A FORMULAT'- A IVXA&VAKil|K VXX- VXTAGKSNGRH S SK{JSA

nR" MAGYARn-qnmAronnCn sz-tonrnNn sz, sznKctovgznro

6SToRTHNHtlbffiwnsK {JsTuDouAlwo s,,IGA%$AGA". . .

(Beszd.mol6 a R6g6szet 6s irdsos forcd.sok, tortdnelem Istdrtdneti szekci6 munkdid,r6l. IL r€se)

Obrus6nszkY Borb fia mongo-Iista, tort6n 6sz elo adftsftban ahun 6llamszervezetet mutattabe. Ebben az rigYnevezett hunbirodalomban fejlett torv6ny-hozas, bir6skod6s es kozigaz-gat6s mrikodott. BeIoIuk kovet-keztethetunk magdra az ori6rsiteruleten igen j6l mukodo hun6.Ilamra is. Persze azt is tud-juk, hogy nemcsak az uiguroktart oztak ehhez a nagy azstathun birodalomhoz. Hiszen amai Kazakiszt6n teruleten 6t-nek meg az egYkor idetartozon6pekbol es totzsekb6l. AhogYerr6l Babakumar KhinaYilt, aKazdx AIIami KozPonti Muze-um f6munkatfirsa is beszelt, aki2002-200 lkozott Benk6 Mih6ly-lyal egyutt a Torgaj-videk6rt, azargun torzsszovetseg magyartorzs6n6l jdrt, s eljutottak oda,ahol rna is 61 a rnagYar-kiPcsa-kok magja: az Irtis Partj 6ta, azoro sz -ka za]r- hatfrvidekre . . .

Kumekov Bulat lrazak akad6-mikus, tort'6n6sz, a Nerll?etkoziKipcsakkutato Intezet Lgazga-toja, az arab forr6"sok kitfnoismeroie a magyatta forditottorosz nyelvri tanulm6nYftbanerre vonatkozolag is nagyonfontos megallaPitdsokat tett.Szerinte ,, d kazak es rnagAarndp kozos elod'ei, tehat mielottaz osrnagA ar es kiPcsak torzseknlegjelentek uolna a tortenelemseinpad,ort, so kfele es bonYolultkapcsolatrend,szerben alltak as?arrnatak, a hztnok es cL? ava-rok nomad torzss zou ets€g eia el. . -Kdsobb tud.urtk oz Irtis folUotol aVolgdig teried.o ?7ogA kiPcsakbi-rod,alomrol is, o?TteIAb e b eletar-toetak a keleten nLQrQdt magAa-rok torzsei is.. . A kozak neq {rn.Kozdpso hord,ai anok ( etnikai-teri"tteti egU seg ) nemzetsegi-tor-zsi seerkeeeten beli)L, o kiPcsaktorzsek leszdrmazasi tablaza-tain, nerllzetsdgi szinten megta-tdtjuk a ,,ffiQQAQ'r" etnonYmet.UgUancsak az un. KozdPSo hor-dabcLfl, a? argiin torzsszouet-

# r ''s_-u$#,-

,Yi\f\uu,lv

. ,s, , .. '{--

Dr.MagaarKdlmd'n,aRd'g1szet6sird.sosforrd,sok,t6rt6,nelem6st6rt6neti,szekci6 elndke b etn utatj a a' megi elent konferenciakdteteket

s^gben i,s oannak md.ggarok." el6adSLs6ban ktilon is utalt anitot professzor tegfoitosabb r6gmriltunkb6l sz6rmaz6 kozbsiegiuieliasa *egi;a?, ,,hogg 6ri6xet< meg6rz6sre' 6t meriiazatcotcnd.I 6s amaggaroknd.t akad6miai szinten is felhivt6ki gi ir*rt *e gtatd.that-6tc e g a mds a fl gyelme t az ezeke.t fenye get6eiionamjeiiekkdzueuenpdrhu- kiilonbdz6 globalista torekv6-za.me.i, tiikdrkdpei. Ez a k€ts€g- sekre.teien t'6ng aam6aot arra, hogg a Az Orosz htdomd.naos Aka-kazak ds-maEvar n6oeket telies d.6mia T6rt6nelem ds Rdgf.seetiffinennet Intdeete Ddl-Urali Osztd.lydt 6stekintsiiL" a Ddt-Uratl Attaml Egyetern R6-

s"6*""kra pedig ez azt is g'szeti Tudomdnaok Kozpont'jelenti, hogy a kelelen maradt jdt vezet6 Botalov Sergey aka-ioag'aroL"tort6nelm1t ma - a d6mikus professzor ,,A nomd'diiiiu tudom6nyos kutat6k se - td.r s ad.alom €s az ural- sei'b 6ri'aigiisegeuef - bizlosan felt6rhat- etnikai,kutturd'Lis eggs€7" cirn(tfuX.

