszázalékkal történő végrehajtása.

Taktikai elemek




Emberfogás, területvédekezés. A csapattagok összehangolt mozgása támadás

és a védekezés során. Ötletjáték támadásban.



Kézilabdázás




résre törekvés indulócselekkel mindkét irányba. A kapus mozgástechnikája. A

védőjátékostól való elszakadás.


Labdabiztonság növelése, labdavezetés dinamikusabb végrehajtása. Kapura

lövések erejének fokozása. A dobóerő fejlesztése tömöttlabdás feladatokkal.

Labdakezelési gyakorlatok 2-3-4-es csoportokban, 1-2 kézzel. Átadások talajról

és felugrásból cselezés után. Indulócsel, átadócsel, lövőcsel, cselkapcsolatok

alkalmazása mindkét oldalra. A beállós megjátszása, befordulásos kapura lövé-

sek.


Támadó taktika: Zárás, leválás alkalmazása. Támadásbefejezések lerohanás-




nálása esetén.







folyamatok.




lemben.

Labdarúgás




irányváltoztatással, hullámvonalban, átadások alakzatokban. Célba rúgó ver-

senyek. Rövid és hosszú labdaátadások talajon vagy levegőben. Átadások,

átvételek mélységi, szélességi játékhelyzetek kialakításával.






tos helycserékkel.

Röplabda






lás technikája egyénileg és párban. Leütések gyakorlása. Alsó, felső nyitás és

nyitás fogadás páros gyakorlatok és kisebb csoportokban. Pontos hozzáállás

kialakítása.




pontjából), különböző játékszituációk kialakítása.



























Kulcsfogalmak/

fogalmak



puló játék.

Tematikai egység/


Órakeret

27 óra

Előzetes tudás

Részlegesen önálló, balesetmentes gyakorlás.


A szabályok érthető megfogalmazása.



A tematikai egység


céljai











MOZGÁSMŰVELTSÉG

Gimnasztika



tempóban történő változtatással.













törvénye.



Kéziszerek – súlyzó, bordásfal, pad, medicinlabda – alkalmazása. A dinamikus

és statikus erőkifejtés megkülönböztetése.






a gimnasztika eszközeivel. Az egyensúlyozás továbbfejlesztésére a statikus

helyzetek időtartamának és bonyolultságának növelése.

Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, a 9. osztályban elért

egyéni szint szerinti fejlődést követő rendszeres kontrollal.

Torna


kalmazó, mozgástanuló jelleggel.

Talajtorna,





pesztések, lábkörzések, dőlések, felállások, egységesen az alapformában és

differenciáltan a variációkban. Az esztétikus és harmonikus előadásmód ráve-

zető eljárásai (feszítések, fejtartás, válltartás, spicc kidolgozása).


ciáltan. Összefüggő talajgyakorlat bemutatása a tanuló képességeinek megfe-

lelően.


















vel. A 9.-ben osztályban tanultak továbbfejlesztése.





tömegközéppont.




gély.






lása.




Versenyszituációkon keresztül a szabályok – pontozási hierarchia és szemlélet

– gyakorlása, a 9. osztályban tanultak továbbfejlesztése.


Az 9. osztályban megfogalmazott követelményeken nehézségben túlmutató

követelmény mozgásanyagának tanulása, gyakorlása. Az esztétikus, szép és

nőies mozgások előadásmódját segítő kondicionális és koordinációs képesség-

fejlesztő eljárások.


kalmazó, és mozgástanuló jelleggel (testtartás, tágasság, forgásbiztonság stb.).

A ritmusérzék fejlesztése.

Szabadgyakorlatok












Labdagyakorlatok




nálásával.






korlatok.


tás, mozdulatok precíz végrehajtása, szinkron a zenével és egymással. Az 9.





tempó.



folyamatosan).

Egyéni és páros koreográfiák gyakorlása, differenciált bővítése önállóságra

törekedve, a szükséges minimálisan követelt elemek felhasználásával, bővíté-

sével.



mozgássorokba.



tése a helyi lehetőségek szerint. Falmászás, kötélmászás, függeszkedés, ván-

dormászások, gumiasztal, tornabot gyakorlatok.









Etika: társas viselkedés,

önismeret, énkép, jellem,

kooperatív munka.

Kulcsfogalmak/

fogalmak


Tematikai egység/


Órakeret

30 óra

Előzetes tudás


lábmunkája.






A tematikai egység


céljai



ági technikákban.

Az egyéni teljesítmény túlszárnyalására ösztönzés. Az általános atlétikus képessé-

gek továbbfejlesztése, a más sportágakban történő alkalmazhatóság érdekében

is. Az általános atlétikus képességek továbbfejlesztése, a más sportágakban tör-

ténő alkalmazhatóság érdekében is.


Mozgásműveltség

Futások, rajtok


Ének-zene: ritmus-

gyakorlatok.



Az 9. osztályban végzett futóiskolai feladatok gyorsabban, erősebben és tuda-

tosabban. Futóiskolai és futófeladatok bemutatás nélküli végrehajtása. Iram-

futások. Aerob állóképesség fejlesztése, a kitartó futás távjának további növe-

lésével, a korábbi tapasztalatokra épített, a távnak megfelelő egyéni iram ki-

alakításával. Tartós és résztávos állóképesség-fejlesztő módszerek gyakorlása.





kétkezes váltási technika gyakorlása. Váltás repülőváltással. A váltáskor legy-

gyakrabban előforduló hibák kizárása, felismerése és javítása a gyakorlások

során.

A gátfutás lendítő és elrugaszkodó lábmozgásának ismerete. A rövid, közép- és

hosszú távok közötti futótechnika megkülönböztetése.








az 9. osztályban végzett ugróiskolai feladatok továbbfejlesztése.








se. Az ugrás fázisainak gyakorlása. Az egyéni magasugró technikák megismeré-

se, mozgástapasztalat szerzése növekvő teljesítményre törekvés.



egyéni nekifutással. (érintő ugrások) Egyéni, sor- és váltóversenyek ugró és

szökdelő feladatokkal. Egyéb testnevelési játékok ugrásokkal és szökdelések-

kel.

Dobások




gumikötéllel, erőgépekkel.









grafikonok.




Hajítás nekifutással, öt lépéses dobóritmusban. A lekészítés technikájának és

az impulzus lépés, beszökkenés szerepének ismerete.



medicinlabdával.

Az egy- és kétkezes vetések technikái.













A savasodás jellegzetes hatásainak és annak teljesítőképességre gyakorolt

hatásának ismerete. Az állóképesség-fejlesztő módszerek ismerete.






Kulcsfogalmak/

fogalmak



sebesség; súlypont, szögsebesség, fordulat, hatás-ellenhatás, belső ritmus, dinamiz-

mus.

Tematikai egység/


Órakeret

50 óra

Előzetes tudás







A tematikai egység


céljai





tartott foglalkozásokkal. A testneveléssel és a sporttal kapcsolatos pozitív beállí-

tódás, elköteleződés kialakítása az élményszerű, változatos és kötetlen foglalko-

zások által.


MOZGÁSMŰVELTSÉG




rás.













Tenisz

Alapütések gyakorlása: tenyeres, fonák. Pályán való mozgás begyakorlása.

Mozgékonyság és koordináció fejlesztése. Ügyesség feladatok. A lábak és a

karok mozgásának összehangolása. A szabályok megismerése. Egyéni és páros

játék. Mini bajnokságok, házi bajnokságok szervezése.

Röplabda


Tollaslabda

A biztos ütőfogás kialakítása. A tenyeres és a fonák ütés gyakorlása. A pályán

való mozgás leggazdaságosabb kivitelezésének elsajátítása. A lábmunka haté-

konyságának erősítése. Ejtések, nyitások. Ügyességi feladatok, váltóversenyek.

Játék könnyített szabályokkal. A páros játék. Ütések gyakorlása párokban.

Egyéni technikai gyakorlatok ütővel, labdával, dekázás helyben, haladással,

tenyeres és fonák ütésváltással. Körváltó pályánként 10 fővel.

Floorball

Az ütő fogás tökéletesítése. Labdavezetési feladatok. Kapusok speciális fejlesz-

tése: mozdulat- és reakciógyorsaság fejlesztése. Az ütéstechnika javítása. Vé-

dő alapállás. Helyezkedés a pályán. Megindulások, megállások. Mozdulat-

gyorsaság fejlesztése. Átadás átvétel tenyeressel. Emelt átadások állóhelyből

és mozgás közben. Induló csel, passz csel, lövő csel gyakorlása. Cselek mozgás

Földrajz: időjárási isme-


képhasználat.



közben. Labda megemelése. Lefordulások. 2:1 elleni játék megoldásai. Kispá-

lyás játék. Játékos ügyességi és váltóversenyek. Védőjátékosok helyezkedése.


A játékosok mozgása labda nélkül. Fejelések technikai kivitelezésének elsajátí-

tása. Fejelések állóhelyben, mozgás közben. Cselezések labda nélkül (testcse-

lek). Labdavezetési feladatok járás és futás közben. Lövő cselek gyakorlása.

Rúgások belsővel, külsővel. Átadások párokban. Alapszerelések. Kapura rúgá-

sok. Játékszituációk gyakorlása. Kapustechnikai gyakorlatok. Mini bajnokságok

rendezése.



Streetball






váltókkal. dobóerőt növelő feladatok tömött labdával. Játékszituációk gyakor-

lása.

Kötélugrás












Kulcsfogalmak/

fogalmak


tosság, edzettség, fittség, zene, ritmusérzék, egyensúlyérzék, közlekedési szabály.

Tematikai egység/


Órakeret

13 óra

Előzetes tudás A páros és küzdőjátékok, test-test elleni küzdelmek fajtái.


A tematikai egység


céljai




szoktatás.




MOZGÁSMŰVELTSÉG









betartása.

Küzdőgyakorlatok szerrel, szer nélkül társakkal vagy önállóan.


rülmények között. A gyakorlatok tanulása saját képességek figyelembevétele

mellett történik.

Grundbirkózás

A 9. osztályos kerettantervben felsorolt fogások, kitolások, kihúzások, emelé-

sek, szabadulások gyakorlása, cselekvésbiztos végrehajtása. Újabb elemkap-












A sportszerűség, sikerorientáltság, kudarctűrés megfogalmazásának

képessége.





ismeretek,




Kulcsfogalmak/

fogalmak


let.

Tematikai egység/


Órakeret

20 óra

Előzetes tudás

Önfejlesztő mozgás, egészségtudatos szokás fogalma, gyakorlata.

A prevenció tágabb értelmezése.







A tematikai egység


céljai








Mozgásműveltség

Bemelegítés


tések stb.).




Edzés, terhelés

A keringési rendszer terhelése megfelelő munkapulzusérték mellett, és a pul-

zus idősoros mérése (nyugalmi pulzus, munkapulzus, felső érték stb.).




Részben önálló mozgásprogram-tervezés.

Testépítés – a főbb izomcsoportok izolált hatású gyakorlatai.


megőrzése érdekében – egyszerű edzéstervek a gyengeségek felszámolására.

Edzés korszerű (alternatív) eszközökkel, erőgépekkel, fitneszgépekkel.

Nemek közötti eltérések megjelenítése az edzésaktivitásban.



Köredzés változatos mintákkal, 4-6 feladattal.




helés.


nak felmérése.


A testsúly, testtömeg, illetve lehetőség szerint a testösszetétel mérése – ösz-

szehasonlító idősoros adatrögzítés.






tai – állandó gyakorlás a tanár és a társak kontrollja, hibajavítása mellett.









Törekvés az önmagához képest a legjobb teljesítmény elérésére, a siker átélé-

sére, a kudarc elfogadására és az azzal való megküzdés a teljesítmény része-

ként értelmezése.

A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, kommunikációja

mint a műveltségterületi kommunikáció része.

A serdülőkor specifikus feszültségei és érzelmi hullámzásai felismerése, és a

sport általi oldás elfogadása.


Kulcsfogalmak/

fogalmak


szám, testtömegindex, biomechanikailag helyes testtartás, gerincvédelem.


Sportjátékok

- Az adott iskolában a helyi tanterv szerinti technikai, taktikai és egyéb játékfeladatok ismerete

és aktív, kooperatív gyakorlás.




megválasztása.









- A javító kritika elfogadása és a mozdulatok kivitelezésének javítása. Esztétikus és harmonikus

előadásmód.

- Önálló talaj és/vagy szergyakorlat, egyszerű aerobik elemkapcsolat, táncmotívum füzér

összeállítása.

- Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk, versenyszituációk, versenyszabályok

ismerete.




értékek alapján a feladat pontos végrehajtása. Évfolyamonként önmagához mérten javuló

futó-, ugró-, dobóteljesítmény.






















- A biomechanikailag helyes testtartás jellemzőinek és néhány jellemző deformitás kockázatanak









- Kéziszer-gyakorlatok végrehajtása utasításra, önálló szabadgyakorlat tervezése és

végrehajtása, a testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása.

- A kondicionális képességek szintjének megtartása, illetve javulása, javulás a mérhető atlétikai

teljesítményekben, a technikai végrehajtás tökéletesítése.

- A választott szereken elemkapcsolatok önálló végrehajtása, választott sportjátékokban

szabályok szerinti játék.

- Önálló talaj és/vagy szergyakorlat, egyszerű elemkapcsolattal.

- Önmagához mérten javuló futó-, ugró-, dobóteljesítmény.



11. évfolyam






Sportjáték

40

kosárlabda 10

röplabda 5

labdarúgás 10

kézilabda 15


26

talajtorna 5


nak RG 5

ugrás 5


nak gerenda 5


tok 1

szergyakorlatok 5


29

futások 10

ugrások 10

dobások 9


mozgásrendszerek

50

tenisz 10


tollaslabda 5

floorball 5

futsal 5


streetball 5

kötélugrás 5


sportok 10

grundbirkózás 6



ció 25


sek 10


Összesen: 180 180

11. évfolyam

Részletes tanterv

Tematikai egység/


Órakeret

40 óra



Előzetes tudás

A helyi tanterv szerint választott labdajátékokban a 10. osztályos technikai, takti-

kai és egyéb játékfeladatok, lényeges versenyszabályok ismerete és alkalmazá-

suk.

Megfelelés a játékszerepnek, sportszerű és csapatelkötelezett viselkedés.

Tapasztalat a játékvezetői gyakorlatban.

Empátia és tolerancia a társak elfogadásában.

A tematikai egység


céljai

A választott legalább két labdajátékra vonatkozóan:

A megoldások sokféleségének, sikerességének bővítése.

Az önálló játékhoz szükséges technikai és taktikai tudás mennyiségi és minőségi

növelése.

Az egyéni fizikai adottságok és jellemvonások fejlesztése, a csapatok eredmé-

nyességéhez szükséges képességek, attitűdök erősítése.

A többféle labdajáték során a mozgástanulás folyamatában működő transzferha-

tás kihasználása.

Megküzdés a feszültségekkel.


A négy fő labdajátékot az évi órakeret felbontása szerint tanítjuk. Testneve-

lő tanár egyéni kompetenciája, hogy a sportjátékokat milyen sorrendben

építi be az éves tananyagba.

Mozgásműveltség

Általános feladatok

Az önszervezés gyakorlása

Önálló csapatalakítás, bemelegítés, gyakorlás és játékszervezés. Szituációk,

feladatok megoldása, melyek során önálló az egyéni és/vagy társas döntésho-

zatal - a sportszerűség, tolerancia és empátia szem előtt tartásával.

A tevékenységekhez tartozó felszerelések, berendezések önálló használata,

rendben tartása, megóvása.

Lényeges játékszabályok készség szintű alkalmazása – játékvezetési gyakorlat

A labdával vagy labda nélküli mozgások közben elkövethető, direkt vagy indi-

rekt személyre irányuló szabálytalanságok elkerülését elősegítő gyakorlatok,

megerősítések, megbeszélések.

Az labdajáték-specifikus időhatárok betartásának gyakorlatai.

A szabályok a képzettségnek megfelelő önkontrollos betartása, játék az elkö-

vetett vétség önálló jelzésének elvárásával.

Játékfolyamatok „belső” játékvezetéssel, megegyezéssel.

A játékvezetés gyakorlása laza tanári kontrollal, önállóan, a lényeges játéksza-

bályok alkalmazásával, néhány játékvezetői non-verbális jel használatával is.

Az eredmény jelzésében és egyszerűsített jegyzőkönyvvezetésben szerzett

gyakorlat.

Versenyhelyzetek

Az labdajátékok alap- és játékismereteinek alkalmazása, megmérettetése osz-

tályszintű mérkőzéseken, házibajnokságokon, a tehetségesebb tanulók számá-

ra a korosztályos diákolimpiai és egyéb versenyeken.


zések, gravitáció, forga-

tónyomaték, pályavonal,

hatás-ellenhatás.



Kosárlabdázás

Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása

Új variációk a már megtanult technikákkal kisebb taktikai egységekbe ágyazot-

tan - mindenféle cselezés, ritmusváltás, biztonságos labdabirtoklás, kidobott

labda elfogása, labdavezetés különböző testhelyzetekben, támadó, védő láb-

és karmozgások, összetettebb átadások, kötetlen átadási formák, lepattanó

labda megszerzése, ebből indulás, átadás vagy kosárra dobás.

A technikákat alkalmazó játékok párban, csoportban a variációk önálló és kre-

atív felhasználásával.

Taktikai továbbfejlesztés

A lényeges védekezési formák - terület védelem, emberfogásos védekezés,

vegyes védekezés – gyakorlása és önálló alkalmazása.

Önálló játék (streetball, illetve egész pályás 5:5 elleni játék).

Kézilabdázás


Változatos variációk megoldása már megtanult technikákkal kisebb taktikai

egységekbe ágyazottan.

Labdatechnikák összetett és bonyolultabb alapformái cselekvésbiztosan vég-

rehajtva.

Szélsők, átlövők, beállók kapura lövéseinek gyakorlása. Kapusmozgások átis-

métlése.


Gyors indítások gyakorlása. A támadó taktika posztonként történő alkalmazá-

sa, játékszituációk ismétlése 1-2 beállóval, lerohanás rendezetlen védelem

ellen.

Védekezés irányítása gyorsindítás esetén. Védekezési taktika végrehajtása

különböző védekezési rendszerek esetén.

Labdarúgás


A tanult elemek összetett variációkban alkalmazott megoldásai csökkenő hi-

baszázalékkal. Pozícióváltások szélességben és mélységben. Pontos cselezé-

sek, szerelések alkalmazása a játékban.

Változatos kapura lövések. Fejelések különböző fajtái dobott vagy rúgott lab-

dából.


A területvédekezésben szerzett tapasztalatok, megoldások bővítése.

Védelmi rendszerek ismerete és gyakorlása.

Támadási variációk felépítése a különböző védekezési formák ellen.

Csapatrészeken belüli koordinált együttműködés, és csapatrészek összjátéká-

nak megvalósítása a kötött játékfolyamatok és ötletjáték során.

Röplabdázás

A röplabda sajátossága kettős: egyrészt a játékos nem birtokolhatja a labdát,

így a döntési idő igen-igen rövid és a cselekvés pillanata elé helyeződik, más-

részt a játék szabályai szerint a játékosok között nincs testi kontaktus. E két

szempont alapvetően meghatározza az oktatás menetét.




A labdaérintés biztonságának, a labda tudatos és pontos helyezésének gyakor-

lása, a hibaszázalék csökkentése.

Tanult támadási technikák gyakorlása, a felső egyenes nyitás elsajátítása he-

lyes technikával talajról, tehetségesebbek felugrásból.

A feladás technikájának biztonságos alkalmazása alkar és kosárérintéssel

egyaránt.

A háló felett érkezett nyitásfogadások gyakorlása változó irányú és erejű lab-

dákkal, technikai kombinációkkal.

Az eredményes sáncolás elsajátítása, sáncolás párban is.


Védekezések különböző állásrendek szerint, a csillagalakzat, alapvédekezési

forma megtanítása.

4:2-es és az 5:1-es védekezési és támadási játékelemek elsajátítása.


A sportági ismeretek magasabb szintű, kreatív alkalmazása az alkotó,

kooperatív feladatokban, játékokban, sportjátékokban.

A játékszabályok, játéktípusok tudatos alkalmazása.

A legfontosabb játékvezetői jelzések ismerete.

Sportjáték-történeti ismeretek, érdekességek iránti érdeklődés, tájékozottság

a témában.

A személyes biztonság és társak biztonságának védelme a játékszituációkban,

a döntésekben pedig a baleset-megelőzés fontosságának tudatos képviselete.

A sport és környezettudatosság értő összekapcsolása, a sportolási felszerelés

és sportolási környezet felelős, jövőorientált használata, kímélete.

Kulcsfogalmak/

fogalmak



puló játék.

Tematikai egység/


Órakeret

26 óra

Előzetes tudás

A differenciáltan összeállított gyakorlatok bemutatása átlagos mozgásbiztonság-

gal, szükség esetén segítő biztosítással.

Differenciált gyakorlási mennyiség és minőség okai, következményei.

Gyengeségek ellensúlyozása képességfejlesztéssel, gyakorlással.

Részleges önállóság és segítségadás az egyéni, páros és társas feladatokban.

A tematikai egység


céljai

Az önállóság és kooperativitás növelése a mozgásrendszer működtetésének min-

den területén: bemelegítésben, képességfejlesztésben, gyakorlásban,

versenyzésben, versenyrendezésben. Az erősségek és gyengeségek figyelem-

bevétele. A közös tervezés, kivitelezés során a kellő határozottságú és öntudatú

kommunikáció fejlesztése.

A produktumok jó tartással, biztos kiállással történő, gördülékeny, könnyed,

plasztikus, esztétikus végrehajtásának elérése.




