A bankrendszer előtt álló kihívások - MNB · A bankrendszer előtt álló kihívások 2 Közép távú kihívások Rövid távon a megszorító program hatásai, középtávon

2009.03.16. 14:46

A bankrendszer előtt álló kihívások

Bankkonferencia2006. november 13-14.

PSZÁF

Előadó: Dr. Csányi SándorElnök-vezérigazgatóOTP Bank

2006. november 13.

A bankrendszer előtt álló kihívások2

Közép távúkihívások

Rövid távon a megszorító program hatásai, középtávon az ügyfelek elvárásainak való megfelelés és a verseny fokozódása a fő kihívás a bankok előtt - Agenda

Rövid távúkihívások

A gazdasági megszorító csomag hatására 2007-ben a korábban vártnál 1,3%-kal kisebb lehet a GDP növekedés, 10%-kal kisebb a háztartások rendelkezésre álló jövedelme és ~200 bázisponttal magasabb a kamatszint.

Megnő-e a hitelkockázati költség a nagyobb kamat- és törlesztési teher miatt?

Milyen mértékben lassul le a pénzügyi közvetítés mélyülése, a hitel- és betétállományok növekedése?

Az elmúlt évek magas jövedelmezősége új szereplőket vonz a banki, pénzügyi közvetítői piacra, fokozódik a verseny.

Sikerül-e a bankoknak elkerülniük értékajánlatuk kommoditizálódását? Javul-e az ügyfelek banki élménye?

Hogyan változik az értékesítési/ügyfél-kapcsolattartási csatornák szerepe?

Hogyan hatnak a szabályozói változások a bankszektorra?


A kiigazító csomag intézkedései elsősorban bevételnövelésre irányulnak, miközben a kiadásoldalt érintő reformtörekvések hosszabb távú hatásai még nem láthatók

A költségvetési megtakarítások szerkezete

A költségvetési kiigazítás hatása az egyes szektorokra

Az eddig megismert kiigazító csomag jellemzői

Az összes egyenlegjavulás 64%-a a bevételek növeléséből származik.

A többlet adóteher 60%-a az alkalmazottak egy kis – az adófizetők mindössze 10%-át – sújtja. A növekvő adóelkerülés veszélyeztetheti a tervezett adóbevételek teljesülését.

Az adóemelések rontják a nemzetközi versenyképességet, növelik az inflációt, és lassítják a növekedést.

A kiadásoldali megtakarítások nagy része az ártámogatások visszafogásából származik.

A jóléti kiadások és a közszolgáltatások rendszerének (egészségügy, oktatás, nyugdíjrendszer, közigazgatás) mélyrehatóátalakítása nélkül kétséges, hogy az államháztartás egyenlege tartósan javítható-e.

Az államháztartás kiadási oldalának átalakítását célzó intézkedések közül – főként az egészségügy és a nyugdíjrendszer területén – az utóbbi hetekben jelentek meg kormányzati elképzelések.

Forrás: OTP Bank Elemzési Központ


A kormányzat stabilizációs csomagja valószínűleg nagyobb növekedési áldozattal jár majd, mint azt korábban várni lehetett

Forrás: NSO, OTP Bank Elemzési Központ

Deficit: A vártnál magasabb szintről, de gyorsabb csökkenés várható (a 2006-os 10,4%-ról 2008-ra 4%-ra).

Háztartások: a reáljövedelem 4%-kal, a fogyasztás 3%-kal csökken 2007-ben.

Gazdasági növekedés: 2007-ben 1,3%-kal lassabb lesz.

Infláció: Az adóemelés és ártámogatás- csökkentés 1-2 százalékponttal magasabb inflációt eredményez.

