568 VASÁRNAPI UJSAG. 34. szilt. 1894 41. ÉVFOLYAM.

BUDAPESTI CZEGEK. A legjobb

Fogak és fogsorok rágáshoz használhatók,

l e g o l c s ó b b á r a k o n .

R Ó N A IMRE fogspecial is tánál .

B u d a p e s t , K i r á l y - u t c z a 4 7 , a terézvárosi templom átellenében. Ezennel van szerencsénk a nasyérdemii bölgyközönsóggel

tudatni, miszerint elegáns és nagyszabású

női divat-termünket helyben

K o s s u t h L a j o s - ( H a t v a n i ) - u t c z a 11. s z á m megnyitottuk, mely alkalomból a legújabb külföldi mo­dellek, valamint kelmék megtekintésére bátorkodunk tisztelettel meghívni.

Kohn és Heller.

FOLDVARY IMRE f é r f i d i v a t - é s f e h é r n e m ű - r a k t á r a .

B U D A P E S T , IV., Koronaherczeg-utcza 11. sz., a főposta mellett és

VIII., Kerepesi-út 9., a Pannónia mellett. Vi l lám vi lági tás.— Telefon. — Árjegyzék bérmentve.

Czégem öesze nem tévesztendő FöldvAri J. (Jakab) cziggel.

Gerson Anna asszony B U D A P E S T ,

A n d r á s s y - ú t 21, (félemelet).

LATZHOYITS A. B U D A P E S X ,

I V . k e r ü l e t , V á c i i - u t c z a S S . s z á m . Cs. é s kir. s z a b a d a l m a z o t t f e h é r n e m ű - g y á r o s

ajánlja u r i d i v a t - é s f e h é r n e m ű - ú j d o n s á g a i t .

„Torooyórák" palota, laktanya, gyári órákat,

v i l l a n y ó r á k a t , legelőnyösebben rendez be M a y e r K á r o l y L.

I-B8 magyar g5z-óragyára Budapesten, VII., Eazinczy-u. 3. Képes árjegyzék, kCltségjegvz. bórm.

A Magyar Asphalt részvény-társaság

Budapest, Andrássy-űt 30 elvállalja jótállás mellett

l e g o l c s ó b b a n

asphalt- burkolatok fektetését és

n e d v e s l a k á s o k , p i n c z é k , s t b . gyökeres

s z á r a z z á t é t e l é t .

wr T e l e f o n . - w

Kertész Tódor

műiparáru

uj raktára Kristóf-tér Gróf Teleki palotában.

Nyilvános elemi fiúiskola B u d a p e s t , IV., U jv i l ág -u t cza 16, I . e m .

A Nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium enge­délyével megnyitott nyilvános jogú, államérvényes bizonyítványokat kiállítható

wr é osztályú tan- és nevelő-intezetemet "•» alkalmasabb, minden igénynek megfelelő helyiségbe helyeztem át, melybe egy­aránt felveszek b e j á r ó , f é l k o s z t o s é* b e u l a k ó növendékeket s nagy súlyt fektetek a rendes tantárgyakon kívül különösen a n é m e t n y e l v g y a k o r l a t i o k t a t á s á r a mind a 4 osztályban és a test edzésére.

A tandíj a beiratási s orvosi díjon kivül m i n d a 4 o s z t á l y b a n h a v i ÍO f r t . A f é l k o s z t o s o k a tandíjjal együtt szintén mind a 4 osztályban — összesen havi 28 frtot fizetnek; a b e n l a k ó k a t pedig külön s z ó b e l i m e g ­b e s z é l é s alapján fogadom el.

Minthogy a növendékek CSakÍ8 korlátolt 8Htámban vétetnek fel, a mélyen tisztelt szülőket és gyámokat felkérem a b e i r a t á s o k a t i n t é z e t i h e l y i s é g e m b e n n a p o n k é n t d. e . í>—l-ig é s d. u . 3 — 5 - i g e s z k ö z ö l j é k .

A t a n é v s z e p t e m b e r 1-én kezdődik, de kellő igazolás mellett az év bármely részében is vétetnek fel növendékek.

A m a g á n v i z s g á l a t o k s z e p t e m b e r h a v á b a n t a r t a t n a k , de elő­leges bejelentés alapján az intézetemben az év bármely szakában is letehetők.

A bizonyítványok államérvényesek. 5848 Minden nemű egyéb felvilágosítással szívesen szolgál,

Szánkássy János, igazgató, intézet-tulajdonos.

F ő r a k t á r B u d a p e s t , 1 8 9 4 a u g u s z t u s 1-étől s a j á t h á z b a n

VI., Váczi-körut 57/a. sz.

Alakult 1856.

Alakalt 1856. KUHNEE.

gazdasági gépgyára Mosonban. Ajánlja á l t a l á n o s a n k e d v e l t , e g y s z e r ű s é g é b e n f e lü lmulhat lan s t ö b b

m i n t 1 4 , 0 0 0 p é l d á n y b a n e l terjedt

„Hungária Dr i l l " és „Jubileum Dr i l l " s o r v e t ő g é p e i t l e s z á l l í t o t t á r a k o n . 5831

H e g y e s h u l l á m o s t e r ü l e t r e „ M O S O N I D R I L L " legjobb, legegyszerűbb sorvető. S a c k - f é l e e k é k , két és több vasú ekék. l i a a c k e - f é l e s z á n t ó f ö l d b o r o n á k 12-tele nagysásban. L a a c k e - f é l e kedvelt rétboronák. K o s t á k k o n k o l y o z ó k , k i t . s z e l e l ő m a g ­t á r - r o s t a , (33 forint) meglepő munkaképesség. Ventzky-fé le i ü l l e s z t ő k , s z e c s k a - és r é p a ­v á g ó k s t b . s t b . D#" Árjegyzékek bérmentve.

Főraktár Budapest, 1894 augusztus 1-étöl saját házban. VI. ker., Váczi-körut 57/a. sz. a.

SZŐRVESZTŐ POR (Poudre d é p i l a t o i r e )

BUGMG G. IVtől, M. ni. Frankfurtban. Elismert legjobb ezörvesztő szer, méregtnentes, egészen ártalmatlan, a leggyöngédebb bőrt sem támadja meg. ennél­fogva hölgyeknek kiválóan ajánlható. Hatása rögtöni és töké­letes 8#~ Egyet len sxőrvesztő .ser, mely orvosilag ajánl tátik, a melynek Oroszországba v i te lé t a szent­pétervári orvosi hatóság megengedte, s mely as antwerpeni vi l lágkiál l i táson az ottani Musée com-mercial de l l n s t i t u t snperienr de Commeroe ál tal elfogadva és ki tüntetve l e t t . ~V8 Egy üvegcse 1 frt

75 kr., a hozzávaló ecset 12 kr. R a k t á r : Budapesten, TOROK J. gyógyszertárában, Király-utcza 12. szám.

GANZ E S TÁRSA rr r

VASONTO- E S QEPGrYABrBESZV. -TABSTILAT

BUDAPEST. A j á n l a n a k m i n d e n n e m ű v a s - , a c z é l - é s f é m ö n t v é n y e k e t

ép í tkezés i é s g é p é s z e t i e z é l o k r a v i z v e z e t ő c s ö v e k e t , sz i ­

v a t t y ú k a t , l e c s a p o l ó é s ö n t ö z ő - z s i l i p e t , k é s z ü l é k e k e t a

b e l v i z e k l e e r e s z t é s é r e . — A h e l y i v i s z o n y o k s z e r i n t s z e r ­

k e s z t e t t t u r b i n á k a t , ő r l ő h e n g e r e k e t k é r e g ö n t e t ű h e n -

g e r e k k e l é s m a l o m b e r e n d e z é s i c z i k k e k e t . — Z s i l i p e k e t

b á r m i l y n a g y s á g b a n és b á r m i l y r e n d s z e r s z e r i n t . — A l a g -

c s ö v e k e t , z a r k é s z ü l é k e k e t , c s ő - é s k a p u - z s i l i p e k h e z ,

c z ö l ö p v e r ő g é p e k e t , a n y a g s z á l l i t ó k o c s i k a t . — Á l l ó v a g y

fekvő g á z m o t o r o k egy v a g y k é t h e n g e r r e l é s m i n d e n ­

n e m ű z ú z ó g é p e k .

O R S Z Á G O S K I Á L L Í T Á S K Ö z w e M Ú K O Q Ő I É R E M JELES TAJKJPFE[.VÉTELEKÉRT Sál B U D A P E S T I B S 5 . | J (

A Pozsonyi Kereskedelmi Akadémia, melynek végbizonyítványa egy évi ö n k é n t e s i k a t o n a i s z o l g á l a t r a jogosít, és melynek eddig végzett tanulói a legelsőrendü kereskedő, gyári és bankári czégek-nél, vagy közhivatalokban és a mezőgazdáságban nyernek alkalmazást, 1894 szep­tember elsején tizedik évfolyamát nyitja mea.

Az intézetet látogató v i d é k i t a n u l ó k e l h e l y e z é s e ügyében az igazgató készséggel jár a szülök kezére. Az ezen tanulók fölött i s k o l á n k i v ü l i s g y a k o r -l a n d ó f e l ü g y e l é s t pedig az intézet tanárai gyakorolják, kik közül egyébiránt néhányan szintén fogadnak családjukba tanulókat teljes ellátásra. — Felvilágosí­tásokat készséggel ad és tájékoztató évi jelentést kívánatra küld:

Pozsonyban, 1894 július hó. J Ó l l á s J á l l O S , igazgató.

Franklin-Társulat nyomdája. (Budapest, IV., Fgyetem-utcza 4. szám.

35. SZÁM. 1894. Előfizet isi feltételek : VASÁRNAPI DJBÁG H

POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt

BUDAPEST, SZEPTEMBER 2. 41. ÉVFOLYAM. I egész éne 1 2 frt f félévre — 6 <

Csupán a VASÁRNAPI DJ8AG j *?,?* e v r e * m ( félévre _ 4 «

Crapin • POLITIKAI DÍDON8AOOK j ^ m _ a R O Külföldi alóDzetnwthra » poaUilag ratghatároiott viteldíj ia caatolandó .

A VIII. NEMZETKÖZI KÖZEGÉSZSÉGI ÉS DEMOGRÁFIAI KONGRESSZUS.

FODOR JÓZSEF, A VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG ELNÖKE.

ÁKÖZEGÉSZSÉGÜGY ápolása csak az újabb év­tizedekben kezdett nagyobb föllendülésnek

.indulni. Azóta ez ügy bajnokai számos nagyszabású, a tapasztalat által megerősített, igen fontos tudnivalóval gazdagítottak bennün­ket. Számos szakférfiú szegődött ezen új intéz­mény szolgálatába, sokféle eszközzel iparkod­tak azt a szakemberekkel, az orvosokkal és a közönséggel megismertetni és minél szélesebb körnek közkincsévé tenni.

KORÁNYI FRIGYES, A KÖZEGÉSZSÉGI CSOPORT ELNÖKE.

HIERONYMI KAROLY, BELÜGYMINISZTER, A KONGRESZ-

SZTJB ELNÖKE.

Az utóbbi czélból a fölhasználható eszközök közül egyik legfontosabb a hivatott férfiak időn­kénti összejövetele, mikor is együtt működve, egymás felfogását személyesen megismerik és eszmecserék által az egyes tételek megvilágítá­sát sokkal könnyebben lehetővé teszik.

A nemzetközi közegészségi és demográfiai kongresszus, mely ez idő szerint fővárosunk­ban ülésez, szintén azzal a nagyfontosságú föla­dattal kíván foglalkozni, hogy az egészség leg­biztosabb föltételeit kutassa s megállapítsa, más részről pedig, hogy a népesség physikaitulajdon-

MÜLLER KÁLMÁN, A KONGRESSZUS FŐTITKÁRA.

i

LÁNG LAJOS, A DEMOGRÁFIAI CSOPORT ELNÖKE.

570 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 35. SZÁM. 1894. 41 . ÉVFOLYAM.

ságait és életviszonyait tanulmányozza (demog­ráfia). Valamint az előbbi kongresszusoknak, úgy ennek is meglesz bizonyosan az a hatása, hogy a tudomány iránt érdeklődést kelt nem­csak a szakembereknél, a kik ahhoz más úton is hozzá férhetnének, hanem érdeklődést ébreszt a társadalom minden rétegében és így sokkal nagyobb körrel ismerteti meg az egészségügy egész körét, mint a testi épség és az ember­baráti föladatok elveinek foglalatát.

A Budapesten jelenleg ülésező kongresszus a székes főváros meghívására gyülekezett ide. Két évvel ezelőtt tartatott Londonban a VH-ik kon­gresszus, mely fővárosunk küldöttségének meg­hívását, bár más külföldi nagyvárosokból is érkeztek hasonló ajánlatok, nagy lelkesedéssel fogadta. S íme, látjuk, hogy sok ország, testület, intézet, a leghíresebb egyetemek siettek itt magukat küldöttségileg képviseltetni. Mind az öt földrészről sereglettek ide részint küldöttek, részint önként vállalkozó ügybarátok, kik a tudo­mány s az emberszeretet nemes munkájában való részvétel mellett alkalmat szereznek ma­guknak arra is, hogy fővárosunkat s hazánkat közelebbről megismerjék.

Ha végig tekintünk a kongresszus programm-ján, azt látjuk, hogy abban a ma már fölötte széles kört elfoglaló közegészségügy tudomá­nyának minden szakasza a legterjedelmesebben képviselve van.

Afertőző betegségek, az ezen pusztító kórok ki-fürkészése és az ezeket előidéző élősdieknek ismertetése számára külön szakosztály létesít­tetett, melyben száznál több előadás lesz.

A járványos betegségek kitörésének meg­akadályozása, az ipari és mezei munkások egészségügye szintén különös figyelemben fog részesülni. A nálunk annyira fontos gyermek­egészségügy, az újabb időben szintén nagyobb figyelemre méltatott iskolai egészségügy, az élelmezés egészségügye, a városok, lakások, a vasúti közlekedés és hajózás egészségügye, a katonai egészségügy, életmentés, mind meg­annyi fontos ágazatai az egészségtannak; ugyan­azért mindezekre úgy hazai, mint külföldi első­rangú szaktudósok számos, fölötte érdekesek­nek ígérkező előadásokat jelentettek be.

A forró földövi országok közegészségügye a III. szakosztály fejtegetéseinek tárgya lesz. Ez, bár minket magyarokat közelről nem érdekel, a legutóbbi nemzetközi közegészségügyi kongresz-szus határozott kívánságára vétetett föl a pro­gramúiba, mely kívánságot annál inkább is tel­jesíteni kellett, mert a jelen kongresszus min­den tekintetben nemzetközi jellegű.

Meg kell még említenünk az államorvostan­nak, a testedzés egészségügyének, az állat­egészségügynek, a gyógyszerészeinek szakosz­tályait és mint hazánkat különösen érdeklő szakosztályt, a fürdők egészségügyi osztályát.

A demográfiai részben, mely hét szakosztályra oszlik, ezen aránylag fiatalabb tudomány szá­mos, érdekes előadása van bejelentve, és öröm­mel jegyezzük meg, hogy a sok külföldi szak­férfiú mellett, ép úgy, mint a közegészségtani résznél is, számos hazai tudósunk is fog sze­repelni.

Természetes, hogy a 26 szakosztálynál beje­lentett 800 előadást a kongresszus valamennyi tagja végig nem hallgathatja és annak tárgya­lásaiban részt sem vehet; azonban az egészség­tan manapság sokféle ágazatainak minden ré­szében oly roppant terjedelmű, hogy egyetlen­egy szakember nem is jeleskedhetik egyaránt minden részében, egyformán nem is vállalkoz-hatik arra, hogy minden egyes részét művelje, hanem kiválogatja a maga számára azokat, me­

lyekre különösebb hajlamot és hivatottsá­got érez.

Midőn a Budapesten ülésező VIII. közegész­ségügyi és demográfiai kongresszust örömmel üdvözöljük, a hála őszinte mély kifejezésével kell fölemlítenünk királyunk Ö Felségét, ki a fővédnökség elfogadásával a kongresszus fényét és sikerét nagy mértékben előmozdította.

Ugyancsak hálás tisztelettel kell szólnunk 0 Felsége testvéröcscséről, Károly Lajos főher-czegről, a ki, mint fővédnök-helyettes, személye­sen jelenik meg fővárosunkban, hogy a kongresz-szust megnyissa.

Elismeréssel adózunk a székes főváros min­den szépért s jóért lelkesülő hatóságának és kö­zönségének, mely a kongresszust Budapestre meghívta; valamint szintén nagy elismerés illeti meg mindazon férfiakat, kik az előké­szítés rendkívüli fáradságos munkáját végezték.

A kongresszus előkészítése körül különös ér­demeket szereztek: Hieronymi Károly belügy­miniszter, ki méltányolván ezen kongresszus nagy nemzeti fontosságát, annak elnökségét szíves volt elvállani; — Rálh Károly főpolgár­mester, kit minden közhasznú mozgalom élén ott szoktunk látni; — Kamermayer Károly polgár­mester, ki mint a szervező bizottság elnöke, kiváló részt vett az előmunkálatok végzésében; — Gerlóczy Károly, a főváros első alpolgármes­tere, ki mint a kongresszusi fogadó és ünnepély­rendező bizottság elnöke szintén tevékenyen működik a kongresszus külső sikerének bizto­sításában.

A kongresszus előkészítése és szervezése kö­rül különös érdemeket szereztek továbbá a főbb bizottságok, ugy szintén a szakosztályok elnökei, a kiket itt sorra bemutatunk.

Dr. Fodor József a kongresszus végrehajtó-bizottságának elnöke. E kitűnő tudósunk, kit a közegészségügy terén a külföld is nagy tekin­télynek tart, 1843 ban született Lakócsán, So-mogymegyében. 1872—74-ig a kolozsvári egye­temen, ezentúl abudapesti egyetemen a közegész­ségtan és orvosi rendészet nyilvános rendes ta­nára, a magyar tud. akadémiának és számos kül­földi közegészségügyi társulatnak rendes tagja. 1887-ben az orvosi kar dékánja, az országos köz­egészségügyi egyesület elnöke, 1891-ben acam-bridgei egyetem tiszteletbeli tudora lett. A közegészségügy művelésével csaknem egy ne­gyed század óta foglalkozik s búvárkodásának eredményeit a hazai és külföldi lapokban, nem­különben önálló művekben tette közzé. Ezek közül különös említésre méltó a magyar nyel­ven megjelent «Közegészségügy Angolország­ban, » melyet a magyar tudományos akadémia a nagy jutalommal tüntetett ki, továbbá «Talaj, viz és levegőn czimű, széles alapokra fektetett, nagy tudományos készültséggel irt műve. — Mint a kongresszus végrehajtó-bizottságának elnöke, elismerésre méltó buzgóságot fejtett ki kezdettől fogva szakadatlanul.

