363giai program 2013.doc) - stg.sarvar.hu³giai program 2013.pdf · a globális problémák iránti érzékenység felkeltése a kommunikációs kultúra és az érzelmi intelligencia

TINÓDI SEBESTYÉN GIMNÁZIUM ÉS

IDEGENFORGALMI, VENDÉGLÁTÓI SZAKKÉPZŐ ISKOLA

Pedagógiai program

Hatályba lépés ideje: 2013. szeptember 1.

2

Tartalom Nevelési program..........................................................................................................................................5

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka célja ...................................................................................................6

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka értékei ...............................................................................................6

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei........................................................................7

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai ............................................................................................8

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai ............................................................................8

Iskolai projektek.......................................................................................................................................................9

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok............................................................................9

Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok..................................................................................................10

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ..................................................................................................12

A diákközösségek fejlesztése .........................................................................................................................13

A pedagógus közösség fejlesztése .................................................................................................................13

A pedagógusok helyi intézményi feladatai .........................................................................................................14

Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai..........................................................................15

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje.........................16

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatása .........................................16

A különleges bánásmódot igénylő gyerekek oktatása ................................................................................17

A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ..................18

A diák-önkormányzati munkát segítő pedagógiai feladatok .....................................................................18

A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái..............................18

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai...............................................................................................................19

Vizsgafajták.......................................................................................................................................................19

Vizsgaidőszakok...............................................................................................................................................20

A tanulmányok alatti vizsgák rendje .............................................................................................................20

A felvétel és az átvétel helyi szabályai.................................................................................................................21

Belépés az iskolába ..........................................................................................................................................21

Továbbhaladás az iskolában...........................................................................................................................22

A tanulói jogviszony megszűnése .................................................................................................................22

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ...............................................23

Helyi tanterv ............................................................................................................................................... 24

Az iskola képzési rendje .......................................................................................................................................26

Az általános gimnáziumi képzés 9–12. évfolyamának tantárgyi rendszere és óraszámai .....................26

Emelt szintű angol és német nyelvi gimnáziumi képzés 9–12. évfolyamának tantárgyi rendszere és óraszámai...........................................................................................................................................................27

Emelt szintű matematika és angol nyelvi, illetve emelt szintű biológia és angol nyelvi gimnáziumi képzés 9–12. évfolyamának tantárgyi rendszere és óraszámai..................................................................28

Szakközépiskolai képzés 9–12. évfolyamának közismereti tantárgyi rendszere és óraszámai.............29

Szakközépiskolai képzés szakmai tantárgyi rendszere és óraszámai........................................................30

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei.32

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ................................32

3

Az erkölcsi nevelés ..........................................................................................................................................33

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés................................................................................................................33

Állampolgárságra, demokráciára nevelés .....................................................................................................33

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése .................................................................................................33

A családi életre nevelés ...................................................................................................................................34

A testi és lelki egészségre nevelés..................................................................................................................34

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség ....................................................................................................34

Fenntarthatóság, környezettudatosság .........................................................................................................34

Pályaorientáció .................................................................................................................................................35

Gazdasági és pénzügyi nevelés ......................................................................................................................35

Médiatudatosságra nevelés .............................................................................................................................35

A tanulás tanítása .............................................................................................................................................35

Választható tantárgyak, foglalkozások................................................................................................................36

Utazás & Turizmus akkreditált érettségi tantárgy oktatása a 10-12. évfolyamokon .............................36

Fakultációválasztás ..........................................................................................................................................36

Tanórán kívüli foglalkozások.........................................................................................................................36

Felkészítés az érettségi vizsgára...........................................................................................................................38

Középszintű érettségi vizsgára történő felkészítés .....................................................................................38

Emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés .....................................................................................38

A középszintű érettségi vizsga témakörei ..........................................................................................................39

Magyar nyelv és irodalom...............................................................................................................................39

Történelem........................................................................................................................................................41

Matematika........................................................................................................................................................44

Idegen nyelv......................................................................................................................................................46

Fizika..................................................................................................................................................................47

Biológia..............................................................................................................................................................51

Informatika .......................................................................................................................................................56

Kémia ................................................................................................................................................................58

Földrajz (földünk és környezetünk)..............................................................................................................61

Rajz és vizuális kultúra ....................................................................................................................................64

Ének-zene .........................................................................................................................................................66

Testnevelés........................................................................................................................................................68

Vendéglátó idegenforgalmi alapismeretek ...................................................................................................70

Utazás & Turizmus..........................................................................................................................................73

A tanulók értékelése.............................................................................................................................. 75

Értékelési alapelvek ...............................................................................................................................................75

Az értékelés célja....................................................................................................................................................75

Az értékelés fajtái...................................................................................................................................................75

Az értékelés formái................................................................................................................................................75

A tanulmányi munka értékelése...........................................................................................................................75

Az iskolai beszámoltatás formái..........................................................................................................................77

Témazáró dolgozat ..........................................................................................................................................77

Szóbeli felelet....................................................................................................................................................78

4

Röpdolgozat .....................................................................................................................................................78

Egyéb formák...................................................................................................................................................78

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ...........78

Írásbeli (és más, nem szóbeli típusú) feladatok...........................................................................................79

Szóbeli házi feladatok......................................................................................................................................80

Külső értékelés.......................................................................................................................................................80

A magatartás és a szorgalom értékelése .............................................................................................................80

Magatartás .........................................................................................................................................................80

Szorgalom .........................................................................................................................................................81

Tanulók jutalmazásának elvei és formái.............................................................................................................82

Az egyes tanulók jutalmazásának lehetőségei....................................................................................................82

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei............................................... 83

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ..................................................... 83

Az egészségnevelés ............................................................................................................................... 84

A környezeti nevelés ............................................................................................................................. 85

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ......................................................................... 86

A tantárgyak tanterve............................................................................................................................ 87

Szakmai programok................................................................................................................................... 88

A szakképesítések tantárgyi rendszere és óraszámai ........................................................................ 89

A cukrász szakképesítés tantárgyi rendszere és óraszámai........................................................................89

A pincér szakképesítés tantárgyi rendszere és óraszámai ..........................................................................90

A szakács szakképesítés tantárgyi rendszere és óraszámai ........................................................................91

Turisztikai szervező, értékesítő szakképesítés tantárgyi rendszere és óraszámai...................................92

Vendéglátásszervező-vendéglős szakképesítés tantárgyi rendszere és óraszámai .................................93

A szakképzésben a tanulók értékelése................................................................................................ 94

A megszerzett tudás beszámítása ........................................................................................................................94

Véleményezési, egyetértési, jóváhagyási záradék .............................................................................. 95

1. számú melléklet – A fenntartó által finanszírozott többletkötelezettségek az intézmény pedagógiai programjának megvalósítása során ................................................................................. 97

Nevelési program

Nevelési program

6

„Önmagában véve senki sem szép vagy rút, jó vagy rossz, jelentős vagy tompa szellem, hiszen az ember értéke mindig attól függ, hisznek vagy kételkednek benne.”

(Robert Musil)

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka célja

Színvonalas oktatással, neveléssel szilárd alapműveltséget, biztos alapkészségeket nyújtani ta-

nulóinknak, biztosítva számukra a személyiségüknek megfelelő testi-lelki harmonikus fejlődést,

a képességeiknek megfelelő továbbhaladást, elősegítve az egész életen át tartó tanulást, az ön-

művelődést.

A városban és a városkörnyéken élő fiataloknak kívánunk lehetőséget adni arra, hogy a családi

környezetből iskolába járva megtalálják azt a közösséget, amelyben képesek lesznek felkészülni

az érettségi és a szakmai vizsgára, a képességeiknek megfelelő továbbtanulásra vagy a munkába

állásra.

Igyekszünk a régió hosszú távú foglalkoztatási keresletének illetve Sárvár város és környéke di-

ákjai egyéni érdeklődésének megfelelő szakképzéseket indítani.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka értékei

Kisvárosi középiskolánk tevékenységét a helyzetünkből adódó előnyök és hátrányok együttese

határozza meg. Képzési választékunkkal (négy évfolyamos gimnázium, idegenforgalmi és ven-

déglátó szakképzés, felnőttoktatás, felnőttképzés) vonzó lehetőséget kínálunk Sárvár és a tér-

ség tanulni szándékozó fiataljainak.

Az iskolai nevelőmunkánk célja olyan értékek közvetítése, melyek a tanulók személyiségére,

tanulmányi eredményeire, jövőjére, a családra, a társadalmi környezetre is pozitív hatást gyako-

rolnak.

Az iskola dolgozói elkötelezettek a minőségi munkavégzés, a folyamatos intézményfejlesztés

iránt. Iskolánk a társadalmi és oktatáspolitikai változásokra nyitott, gyorsan és rugalmasan tö-

rekszünk kielégíteni a nevelésre, oktatásra vonatkozó társadalmi igényeket.

A diákok széles körének nyújtunk eszközszintű idegen nyelvi és informatikai ismereteket, mo-

tiváljuk a diákokat, hogy megfelelően kezeljék a kor digitális kihívásait.

Célunk, hogy tanulóink művelt és egészséges tagjai legyenek a társadalomnak, életmódjukban a

természet tisztelete váljon meghatározóvá.

Nevelési program

7

Intézményünk hagyományrendszerével, kulturális és sportprogramokkal biztosítja a szabadidő

hasznos eltöltésének feltételeit.

Szakképzésünkben a munkaerő-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó ismereteket közve-

títünk. A szakképzési évfolyamokon végzettek magas színvonalú munkavégzéssel járulnak

hozzá a térség és városunk gazdasági fellendüléshez.

Közreműködünk pályázatok, helyi fejlesztések, innovációk, projektek kidolgozásában, végre-

hajtásában.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei

Feladatunk érzelmileg kiegyensúlyozott, szellemileg nyitott, magát minden helyzetben feltaláló

fiatalok nevelése.

Az értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola egészén keresztül

történik.

A tanulókkal szemben magas követelményeket támasztunk, oktatásunk ugyanakkor tanuló-

központú és humánus.

A nevelés és az egyéni képességfejlesztés előtérbe kerül intézményünkben.

A tehetségek gondozása kiemelt feladatunk.

A komplexitás elvét követve figyelembe vesszük a biológiai, fiziológiai, pszichológiai és a tár-

sadalmi törvényszerűségek hatásait, a tanulók egyéni és életkori sajátosságait.

Fontos a növendékre gyakorolt célratörő, tervszerű, többoldalú nevelési hatások biztosítása és

összehangolása.

A nevelés két alapvető tényezője, a pedagógus és a diák, között aktív kölcsönhatás van.

A nevelés a közösségek hatásrendszerén át a közösség aktív részvételével történik.

Az elmélyítést segíti az elmélet és gyakorlat összhangja, a tanuló számára saját tapasztalatok

megszerzése, megértése, általánosítása.

A pedagógiai munkában rendszerességre, következetességre törekszünk.

Támogatjuk az önálló gondolkodás, a véleménynyilvánítás, a felelősségtudat kialakulását.

Emberszeretet, tolerancia jellemzi nevelésünket, oktatásunkat.

Nevelési program

8

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai

Diákjaink tegyenek szert a helyi tantervben illetve az érettségi és a szakmai vizsgakövetelmé-

nyekben meghatározott tárgyi tudásra, gondolkodási és tájékozódási képességre, tudják rend-

szerezni és a gyakorlatban alkalmazni ismereteiket.

Emellett fontos a nevelés előtérbe helyezése, szociális, életviteli, és környezeti kulcskompeten-

ciák fejlesztése a tanítási órákon, osztályfőnöki órán és a tanórán kívüli tevékenységek során:

◙ a hátrányos helyzet kompenzálása illetve a tehetségek gondozása egyéni képességfejlesztés-sel

◙ a tanulók kognitív, affektív és pszichomotoros ismereteinek, jártasságainak, képességeinek, készségeinek fejlesztése

◙ a közösségi nevelés

◙ az egyetemes emberi kultúra alapvető értékeinek megismertetése

◙ a demokrácia iránti elkötelezettség kialakítása

◙ a hazaszeretet elmélyítése

◙ a humanista értékrend, a kulturált együttélés szabályainak elsajátíttatása

◙ a globális problémák iránti érzékenység felkeltése

◙ a kommunikációs kultúra és az érzelmi intelligencia fejlesztése

◙ pozitív beállítódás kialakítása a testi és lelki egészséggel kapcsolatban

◙ a tanulás tanítása

◙ pályaorientáció

◙ a problémamegoldó, konfliktuskezelő képesség fejlesztése

◙ a szociális érzékenység, tolerancia fejlesztése

◙ stabil, jó hangulatú közösségek kialakítása

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai

A nevelő-oktató munka során a helyi tantervekhez illeszkedő eszközrendszert (tankönyvek,

munkafüzetek, tanári kézikönyvek, segédletek, feladatgyűjtemények, hanganyag, korszerű in-

formatikai és szemléltető eszközök, info-kommunikációs technológiák) alkalmazunk. A ha-

gyományos és az újszerű tanulásszervezési módok, eljárások, különböző módszerek, eszközök

helyes arányban történő felhasználására törekszünk. A frontális osztálymunka mellett megjele-

nik a tevékenykedtetésre, tapasztalatszerzésre épülő tanulásszervezés, a kooperatív és együtt-

tanulást biztosító technikák alkalmazása, a projektoktatás.

A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: minta, példakövetés, bírálat, önbírálat,

beszélgetés, előadás, vita, beszámoló.

Nevelési program

9

A tevékenység megszervezésének módszerei: megbízás, követelés, gyakorlás, ellenőrzés, érté-

kelés.

A magatartásra ható módszerek:

◙ ösztönző módszerek: helyeslés, biztatás, elismerés, dicséret, jutalmazás

◙ kényszerítő módszerek: felszólítás, követelés, parancs, büntetés

◙ gátlást kiváltó módszerek: felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, tilalom, elmarasztalás

A nevelő-oktató munka a tanórai és tanórán kívüli tevékenység során valósul meg. A nevelő-

nek támaszkodnia kell mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre, amelyeket a ta-

nulók az iskolán kívüli, mindennapi életükben szereztek. Számolnunk kell a spontán társadalmi

hatásokkal. Az iskola egyik feladata, hogy segítsen eligazodni az ellentmondásos tapasztalatok,

igények, hajlamok, képességek és lehetőségek hálójában, feloldja a szabadság és a kényszer, a

közösség és az egyén érdekeinek ütközését. A tanulót önállóságának, kezdeményezőkészség-

ének, kreativitásának kibontakoztatásával készítjük fel a felnőttkorra.

Iskolai projektek

Témahét: a projektrendszerű tanulásszervezés azon típusa, amikor valamely tananyag témáját

komplexen ismerik meg a résztvevő diákok. A tanulók meghatározott programokon, vagy tan-

órákon feladatokban vesznek részt. A tanév elején munkatervben egyeztetett problémakitűzés

után, a részfeladatokhoz szerveződő tanulócsoportok munkáját egy-egy pedagógus irányítja.

Fejlődik az együttműködési képesség, az aktivitás, a kommunikációs készség, a tanulói önálló-

ság.

A projektek során a középpontban általában egy valóságos probléma, elvégzendő tevékenység

áll, amely egy vagy több műveltségterülethez is tartozhat. A projekt megvalósítása a tantárgyi

tanórákon és tanórán kívül történik. A lényeg az ismeretek megszerzésének folyamatán és az

ehhez szükséges készségek, képességek fejlesztésén van. Többnyire művészeti, környezeti,

egészségnevelési és gazdálkodással kapcsolatos projekten dolgozunk.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A jellem, szellem, illem, küllem fejlesztése.

Iskolánkban a tanulók tudásának, képességeinek és egész személyiségének fejlesztése áll a pe-

dagógiai munka középpontjában.

A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók

◙ értelmi,

Nevelési program

10

◙ önálló ismeretszerzési,

◙ kommunikációs,

◙ cselekvési képességeinek fejlesztéséhez.

A képességek fejlődéséhez szükséges részletes követelményeket, feladatokat, tevékenységeket a

tantárgyak helyi tantervében határozzuk meg.

Fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, hozzájárulunk az egész-

séges életmódjuk, kulturált szokásaik fokozatos kialakulásához, elősegítjük értékekkel történő

azonosulásukat.

Kognitív (értelmi) fejlesztés

◙ emlékezés, felismerés, felidézés

◙ értelmezés, saját szavakkal történő leírás, interpretálás

◙ problémamegoldás

◙ elemzés, a lényeges elemek, struktúra feltárása

◙ egyéni és eredeti produktum létrehozása

◙ vélemény- és ítéletalkotás a saját értékrend alapján

Affektív ( érzelmi-akarati ) fejlesztés

◙ nyitottság a különböző külső hatások, értékek, attitűdök befogadására

◙ aktív válasz a külső hatásra, együttműködési készség

◙ értékek befogadása, egyes értékek preferálása, ítélkezés

◙ értékrend kialakítása

◙ jellem kialakulása, az értékrend és a cselekvés harmóniájának megteremtése

Pszichomotoros fejlesztés

◙ mozgáskorrekciók végrehajtása

◙ mozgási sebesség növelése

◙ mozgáskoordináció fejlesztése

◙ mozgások automatikus végrehajtása

◙ rutin és spontaneitás

Célunk tehát megalapozni a tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását,

eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben.

Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

„Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi-lelki és szociális jólét állapota” (WHO.) Az

egészség nem passzív állapot, hanem folyamat; fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során.

Nevelési program

11

Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az egyént az egészségét meghatározó

tényezők felügyeletére és ez által egészségének javítására.

Az egészségfejlesztés magában foglalja a korszerű egészségnevelés, az egészségfejlesztő szer-

vezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit.

Felfogásunk szerint az egészségnevelés racionális gondolkodásmód, megfelelő értékrend,

problémamegoldó készség, kiegyensúlyozott személyiség formálása, melyben az egyén ellent

tud mondani a káros szenvedélyek kihívásainak, felismeri, hogy döntéseinek milyen következ-

ményei lehetnek mind a társadalomra, mind saját magára nézve, illetve készségek, képességek

kialakítása, melyben az egyén saját szükségleteit felismeri, kontrollt szerez egészségi állapota fe-

lett, s ezáltal azt javítani, alakítani tudja.

Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tu-

dást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket

felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egész-

séggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak le-

gyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódjanak meg.

Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az isko-

la pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülni.

Ezek közé tartoznak az alábbiak:

◙ önmagunk és egészségi állapotunk ismerete

◙ az egészséges testtartás, a mozgás fontossága

◙ az értékek ismerete

◙ az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe

◙ a betegségek kialakulásának okai és a gyógyulási folyamat

◙ a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben

◙ a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete

◙ a tanulás és a tanulás technikái

◙ az idővel való gazdálkodás szerepe

◙ a rizikóvállalás és határai

◙ a szenvedélybetegségek elkerülése

◙ a tanulási környezet alakítása

◙ a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

Nevelési program

12

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakít-

ja, megteremti.

A közösségfejlesztés szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe,

összes tevékenységébe be kell épülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak:

Hon- és népismeret

◙ nemzeti kultúránk értékeinek megismerése

◙ kiemelkedő magyar személyiségek (államférfiak, tudósok, feltalálók, művészek, írók, köl-tők, sportolók) munkásságának megismerése

◙ tájékozottság a haza földrajzában, irodalmában, történelmében

◙ a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése

Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz

◙ a tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallá-sok, a másság iránt, becsüljék meg ezeket

◙ ismerjék meg az európai egység erősödésének jelentőségét, ellentmondásait

◙ szerezzenek információkat az emberiség közös problémáiról

◙ vegyenek részt iskolánk nemzetközi kapcsolatainak ápolásában

Környezeti nevelés

◙ a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerése és megőrzése

◙ a tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt, ismerjék meg azokat a folyama-tokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak

◙ életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törek-vés váljon meghatározóvá

A kommunikációs kultúra fejlesztése

◙ az anyanyelv minél teljesebb értékű ismerete

◙ képesség a vélemények, érvek kifejtésére, értelmezésére, megvédésére

◙ a metakommunikáció (a tekintet, a gesztusok, a testtartás, a hanghordozás stb.) alkalmazá-sának ismerete

◙ önálló ismeretszerzés az új audiovizuális környezetet szelektíven használva

◙ konfliktuskezelési technikák elsajátítása az osztályfőnöki tanterv szerint

Testi és lelki egészség

◙ az egészséges életmódra nevelés

◙ a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás fejleszté-se

Nevelési program

13

◙ a környezet (pl. a háztartás, a közlekedés, az iskola) testi épséget veszélyeztető tényezőinek és ezek elkerülési módjának megismertetése az osztályfőnöki program szerint

◙ a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzése

◙ a krízishelyzetbe jutottak segítése

◙ felkészítés a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra

Pályaorientáció

◙ a pályaválasztás segítése

◙ az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése

◙ a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek megismertetése

A diákközösségek fejlesztése

Az ember alapvetően társas lény, személyisége is közösségben fejlődik leginkább. A serdülő-

korban a kortárs csoportok szerepe jelentősen megnő, így az iskolába lépő fiatalok közösséggé

kovácsolása az osztályfőnöki munka legfontosabb területe.

A jó közösség jellemzői:

◙ együttműködés a közös célok érdekében

◙ jó csoportszellem, kölcsönös bizalom és felelősség, tolerancia

◙ konstruktív konfliktuskezelés, hatékony kommunikáció

◙ elkötelezett az osztály az iskola iránt

◙ élménygazdagság, élménysűrűség

◙ egészséges szociometriai kép

◙ saját történelem – „mi élmény”

◙ saját nyelv – saját szimbólumrendszer

◙ tagolt értékrend – jellegzetes közös értékrend

◙ közeg-élmény – létező közösségtudat

◙ kapcsolatsűrűség és a kapcsolatok mélysége

◙ érdeklődés és nyitottság

A pedagógus közösség fejlesztése

Az iskola működésének hatékonyságát nagymértékben befolyásolja az intézmény dolgozói kö-

zötti emberi kapcsolatok milyensége. Iskolánk tantestülete sok szempontból heterogén össze-

tételű csoport a tagok életkora, felkészültsége, a hivatástudat mértéke, a pedagógiai attitűd stb.

alapján. A vezetés feladata, hogy bizonyos mértékű egységes szemléletet alakítson ki a tantestü-

letben. Az intézmény céljaival való azonosulás, az elkötelezettség, a közösen vallott értékrend

alapján végzett munka, a közös érdekeltség összeköti a munkatársakat.

