A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

II. KÖTET

A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM

FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

BUDAPEST 2009

(2019. október 21. napjától hatályos változat)

TARTALOMJEGYZÉK

ELSŐ RÉSZ

Bevezető rendelkezések 7

A foglalkoztatási követelményrendszer célja 7

A szabályzat hatálya 8

A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje 8

Az Egyetemen létesíthető munkakörök 9

MÁSODIK RÉSZ

A közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó általános szabályok 9

I. FEJEZET

A közalkalmazotti jogviszony alanyai, létesítése és módosítása 9

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség 14

A pályázat 14

A próbaidő 15

A gyakornoki foglalkoztatás általános szabályai 15

A közalkalmazotti jogviszony módosítása 17

Kinevezéstől eltérő foglalkoztatás 17

A munkakör módosítása 18

Többletfeladat elrendelése 19

II. FEJEZET

A közalkalmazotti jogviszony megszűnése és megszüntetése 19

A közalkalmazotti jogviszony megszűnésének és megszüntetésének jogcímei 19

Közalkalmazottak jogállása a munkáltató egyes tevékenységeinek megszűnése esetén 21

A közös megegyezés 21

Az áthelyezés 21

A lemondás 22

Rendkívüli lemondás 22

A felmentés 23

Felmentési védelem 24

A felmentés korlátozása 25

A felmentési idő 26

Rendkívüli felmentés 27

A határozott idejű közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére vonatkozó szabályok 28

A közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése a közalkalmazott részéről 28

A közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése a munkáltató részéről 29

A végkielégítés 30

A nyugdíjas közalkalmazottra vonatkozó külön rendelkezések 32

3

A közalkalmazotti jogviszony megszűnése és megszüntetése esetén alkalmazandó

közös szabályok 32

III. FEJEZET

A közalkalmazotti jogviszony tartalma 32

Az összeférhetetlenség szabályai 36

Munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésének szabályai 37

Kutatási és tanulmányi célú külföldi kiutazás 38

Munkavállalás külföldön 39

IV. FEJEZET

A közalkalmazottak és a munkáltató kártérítési felelőssége 39

A közalkalmazottak kártérítési felelőssége 39

A munkáltató kártérítési felelőssége 40

V. FEJEZET

A tanulmányi szerződés és a továbbképzés 41

A tanulmányi szerződés 41

A továbbképzés 42

VI. FEJEZET

A közalkalmazott minősítése és munkájának értékelése 43

A közalkalmazott minősítése 43

Az oktatók, tudományos kutatók munkájának minősítésére vonatkozó külön szabályok 45

A vezetők munkájának minősítésére vonatkozó külön szabályok 45

VII. FEJEZET

A jogorvoslat rendje 45

A munkajogi igény érvényesítése 46

HARMADIK RÉSZ

Az oktatókra, tudományos kutatókra és tanárokra vonatkozó különös szabályok

I. FEJEZET

Az oktatói munkakör létesítése 46

Általános szabályok 46

Egyes oktatói besorolás szerinti követelmények 50

A tanársegéd 50

4

Az adjunktus 50

A főiskolai docens 52

Az egyetemi docens 53

A főiskolai tanár 54

Az egyetemi tanár 56

A mesteroktató 57

II. FEJEZET

A tanári munkakör létesítése 58

Általános szabályok 58

Tanári munkakörök, a tanári munkakör létesítésének feltételei 58

A mestertanár 59

A gazdasági tanár/gazdasági oktató 60

A nyelvtanár, anyanyelvi lektor 60

A testnevelő tanár 61

III. FEJEZET

Tudományos kutatói munkakör létesítése 62

Általános szabályok 62

Tudományos kutatói munkakörök, a tudományos kutatói munkakör létesítésének feltételei 63

A tudományos segédmunkatárs 63

A tudományos munkatárs 64

A tudományos főmunkatárs 64

A tudományos tanácsadó és a kutatóprofesszor 66

IV. FEJEZET

Az oktatók, tudományos kutatók és tanárok jogai és kötelezettségei 67

V. FEJEZET

Oktatói, tudományos kutatói, tanári közalkalmazotti jogviszony megszűnése és

megszüntetése 69

Általános szabályok 69

Az egyetemi, főiskolai tanár, kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó közalkalmazotti

jogviszonyának megszüntetésére vonatkozó közös szabályok 69

A határidők számítása 70

A meghívott oktató 70

NEGYEDIK RÉSZ

A nem oktatói, kutatói, tanári munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó

különös szabályok 70

A nem oktatói, nem kutatói, nem tanári munkakör létesítésére vonatkozó rendelkezések 70

5

ÖTÖDIK RÉSZ

I. FEJEZET

Magasabb vezetőkre és vezetőkre vonatkozó különös szabályok 72

Magasabb vezetők és vezetők köre 72

A magasabb vezetői és a vezetői megbízásokkal összefüggő hatásköri feladatok átadása,

illetve átvétele 77

HATODIK RÉSZ

A pályázati eljárás rendje 78

A pályázati eljárás általános szabályai 78

A pályázati felhívás közzétételének kezdeményezése 79

A pályázati felhívás 80

A pályázat közzététele 81

A pályázatok benyújtása 81

A pályázatok elbírálása 83

Az egyetemi, illetve főiskolai tanári pályázatok elbírálására vonatkozó különös szabályok 84

HETEDIK RÉSZ

I. FEJEZET

Az Egyetem által adományozható munkaköri és egyéb címek 86

Oktatói munkakörhöz nem kapcsolódó címek 86

Professor Emeritus/Emerita cím adományozása 86

A Professor Emeritus jogai és kötelességei 87

Magántanári cím adományozása 87

Címzetes egyetemi/főiskolai tanár/docens 87

Mesteroktatói cím adományozása 88

Mestertanári cím adományozása 88

Rector Emeritus/Emerita cím adományozása 88

Az oktatói munkakörhöz nem kapcsolódó címek visszavonásának közös szabályai 88

II. FEJEZET

Közalkalmazotti jogviszonnyal járó címek 89

A közalkalmazotti jogviszonnyal járó címek adományozása 89

A közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím adományozásának feltételei 90

A közalkalmazotti jogviszonnyal járó címmel járó jogok 90

A közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím viselésére jogosultság megszűnése 91

6

NYOLCADIK RÉSZ

Differenciáló jövedelemelosztás 91

A differenciáló jövedelem elosztás elvei 91

Díjazás 92

Az alkalmazottak díjazására vonatkozó rendelkezések 90

Garantált illetmény 92

Illetménykiegészítés 92

Keresetkiegészítés 92

Illetménypótlék 93

Jutalom 93

Az oktatók díjazására vonatkozó külön szabályok 93

KILENCEDIK RÉSZ

Értelmező rendelkezések 93

TIZEDIK RÉSZ

I. FEJEZET

Záró, hatályba léptető és átmeneti rendelkezések 95

7

Preambulum1*

A Budapesti Gazdasági Egyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a nemzeti felsőoktatásról szóló

2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

(továbbiakban: Mt.), a közalkalmazottak jogállásról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban:

Kjt.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény felsőoktatásban való

végrehajtásáról és a felsőoktatási intézményben való foglalkoztatás egyes kérdéseiről szóló

395/2015. (XII. 12.) Korm. rendelet, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott

közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezéséről szóló 150/1992. (XI. 20.)

Korm. rendelet2, valamint az Egyetem Szervezeti és Működési Rendjének (a továbbiakban: SZMR)

felhatalmazása alapján az Egyetemen folyó oktatási, kutatási és tudományos tevékenység magas

színvonalú biztosítása érdekében az oktatókkal, kutatókkal, tanárokkal és egyéb közalkalmazottakkal

szemben támasztott előmeneteli és teljesítménykövetelményeket, az alkalmazás feltételeit, az

értékelés szempontjait, a magasabb vezetőkre és vezetőkre vonatkozó rendelkezéseket az alábbi

szabályzatban határozza meg.

ELSŐ RÉSZ

Bevezető rendelkezések

A foglalkoztatási követelményrendszer célja

1. § A foglalkoztatási követelményrendszer célja, hogy szabályozza az oktatói és nem oktatói

munkakörben:

a) az Egyetem küldetéséhez, illetve a karok feladatrendszeréhez igazodóan az egyes

munkakörök betöltésével kapcsolatos követelményeket,

b) az egyes oktatói, tanári, kutatói3 munkakörökhöz tartozó feladatokat,

c) a pályázatok elbírálásának rendjét,

d) az oktatói juttatások feltételeit, az ezzel összefüggő pályázatok rendjét,

e) az adományozható munkaköri és egyéb címek feltételeit,

f) a foglalkoztatásra és teljesítményre vonatkoztató követelményrendszert, a minőség és

teljesítmény alapján differenciálható jövedelemelosztás elveit,

g) a követelményrendszerben foglaltak nem teljesítésének következményeit.

* A szabályzatot a Szenátus 2006. június 30-án fogadta el. Hatályos: 2006. június 30. napjától. A szabályzatot a Szenátus 2013. március 1-

jei ülésén átfogóan módosította. A módosítások a 2013. január 1. napjával lépnek hatályba a szabályzatban foglaltaknak megfelelően. 2 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 3 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.

8

A szabályzat hatálya

2. § (1) A szabályzat hatálya kiterjed

a) az Egyetemre, mint munkáltatóra,

b) az Egyetem valamennyi közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatójára,

kutatójára, tanárára és közalkalmazottjára,

c) az Egyetemmel megbízási vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló

személyekre,

d) az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló és e szabályzatban meghatározott

címekkel rendelkező személyekre.

(2) A szabályzat szerint kell eljárni:

a) az első alkalmazáskor az álláshely betöltésére való alkalmasság megítélése céljából,

b) az oktatók, kutatók, más közalkalmazottak minősítésekor, az általuk végzett munka

értékelésekor, a folyamatos foglalkoztatásra való alkalmasság elbírálásakor,

c) az oktatók, kutatók, más közalkalmazottak minősítésekor, az általuk végzett munka

értékelésekor, a folyamatos foglalkoztatásra való alkalmasság elbírálásakor,

d) a jogszabályokban meghatározott, munkakörhöz kapcsolódó és egyéb címek

adományozásakor.

(3) A szabályzatban meghatározott követelményektől – a jogszabályban vagy e szabályzatban

meghatározott esetek kivételével – sem az első alkalmazáskor, sem a folyamatos alkalmazáskor

eltérni nem lehet.

(4) E szabályzatban nem szabályozott közalkalmazotti jogviszonyból származó egyes jogok és

kötelezettségek, illetve ezek gyakorlása tekintetében alkalmazandó további rendelkezéseket az

Egyetem Kollektív Szerződése tartalmazza.

(5) A közművelődési, közgyűjteményi intézményekben, szervezeti egységekben foglalkoztatott

személyekre az adott ágazatra, feladatra, tevékenységre meghatározott rendelkezéseket kell

megfelelően alkalmazni.

A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje

3. § (1) Az Egyetem közalkalmazottai felett a munkáltatói jogokat – az Egyetem szervezeti és

működési rendjének 95. § és 103. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel – a rektor és a kancellár

9

gyakorolja. A rektor és a kancellár e jogát e szabályzat külön utasításban foglaltak4 szerint az

Egyetem magasabb vezetőire átruházhatja. Az átruházott jogkör tovább nem adható5.

(2) A rektor és a kancellár6 gyakorolja a munkáltatói jogköröket, amennyiben a közalkalmazott a

megbízás következtében közelebbi hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy

elszámolási kapcsolatba kerül.

(3) 7

(4) 8

(5) 9

Az Egyetemen létesíthető munkakörök

4. § (1)10 Az Egyetemen az oktatással összefüggő feladatok oktatói és tanári munkakörben láthatók

el. Az önálló kutatói feladatok ellátására tudományos kutatói munkakör létesíthető. A tudományos

kutatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott a teljes munkaidejének legalább nyolcvan

százalékában az Egyetem tevékenységi körébe tartozó tudományos kutatási feladatot lát el. A

tudományos kutató által tanításra fordított időt erre tekintettel kell megállapítani.

(2)11 Az Egyetem működésével összefüggő feladatok ellátására egyéb munkakör is létesíthető.

(3)12 Az Egyetem által létrehozott közművelődési, közgyűjteményi szervezeti egységekben

foglalkoztatottakra az adott ágazatra, feladatra, tevékenységre meghatározott rendelkezéseket kell

alkalmazni.

(4) Az oktatói, tudományos kutatói és tanári munkakörökkel kapcsolatos részletes szabályokat a

szabályzat Harmadik része, a nem oktatói-tudományos kutatói-tanári munkakörökre vonatkozó

részletes szabályokat a Negyedik része tartalmazza.

MÁSODIK RÉSZ

A közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó általános szabályok

I. fejezet

A közalkalmazotti jogviszony alanyai, létesítése és módosítása

5. §13 A közalkalmazotti jogviszony alanyai: a munkáltató és a közalkalmazott.

4 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 5 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 6 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 7 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 8 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 9 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 10 Nftv. 24. § (1) bekezdés 11 Nftv. 24. § (2) bekezdés 12 Nftv. 24. § (3) bekezdés 13 Kjt. 20. § (1) bekezdés

10

6. § (1)14 A közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre történő kinevezéssel és annak

elfogadásával jön létre. A közalkalmazotti jogviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni, ha a

határozott időre történő kinevezés nem felel meg a (2) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltaknak.

(2)15 Az (1) bekezdéstől eltérően – ha törvény eltérően nem rendelkezik – határozott idejű

közalkalmazotti jogviszony létesíthető:

a) helyettesítés céljából,

b) meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására,

c) 16

d) legfeljebb egy évre szóló egyetemi és főiskolai tanári, egyetemi és főiskolai docensi,

kutatóprofesszori, tudományos tanácsadói, tudományos főmunkatársi munkakör betöltésére

(meghívott oktató, kutató).17

(3)18 Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén annak tartamát naptárilag vagy

más alkalmas módon kell meghatározni.

(4)19 A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell

a közalkalmazott:

a) besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, illetményét,

b) munkakörét,

c) a munkavégzés helyét.

(5)20 A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszonyt érintő egyéb kérdés is meghatározható.

7. § (1) A munkáltató köteles valamennyi közalkalmazott részére munkaköri leírást készíteni belső

szabályozóban rögzítettek szerint. A munkaköri leírást a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza

meg, és azt a közalkalmazottal írásban közli. A munkaköri leírás átvételét a közalkalmazott aláírásával

igazolja. A munkaköri leírás két eredeti és egy másolati példányban készül, melyből a másolati

példányt az adott szervezeti egység irattárában, egy eredeti példányt a közalkalmazott személyi

anyagában kell elhelyezni, egy eredeti példányt pedig a közalkalmazott részére át kell adni. 21

(2) A munkaköri leírásnak tartalmaznia kell különösen:

a) a közvetlen felettes megnevezését,

14 Kjt. 21. § (1) és (5) bekezdés 15 Kjt. 21. § (2) bekezdés 16 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 17 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 18 Mt. 192. § (1) bekezdés 19 Kjt. 21. § (1) és (3) bekezdés 20 Kjt. 21. § (3) bekezdés 21 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.

11

b) a munkáltatói jogkör gyakorlójának megjelölését,

c) a közalkalmazott munkakörének megnevezését és munkaköri beosztását (ha az a

munkaköri megnevezéstől eltér), valamint az ellátandó feladatok részletezését,

d) a feladatok ellátására vonatkozó ellenőrzési kötelezettséget.

(3) A munkaköri leírás elkészítése, aktualizálása a szervezeti egység vezetőjének a feladata. A

munkaköri leírásokat a feladatok megváltozásakor haladéktalanul meg kell változtatni.22

8. § (1) A munkáltató a kinevezési okmányban köteles meghatározni, hogy a munkakör betöltéséhez

szükséges feltételeket az oktatónak milyen időszak(ok) alatt kell teljesítenie, továbbá fel kell hívnia a

figyelmet az e szabályzat 82. §-ban meghatározott jogkövetkezményekre.

(2) A kinevezés előtt a 10. §-ban meghatározottak fennállásáról meg kell győződni. A kinevezés

elválaszthatatlan részét képezi belső szabályozóban rögzítettek szerinta

a) titoktartási nyilatkozat,

b) oktatók esetében az intézmény működési feltételei meglétének mérlegeléséhez tett -45.§

szerinti - oktatói, tudományos kutatói, tanári nyilatkozat, továbbá

c) jelen szakasz (3) bekezdésében meghatározott nyilatkozat,

d) e szabályzat 11. §-ában meghatározott munkakörök betöltése esetén a vagyonnyilatkozat.

(3) A kinevezés előtt a közalkalmazott belső szabályozóban rögzítettek szerint köteles nyilatkozni a

további munkavégzésre irányuló jogviszonyairól. A nyilatkozatra a munkáltató köteles felvezetni

annak tudomásul vételét, hozzájárulását, illetőleg összeférhetetlenség esetén a további jogviszonyra

vonatkozó tiltást.23

(4)24 A munkáltató legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül

írásban tájékoztatja a közalkalmazottat:

a) a napi munkaidőről,

b) az illetményen túli munkabérről és egyéb juttatásokról,

c) az illetményről való elszámolás módjáról, az illetményfizetés gyakoriságáról, a kifizetés

napjáról,

d) a munkakörébe tartozó feladatokról,

22 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 23 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 24 Mt. 46. § (1) bekezdés

12

e) a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, illetve

f) a munkáltatóra és a közalkalmazottra irányadó felmentési idő megállapításának szabályairól,

g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint

h) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.