Dr. Müller Kálmán, a kongresszus főtitkára, szintén olyan szakemberünk, kinek neve és irodalmi munkássága a külföldön is ismeretes, 1849 márczius 8-án Pesten született, a hol kö­zépiskolai tanulmányait és egyetemi éveinek egy részét is végezte. Mint harmad éves orvostanhall­gató Bécsbe ment, a hol egyidejűleg három tu­dományos pályakérdésre nyújtott be pályadol­gozatot ; ezek közül kettőt meg is nyert, mig a 3-ik dicséretre érdemesíttetett. Orvosi oklevelét is Bécsben nyerte el és eleinte ugyancsak ott működött a közkórházban, mint gyakornok, majd Bamberger mellett, mint segédorvos és tanársegéd. 1873-ban hosszabb tanulmányútra indult, s főleg a párisi és berlini egyetemeket látogatta. Párisi tanulmányainak eredményét Wiesbadenban, a német orvosok és termé­szetvizsgálók vándorgyűlésén mutatta be. 1874-ben Budapestre tért vissza, hol egy év múlva a hasbetegségek kór- és gyógytanából magán­tanár lett. 1879—83-ig a kir. József mű­egyetemen az építési egészségtanból és balesetek­nél nyújtandó rögtöni segélyről tartott minisz­teri megbizásból előadásokat. 1880 ban a «So-cieté de Médecin publique et d' Hygiéne profes-sionellei külföldi tagjává választatott. 1880-ban a párisi «Societé de Médecin pratique d' Hygiéne

professionelle» levelező tagja lett. 1880-ban a budapesti orvosi kör, ugyanekkor az országos orvosi segélyegyesület elnöke volt. 1881-ben a járvány kórház főorvosa; onnan a Kókus-kór-házhoz neveztetett ki ideiglenes főorvossá. 1887-ben ugyanezen kórháznak igazgatója lett és egyszersmind a székes főváros balparti kór­házainak főfelügyeletével bízatott meg. Időköz­ben, 1884ben, tudományos érdemei elismeréséül rendkívüli tanári czitnet és jelleget nyert. Az 1885. évi orsz. kiállítás egészségügyi országos bizottságának és juryjének rendes tagja volt. Az 1885-ik évi magyar orvosi és közegészségügyi kongresszusnak főtitkára volt, mint ilyen úgy­szólván egymaga végezte a kongresszus szerve­zésének és végrehajtásának sokféle munkáit. 1885 bén a budapesti kir. tudományos egyetem bölcsészeti karán az egészségtan előadásával bízatott meg. 1885-ben az országos közegésség-ügyi tanács rendkívüli tagjává neveztetett ki. Elnöke továbbá a szamaritánus egyesületnek, a budapesti gyakorló orvosok segítő egyesületének, a közkórházi orvostársulatnak, tagja a közegész­ségügyi orvosi tanácsnak. Tiszteletbeli elnöke volt 1891-ben a párisi tuberculosis-kongresszus-nak. Ugyanezen évben elnöke volt az or­szágos balneologiai egyesület orvosi szakosztá­lyának. 1886-ban négy megyének és pedig Vas, Pozsony, Torontál és Esztergom megyének lett tiszteletbeli főorvosa. 1883—85-ig a két első szünidei orvosi tanfolyam titkára volt és ezen, nálunk még egészen új intézményt, mely a gya­korló orvosok továbbképzését tűzte feladatává és igy közérdekű fontossággal bír, ő honosította meg hazánkban. 1891-ben az országos orvosi nyugdijalap-bizottság elnökévé. 1892-ben az országos közegészségügyi tanács másodelnökévé neveztetett ki. Az 1892. évben a székes fő­városban dühöngő kholera járvány alkalmából a járvány-kórház létesítése, az orvosi, betegápolói szolgálat szervezése s a pontos betegszállítás körül szerzett nagy érdemeket. 1893-ban a tiszti orvosi vizsgáló (országos) bizottságnak alelnö­kévé neveztetett ki.

J^a ezen vázlatosan előadott életrajzot vé­gig olvassuk, csodálkoznunk kell, hogy Müller Kálmán már 44 éves korában ilyen tevékeny és országszerte elismert sikerekben gazdag életre tekinthet vissza. Szívós erély, fáradhatlan kitar­tás és szigorú következetesség jellemzi minden dolgában. A mihez ő nyúl, annak sikerülni kell. Nagy szervezőképességének egyik kiváló bizonyí­téka a Bókus-kórház, melyben a rend, tisztaság és tudományos színvonal soha sem volt oly ma­gas fokú, mint mióta ő áll annak igazgatása élén. Mint orvos, mint tanár, mint író és mint ember is egyike a tiszteletre és szeretetre legmél-tóbbaknak. A kongresszus előmunkálatait kezdet­től fogva a legapróbb részletekre kiterjedő körül­tekintéssel ő tervezte, mely tervezetnek végre­hajtásában is legnagyobb része volt. A kon­gresszus ezerféle tudományos és adminisztratív részleteinek minden fonala az ő kezében futott össze, és a kongresszusnak kitűnő szervezéséért a közvélemény teljes elismeréssel adózik neki.

Steiger Gyula, fővárosi bizottsági tag, s mint ilyen minden fővárosi ügyben hasznos működést fejt ki évtizedek óta. A kongresszus pénzügyi bizottságának elnöke, és a költségek megállapí­tása tekintetében ezen bizottságot működésében kiválóan támogatta.

Tormay Béla a kongresszus kiállítási bizott­ságának elnöke. 1838-ban Szegzárdon szüle­tett. Eleinte gazdálkodással foglalkozott; állat­orvosi oklevelet is nyert, majd külföldi gaz­dasági akadémiákon folytatta tanulmányait. 1861-ben a budapesti állatorvosi tanintézetben tanársegéd, 1865-ben a keszthelyi gazdasági in­tézetben tanár, 1873-ban a budapesti magyar kir. állatorvosi tanintézet tanára, utóbb igazga­tója lett, s azt egészen újjá szervezte. 1881-ben a földmívelési minisztériumban szervezte az állattenyésztési ügy vezetését, 1884-ben végleg ezen minisztériumba helyeztetvén át, eleinte gazdasági főigazgató volt, ma miniszteri tanácsos és osztályfőnök. Az állattenyésztés és állatgyó­gyászat terén hazánkban nagy érdemeket szer­zett irodalmilag is.

Dr. Bőké Gyula a kongresszus pénztárnoka. Született 1832-ben Tatán, Komárommegyében. Orvosi tanulmányait a bécsi egyetemen végezte. 1858-ban ugyanott tudori oklevelet nyert. Egy ideig a bécsi közkórházban működött, 1860-ban

35 SZÁM. 1894. 41. ÉVFOLYAM. ^VASÁRNAPI ÚJSÁG. 571

Tröltsch tanárhoz ment Würzburgba a ftilgyó-gyászat tanulmányozása végett. 1862-ben Budapesten letelepedvén, kizárólag fülgyógyá-ezattal foglalkozik. Későbben a Bókus-kór-házban a bejáró betegeket gyógyította, majd a fülbajos osztály rendelő orvosává nevez­tetett ki. Már korábban, 1868-ban, megszerezte az egyetemi magántanári képesítést és számos, közel száz dolgozata alapján 1878-ban a fülgyó­gyászat rendkívüli tanárává neveztetett ki. A közélet terén, mint a székes főváros bizott­ságának tagja, közintézetek létrejötte körűi te­vékenyen részt vett. Alelnöke a fülorvosok tár­sulatának, elnöke az orvosi körnek, tagja az országos közegészségügyi tanácsnak, pénztár­noka a szamaritánus-egyesületnek.

Hampelné Pulszky Polixéna a hölgybizott­ság elnöke. A kongresszus külföldi nő tagjainak fogadására alakult hölgybizottság élére öt kér­ték föl, mint olyan kiváló magyar asszonyt, a ki ritka sokoldalú és alapos műveltségénél, mint társadalmi állásánál és finom modoránál fogva egyaránt a leghivatottabb ezen elnöki tiszt betöltésére, melyre ő az ügy iránti tekin­tetből készséggel vállalkozott.

A közegészségi csoport elnökei. Dr. Korányi Frigyes, a kongresszus közegész­

ségügyi csoportjának, iigy szintén a járványok elhárítását tárgyaló szakosztálynak elnöke, budapesti orvosi egyetemünkön a belgyógyászat rendes tanára, 1828-ban született Nagy-Kalló­ban. Orvosi oklevelének elnyerése után tudomá­nyának kiszélesbítése végett nagy tanulmány­útat tett Német-, Franczia- s Angolországban és Belgiumban. Visszatértekor az akkori körül­mények nem engedték meg neki a Budapesten való letelepedést; így szülővárosában Nagy-Kállóbun kezdte meg az orvosi gyakorlatát, a hol csakhamar nagy elismerésre tett szert és a következő tisztújításkor Szabolcsmegye főorvo­sává választatott. Már ezen vidéki városban is oly tudományos munkásságot fejtett ki, hogy neve csakhamar országosan ismertté lett. Majd kedvezőbb fordulatot vévén a közállapotok, 1865-ben Budapestre költözött, hol még ugyan­azon évben magántanárrá lett az egyetemen. 1866-ban ugyanott rendes tanárrá neveztetett ki. 1868-ban az országos közegészségügyi tanács tagja, 1880-ban másod elnöke, 1892-ben, Lum-nitzer halála után, elnöke lett. Tudományos érdemeiért a magyar tud. akadémia levelező tagjává választotta. Hat éven át elnöke volt a budapesti egyetemi királyi orvosegyesületnek és érdemei elismeréséül Ó Felsége a kir. taná­csosi czímet és a vaskoronarendet adományozta neki, később pedig a főrendiháznak is tagjává nevezte ki. Orvostudományi értekezései, melyek magyar, német és franczia nyelven láttak nap­világot, a százat meghaladják. Mint egyetemi tanárnak egyik nagy érdeme, hogy a klinikát az empíria színvonaláról a tudományos klinika magaslatára emelte. Általában arra törekedett mindig, hogy hallgatóiba az orvosi természet­tudományi gondolkozást beleoltsa. Az orvoskari tanártestületben ő az egyik legékesebb ajkú elő­adó. Legnagyobb irodalmi alkotása, hogy Kétli és Bókai Árpád közreműködése mellett az első nagy magyar belgyógyászati miivel szerkeszti, melyből az első kötet legnagyobb részt az ő dolgozata. Ehhez fogható művet orvosi irodal­munk eddig föl nem mutathat. A jelen kon­gresszuson a közegészségügyi csoport elnöki tisztét viseli és e csoport szakosztályai meg­alakításában és munkáinak vezetésében tevé­keny részt vett.

Dr. Pertik Ottó (a fertőző betegségek szak­osztályának elnöke), Budapesten 1852-ben szü­letett. Orvosi oklevelének elnyerése után Mihál-kovics tanárnak lett segéde, szigorló korában pedig Scheuthauer tanár mellett működött. 1879—85-ig már mint kész orvos a külföldi egyetemeket látogatta, s kórtani, szövettani és bakteriológiai tanulmányokat tett. Különösen sokat dolgozott Parisban a Collége de Francé­ban Ranviernél, Strassburgban Waldeyer es különösen Beklinghausen nagyhírű tanároknál. Az utóbbi mellett ötödfél éven át kórboncztani tanársegédi minőségben levén alkalmazva, itt oly tudományos kiképzésre nyilt alkalma, mi­nőben más idegen csak ritkán részesülhet. Majd De-Bary tanár laboratóriumában folytatott bak­teriológiai tanulmányokat. Külföldi tartózko­

dása alatt Mac-Kee ajánlata folytán meghívást kapott a dublini egyetem tanári állására, ő | azonban e meghívást el nem fogadván, haza tért Magyarországba, hogy külföldön szerzett szakismeretéit a hazai tudományosság hasznára értékesítse. 1885-ben az üllői-úti új kórház i (jelenleg Szent- István-kórház) bonczoló főorvosa, 1887-ben a budapesti egyetemen a kórboncztan magántanára, majd 1891-ben a kórszövettan nyilvános rendkhüli tanára lett. Az ő fáradozása és utánjárása hozta létre a székes főváros bakte­riológiai intézetét, melynek vezetőjévé ö nevezte­tett ki. Az ő buzgói kodásáia állíttatott fel a köz­ponti fertőtlenítő-intézet is, mely 1892 óta mint ideiglenes működik ugyan, de ebben a minőség­ben is nagyon sokat tett már arra, hogy a ragadós betegségek terjedése a főváros területén csök­kenjen. A legutóbbi járvány alatt a főváros területén az összes kholera-halottakat ő bon-czolta, s úgy a főváros, mint az egész ország területén előfordult kholera-esetek bakteriológiai vizsgálatával hónapokon át nagy kitartással fáradozott. Ez alkalomból neve országszerte ismertté lett. A kórboncztan, kórszövettan és bakteriológia körébe vágó nagy számú tudo­mányos dolgozatai részint hazai, részint kül­földi folyóiratokban, részben pedig a magyar tudomáoyos akadémia kiadásában jelentek meg. Legújabban megindult belgyógyászati munká­jában a. fertőző betegségek oktanát irta meg. Bókai Árpáddal együtt szerkesztik a «Magyar orvosi Archívumi) czímü havi folyóiratot, mnly külföldön német és franczia nyelven is meg­jelenik. Külföldi tagja a párisi «Société de medecine publique et d'hygiéne professknelle-nek s a Űórenczi orvosi akadémiának. Tagja az igazságügyi orvosi tanácsnak és rí ndkívüli tagja az országos közegészségügyi tanácsnak.

Dr. Duka Tivadar, a kongresszuson a forró iöldövi országok közegészségügyével foglalkozó szakosztály elnöke, 1825-ben született Duka-falván. Sárosmegyében. Jogi tanulmányainak befejezése után 1848-ban a belügyminisztérium­ban volt alkalmazva, később a szabadságharcz kitörése után Görgei Arthur oldala mellett szol­gált, azután külföldre menekült, a hol orvosi tudományokat tanult, s Londonban 1853-ban megszerezte az orvostudori oklevelet. Nem sokára az angol-keletindiai hadseregnél vál­lalt szolgálatot; angol polgárjogot nyert és 1877-ben nyugdíjaztatván, végleg Londonban telepedett le. Ezen hosszú idő alatt, melyet kül­földön töltött, soha meg nem feledkezett hazá­járól, hova gyakorta ellátogat, annak különösen tudományos élete iránt folyton melegen érdek­lődik. Igen érdekes műve az, melyet Körösi Csorna Sándorról magyar és angol nyelven írt.

Dr. Kétli Károly, (az ipar-egészségügyi szak­osztály elnöke,) 1839-ben Csurgón született. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte, 1868-ban a belgyógyászati klinikán lett segédorvos. Ugyanezen évben állami ösztöndíjjal külföldre utazott, hol két éven át különösen ideg-, kór- és gyógytan tanulmányozásával fog­lalkozott. Budapestre visszatérvén, 1870-ben az electrotherapia magántanára lett. 1877-ben a Bókus-kórház első belgyógyászati osztályának főorvosa, 1881-ben egyetemi rendkívüli tanár és 1889-ben a belgyógyászat rendes tanárává, és a Il-ik egyetemi belkóroda igazgatójává lett. Ez idő szerint a budapesti királyi orvos egye­sület elnöke. Orvosi értekezéseinek száma meg­haladja a 80-at. Mint tanárt nagyfokú köte­lességérzet, szigorú logikai gondolkozás és vilá­gos, tiszta előadás jellemzik és teszik kedveltté hallgatói előtt. Mint gyakorló orvos nagy hírnek örvend.

Dr. Bókai János (a gyermekegészségügyi szak­osztály elnöke), 1859-ben született Budapesten s egyetemi tanulmányait is itt végezte. Orvostu­dori oklevelének elnyerése után eleinte a buda­pesti szegény-gyermekkórházban több éven át mint segédorvos működött. Gyermekgyógyászati ismereteinek kibővítése végett később a külföld nevezetesebb egyetemeit látogatta. Hazatérve 1885-ben magántanár, ugyanazon évben a «Ste­fánia » gyermekkórház igazgató főorvosa, négy évvel későbbpedigegyetemirendkívüli tanár lett. Ez az intézet az ő vezetése alatt nagy hírnévnek örvend. Alig van német, angol vagy franczia gyer­mekkórház, mely gazdagabb anyaggal rendel­keznék és azt tudományos czélokra jobban föl­használná. Különösen fel kell említenünk, hogy

a difteritisznél használt intubatio-n&k, mely a megfulladást légcsőmetszés nélkül az által gá­tolja meg, hogy a garaton át finom csöveket he­lyez el a veszély elmultáig a gégében, az ame­rikai O-Dwyr és a magyar Bókai János az egész világon elismert kezdeményezői. A szakirodalom­ban is buzgón működik.

Dr. DoUingtr Gyula (az iskolaegészségügyi szakosztály elnöke), Budapesten született. Egye­temi tanulmányait végezvén, eleinte Scheu­thauer tanár mellett volt segéd, majd műtő-nö­vendék lett; két év múlva Kovács tanár segédje. Ezután magántanárrá képesíttetett és mint ilyen különösen testegyenészettél foglalkozott. Mint rendelő sebész főorvosa a budapesti irgalmasok kórházának, a hol, mint Kétli tanár koródáján is, a legkülönfélébb és legnehezebb sebészi mű­téteket végzi, minőkre saját sebészi és testegye-nészeti magángyógyintézetében is elég tere nyilik.

Dr. Tha>i Károly (az élelmezési egészségügy szakosztályának elnöke), 1834 ben született Ó-Becsén. 14 éves korában, mint önkéntes hon­véd részt vett a szabadságharczban, s a fegyver­letétel után gyógyszerészi pályára lépett s a gyakorlati ismeretek elsajátítása után s köz­ben, Szegeden befejezte középiskolai tanulmá­nyait is. 1858-ban Bécsben a vegyészet doktora lett. Az erre következő két évet külföldön töl­tötte. 1860-ban hazájába visszatérvén, akhémia. helyettes, majd rendes tanára lett a budapesti egyetemen. A magyar tudományos akadémia III-ik osztályának elnöke. A khéniiai tudornál yt Magyarországon ő emelte a fejlettség mai fo­kára. Az elméleti khémia terén világszerte elis­mert tekintély, a kit amerikai tudósok ép úgy idéznek, mint európaiak. Az előadás közben való khémiai experimentálásnak nagy mestere. Mély gondolkodás, eredetiség, a tudós higgadtsága és nyugodtsága, mathematikailag képzett éleselmü-ség és páratlan kitartás jellemzik. Tudományos, közhasznú működése elismeréséül 1892-ben a főrendiház tagjává neveztetett ki.

Leehner IMJOS (a városok egészségügye szak­osztályának elnöke), miniszteri tanácsos, a fő­város főmérnöke és középítészeti igazgatója, 1833-ban született Budapesten. Mérnöki pályára lépett. Az országos építészeti igazgatóságnál hét évig működött. Majd vízszabályozási munkála­tokkal foglalkozott. Az alkotmány visszaállítása után a közlekedésügyi minisztérium hivatalnoka lett, hol miniszteri tanácsosi rangra emelkedett. Az 1878-diki párisi kiállításon mint magyar kiállítási biztos működött. 1879-től 1885-ig Szeged újjáépítésénél kiváló érdemeket szerzett. 1886-ban Budapest főváros építészeti igazgatója lett, mely állásában számos építészmérnöki al­kotással mutatta ki nagy tudományát. A magyar mérnök- és építész-egyesület alelnöke.