Mozgásműveltség

Gimnasztika

Rendgyakorlatok gyakorlása

A korábbi évfolyamokon gyakoroltak bővített elemkapcsolatokkal történő

ismétlése.

Alkalmazásuk az óraszervezés funkcióinak megfelelően.

Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok végzése

A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok: pl. mozgásütem vál-

toztatása, kiinduló helyzet és kartartás változtatása.

Az izmok arányos, harmonikus fejlesztése. Az aktív és passzív izomnyújtás – a

hatás elkülönítése.

Kéziszerek – thera band, gyógylabda, gumikötél, TRX, kézisúlyzók, láb- és bo-

kasúlyok, kettleball, tornabot, ugrókötél alkalmazása.

8-16 ütemű gimnasztikai gyakorlatok, egyidejű mozgáskapcsolatok, aszimmet-

rikus sorozatok. Önállóság a gyakorlatok kiválasztásában, gyakorlatsorok ösz-

szeállításában.

Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok végzése


egyénre szabottan.

Az ízületi lazaság megtartása, fokozása gimnasztikai és stretching gyakorlatok-

kal.

Erőgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével.

Anaerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel.

Az esztétikus mozgások előadásmódját segítő kondicionális és koordinációs

képességfejlesztő eljárások.

Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az egyéni fejlődést

követő rendszeres kontrollal.

Torna

A korábbi követelményeken nehézségben túlmutató mozgásanyag tanulása,

gyakorlása.

Akrobatikus gyakorlatok – talajtorna

Tartásos gyakorlatelemek, elemkapcsolatok gyakorlása: tarkóállás, fejállás,

kézállás, mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak, mozgásos

gyakorlatelemek gyakorlása: gurulóátfordulások különböző irányokba, guruló-

átfordulás hátra-tolódás kézállásba, tarkóbillenés, fejenátfordulás,

kézenátfordulás oldalt, kézenátfordulás, vetődések, átguggolások, átterpesz-

tések, lábkörzések, dőlések, felállások egységesen az alapformában és diffe-

renciáltan a variációkban, az elemek mennyiségének és nehézségi fokának

továbbfejlesztése differenciáltan.

Összefüggő gyakorlatsorok

Gyakorlás során az egyéni optimum, önálló bővítés megjelenítése az elemkap-

csolatokban, sorozatokban.

Az esztétikus és harmonikus előadásmód igénye (feszítések, fejtartás, válltar-

tás, spicc) mint minőségi elvárás megjelenik a hibajavítás, ismétlések során.

Fizika: egyensúly, mozgá-

sok, gravitáció, szabad-

esés, szögelfordulás.


izomműködés élettana.



Szertorna-gyakorlatok

A gyakoroltatás során egységesen az alapformában és differenciáltan a variá-

ciókban, az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése

differenciáltan, egyénre szabottan történik.

Szertorna, gyakorlás tornaszereken fiúk számára

Korláton – terpeszülés, harántülés, nyújtott támasz, hajlított támasz, oldaltá-

maszok, lebegőtámasz, lebegő-felkartámasz, felkarfüggés, alaplendületek

támaszban és felkarfüggésben, beterpesztések, terpeszpedzés, támlázás,

szökkenés, fellendülés előre terpeszülésbe, felkarállás, felugrás beterpesztés-

sel támasz ülőtartásba, vetődési leugrás, kanyarlati leugrás.

Gyűrűn – függések, lefüggések, mellső függőmérleg, hajlított támasz, nyújtott

támasz, alaplendület, lendületvétel, húzódás-tolódás támaszba, vállátfordulás

előre, homorított leugrás, leterpesztés hátra.



vel. Az előző évfolyamokban tanultak továbbfejlesztése.




lása.

Szertorna, gyakorlás tornaszereken lányok számára

Gerendán – állások, térdelések, ülések, fekvések, térdelőtámaszok, mérlegek,

guggolótámaszok, fekvőtámaszok, támaszban átlendítés, belendítés,

hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba, térdelőtámaszba, fordulatok állásban,

guggolásban. Szökdelések, lábtartás cserék, felugrás egy láb át- és belendítés-

sel, homorított leugrás, terpesz csukaugrás.

Bemelegítés a torna gyakorlásához, egyénileg összeállított mozgássor, együt-

tes bemelegítés az önálló mozgássorral.

Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk működtetése önállóan.

A segítségadás technikái, felelős külső kontrollal – a tudatos hibajavítás beépí-

tése a mindennapi gyakorlási szokásokba.

Versenyszituációkon keresztül egyszerű szabályok alkalmazása.

Ritmikus gimnasztika

Az esztétikus, szép és nőies mozgásokat, minőségi interpretálást segítő kondi-

cionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások megismerése, gyakorlása.

Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a minimumhoz,

páros és csoportos interpretációk támogatása.

Szabadgyakorlatok gyakorlása

A 10. osztályban begyakorolt, előkészítő tartásos és mozgásos elemek és fő

mozgások alapformái ismétlése és új, összetett formák gyakorlása.

Kötélgyakorlatok gyakorlása

Művészetek: az esztétika

fogalma.



Egyszerű és keresztezett áthajtások, ugrások és fordulatok áthajtások közben,

kötélforgatások, test körül és köré, kötélmozgatások egy kézzel, kötéldobások

és -elkapások, kötélkörzések függőleges és vízszintes síkban.

Karikagyakorlatok gyakorlása

Ugrások és fordulatok karikamozgatás közben, karikaforgatások és átadások

egyik kézből a másikba test körül és köré, karikadobások és

-elkapások, karikaáthajtások, karikapörgetések talajon és levegőben, karika-

körzések függőleges és vízszintes síkban. Minimumkövetelmény: 10-12 elem-

ből álló elemkapcsolat begyakorlása zenével – a zene ritmusának, dinamikájá-

nak megfelelve, ideje 35-45 mp.

Aerobik



korlatok.


tás, mozdulatok precíz végrehajtása, szinkron a zenével és egymással.

Rövid koreográfiák ismétlése magas cselekvésbiztonsággal (30-40 mp).

Páros, mikrocsoportos koreográfiák önállóságra törekedve, a szükséges opti-

mális tanári irányítással (1 perc).

Részvétel egy csoportos aerobikgyakorlatban az egyszerűsített szabályoknak

megfelelően.



mozgássorokba.

Egyéb tornajellegű és táncos mozgásformák:

A tornajellegű kondicionális és koordinációs képességek és készségek alkalma-

zása más mozgásrendszerekben.

Gúlatorna, falmászás, gumiasztal.

Ének-zene: tempó, rit-

mus.

Ismeretek – személyiségfejlesztés

A hibajavítás megértése, kétirányú kommunikáció, tudásátadás, mások tanítá-

sa.

Változtatási hajlandóság az egyéni hibás rutinokban.

A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy harmonikus esztétikájá-

nak átélése és tudatos felvállalása.

A társak és a csoport irányítása a csoport közös érdekeinek figyelembevételé-

vel, a stratégiák egyeztetése.

Alkotó, kooperatív feladatok, mozgásos tevékenységek – aktív részvétel a

sportrendezvények, bemutatók szervezésében.

Tornasport ismeretek, érdekességek.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Agonista, antagonista izmok, aktív és passzív nyújtás, dinamikus egyensúly, forgás-

biztonság.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Atlétikai jellegű feladatok

Órakeret

29 óra



Előzetes tudás

Térdelő-, álló- és repülőrajt versenyhelyzetekben.

Iramszakasz, egyéni irambeosztás.

Különféle bottechnikák a váltófutásban.

Optimális lendületszerzés, elrugaszkodás, repülőfázis, biztonságos leérkezés az

ugrásokban.

A hajítás, lökés és vetőmozgás biomechanikai különbözőségei.

A tematikai egység


céljai

Jártasság kialakítása a biomechanikai törvényszerűségek alkalmazásában.

Az önismeret fejlesztése a kedvező atlétikai mozgásformák kiválasztása és önálló

gyakorlása révén.

A már elsajátított atlétikai futó-, ugró-, dobószámok versenyszabályai a korosztá-

lyos előírások szerinti alkalmazása és betartása.

Motiváló eljárások az egyéni eredmény, teljesítmény javítására.

A mérhető teljesítményeken alapuló objektív ellenőrzés elfogadtatása, beépítése

a döntéshozatalba.

A folyamatos és visszatérő gyakorlás szerepének, jelentőségének, hatásának tu-

datosítása.


Mozgásműveltség

Futások

Rövidtáv, váltófutás, gátfutás

A gyorsfutás technikáját javító gyakorlatok változatos végrehajtása. A kedvező

rajthelyzet kialakítása, segédvonalak kijelölése. Versenyszerű végrehajtás,

eredményorientált együttműködés váltófutásban. Csapatban 4x50-100 m-es

váltók alakítása, versenyzés. A gátvételi technika alkalmazása magasabb aka-

dályon, gáton 3-4 lépéses ritmusban.

Középtáv, folyamatos futás, tájékozódási futás

Választás a távok közül. A különböző távokhoz illeszkedő futótechnika kivá-

lasztása. Jártasság az adott távhoz szükséges versenytempó és irambeosztás

megválasztásában. Állóképesség-fejlesztő módszerek rendszeres alkalmazása

és teljesítményének nyomon követése. Az állóképesség-fejlesztő módszerek

önálló gyakorlása.

Folyamatos futás közbeni tájékozódás, kisebb területen célállomások megtalá-

lása.

Ugrások

A homorító távolugrás jellemzőinek ismerete, gyakorlati alkalmazása. Válasz-

tás a magasugró technikák közül. 5-7 lépéses egyénileg kialakított nekifutással

versenyszerű végrehajtás. Közreműködés versenyek lebonyolításában.

Kondicionális jelleggel sorozat szökdelések végrehajtása. 1-3 lépéses sorozat

elugrás, illetve 2-4 lépéses sorozat felugrások technikajavító végrehajtása.

Gyorsuló nekifutás optimális távolságról.

Dobások

A különböző dobásformákkal a törzsizom sokoldalú erősítése. Teljes lendület-

ből történő hajítás. Választás az egyes lökő mozdulatok közül. Lendületvétellel


szénhidrátlebontás.

Fizika: hajítások, energia.



tek: Az olimpiai eszme.

Az újkori olimpiák törté-

nete



egykezes vetés végrehajtása. Az optimális kidobási szögre, sebességre és ma-

gasságra törekvés. Szabályos lökés végrehajtása oldal vagy háttal felállásból

súlygolyóval vagy medicinlabdával.


és lendületszerzéssel.

ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

Az iram és tempó megválasztása szempontjainak ismerete.

A nekifutás módosítása szükségszerűségének ismerete.

Az atlétikai ugrások és dobások technikatörténeti, a technikák változásai telje-

sítménynövelő hatásainak ismerete.

Az olimpiákon szereplő atlétikai versenyszámok ismerete.

Önmagához képest a legjobb teljesítmény elérésére, a siker átélése. Az életta-

ni különbözőségek ismerete.

Tájékozódási futás alapjainak ismerete.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Egyéni reakcióidő, mozdulat- és mozgásgyorsaság, váltás közbeni alkalmazkodás,

korrekció, holtpont, lépő, homorító technika, átlépő, hasmánt- és flop-technika, öt-

lépéses hajító ritmus, lökés, vetés, jegyzőkönyv vezetés.

Tematikai egység/


Órakeret

50 óra

Előzetes tudás

Az adott sportmozgás technikájának ismerete.

A test feletti uralom szokatlan, új mozgásszituációkban.

A baleseti kockázatok mérlegelése.

Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzésmódszertani és balesetvé-

delmi alapfogalmak, eljárások.

Szabadban, teremben, spontán helyzetben végezhető egyéni, társas, csoportos

mozgásformák.

Az edzéshatáshoz szükséges ingerek nagysága és gyakorisága, a pihenő idő jelen-

tősége.

A tematikai egység


céljai

A rekreációs életviteléhez szükséges sportági, élettani, edzéselméleti ismeretek

megszerzése. Az önállóan kezdeményezett társas vagy csoportos sportolás szer-

vezési és lebonyolítási ismeretek, jártasságok megszerzése. A testnevelés újszerű

tartalmakkal történő gazdagítása, az iskolai létesítményen belüli és tágabb kör-

nyezetében lévő lehetőségek kihasználása sportolásra. A felnőtt kor sportos

életviteléhez újabb sportágak megismerése, családi és csoportos öntevékeny

sportoláshoz szükséges szervezési és rendezési ismeretek megszerzése.


MOZGÁSMŰVELTSÉG




rás.

A szabadidő, ill. alternatív sportok rendszerben kezelése. A választott sportok

technikai, taktikai, gyakorlási, edzési és versenyzési rutinjának kialakítása, a


élettan.



hozzátartozó eszközök, technikák és veszélyek kezelése.

A szabadtéri formák hangsúlyának megerősítése.

A családi, baráti, munkahelyi csoportos és öntevékeny sportolásra való

felkészítés, az önszerveződéshez szükséges ismeretek, jártasságok

megszerzése. A többfunkciós helyi lehetőségek, eszközök bevonása a tartalmi

változatosság biztosításához (természetes akadályok, ügyességi versenyek a

környezet adta kihívások legyőzése).

Tenisz

Alapütések gyakorlása: tenyeres, fonák. Pályán való mozgás begyakorlása.

Mozgékonyság és koordináció fejlesztése. Ügyesség feladatok. A lábak és a

karok mozgásának összehangolása. A szabályok megismerése. Egyéni és páros

játék. Mini bajnokságok, házi bajnokságok szervezése. Versenyzési lehetőség

biztosítása.

Röplabda


Tollaslabda

A biztos ütőfogás kialakítása. A tenyeres és a fonák ütés gyakorlása. A pályán

való mozgás leggazdaságosabb kivitelezésének elsajátítása. A lábmunka haté-

konyságának erősítése. Ejtések, nyitások. Ügyességi feladatok, váltóversenyek.

Játék könnyített szabályokkal. A páros játék. Ütések gyakorlása párokban.

Egyéni technikai gyakorlatok ütővel, labdával, dekázás helyben, haladással,

tenyeres és fonák ütésváltással. Körváltó pályánként 10 fővel. Versenyzési

lehetőség biztosítása.

Floorball

Az ütő fogás tökéletesítése. Labdavezetési feladatok. Kapusok speciális fejlesz-

tése: mozdulat- és reakciógyorsaság fejlesztése. Az ütéstechnika javítása. Vé-

dő alapállás. Helyezkedés a pályán. Megindulások, megállások. Mozdulat-

gyorsaság fejlesztése. Átadás átvétel tenyeressel. Emelt átadások állóhelyből

és mozgás közben. Induló csel, passz csel, lövő csel gyakorlása. Cselek mozgás

közben. Labda megemelése. Lefordulások. 2:1 elleni játék megoldásai. Kispá-

lyás játék. Játékos ügyességi és váltóversenyek. Védőjátékosok helyezkedése.


A játékosok mozgása labda nélkül. Fejelések technikai kivitelezésének elsajátí-

tása. Fejelések állóhelyben, mozgás közben. Cselezések labda nélkül (testcse-

lek). Labdavezetési feladatok járás és futás közben. Lövő cselek gyakorlása.

Rúgások belsővel, külsővel. Átadások párokban. Alapszerelések. Kapura rúgá-

sok. Játékszituációk gyakorlása. Kapustechnikai gyakorlatok. Mini bajnokságok

rendezése.



Streetball



vonalak érintésével. Dobóversenyek szervezése. Iskolai bajnokságok szervezé-

se. Dobás-elkapás fejlesztése különböző dobásmódokkal. Adogatóversenyek



váltóversenyek formájában. Labdavezetésből megállás, sarkazás, labdaátadás,

váltókkal. dobóerőt növelő feladatok tömött labdával. Játékszituációk gyakor-

lása.

Kötélugrás




kával. Páros lábon szökdeléssel egyszerű áthajtás előre majd hátra. Futóáthaj-

tás előre, minden lépésre áthajtással, rövid lépésekre törekedve. Futóáthajtás

hátrafelé, minden lépésre áthajtással hátra. 30 másodperces gyorsasági ver-

seny minden lépésre áthajtással. Kötélugró versenyek. Iskolai, kerületi, megyei

versenyeken való szereplés biztosítása.


Szabályismeret és baleset-megelőzési információk a helyi tantervben kidolgo-

zott alternatív sportok területén.

A helyes öltözködés a szabadtéren végzett sportolás során.

A környezettudatos magatartás, a testmozgások során az egyénnek önmagá-

val, társaival és a természettel való harmonikus kapcsolata kialakítása.

Egy választott alternatív sportágban a világ-elit teljesítményének ismerete.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Rekreáció, edzettség, fittség, jó közérzet, teljesítőképesség, újrahasznosítás,

példamutatás.

Tematikai egység/


Órakeret

10 óra

Előzetes tudás

Biztonsági követelmények és a küzdésekkel kapcsolatos szabályok ismerete.

Az indulatok feletti uralom.

Néhány önvédelmi megoldás, szabadulás a fogásból.

grundbirkózás alaptechnikái, szabályai.

A tematikai egység


céljai

Az akaraterő, a kitartás, a küzdőképesség, az önbizalom fejlesztése, a félelem

leküzdése és a sportszerűség (fair play) szemléletének kiteljesítése. Küzdő típusú

játékok tudatos alkalmazása a személyiségfejlesztésben, különös tekintettel az

önuralomra, a társak tiszteletére és a szabályok elfogadására. A közösségben

előforduló veszélyhelyzetek felismerése és kezelése.


MOZGÁSMŰVELTSÉG

A küzdéseket előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok:

Tolások-húzások, változatos testrészekkel, testhelyzetekben.

Grundbirkózás cselekvésbiztos gyakorlása:

Alapállás, alaphelyzetek stabil alkalmazása, szabályos és erős fogások csukló-

ra, karra, nyakra, derékra, rögzített kilendítések, keresztfogások.

Emelések hónaljfogással, derékfogással, kevert fogással.

A mögékerülések és kiemelések különböző változatai, dobástechnikák, leszorí-

tások alkalmazása.



tek: ókori olimpiák, hő-

sök.



Az eredményes földharc technikájának elsajátítása.

Egyéni és csapatversenyek, küzdési taktikát igénylő feladatok játékos formá-

ban és páros küzdelmek.

Az egyensúlyt stabilizáló és ezt kibillentő gyakorlatok, testsúlyáthelyezések,

irányváltoztatások, előre, hátra, oldalra gurulások.


Önmaga megvédésének ismerete, néhány támadás elhárítási eljárás ismerete,

megértése és alkalmazása.

Az érzelem- és feszültségszabályozás, az agresszió megelőzése a küzdőjellegű

sporttevékenységek révén, az előnyök megfogalmazásának képessége.

A sportszerű küzdések jellemformáló hatásának ismerete, elismerése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Viszonylagos erőkifejtés, fokozatosan növekvő erőkifejtés, sérülésmentes küzdelem,

agresszió, önuralom, sportszerűség.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Egészségkultúra és prevenció

Órakeret

25 óra

Előzetes tudás

Rendeződő egészségtudatosság, döntésképesség az egészséges, aktív életmód

érdekében.

Terhelési, edzési és a test épségét, egészségét megőrző eljárásokból egy-két

megoldás ismerete, alkalmazása.

Jártasság a gerincvédelmet érintő minden tanult feladat megoldásában.

A terhelés igazítása a tesztek eredményeihez.

A testmozgás szerepének ismerete.

A tematikai egység


céljai

Az élethosszig tartó optimális, életkornak és testalkatnak megfelelő prevenciós és

rekreációs mozgásos tevékenységek önálló működtetéséhez, bővítéséhez és szük-

ség esetén gyógyászati céllal történő gyakorlásához szükséges készségek és kom-

petenciák továbbfejlesztése.

Az edzésre, a teljesítmény növelésére és mérésére, a prevencióra, rekreációra

kész fizikai állapot állandósítása.

A fenntartásához szükséges elméleti és gyakorlati tudás rendszerré szervezése.


MOZGÁSMŰVELTSÉG

Bemelegítés

Általános és sportágspecifikus bemelegítő mozgásanyag feladatmegoldásai,

kezdetben egyénileg, párban a tervezés, szervezés, levezetés, értékelés meg-

valósítása.

A labdajátékhoz, tornához, futáshoz, ugráshoz, dobáshoz, küzdéshez kapcso-

lódó bemelegítések általános és speciális jellemzőinek, mozgásainak elkülöní-

tése szóban és gyakorlatban egyaránt.

Edzés, terhelés

A fejlődés, a megfelelő hatékonyság alapfeltételeinek biztosítása: jól szerve-

zettség, a felesleges állásidők kiküszöbölése, szükséges mozgásterjedelem

(idő, ismétlésszám), szükséges intenzitás (sebesség, gyakorlatsűrűség, megfe-


anaerob terhelés, az

idegrendszer működése,

a keringési rendszer mű-

ködése.

Fizika: egyszerű gépek,

erő, munka.



lelő ellenállás), terhelés-pihenés egyensúlya.

Főbb témák:

Kondicionális és koordinációs képességfejlesztés tervezése és megvalósítása a

gyakorlatban egyénileg, párban, csoportban eszközök nélkül és különböző

eszközök segítségével.

A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. A fizikai aktivitás szintjének

becslése, követése.

Önálló mozgásprogram-tervezés.

Lehetséges hagyományos és alternatív eszközök: pulzusmérő, mozgásszenzo-

rok, medicinlabda, súlyzó, ugrókötél, erősítő gumiszalag, gimnasztikai labda,

TRX, gumikötél, kéz- és lábsúlyok, erőgépek.