9. § (1) A közalkalmazotti jogviszony létesítését a munkáltatói jogkörgyakorlónál kell kezdeményezni.

Az egyes munkakörök esetében a közalkalmazotti jogviszony létesítésével, a kinevezéssel

kapcsolatos jogok gyakorlása külön utasításban meghatározottak szerint történik. Amennyiben az

oktató egyben magasabb vezető, vagy vezető megbízással is rendelkezik, a magasabb vezetőre,

illetve vezetőre irányadó munkáltató joggyakorlásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Amennyiben az oktató, kutató, tanár jogviszonya nem karhoz kötődik, rájuk az Egyetem akadémiai

szervezetéhez tartozó nem oktatási szervezeti egységeknél megjelölt munkáltatói jogkörgyakorlás

szabályait kell alkalmazni.25

(2) Az Egyetemen közalkalmazotti jogviszony abban az esetben létesíthető, ha

a) az adott munkakörre történő jogviszony létesítése azért történik, mert az abban

foglalkoztatott közalkalmazott jogviszonya megszűnt – feltéve, hogy annak alapja nem az e

szabályzat 20. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ok –, a státusz megüresedett és a

jogviszony létesítésére az adott szervezeti egység működéséhez igazoltan szükség van, vagy

b) az adott szervezeti egység feladatkörének igazolt változása az új munkakör létesítését és

betöltését indokolja és

c) az adott szervezeti egység rendelkezik a jogviszony létesítéséhez szükséges pénzügyi

fedezettel valamint engedélyezett státusszal.26

(3) Közalkalmazotti jogviszonyt visszamenőleges hatállyal létesíteni, módosítani, megszüntetni még

a közalkalmazott beleegyezése esetén sem lehetséges.

(4) A közalkalmazotti jogviszony létesítését olyan időpontban kell kezdeményezni, hogy a munkába

álláshoz szükséges előkészítő folyamatok legkésőbb a munkába állást megelőző öt nappal

befejeződhessenek, és a Bér- és Munkaügyi Osztály a társadalombiztosítás kezdetére vonatkozó

bejelentést legkésőbb a társadalombiztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése

előtt, érvényes kinevezés alapján megtehesse az illetékes hatóság felé.27

(5) Amennyiben a közalkalmazotti jogviszony módosítására utólag bemutatott okiratok alapján kerül

sor, akkor a változásokat a bemutatást követő hónap 1. napjától kell érvényesíteni.28

10. § (1)29 Az Egyetemen való alkalmazás feltétele, hogy a közalkalmazott:

25 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 26 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 27 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 28 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával beiktatta. Hatályos 2019. október 21. napjától. 29 Kjt. 20. § (2) bekezdés, Nftv. 24. § (5) bekezdés

13

a)30 rendelkezzék az előírt végzettséggel és szakképzettséggel,

b)31 büntetlen előéletű legyen, ne álljon a tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás

hatálya alatt,

c) tizennyolcadik életévét betöltötte,

d) magyar állampolgárságú – az e szabályzat 58. § (2) meghatározott eset kivétel –, vagy külön

jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező bevándorolt, vagy

letelepedett személy,

e) a munkakör betöltéséhez kiírt pályázaton eredményesen részt vett,

f) a munkakör betöltéséhez szükséges vagyonnyilatkozatot megtette,

g) részt vett a kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton és ennek alapján alkalmas a

munkakör betöltésére,

h) megfelel az e szabályzatban meghatározott további követelményeknek,

i) részt vett a munka- és tűzvédelmi oktatáson.

(2)32 A közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja,

hogy büntetlen előéletű. Nem szükséges a hatósági igazolvány bemutatása, ha a jogviszony

létesítése áthelyezéssel olyan munkakörből és jogviszonyból történik, ahol a jogviszony

fennállásának szintén feltétele a büntetlen előélet.33

(3)34 A munkáltató felhívására a közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági

bizonyítvánnyal igazolja, hogy nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a

közalkalmazotti jogviszony létesítését nem teszi lehetővé.

(4)35 Indokolt esetben a munkáltató írásban felszólíthatja a közalkalmazottat, hogy a felhívástól

számított tizenöt munkanapon belül – ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges,

annak megszűnését követően haladéktalanul – hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen

előéletű, illetve nem áll a munkakörének megfelelő vagy a munkakörének részét képező

foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(5)36 Ha a közalkalmazott igazolja, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll a (4) bekezdésben

meghatározott foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által az

30 A módosítást a Szenátus a 2013/2014. tanévi (II. 28.) 55. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2014. február 28. napjától. 31 A módosítást a Szenátus a 2013/2014. tanévi (II. 28.) 55. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2014. február 28. napjától. 32 Kjt. 20. § (4) bekezdés 33 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 34 Kjt. 20. § (5) bekezdés 35 Kjt. 20. § (6) bekezdés 36 Kjt. 20. § (7) bekezdés

14

igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási

szolgáltatási díjat a közalkalmazott részére megtéríti.

(6)37 Nem létesíthető foglalkoztatásra irányuló jogviszony olyan személlyel, aki egy éven belül a

Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Egyetemet érintő döntése meghozatalában részt vett.

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

11. § (1) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII. törvény (a

továbbiakban Vnyt.) rendelkezései alapján vagyonnyilatkozat-tételre köteles, aki – önállóan vagy

testület tagjaként – javaslattételre, döntésre, illetve ellenőrzésre jogosult a Vnyt. 3.§ (1) bekezdésében

meghatározott ügytípusokban, így különösen:38

a) az Egyetem közalkalmazottai közül:

aa) az Egyetem magasabb vezetői39 (rektor, kancellár, rektorhelyettesek, dékánok)40,

ab) az Egyetem Szenátusának tagja,

ac) azon személy, aki közbeszerzési eljárás során gyakorolja a javaslattételi, döntési,

ellenőrzési jogköröket,

ad) mindazok a személyek, akik kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési joggal

rendelkeznek.

b) az az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló személy, aki – önállóan vagy

testület tagjaként – javaslattételre, döntésre, illetve ellenőrzésre jogosult,

c) az Egyetem hallgatói közül azok, akik testület tagjaként gyakorolják a javaslattételi, döntési,

ellenőrzési jogköröket.

(2) Nem köteles vagyonnyilatkozatot tenni az, aki külön jogszabály alapján vagyonnyilatkozat

tételére egyébként kötelezett. A külön jogszabály alapján tett vagyonnyilatkozat-tételt a kötelezett

a vagyonnyilatkozat átvételét igazoló okirat másolatával vagy nyilatkozatával igazolja.

(3) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos részletes szabályokról, így a

vagyonnyilatkozat átadásáról, nyilvántartásáról, őrzéséről, kezeléséről, a vagyonnyilatkozat-tétel

megtagadásáról, a vagyongyarapodási vizsgálatot megelőző meghallgatás szabályairól külön

szabályzat rendelkezik.

A pályázat

12. § (1)41 Közalkalmazotti jogviszony – a 98. § (2) bekezdésben meghatározott kivételektől eltekintve

– pályázat alapján létesíthető. Csak olyan közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a pályázaton részt

vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. Ha a pályázat kiírása nem kötelező, a munkáltató dönthet

arról, hogy a munkakör, illetve a beosztás betöltése pályázat alapján történik.

37 395/2015. (XII. 12.) Korm. rendelet 7. § 38 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 39 Nftv. 37. § (1) bekezdés 40 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 41 Kjt. 20/A. §

15

(2) A pályázatra, valamint a pályázati eljárás rendjét a szabályzat Hatodik része tartalmazza.

A próbaidő42

13. § (1) A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor – a (3) bekezdésben foglalt

kivétellel – négy hónap próbaidőt kell megállapítani.43

(2) 44

(3) Nem kötelező próbaidőt megállapítani – kivéve, ha a közalkalmazotti jogviszony a 14. § (11)

bekezdésében meghatározottak szerint szűnt meg, és az újabb közalkalmazotti jogviszony

létesítésekor a gyakornoki idő kikötése kötelező –, illetve a próbaidő tartamát az (1) bekezdésben

meghatározott mértékben megállapítani45

a) áthelyezés,

b) meghatározott munka elvégzésére vagy feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés,

illetve

c) azonos felek közötti újabb kinevezés

esetén.

(4) A próbaidő meghosszabbítása tilos. A próbaidő alatt a közalkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél

azonnali hatállyal, indokolás nélkül megszüntetheti. A megszüntetésről szóló nyilatkozatot írásba kell

foglalni.

A gyakornoki foglalkoztatás általános szabályai46

14. § (1) Az E-H fizetési osztályba sorolt, a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő

munkakörbe történő határozatlan időre szóló kinevezés esetén – ideértve az ilyen tartalmú

áthelyezést is – a gyakornoki idő kikötése kötelező, ha a közalkalmazott nem rendelkezik a

munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakképesítést igénylő, a három

évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlattal. E szabályt kell alkalmazni – jogszabály kizáró

rendelkezése hiányában – a tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottra is.

(2) A gyakornoki idő az E fizetési osztályba tartozó munkakörben két, az F-H fizetési osztályba

tartozó, illetve az (1) bekezdésben meghatározott tudományos kutatói munkakörben három év. Ha

a közalkalmazott

a) az E fizetési osztályba tartozó munkakörben egy évet,

42 Kjt. 21/A. § 43 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 44 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 45 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 46 Kjt. 22. §

16

b) az F-H fizetési osztályba tartozó, illetve a tudományos kutatói munkakörben két évet

meghaladó szakmai gyakorlattal rendelkezik, a gyakornoki idő tartama egy év.

(3) A gyakornoki idő tartamába nem számít be:

a) a harminc napot meghaladó keresőképtelenséggel járó betegség,

b) a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, valamint

c) a szabadságvesztés, a szigorított javító-nevelő munka, a javító-nevelő munka, valamint a

közérdekű munka

tartama.

(4) 47

(5) Nem kell kikötni gyakornoki időt azon tanári munkakörbe kinevezett közalkalmazott esetében,

aki tudományos fokozattal rendelkezik.

(6) A gyakornoki idő tartamát a kinevezéskor kell előírni. A gyakornoki idő kikötésekor a munkáltató

köteles tájékoztatni a közalkalmazottat a gyakornoki idő alatti szakmai vezető személyéről.

(7) A gyakornoknak és szakmai segítőjének munkavégzési kötelezettségét úgy kell megállapítani,

hogy ennek teljesítése mellett rendes munkaidőben a gyakornoki idővel kapcsolatos

kötelezettségének is eleget tehessen.

(8) A gyakornok:

a) ismerje az Egyetem szervezeti és működési szabályzatát, valamint a képzési programját,

b) ismerje az intézmény célkitűzéseit, azok gyakorlati megvalósulását,

c) gyakorlatban mélyítse el a korszerű oktatáshoz kapcsolódó eszközök használatához

szükséges ismereteket,

d) váljon alkalmassá a hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő hallgatók egyéni fejlesztésére,

e) ismerje meg a munkakörére vonatkozó foglalkoztatási alapelveket, az oktatásszervezés

gyakorlati feladatait.

(9) Az Egyetem azon szervezeti egységének vezetője, ahová a gyakornokot munkavégzésre

beosztották, és tanévenként legalább két alkalommal értékeli a gyakornok tevékenységét, az

ismeretek elsajátítását, a gyakornok számára konzultációs lehetőséget biztosít.48

47 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 48 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.

17

(10) A gyakornoki idő lejártának hónapjában a közalkalmazottat minősíteni kell. A minősítés során

az 59. §-ban meghatározottakat kell alkalmazni azzal, hogy az Egyetem szervezeti egység

vezetőjének – a gyakornok szakmai segítője véleményét is figyelembe vevő – javaslatára a

munkáltatói jogok gyakorlója dönt. A minősítés eredményeként harminctól száz százalékig

„megfelelt” és harminc százalék alatt „nem megfelelt” eredmény adható.

(11) A közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a közalkalmazott „nem

megfelelt” minősítést kap. A közalkalmazotti jogviszony a minősítés eredményének ismertetését

követő tizedik napon szűnik meg.

(12) A gyakornoki idő megszűnik a (11) bekezdésben meghatározottakon túl:

a) a közalkalmazotti jogviszony határozott idejűvé módosításakor,

b) ha a közalkalmazott munkaköre úgy változik meg, hogy nem lenne kötelező a gyakornoki

idő kikötése.

(13) 49

A közalkalmazotti jogviszony módosítása

15. § (1)50 A közalkalmazotti kinevezést a munkáltató és közalkalmazott csak közös megegyezéssel,

erre irányuló írásbeli megállapodással módosíthatja. A kinevezés módosítására a megkötésre

vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) A közalkalmazotti jogviszony módosítására vonatkozó megállapodásban a közalkalmazottat

figyelmeztetni kell a jogorvoslat lehetőségére.

(3) Nincs szükség a jelen szakasz (1) bekezdésében meghatározott eljárásra, ha a módosítás

jogszabályon alapul, így különösen a közalkalmazott fizetési fokozatának megváltozása,

illetményének megemelése esetén. Nincs szükség az (1) bekezdésben meghatározott eljárásra akkor

sem, ha a módosítás a kinevezésben foglalt feladatok változatlansága esetén az Egyetem Szervezeti

és Működési Rendjének megváltozásán alapul.51 A közalkalmazotti jogviszony módosításáról

azonban ilyen esetben is írásban kell értesíteni a közalkalmazottat, az értesítést részére elsősorban

személyesen kell átadni és az átvétel tényét az értesítés munkáltatói példányán igazoltatni kell. Postai

úton az értesítést tértivevénnyel kell kézbesíteni.

16. § A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli kérelmére a munkáltató köteles –

a Kjt-ben meghatározottak szerint52 – a kinevezésben heti húsz órás részmunkaidőt kikötni, ha a

közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz

igénybe.

Kinevezéstől eltérő foglalkoztatás

49 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 50 Mt. 58. § 51 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 52 Ld. Kjt. 23/B. §-t

18

17. § (1) A munkáltató jogosult a közalkalmazottat átmenetileg a kinevezésétől eltérő munkakörben,

munkahelyen vagy munkáltatónál foglalkoztatni. A közalkalmazott e bekezdés szerinti foglalkoztatás

esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a kinevezése szerinti illetményre jogosult.

(2)53 Ha a közalkalmazott a munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján

átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, és ezáltal jelentős többletmunkát végez,

illetményén felül a végzett munkával arányos díjazás (helyettesítési díj) is megilleti. Helyettesítés

elrendelését a szervezeti egység vezetője legfeljebb 3 hónapra kezdeményezheti a munkáltatói

jogkör gyakorlójánál.54

A munkakör módosítása

18. § (1) A munkakör azon feladatok körét tartalmazza, amit a közalkalmazotti jogviszonya fennállása

alatt a közalkalmazott végezni köteles és jogosult.

(2) Ha a közalkalmazotti kinevezés módosítása a munkakör megváltozásával, vagy az eredeti

munkakör lényeges módosításával jár, akkor az e szabályzat 7-10. §-ában foglaltak szerint kell eljárni,

és a módosítást megelőzően meg kell győződni arról, hogy az alkalmazási feltételek az új, illetve a

megváltozott munkakör vonatkozásában is fennállnak. A munkakör megváltozásakor annak

megfelelő, új munkaköri leírást kell a közalkalmazott részére adni.

(3) Ha a munkakör módosítása a munkavégzés helyének megváltoztatását is magában foglalja, akkor

erről a kinevezést módosító okmányban külön rendelkezni kell.

(4) Az e szakasz (2) bekezdése alapján, ha az új, vagy a megváltozott munkakör vonatkozásában ez

jogszabály vagy szabályzat rendelkezése alapján szükséges – a közalkalmazott személyi anyagához

csatolás céljából – át kell venni:

a) az új vagy megváltozott munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget és képzettséget

igazoló oklevelek, bizonyítványok másolatát,

b) a foglalkozás-egészségügyi szolgálat egészségügyi alkalmasságról szóló igazolását,

c) az új tűz- és munkavédelmi szabályokra vonatkozó oktatás bizonylatát.

(5) Nem kell alkalmazni a jelen szakasz (4) bekezdésében foglaltakat, ha az új munkakör betöltésére

pályázati eljárás alapján került sor, és a pályázathoz a szükséges iratokat már csatolták, vagy azok

egyébként az Egyetem rendelkezésére állnak.

(6) Nem minősül a munkakör módosításának a munkakör jellegét meg nem változtató feladattal való

kibővítése, amennyiben az a közalkalmazottra nézve nem jár aránytalan sérelemmel.55

53 Kjt. 24. § (1) bekezdés 54 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 55 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.

19

Többletfeladat elrendelése

19. § (1)56 A közalkalmazottat a munkáltatói jogkör gyakorlója meghatározott munkateljesítmény

eléréséért, illetve átmeneti többletfeladatok teljesítéséért egyszeri vagy meghatározott időre szóló,

havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti, ide nem értve a helyettesítés

formájában ellátott többletfeladatot.