- orosz nyelvri el6adds6ban is er-" Egy 6ri6Lsi tertileten erykor r6l,.az eur6zsiai -nom6d t6rsa-etO ?r erym6shoz sok szeton dalom kul6nb6z6 nagy formdL-Xapcsot6d-6 tobb n6pnek, az ci6i6r6l besz6lt. _4"_9k szerinteriginevezett nom6d birodal- is er6sen kapcsol6dtak az eur-rnlt to.tenelm6nek kutat6sdL- 1zsiai 6s az 1zsiai hunok megje-16I van te:n6t itt sz6. Az orosz, len6s6hez6sk6s6bbanaryturkmongol, kazak,kirgiz, baskir 6s 6llam vagy kaganatus idej6hez.kinai kutat6k t

.+ I. UIaIJL l_-1 L --a -rt-1\LrI-1 .t-[r*rl\ ] tl. ] lL-_1 \,rn\J-\\J[],r,-Jgf {-L *--1

m

ffi

ffi

rosdn ds logikusan egAnxd.shoz'kothet6... P€ldd.ul a nagAobbtdrzsek saouetsdgdt ielent6 kd.n-fejedelems4.gek kdzpontjai azfi,gAnea ezett,,nomdd u d.ro sok" -kdnt maradtak fenn."

S4jnos nem tudott etjdn-ni }rozzdnk az Eszak-KinaiShaanri Attaldnos Eggete-rne Tortdnelmi Kdrngezet 6sSzocio- Gazdasdgi Intdzetdnekprofesszora, Hou Yong-jian 6smunkat6rsa Cao Zhi-hong. OkaTongwanchen, az erykori hunfejedelmi f6v6ros helyre6llit6-s6val kapcsolatos angol nyelvftanulm6nyukban 16szletesenleirtdk ezt aKr. sz. 407-431 k6-zott fet6piilt fn. nom6d v6rost.A 9,3 n6gTzetkilom6ternyi te-ruleten elhelyezked6, helyen-k6nt 31,62 m magas, dntott 6sc6ldpfalri toronnyal 6s er6dit6s-sel rendelkez6 v6,rosban 82-107ezer f6 kdzdtti lakoss6g 6lt. AzOrdos menti fn. nom6d v6rostHelio Bobo hun feiedelem 6sserege ir6nyit6s6val 100 ezerember 6 6vig 6pitette.

Ez alapjdnm6r lehet elk6Pze-l6sunk a hun birodalom kiil6n-boz6 fejedelmi kozpontjair6l 6sa rangos emberek, valamint akdzn6p szok6sair6l, illet6leg avall6si, temetkez6si szokdsai-16I is. Professzor Dr. DiimaajavErdenebaatar 16 96sz-tdrt6n6sz,az Ulaanbaatar-i EgAetetn BoL-c sdszettudomd,ngi Kardnak d6-k6Lnja angol nyelven leirta ,,azarisztokrata Xiongnu sirok jel-Iemz6it". 6 egy mongol-ameri-kai kdz6s teame-mel tdrta fel aMong6li6bart, a Khanui fotY6-volryben l6v6 Gol-mod-2 te-met6t. Ez a temet6 adja a leg-fontosabb p6ldai6t a Xiongnukir6lyi sirhelyeknek. Ebben isa kozponti, az l. sz6mti sirbantr&gl/, feb6l 6s k6b6l 6Pitettn6gyszogletes sirkamra l6te-zett. A kir6lyi sirt 30 kisebb 6sery naryobb temet6 vette k6r-be. Ebben nyugodott a kul6n-boz6 rendf 6s rangri kis6ret 6sa kdzn6p, valamint kiildn volt aharci parip6knak is ery temet6-je. A sirokban kinai selyemk6r-pit meltett a kinai bronztukrokhaszndlata a jellemz6.

Itt most nincs lehet6s6gtinka feltdrr6sok sor6n el6kerult kii-lonbdz6 viseleti 6s vall6si szer-tartdshoz kapesol6d6 tdrryakbemutat6s 6ra. (Az 6rdekt6d6kvary a szakemberek a m6r jel-

zeLL II. szdrnu szekciokdtetbenmegtal6lj6k leir6sukat! )

Nyilv6nval6, hogy a hun fe-jedelmi sirokn6l megflryelhet6szok6srendszert bizonyos m6r-t6kben k6vethett6k a biroda-lomba besorolt kiilonb0z6 n6-pek, tdrzsek vezet6i 6s kozem-berei. Ezek a birodalmak id6n-k6nt v6ltoztak 6s 6talakultak.Sz6thullottak, majd m6s helYen6s m6s csatlakozott n6Pekkeliyilszewez6dtek. Nicole Petrinkanadai kutat6 n6lunk ango-Iul megielent, forr6skutat6sra6piil6 cikk6ben ez szerepel:. "az'Orosius fdldrajza' cikkernbendemonstrd.Itann, hogy a' TnagAa'-rok a sakitiai hunok lesedrma-zottai. De oan egg md.sik nem-zet, akit ugAanesak emlitenekeeek az 6si forrd.sok, a hunokszornszddai €s gAakran a sz6-uetsdgesei is, ezek az aldnok.A jazig-kdnt seereplf aldnokatHero doto s mdg mas seag etd'knak(massagetae) isrneri,." Tdbo-ri, Ld.szl6 szerint bieongithat6,hogg az ,,Aral-tdrsdg, melgbenmind a Daha-(szkit) tores, minda magaar etnogenezis leid.tse6-dott, milAen fontos teriilet. Hi-szen crz Andronouo-i. kulhiratertilete alapid.ul seolgd'lt minda searmata, mind a Pd'rtus ndPki,alakuld.sd,nak."