A képességfejlesztő módszertani eljárások bemutatása: intervallumos, ismét-

léses, tartós és ellenőrző módszerekkel edzésfolyamatok.

A koordinációt javító eljárások bemutatása: a végrehajtás megváltoztatása és

a végrehajtás feltételeinek megváltoztatása.

A rendelkezésre álló szabadidő megtervezésének eljárásai.

Egyéni rekreációs megoldások bemutatása, foglalkozásrészlet vezetése.

Konkrét sportági tevékenységre és mozgásanyagra fejlesztett kondicionális és

koordinációs képességfejlesztés.

Motoros tesztek lebonyolítása – központi előírás szerint. Mini Hungarofit fel-

méréseinek elvégzése.

Az egészség megóvása.

A munkahelyi és egyéb ártalmak elleni védekezésre való felkészítés: a

biomechanikailag helyes testtartás és az egészséges lábboltozat kialakításának

és fenntartásának, a helyes légzésnek a gyakorlatai, az ülőmunka és a zárt tér

ellensúlyozására szolgáló tevékenységek, a sportolás kedvező hatásának isme-

rete.

A testtartásért felelős izmok kellő erejének és nyújthatóságának fejlesztése a

helyesen végzett tartásjavító tornával (általános és konkrét sportági jelleggel).


A sportágak gyakorlásához megfelelően illeszkedő bemelegítő eljárások isme-

rete.

A terhelésfokozás paramétereinek ismerete.

Az alvás és ébrenlét megfelelő arányai, a sport szerepe az egészséges alvás-

ban.

A gerincsérülések, ártalmak elkerülési módozatainak ismerete.

A sérült gerinc esetén az elsősegély ellátása és/vagy a sérülttel való helyes

bánásmód ismerete.

A stresszes állapot elleni tudatos védekezés ismerete.

A helyes gerinctorna kivitelezésével kapcsolatos fogalmak, a gerinckímélet

lényegének ismerete.

A növekvő teljesítmény, sporteredmény objektív elismerése, öröm a másik

ember teljesítménye felett, pozitív megerősítés.

Az öröm, mint pozitív életérzés melletti tudatos döntés, közös élmény, az



egészség és a mozgásra fordított szabadidő megteremtésének egymást erősí-

tő igénye (motiváció).

A tudatos terhelésen, méréseken, önkontrollon alapuló teljesítményfejlesztés.

Felelősségvállalás társak egészséges életmódja iránt.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Sportágspecifikus bemelegítés, mozgásterjedelem, intervallumos, terhelés-pihenés

egyensúlya, ingernagyság, ingergyakoriság, gerinckímélet.


Sportjátékok

A választott labdajátékokra vonatkozóan vonatkozóan:

- Önállóság és önszervezés a bemelegítésben, a gyakorlásban, az edzésben és a játékban,

játékvezetésben.

- Az adott labdajáték főbb versenykörülményeinek ismerete.

- Erős figyelemmel végrehajtott technikai elemek, taktikai megoldások, szimulálva a valódi

játékszituációkat.

- Ötletjáték és 2-3 tudatosan alkalmazott formáció, a csapaton belüli szerepnek való megfelelés.

A csapat taktikai tervének, teljesítményének szakszerű és objektív megfogalmazása.

- A másik személy különféle szintű játéktudásának elfogadása.

- Kreativitást, együttműködést igénylő mozgásos játéktípusok ismerete és célszerű használata.


- A torna mozgásanyagában az optimális végrehajtására jellemző téri, időbeli és dinamikai

sajátosságok megjelenítése.

- Bonyolult gyakorlatelem sorok, folyamatok végrehajtása közben a mozgás koordinált

irányítása.

- Önállóan összeállított összefüggő gyakorlatok tervezése, gyakorolása, bemutatása.

- Önálló zeneválasztás, a mozdulatok a zene időbeli rendjéhez illesztése.

- A torna versenysport előnyei, veszélyei, a hozzá kapcsolódó testi képességek fejlesztésének

lehetőségei ismerete.

- Bemelegítő és képességfejlesztő gyakorlatok ismerete, a célnak megfelelő kiválasztása.

- Optimális segítségadás, biztosítás, bíztatás.

- Hibajavítás és annak asszertív kommunikációja.

- Az izmok mozgáshatárát bővítő aktív és passzív eljárások ismerete.


- A futások, ugrások és dobások képességfejlesztő hatásának felhasználása más

mozgásrendszerekben.

- Az atlétikai versenyszámok biomechanikai alapjainak ismerete.

- Az állóképesség fejlesztésével, a lendületszerzés az izom-előfeszítések begyakorlásával a futó-,

az ugró- és a dobóteljesítmények növelése.

- Az alapvető atlétikai versenyszabályok ismerete.

- Bemelegítés az atlétikai mozgásokhoz illeszkedően.


- A tantervben kiválasztott sportmozgás végzése elfogadható cselekvésbiztonsággal.



- Uralom a test felett a sebesség, gyorsulás, tempóváltás, gurulás, csúszás, gördülés esetén.

- Feladatok önálló tervezése és megoldása alternatív sporteszközökkel.

- Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzés és balesetvédelmi alapfogalmak ismerete.

- Az ismeretek alkalmazása az új sporttevékenységek során.


- A szabályok betartása.

- Önfegyelem, az indulatok kezelése.

- Több támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete az álló és földharcban.


- A bemelegítés szükségessége élettani okainak ismerete.

- Az egészségük fenntartásához szükséges edzés, terhelés megtervezése. A testtartásért felelős

izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok ismerete, pontos gyakorlása, értő

kontrollja. A gerinckímélet alkalmazása a testnevelési és sportmozgásokban, kerti és

házimunkákban, az esetleges sérüléses szituációk megfelelő kezelése.


Nyolc ütemű két alapformát tartalmazó kéziszer- és társas gyakorlatok végrehajtása utasításra, 4-8

ütemű szabadgyakorlatokból álló gyakorlatsor tervezése és végrehajtása, a testtartást javító gyakor-

latok önálló végrehajtása. A kondicionális képességek szintjének megtartása, illetve javulása. Mérhe-

tő atlétikai teljesítményekben javulás, a technikai végrehajtás stabilizálása. A választott szereken

rövid gyakorlatsor végrehajtása segítségadás mellett. Aktív részvétel két választott sportjátékban,

szabályok szerinti játék. Aktív részvétel egy természetben űzhető sportágban. Részvétel a páros küz-

delmekben.



12. évfolyam




Sportjáték

32

kosárlabda 8

röplabda 5

labdarúgás 8

kézilabda 11


20

talajtorna 4


nak RG 4

ugrás 4


nak gerenda 4


tok 2

szergyakorlatok 2


25

futások 9

ugrások 8

dobások 8


mozgásrendszerek

45

tenisz 8


tollaslabda 5

floorball 5

futsal 5


streetball 5

speed taks, kötélugrás 5


sportok 8

grundbirkózás 5



ció 20


sek 8


Összesen: 150 150



12. évfolyam

Részletes tanterv

Tematikai egység/


Órakeret

40 óra

Előzetes tudás

A helyi tanterv szerint választott labdajátékokban a 11. osztályos technikai, takti-

kai és egyéb játékfeladatok, lényeges versenyszabályok ismerete és alkalmazá-

suk.

Megfelelés a játékszerepnek, sportszerű és csapatelkötelezett viselkedés.

Tapasztalat a játékvezetői gyakorlatban.

Önfejlesztő és társas kapcsolatépítő játékok ismerete.

A tematikai egység


céljai

A választott legalább két labdajátékra vonatkozóan:

A megoldások sokféleségének, sikerességének bővítése.

Az önálló játékhoz szükséges technikai és taktikai tudás mennyiségi és minőségi

növelése.

Az egyéni fizikai adottságok és jellemvonások fejlesztése, a csapatok eredmé-

nyességéhez szükséges képességek, attitűdök erősítése.

Megküzdés a feszültségekkel.


A négy fő labdajátékot az évi órakeret felbontása szerint tanítjuk. Testnevelő



MOZGÁSMŰVELTSÉG

Általános feladatok

Az önszervezés gyakorlása

Önálló csapatalakítás, bemelegítés, gyakorlás és játékszervezés. A támadás és

védekezés megszervezésére, a csapatok összeállítása és az értékelésre vonat-

kozó megbeszélések a gyakorlásokba építése.

A tevékenységekhez tartozó felszerelések, berendezések önálló használata,

rendben tartása, megóvása.

Lényeges játékszabályok készség szintű alkalmazása – játékvezetési gyakorlat

A labdával vagy labda nélküli mozgások közben elkövethető, direkt vagy indi-

rekt személyre irányuló szabálytalanságok elkerülését elősegítő gyakorlatok,

megerősítések, megbeszélések.

A kosárlabdában, kézilabdában és labdarúgásban szabályok engedte test-test

elleni játék több lehetőségének modellálása, gyakorlása.

Kézilabdában és labdarúgásban a mezőnyjátékosra és a kapusra vonatkozó

szabályok ismerete, betartása.

Röplabdában a forgásszabály, az első és második sorra vonatkozó főbb meg-

kötéseknek való megfelelés, a háló és a labda hibás érintése szabályai és a

labdára, emberre vonatkozó területelhagyás értelmezése.

Az labdajáték-specifikus időhatárok betartásának gyakorlatai.

A szabályok a képzettségnek megfelelő önkontrollos betartása, játék az elkö-

vetett vétség önálló jelzésének elvárásával.

Játékfolyamatok „belső” játékvezetéssel, megegyezéssel.

Fizika: mozgások, ütközé-

sek, gravitáció, forgató-

nyomaték, pályavonal,

hatás-ellenhatás.



A játékvezetés gyakorlása laza tanári kontrollal, önállóan, a lényeges játéksza-

bályok alkalmazásával, néhány játékvezetői non-verbális jel használatával is.

Az eredmény jelzésében és egyszerűsített jegyzőkönyvvezetésben szerzett

gyakorlat.

Versenyhelyzetek

Az labdajátékok alap- és játékismereteinek alkalmazása, megmérettetése osz-

tályszintű mérkőzéseken, házibajnokságokon, a tehetségesebb tanulók számá-

ra a korosztályos diákolimpiai és egyéb versenyeken.

Kosárlabdázás


Új variációk a már megtanult technikákkal kisebb taktikai egységekbe ágyazot-

tan - mindenféle cselezés, ritmusváltás, biztonságos labdabirtoklás, kidobott

labda elfogása, labdavezetés különböző testhelyzetekben, támadó, védő láb-

és karmozgások, összetettebb átadások, kötetlen átadási formák, lepattanó

labda megszerzése, ebből indulás, átadás vagy kosárra dobás.

A technikákat alkalmazó játékok párban, csoportban a variációk önálló és kre-

atív felhasználásával.


A lényeges védekezési formák - terület védelem, emberfogásos védekezés,

vegyes védekezés – gyakorlása és önálló alkalmazása.

Formációk begyakorlása két vagy több ember kapcsolatára támadásban és

védekezésben.).

Játék minden összetételű, emberhátrányos, emberelőnyös és azonos létszámú

taktikai szituációban.

Kézilabdázás


Változatos variációk megoldása már megtanult technikákkal kisebb taktikai

egységekbe ágyazottan.

Taktika előkészítő futó- és fogójátékok, test-test elleni küzdelmek.

Labdatechnikák összetett és bonyolultabb alapformái cselekvés biztosan vég-

rehajtva.

Szélsők, átlövők, beállók kapura lövéseinek gyakorlása, alkalmazása rövidebb

akciók befejezéseként, kapusmozgások átismétlése.


Gyors indítások gyakorlása, létszámbeli előnyből, illetve hátrányból való tá-

madások.

A támadó taktika posztonként történő alkalmazása, játékszituációk ismétlése

1-2 beállóval, lerohanás rendezetlen védelem ellen.

Védekezés irányítása gyorsindítás esetén. Védekezési taktika végrehajtása 6:0,

5:1, 4:2 védekezési rendszerek esetén.

Matematika:

valószínűségszámítás.

Labdarúgás


A tanult elemek összetett variációkban alkalmazott megoldásai csökkenő hi-

baszázalékkal, labdakezelési cselekvés biztonsággal, eredményes befejezések-


érzékszervek külön-külön

és együttes működése.



kel. Pozícióváltások szélességben és mélységben zavaró ellenféllel szemben is,

felívelés, beadások, letámadás, visszatámadás. Pontos cselezések, szerelések

alkalmazása a játékban.

Változatos kapura lövések, ívelések, rúgásfajták alkalmazás, a labda céltudatos

irányításával. Fejelések különböző fajtái dobott vagy rúgott labdából. Szöglet-

rúgás, bedobás eredményes technikája, büntetőrúgások különböző távolság-

ból. Gólszerzés különféle testrésszel a szabályok betartása mellett.


A területvédekezésben szerzett tapasztalatok, megoldások bővítése.

A szoros és követő emberfogás gyakorlása kisebb és nagyobb egységekben.

Védelmi rendszerek ismerete és gyakorlása.

Támadási variációk felépítése a különböző védekezési formák ellen.

Csapatrészeken belüli koordinált együttműködés, és csapatrészek összjátéká-

nak megvalósítása a kötött játékfolyamatok és ötletjáték során.

Röplabdázás


A labdaérintés biztonságának, a labda tudatos és pontos helyezésének gyakor-

lása, a hibaszázalék csökkentése, az élvezhető, folyamatos játék elérése érde-

kében

Tanult támadási technikák gyakorlása, a felső egyenes nyitás elsajátítása he-

lyes technikával talajról, tehetségesebbek felugrásból.

A feladás technikájának biztonságos alkalmazása alkar és kosárérintéssel egya-

ránt.

Nyitásfogadások gyakorlása változó irányú és erejű labdákkal, technikai kom-

binációkkal.

Az eredményes sáncolás elsajátítása, sáncolás párban is.

Gurulások, labdamentések technikájának továbbfejlesztése.


Védekezések különböző állásrendek szerint, a csillagalakzat, alapvédekezési

forma megtanítása.

4:2-es és az 5:1-es védekezési és támadási játékelemek elsajátítása.

Ütő és sáncoló játékosok melletti védekezés, sánc mögötti ütött vagy ejtett

labdához való elhelyezkedés, támadás közbeni helycserék megtanítása, hely-

tartási szabály betartása.


A sportági ismeretek magasabb szintű, kreatív alkalmazása az alkotó,

kooperatív feladatokban, játékokban, sportjátékokban.

A testnevelési és sportjátékok mozgásai, szabályrendszere egymásra

épülésének megértése.

A játékszabályok, játéktípusok tudatos alkalmazása.

A legfontosabb játékvezetői jelzések ismerete.

Sportjáték-történeti ismeretek, érdekességek iránti érdeklődés, tájékozottság

a témában.

A személyes biztonság és társak biztonságának védelme a játékszituációkban,

a döntésekben pedig a baleset-megelőzés fontosságának tudatos képviselete.



A sport és környezettudatosság értő összekapcsolása, a sportolási felszerelés

és sportolási környezet felelős, jövőorientált használata, kímélete.

Kulcsfogalmak/

fogalmak


tált taktikai megoldás, támadási stratégia, védekezési stratégia, megegyezésen alapu-

ló játék.

Tematikai egység/


Órakeret

25 óra

Előzetes tudás

A differenciáltan összeállított gyakorlatok bemutatása átlagos mozgásbiztonság-

gal, szükség esetén segítő biztosítással.

Esztétikus, fegyelmezett, feszes testtartású végrehajtás.

Differenciált gyakorlási mennyiség és minőség okai, következményei.

Gyengeségek ellensúlyozása képességfejlesztéssel, gyakorlással.

Részleges önállóság és segítségadás az egyéni, páros és társas feladatokban.

A tematikai egység


céljai

A koordináció, a cselekvésbiztonság, a zenéhez illeszkedő mozgásritmus to-

vábbfejlesztése a tornajellegű már ismert és új elem- és motívumkapcsolatokkal

is.

Az önállóság és kooperativitás növelése a mozgásrendszer működtetésének min-

den területén: bemelegítésben, képességfejlesztésben, gyakorlásban,

versenyzésben, versenyrendezésben. Az erősségek és gyengeségek figyelem-

bevétele.

A közös tervezés, kivitelezés során a kellő határozottságú és öntudatú kommu-

nikáció fejlesztése.

A produktumok jó tartással, biztos kiállással történő, gördülékeny, könnyed,

plasztikus, esztétikus végrehajtásának elérése.


MOZGÁSMŰVELTSÉG

Gimnasztika

Rendgyakorlatok gyakorlása

A korábbi évfolyamokon gyakoroltak bővített elemkapcsolatokkal történő

ismétlése.

Alkalmazásuk az óraszervezés funkcióinak megfelelően.

Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok végzése

A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok: pl. mozgásütem vál-

toztatása, kiinduló helyzet és kartartás változtatása.

Az agonista és antagonista izmok arányos, harmonikus fejlesztése. Az aktív és

passzív izomnyújtás – a hatás elkülönítése.

Kéziszerek – thera band, gyógylabda, gumikötél, TRX, kézisúlyzók, láb- és bo-

kasúlyok, kettleball, tornabot, ugrókötél alkalmazása.

8-16 ütemű gimnasztikai gyakorlatok, egyidejű mozgáskapcsolatok, aszimmet-

rikus sorozatok. Önállóság a gyakorlatok kiválasztásában, gyakorlatsorok ösz-

szeállításában.

Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok végzése


Fizika: egyensúly, mozgá-

sok, gravitáció, szabad-

esés, szögelfordulás.


izomműködés élettana.



egyénre szabottan.

Az ízületi lazaság megtartása, fokozása gimnasztikai és stretching gyakorlatok-

kal.

Erőgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével.

Anaerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel.

Az egyensúly gyakorlatai: dinamikus gyakorlatok guggolásban, ülésben, fek-

vésben, forgómozgásokkal sorozatban.

Az esztétikus mozgások előadásmódját segítő kondicionális és koordinációs

képességfejlesztő eljárások.

Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az egyéni fejlődést

követő rendszeres kontrollal.

Torna, sporttorna

A korábbi követelményeken nehézségben túlmutató mozgásanyag tanulása,

gyakorlása.

Akrobatikus gyakorlatok – talajtorna

Tartásos gyakorlatelemek, elemkapcsolatok gyakorlása: tarkóállás, fejállás,

kézállás, mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak mozgásos gya-

korlatelemek gyakorlása: gurulóátfordulások különböző irányokba, gurulóát-

fordulás hátra-tolódás kézállásba, tarkóbillenés, fejenátfordulás,

kézenátfordulás oldalt, kézenátfordulás, vetődések, átguggolások, átterpesz-

tések, lábkörzések, dőlések, felállások egységesen az alapformában és diffe-

renciáltan a variációkban, az elemek mennyiségének és nehézségi fokának

továbbfejlesztése differenciáltan.

Akrobatikus gyakorlatok – össszefüggő gyakorlatsorok

Gyakorlás során az egyéni optimum, önálló bővítés megjelenítése az elemkap-

csolatokban, sorozatokban.

Az esztétikus és harmonikus előadásmód igénye (feszítések, fejtartás, válltar-

tás, spicc) mint minőségi elvárás megjelenik a hibajavítás, ismétlések során.

Akrobatikus gyakorlatok – társas talajtorna

Páros és mikrocsoportos gyakorlatok önálló összeállítása cselekvésbiztos szin-

ten elsajátított talajtorna-elemek kreatív felhasználásával, a szükség szerint

beépített segítségadást tartalmazva.

Szertorna-gyakorlatok

A gyakoroltatás során egységesen az alapformában és differenciáltan a variá-

ciókban, az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése

differenciáltan, egyénre szabottan történik.



Szertorna, gyakorlás tornaszereken fiúk számára

Korláton – terpeszülés, harántülés, nyújtott támasz, hajlított támasz, oldaltá-

maszok, lebegőtámasz, lebegő-felkartámasz, felkarfüggés, alaplendületek

támaszban és felkarfüggésben, beterpesztések, terpeszpedzés, támlázás,

szökkenés, fellendülés előre terpeszülésbe, felkarállás, felugrás beterpesztés-

sel támasz ülőtartásba, vetődési leugrás, kanyarlati leugrás.

Gyűrűn – kéz- és lábfüggések, függések, lefüggések, mellső függőmérleg, hajlí-

tott támasz, nyújtott támasz, alaplendület, lendületvétel, húzódás-tolódás

támaszba, vállátfordulás előre, homorított leugrás, leterpesztés hátra.



vel. Az előző évfolyamokban tanultak továbbfejlesztése.




lása.

Szertorna, gyakorlás tornaszereken lányok számára

Gerendán – állások, térdelések, ülések, fekvések, térdelőtámaszok, mérlegek,

guggolótámaszok, fekvőtámaszok, támaszban átlendítés, belendítés,

hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba, térdelőtámaszba, fordulatok állásban,

guggolásban. Szökdelések, lábtartás cserék, felugrás egy láb át- és belendítés-

sel, homorított leugrás, terpesz csukaugrás.

Bemelegítés a torna gyakorlásához, egyénileg összeállított mozgássor, együt-

tes bemelegítés az önálló mozgássorral.

Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk működtetése önállóan.

A segítségadás technikái, felelős külső kontrollal – a tudatos hibajavítás beépí-

tése a mindennapi gyakorlási szokásokba.

Versenyszituációkon keresztül egyszerű szabályok alkalmazása.

Ritmikus gimnasztika

Az esztétikus, szép és nőies mozgásokat, alakformálást, minőségi interpretá-

lást segítő kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások megisme-

rése, gyakorlása. A ritmusérzék továbbfejlesztése. Önálló bővítési lehetőség,

önálló gyakorlatrészek hozzáadása a minimumhoz, páros és csoportos interp-

retációk támogatása.