Nevelési program

14

A szervezet formális felépítése csoportokat képez a tantestületen belül. Állandó formális cso-

port pl. a tágabb körű iskolavezetés, a munkaközösségek, ideiglenes formális csoportok lehet-

nek bizottságok, munkacsoportok, időszakos feladatokhoz rendelten (pl. az egy osztályban ta-

nító tanárok közössége).

Hatékonyan működő csoportok létrehozása az iskolai munka minőségének egy meghatározó

tényezője, melyre tudatosan törekszünk.

A hatékonyan működő csoport jellemzői:

– A csoportcélok mindenki számára világosan megfogalmazottak és tisztázottak.

– A tagok nyitottak egymás felé. A közöttük lévő kétirányú kommunikáció biztosított.

– A csoportdöntési folyamat rugalmasan illeszkedik a helyzet megkövetelte szükségle-tekhez. A csoport a közös döntést igyekszik megvalósítani a gyakorlatban.

– A részvétel és a vezetés elosztott a tagok között. Mindenki lehet résztvevő, vezető és meghallgatott fél. A viszonylag kiegyenlített hatalmi viszonyok teszik lehetővé azt, hogy minden résztvevő erőforrásai ( képességei, személyisége) teljesen kihasználttá váljanak.

– Az egyéni befolyás mértékét nem a formálisan kapott hatalom, hanem az egyéni ké-pességek, a gyakorlottság, a szakértelem és az információkhoz való hozzáférés lehető-sége határozza meg.

– A csoport tagjai bátran felvállalják a véleménykülönbségekből adódó konfliktusokat.

– Magas a csoport kohéziója, elégedettek a csoporttagsággal, elfogadják és támogatják egymást, bizalommal fordulnak egymás felé.

– A csoport problémamegoldó képessége magas szintű.

– A csoporttagok együtt értékelik ki a csoport hatékonyságát és döntenek arról, hogyan javíthatnák saját működésüket.

A szervezeti kultúra kialakítása szempontjából fontosak a munkán kívüli összejövetelek, kirán-

dulások, rendezvények. A tantestületi tagok között baráti, társas kötelékek szövődnek, melyek

az iskola falain kívüli kapcsolatokat jelentenek.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai

A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt

törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni

fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen,

hogy

◙ nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, te-hetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, fi-gyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokul-turális helyzetét,

Nevelési program

15

◙ a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse,

◙ segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat,

◙ előmozdítsa a tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályai-nak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására,

◙ egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésé-re, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat,

◙ a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyer-mek tanulmányait érintő lehetőségekről,

◙ a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával,

◙ a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon,

◙ az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktató-munkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve vé-gezze, irányítsa a tanulók tevékenységét,

◙ a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munká-ját,

◙ részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát,

◙ tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irá-nyítsa,

◙ a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse,

◙ pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken,

◙ határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket,

◙ megőrizze a hivatali titkot,

◙ hivatásához méltó magatartást tanúsítson,

◙ a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel.

Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

◙ A szülőkkel és az osztályban tanító tanárokkal együttműködve törekszik arra, hogy minél jobban megismerje és fejlessze tanítványai személyiségét,

◙ folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli az osztályközösség alakulását, és az osztály ta-nulmányi munkáját,

◙ figyelemmel kíséri és irányítja a tanulók tanítási órán kívüli iskolai elfoglaltságát,

Nevelési program

16

◙ elkészíti éves munkatervét, amely tartalmazza az osztályfőnöki órák programját,

◙ közreműködik az osztály diákéletének alakításában és az adott évfolyamszintű iskolai prog-ramok megszervezésében,

◙ jelen van és felügyel osztályának tanításon kívüli iskolai programjain,

◙ előkészíti és vezeti a tanulmányi kirándulást, felkéri a kísérőtanárt,

◙ tájékoztatja a szülőket a tanuló személyiségének fejlődéséről, tanulmányi munkájáról, ma-gatartásáról és hiányzásairól,

◙ félévenként legalább egy alkalommal szülői értekezletet tart,

◙ előkészíti az egy osztályban tanító tanárok értekezleteit és az osztályozó értekezleteket, és azon áttekinti az osztály munkáját, valamint részletesen értékeli az egyes tanulókat,

◙ elvégzi az osztállyal kapcsolatos adminisztrációs munkákat (bizonyítvány, törzslap, osz-tálynapló, stb.)

◙ segíti a szociálisan rászoruló tanulók anyagi támogatásának (pl.: alapítvány, étkezés, tanul-mányi ösztöndíj) intézését.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

Intézményünk azt a pedagógiai szemléletet és gyakorlatot követi, mely képes a sokféleség min-

den aspektusának felismerésére alapozott befogadó környezetet megteremteni. Ez a megköze-

lítés elvezet az inkluzív pedagógia fogalmáig, mely szerint a valódi befogadás a diákok közötti

különbözőség felismerésével, értékelésével kezdődik, amikor a diákot, mint önálló személyisé-

get tekintjük a maga komplexitásában (többek között társadalmi, kulturális és egyéni adottsá-

gok mentén). Pedagógusaink a diákjaikhoz való folyamatos alkalmazkodás során az általuk

közvetített tananyagtartalommal és tanítási módokkal nagyban építenek az ide járó diákok

identitására, tapasztalataira, a tudására és képességeire.

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatása

Iskolánk a tanuló szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányának ellensúlyozása céljá-

ból képesség-kibontakoztató felkészítést szervez, melynek keretei között a tanuló egyéni ké-

pességének, tehetségének kibontakoztatása, a fejlődésének elősegítése, a többi tanulóhoz tör-

ténő felzárkóztatása, tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése, tehetségének kibontakoz-

tatása folyik.

A képesség-kibontakoztató felkészítés keretében – a tanuló igényéhez igazodva – oldja meg az

iskola

◙ a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,

◙ a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot,

◙ a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet.

Nevelési program

17

A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése és oktatása a többi tanu-

lóval együtt, azonos osztályban, csoportban folyik. Az intézmény befogadó, nem folytat

szegregált oktatás-szervezési gyakorlatot.

Szükség esetén problémáinkkal megkeressük a Gyermekjóléti Szolgálatban vagy a Nevelési

Tanácsadóban dolgozó kollégáinkat.

A különleges bánásmódot igénylő gyerekek oktatása

A többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók közül a mozgás-

szervi, érzékszervi, beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmo-

zottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlő-

désének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált nevelése, oktatása a szakér-

tői bizottság javaslata alapján történik.

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők esetén igyekszünk az okokat kiderí-

teni, a szakértői bizottság véleménye alapján segíteni.

A tantestület minden tagja felelős azért, hogy új pedagógiai módszertani ismereteket építsen be

az oktatási gyakorlatba.

A különleges bánásmódot igénylő kiemelten tehetséges gyerekek oktatása

A középiskolás kor ad igazán teret a hatékony speciális tehetségfejlesztéshez. Sokféle szerveze-

ti forma alakult ki ehhez az iskolai gyakorlatunkban: speciális osztályok tagozatai, fakultáció,

szakkör, versenyekre készítő mentor-program, stb. Fontos azonban, hogy a programok ne le-

gyenek túlzóan speciálisak. A tehetség általános képességeihez tartozó elemek fejlesztéséről

sem szabad megfeledkezni, lehetőséget kell biztosítani a tanuló számára, hogy érdeklődésének

változásával, új, magas szintű képességének megjelenésével összhangban tudjon változtatni

képzési menetrendjén. Rugalmas, sokféle képességterületet átfogó programokra van tehát

szükség, a lényeg azonban, hogy a középiskolás korszak végére találjuk meg a gyerek igazi ér-

tékeit, s készítsük elő a felsőoktatásban a számára legadekvátabb területen való sikeres tanul-

mányokra.

Nevelési program

18

A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje

A diák-önkormányzati munkát segítő pedagógiai feladatok

Az iskola része a társadalomnak, így a társadalom és a demokrácia szabályainak az iskolában is

érvényesülniük kell. A diákönkormányzat tevékenysége a demokráciára és a társadalmi struktú-

rákra vonatkozó gyakorlati ismeretekkel felkészíti a tanulókat a társadalmi életre.

Ennek módjai és elvei:

◙ a diákjogok, a tanulói érdekvédelem, az érdekérvényesítés, a panaszjog és az érdemi vá-laszhoz való jog tiszteletben tartása

◙ e jogok érvényesíthetőségének biztosításához szükséges eljárási szabályok betartása

◙ a diákok viszonylagos önállóságának, és valódi részvételének biztosítása döntésekben és életük szervezésében

◙ az oktatásban megjelenő tanulói kötelességek és jogok tanítása

◙ biztosítani kell, hogy a diákok véleményüket szabadon és büntetlenül kifejezhessék

◙ az iskola közéleti kultúrájának fejlesztése

◙ a diákönkormányzat működési feltételeinek biztosítása

◙ az együttélésből fakadó konfliktusok kezelése

◙ a tantestület segítse a demokratikusan megválasztott diákképviselőket, hogy természetes szerepüket gyakorolhassák

Az oktatásnak a kölcsönös tiszteleten, megértésen, demokrácián és tolerancián kell alapulnia.

A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái

Az iskolában folyó pedagógiai munka hatékonyságának fokozása, az eredményesség tartós ma-

gas szinten tartása érdekében szükséges és elengedhetetlen a programban meghatározott alap-

elveink és feladataink összehangolása a családban folyó neveléssel. Rendkívül fontos, hogy fo-

lyamatos és egyenrangú, azaz kölcsönös kapcsolat legyen a szülők, az iskolai pedagógusok és

az osztályfőnökök, valamint az iskolavezetés között. Az együttműködés, egymás segítése, tájé-

koztatása alapot teremt az egységes szemléletű nevelés kialakítására.

Az iskolai partnerek együttműködésének szervezeti keretei: nevelőtestület, munkaközösségek,

osztályfőnöki munkaközösség, az egy osztályban tanítók közössége, szülői munkaközösség, is-

kolaszék, diákönkormányzat.

Az osztályok szülői közössége saját soraiból iskolai szintű választmányt hoz létre. A szülői

munkaközösség (szülői szervezet), a szülői választmány működési rendjét maga határozza

meg. A szülői választmány és az iskolaigazgató kapcsolattartása folyamatos, az igazgató leg-

Nevelési program

19

alább félévenként – de a feladat jellegétől függően, szükség szerint – információkat ad az in-

tézmény helyzetéről, a tanulókat érintő juttatásokról és általában mindenről, ami az intézmény

működését érinti. A szülői választmány elnöke folyamatosan és szükség esetén azonnal jelzi a

megoldást igénylő szülői problémákat az iskola igazgatójának.

A szülői munkaközösség választmányi elnöke vagy megbízottja – meghívás alapján – részt ve-

het a nevelőtestület értekezletein és az iskola rendezvényein.

A szülői közösség véleménynyilvánítási lehetőséggel rendelkezik minden olyan, az iskola mű-

ködésével összefüggő kérdésben, amelyet a törvényi szabályozás előír.

A szülőkkel való kapcsolattartás további formái: osztály szülői értekezletek, szülői fogadónap,

egyéni fogadóórák, alkalmi esetmegbeszélések, szülők pedagógusok közös iskolai rendezvé-

nyei, szülői tájékoztatás ellenőrző könyvön, digitális naplón keresztül.

A diákszervezetek együttműködését a diákönkormányzat alapszabályában megfogalmazottak

határozzák meg. Diák-önkormányzati fórumokon, diákközgyűlésen az intézményvezetés és a

DÖK segítő tanár képviseli a nevelőtestületet.

Közvetlen partnereink érdekképviseleti szervei, testületei minden olyan eszközzel és lehető-

séggel rendelkeznek, amelyeket számukra a hatályos jogszabályok biztosítanak.

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

Vizsgafajták

Osztályozó vizsga

Osztályozó vizsgát tesz az a tanuló,

◙ akinek éves hiányzása a jogszabályban előírt mértéket meghaladja (a tanuló csak eredmé-nyes osztályozó vizsga letételével folytathatja tanulmányait magasabb évfolyamon),

◙ akinek hiányzása egy adott tárgyból a tantárgy óraszámának 30%-át meghaladta és érdem-jegyei nem teszik lehetővé az osztályozást az adott tárgyból,

◙ aki vendégtanuló,

◙ aki tanulmányait magántanulóként végzi.

Kérelemre létesített magántanulói jogviszony esetén a tanuló félévkor és évvégén tehet osztá-

lyozó vizsgát. A félévi osztályozó vizsgán szerzett osztályzat (vizsgajegy) tájékoztató jellegű. A

tanulónak év végén az egész év tananyagából kell vizsgáznia, ha félévi vizsgajegye elégtelen

volt, illetve félévkor nem kívánt vizsgázni. Ha tanév közben megszűnik a magántanulói jogvi-

szony, pl. félévkor, akkor ezt követően az első félév anyagából osztályozó vizsgát kell tennie.

Nevelési program

20

Különbözeti vizsga

Különbözeti vizsgát tesz az a tanuló, aki

◙ tanulói jogviszony átvétellel való létesítéséhez más iskolatípusból kéri felvételét,

◙ eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott és azonos vagy magasabb évfolyamra je-lentkezik,

◙ aki tanulmányait valamely tantárgyból a már működő emelt szintű csoportban kívánja foly-tatni.

A tantárgyi követelményeket a szakmai munkaközösségek jelölik ki. A felvételről az igazgató

dönt.

Javítóvizsga

Javítóvizsgát tesz az a tanuló,

◙ aki tanév végén valamely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott,

◙ aki osztályozó, különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, il-letve az előírt időpontig nem tette le,

◙ aki az osztályozó-, pótlóvizsga követelményeinek nem felelt meg.

Pótlóvizsga

Tanulmányok alatti pótlóvizsgán vehet részt az a tanuló, aki neki fel nem róható ok miatt nem

tudott osztályozó vagy javítóvizsgát tenni.

Vizsgaidőszakok

◙ javítóvizsga, pótlóvizsga: augusztus 15. – augusztus 31.

◙ osztályozó vizsga: általában a félévi vagy az év végi osztályozó konferenciák előtt illetve indokolt esetben a szorgalmi időszakban bármikor

◙ különbözeti vizsga: szervezhető annak a tanévnek a végéig, amelyben a tanuló felvétele történt.

Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban tegyen vizsgát.

A tanulmányok alatti vizsgák rendje

A tanuló jelentkezési lapot és írásos tájékoztatót kap a vizsga időpontjáról, helyéről, a vizsgaré-

szekről, továbbá a vizsgával kapcsolatos jogorvoslati lehetőségről (felülbírálati kérelem, törvé-

nyességi kérelem, független vizsgabizottság előtti vizsga). A tájékoztatási kötelezettségnek

megfelelve a vizsgák témaköreit írásban megkapja a tanuló legalább két hónappal a vizsganap

előtt a vizsgát szervező igazgatóhelyettestől. A szaktanár a témakijelölést 3 példányban készíti

el: a diák, a munkaközösség-vezető, és az igazgatóhelyettes részére.

Nevelési program

21

A szóbeli vizsgák rendje

A szóbeli vizsgák 3 tagú vizsgabizottság előtt zajlanak. A tanuló a kérdező tanár által kiadott

kérdések megválaszolása előtt legalább 15 perc gondolkodási időt kap. Ezt követően válaszát

10-15 percben önállóan fejti ki. A szóbeli vizsgák eredményének kihirdetése az adott vizsgana-

pon történik.

Az írásbeli vizsgák rendje

A vizsgateremben egy időben padonként 1 tanuló vizsgázhat. Az ülésrendet a felügyelő tanár

jegyzőkönyvben rögzíti. A tanulók csak az iskola bélyegzőjével ellátott papíron dolgozhatnak.

A rajzokat ceruzával, minden egyéb munkát tollal kell elkészíteni. Az íróeszközről, illetve az

engedélyezett segédeszközökről a tanulók maguk gondoskodnak. A tanulók a vizsgateremben

egymással nem beszélgethetnek és a vizsga rendjét nem zavarhatják meg. Az írásbeli feladatok

megoldásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként maximum 60 perc; magyar nyelv és

irodalomból 90 perc. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsga szervezhető. Az elégtelen írásbeli

vizsgaeredmény szóbeli vizsgán javítható.

A felvétel és az átvétel helyi szabályai

Belépés az iskolába

A 9. évfolyamra lépés feltétele

Jelentkezési lap kitöltése, az általános iskola 8. évfolyamának befejezése legalább közepes

eredménnyel. Az emelt óraszámú osztályokat választók felvételi vizsgát tesznek az általános

tantervű képzéshez meghatározott, országosan egységes felvételi követelmények szerint. A fel-

vételi rangsort a hozott pont (50%), a matematikából tett központi felvételi vizsga eredménye

(reál osztályban 40%, humán osztályban 10%), illetve az anyanyelvi feladatlap eredménye (reál

osztályban 10%, humán osztályban 40%) határozza meg. Beiratkozás az iskola munkatervében

meghatározott időpontban.

Átlépés másik iskolából a felsőbb évfolyamokra

Iskolánkba való átlépésnél minden évfolyamon kívánatos a legalább közepes tanulmányi

eredmény és az osztály idegen-nyelvi csoportjainak megfelelő nyelvi előképzettség. A két iskola

helyi tantervének áttekintése után előírt különbözeti vizsgákat a tanulónak a legközelebbi osz-

tályozó konferencia előtt sikerrel teljesítenie kell. Szükség esetén egyéni programok kidolgozá-

sára is van lehetőség.

Nevelési program

22

Belépés az iskola szakképző évfolyamaira, a 13. évfolyamra

Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott feltételek teljesülése esetén az iskola tanulója

lehet minden olyan fiatal, aki vállalja a nappali tagozatos képzéssel járó tanulmányi kötelezett-

ségeket, és nem töltötte be a 21. életévét. A felvételnél előnyt élveznek iskolánk diákjai.

Továbbhaladás az iskolában

Átlépés egy másik osztályba ugyanazon évfolyamon belül

Amennyiben a tanuló az emelt óraszámú osztályok magasabb követelményeinek nem felel

meg, átléphet a gimnázium általános tantervű osztályába. Amennyiben a tanuló az általános

tantervű osztályban kiemelkedően teljesít, különbözeti vizsga letétele után átléphet a gimnázi-

um emelt óraszámú osztályaiba.

A magasabb évfolyamba lépés feltétele

A helyi tanterv követelményeinek legalább elégséges szintű teljesítése. Ha a tanuló valamely

tantárgyakból nem teljesíti a továbbhaladási kritériumokat, legfeljebb 3 tantárgyból javítóvizs-

gát tehet, és sikeres javítóvizsgák esetén tanulmányait magasabb évfolyamon folytathatja. Si-

kertelen javítóvizsga esetén (a nem tanköteles tanuló egyszer) évet ismételhet.

A tanulmányi követelmények rövidebb idő alatt történő teljesítése

A tanuló kérvényezheti, hogy osztályozó vizsgát tehessen. Vizsgát tenni legkorábban a tárgy-

évet megelőző augusztusban lehet. Az osztályozó vizsga írásbeli és szóbeli (gyakorlati) részből

áll, és bizottság előtt zajlik. Az így felszabaduló órákat a tanuló más tárgyak tanulására fordít-

hatja.

A tanulói jogviszony megszűnése

Az iskolai tanulmányok befejezése előtt

A tankötelezettség ideje alatt csak a tanuló átvételét igazoló másik intézmény írásbeli nyilatko-

zata után szűnhet meg a diák tanulói jogviszonya iskolánkban. A 18. életév betöltése előtt csak

a szülő, a gondviselő által is aláírt kérelemre szüntethető meg tanulói jogviszony. A tankötele-

zettség megszűnése után a tanuló kiléphet az intézményből. A tankötelezettség idején túl a ta-

nulói jogviszony megszüntethető abban az esetben is, ha az intézmény tantestülete fegyelmi el-

járás lefolytatása után a tanulót alapos indokkal alkalmatlannak tartja a tanulmányok további

folytatására, illetve az igazolatlan órák száma a jogszabályban meghatározott mértéket megha-

ladja. Szakképzésben megszűnik a tanulói jogviszony akkor is, ha a tanuló tanulmányainak

Nevelési program

23

folytatására egészségileg alkalmatlanná vált és az iskolában nem folyik másik megfelelő szak-

képzés, vagy a tanuló nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek

hiányában nem tanulhat tovább.

A tanulói jogviszony megszűnése az iskolai tanulmányok befejezésekor

Megszűnik a tanulói jogviszony

◙ gimnáziumi tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első érettségi vizs-gaidőszak utolsó napján,

◙ szakközépiskolai tanulmányok esetén az utolsó középiskolai évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján, ha a tanuló a szakképzésben nem kíván tovább-tanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább,

◙ szakképző iskolában folyó szakképzésben

– ha a tanuló jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján,

– ha a tanuló nem jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány kiállítása napján.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Cél, hogy a tanuló bárhol, bármikor, bármilyen körülmények között tudjon szakszerű segítsé-

get nyújtani a rászorulóknak. Fontos a sürgősségi szemlélet kialakítása, a baleset valamint a hir-

telen bekövetkező egészségkárosodás alapszintű ellátásának elsajátítása. Fontos, hogy a tanuló

éles helyzetben saját kompetenciái ismeretében hatékonyan tudjon és merjen segíteni ember-

társainak.

Az osztályfőnöki program szerint, az ifjúsági védőnő segítségével elsajátított kompetenciák:

◙ elvégezni a segítő hatáskörébe tartozó teendőket baleset esetén

◙ biztosítani a helyszínt

◙ értesíteni a mentőket, tűzoltókat, rendőröket baleset esetén

◙ felismerni a figyelemfelhívó panaszokat, tüneteket

◙ elsősegélyt nyújtani

◙ biztonságosan üzemeltetni az életmentő készüléket

◙ vérzéscsillapítási eljárást alkalmazni

◙ elsődleges sebellátást végezni

Fontos, hogy a diák magatartása tükrözze az elsősegélynyújtótól elvárható személyes és társas

kompetenciákat.