(2) A többletfeladat meghatározott időre rendelhető el, amelyet a feladat jellegének megfelelően

kell meghatározni (tárgyév/hónap; tanév/szemeszter; más meghatározott időszak).

(3) A többletfeladat elrendelésének feltétele, hogy a pénzügyi fedezet igazoltan rendelkezésre álljon.

(4) Többletfeladatként a közalkalmazott munkakörébe nem tartozó bármely olyan feladat ellátása

elrendelhető,

a) amely az Egyetem tevékenységi körébe tartozik,

b) amelynek többletfeladatként történő ellátása az Egyetem érdekeit tekintve ilyen módon

célszerű és gazdaságos,

c) amelynek ellátásához az érintett közalkalmazott szakképzettséggel, szakértelemmel

rendelkezik.

(5) Ha az ellátandó többletfeladat az Egyetem egy másik – a közalkalmazottat foglalkoztató

egységtől eltérő - szervezeti egységének feladatkörébe tartozik, az illetékes szervezeti egység

munkáltatói jogkör gyakorlója csak a közalkalmazott szervezeti egysége vezetőjének előzetes írásos

egyetértésével állapodhat meg a közalkalmazottal a munkakörébe nem tartozó többletfeladat

ellátásáról, meghatározott időre.57

(6) A többletfeladat elrendelésére vonatkozó iratmintát belső szabályozóban rögzítettek szerint kell

alkalmazni.58

II. fejezet

A közalkalmazotti jogviszony megszűnése és megszüntetése

A közalkalmazotti jogviszony megszűnésének és megszüntetésének jogcímei

20. §59 (1) A közalkalmazotti jogviszony megszűnik:

a) a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával,

56 Kjt. 77. § (1) bekezdés 57 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 58 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 59 Kjt. 25. §

20

b) a közalkalmazott halálával,

c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,

d) a 14. § (11) bekezdésében meghatározott esetben (gyakornok),

e) 60

f) e szabályzat 21. §-ában meghatározott (jogutódlás) esetben.

(2) A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető:

a) közös megegyezéssel,

b) áthelyezéssel,

c) lemondással,

d) rendkívüli lemondással,

e) felmentéssel,

f) azonnali hatállyal

fa) próbaidő alatt,

fb) a határozott idejű közalkalmazotti jogviszony e szabályzat 32. § (3) bekezdésében

foglalt okok miatti megszüntetése esetén,

fc) az e szabályzat 42. § (7) bekezdésében foglalt esetben,

fd) ha a közalkalmazott a 10. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettségének a felhívástól

számított tizenöt munkanapon belül nem tesz eleget és nem igazolja, hogy a

kötelezettség elmulasztása menthető ok következménye,

fe) ha az e szabályzat 10. § (1) bekezdés b) pontjában, vagy a 10. § (4) bekezdésében

meghatározott kizáró ok fennállását a munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által az

igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, vagy az

egyéb módon a tudomására jut,

g)61 rendkívüli felmentéssel.

(3) Az oktatók, tudományos kutatók közalkalmazotti jogviszonyának megszűnésére,

megszüntetésére vonatkozó további rendelkezéseket e szabályzat 82-84. §-ai tartalmazzák.

(4)62 A közalkalmazotti jogviszony (2) bekezdés f) pont fc-fe) alpontjában meghatározott azonnali

hatályú megszüntetését írásban indokolni kell.

60 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 61 A módosítást a Szenátus a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 62 Kjt. 25. § (4) bekezdés

21

Közalkalmazottak jogállása a munkáltató egyes tevékenységeinek megszűnése esetén63

21. § (1) Ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése

alapján a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi

erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) az Mt. vagy a köztisztviselők

jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, a munkáltató

átadásra kerülő szervezete, illetve tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott

közalkalmazotti jogviszonya az átadás időpontjában megszűnik. E bekezdésben meghatározott

munkáltatói döntésről a Szenátus köteles külön határozatot hozni a vonatkozó jogszabályok

figyelembevételével.

(2) Az átadó és az átvevő munkáltató legkésőbb az átadást megelőzően harminc nappal korábban

köteles tájékoztatni a közalkalmazottat, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet és

a Közalkalmazotti Tanácsot az átadás

a) időpontjáról,

b) okáról,

c) a közalkalmazottakat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről.

(3) A munkáltató köteles a szakszervezettel és a Közalkalmazotti Tanáccsal konzultációt

kezdeményezni a közalkalmazottakat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről. A konzultációnak ki

kell terjednie az intézkedések elveire, a hátrányos következmények elkerülésének módjára, illetve

eszközére, továbbá a következmények enyhítését célzó eszközökre.

A közös megegyezés

22. § (1) A 20. § (2) bekezdés a) pontja szerinti közös megegyezéssel az Egyetem és a közalkalmazott

a közalkalmazotti jogviszonyt azonnali hatállyal vagy valamely későbbi időpontra, legkésőbb

azonban a munkáltatói felmentés esetében irányadó felmentési idő utolsó napjára szüntetheti meg.

(2) A megszüntetésre vonatkozó megállapodást írásba kell foglalni. A megállapodásnak tartalmaznia

kell:

a) a megszüntetésre vonatkozó közös nyilatkozatot,

b) a megszüntetés időpontját.

Az áthelyezés64

23. § (1) A 20. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott áthelyezéssel történő közalkalmazotti

jogviszony megszüntetése esetén a közalkalmazottnak, az Egyetemnek, valamint az új

munkáltatónak meg kell állapodnia az áthelyezésről.

63 Kjt. 25/A. § 64 Kjt. 26. §

22

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a közalkalmazott új munkakörét,

b) a közalkalmazott új munkahelyét,

c) a közalkalmazott új illetményét,

d) az áthelyezés időpontját,

e) a közalkalmazottat terhelő tartozások és a közalkalmazottat illető járandóságok

rendezésére vonatkozó szabályokat, valamint egyéb, a felek által lényegesnek ítélt

kérdésekben történő megállapodást.

(3) Az áthelyezett közalkalmazottnak az áthelyezést megelőző közalkalmazotti jogviszonyát úgy kell

tekinteni, mintha az új munkáltatónál töltötte volna el.

A lemondás65

24. § (1) A 20. § (2) bekezdés c) pontja szerinti lemondással a közalkalmazott a határozatlan idejű

közalkalmazotti jogviszonyt bármikor megszüntetheti.

(2)66 A határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a közalkalmazott írásban indokolt lemondással

akkor szüntetheti meg, ha a lemondás indoka olyan ok, amely számára a közalkalmazotti jogviszony

fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel, aránytalan sérelemmel járna. A

határozott idejű közalkalmazotti jogviszony más okból lemondással nem szüntethető meg.

(3) A lemondási idő két hónap, amely időtartam egy részére, vagy annak egészére az Egyetem

mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól. A munkavégzés alóli mentesítésről és annak

időtartamáról a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt. A mentesítés idejére távolléti díj jár.

Rendkívüli lemondás67

25. § (1) A 20. § (2) bekezdés d) pontja szerinti rendkívüli lemondással a közalkalmazott csak akkor

szüntetheti meg a közalkalmazotti jogviszonyát, ha az Egyetem:

a) a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos

gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy

b) olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné

teszi.

(2) Rendkívüli lemondásra okot adó körülmények különösen:

65 Kjt. 28. § 66 Kjt. 27. § (1) bekezdés 67 Kjt. 29. §

23

a) az Egyetem illetményfizetési kötelezettségét két hónapot meghaladóan nem teljesíti,

b) az Egyetem nem biztosítja az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit,

c) az Egyetem foglalkoztatási kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti.

Az indokolásból a rendkívüli lemondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a rendkívüli

lemondás indokának valóságát és okszerűségét a közalkalmazottnak kell bizonyítania.68

(3) A lemondás jogával a közalkalmazott az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzésétől

számított 15 napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül élhet,

bűncselekmény elkövetése esetén a büntetőeljárás megindítására nyitva álló elévülési idő alatt lehet

gyakorolni.

(4) Rendkívüli lemondás esetén a munkáltató közalkalmazott részére annyi időre járó távolléti díjat

köteles kifizetni, amennyi felmentése esetén járna, továbbá a közalkalmazotti jogviszony

megszűnésének időpontját a közalkalmazottra irányadó felmentési idő figyelembevételével kell

megállapítani. A közalkalmazott követelheti felmerült kárának megtérítését is.

A felmentés69

26. § (1)70 Felmentéssel akkor szüntetheti meg az Egyetem a közalkalmazott jogviszonyt a Kjt. 30/A.

(1) bekezdés a) pontjában és a 32. §-ában foglalt korlátozással, ha

a) megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat

foglalkoztatták,

b) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, a

központi költségvetési szerv vezetője döntése alapján a munkáltatónál létszámcsökkentést,

illetve átszervezést kell végrehajtani, és emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs

lehetőség,

c) a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy

munkáját nem végzi megfelelően,

d) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének

napján nyugdíjasnak minősül (Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont), illetve

e) e szabályzat 82. § (1) bekezdésben meghatározott esetekben.

(2) A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan

ki kell tűnnie és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.

68 Beépítette a Szenátus a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával elfogadott módosítás. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 69 Kjt. 30. § 70 A módosítást a Szenátus a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától.

24

(3) Ha az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott alkalmatlanság a közalkalmazott

munkavégzésével vagy magatartásával függ össze, a felmentés előtt lehetőséget kell adni számára

a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből

következően ez a munkáltatótól nem várható el.

(4) A közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a társadalombiztosítási

nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt

legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi. A feltétel megállapításához

szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni.

(5) A 26. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetben, valamint, ha a 26. § (1) bekezdés c)

pontjában foglalt alkalmatlanság egészségügyi ok következménye, a munkáltató a közalkalmazottat

írásban tájékoztatja a munkáltatón belül az iskolai végzettségének és szakképzettségének,

szakképesítésének, továbbá – egészségügyi alkalmatlanság esetén – egészségi állapotának

megfelelő másik betöltetlen munkakör felajánlásának lehetőségéről. A közalkalmazott a tájékoztatás

közlésétől számított két munkanapon belül írásban nyilatkozik a munkakör-felajánlási lehetőség

igénybevételéről. Ha a közalkalmazott a határidő leteltéig a nyilatkozattételt elmulasztja, azt úgy kell

tekinteni, mintha a munkakör-felajánlási lehetőséget nem igényelte volna. A munkakör-felajánlási

lehetőség igénybevételekor a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére

csak akkor kerülhet sor, ha a munkáltatón belül a közalkalmazott az iskolai végzettségének és

szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá – egészségügyi alkalmatlanság esetén – egészségi

állapotának megfelelő másik betöltetlen munkakör nincs, vagy ha a közalkalmazott az ilyen

munkakörbe történő áthelyezéshez, illetve kinevezése módosításához nem járul hozzá.71

Felmentési védelem72

27. § (1) A közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltató felmentéssel nem szüntetheti meg az

alábbiakban meghatározott időtartam alatt:

a) a várandósság,

b) a szülési szabadság,

c) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (Mt. 128., 130. §),

d) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint

e) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de

legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap

tartama alatt.

71 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 72 Mt. 65. §

25

(2)73 Felmentése esetén a felmentési idő legkorábban az alábbiakban meghatározott tartam lejártát

követő napon kezdődik:

a) a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő

egy év,

b) a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség,

c) a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság,

d) a külföldön nemzetközi szervezetnél, vagy államközi egyezmény végrehajtásaként idegen

állami, illetőleg egyéb intézménynél munkára kötött megállapodás alapján, külföldön végzett

munka,

e) a tartósan külföldi szolgálatot teljesítő személy külföldre utazására tekintettel fizetés nélküli

szabadságban részesült házastársánál a fizetés nélküli szabadság,

f) az ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra kiküldött a tanulmányút és az esetleges előzetes

tanfolyam, valamint

g) a munkáltató hozzájárulásával iskolai vagy iskolarendszeren kívüli képzésre tekintettel

biztosított munkavégzés alóli felmentés

tartama.

(3)74 A felmentési védelem fennállása szempontjából a felmentés közlésének időpontja az irányadó.

Ettől eltérően a Kjt. a 30/A. § (1) bekezdésében foglalt munkakör-felajánlási lehetőségről szóló

tájékoztatás közlésének időpontja irányadó a felmentési védelem fennállása tekintetében.

(4) Az (1) bekezdés a) és e) pontban meghatározott körülményre a közalkalmazott csak hivatkozhat,

ha erről a munkáltatót a felmentés közlését megelőzően tájékoztatta.

A felmentés korlátozása75

28. § (1) A közalkalmazotti jogviszony csak különösen indokolt esetben szüntethető meg felmentéssel

a) ha a közalkalmazott házastársa (élettársa) nem rendelkezik önálló, legalább az országosan

kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő jövedelemmel és legalább három eltartott

gyermeke van,

b) ha a közalkalmazott egyedülálló, eltartott gyermeke tizennyolc éves koráig,

c) ha a közalkalmazott házastársa sorkatonai, illetve polgári szolgálatot teljesít.

73 Mt. 68. § (2) bekezdés, Kjt. 31. § 74 Kjt. 31/A. § 75 Kjt. 32. §

26

(2)76 Ha a munkáltatónál van olyan munkakör, amelynek ellátására az (1) bekezdésben említett

közalkalmazott alkalmas, a közalkalmazotti jogviszonyt mindaddig nem lehet felmentéssel

megszüntetni, amíg a közalkalmazott ilyen munkahelyre áthelyezhető, feltéve, hogy ezt elvállalja.

Nem terheli ez a kötelezettség a munkáltatót, ha a felmentés indoka – az egészségügyi

alkalmatlanság esetét kivéve – a 26. § (4) bekezdésén alapul. A munkáltató a munkakör-felajánlásával

kapcsolatban a 26. § (5) bekezdés szerint köteles eljárnia.77

(3) A nyugdíjasnak nem minősülő közalkalmazott határozatlan tartamú munkaviszonyát a

közalkalmazottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül, valamint az

anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa a gyermek hároméves koráig, ha a közalkalmazott

szülési vagy a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot (Mt. 128. §) nem vesz igénybe,

közalkalmazotti jogviszonya az alábbi esetekben szüntethető meg:

a) a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyból származó lényeges kötelezettségét

szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy

b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi,

azonnali hatályú felmentéssel,

c) a közalkalmazott képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból, ha a

munkáltatónál az Mt. 45. § (3) bekezdése szerinti munkahelyen nincs a közalkalmazott által

betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő

betöltetlen másik munkakör vagy a közalkalmazott az e munkakörben való foglalkoztatásra

irányuló ajánlatot elutasítja.

(4) A munkáltató a rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő

közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát a közalkalmazott egészségi okkal összefüggő

képességével indokolt felmondással akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott eredeti

munkakörében nem foglalkoztatható tovább és a közalkalmazott számára állapotának egészségi

szempontból megfelelő munkakört nem tud felajánlani, vagy a közalkalmazott a felajánlott

munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el.

A felmentési idő78

29. § (1) Felmentés esetén a felmentési idő legalább hatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja

meg. Ettől eltérően, ha a felmentés – az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve – a 20. § (1)

bekezdésének c) pontján alapul, a felmentési idő harminc nap.

(2) Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg, a hatvannapos felmentési idő a

közalkalmazotti jogviszonyban töltött

a) öt év után egy hónappal,

76 A módosítást a Szenátus a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 77 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 78 Kjt. 33. §

27

b) tíz év után két hónappal,

c) tizenöt év után három hónappal,

d) húsz év után négy hónappal,

e) huszonöt év után öt hónappal,

f) harminc év után hat hónappal

meghosszabbodik.

(3) A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a

munkavégzés alól. A munkavégzés alól a közalkalmazottat – a mentesítési idő legalább felének

megfelelő időtartamban – a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni.

30. §79 Ha a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely

költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely

gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,

a) ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,

b)80 a felmentési időből hátralevő idő tekintetében távolléti díjra nem jogosult,

c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló

időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre

jogosító idejét is számításba kell venni.

Rendkívüli felmentés81

31. §82 (1) A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt rendkívüli felmentéssel megszüntetheti, ha a

közalkalmazott

a) a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos

gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy

b) olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné

teszi.

(2) A rendkívüli felmentés jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított

tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény

elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A tudomásszerzés időpontjának –

79 Kjt. 37. § (12) bekezdés 80 A módosítást a Szenátus a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 81 Kjt. 25. § (2) bekezdés g) pont, Kjt. 33/A. § 82 A módosítást a Szenátus a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától.

28

ha a rendkívüli felmentés jogát testület jogosult gyakorolni, azt kell tekinteni, amikor a rendkívüli

felmentés okáról a testületet – mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet – tájékoztatják. A

munkáltató köteles a rendkívüli felmentést megindokolni. Az indokolásból a rendkívüli felmentés

okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a rendkívüli felmentés indokának valóságát és

okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania.