Szabadgyakorlatok gyakorlása

A 11. osztályban begyakorolt, előkészítő tartásos és mozgásos elemek és fő

mozgások alapformái ismétlése és új, összetett formák gyakorlása.

Kötélgyakorlatok gyakorlása

Egyszerű és keresztezett áthajtások, ugrások és fordulatok áthajtások közben,

kötélforgatások, test körül és köré, kötélmozgatások egy kézzel, kötéldobások

és -elkapások, kötélkörzések függőleges és vízszintes síkban.

Karikagyakorlatok gyakorlása

Ugrások és fordulatok karikamozgatás közben, karikaforgatások és átadások

Művészetek: az esztétika

fogalma.



egyik kézből a másikba test körül és köré, karikadobások és

-elkapások, karikaáthajtások, karikapörgetések talajon és levegőben, karika-

körzések függőleges és vízszintes síkban.

Minimumkövetelmény: 10-12 elemből álló elemkapcsolat begyakorlása zené-

vel – a zene ritmusának, dinamikájának megfelelve, ideje 35-45 mp.

Aerobik



korlatok.


tás, mozdulatok precíz végrehajtása, szinkron a zenével és egymással.

Rövid koreográfiák ismétlése magas cselekvésbiztonsággal (30-40 mp).

Páros, mikrocsoportos koreográfiák önállóságra törekedve, a szükséges opti-

mális tanári irányítással (1 perc).

Aerobik bemutatók az osztályon belül és iskolai szinten egyszerűsített szabá-

lyokkal.



mozgássorokba.

Egyéb tornajellegű és táncos mozgásformák:

A tornajellegű kondicionális és koordinációs képességek és készségek alkalma-

zása más – a helyi lehetőségek szerint a helyi tantervben rögzített – mozgás-

rendszerekben.

Gúlatorna, falmászás, gumiasztal.

Ének-zene: tempó, rit-

mus.

Művészetek: romantika,

modernitás.


A hibajavítás megértése, kétirányú kommunikáció, tudásátadás, mások tanítá-

sa.

Változtatási hajlandóság az egyéni hibás rutinokban.

A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy harmonikus esztétikájá-

nak átélése és tudatos felvállalása.

A saját és társ testi épsége iránti felelősségvállalás. A társak és a csoport irá-

nyítása a csoport közös érdekeinek figyelembevételével, a stratégiák egyezte-

tése.

Alkotó, kooperatív feladatok, mozgásos tevékenységek – aktív részvétel a

sportrendezvények, bemutatók szervezésében.

Tornasport ismeretek, érdekességek.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Agonista, antagonista izmok, aktív és passzív nyújtás, dinamikus egyensúly, társas

talajtorna, forgásbiztonság.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Atlétikai jellegű feladatok

Órakeret

30 óra

Előzetes tudás Térdelő-, álló- és repülőrajt versenyhelyzetekben.

Iramszakasz, egyéni irambeosztás.



Különféle bottechnikák a váltófutásban.

Optimális lendületszerzés, elrugaszkodás, repülőfázis, biztonságos leérkezés az

ugrásokban.

A hajítás, lökés és vetőmozgás biomechanikai különbözőségei.

A tematikai egység


céljai

Jártasság kialakítása a biomechanikai törvényszerűségek alkalmazásában.

A már elsajátított atlétikai futó-, ugró-, dobószámok versenyszabályai a korosztá-

lyos előírások szerinti alkalmazása és betartása.

Motiváló eljárások az egyéni eredmény, teljesítmény javítására.

A mérhető teljesítményeken alapuló objektív ellenőrzés elfogadtatása, beépítése

a döntéshozatalba.

A folyamatos és visszatérő gyakorlás szerepének, jelentőségének, hatásának tu-

datosítása.


MOZGÁSMŰVELTSÉG

Futások

Rövidtáv, váltófutás, gátfutás

A gyorsfutás technikáját javító gyakorlatok változatos végrehajtása. A kedvező

rajthelyzet kialakítása, segédvonalak kijelölése. Versenyszerű végrehajtás,

eredményorientált együttműködés váltófutásban. Csapatban 4x50-100 m-es

váltók alakítása, versenyzés. A gátvételi technika alkalmazása magasabb aka-

dályon, gáton 34 lépéses ritmusban.

Középtáv, folyamatos futás, tájékozódási futás

Választás a távok közül. A különböző távokhoz illeszkedő futótechnika kivá-

lasztása. Jártasság az adott távhoz szükséges versenytempó és irambeosztás

megválasztásában. Állóképesség-fejlesztő módszerek rendszeres alkalmazása

és teljesítményének nyomon követése. Az állóképesség-fejlesztő módszerek

önálló gyakorlása.

Folyamatos futás közbeni tájékozódás, kisebb területen célállomások megtalá-

lása.

Ugrások

A homorító és távolugrás jellemzőinek ismerete, gyakorlati alkalmazása. Vá-

lasztás a magasugró technikák közül. 5-7 lépéses egyénileg kialakított nekifu-

tással versenyszerű végrehajtás. Közreműködés versenyek lebonyolításában.

Kondicionális jelleggel sorozat szökdelések végrehajtása. 1-3 lépéses sorozat

elugrás, illetve 2-4 lépéses sorozat felugrások technikajavító végrehajtása.

Gyorsuló nekifutás optimális távolságról.

Dobások

A különböző dobásformákkal a törzsizom sokoldalú erősítése. Teljes lendület-

ből történő hajítás. Választás az egyes lökő mozdulatok közül. Lendületvétellel

egykezes vetés végrehajtása. Az optimális kidobási szögre, sebességre és ma-

gasságra törekvés.



szénhidrátlebontás.

Fizika: hajítások, energia.



tek: Az olimpiai eszme.

Az újkori olimpiák törté-

nete



Az iram és tempó megválasztása szempontjainak ismerete.

A nekifutás módosítása szükségszerűségének ismerete.

Az atlétikai ugrások és dobások technikatörténeti, a technikák változásai telje-

sítménynövelő hatásainak ismerete.

Az olimpiákon szereplő atlétikai versenyszámok ismerete.

Tájékozódási futás alapjainak ismerete.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Egyéni reakcióidő, mozdulat- és mozgásgyorsaság, váltás közbeni alkalmazkodás,

korrekció, holtpont, lépő, homorító és ollózó technika, átlépő, guruló, hasmánt- és

floptechnika, ötlépéses hajító ritmus, lökés, vetés, jegyzőkönyvvezetés.

Tematikai egység/


Órakeret

50 óra

Előzetes tudás

Az adott sportmozgás technikájának ismerete.

A test feletti uralom szokatlan, új mozgásszituációkban.

A baleseti kockázatok mérlegelése.

Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzésmódszertani és balesetvé-

delmi alapfogalmak, eljárások.

Szabadban, teremben, spontán helyzetben végezhető egyéni, társas, csoportos

mozgásformák. Az edzéshatáshoz szükséges ingerek nagysága és gyakorisága, a

pihenő idő jelentősége.

A tematikai egység


céljai

A rekreációs életviteléhez szükséges sportági, élettani, edzéselméleti ismeretek

megszerzése. Az önállóan kezdeményezett társas vagy csoportos sportolás szer-

vezési és lebonyolítási ismeretek, jártasságok megszerzése. A testnevelés újszerű

tartalmakkal történő gazdagítása. A felnőtt kor sportos életviteléhez újabb

sportágak megismerése, családi és csoportos öntevékeny sportoláshoz szükséges

szervezési és rendezési ismeretek megszerzése.


MOZGÁSMŰVELTSÉG



da, tollaslabda, floorball, futsal, téli sportok (korcsolyázás), streetball, speed

taks, kötélugrás.

A szabadidő, ill. alternatív sportok rendszerben kezelése. A helyi tantervben

választott alternatív sport technikai, taktikai, gyakorlási, edzési és versenyzési

rutinjának kialakítása, a hozzátartozó eszközök, technikák és veszélyek

kezelése.

A szabadtéri formák hangsúlyának megerősítése.

Újszerű mozgásfeladatok kihívásainak való megfelelés.

A családi, baráti, munkahelyi csoportos és öntevékeny sportolásra való

felkészítés, az önszerveződéshez szükséges ismeretek, jártasságok

megszerzése. Társaságban is jól alkalmazható mozgásos kreatív,

kommunikációs és kooperációs játékok tárházának bővítése.

A többfunkciós helyi lehetőségek, eszközök bevonása a tartalmi változatosság


élettan.



biztosításához (természetes akadályok, ügyességi versenyek a környezet adta

kihívások legyőzése).

Tenisz

Alapütések gyakorlása: tenyeres, fonák. Az ütések pontosságának gyakorlása.

Pályán való mozgás begyakorlása. Mozgékonyság és koordináció fejlesztése.

Többféle ütés gyakorlása: - alapütés

- ütés a háló közeléből- röpte- lecsapás. Ügyesség feladatok. A lábak és a ka-

rok mozgásának összehangolása. A szabályok megismerése. Egyéni és páros

játék. Mini bajnokságok, házi bajnokságok szervezése. Tenisz taktikai gyakorla-

tok: hosszú keresztütés, hosszú- rövid keresztütés, hosszú-rövid kereszt és

egyenes ütés kombinációja. Reakció gyorsaság fejlesztése. Versenyzési lehető-

ség biztosítása.

Röplabda


Tollaslabda

Mozgás koordináció és ügyesség fejlesztés. A felugrásból származó előnyök

kihasználása az ütéseknél. A játékos törekedjen arra, hogy ellenfele ütésének

pillanatában stabil egyensúlyi helyzetben, indulásra készen, de nem mozgás-

ban, az adott helyzetben térfelét minél jobban „lefedve" helyezkedjen el. Imi-

tált vagy valós labdamenetekben előforduló cseles ütésekre korrekciós lépé-

seket kell begyakorolni. A tenyeres és a fonák ütés gyakorlása. A pályán való

mozgás leggazdaságosabb kivitelezésének elsajátítása. Labdameneten belül a

támadó és védekező szerep tudatos felépítése, a labdamenet irányításának

megszerzése és megtartása. A lábmunka hatékonyságának erősítése. Ejtések,

nyitások. Ügyességi feladatok, váltóversenyek. Játék könnyített szabályokkal.

A páros játék. Ütések gyakorlása párokban. Versenyzési lehetőség biztosítása.

Floorball

Védekezés oldalt felállva. Húzások bekísért labdával. Megemelt átadások,

labda alányúlással. Kapura lövések: húzással (helyből, rálépésből, félköríves

húzás), ütéssel, pattanó labdával, fonák ütéssel. Támadási rendszerek: 2-1-2,

3-2, 2-2-1,1-2-1-1, 1-3-1. Labdavezetési feladatok. Kapusok speciális fejleszté-

se: mozdulat- és reakciógyorsaság fejlesztése. Az ütéstechnika javítása. Védő

alapállás. Helyezkedés a pályán. Mozdulatgyorsaság fejlesztése. Átadás átvétel

tenyeressel. Cselek mozgás közben. Kispályás játék. Játékos ügyességi és vál-

tóversenyek. Védőjátékosok helyezkedése.


Az aerob állóképesség fejlesztése. A labdaérintések számának maximalizálása.

A technikai elemek minél gyorsabb és pontosabb kivitelezése. A talppal való

átvétel - a labda lekezelésének leggyorsabb és legpontosabb módszere - gya-

korlása. A futsal-specifikus játékelemeinek gyakorlása: indulócselek, vissza-

mozgások, labda nélküli mozgások. A játékosok mozgása labda nélkül. Fejelé-

sek technikai kivitelezésének elsajátítása. Cselezések. Labdavezetési feladatok

járás és futás közben. Lövő cselek gyakorlása. Rúgások belsővel, külsővel. Át-

adások párokban. Alapszerelések. Kapura rúgások. Játékszituációk gyakorlása.

Kapustechnikai gyakorlatok. Mini bajnokságok rendezése.





Streetball


futás, megállás, megindulás, cseles indulás, csel futás közben.” Passzolj és

fuss” csapatverseny. Elzárások, lefordulások gyakorlása. Ingafutások vonalak

érintésével. Játékos feladatok: futás, adogatás, célba dobás, leszedés. Dobó-

versenyek szervezése. Iskolai bajnokságok szervezése. Dobás-elkapás fejlesz-

tése különböző dobásmódokkal. Adogatóversenyek váltóversenyek formájá-

ban. Labdavezetésből megállás, sarkazás, labdaátadás, váltókkal. dobóerőt

növelő feladatok tömött labdával. Emberfogásos védekezés gyakorlása. Játék-

szituációk gyakorlása.

Speed taks (sport poharak)

A sporteszköz alkalmazása a gyorsaság, a koncentráció fejlesztésének érdeké-

ben. Egyéni és csapatversenyek szervezése. Iskolai bajnokság szervezése.

Kötélugrás




kával. Páros lábon szökdeléssel egyszerű áthajtás előre majd hátra. Duplaát-

hajtások gyakorlása. Futóáthajtás előre 4x, majd 180 fokos fordulat után hát-

rafelé futás hátrahajtással. Futóáthajtás előre, minden lépésre áthajtással,

rövid lépésekre törekedve. Futóáthajtás hátrafelé, minden lépésre áthajtással

hátra. 30 másodperces gyorsasági verseny minden lépésre áthajtással. Duplá-

zó verseny (30 mp-ig). Gyakorlatfüzér összeállítása. Kötélugró versenyek. Isko-

lai, kerületi, megyei versenyeken való szereplés biztosítása.


Szabályismeret és baleset-megelőzési információk a helyi tantervben kidolgo-

zott alternatív sportok területén.

A környezettudatos magatartás, a testmozgások során az egyénnek önmagá-

val, társaival és a természettel való harmonikus kapcsolatának kialakítása.

Egy választott alternatív sportágban a világ-elit teljesítményének ismerete.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Rekreáció, edzettség, fittség, jó közérzet, teljesítőképesség, újrahasznosítás,

példamutatás.

Tematikai egység/


Órakeret

10 óra

Előzetes tudás

Biztonsági követelmények és a küzdésekkel kapcsolatos szabályok ismerete. Az

indulatok feletti uralom.

Néhány önvédelmi megoldás, szabadulás a fogásból.

Grundbirkózás alaptechnikái, szabályai.

A tematikai egység


céljai

Az akaraterő, a kitartás, a küzdőképesség, az önbizalom fejlesztése, a félelem

leküzdése és a sportszerűség (fair play) szemléletének kiteljesítése. Küzdő típusú

játékok tudatos alkalmazása a személyiségfejlesztésben, különös tekintettel az



önuralomra, a társak tiszteletére és a szabályok elfogadására. A közösségben

előforduló veszélyhelyzetek felismerése és kezelése.


MOZGÁSMŰVELTSÉG

A küzdéseket előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok:

Tolások-húzások, változatos testrészekkel, testhelyzetekben.

Grundbirkózás cselekvésbiztos gyakorlása:

Alapállás, alaphelyzetek stabil alkalmazása, szabályos és erős fogások csukló-

ra, karra, nyakra, derékra, rögzített kilendítések, keresztfogások.

Emelések hónaljfogással, derékfogással, kevert fogással.

A mögékerülések és kiemelések különböző változatai, dobástechnikák, leszorí-

tások alkalmazása.

Az eredményes földharc technikájának elsajátítása.

Egyéni és csapatversenyek, küzdési taktikát igénylő feladatok játékos formá-

ban és páros küzdelmek.

Az egyensúlyt stabilizáló és ezt kibillentő gyakorlatok, testsúlyáthelyezések,

irányváltoztatások, előre, hátra, oldalra gurulások.

Szabadulás különböző fogásokból (karfogás, ölelőfogás).

Támadáselhárítási módszerek (ütés, szúrás, rúgás, fejelés elhárításai).


Önmaga megvédésének ismerete, néhány támadás elhárítási eljárás ismerete,

megértése és alkalmazása.

Az érzelem- és feszültségszabályozás, az agresszió megelőzése a küzdőjellegű

sporttevékenységek révén, az előnyök megfogalmazásának képessége.

A sportszerű küzdések jellemformáló hatásának ismerete, elismerése.

A megegyezésre készenlét képessége, a szabályok időleges, társ által

megerősített felfüggesztésének, módosításának lehetősége.



tek: ókori olimpiák, hő-

sök.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Viszonylagos erőkifejtés, fokozatosan növekvő erőkifejtés, sérülésmentes küzdelem,

agresszió, önuralom, sportszerűség.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Egészségkultúra és prevenció

Órakeret

25 óra

Előzetes tudás

Rendeződő egészségtudatosság, döntésképesség az egészséges, aktív életmód

érdekében.

Terhelési, edzési és a test épségét, egészségét megőrző eljárásokból egy-két

megoldás ismerete, alkalmazása.

Jártasság a gerincvédelmet érintő minden tanult feladat megoldásában.

A terhelés igazítása a tesztek eredményeihez.

A testmozgás szerepének ismerete a káros szenvedélyek elleni küzdelemben.



A tematikai egység


céljai

Az élethosszig tartó optimális, életkornak és testalkatnak megfelelő prevenciós és

rekreációs mozgásos tevékenységek önálló működtetéséhez, bővítéséhez és szük-

ség esetén gyógyászati céllal történő gyakorlásához szükséges készségek és kom-

petenciák továbbfejlesztése.

Az edzésre, a teljesítmény növelésére és mérésére, a prevencióra, rekreációra

kész fizikai állapot állandósítása.

A fenntartásához szükséges elméleti és gyakorlati tudás rendszerré szervezése.


MOZGÁSMŰVELTSÉG

Bemelegítés

Általános és sportágspecifikus bemelegítő mozgásanyag feladatmegoldásai,

kezdetben egyénileg, párban a tervezés, szervezés, levezetés, értékelés meg-

valósítása.

A labdajátékhoz, tornához, futáshoz, ugráshoz, dobáshoz, küzdéshez kapcso-

lódó bemelegítések általános és speciális jellemzőinek, mozgásainak elkülöní-

tése szóban és gyakorlatban egyaránt.

Edzés, terhelés

A fejlődés, a megfelelő hatékonyság alapfeltételeinek biztosítása: jól szerve-

zettség, a felesleges állásidők kiküszöbölése, szükséges mozgásterjedelem

(idő, ismétlésszám), szükséges intenzitás (sebesség, gyakorlatsűrűség, megfe-

lelő ellenállás), terhelés-pihenés egyensúlya.

Főbb témák:

Kondicionális és koordinációs képességfejlesztés tervezése és megvalósítása a

gyakorlatban egyénileg, párban, csoportban eszközök nélkül és különböző

eszközök segítségével.

A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. A fizikai aktivitás szintjének

becslése, követése.

Önálló mozgásprogram-tervezés.

Lehetséges hagyományos és alternatív eszközök: pulzusmérő, mozgásszenzo-

rok, medicinlabda, súlyzó, ugrókötél, erősítő gumiszalag, gimnasztikai labda,

kéz- és bokasúlyok, gumikötél, TRX, erőgépek.

A képességfejlesztő módszertani eljárások bemutatása: intervallumos, ismét-

léses, tartós és ellenőrző módszerekkel edzésfolyamatok.

A koordinációt javító eljárások bemutatása: a végrehajtás megváltoztatása és

a végrehajtás feltételeinek megváltoztatása.

A rendelkezésre álló szabadidő megtervezésének eljárásai.

Egyéni rekreációs megoldások bemutatása, foglalkozásrészlet vezetése.

Konkrét sportági tevékenységre és mozgásanyagra fejlesztett kondicionális és

koordinációs képességfejlesztés.

Motoros tesztek lebonyolítása – központi előírás szerint. Mini Hungarofit fel-

méréseinek elvégzése.


anaerob terhelés, az

idegrendszer működése,

a keringési rendszer mű-

ködése, glikolízis, termi-

nális oxidáció.

Fizika: egyszerű gépek,

erő, munka.

Az egészséges test megóvása.

A munkahelyi és egyéb ártalmak elleni védekezésre való felkészítés: a

biomechanikailag helyes testtartás és az egészséges lábboltozat kialakításának



és fenntartásának, a helyes légzésnek a gyakorlatai, az ülőmunka és a zárt tér

ellensúlyozására szolgáló tevékenységek, a sportolás kedvező hatása a szen-

vedélyek megelőzésében.

A testtartásért felelős izmok kellő erejének és nyújthatóságának fejlesztése a

helyesen végzett tartásjavító tornával (általános és konkrét sportági jelleggel).


A sportágak gyakorlásához megfelelően illeszkedő bemelegítő eljárások isme-

rete.

A terhelésfokozás paramétereinek ismerete.

Az alvás és ébrenlét megfelelő arányai, a sport szerepe az egészséges alvás-

ban.

A gerincsérülések, ártalmak elkerülési módozatainak ismerete.

A helyes gerinctorna kivitelezésével kapcsolatos fogalmak, a gerinckímélet

lényegének ismerete.

A növekvő teljesítmény, sporteredmény objektív elismerése, öröm a másik

ember teljesítménye felett, pozitív megerősítés.

Az öröm, mint pozitív életérzés melletti tudatos döntés, közös élmény, az

egészség és a mozgásra fordított szabadidő megteremtésének egymást erősí-

tő igénye (motiváció).

A tudatos terhelésen, méréseken, önkontrollon alapuló teljesítményfejlesztés.

Felelősségvállalás társak egészséges életmódja iránt.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Sportágspecifikus bemelegítés, mozgásterjedelem, intervallumos, ismétléses, tartós

és ellenőrző módszer, terhelés-pihenés egyensúlya, ingernagyság, ingergyakoriság,

gerinckímélet.