Hatiszmann Alajos, műegyetemi tanár (a köz­épületek egészségügye szakosztályának elnöke), 1846-ban Budán született. A budai műegyete­met elvégezve, Berlinben tanult három évig. Még itt kapott meghívást a budapesti műegye­tem építészeti tanszékére. Ekkor 24 éves volt s így mint műegyetemi tanár szolgálta le ön­kéntességi évét. Sok középületet épített, melyek között, mint az egészségügyi kongresszust leg­inkább érdeklő, említendő az üllői-úti városi kór­ház, melynek építését nyilvános tervpályázat útján nyerte el. Ő építette az Erzsébet-kórházat, a vörös kereszt-egylet budai kórházát, a nyitra-megyei kórházat, a kolozsvári orsz. Karolina-kór­házat, a kolozsvári egyetemi boncztani s élet- és közegészségtani intézetet. A budapesti törvény­széki orvostani intézetet és a törvénykezési palotát szintén ö tervezte és építette. Az Erzsébet­kórház építése után a vaskoronarendet, a belga királytól pedig a belga Lipót-rendet kapta érde­mei elismeréséül. Jelenleg Budapesten az új igazságügyi palotát, Fiúméban a kormányzósági palotát és számos kisebb épületet épít. De leg­nagyobb vállalkozása ez idő szerint a budai királyi palota nagyszerű építkezéseinek vezetése.

Czigler Győző (a lakás-egészségügyi szak­osztály elnöke), műegyetemi tanár és műépítész, 1850-ben született Aradon. Felsőbb tanulmá­nyait legnagyobb részt külföldön, kivált pedig Bécsben végezte. Hogy a műépítés minden ágá­ban mennél tökéletesebben kiképezhesse magát, nagy tanulmányutakat tett. Két egész évet töltött Olasz- és Görögországban, valamint Kis-Ázsiában és Konstantinápolyban. Haza-

Dr. Réczey Imre. Hegedűs Sándor. Dr. Chyzer Kornél. Dr. Duka Tivadar. Forster Gyula. Dr. Tauffer Vilmos

Lechner Lajos.

Dr. Dollinger Gyula.

Kamermayer Károly.

Dr. Csajághy Béla.

Ráth Károly, főpolgármester

Kőrösi József. Steiger Gyula.

Gerlóozy Károly.

Dr. Kétli Károly

Hampel Józsefné, Pulszky Polyxena.

Czigler Győző.

Dr. Bókai János. Dr. Csatáry Lajos Kisfaludí Lipthay István. Dr. Laufenauer Károly. Dr. Bőke Gyula. Dr. Jármay Gyula.

A V I I I . N E M Z E T K Ö Z I K Ö Z E G É S Z S É G I É S D E M O G R Á F I A I K O N G R E S S Z U S SZERVZŐ É S V É G R E H A J T Ó B I Z O T T S Á G A I N A K S E G Y E S S Z A K O S S EGYES SZAKOLYTÁLYAINAK E L N Ö K E I .

574 VASÁBNAPI ÚJSÁG. 35. SZÁM. 1891. 41 . ÉVFOLYAM.

térte után a budapesti műegyetem tanára lett s tudományos működése mellett állandóan munkás a gyakorlati építészet terén is. Budapest szép­ségét több ízléses építménynyel emelte; ezek közt a legkiválóbbak egyike az országos erdészeti egyesület háza és a Saxlehner-féle palota.

Dr. Csatáry Lajos (a közlekedési egészség­ügyi szakosztály elnöke), 1832-ben született Nagy-Váradon. Az 1848/49-ki szabadságharcá­ban fegyveresen szolgált s honvéd századosig emelkedett, majd külföldre menekülvén, török szolgálatba lépett, s előbb Szerajeyóban, azután Damaskusban töltötte szolgálatidejét. Később hazatérvén, 1857-től 1867-ig Bihar­megye főorvosa s a nagyváradi jogakadémián a törvényszéki orvostan magántanára volt, 1868 óta ugyanezen szaknak előadója a buda­pesti egyetemen. 1870-ben a magyar kir. állam­vasutak főorvosa lett. A legtöbb európai nyelvet beszélvén, mint a magyar kormány képviselője számos egészségügyi kiállításon és kongresszu­son vett részt a külföldön, s több kitüntetés­ben részesült.

Dr. Csajághy Béla (a katonai egészségügyi szakosztály elnöke), nemcsak a magyar honvéd­ség egészségügye körül szerzett bokros érdeme­ket, hanem átalában a katonai egészségügy fej­lesztése körül is nagy szolgálatokat tett Magyar­országon. A kongresszuson a katonai egészségügy ez osztályában elismerésre méltó buzgósággal működik.

Dr. Béczey Imre (az életmentési szakosztály elnöke), 1848-ban született Budapesten, hol atyja hírneves orvos volt. Orvosi tanulmányai­nak befejezése után, mint műtőnövendék 8 évig az egyetemi sebészeti klinikán működött. 1875-ben az ízületek és csontok bántalmainak magántanára, 1884-ben rendkívüli tanára lett. 1884-ben a székes fővárosi barakkórházba ren­delő sebészszé neveztetett ki, 1885-ben hasonló minőségben a Szent-István-kórházhoz oszta­tott be, 1892-ben Lumnitzer tanár halálá­val a megüresedett második sebészeti tanszék egyetemi rendes tanárává neveztetett ki. Szá­mos orvosi értekezései közül a «Vesekiirtás», «Veserepesztés» és «Csípőízületi gyuladásról» szólók emelendők ki. Béczey úgy is mint tanár, ugy is mint orvos és ember a legrokonszenve­sebb egyépek közé tartozik. Higgadt, világos és rendszeres előadásai tanítványai előtt igen ked­veltté teszik.

Dr. Chyzer Kornél (az államorvostani szak­osztály elnöke), 1836-ban Bártfán született. Ta­nulmányainak befejezése után eleinte a nemzeti múzeumban segédőr volt, majd a természetrajz­nak reáliskolai tanára lett. 1861-ben Bártfa fő­orvosává, 1869-ben Zemplénmegye tiszti főorvo­sává választatott. 1861-ben tudományos műkö­dése elismeréséül az akadémia levelező tagjai sorába fölvette. A balneölogiai irodalom terén számos érdemes munkát írt és a hazai fürdé-szet emelése közül szerzett nagy érdemeket. Je­lenleg a belügyminisztérium közegészségügyi osztályának vezető főnöke miniszteri tanácsosi minőségben, és mint ilyen, alig két éves működé­sével is Magyarország orvosi köreinek elisme­rését érdemelte ki.

Hegedűs Sándor (a sport-egészségügyi szak­osztály elnöke), 1847-ben született Kolozsvárit. Hírlapírói, országos képviselői, közgazdasági és főleg pénzügyi téren való sokoldalú és nagy munkásságát lapunk már tüzetesen ismertette előbbi évfolyamaiban. így ez úttal csak azt je­gyezzük föl róla, hogy a tornaügy gyei is régóta és nagy buzgósággal foglalkozik. 0 a fővárosban székelő országos torna-egyesületnek az elnöke és ő volt az, ki a tanulók országos versenyeinek behozatala érdekében lelkesen fáradozott s a két évvel ezelőtt tartott első ilyen verseny léte­sítésénél a kezdeményező és intéző férfiak közé tartozott. E réven választatott meg a kongresz-szus sport-egészségügyi szakosztályának el­nökévé.

Dr. Tauffer Vilmos (a fürdő-egészségügyi szakosztály elnöke), 1857-ben született Kolozs­várit. Orvosi oklevelét a budapesti egyetemen nyerte el, ugyanitt több éven át Kézmárszky tanár koródáján tanársegéd volt, később kül­földre ment, s több éven át ott folytatta tanulmányait. Hazánkba visszatérvén, a buda­pesti egyetemen eleinte magántanár, néhány év múlva pedig az újonnan felállított má­

sodik szülészeti és nőgyógyászati tanszék nyil­vános rendes tanára lett. A nőgyógyítás terén, mint operáló, hazánkban elsőrangú tekintély. A legnehezebb mütételek, nevezetesen a ve­szedelmes hasmetszések is nagy szerencsé­vel sikerülnek az ő ügyes kezének. Ilynemű műtételeinek száma már közel ezer, s igen nagy köztük azok száma, a kik Tauffer ügyességének köszönik életöket. Mint tanár igen jeles előadó. Az orvos-egyesületben a balneölogiai bizottság elnöke.

Kisfaludy Lipthay István (az állategészség­ügyi szakosztály elnöke), miniszteri tanácsos a földmívelési minisztériumban és ezen minősé­gében tág tere nyílik kiváló szakképzettségét gyakorlatilag érvényesíteni. Ö szervezte és sikerrel vezeti az állategészségügyi rendészet teendőit, s évek óta ő szerkeszti a külföldi álla­mokkal kötendő ilynemű szerződések szövegét.

Dr. Jármay Gyula (a gyógyszerészeti szak­osztály elnöke), ifjabb éveiben a gyógyszeré­szeti tudomány alapos elsajátítása végett hosz-szabb ideig külföldön tartózkodott, a honnan visszatérve fővárosunkban gyógyszertárt nyi­tott. Elismert szaktekintély; a budapesti gyógy­szerészegyesület elnöke.

A demográfiai csoport elnökei. Láng Lajos, a kongresszus demográfiai cso­

portjának elnöke. Született 1849-ben Buda­pesten. Gymnáziumi tanulmányainak végezté­vel néhány évet részint Berlinben, részint Paris­ban töltött, honnan visszatérve, eleintén szép­irodalommal foglalkozott; de a jogtudományt különösen annak közgazdasági ágát is művelte, miért a budapesti egyetem jogtudományi karán a közgazdaságtan magántanárává képesíttetett, 1878 óta országgyűlési képviselő, időközben szerkesztő, később a statisztika rendes tanára lett a budapesti egyetemen; rendes tagja a ma­gyar tud. akadémia nemzetgazdasági bizottságá­nak. 1889-ben a pénzügyminisztériumhoz állam­titkárrá neveztetett ki. A múlt évben ezen állá­sától megválván, statisztikai tanszékét újból elfoglalta az egyetemen. Közpályán való műkö­dése és szereplése országszerte ismeretes. Irodalmilag is sokat dolgozott; számos pénz­ügyi és közgazdasági tanulmánya, s több önálló munkája jelent meg.

FöZdesiféZa az I-ső demográfiai szakosztálynak, a történetinek elnöke, 1848-ban születettLugoson. Középiskolai tanulmányait Temesvártt és Buda­pesten, az egyetemi tanulmányokat Budapesten, Bécsben és Lipcsében végezve; a jog- és állam­tudományi tudori okleveletBudapesten,1872-ben nyerte el. Ugyanezen évben a fővárosi statisz­tikai hivatal segédjévé és igazgató-helyette­sévé neveztetett ki, 1879-ben a nagyváradi jog­akadémián nyert tanári állást, 1880- ban pedig a budapesti kereskedelmi akadémián a nemzet­gazdaságtan és pénzügytan tanára, 1882-ben a budapesti tudomány egyetemen a statisztika nyil­vános rendkívüli, 1889 óta pedig ugyanezen tan­szak rendes tanára lett, Kautz Gyula eltávozása után pedig a nemzetgazdasági és pénzügyi tan­székre helyeztetett át. Fiatalon kezdettnemzetgaz-daságtani és statisztikai tanulmányokkal foglal­kozni, számos becses tanulmányt irt magyar és külföldi szaklapokba. Nagyobb munkái közül különösen kiemelendő legújabb nagy műve, a társadalom-gazdaságtan, mely a közgazdasági kérdéseket eredeti fölfogással és magas szín­vonalon tárgyalja. 1893 óta a magyar tudo­mányos akadémia levelező tagja.

Dr. Forster Gyula (a szamaritánus szak­osztálynak elnöke), földhitelintézeti igazgató, közpályájának legnagyobb részét a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban töltötte el, a honnét tizenhét évi kiváló munkásság után lépett a földhitelintézet kötelékébe. De ezen minőségében is kitűnő szolgálatot tesz annak az ügynek, a melyet a közoktatásügyi minisz­tériumban mint a közalapítványi ügyosztály vezetője képviselt. Kötetekre megy azon szak­avatott tanulmányok száma, a melyeket «A val­lásalapról », a «Tanulmányi alapról", a «Katho-likus klérus függő kérdéseiről* a «Budapesti Szemlén-be irt. Mindezek névtelenül jelentek meg a nevezett folyóiratban, s annak nyomán külön (kézirat gyanánt összeállított) kiadásban, a melynek ismeretekkel teljes tartalmát azon­ban csakis egy szűk baráti kör fordíthatja hasz­nára. Van ezen kívül Forster Gyulának még

egy kiváló tere: a képzőművészet. Alapos, szé­les körű műveltséggel bir erre is. 0 a műemlé­kek országos bizottságának elnöke, s évek óta tagja a képzőművészeti társulat választmányá­nak. «Ingó műemlékek* czím alatt, egy hu­szonöt ivre terjedő jeles munkája tanúsítja a* képzőművészet terén való ismereteit. Forster Gyula javakorban levő, munkabíró férfiú, a kit nemcsak a szakismeretével kapcsolatos tevé­kenység lelkesít, hanem kész munkása annak a térnek is, a mely az emberbaráti intézmények­fejlesztését czélozza.

Jekelfalussy József a III. demográfiai szakosz­tály (a demográfia tekhnikája) elnöke, 1849-ben Bimaszombaton született. Egyetemi tanulmá­nyait Budapesten végezte, hol 1874-ben a jog- és államtudományok tudorává avattatott. Tanul­mányai végeztével az országos statisztikai hiva­talba lépett, a melynek Keleti Károly halála óta,, azaz 1892-től kezdve, miniszteri tanácsosi minő­ségben igazgatója. A statisztika legtöbb ágában buzgó tevékenységet fejtett ki. Megírta Magyar­ország első nagyobb szabású iparstatisztikáját" 1884-ben, malomiparunk monográfiáját 1885-ben, továbbá a községi pénzügyek statisztikáját, mely utóbbival akadémiai díjat is nyert. Szá­mos kisebb statisztikai értekezést is írt, különö­sen népességi viszonyokról, a melyek nagyobb­részt az akadémiában olvastattak fel. 1888 óta a magyar tudományos akadémiának levelező, 1893 óta pedig rendes tagja. Az akadémia meg­bízásából 1887 óta Vargha Gyulával együttesen szerkeszti a Közgazdasági és Statisztikai Ev­könyvet, 1889 óta pedig szintén az akadémia megbízásából a Nemzetgazdasági, újabban a ((Közgazdasági és Közigazgatási Szemléi)-nek is szerkesztője. Kiváló adminisztratív tehetség, mi­ről a kitűnően végrehajtott 1890. évi nagy nép­számlálás is tanúskodik.

Vargha Gyula, a IV. demográfiai szakosztály (őstermelő osztályok demográfiája) elnöke, 1853. nov. 4 én született Káván, Pestmegyében. Közép­iskolai és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte s ugyanitt a jog- és államtudományok tudorává avattatott. Jelenleg miniszteri osztály­tanácsos s az országos statisztikai hivatal al­igazgatója. A Kisfaludy-Társaság rendes, a ma­gyar tudományos akadémia levelező tagja. Működését a szépirodalomban kezdte meg, mint költő és műfordító, később a nemzetgazdasági és statisztikai tudományokat kezdte művelni, a nélkül, hogy a szépirodalomtól végkép búcsút vett volna. A statisztikának minden ágában irt-kisebb-nagyobb dolgozatokat, tanulmányokat; legtöbbet a népességi, hitelügyi és mezőgazda­sági statisztikával foglalkozott. Mint egyúttal szépirodalmi iró is, a száraz statisztikai tudo­mányban kellemes, könnyed Írásmódot használ s művei által nagyon előmozdította a statisztika népszerűségét hazánkban.

Dr. Matlekovics Sándor (az ipari és munkás­ügyi szakosztály elnöke), 1842-ben született-Budapesten, hol iskoláit is végezte. 1866-ban egyetemi magántanár, 1867-ben az ipar- és kereskedelmi miniszieriumban miniszteri titkár, 1875-ben osztálytanácsos volt. 1880-ban állam­titkár lett. Az 1885-ik évi országos kiállításnak elnöke volt; ugyanebben az évben a Szt.-István-rend közép-keresztjét is kapta. Számos jeles nemzetgazdasági és kereskedelemügyi müve jelent meg. Közéleti működése, kivált a köz­gazdasági téren, eléggé ismeretes.

Körösi József (a városok demográfiájával fog­lalkozó szakosztály elnöke), 1844-ben született. Eleinte hírlapírással foglalkozott. 1867-ben az országos statisztikai tanács tagja lett, 1870-ben pedig a fővárosi statisztikai hivatal igazgatójává' választatott. A statisztikai tudomány hivatott és fáradhatatlan művelője. E téren közrebocsá­tott szakmüvei többnyire uj alapokon haladnak s a külföldön is teljes elismeréssel találkoztak.

Dr. Laufenauer Károh/ (a testi és szellemi fogyatkozások statisztikájával foglalkozó szak­osztály elnöke), 1848-ban született Székes-Fehérvárott. Egyetemi tanulmányait Budapes­ten végezte, a hol 1878-ban egyetemi magán­tanárrá lett, 1891-ben pedig nyilvános rendes tanárrá neveztetett ki. Irodalmi működése az elmekórtan körében mozog és különösen az agyvelő és az ideg physiologiájának művelésé­ben szerzett magának a szakférfiak előtt meg­érdemlett elismerést.

35 SZAM. 1894. 4 1 . ÉVFOLYAM.

A MAGYAR KÖZEGÉSZSÉGÜGY MÚLTJÁBÓL A közegészségügyi és demográfiai kon­

gresszus, a mely ülései színhelyéül ezúttal Budapest virágzó székvárosát választotta, nagy ,és fontos mozzanat a magyar mivelődés tör­ténetében. Szinte új j mutatásnak lehetne venni, moly a nemzet fizikai erői elsőrendű és ed­di;,' elhanyagolt érdekeinek buzgóbb felkaro­lására fog ösztönözni. Diadala egy nagy elv­nek, mely szellemi miveltségünk küzdelmes fej­lődésein egy század óta tör át itt is, ott is, a nélkül, hogy ennek határozott megragadására képessé tettek volna egyéb bajaink. A közegész­ségügy terén állami törvényhozásunk történeté­ben észlelhető nagyobb mozgalmaink tulajdon­kép a múlt század második felétől kezdődnek s érdekesen mutatják a kor uralkodó irányaihoz való alkalmazkodásukat azoknak a törekvések­nek, melyek a polgárok testi és egészségi érde­keinek előmozdítására létesültek.

Múlt századi közegészségügyi szervezetünk különösen három tényező pontosan körülirt ha­táskörén alapult: az orvos, a sebész és a gyógy­szerész külön-külön szabályozott teendőin. Mindhárom közegészségügyi szerv felett, mint legmagasabb fórum a magyar királyi helytartó­tanács állott.

1770 szept. 17-én bocsáttatott ki az első, úgy nevezett (iconstitutio rei sanitatis», mely fölso­rolva az egészségügyi adminisztráczió teendőit, megszabja, hogy az egészségügy körül fölmerülő intézkedések a városi vagy megyei hatóságok­hoz tartoznak, kik az orvos vagy sebész meg­kérdezésével tartoznak eljárni s eljárásaikról a királyi helytartótanácsnak jelentést tenni.

Ezen helytartótanácsnak van alávetve az or-.szágban minden orvos, sebész, szülésznő, gyógy­szerész, s ennek a legfőbb tanácsnak, valamint .a megyei és városi hatóságoknak engedelmes­kedni tartoznak mindenben, sőt az engedelmes­ségre büntetéssel szoríthatók. Hogy miben áll •«z a büntetés, azt is előírja a törvény; a szabá­lyok első áthágása komoly megintést von maga után, a visszaesésre pénzbüntetést állapít meg a rendelet, míg harmadszori áthágás esetében szigorúan előírja, hogy az illető tisztségéből miaden kegyelem és elnézés nélkül elmozdittas--SÓR. A kiszabott pénzbüntetés egy része a felje­lentőt illette.