A határozott idejű közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére vonatkozó szabályok

32. § (1) A határozott idejű közalkalmazotti jogviszony megszüntethető

a) közös megegyezéssel,

b) áthelyezéssel,

c) azonnali hatállyal:

ca) próbaidő alatt,

cb) a munkáltató részéről azonnali hatállyal a (3) bekezdésben meghatározottak szerint,

cc) az e szabályzat 42. § (7) bekezdésében foglalt esetben,

cd) ha a közalkalmazott a 10. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettségének a felhívástól

számított tizenöt munkanapon belül nem tesz eleget és nem igazolja, hogy a

kötelezettség elmulasztása menthető ok következménye,

ce) ha az e szabályzat 10. § (1) bekezdés b) pontjában, vagy a 10. § (4) bekezdésében

meghatározott kizáró ok fennállását a munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által az

igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, vagy az

egyéb módon a tudomására jut,

d) a közalkalmazott részéről lemondással az e szabályzat 24. § (2) bekezdése alapján,

e) rendkívüli lemondással.

(2) 83

(3)84 A határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a 26. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában foglalt

okok alapján a munkáltató azonnali hatállyal megszüntetheti; a közalkalmazott részére azonban

egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó távolléti

díjat köteles előre megfizetni. Ha a megszüntetésre a 26. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott,

a közalkalmazott nem megfelelő munkavégzése vagy – nem egészségügyi okkal összefüggő –

alkalmatlansága miatt került sor, a közalkalmazottat egyhavi távolléti díj illeti meg. Ha ekkor a

határozott időből még hátralévő idő egy hónapnál rövidebb, a munkáltató a hátralévő időre járó

távolléti díjat köteles megfizetni.

A közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése a közalkalmazott részéről

83 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 84 Kjt. 27. §

29

33. §85 (1) A közalkalmazott, ha közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, köteles a

lemondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni.

(2) A közalkalmazott, ha a határozott tartamú közalkalmazotti jogviszonyát szünteti meg

jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak

megfelelő összeget köteles megfizetni.

(3) A munkáltató követelheti az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó

kárának megtérítését is. Ezek együttesen nem haladhatják meg a közalkalmazott tizenkét havi

távolléti díjának összegét.

(4) A jogellenes közalkalmazotti jogviszony-megszüntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha

a közalkalmazott munkakörét nem az előírt rendben adja át.

(5)86 A magasabb vezető, ha közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg – az Mt. 84.

§ (1)-(2) bekezdésében foglaltaktól eltérően – hat havi távolléti díjával felel.

A közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése a munkáltató részéről87

34. § (1) A munkáltató köteles megtéríteni a közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetésével

összefüggésben okozott kárt. A közalkalmazotti jogviszony körében elmaradt jövedelem címén

igényelt kártérítés nem haladhatja meg a közalkalmazott tizenkéthavi távolléti díjának összegét.

(2) A közalkalmazott az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően jogosult a végkielégítés összegére,

ha közalkalmazotti jogviszonya

a) jogellenesen nem felmentéssel szűnt meg, vagy

b) közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor az Mt. 77. § (5) bekezdés b) pontja alapján nem

részesült végkielégítésben.

(3) A közalkalmazott az (1) bekezdésben foglaltak helyett követelheti a munkáltatói felmentés esetén

irányadó felmentési időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget.

(4) A közalkalmazott kérelmére – az (1)-(3) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményen

túlmenően – a bíróság a közalkalmazotti jogviszonyt helyreállítja, ha

a) a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe,

b) a felmentési védelemre vonatkozó rendelkezésekbe,

85 Mt. 84. § 86 Beépítette a Szenátus a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával elfogadott módosítás. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 87 Mt. 82.-83. §

30

c) a szakszervezetek egyetértési jogának figyelembevételére vonatkozó kötelezettségbe

ütközött,

d) a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésekor közalkalmazotti képviselő

volt,

e) a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő

megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg.

f)88 a munkáltató megsérti a felmentési korlátozásokra vonatkozó rendelkezéseket.

A végkielégítés89

35. § (1) Végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya

a) felmentés,

b) rendkívüli lemondás, vagy

c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg,

d) a (3) bekezdés szerint szűnik meg.

(2) Nem jogosult végkielégítésre a közalkalmazott, ha:

a) felmentésére – az egészségügyi okot kivéve – tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő

munkavégzése miatt került sor,

b) legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak

minősül,

c) felmentésére a 26. § (4) bekezdése alapján kerül sor.

(3) Ha a közalkalmazottal ugyanazon munkáltató legalább két alkalommal határozott időre szóló

közalkalmazotti jogviszonyt létesít, és a korábbi közalkalmazotti jogviszony megszűnése, valamint

az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésének időpontja között hat hónapnál hosszabb idő nem

telt el, a közalkalmazott végkielégítésre jogosult, feltéve, hogy közalkalmazotti jogviszonya a 32. §

(3) bekezdés szerinti eljárásban, a 26. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt okok alapján kerül

megszüntetésre, vagy a 20. § (1) bekezdés a) pontja szerint szűnik meg.

(4) A közalkalmazott végkielégítésének mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő

legalább

a) három év: egy havi,

88 Beépítette a Szenátus a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 89 Kjt. 37. §

31

b) öt év: két havi,

c) nyolc év: három havi,

d) tíz év: négy havi,

e) tizenhárom év: öt havi,

f) tizenhat év: hat havi,

g) húsz év: nyolc havi

távolléti díjának megfelelő összeg.

(5) A végkielégítés (4) bekezdésben meghatározott mértéke négyhavi távolléti díj összegével

emelkedik, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az öregségi nyugdíjra (Mt. 294. § (1)

bekezdés g) pont ga) alpont) való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg.

Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a közalkalmazottat, ha valamelyik jogcímen korábban

már emelt összegű végkielégítésben részesült.

(6) A végkielégítés mértéke a (4)-(5) bekezdésben foglaltak kétszeresének megfelelő összeg, ha a

közalkalmazotti jogviszony rendkívüli lemondás folytán szűnt meg.

(7) A végkielégítés összegének a felére jogosult a közalkalmazott, ha felmentésére vagy

közalkalmazotti jogviszonyának a 20. § (1) bekezdés c) pontja szerinti megszűnésére azért került sor,

mert a munkáltató által felajánlott, a Kjt. 30/A. § szerinti munkakörbe helyezéséhez szükséges

kinevezés módosításához, illetőleg áthelyezéséhez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását

alapos indokkal tagadta meg, így különösen, ha

a) a felajánlott illetmény összege kevesebb a korábbi illetménye 80%-ánál,

b) teljes munkaidőre szóló kinevezés esetén hat óránál rövidebb részmunkaidőben történő

foglalkoztatást, illetve hat óránál rövidebb részmunkaidő esetén teljes munkaidőben történő

foglalkoztatást ajánlanak fel, és utóbbi esetben a munkaidő mértékének növekedése a

közalkalmazott személyes, illetve családi körülményeire figyelemmel aránytalan sérelemmel

járna,

c) a korábbi határozatlan idejű helyett határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt ajánlanak

fel, vagy

d) az új munkahely és a lakóhely között – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és

visszautazás ideje naponta a két órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő közalkalmazott

esetében a másfél órát meghaladja, kivéve, ha az utazási idő mértéke közalkalmazotti

jogviszonyában az említett időtartamot elérte.

32

A nyugdíjas közalkalmazottra vonatkozó külön rendelkezések

36. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója felmentéssel megszüntetheti – fenntartó döntése esetén

megszünteti – az oktató, tudományos kutató és egyéb közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát,

ha a közalkalmazott nyugdíjasnak minősül.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója minden naptári év június 30. napjáig megvizsgálja, hogy a

következő egy éves időszakban mely közalkalmazott minősül nyugdíjasnak.

(3) 90

A közalkalmazotti jogviszony megszűnése és megszüntetése esetén alkalmazandó közös

szabályok

37. § (1) A közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya megszűnésekor, illetve megszüntetésekor –

az Mt. 80. § (1) bekezdésében foglaltak alapján – köteles a birtokában lévő, de az Egyetem tulajdonát

képező eszközökkel, gépekkel, berendezésekkel és felszerelésekkel elszámolni, az Egyetemmel

fennálló esetleges tartozását rendezni, az elszámolási lapot az érintettekkel aláíratni és azt legkésőbb

az utolsó munkában töltött napot megelőző harmadik napon a Bér- és Munkaügyi Osztályon leadni,

továbbá a szervezeti egység vezetője által megjelölt személynek munkakörét átadni.

(2)91 A közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésekor – a felmentés esetén

fizetendő végkielégítés kivételével – legkésőbb az utolsó munkában töltött napon, egyébként

legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a

közalkalmazott részére ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a

közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

A szervezeti egység vezetője köteles az időarányos szabadság természetben való kiadására

törekedni, megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha a természetbeni kiadás nem

lehetséges.

III. fejezet

A közalkalmazotti jogviszony tartalma

38. § A közalkalmazottak jogait és kötelességeit az Egyetem SZMR 20., 21., 23. és 24. §-ai

tartalmazzák.

39. §92 A munkáltató és a közalkalmazott jogai érvényesítése, valamint kötelezettsége teljesítése

során az alábbi alapelvek figyelembe vételével köteles eljárni:

a) a kinevezésben foglaltak teljesítése során – kivéve, ha törvény eltérő követelményt ír elő –

úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható,

90 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 91 Mt. 80. § (2) bekezdés, Kjt. 36. § 92 Mt. 6-7. §

33

b) jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség

elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni és nem lehet

olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti,

c) a munkáltató a közalkalmazott érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe

venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a közalkalmazottnak aránytalan

sérelmet nem okozhat,

d) felek kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek

változásáról tájékoztatni, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítése, valamint a

törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából

lényeges,

e) tilos a rendeltetésellenes joggyakorlás. Rendeltetésellenes a jog gyakorlása különösen

akkor, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek

korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet.

40. § (1)93 Az Egyetem köteles:

a) a közalkalmazottat a kinevezésben foglaltak és a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó

szabályok, illetve az egyéb szabályok szerint foglalkoztatni,

b) az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani,

c) a közalkalmazott számára munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni,

d) a munkát úgy megszervezni, hogy a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyból eredő

jogait gyakorolni, kötelességeit teljesíteni tudja,

e) a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani,

f) a közalkalmazotti kinevezésben meghatározott illetményt megfizetni,

g) a közalkalmazottnak azt a költségét megtéríteni, amely a közalkalmazotti jogviszony

teljesítésével indokoltan merült fel,

h) fogyatékossággal élő személy foglalkoztatása során gondoskodni az ésszerű

alkalmazkodás feltételeinek biztosításáról,

i) a személyhez fűződő jogokat biztosítani, e körben94:

ia) a közalkalmazott személyhez fűződő jogait akkor korlátozhatja, ha a korlátozás a

közalkalmazotti jogviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül

szükséges és a cél elérésével arányos. A személyhez fűződő jog korlátozásának módjáról,

feltételeiről és várható tartamáról a közalkalmazottat előzetesen tájékoztatni kell. A

93 Mt. 51. § 94 Mt. 9-11. §

34

közalkalmazott személyhez fűződő jogáról általános jelleggel előre nem mondhat le. A

közalkalmazott személyhez fűződő jogáról rendelkező jognyilatkozatot érvényesen csak

írásban tehet;

ib) a közalkalmazottól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely

személyhez fűződő jogát nem sérti, és a közalkalmazotti jogviszony létesítése, teljesítése

vagy megszűnése szempontjából lényeges. A közalkalmazottal szemben csak olyan

alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amelyet közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó

szabály ír elő, vagy amely közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályban

meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükséges;

ic) a munkáltató köteles a közalkalmazottat tájékoztatni személyes adatainak kezeléséről.

A munkáltató a közalkalmazottra vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel

csak törvényben meghatározott esetben vagy a közalkalmazott hozzájárulásával közölhet.

A közalkalmazott neve és beosztása közérdekű adatnak minősül, azt bárki megismerheti;

id) a közalkalmazotti jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítése céljából a

munkáltató a közalkalmazott személyes adatait – az adatszolgáltatás céljának

megjelölésével, törvényben meghatározottak szerint – adatfeldolgozó számára átadhatja.

Erről a közalkalmazottat előzetesen tájékoztatni kell;

ie) a közalkalmazottra vonatkozó adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú

felhasználásra – hozzájárulása nélkül, személyazonosításra alkalmatlan módon –

átadhatók.

if) munkáltató a közalkalmazottat csak a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő

magatartása körében ellenőrizheti. A munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott

eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. A közalkalmazott

magánélete nem ellenőrizhető;

ig) a munkáltató előzetesen tájékoztatja a közalkalmazottat azoknak a technikai eszközöknek

az alkalmazásáról, amelyek a közalkalmazott ellenőrzésére szolgálnak.

(2)95 A közalkalmazott köteles:

a) a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni és

munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató

rendelkezésére állni,

b) munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a

munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint, a közérdek

figyelembevételével végezni,

c) munkáját úgy végezni és olyan magatartást tanúsítani, hogy az más egészségét és testi

épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodást ne idézzen elő,

95 Mt. 8. §, 52. §, Kjt. 39. § (2) bekezdés

35

d) a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani,

e) munkatársaival együttműködni,

f) a közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem

tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit

veszélyeztetné,

g) munkaidején kívül is olyan magatartás tanúsításától tartózkodni, amely – különösen a

közalkalmazott munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján –

közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének

vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. A közalkalmazott magatartása az Mt. 9. §

(2) bekezdésében foglaltak szerint korlátozható. A korlátozásról a közalkalmazottat írásban

előzetesen tájékoztatni kell,

h) véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti

érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja,

i) a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet

illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a

tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos

következménnyel járhat. A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és

a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, törvényben meghatározott adatszolgáltatási és

tájékoztatási kötelezettségre.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerint a közalkalmazott munkára képes állapotát kizáró oknak minősül

különösen a szeszesitaltól, vagy kábítószertől befolyásolt állapot, továbbá minden olyan betegség,

amely a közalkalmazott teljesítményét, vagy biztonságos munkavégzését akadályozza.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója az által erre feljogosított személy útján jogosult ellenőrizni a

közalkalmazott munkára képes állapotát. Amennyiben a közalkalmazott az ellenőrzés elvégzését

megtagadja, vagy azt akadályozza, úgy e magatartása a közalkalmazotti jogviszonyból származó

lényeges kötelezettség megszegésének minősül.

41. §96 (1) A közalkalmazott a munkáltatói jogkörgyakorló97 előzetes hozzájárulása nélkül harmadik

személytől díjazást a közalkalmazotti jogviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem

fogadhat el, vagy nem köthet ki.

(2) A közalkalmazottat kinevezés vagy közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály alapján

megillető illetményt csökkenteni nem lehet arra tekintettel, hogy a közalkalmazott a munkáltató

előzetes hozzájárulásával az (1) bekezdésben meghatározott díjazásban részesült.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott díjazásnak minősül minden olyan vagyoni értékű szolgáltatás,

amelyet harmadik személy a munkáltatót megillető szolgáltatáson felül a munkavállalónak nyújt.

96 Mt. 52. § (2)-(4) bekezdés 97 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.

36

Az összeférhetetlenség szabályai

42. § (1)98 Az oktatók, tudományos kutatók és egyéb közalkalmazottak nem létesíthetnek olyan

munkavégzésre irányuló jogviszonyt, amely a közalkalmazotti jogviszony alapján betöltött

munkakörükkel összeférhetetlen.

(2) Összeférhetetlen különösen az olyan munkavégzésre irányuló további jogviszony:

a) amelyben a szolgálati (üzleti) titkot képező eljárások, módszerek, ismeretek harmadik

személy javára való alkalmazására kerülhet sor,

b) amely a közalkalmazott egyetemi alapfeladatainak (oktatás, kutatás, igazgatási és gazdasági

tevékenység) teljesítését hátráltatja,

c) amely az Egyetemen teljes munkaidőben foglalkoztatott oktató által más felsőoktatási

intézményben a teljes munkaidő több mint felét meghaladó időtartamban történő

foglalkoztatásra irányul (több felsőoktatási intézményben való foglalkoztatás tartamát össze

kell számítani),

d) amelyben a más felsőoktatási intézményben teljes munkaidőben foglalkoztatott oktató,

tudományos kutató az Egyetemen a teljes munkaidő felét meghaladó időtartamban kerül

foglalkoztatásra,

e) amely az Egyetemen teljes munkaidőben foglalkoztatott oktató által más felsőoktatási

intézményben magasabb vezetői megbízás ellátására irányul.

(3)99 A magasabb vezető, vezető, továbbá pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott

munkakörével összeférhetetlen:

a) ha hozzátartozójával (Mt. 294. § (1) bekezdés b) pont) irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy

elszámolási kapcsolatba kerülne,

b) a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve a

munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdasági társaságban betöltött

vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagság.

(4) 100

(5)101 Az Egyetemen a magasabb vezető és a vezető megbízásával nem összeférhetetlen a gazdasági

társaságban betöltött igazgatósági, felügyelőbizottsági tagság.102

98 Kjt. 41. § 99 Kjt. 41. § (2) bekezdés 100 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 101 Beépítette és a következő szakaszok számozását módosította a Szenátus 2013. október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú

határozatával elfogadott módosítás. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 102 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.

37

(6) A közalkalmazott 8 napon belül köteles írásban bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának,

ha vele szemben jogszabályban vagy szabályzatban meghatározott összeférhetetlenség merül fel,

illetve ha közalkalmazotti jogviszonya fennállása alatt összeférhetetlenségi helyzetbe kerülnek.