Év eleji előrejelzések Új előrejelzésekKöltség-vetési deficitESA-95, a GDP %-ban

Fogyasztási kiadások növekedése%

GDP növekedés, %

Inflációátlag %

A stabilizációs csomag hatása

3,61,4 2,1

-3,0

0,73,8 4,4

'04 '05 '06 '07 '08 '09 '10

3,61,4

3,92,5 2,7 2,8 3,3

'04 '05 '06 '07 '08 '09 '10

6,5 7,510,4

6,14,0 4,8 6,1

'04 '05 '06 '07 '08 '09 '10

6,5 7,3 7,76,0

4,7 3,7 3,7

'04 '05 '06 '07 '08 '09 '10

5,2 4,1 4,5 3,7 3,6 4,1 4,4

'04 '05 '06 '07 '08 '09 '10

5,2 4,1 4,12,4

3,7 4,3 5,4

'04 '05 '06 '07 '08 '09 '10

6,7

3,61,8

3,0 3,5 3,0 3,3

'04 '05 '06 '07 '08 '09 '10

6,7

3,6 3,86,7

3,7 3,5 3,5

'04 '05 '06 '07 '08 '09 '10


A háztartások reáljövedelme 10%-kal alacsonyabb lesz a korábbi várakozásnál, a jövedelemsokk hatása megoszlik a fogyasztás és megtakarítás között

Háztartások nettó reáljövedelmének alakulása 2006-2010

A vártnál nagyobb adóbevételek és a magasabb infláció miatt

A bruttó bérek emelkedése 2007-2008-bancsökken.

A nettó bérszint visszaesik 2007-ben az emelkedő jövedelemadó és TB-járulékokkövetkeztében.

A reáljövedelem csökkenése 2006-ban fele-fele arányban érinti a fogyasztást és a megtakarítást, 2007-ben az arány 2/3-1/3.

Forrás: OTP

90

95

100

105

110

115

120

2005 2006 2007 2008 2009 2010Bérből származó nettó reáljövedelem - Korábbi előrejelzésBérből származó nettó reáljövedelem - Jelenlegi előrejelzésReál rendelkezésre álló jövedelem - Korábbi előrejelzés Reál rendelkezésre álló jövedelem - Jelenlegi előrejelzés

% (2005 = 100%)

- 10%


Magas rövid kamatszint jellemezheti a következő éveket, de nem számolunk az árfolyam jelentős gyengülésével

A kamatvárakozások lényegesen emelkedtek:

1. a vártnál magasabb 2006. évi hiány,

2. a kiigazító csomag bevétel oldali túlsúlya,

3. a megugró infláció,

4. az MNB vártnál határozottabb monetáris politikája miatt.

Egy jelentős árfolyamválság kockázata csökkent.

A forint gyengülésének nagy része valószínűleg átmenetinek bizonyul majd, de a régiós devizákhoz képest alulértékelt marad a forint.

Középtávon magas maradhat a volatilitás.

A jelenlegi, a tavaszi előrejelzés, és a forward hozamgöbével konzisztens alapkamat-pálya

A régiós devizák relatív teljesítménye (2004.12.31 =0)

+200 bp


Az elhúzódó árfolyamgyengülés a deviza hitelezés visszaesését és a minősítettvállalkozói hitelállomány emelkedését okozta Lengyelországban

PLN/EUR árfolyam 2001-2006

Forrás: NBP, Financial Stability Report 2003, Modeling the impact of the zloty deprecitation on the quality of foreign currency assets of banks; OTP

ESETTANULMÁNY

1. Deviza hitelkereslet visszaesett

Lakossági hitelek árfolyamkorrigált állományváltozása, 1997-2005

2. A deviza hitelek minősége romlott

VAR-modell becslések a zloty egyszeri, hirtelen 15%-os leértékelődésének hatása:

• Vállalkozói hiteleknél két negyedév múlva ~1,8%-ponttal magasabb irreguláris hitelarány, amely az ötödik negyedévben ~4,5%-ponttal az eredeti érték felett tetőzik

• Lakossági hiteleknél két negyedév múlva 0,3%-ponttal romló irreguláris hitelarány, 0,75%-ponttal az eredeti érték felett éri el a maximumát.

3,0

3,4

3,8

4,2

4,6

5,0

2001

. jú

n.

2001

. de

c.

2002

. jú

n.

2002

. de

c.

2003

. jú

n.

2003

. de

c.

2004

. jú

n.

2004

. de

c.

2005

. jú

n.

2005

. de

c.