Sportjátékok

- A helyi tanterv szerint tanított labdajátékra vonatkozóan:

- Önállóság és önszervezés a bemelegítésben, a gyakorlásban, az edzésben és a játékban,

játékvezetésben.

- Az adott labdajáték főbb versenykörülményeinek ismerete.

- Erős figyelemmel végrehajtott technikai elemek, taktikai megoldások, szimulálva a valódi

játékszituációkat.

- Ötletjáték és 2-3 tudatosan alkalmazott formáció, a csapaton belüli szerepnek való megfelelés.

- A csapat taktikai tervének, teljesítményének szakszerű és objektív megfogalmazása.

- A másik személy különféle szintű játéktudásának elfogadása.


- A torna mozgásanyagában az optimális végrehajtására jellemző téri, időbeli és dinamikai

sajátosságok megjelenítése.

- Bonyolult gyakorlatelem sorok, folyamatok végrehajtása közben a mozgás koordinált

irányítása.

- Önállóan összeállított összefüggő gyakorlatok tervezése, gyakorolása, bemutatása.

- Önálló zeneválasztás, a mozdulatok a zene időbeli rendjéhez illesztése.



- A torna versenysport előnyei, veszélyei, a hozzá kapcsolódó testi képességek fejlesztésének

lehetőségei ismerete.

- Bemelegítő és képességfejlesztő gyakorlatok ismerete, a célnak megfelelő kiválasztása.

- Optimális segítségadás, biztosítás, bíztatás.

- Hibajavítás és annak asszertív kommunikációja. Az izmok mozgáshatárát bővítő aktív és passzív

eljárások ismerete.


- A futások, ugrások és dobások képességfejlesztő hatásának felhasználása más

mozgásrendszerekben.

- Az atlétikai versenyszámok biomechanikai alapjainak ismerete.

- Az állóképesség fejlesztésével, a lendületszerzés az izom-előfeszítések begyakorlásával a futó-,

az ugró- és a dobóteljesítmények növelése.

- Az alapvető atlétikai versenyszabályok ismerete.

- Bemelegítés az atlétikai mozgásokhoz illeszkedően.

- Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek

- Az helyi tantervben kiválasztott sportmozgás végzése elfogadható cselekvésbiztonsággal.

- Feladatok önálló tervezése és megoldása alternatív sporteszközökkel.

- Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzés és balesetvédelmi alapfogalmak ismerete.

- Az ismeretek alkalmazása az új sporttevékenységek során.


- A szabályok betartása.

- Önfegyelem, az indulatok kezelése.

- Több támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete az álló és földharcban.


- A bemelegítés szükségessége élettani okainak ismerete.

- Az egészségük fenntartásához szükséges edzés, terhelés megtervezése. A testtartásért felelős

izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok ismerete, pontos gyakorlása, értő

kontrollja.

- A gerinckímélet alkalmazása a testnevelési és sportmozgásokban, kerti és házimunkákban, az

esetleges sérüléses szituációk megfelelő kezelése.

3.1.2.24.1. FILOZÓFIA ÉS ETIKA TANTERV

A GIMNÁZIUM 11. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA

ÁLTALÁNOS TANTERVŰ CSOPORTOK RÉSZÉRE

A filozófia tanításának céljai



A filozófiaoktatás szervesen illeszkedik iskolánk pedagógiai programjába. Hozzájárul ahhoz, hogy diák-

jaink éretten, felelősen, árnyaltan gondolkodó felnőttekké váljanak, tudatosan vállalt értékrenddel,

ugyanakkor képesek legyenek mások értékrendjének megértésére és tiszteletben tartására is.

Fontos felismerniük, hogy az emberek törekvéseit, döntéseit és mindennapi viselkedését milyen

nagymértékben befolyásolja mindaz, amit a világról és benne önmagukról gondolnak, és amit össze-

foglalóan világnézetnek nevezünk; hogy e világnézet milyen hagyományokra épül és milyen mértékig

alakítható; ezáltal váljanak képessé saját világnézetük önálló vizsgálatára és felelős alakítására. Legye-

nek tisztában cselekedeteik etikai megítélésének fontosságával, melyhez hozzásegít világnézet és

etika szoros kapcsolatának belátása a filozófiaórák keretében, miközben az egyes etikai kérdések rész-

letes megvitatására a bibliaismeret tantárgy órái adnak teret.

Tudatosítsák, hogy a filozófiatörténet nem nyújt kész válaszokat az élet nagy kérdéseire, hanem szá-

mos válaszlehetőséget, különféle megoldási utakat mutat fel, önálló válaszkeresésre ösztönöz, miköz-

ben egy sajátos, minden természet- és társadalomtudományétól, művészetétől és a teológiáétól is

különböző szempontból, sajátos módszerrel közelíti meg tárgyát, a valóság egészét – eközben folya-

matosan vizsgálva-feszegetve az emberi tudás korlátait és lehetőségeit.

Emellett a filozófiaoktatás célja az is, hogy az európai filozófiatörténet vázlatos bemutatásával mind

saját korunk, mind a megelőző történelmi korszakok problémáit, kultúráját, jellegzetes gondolko-

dásmódját jobban megértetve segítse a diákokat történelmi, irodalmi, művészettörténeti ismereteik

önálló rendszerezésében, fejlessze történeti érzéküket.

A filozófiaoktatás az általános fejlesztési területek közül az erkölcsi nevelést, a demokráciára neve-

lést, az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztését, a családi életre nevelést, a másokért

vállalt felelősség és az önkéntesség, valamint a fenntarthatóság és a környezettudatosság fontossá-

gát támogatja sajátos tartalmi elemein, valamint tevékenységformáin keresztül. Sajátos eszközeivel

hozzájárul a szociális és állampolgári kompetencia, a kezdeményezőkészség és vállalkozói kompeten-

cia, valamint a digitális kompetencia tökéletesítéséhez. [Kerettantervből egy-az egyben beemelve. Jó

így, vagy fogalmazzam át?]

A választott módszerek

Iskolánkban a filozófiaoktatás történeti felépítést követ. A kerettantervben meghatározott tematikus

egységek ezért időben felbomlanak: főleg annál a korszaknál kerülnek tárgyalásra, melyre a filozófia

adott ága a legjellemzőbb volt, illetve azon filozófusok életművéhez kapcsolódóan, akik az adott

tárgyban a legmaradandóbbat alkották – így például a politikai filozófia Platónnál és a felvilágosodás

szerzőinél, a tudományfilozófia a 20. század bevezetéseként kerül a diákok elé.

Az időkeret szűkössége miatt az elsődleges módszer a tanári előadás, illetve a diákok által készített

kiselőadások tanári kiegészítése.

A tantárgy időkerete

11. évfolyamban heti 1 órában, összesen 36 órában zajlik a filozófiatanítás.

A tankönyv- és taneszközválasztás speciális szempontjai

A filozófiaoktatáshoz olyan tankönyv választandó, amely

- lehetővé teszi az alábbi tananyag megfelelő szintű feldolgozását;

- minél több autentikus filozófiai szöveggel ismerteti meg a diákokat, segítséget nyújtva ezek

értelmezéséhez;



- a filozófiatörténetet kiegyensúlyozottan, objektíven, ideológiai elkötelezettségtől mentesen

tárgyalja.

A tanár megítélése szerint a választott tankönyv lehet filozófia- vagy etikatankönyv, lehet ilyen tárgyú

szöveggyűjtemény, de lehet ezek helyett a tanár által válogatott filozófiai szövegrészletek fénymáso-

lata, vagy a tanár által készített és a diákok számára az iskola számítógépein elérhetővé tett jegyzet,

ppt, multimédia is.

11. évfolyam

Tematikai egység A nyugati filozófia kezdetei Órakeret

6 óra

Előzetes tudás

Görög kultúra és társadalom az i.e. 6. században, mitológiai ismeretek; az

érvelés és a bizonyítás jellemzői (retorika, matematika), az ember lényege,

életcélja (bibliaismeret).

A tematikai egység


céljai

Ismerkedés a természet filozófiai megközelítésével; a filozófiai szövegek sajá-

tos nyelvezetének megismerése; a racionalitás korlátozottságának felismeré-

se; képesség egy gondolatmenet kritikai követésére, az elvonatkoztatási ké-

pesség fejlesztése, a gondolkodás rugalmasságának növelése, a kritikai gon-

dolkodás fejlesztése


A filozófia fogalma, tárgya, eredete.

A filozófia, a vallás, a művészetek és a tudományok közös és eltérő jellem-

zőinek felismerése.

A filozófia ágazatainak megismerése.

A filozófia sajátos racionális módszerének, a következtetés két lehetséges

irányának megismerése.Az arkhé Thalész, Anaximandrosz és Anaximenész

filozófiájában.

Xenophanész valláskritikája.

Püthagorasz filozófiája, a számokra épülő valóság.

Az eleai iskola lételmélete: Parmenidész a létező egységéről, Zénón

apóriái.

Hérakleitosz a mozgás mindent átható voltáról; a logosz hérakleitoszi fo-

galma.

Empedoklész és Démokritosz atomelmélete.

A szofista kétely, megközelítésmód és vitakultúra.

Szabadon választott szemelvények az alábbi művekből:

Parmenidész B8, Hérakleitosz B1, Prótagorász B1, Gorgiász: A

nemlétezőről.

Történelem: a görög

városállamok helyzete,

társadalma, kultúrája;

kereskedelem és utazás

a korszakban.

Irodalom: a homéroszi

eposzok világa, mitológi-

ája.

Matematika: az irracio-

nális számok jelentősége.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

csodálkozás, kételkedés, racionalitás, induktív és deduktív következtetés, ter-

mészetfilozófia, kozmosz, arkhé, logosz, milétoszi iskola, harmónia, ontológia,

létező, paradoxon, igazság és vélekedés, dialektika, atom, véletlen,

homomensura-tétel, erkölcsi relativizmus,



Tematikai egység Szókratész, Platón és Arisztotelész filozófiája Órakeret

6 óra

Előzetes tudás Athén társadalma Periklész korában; főbb etikai kérdések a Bibliában.

A tematikai egység


céljai

Ismerkedés a fogalommeghatározás problémáival, az erkölcsös cselekvés és

az arról való gondolkodás viszonyának összetettségével.


A filozófia etikai fordulata.

A szókratészi dialógus módszere.

A platóni ideatan.

Arisztotelész Platón-kritikája, szubsztancia és tulajdonságok viszonya.

Alapvető erények Platón és Arisztotelész műveiben.

Platón államelmélete.


Platón: Szókratész védőbeszéde, Állam (Barlanghasonlat)

Arisztotelész: Nikomakhoszi etika

Bibliaismeret: az ere-

dendő bűn, az emberi

cselekedetek értékének

kérdései.

Történelem: a spártai

állam felépítése.

Irodalom: utópiák és

disztópiák.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

etikai intellektualizmus, erény, boldogság, dialógus, bábáskodás, idea, részesü-

lés, visszaemlékezés, legfőbb jó, lényeg, szubsztancia, okság, teleológia, meta-

fizika, utópia, arany középút,

Tematikai egység A hellenisztikus filozófia főbb irányzatai Órakeret

4 óra

Előzetes tudás Nagy Sándor birodalma, a görög kultúra elterjedése.

A tematikai egység


céljai

A boldogságkeresés különböző útjainak felismerése, a választás jelentőségé-

nek tudatosítása, a boldogság akadályainak számba vétele, a fogyasztói társa-

dalom kapcsolódó problémáinak felismerése.


A korai sztoikus etika. A sztoicizmus utóélete, hatása a kereszténységre.

Az epikureus filozófia jellege, a javak és élvezetek szerepe az ember életé-

ben.


Epiktétosz: Kézikönyvecske

Epikurosz levele Menoikeuszhoz

Bibliaismeret: Pál apostol

athéni beszéde

Történelem: Marcus

Aurelius életműve

Irodalom: Horatius költé-

szete

Kulcsfogalmak/

fogalmak

kötelesség, apatheia, hédoné és hedonizmus, carpe diem,

Tematikai egység A patrisztika és a skolasztika vázlata Órakeret

4 óra

Előzetes tudás A kereszténység államegyházzá válása a római birodalomban, az iszlám színre

lépése, az európai középkor kultúrája.



A tematikai egység


céljai

Teológiai és filozófiai megközelítésmód különbségének megvilágítása, a kettő

egymásra hatásának bemutatása. A diákok képességeinek fejlesztése arra,

hogy hitkérdésekről kulturáltan, árnyaltan nyilatkozzanak meg, saját hitüket

vállalva, ám másokét is tiszteletben tartva.


Ágoston teremtésfelfogása, időfilozófiája. Bibliaértelmezési módszerének

utóélete, hatása az eszkatológiára.

Platonikus eszmék beépülése a kereszténységbe.

Az ontológiai istenérv.

Arisztotelész újrafelfedezése.

Hit és értelem viszonya; a kettős igazság tanának értékelése.


Ágoston: Vallomások

Aquinói Tamás: Summa Theologica

Történelem: állam és

egyház kapcsolata a kö-

zépkorban.

Irodalom: Dante Isteni

színjátékának világképe.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

partisztika, skolasztika, „a teológia szolgálólánya”, teológia, eszkatológia, onto-

lógiai istenérv, univerzálé-vita, „öt út”,

Tematikai egység A felvilágosodás filozófiája Órakeret

6 óra

Előzetes tudás A nagy földrajzi felfedezések, a reformáció története, a heliocentrikus világ-

kép kialakulása.

A tematikai egység


céljai

Az ismeretelméleti kérdések iránti fogékonyság elmélyítése az emberi tudás

határainak és eszközeinek újabb vizsgálatával. A tekintélytisztelet és az auto-

nóm gondolkodás konfliktusának áttekintése.

A társadalomfilozófia alapfogalmainak megismerése, a felvilágosodás társada-

lomfilozófiai örökségének értékelése.


Francis Bacon tudományos programja.

Hobbes államelmélete.

Descartes módszere, istenérve.

Test és lélek viszonya Descartes filozófiájában.

Pascal Descartes-kritikája.

Leibniz monászai.

Locke a tapasztalat elsődlegességéről.

Berkeley az anyagi világ bizonyíthatatlanságáról.

Hume okság-kritikája.

Locke és Rousseau a természeti állapotról.

A felvilágosodás vallásfilozófiai irányzatai: ateizmus, deizmus, panteizmus.

Kant ismeretelmélete, „kopernikuszi fordulata”, a tiszta ész határai.

Kant etikája.


Fizika: a newtoni fizika

rendszere.

Történelem: a francia

forradalom eszméi, az

Amerikai Egyesült Álla-

mok alapítása.

Irodalom: Csokonai és

Kazinczy munkássága.



Kant: Válasz a kérdésre: mi a felvilágosodás?

Bacon: Novum Organum

Descartes: Értekezés a módszerről, Elmélkedések az első filozófiáról,

Pascal: Gondolatok

Locke: Értekezés az emberi értelemről, Levél a vallási türelemről

Berkeley: Hülasz és Philonusz három párbeszéde

Rousseau: A társadalmi szerződésről

Kant: A tiszta ész kritikája

Kulcsfogalmak/

fogalmak

racionalizmus és empirizmus, ködképek, természetjog, természeti állapot, tár-

sadalmi szerződés, közjó, hatalommegosztás, emberi jogok, módszeres kétely

(metodológiai szkepszis), „cogito ergo sum”, monász, velünk született eszmék,

„tabula rasa”, szolipszizmus, ateizmus, deizmus, panteizmus, a priori ismeret,

kopernikuszi fordulat, tiszta ész, kategorikus imperatívusz,

Tematikai egység Filozófiai rendszerek a 19. században Órakeret

4 óra

Előzetes tudás Európa átalakulása a Napóleoni háborúk során; a romantika művészet- és

életfelfogása; totalitárius rendszerek a 20. században,

A tematikai egység


céljai

A filozófiai eszmék és megvalósításuk közötti különbségtétel képességének

fejlesztése, ugyanakkor az egyes filozófiai rendszerek erkölcsi következmé-

nyeinek tudatosítása.


Fichte és Schelling az abszolútumról.

Hegel történelemfilozófiája.

A marxizmus eszmerendszere: a filozófia szerepének átértékelése; a társa-

dalmi osztályok és az osztályharc; a marxizmus jövőképe.

Schopenhauer az akaratról.

Nietzsche valláskritikája.

Nietzsche történelemfilozófiája.


Marx: Tézisek Feuerbachról

Schopenhauer: A világ mint akarat és képzet

Nietzsche: Imígyen szóla Zarathustra, Túl jón és rosszon

Irodalom: Az ember tra-

gédiájának történelem-

szemlélete

Kulcsfogalmak/

fogalmak

idealizmus, objektum, világszellem, világtörténelmi egyén, elidegenedés, indivi-

dualizmus és kollektivizmus, marxizmus, fasizmus, materializmus, „Isten halott”,

übermensch, dionüszoszi és apollóni kultúra,

Tematikai egység Kierkegaard és az egzisztencializmus Órakeret

3 óra

Előzetes tudás Az erkölcsi gondolkodás alapjai, törvény és lelkiismeret



A tematikai egység


céljai

Az emberi cselekvés és annak következménye közötti kapcsolat felismerésé-

nek elmélyítése, hit és erkölcs egymásra hatásának felismerése.


Kierkegaard kereszténységfelfogása.

Esztétikai, etikai és vallási stádium.

Egzisztencialista etika: szabadság, választás, felelősség, szorongás


Kierkegaard: Vagy-vagy, A keresztény hit iskolája

Jean-Paul Sartre: Mi az egzisztencializmus?

Irodalom: Camus, Dosz-

tojevszkij regényvilága.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Christendom és Christenheit, szabadság, felelősség, határhelyzet, egzisztencia,

Tematikai egység Tudományfilozófia a 20. században Órakeret

3 óra

Előzetes tudás A természettudományok és a társadalomtudományok kutatási módszerei,

bizonyítási eljárásai.

A tematikai egység


céljai

Tudományos érvek kritikai értékelése. Az internet kritikus és tudatos felhasz-

nálása tudományfilozófia-történeti ismeretek szerzésére.


A célelvű gondolkodást felváltó oksági elv.

A pozitivizmus célkitűzései.

A filozófia nyelvi fordulata.

A tudományos állítások igazolásának kritériumai.


Auguste Comte: A pozitív szellem

Moritz Schlick: A filozófia fordulata

Karl Popper: A tudományos felfedezés logikája

Thomas Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete

Lakatos Imre: Bizonyítások és cáfolatok

Wittgenstein: Filozófiai vizsgálódások


lom: Nyelv és gondolko-

dás, nyelv és megisme-

rés, valóság és jelentés.

Kémia, biológia-

egészségtan, fizika: tu-

dománytörténeti alapve-

tések.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

pozitív stádium, nyelvfilozófia, nyelvjáték, verifikáció, falszifikáció, paradigma,



A fejlesztés várt

eredményei a 11.

évfolyam végén

A tanulók értik, hogy a filozófiai gondolkodásmód különbözik az emberi szellem

más tevékenységi formáitól, ugyanakkor azonban ötvözi is azokat.

Felismerik a filozófia integráló, szintetizáló és értékhordozó szerepét az emberi

kultúrában.

Képesek egy-egy szerző jellemző szövegeinek értelmezésére, valamint filozófiai

fogalmak jellemző kontextusainak felismerésére.

Logikusan tudnak érvelni saját gondolataik mellett, és nyitottan fogadják mások

a sajátjukétól eltérő véleményeket.

Képesek a gondolati alternatívák számbavételére.

Az értékelés módszerei és szempontjai

A diákok filozófiai felkészültségének értékelése írásbeli témazáró dolgozatokkal történik, melyek

mind műveltségi kérdéseket, mind röviden kifejtendő, esszé jellegű kérdéseket tartalmaznak. A félévi

és az év végi osztályzatot az e dolgozatokra kapott érdemjegyek átlaga adja.


A tanuló ismeri a nyugati filozófiai hagyomány legfontosabb fogalmait, ezeket képes a megfelelő

korszakhoz illetve szerzőhöz kötni. Tisztában van a legfontosabb filozófiai irányzatok eszméivel, fel-

ismeri ezek kapcsolatát egymással, valamint az adott korszak történelmével és egyes irodalmi művei-

vel. Felismeri a filozófiai állásfoglalások gyakorlati, erkölcsi következményeit. Képes rövid filozófiai

szövegek értelmezésére.

Érettségi vizsga filozófia tantárgyból

A jelen helyi tanterv alapján tanuló diákok filozófia érettségire nem bocsáthatók.

3.1.2.24.2. FILOZÓFIA ÉS ETIKA TANTERV


TÖRTÉNELEM EMELT ÓRASZÁMÚ CSOPORTOK RÉSZÉRE

A filozófia tanításának céljai

A filozófiaoktatás szervesen illeszkedik iskolánk pedagógiai programjába. Hozzájárul ahhoz, hogy

diákjaink éretten, felelősen, árnyaltan gondolkodó felnőttekké váljanak, tudatosan vállalt értékrend-

del, ugyanakkor képesek legyenek mások értékrendjének megértésére és tiszteletben tartására is.

Fontos felismerniük, hogy az emberek törekvéseit, döntéseit és mindennapi viselkedését milyen

nagymértékben befolyásolja mindaz, amit a világról és benne önmagukról gondolnak, és amit össze-

foglalóan világnézetnek nevezünk; hogy e világnézet milyen hagyományokra épül és milyen mértékig

alakítható; ezáltal váljanak képessé saját világnézetük önálló vizsgálatára és felelős alakítására. Legye-



nek tisztában cselekedeteik etikai megítélésének fontosságával, melyhez hozzásegít világnézet és

etika szoros kapcsolatának belátása a filozófiaórák keretében, miközben az egyes etikai kérdések rész-

letes megvitatására a bibliaismeret tantárgy órái adnak teret.