(7)103 Ha az összeférhetetlenség ténye a munkáltatói jogkör gyakorlójának a tudomására jut, a

tudomásszerzést követő 5 munkanapon belül írásban felszólítja a közalkalmazottat az

összeférhetetlenség megszüntetésére. Amennyiben a közalkalmazott a felszólítás kézhezvételét

követő 30 napon belül az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, a munkáltató a közalkalmazotti

jogviszonyt azonnali hatállyal megszünteti.

(8) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az üzleti titok megtartására történő

figyelmeztetést a közalkalmazott kinevezési okmányában rögzíteni kell. Ebben a körben

összeférhetetlenségre a munkáltató csak abban az esetben hivatkozhat, ha az erre vonatkozó

figyelmeztetést az említett módon rögzítették.

(9) A (2) bekezdés a) pontját és az (8) bekezdést nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a

munkáltató az alól írásban felmentést ad.

Munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésének szabályai

43. § (1) A közalkalmazott – amennyiben közalkalmazotti jogviszonyával nem összeférhetetlen –

munkavégzésre irányuló további jogviszonyt létesíthet az alábbiak szerint:

a)104 Amennyiben a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a

munkavégzésre irányuló további jogviszonyban – részben vagy egészben – azonos

időtartamra esik, a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak az Egyetem előzetes

írásbeli hozzájárulásával létesíthető. A hozzájárulás megtagadásával szemben munkaügyi

jogvita nem kezdeményezhető.

b)105 A közalkalmazott munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló további jogviszony

létesítését – a tudományos, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső

szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével – a

közalkalmazott köteles az Egyetemnek előzetesen bejelenteni. Az Egyetem

összeférhetetlenség esetén a további jogviszony létesítését megtiltja. Az Egyetemnek a

munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését megtiltó intézkedése ellen munkaügyi

jogvita kezdeményezhető. Ha a bejelentésből megállapítható, hogy a 42. §-ban

meghatározott összeférhetetlenség fennáll, a munkáltatói jogkör gyakorlója a további

jogviszony létesítését megtilthatja.

(2)106 Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben keletkező összeférhetetlenség esetére a 42. §

(6)-(7) bekezdésének rendelkezései megfelelően irányadóak.

103 Kjt. 44. § (3)-(4) bekezdés 104 Kjt. 43. § 105 Kjt. 44. § 106 A módosítást a Szenátus a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától.

38

44. §107 Az Egyetem a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai

ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. Az oktatói, tanári

munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott részére megállapított legmagasabb heti tanítási órát

meghaladóan vállalt tanítási feladatok ellátásáért a közalkalmazott kereset-kiegészítésben

részesülhet.

45. § Amennyiben az oktató, kutató, tanár belső szabályozóban rögzített tartalmú

nyilatkozatábanmásik felsőoktatási intézményt jelöli meg kedvezményezettként az intézmény

működési feltételei meglétének mérlegeléséhez, úgy a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyát

felmentéssel megszüntetheti.108

Kutatási és tanulmányi célú külföldi kiutazás

46. § (1) Kutatási és tanulmányi célú külföldi kiutazás (továbbiakban együtt: külföldi tanulmányút)

esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója a közalkalmazottal megállapodást köt. A megállapodást a

Bér- és Munkaügyi Osztály részére meg kell küldeni. A megállapodásra vonatkozó iratmintát belső

szabályozóban rögzítettek szerint kell alkalmazni.109

(2) A külföldi tanulmányút esetén közalkalmazottat illetménye és vezetői pótlék nélkül számított

pótlékai illetik meg.

(3) A közalkalmazott ösztöndíjas külföldi tanulmányútja esetén a (2) bekezdés rendelkezéseitől

eltérően:

a) ha a közalkalmazott az Egyetem támogatásával állam- vagy kormányközi egyezmény,

magyar állami ösztöndíj, külföldön működő magyar intézményben rendelkezésre álló

tanulmányi lehetőség, magyar intézmény külföldi féllel kötött külön megállapodása alapján,

illetve nemzetközi szervezetnél vagy más külföldi szervnél pályázat, vagy megbízás alapján

három hónapot meg nem haladó időtartamú ösztöndíjas tanulmányon vesz részt, a

közalkalmazott részére a távolléti díj teljes összegét,

b) a három-hat hónapig tartó ösztöndíjas tanulmányút idejére a távolléti díj 50 %-át,

c) a hat-tizenkettő hónapig tartó tanulmányút idejére a mindenkori közalkalmazott besorolása

szerinti távolléti díj 40 %-át

kell megállapítani.

(4) Az egy évet meghaladó ösztöndíjas külföldi tanulmányút idejére a közalkalmazott illetményre

nem jogosult, kérelmére a munkáltatói jogkör gyakorlója fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet.

107 Kjt. 42. § 108 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 109 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.

39

(5) Közalkalmazott külföldi tanulmányútjáról beszámolót köteles készíteni, amelyet a munkáltatói

jogkör gyakorlójának kell a hazaérkezést követő nyolc napon belül benyújtania a Kiküldetési

Szabályzatban foglaltaknak megfelelően.110

Munkavállalás külföldön

47. § (1) Külföldi munkavállalás alatt a munkáltatói jogkör gyakorlója által engedélyezett,

jövedelemszerzés céljából saját kezdeményezésre, vagy meghívásos alapon külföldön való

munkavégzés értendő. A (2)-(5) szabályait kell alkalmazni, ha a közalkalmazott házastársa külföldi

munkavállalására hivatkozással kér fizetés nélküli szabadságot.

(2) A közalkalmazott a külföldi munkavállalás engedélyezése iránti kérelmét az utazás megkezdése

előtt legalább 30 nappal köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának benyújtani. A fizetés nélküli

szabadság engedélyezésére a közalkalmazott közvetlen felettese véleményének kikérését követően

a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult.

(3) Külföldi munkavállalás engedélyezése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója a közalkalmazottal

megállapodást köt. A megállapodást a Bér- és Munkaügyi Osztály részére meg kell küldeni. A

megállapodásra vonatkozó iratmintát belső szabályozóban rögzítettek szerint kell alkalmazni.111

(4) Külföldi munkavállalás esetén legfeljebb egy év fizetés nélküli szabadság engedélyezhető. A

külföldi munkavállalás rendkívüli esetben egyszeri alkalommal további egy évre – a közalkalmazott

lejárat előtt 2 hónappal benyújtott írásbeli kérelmére – meghosszabbítható. Az ismételt engedélyt a

munkáltatói jogkör gyakorlója köteles haladéktalanul a Bér- és Munkaügyi Osztály részére

megküldeni. Hét éven belül újabb fizetés nélküli szabadság nem engedélyezhető. A 7 éves

időtartamot e szabályzat hatályba lépésétől kell alkalmazni. Amennyiben az érintett e szabályzat

hatályba lépését megelőző hét éven belül fizetés nélküli szabadságban részesült, úgy a hét éves

időtartamot annak lejártától kell számítani.

(5) A közalkalmazott a határozott idejű engedély lejártát követően haladéktalanul köteles

munkavégzésre jelentkezni a Kjt.-ben meghatározott jogkövetkezmények terhe mellett.112

IV. fejezet

A közalkalmazott és a munkáltató kártérítési felelőssége

A közalkalmazott kártérítési felelőssége

48. §113 (1) A közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyából származó kötelezettségének

megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben

általában elvárható.

110 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 111 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 112 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 113 Mt. 179. §

40

(2)114 A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a közalkalmazott négyhavi távolléti díjának összegét.

Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni.

(3)115 A kár megtérítésére egyebekben a Ptk. Negyedik Részének szabályait kell alkalmazni.

49. §116 117 A magasabb vezető a vezetői tevékenység keretében gondatlanul okozott kárért és

szándékos károkozás esetén teljes mértékben felel. A magasabb vezető a vezetői tevékenység

keretében szándékosan okozott kárért, illetve a nem vezetői tevékenysége keretében okozott kárért

az általános felelősségi szabályok szerint felel azzal az eltéréssel, hogy a nem vezetői tevékenység

során okozott gondatlan károkozás esetén a felelősség mértéke a vezető tizenkét havi távolléti díjáig

terjedhet.118

50. § (1) A kár bekövetkezését az észlelést követően haladéktalanul be kell jelenteni a szervezeti

egység vezetőjének.

(2) A szervezeti egység vezetője köteles119:

a) bűncselekmény gyanúja esetén a Gazdasági Igazgatóságot és a Jogi Igazgatóságot

értesíteni,

b) leltárhiány, illetve visszaszolgáltatási, megőrzési, elszámolási kötelezettség megszegése

esetén a Gazdasági Igazgatóságot értesíteni,

c) a kár enyhítésére, további károk megakadályozására szükséges intézkedéseket

haladéktalanul megtenni,

d) a kártérítési felelősség megállapítását célzó vizsgálatot megkezdeni és a Gazdasági

Igazgatóság illetve a Jogi Igazgatóság120 bevonásával lefolytatni.

(3) Nem áll fenn az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés a), illetve b) pontjaiban rögzített bejelentési,

illetve intézkedési kötelezettség, ha a keletkezett kár olyan kismértékű, hogy az azzal kapcsolatos

intézkedés a munkáltatónak aránytalan többletfeladatot jelentene. Amennyiben a károkozó

személye ismert és a kárt az eljárás megindításáig megtéríti, gondatlan károkozás esetén a

munkáltató a (2) bekezdés d) pontjában foglalt intézkedéstől eltekinthet.

(4) A kártérítési eljárás során alkalmazandó iratmintákat belső szabályozóban rögzítettek szerint kell

alkalmazni.121

A munkáltató kártérítési felelőssége

114 A módosítást a Szenátus a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 115 Beépítette a Szenátus a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 116 Kjt. 82. § 117 A módosítást a Szenátus a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 118 Nftv. 37. § (9) bekezdés 119 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 120 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 121 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.

41

51. § A munkáltató kártérítési felelősségére az Mt. 166.-177. §-aiban foglalt rendelkezéseket kell

alkalmazni.

V. Fejezet

A tanulmányi szerződés és a továbbképzés

A tanulmányi szerződés122

52. § (1) A tanulmányi szerződésben az Egyetem arra vállal kötelezettséget, hogy a tanulmányok

alatt támogatást nyújt, a közalkalmazott pedig kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti

tanulmányokat folytatja, illetőleg a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos

időn át – legfeljebb öt éven – keresztül közalkalmazotti jogviszonyát nem szünteti meg. A tanulmányi

szerződés mintáját belső szabályozóban rögzítettek szerint kell alkalmazni.

(2) Nem köthető tanulmányi szerződés:

a) a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására,

b) ha a tanulmányok elvégzésére az Egyetem írásban kötelezte a közalkalmazottat,

c) ha a végzettség megszerzése a munkáltató tevékenységéhez, a munkaköre magasabb

színvonalú ellátásához nem szükségszerű és nem indokolt, illetőleg nem vehető figyelembe.

(3) A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni. A megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) az Egyetemet terhelő támogatás formáját, összegét és százalékban kifejezett mértékét,

b) a közalkalmazott által a tanulmányok befejezését követően közalkalmazotti jogviszonyban

töltendő időt, amely mértéke legalább a tanulmányok időtartamának kétszerese, de a képzés

költségeit is figyelembe véve az alábbiak szerint kell meghatározni;

• 100.000 Ft alatti képzési költség esetén legalább 6 hónap,

• 100.001-250.000 Ft közötti képzési költség esetén legalább 1 év,

• 250.001-500.000 Ft közötti képzési költség esetén legalább 2 év,

• 500.001-750.000 Ft közötti képzési költség esetén legalább 3 év,

• 750.001-1.000.000 Ft közötti képzési költség esetén legalább 4 év,

• 1.000.000 Ft feletti képzési költség esetén a jogviszonyfenntartási időszak hossza 5

év.123

c) a (6) bekezdésben meghatározott szabadidőre járó díjazást (fizetett tanulmányi szabadság).

122 Mt. 229. §, A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatályba lépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről szóló 2012.

évi LXXXVI. törvény (Mth.) 12. §-a értelmében az e §-ban foglalt rendelkezéseket a szabályzat hatályba lépését követően kötött tanulmányi

szerződések esetében kell először alkalmazni. Az Mth. 5. §-a értelmében az Mt. hatálybalépését megelőzően megkezdett tanulmányokra

a tanulmányok befejezéséig, de legfeljebb a jogszabály vagy az oktatási intézmény által előírt képzési idő tartamára a Munka

Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 2012. június 30. napján hatályos 115. §-a az irányadó. 123 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.

42

(4) Az Egyetem többek között az alábbi támogatásokat nyújthatja rendszeresen vagy eseti jelleggel:

a) költségtérítés (utazás, szállás költsége),

b) önköltség és költségtérítés, vizsgadíj.

(5) A közalkalmazott kötelezettséget vállal:

a) a tanulmányok eredményes folytatására,

b) vizsgák letételére,

c) képzettség megszerzését követően közalkalmazotti jogviszonyának fenntartására.

(6) Az Egyetem vállalja, hogy az iskolai rendszerű képzésben részt vevő közalkalmazott számára a

tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt megállapodásuk szerint biztosítja, az oktatási

intézmény igazolása alapján.

(7) 124

(8) A tanulmányi szerződést a közalkalmazottal az Egyetem képviseletében a munkáltatói jogkör

gyakorlója jogosult megkötni.

(9) Amennyiben az Egyetem nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét vagy egyéb

szerződésszegést követ el, a közalkalmazott mentesül a szerződésből folyó kötelezettségei alól, és

a szerződésszegésből eredő esetleges kárát érvényesítheti.125

(10) Ha a közalkalmazott nem teljesíti az (5) bekezdésben meghatározott kötelességét, a

meghatározott időtartamot nem tölti le, vagy egyéb lényeges kötelességszegést követ el, az

Egyetem követelheti a ténylegesen nyújtott támogatásnak megfelelő összeg megtérítését.

Amennyiben a közalkalmazott a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le,

megtérítési kötelessége ezzel arányos.

(11) A közalkalmazottnak – feltéve, hogy tanulmányait az Egyetem által folytatott képzés keretében

végzi – a tanulmányai során nyújtott egyéb kedvezményeket és juttatásokat a tanulmányi

szerződésben kell rendelkezni.

(12) Az Egyetem közgyűjteményi tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazottakkal kötött

tanulmányi szerződésre külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

A továbbképzés

124 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 125 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.

43

53. §126 Az Egyetem elősegíti a közalkalmazott munkakörével összefüggő képzésben, illetve

továbbképzésben való részvételét.

VI. fejezet

A közalkalmazott minősítése és munkájának értékelése

A közalkalmazott minősítése127

54. § (1) A minősítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt

befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlődés

elősegítése.

(2) A közalkalmazottat kötelező minősíteni:

a) vezetőként a vezetői megbízást követő második év elteltével, valamint a magasabb vezetői

vagy vezetői megbízás lejárta előtt legalább három hónappal,

b) a várakozási idő csökkentése előtt, kivéve, ha a várakozási idő csökkentése kötelező,

c) garantáltnál magasabb összegű illetmény megállapítása előtt,

d) a közalkalmazotti jogviszony létesítését követő egy éven belül, amennyiben a

közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény

került megállapításra,

e) kérésére, legkorábban a közalkalmazotti jogviszonyának keletkezését, illetve a korábbi

minősítését követő három évet követően, illetve közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése

esetén,

f) címadományozást megelőzően,

g) gyakornoki ideje alatt, a gyakornoki idő lejártának hónapjában.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott eseteken túl a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva is

minősítheti a közalkalmazottat.

(4) Nem kerülhet sor a minősítésre – a (2) bekezdés d) pontjában, valamint a (3) bekezdésben foglalt

eseteket kivéve –, amennyiben a korábbi minősítéstől, illetve a közalkalmazotti jogviszonya

létesítésének időpontjától tizenkét hónap nem telt el. Ez esetben a korábbi minősítés eredményét

kell irányadónak tekinteni.

126 Kjt. 39. § (1) bekezdés 127 Kjt. 40. §

44

(5) A minősítést a közalkalmazott felett munkairányítói jogkörrel rendelkező vezető véleményének

meghallgatását követően a munkáltatói jogkör gyakorlója készíti el a belső szabályozóban

rögzítettek szerint.128

(6) A minősítés a közalkalmazott személyi adatain túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos

tényeket és a ténymegállapításon alapuló értékelést tartalmazhat. A közalkalmazott alkalmasságának

megítélését a munkáltatói jogkör gyakorlója indokolni köteles.

(7) A minősítés során az egyes szempontok értékelésekor a következő pontszámokat kell alkalmazni:

a) kiemelkedő értékelés három pont,

b) megfelelő értékelés kettő pont,

c) kevéssé megfelelő egy pont,

d) nem megfelelő értékelés nulla pont.

(8) A közalkalmazott a minősítés eredményeként kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas és

alkalmatlan értékelést kaphat. Az értékelés eredményét az egyes szempontok értékelésekor adható

legmagasabb pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz való viszonyított aránya alapján

kell megállapítani az alábbiak szerint:

a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas,

b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas,

c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas,

d) harminc százalék alatt alkalmatlan

minősítést kap a közalkalmazott. Ettől eltérően, a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha

legalább egy szempont értékelése nem megfelelő.