Helyi tanterv

Helyi tanterv

25

A helyi tanterv

◙ a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

◙ a Szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,

◙ a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) kormányrendelet,

◙ a Nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatá-ról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet,

◙ a Kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet,

◙ az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997 kormányrendelet,

◙ az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárás-rendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet,

◙ az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet,

◙ a szakképzési kerettantervekről szóló 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet

alapján készült.

Helyi tanterv

26

Az iskola képzési rendje

Az általános gimnáziumi képzés 9–12. évfolyamának tantárgyi rendszere és óraszámai

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 9–12. évfolyamon

tagozat általános

évfolyam 9 10 11 12

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4+1 4+1

I. Idegen nyelv 3+1 3+1 3+1 3+1

II. Idegen nyelv 3 3 3 3

Matematika 3+1 3+1 3+1 3+1

Etika 1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2+1 2+1 3 3+1

Fizika 2 2 2

Kémia 2 2

Biológia – egészségtan 2 2 2

Földrajz 2 2

Ének-zene 1 1 1 1

Vizuális kultúra 1 1 1 1

Dráma és tánc 1

Művészetek * (2) (2)

Informatika 1+1 1+1 0+1 0+2

Életvitel és gyakorlat 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Kötelezően választandó fakultáció 0+2 0+2

Kötelező tanítási órák 35 36 35 35

Emelt óraszám (max.:4) 0 0 0 0

Diák kötelező óraszáma 35 36 35 35

Szabadon választható tanórai foglalkozás 0 2 4 4

Diák óraszáma 35 38 39 39

* Művészetek oktatása a 11-12. évfolyamon az Ének-zene és a Vizuális kultúra tantárgyak heti

1-1 órában történő tanításával valósul meg.

Az egyes tantárgyak cél-, tananyag- és követelményrendszerét a CD-melléklet tartalmazza,

illetve iskolánk honlapján (http://stg.sarvar.hu) hozzáférhető.

Helyi tanterv

27

Emelt szintű angol és német nyelvi gimnáziumi képzés 9–12. évfolyamának tantárgyi rendszere és óraszámai


tagozat angol-német


Magyar nyelv és irodalom 4 4 4+1 4+1

I. Idegen nyelv 3+2 3+2 3+2 3+2

II. Idegen nyelv 3+2 3+2 3+2 3+2

Matematika 3+1 3+1 3+1 3+1

Etika 1


Fizika 2 2 2

Kémia 2 2


Földrajz 2 2

Ének-zene 1 1 1 1


Dráma és tánc 1






Kötelezően választandó fakultáció 0 0

Kötelező tanítási órák 35 36 35 35

Emelt óraszám (max.:4) 3 3 1 1

Diák kötelező óraszáma 38 39 36 36







Helyi tanterv

28

Emelt szintű matematika és angol nyelvi, illetve emelt szintű biológia és angol nyelvi gimnáziu-mi képzés 9–12. évfolyamának tantárgyi rendszere és óraszámai


tagozat

mat

-ang

bio-

ang

mat

-ang

bio-

ang

mat

-ang

bio-

ang

mat

-ang

bio-

ang


Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4+1

Angol nyelv 3+2 3+2 3+2 3+2 3+2 3+2 3+2 3+2

Német nyelv 3 3 3 3 3 3 3 3

Matematika 3+2 3+1 3+2 3+1 3+2 3+1 3+2 3+1

Etika 1


Fizika 2 2 2

Kémia 2 2

Biológia – egészségtan 0+2 2 2+2 2 2+2 2 2+2

Földrajz 2 2

Ének-zene 1 1 1 1


Dráma és tánc 1




Testnevelés 5 5 5 5


Kötelezően választandó fakultáció 0 0

Kötelező tanítási órák 35 35 36 36 35 35 35 35

Emelt óraszám (max.:4) 2 3 2 3 0 1 0 1

Diák óraszáma 37 38 38 39 35 36 35 36

Szabadon választható tanórai foglalkozás 0 0 0 0 2 2 2 2

Diák óraszáma 37 38 38 39 37 38 37 38





Helyi tanterv

29

Szakközépiskolai képzés 9–12. évfolyamának közismereti tantárgyi rendszere és óraszámai


Tantárgy 9 10 11 12

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4

I. Idegen nyelv 3+1 3+1 3+1 3+1

II. Idegen nyelv 0+2 0+2 0+2 0+2

Matematika 3+1 3+1 3+1 3+1

Etika 1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 3 3

Fizika 2 2 1

Kémia 2 1


Földrajz 2 1

Szakmai tárgyak 6 7 8 11

Művészetek – Ének-zene 1

Informatika 1








Helyi tanterv

30

Szakközépiskolai képzés szakmai tantárgyi rendszere és óraszámai

Vendéglátásszervező-vendéglős szakképesítés (azonosítószám: 54 811 01)

◙ szakmacsoport: 18. Vendéglátás, turisztika

◙ ágazati besorolás: XXVII. Vendéglátóipar

Vendéglátásszervező-vendéglős 9 10 11 12 5/13

Szakmai tantárgyak óraterve e gy e gy e gy e gy e gy

Munkahelyi egészség és biztonság 0,5+0,5

Foglalkoztatás II. 0,5

Foglalkoztatás I. 2

Vendéglátó gazdálkodás 2 1 2

Szakmai számítás 2 1,5+1

Marketing és kommunikáció a gyakorlatban 2 2

Alkalmazott számítástechnika 0+1 0+1 0+1 2

Ügyvitel 2

Vendéglátó üzleti idegen nyelv 2 2+2

Élelmiszer ismeret 1 1 1

Termelés elmélete 1 1 1 2

Termelés gyakorlata 2 2 2 6

Értékesítés elmélete 1 1 1 2

Értékesítés gyakorlata 2 1 5

Vendéglátó vállalkozások 1

Vendéglátó vállalkozás működtetése 1

Élet- és pályatervezés 0+1

Szabad sáv (Vizuális kultúra) 0+1

Összes óra 4 2 3 4 5 3 4 7 14 21

Összes óra 6 7 8 11 35



Helyi tanterv

31

Turisztikai szervező, értékesítő szakképesítés (azonosítószám: 54 812 03)


◙ ágazati besorolás: XXVIII. Turisztika

Turisztikai szervező, értékesítő 9 10 11 12 5/13

Szakmai tantárgyak óraterve e gy e gy e gy e gy e gy

Munkahelyi egészség és biztonság 0,5+0,5



Turizmus alapjai 2 1

Kultúr- és vallástörténet 1,5 1,5 1

Vendéglátás- és szálláshely ismeretek 1 1 1

Üzleti kommunikáció gyakorlata 1 1

Marketing alapjai 0,5 0,5 1 1

Szakmai idegen nyelv – gyakorlat 2 4,5 0+2

Antik örökségünk 1

Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok 1

Ügyviteli ismeretek 2

Informatika a turizmusban 0+1 1+1 1,5+1

Levelezési gyakorlat 1 1

Utazásszervezés 5

Utazási szolgáltatások értékesítése gyakorlat 9,5

Vállalkozási alapismeretek 2,5

Turisztikai üzletágak működtetése gyakorlat 9,5

Élet- és pályatervezés 0+1

Szabad sáv (II. szakmai idegen nyelv) 0+1

Összes óra 5 1 4 3 3 5 4 7 12 23

Összes óra 6 7 8 11 35



Helyi tanterv

32

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök ki-választásának elvei

A szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szem-

pontokat veszik figyelembe:

◙ a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének

◙ a taneszköz legyen jól tanítható, jól tanulható

◙ a taneszköz nyomdai kivitelezése legyen alkalmas a tantárgy óraszámának és igényeinek megfelelő használatra több tanéven keresztül

◙ a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejleszté-sére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának meg-óvására

Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket:

◙ amelyek több éven keresztül használhatók

◙ amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai

◙ amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munka-füzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló)

◙ amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát pl. feladatok, videók, animációk, 3D modellek, szerkesztő és grafikonrajzoló, sta-tisztikai programok, interaktív feladatok, számonkérési lehetőségek, játékok stb. segítségé-vel

◙ amelyekhez olyan hozzáférés biztosított, amely az iskolában használt digitális eszközöket és tartalmakat interneten keresztül a diákok otthoni tanulásához is nyújtani tudja

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztása-

kor figyelembe vesszük, hogy a jogosultak körének a hozzájutást térítésmentesen kell biztosí-

tani.

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

A Nemzeti alaptanterv (Nat) a köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség átadásá-

ban, megőrzésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemi-

érzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli meg.

Feladat továbbá a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, atti-

tűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való tö-

rekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése.

Cél, hogy a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljünk az igazság és az

igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlesszük a harmonikus személyiség kibontakoztatásához

szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket.

Helyi tanterv

33

A nevelési célok, a pedagógiai feladatok

◙ beépülnek az egyes tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba, illetve a tantárgyak részterületeivé válnak,

◙ meghatározzák az osztályfőnöki órák témaköreit,

◙ témákat, fejlesztési helyzeteket körvonalaznak a nem tanórai keretek között folyó, egyéb iskolai foglalkozások, programok számára.

Az erkölcsi nevelés

Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkü-

lözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbe-

csülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció el-

leni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A tanulókkal megismertetjük nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Minden tantárgy

lehetőséget ad jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, köl-

tők, sportolók munkásságának tanulmányozásához. Az iskolai programok (például az ünnep-

ségek, megemlékezések) során diákjaink gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenysé-

geket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei (például a te-

lepülésen élő lengyel nemzetiség) megismerését, megbecsülését.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jo-

gokat és kötelezettségeket. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai

gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés,

a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny

részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

Az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra

támaszkodva énképükben is gazdagodnak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást

nyújtunk ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat ma-

guk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élet-

hez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.

Helyi tanterv

34

A családi életre nevelés

A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a csalá-

dok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre neve-

lés beemelését a köznevelés területére. Intézményünknek is kitüntetett feladata a harmonikus

családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre se-

gítséget nyújt a fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a csa-

ládi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Iskolánk foglalkozik a szexuális kultúra kér-

déseivel is.

A testi és lelki egészségre nevelés

Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli meg-

éléséhez. A pedagógusok ösztönzik a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozás-

ra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensú-

lyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. A pedagógusok

motiválják és segítik a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának meg-

előzésében.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről előírja a középiskolás diákoknak – az

érettségi vizsga előfeltételeként – az 50 órás közösségi szolgálatot.

Iskolánkban ezt nem kényszerű kötelezettségként értelmezzük, inkább egy lehetőségként: a he-

lyi társadalomban közösségépítésre; a szolidaritás, a segítőkészség, a szociális érzékenység ki-

alakítására; az egymás iránti felelősség erősítésére. A tevékenység akkor szolgálja a fenti célo-

kat, ha a diákok és a helyi közösség számára hasznos, jól szervezett, biztonságos, minden sze-

replőnek a jól végzett munka örömét, az egészséges közösségben nélkülözhetetlen bizalom

erősítését jelenti. Ehhez kérünk partnerséget cégektől, intézményektől, egyházaktól, hivatalok-

tól, kollégáktól a diákok és a helyi közösség javára.

Fenntarthatóság, környezettudatosság

A felnövekvő nemzedéknek meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan

és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a

környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mel-

lett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Törekedni kell arra, hogy

a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat,

Helyi tanterv

35

válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értéke-

inek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.

Pályaorientáció

Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell

nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosí-

tania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésük-

nek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglal-

kozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítése-

ket.

Gazdasági és pénzügyi nevelés

A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a

nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi in-

tézményekről és folyamatokról. Ennek érdekében intézményünk biztosítja a pénzügyi rendszer

alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális

ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását.

Médiatudatosságra nevelés

A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-

központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyá-

solt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók

megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom

közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintke-

zés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők

jogi és etikai jelentőségével.

A tanulás tanítása

A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az

érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével,

hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a terve-

zett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan

mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási mód-

szerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő

pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakíta-

Helyi tanterv

36

ni, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekinté-

sével és értékelésével.

Választható tantárgyak, foglalkozások

Utazás & Turizmus akkreditált érettségi tantárgy oktatása a 10-12. évfolyamokon

heti 2-3-3 órában

Az Utazás és Turizmus program célja átfogó képet adni a hazai és a nemzetközi idegenforgal-

mi üzletágról, segíteni a pályaorientációt, növelni annak az esélyét, hogy a tovább nem tanulók

az idegenforgalomban tudjanak elhelyezkedni, illetve segíteni diákjainkat, hogy a turisztikai

ágazat kulturált és igényes fogyasztóivá váljanak. Fontos, hogy a diákok ismerjék meg szűkebb

és tágabb környezetük adottságait, az itt működő vállalkozásokat, településük idegenforgalmi

lehetőségeit.

Fakultációválasztás

Iskolánk képzési rendje szerint, a kötelezően előírt óraszámok mellett az utolsó két évben az

érdeklődésnek vagy a pályaválasztásnak megfelelően legalább egy, legfeljebb három tantárgy-

ból emelt óraszámban tanulhatnak a diákok.

A választható tanórai foglalkozásokat az igazgató a fenntartó jóváhagyása után hirdeti meg, a

foglalkozást várhatóan vezető tanár nevének, valamint a felkészítés szintjének a szerepeltetésé-

vel. A választott tantárgyak köre csak a diákok jelentkezése után válik véglegessé. A tanuló

csak az igazgató engedélyével módosíthatja döntését.

Az iskola személyi feltételrendszere nem teszi lehetővé, hogy a tanuló pedagógust válasszon.

Tanórán kívüli foglalkozások

Tehetséggondozó, hátránykompenzáló, felzárkóztató és egyéni foglalkozások

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint

a hátrányok megszüntetését az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggon-

dozó, hátránykompenzáló és felzárkóztató foglalkozások segítik.

Iskolai sportkör

Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak fog-

lalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, va-

lamint az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre való felkészítést.

Helyi tanterv

37

Szakkörök

A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szak-

körök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek

valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igé-

nyek és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtes-

tülete dönt.

Versenyek, vetélkedők, bemutatók

A tehetséges tanulók fejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti) versenyek,

vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A tanulókat az iskolán kí-

vül szervezett versenyeken való részvételre is felkészítjük.

Kirándulások

Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából a szülők többségének kérésére az osztá-

lyok számára évente egy alkalommal kirándulást szervezhetnek. Ezeknek a kirándulásoknak a

megszervezése nem kötelező iskolai feladat, így intézményünk anyagilag nem támogatja azt. A

kirándulásra 1 tanítási napot kaphat egy osztály, illetve igazgatói mérlegelés alapján további na-

pok is adhatók. Osztálykirándulásnak számít, ha a diákok legalább 80%-a részt vesz a progra-

mon. Kisebb létszám esetén az osztálykirándulást csak tanítás nélküli napon lehet megtartani.

Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás

Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a külön-

féle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások.

A tanulók részvétele az ilyen foglalkozásokon, amennyiben költségekkel jár, a szülő beleegye-

zéséhez kötött.

Szabadidős foglalkozások

A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat felkészíteni

azzal, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabad-

idős programokat szervez. A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes.

Iskolai könyvtár

A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. A

könyvtár működési rendjét az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. Az iskolai

Helyi tanterv

38

könyvtárat az iskola tanulói, dolgozói díjmenetesen használhatják. Tanulói jogviszony, illetve

munkaviszony létesítésével valamennyi diák és dolgozó jogosult a könyvtár használatára.

Tanulószoba

Tanulószobai foglalkozást a szülők, illetve a tanulók nagyobb csoportjának kérésére az iskola

indíthat.

Felkészítés az érettségi vizsgára

Középszintű érettségi vizsgára történő felkészítés

Magyar nyelv- és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv tantárgyakból a kötelező

órákon, továbbá e tantárgyak mellett kémia, földrajz, informatika tantárgyakból a kötelezően

vagy a szabadon választott órák keretében a 11-12. évfolyamon heti plusz 2 órában.

Emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés

Magyar nyelv- és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika, biológia tantárgyak-

ból a kötelező órák mellett a kötelezően vagy a szabadon választott órák keretében a 11-12.

évfolyamon heti plusz 2 órában.

Amennyiben igény van további tantárgyakból érettségire való felkészítésre, azt a jelentkező ta-

nulói létszám és a rendelkezésre álló óraszámtól függően az iskola biztosítja. A felkészítés indí-

tásáról és az arra fordítható óraszámról az igazgató dönt.

A vizsgázó – függetlenül attól, hogy a középiskolában milyen szintű vizsgára készült fel – dönt

abban a kérdésben, hogy középszinten vagy emelt szinten tesz érettségi vizsgát az egyes vizs-

gatárgyakból. Tanulói igény esetén az iskola megszervezi a középszintű érettségi vizsgát min-

den olyan vizsgatárgyból, amely a helyi tantervében szerepel.

A tanulók az iskola képzési rendjében szereplő kötelező tantárgyak minimális óraszámához

meghatározott helyi tantervi követelmények teljesítése után a következő választható érettségi

vizsgatárgyakból tehetnek érettségi vizsgát:

◙ közismereti vizsgatárgyak

– fizika, kémia, biológia, földrajz, ének-zene, rajz és vizuális kultúra, informatika, testne-velés, angol nyelv, német nyelv

◙ szakmai előkészítő vizsgatárgy

– vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek

Az Utazás és turizmus akkreditált érettségi tantárgy 6. vizsgatárgyként választható.

Helyi tanterv

39

A középszintű érettségi vizsga témakörei

Magyar nyelv és irodalom

Témakörök/képességek Követelmények

Szövegértés

Információk feldolgozása és megítélése Szépirodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése

Nyomtatott és elektronikus közlések információinak célirányos és kriti-kus használata. A szövegértési képesség bizonyítása különféle szakmai-tudományos, publicisztikai, gyakorlati, szépirodalmi szövegek értelmezésével, összeha-sonlításával. Különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazása.

Szövegalkotás

Írásbeli kifejezőképesség Különböző témákban, különböző műfajokban széles körű olvasottságon alapuló tájékozottság és személyes vélemény megfogalmazása a műfaj-nak, a témának, a címzettnek megfelelő szabatossággal. Kérdéskör, kérdés, probléma írásbeli megvitatása, a téma több nézőpon-tú értékelését is magában foglaló vélemény, álláspont, következtetés megfogalmazása az érvelés módszerével. Hivatalos írásművek nyelvi normáinak alkalmazása A köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett, olvasható kézírás, a helyesírási és nyelvhelyességi hibák javításának képessége.

Beszéd, szóbeli szövegalkotás

A beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának megfelelő tartalmú, szó-használatú lényegre törő, világos felépítésű, kifejtett közlés. Memoriter: teljes művek és részletek szöveghű előadása.

Fogalmi műveltség

Fogalomismeret, fogalomhasználat Nyelvi és irodalmi fogalmak beszédhelyzetnek, témának, megfelelő helyénvaló alkalmazása. Fogalmak értelmezése.

Témakörök Követelmények

1. Magyar nyelv

1.1. Ember és nyelv

A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. A nyelv és a gondolkodás viszonya. Nyelvcsalád, nyelvtípus. A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai.

Helyi tanterv

40


1.2. Kommunikáció

A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal. A kommunikáció interdiszciplináris jellege. Jel, jelrendszer. Nyelvi és vizuális kommunikáció. A nyelvhasználat mint kommunikáció. Kommunikációs funkciók és közlésmódok. Személyközi kommunikáció. A tömegkommunikáció.

1.3. A magyar nyelv története Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv rokonsága. A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság alapítóle-vele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ómagyar Mária-siralom. Nyelvművelés.

1.4. Nyelv és társadalom Társadalmi és területi nyelvváltozatok. Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. Kisebbségi nyelvhasználat. A határon túli magyar nyelvűség. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat.

1.5. A nyelvi szintek

Hangtan. Alaktan és szótan. Mondattan. A mondat szintagmatikus szerkezete. A mondat a szövegben. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia.

1.6. A szöveg A szöveg és a kommunikáció. A szöveg szerkezete és jelentése. Szövegértelmezés. A szöveg szóban és írásban. Az intertextualitás. A szövegtípusok. Szöveg a médiában.

1.7. A retorika alapjai A nyilvános beszéd. Érvelés, megvitatás, vita. A szövegszerkesztés eljárásai.

1.8. Stílus és jelentés

Szóhasználat és stílus. A szójelentés. Állandósult nyelvi formák. Nyelvi, stilisztikai változatok. Stíluseszközök. Stílusréteg, stílusváltozat.

2. Irodalom

2.1. Szerző, művek 2.1.1. Életművek a magyar irodalomból Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi

Dezső, József Attila. Az életmű: az életút jelentős tényei, a főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között. Memoriterek.

2.1.2. Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Fe-

Helyi tanterv

41


renc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Két-három lírai és/vagy néhány epikai/drámai alkotás bemutatása, értelmezése. Memoriterek.

2.1.3. Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák La-jos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Németh László, Ör-kény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista bővít-hető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel).

2.1.4. A kortárs irodalomból Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból. Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés.

2.1.5. Világirodalom Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia. A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzői és egy-két kiemelkedő képviselője.

2.1.6. Színház és dráma Színház és dráma különböző korszakokban. 1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliere, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája.

2.1.7. Az irodalom határterületei

Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, műköltészet, folk-lór. Az adaptáció – irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban. A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egy-két tipikus műfaja. Mítosz, mese és kultusz. Sikerek, divatjelenségek. Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai.

2.1.8. Regionális kultúra Interkulturalitás. A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai. Kisebbségi irodalmak. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása.

2. 2. Értelmezési szintek, megközelítések 2.2.1. Témák, motívumok

Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése.

2.2.2. Műfajok, poétika Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása.

2.2.3. Korszakok, stílustörténet A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól a szimbolizmusig.

Történelem

Témakörök/Kompetenciák Követelmények

1. Kompetenciák

Források használata és értékelése Történelmi forrásokból (pl. tárgyi, írásos) információk gyűjtése, következ-tetések megfogalmazása. Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése.