~35% leérté-kelődés


A kiigazító intézkedések hatására csak kisebb mértékű hitelkockázati költség-emelkedést várunk Magyarországon

A forint gyengülése nagy eséllyel csak kisebb mértékű és átmeneti lesz (<15%)

A jövedelem-visszaesés csak átmeneti (1-2 éves)

Prudensebb hitelbírálat

Fejlettebb scoring

Rendszeres stressz-tesztek

Hitelekhez kapcsolódó kockázatkezelési eszközök elérhetők az ügyfél számára (árfolyam-garancia, forintban fix részlet, törlesztési biztosítás)

Ügyfelek tájékoztatásának, oktatásának erősítése

Hitelgondozási programok kialakítása (átütemezés, szerződésmódosítás sztenderdizálása)

Makro-ökonómiai tényezők

Banki tényezők

További tennivalók

Népszerűek maradnak a devizahitelek

Devizahitelek aránya a lakossági hitelfelvételben

A hitelkockázati költség alakulását meghatározótényezők


A nem pénzügyi vállalatok hitelkeresletét és betételhelyezését a gazdaság és a beruházások lassulása mellett egyszeri hatások is mérsékelik 2007-ben

2006Erős a vállalati hitelkeresletA betételhelyezést egyszeri tétel is emeli

2007A vállalkozásokra jellemző:

– Magasabb bér és egyéb költségek– Romló jövedelmezőség és mérsékelt

beruházási aktivitástEmiatt enyhén mérséklődő, GDP arányosan 3,4%-ról 2,8%-ra csökkenő hitelkereslettel számolunk. Az erősödő árfolyam hatása 2007-ben csökkenti az állományokat

Hitelfelvétel és betételhelyezés(a GDP %-ában)

Penetráció és növekedési ütemek


Az önkormányzatok eladósodottsága feladataikhoz képest Uniós összehasonlítás-ban kifejezetten alacsony, a jövőben jelentős hitelkereslet várható a szegmensben

A hazai önkormányzatok adóssága európai összehasonlításban kifejezetten alacsonyA önkormányzati szektor hitelkeresletét eddig döntően két tényező jellemezte: – A hitelfelvétel meghaladta a

betétnövekedést az elmúlt években a költségvetési források csökkentésével,

– A választási években jelentősen nőtt a hitelkereslet az ekkorra időzített beruházások miatt

A jövőben az európai uniós projektek - a társfinanszírozási rendszer miatt - is növelik az önkormányzatok forrásigényét.

Az önkormányzatok GDP arányos adóssága Európa egyes országaiban

Forrás: Eurostat, MNB

Az önkormányzatok hiteleinek és betéteinek növekedése a választási ciklushoz igazodik


A háztartások eladósodásának trendje a kevésbé fejlett EU országok példájátkövetheti, …

Spanyolországban, Portugáliában 1995-től, Görögországban 2000-től a hitelkamatok csökkenése, a futamidő növekedése és a jövedelem emelkedése a háztartások hitelkeresletének élénkülését eredményezte a törlesztési teher mérsékelt növekedése mellett.

A hasonló kiinduló gazdasági helyzet miatt hasonló növekedés várható Magyarországon is.

Az év elején fokozatos és hiteles fiskális kiigazítást, a kamatok csökkenését és a három országban tapasztaltakhoz képest –főleg a 2007-2008-as megszorítási időszakban – mérsékelt hitelfelvételt, lassabb penetráció-növekedést prognosztizáltunk.

Háztartások hitelpenetrációja*

* Banki és nem banki hitelek összesen

Háztartások nettó hitelfelvétele*


… de a költségvetési kiigazítás átmenetileg visszavetheti a hitelkeresletet, és 2007-2008-ban megtörheti a háztartási eladósodottság erőteljesen növekvő trendjét

A hazai kiigazítás nagyobb egyszeri sokk, bevétel-orientált, várhatóan jelentős növekedési áldozattal jár, és emelkedő kamatszint kíséri. A meglévő hitelek rendelkezésre álló jövedelem arányos terhe 10%-ról – ami az európai átlag szint –11% fölé nő és a jövőbeli jövedelem-alakulással kapcsolatos bizonytalanság is emelkedik. A fenti tényezők alapján 2007-ben a 2006. évi szint 50-60%-ára visszaeső, 3% alatti GDP arányos, nettó hitelfelvétellel számolunk.

Háztartások nettó hitelfelvétele(a GDP %-ában)

Háztartások hitelállománya(a GDP %-ában)


A pénzügyi közvetítés hitelvezérelt mélyülésének lassulása a háztartások teljes megtakarításait, azon belül elsősorban a likvidekét is csökkenti

A megtakarítások növekedését a háztartások nettó megtakarítói pozíciójának csökkenése mellett a lassuló hitelfelvétel is visszafogja.