Tudatosítsák, hogy a filozófiatörténet nem nyújt kész válaszokat az élet nagy kérdéseire, hanem

számos válaszlehetőséget, különféle megoldási utakat mutat fel, önálló válaszkeresésre ösztönöz,

miközben egy sajátos, minden természet- és társadalomtudományétól, művészetétől és a teológiáétól

is különböző szempontból, sajátos módszerrel közelíti meg tárgyát, a valóság egészét – eközben fo-

lyamatosan vizsgálva-feszegetve az emberi tudás korlátait és lehetőségeit.

Emellett a filozófiaoktatás célja az is, hogy az európai filozófiatörténet vázlatos bemutatásával

mind saját korunk, mind a megelőző történelmi korszakok problémáit, kultúráját, jellegzetes gondol-

kodásmódját jobban megértetve segítse a diákokat történelmi, irodalmi, művészettörténeti ismerete-

ik önálló rendszerezésében, fejlessze történeti érzéküket.

A filozófiaoktatás az általános fejlesztési területek közül az erkölcsi nevelést, a demokráciára neve-

lést, az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztését, a családi életre nevelést, a másokért

vállalt felelősség és az önkéntesség, valamint a fenntarthatóság és a környezettudatosság fontossá-

gát támogatja sajátos tartalmi elemein, valamint tevékenységformáin keresztül. Sajátos eszközeivel

hozzájárul a szociális és állampolgári kompetencia, a kezdeményezőkészség és vállalkozói kompeten-

cia, valamint a digitális kompetencia tökéletesítéséhez.

A választott módszerek

Iskolánkban a filozófiaoktatás történeti felépítést követ. A kerettantervben meghatározott tema-

tikus egységek ezért időben felbomlanak: főleg annál a korszaknál kerülnek tárgyalásra, melyre a

filozófia adott ága a legjellemzőbb volt, illetve azon filozófusok életművéhez kapcsolódóan, akik az

adott tárgyban a legmaradandóbbat alkották – így például a politikai filozófia Platónnál és a felvilágo-

sodás szerzőinél, a tudományfilozófia a 20. század bevezetéseként kerül a diákok elé.

Az időkeret szűkössége miatt az elsődleges módszer a tanári előadás, illetve a diákok által készí-

tett kiselőadások tanári kiegészítése.

A tantárgy időkerete

12. évfolyamban heti 2 órában, összesen 60 órában zajlik a filozófiatanítás.

A tankönyv- és taneszközválasztás speciális szempontjai

A filozófiaoktatáshoz olyan tankönyv választandó, amely

- lehetővé teszi az alábbi tananyag megfelelő szintű feldolgozását;

- minél több autentikus filozófiai szöveggel ismerteti meg a diákokat, segítséget nyújtva ezek ér-

telmezéséhez;

- a filozófiatörténetet kiegyensúlyozottan, objektíven, ideológiai elkötelezettségtől mentesen

tárgyalja.

A tanár megítélése szerint a választott tankönyv lehet filozófia- vagy etikatankönyv, lehet ilyen

tárgyú szöveggyűjtemény, de lehet ezek helyett a tanár által válogatott filozófiai szövegrészletek

fénymásolata, vagy a tanár által készített és a diákok számára az iskola számítógépein elérhetővé tett

jegyzet, ppt, multimédia is.

12. évfolyam részletes tanterv



Tematikai egység A nyugati filozófia kezdetei Órakeret

10 óra

Előzetes tudás

Görög kultúra és társadalom az i.e. 6. században, mitológiai ismeretek; az

érvelés és a bizonyítás jellemzői (retorika, matematika), az ember lényege,

életcélja (bibliaismeret).

A tematikai egység


céljai

Ismerkedés a természet filozófiai megközelítésével; a filozófiai szövegek sajá-

tos nyelvezetének megismerése; a racionalitás korlátozottságának felismeré-

se; képesség egy gondolatmenet kritikai követésére, az elvonatkoztatási ké-

pesség fejlesztése, a gondolkodás rugalmasságának növelése, a kritikai gon-

dolkodás fejlesztése


A filozófia fogalma, tárgya, eredete.

A filozófia, a vallás, a művészetek és a tudományok közös és eltérő jellem-

zőinek felismerése.

A filozófia ágazatainak megismerése.

A filozófia sajátos racionális módszerének, a következtetés két lehetséges

irányának megismerése.Az arkhé Thalész, Anaximandrosz és Anaximenész

filozófiájában.

Xenophanész valláskritikája.

Püthagorasz filozófiája, a számokra épülő valóság.

Az eleai iskola lételmélete: Parmenidész a létező egységéről, Zénón

apóriái.

Hérakleitosz a mozgás mindent átható voltáról; a logosz hérakleitoszi fo-

galma.

Empedoklész és Démokritosz atomelmélete.

A szofista kétely, megközelítésmód és vitakultúra.


Parmenidész B8, Hérakleitosz B1, Prótagorász B1, Gorgiász: A

nemlétezőről

Történelem: a görög

városállamok helyzete,

társadalma, kultúrája;

kereskedelem és utazás

a korszakban.

Irodalom: a homéroszi

eposzok világa, mitológi-

ája.

Matematika: az irracio-

nális számok jelentősége.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

csodálkozás, kételkedés, racionalitás, induktív és deduktív következtetés, ter-

mészetfilozófia, kozmosz, arkhé, logosz, milétoszi iskola, harmónia, ontológia,

létező, paradoxon, igazság és vélekedés, dialektika, atom, véletlen,

homomensura-tétel, erkölcsi relativizmus,

Tematikai egység Szókratész, Platón és Arisztotelész filozófiája Órakeret

10 óra

Előzetes tudás Athén társadalma Periklész korában; főbb etikai kérdések a Bibliában.

A tematikai egység


céljai

Ismerkedés a fogalommeghatározás problémáival, az erkölcsös cselekvés és

az arról való gondolkodás viszonyának összetettségével.




A filozófia etikai fordulata.

A szókratészi dialógus módszere.

A platóni ideatan.

Arisztotelész Platón-kritikája, szubsztancia és tulajdonságok viszonya.

Alapvető erények Platón és Arisztotelész műveiben.

Platón államelmélete.


Platón: Szókratész védőbeszéde, Állam (Barlanghasonlat)

Arisztotelész: Nikomakhoszi etika

Bibliaismeret: az ere-

dendő bűn, az emberi

cselekedetek értékének

kérdései.

Történelem: a spártai

állam felépítése.

Irodalom: utópiák és

disztópiák.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

etikai intellektualizmus, erény, boldogság, dialógus, bábáskodás, idea, részesü-

lés, visszaemlékezés, legfőbb jó, lényeg, szubsztancia, okság, teleológia, metafi-

zika, utópia, arany középút,

Tematikai egység A hellenisztikus filozófia főbb irányzatai Órakeret

4 óra

Előzetes tudás Nagy Sándor birodalma, a görög kultúra elterjedése.

A tematikai egység


céljai

A boldogságkeresés különböző útjainak felismerése, a választás jelentőségé-

nek tudatosítása, a boldogság akadályainak számba vétele, a fogyasztói társa-

dalom kapcsolódó problémáinak felismerése.


A korai sztoikus etika. A sztoicizmus utóélete, hatása a kereszténységre.

Az epikureus filozófia jellege, a javak és élvezetek szerepe az ember életé-

ben.


Epiktétosz: Kézikönyvecske

Epikurosz levele Menoikeuszhoz

Bibliaismeret: Pál apostol

athéni beszéde

Történelem: Marcus

Aurelius életműve

Irodalom: Horatius költé-

szete

Kulcsfogalmak/

fogalmak

kötelesség, apatheia, hédoné és hedonizmus, carpe diem,

Tematikai egység A patrisztika és a skolasztika vázlata Órakeret

8 óra

Előzetes tudás A kereszténység államegyházzá válása a római birodalomban, az iszlám színre

lépése, az európai középkor kultúrája.

A tematikai egység


céljai

Teológiai és filozófiai megközelítésmód különbségének megvilágítása, a kettő

egymásra hatásának bemutatása. A diákok képességeinek fejlesztése arra,

hogy hitkérdésekről kulturáltan, árnyaltan nyilatkozzanak meg, saját hitüket

vállalva, ám másokét is tiszteletben tartva.


Ágoston teremtésfelfogása, időfilozófiája. Bibliaértelmezési módszerének

utóélete, hatása az eszkatológiára.

Platonikus eszmék beépülése a kereszténységbe.

Az ontológiai istenérv.

Történelem: állam és

egyház kapcsolata a kö-

zépkorban.

Irodalom: Dante Isteni



Arisztotelész újrafelfedezése.

Hit és értelem viszonya; a kettős igazság tanának értékelése.


Ágoston: Vallomások

Aquinói Tamás: Summa Theologica

színjátékának világképe.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

partisztika, skolasztika, „a teológia szolgálólánya”, teológia, eszkatológia, onto-

lógiai istenérv, univerzálé-vita, „öt út”,

Tematikai egység A felvilágosodás filozófiája Órakeret

12 óra

Előzetes tudás A nagy földrajzi felfedezések, a reformáció története, a heliocentrikus világ-

kép kialakulása.

A tematikai egység


céljai

Az ismeretelméleti kérdések iránti fogékonyság elmélyítése az emberi tudás

határainak és eszközeinek újabb vizsgálatával. A tekintélytisztelet és az auto-

nóm gondolkodás konfliktusának áttekintése.

A társadalomfilozófia alapfogalmainak megismerése, a felvilágosodás társada-

lomfilozófiai örökségének értékelése.


Francis Bacon tudományos programja.

Hobbes államelmélete.

Descartes módszere, istenérve.

Test és lélek viszonya Descartes filozófiájában.

Pascal Descartes-kritikája.

Leibniz monászai.

Locke a tapasztalat elsődlegességéről.

Berkeley az anyagi világ bizonyíthatatlanságáról.

Hume okság-kritikája.

Locke és Rousseau a természeti állapotról.

A felvilágosodás vallásfilozófiai irányzatai: ateizmus, deizmus, panteizmus.

Kant ismeretelmélete, „kopernikuszi fordulata”, a tiszta ész határai.

Kant etikája.


Kant: Válasz a kérdésre: mi a felvilágosodás?

Bacon: Novum Organum

Descartes: Értekezés a módszerről, Elmélkedések az első filozófiáról,

Pascal: Gondolatok

Locke: Értekezés az emberi értelemről, Levél a vallási türelemről

Berkeley: Hülasz és Philonusz három párbeszéde

Rousseau: A társadalmi szerződésről

Kant: A tiszta ész kritikája

Fizika: a newtoni fizika

rendszere.

Történelem: a francia

forradalom eszméi, az

Amerikai Egyesült Álla-

mok alapítása.

Irodalom: Csokonai és

Kazinczy munkássága.



Kulcsfogalmak/

fogalmak

racionalizmus és empirizmus, ködképek, természetjog, természeti állapot, tár-

sadalmi szerződés, közjó, hatalommegosztás, emberi jogok, módszeres kétely

(metodológiai szkepszis), „cogito ergo sum”, monász, velünk született eszmék,

„tabula rasa”, szolipszizmus, ateizmus, deizmus, panteizmus, a priori ismeret,

kopernikuszi fordulat, tiszta ész, kategorikus imperatívusz,

Tematikai egység Filozófiai rendszerek a 19. században Órakeret

6 óra

Előzetes tudás Európa átalakulása a Napóleoni háborúk során; a romantika művészet- és

életfelfogása; totalitárius rendszerek a 20. században,

A tematikai egység


céljai

A filozófiai eszmék és megvalósításuk közötti különbségtétel képességének

fejlesztése, ugyanakkor az egyes filozófiai rendszerek erkölcsi következmé-

nyeinek tudatosítása.


Fichte és Schelling az abszolútumról.

Hegel történelemfilozófiája.

A marxizmus eszmerendszere: a filozófia szerepének átértékelése; a társa-

dalmi osztályok és az osztályharc; a marxizmus jövőképe.

Schopenhauer az akaratról.

Nietzsche valláskritikája.

Nietzsche történelemfilozófiája.


Marx: Tézisek Feuerbachról

Schopenhauer: A világ mint akarat és képzet

Nietzsche: Imígyen szóla Zarathustra, Túl jón és rosszon

Irodalom: Az ember tra-

gédiájának történelem-

szemlélete

Kulcsfogalmak/

fogalmak

idealizmus, objektum, világszellem, világtörténelmi egyén, elidegenedés, indivi-

dualizmus és kollektivizmus, marxizmus, fasizmus, materializmus, „Isten halott”,

übermensch, dionüszoszi és apollóni kultúra,

Tematikai egység Kierkegaard és az egzisztencializmus Órakeret

4 óra

Előzetes tudás Az erkölcsi gondolkodás alapjai, törvény és lelkiismeret

A tematikai egység


céljai

Az emberi cselekvés és annak következménye közötti kapcsolat felismerésé-

nek elmélyítése, hit és erkölcs egymásra hatásának felismerése.


Kierkegaard kereszténységfelfogása.

Esztétikai, etikai és vallási stádium.

Egzisztencialista etika: szabadság, választás, felelősség, szorongás


Irodalom: Camus, Dosz-

tojevszkij regényvilága.



Kierkegaard: Vagy-vagy, A keresztény hit iskolája

Jean-Paul Sartre: Mi az egzisztencializmus?

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Christendom és Christenheit, szabadság, felelősség, határhelyzet, egzisztencia,

Tematikai egység Tudományfilozófia a 20. században Órakeret

6 óra

Előzetes tudás A természettudományok és a társadalomtudományok kutatási módszerei,

bizonyítási eljárásai.

A tematikai egység


céljai

Tudományos érvek kritikai értékelése. Az internet kritikus és tudatos felhasz-

nálása tudományfilozófia-történeti ismeretek szerzésére.


A célelvű gondolkodást felváltó oksági elv.

A pozitivizmus célkitűzései.

A filozófia nyelvi fordulata.

A tudományos állítások igazolásának kritériumai.


Auguste Comte: A pozitív szellem

Moritz Schlick: A filozófia fordulata

Karl Popper: A tudományos felfedezés logikája

Thomas Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete

Lakatos Imre: Bizonyítások és cáfolatok

Wittgenstein: Filozófiai vizsgálódások


lom: Nyelv és gondolko-

dás, nyelv és megisme-

rés, valóság és jelentés.

Kémia, biológia-

egészségtan, fizika: tu-

dománytörténeti alapve-

tések.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

pozitív stádium, nyelvfilozófia, nyelvjáték, verifikáció, falszifikáció, paradigma,

A fejlesztés várt

eredményei a tanév

végén

A tanulók értik, hogy a filozófiai gondolkodásmód különbözik az emberi szellem

más tevékenységi formáitól, ugyanakkor azonban ötvözi is azokat.

Felismerik a filozófia integráló, szintetizáló és értékhordozó szerepét az emberi

kultúrában.

Logikusan tudnak érvelni saját gondolataik mellett, és nyitottan fogadják mások

a sajátjukétól eltérő véleményeket.

Képesek a gondolati alternatívák számbavételére.

Az értékelés módszerei és szempontjai

A diákok filozófiai felkészültségének értékelése írásbeli témazáró dolgozatokkal történik, melyek

mind műveltségi kérdéseket, mind röviden kifejtendő, esszé jellegű kérdéseket tartalmaznak. A félévi

és az év végi osztályzatot az e dolgozatokra kapott érdemjegyek átlaga adja.




A tanuló ismeri a nyugati filozófiai hagyomány legfontosabb fogalmait, ezeket képes a megfelelő

korszakhoz illetve szerzőhöz kötni. Tisztában van a legfontosabb filozófiai irányzatok eszméivel, fel-

ismeri ezek kapcsolatát egymással, valamint az adott korszak történelmével és egyes irodalmi művei-

vel. Felismeri a filozófiai állásfoglalások gyakorlati, erkölcsi következményeit. Képes rövid filozófiai

szövegek értelmezésére.

Érettségi vizsga filozófia tantárgyból

A jelen helyi tanterv alapján tanuló diákok filozófia érettségire nem bocsáthatók.

3.1.2.25. TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT TANTERV


ÁLTALÁNOS TANTERVŰ ÉVFOLYAMOK RÉSZÉRE

A tantárgy óraterve

11. évfolyam 12. évfolyam

óraszámok óraszámok

heti éves heti éves

történelem emelt

óraszámú tanuló-

csoportok

1 36 - -

egyéb tantervű ta-

nulócsoportok - - 1 30

A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy tanításának céljai

A társadalom alapegysége a család. A jól működő család megfelelő szellemi és erkölcsi alapokon

nyugszik, de hatékonnyá csak akkor válik annak működése, ha ezeknek a szellemi és erkölcsi alapel-

veknek a megvalósulásához szükséges gyakorlat is ki tud alakulni. A technika, életvitel és gyakorlat

tantárgy tanításának alapcélja az, hogy megismertesse a család jó működéséhez szükséges értékelvű

gyakorlati ismereteket, és hozzásegítsen a későbbiekben egy működőképes értékelvű gyakorlat kiala-

kításához.

A tárgy tanításának célja, hogy elősegítse az önálló, felelősségteljes, önfejlesztésre képes, a családi

életre alkalmas egyén kibontakozását. Továbbá segítse a kulturált beilleszkedést a mindennapi élet-

be, a társadalmi együttélés szabályait követő hozzáállás kialakulását, valamint társadalmi, technikai

kérdésekben az alapvető tájékozottságot. Fontos, hogy a megszerzett elméleti ismereteiket a min-

dennapok gyakorlatába tudják kamatoztatni, problémamegoldó módon gondolkodjanak és cseleked-

jenek. A szemléletformálás változatos tartalommal és sokféle módszerrel valósítható meg, fontos a

helyi adottságokhoz, elvárásokhoz való illesztés, a személyi és tárgyi feltételekhez való igazítás.



A Család, otthon, háztartás tematikai egység fő célja a bibliai értékeken nyugvó, keresztényi csa-

ládmodell bemutatása, a családban felmerülő problémák azonosítása, az egyéni és társadalmi szük-

ségletek összefüggéseinek feltárása. A házasság céljainak és felelősségének tudatosítása, úgy, hogy a

gyermekvállalás és a gyermeknevelés kérdéseiben igyekszik támpontokat adni, így szolgálva a majda-

ni családalapítást. Napjainkban hangsúlyosan halaszthatatlan megoldásra váró kérdés a gondozás

feladatainak és felelősségének megosztása a családban és környezetünkben, a gyermek-, fogyatékos-

és idősgondozás, valamint betegápolási munkák ellátása a kötelezettségeknek és kötelességeknek

megfelelően. Gazdálkodni nemcsak az anyagi javainkkal (háztartási jövedelmek) kell, hanem a fizikai,

lelki, szellemi energiáinkkal és az időnkkel is, ezért igen fontos a szabadidő hasznos eltöltésére, az

aktív és passzív pihenésre nevelés. Fontos ezen túlmenően rámutatni és ösztönzőleg hatni a fiatalok-

ra, hogy a szabadidő alkalmas lehet az önkéntesség gyakorlására (különféle karitatív tevékenységek,

rászorulók segítése, környezetük alakítása).

Újabb kiemelt fejlesztési cél a környezettudatosságra, takarékosságra, tudatos fogyasztói maga-

tartásra nevelés, a fenntarthatóság elvének követése. Az alapvető pénzügyi és gazdasági ismeretek

mellett a vásárlói és fogyasztói érdekvédelem érvényesítésével, valamint a hivatali ügyintézéssel is

meg kell ismerkedniük a tanulóknak. A Közlekedési ismeretek tematikai egység célja a közlekedési

helyzetekben követendő etikus magatartás, a magabiztos tájékozódás. Emellett a közlekedés rend-

szer-jellegét, környezeti és társadalmi hatásait is vizsgálja. Az Életpálya-tervezés témakörben a to-

vábbtanulásnak és a munkába állásnak gyakorlati kérdései kerülnek előtérbe, s az ezekhez szükséges

kompetenciák fejlesztését helyezzük előtérbe. Ezzel egyfelől a tanulás világából a munkavállalói létbe

való átlépést kívánja megalapozni, másfelől az élet munkavállalással kapcsolatos körülményeire is

igyekszik felkészíteni.

Részletes tanterv

11. évfolyam

Tematikai

egység 1. Család, otthon, háztartás

Óra-keret

22 óra

Előzetes tudás

Tapasztalat, illetve saját vélemény megfogalmazása a család és a környezet

életmódjáról.

Az egészség és a környezet ügye iránti személyes felelősség elismerése és válla-

lása.

A háztartásban elvégzendő mindennapi munkák ismerete.

Előzetes tapasztalat és ismeretek a családi munkamegosztásról, az időbeosz-

tásról.

Közművek és szolgáltatások ismerete.

Takarékossági lehetőségek ismerete.

Egészség fogalma. Az egészséges életmód elemei.

Családtagok és példaképek karitatív munkatevékenységeinek ismerete.

A tematikai egység


céljai

Kulturált véleménynyilvánítás, vita, meggyőzés eszközeinek ismerete.

Öntudatos, határozott, magabiztos, nem én-központú, de mások érdekeit is

szem előtt tartó személyiség alakítása.

Az egészséges családi élet és a gyermekvállalás iránti nyitottság kialakítása,

illetve erősítése.

A gyermekvállalással és a gyermekneveléssel kapcsolatos tájékozottság növelé-



se. A gyermeknevelési problémák objektív, felnőtt módra történő értékelése

képességének fejlesztése.