Helyi tanterv

42


Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott szempont szerinti értelmezése. A történelmi térképek felhasználása az ismeretszerzéshez. Információk gyűjtése és következtetések levonása egyszerű statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból, kronológiákból. A tények és feltételezések megkülönböztetése.

A szaknyelv alkalmazása Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata.

Tájékozódás térben és időben Történelmi helyszínek azonosítása különböző térképeken. A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában. Egyszerű történelmi térképvázlatok készítése. Konkrét történelmi események térben és időben való elhelyezése. Különbségek és egybeesések felismerése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között. A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének, sorrend-jének, valamint legfontosabb jellemzőinek ismerete.

Az eseményeket alakító tényezők feltárása

A tanultak okok és következmények szerinti rendezése. Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek általában több oka és következménye van. Különböző típusú okok és következmények megkülönböztetése, azok eltérő jelentőségének felismerése. A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezők megkülönbözteté-se, mérlegelése. Önálló kérdések megfogalmazása a tanult történelmi események okairól és következményeiről. A változás és a fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét példákon. A különböző történeti régiók eltérő fejlődésének bemutatása. Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása. Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egy-egy történelmi esemény alakulásában. Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a történelmi esemé-nyek okai, következményei és a benne résztvevők szándékai.

Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása

Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra. Népesség, település, életmód. Egyén, közösség, társadalom. A modern demokráciák működése. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés.

2. Témakörök

Az ókor és kultúrája Vallás és kultúra az ókori Keleten. A demokrácia kialakulása Athénban. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása. Az antik hitvilág, művészet, tudomány. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása.

A középkor A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői. A nyugati és a keleti kereszténység. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése.

Helyi tanterv

43


A középkori városok. Egyházi és világi kultúra a középkorban. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában. Az oszmán birodalom terjeszkedése.

A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

A magyar nép őstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Az Árpád-kor. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Lu-xemburgi Zsigmond idején. A Hunyadiak. Kultúra és művelődés.

Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban

A nagy földrajzi fölfedezések és következményei. Reformáció és katolikus megújulás. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületé-se Angliában. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás.

Magyarország a Habsburg Birodalomban A mohácsi csata és az ország három részre szakadása. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban. Művelődés, egyházak, iskolák.

A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora

A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata. A XIX. század eszméi. Az ipari forradalom és következményei. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik.

A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon

A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései. A reformkori művelődés, kultúra. Polgári forradalom. A szabadságharc. A kiegyezés előzményei és megszületése. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése.

Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék. A gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a fejlett világban. Az USA és az 1929–33-as gazdasági válság. A nemzeti szocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920–30-as években. A második világháború előzményei és jelentős fordulatai. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői. A szocialista rendszerek bukása.

Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig

Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása és következményei. A Horthy-rendszer jellege, jellemzői. A művelődési viszonyok és az életmód. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái. Magyarország részvétele a világháborúban. A német megszállás, a holocaust Magyarországon.

Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig

A szovjet felszabadítás és megszállás. A határon túli magyarság sorsa.

Helyi tanterv

44


A kommunista diktatúra kiépítése és működése. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői. A rendszerváltozás.

A jelenkor

A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái. Az európai integráció története. A „harmadik világ”. Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés. A globális világ kihívásai és ellentmondásai.

A mai magyar társadalom és életmód Alapvető állampolgári ismeretek. Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban. A magyarországi roma társadalom. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások.

Matematika

Témakör Követelmények

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok

Halmazelmélet

Halmazelméleti alapfogalmak. Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok. A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika kü-lönböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok).

Logika Logikai műveletek Fogalmak, tételek, Bizonyítások a matematikában

A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia ismerete, alkalmazása. A „minden”, „van olyan” logikai kvantorok ismerete, alkalmazása. Egyszerű matematikai szövegek értelmezése. A tárgyalt definíciók és tételek pontos megfogalmazása. Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása.

Kombinatorika Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása.

Gráfok A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. Gráfelméleti alapfogalmak.

2. Számelmélet, algebra

Számfogalom A valós számkör. A valós számok különböző alakjai. Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben. Az adatok és az eredmény pontossága. Számrendszerek, a helyiértékes írásmód.

Számelmélet Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma.

Helyi tanterv

45


A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Egyszerű oszthatósági feladatok.

Algebrai kifejezések, műveletek Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel. Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása.

Hatvány, gyök, logaritmus

Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racioná-lis kitevőjű hatványok). A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egysze-rű esetekben.

Egyenletek, egyenlőtlenségek Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban. Egyszerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek. A definíciókra és az azonosságok egyszerű alkalmazására épülő expo-nenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek. Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya. Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek. Egyszerű egyenlőtlenségrendszerek.

3. Függvények, az analízis elemei

Függvények függvények grafikonjai, függvény-transzformációk

A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai. Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, harmadfokú és négyzetgyök-függvények, fordított arányosság, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolútérték függvény) és egyszerű transzformáltjaik: f(x) + c, f(x + c), c · f (x), f(c · x)

Függvények jellemzése Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás.

Sorozatok Számtani sorozat, mértani sorozat Kamatos kamat számítása.

4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria

Alapfogalmak, ponthalmazok Térelemek távolsága, szöge. Nevezetes ponthalmazok.

Geometriai transzformációk Egybevágósági transzformációk, egybevágó alakzatok. Középpontos hasonlóság, hasonlóság. Hasonló alakzatok tulajdonságai. Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása egyszerű feladatokban.

Síkgeometriai alakzatok

Háromszögek Négyszögek Sokszögek Kör

Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra – alkalmazá-suk bizonyítási és szerkesztési feladatokban. Nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és tulajdonságaik. Alaptulajdonságok. Szabályos sokszögek. A kör és részei. Kör és egyenes kölcsönös helyzete.

Helyi tanterv

46


Térbeli alakzatok Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp.

Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszá-mítás

Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe. Testek felszínének és térfogatának számítása. Hasonló síkidomok és testek különböző mérőszámainak és a hasonlóság arányának viszonya.

Vektorok A vektor fogalma. Vektorműveletek (összegvektor, különbségvektor, skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik. Vektor koordinátái. Vektorok alkalmazása.

Trigonometria Szögfüggvények fogalma. Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között. Szinusztétel, koszinusztétel.

Koordináta-geometria Alakzatok (egyenes, kör) egyenlete és kölcsönös helyzetük.

5. Valószínűség számítás, statisztika

Leíró statisztika Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai (kördiag-ram, oszlopdiagram). Gyakoriság, relatív gyakoriság. Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz). Szórás.

Valószínűség-számítás Valószínűség fogalma. A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. Visszatevéses mintavétel.

Idegen nyelv


1. Kommunikatív készségek

Beszédértés (hallott szöveg értése) Rövidebb, hétköznapi témájú beszélgetések, interjúk lényeges informá-cióinak, alapvető kommunikációs szándékának megértése. Egy hallott szövegből az adott helyzetben szükséges kulcs- és részletin-formáció(k) megértése. Az értési célnak megfelelő stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés).

Beszédkészség Kommunikációs szándék megvalósítása megadott egyszerű, hétköznapi helyzetekben és szerepekben. Egyértelmű, egyszerű és összefüggő megnyilatkozás megadott ismerős témákról. A szintnek megfelelő kommunikációs stratégiák alkalmazása.

Helyi tanterv

47


Szövegértés (olvasott szöveg értése) Köznyelven íródott, a mindennapi élet témáival foglalkozó, gyakori szövegfajták lényegének megértése. Egy szövegből az adott helyzetben szükséges információ(k) megértése, vélemény, érvelés követése. Az értési célnak megfelelő olvasási stratégia alkalmazása (globális, sze-lektív, részletes értés).

Íráskészség Kommunikációs szándék megvalósítása a mindennapi életben általáno-san és gyakran használt szövegfajtákban. Egyértelmű, egyszerű, összefüggő szöveg alkotása megadott, hétközna-pi témákról.

Egyéb készségek (stratégiák) A feladatok megtervezéséhez, megoldásához, értékeléséhez szükséges készségek és technikák alkalmazása. A nyelvi nehézségek áthidalásához szükséges legalapvetőbb technikák alkalmazása.

2. Nyelvi kompetencia

A vizsgázó tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló alap-vető lexikai elemek és nyelvi szerkezetek felismerése és nyelvileg elfo-gadható, azaz a megértést nem akadályozó használata. A kommunikációs szándékok megvalósításához szükséges nyelvi esz-közök alkalmazása szóban és írásban. Az írott és a beszélt nyelv funkcionális használata.

3. Témák

Személyes vonatkozások, család Például: a vizsgázó személye, családi élet.

Ember és társadalom Például: a másik ember külső és belső jellemzése, ünnepek, vásárlás.

Környezetünk

Például: az otthon, a lakóhely és környéke, időjárás.

Az iskola

Például: a saját iskola bemutatása, nyelvtanulás.

A munka világa

Például: diákmunka, pályaválasztás.

Életmód

Például: napirend, kedvenc ételek.

Szabadidő, művelődés, szórakozás Például: színház, mozi, kedvenc sport.

Utazás, turizmus

Például: tömegközlekedés, utazási előkészületek.

Tudomány és technika Például: népszerű tudományok, ismeretterjesztés, a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben.

Fizika


1. Mechanika

A dinamika törvényei A testek mechanikai kölcsönhatása, az erő, az erő mérése, erők összeg-zése. Newton törvényeinek értelmezése.

Helyi tanterv

48


Kényszererők felismerése konkrét példákban. Az impulzus (lendület) megmaradása, felismerése és alkalmazása konk-rét példákra. Az erőpár fogalma, a forgatónyomaték kiszámítása egyszerű esetekben. Tömegközéppont alkalmazása homogén, egyszerű alakú testek eseté-ben. Testek egyensúlyi helyzetének értelmezése. Egyszerű gépek működésének leírása.

Mozgások A vonatkoztatási rendszer, pálya, út, idő, elmozdulás fogalmainak al-kalmazása, a mozgás viszonylagossága. Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás leírása. Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás leírása, a sebesség, gyorsulás alkalmazása. Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség megkülönböztetése. A szabadesés és a függőleges hajítás leírása. Az egyenletes körmozgás leírása, a harmonikus rezgőmozgás jellemzői. E mozgások dinamikai feltételének alkalmazása konkrét példákra. A súrlódás jelensége. A rezonancia jelensége, felismerése gyakorlati példákban. A matematikai inga és az időmérés kapcsolata. A frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség fogalmának alkalmazása. A longitudinális és transzverzális hullám leírása. A hullámjelenségek felismerése és leírása. A hang tulajdonságainak (hangmagasság, hangerősség, hangszín) ösz-szekapcsolása fizikai jellemzőivel. Állóhullámok felismerése.

Munka és energia A munka és a teljesítmény. A hatásfok. A mozgási energia. Az emelési munka, a helyzeti energia. A munka grafikus ábrázolása. A rugalmas energia. A mechanikai energia megmaradása, a törvény alkalmazása.

2. Hőtan, termodinamika

Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Az állapotjelzők ismerete, alkalmazásuk. Hőmérők és használatuk. A Kelvin-skála. Avogadro-törvény, anyagmennyiség. A termikus egyensúly értelmezése.

Hőtágulás Szilárd testek vonalas és térfogati hőtágulásának leírása. Folyadékok hőtágulásának leírása. A hőtágulási jelenségek gyakorlati jelentősége.

Összefüggés a gázok állapotjelzői között Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása. p-V-diagramok értelmezése. Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerűbb problémákban. Az állapotegyenlet ismerete.

A kinetikus gázmodell A hőmozgás értelmezése. Az állapotjelzők kvalitatív értelmezése a modell alapján.

Termikus és mechanikai kölcsönhatások A hőközlés, hőmennyiség, fajhő fogalmainak ismerete, alkalmazása. A belső energia értelmezése. A térfogati munka értelmezése. A termodinamika I. főtétele és jelentősége, egyszerű alkalmazások.

Helyi tanterv

49


Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm, izochor, izobár, adiabatikus folyamatok energetikai jellemzése. A gázok állandó nyomáson és állandó térfogaton mért fajhőjének meg-különböztetése.

Halmazállapot-változások A halmazállapotok tulajdonságainak ismerete. Olvadás és fagyás. Párolgás és lecsapódás. Forrás. E folyamatok energetikai vizsgálata. A nyomás szerepének kvalitatív leírása a forrás esetében. A víz különleges tulajdonságainak ismerete, ezek jelentősége. A levegő páratartalma. A légkört érő káros behatások és következményeik.

A termodinamika II. főtétele

A II. főtétel szemléltetése mindennapi példákon. A hőerőgépek hatásfokának korlátai.

3. Elektromágnesség

Elektrosztatika Elektrosztatikai alapjelenségek értelmezése, bemutatása. A töltésmegmaradás törvénye. A Coulomb-törvény ismerete. Az elektrosztatikai mező jellemzése: térerősség, erővonalak, feszültség. Többlettöltés fémen, alkalmazások. A kapacitás fogalma, a kondenzátorok egy-két gyakorlati alkalmazásá-nak ismerete.

Az egyenáram Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés. Ohm törvénye. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredő ellenállás meg-határozása egyszerű esetekben. Az egyenáram munkája és teljesítménye. Az egyenáram hatásai, alkalmazások. A galvánelem és az akkumulátor. Az érintésvédelmi szabályok ismerete és betartása. Félvezetők tulajdonságai, alkalmazások.

Magnetosztatika. Egyenáram mágneses mezője

A Föld mágnessége, az iránytű használata. A magnetosztatikai mező jellemzése: a mágneses indukcióvektor és a mágneses fluxus. Az elektromágnes, gyakorlati alkalmazások. A Lorentz-erő.

Az elektromágneses indukció A mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, Lenz törvénye. Az önindukció jelensége az áram ki- és bekapcsolásánál.

A váltakozó áram A váltakozó áram jellemzése, az effektív feszültség és áramerősség. A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye ohmikus fogyasztó esetében. Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor, motor, transzformátor).

Elektromágneses hullámok A rezgőkörben zajló folyamatok kvalitatív leírása. Az elektromágneses hullámok tulajdonságai (terjedési sebesség, hul-lámhossz, frekvencia). Az elektromágneses hullámok spektrumának és biológiai hatásainak ismerete. Az elektromágneses hullámok alkalmazásainak ismerete.

Helyi tanterv

50


A fény Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, a fény terjedési sebessége.

A fény visszaverődése, a visszaverődés törvénye. A fénytörés, a Snellius–Descartes-törvény, a teljes visszaverődés jelen-sége. Színfelbontás prizmával, homogén és összetett színek. A fény hullámjelenségeinek felismerése (interferencia, polarizáció). Képalkotás, valódi és látszólagos kép, nagyítás fogalmának ismerete, alkalmazása. A síktükör, a gömbtükrök és a leképezési törvény ismerete. Az optikai lencsék és a leképezési törvény ismerete, dioptria fogalma. Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcső, a szem, a szem-üveg, a fényképezőgép működésének alapelvei.

4. Atomfizika, magfizika

Az anyag szerkezete Az atom, molekula, ion, elem fogalma. Az anyag atomos természetének alátámasztása konkrét jelenségekkel.

Az atom szerkezete Az elektromosság atomos természetének értelmezése az elektrolízis alapján. Az elektron töltése és tömege. Rutherford szórási kísérlete és atommodellje.

A kvantumfizika elemei Az energia kvantáltsága, Planck-formula. A fotoeffektus és értelmezése. A foton és energiája. A fény kettős természete. A vonalas színképek keletkezésének ismerete. Az elektron kettős természete. A Bohr-modell sajátosságai, újszerűsége. Az elektronburok szerkezete: a fő- és mellékkvantumszám és az elekt-ronhéj fogalma, a Pauli-elv szerepe.

Az atommagban lejátszódó jelenségek Az atommag összetétele. Az erős kölcsönhatás, nukleonok, tömeghiány és kötési energia, tömeg-energia ekvivalencia fogalmainak használata az atommag leírásában. A természetes radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma) leírása; felezési idő, aktivitás. Atommag-átalakulások leírása, izotópok, alkalmazások. Maghasadás, láncreakció, atomreaktor, atombomba. Az atomenergia jelentősége, előnyei, hátrányai, összehasonlítás más energiafelhasználási módokkal. Magfúzió, hidrogénbomba, a Nap energiája.

Sugárvédelem A radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásainak ismerete, a sugárterhelés fogalma. A sugárvédelem módszerei.

5. Gravitáció, csillagászat

Gravitáció Az általános tömegvonzási törvény és jelentősége. A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei. A mesterséges égitestek mozgása. Nehézségi erő, a súly, a súlytalanság értelmezése. A gravitációs gyorsulás mérése.

A csillagászat elemeiből A Naprendszer és főbb részeinek jellemzése.

Helyi tanterv

51


A csillag fogalma, összehasonlítás a Nappal. A Tejútrendszer, galaxisok. Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás-elmélet. A világűr megismerésének legfontosabb módszerei, eszközei.

6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek

Személyiségek Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampère, Faraday, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie-család, Planck, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jeno a tanultakkal kapcsolatos legfontosabb eredményeinek ismerete.

Elméletek, felfedezések, találmányok A geo- és heliocentrikus világkép összehasonlítása. Galilei munkásságának jelentősége: a kísérletezés szerepe. Newton munkásságának jelentősége: ,,az égi és földi mechanika egyesí-tése”, a newtoni fizika hatása. A távcső, a mikroszkóp, a gőzgép, az elektromotor, a generátor, a transzformátor, az elektron, belső égésű motor, a röntgensugárzás, a radioaktivitás, a félvezetők, az atomenergia felhasználásának felfedezé-se, illetve feltalálása és hatásuk – összekapcsolás a megfelelő nevekkel. A követelményekben szereplő ismeretek alapján megállapítható eltéré-sek a klasszikus fizika és a kvantummechanika között. Az űrkutatás történetének legfontosabb állomásai.

Biológia


1. Bevezetés a biológiába

A biológia tudománya A rendszertani kategóriák, a faj, a mesterséges és természetes rendszer fogalma. A szerveződési szint fogalma.

Fizikai, kémiai alapismeretek A diffúzió, az ozmózis, a felületi kötődés és a katalízis biológiai jelentősé-ge, feltételei.

2. Egyed alatti szerveződési szint

Szervetlen és szerves alkotóelemek: Elemek, ionok Szervetlen molekulák Lipidek Szénhidrátok Fehérjék Nukleinsavak, nukleotidok

A C, H, O, N, S, P szerepe az élő szervezetben. A H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+-3+, HCO3–, CO32–, NO3– ionok természetes elő-fordulásai. A víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentősége az élővilágban. A lipidek oldódási tulajdonságait, a zsírok és olajok, a foszfatidok, az epe biológiai szerepe. A fontosabb szénhidrátok természetes előfordulása, tulajdonságai. A fehérjék általános szerkezete (peptidlánc). Térszerkezete és aminosav sorrend. A fehérjék és az esszenciális aminosavak biológiai szerepe. A DNS információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) szerepe.

Helyi tanterv

52


Az anyagcsere folyamatai: Felépítés és lebontás kapcsolata Felépítő folyamatok

Az élőlények felépítő és lebontó folyamatainak kapcsolata (fototrófok, kemotrófok, autotrófok és heterotrófok). Az endo- és exocitózis. Lényegük (reduktív, energia-felhasználó) és helyük. A fotoszintézis szerepe a földi életben, alapfolyamatai.

Lebontó folyamatok A biológiai oxidáció lényege, bruttó egyenlete. Az erjedés lényege, felhasználása.

Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)

Ismerje fel rajzolt ábrán, mikroszkópban a sejtalkotókat! A biológiai hártyák (membránok) szerepe, felépítésük általános elve. A passzív és az aktív szállítás. Állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben. A sejtek osztódási ciklusa. Mitózis és a meiózis. Sejtválasz külső és belső ingerekre.

3. Az egyed szerveződési szintje

Nem sejtes rendszerek: Vírusok Önálló sejtek:

Felépítésük, biológiai, egészségügyi jelentőségük. A járványok.

Baktériumok A baktérium és az eukarióta sejt szerveződése. A baktériumok jelentősége; anyagcseréjük.

Egysejtű eukarióták Többsejtűség Gombák, növények, állatok elkülönülése

Testszerveződésük és felépítő anyagcseréjük példákon. Az öt regnum elkülönítésének alapja. Az egysejtű szerveződés és a többsejtű szerveződés típusai (sejttársulás, sejtfonal, teleptest).

Sejtfonalak A gombák fonalas testfelépítése, spórás szaporodása.

Teleptest és álszövet A teleptest és az álszövet jellemzői.

Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtá-jak

A növényvilág fejlődésének hajtóerői. Evolúciós „újítások'’ a harasztok-nál, a nyitvatermőknél és a zárvatermőknél. A testfelépítés az életmód és a környezet kapcsolata (szivacsok, laposfér-gek, gyűrűsférgek, rovarok, lábasfejűek, a gerincesek nagy csoportjai – halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök). Növényi szövettípusok működései, mikroszkópos képük. Felépítésük és alapfunkcióik. Fás szár. A virág biológiai szerepe, része, típusai. A virágos növények ivaros és az ivartalan szaporodása, szaporítása. Állati szövettípusok, működésük, mikroszkópos képük. A petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalma. Életkörülmények és szaporodási mód kapcsolata. Regeneráció.

Viselkedés Reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás.

4. Az emberi szervezet

Homeosztázis A homeosztázis fogalma, jelentősége.

Kültakaró A bőr funkciói, részei. Ápolása, védelme.

A mozgás

A csontváz biológiai funkciói, a csontok szerkezete, lehetséges kapcsola-taik. Néhány fontosabb emberi izom helye és funkciója. A vázizom felépítése.

Helyi tanterv

53


Az agykérgi funkciók szerepe. A mozgási szervrendszer gyakoribb betegségei.

A táplálkozás A táplálkozás jelentősége, folyamatai. Az emésztőrendszer részei, funkciói. A máj szerepe. A fog részeit, a szájápolás higiéniája. A bélbolyhok helye, működése. A bélperisztaltika. Az éhség-, szomjúságérzet. A tápanyagok természetes forrásai, hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk következményei. Az étrend változása tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól függően. Az élelmiszer- és ételtartósítás alapvető szabályai.