Emiatt a bruttó megtakarítások növekedési üteme 13%-ról 2007-ben 10%-ra lassul.

A stratégiai megtakarításokba (biztosítások, pénztárak, részesedések, üzletrészek) áramló vagyon trendje alig változik.

A bruttó megtakarítási ráta csökkenése – mint általában – elsősorban a likvid megtakarításokba (betétek, készpénz, kötvények, befektetési jegyek) áramlóvagyon nagyságát veti majd vissza.

*A nettó vagyonhoz való hozzájárulás határozza meg az előjelet, így a tartozások esetén a negatív előjel hitelfelvételt jelent.

A szektor nettó pénzügyi pozíciója(a GDP arányában)

Elsősorban a likvid megtakarítások esnek vissza(flow-k a GDP arányában)


-60

-40

-20

0

20

40

60

80

100

1999

. jan

uár

1999

. júl

ius

2000

. jan

uár

2000

. júl

ius

2001

. jan

uár

2001

. júl

ius

2002

. jan

uár

2002

. júl

ius

2003

. jan

uár

2003

. júl

ius

2004

. jan

uár

2004

. júl

ius

2005

. jan

uár

2005

. júl

ius

2006

. jan

uár

2006

. júl

ius

-6

-4

-2

0

2

4

6

8

10

Fogyasztói bizalmi index Hitelfelvétel a GDP arányában

Fogyasztói bizalmi index Hitelfelvétel a GDP %-ában

A lakosság hitelfelvételi kedvén egyelőre nem látszik a megszorító csomag hatása

GDP arányos lakossági hitelfelvétel és a fogyasztói bizalmi index alakulása

Hitelfelvétel szezonálisan igazított, egyéb hitelek 2006. augusztus-szeptemberi egyszeri elmozdulásával korrigált

Szemben a bizalmi indexekkel, a lakossági hitelezésen egyelőre nem látszik, hogy a megszorító csomag hatására a háztartások bizonytalanabbnak látnák jövőbeli jövedelmi helyzetüket.

Forrás: MNB, GKI, OTP


1990 1995 2000 2005 2010ZsugorodógazdaságokMagas marzsok, kevés szereplőVállalati fókuszIllúzió: portfolióminőség és kockázatkezelés rossz volt

Bankrendszerek profitnövekedése a 8 közép- és kelet-európai EU tagállamban

Az elmúlt évek kiemelkedő profitnövekedése várhatóan lelassul a következő években

0

Illúziók Kreatív rombolás „Aranykor”Fokozatos konvergencia?

Elhatalmasodó rossz hitelek, bankkonszolidációk*Gazdasági növekedés beindulÚj banki folyamatok, IT rendszerek bevezetéseFejlett kockázatkezelési módszertan átvételeAlacsony profitabilitás

Erős gazdasági növekedés és a pénzügyi közvetítés gyors mélyüléseKöltséghatékony-ság javulásaPortfolió minőség javulásaErős profitnövekedés

Nő-e a versenyzők száma?Sikerül-e a bankok-nak elkerülniük értékajánlatuk kommoditizálódását?Javul-e az ügyfelek banki élménye?Hogyan hat az EU szabályzás a bankszektorra?

* Az időszak elején, Magyarországon néhány évvel korábbanForrás: OTP, CEMI, nemzeti bankok


225 226

128 919

114 250

109 658

102 720

89 339

87 813

83 225

78 851

78 036

77 654

66 347

65 106

60 274

56 701

47 458

40 655

32 627

21 957

20 669

16 170

12 359

10 442

HSBC

UBS AG

Royal Bank of Scotland

Banco Santander

BNP Paribas

Barclays

UniCredito Ital

BBVA

HBOS

Credit Suisse Gp

Societe Generale

Deutsche Bank

Credit Agricole

Lloyds TSB

ABN AMRO Hold

Banca Intesa SpA

KBC Banc Holding

HypoVereinsbank

NBG

Erste Bank

Raiffsen Intl Bk

Alpha Bank AE

OTP Bank

1

14

13

12

11

9

8

7

6

5

4

3

2

15

17

19

10

23

A nemzetközi bank-univerzumban is mind több jel mutat a konszolidáció, az összeolvadások, felvásárlások felgyorsulására

Bankok piaci kapitalizációja2006. november 8., millió USDEurópai bankok sorrendje Amerikai TOP 5 sorrendje

241 690

184 586

138 387

82 303

59 373

Citigroup

Bank of America

JP Morgan Chase

Wachovia

Goldman Sachs

32

39

46

51

29

.....