Előrelátó pénzügyi tervezés képességének és gyakorlatának kialakítása.

Az anyagi és humán erőforrások gazdaságos működtetéséhez szükséges képes-

ségek és tájékozottság kialakítása.

Takarékos, önkorlátozó, tudatos fogyasztói magatartás kialakítása.

Alapvető jártasság kialakítása a fogyasztóvédelem lehetőségeiben és eszközei-

ben.

Az egészség- és környezettudatos attitűd megszilárdítása.

Tapasztalatok bővítése a környezetünkben élők tevékenységével, azok köl-

csönhatásaival összefüggő egészség- és környezetkárosító hatások, veszélyek

azonosítása, elemzése, a megelőzés és a kármentesítés lehetőségeinek felmé-

rése, alkalmazása terén.

A karitatív tevékenységek iránti elköteleződés kialakítása.

Felelős, öngondoskodó attitűd kialakítása.

A pénzkezelés és a hivatali ügyek intézésében szerzett jártasság kialakítása.


1.1. Családi élet

A keresztény, bibliai értékrendre épülő család, és szerepe a társadalomban.

A családtagok helye és szerepe a családban.

A házasság (a párválasztás szempontjai, a házasság jelentősége, a házastársi

kapcsolat ápolása, házastársi hűség, szeretet, egység konfliktuskezelés). Jól

működő házasságok bemutatása.

Gyermekvállalás (a gyermekvállalás felelőssége az egyén és társadalom

szempontjából, kötelezettségek, lehetőségek, örömök és megpróbáltatá-

sok).

Gyermekvállalással járó jogok (szülési szabadság, GYES, GYED, családi pót-

lék, családi adókedvezmény, segélyek).

Gyermeknevelés (a gyermeknevelés céljai, módszerei, eszközei, a családtag-

ok és az iskola szerepe a gyermeknevelésben).

A családi közösség formálása (közös programok, beszélgetések, közös étke-

zések).

A család lelki egészsége (krízishelyzetek orvoslása). A szükségben levő csalá-

doknak nyújtandó segítség, támogatás lehetőségei (egyház, intézmények,

szervezetek).



tek: Családformák a mai

világban.

Jogok és kötelességek, az

alapvető emberi jogok, a

gyermekek jogai.

Pénzintézetek és tevé-

kenységük (betétgyűjtés,

hitelezés, kamat, tőke,

árfolyam).

Családi bevételek, csalá-

di kiadások.

A lakossági folyószám-

lákhoz kapcsolódó banki

tevékenységek.

Osztályfőnöki óra: csalá-

di hagyományok, közös-

ségépítés, normák.


emberi test működése,

betegségek.

Informatika: információk

1.2. A háztartás, mint gazdasági formáció

A család és háztartás működtetésének ismertető jegyei (háztartási munka-

fajták, családi munkamegosztás, munkaszervezés, a biológiai ritmus, a pihe-

nés formái, szolgáltatások igénybevétele, időbeosztás, munkaterv készítése:

napi, heti, havi házimunkák).

A háztartási jövedelmek. A háztartás költségvetése (bevételek, kiadások). A

pénzbeosztás különböző életszakaszokban.



Közüzemi számlák megismerése.

Takarékossági formák, tervek. Az energiafogyasztás mérséklésének lehető-

ségei (energiatakarékos technológiák, energiatakarékos életmód, megújuló

energiaforrások bevonása a háztartás energiaellátásába).

gyűjtése, tárolása, fel-

dolgozása, az e-

ügyintézés lehetőségei.

Földrajz: energiaterme-

lés.

Fizika: energia, energia-

termelés.

Matematika: számolási

algoritmusok, becslés,

kerekítés, mértékváltás,

százalék és kamatszámí-

tás, grafikonok, statiszti-

kai adatok jegyzése,

rendezése, ábrázolása.

Kémia: oldószerek, sa-

vak, lúgok, veszélyes

anyagok, pH-érték.

Etika: Kapcsolatok,

egyén és közösség, ma-

gánélet és közélet.

Törvények.

A társadalmi együttélés

közös normái.


lom: szövegértés, szö-

vegalkotás, hivatalos

stílus.

Mozgóképkultúra és

médiaismeret; vizuális

kultúra: reklámok.

1.3. Korszerű pénzkezelés, pénzügyi ismeretek

A pénz funkciói, valuta-deviza, árfolyam-rendszer, bankjegyismeret.

A bankrendszer-MNB. A jegybank feladatai, fiskális és monetáris politika

eszközei. A kereskedelmi bankok-bankszámlanyitás, bankkártya (típusai)

igénylés és használat. Teendők elveszett, ellopott bankkártya esetén.

Befektetési formák: értékpapírok (kötvény, részvény, államkötvények) és

befektetési alapok.

Hitelek: a hitelek fajtái, a hitelfelvétel lehetőségei, feltételei és kockázatai.

Pénzügyi fogyasztóvédelem.

Bankhasználati ismeretek (hogyan válasszunk bankot, szolgáltatást, mire

ügyeljünk, mit számoljunk, ellenőrizzünk).

Tőzsde: működése, brókercégek, részvényvásárlási lehetőségek, tőzsdei

ügyletek.

Alapvető biztosítási fajták, szolgáltatások (életbiztosítás, vagyonbiztosítás,

felelősségbiztosítás és utazási biztosítás).

Nyugdíjrendszer: magán és önkéntes nyugdíjpénztárak.

1.4. Környezet- és egészségkultúra

A magyar nép egészségi állapota (jelenségek, okok és következmények,

egyéni és társadalmi felelősség).

Egészségvédelem (egészségünk megőrzése, szűrővizsgálatok, orvosi ellátás

igénybevétele, gyógyszerfogyasztási szokások, házi patika összeállítása).

Higiénia. Lehetőség szerint szakembert is bevonni.

Öltözködéskultúra (divatok, mértéktartó, alkalomhoz illő öltözködés, a ru-

házat gondozása).

Egészséges táplálkozás (tudatos élelmiszer-választás, egészséges élelmisze-

rek, élelmiszer-biztonság, élelmezésbiztonság, az élelmiszerek kezelésének

és tárolásának szabályai, étrend-kiegészítők és élelmiszer-adalékanyagok

előnyei, hátrányai). A téma feldolgozásnál szakember bevonása ajánlott.

A rendszeres testmozgás jelentősége.

Környezetjog (állatvédelem, természetvédelem, környezetvédelem).

1.5. Életminőség

A nélkülözők, szűkös anyagi körülmények között élők, a támogatásra szoru-

lók gyámolítása, közreműködés életminőségük jobbá tételében.

A fogyatékosság fogalma, fajtái, következményei.

A fogyatékkal élők jogai és lehetőségei.

A fogyatékkal élők hivatali és önkéntes segítése. Önkéntesség lehetőségei.

1.6. Öngondoskodás

Felelős viszonyulás a jövőhöz (kockázatok és ezek kezelése, a valódi, saját

akaratból történő öngondoskodás céljai, formái, lehetőségei, ezzel kapcso-



latos számítások). A pénzügyi ismereteken belül biztosítások és a nyugdíj-

rendszer lehetőségeit bővebben kifejtjük.

1.7. Tudatos fogyasztói magatartás

A média és a reklámok befolyásoló szerepe a termékválasztásban. Tisztes-

ségtelen, megtévesztő reklámok és kereskedelmi gyakorlatok.

Környezet- és egészségtudatos fogyasztói magatartás.

Tudatos vásárlás (pénz- és energiatakarékosság, előre átgondolt vásárlás,

egészséges, környezetbarát anyagokból és környezetkímélő technológiával

készült, megfelelő csomagolású, magyar, illetve helyi termékek, továbbá a

méltányos kereskedelem előnyben részesítése).

Az internetes vásárlás lehetőségei, előnyei és hátrányai.

Védjegyek, eredetvédelem. A termékhamisítás veszélyei, társadalmi kocká-

zata.

Fogyasztóvédelem. Utazási szerződések, távollévők között kötött szerződé-

sek.

Szavatosság, jótállás és az ezzel kapcsolatos fogyasztói jogok és lehetőségek

(javítás, kicserélés, vételár-leszállítás, vételár-visszatérítés).

Panaszügyintézés - a panasztétel lehetséges módjai (szolgáltatókra háruló

válaszadási kötelezettség, fogyasztóvédelmi hatósághoz való fordulás), bé-

kéltető testületek.

1.8. Hivatali ügyintézés

A legfontosabb hivatalok (polgármesteri hivatal, adó- és vámhivatal, posta,

kormányhivatal) és az ügyintézés lehetőségei.

Internetes ügyintézés, információszerzés.

Kulcs-

fogalmak

Életmód, életvitel, házasság, várandósgondozás, csecsemőgondozás, költségve-

tés, jövedelem, bevétel, kiadás, megtakarítás, szolgáltatás, közüzemi díj, fogyasz-

tóvédelem, jótállás, szavatosság, reklám, piac, marketing, élelmiszer-biztonság,

higiéné, testápolás, háztartási vegyszer, veszélyes anyag, használati utasítás,

egészség, betegség, járvány, lappangási idő, betegség, tünet, betegápolás, egés-

zségkárosító hatás, stressz, szenvedély- és kedélybetegség, karitatív munka, fo-

gyatékossággal élők, önkéntesség, digitális ügyfélkapu, internetes vásárlás, pénz-

ügyi tranzakció, ügyfélszolgálat, biztosítás, bank, öngondoskodás.

Tematikai egység 2. Közlekedés Órakeret

3 óra

Előzetes tudás A település közlekedési viszonyairól nyert tapasztalatok.

Véleménynyilvánítás a közlekedési infrastruktúráról.

A tematikai egység


céljai

Önálló megfigyelés, adatgyűjtés, rendszerezés. Személyes életvitelt befolyá-

soló tényezők vizsgálata, értékelése. Magabiztos tájékozódás kialakítása. Ud-

variasság, előzékenység gyakorlása. Döntéshozatali képesség fejlesztése gaz-

daságossági számítások alapján.


2.1. Közlekedési rendszerek

Adott település közlekedési rendszere, a közlekedési infrastruktúra és a

Földrajz: települési struk-

túra, közlekedési rend-



lakosság életmódjának, a terület gazdasági lehetőségeinek összefüggé-

sei.

szerek, energiaforrások,

energiahordozók, légkör,

klímaváltozás.

Kémia: energiaforrások,

légszennyezés, szmog,

savas eső, ózonlyuk.


klímaváltozás, környezet-

tudatosság, természet-

védelem, fenntartható-

ság.

2.2. A közlekedési viszonyok társadalmi hatásai

A közlekedési viszonyok társadalmi hatásai (a település közlekedési vi-

szonyainak hatása a személyes életvitelre, a tömegközlekedési lehetősé-

gek társadalmi hatásai).

2.3. A közlekedés környezeti hatásai

A különböző közlekedési eszközök és közlekedési módok energiaigénye.

A közlekedésből eredő levegőszennyezés. Az energiaigény és a levegő-

szennyezés mérséklésének lehetőségei (alacsony fogyasztású, illetve

alternatív energiaforrású közlekedési eszközök, környezettudatos közle-

kedés).

2.4. Közlekedéskultúra

Közlekedési kultúra (udvarias, biztonságos közlekedés, szabálykövetés,

biztonság, baleset-megelőzés, előzékenység).

Kulcsfogalmak Közlekedési rendszer, járműpark, járatsűrűség, menetrend, károsanyag-

kibocsátás, környezetvédelmi vizsgálat.

Tematikai egység 3. Életpálya-tervezés, munkavállalás, felnőttkori tanulási lehe-

tőségek, közösségi szerepek

Óra-

keret 7 óra

Előzetes tudás

Elektronikus kommunikációs gyakorlottság.

Önismeret (személyes erősségek, gyengeségek, tanulási képességek, ambíci-

ók).

A tematikai egység


céljai

A személyes életpálya-lehetőségeket meghatározó objektív és szubjektív té-

nyezők felismerése és reális értékelése, a tervezett pálya jellemzőinek helyes

megítélése.

Véleményalkotás tipikus életpályákról, életpályamintákról, összevetésük a

saját életpálya-tervekkel.

Kitartó, fegyelmezett munka, a munkamagatartásban megnyilvánuló céltuda-

tosság erősítése.

Reális önértékelésen alapuló pályaválasztás, a tervezett életpálya jellemzői-

nek számbavétele és összevetése a személyes elképzelésekkel.

A folyamatos egyéni művelődés, szakmai továbbfejlődés fontosságának, az

egész életen át tartó tanulásnak (LLL) az elfogadása és érvényesítése.

Az önkéntes munka lehetőségeinek és jelentőségének a megismertetése.


3.1. Személyes adottságok és az objektív lehetőségek

A személyes ambíciók, képességek, objektív lehetőségek komplex mérlege-

lése, a saját életpályára vonatkozó döntések meghozatala.

Az életpálya tervezésekor mérlegelendő körülményekről, tényezőkről szóló

adatok, információk gyűjtése (pl. tanulási idő hossza, tandíj, kereseti, mun-

kapiaci adottságok).

Különböző megélhetési lehetőségek összehasonlítása, feltételek, körülmé-

nyek, kockázati tényezők, ezek hatása az életminőségre. Előnyök és hátrá-

nyok vizsgálata.

Osztályfőnöki óra: pálya-

irányítás, pályaalkalmas-

ság, egyéni tanulási

módszerek, önismereti

tesztek, vizsgálatok.



tek: Jogok és kötelessé-



3.2. Továbbtanulás

A szakmatanulási, illetve a felsőoktatási továbbtanulási lehetőségek, a je-

lentkezés, felvételi eljárás megismerése.

Különféle szakmákat képviselő emberek meghívása, tevékenységüknek a

bemutatása.

A szakképzés és a felsőoktatás rendszerének, a szakképzettségek (szak-

mák), felsőoktatási kimenetek főbb jellemzői.

Önképzés, távoktatás, felsőoktatási szervezési formák jellemzői.

gek.

Munkahely és munkavál-

lalói szerep.

Informatika: adatgyűjtés

az internetről.

Etika: korunk kihívásai, a

tudományos és technikai

haladás, a felgyorsult

világhoz való alkalmaz-

kodás.

3.3. Álláskeresés, munkavállalás, munkaviszony, munkanélküliség

A tanulói, hallgatói jogviszony melletti munkavállalási feltételek és kötele-

zettségek.

Diákmunkák: lehetőségek, személyes tapasztalatok.

Munkaviszony keletkezése, megszűnése, munkavégzés.

A személyes kapcsolatok és a munkamagatartás, munkakultúra szerepének

felismerése az álláskeresésben és a munkahely megtartásában.

A munkavállalás jogszabályi környezete, különböző munkaszervezetek,

munkavégzéssel kapcsolatos jogviszonyok jellemzői, a munkaszerződés

kötelező kellékei, a munkavégzésre, a munkaidőre, a próbaidőre, a szabad-

ságra, a munkabérre vonatkozó szabályok.

Alapvető adózási formák megismertetése.

Egyéni vállalkozás és gazdasági társaságok. Egyéni vállalkozások indításá-

nak jogi feltételei. Gazdasági társaságok: Bt, Kft, Rt

Pozitív példaképek a munka világából, sikeres vállalkozások.

Az álláskeresést segítő szervezetek, információforrások, álláskeresési tech-

nikák (önéletrajz írás), eljárások.

A munkaviszony nélküli állapot lehetőségei és veszélyei, a munkanélküli-

séggel járó lehetőségek, jogok és kötelezettségek.

3.4 Közösségi szerepek

A tágabb közösségért (egyház, iskola, helyi közösség, település) végzett

önkéntes munka lehetőségei és jelentősége; közösségi szolgálat.

Katasztrófavédelmi, polgári védelmi és honvédelmi ismeretek. Meghívott

előadók bevonása ajánlott.

Civilszervezetek céljai, lehetőségei, jelentőségük, néhány nemzeti és nem-

zetközi civilszervezetek tevékenységének megismerése. Kapcsolattartás és

együttműködés kezdeményezése civilszervezetekkel, munkájukba való

önkéntes bekapcsolódás.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Életpálya-terv, karriercél, jövedelem, megélhetés, munkavállalás, álláskeresés,

közalkalmazott, köztisztviselő, vállalkozó, munkaszerződés, munkaügyi ellátás,

önéletrajz, motivációs levél, foglalkozási mobilitás, felsőoktatás, felvételi, kétcik-

lusú, illetve egységes képzés, egész életen át tartó tanulás (LLL), munka melletti

tanulás, munkavégzés tanulás mellett, felnőttképzés, közművelődés, távoktatás,

egyéni tanulás, önképzés.

A fejlesztés várt

eredményei

A nevelés-oktatás eredményeként olyan gyakorlati tudás megszerzése, amely-

nek birtokában a tanulók könnyen eligazodhatnak a mindennapi élet számos



területén.

Képesség kialakítása önmaguk megismerésére, a konfliktuskezelésre, a változá-

sokhoz való rugalmas alkalmazkodásra, a pozitív életszemléletre, az egészséges

életvitelre és a harmonikus családi életre.

Felelős gondolkodás, átgondolt döntések képességének kialakítása a pénzügyek

kezelésében, a fogyasztási javak használatában, a szolgáltatások igénybevételé-

vel és a jövővel kapcsolatban.

Mindennapokban nélkülözhetetlen életvezetési és háztartási ismeretek, „ház-

tartási praktikák” ismeretében a napi munka szakszerűbb, hatékonyabb, gazda-

ságosabb elvégzése.

Az élő és a tárgyi környezet kapcsolatából, kölcsönhatásainak megfigyeléséből

származó tapasztalatok felhasználása a problémamegoldások során, a tevé-

kenységek gyakorlásakor.

Használati utasítások értő olvasása, betartása.

Tudatos vásárlókká válás, a fogyasztóvédelem szerepének, a vásárlók jogainak

ismerete.

A szociális érzékenység növekedése (a fogyatékkal élők és az idősek segítése).

Karitatív tevékenységek végzése melletti elköteleződés.

Hivatalos ügyekben érdekek képviselete, kulturált stílusú ügyintézés szolgálta-

tóknál, ügyfélszolgálatoknál.

A korszerű pénzkezelés lehetőségeinek és eszközeinek megismerése.

A biztonságos, balesetmentes, udvarias közlekedés szabályainak betartása.

Magabiztos tájékozódás közvetlen és tágabb környezetben.

Közlekedési szabályok és a közlekedési etika alkalmazása.

A veszélyhelyzetek felismerése, elhárítása, az elsősegélynyújtás, valamint a ba-

lesetvédelem legalapvetőbb ismereteinek alkalmazása.

A személyes ambíciók, képességek, objektív lehetőségek komplex mérlegelése,

a saját életpályára vonatkozó helyes döntések meghozatala.

A személyes kapcsolatok és a munkamagatartás, munkakultúra szerepének fel-

ismerése az álláskeresésben és a munkahely megtartásában.

A munka és az aktivitás iránti elkötelezettség.

Az egész életen át tartó tanulás, a szaktudás, a műveltség fontosságának elfo-

gadása és érvényesítése.


- A tanuló tudjon véleményt megfogalmazni, gondolatokat, ismereteket megosztani a család, a

háztartás és otthon életvitelével, szükségleteivel és igényeivel kapcsolatosan.

- A tanuló legyen képes a megszerzett elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazására, például a

pénzügyek kezelése, a hivatali ügyintézés és a munkavállalással kapcsolatos alap dolgok terü-

letén.

- A tanuló legyen tisztában a közlekedési szabályokkal és etikával, valamint a balesetvédelem

legalapvetőbb ismereteit tudja alkalmazni.



3.1.3. KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK NAPPALI TAGOZATON

3.1.3.1. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Magyar nyelv:

1. témakör: Ember és nyelv

2. témakör: A kommunikáció

3. témakör: A magyar nyelv története

4. témakör: Nyelv és társadalom

5. témakör: A nyelvi szintek

6. témakör: A szöveg

7. témakör: A retorika

8. témakör: Stílus és jelentés

Irodalom:

1. témakör: Életművek

2. témakör: Portrék

3. témakör: Látásmódok

4. témakör: A kortárs irodalom

5. témakör: Világirodalom

6. témakör: Színház- és drámatörténet

7. témakör: Az irodalom határterületei

8. témakör: Regionális kultúra

3.1.3.2. TÖRTÉNELEM

1. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra

Az Anjou-kor gazdasága a Magyar Királyságban

A nagy földrajzi felfedezések és következményei

A XVIII. századi magyar gazdaság

Gazdaság a dualizmus korában

2. Népesség, település, életmód

A középkori város

Az ipari forradalom következményei

A Kádár-korszak mindennapjai

3. Egyén, közösség, társadalom



A római köztársaság válsága

A kiegyezés előzményei

Magyarország a második világháborúban

4. A modern demokráciák működése

Az ókori görög demokrácia

Az Amerikai Egyesült Államok születése

A kommunista diktatúra kiépítése Magyarországon

5. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

I. (Szent) István államszervező tevékenysége

A reformáció

A német nemzetiszocializmus

6. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

A tatárjárás

A Hunyadiak kora

7. Szabad (problémaközpontú) témakör

Állam és egyház viszonya a kommunista Magyarországon

Nemzetiségiek a mai magyar társadalomban

3.1.3.3. MATEMATIKA

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok

2. Számelmélet, algebra

3. Függvények, sorozatok

4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria

5. Valószínűségszámítás, statisztika

3.1.3.4. ELSŐ ÉS MÁSODIK IDEGEN NYELV

1. Személyes vonatkozások, család

A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai)

Családi élet, családi kapcsolatok

A családi élet mindennapjai, otthoni teendők

Személyes tervek

2. Ember és társadalom

A másik ember külső és belső jellemzése

Baráti kör

A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel

Női és férfiszerepek

Ünnepek, családi ünnepek



Öltözködés, divat

Vásárlás, szolgáltatások (posta)

Hasonlóságok és különbségek az emberek között

3. Környezetünk

Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)

A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek

A városi és a vidéki élet összehasonlítása

Növények és állatok a környezetünkben

Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a ter-

mészet megóvásáért?