A légzés

A légzőrendszer szervei, funkciói. A légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggései. A gége részei, a hangszalagok szerepe. A vér szén-dioxid koncentrációjának szerepe. A légzőrendszert károsító tényezők és a légzőrendszer gyakori betegségeit fölismerésük, kezelésük.

Az anyagszállítás A vér, szövetnedv, nyirok összetétele, fő működéseik. A vérzéscsillapítás módja. A vérszegénység lehetséges okai. A vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolata. A szív, a koszorúerek felépítése és működése. Vérnyomás, pulzus. Befolyásoló élettani hatások. A véreloszlás megváltozásának élettani funkciója. Az életmód és a táplálkozás hatása. Sebellátás.

A kiválasztás A kiválasztás funkciója, a vizeletkiválasztó rendszer főbb részei. A vizelet összetételét és mennyiségét befolyásoló tényezők. Vesekőképződés megelőzése, művesekezelés.

A szabályozás A szabályozás a vezérlés és a visszacsatolások. Az idegsejt felépítése és funkciója. A receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger, típusai (mechanikai, kémiai, fény, hő). A szinapszis fogalma, a serkentő vagy gátló hatás magyarázata.

Az idegrendszer általános jellemzése A reflexív és a reflexkör fogalma. Hierarchikus felépítés. A gerincvelő főbb funkciói. Az agy főbb részei. A bőr és a belső szervek receptorai. Az érzékszervek működésének általános elvei. A szem részei, ezek működése, látáshibák, korrigálásuk. A pupilla, akkomodációs és szemhéjzáró reflex, a távolságészlelés. A külső-, közép- és belső fül része, működései. A nyúltvelői kemoreceptorok szerepe. A szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepe. Az akaratlagos mozgások szerveződése. A motiváció szerepe. A kisagy fő funkciója, az alkohol hatása. A vegetatív működés fogalma, a szimpatikus és paraszimpatikus befolyá-solás következményei.

Helyi tanterv

54


Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai

Az öröklött és tanult magatartásformák Öröklött és tanult elemek az emberi viselkedésben. A tanulás és az érzel-mek kapcsolata. A tanulás kritikus szakaszait az egyedfejlődés során. Lorenz bevésődésre vonatkozó kísérletei. Megerősítés, szokás, függőség kialakulása. Vonzódás és taszítás, ezek formái, a csoportok közötti taszítás (agresszió) és altruizmus megnyilvánulásai. Érzelmi és értelmi fejlődés kapcsolata. Életmód, stresszbetegségek. Fájdalomcsillapítás. Az idegrendszer néhány betegsége. A pszichoaktív szerek főbb csoportjai, a kémiai és a viselkedési függősé-gek közös jellegzetességei.

Hormonrendszer, hormonális működések

A hormonrendszer működésének lényege és szabályozása. A neurohormonális rendszer. Az inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin termelődési helye és hatása. A női nemi ciklus során végbemenő hormonális és testi változá-sok. A hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjai. A cukorbetegség.

Immunrendszer, immunitás

Antitest, antigén, immunitás. Az immunrendszer jellemző sejtjei. A gyul-ladás. Az immunizálás, a kötelező védőoltások. Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentősége. Az AB0 és Rh-vércsoportrendszer. Rh-összeférhetetlenség Vérátömlesztés, véradás, szervátültetés. A láz és a lázcsillapítás módjai. Az allergia és a környezetszennyezés közti kapcsolat.

Szaporodás és egyedfejlődés A férfi és női nemi szervek felépítése, működése, a megtermékenyítés. Az ivar meghatározottságának szintjei. Az ember magzati fejlődésének, születésének és posztembrionális fejlő-désének fő szakaszai. Az öregedés során bekövetkező biológiai változások. Az emberi élet vége. A családtervezés módjai, a terhességmegszakítás lehetséges következmé-nyei. A meddőség gyakoribb okai és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások. Etikai problémája (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás). Várandósság, terhesgondozás. Nemi úton terjedő betegségek megelőzé-se.

5. Egyed feletti szerveződési szintek

Populáció A populáció fogalma. Növekedési modellek, korfák. A környezet fogalma, időbeli és térbeli változása. Tűrőképességi görbék és indikáció. A territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalma, a párosodási rendszerek (csoportszerveződés) típusai. A szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus,) az antibiózis, az élősködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalma, állati és növényi példákkal.

Életközösségek (élőhelytípusok) A flóra és fauna és az életközösség (élőhelytípus) fogalma.

Helyi tanterv

55


Térbeli és időbeli mintázatok, az emberi hatás felismerése. Egy tó feltöltődésének folyamata. A gyomnövény fogalma.

Bioszféra, globális folyamatok

A bioszféra fogalma. A Gaia-elmélet. Civilizációs ártalmak, a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő emberi beavatkozások. Globális és helyi problémák. Az ökológiai válság társadalmi és gazdasági összefüggései.

Ökoszisztéma

Az ökoszisztéma fogalma. Az életközösségek anyagforgalmának és energiaáramlásának jellemzői. A szén és az oxigén körforgása. (Biogeokémiai ciklus.)

Környezet- és természetvédelem A természetvédelem fogalma, a mellette szóló érvek. A védett területek típusai. Hazánk nemzeti parkjai. A környezetvédelem a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalma. A légszennyezés forrásai, az üvegházhatás. A lehetséges teendok. A vizek tisztulása, tisztítása. Hagyományos és ,,alternatív” energiaforrások. A talaj romlásának, illetve javításának folyamata. A hulladék típusai, kezelésük lehetséges módja.

6. Öröklődés, változékonyság, evolúció

Molekuláris genetika A gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalma. A DNS bázissorendje, a fehérje aminosavsorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója valamint a tapasztalható jelleg közötti általános össze-függés. A mutáció fogalma, evolúciós szerepe és lehetséges hatásai. Mutagén hatások, csökkentésük vagy kivédésük lehetőségei. Kromoszóma-mutációk, kockázati tényezők. A génműködés szabályozásának fogalma. A daganatos betegségek és a kockázati tényezők.

Mendeli genetika A haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmai. Az öröklésmenetek alaptípusai. A humángenetikai sajátos módszerei (családfaelemzés). Az ivarsejtek szerepe az ivar meghatározásában. A génkölcsönhatás és a génkapcsoltság. Öröklődő mennyiségi tulajdonságok és hajlamok.

Populációgenetika és evolúciós folyamatok

Az ideális és a reális populáció fogalma, a mutációk, a szelekció szerepe, kapcsolat a fajkeletkezés elméletével. A természetes szelekció darwini modellje. A populáció nagyságának természetvédelmi jelentősége. Adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós folyamatok Az evolúció közvetlen bizonyítékai. A klón fogalma. Biotechnológai módszerek. Néhány, a géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érv. Genetikai tanácsadás. Biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke. A Human Genom Program célja.

A bioszféra evolúciója A fizikai és kémiai evolúció fogalma. Az emberszabású majmok és az ember vonásai. Az emberi faj egysége.

Helyi tanterv

56

Informatika


1. Információs társadalom

Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban

Informatikai alapfogalmak. Információs rendszerek szakszerű leírása, elemeinek pontos meghatá-rozása. Dokumentumok választása informatikai eszközök segítségével.

Közhasznú magyar információs adatbá-zisok

Annak ismerete, hogy az információ áru, hogy az információs rend-szerekben, de akár csak egy címlistában is hatalmas érték lehet. Keresés számítógépes katalógusokban és adatbázisokban.

Jogi és etikai ismeretek Adatbiztonság, szerzői jog, etikai vonatkozások alapjainak ismerete.

Információs és kommunikációs techno-lógiák a társadalomban

Ismerje az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásait és hatását a mindennapi életben, munkában, szórakozásban stb. Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait!

2. Informatikai alapismeretek – hardver

A számítógépek felépítése, funkcionális egységei, azok főbb jellemzői

A Neumann-elvű számítógépek. A számítógép, illetve a kapcsolódó perifériák. Perifériák típusai, főbb jellemzői és feladataik.

A számítógép üzembehelyezése A számítógép főbb egységeinek felismerése és funkciói. Legfontosabb részeinek összekapcsolása és üzembehelyezése.

3. Informatikai alapismeretek – szoftver

Az operációs rendszer és főbb feladatai Az operációs rendszer részei. Az operációs rendszer funkciói. Könyvtárak (mappák) létrehozása, másolása, törlése, átnevezése. Keresés a háttértárakon.

Az adatkezelés szoftver és hardver eszkö-zei

Tömörítés, víruskeresés, lemezkarbantartás, az operációs rendszer segédprogramjai.

Állományok típusai Állománykezelés (létrehozás, másolás, törlés, átnevezés, nyomtatás).

Hálózatok működésének alapelvei, fel-használási területei

Hálózati be- és kijelentkezési programok indítása. Hozzáférési jogok, adatvédelem.

4. Szövegszerkesztés

Szövegszerkesztő program kezelése Szövegszerkesztő program indítása. Szöveg beolvasása és kimentése. Nyomtatás. A munkakörnyezet és a nézet beállítása.

Szövegszerkesztési alapfogalmak A szövegszerkesztés menete. Szövegbevitel, -javítás. Karakterformázás, bekezdésformázás, felsorolás, számozás, tabuláto-rok használata. Oldalformázás.

Helyi tanterv

57


Szövegjavítási funkciók Keresés és csere funkciója. Kijelölés, másolás, mozgatás és törlés. Helyesírás-ellenőrzés, szinonimaszótár, elválasztás.

Táblázatok, grafikák a szövegben Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorbarendezés. szegélyezés. Táblázatok, grafikák, képek, szimbólumok és más objektumok beillesz-tése a szövegbe és formázása.

5. Táblázatkezelés

A táblázatkezelő használata. Táblázatok felépítése

A program indítása, a munkakörnyezet beállítása. Táblázatok felépítése (cella, oszlop, sor). Táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása.

Adatok a táblázatokban Adattípusok. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, formázás. A cellahivatkozások használata. Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény.

Táblázatformázás Karakter-, cella- és tartomány-formázások. Sorok, oszlopok, tartomá-nyok kijelölése. Cellák és tartományok másolása.

Táblázatok, szövegek, diagramok Egyszerű táblázat készítése. Diagramtípus kiválasztása. Diagramok szerkesztése.

Problémamegoldás táblázatkezelővel Tantárgyi feladatok megoldása.

6. Adatbázis-kezelés

Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs.

Adatbázis-kezelő program interaktív használata

Adattípusok. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése. Adatbázisok létrehozása, karbantartása.

Alapvető adatbázis-kezelő műveletek Lekérdezések, függvények használata, keresés, válogatás, szűrés, rende-zés, összesítés.

Képernyő és nyomtatási formátumok Képernyő és nyomtatási formátumok tervezése és készítése.

7. Információs hálózati szolgáltatások

Kommunikáció az Interneten Levelezési rendszer használata. Állományok átvitele, WWW, keresőrendszerek, távoli adatbázisok használata.

Weblap készítés Hálózati dokumentumok szerkezete, Weblap készítése Webszerkesztővel: szöveg, kép, ugrópont bevitele. Formázási lehetőségek.

8. Prezentáció és grafika

Helyi tanterv

58


Prezentáció Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, rajz, fotó, hang …) és formázá-sa.

Grafika Grafikai eszközök használata. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítá-sa, képek beillesztése.

9. Könyvtárhasználat

Könyvtárak A könyvtárak, könyvtártípusok funkciói. Dokumentumtípusok. Tájékoztató eszközök.

Információkeresés Katalógusok, számítógépes információkeresés.

Kémia


1. Általános kémia

Atomok és a belőlük származtatható ionok Az elemi részecskék szerepe az atom felépítésében. Az atomszerkezet kiépülésének törvényszerűségei. Hasonlóságok és különbségek megállapítása az anyagi tulajdonságokban a periódusos rendszer alapján. A periódusos rendszerben megmutatkozó tendenciák. A periódusos rendszer használata a tulajdonságok meghatározásához.

Molekulák és összetett ionok Egyszerű szervetlen és szerves molekulák, valamint az ammónium- és az oxóniumion szerkezete. A molekulák és a megismert összetett ionok összegképlete, a megismert molekulák szerkezeti képlete.

Halmazok Az anyagi halmazok tulajdonságai és az azokat felépítő részecskék szer-kezete közötti kapcsolat értelmezése modellek alapján. Az anyagi halmazok csoportosítása és jellemzése különböző szempont-ok (pl. komponensek száma, halmazállapot, homogenitás) szerint. Az oldatok és a kolloid rendszerek legfontosabb tulajdonságai.

A kémiai reakciók Egyszerű kísérlet elvégzése leírás alapján, a tapasztalatok értelmezése.

A kémiai reakciók jelölése Sztöchiometriai és egyszerűbb ionegyenletek felírása, rendezése.

Termokémia A termokémiai fogalmak és törvények ismerete, alkalmazásuk egysze-rűbb esetekben.

Reakciókinetika A reakciók végbemenetelének feltételei. A reakciósebességet befolyásoló tényezők.

Kémiai egyensúly A dinamikus egyensúly értelmezése a megismert reakciókra. Az egyensúlyi állandó és az egyensúlyi koncentrációk közötti kapcsolat. Az ipari szempontból fontos gyártási folyamatok optimális paraméterei-nek értelmezése.

Helyi tanterv

59


Reakciótípusok A kémiai reakciók csoportosítása különböző szempontok (pl. irány, reakcióhő, sebesség, részecskeátmenet stb.) szerint. A megismert anyagok csoportosítása kémiai viselkedésük alapján (sav, bázis, oxidálószer, redukálószer stb.). A megismert kémiai folyamatok besorolása különböző reakciótípusokba (pl. protolitikus, redoxi stb.).

Protonátmenettel járó reakciók A vizes közegben lejátszódó protolitikus reakciók értelmezése egysze-rűbb, illetve tanult példák alapján (pH, kémhatás, közömbösítés, hidrolí-zis).

Elektronátmenettel járó reakciók A redoxi-reakciók értelmezése (elektronátmenet, oxidációsszám-változás).

A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása

A kémiai energia és az elektromos energia kapcsolata (galvánelem, elektrolizáló cella működése). A redoxireakciók iránya és a standardpotenciálok közötti összefüggés. Táblázatok adatainak használata a redoxifolyamatok irányának meghatá-rozására. A gyakorlati életben használt galvánelemek (akkumulátorok). Korróziós jelenségek, korrózióvédelem. Az elektrolízis során végbemenő elektródfolyamatok felírása és értelme-zése a keletkező termékek ismeretében. Az elektrolízis mennyiségi törvényei.

Tudománytörténet A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások meg-nevezése (pl. Mengyelejev, Hevesy György, Faraday, Arrhenius, Bröns-ted, Avogadro).

2. Szervetlen kémia

Az elemek és vegyületek szerkezete (az atom-, a molekula- és a halmazszerke-zet kapcsolata)

A megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak ma-gyarázata az általános kémiai ismeretek alapján.

Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonsá-gai és ezek anyagszerkezeti értelmezése

Az általános kémiában tanult fogalmak, összefüggések, szabályok alkal-mazása a megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakciói-nak magyarázatára.

Az elemek és vegyületek kémiai sajátságai Megismert elemek jellemzése a periódusos rendszer adatai alapján. Egyszerűbb kísérletek elvégzése leírás alapján és a tapasztalatok anyag-szerkezeti értelmezése. A természettudományos megfigyelési, kísérleti és elemzési módszerek alkalmazása. A megfigyelések, mérések során nyert adatok rendezése, ábrázolása, értelmezése. Képlet- és adatgyűjtemény, szaklexikon önálló használata. Az anyagok tulajdonságainak összehasonlítása és értelmezése táblázat adatai alapján. A képlet alapján a megismert vegyületek besorolása a megfelelő rácstí-pusba és főbb tulajdonságaik jellemzése. A megismert vegyületek képleteinek, a reakciók reakcióegyenleteinek felírása.

Az elemek és vegyületek előfordulása A megismert elemek előfordulásának formái.

Helyi tanterv

60


Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása

Az elemek, szervetlen vegyületek laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és módjai.

Az elemek és szervetlen vegyületek legfon-tosabb felhasználásai

Annak ismerete, hogyan kell felelősségteljesen használni a környezetben előforduló elemeket és szervetlen vegyületeket.

Az elemek és vegyületek jelentősége Megismert elemek és vegyületek felhasználása, élettani hatása, gyógyító, károsító hatása. A környezetkárosító anyagok hatásai és a megelőzés módjai. Az energiatermelés szervetlen kémiai vonatkozásai. A környezetszennyezés okai, környezetvédelem.

Tudománytörténet A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások meg-nevezése (pl. Hevesy György, Irinyi János, Semmelweis Ignác).

3. Szerves kémia

A szerves vegyületek szerkezete és csopor-tosításuk

A szerves anyag fogalma. A szerves vegyületek csoportosítása a szénatomok közötti kötések sze-rint. A funkciós csoport fogalma. A szerves vegyületek csoportosítása a funkciós csoportok szerint. A szerves vegyületek elnevezésének alapelvei és annak alkalmazása. A mindennapi életben használt vegyületek köznapi neve. A főbb vegyületcsoportok általános képlete. A konstitúció, a konfiguráció és a konformáció. Szerkezeti képlet írása. Az izoméria különböző típusai, annak példával történő illusztrálása. A konstitúciós izomerek felismerése.

A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai Megismert vegyületek fizikai tulajdonságainak molekula- és halmazszer-kezeti értelmezése.

A szerves vegyületek kémiai sajátosságai A szerves vegyületek kémiai reakciói a szénváz és a funkciós csoportok alapján. A kémiai változások reakcióegyenleteinek felírása a megismert vegyüle-tek példáján. Egyszerű kísérletek elvégzése leírás alapján, ezek eredményének értelme-zése.

A szerves vegyületek előfordulása A legismertebb szerves vegyületek előfordulási területei.

A szerves vegyületek jelentősége A mindennapi életben fontos vegyületek felhasználása, élettani, gyógyí-tó, károsító hatása (pl. drogok). Az energiatermelés szerves kémiai vonatkozásai, megújuló energiafor-rások.

A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása

Az egyes szerves vegyületcsoportok legismertebb tagjai, laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és előállítási módjai.

Tudománytörténet A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások meg-nevezése (pl. Szent-Györgyi Albert, E. Fischer, F. Sanger, A. Nobel).

4. Kémiai számítások

Helyi tanterv

61


Általános követelmények Az SI-mértékegységek használata. A periódusos rendszer adatainak használata a számításokhoz. A feladatok szövegének, adatainak helyes értelmezése.

Az anyagmennyiség A tömeg, az anyagmennyiség, a részecskeszám és a térfogat közti össze-függések (moláris tömeg, sűrűség, Avogadro-állandó) és alkalmazásuk.

Az Avogadro-törvény Az Avogadro-törvény, illetve az Avogadro-törvényből következő össze-függések (gázok moláris térfogata, sűrűsége, relatív sűrűsége) alkalmazá-sa egyszerűbb feladatokban.

Oldatok, elegyek (százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóság stb.)

Az oldatok százalékos összetételének és koncentrációjának alkalmazása egyszerűbb feladatokban.

A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsola-tos számítások

A vegyületek összegképlete és százalékos összetétele közötti kapcsolat és annak alkalmazása. A kémiai egyenlet jelentései, ez alapján egyszerűbb számítási feladatok megoldása.

Termokémia A reakcióhő és a képződéshők közötti kapcsolat és alkalmazása, a reak-cióhő alkalmazása egyszerű kémiai számítási feladatokban.

Kémiai egyensúly, pH-számítás

Az egész értékű pH és az oldatok oxónium-, illetve hidroxidion-koncentrációja közötti kapcsolat alkalmazása.

Elektrokémia A standardpotenciál és galvánelemek elektromotoros ereje közötti kap-csolat alkalmazása.

Földrajz (földünk és környezetünk)


1. Térképi ismeretek

A földrajzi környezet ábrázolásának lehetőségei, módjai. A különböző tartalmú és fajtájú térképeken közölt információk leolva-sása, az egyszerű összefüggések feltárása és alkalmazása. Helymeghatározás a térképen, távolságmérés és -számítás. Az űrtérképezés gyakorlati jelentősége. Földrajzi és környezeti elemek azonosítása űrfelvételeken.

2. Kozmikus környezetünk

A Naprendszer felépítése és annak földi következményei. A Nap. A Föld mozgásai és azok következményei. A helyi és a zónaidő számításával kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldása. Az űrkutatás eredményeinek gyakorlati vonatkozásai.

3. A geoszférák földrajza

A kőzetburok Tájékozódás a földtörténeti időegységekben, főbb eseményeikben. Égitestünk gömbhéjas szerkezete. A kőzetlemezek és mozgásuk következményei.

Helyi tanterv

62


A Föld nagyszerkezeti egységei. A belső és külső erők felszínformáló szerepe, a felszínformák. A leggyakoribb ásványok és kőzetek felismerése, gazdasági hasznosít-hatóságuk.

A levegőburok A légkör szerkezete, anyagi felépítése. A légkörben lezajló folyamatok és törvényszerűségeik, az éghajlati elemek közötti kölcsönhatások. Az időjárási elemek szerepe a felszínformálódásban. Az időjárási elemekkel kapcsolatos számítási feladatok megoldása. Az időjárás-jelentések értelmezése, a változások okainak magyarázata. A légkör szennyeződésének okai és a szennyezettség következményei.

A vízburok A vízburok tagolódása és a víz körforgása. Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői, gazdasági jelentőségük. A felszíni és felszín alatti víztípusok, hasznosíthatóságuk lehetőségei. A vízgazdálkodás főbb tevékenységei. A vízellátás és a vízszennyezés helyi, ill. az egész bolygóra kiható prob-lémái, megoldási lehetőségek. A víz és a jég felszínformáló tevékenysége.

A talaj A talaj természeti és gazdasági jelentősége, a talajpusztulás és követ-kezményei.

4. A földrajzi övezetesség

A szoláris és a valós éghajlati övezetek. A földrajzi övezetek, övek, területek/vidék elhelyezkedése, hasonló és eltérő vonásai, a gazdálkodás jellemzői, a környezeti problémák. A függőleges és a vízszintes övezetesség kapcsolata.