Forrás: Bloomberg

A 2. bank kétszer akkora, mint a 12.

Sikeres évek után mind az európai, mind az amerikai bankok jelentős szabad tőkével rendelkeznekAz Európai Unióban erősebbé vált a politikai támogatottsága az országhatárokon átívelőintegrációnakA verseny kikényszeríti a méretgazdaságosság erősebb kihasználásátA sikeres helyi szereplők más piacokon is kamatoztatni próbálják versenyelőnyeiket


A régióra fókuszáló nagyobb pénzügyi csoportok piaci részesedése is 10% alatti a régióban, ami teret ad a további konszolidációra

Megj.: a feltüntetett számok a piaci helyezést jelentik, az OTP Bank orosz érdekeltsége még három külön bank: Investsberbank, Omskpromstroibank, Promfinservicebank

Forrás: vállalati prezentációk, nemzeti bankok, bankfelügyeletek

Kör esetében belépés, aláhúzás esetében további vásárlás


81

87

88

92

96

102

105

149

SK

PL

EE

LT

LV

CZ

SI

HU

Határon átnyúló szolgáltatások nyújtására regisztrált bankok száma, (2005. dec., HU 2006. okt.) A magas jövedelmezőség több nemzetközi

bankház érdeklődését kelthette fel a régióés Magyarország iránt

Külföldi szolgáltatók bár regisztráltak határon átnyúló pénzügyi szolgáltatások végzésére, de közülük relatíve kevesen kezdték meg tevékenységüket

Több korábbi leányvállalati bank anyabankja fiókjaként folytatja tevékenységét, ami költségelőnyt jelenthet

A biztosítókon túl, nem pénzügyi szolgáltatók, mobiltelefon cégek, áruházláncok, internetes portálok is belépnek a bankok tradicionális piacaira

Az egészségbiztosítók is jelenthetnek konkurenciát a bankoknak

Forrás: CEE8 országok Nemzeti Bankjai

Bár az EU csatlakozás után nem nőtt a bankok száma, országonként 90-100 határonátnyúló szolgáltatást nyújtó szolgáltató regisztrálta működését


1216

27

0

5

10

15

20

25

30

2003 2004 2005

Mrd FtCAGR 49,7%

A lakossági ügyfelek megnyeréséért és megtartásáért folyó verseny erősödésénekegyik jele a banki médiaköltés ugrásszerű növekedése Magyarországon

74% 72%60%

15% 20%26%

5% 4% 7%6% 4% 7%

0%

25%

50%

75%

100%

2003 2004 2005

Lakossági hitelek Lakossági megtakarításokVállalkozói banki szolgáltatás Egyéb szolgáltatások

Bankok médiaköltésének* alakulása

A médiaköltés* szerkezete

Forrás: AdexNet / TNS MI*Listaáron számított médiaköltés

**Egyéb kategória: bankkártya, befektetési alapok, értékpapír, privát bank, elektronikus szolgáltatások, egyéb

**

A bankok évről évre aktívabbak a médiákban, a marketing költés/összes bevétel 2003-ban 3,8%, 2005-ben 5,1% volt

2003-2005-ben a legerősebben kommunikált termékek a lakossági hiteltermékek, ezen belül is a lakáshitelek voltak

A lakossági megtakarítások, az image és az egyéb termékek közül a befektetési alapok és az elektronikus termékek szerepe a médiaköltésben jelentősen fokozódott


Kiterjedt termékfejlesztéssel az ügyféligények döntő többségét már a magyarbankok is lefedik…

Ügyféligények, elvárások

Könnyen érthető, egyszerű, de rugalmas termékek

Átláthatóság

Egyéni élethelyzethez igazodótermékajánlat

Ügyfél kockázatainak kezeléséhez eszközök biztosítása

Vásárlói hűség jutalmazása

Jó ár-érték arány („value formoney”)

Az ügyféligények lefedése már csaknem teljesÜgyféligények lefedettségi szintje, nyugat-európai bank példája, 1980-2005