(9) A közalkalmazottal a minősítés eredményét ismertetni kell, és annak egy példányát az

ismertetéskor részére át kell adni. A megismerés tényét a közalkalmazott a minősítési lapon

aláírásával igazolja, továbbá feltüntetheti esetleges észrevételeit is.

(10) A minősítés egy példányát a közalkalmazotti nyilvántartás tartalmazza. A minősítési lap mintáját

belső szabályozóban rögzítettek szerint kell alkalmazni.129

(11) A közalkalmazott a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő

megállapításának megsemmisítését a minősítés eredményének közlésétől számított harminc napon

belül a bíróságtól kérheti.

128 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 129 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.

45

(12) A minősítés értékelési rendjét, eljárási szabályait külön szabályzat tartalmazza.130

Az oktatók, tudományos kutatók munkájának minősítésére vonatkozó külön szabályok

55. § Az oktatók, tudományos kutatók esetében a minősítést – jelen szabályzatban meghatározott

előmeneteli előírások figyelembevételével – a 395/2015. (XII. 12.) Korm. rendeletben meghatározott

szempontok alapján kell elvégezni.131

(2) 132

(3) 133

A vezetők munkájának minősítésére vonatkozó külön szabályok

56. § (1) A vezetők, magasabb vezetők teljesítményét a vezetői megbízást követő második év

elteltével, valamint a határozott idejű magasabb vezetői vagy vezetői megbízás lejárta előtt legalább

három hónappal minősíteni kell.

(2) A vezetők és magasabb vezetők minősítését az alábbi szempontok szerint kell elvégezni:

a) a vezető által irányított szervezeti egység munkájának színvonala,

b) a vezető által irányított szervezeti egység munkavégzésének szervezése.

(3) A vezetők és magasabb vezetők esetében a minősítés eredményeképpen

a) kiemelkedő,

b) megfelelő,

c) kevéssé megfelelő,

d) nem megfelelő.

értékelés adható.

VII. fejezet

A jogorvoslat rendje

57. § (1) A szabályzat hatálya alá tartozó személyek valamely döntéshozatalra jogosult személy, vagy

valamely testület foglalkoztatási jogviszonyával összefüggésben hozott döntése vagy intézkedése,

illetve intézkedésének elmulasztása ellen – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától

számított tizenöt napon belül – jogorvoslattal élhet, ha a döntés, intézkedés, vagy ezek elmulasztása

ellentétes e szabályzatban foglaltakkal, vagy jogszabályba ütközik.

130 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával beiktatta. Hatályos 2019. október 21. napjától. 131 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 132 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 133 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától.

46

(2) A jogorvoslati kérelmet a rektorhoz, illetve a kancellárhoz kell benyújtani, aki azt harminc napon

belül elbírálja és annak alapossága esetén – a rektor és a kancellár kivételével134 – a panaszolt

személy vagy – a Szenátus kivételével – testület döntését, intézkedését – szükség esetén új eljárás

lefolytatására és határozat meghozatalára utasítás mellett – megsemmisítheti, illetve a mulasztót

döntés meghozatalára, intézkedés megtételére utasíthatja.

(3) A rektor, a kancellár, illetve a Szenátus döntése, intézkedése, illetve mulasztása esetén a rektor,

illetve a kancellár135 a szükséges döntést, intézkedést harminc napon belül meghozhatja, illetve

ugyanezen határidőn belül kezdeményezheti a Szenátus eljárását.

(4) Amennyiben a rektor, illetve a kancellár136 a saját maga, illetve a Szenátus döntése, intézkedése,

illetve mulasztása miatti eljárás lefolytatását megtagadja, az Egyetemen belül további jogorvoslatnak

nincs helye.

A munkajogi igény érvényesítése

58. §137 (1) A közalkalmazott és a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyból vagy törvényből

származó igényét bíróság előtt érvényesítheti az Mt. 286-288. §-ban meghatározott rendelkezések

szerint.

(2) A munkáltató – az (1) bekezdéstől eltérően – a közalkalmazottal szemben a közalkalmazotti

jogviszonnyal összefüggő és a kötelező legkisebb munkabér (Mt. 153. § (1) bekezdés a) pont)

háromszorosának összegét meg nem haladó igényét fizetési felszólítással is érvényesítheti. A fizetési

felszólítást írásba kell foglalni.

(3) A munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntésével szemben igény abban az esetben

érvényesíthető, ha a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó szabályokat megsértette.

HARMADIK RÉSZ

Az oktatókra, tudományos kutatókra és tanárokra vonatkozó különös szabályok

I. fejezet

Az oktatói munkakör létesítése

Általános szabályok

59. § (1)138 Az Egyetemen oktatói feladat – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – az oktatói

munkakörre létesített közalkalmazotti jogviszonyban látható el.

134 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 135 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 136 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 137 Mt. 285. § (1) bekezdés 138 Nftv. 25. § (1) bekezdés

47

(2) Oktatói munkakörben nem magyar állampolgár is alkalmazható. Nem magyar állampolgár

foglalkoztatásának feltétele, hogy az érintett személy külföldi bizonyítványát, oklevélét a külön

jogszabály rendelkezései szerint139 elismertesse, honosítsa. Az e szabályzatban meghatározott

követelményeket a nem magyar állampolgárokra is megfelelően alkalmazni kell.

(3)140 Az oktatói feladatok és a tudományos kutatói feladatok egy munkakörben is elláthatók, ebben

az esetben a közalkalmazotti kinevezésben kell meghatározni, hogy az egyes feladatokat a

foglalkoztatás – teljes vagy rész – munkaidejének milyen hányadában kelt ellátni.

(4)141 Megbízási jogviszony keretében az oktatói feladat akkor látható el, ha az oktató által ellátott

tevékenység jellege ezt megengedi, továbbá a végzett munkára fordított idő nem haladja meg a

teljes munkaidő hatvan százalékát (a továbbiakban: óraadó oktató). Oktató és tudományos kutató

alkalmazására nem közalkalmazotti jogviszony keretében külön utasításban142 meghatározott

módon csak akkor kerülhet sor, ha azt az adott oktatási szervezeti egység oktatási és kutatási

feladatai indokolják143. Megbízási jogviszony létesíthető az eseti, nem rendszeres oktatói feladatokra

is. Az Egyetem a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló személlyel a munkakörébe nem tartozó

oktatói feladatok ellátására megbízási jogviszonyt létesíthet.

(5)144 Az Egyetemen megbízási jogviszony azzal létesíthető, illetve tartható fenn, aki büntetlen

előéletű, és nem áll a tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amelyre a

megbízási jogviszony irányul.

(6)145 146Azt a tényt, hogy a (5) bekezdésben meghatározott kizáró ok nem áll fenn,

a) a megbízási jogviszony létrejötte előtt a megbízási jogviszonyt megbízottként létesíteni

kívánó személy a megbízó147 részére,

b) a megbízási jogviszony fennállása alatt a megbízott a megbízó képviselőjének148 - a

mulasztás jogkövetkezményeit tartalmazó - írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt

munkanapon belül, ha e határidőn belül a megbízott személyen kívül álló ok miatt nem

lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul

igazolja.

(7)149 Nem kell alkalmazni a (6) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezést, ha a megbízási jogviszonyt

megbízottként létesíteni kívánó személy az (6) bekezdés szerinti kizáró ok hiányát az Egyetemmel

fennállt korábbi megbízási vagy foglalkoztatási jogviszonyára tekintettel már igazolta és a korábbi

jogviszony megszűnése óta legfeljebb hat hónap telt el.

139 Ld. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvényt 140 Nftv. 25. § (2) bekezdés 141 Nftv. 25. § (3) bekezdés 142 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 143 Ld. az óraadók foglalkoztatásának szabályozásáról szóló 2/2009. (02. 18.) rektori utasítást. 144 Nftv. 25. § (4) bekezdés 145 Nftv. 25. § (5) bekezdés 146 A módosítást a Szenátus a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 147 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 148 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 149 Beépítette a Szenátus a 2013/2014. tanévi (II. 28.) 55. számú határozatával. Hatályos: 2014. február 28. napjától.

48

(8)150 Ha a megbízott igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a (4) bekezdésben meghatározott

kizáró ok, a felsőoktatási intézmény az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított

hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a megbízott

részére megtéríti.

(9)151 A megbízási jogviszonyt az Egyetem azonnali hatállyal megszünteti, ha

a) a megbízott a (6) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű

felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a

kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye,

b) ha az (5) bekezdésben meghatározott kizáró ok fennállását a megbízó152 az igazolás

céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján

megállapítja.

(10) Abban az esetben, ha megbízási jogviszonyt megbízottként létesíteni kívánó személy más

munkáltatónál hatósági bizonyítványhoz kötött munkakört tölt be, a munkáltató által kiállított hiteles

dokumentummal is igazolhatja az (5) bekezdésben foglalt feltételek fennállását, amely egyértelműen

tartalmazza, hogy az érintett olyan jogviszonyban dolgozik, ahol jogszabály alapján a jogviszony

létesítésének feltétele a büntetlen előélet és az egyéb, jogviszony létesítését kizáró okok igazolása.153

60. § (1)154 Az Egyetemen az alábbi oktatói munkakörök létesíthetőek:

a) tanársegéd,

b) adjunktus,

c) főiskolai docens,

d) egyetemi docens,

e) főiskolai tanár,

f) egyetemi tanár,

g)155 mesteroktató.

(2)156 Az oktatói munkakörök közül az Egyetemen kizárólag nyilvános pályázati eljárás alapján

tölthető be az egy évnél hosszabb időre szóló:

150 Nftv. 25. § (6) bekezdés 151 Nftv. 25. § (7) bekezdés 152 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 153 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 154 Nftv. 27. § (1) bekezdés 155 Beépítette a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával elfogadott módosítás. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 156 Nftv. 29. §.

49

a) egyetemi tanári, főiskolai tanári,

b) egyetemi docensi, főiskolai docensi

munkakörök.

(3) Az oktatói munkakörök közül

a) tanársegédi,

b) adjunktusi,

munkakörökre nyilvános pályázat írható ki.

(4)157 Az oktató a hallgatók számára közvetlen tanítási feladatokat, egyéb a hallgatók kiképzéséhez

kapcsolódó feladatokat lát el, és tudományos kutatást folytat. Az így le nem kötött idejében ellátja

mindazokat a tevékenységeket, amelyek összefüggnek a felsőoktatási intézmény működésével és

igénylik az oktató szakértelmét.

(5)158 Az oktató munkaideje legalább húsz százalékában tudományos kutatást folytat. A tudományos

kutatási tevékenység eredményére vonatkozó adatokat a nemzeti tudományos bibliográfiai

adatbázisban rögzíteni kell.

61. § (1) Oktatói munkakörben közalkalmazotti jogviszony azzal létesíthető, aki az e szabályzatban

meghatározott általános feltételeken túl megfelel az oktatói, tudományos kutatói követelményeknek.

(2)159 Az oktatói munkakörben történő alkalmazás együtt jár a munkakör megnevezésével azonos

munkaköri cím adományozásával és e munkaköri cím használatának jogával.

(3)160 Az alkalmazás megszűnésével – a főiskolai és az egyetemi tanári cím kivételével – megszűnik

a munkaköri cím használatának a joga. A főiskolai és az egyetemi tanár a cím használatára addig

jogosult, ameddig a miniszterelnök, illetve a köztársasági elnök a tanári cím használatának jogát nem

vonja meg. Azok a főiskolai tanárok, akik az Nftv. hatályba lépésekor jogosultak a professzori cím

használatára, a törvény hatályba lépését követően is használhatják e címet.161

(4)162 Az oktató – függetlenül attól, hogy hány felsőoktatási intézményben lát el oktatói feladatot –

az intézmény működési feltételei meglétének mérlegelése során egy felsőoktatási intézményben

vehető figyelembe. Az oktató írásbeli nyilatkozata határozza meg, hogy melyik az a felsőoktatási

intézmény, amelyiknél az előzőekben meghatározottak szerint figyelembe lehet őt venni. Ilyen

nyilatkozat hiányában az oktató egyik felsőoktatási intézménynél sem vehető figyelembe.163

157 Nftv. 26. § (1) bekezdés. Beépítette a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával elfogadott módosítás. Hatályos:

2015. december 12. napjától. 158 Nftv. 26. § (1) bekezdés. Beépítette a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával. Hatályos: 2015. december 12.

napjától. 159 Nftv. 27. § (2) bekezdés 160 Nftv. 27. § (4) bekezdés 161 A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 2012. szeptember 1-jével lépett hatályba. 162 Nftv. 26. § (3) bekezdés 163 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.

50

Egyes oktatói besorolás szerinti követelmények

A tanársegéd164

62. § (1) A tanársegéddé történő kinevezés feltételei:

a) MA/MSc vagy azzal egyenértékű végzettség,

b) a doktori képzés megkezdése,

c) feladatainak ellátásához szükséges szakmai felkészültség,

d) gyakorlat-, illetve szemináriumvezetői készségek,

e) érdeklődés és alkalmasság a tudományos munka elkezdéséhez, illetve végzéséhez.

(2) A tanársegédek folyamatos alkalmazásának követelményei:

a) tanulmányi évenként heti átlagban legalább 12 órában lásson el folyamatosan oktatási

feladatokat, elsősorban szemináriumok és gyakorlatok vezetését, működjön közre a

vizsgáztatásokban165,

b) vegyen részt a közvetlen nevelési feladatok ellátásában (pl. évfolyam, vagy csoportfelelős,

kollégiumi munka, TDK tevékenység segítése, diplomadolgozatokkal kapcsolatos hallgatói

tevékenység segítése stb.),

c) vegyen részt szakirányú kutatómunkában, szakmailag képezze magát,

d) vegyen részt tanszéke, intézete, kara, az Egyetem egyéb feladatainak ellátásában, az

intézményi közélet eseményeiben,

e) tökéletesítse nyelvismeretét, illetve – nyelvoktatóként – közgazdasági szakmai

nyelvismeretét.

f) végezzen rendszeres publikációs tevékenységet,

g) az oktatói munkakörben való foglalkoztatásának kezdetétől számított 10 éven belül

szerezze meg a doktori fokozatot166.

Az adjunktus167

63. § (1) Adjunktussá történő kinevezés feltételei:

164 Nftv. 28. § (1) bekezdés a) pont 165 A módosítást a Szenátus 2015. december 11-én a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015.

december 12. napjától. 166 Nftv.31. § (2) bekezdés. A módosítást a Szenátus 2015. december 11-én a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával

fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 167 Nftv. 28. § (1) bekezdés b) pont

51

a) MA/MSc vagy azzal egyenértékű végzettség,

b) doktori fokozat megléte168,

c) rendelkezik legalább 4 éves szakmai - ezen belül legalább 2 év felsőoktatási oktatási,

valamint kutatási tapasztalattal, emellett önálló kutató munkát végez, konzulensként részt vesz

a tehetséggondozásban,169

d) alaposan és széleskörűen ismerje az oktatandó szakterület anyagát,

e) képes legyen előadások tartására, vállalkozzék új oktatás-módszertani elemek

kipróbálására,

f) rendelkezzék szakmai publikációkkal,

g) képes legyen irányítani egyéni és kollektív hallgatói tevékenységeket,

h) a nem közgazdaságtudományi diszciplínák oktatói esetében lehetőleg rendelkezzék

általános közgazdasági, illetve a kara szakmai profiljának megfelelő alapismeretekkel.

(2) Az adjunktusok folyamatos alkalmazásának követelményei:

a) tanulmányi évenként heti átlagban legalább 12 órában170 lásson el folyamatos oktatási

feladatokat,

b) vegyen részt a hallgatók szóbeli és írásbeli vizsgáztatásában,

c) vegyen részt oktatásszervezési feladatok ellátásában, oktatási segédanyagok

(esettanulmányok, példatárak, jegyzetek, audiovizuális anyagok) készítésében,

d) önállóan végezze kutató munkáját, végezzen szakmai gyakorlati munkát (amennyiben

oktató-nevelő munkájához szükséges),

e) irányítsa a tudományos munka iránt érdeklődő és a diplomadolgozatot készítő hallgatók

tevékenységét,

f) vegyen részt a tanszék, a kar, illetve az Egyetem közéletében,

g) nyelvoktatók esetében törekedjen a gazdasági-, üzleti- és kommunikációs szaknyelv

oktatásához szükséges ismeretek megszerzésére,

h) fejtsen ki rendszeres publikációs, szakirodalmi tevékenységet hazai és lehetőleg nemzetközi

viszonylatban idegen nyelven is,

i)171

168 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 169 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 170 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 171 Hatályon kívül helyezte a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával. Hatálytalan: 2015. december 12. napjától.