5. Népesség- és településföldrajz

A Föld népességnövekedésének időbeli alakulása, okai, környezeti következményei. A népesség szerkezete. A népesség térbeli eloszlását meghatározó legfontosabb tényezők, a területi megoszlás különbségei. Az urbanizáció és a népességmozgások vonásai és következményei. Az egyes településtípusok jellemzői, kialakulásuk okai.

6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe

A világgazdaság A világgazdaság ágazati felépítése. A gazdasági fejlettség mérésére alkalmas legfontosabb mutatók. A fejlettség területei különbségei. A piacgazdaság működésének elve. A jelentősebb nemzetközi gazdasági és pénzügyi tevékenységek és szervezetek. A nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem főbb irányai, résztvevői. A globalizáció. Az integráció legfontosabb lépései az Európai Unió példáján.

A gazdasági ágazatok A legfontosabb gazdasági ágazatok telepítő tényezői, azok változása. A gazdasági szerkezetváltás folyamata. A mezőgazdaság termelés jellemzői. Az energiagazdaság és az ipar jelentősége, átalakulási tendenciái. Az infrastruktúra szerepe és kapcsolata az életminőséggel.

Helyi tanterv

63


7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és orszá-gok

Földünk országainak csoportosítása társadalmi-gazdasági jellemzőik szerint. A világgazdasági központok és a peremterületek, eltérő és változó szerepük a világgazdaságban. A különböző egyedi szerepköröket betöltő országcsoportok és orszá-gok földrajzi jellemzői.

8. Magyarország földrajza

Magyarország földrajzi helyzete. Hazánk természeti adottságai és erőforrásai, a medence-jelleg érvénye-sülése. Népességföldrajzi folyamatok és azok következményei. A népesség nemzetiségi összetételének változásai és következményei a Kárpát-medencében. Magyarország gazdaságának jellemző vonásai. A gazdaság fő ágai, ága-zatai, területi és szerkezeti átrendeződése, annak okai és társadalmi-gazdasági következményei. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Hazánk idegenforgalma. A hazai tájak és régiók eltérő természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági képének bemutatása. Hazánk környezeti állapota, legfőbb természeti, kulturális és környezeti értékei, gazdasági eredményei. A lakóhely és a régió természeti, társadalmi-gazdasági jellemzői.

9. Európa regionális földrajza

Európa természeti és társadalmi-gazdasági képe. Az egyes kontinensrészek és a tipikus tájak földrajzi jellemzői. Az európai országok szerepe a kontinens, illetve a világ gazdaságában. Társadalmi-gazdasági adottságaik közös és eltérő vonásai, jellemzői. Az Európai Unió kialakulásának társadalmi-gazdasági alapjai, működé-sének jellemző földrajzi vonásai. Egyes területeinek és országainak hasonlóságai és különbségei. A környezeti problémák területi jellemzői, a megoldásukra tett törekvé-sek Európában.

10. Az Európán kívüli földrészek földrajza

Az egyes kontinensek általános természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzői, tipikus tájaik. Az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű területek, a világgazdaságban kiemelkedő jelentőségű országcsoportok és országok. Példák a társadalom természeti környezetbe való beavatkozására az egyes föld- részeken.

11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai

A legfőbb globális problémák és azok kialakulásának természeti, társa-dalmi-gazdasági okai. Példák a globális környezeti gondok megoldási lehetőségeire.

Helyi tanterv

64

Rajz és vizuális kultúra

Kompetenciák/ Témakörök

Követelmények

1. Alkotás

Vizuális nyelv

A vizuális nyelv elemeinek és eszközeinek (pont, vonal, sík- és térfor-ma, tónus, szín) adott célnak megfelelő használata.

Adott célnak megfelelő kompozíció létrehozása. Kontrasztokkal történő kiemelés használata és értelmező ábrázolása. Színharmóniák, színkontrasztok használata.

A vizuális nyelv eszközeinek használata különböző kontextusban.

Technikák

Az adott technika adekvát használata. Jártasság a szabadkézi rajzban – ceruzával, tollal. Jártasság a műszaki jellegű rajzban – ceruzával, szerkesztőeszközökkel. Jártasság egyes festőtechnikákban – akvarellel vagy temperával. Jártasság a kollázstechnikában. Jártasság egy kézi sokszorosító eljárásban (pl. papírnyomat). Jártasság egy további szabadon választott technika alkalmazásában (pl. mintázás, vegyes technikák, fotó, videó, számítógép, kézműves technikák). Jártasság a sablonnal történő feliratkészítésben.

Ábrázolás, látványértelmezés Formaértelmezés

Ábrázoló jellegű rajz készítése során a látvány főbb arányainak, formá-jának megfigyelése és helyes visszaadása.

Egyszerű tárgyak formakapcsolatait bemutató rajz készítése (pl. szabás-rajz, szerkezeti vázlat) .

Térértelmezés

Téri helyzetek értelmezhető ábrázolása. Látvány alapján, az ábrázolás során a nézőpont következetes megtartá-sa. Beállítás alapján a térmélység megjelenítése. A választott térábrázolási rendszer következetes alkalmazása szabadké-zi rajzban. Látvány vagy ábra alapján a térábrázolási konvenciók (vetületi ábrázo-lás, axonometrikus ábrázolás, kétiránypontos perspektivikus ábrázolás) következetes alkalmazása szabadkézi rajzban.

Színértelmezés Beállítás alapján szín és fényviszonyok helyes visszaadása.

Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás Kompozíció

Kompozíció létrehozása megadott szempontok alapján.

Érzelmek Érzelmek, lelkiállapotok vizuális kifejezése.

Folyamat, mozgás, idő Folyamat, történet bemutatása értelmezhető képsorozatokban (pl. fo-lyamatábra, képes forgatókönyv).

Kép- és szöveg Kép- és szövegszerkesztés hagyományos technikával. Adott tartalomnak megfelelő betűtípus és kompozíció kiválasztása.

Vizuális információ Vizuális jelek, szimbólumok következetes használata. Nem vizuális természetű információk értelmező képi megjelenítése (pl. grafikonnal, diagrammal). Színkódok következetes alkalmazása a magyarázó-közlő ábrázolásban.

Helyi tanterv

65


Követelmények

Tárgyak és környezet Egyszerű csomagolás tervezése adott funkcióra. Egyszerű terek átalakításának, berendezésének megtervezése.

2. Befogadás

A megjelenítés sajátosságai Vizuális nyelv

A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb eszközeinek (pont, vonal, sík- és térforma, felület, tónus, szín, szerkezet/kompozíció, képi motívu-mok, kontrasztok, térábrázolási rendszerek, anyagok, technikák) szere-pének ismerete, használata az elemzés során.

Térábrázolási módok A legjellegzetesebb térábrázolási konvenciók felismerése és lényegének ismerete.

Vizuális minőségek Vizuális minőségek differenciált megkülönböztetése.

Látványértelmezés A látványértelmezésben szerepet játszó tényezők ismerete és alkalma-zása az elemzés során.

Kontraszt, harmónia Színharmóniák, színkontrasztok felismerése.

Kontextus A vizuális közlés, kifejezés jelentését meghatározó összefüggések – kontextus – felismerése és használata az értelmezés, elemzés során.

Technikák A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb technikáinak felismerése.

Vizuális kommunikáció Vizuális információ

A köznapi és művészi vizuális közlésekben előforduló legfontosabb jelek, jelképek, motívumok értelmezése. A köznapi közlésekben előforduló vizuális információk értelmezése (pl. műszaki rajz, folyamatábra).

Tömegkommunikáció

A tömegkommunikáció legfontosabb eszközeinek, formáinak ismerete és megkülönböztetése.

Fotó, mozgókép

Fotó elemzése. A fotó legfontosabb műtípusainak ismerete. Álló- és mozgóképi reklámanyag képi hatásának elemzése.

Tárgy- és környezetkultúra

Forma és funkció

A tárgyról leolvasható információk ismerete. Különböző korokból és kultúrákból származó tárgyak és objektumok (pl. épület, építmény) forma- és funkcióelemzése. Tárgyak, épületek stílusjegyek alapján történő csoportosítása.

Tervező folyamat A tervező, alkotó folyamat lépéseinek ismerete.

Népművészet A tárgyi néprajz és népművészet fogalmának ismerete. Egy választott néprajzi tájegység életmódjának, tárgykultúrájának isme-rete.

Kifejezés és képzőművészet

Művészeti ágak

A művészeti ágak (képzőművészet, építészet, alkalmazott művészetek) legfontosabb jellemzőinek ismeret.

Helyi tanterv

66


Követelmények

Műfajok

A képzőművészet kétdimenziós (pl. festészet, fotó) és háromdimenziós (pl. szobrászat, installáció), valamint időbeli kifejezéssel bíró (pl. happening, multimédia) műfajainak ismerete.

Művészettörténeti korszakok, irányza-tok

A művészeti ágak történetének, nagy korszakainak, irányzatainak isme-rete (őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, roman-tika, realizmus, a századforduló és századelő izmusai, a XX. század második felének irányzatai és legalább egy Európán kívüli kultúra).

Stílusjegyek Adott művek besorolása vagy csoportosítása stílusjegyeik alapján.

Alkotások és alkotók A legjelentősebb alkotók ismerete és alkotásaik felismerése és stílusmeghatározása.

Műelemző módszerek A különböző művészeti ágak kiemelkedő alkotásainak elemzése a meg-felelő műelemző módszerek alkalmazásával.

Mű és környezete A mű létrehozását meghatározó összefüggések ismerete.

Ének-zene

Kompetenciák/Témakörök Követelmények

1. Éneklés és zenetörténet

Népzene Húsz magyar népdal, valamint két különböző nemzetiségi és két más nép népdalának előadása emlékezetből. A magyar népdalok stílusának, szerkezetének, formájának, hangsorá-nak, hangkészletének, előadási módjának ismerete. A műfajokhoz kapcsolódó népi hangszerek ismerete és felismerése. A tanult népdalokhoz kapcsolódó népszokások ismerete.

Műzene A zenetörténeti korszakok általános jellemzése, zenei műszavak, elő-adási jelek; a tanult zeneszerzők életútjának vázlatos ismertetése és főbb műveik megnevezése. Társművészeti összefüggések bemutatása (irodalom, képzőművészet, tánc, színház).

Középkor Egy szillabikus gregorián dallam éneklése latin szöveggel, emlékezetből. A gregorián zene általános jellemzése. Egy trubadúr dallam előadása szöveggel emlékezetből.

Reneszánsz Egy históriás ének szöveges megszólaltatása emlékezetből. Vokális műfajok felsorolása, a műfaji jellemzők meghatározása (mise, motetta, madrigál). A magyarországi reneszánsz zene általános bemutatása. A reneszánsz korszak jellemző hangszereinek felsorolása.

Barokk Egy korál dallam éneklése magyar szöveggel, emlékezetből. Egy könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése kottából, tanári zongo-rakísérettel. Korál, passió, oratórium, kantáta, a barokk opera meghatározása. Zenei formák: rondó, variációk értelmezése. Hangszeres műfajok: concerto, concerto grosso, szvit, prelúdium, fúga értelmezése. A barokk zenekar összetételének és jellemző hangszereinek felsorolása.

Helyi tanterv

67


Bécsi klasszika Egy bécsi klasszikus dal bemutatása szöveggel emlékezetből, tanári zongorakísérettel. Egy magyar szöveges verbunkos dallam éneklése emlékezetből. A periódus fogalma. Két-, ill. háromtagú formák meghatározása. Jellemző műfajok általános bemutatása: szonáta, vonósnégyes, szimfó-nia, klasszikus versenymű, opera. A klasszikus szimfonikus zenekar összetételének meghatározása. A magyar verbunkos zene jellemzői a XVIII. században, kiemelkedő mesterek megnevezése. Periódus terjedelmű, modulálás nélküli zenei idézet lapról olvasása szolmizálva (2#–2b-ig).

Romantika Egy romantikus dal előadása szöveggel emlékezetből, tanári zongorakí-sérettel. A romantikus dal jellegzetes vonásainak ismerete. A programzene jellemzése. A szimfonikus költemény műfaji meghatározása. A nemzeti romantika jellemzése. Liszt Ferenc és Erkel Ferenc életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása.

Századforduló Egy zenemű részletének éneklése kottából szolmizálva. A zenei impresszionizmus bemutatása (melodika, ritmika, hangkészlet, hangszerelés).

XX. századi és kortárs zene Egy-egy téma éneklése szolmizálva kottából, Bartók Béla és Kodály Zoltán műveiből. Bartók Béla és Kodály Zoltán életművének bemutatása (életút, főbb művek). A XX. század főbb zenei irányzatainak megnevezése. Kortárs magyar szerzők és főbb műveik felsorolása. Az amerikai zene fejlődésének, a dzsessz és hatásának leíró jelegű be-mutatása.

2. Zenefelismerés

A zenefelismerési feladatban nyolc hangzó (CD-n vagy hangkazettán rögzített) zenei szemelvényt kell felismerni. Feladattípustól függően kell meghatározni a népi hangszerek, a korszak, a zeneszerző, a mű és a műfaj nevét. A válogatás tanult anyagból legyen az alábbi szerzőktől.

Népzene Népi hangszerek: furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom.

Reneszánsz Josquin des Pres, Tinódi Lantos Sebestyén.

Barokk J. S. Bach, Händel.

Bécsi klasszika Haydn, Mozart, Beethoven.

Romantika Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Verdi, Muszorgszkij.

Századforduló Ravel.

XX. századi és kortárs zene Bartók, Kodály, Gershwin, Orff.

Helyi tanterv

68


3. Dallamátírás

Egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallam átírása betűkottából a vonalrendszerbe violinkulcsban, 2#–2b előjegy-zési körben.

Testnevelés


1. Elméleti ismeretek

A magyar sportsikerek Tájékozottság a helyi tantervben szereplő sportágak jelentősebb hazai eredményeiről. A legnevesebb magyar olimpiai bajnokok sportágai és eredményei.

A harmonikus testi fejlődés A testi fejlődés legfontosabb életkori mutatóinak alakulása.

Az egészséges életmód Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szüksé-ges alapvető ismeretekben. Az egészséges életmód összetevőinek értelmezése.

Testi képességek A kondicionális alapképességek értelmezése. Az erőfejlesztés szabályai.

Gimnasztika A bemelegítés szerepének értelmezése. Gyakorlatok javaslata a képességek fejlesztésére és a testtartás javításá-ra.

Atlétika A tanult atlétikai futó-, ugró- és dobóversenyszámok.

Torna A női és férfi tornaszerek. A legfontosabb baleset megelőző eljárások.

Ritmikus gimnasztika Az RG versenyszámai. Mozgás és zene kapcsolata.

Küzdősportok, önvédelem Küzdőjátékok felsorolása különböző életkorú tanulók részére.

Úszás Az úszás higiénéjének ismerete. Az úszás az ember életében.

Testnevelés és sportjátékok Labdajáték előkészítő játékok felsorolása. Egy választott sportjáték játékszabályainak értelmezése.

Természetben űzhető sportok Egy választott sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés).

2. Gyakorlati ismeretek

Gimnasztika Leányok: kötélmászás állásból teljes magasságig mászókulcsolással.

Helyi tanterv

69


Fiúk: függeszkedés állásból teljes magasságig. 48 ütemű szabadgyakorlat bemutatása.

Atlétika Futások

Egy választott futószám bemutatása 60 méteres síkfutás térdelőrajttal. Lányok minimum idő: 9,8 sec. Fiuk minimum idő: 8,8 sec. 2000 m síkfutás. Minimum idő: lányok: 10,30 perc, fiúk 9,00 perc.

Ugrások Egy választott ugrószám bemutatása Magasugrás választott technikával. Lányok minimum magasság: 110 cm. Fiúk 125 cm. Távolugrás választott technikával. Lányok minimum 330 cm. Fiúk 410 cm.

Dobások Kislabdahajítás vagy súlylökés választott technikával. Minimum szintek: Lányok: Kislabda hajítás: 20 m, súlylökés: 5,5 m. Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 4 kg. Fiúk: Minimum szintek: Kislabda hajítás: 30 m, súlylökés 7,5 m. Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 6,00 kg.

Torna Talajtorna

A talaj- és a szekrényugrás bemutatása kötelező, egy szer kötelezően választható. Öt különböző gyakorlatelemből összefüggő gyakorlat összeállítása és bemutatása, kötelező elemek felhasználásával

Szekrényugrás Egy tanult támaszugrás bemutatása. Lányok 4 részes széltében állított, fiúk 5 részes hosszában felállított szekrényen.

Felemáskorlát Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása kötelező elemek felhasználásával.

Gerenda Öt különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával .

Ritmikus gimnasztika Különböző elemekből álló összefüggő szabad gyakorlat bemutatása (a gyakorlat ideje 35-45 sec), javasolt elemek felhasználásával. Egy választott kéziszerrel (labda, karika, kötél) 3 elem bemutatása.

Gyűrű Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötele-ző elemek felhasználásával.

Nyújtó Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötele-ző elemek felhasználásával.

Korlát Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával.

Küzdősportok, önvédelem Grundbirkózás, értékelés a grundbirkózás szabályai szerint. Judo gurulás előre.

Helyi tanterv

70


Úszás Egy választott úszásnemben 50 m úszás. Egy további úszásnemben 25 méter leúszása.

Testnevelés és sportjátékok Kézilabda

Egy sportjáték választása kötelező. Kapuralövés gyorsindítás után (társtól visszakapott labdával labdaveze-tés, passzív védő mellett beugrásos lövés). Távolbadobás tetszőleges lendületszerzéssel kézilabdával. Lányok: minimum 15 méter, fiúk 21 méter. 7 méteres büntető dobás.

Kosárlabda

Mindkét oldalra végrehajtott, félpályáról kétkezes mellső átadás a bün-tető vonal magasságában az oldalvonalnál álló társnak, cselezés után futás a kosár felé, a visszakapott labdával labda leütés nélkül fektetett dobás. Büntetődobás egy vagy két kézzel.

Labdarúgás

Labdaemelgetés váltogatott lábbal. Minimum: Lányok: 4, fiúk 8 db. Slalom labdavezetésből kapuralövés. (Slalompálya hossza 10 méter, 5 kapu egyenlő távolságra, lövés 10 méterről kézilabda kapura.) Összetett gyakorlat: falra rálőtt és visszapattanó labda kapura lövése

Röplabda

Kosárérintés és alkarérintés fej fölé folyamatosan. Minimum szint: kosárérintésnél 5, alkarérintésnél 4 db érintés. Nyitás választott technikával.

Vendéglátó idegenforgalmi alapismeretek

1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

1.1 A vendéglátás alapjai

A vendéglátás történeti kialakulása, fejlődésének hazai szakaszai. A vendéglátás fogalma, feladata. A vendéglátás helye a nemzetgazdaságban.

1.2 A vendéglátás tevékenységi körei Az árubeszerzés, a raktározás, termelés, az értékesítés és a szolgáltatás fogalmi meghatározása, folyamata, módjai. A vendéglátás tárgyi és személyi feltételei. A vendéglátás dolgozóival szemben támasztott követelmények.

1.3 A vendéglátás üzlethálózata

A vendéglátás szakjelleg szerinti csoportosítása. Üzletkörök, üzlet típusok jellemzői.

1.4 A turizmus alapjai A turizmus fogalma. A turizmus kialakulásának főbb történeti szakaszai és azok jellegzetes-ségei. A turizmus helye a nemzetgazdaságban

1.5 A turizmus tevékenysége, tevékeny-ségi formái fajtái.

Az aktív és passzív turizmus fogalmi meghatározása. Az aktív és passzív turizmus feltételrendszere.

1.6 A turizmus és a környezet összefüg-gései

A turizmushoz kapcsolódó legfontosabb természetföldrajzi tényezők.

1.7 A vendéglátás és a turizmus kapcso-lata

A vendéglátás és a turizmus fogalmi összefüggései, kapcsolódási pont-jaik.

Helyi tanterv

71

1.8 A turizmus, mint tevékenység felté-telrendszere

A turizmust lebonyolító szervezetek és jellemzőik. A turizmus tárgyi és személyi feltételei. A turizmus dolgozóival szemben támasztott követelmények.

1.9 A turizmus piaca A piac fogalma. A piac elemeinek fogalmi meghatározása (kereslet, kínálat, ár) és azok összefüggései. A turisztikai piac jellemzői. A turisztikai piac alakulására ható tényezők A gazdasági verseny fogalma, feltételei A piaci kockázat. Árképzés a turizmusban. A hazai turizmus fejlesztési lehetőségei.

1.10 A vendéglátás piaca A vendéglátás piacának jellemzői. A vendéglátás piacára ható tényezők. A hazai vendéglátás fejlesztési, lehetőségei. Árképzés a vendéglátásban

1.11 Általános ügyviteli alapismeretek Az ügyvitel fogalma. Az ügyviteli feladatok csoportosítása. Az elszámolás és elszámoltatás lényegi meghatározása. A z ellenőrzés fogalmi meghatározása, fajtái

1.12 A turizmus és a vendéglátás ügyvi-tele

A turizmus és a vendéglátás ügyviteli feladatai. A bizonylat fogalma, fajtái, kiállítás szabályai. Az üzleti levelezés szabályai, formai és tartalmi követelményei, kezelési szabályai. A leltár fogalma, fajtái, szabályai.

2. Szállodai alapismeretek

2.1 Szálláshelyek, szállodák és egyéb szálláshelyek

A szálláshely fogalma, fajtái. Egyéb szálláshelyek. A szálláshelyek, szállodák kínálati elemei.

2.2 A szálloda és egyéb szálláshelyek működésének tárgyi feltételei

A szálloda telepítésének szempontjai. A szálloda működésének tárgyi feltételei. A szálloda helyiségei és berendezései. A vendégszoba kialakításának jellemzői, berendezése, felszerelése.

2.3 A szálloda és egyéb szálláshelyek működésének személyi feltételei

A szálloda, szervezeti felépítése. A szállodai munkakörök és az azokhoz kapcsolódó feladatok. A munkaerő-gazdálkodás fogalma. A szállodai dolgozóval szemben támasztott alap- és szakmai követel-mények.