Az aldnn6p a Kauk6zus vid6-k6n, mint az ottani maryarok,val6szinrileg a letelepult szabirmaryarok eryik szomszr6djavolt. Farkasinszky Tibor Pro-fesszor el6ad6s6ban tizenegY,,kdrillmdnA @so?ort) " alaP-j6n eryenesen erre a tertiletre,az Urmi,a vid6k6re helYezte amaryarok 6shaz6i6t is. Az va-l6ban k6ts6gtelennek l6tszik,hory a valamikor idetelePtiltmagyar, a szabirnak is mondottn6pess6g tal6n a 13. szdzadi,,elt{tndsdig" huzamosan 6s fej-lett kortilm6nyek kdzott itt 6It.Erre hozott megry6z6 bizonyi-t6kokat Nyitray Szabolcs 6sMiibariz Helilov akad6mikus(AzerbAjdzsdn),,Ae 6smagga-rok leszd,rmaeottai Azerbai-d,zsd.nban" cimti el6ad6s6ban.Ebben az ott megmaradt Ki-csi - 6s Ulu Madzsar helynevetelemezt6k, els6sorban az V-XI.sz{zadban keletkezett Perzsanyelvri k6ziratos szdveggytijte-m6ny, a Derbendn6m6 alaPj6n.Uryanakkor Veres Pdterneka konferenci6nkkal kaPcsola-

tos azon megdJ.Iapitdsa is ku-lonosen fontos, hogy ,,feltdtle-niil figyelernbe kell mdg uenni.hogU iljabban felmerult, a to-rdk nd,pekkel aaonositott hiressealtou6i rdgdszeti kulttira ki-alakitd.sd.bcrn, az irdni aldnokmellett d kaukd.zusi nyeluenbeszdl6 ndpek, tobbek kdedtt aheggsdg keleti rdszdn dI6 da-gesetd.ni.ak, aaggi,s a.z aDarok,leegek, lakok, tabaszardnok,dardik, oalamint nyugaton aeadige etni,kum kezdem€nAee6szerepe."

Ehhez a gondolathoz kapcso-l6dhat szervesen Juh6sz Zoltdnel6ad6sa is ,,A magAar ndpze-ne eurd,esiai. kapcsolatainaktsizs g d,Iata mestersdg es i.ntelli-gencidk segitsdgdael" cirnmel.6 - ag6cs Gergellyel 6s SiposJ6nossal erytitt - a kauk6dusikaracs6j-balk6r n6pzene ma-gyar kapcsolatait a sok ezernyiryfjtott anyagb6l v6logatottdallamokkal is bemutatta.

C saj 6ghy Gydrgynek a,, Lehel-kiirt" -r6ltartott eI6ad6sa,,rovi-den kit6r a (ki.irt) hangszerb6l(mindenekel6tt a pusztai n6pekkez6n) kifejl6dott mdlt6sd.gj et-zd iu6ktirtdkre (rhAtonokra),melyek n6lkiildzhetetlen szak-r6lis-ritudlis eszkozok voltak.Nagy val6szinris6ggel az ut6b-biak kdz6 tartozik a J6sz Mti-zeum erekly6je, 6s a sok vitdLtkivdLlt6,,Lehel-ki)rtj e" is."

Ezek utdn v6gleg el kell fe-lejteniink azt a k6rd6st, horyszabad-e pagA illik-e foglalkoz-nunk a. rnagAarsdg keleti, netdna szkita, hun €s aaar birodalom-ba oal6 tartozdsd.nak tudomd.-nAos uizsgdlatd.ual? Nemcsakhogy szabad, hanem kiitelez6is! Mdgpedig a benniinket eb-ben a kdrd6sben megkeresd ka-zak, kirgiz, baskir, ujgur, kinai,orosz 6s a kauk6zusi (tirm6ny,azerbajdzs6ni, dageszt6ni stb.)szdrrllrazdsft tud6sokkal kelleryiittmfiktidniink. Sokan gri-nyosan mosolyoghatnak csakczen! Leryintve 16, hogy persze,Attila a bOlcs kirdly. Meg arra is,ahory Bir6 J6zsef el6ad6s6banelmondta 6s le is irta, hory ,'ahunok 6seink, rokonaink". Mim6r nemcsak hirdetni, hanemels6sorban kutatni akarjuk amagyar dsttirtdnelem keleti ryO-kereit, mert megryannak, mostmegteremt6dtek 16 a lehet6s6'geink 6s az ij forrdsaink!