Időjárás

4. Az iskola

Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)

Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka

A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága

Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok

5. A munka világa

Diákmunka, nyári munkavállalás

Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás

6. Életmód

Napirend, időbeosztás

Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egés-

zség megőrzésében, testápolás)

Étkezési szokások a családban

Ételek, kedvenc ételek

Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben

Gyakori betegségek, sérülések, baleset

Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás

Szabadidős elfoglaltságok, hobbik

Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.

Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport

Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet

Kulturális események

8. Utazás, turizmus

A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés

Nyaralás itthon, illetve külföldön

Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése

Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai



9. Tudomány és technika

Népszerű tudományok, ismeretterjesztés

A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

3.1.3.5. BIOLÓGIA

A képzés három éve során a tanulók megismerkednek az érettségi követelményekben meghatározott

tartalmakkal. Tisztában lesznek azzal, hogy egy-egy témakörön belül mi a középszintű, ill. emelt szin-

tű követelmény. Megismerik az írásbeli és szóbeli érettségin előforduló feladattípusokat, valamint

jártasságot szereznek érettségi feladatok megoldásában, emelt szintű esszé-feladatok elkészítésében.

A fent megfogalmazott készségeket azok a tanulók tudják jó eséllyel megszerezni, akik a tantárgyat a

Bornemisza Péter Gimnázium „B” típusú biológia tanterve szerint tanulják. Emiatt biológia tantárgy-

ból csak azokat a diákokat tudjuk érettségire bocsátani, akik gimnáziumi tanulmányaik alatt a „B”

tanterv követelményeit teljesítették. Abban az esetben, ha egy diák a gimnázium „A” típusú biológia

tanterve alapján tanulta a tantárgyat, biológiából nem bocsátható érettségi vizsgára. Amennyiben

mégis érettségizni szeretne ebből a tárgyból, lehetőséget biztosítunk arra, hogy a biológia „B” tanterv

követelményeit osztályozó vizsgán teljesítse. Sikeres osztályozó vizsga esetén a tanuló jelentkezhet

érettségi vizsgára biológia tantárgyból.

1. Bevezetés a biológiába

1.1. A biológia tudománya

1.2. Az élet jellemzői

1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek

2. Egyed alatti szerveződési szint

2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek

2.2. Az anyagcsere folyamatai

2.3. Sejtalkotók

3. Az egyed szerveződési szintje

3.1. Nem sejtes rendszerek

3.2. Önálló sejtek

3.3. Többsejtűség

3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak

4. Az emberi szervezet

4.1. Homeosztázis

4.2. Kültakaró

4.3. A mozgás

4.4. A táplálkozás

4.5. A légzés

4.6. Az anyagszállítás

4.7. A kiválasztás

4.8. A szabályozás

4.9. Szaporodás és egyedfejlődés



5. Egyed feletti szerveződési szintek

5.1. Populáció

5.2. Életközösségek

5.3. Bioszféra

5.4. Ökoszisztéma

5.5. Környezet és természetvédelem

6. Öröklődés, változékonyság, evolúció

6.1. Molekuláris genetika

6.2. Mendeli genetika

6.3. Populációgenetika és evolúciós folyamatok

6.4. A bioszféra evolúciója

3.1.3.6. FÖLDRAJZ

1. Térképi ismeretek

2. Csillagászat, kozmikus környezetünk

3. A kőzetburok

4. A légkör

5. A vízburok

6. A talaj

7. A szoláris és valódi éghajlati öveztek, valamint a földrajzi övezetesség

8. A népesség földrajzi jellemzői

9. A települések földrajzi jellemzői

10. A világgazdaság jellemző folyamatai, szerkezetének átalakulása

11. Termelés, fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata

12. A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai

13. A világ energiagazdasága és ipara

14. A harmadik és negyedik szektor, a működőtőke és a pénz világa

15. A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajza

16. Magyarország természetföldrajza

17. Magyarország társadalmi és gazdasági jellemzői

18. Magyarország nagytájainak természetföldrajzi, társadalmi és gazdasági jellemzői

19. Magyarország környezeti állapota

20. Magyarország nagyrégióinak természet- és társadalom földrajzi képe

21. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok (pólusok,

peremterületek és egyedi szerepkörű országok)

22. Európa természetföldrajzi és társadalom földrajzi képe (Észak-Európa, Nyugat-Európa, Dél-

Európa, Közép-Európa és Kelet-Európa)

23. Ázsia általános természeti és társadalom földrajza

24. Kína, Japán, India

25. Dél-kelet Ázsia iparosodott és iparosodó országai

26. Nyugat-Ázsia országai

27. Afrika általános földrajzi képe

28. Amerika általános természeti és társadalom földrajza



29. Az Amerikai Egyesült Államok

30. Globális társadalmi, gazdasági és környezeti problémák

3.1.3.7. FIZIKA

1. Mechanika Newton törvényei

Pontszerű és merev test egyensúlya

Mozgásfajták

Munka, energia

2. Termikus kölcsönhatások

Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly

Hőtágulás

Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között)

Az ideális gáz kinetikus modellje

Energiamegmaradás hőtani folyamatokban

Kalorimetria

Halmazállapot-változások

A termodinamika II. főtétele

3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás

Elektromos mező

Egyenáram

Az időben állandó mágneses mező

Az időben változó mágneses mező

Elektromágneses hullámok

A fény mint elektromágneses hullám

4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás

Az anyag szerkezete

Az atom szerkezete

Az atommagban lejátszódó jelenségek

Sugárvédelem

5. Gravitáció, csillagászat

A gravitációs mező

Csillagászat

6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek

A fizikatörténet fontosabb személyiségei

Felfedezések, találmányok, elméletek



3.1.3.8. KÉMIA

1. Általános kémia

Atomok és a belőlük származtatható

Ionok

Molekulák és összetett ionok

Halmazok

A kémiai reakciók

A kémiai reakciók jelölése

Termokémia

Reakció kinetika

Kémiai egyensúly

Reakciótípusok

Protonátmenettel járó reakciók

Elektronátmenettel járó reakciók

A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása

Tudománytörténet

2. Szervetlen kémia

Az elemek és vegyületek szerkezete (az atom-, a molekula- és a halmaz-szerkezet

kapcsolata)

Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése

Az elemek és vegyületek kémiai sajátságai

Az elemek és vegyületek előfordulása

Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása

Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai

Az elemek és vegyületek jelentősége

Tudománytörténet

3. Szerves kémia

A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk

A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai

A szerves vegyületek kémiai sajátosságai

A szerves vegyületek előfordulása

A szerves vegyületek jelentősége

A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása

Tudománytörténet

4. Kémiai számítások

Általános követelmények

Az anyagmennyiség

Az Avogadro-törvény

Oldatok, elegyek (százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóság stb.)

A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások

Termokémia

Kémiai egyensúly, pH-számítás



Elektrokémia

3.1.3.9. ÉNEK-ZENE

1. Népdaléneklés

A helyes hangzóformálás, pontos szövegejtés és ritmus, intonációs biztonság, a stílusnak

megfelelő, kifejező előadás. Huszonnégy népdal előadása szöveggel, emlékezetből. Ezen

belül húsz magyar népdal (eltérő stílusú és más-más tájegységről gyűjtött), két különböző

nemzetiségi és két más nép népdala található. A magyar népdalokat több versszak esetén

legalább kettő versszakkal kell előadni. A nemzetiségi népdal, ill. a más népek dala eredeti

nyelven is előadható.

2. Műzenei szemelvény éneklése

Középkor: Egy szillabikus gregorián dallam éneklése latin szöveggel, emlékezetből. Egy tru-

badúr dallam előadása szöveggel emlékezetből.

Reneszánsz: Egy históriásének szöveges megszólaltatása emlékezetből. Egy ungaresca dal-

lam éneklése szolmizálva, emlékezetből.

Barokk: Egy virágének előadása szöveggel emlékezetből. Egy korál dallam éneklése magyar

szöveggel emlékezetből. Egy könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése kottából, tanári

zongorakísérettel.

Bécsi klasszika: Egy dal szöveges éneklése emlékezetből, tanári zongorakísérettel. Egy ma-

gyar szöveges verbunkos dallam éneklése emlékezetből.

Romantika: Egy dal éneklése szöveggel emlékezetből, tanári zongorakísérettel. Két szerző

egy-egy művéből téma éneklése szolmizálva, kottából.

Századforduló: Egy zenemű részletének éneklése kottából szolmizálva.

XX. századi és kortárs zene: Egy-egy téma éneklése szolmizálva kottából Bartók Béla és Ko-

dály Zoltán műveiből. A tanult zeneművekből válogatva, három zenei szemelvény éneklése

kottából (szabadon választva: szöveggel vagy szolmizálva 3#-3b-ig)

3. Műelemzés

Az énekelt anyaghoz kötődő általános zenetörténeti ismeretek, a társművészetekkel való

kapcsolatok (irodalom, képzőművészet, építészet, tánc, színház) kifejtése.

Népzene: Az énekelt régi és új stílusú magyar népdalok elemzése a következő szempontok

alapján: dallamvonal, sorszerkezet, hangkészlet, hangsor megállapítása, besorolás az alap-

vető stílusrétegekbe.

Műzene: Középkor: Egy énekelt világi egyszólamú dallam elemzése kotta alapján (ritmus,

dallam, szöveg sajátossága, kapcsolódása).

Reneszánsz: Egy világi vagy egy egyházi kórusmű elemzése kotta alapján (szerkesztési mód,

ritmikai, dallami, harmóniai, hangnemi érdekességek, műfaji sajátosságok).

Barokk: Az egyik énekelt mű elemzése kotta alapján (szerkesztési mód, ritmikai, dallami,

harmóniai, hangnemi érdekességek, műfaji sajátosságok).

Bécsi klasszika: Egy énekelt dal formai elemzése kotta alapján.

4. Zenetörténet:

A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek,

hangszerek ismerete



Népzene: A magyar népdalok stílusrétegei: a régi és az új stílus jellemzőinek ismerete (dal-

lamvonal, szerkezet, forma, hangnem). A furulya, a duda, a tekerőlant, a citera, a cimbalom

megnevezése hangzás alapján. Vikár Béla, Kodály Zoltán, Bartók Béla népdalgyűjtő munká-

jának bemutatása: gyűjtőhelyek, gyűjtési, lejegyzési módszerek ismerete.

Műzene: A zenetörténeti korszakok általános jellemzése, a társművészeti kapcsolódások

bemutatása.

Középkor: A gregorián zene általános jellemzése. A zsoltár, a himnusz, a mise fogalmának

meghatározása. Az énekes világi zene általános jellemzése (trubadúr, Minnesäng).

Reneszánsz: A vokális műfajok felsorolása, a műfaji jellemzők meghatározása (mise, mo-

tetta, madrigál) Lassus és Palestrina életútjának vázlatos ismertetése. A magyarországi re-

neszánsz zene általános bemutatása. A reneszánsz korszak jellemző hangszereinek felsoro-

lása. A homofon és polifon szerkesztési mód kottakép alapján történő felismerése és ér-

telmezése.

Barokk: J. S. Bach, Händel életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveik felsorolása. A ko-

rál, a passió, az oratórium, a kantáta, a barokk opera meghatározása. A korál szerepének

ismertetése. A da Capo ária formai ismerete. Barokk hangszeres formák (rondó, variáció),

műfajok (concerto, concerto grosso, szvit, prelúdium, fúga) értelmezése. A barokk zenekar

összetételének és jellemző hangszereinek felsorolása.

Bécsi klasszika: Haydn, Mozart és Beethoven életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveik

felsorolása. Jellemző műfajok (szonáta, szimfónia, vonósnégyes, klasszikus versenymű,

klasszikus opera) általános bemutatása. A klasszikus szimfonikus zenekar összetételének

meghatározása.

Romantika: A magyar verbunkos zene jellemzése, kiemelkedő mestereinek megnevezése.

A romantikus dal, jellegzetes vonásainak ismerete. A programzene jellemzése. Liszt Ferenc

életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása. A legjelentősebb romantikus

operaszerzők, és főbb műveik felsorolása. A nemzeti romantika jellemzése. Erkel Ferenc

életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása. Verdi, Muszorgszkij, Wagner

életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveiknek felsorolása.

Századforduló: A zenei impresszionizmus bemutatása (melodika, ritmika, hangkészlet,

hangszerelés).

XX. századi és kortárs zene: Bartók Béla és Kodály Zoltán életművének bemutatása (életút,

főbb művek). A XX. század főbb zenei irányzatainak megnevezése. Komponálási technikák

(dodekafónia, aleatória) felsorolása és lényegének ismerete. Kortárs magyar szerzők és

főbb műveik felsorolása. Az oratorikus és színpadi műfajok változásainak ismerete. Az ame-

rikai zene fejlődésének, a dzsessz és hatásának leíró jellegű bemutatása.

5. Zenefelismerés hangzó anyagról:

Az alábbiakban szereplő művek felismerése a továbbiakban megadott szempontok szerint,

CD vagy hangkazettáról történő lejátszás alapján:

Népi hangszerek felismerése, megnevezése (furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom)

O. Lassus: Visszhang

Bakfark Bálint: Lantfantázia

Tinódi Lantos Sebestyén: Egervár viadaljáról való ének

C. Monteverdi: Orfeo

H. Purcell: Dido és Aeneas, - Matróz-kórus



Esterházy Pál: Harmonia Caelestis – részlet ( Jesu dulcedo)

A. Vivaldi: A négy évszak - Tavasz, Tél

J. S. Bach: h-moll szvit

J. S. Bach: Máté passió

J. S. Bach: Brandenburgi verseny -részlet

G.F. Händel: Messiás - Halleluja kórus

J. Haydn: „Oxford” szimfónia

W. A. Mozart: Figaro házassága

L. van Beethoven: V. szimfónia

L. van Beethoven: D-dúr hegedűverseny

J. Brahms: Magyar táncok

F. Chopin: Mazurka

Liszt Ferenc: Les Préludes

Erkel Ferenc: Bánk bán (Keserű bordal, Hazám, hazám)

G. Verdi: Nabucco - Rabok kórusa

R. Wagner: Bolygó hollandi - Nyitány

B. Smetana: Hazám - Moldva

M. Muszorgszkij: Egy kiállítás képei

A. Dvorák: e-moll („Újvilág”) szimfónia

C. Debussy: A tenger

M. Ravel: Bolero

Bartók Béla: Este a székelyeknél

Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus

Kodály Zoltán: Háry János részletek

I. Sztravinszkij: Petruska

A. Honegger: Dávid király

G. Gershwin: Rhapsody in Blue

C. Orff: Carmina Burana - O, Fortuna

L. Bernstein: West Side Story (részlet)

6. Zeneelmélet

Periódus terjedelmű, modulálás nélküli zenei idézet lapról olvasása szolmizálva (2#-2b-ig).

Hármashangzatok és megfordításaik ismerete. Alaphelyzetű hármashangzatok éneklése

azonos hangmagasságról indítva szolmizálva és hangnévvel (3#-3b-ig). A klasszikus perió-

dus, a két-, illetve háromtagú formák meghatározása. A klasszikus periódus, a két-, illetve

háromtagú formák és a szonátaforma ismerete, egy-egy példával alátámasztva. A tanult

anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek, hangszerek

ismerete.

Szakkifejezések: alaphang, allegro, alt, ambitus, andante, ária, atonalitás, ballada, bariton,

basszus, bicinium, bővített hármashangzat, coda, concerto, concerto grosso, crescendo, da

capo, dalciklus, dalforma, daljáték, decrescendo, dinamika, dodekafónia duett, duó, dúr,

egynemű kar, előjegyzés, forte, fúga, giusto, hangköz, hangnem, hangnevek, hangsor, hang-

zat, homofon, imitáció, improvizáció, induló, intermezzo, kamarazene, kánon, kantáta, ko-

rál, Köchel-jegyzék, kromatika, kvartett, kvintett, legato, Lied, madrigál, mazurka, metro-

nóm, metrum, mezzoforte, mezzopiano, mezzoszoprán, mise, moderato, moll, motetta,



nőikar, nyitány, opera, opus, oratórium, ostinato, partitúra, passió, pentatónia, periódus,

piano, polifon, preludium, recitativo, refrén, rondó, rubato, staccato, szekvencia, szextett,

szillabikus, szimfónia, szimfónikus költemény, szonáta, szoprán, szűkített hármashangzat,

szvit, tenor, tercett, trió, variáció, vokális, vonósnégyes.

Oktávig terjedő hangközök (csak a tiszta, kis és nagy), alaphelyzetű hármashangzatok isme-

rete és lejegyzése szolmizációs nevekkeladott hangra. Minore–maggiore kapcsolat hallási

felismerése. A klasszikus funkciós rend (T-S-D) fogalmának ismerete.

7. Dallamírás

Egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallam átírása betűkottából a

vonalrendszerbe violinkulcsban (2#-2b-ig).

3.1.3.10. TESTNEVELÉS

1. A magyar sportsikerek

Legalább 5 magyar olimpiai bajnok megnevezése sportágával együtt.

Egy, a választott helyi tantervben szereplő sportágban, az adott év hazai legfontosabb

eredményeinek ismerete.

2. A harmonikus testi fejlődés

A testi fejlődés rövid jellemzése általános és középiskolás korban (magasság, testsúly, isko-

laérettség mozgásos cselekvések).

3. Az egészséges életmód

Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismere-

tekben.

Az egészséges életmód összetevőinek értelmezése: rendszeres testedzés, optimális test-

súly, aktív pihenés, testi higiénia, lelki egyensúly, a szabadidő hasznos eltöltése, egészség-

károsító szokások (alkohol, dohányzás, drog) hatásai és megelőzésük.

4. Testi képességek

Az erő, a gyorsaság, az állóképesség értelmezése.

A pulzusszám alakulása terhelésre, az erőfejlesztés szabályai.

5. Gimnasztika

A rendgyakorlatok szerepe a testnevelés órákon. Gyakorlatok javaslata az erő, a gyorsaság,

az állóképesség fejlesztésére

Nyújtó, lazító és erősítő hatású gyakorlatok 2-3 példa.

Légzőgyakorlatok.

A bemelegítés szerepe és kritériumai.

6. Atlétika

A tanult atlétikai futó, ugró és dobó versenyszámok ismerete és végrehajtásuk lényege.

7. Torna

A női és férfi tornaszerek ismertetése.

A legfontosabb baleset-megelőző eljárások.

Segítségadás gyakorlásnál.

8. Ritmikus gimnasztika

Az RG szerepe a harmonikus mozgás kialakításában.



A ritmikus gimnasztika versenyszámainak felsorolása, rövid bemutatása.

Mozgás és zene kapcsolata a ritmikus gimnasztika és az aerobik sportágakban.

9. Küzdősportok, önvédelem

Középiskolás tanulók részére 2-2 páros és l-l csapat küzdőjáték ismertetése és a választás

indoklása.

10. Úszás

Az úszás higiénéjének ismerete.

Az úszás az ember életében.

11. Testnevelési és sportjátékok

Labdaérintéssel, -vezetéssel, -átadással, célfelületre történő továbbítással és az összjátékkal

kapcsolatos három testnevelési játék ismertetése.

Egy választott sportjáték alapvető szabályainak ismertetése (pályaméretekjátékosok száma,

időszabályok, eredményszámítás, a labdavezetésre, a támadásra és védekezésre vonatkozó

szabályok).

12. Természetben űzhető sportok

Egy választott, természetben űzhető sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályai-

nak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés, görkorcsolya stb.)

Alapvető ismeretek a táborozások előnyeiről.

3.1.3.11. INFORMATIKA

I. Kommunikáció, információ

II. Az informatika fejlődéstörténete

III. Jelátalakítás és kódolás

IV. A számítógép felépítése

V. Input perifériák

VI. Output perifériák

VII. Adattároló eszközök

VIII. Hálózatok

IX. Az operációs rendszerek

X. Könyvtárkezelés

XI. Állománykezelés

XII. Szoftver és hardver karbantartás

XIII. Az adatkezelés eszközei, hálózatok

XIV. Internet felépítése és szolgáltatásai

XV. Elektronikus levelezési rendszer használata

XVI. WWW

XVII. Keresőrendszerek, távoli adatbázisok használata

XVIII. Könyvtárak

XIX. Dokumentumok és tájékoztató eszközök



3.1.3.12. Bibliaismeret – Hit Gyülekezete

I. Bibliaismeret

Ószövetség

Alapvető ószövetségi bevezetés-tudományi ismeretek

Újszövetség

Alapvető újszövetségi bevezetés-tudományi ismeretek

II. Kortörténeti háttér

Az ószövetségi zsidóság és a nemzetek története

A korai egyház története

III. Fundamentális teológia

A kereszténység alaptanításai

IV. Bibliai ünnepek

Az Úr ünnepei

V. A keresztény erkölcsi élet – etika

A kereszténység erkölcsi tanítása

VI. Kompetenciák

Documents

3.1.2.19. MŰVÉSZETEK ÉNEK-ZENE 11-12. …©sz.pdfA szabályozás szerint a gimnázium 9–10. évfolyamán kötelező tantárgy az ének-zene, míg a 11–12. évfolyamon a művészetek