2.4 Szállodai és egyéb szálláshelyek ügy-vitel

A szállodai értékesítéshez kapcsolódó ügyviteli feladatok. A szálláshely értékesítés részterületeinek ügyviteli szabályai. A vendég érkeztetésével szállodai gazdálkodás tervezése, területei és elutazásával kapcsolatos adminisztratív feladatok.

2.5 A szállodai és egyéb szálláshelyek gazdálkodás

A bevétel és a költségek csoportosítása. A szállodai jövedelmezőség fogalma, az eredmény kimutatás lényege

2.6 A szállodai tevékenységhez kapcso-lódó legfontosabb speciális jogszabályok, rendeletek és előírások

A szálloda biztonsági előírásai. A tűzvédelem szabályai A tulajdonvédelem fogalma, a szálloda kártérítési felelőssége. Munkavédelem, egészségügy, környezetvédelem szálláshelyekre jel-lemző előírásai.

Helyi tanterv

72

3. Marketing alapismeretek

3.1 A marketing fogalma, fejlődése A marketing fogalma és alkalmazási területei. A marketing fejlődése. A marketing-mix elemek.

3.2 A piac, a piaci környezet elemzése A vállalat mikro-és makrokörnyezete. A piac fogalma, és kategóriái, a piac szerkezete. Piaci formák.

3.3 A fogyasztói magatartás

A fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők. A vásárlói döntéseket befolyásoló tényezők. A vásárlási folyamat szakaszai. A vásárlási magatartás típusai.

3.4 A piacszegmentálás A célpiacok kiválasztása A célpiaci marketing lényege és kialakulása. A piacszegmentáció

3.5 A marketing információs rendszer A marketing információszükséglete. Az információs-rendszer funkciói.

3.6 A piackutatás fajtái, módszerei, fel-használási területei

A piackutatás funkciói, folyamata A piackutatáshoz szükséges információk beszerzése. A piackutatás módszerei

3. 7. A termékpolitika, termékfejlesztés

A termék fogalma, osztályozás. A termékfejlesztés. A termék piaci életgörbéjének és az életgörbe egyes szakaszainak jellemzői.

3. 8. Árpolitika, árstratégia Az ár fogalma és szerepe, az árképzési elvek. Az árképzés marketing szempontú értelmezése. Az árak jogi szabályozásának alapelvei. Az árdifferenciálás jelentősége.

3. 8. Árpolitika, árstratégia Az ár fogalma és szerepe, az árképzési elvek. Az árképzés marketing szempontú értelmezése. Az árak jogi szabályozásának alapelvei. Az árdifferenciálás jelentősége.

3.9. Az értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása

Az értékesítési csatornák fajtái, jellemzésük. Az értékesítési rendszer logisztikai és áruforgalmat elősegítő funkciói. A marketing és az elosztási csatornák közötti összefüggés.

3. 10. A marketing kommunikáció esz-közrendszere

A marketingkommunikáció lényege. A kommunikációs mix elemei.

3. 11. A reklám szerepe, tervezése

A reklám fogalma és szerepe. A reklám fajtái.

3. 12. A Public Relations A Public Relations fogalma, jellemzői. A PR területei. A külső és belső PR.

3. 13. Az eladásösztönzés, és a személyes eladás

Az eladásösztönzés fogalma, funkciói. Az eladásösztönzés módszerei. A személyes eladás fogalma, jellemzői, előnyei. Az eladóval szemben támasztott követelmények.

Helyi tanterv

73

3.14. Az image és az egyedi vállalati arculat

Az image lényege, fajtái. A Corporate Identity lényege.

3.15. Az egyéb piacbefolyásolási eszkö-zök

A védjegy funkciói, típusai. A csomagolás funkciói, és típusai. A direkt marketing lényege.

Utazás & Turizmus

Témakörök

1.1. Az idegenforgalom jellemzői, fejlő-dési tendenciái

Az idegenforgalom és a nemzetgazdaság kapcsolata, arányok, fejlődési trendek a világban és Magyarországon. A turizmus hatása a népességmegtartásra és foglalkoztatottságra. Főbb statisztikai adatok.

1.2. Az idegenforgalmat befolyásoló tényezők

Szezonalitás, krízisérzékenység. Ár – érték arány. Sztereotípiák. Az idegenforgalom és a természeti és társadalmi környezet kölcsön-hatásai.

1.3. A szervezett utak típusai Egyéni és csoportos utazás. Utazás szervezők, utazási irodák. Hivatásturizmus, konferencia turizmus. Incentive utazások. Vallási turizmus. Rendezvény turizmus. Ijúsági, sport és kaland turizmus. Gyógyidegenforgalom. Falusi turizmus.

1.4. Szálláshelyek A szálláshelyek besorolásai, szolgáltatásai. Szállodák és szállodaláncok. Kastély és kúriaszállók. Üdülőfalvak. Apartman-házak. Time-share rendszer. Panziók. Fizető vendéglátás. Ifjúsági szállók. Kempingek.

1.5. Közlekedés Légi-, vasúti-, vízi-, közúti közlekedés - előnyök és hátrányok. Városi közlekedés.

1.6. Vendéglátás A vendéglátóhelyek típusai, besorolásai. Éttermek, vendéglők. Gyorséttermek, franchise rendszerek. Kávézók, cukrászdák. Borozók, sörözők. Nemzeti gasztronómiai sajátosságok.

1.7. Programszervezés Programszervezés, forgatókönyv. Városi programok, idegenvezetés. Bálok, karneválok, kiállítások. Különleges nagyrendezvények (pl. Sziget, Művészetek völgye). Tematikus parkok. Programok a természetben, nemzeti parkok, aktív pihenés.

1.8 Útlevél, vízum, biztosítás, pénz

A magyar útlevél formai és tartalmi sajátosságai, igénylése. Vízum kötelezettség és vízumkérelem. Utazási biztosítások fajtái. Valuta és deviza, készpénzkímélő eszközök fajtái és használatuk (uta-zási csekk, bank- és hitelkártyák, voucher, készpénz küldés).

Helyi tanterv

74

Választható modulok – Környezetvédelem és idegenforgalom

2.1. Fenntartható fejlődés A gazdasági hatékonyság: az erőforrások kíméletes használata. Szelíd idegenforgalom, zöld turizmus, ökoturizmus. A növekedés határai. Választható modulok – Vállalkozás és marketing az idegenforgalom-ban

3.1 Vállalkozási formák Egyéni vállalkozó, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság.

3.2 A turisztikai termék jellemzői Az ipari termékek és szolgáltatási termékek közötti hasonlóságok és különbségek. A vevői bizalom. Piaci verseny.

3.3 Marketing SWOT – helyzetelemzés (igény és kínálat). 5P a marketingben. Marketing mix. Kommunikáció a vevőkkel, PR.

3.4 Vállalkozás indítása A sikeres vállalkozás indításának feltételei. Cégalapítás. Ötlet, indulótőke, üzleti terv, hitel lehetőségek. A sikeres vállalkozó személyes tulajdonságai. Választható modulok – Falusi turizmus

4.1 Falusi vendéglátás a múltban és jelenben

Vendéglátás és gazdálkodás összefüggései falun – Magyarországon és külföldön. A falusi vendéglátás szervezetei.

4.2 A falusi vendéglátás jellegzetességei. A vendégfogadás helyszíne (ház, kert). Programok és gazdálkodás.

Helyi tanterv

75

A tanulók értékelése

Értékelési alapelvek

◙ a pedagógus számára egyrészt törvényi kötelezettség, másrészt vállalt felelősség

◙ nem megtorló, hanem a tanuló folyamatos fejlesztését szolgálja

◙ törvényes, szakszerű, tervszerű, kiszámítható, nyilvános folyamat

◙ az értékelt bevonásával történik

◙ részben kritérium-, részben normaorientált

◙ tartalmazza a kritériumokat, indikátorokat

Az értékelés célja

◙ legyen kimutatható a nyilvánosságra hozott követelményrendszernek való megfelelés

◙ legyen követhető az intézményi céloknak, értékeknek való megfelelés

◙ legyenek kimutathatóak a pedagógiai eredmények a nevelési programban megfogalmazott

céloknak való megfelelés alapján

◙ a választott értékeken, objektivitáson alapuló legyen az egyén szakmai fejlődése

Az értékelés fajtái

Diagnosztikus értékelés (bemenet): adottságok, kulcskompetenciák (képességek, ismeretek), igé-

nyek, elvárások, szocio-emoció (attitűd, aspiráció), személyiség

Szabályozó értékelés (folyamat): tanulás, személyiségfejlődés, pályaorientáció

Összegző értékelés (kimenet): eredmények, teljesítmények, kulcskompetenciák, képességek, isme-

retek (tanulmányi eredmények, versenyeredmények, továbbtanulás, beválás), elégedettség,

szocio-emocionális terület (attitűd, aspiráció, „szorgalom”), személyiség (én/önismeret, sza-

bálykövetés, „magatartás”, elismerések, elmarasztalások), kapcsolat (kortárscsoport, pedagó-

gus, személyzet, osztály, iskola)

Az értékelés formái

Önértékelés, osztályfőnök értékelése, szaktanár értékelése, (kortárs)csoport értékelése

A tanulmányi munka értékelése

Az értékelés célja: tájékoztatás, visszacsatolás, orientálás, külső szabályozás, motiválás, megerősí-

tés.

Helyi tanterv

76

Az értékelés követelményei: tárgyszerűség, megbízhatóság, érvényesség, egyenletes terhelés.

Az elméleti órákon és a gyakorlati foglalkozásokon érdemjeggyel kell értékelni a tanulók tudá-

sát, ismereteinek gyakorlati alkalmazását, gyakorlati készségük fejlődését, az elméleti és a gya-

korlati foglalkozásokon való aktív részvételüket.

Jeles /5/ érdemjegyet kap a tanuló, ha a kijelölt tananyagban a tantervi követelményeknek kifo-

gástalanul eleget tett;

Jó /4/ érdemjegyet kap a tanuló, ha a kijelölt tananyagban a tantervi követelményeknek meg-

bízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával eleget tett;

Közepes /3/ érdemjegyet kap a tanuló, ha a kijelölt tananyagban a tantervi követelményeknek

pontatlanul, néhány hibával eleget tett, a nevelő vagy tanulótársa segítségére (javítására, kiigazí-

tására) többször rászorult;

Elégséges /2/ érdemjegyet kap a tanuló, ha a kijelölt tananyagban a tantervi követelményeknek

súlyos hiányosságokkal eleget tett, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel és

készségekkel rendelkezik;

Elégtelen /1/ érdemjegyet kap a tanuló, ha a kijelölt tananyagban a tantervi követelményeknek

nevelői útbaigazításokkal sem tudott eleget tenni, és a tantervben előírt gyakorlati munkafo-

lyamatokat önállóan elvégezni nem tudja.

A tanuló teljesítményét folyamatosan értékeljük, és félévente minden tantárgyból legalább há-

rom érdemjegyet adunk.

Az iskola nevelői személyes felelősséggel döntenek az osztályozás-értékelés kérdésében. Dön-

tésüket azonban indokolni kötelesek, ha erre a nevelőtestület igényt tart.

Az érettségi felkészítés történhet osztálykeretben, illetve évfolyamszinten szerveződött csopor-

tokban. Ha a tantárgyat alapórában is tanulják, az érdemjegyet az alapórát tartó tanár adja a

felkészítőn végzett teljesítmény figyelembevételével, az óraszámok arányának megfelelően. Ha

a tanuló csak fakultációra jár, ottani munkája alapján kapja érdemjegyét.

A félévi és év végi osztályzatokat az adott időszakban szerzett érdemjegyek alapján, pedagógiai

szempontok figyelembe vételével alakítjuk ki. Az osztályozó vizsgán az ott nyújtott írásbeli és

szóbeli (gyakorlati) teljesítményt értékeli a bizottság.

A félév és a tanév végén az egyes tantárgyakban elért kiemelkedő teljesítményért, az általános

követelmény szintet meghaladó munkáért a tanuló tantárgyi dicséretet kaphat.

Helyi tanterv

77

Ha a tanulónak legalább három tantárgyi dicsérete van, az osztályfőnök javaslatára a tantestület

általános dicséretet adhat.

Az iskolai beszámoltatás formái

◙ témazáró dolgozat

◙ szóbeli felelet, röpdolgozat, feladatlap

◙ projektmunkák, prezentációk, transzparensek, kiselőadások, esszék

◙ egyéni megfigyelések, kísérletek, mérések

◙ írásbeli házi feladat, füzetvezetés ellenőrzése

◙ gyakorlati tevékenység ellenőrzése, minősítése

◙ próbaérettségi

Az írásbeli és szóbeli számonkérés arányának megválasztása az adott tárgyból az érettségi

vizsga formájától függ, a tanárok módszertani szabadsága érvényesül.

Témazáró dolgozat

Egy nagyobb egység lezárása utáni számonkérés. Idejét, a rá való felkészülés formáit a tanme-

net rögzíti. Tanórán kell megíratni, időtartalma legalább 45 perc. Követelményeit a tantervi

követelményekkel összhangban állapítjuk meg.

Amennyiben a tanuló az utolsó tanítási nap előtt nem írta meg témazáró dolgozatainak leg-

alább a felét, akkor az adott tantárgyból nem osztályozható, kivéve, ha legkésőbb az év végi

osztályozó konferencia előtti tanítási héten osztályozó vizsgán eleget tesz a szaktárgy éves kö-

vetelményeinek.

A félévi és év végi jegyek megállapításánál a témazáró dolgozatoknak kiemelkedő szerepe van,

súlyának meghatározása a szaktanár kompetenciája, amit azonban az év elején minden peda-

gógus köteles a tanulók tudomására hozni. A témazáró dolgozat időpontját a megírás előtt leg-

alább egy héttel előre közöljük. Legfeljebb három hétig tarthat a javítása. Egy tanítási napon

legfeljebb két témazáró dolgozat íratható. A javítás céljából történő újraírás lehetőségéről a

szaktanár dönt. A javítást kérheti a tanuló, illetve kötelezővé teheti a szaktanár. Történhet szó-

ban vagy pótdolgozat megírásával, amennyiben azt az érdemjegyek száma vagy egy tananyag-

rész ellenőrzése indokolja. Az eredeti érdemjegy is beszámít a tanulmányi munkába (beírva

marad).

Helyi tanterv

78

Szóbeli felelet

A szóbeli felelet formai és tartalmi kritériumai tantárgyanként eltérőek. Az egyéni felkészülés

és/vagy a házi feladat ellenőrzésére szolgál, ugyanakkor az óra eleji ismétlést is helyettesítheti.

Középiskolában követelmény az önálló, összefüggő felelet. Az elvárásokat a szaktanárnak fo-

kozatosan kell kialakítania úgy, hogy azok az utolsó évfolyamon feleljenek meg az érettségi

követelményeknek. Az aktuális követelményeket a tanulókkal ismertetni kell.

Alapkövetelmény, hogy a diák már az előző órán megtudhassa, hogy milyen témakörből kell

felelnie, így a feleletét előre fel tudja építeni, az órán kapott szempontok alapján tudja tudását

mobilizálni. A feleletet a jegy mellett röviden szóban is értékeljük. A tanulóktól elvárjuk az ön-

álló, folyamatos, szabatos kifejtést, de az elakadókat segíteni kell abban, hogy ismereteikről

számot tudjanak adni.

Témakörök lezárásánál több témakört is felölelhet. Ismétlő kérdéssel a tananyag felidézését is

szolgálja. Időtartama lehetőleg ne legyen hosszabb 6-7 percnél.

Röpdolgozat

Kisebb egységek számonkérése változatos írásos formában. Célja a tanulók tudásának ellenőr-

zése. Legfeljebb két hétig tarthat a javítása.

Egyéb formák

Minden más olyan forma alkalmas lehet a tanulók értékelésére, amely visszatükrözi a tanuló

tudását, kreativitását, rátermettségét és a követelmény-rendszerrel összhangba hozható.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

Az otthoni munka a tanulók számára szükséges és rendszeres tevékenységet jelent. A házi fel-

adat nem nélkülözhető a középiskolai gyakorlatból.

Az iskolán kívüli munka pedagógiai szerepe:

◙ az ismeretek rögzítését szolgálja

◙ fejleszti a különböző készségeket

◙ segíti az optimális begyakorlottság elérését

◙ önálló munkavégzésre nevel

◙ erősíti a tanulói motivációt

◙ felébreszti a kutatási, alkotási vágyat

Helyi tanterv

79

◙ javítja-növeli a tanulói teljesítményt

◙ pontos időbeosztásra, rendszerességre nevel

Az otthoni feladatok lehetnek:

◙ minden tanuló számára egységesek

◙ tanulói csoportonként differenciáltak

◙ egyénre szabottak

Írásbeli (és más, nem szóbeli típusú) feladatok

Általános elvek

A rendszeresen, egyik tanóráról a másikra elvégzendő otthoni munkára fordítandó idő – az át-

lagos képességű tanulókhoz igazítva – ne haladja meg a 30 percet tantárgyanként.

A nagyobb lélegzetű feladatok (házi dolgozatok, kiselőadások, projektek, transzparensek, pre-

zentációk, önálló kísérletek/vizsgálatok) teljesítésének határidejét előre rögzítjük úgy, hogy leg-

alább egy hétvége álljon rendelkezésre. A határidő legyen a tanulók számára is elfogadható, re-

ális. Ha több hasonló feladat elvégzése esik egy osztályban ugyanarra az időpontra, – a diákok

jelzéseit figyelembe véve – az érintett szaktanároknak kötelességük egyeztetni a teljesíthető

ütemezéseket illetően.

A tanárnak az otthoni feladatokhoz konkrét útmutatást kell adnia.

Törekszünk kreatív, a tanulók érdeklődéséhez igazodó, aktualitásra építő feladatok kitűzésére.

Újszerű házi feladatokkal is motiváljuk a tanulóinkat (projektmunkák, prezentációk, transzpa-

rensek stb.) Igyekszünk differenciált feladatokat kitűzni.

A feladatok benyújtásának formáját a tanár határozza meg.

A házi feladatok elvégzését rendszeresen ellenőrizzük. A kiemelkedőket jutalmazzuk. Elégte-

lennel egy házi feladat hiányát vagy hibáit csak akkor büntethetjük, ha a diák számára már ko-

rábban ismert volt, hogy ezt a feladatot milyen határidővel, milyen szinten kell teljesíteni. Itt is

azonban körültekintően kell eljárni, és mérlegelni kell, hogy volt-e korábban kellő megértési és

begyakorlási idő. A felszerelés hiánya nem egyenértékű a házi feladat el nem készítésével, azért

elégtelen osztályzat nem adható, ugyanakkor kezdeményezhető fegyelmi intézkedés.

Korlátok

Nem adunk büntető jellegű házi feladatot.

Az iskolai szünetekre a tanulnivalókon kívül nem adunk a szokásosnál több otthoni írásbeli

feladatot. Hétvégékre ne legyen egy átlagos hétköznapi szintnél több írásbeli házi feladat.

Helyi tanterv

80

Szóbeli házi feladatok

Általános elvek

Az otthoni felkészülés alapja egyik tanóráról a másikra az órán elhangzott tanári magyarázat, a

közösen elvégzett feladatok/elemzések/gyakorlatok, a kijelölt tankönyvi szöveg/ábra

/grafikon/térkép.

A tananyaghoz kapcsolódó kötelező vagy ajánlott irodalom/forrásmunka elolvasására, feldol-

gozására megfelelő időt kell adni, a feladatot időben kell közölni. Tisztázni szükséges, hogy az

innen szerzett ismereteket milyen szinten kéri számon a tanár.

Külső értékelés

◙ országos kompetenciamérések

◙ érettségi vizsga

◙ szakmai vizsgák

◙ OKTV és egyéb tanulmányi versenyeredmények

A magatartás és a szorgalom értékelése

A tanulók magatartását és szorgalmát félévenként értékeljük. A félévi és év végi értékelés kiin-

dulópontja az osztályközösség javaslata, melyet az ott tanító tanárok pozitív vagy negatív

irányban módosíthatnak. Változtatási igény esetén a nevelőtestület az osztályfőnök javaslatáról

dönt.

Magatartás

Pozitívumként értékelendő, ha a tanuló betartja a házirend előírásait és társait erre ösztönzi, a

közösségre háruló feladatokból tudatosan részt vállal, segítőkész, a közösségre pozitív hatást

gyakorol, ha tevékenységében önálló, viselkedése példamutató, tanulmányi kötelezettségeit ké-

pességeinek megfelelően ellátja.

Negatívumként értékelendő, ha a tanuló ismételten megsérti az iskola írott és íratlan szabályait

és a házirend előírásait, nem törekszik ezek betartására. Rossz hatással van társaira, akadályoz-

za az osztályt a tanulmányi és nevelési programok során. Durva, goromba, tiszteletlen társaival

és tanáraival, valamint az iskola felnőtt dolgozóival szemben.

◙ példás: A tanuló aktívan részt vesz a közösség munkájában, tanórákon fegyelmezett, maga-

tartása példamutató, igazolatlan órája nincs. Az iskolai házirendet megtartja és másokkal is

Helyi tanterv

81

megtartatja. Az iskolai követelményeket tudatosan vállalja. A tanárok 75%-a példásnak

tartja, és a többiek sem adnának neki jónál rosszabbat értékelést.

◙ jó: A házirendet betartja, a rá bízott feladatokat elvégzi, de önként nem vállal munkát, az

iskolai rendszabályokat következetesen betartja. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival

szemben őszinte, tisztelettudó. Magatartáskultúrája esetenként kifogásolható. Vigyáz isko-

lája, közössége vagyonára és a jó hírnevére.

◙ változó: A házirendet nem mindig tartja be, tanórai és tanórán kívüli magatartása fegyelme-

zetlen, viselkedésével szemben kifogások merülnek fel. A közösség támasztotta követel-

ményeket ingadozva követi, a közösségi munkából csak irányítással és nem szívesen vállal

részt. A közös programokról gyakran igazolatlanul távol marad. Tanáraival, társaival szem-

beni magatartása nem mindig udvarias. Indulatait nem mindig képes fékezni. A fegyelmező

intézkedések súlyosabb fokozatai valamelyikében részesül.