Az 1723-iki diseta 96 articulusa az 1715:102-nek megfelelőieg, az irgalmas rendet is Ma­gyarországba és kapcsolt részeibe bevette, s megerősítette azon kiváltságukat, hogy gyógy­szereket nyilvánosan áruba bocsáthassanak, de ugyanakkor a többi rendeknek és szerzeteknek 100 arany büntetés terhe alatt megtiltotta or­vosszereknek akár ingyen, akár pénzért való •osztogatását, s nevezetes gátat emelt ezzel a tit­kos kuruzslások elé, melyek mindenféle kotyva-lékkal a törvényes orvosi gyakorlat nagy hátrá­nyára űzettek.

Ehhez járult József császár egy rendelete is, melylyel a nyomdászoknak megtiltotta, hogy vá­sárosoknak hirdetményeket nyomtassanak ko­paszság, fogfájás, skorbut, stb. ellen. Másfelől pedig korához képest oly magas felvilágosult­sággal kötelességévé tette .a papoknak, hogy jár­vány idején a népet felvilágosítsák, ababona ellen •óvják s lelkére kössék, hogy tilos a gyógysze­reket elárusítni vagy böjtnapokon húsételtől, vagy más a betegség állapotának megfelelő táp­láléktól tartózkodni.

A gyógyszerészüzletet a pozsonyi úgynevezett ((taksa* szabályozta, s tagjainak kölönösen lel­kére köttetett a «józanság és becsületesség)), to­vábbá, hogy «az orvosokkal szemben illő tiszte­letet tanúsítsanak,* .hivatásukat orvosi szerek­nek rendelvény nélkül való kiadása, igy tisztí­tók, hánytatok, izgatók s különösen mérgek ki­szolgáltatása által át ne lépjék* s csupán csak •enyhébb izzasztó, hajtó, stb. szerek kiszolgálta­tására voltak feljogosítva orvosi reczept nélkül.

Viszont a chirurgusnak tiltva volt belső be­tegségek gyógyítása, a meddig igazi orvos is kap­ható volt. Mert ha orvos nem volt a közelben, a törvény megbízott a chirurgus tudományában is, kikötve, hogy kétes esetekben a legközelebbi ke­rületi orvoshoz folyamodjék tanácsért.

Azonban ezen a szigorú intézkedések, elle­nére is nem ritkák voltak az egyes erősebb mér­gek, különösen az arsenicumnak gondatlan ren­delésével és kiszolgáltatásával űzött vissza-

-^SÁRNAPIUJSÁG. 575

elv í n H g , y r í a 8 Z t á 8 0 L L e 8 a l á b b e z tűnik ki egy rendeletből mely kimondotta, hogy mivel tudomásra jöttek hasonló esetek s mivel chirur-gusokrol nem tehető fel, hogy ugyanazon tudás­sal es óvatossággal tudjanak tanácsot adni, ar-zemcum foszfor s más effélék belső használa­tara, mint az orvos-doktorok, azért nekik meg-deléséí 8 Z e r e k n e k ' U ^ a hánynak is belső ren-

De hát nem voltak kivéve a súlyos tévedések alól magok az orvosok se mindig. Egy Kelényi iheophil nevű selmeczi orvosról följegyezték, hogy valami foszfor-prseparatum ügyetlen hasz­nalatával két ember halálát okozta. Büntetése az volt, hogy az orvosi gyakorlattól eltiltották s mindeneknek példájául az esetet országszerte közzétették.

Ha már tanult orvosokon is megesett az ilyesmi, mennyivel kevesebb garancziát nyúj­tott a sebészi kar, midőn tudjuk, hogy a sebészi czím használatára fel voltak jogosítva a külön czéhbe állott borbélyok és fürdősök is, kiknek egyenkint külön terület volt kijelölve, a melyen hasonló foglalkozású egyén le nem telepedhe­tett, «ne hogy egyik a másiktól ne tudjon élni.» Díjszabásuk volt: fejseb gyógyításáért, ha a ko­ponya nem sérült meg 3, 4, 6 frt, koponyasér­tés esetében 8, 10, 12 frt, csonttörésnél seb nél­kül 10—20, sebbel 2 0 - 3 0 frt. Egy kötésért egy frt, egy piócza alkalmazásáért 1 frt 10 kr .érvá­gásért 3—6 frt — akkori váltópénzben.

Sokkal csekélyebb javadalmazásban részesül­tek a szülésznők, már csak abból Ítélve is, hogy 1810 október 13-án csupán az akkor uralkodó drágaságra való tekintettel és csakis annak tar­tamára emeltetett föl javadalmazásuk évi 200 váltóforintra. De még igy sem lehettek megelé­gedve nagyon sorsukkal, mert a veszprémi bábák folyamodtak a század elején Ferencz császárhoz, minek következtében meg is nyerték, hogy ezen­túl napidíj czimen 1 frtot húzzanak a megyei házipénztárból. Megadják ezt nekik, mert okul­tak azon a példán, hogy a megelőző években sok nehézséggel küzdő chirurgusaink tömegesen kezdték meg az Oroszországba való kivándor­lást, hol különösen az orosz hadjárat bő kere­setre nyújtott számukra alkalmat. Hiába próbál­ták rendeleti utón megakadályozni a kivándor­lást, utoljára mégis kénytelenek voltak szemet hunyni rá.

1771 óta a magyar orvosok a nagyszombati egyetemen voltak kötelesek vizsgát állani, el­lenben a kik Bécsben nyertek promotiót, azok bárhol szabadon gyakorolhatták a gyógyítást, azon kötelezettséggel, hogy évi jelentést tartoz­nak tenni a hatáskörükbe tartozó területen az egészségi állapotról, a gyógyszertárak vizsgála­táról, az oltásról, marhavészről, különböző jár­ványokról, ritkább természeti tüneményekről, kórházakról, bonczleletekről, a szülészet, sebé­szet, állatgyógyászat körében felmerült adatok­ról, a földalatti forrásokról, stb.

Mint látható, nem épen volt sinecura a múlt századbeli magyar orvos helyzete. Pedig ezeken kivül sok más egyébre kellett, hogy kiterjedjen gondja; nevezetesen az ő feladata volt a pesti egyetemi füvészkertet is ellátni az ország egyes vidékein található ritkább növényekkel, a •szál­lítási költség megtérítése mellett*. Járt pedig mindezekért a protomedicusnak 1500 frt fize­tés, azonkívül 500 forint pótlék, ha alapítványi vagy tanulmányi bizottságnak is tagja volt.*

Megbecsülhetlen szolgálatot tettek ezek a nagy és széleskörű képzettséggel biró orvosok a régi magyar orvosi irodalomnak és a hazai közegészségügynek kiváltképen alapoB és gon-pos jelentéseik által, melyek becses monográ­fiáját nyújtották egy-egy betegségnek, vagy az egészségügy terén felmerülő egyéb jelenségnek. Érdekes és forrás tekintélyével biró észleleteket tesz p. o. első ízben a veszedelmes pokolvarról Bigler Zsigmond megyei orvos, melyet a veres­egyházi lelkész lepcsikfüvel saját gyógymód szerint sikeresen orvosolt, mig mások ismét sarkantyufüvet használtak e czélra. Madáts Péter gömöri és honti orvos a Daruga, Simonyi, Feled, Serke, Jánosi vidékén pusztító marha­vészt ' tanulmányozta behatóan, melyet akkor még maga Mária Terézia hires orvosa, Van Svieten is gyógyíthatlannak tartott, s ezért a vésztől meglepett istálló egész állományának

* Természetesen itt is váltópénz értendő.

leölését és bőrével együtt való elásatását taná­csolta sürgősen.

A hazai fürdőügy kezdődő felkarolására mu­tatott az a már említett utasítás, mely az orvo-Bokat a haza különböző vidékein található föld­alatti források tárgyában jelentesté tétre köte­lezte. 1786-ban már nagy lépést tett előre ez ügy, mikor a balatonfüredi savanyu fürdőhöz rendes orvos neveztetett ki évi 400, azonkívül egy sebész évi 200 és gyógyszerész 100 forint fizetéssel. A himlőoltás általánosan meghono­sodott már 1804-ben s jó oltóanyag kaphatása végett országos állomásokat létesítettek mind­járt kezdetben Budán, Pesten, Pozsonyban, Zágrábban, Kassán, Gyulán.

Fontos feladatává tette József császár szabály­zata az orvosoknak különösen a gyógyszertári felügyeletet, mely czélra minden évben legalább egyszer, de lehetőleg többször is kötelesek vol­tak a területökre eaő gyógyszertárakat megvizs­gálni, s meggyőződést szerezni arról, hogy a gyógyszerek a gyógyszertár-codexnek megfelel­vén, a kellő minőségű és mennyiségű anyagok­ból állittatnak-e ki s visszaéléseknek karhatalom­mal is joguk volt véget vetni. Ilyen gyógyszer­tár vizsgálatoknak leginkább váratlanul kellett történniök, s azért Bécsben, mint székvárosban 6, a birodalom és a magyar korona többi terü­letein pedig 3 arany tiszteletdíj jár ta vizsgálók­nak kocsidijon kivül. Könnyen elviselhették ezt a patikárusok, mert hiszen új patika felállítása már akkor a legnagyobb megszorításokhoz volt kötve s még orvosoknak is csak az esetben volt megengedve saját használatukra házigyógyszer­tár berendezése, ha legalább egy mérföldnyi tá­volságban nem létezett gyógyszertár.

Nagy gond fordult tehát a gyógyszertári felü­gyeletre, kevesebb az élelmiszerek ellenőrzésére. Amabban jellemző az úgynevezett "győri piru­lák*-nak az 1794. évfolyamán a közegészségre való ártalmas hatások folytán az összes gyógy­szertárakból való kitiltása; utóbbi szempontból följegyzésre méltó bizonyos debreczeni polgár borainak nagy mennyiségű ólom tartalom miatti lefoglalása.

1783-ban a fűző viselése Magyarországon is divatba kezdett jönni. A testi fejlődés épségére éberen őrködő hatóság hamar fölismerte ennek káros eredményeit s rendeletet adott ki, mely­nek értelmében az összes leánynevelő intéze­tekben szigorúan eltiltotta a fűzők viselését s azon kivül a veszedelmes divat ellensúlyozá­sára gondoskodott egy német orvoB müvének lefordításáról s a törvényhatóságoknak ingyen való megküldéséről is, mely munka orvosi és egészségügyi szempontból ostorozta e ferde szokást.

Ez az egyetlen, előttünk ismert példája an­nak, hogy közegészségügyi politikánk a toilette intimebb ügyeibe is beleavatkozott. Annál sű­rűbb jeleit látjuk atyai gondoskodásának a sze­gény, tudatlan nép élete körül. Ismételten bo­csátottak ki figyelmeztetést az úgynevezett mé­reg-gyökér, béka-gyökér, vagyis vizi-alma, vizi-czeller (Apium palustre) élvezése ellen. Hely­tartótanácsi rendelet óvta a népet a kemény üszög ellen, továbbá, hogy zománczozatlan réz­edényekben főzze eledeleit, hogy nyáron át szomja csillapítására a vizet eczettel igya, stb. II. József bölcs kormánya az emberélet becsét első izben vette egy okos, előrelátó politika kiinduló pontjául, s a közegészségügy iránti érzék helyes fejlesztésének alapjait rakta le.

A temetőügy rendezése egyike azoknak, me­lyek a legrészletesebb szabályozást igényelték sajátságos viszonyainknál fogva. H. József kímé­letlen kézzel nyúlt bele ebbe a kérdésbe is, és eltiltotta a magán és templomi kripták haszná­latát s azok halottjainak elrendelte a közös sír­kertbe való átszállítását. A járvány és ragály idején kibocsátott parancs meghagyta, hogy a sírgödörbe legalább is hat, sőt 8 lábnyi földet hányjanak s a ragályban meghaltak számára kü­lön temetkezőhely nyittassák, mely a lakházak­tól lehetőleg távol essék, s kerítéssel ellátva, ne­hogy a legelésző barmok és különösen a sertések feltúrva a földet, a ragály anyagát szertehord­ják. Ugyanaz a szabályzat 30 évre szabja meg azt az időt, a meddig a már megtelt temetők föl nem tárhatók s különösen lelkére köti a zsidók­nak, nehogy fanatikus és babonás vallási czere-móniák kedvéért e törvényt áthágják.

Külön utasításokat bocsátott ki József csá-

576 VASÁBNAPI ÚJSÁG. 35. SZÁM. 1894. 41. ÉVFOLYAM.

szár a vizbe vagy kötél által megfultaknak élesz-tési kísérleteire, a széngőz által megfojtottak-nak nyújtandó első segélyre, a mustforrás ve­szélyei elleni védekezés módjaira, a rég elapadt kutak tisztítására, a napszurásra, dühös ebma-rásra vonatkozólag. Mindezeket az instrukcziókat a törvényhozói kötelesség legmagasztosabb fel­fogása, a népei javáért aggódó fejedelem atyai gondoskodása lengi át. És mégis a hiányos állam­igazgatás mindezeket az üdvös tanácsokat leg­több esetben papíron hagyta maradni, az a kéz, mely foganatot szerezzen a bölcs előrelátásból származó kormányzati tényeknek, mely azokat a közjó érdekében végrehajtsa, hiányzott és így merőben akadémikus emlékei maradtak ezek egy jó szándékkal kezdeményezett, sokban ugyan a tudomány mai állásához képest már avult, de mindenben tanulságos és bölcs közegészségügyi politikának, mely a magyar faj életfentar-tására és szaporodására is a legelső föltételeket adta meg.

* A vizi liliomot Kelet-India nagy részében ele­delül használják, különösen a kásmiri tavakban nőnek olyanok, melyeknek gyümölcseiben sok a keményítő s izük a gesztenyéhez hasonlít.

* A legjobban tud repülni az összes madarak között Lancaster franczia ornitholog állítása szerint, a pelikánok csoportjához tartozó amerikai fregat-madár, mely hét nap és éjjel egyfolytában röpülhet úgy, hogy egy perczig sem kell leszállania s még sem fárad el, óránként 160 km utat tesz meg s szárnyát, mely 3-5—4 méter széles távolságú, alig mozgatja. Még az albatrosz sem tud ily soká repülni. Külön­ben már Lancaster előtt sokan látták a fregatma-dárt 700—800 kilométer távolságra a partról.

* Az első fog kijövetelekor Izland szigetén a cse­csemőnek bárányt ajándékoznak, melyet majd neki kell ápolnia, hogy hozzászokjék az állatokkal való bánáshoz.

* Az ugorkát Floridában kitűnő méh-eledelnek tekintik, mert az igy előállott méz a legkiválóbbak közé tartozik. Még az ugorka magból készült lisztet is nagyon szeretik a méhek.

még tökéletesíteni fogja, hogy a fellegek segítségé­vel a tengeren híreket közölhessen s esetleg hirde­téseket közvetítsen.

* Felvágták a nyelvét. Ezt a szólásmódot ná­lunk betű szerint ma már csak a papagályoknál le­het alkalmazni, melyek beszélő képességét ily mó­don segítik elő. Eégebben azonban a kis gyerekeknél ez csaknem általános dolog volt s jelenleg is gyako­rolják Francziaország egyes részeiben, különösen Bretagneban, hol a bábák az újszülöttnek nyelv­szalagját körmükkel avagy egy pénzdarabbal elsza­kítják, hogy a kisded minél korábban tanuljon meg beszélni.

* London tejfogyasztása természetesen igen nagy. Egyes angol majorokból csak négy vasútvona­lon a múlt évben 20 millió gallon azaz 91 millió liter tejet vittek az óriási városba.

* A legkisebb könyv a világon valószínűleg az, melyet a chicagói kiállításon mutogattak s melyet egyetlen levélbélyeggel el lehetett takarni. Ugyanott voltak óriási könyvek is, egynek magassága 610 szélessége 965 mm. volt s 2590 lap volt benne.

A KIR. JÓZSEF-MŰEGYETEM ÉPÜLETE. Dőrre Tivadar rajza.

Városaink lassú fejlődése, az ipari munka mostoha helyzete, igaz, e téren alig engedi még nyomát látni annak a nagy modern rendszer­nek, mely a nagy közegészségügyi érdekek ösz-pontosítását ma a nagy városok hygienikus építkezésében s a munkás osztály lakásviszo­nyaiban mutatja. Erre a magyar társadalom egész átalakulása volt szükséges. De a ki a ma­gyar egészségügy intézményes múltját kívánja kutatni, ennek sok tanulságost nyújtanak a múlt század második felének viszonyai. Talán sok esetben a politikai gyülöletesség színében látták akkor a germanizáló II. Józseftől az államhatalom oly merev túlkapásait, mint p. o. az, a mely a halotti torokat eltiltotta a népnek, vagy a felesleges ebek elpusztítását rendelte el, de a modern felvilágosultság szemüvegén át nézve egy nagy és hatásában áldásos eszme domborodik ki azokból, mely megelőzte korát s irányt mutat a jelennek is. V.

EGYVELEG. * A körömrágás a franczia iskolákban nagyon

elterjedt rósz szokás. Orvosok állítása szerint ez a baj idegbetegségekkel áll összeköttetésben.

* Elő állatok színezése. Paprikával élő kanári­madarak lassanként pirosakká lesznek. Ezt a ta­pasztalatot alkalmazva más állatokra, sikerült tyú­kokat, sőt azoknak tojásait is megpirosítani s ebben az esetben még azt a sajátságos tapasztalatot tették, hogy a tyúkok halaványpiros színe eső előtt közvet­lenül sötét pirossá lesz s így időjóslóul is. szolgál.

* A szaglás nem oly finom a nőknél, mint a férfiaknál, legalább Nichols és Brown kísérlete ezt mutatják. 38 férfiú és 44 nőnél tett kísérletek sze­rint a férfiak 7%-a észrevette a kéksavat egy 1:500.000 rész oldatban s mindenik az 1:100.000 rész oldatban, de a nők csak az 1:20.000 oldatnál. Hasonló volt a tapasztalat a czitromsavnál, melyet a nők legfelebb 1:100.000 oldatban vettek észre, míg a férfiak már 1:250,000-es oldatban is. Ennek a nagy különbségnek tulajdonítható talán, hogy a nők szeretik az oly illatokat, melyek a férfiaknak nagyon erősek s esetleg ezzel áll összeköttetésben a nők vonzalma a rikító színek iránt.

* Sörharang. Zittau városban még a múlt szá­zadban is minden este 9 órakor harangoztak, ho^y a korcsmákból mindenki haza menjen. A kit aztán a körutat tevő rendőrség ott kapott, azt éjjelre el­zárták, botütést és pénzbírságot kapott. Hasonlókép a vendéglős is.

* Érdekes találmány. Sidney Hodges, londoni polgár állítólag kitalálta, miként lehet fényes betűk alakját elővarázsolni a fellegeken. Ezt a találmányt

* A japáni nagy városokban a kisdedek ruhá­ján állandóan ott van nevük és lakásuk, hogy elté­vedés esetén azonnal visszavihessék őket szülőikhez.

* Az ember haját végre számításba vette egy franczia statisztikus és ugy találta, hogy egy fejen átlag 127.920 hajszál van. Bizony ennek az ember­nek sem volt sok dolga.