52

A főiskolai docens172

64. § (1) Főiskolai docenssé történő kinevezés feltételei:

a) MA/MSc vagy azzal egyenértékű végzettség, doktori vagy azzal egyenértékű fokozat (a

továbbiakban: doktori fokozat) megléte,

b) alkalmasság a hallgatók, a tanársegédek tanulmányi, tudományos munkájának vezetésére,

c) rendelkezik legalább 5 éves szakmai - ezen belül legalább 3 év felsőoktatási oktatási,

valamint kutatási tapasztalattal és legalább 3 magyar nyelvű, lektorált, minősített szakmai

folyóiratban megjelent cikk (nem konferencia kiadvány, nem tudományos ismeretterjesztő

jellegű írás) szerzője, valamint konzulensként részt vesz a tehetséggondozásban,173

d) szakterületének elmélyült, a nemzetközi szakmai gyakorlatot is magában foglaló ismerete,

e) színvonalas előadói felkészültség, illetve kiemelkedő nyelvoktatói készség,

f) elismert tudományos kutatói tevékenység,

g) önálló tananyag-készítési képesség,

h) vezető és elemző készség,

i) legalább egy idegen nyelv előadói készségű ismerete.

(2) A főiskolai docensek folyamatos alkalmazásának követelményei:

a) lásson el rendszeresen oktatási feladatokat, tartson előadásokat, szemináriumi

foglalkozásokat tanulmányi évenként heti átlagban legalább 10 órában174,

b) végezzen oktatásszervezési feladatokat (új tematikák, programok készítése,

összehangolása, stb.), irányítsa a fiatal munkatársak szakmai munkáját,

c) végezzen önálló tudományos munkát, ennek eredményeit publikálja,

d) az oktatott szakterület anyagának folyamatos tartalmi és módszertani korszerűsítése, illetve

az ilyen irányú tevékenység irányítása, jegyzetek, tankönyvek, oktatási segédanyagok

készítése,

e) segítse a tehetséges hallgatók munkáját, irányítsa a hallgatók szakdolgozat készítését,

f) kapcsolódjon be az Egyetemen kívüli szakmai együttműködésbe belföldön és külföldön.

172 Nftv. 28. § (2) bekezdés 173 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 174 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától.

53

g) fejtsen ki rendszeres publikációs, szakirodalmi tevékenységet hazai és nemzetközi

viszonylatban idegen nyelven is,

h) kezdeményező és irányító módon vegyen részt az intézményben folyó szakmai közéleti

munkában, a kari, főiskolai, különösen oktatásszervezési feladatok megoldásában,

i) törekedjen a főiskolai tanári, vagy egyetemi docensi kinevezés feltételeinek teljesítésére.

Az egyetemi docens175

65. § (1) Egyetemi docenssé történő kinevezés feltételei:

a) MA/MSc vagy azzal egyenértékű végzettség, doktori vagy azzal egyenértékű fokozat (a

továbbiakban: doktori fokozat) megléte,

b) alkalmasság a hallgatók, a tanársegédek tanulmányi, tudományos munkájának vezetésére,

c)176 177rendelkezik legalább 7 éves szakmai - ezen belül legalább 5 év felsőoktatási oktatási,

valamint kutatási tapasztalattal; hazai, saját tudományterületű A illetve B kategóriás

folyóiratcikkek (1-1) szerzője (ezek kiválthatók nemzetközi minősített (WOS, SCOPUS, Q--Q4

publikációkkal) , illetve rendelkezik legalább 1 nemzetközi (minősített – WOS, SCOPUS, Q1-Q4

– folyóirat) publikációval és konzulensként részt vesz a tehetséggondozásban,

d) szakterületének elmélyült, a nemzetközi szakmai gyakorlatot is magában foglaló ismerete,

e) színvonalas előadói felkészültség, illetve kiemelkedő nyelvoktatói készség,

f) eredményes tudományos kutatói tevékenység, széleskörű hazai és nemzetközi

kapcsolatrendszerrel, valamint szakmai közéleti elismertséggel rendelkezik.

g) önálló tananyag-készítési képesség,

h) irányító és elemző készség,

i) legalább egy idegen nyelv előadói készségű nyelvismerete.

j)178

(2) Az egyetemi docensek folyamatos alkalmazásának követelményei:

175 Nftv. 28. § (3) bekezdés 176 Hatályon kívül helyezte a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával. Hatálytalan: 2015. december 12. napjától. 177 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával beiktatta. Hatályos 2019. október 21. napjától. 178 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától.

54

a) lásson el rendszeresen oktatási feladatokat, tartson előadásokat, szemináriumi

foglalkozásokat tanulmányi évenként heti átlagban legalább 10 órában179,

b) végezzen oktatásszervezési feladatokat (új tematikák, programok készítése,

összehangolása, stb.), irányítsa a fiatal munkatársak szakmai munkáját,

c) végezzen önálló tudományos munkát, ennek eredményeit publikálja,

d) az oktatott szakterület anyagának folyamatos tartalmi és módszertani korszerűsítése, illetve

az ilyen irányú tevékenység irányítása, jegyzetek, tankönyvek, oktatási segédanyagok

készítése,

e) segítse a tehetséges hallgatók munkáját, irányítsa a hallgatók szakdolgozat készítését,

f) működjön közre tanszéki, kari, intézményi feladatok szervezésében és megoldásában,

aktívan vegyen részt az egyetemi, kari szakmai és társadalmi közélet fórumain,

g) kapcsolódjon be az Egyetemen kívüli szakmai együttműködésbe belföldön és külföldön,

h) rendszeres publikációs, szakirodalmi tevékenység kifejtése hazai és nemzetközi

viszonylatban idegen nyelven is,

i) rendszeres és sokrétű kapcsolat tartása tudományterületének gyakorlati tevékenységével,

tudományos feladatok megoldásának irányítása, pályázati csoportok tevékenységének

összefogása, kutatási/szakmai megbízások szerzése,

j) törekvés a főiskolai tanári, illetve egyetemi tanári követelmények teljesítésére.

A főiskolai tanár180

66. § (1) Főiskolai tanárrá történő kinevezés feltételei:

a) MA/MSc vagy azzal egyenértékű végzettség, doktori vagy azzal egyenértékű fokozat (a

továbbiakban: doktori fokozat) megléte,

b) alkalmasság a hallgatók, a tanársegédek tanulmányi, tudományos munkájának vezetésére,

c) idegen nyelven előadást tartson,

d)181 182rendelkezik legalább 8 éves szakmai - ezen belül legalább 6 év felsőoktatási oktatási,

valamint kutatási tapasztalattal, képes kutatások projektek mentén történő irányítására, illetve

179 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 180 Nftv. 28. § (3) bekezdés 181 Hatályon kívül helyezte a Szenátus 2015. december 11-én a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával. Hatálytalan: 2015.

december 12. napjától. 182 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával beiktatta. Hatályos 2019. október 21. napjától.

55

saját tudományterületén nemzetközi minősített publikációval rendelkezik, konzulensként részt

vesz a tehetséggondozásban,

e) a tudományos vezetésre való alkalmasság,

f) értékelhető, a hallgatók által is minősített felsőoktatási előadói gyakorlat,

g) követelmény szakterületének – előadói témáinak – széleskörű és mélyreható ismeretét

publikációkkal, tanulmányokkal történő igazolása,

h) előadói és vitakészségű nyelvismeret (az EU hivatalos munkanyelveinek legalább egyikén

is),

i) saját tananyagok, tankönyvek.

(2) Különösen értékelendők a következő tevékenységek:

a) jelentős oktatásszervezési tevékenység (új szakok, modulok, stb. előkészítésének és

bevezetésének irányítása, vagy abban aktív, meghatározó részvétel),

b) elismert szakmai közéleti tevékenység (szakmai testületekben, bizottságokban végzett

munka),

c) szakmai kitüntetések és díjak (nemzetköziek is),

d) szakterületén sikeres munka, új eljárások, innovációk stb. kimunkálása,

e) külföldi meghívások (konferencia-előadások, vendégoktatói működés,)

f) szerkesztőbizottsági tagság szakmai folyóiratnál,

g) részvétel országos oktatási koncepciók kidolgozásában, országos szakmai, oktatási

testületek munkájában.

(3) A kinevezett főiskolai tanár:

a) lásson el rendszeresen oktatási feladatokat tanulmányi évenként heti átlagban legalább 8

órában183,

b) lehetőség szerint lásson el vezetői, illetve szakfelelősi/szakirányfelelősi feladatokat,

c) irányítsa és végezze az oktatott szakterület anyagának folyamatos tartalmi és módszertani

korszerűsítését, készítsen tananyagokat,

d) vegyen részt a hallgatók szakdolgozatainak értékelésében, vizsgáztatásokban, az egyetemi

szakmai közéletben,

183 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától.

56

e) példamutató módon tevékenykedjen az oktatásban, a nevelésben, külön is foglalkozva a

kiemelkedő képességű hallgatókkal (tudományos diákköri munka),

f) végezzen önálló tudományos munkát, törekedve azok nemzetközi publikálására,

g) irányítsa a fiatal munkatársak oktató-tudományos munkáját,

h) rendszeres publikációs, szakirodalmi tevékenység kifejtése hazai és nemzetközi

viszonylatban idegen nyelven is,

i) rendszeres és sokrétű kapcsolat tartása tudományterületének gyakorlati tevékenységével,

tudományos feladatok megoldásának irányítása, pályázati csoportok tevékenységének

összefogása, kutatási/szakmai megbízások szerzése,

j) járuljon hozzá oktatásszervezeti egysége, intézménye jó hírnevéhez, elismertségéhez,

k) kezdeményező és irányító részvétel az intézményben folyó szakmai közéleti munkában, a

kari, egyetemi, különösen oktatásszervezési feladatok megoldásában.

(4)184 A főiskolai tanári munkakörben történő alkalmazás – a foglalkoztatásra irányuló jogviszony

létesítésének – feltétele, hogy az érintettet a megfelelő munkaköri cím adományozásával a

miniszterelnök főiskolai tanárrá kinevezze (főiskolai tanári munkaköri cím adományozása), vagy ilyen

kinevezéssel már rendelkezzen. A miniszterelnöki intézkedés a főiskolai tanári munkakör

betöltéséhez szükséges előfeltétel, a megfelelő munkaköri cím adományozását eredményezi. A

főiskolai tanár foglalkoztatására irányuló jogviszonyt a rektor jogosult létesíteni, illetve megszüntetni.

Az egyetemi tanár185

67. § (1) Egyetemi tanárrá az nevezhető ki, aki:

a)186 MA/MSc vagy azzal egyenértékű végzettséggel, doktori fokozattal, amennyiben magyar

állampolgár habilitációval – vagy azzal egyenértékű nemzetközi felsőoktatási oktatói

gyakorlattal - rendelkezik,

b) teljesíti a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményében támasztott

követelményeket,

c) az adott tudományterület olyan nemzetközileg elismert képviselője, aki kiemelkedő

tudományos kutatói munkásságot fejt ki,

d) oktató és tudományos, illetve szakmai tevékenységével, továbbá az oktatásban, kutatásban,

kutatásszervezésben szerzett tapasztalatai alapján alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben

részt vevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos munkájának vezetésére,

184 Nftv. 27. § (3) bekezdés 185 Nftv.28. § (5) bekezdés 186 A módosítást a Szenátus a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától.

57

e) iskolateremtő oktatási, tudományos és szakmai munkássággal, oktatási és

tudományszervezői tapasztalattal és irányítási készséggel bír,

f) idegen nyelven is képes előadás, szeminárium tartására,

g) megfelelő publikációs tevékenységet végez idegen nyelven is,

h) rendszeres szakmai közéleti tevékenységet folytat,

i) széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik,

j) lehetőleg oktasson doktori iskolában, illetve legyen PhD-hallgatók témavezetője.

(2) A kinevezett egyetemi tanár:

a) lásson el rendszeresen oktatási feladatokat, tanulmányi évenként heti átlagban legalább 8

órában187,

b) lássa el a 66. § (3) bekezdésben meghatározott feladatokat.

(3) Az (1) bekezdésben említett feltételek fennállta esetén egyetemi tanári munkakör azzal

létesíthető, aki rendelkezik legalább 10 éves felsőoktatási oktatási, valamint kutatási tapasztalattal.188

(4)189 Az egyetemi tanári munkakörben történő alkalmazás – a foglalkoztatásra irányuló jogviszony

létesítésének – feltétele, hogy az érintettet a megfelelő munkaköri cím adományozásával a

köztársasági elnök egyetemi tanárrá kinevezze (egyetemi tanári munkaköri cím adományozása),

vagy ilyen kinevezéssel már rendelkezzen. A köztársaság elnöki intézkedés az egyetemi tanári

munkakör betöltéséhez szükséges előfeltétel, a megfelelő munkaköri cím adományozását

eredményezi. Az egyetemi tanár foglalkoztatására irányuló jogviszonyt a rektor jogosult létesíteni,

illetve megszüntetni.

(5) Az egyetemi tanár jogosult a professzori cím használatára.

A mesteroktató190

67/A. § (1) A mesteroktatóvá történő kinevezés feltételei191:

a) MA/MSc vagy azzal egyenértékű végzettség,

b) legalább 10 éves szakmai gyakorlat a képzésnek megfelelő területen,

187 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 188 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 189 Nftv. 27. § (3) bekezdés 190 Beépítette a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával elfogadott módosítás. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 191 Nftv. 28. § (6) bekezdés

58

c) képes legyen a hallgatók számára gyakorlatokat vezetni, a gyakorlati ismeretek

átadásának rendszerezésére,

d) rendelkezzen olyan speciális szakmai tapasztalatokkal, amelyeket a képzésben

hasznosítani lehet és kell.

(2) A mesteroktató folyamatos alkalmazásának követelményei:

a) tanulmányi évenként heti átlagban legalább 12 órát a hallgatók felkészítését szolgáló

tanításra (kontakt órára) fordít (előadás, gyakorlat, szeminárium stb.),

b) vegyen részt a hallgatók szóbeli és írásbeli vizsgáztatásában,

c) vegyen részt oktatásszervezési feladatok ellátásában, oktatási segédanyagok

(esettanulmányok, példatárak, jegyzetek, audiovizuális anyagok) készítésében,

d) folyamatosan végezzen szakmai gyakorlati munkát,

e) vegyen részt az Egyetem és a vállalatok kapcsolatának erősítésében a képzés területén

(szakmai gyakorlat szervezése, vendégelőadók meghívása, duális képzés szervezése).

(3)192 A mesteroktató magasabb fizetési fokozatba sorolásának feltételei:

a) az előző fizetési fokozatban eltöltött tíz év, vagy

b) a képzésnek megfelelő területen szerzett legalább 20 éves szakmai gyakorlat és

legalább 2 szemeszternyi oktatási tapasztalat.

II. fejezet

A tanári munkakör létesítése193

Általános szabályok

68. § Az Egyetemen tanári feladat tanári munkakörben a tanári munkakörre létesített közalkalmazotti

jogviszonyban látható el. A tanári munkakörben foglalkoztatottakra az 59. §-ban foglaltakat

értelemszerűen alkalmazni kell.

Tanári munkakörök, a tanári munkakör létesítésének feltételei

69. § (1) Az Egyetemen létesíthető tanári munkakörök a következők:

a) mestertanár,

192 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával beiktatta. Hatályos 2019. október 21. napjától. 193 Nftv. 34. §

59

b)194

c)195

d) nyelvtanár, anyanyelvi lektor,

e) testnevelő tanár.

f) 196

(2) Tanári munkakörbe az nevezhető ki, aki az e § (3) bekezdésében meghatározott általános

feltételeken túl megfelel a 69-73. §-okban meghatározott speciális követelményeknek.

(3) Tanári munkakörben az foglalkoztatható, aki felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel

rendelkezik.

(4) Az Egyetem SZMR 48. § (1) bekezdés e) pont ed) alpont i-iii) pontjaiban meghatározott címmel

rendelkező személy – kivételesen, a Szenátus ilyen irányú döntése alapján – tanári munkakörben

foglalkoztatható.

(5) Tanári munkakörben foglalkoztatottak – az anyanyelvi lektor kivételével – két tanulmányi félév

átlagában heti 20 órát kötelesek a tanításra fordítani.

(6)197 A tanításra fordított időt a munkáltatói jogkör gyakorlója 15%-kal megemelheti, csökkentheti,

de egyetemi/kari szinten a tanári munkakörben foglalkoztatottakra számított tanításra fordított idő

nem lehet kevesebb két tanulmányi félév átlagában egy tanárra vetítve heti tizennyolc óránál.

(7)198 A (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően a pedagógusképzésben foglalkoztatott,

szakmódszertant oktató tanár esetében a tanításra fordított idő két tanulmányi félév átlagában heti

tizenkét óra. A munkáltatói jogkör gyakorlója a tanításra fordított időt tizenöt százalékkal emelheti,

illetve csökkentheti azzal a megkötéssel, hogy az Egyetemen a pedagógusképzésben

foglalkoztatott, szakmódszertant oktató tanári munkakörben foglalkoztatottakra számított tanításra

fordított idő egy tanárra vetítve nem lehet kevesebb két tanulmányi félév átlagában heti tizenkettő

óránál.

A mestertanár

70. § (1)199 Mestertanár munkakörbe az nevezhető ki, aki a felsőoktatási intézmény által folytatott

alapképzésben, szakmai-elméleti és gyakorlati oktatásban vesz részt, és megfelel az e szabályzat (2)

bekezdésben meghatározott sajátos mestertanári követelményeknek.200

194 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 195 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 196 Hatályon kívül helyezte a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával. Hatálytalan: 2015. december 12. napjától. 197 Nftv. 34. § (2) bekezdés 198 Nftv. 34. § (3) bekezdés 199 53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet 1. számú melléklet C) pont 200 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.