Forrás: CFC, OTP

Termékszám

Csatorna-szám

2005: 98%

1999: 95%

‘80: 33%

1.200

70

10

1 7 23


… de a termékek közötti választás támogatásában és a termékhez kapcsolódószolgáltatási színvonal emelésében van további fejlődési lehetőség

Az ügyféligények kielégítését célzófejlesztések területei

Termékválasztási tanácsadásPontos és naprakész adatkezelés, ügyféladatbázis aktív használataCélzott kampányokÁtfutási idők lerövidítéseDedikált ügyintézőBővülő, integrált értékesítési csatorna kínálat kifejlesztése

Központi back-office funkcióinak kiterjesztéseFolyamatos folyamat racionalizálásPanaszkezelési eljárás sztenderdizálásaEgyéni teljesítménymérés és rendszeres visszacsatolásÜgyfélelégedettség-mérésSzolgáltatási sztenderdek rögzítéseEgyéni teljesítménytől függő ösztönzési rendszerek Alkalmazottak képzése

Ügy

fél s

zám

ára

láth

ató

Bel

sőfo

lyam

atok

at

érin

tő

Az ügyfelek hajlamosak a bankok szolgáltatás javítási erőfeszítéseinek alulértékeléséreA legjobb ausztrál bank és más szektorok vezető szolgáltatóinak megítélése

A bankok megítélése

20-30%ponttal kedvezőt-

lenebb

Forrás: CFC, Harris Interactive, OTP


112

206

88

133

237205

23

175

219 210

HU SK BG RO CR SE U RU CZ PL BIH

CEU átlag88

Euro-zóna543

112

206

88

133

237205

23

175

219 210

HU SK BG RO CR SE U RU CZ PL BIH

CEU átlag88

Euro-zóna543

Az ügyfélkiszolgálásban újraértékelődik a hagyományos, bankfióki értékesítési csatorna szerepe, és egyes termékeknél előre tört az ügynöki értékesítés

A bankfiók ellátottság Magyarországon lényegesen elmarad az euro-zóna átlagától.

A 8 legnagyobb magyarországi bank 2008-ra még 315 új fiók nyitását tervezi.

A bankok lakossági üzletágai már a kisebb lélekszámú településeket is megcélozzák.

Az ügyféligényekhez igazodóan új fióktípusok jelennek meg (pl. hitelpont, in-store fiók, mobil fiók, drive-throught fiók stb.).

Egyes termékek értékesítésében (pl. lakáshitel) az ügynökök többségi szerephez jutottak

Az 1 millió lakosra jutó bankfiókok száma, 2004db

A 8 legnagyobb magyarországi bank* tervezett fiókszáma 2008-ra

*Forrás: banki honlapok, sajtónyilatkotatok

1 0841 399

0

500

1 000

1 500

2005 2008

db +29%


Az elektronikus csatornák a nagy tömegű tranzakciók költséghatékonylebonyolítására alkalmasak

Az elektronikus csatornák ügyfél és tranzakciók száma dinamikusan nő

Bővül a szolgáltatási kör, javul a biztonság

Az elektronikus csatornák felszabadítják a fiókot a rutin tranzakciók alól, de csökkentik is a keresztértékesítési lehetőségeket

Az elektronikus csatornák területén új szolgáltatások állnak készenlétben:

- Elektronikus közüzemi számlafizetés (eBPP)

- Mobiltelefonos fizetések- Internetes fizetések- Új technológiai alapokon, új

szolgáltatások keresése (pl. Interaktív TV, mobiltelefon 3G)

- Új biztonsági megoldások kifejlődése (PKI, Token)

Az elektronikus banki ügyfelek száma Magyaro.-on

*Forrás: banki honlapok, sajtónyilatkotatok

Mobile banking

Telebanking

Internet banking

1 3991 522 1 614

1 7821 923 2 093

2 249 2 344 2 505

0

500

1 000

1 500

2 000

2 500

3 000

2004.II. n.év

2004.III. n.év

2004.IV. n.év

2005. I.n.év

2005.II. n. év

2005.III. n.év

2005.IV. n.év

2006. I.n.év

2006.II. név

CAGR 33,8%

603 663 735 750858

9921 139

1 3051 460

0

250

500

750

1 000

1 250

1 500

2004.II. n.év

2004.III. n.év

2004.IV. n.év

2005. I.n.év

2005.II. n. év

2005.III. n.év

2005.IV. n.év

2006. I.n.év

2006.II. név

CAGR 55,7%

457 501 557 633701

767846

920

1 096

0

200

400

600

800

1 000

1 200

2004.II. n.év

2004.III. n.év

2004.IV. n.év

2005. I.n.év

2005.II. n. év

2005.III. n.év

2005.IV. n.év

2006. I.n.év

2006.II. név

CAGR 54,8%


A bankszektort érintő EU szabályok átvételével új menedzsment eszközök is érkeznek, de rengeteg fejlesztési, nyilvántartási feladat is adódik