*Allatvér felhasználása. Chicagóban naponkint több százezer állatot vágnak le s egy élelmes ember most külön gyárat állított fel a felesleges állatvér felhasználására. A vért kigőzölögteti, megkeményíti s azután fényesítve fésűket, gombokat, csengetyü-ket, melltűket s más apróságot készíttet belőle. A sajátságos gyárban jelenleg már 150 munkás dolgozik.

* Üdvös intézkedés. Közép-Afrika némely tör­zseinél szokásban van, hogy a gyülekezetben min­denki féllábon állva tartozik beszélni s tovább nem beszélhet, mint a hogy így kibírja.

* Száz éves ügyvéd. Hannoverben egy Stegmann Károly nevű ügyvéd csak most, száz éves korában hagyta abba az ügyvédi gyakorlatot, melyet 1818 óta szakadatlanul folytatott.

* A török uralkodók közt is akadt már művész. Burneddin herczeg, a szultán legifjabb fia, katonai indulót szerzett, melyet most hivatalosan használ­nak a hadseregnél.

35. SZÁM. 1894. 41. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 577

AZ ANDRÁSSY-ÚT KÖRNYÉKE, A BAZILIKA TORNYÁBÓL NÉZVE.

AZ ORSZÁG FŐVÁROSA, Budapest, mesés fejlődésében, most jutott el

igazán oda, hogy világvárossá emelkedjék, ne-csak nagyságban, népességben, hanem a modern városi élet minden intézményében, imponáló díszben, a mívelt nagyvárosok nagy és apró kényelmének berendezésében, közlekedése, for­galma minden alkalmatosságában, melyek kel­lemessé teszik a benne lakást, vonzzák az ide­gent s a városi élet hatását kifejlesztik, szét­árasztják és az országnak oly fővárost adnak, melyre büszke az egész nemzet.

Az ország fővárosa alig ötven esztendő alatt érte el azt a fejlődést, hogy ma Európában a tizenegyedik nagyváros, az egész földön pedig a huszonkilenczedik, pedig csodálatos fejlődése folytonosan tart, népesedésének növekedése, a város fejlődése még mindig azt a hatalmas belső erőt mutatja, minőt Európa egyetlen városa sem, a szintén rendkívüli módon emelkedő Berlint sem véve ki. Száz évvel ezelőtt Pestnek és Budának, összevéve, körülbelől 45,000 lakos­sága volt és P rst alig terjedt a Belvároson kivül. Külvárosainak elnevezése megmondja az időt, melyben keletkeztek, mert az akkori ural­kodók után nyerték nevöket: Mária Teréziától a Terézváros, s így tovább a József-, Lipót-, Ferenczváros. 1838-ban érte el a két testvér­város, hogy százezer lakossága legyen. Az 1838-iki árvíz a város kétharmadát részben romba döntötte, részben megrongálta házait, de csak rövid időre állította meg fejlődését. Épen az árvíz pusztítása után következett be a közszellem fölébredése és a város fejlődé­sének új korszaka, a rendszeresebb és váro­sias építkezés. A szabadságharcz alatt Pest és Buda együtt 160,000 lakossal bírt. A bekövet­kezett szomorú korszak zsibbasztó hatása alig tartott két esztendeig s minden téren újra el­foglalta helyét a pezsgő élet. A hatvanas évek­ben többé kételkedni nem lehetett, hogy itt egy világváros élete kezdődött meg, mely természeti szépségeit, a Duna éltető hatalmát, az országgal való összeköttetéseit minden irányban érvénye­síti. 1867-ben, a magyar kormány kinevezése­kor, Budapest lakossága 240,000 körül volt, s ettől kezdve ámulatba ejtő a növekedése és gyarapodása. Három évtizedre osztva, Budapest lakosainak száma a következő emelkedést mu­tatja: 1870-ben 280,349; —1881-ben 370,767; — 1891-ben 506,384. Most pedig 600,000!

Ha az utolsó száz esztendőből hasonlítjuk össze Európa legnagyobb növekedésű városait, Budapesté az elsőség. Az évi szaporodás száz év alatt ezer lélek után tett Budapesten 90*7 szá­zalékot, Berlinben 82-a százalékot. Ez földré­szünk két leggyorsabban fejlődött városa. Utánok következik Glasgow 70-i, Bécs 53-9, Paris 38-i, és London 37-7 százalékkal. Éhez még hozzá kell venni azt is, hogy mind Berlinhez, mind Bécs­hez hozzácsatolták a népes szomszéd területet, több falut, nagyszámú lakosságával. A magyar fővároshoz ellenben nincsenek hozzászámítva

azok a szomszédos területek, melyeket az innen kiszállt rajok telepítettek, melyek lakossága naponként a fővárosba jön be munkára, napi foglalkozására. Ott van Új-Pest 30,000 lakos­ságával ; a város másik részén Kis-Pest, Szent-Lőrincz, Erzsébetfalva, Kossuthfalva. Uj-Pestet a gyárak már összekötötték a fővárossal, a többi közbeeső terület is folytonosan és gyorsan épül be; a legközelebbi időkben a villamos vasúttal új közlekedés szaporítja a gőzhajó- és lóvasúti közlekedést. A Gellérthegy alatt, a vámház előtti új hid is nagy és szép területet nyit meg város­építésre, s ezen az oldalon Budapest előbb-utóbb Promontort is magához szívja.

De nem csupán területben és lakosságban nőtt nagyra Budapest, hanem közintézetek­ben, palotákban, díszben. Pedig ebben a tekin­tetben nagyon hátra volt. A magyar fővárost fejedelmi kegyek nem gyámolítottak. Közműve­lődési intézeteitjótékonyság, nemzeti lelkesedés állította, mely azonban nem lehetett kimerít­hetetlen, mikor oly sokról kellett gondoskodnia. A mint a magyar kormány székhelye lett, az állami és városi építkezések szüksége oly mér­tékben következett be, hogy csak a legnagyobb erőfeszítés bírta meg. Hivatalok, iskolák elodáz-hatatlanok voltak. Nem csoda, ha ezeknél a gyors szükség által parancsolt építkezéseknél a kényszer és sietés meglátszik. Nem mindenik vált be annak, a minek készült. Az előre nem látott fejlődés hirtelen túlszárnyalta. Ki hitte volna, hogy a tíz év előtt épült nagy központi indóház pár esztendő alatt szűk lesz a személy­forgalomnak; hogy a postának és távirónak együtt emelt nagy palota mellé különböző helye­ken bérelt helyiségeket kell igénybe venni. A fővá­ros maga évenként egy milliónál többet fordít a

A nagyvárosias előkelőségből kevés volt Bu­dapesten, pületeinek nagyrésze egyemeletes volt, ezek is alacsony házak; kivéve a Lipót­várost, mely JózBef nádor különÖB gondja alatt előre megállapított terv szerint, nagyvárosiasán épült, egyenes.széles utczákkal, magas házakkal. A nádor azonban két emeletesnél nagyobb háza­kat nem tűrt meg. A mi magasabb ház van a Lipótvárosban, mind újabb építkezés.

Budapest rendszeres építkezésére és átalakí­tására a magyar kormány külön testületet szer­vezett, a közmunkatanácsot. E tanács volt meg­bízva, hogy a dísztelen Terézvárost is átalakítsa az Andrássy-út megnyitásával, melyet girbe­gurba utczákon.apró házak közt vezettek keresz­tül. A nagy és díszes útvonal elérte czélját. Nemcsak a világ egyik legszebb és legnagyobb útja, hanem a főváros egyik lomha és szurtoH városrészébe bevitte az eleven életet, egész új várost keltett életre, modern palotákkal, lüktető elevenséggel.

Egy nagy átalakulás pedig épen most megy végbe: a Belváros fölújítása, a város fejlődését nyűgöző kaszárnyák lebontása. Ez Wekerle mi­niszterelnökségének emlékét örökíti meg Buda­pest főváros történetében.

Fölötte erezhetni e nagy város életében, hogy a Dunán keresztül nincs elég kényelmes közle­kedése. A lánczhíd a Duna két partján hosszan elterjedő várost csak egy ponton köti össze, sok helytől távol esik; a Margit-híd, mely főképen teherszállításra épült, még távolabb van. Több híd építése elkerülhetetlen volt, s a kormány el is határozta, hogy a legnagyobb forgalmú he­lyekről még két hidat vezet át Budára, egyiket a Belvárosból az Eskü-térről, a másikat a belső körút torkolatától, a vámpalota mellett, hogy a pesti oldal életét átáraszsza a Gellért-hegy alatti nagy területre, egy jövendő városrész számára. Az új hidak építésével egyszersmind újra fel­tűnt, hogy Budapestnek nincs egyetlen utczája sem, mely a város belsejét egyenesen összekötné a Dunával, a nélkül, hogy a körútakra kellene kerülni, vagy apróbb utczákon ide-oda fordulni, így határozták el, hogy a város legélénkebb forgalmú útját, a Kerepesi-utat megnyújtják egész a Dunáig; a Kossuth-utczát (a volt Hat-vani-uteza) kiszélesítik, lebontják egyik olda­lát, s ennek az iránynak megfelelően lebontják a belvárost egész ki a Dunáig. Ez a rombolás megkezdődött augusztus elején, de ezzel együtt megkezdődött a Belváros sok régi házának le­bontása is, mert mindenki érzi, hogy a híd és új útvonal egészen megváltoztatja az életet a Belvárosban, mely Budapest újraépítése alatt eddig a legkonzervativebb maradt, aránylag ke­veset épített. Bombolnak, bontanak most min­denfelé a Belvárosban.

A Belváros nagy újjáalakulásához "járul egy­két esztendő múlva a Károly-kaszárnya lebon­tása, mely 12,000 négyszögölnyi területet fog­lal el. Ennek egy része szabadon marad, másik részére az ország fővárosának megfelelő város­házat emelnek.

A lipótvárosi kolosszus, az Új-épület nevű szomorú emlékű kaszárnya széthordása által

I még hasonlíthatatlanul nagyobb terület szaba-

népnevelésre. Elég iskola azonban még ma sincs, noha minden évben épül 2—3 nagy iskola, de alakosság szaporodása sokkal gyorsabb.

BUDAPEST ALSÓ RÉSZE, AZ ÖSSZEKÖTŐ VASÚTI HÍDRÓL NÉZVE.

578 VASÁRNAPI ÜJSÁG. 35. SZÁM. 1894. 41. ÉVFOLYAM.

dul föl, s eltűnik a Lipótváros közepéről ez a holt tömeg, kopár, dísztelen falaival, óriás tö­megével.

Budapesten e pillanatban oly nagy közműn- j kák és építések tömege gyűlt össze, melyet j lassúbb életű városok csak bosszú időközökben végeznek. Most végzik a végleges vízvezeték óriás csöveinek elhelyezését, a nagy csatorná­zás összegyűjtő medreinek építését, ezt a mil­liókba kerülő vállalatot; építik az Andrássy-úton a földalatti villamos vasutat, minthogy a forgalom már fent az úton nem fér el. Ezek mind földalatti munkák, minők ily mérvben csak ritkán fordulnak elő. A föld felett pedig egymás után keletkeznek az új utczák, új város­részek, már a külvárosokban és városszélen is palotákkal. Épül e közmunkák közül a nagy vásárcsarnok; ez városi építkezés. Két dunai híd: a királyi palota; az erzsébetvárosi nagy templom, a felső bíróságok palotája, az új or­szágház. Kövid idő alatt teljesen befejezik a budavári Mátyás-templomot, a budai reformá­tus templomot, és talán befejezéséhez közeledik a lipótvárosi bazilika. És épít a város kaszár­nyákat, a lerombolandók helyett. Épülnek a millenniumi kiállítás helyiségei is.

Egy pár esztendő alatt Budapest ismét újra alakul, megszépül, és jobban beleilleszkedik előkelő helyére, melyet saját erejéből, nemzeti lelkesedéssel, polgárai szorgalmával, életrevaló­ságával, lakosai eleven természetével foglalt el.

Egyik képünk a Gellérthegyről fölvéve tün­teti föl az ország fővárosát, azt az elragadó képet, melyet a regényes fekvésű Buda, a feje­delmi folyam és Pest háztengere kinál a szem­lélőnek. Ezzel a panorámá\al alig lehet be­telni. A másik kép a budai parté. Egyik oldalon a Gellérthegy, czitadellájával, melynek napjai szintén meg vannak számlálva; a hegyoldalon az apró házikók, melyeket egymás után vásá­rolnak össze, hogy helyöket ligetek és terraszok foglalják el. A másik oldalon az ó-budai he­gyek; középen pedig a budai Dunapart és Buda­vára. A kép a pesti oldalról, a vámpalota előtti rakodópartról van fölvéve és mutatja, hogy Buda is mennyire halad. A parton mindenfelé épülő házakat látunk, egész palotasort. A régi, apró emeletes házakat gyorsan lebontották arra a bizonyosságra, hogy Buda ez a része két új híd közé esik, és épen olyan gyorsan is építették föl ebben az esztendőben. Mire csak az egyik híd is elkészül, Buda Dunapartja már megszé­pülve, újra alakulva fogadja a megnyíló for­galmat.

Budapest szépségének egyik nevezetessége, hogy a várost sok oldalról lehet végigtekinteni s minden oldalról változik a feltáruló kép. A pesti oldalról Buda mindig és mindig változó látványt nyújt, a szerint, hogy a Dunapart me­lyik részéről nézzük; még a Gellérthegy alakja is változik. Pest egész más képet mutat, ha a Gellérthegyről, v&gy várhegyről tekintünk végig rajta, mint ha a Svábhegyről, látjuk, Budával, a Gellérthegygyel együtt. A Duna maga olyan lát' vány, minővel szárazföldi város nem dicseked­hetik. Ily széles vize nyüzsgő gőzhajókkal, pro­pellerekkel, dereglyékkel, csolnakokkal, nincs, csak tengeri városoknak. A rakodó partokon soha sem pihen az élet. A pompás palotasorok, a budai oldal remek természeti szépsége elbű­völ mindenkit, akárhányszor látja. A Dunán ér­kező egy nagy kikötő várost lát maga előtt, meglepő látnivalókkal.

A Duna egész medrét a testvérvárossal együtt legtisztábban láthatni az Ó-Buda fölött emelkedő Hármashatárhegyről. Mélyen lenn a völgyben terül el a főváros, aranyos kupoláival, tornyai­val, az utczák koczkáival. A budai vár mintha festve volna a képre, a Gellérthegy violaszint ölt; túl rajta a Kelenföld mezői terülnek el, s a Duna kettős ágban csillog a lapos Csepel-sziget körül. A szem az alföldi síkságban vész el.

Épen az ellenkező pontról, a vasúti összekötő hidról is látszik egyik képünkön a város. A Duna tükre foglalja el a kép nagy részét. A félkörben kanyarodó Duna szélén jobbra a ferenczvárosi teherszállító pályaudvar, hátrább a gőzmalmok; a part szélén az elevátor épülete, mint valami lovagvár; azontúl elmosódik a látvány a termé­szetben ia; a házak tömege egybeolvad, de a karcsú lánczhid világos oszlopai még kiválnak. A kép hátterét a budai hegyek zárják el. Balol­dalt a parton a Gellérthegy zömök tömege a ter­

mészet egy szép, regényes vonásával egészíti ki ezt a csillogó, színekben gazdag képet.

Akárhonnan nézzük is Budapestet, mindig egy hatalmasan fejlődött, a természettől dúsan megáldott, a lakosság és nemzeti érzület által nagyra emelt város van előttünk, egy világváros arányaival, az ifjúság üde szépségével, frissesé­gével és fáradhatatlan életével. Igazán főváros, Magyarország fővárosa, a Duna királynője.

SZEMMELYEISZ IGNÁCZ FÜLÖP EMLÉKEZETE. A fővárosunkban összeülő nemzetközi köz­

egészségi és demográfiai kongresszus egy ben­nünket közelről érdeklő kegyeletes ünnep megtar­tásával fogja kibővíteni rendes munkatervét. Ünnepet fog ülni egy nagy érdemű magyar orvosnak, Szemmelveisz Ignácz Fülöpnek, emlé­kezetére, ki egy nagy fölfedezésével, a gyermek­ágyi láz okának és elhárításának kiderítésével, örök nevet vivott ki magának az orvosi tudo­mányok terén. Szemmelveisznak elkeseredett harczot kellett folytatnia új tana érdekében kar­társainak egész seregével. De nem hiába küz­dött. Előbb az oroszországi orvosok szolgáltat­tak neki igazságot, majd pedig maga az orvosi tudomány is sietett a sokáig üldözött .tudóst és tanát kellőleg méltatni, s ma, halála után 30 évvel, egy nemzetközi nagy kongresszus gyüle­kezik idegenből haza hozott hamvai köré s teszi le sírhantjára azt a koszorút, melyet életében megtagadott tőle az elfogultság.

E halhatatlan tudós és emberbarát emléke­zetének fölelevenítóse és fentartása czéljából ezelőtt két évvel egy bizottság alakult, mely itt­hon és külföldön élénk mozgalmat indított. A mindenütt élénk visszhangra talált buzgólkodás-nak az lett az eredménye már eddig is, hogy itthon és külföldön több mint 12,500 frtnyiösz-szeg gyűlt össze Szemmelveisz nevének és em­lékének megörökítésére. Ez összegből a buda­pesti bizottság első sorban is egy díszes sírem­léket készíttetett s azt már föl is állíttatta a fő­város tanácsa által a kerepesi-úti temetőben ajándékozott díszsírhelyen, az előbb oda átszál­lított hamvak fölé. A gyűjtés többi meglevő és még begyülendő részét arra kívánják fordítani, hogy Szemmelveisznak fővárosunkban szobor emeltessék, budai szülőháza emléktáblával lát­tassák el, műveit kiadják és valami felebaráti intézményt létesítsenek nők részére, stb.

A kongresszus szeptember másodikát fogja a világhírű magyar nőorvos Szemmelveisz Ignácz, emlékének szentelni. Délután 3 órakor a magyar tudományos akadémia dísztermében emlékére ülés lesz, melyen Kézmárszky T. egyetemi ta­nár elnök tartja a megnyitó beszédet, Hueppe N. prágai tudós pedig az emlékbeszédet. Az ülés után a tagok kivonulnak Szemmelveisz sírjához a kerepesi-úti temetőbe, a hol Kézmárszky em-emlékezik meg Szemmelveiszról és átadja a sirkövet. Azután Duka T. (Londonból) a kon­gresszus nevében leteszi a nemzetközi koszorút a sírkőre.

Szemmelveisz síremléke karszti márványból készült és egy művészi kivitelű sarkophagot ábrázol.

Közöljük ez alkalommal Szemmelveisz arcz-képét élete utolsó éveikől és gyermekkori arcz-képét. Az utóbbi egy érdekes régi festmány után készült, mely Ernst Lajos ur birtokában van, s a magyar történeti képcsarnok kiállítási termei­ben látható.

A KONGRESSZUS OTTHONA. (A műegyetem.)

A nemzetközi demográfiai kongresszus hiva­talos helyisége a műegyetem épülete. Napok óta tart már itt a sürgés-forgás; bérkocsik, teherszállító szekerek, posta, táviratkihordó, egymást érik; a lépcsőket siető emberek járják, munkások czipelnek nehéz ládákat, csomagokat, nyomtatványok özönét. Innen intézik a kon­gresszus ügyeit, itt adnak tájékozást mindenről, itt rendezik a kiállítást, melyre aug. 29-éig lehe­tett beküldeni a tárgyakat.