◙ rossz: Sorozatosan megszegi a házirendet, vagy fegyelmi eljárás indult ellene. Kivonja magát

a közösségi feladatokból, rossz hatással van a közösségre, munkájuk eredményességét is

gátolja, rossz példát mutat, bomlasztja a közösséget. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival

szemben nem őszinte, durva, tiszteletlen. Iskolai fegyelmi büntetések valamelyik fokozatá-

ban részesül.

Szorgalom

Pozitívumként értékelendő, ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek folyamatosan eleget

tesz, minden tantárgyat igyekszik tehetségének, képességének megfelelően elsajátítani. Munká-

jával szemben igényes, jellemzi az általános érdeklődés, képes az önellenőrzésre, a jó munka-

és időbeosztásra. A tanítási órákon figyel, tevékeny. A kötelező feladatai pontos elvégzése mel-

lett önként is végez tanulmányi munkát, társait segíti a tanulmányi munkában.

Negatívumként értékelendő, ha a tanuló tanulmányi munkáját érdektelenség és közöny jellem-

zi, kötelezettségeit nem teljesíti, nehezíti a közös munkát. Rendszeresen készületlen, az órai

munkában nem vesz részt. Fegyelmezetlen, rendszertelen, megbízhatatlan.

◙ példás: Egyenletes, a képességekkel arányos tanulmányi teljesítmény, általában aktív órai

munka, szaktárgyi versenyeken való részvétel, a munkáját rend, fegyelem, pontosság jel-

lemzi. A tanítási órákra képességeihez, körülményeihez mérten maximálisan és rendszere-

sen felkészül. A képességeinek hiányát szorgalmával sikeresen tudja pótolni.

◙ jó: A feladatait nem mindig teljesíti, tanulmányi eredménye viszonylag jó, de képességeihez

mérten nem nyújtja a maximumot.

Helyi tanterv

82

◙ változó: A tanulmányi munkája nem folyamatos, teljesítménye látványosan elmarad a képes-

ségeitől. Az iskolai és otthoni munkájában csak időnként igyekszik. Kötelességét ismételt

figyelmeztetés után teljesíti. Időnként nem ír házi feladatot, hiányos felszereléssel jár isko-

lába.

◙ hanyag: A képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érde-

kében, kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan. Képességei ellenére

év végi osztályzata egy vagy több tárgyból elégtelen.

Aki bizonyítványát osztályozóvizsgával szerezte, magatartásból és szorgalomból nem kap mi-

nősítést.

Az osztályfőnök félévente, az osztályozó értekezlet előtt elkészíti, elemzi és értékeli tanítványai

magatartását, a tanulmányi munkához való viszonyuk alapján értékeli az osztály közösségi, ta-

nulmányi, kulturális munkáját, sporttevékenységét. Megállapítja, van-e előrelépés az osztály fej-

lődésében, az iskolai normák érvényesülésében, a házirend betartását illetően. A félév során ki-

alakult véleményét tanítványaival megbeszéli, majd az osztályozó értekezleten a tantestület tag-

jaival ismerteti.

Tanulók jutalmazásának elvei és formái

A tanulók jutalmazásánál az elért tanulmányi eredményekre, a közösség érdekében kifejtett te-

vékenységre, magatartásra, szorgalomra, az iskola hírnevét öregbítő teljesítményre kell figye-

lemmel lenni. A tanulói közösségek, illetve az egyes tanulók magatartásában, szorgalmában,

tanulmányi vagy egyéb irányú munkájában elért kiemelkedő eredmények jutalmazása igen fon-

tos pedagógiai eszköz.

Az egyes tanulók jutalmazásának lehetőségei

Az osztályfőnök, a szaktanár a tanulót példaként állítja az osztályközösség elé, és dicséretét in-

doklással a szülőknek is tudomására hozza.

Az igazgató tanulmányi- szakmai és sportrendezvényeken, kulturális rendezvényeken való

eredményes szereplés, az iskola hírnevét növelő teljesítmény esetén a tanulót dicséretben ré-

szesíti, a dicséretet az iskola közössége előtt nyilvánosan ismerteti, illetve a szülőket írásban ér-

tesíti.

Az iskolai közösség érdekében folyamatosan végzett, igen jelentős, a kötelességén túlmenő te-

vékenységéért a nevelőtestület dicséretben részesíti a tanulót, a tanév végén oklevéllel, könyv-

vel jutalmazza. Tárgyjutalomként könyvet adunk annak a tanulónak, aki az év végi osztályzata

alapján jeles vagy kitűnő eredményt ért el.

Helyi tanterv

83

Hosszabb időn keresztül kiválóan tanuló, példás magatartású és szorgalmú tanulót a középis-

kolai tanulmányok befejezésekor az Öregdiákok Baráti Köre díjazza. A legkiválóbb végzős di-

áknak Medvegy Antal-díjat adományoz a Tinódi Gimnáziumért Alapítvány.

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, valamely cél érdekében közösen kifejtett

erőfeszítést, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító közösséget (osztályt, diákköri vagy

más csoportot) a Tinódi Gimnáziumért Alapítvány támogatásával csoportos jutalomban (ki-

rándulás, színház-, mozilátogatás) lehet részesíteni.

A tanulókat jutalmazásra a nevelőtestület bármely tagja, a DÖK és a szülői munkaközösség is

előterjesztheti.

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei

Idegen nyelvek emelt szintű tanulásához választási lehetőséget, kiscsoportos foglalkozást kíná-

lunk. Angol és német nyelvből is indul emelt óraszámú csoport. Akkor, ha van előképzettség,

és szükséges, felmérő dolgozat segítségével bontjuk az osztályt kezdő és haladó csoportra.

Biológia és matematika tantárgyak esetén előzetes jelentkezés és felvételi vizsga alapján indul

emelt óraszámú csoport. A reál osztályban mindkét tantárgyat csoportbontásban tanítjuk.

Testnevelésből a nemek arányát figyelembe véve fiú-lány csoportra bontjuk az osztályt. 10 fő-

nél kisebb csoportlétszám esetén, évfolyamszinten racionálisan alakítjuk ki a csoportokat.

Informatikából tudásszint felmérés után bontjuk két csoportra az osztályt.

A szakközépiskolai osztályokban a gyakorlatok csoportbontásban folynak.

A fakultációs csoportokat, érettségire felkészítő tanórai foglalkozásokat évfolyamszinten szer-

vezünk.

Tehetséggondozó, hátránykompenzáló, felzárkóztató és egyéni foglalkozásokat, szakköröket a

felmerülő igények és a Köznevelési Törvény által biztosított lehetőségek szerint indítunk.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

A tanulók általános fizikai állapotának mérésére a hungaro fitt fittségi tesztet alkalmazzuk,

amely a tanulók alap motoros képességeinek – gyorsaság, erő, állóképesség – mérésére szolgál.

A módszer elemei: Cooper-teszt, helyből távolugrás, tömött labda lökés, tömött labda dobás

hátra, fekvőtámaszban karhajlítás, hanyattfekvésből felülés és hasonfekvésből törzsemelés.

Helyi tanterv

84

A tanulók általános motoros képességeinek mérése sportági mozgásformákkal, illetve speciális

sportági képességek mérésével történik. A módszer tartalmazza a tanulók életkorának és az is-

kola pedagógiai programjának megfelelő sportági mozgásformák teljesítményre történő méré-

sét is. A teljesítmény mérése a következő sportági mozgásformákban történik: 60 és 800 méte-

res síkfutás, magasugrás, távolugrás, súlylökés, gerelyhajítás, úszás, Cooper-teszt, kötélmászás.

Pszicho-motoros képességek mérése. Olyan speciális az életkornak és a pedagógiai program-

nak megfelelő összetett mozgássorozatok bemutatása, amely alkalmas a tanulók koordinációs

képességeinek, mozgás ügyességének és mozgásismeretének felmérésére. Tartalmazza: talaj,

szekrényugrás, korlát, gyűrű – a fiúknál; talaj, szekrényugrás, felemáskorlát, gerenda – a lá-

nyoknál; ezen szerek összefüggő gyakorlatainak vagy elemkapcsolatainak bemutatását, a koor-

dináltság, mozgásügyesség, téri tájékozódó képesség mérésére. Tartalmaz olyan sportági labdás

– kosárlabda, kézilabda, röplabda, labdarúgás – összetett feladatokat, amelyben megtalálhatóak

az adott sportág alapmozgás ismeretei, és a sportjáték végrehajtásához szükséges koordinációs

képességek. Azaz a tanuló mozgás közben hogyan alkalmazkodik a változó irányból és változó

erővel érkező labdához, alkalmazkodás a társakhoz és a védő játékoshoz, a tanult technikai

elemeket hogyan hajtja végre változó körülmények között, a legmegfelelőbb megoldás kivá-

lasztása a változó körülmények között – döntés kényszer.

Az egészségnevelés

Az egészség testi, lelki, társadalmi jó közérzet, fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során.

Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a

testi-lelki képességeket hangsúlyozza.

Kiteljesedésére az alábbi négy feltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt:

◙ ha az egyén társadalmilag integrálódik (családhoz, iskolai, munkahelyi és más közösségek-hez tartozik)

◙ ha a változó terheléshez alkalmazkodni tud

◙ ha individuális önállóságát megőrzi

◙ ha megteremti az összhangot a biogenetikai, a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségei közt

Az egészség meghatározó tényezői:

◙ anatómiai, élettani, genetikai adottságok (ezek az egyed egészségének biológiai meghatáro-zottságai )

◙ környezeti hatások (föld, víz, levegő, fény, táplálkozás, betegség okozó lények, stb.)

◙ egészségügyi ismeretek

Helyi tanterv

85

◙ életmód, szokásrendszer, életvitel

◙ betegségmegelőző tudatos tevékenységformák

◙ egészségügyi gyógyító tevékenység, a betegellátás rendszere

A korszerű egészségnevelés egészség- és cselekvésorientált tevékenység, melyet az alábbi cím-

szavakban foglalunk össze:

◙ a prevenció

– az egészséges táplálkozás (a táplálék összetétele, mennyisége, elosztása, a modern konyhatechnológiai eljárások ismerete, alkalmazása)

– az aktív szabadidő eltöltés (a napirend kialakítása, a munka-pihenés helyes aránya)

– a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné

– a lelki egyensúly megteremtése

– az egészséges és biztonságos környezet kialakítása

– az egészségkárosító magatartásformák elkerülése

– a járványügyi és élelmiszerbiztonság megvalósítása

◙ hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás (alkalmi jelleggel megszervezett iskolai felvilá-gosító előadások)

◙ rizikócsoportos megközelítés (a konkrét veszélyhez kapcsolódó életmód változtató prog-ramok)

◙ érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások (ser-dülőkori készségfejlesztő vagy önismereti csoportfoglalkozások)

◙ kortárshatások az egészségfejlesztésben (kiképzett kortárssegítők közvetítésével)

◙ közösségi alapú komplex egészségfejlesztés

A környezeti nevelés

Célunk az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének) mint létező értéknek tisztelete

és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezeté-

vel, kultúrájával együtt.

Pedagógiai célok:

◙ a fent megfogalmazott cél eléréséhez szükséges érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása

◙ az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése

◙ rendszerszemléletre nevelés

◙ holisztikus és globális szemléletmód kialakítása

◙ a szerves kultúra megvalósítása a környezeti nevelésben

◙ fenntarthatóságra nevelés

◙ a környezetetika hatékony fejlesztése

Helyi tanterv

86

◙ érzelmi és értelmi környezeti nevelés

◙ tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés

◙ tolerancia és segítő életmód kialakítása

◙ a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése

◙ az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése

◙ az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése

◙ az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése

◙ a helyzetfelismerés, az ok-okozati összefüggések felismerési képességének kialakítása, fej-lesztése

◙ problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése

◙ globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Biztosítjuk az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének tel-

jes körű érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének bizto-

sításán túl célul tűzi ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hát-

rányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érde-

kében az intézmény minden tevékenysége során:

◙ a beiratkozásnál, felvételinél

◙ tanításban, ismeretközvetítésben

◙ a gyerekek egyéni fejlesztésében

◙ az értékelés gyakorlatában

◙ tanulói előmenetelben

◙ a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában

◙ a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében

◙ a továbbtanulásban, pályaorientációban

◙ a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében

◙ a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadal-mi környezettel.

Az intézmény nyújtotta bármely oktatási szolgáltatáshoz (pl. emelt szintű oktatás, tanórán kí-

vüli foglalkozások, egyéb programok), vagy az intézményben biztosított oktatási feltételekhez

(pl. szaktanterem, informatikai eszközök, tanítást, vagy egyéni tanulást segítő egyéb esz-közök)

biztosított az egyenlő hozzáférés a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére. Az intéz-

mény segíti a számukra kínált támogatások elérését, igénybevételét.

Helyi tanterv

87

A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esély-

egyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést,

a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel

kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen.

A tantárgyak tanterve



Szakmai programok

89

A szakképesítések tantárgyi rendszere és óraszámai

A cukrász szakképesítés tantárgyi rendszere és óraszámai

Cukrász szakképesítés (azonosítószám: 34 811 01)





90

A pincér szakképesítés tantárgyi rendszere és óraszámai

Pincér szakképesítés (azonosítószám: 34 811 03)





91

A szakács szakképesítés tantárgyi rendszere és óraszámai

Szakács szakképesítés (azonosítószám: 34 811 04)





92

Turisztikai szervező, értékesítő szakképesítés tantárgyi rendszere és óraszámai

Turisztikai szervező, értékesítő szakképesítés (azonosítószám: 54 812 03)


◙ ágazati besorolás: XXVIII. Turisztika

Turisztikai szervező, értékesítő 1/13 2/14

Szakmai tantárgyak óraterve e gy e gy

Munkahelyi egészség és biztonság 0,5



Turizmus alapjai 3

Kultúr- és vallástörténet 4

Vendéglátás- és szálláshely ismeretek 3

Üzleti kommunikáció gyakorlata 2

Marketing alapjai 3

Szakmai idegen nyelv - gyakorlat 8 0+2

Antik örökségünk 1

Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok 1

Ügyviteli ismeretek 2

Informatika a turizmusban 3

Levelezési gyakorlat 2,5

Utazásszervezés 5

Utazási szolgáltatások értékesítése gyakorlat 9,5

Vállalkozási alapismeretek 2,5

Turisztikai üzletágak működtetése gyakorlat 9,5

Élet- és pályatervezés 0+1 0+1

Szabad sáv (II. szakmai idegen nyelv) 0+3 0+1

Összes óra 15,5 19,5 13 22

Összes óra 35 35



93

Vendéglátásszervező-vendéglős szakképesítés tantárgyi rendszere és óraszámai

Vendéglátásszervező-vendéglős szakképesítés (azonosítószám: 54 811 01)



Vendéglátásszervező-vendéglős 1/13 2/14

Szakmai tantárgyak óraterve e gy e gy

Munkahelyi egészség és biztonság 0,5



Vendéglátó gazdálkodás 3 2

Szakmai számítás 2 1,5+1

Marketing és kommunikáció a gyakorlatban 2 2

Alkalmazott számítástechnika 0+3 2

Ügyvitel 2

Vendéglátó üzleti idegen nyelv 4 2+2

Élelmiszer ismeret 3

Termelés elmélete 3 2

Termelés gyakorlata 6 6

Értékesítés elmélete 3 2

Értékesítés gyakorlata 3 5

Vendéglátó vállalkozások 0,5 1

Vendéglátó vállalkozás működtetése 1 1

Élet- és pályatervezés 0+1 0+1

Összes óra 16 19 14 21

Összes óra 35 35



94

A szakképzésben a tanulók értékelése

A Helyi tanterv szerinti értékelési alapelvek, célok, formák a szakképző évfolyamokon tanuló

diákok esetén is érvényesek.

Az óratervben szereplő szakmai tantárgyak elméleti óráin és a gyakorlati foglalkozásokon osz-

tályzattal kell értékelni a tanulók tudását, ismereteinek gyakorlati alkalmazását, gyakorlati kész-

ségük fejlődését, az elméleti és a gyakorlati foglalkozásokon való aktív részvételüket.

A tanév végi értékeléskor az elméleti és a gyakorlati teljesítmény külön érdemjegyet kap.

A külső gyakorlati jegy tantárgyanként a tanulófelelős (vagy általa megbízott személy) aláírásá-

val kerül be havonta a foglalkozási naplóba. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi ezt és bevezeti

az osztálynaplóba.

A tanuló teljesítményének átváltása osztályzatra a következő:

81–100% jeles (5)

71–80% jó (4)

61–70% közepes (3)

51–60% elégséges (2)

50% vagy 50% alatt elégtelen (1)

A megszerzett tudás beszámítása

A szakmacsoportos oktatásból érkezők esetében szaktanár javaslatára egyénenkénti mérlegelés

után van mód a beszámításra, amennyiben a diák érdemjegye 4 vagy 5 volt. A beszámítási ké-

relmet az intézmény igazgatójához kell benyújtani, aki a beszámítás mértékéről a tantárgyakat

tanító tanárokkal történt egyeztetés után dönt.

95

Véleményezési, egyetértési, jóváhagyási záradék

A Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola módosított

PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT a közalkalmazotti tanács a közalkalmazottak jogállásáról

szóló 1992. évi XXXIII. törvény 16.§ (2) bekezdés b.) pontja alapján véleményezte.

Sárvár, 2013. június 10.

............................................................... Csikós Györgyné a közalkalmazotti tanács elnöke


PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT az iskolaszék a nevelési-oktatási intézmények működéséről

és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

122.§ (9) bekezdése alapján véleményezte.


............................................................... dr. Szalai Ferenc az iskolaszék elnöke


PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT a szülői munkaközösség a nemzeti köznevelésről szóló

CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) 73. § (1) bekezdése alapján véleményezte.


............................................................... Tendliné Kovács Anikó a szülői közösség elnöke

96


PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT a diákönkormányzat a nevelési-oktatási intézmények mű-

ködéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI

rendelet 120. § (4) bekezdése alapján véleményezte.


............................................................... Szalai Benedek diákönkormányzat elnöke


PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT a nevelőtestület a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi

CXC. tv. 26. § (1) bekezdése alapján elfogadta.


............................................................... Némethné Rádl Krisztina igazgatóhelyettes a nevelőtestület képviseletében


PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 26. § (1)

bekezdése alapján jóváhagyom.


............................................................... Hevér Mihályné igazgató

Az Nkt. 26. § (1) bekezdése alapján a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szombathelyi

Tankerülete a Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola

fenntartója/működtetője nevében a Pedagógiai Program megvalósításához az 1. számú mel-

lékletben meghatározott többletkötelezettséget biztosítja, és a módosított Pedagógiai Program

2013. szeptember 1-jei érvénybelépéséhez egyetértését adja.

Szombathely, 2013. június 10.

............................................................... Fodor István tankerületi igazgató

97

1. számú melléklet – A fenntartó által finanszírozott többletkötelezettségek az intézmény pedagógiai programjának megvalósítása során

Ssz. Támogatás tárgya A fenntartó által biztosított támogatás felhasználása

Támogatás mértéke Megjegyzés

1. Úszásoktatás Tanulók szállításának költ-

sége, pályahasználat/belépő díja

Az érettségit adó képzésben részt vevő 9. évfolyamos tanulók számára, 12 alka-

lommal

Előzetes egyeztetés, utóla-gos elszámolás alapján.

2. Tanulók tanév végi jutalmazása

Jutalomkönyv, jutalomtárgy stb.

Tanulónként 200,- Ft az október 1-i tanulólétszám

alapján számolva

3. Osztálykirándulás Pedagógusok útiköltsége, ügyeleti díja, egy múzeum-

belépő díja pedagógusoknak

Osztályonként évente egy alkalommal, egy napos

osztálykirándulás, osztá-lyonként két kísérő pedagó-

gussal

4. Erdei Iskola

Hozzájárulás a tanulók részvételi költségéhez,

pedagógusok útiköltsége, ügyeleti díja, szállásköltsége

Résztvevő tanulónként 15.000,- Ft, a pedagógiai

program alapján Előzetes egyeztetés

5. Hagyományos rendezvények,

programok

Pl. projekthét, saját szerve-zésű versenyek, farsang,

Mikulás, pályaorientációval, beiskolázással kapcsolatos rendezvények, diákönkor-

mányzat rendezvényei

Tanulónként 600,- Ft az október 1-i tanulólétszám

alapján számolva.

Pályaválasztási Kiállítás és Vásár költségei külön egyez-

tetve

6. Tanulmányi verse-nyek

Közlönyben meghirdetett tanulmányi és művészeti versenyek esetén tanulók utazási költségei, pedagó-gusok útiköltsége, ügyeleti díja, szállásköltsége (ha

van)

Szükség szerint, a továbbju-tás függvényében

Előzetes egyeztetés, utóla-gos elszámolás

7. Sportversenyek

Diákolimpiai versenyeken a tanulók útiköltsége, pedagó-gusok útiköltsége, szállás-

költsége, ügyeleti díja

Szükség szerint, a továbbju-tás függvényében

Előre egyeztetés, utólagos elszámolás

8.

EU-s és hazai projektekhez kap-csolódó kötelezett-

ségek

Támogatási szerződésben foglalt vállalások támogatá-

sa Megállapodás szerint Előzetes egyeztetés szerint

9. Iskolai jubileumi rendezvény

Terembérleti díj 25, 50, 75 stb. éves évforduló esetén

A terembérlet összege Ha nincs a Tankerület más intézményében lehetőség,

előzetes egyeztetés

10. Külföldi szakmai tanulmányutak

Két tanítási nyel-vű/nemzetiségi oktatáshoz kapcsolódó tanulmányutak

pedagógus-költségei

Kísérő pedagógusok útikölt-sége, ügyeleti díja.

Csak az alapító okirat sze-rint két tanítási nyelvű és a nemzetiségi oktatás esetén

Documents

363giai program 2013.doc) - stg.sarvar.hu³giai program 2013.pdf · a globális problémák iránti érzékenység felkeltése a kommunikációs kultúra és az érzelmi intelligencia