Basel II

SEPA

MIFID

A magyar pénzügyi szektort érintő főbb EU szabályok EU szabályok hatásai a magyar bankrendszerre

Gazdaságilag indokoltabb nagyságú, több esetben alacsonyabb tőkeigény

Tőkeallokációs módszertanok elterjedése javítja a részvényesi értékteremtést

Tranzakciós díjak EU szintre történőcsökkentése, a nyugat-európainál lényegesen alacsonyabb penetrációk miatt kisebb elérhető jövedelmezőség

Üzemviteli fejlesztési feladatok növekedése, priorizálás külsőmeghatározódása

Informatikai fejlesztési feladatok

Automatizált szolgáltatásokhoz újra emberi erőforrás bevonása

Költség növekedés

Stabil és hatékony pénzügyi rendszer biztosítása Megújult és egységes kockázatkezelési és tőkemegfelelési módszertan

Egységes fizetési övezet kialakítása Azonos fizetési tranzakciós szabályok az elérhetőség, gyorsaság, költség, tájékoztatás, biztonság területén

Európai sztenderdek ügyletkezelésre, termékkörre, teljesítésekre, a befektetési üzletágraMűködési lehetőség az EU egész területén

A Committee of European Banking Supervisors irányelveÖnálló compliance funkció a prudens, megbízható, szabályteljesítő működésért

Az Európai Tanács 2005/60/EK irányelve a pénzügyi szektorra ügyfeleik azonosításáról, nyilvántartásukról, belső eljárási szabályokról, pénzmosásra utaló jelek jelentéséről

Compliance

Pénzmosás


A költségcsökkentési lehetőségek kimerülése miatt a jövedelmezőség javításában a méretgazdaságosság kihasználása válhat a fő tényezővé a konszolidációk révén

A csökkenő marzsok és a termékfejlesztések eredményekép-pen a nem kamatjellegű bevételek aránya közelíti az EU-15 bankjainak szintjét (a különbség kb. a felére csökken)

A magas várható reál GDP növekedési ráták (3,6-7%) és a helyi devizák leértékelődése euróban számítva mintegy 10%-os éves átlagos nominális GDP bővülést eredményeznek

A lakossági és vállalkozói hitelek dinamikus növekedési üteme hozzájárul a NyE és KKE közötti ~140-200% közötti penetrációs különbség* évi 3-7%-pontos csökkentéséhez

A kamat konvergencia és a tovább erősödő verseny következtében a következő 5 évben a banki marzsok közötti különbség (KKE és EU-15) várhatóan a felére csökken

A portfolió minőség romlása nélkül a kockázati költségek a mérlegfőösszeg arányában 0,3%-os szinten tarthatók (EU-15 szint), de a jövedelmezőség szűkülése miatt az összes bevételhez viszonyított arányuk növekedhet

Gazdasági növekedés

+10 - 17% átlagos éves profitbővülés

+10%

Várható hozzájárulás az eredménynövekedéshez

(2006-2010)

A közép-kelet-európai régió országaiban a bankszektor eredményének évente átlagosan 10-17%-os bővülése várható 2006 és 2010 között

Bevétel szerkezet

Pénzügyi szolgáltatások penetrációja

Árazás

Költség-hatékonyság

Portfolió minőség

Forrás: Central European Management Intelligence (CEMI), OTP Bank prognózis* Bankrendszer mérlegfőösszege/GDP EU(2003): 257%; Horvátország(2005): 117% (különbség:

140%-pont); Románia(2005): 46% (különbség: 211%-pont)

+1-2%

-4-5%

+3-7%

+1-3%

-1-0%

Feltételezések

TOP-DOWN MODELL

Documents

A bankrendszer előtt álló kihívások - MNB · A bankrendszer előtt álló kihívások 2 Közép távú kihívások Rövid távon a megszorító program hatásai, középtávon