Látni kellett, hogy naponként milyen meg­terhelve érkezett a levélhordó, napjában ötször-hatszor, hogy fogalmunk legyen a levelezésről, melyet a kongresszus előkészítő bizottságával folytattak a világ minden részéből.

A műegyetem épülete nagyon alkalmas a kongresszus helyiségeiül. De azért nem fér meg benne. A felolvasásokra igénybe veszik a fővárosi intézetek minden nagyobb termét, az akadémiá­ban, a múzeumban, a városházán, az iskolák­ban és a műegyetemmel szomszédos különböző egyetemi épületekben, a vegytani intézetben, a fizikai, az élettani intézetben, stb. A tudományok telepe a múzeum-kőrútnak ez a része.

Trefort közoktatásügyi miniszter 1879 okt. 29-ikén terjesztette a képviselőház elé a tör­

vényjavaslatot, hogy a műegyetem, mely akkor alkalmatlan bérelt he­lyiségekben szorongott, s 48,300 frt évi bért kellett fizetni érte az ország­nak — ide építtessék. Már Pauler közoktatási minisztersége alatt meg­történtek az első lépések műegye­temi palota építésére, Skalinczky, Steindl Imre, Hauszmann Alajos építészek tervek készítésével is meg­bízattak, de évek múltak el, míg Steindl tervei szerint hozzá kezd­tek az építéshez 1880-ban s 1882-ben a palota el is készült. Az egész épület 2793 négyszögölet foglal el, átmegy egészen az Észterházy-ut-czába, s mintegy 700,000 írtba került. Összesen 200 helyiséget fog­lal magában, ebben 13 terem 150

TOLNAY ÁKOS RAJZA A FŐVÁBOS ÁLTAL A KÖZEGÉSZSÉGI ÉS DEMOGRÁFIAI KONGRESSZUS TAGJAI RÉSZÉRE ADANDÓ ELFOGADÓ ESTÉLY MEGHÍVÓJÁN.

35 . SZÁM. 1894. 4 1 . ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÜJSÁG 579

hallgatóra, 11 rajzterem, több terem gyűjtemények számára.

Egy pár esztendő múlva már ez a nagy palota szűk lett a műegyetemet látogató tanulók számára, épen úgy, mint a tudomány egyetem egyéb helyei is.

A külföldi vendégek a műegyetem termeiben, a szomszédos épületekben közelről megismerkedhetnek Magyar­ország egyik főiskolájával, mely a modern igények szerint van építve, berendezve, ellátva műszerekkel, esz­közökkel, s bizonyára sokat meglep közülök — mert hiszen Magyarország­ról nem sokat tud a külföld — hogy ebben a nagy palotában alig bir el­férni a tekhnikai tudományokat ta­nuló magyar ifjúság, és másikat kell építeni. Bizonyára kellemesen fogja őket meglepni a kongresszusi appará­tus kitűnő beosztása is ezekben a he­lyiségekben.

A NEMZETKÖZI KÖZEGÉSZSÉGI KONGRESSZUS.

Szeptember elsején érkeznek a nemzet­közi közegészségi és demográfiai társulat tagjai Budapestre. Károly Lajos főher-czeget, a kongresszus védnökét is ugyan e napra várták. A fó'herczeg a királyi palotában szeptember 2-ikán fogadja a kongresszus tagjait. A kongresszuson rósztvesz a világ minden kultumépe. Hivatalosan a következő államok képvi­seltetik magukat: Anglia, Argentinia, Ausztria, Belgium, Brazília, Ceylon, Chili, Éjszak-Amerikai Egyesült-Államok,Finn­ország, Francziaország, Görögország, Japán, Monako, Montenegró, Németország, Németalföld, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Portugál, Románia, Spa­nyolország, Szerbia, Svájcz, Svédország, Venezuela. A kongresszusra azonkívül képviselőket küldött a világ minden részéből i41 városi hatóság, 58 egye­tem és 246 tudományos egyesület. A bejelentett elő­adások száma igen nagy. A közegészségi kérdésekről tizenkilencz szakosztályban 636,és a, demográfiai kér­désekről hót szakosztályban Í39 felolvasást fognak tartani.

A műegyetem helyiségeit a kiállítás számára egé­szen átalakították. A kiállítás jóval gazdagabb, mint a legutóbb Londonban rendezett, a mennyiben itt négy hatalmas terem fogadja be a világ minden részéből érkezett tárgyakat, a melyek elhelyezése

SZEMMELVEISZ I . FÜLÖP. Csema Károly

nagy személyzetet foglalkoztat. A kongresszus tar­tamára az első emeleti nagyteremben irodát, illető­leg postát rendeztek be a kongresszus tagjai szá­mára. A kiállítás rendezésén dr. Müller Kálmán egyetemi tanár, a kongresszus főtitkára s dr. Kresz tiszti orvos fáradoznak. A kiállításra beküldött tárgyak elhelyezése után következett azok meg-számozása. Az utolsó napokon a legserényebb munka a műegyetem nagy udvarán folyik, a hol a nagyobb kiállítási tárgyak (barakkok, fertőtlenítők és más gépek) elhelyezésén fáradnak. Báró Eötvös Loránd miniszternek volt tantermében szintén teljesen ké­szen állanak az előkészületek a villamos vetítési képekhez, a melyek Hart Ernő előadásához szüksé­gesek. A kongrefszus vezetősége intézkedett az iránt, hogy a kongresszusi hétnek délelőttjein a kiállítást a kongresszusi tagok látogassák; délután azonban az a nagy közönség számára is nyitva lesz.

Ugyancsak a nagy közönség számára van az ülő- és állóhelyek egy része fentartva a délutáni előadásokon is, és az erre szük­séges jegyek a főtitkárságnál kaphatók.

A világ minden részéből érkező tudó­sok először a múzeum nagy előcsarnoká­ban találkoznak szeptember elsején este. A kert is ki lesz világítva az ismerkedési estélyre.

A főváros által adandó elfogadó'estclyt a városligeti nagy iparcsarnokban tart­ják, s művészi előadással lesz egybe­kötve. Bevezetője Herczeg Ferencz pro-logja : «Várószobában» czímmel, melyet Vízvári szaval. A műsor második része magyar népdalok, énekli Hegyi Aranka. Jászai Mari a híres «The Execution»-t fogja angol nyelven szavalni. Az erre következő olasz dalokat közönségünk előtt kedves emlékben élő, volt operaházi tag, Pártosné Bartolucci Viktória énekli. Franczia kuplékat fog továbbá énekelni Komáromi Mariska, német dalokat Ney Dávid. A városligeti iparcsarnokot nagy fénynyel és ízléssel díszítik. A földmive-lési miniszter e czélra a beszterczebányai erdőből négy waggon fenyőgalyat enge­dett át. A szép nagy csarnokban 30 ív­lámpa fog fényt árasztani, és 200 persa szőnyeg díszíteni.

* A kongresszus iránt a külföld érdek­

lődése igen nagy. Kezdetben nem számí­tottak ily előkelő és nagy társaságra a mint hogy e kongresszus eddig jóval szerényebb körben mozgott, noha elő­kelő tudósok és orvosok vettek részt benne mindannyiszor. Az egyre tömege­sebb jelentkezés azonban nem hozta za­varba a rendezőket. Az előkészítő bizott­ság kitűnőn teljesítette feladatát, kezdet óta széles körben intézkedett s a nem­zetközi kongresszus jellegét mindenben mint elsőrendűt ós előkelőt fogta föl.

A kilencz napra terjedő programm minden leg­kisebb része pontosan van kidolgozva, ellátva apró­ságokra kiterjedő figyelmeztetésekkel is. Jelentkezett 1500 tag, kiknek egy része azonban feleségével, csa­ládjával jön. A vendéglátás tisztje a feladatok kisebb része. Nagyobb és fontosabb a szakosztályok és ülé­sek elrendezése, a sok száz értekezés és felolvasás beosztása ; a kiállítás rendezése, mely ezen a kon­gresszuson szintén egész váratlanul öltött oly nagy mérveket. Az irodák dolgoznak is napok óta szaka­datlanul és pedig pontosan. Levelet, választ, táv­iratot, felvilágosítást kap mindenki, s akárkit keres az ember, kellő helyén találja.

Külön hölgybizoltság is fáradozik, Hampel Jó­zsefeié szül. Pulszky Polixéna elnöklete alatt, mely bizottság az érkező hölgyeknek igyekszik kellemessé tenni a köztünk időzést.

A magyar hírlapírók klubja, az Otthon felaján-

SZEMMELVEISZ SÍREMLÉKE A KEREPESI-ÚTI TEMETŐBEN.

Ernst Lajos gyűjteményében leró olajfestmény után.

SZEMMELVEISZ I . FÜLÖP GYERMEKKORI ARCZKÉPE.

580 VASÁRNAPI ÚJSÁG. lotta tágas és díszes helyiségeit a kongresszusi ta­goknak. E hó 6-án este pedig estélyt is rendeznek, előkelő művészek és művésznők közreműködésével.

* Augusztus 30-ikáig 2027 volt a kongresszusra be­

iratkozott tagok száma. Többen már csütörtökön megérkeztek. A műegyetemen óráról-órára nagyobb az elevenség, kivált a kongresszusi irodában, hol a szállások után tudakozódnak, meghívókat, prog-rammökat adnak át. A műegyetem főbejáratát a különböző nemzetek lobogóival díszítik föl, melyek félkörben veszik körül az ország és főváros czimerét. A kapu fölött nagy betűkkel ez a fölirat: «Con-

35. SZÁM. 1894. 41. ÉVFOLYAM.

az éghajlatot, a népesedési és közegészségügyi viszo­nyokat, a közegészségügyi szolgálatot, annak társa­dalmi tényezőit, a kórházakat, gyógyintézeteket, emberbaráti és jótékony intézeteket, a vízszolgálta­tást, a csatornázást és köztisztaságot, az élelmezést, fogyasztást, a vásár- és lakásügyet. Külön fejezet van szentelve a közmivelődésnek, a különböző inté­zetek és társulatok eléggé tájékoztató fölsorolásával. A könyv utolsó része: a «Budapesti Kalauz,» a fő­város nevezetesebb látnivalóira figyelmezteti az idegent. Van a kötetben több kép is, melyek közül a

jeles tudós pedig, Kruspór István, műegyetemi ta­nár, nyugalomba vonulván, kitüntetésül a Lipót­rend lovagkeresztjét nyerte el. — A műegyetemre a geodézia nyilvános rendkívüli tanárává Bodola Lajos eddigi magántanár neveztetett ki.

A kolozsvári egyetemhez szintén történtek kine­vezések. És pedig a most szervezett kereskedelmi és váltójogi tanszékre dr. Klupathy Antal kassai állam jogakadémiai tanár neveztetett ki; a szemészet ren­des tanárává dr. Hoór Károly budapesti egyetemi magán tanár és ezredorvos.

35. SZÍH. 1894. 41. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI UJSAG. 581

tagja lehet minden egyetemi polgár, a ki féléven-kint egy forintot fizet, az egyetemről való távozásuk után pedig mindazok, a kik még három évig két forint dijjal mozdítják elő az egyesület czéljait. Min­den, legalább kétezer forintot adományozó alapító­tagnak segélyadásra van joga, s az egyesület köte­les a kamatokból olyan szegény jeles előmenetelű egyetemi polgárnak egész évi segítséget adni, a kit az adományozó vagy jogi örököse megnevez.

MI ÚJSÁG? Az alcsuthi kastélyból. Az alcsuthi kastélyban

időzik most szülői körében Margit főherczegnő,

dos Torony-utcza már rom. Az általános rombolás a Kerepesi-út meghosszabbításának irányában no­vemberben kezdődik, a Kossuth-utoza elején azon­ban már bontanak. Itt egész végig lebontják az egyik sor házat, de ugy, hogy az eleje egyelőre megma­rad a boltokkal. A boltok háta mögött aztán fölépül az új utczai homlokzat, akkor bontják le csak a bol­tokat is, melyek aztán beköltöznek az uj helyisé­gekbe. A vámpalota előtti hid lábainak építését már legközelebb megkezdi a Giirtner és Zsigmondy czég, melyj a nagy Száva-hidat is építette. A czég

ezzel az építkezést teljesen bevégzik. A harangok­nak mostani helyükről való elvitelét különben már sürgetik is. A Halász-bástya alatt lakók — a melyen az ideiglenes harangláb áll — már többször panasz­kodtak s nagyon szeretnék, ha a három nagy haran­got minél előbb fölvinnék a toronyba. Ezeken kívül még két uj harang készül a templom számára.

Kossuth nővére. Euttkayné asszony végleg Budapesten rendezte be otthonát. A múzeum körút 23-ik számú házának első emeletén lakik, szemközt a nemzeti múzeummal.

A BUDAI O L D A L .

A PESTI OLDAL.

gressus». Az indóházakban, a gőzhajó-állomásnál is irodákat rendeztek be, s ott várnak a tolmácsok «congressus» feliratú karkötővel. A kongresszus alatt *Napi Közlöny jelenik meg, közölve napon­kint a tudatni valókat, a felolvasások és kirándulások rendjót.

Budapest közegészségi és közmivelődési viszo­nyai czimmel, a nemzetkőzi kongresszus alkalmá­ból magyar és franczia nyelven tájékoztató könyvet bocsátott közre dr. Thirring Gusztáv. A csinos kötet, melynek jó hasznát vehetik a fővárosunkat fölke­reső idegen tudósok, bevezető részében röviden szól Budapest történetéről, közigazgatásáról ós jelen állapotáról, azután pedig részletességgel ismerteti

főváros pesti és budai oldalának látképét mai szá­munkban közöljük.

BUDAPEST FŐ- ÉS SZÉKVÁROS LÁTKÉPE.

EGYHÁZ ÉS ISKOLA. Egyetemi tanárok. A budapesti egyetemen az

ásvány- és kőzet-tan rendes tanárává dr. Krenner József Sándor műegyetemi tanár, a nemzeti múzeum igazgató őre és akadémiai tag neveztetett ki. Néhai dr. Szabó József helyét így a legméltóbban töltötték be, minden tekintetben jeles és nagymunkásságú tudós neveztetvén ki, a kinek érdemei közé tartozik a múzeum ásvány-tárának oly kitűnő rendezettsége, melynek a külföldön is nagy híre van.,— Egy régi

A Mensa Akadomica. A új iskolai évvel a buda­pesti egyetemen jótékony intézet lép életbe, a mensa acadermca, a szegény tanulók asztala, melynél száz szorgalmas egyetemi polgár találja meg naponkint ebédjét és vacsoráját. A jótékony intézet eszméjét az egyetemi olvasókör elnöke, Parcsetich László vetette föl, s az ifjúság oly lelkesen fölkarolta, hogy rövid idő alatt megtestesülhetett. A közoktatási

Í Z l j ^ egyelÓ'Ie EZ in téze t ^ " égének bérét, ISOOfrtot fedezi; a város segélye sem fog elma­radni. Adományokból már eddig is jelentékeny ösz-szeg gyúlt össze. Az élelmezést bérlőnek adják ki a kifejenkint Ufr totkap a mensa akademicánál étke-zok után.

Az alapszabálytervezet szerint az egyesületnek

férjével Thurn-Taxis herczeggel. A főherczegnő mióta férjhez ment, négy év óta, most jött először haza látogatóba. László főherczeg a nyári szünidőt szintén Alcsuthon tölti. A főherczegi családban teljes volna az öröm, ha József főherczeg gyengél­kedése nem zavarná. Látogató leánya és veje ágyban fekve találták ő fenségét. Betegsége meghű­lésből eredt és szerencsére nem komoly.

Az udvar Gödöllőn. A király a hadgyakorlatok után, szept. 21-ikén érkezik Gödöllőre; később a királyné is megérkezik.

A dunai hidak építése. A belvárosban már bont­ják azokat a házakat, melyek helyén az eskü-téri hid feljárója lesz. A Hal-tér egyfrésze és a szomszé-

546,000 frtért vállalta el a hid pilléreinek építését. Az eddig ott állott ingyenes Duna-fürdőt már szét­szedték. A hídnak 1896. szept. elsejére kell elkészülni. A vasszerkezetre vonatkozólag a kereskedelmi mi­niszter legközelebb szűkebb pályázatot fog kiirni. A hid vasszerkezete oly erős lesz, hogy alatta, a nél­kül, hogy kívülről látszanék, négy vízvezetéki cső, egyenkint 65 cm. átmérővel helyezhető el a buda­pesti vízvezeték számára, A budapesti vízvezeték a hid elkészülte után a Gellérthegyen levő vizmeden-czéből is fog vizet nyerhetni.

A Mátyás-templom nagy tornya is kész már; a kőfaragók az utolsó köveket helyezik el, október elsején pedig fölteszik a toronyra a rózsát is, melyet most faragnak. Még a harangokat kell felhúzni s

Kossuth szobrára egy Bertalan napot ünneplő társaságtól 3 frt 50 krt kaptunk, melyet rendeltetési helyére fogunk juttatni.

A főváros és a müleniumi kiállítás. A székes fő­város kiállítási bizottsága véglegesen megállapította a részletes tervet, a melynek alapján az ezredéves kiállításon részt fog venni. A képzőművészet, tan­ügy, közegészségügy, közélelmezés, tűzoltás, köz­jótékonyság, kertészet és a városrendezés less külön-külön csoportban bemutatva. Minden egyes osztály érdekes képekben mutatja be a főváros megfelelő állapotát korszakok szerint. Ezek bemu­tatására a főváros díszes nagy pavillont emel. Na­gyon érdekes lesz a főváros domborművű képe, mely az egész várost feltünteti. Ennek elkészítésével

582 VASÁENAPI ÚJSÁG. 35. SZÁM. 1894. 4 1 . ÉVFOLYAM.

Marhenke V i l m o s szobrász b í za to t t m e g , ki a uj o r s z á g h á z d í s z í t é s i m u n k á i t i s kész í t i . A p l a s z t i k u s k é p e t g i p s z b e ö n t i k , s 2 0 , 0 0 0 frtba kerü l . Kiá l l í t ja a f ő v á r o s B e n c z ú r G y u l a t ö r t é n e l m i f e s t m é n y é t i s , B u d a v á r v i s sza fog la lá sá t a törököktő l . T u d v a l e v ő l e g e z t a v i s s z a f o g l a l á s j u b i l e u m á n a k e m l é k é r e r e n d e l t e m e g a főváros a m ű v é s z n é l , d e m é g n e m k é s z ü l t el . B u d a p e s t k iá l l í tá sának k ö l t s é g e 2 7 0 , 0 0 0 frt, ebbő l 1 1 9 , 0 0 0 frt es ik a p a v i l l o n é p í t é s é r e .

A p o z s o n y i M á r i a T e r é z i a s z o b o r . Fadrusz J á n o s fiatal s z o b r á s z u n k a p o z s o n y i k o r o n á z ó d o m b t e r é n f e lá l l í t andó Már ia T e r é z i a - s z o b o r é l e t n a g y ­s á g ú m i n t á j á v a l e lkészü l t é s errő l t u d ó s í t o t t a a v á r o s i t a n á c s o t .

A z A n d r á s s y - ú t i f ö l d a l a t t i v a s ú t . A z A n d r á s s y -ú t n a k v á r o s l i g e t fe lé e s ő r é s z é n m á r d o l g o z n a k a f ö l d a l a t t i v i l l a m o s v a s ú t o n . K é t h e l y e n e g y s z e r r e k e z d t é k m e g a m u n k á t , f e lbonto t ták az ú t k ö z é p s ő r é s z é n e k faburkolatát , s l e á s s á k a k e l l ő m é l y s é g i g ; í g y é p í t i k a z t á n s z a k a s z o n k i n t a n a g y m ű v e t . M i n ­d e n ü t t 3 2 — 3 2 m é t e r t á v o l s á g b a n zárják e l az utat , a m i m e g n e h e z í t i u g y a n a k ö z l e k e d é s t , d e n e m akasz t ja m e g t e l j e s e n . E g y - e g y s z a k a s z k i é p í t é s e 8 h é t i g tar t s i g y az e g é s z m u n k á l a t m i n t e g y m á s f é l é v e t f o g i g é n y b e v e n n i . A s z e r z ő d é s é r t e l m é b e n v á l l a l k o z ó k 1 8 9 6 . m á j . 1 - én k ö t e l e s e k a v a s u t a t a for­g a l o m n a k á t a d n i ; h i s z i k a z o n b a n , h o g y az é p í t k e z é s t m á r a j ö v ő é v v é g é v e l befejez ik , s ő t a f o r g a l o m n a k i s á tadják. E g y - e g y k i l o m é t e r v a s ú t k i ép í t é se j t öbb m i n t 1 , 0 0 0 , 0 0 0 frtba kerül , az e g é s z v a s ú t kerek­s z á m b a n 3 . 0 0 0 , 0 0 0 for in to t fog f ö l e m é s z t e n i . A v a s ú t n e m c s a k r e n d s z e r é n é l , d e k i v i t e l é n é l fogva i s p á r a t ­l a n u l ál l e g é s z E u r ó p á b a n s í g y a z z a l n e m c s a k e g y ú j a b b j ó k ö z l e k e d é s i e s z k ö z t n y e r ü n k , h a n e m e g y o l y a n m ű v e t , m e l y m é l t á n i r i g y s é g é s b á m u l a t t á r g y a l e s z .

T T A T Í Á T Í O Z Á S O K . E l h u n y t a k a k ö z e l e b b i n a p o k a l a t t ; F a r á d i V Ö R Ö S

S Á N D O R , m . kir . h o n v é d ő r n a g y é s a szabadka i 6-d ik h o n v é d e z r e d k i e g é s z í t ő p a r a n c s n o k a , 4 8 é v e s korá­b a n , B u d a p e s t e n ; h o l t t e s t é t A r a d r a szá l l í to t ták . — B E Z E R É D J E L E K , v a s m e g y e i n a g y b i r t o k o s s a m e g y e e g y i k á l t a l á n o s a n t i s z t e l t tagja , 7 2 é v e s , S z o m b a t ­h e l y e n . — S A M U J Ó Z S E F , n y ű g . t a n í t ó k é p e z d e i i gaz ­g a t ó , Z e n t a v á r o s t a n ü g y é n e k l e lkes m e g a l a p í t ó j a , Z e n t á n . — CSOLLICH N I C E T A S b á r ó , c s . é s kir . tábor ­n o k , a h a d i é r e m é s I , o sz t . t i s z t i s z o l g á l a t i j e l v é n y t u l a j d o n o s a , 8 4 é v e s , B u d a p e s t e n . —• Ifj . V I G I A Z Ó S Á N D O R , bojár i V i g y á z ó S á n d o r , k a m a r á s , é s n e j e , b. P o d m a n i c z k y Z s u z s a n n a fia, 19 é v e s k o r á b a n , s ú l y o s b e t e g s é g u t á n , E m s b e n , h o n n a n h o l t t e s t é t B á k o s - K e r e s z t u r r a h o z z á k é s s z e p t . e l s e j é n t e m e t i k e l . — K i s s SÁNDOR, az A t h e n a e u m n y o m d a i társu la t t i s z t v i s e l ő j e , a t á r s a s é l e t b e n i s k e d v e l t férfi, 5 4 é v e s k o r á b a n , P á t y o n . — K i s s J Ó Z S E F , főváros i t i s z t v i ­se lő , 4 3 é v e s k o r á b a n , s h a l á l á t ö z v e g y e , k i v e l a l i g f é lév e l ő t t k e l t e g y b e , h á r o m árvája , s s z á m o s ro ­k o n s á g gyászo l ja . — B I S C H I T Z SALAMON, főváros i g a z d a g h á z t u l a j d o n o s , j ó t é k o n y e m b e r , B u d a p e s t e n , 7 4 é v e s , k i n e k sok a l a p í t v á n y örök í t i n e v é t . — M A G Y A R I M R E , s z a b a d k a i fö ldb ir tokos , 6 8 é v e s . B u d a ­p e s t e n . — Id . T E R E T S É N Y I D Á N I E L , n a g y - s z ő l l ő s i fö ld­

b ir tokos , B o t h f a l v á n . — SZANA ZSIGMOND, földbirto­k o s , 7 8 é v e s , T i s z a - I g a r o n , r é g e b b e n a m e g y é n e k v o l t b u z g ó h i v a t a l n o k a . — GOMBKÖTŐ ISTVÁN, re form, e g y h á z i g o n d n o k , 5 7 é v e s , B é k é s - G y u l á n . — S o ó s L A J O S , ref. t a n í t ó , 6 1 . é v é b e n , É t é n . — KOPCSÁNYI N Á N D O R , ü g y v é d , 4 9 éves , N y i t r á n . •— S Z E N D R E S I J Á ­NOS, kir . t ö r v é n y s z é k i i roda igazga tó , S z o l n o k o n . — JURENÁK E D E , a d u n a i g ő z h a j ó s társaság n y ű g . kap i ­t á n y a , 6 6 é v e s k o r á b a n , B u d a p e s t e n . — D r . D O N Á T H F Ü L Ö P , főváros i ügyvéd , 3 0 é v é b e n . — J U N G KÁROLY, b é k é s c s a b a i g y ó g y s z e r é s z é s nádudvar i fö ldbir tokos , B é k é s - C s a b á n , 4 9 é v e s . — OJTOSSY P Á L rég i h o n v é d százados , az e s z t e r g o m i h i r e s m e g g y f a t e l e p e k tu la j ­d o n o s a , m e l y e k b ő l m e s s z e földre kü ld te a p i p a s z á ­rakat , s g a z d a g e m b e r r é le t t , 77 éves k o r á b a n E s z t e r ­g o m b a n . A s z a b a d s á g h a r c z alatt K o m á r o m b a n , K l a p k a s e r e g é b e n h a r c z o l t s m i k o r a m a g y a r kor­m á n y D e b r e c z e n b e n m e n e k ü l t , K l a p k a ő t b iz ta m e g , h o g y e g y t u d ó s í t á s t v i g y e n át e l l e n s é g t ő l m e g s z á l l o t t t e r ü l e t e k e n D e b r e c z e n b e , a m i t Oj tossy s e k v e s z é l y k ö z t t e l j e s í t e t t i s , s ezér t n y e r t e a százados i r a n g o t . — D r . B R C H F E R E N C Z , B a r s m e g y e főorvosa , L é v á n 7 4 éves .

Özv . GALAMB J Ó Z S E I N É , szül . Mik lós Klára , 81 é v e s k o r á b a n , V e s z p r é m b e n . — Özv. VARRÓ E L E K N É , szül . V á r a d y P o l i x é n a , 6 8 e s z t e n d ő s , H á t s z e g e n . — Özv. E H R E N H Ö F E R F Ü L Ő P N É , szül , K e r n Joze fa , 71 é v e s , B a r a n y a - S e l l y é n . — Özv. SAUERBORNNÉ, szül . M i c h e l s B o r b á l a , 8 0 é v e s , Z o m b o r b a n . — Özv. POLCZER F E -RENCZNÉ, szül . A c k e r m a n n A n n a , 78 é v e s , S z é k e s ­f e h é r v á r o n . — NAMÉNYI GIZELLA, 14 e s z t e n d ő s , Gi -b á r t o n . — KAMINSZKY Á K O S N É , szül . B i s k ó B o n a , 3 2 e s z t e n d ő s , N a g y - B o c s k ó n . — LONOVICS M I K L Ó S N É , szül . M i s k o l c z i Karo l ina , B e r e t t y ó - Ú j f a l u n . — Özv. W A H L J Ó Z S E F N É , szül . H e r c z Borbá la , 9 4 é v e s korá­b a n , H e v e s b e n . A z e l h u n y t 6 é lő g y e r m e k e t h a g y o t t h á t r a , k ik m á r m i n d j ó öregek , 41 u n o k á t , 6 9 d é d ­u n o k á t é s 18 ő s u n o k á t (t. i. u n o k á j á n a k unokáját ) , í g y ö s s z e s e n 1 3 4 m a r a d é k a v a n .

SAKKJÁTÉK. 1852. számú feladvány, Musil K.-tól,

(I. dijat nyert feladvány.)

SÖTÉT.

Világos indul s a harmadik lépésre matot mond.

1853. számú feladvány. L'hermet fi.-től.

* t l i ^ á-W <# i . * c8; f2; c6; g5; a2,b2; e2,e6. d2; U- e4; h5.

Világos indul s a második lépísre matot mond.

Szerkesztői mondanivalók. Eltávozom. K e d v e s e m h e z . S z o m o r ú v e r s e i m . Szerző

mutatványul küldötte be «sajtó alatti kö l teményeiből»• e mutatványok azonban legfölebb arra buzdítanák a. közönséget, hogy valahogy el ne olvassa a kötetet.

H o g y h a h a l o t t vo lnál . Csinos kis v e r s ; de azt n e m értjük, hogy más miért ne sirathatná a holt kedvest ?

Oh l á n y k a . Jöj je tek csak, j ö j j e t e k . Az előbbi tar­talmilag és formailag egyaránt g y e n g e ; a másodikban itt-ott van egy kis melegség, de m i n t költői m ű számba, sem jöhet, kidolgozása annyira kezdetleges.

Viktóriához. P i r o s pünkös t . A v é n zs idó . E m l é k ­könyvbe . Az első n e m más , m i n t nagy szavak üres harsogása. A «Piros Pünkösto is erőltetett, nemcsak a kifejezésekben, hanem a vers egész tárgyában s szer­kezetében is. Sokkal sikerültebb «A v é n zsidón, ebben, elszórva, jó genre-képi vonásokra akadunk, de az öreg zsidó egész lelkét, úgy hogy rokonszenvünket teljesen megnyerje, n e m tudta szem elé áll ítani. Az «Emlék-könyv-ben c z í m ü i smét n a g y o n dagályos, azonban bizonyos lendületességet s deklamáczióra hajló páthoszt sem ettől, sem a két első költeménytől n e m l e h e t elvitatni.

N e m k ö z ö l h e t ő k : Akkor és most , Ezüst este rád gondolok.

KÉPTALÁNY.

A «Vasárnapi Ujság» 32-ik számában közölt képtalány megfejtése: Fölkelt-e föltámadás majd tégedet, kit gyermeked siralma sem ébreszthetett.

Heti naptar, szept. hó. Kap Katholikus es protestáns i Görög-Orosz Izraelita

4K

V. 6 16 Őrnagy. F. Mansuet _ Rozália S. Juszt Lórincz C Zakariás P. Regina S. Kisasszony n.

0 15 Jusztasz iHildegárd Rozália Herkules Zakariás Regina Korbinián

21B 11 Tádé 22 Zotik és társ ,23 Farkas vt. ,24Eutik !25 Bertalan 26 Adrián 27Libér

lEnl.R. 2 3 4 5 6 7S.Sth.

noliiiáltnias 3 7-én 2 ó. 3 p. regg.

Fele lős szerkesztő: N a g y M i k l ó s . (L. Egyetem-tér 6. szám.)

E g é s z s e l y e m , m i n t á z o t t F o n l a r d o k a t (mint­egy 450 különböző fajban), méterenként 7 5 k r t ó l 3 frt 6 5 kr ig — valamint f e k e t e , f e h é r és s z í n e s se lyemszöveteket 4 5 kr tó l 1 1 frt 6 5 kr ig — sima, koczkás, csíkos, virágos, damaszolt minőségben (mint­egy 240 féle dispositió és 2CO0 különböző szin és árnyalatban) szállít pós tabér é s v á m m e n t e s e n a pr ivá tmegrende lők l a k á s á r a H e n n e b e r g G . (es. k. udv. szállító) s e l y e m g y á r a Z ü r i c h b e n . Minták póstafordulóval küldetnek. Svájczba czimz. levelekre 10 kros é s levelezőlapokra 5 k r o s bélyeg ragasztandó.

2140. szám.

Értesítés. 5859

A pozsonyi 5. hadtest cs. és kir. felügyelőségénél, továbbá a komáromi és soproni es. és kir. katona-élelmező raktáraknál, és pedig: Pozsonyban 1894. évi szeptember 26-án d. e. 10 órakor, Komáromban 1894. évi szep­tember 27-én d. e. 10 órakor, végre Sopronban 1894. évi október 3-án d. e. 10 órakor, az illető élelmezési kerületek számára 1894. évi november 1-étől illetőleg 1895. évi január 1-étől 1895. évi deczember 31-éig terjedő időre, kenyér és zab élelmezési szükséglet bérbeadása nyilvános tárgyalásban le­pecsételt ajánlatokkal fog biztosíttatni.

Az egyes czikkek és azoknak a különféle állomásokban való szükség­lete az erre vonatkozó részletes 3822/a és b. számú tudósításokból észlel­hetők, valamint minden ezen bérleti üzletre irányuló feltételek a pozsonyi, komáromi és soproni cs. és kir. katona-élelmezési raktáraknál meglevő fel­tételi füzetekből naponta a hivatalos órák alatt kivehetők.

Az 50 kros bélyegekkel ellátott és lepecsételt ajánlatok a bánatpénzzel együtt és egy időben a pozsonyi 5. hadtest cs. és kir. felügyelőségénél, ille­tőleg a komáromi és soproni cs. és kir. katona-élelmező raktáraknál a tár­gyalási napon legkésőbb 10 óráig délelőtt benyújtandók.

Pozsony, 1894. évi augusztus hó 1-én.

Az 5. hadtest es. és kir. felügyelősége.

GANZ ÉS TÁRSA VASÖNTŐ- ÉS GÉPaYÁR-RÉSZY.-TÁESIJLAT

BUDAPEST. Ajánlanak mindennemű vas-, aczél- és fémöntvényeket

építkezési és gépészeti czélokra vizvezető csőveket, sai-

vattyúkat, lecsapoló és öntöző-zsilipet, készülékeket a

belvizek leeresztésére. — A helyi viszonyok szerint szer-

kesztett turbinákat, őrlőhengereket kéregöntetn hen-

gerekkel és malomberendezési czikkeket. — Zsilipeket

bármily nagyságban és bármily rendszer szerint. — Alag-

csöveket, zárkészülékeket, cső- és kapn-zsilipekhez,

czőlöpverő gépeket, anyagszallitó kocsikat. — Álló vagy

fekvő gázmotorok egy vagy két hengerrel és minden­

nemű zúzógépek.

35. SZÁM. 1894. 41 . ÉVFOLYAM. VASÁENAPI ÚJSÁG. 583

L e g j o b b é s l e g h i r n e v e s e b b p i p e r e h ö l g y p o r

L a

^ X* *^ CH. FAY,

PARIS — 9. rue de la Pi

tvP Kalöül$gM Mti$p$r

tMUTTAL VlflYITVI

ILLATSZERÉSZ, 9. rue de la Paix, 9 — PARIS

*" Fontos hiöfgyeknek Világhírt

szereztek o s n p á n j e l e s a n y a g n a k szállítása folytán, mint i g e n é r d e k e s k é z i m u n k á k n ő k számára ,

a meisseni Smyrna-csomómiinkák! Hölgyek, kik s a j á t s z ü k s é g l e t r e vagy l a k o d a l m i , s z ü l e ­t é s n a p i , k a r á c s o n y i a j á n d é k o k r a p o m p á s és e l p u s z ­t í t h a t a t l a n t a r t ó s s á g a á g y - vaff,v e g y é b szőnyege t , továbbá z s á m o l y és a b l a k b u r k o t , f u t ó s z ő n y e g e t , s zék -b u r k o t , f a l v é d ő t , b u t o r b e h u z a t o t , t e v e t á s k á t , p á r ­n á k a t , s z é k e k e t stb maguk akarnak munkálni, hosuaau >..!: árjegyzéket és m i n t a r a j z o k a t a kivánt tárg) wegjelöléfcévttl

F . l i o u i s B e i l i e h , M e i s s e n (Németor-zág) Smyrnaszőnyeg'-g'yérából.

Könnyű tanulás nyomtatott utasítás után. -^ Minden munka díj nélkül megkezdetik.

1894 szept. 2 1 3 . s z . 1894. szept.

BUDAPESTI SZEMLE A M. Tnd. Akadémia megbízásából szerkeszti

GYULAI PÁL. T A R T A L O M :

A z e m b e r i e s z m e m i n t s z a b a d s á g . — Concha Győzőtől. P e t ő f i é s n é m e l y k ü l f ö l d i k ö l t ő k . (II.) — Imre

Sándortól. R o m a C a p i t a l e . — Mikó Izidortól. A b o t r á n y . Regény. (VI.) — Álarcon Péter után, spanyol­

ból — T. I. K ö l t e m é n y e k . Édes anyám. — Vargha Gyulától. —

Őszi válás. — Hamerl ing után németből — Pálmai Kálmántól .

K o m á r o m f ö l m e n t ó s e 1 8 4 9 . á p r i l . 2 6 - á n . — R. H . B a r o s s m ű v e i . — Válaszul Tisza István úrnak. —

Szabó Jenőtől. É r t e s í t ő . Goldziher Renanról: Renan mint orientalista.

Emlékbeszéd. — Riedl Frigyestől . — Acsádi I . s Két pénzügytörténelmi tanulmány. — fy. — Reinach J . : Diderot. — rf. — Új magyar könyvek.

Megjelen évenkint 12-szer, 10 ivnyi havi füzetekben. Előfizetési ára bérmentes küldéssel egész évre 12 forint,

fé lévre 6 frt. . ,

Franklin-Társulat magyar irod. intézet ét könyvnyomda Budapesten.

82,502/11. sz. rendeletben a magaskormány részéről ajánlva | Tűzi fecskendők

t ö k é l e t e s vent i l rendszerre l (központi f ém-vent i l ek e g y c o n u s b a n e g y e s í t v e ) . Különlegeseégek, községek, tűzoltók és gyárak részére, t ű z o l t ó s z e r e k minden

memben, anibilatorok, kender- és spirál-töm­lők, felszerelések tűz­oltók számára,8Ísakok, övek, stb., szab. létrák, építési és kutszivaty-tyúk, mindennemű ar­matúrák, gőzfertőtle-nitők, szerszámgépek,

^£Zp^^r.j^fm^^^t^^ jutányos árban jótállás mellett kaphatók

t ű z o l t ó s z e r - é ? g é p g y á r - r é s z v é n y - t á r s a s á g n á l B u d a p e s t e n .

Gyár: Külső yáczi-út 95. —Mintatelep: Teréz-kőrnt 36. sz,

•mdig határo­ló ttan kernl:

Évek óta kipróbált, fájdalomcsillapító házi szer

Kwizda-féle koszvényfolyadék. I Köszvény , csúz é s idegbajok el len.

Kwizda-féle koszvényfolyadék. Föletet: kerületi gyógyszertár Kornenbargban.

Magyarországi főraktár T Ö R Ö K J Ó Z S E F gyógyszertárit B u d a p e s t , K i r á l y - u t e s a 1 2 . 5G68

liH»IfiMliro^

„THE GRESHAM" ÉLETBIZTOSÍTÓ-TÁKSASÁG LONDONBAN.

Magyarországi fiók: Ausztriai fiók:

Budapest, Ferencz-József-tér 5,6.; Bécs, GLsellastrasse 1. sz. a. a társaság házában. a társaság házában.

A társaság vagyona 1892. decz. 31-én frk 145.305,151-— Évi bevétel biztositások és kamatból

1892. évi deczember 31-én . J _.. t 21.8iu,05ö-— Kifizetések biztosítási és járadéki szer­

ződések s visszavásárlások stb. után a társaság fennállása óta (1848) __. t 271.905,620-—

A legutóbbi tizennyolez havi üzleti idő alatt a társaságnál ___ . . . . . . . . . • 125.732,050-— értékig nyújtattak be ajánlatok, mi­által a társaság fennállása óta be­nyújtott ajánlatok összértéke.. . . . . « 1,853.916,605-—

értékre megy. — Prospektusokkal és díjtáblázatokkal, melyek alapján a társaság kötvényeket kiállít, továbbá ajánlatokkal, díjm. szolgálnak az osztr.-magyar monarchia minden nagyobb városában az ügynök urak és a m a g y a r és o sz t rák fiókok.

A tFranklin-Társulat» kiadásában Budapesten megjelent és minden könyvárusnál kapható:

A belgyógyászat tankönyve. Orvosnövendékek

és gyakorló orvosok számára. Irta

Dr. Purjesz Zsigmond, a belgyógyászat egyetemi ny. r. tanára Kolozsvárit.

Harmadik átnézett és javított kiadás. A szöveg közé nyomott számos ábrával.

Két kötet, ára fűzve 12 frt.

LIEBIG hus-kivonatát.

kék

HIUUU II1 i -I-IUIIUUU Ilü-IUK =3

URCZ IIPÓT! f i f A R S A

(W¥IGRMIAlA\iilHTÍ2r fjffudjpesl

19. Ce*srtMTÍn SJI f

HÍSZIT 'tiilMtimi ffunhiiftin vSsiiill

ÚCHÉRET

phololtlhograűiUty Ufr.tikm m Ajf*ia*M*» stiifm/ibféti

étJutaMf

TFffmwmWfffFTfffffrK

EZREK MENNEK CARLSBADBA, hogy rossz gyomrukat kireperálják és njra jól emészszenek és erre elköltenek — néha hiába, egy vagyont; pedig ezt a ezélt otthon kényelem- n n n n r u n A T l t í használata által, ben, kevés költ- P E P S I N " B l ) H rae\yazételtmeg-séggel elérik a W^ ̂ ^ »»•»• §m^rmm emészteni segit 4a a gyomort rövid időn tökéletesen helyreállítja. — Az én pepsinborom kedves ize, és hatása ki nem marad. Egy üveg

ára 1 frt 20 kr., 5 üveg franoo küldve 6 frt.

Rozsnyay Mátyás, gyógyszerese, m ű v e g y e u e t l l a b o r a t ó r i u m a A r a d o n .

Kapható Budapesten : T ö r ö k J o u e f u r gyógyszertárában és minden magyarországi gyógyszertárban.

Dr. Lengíel Fr.-íéle

nyiiTiibiiIzsiim. Kir. szab. Svédhonra.

Már magában véve azon noványi nedv, I mely a nyírfából kifolyik, ha annak

torzáét megfúrjuk, emberemlékezet óta mint a legkitűnőbb szépítő azer volt is­meretes, ha azonban ezen nedv a fel­

találó utasításai szerint, balzsammá alakittaük át, csak akkor nyer úgyszólván csodálatos hatást.

Ha este megkenjük vele a* arozot vagy maa bőrré­szeket, akkor másnap csaknem észrevétlenül pikke­lyek válnak Is a bőrről, a mely ezáltal fehérré é s

gyöngéddé válik. 6804 Ezen balzsam kisimítja az arezon a ránezokat és himlóhelyeket, ifjú arezszint, a bórnek fehérséget, gyöngédséget és Üdeséget köl­csönöz; a legrövidebb id* alatt eltávolítja a azeplót, májfoltot, anyajegyeket, orrverességet, bératkát n bör minden más egyéb tisztátalanságát. Ara egy korsónak, használati utasítással együtt,

1 frt 50 kr. Kapható minden jobb gyógyszertárban.

Főraktár: T ö r ö k J ó z s e f gyógyszertára, B u d a p e s t , k i r á l y - u t e z a 1 2 .

A jelzálogos kölcsönök

Tájékoztató a magyar gazdaközönség számára

Irta

Havas Miksa. Ára fűzve 80 kr.

A magyar családi liil iiizoiiiá n\.

BERKETZ ISTVAIV selyem- és ször-ruhakelme festő

vegyileg mosó és tisztító üzlete, BUDAPESTEN.

Üzlet: 1Y., Belváros, rózsatér 3. sz. Gyár: I I , Ferenezváros Kinizsy-nteza 14. Irta

- L T . X V « * 1 0 1 1 « * 1TA*JA : ^ _ y e g y j i e g feg^ m o 8 és tisztit mindennemű ruhakelméket részben és egészben is, a kassai kir. _ névleg- se lyem crépe, atlasz, terao, cachemir, delin fehér vagy bármily színes kel­

jogakadémia ny . r. tanara. i m é k e t > g z ő r ^g félszőr szöveteket stb., posztókat, butorkelméket függönyöket, csip-Á r a f ű z v e 4 f r t . kéket és apróságokat, a lehető legolcsóbb árért. 5806

RÖSER gymnasium és nevelő-intézete Budapest, VI., Aradi-utcza 10. szám.

A l k a l m a s h s l e v e s p i U a n a t a l a t t i k é s z í t é s é r e , l e v e s é k f ó s e l ó k e k , m á r t á s o k é s m i n d e n n e m ű h ú s é t e l e k Járt

t á l á r a . K i t ű n ő e r ő s í t ő saer b e t e r e k n e k é l OdBIóknek.

A v a l ó d i - i á g é s Jóság l faza-l i t á u l főleg tessék figyelni a

t d l t a l á l ó névírásira

egye-- T A K I I II r\if C C I X / C T F I P naponkint délelőtt 8—12-ig az e l s ő , második , harmadik , n lAINUUJrV rr-LVCicuL d j k _ tödik é g h a t o d i k o s z t á |y b a .

i i i r j é i / i T A N I I I f S l £ a nevelési internátusban teljes ellátást, fe lügyeletet é s nevelést nyernek. V l U C r S I I H M U m r \ Értesítőt küld az igazgatóság, (Budapes t , Aradi-utcza 10. sz . )

Ezen két év óta fennál ló g y m n a s i u m czé l ja: a művelt középosztá ly fiait nevelni é s oktatni. Előnye, hogy egy-egy osztályba csak 3 0 — 3 0 tanuló lesz felvéve.

1

584 VASÁENAPI ÚJSÁG. 35. SZÁM. 1894. 41. ÉTTOLTAM

B U D A P E S T I CZEGEK. A legjobb

Fogak és fogsorok rágáshoz használhatók,

l e g o l c s ó b b á r a k o n .

R Ó N A IMRE fogspecia l i s tánál .

B u d a p e s t , K i r á l y - u t c z a 4 7 , 1 ' a terézvárosi templom átellenében. '•

A • Franklin-Társulat, kiadásában Budapesten meg­jelent és minden könyárusuál kapható:

1 honfoglalás története. A művelt közönség számára.

Irta

Borovszky Samu. Á r a fűzve 1 frt. — "Vászonkötésben 1 frt 6 0 kr.

elhelyez

Gerson Anna asszony B U D A P E S T ,

A n d r á s s y - ú t 21, (félenielet).

A .Kranklin-Tájsulat. kiadásában Budcpesten megjelent és minden

könyvárusiiii! kapható:

K i e l l a n d Ii. S á n d o r .

MÉREG. R E G É N Y .

Norvégból fonl. R i t o o k E m m a Ára fűzre 1 frt 20 k r . '

11 t=S>

I ~ d

• H .o3

fi d

te ö N-o3

Hirdetések felvétetnek

a Vasárnapi Újság kiadó-hivatalában, Budapest, IV,, Egyetem-utcza 4. sz.

„Toronyórák" palota, laktanya, gyári órákat,

v i l l a n y ó r á k a t , legelőnyösebben rendez be M a y e r K á r o l y L.

I-sS magyar gfa-óragyára

Budapesten, VII., Kazinczy-u. 3. Képen árjegyzék, kőltségjeRYZ.bérm.

A Magyar Asphalt részvény-társaság

Budapest, Andrássy-út 30 elvállalja jótállás mellett

' l e g o l c s ó b b a n

asphalt- burkolatok fektetését és

nedves lakások, p i n c z é k , s t b . gyökeres

s z á r a z z á t é t e l é t .

wr Telefon, "w

Kertész Tódor

műiparáru

uj raktára Kristóf-tér Gróf Teleki palotában.

Fontos minden házi nő és anyára!

A K a t h r e i n e r - f é l e K n e i p p - m a l á t a - k á v é mindinkább legkiválóbb, egyetlen természetszerű egészséges és egy­úttal a használatban legolcsóbb pótszernek bizonyul a kávéhoz. Magas tudományos és orvosi tekintélyek határozottan ajánlják, 9 nők, gyermekek, gyomor- és idegbetegeknek a rendes kávé helyett

mint legjobb pótlék rendeltetik. E l ő v i g y á z a t a v é t e l n é l ! Csak a fehér eredeti csttnagokat

kérjük és fogadjuk el a következő névvel

Mindenütt E ^ Vat l i ra inAr "•* E?y fél k i l° kapható. « • " l Y u l l ü l l l l c l . " « 25krajczár.

F ő r a k t á r B u d a p e s t , 1 8 9 4 a u g u s z t u s 1-étől s a j á t h á z b a n

VI., Váczi-körut 57/a. sz.

A l a k u l t 1 8 5 6 .

A l a k u l t 1 8 5 6 . RUHNE E.

gazdasági gépgyára Mosonban. Ajánl ja á l t a l á n o s a n k e d v e l t , e g y s z e r ű s é g é b e n f e lü lmulhat lan s t ö b b

m i n t 1 4 , 0 0 0 p é l d á n y b a n e l ter jedt

„Hungária Dr i l l " és „Jubileum Dri l l" s o r v e t ő g é p e i t l e s z á l l í t o t t á r a k o n . '5831

H e g y e s h u l l á m o s t e r ü l e t r e „ M O S O N I D K I I X " legjobb, legegyszerűbb sorvető. S a c k - f é l e e k é k , két és több vasú ekék. JLaacke-féle s z á n t ó f ö l d b o r o n á k 12-féle nagyságban. JLaacke-féle kedvelt rétboronák. K o s t á k k o n k o l y o z ó k , k i t . s z e l e l ő m a g ­t á r - r o s t a , (33 forint) meglepő munkaképesség, Ventzky-féle f i l l l e sz tők , s z e c s k a - és r é p a ­v á g ó k s t b . s t b . t0f Árjegyzékek bérmentve.

Főraktár Budapest, 1894 augusztus 1-étől saját házban. VI. ker., Váczi-körút 57/a . sz. a. |

SIÓFOK Magyar tengeri fürdő idegedző hullámveréssel.

II A fővárosi előkelő körük kedvelt kirándulási helye. C*r U t ó k u r á r a m e l e g e n a j á n l h a t ó ! ~mt

Szept. 1-étől tetemesen leszállított árak! Gijönyörü fürdffpart. Pompás hullámcsapás.

mr Fényűzéssel berendezett szobák. "»n Kitűnő konyha, gondos kiszolgálat.

V i l l a m o s v i l á g í t á s , v í z v e z e t é k . Csónakázás, vitorlázás, halászat, lóverseny.

Bálok, tánczestélyek, tűzijátékok, velenczei éj s egyéb ünnepélyek. WT Bővebb felvilágosítást adnak dr. Preysz •Fürdő­

irodalmi könyvtárában, megjelent ismertetések, melyek minden könyvkereskedésben kaphatók. Mérsékelt áru jegyfüzetek Cook és fiánál (József-tér 4.)

N y a r a l ó t e l k e k j u t á n y o s á r o n ! Értesítést nyerhetni H o l z w a r t h Continental-száüodá-

jában vagy az igazgatóságnál S i ó f o k o n .

jfo. .A, •*&» ̂ fe. •&• .A. jfo, .A, .A .

A „ F r a n k l i n - T á r s u l a t " kiadásában Budapesten megjelent és minden könyv­

árusnál kapható:

A vadászat mestere.

Önképző gyakorlati útmuta­tás a vadászat Kedvelői szá­mára, vagyis rövid foglalatja mindazon elméleti szabályok­nak, melyek megtanulása s megtartása mellett a vadásza­tot bárki a siker gyönyörével

gyakorolhatja.

Saját és egy ötven éves vadász tapasztalataiból, s jeles kútfők

nyomán irta

CSERSZIL7ASI ÁKOS. Harmadik, átdolgozott és bő­

vített kiadás.

A r a . f ű z v e 8 0 tar. K ö t v e 1 f r t .

WWW

Gűzcséplők B#~ Szigorúan a magyar gazdasági viszonyokhoz

alkalmazott gyártmányok. -&$ Az ö s s z e s gazdasági gépeket tartalmazó á r j e g y z é k k e l , s z a k b a v á g ó f e lv i lágos í tás sa l és tanácscsal, minden hozzánk intézett kérdésre á r a k és f e l t é t e l e k közlésével szívesen és d í j m e n t e s e n szo lgá l

Első Magyar Gazdasági Gépgyár részvény-iársu lat

G y á r t e l e p : B u d a p e s t , k ü l s ő v á c z i - ú t 7. szám.

C z i m r e ü g y e l n i t e s s é k !

A «Franklin-Társulat» kiadásában Budapesten megjelent és minden könyvkereskedésben kapható:

Magyar sommás eljárás és fizetési meghagyás. 1893. évi XVIII. és XIX. törvényczikkek.

A z o r s z á g g y ű l é s i e l ő m u n k á l a t o k f e l h a s z n á l á s á v a l . Irta

Dr. H e r c s e g h Mihály b u d a p e s t i t u d . e g y e t e m n y . r e n d . t a n á r a .

A r a f ű z v e 3 frt 5 0 k r .

Nyilvános elemi fiúiskola B u d a p e s t , IV., U j v i l á g - u t c z a 16, I . e m .

AH A ^ N a S v m é l t Ó 8 ágt i vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium enge­délyével megnyitott nyilvános jogú, államérvónyes bizonyítványokat kiállítható

«*- é osztályú tan- és nevelő-intézetemet -w alkalmasabb, minden igénynek megfelelő helyiségbe helyeztem át, melybe egy­aránt felveszek b e j á r ó , f é l k o s z t o s és b e n l a k ó növendékeket s nagy súlyt teltetek a rendes tantárgyakon kivül különösen a n é m e t n y e l v g y a k o r l a t i o k t a t á s á r a mind a 4 osztályban és a test edzésére. i n f +A Í a n Í $ „ a b e i r a , á 8 i s o r v °s i ^jon kivül m i n d a 4 o s z t á l y b a n h a v i í u l r t * A- í é l k o s z t o s o k a tandíjjal együtt szintén mind a 4 osztályban — ullmí?A V ^ f r í o t fizetnek; » b e n l a k ó k a t pedig külön s z ó b e l i m e g ­beszé l é s alapján fogadom el.

Minthogy a növendékek csakis korlátolt szántban vétetnek wi, a melyen tisztelt szülőket és gyámokat felkérem a b e i r a t á s o k a t i n t é z e t i H e l y i s é g e m b e n n a p o n k é n t d. e. 9 - 1 - i g é s d . u . 3 — 5 - i g e s z k ö z ö l j é k . UJL ,A , , ? y s z e P * e m b e r 1-én kezdődik, de kellő igazolás mellett az óv bármely részében is vétetnek fel növendékek.

A m a g á n v i z s g á l a t o k s z e p t e m b e r h a v á b a n t a r t a t n a k , de elő­leges bejelentés alapján az intézetemben az év bármely szakában is letehetők.

A. bizonyítványok államérvényesek. 5848 Minden nemű egyéb felvilágositással szívesen szolgál,

Szánkássy János, igazgató, intézet-tulajdonos*

Franklin-Társulat nyomdája. (Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. «sam.)

f/^-C

. ^ > —

TSXRMP 1 36. SZÁM. 1894. BUDAPEST, SZEPTEMBER 9. 41. ÉVFOLYAM. Előfizetési feltételek : VASÁRNAPI UJ8ÁG és

POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt egész évre 1 2 Irt félévre _ 6 i

I ee I lé

Csupán a VASÁRNAPI UJSÍQ I !?™Z 6 T I e . I egész evw ö . —

Csnpán > POLTTIKAI ÚJDONSÁGOK j ^Um _ a B O

Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó.

A KÖZEGÉSZSÉGI ÉS DEMOGRAFIAI

KONGRESSZUS.

NEMCSAK Budapest fővárosra,hanem az egész

országra nézve igen nevezetes esemény, hogy a VIII. közegészségi és demográfiai

kongresszus fővárosunkban tartja ülésezéseit. Erre a kongresszusra mind az öt világrészből jöttek kiváló férfiak, orvosok és más szak­emberek, a kik nem turista-módra, felszínesen néznek meg bennünket, hanem hosszabb időt töltenek nálunk és alapos vezetés mellett bőveb­ben megismerkednek országunkkal, népünkkel és a magyar nemzet műveltségi állapotával is. Mi nem félünk ettől a megismeréstől, sőt örven­

dünk azon, hogy végre a művelt külföld tiszta, világos és igaz képet nyer rólunk.

Különösen fontos ez most, a mikor a kül­földön oly sok hazug útleírás forog közkézen hazánkról, s a mikor a nemzetiségi izgatók a külföld előtt hamis színben igyekeznek fel­tüntetni bennünket. A kongresszusnak külföldi tagjai élő czáfolatok lesznek e hazugságok és ferdítések ellenében s biztosra veszszük, hogy ez a kongresszus nagy mértékben hozzá fog járulni országunk jó hírnevének biztosításához a nyugat nemzetei előtt.

A nyáron át majdnem kihalt főváros szeptem­ber elsején mintegy varázsütésre hírtelen meg­élénkült. Nyüzsgő embertömeg lepte el az addig néptelenútczákat. A középületeket és házakatfel-

lobogózták, s a mozgalmas élet elevensége ter­jedt el a fővároson. A pályaházakba robogó vo­natok csupa kongresszusi tagokat hoztak, akiket előzékeny bizottságok fogadtak. Éjszak szőke fiai mellett ide jöttek kelet és dél napbarnította tu­dósai festői nemzeti viseletben. Valamennyit egy közös czél, egy nagy eszmény hozta ide, hogy előbbre vigyék az emberiség ügyét a tudo­mány, a czivilizáczió és a közegészségügy terén.

A vendégek egyenesen & műegyetemre siet­tek, a kongresszus főtelepére, melynek fényes és czélszerü berendezése meglepte a világlátott kül­földieket is. Az első emeleten rendezték be a nagy kényelmet nyújtó társalgót és e mellett a poBtatermet, a hol naphosszat fiatal fővárosi tisztviselők egész serege adogatta kézhez a kon-

Jantyi Mátyás rajza.

A KÖZEGÉSZSÉGI ÉS DEMOGRAFIAI KONGRESSZUS. — Károly Lajos főherczeg védnökhelyettes megnyitja a kongresszust.