60

(2)201 A mestertanári kinevezés feltételei, hogy az érintett:

a) rendelkezik:

aa) felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel,

ab) szakterületének megfelelő tananyag-készítési készséggel,

ac) pedagógiai adottságokkal,

ad) hallgatói tevékenység közvetlen segítésének, irányításának készségével,

b) elméleti vagy gyakorlati oktatási tevékenységet végez,

c) alaposan és széleskörűen ismeri az oktatandó szakterület anyagát és képes előadások

tartására, új oktatás-módszertani elemek kipróbálására vállalkozik.

(3) Mestertanár által ellátandó feladatok:

a) oktatási, oktatásszervezési, vizsgáztatási202 feladatok magas színvonalú ellátása,

b) szakdolgozat témavezetése,

c) részvétel tananyagfejlesztő munkálatokban,

d) törekvés szakága eredményeinek mind jobb megismerésére, hazai fórumok munkájában

való részvételre,

e) a hallgatók egyéni vagy kollektív munkájának segítése,

f) vegyen részt intézeti tanszéke, intézménye közéletében.

A gazdasági tanár/gazdasági oktató 203

71. §

A nyelvtanár, anyanyelvi lektor

72. § (1) A nyelvtanár kinevezésének feltételei:

a) MA/MSc vagy azzal egyenértékű végzettség az oktatandó nyelvből,

201 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 202 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 203 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától.

61

b) legalább kétéves oktatási gyakorlat.

(2) Anyanyelvi lektor kinevezésének feltételei:

a) az általa oktatott nyelv anyanyelve legyen,

b) rendelkezzen az oktatandó nyelv tanítására feljogosító bizonyítvánnyal.

(3) A nyelvtanár folyamatos alkalmazásának követelményei:

a) az oktatott nyelv alapos és széleskörű ismerete, a gyakorlati foglalkozások anyagának

összeállításához a foglalkozások vezetéséhez és a vizsgáztatáshoz szükséges felkészültség,

b) közreműködés oktatási segédletek, jegyzetek megírásában,

c) a nyelvek, a nyelvhasználat iránti mélyebb érdeklődés felkeltése, az idegen nyelvet

eszközként használó hallgatók munkájának támogatása,

d) tevékeny részvétel az oktatóhelyi, lektorátusi és a szakmai közéletben.

(4) A nyelvtanárokkal szemben támasztott (3) bekezdésben meghatározott követelményeket a

lektorokkal szemben megfelelően kell alkalmazni.

A testnevelő tanár204

73. § (1) A testnevelő tanár kinevezésének feltételei:

a) mesterfokozat vagy alapfokozat és szakirányú szakképzettség,

b) az általános testnevelő szak mellett további edzői, és/vagy szakspecializáció,

c) szakterületének alapos ismerete,

d) jó szervezőkészség, alkalmasság az oktatási feladatok ellátására,

e) versenysport irányítási készség.

(2) A testnevelő tanár:

a) lásson el folyamatosan testnevelés-oktatási feladatokat, vezessen szakosított

sportfoglalkozásokat,

b) koordinálja a versenyeken való közreműködést,

204 53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet 1. számú melléklet A) pont

62

c) vegyen részt sport-programfejlesztő munkálatokban,

d) lásson el tömegsport-szervezési feladatokat,

e) működjön közre a Testnevelési és Sportközpont, a kar, az intézmény közéletében,205

f) működjön közre versenysport szakosztályok fejlesztésében, elméletileg is képezze magát,

g) vegyen részt hazai sportfórumok munkájában.

(3) A testnevelő tanárok folyamatos alkalmazásának követelményei:

a) az oktatott szakágak (sportágak) magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretének folyamatos

fejlesztése,

b) általános tájékozottság a testnevelés és sport adott szakági gyakorlatában és

szakirodalmában,

c) a nyelvtudás folyamatos szinten tartása illetve fejlesztése,

d) a tanórán kívüli testnevelésben, az egyetemi sportmunkában való aktív részvétel,

74. §206

III. fejezet

Tudományos kutatói munkakör létesítése

Általános szabályok207

75. § (1) Tudományos kutatói munkakörben kell foglalkoztatni azt, aki – a közalkalmazotti

kinevezésében meghatározottak alapján – a teljes munkaidejének legalább nyolcvan208 százalékát

az Egyetem tudományos tevékenységének ellátására fordítja, továbbá munkakörébe tartozó

feladatként részt vesz az Egyetem oktatással összefüggő tevékenységében is. A tudományos kutatói

munkakörben foglalkoztatottakra az 59. §-ban, az 60. § (2) bekezdésében és a 61. § (2) és (4)

bekezdésében foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell209. Az egy évnél hosszabb időre szóló

kutatóprofesszori, tudományos tanácsadói, tudományos főmunkatársi munkaköröket kell nyilvános

pályázati eljárással betölteni. Óraadó oktató helyett megbízásos kutatót kell érteni.210

205 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 206 Hatályon kívül helyezte a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával. Hatálytalan: 2015. december 12. napjától. 207 Nftv. 33. § 208 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától.

210 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.

63

(2) Az Egyetem az általa kutatói munkakörben foglalkoztatott személlyel további kutatási feladatra

megbízási, vagy polgári jogi szerződéssel jogviszonyt csak akkor létesíthet, ha a kutatási feladat nem

esik a kutató munkaköri feladatainak körébe, és a kutatás külső megbízás, megrendelés keretében

valósul meg. A nem munkaköri feladatként végzett kutatásra a kutatóval megbízási szerződést kell

kötni.

Tudományos kutatói munkakörök, a tudományos kutatói munkakör létesítésének feltételei

76. § (1) Az Egyetemen létesíthető tudományos kutatói munkakörök a következők:

a) tudományos segédmunkatárs,

b) tudományos munkatárs,

c) tudományos főmunkatárs,

d) tudományos tanácsadó,

e) kutatóprofesszor.

(2) Kutatói munkakörbe az nevezhető ki, aki a 10. §-ban meghatározott általános feltételeken túl

megfelel 77-80. §-okban meghatározott speciális követelményeknek.

A tudományos segédmunkatárs211

77. § (1) Tudományos segédmunkatárssá nevezhető ki az, aki

a) MA/MSc vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkezik,

b) a doktori képzés megkezdése,

c) rendelkezik a kutató-fejlesztő munka végzéséhez szükséges alapvető elméleti, gyakorlati és

módszertani ismeretekkel,

d) képes az eredményes kutató-fejlesztő munka végzésére, illetve a kutatómunkában

irányítással való részvételre.

(2) A tudományos segédmunkatárs folyamatos alkalmazásának követelményei:

a) az elért kutatási eredmények kiemelkedő színvonalú közzététele idegen nyelven is,

b) résztémákban önálló kutatások végzése, önálló projektvezetés,

c) oktatási, gyakorlatvezetési tevékenység,

211 395/2015. (XII. 12.) Korm. rendelet 6. §

64

d) törekvés a tudományos munkatársra vonatkozó követelmények teljesítésére.

(3) A tudományos segédmunkatárs munkaköri cím nélkül, gyakornokként nem foglalkoztatható.

A tudományos munkatárs212

78. § (1) Tudományos munkatárssá az nevezhető ki, aki

a) MA/ MSc vagy azzal egyenértékű végzettséggel, valamint doktori fokozattal rendelkezik,213

b) rendszeres szakmai közéleti tevékenységet folytat,

c) megfelelő publikációs tevékenységet végez idegen nyelven is,

d) képesség idegen nyelvű előadás tartására.

e) legalább 5 év időtartamú kutatói, oktatói, illetve szakmai gyakorlattal rendelkezik és

legalább 3 magyar nyelvű, lektorált, minősített szakmai folyóiratban megjelent cikk (nem

konferencia kiadvány, nem tudományos ismeretterjesztő jellegű írás) szerzője, valamint

konzulensként részt vesz a tehetséggondozásban.214

(2) A tudományos munkatárs folyamatos alkalmazásának követelményei:

a) az elért kutatási eredmények kiemelkedő színvonalú közzététele idegen nyelven is,

b) önálló kutatások végzése, önálló projektvezetés,

c) idegen nyelvek olyan magas szintű ismerete, hogy azok birtokában szakmai vitában részt

vehessen, szakterületéről előadást tarthasson,

d) oktatási, gyakorlatvezetési tevékenység.

e) törekvés a tudományos főmunkatársra vonatkozó követelmények teljesítésére

A tudományos főmunkatárs215

79. § (1) Tudományos főmunkatársnak az nevezhető ki, aki:

a) MA/ MSc vagy azzal egyenértékű végzettséggel, valamint doktori fokozattal rendelkezik,

212 395/2015. (XII. 12.) Korm. rendelet 6. § 213 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 214 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 215 395/2015. (XII. 12.) Korm. rendelet 6. §

65

b) alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben résztvevők, a tanársegédek és a tudományos

utánpótlás tanulmányi, tudományos munkájának vezetésére,216

c) önálló kutatási gyakorlat alapján széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel

rendelkezik,

d) rendszeres szakmai közéleti tevékenységet folytat,

e) megfelelő publikációs tevékenységet végez idegen nyelven is,

f) képes idegen nyelvű előadás tartására,

g) legalább 7 év időtartamú kutatói, oktatói, illetve szakmai gyakorlattal rendelkezik; hazai,

saját tudományterületű A illetve B kategóriás folyóiratcikkek (1-1) szerzője (ezek kiválthatók

nemzetközi minősített (WOS, SCOPUS, Q--Q4 publikációkkal) , illetve rendelkezik legalább 1

nemzetközi (minősített – WOS, SCOPUS, Q1-Q4 – folyóirat) publikációval és konzulensként

részt vesz a tehetséggondozásban.217

(2) A tudományos főmunkatárs folyamatos alkalmazásának követelményei:

a) tudományszakának átfogó ismerete, alkotó művelése, fejlesztése,

b) meghatározó módon való részvétel a kutatóhely, a kar, az Egyetem tudományos feladatainak

kidolgozásában, a végrehajtás irányításában és ellenőrzésében, a kutatócsoport munkájának

összefogása, irányítása,

c) az elért kutatási eredmények kiemelkedő színvonalú közzététele idegen nyelven is,

d) rendszeres és sokrétű kapcsolat tartása tudományterületének gyakorlati tevékenységével,

tudományos feladatok megoldásának irányítása, pályázati csoportok tevékenységének

összefogása, kutatási/szakmai megbízások szerzése,

e) önálló kutatások végzése, önálló projektvezetés,

f) idegen nyelvek olyan magas szintű ismerete, hogy azok birtokában szakmai vitában részt

vehessen, szakterületéről előadást tarthasson,

g) a hazai és a nemzetközi tudományos közéletben való részvétel,

h) közvetve vagy közvetlenül az egyetemi oktató-nevelő munka kezdeményező módon történő

segítése,

i) oktatási, gyakorlatvezetési tevékenység.

216 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 217 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.

66

A tudományos tanácsadó és a kutatóprofesszor218

80. § (1) A tudományos tanácsadónak és a kutató professzornak az nevezhető ki, aki:

a) MA/MSc vagy azzal egyenértékű végzettséggel, doktori fokozattal rendelkezik,

b) egyetemi tanár219,

c) legyen az adott tudományterület nemzetközileg elismert képviselője, aki kiemelkedő

tudományos kutatói munkásságot fejt ki, iskolateremtő oktatási, tudományos és szakmai

munkássága, oktatási és tudományszervezői tapasztalata és irányítási készsége van,

d) az oktatásban, kutatásban, kutatásszervezésben szerzett tapasztalatai alapján alkalmas a

hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos

munkájának irányítására, koordinálására, valamint kutatási projektek vezetésére, idegen

nyelven publikál, szemináriumot, előadást tart.

e) rendszeres szakmai közéleti tevékenységet folytat,

f) megfelelő publikációs tevékenységet végez idegen nyelven is,

g) képes idegen nyelvű előadás tartására,

h) legalább 10 év időtartamú kutatói, oktatói, illetve szakmai gyakorlattal rendelkezik.220

(2) A kutatóprofesszor részt vesz:

a) az Egyetem képzéseinek korszerűsítésében, stratégiai fejlesztésében, kidolgozásában,

megoldásának irányításában, tudományos munkájában;

b) az Egyetem nemzetközi kapcsolatainak fejlesztésében;

c) az Egyetem Tudomány Napja alkalmából megrendezésre kerülő konferenciáin;

d) az Egyetem tudományos kiadványainak, szakmai folyóiratainak szerkesztő bizottságaiban;

e) szakmai intézete tananyag fejlesztésében és korszerűsítésében;

f) továbbá segíti a fiatal oktatók szakmai előrehaladását.

(3) A tudományos tanácsadó és a kutató professzor folyamatos alkalmazásának követelményei:

a) tudományszakának átfogó ismerete, alkotó művelése, fejlesztése,

b) az elért kutatási eredmények kiemelkedő színvonalú közzététele idegen nyelven is,

218 395/2015. (XII. 12.) Korm. rendelet 6. § 219 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 220 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.

67

c) rendszeres és sokrétű kapcsolat tartása tudományterületének gyakorlati tevékenységével,

tudományos feladatok megoldásának irányítása, pályázati csoportok tevékenységének

összefogása, kutatási/szakmai megbízások szerzése,

d) aktív tevékenység kifejtése a tudományszervezési feladatok végzésében,

e) a hazai és a nemzetközi tudományos közéletben való részvétel,

f) egyetemi szakmai közéleti tevékenység,

g) intézményének, illetőleg országának szakmai képviselete,

h) idegen nyelvek olyan magas szintű ismerete, hogy azok birtokában szakmai vitában részt

vehessen, szakterületéről előadást tarthasson,

i) közvetve vagy közvetlenül az egyetemi oktató-nevelő munka kezdeményező módon

történő segítése.

IV. fejezet

Az oktatók, tudományos kutatók és tanárok jogai és kötelezettségei

81. § (1)221 222 Az oktató a heti teljes munkaidejéből – két egymást követő tanulmányi félév átlagában

– egyetemi vagy főiskolai tanári munkakörben legalább heti nyolc, docensi munkakörben legalább

heti tíz, adjunktus, tanársegéd és mesteroktató munkakörben legalább heti tizenkét223 órát köteles a

hallgatók felkészítését szolgáló előadás, szeminárium, gyakorlat (a továbbiakban együtt kontaktóra),

megtartására fordítani, melybe a jelen szabályzatban megállapított órakedvezményeket be kell

számítani. A tanításra fordított időbe be kell számítani az alap-, mester-, felsőfokú szakképzésen,

felsőoktatási szakképzésben valamint a szakirányú továbbképzésen, nappali, levelező, illetve

távoktatási munkarend szerint tartott kontaktórákat.224

(2)225 Az oktató munkaideje legalább húsz százalékában226 tudományos kutatást folytat, továbbá a

hallgatókkal való foglalkozással, tudományos kutatással le nem kötött munkaidőben – munkaköri

feladatként – a munkáltató rendelkezései szerint ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek

összefüggnek az Egyetem működésével és igénylik az oktató szakértelmét. Az oktató a

kontaktórákon felül heti 2 órában köteles a hallgatók számára elérhetőségét biztosítani.227

221 Nftv. 26. § (1) bekezdés 222 A módosítást a Szenátus a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 223 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 224 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 225 Nftv. 26. § (1) bekezdés 226 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 227 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.

68

(3)228 A tanításra fordított időt a munkáltatói jogkör gyakorlója legfeljebb 40%-kal megemelheti,

illetve legfeljebb 25%-kal csökkentheti229, azzal a megkötéssel, hogy az Egyetemen az oktatói

munkakörben foglalkoztatottakra számított tanításra fordított idő nem lehet kevesebb két

tanulmányi félév átlagában egy oktatóra vetítve heti tizenkét óránál. A csökkentés, emelés

összefüggő időtartama legfeljebb két félévre szólhat.

(4) 230

(5) A tanári munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat, ha a kinevezésben feltüntetett további

szakképesítését az Egyetem által indított alap,- mester vagy szakirányú továbbképzési szakon, illetve

a felsőfokú/felsőoktatási szakképzésben hasznosítja, a Kjt. 66. §-ának (3) bekezdésében

meghatározott illetménynövekedés illeti meg.

(6)231 232Az Egyetemen alkalmazott órakedvezmények a következők:

rektor heti 6 óra

rektorhelyettes, dékán heti 5 óra

dékánhelyettes, intézetvezető heti 4 óra

tanszékvezető, kari nemzetközi vezetők, Doktori Iskolával

kapcsolatos programigazgatói feladatokat ellátó oktató, 233

heti 2 óra

idegen nyelvű képzés vezető heti 2 óra

központvezetők234 heti 2 óra

egyetemi tanár heti 2 óra

(7)235 Az Egyetemmel tanulmányi szerződést kötő PhD-képzésben részt vevő oktatót, kutatót, tanárt

PhD-tanulmányai aktív, beiratkozott féléveiben (legfeljebb 8 félév) heti 2 óra kedvezmény illeti meg.

(8) Amennyiben egy oktatónak több jogcímen is járna órakedvezmény, azt legfeljebb 4 óráig kell

össze számítani, egyébként részére a kedvezőbbet kell figyelembe venni.

(9)236 Az idegen nyelvű képzéseken, illetve a magyar nyelvű képzéseken idegen nyelven tartott

szakmai előadásokat, szemináriumokat másfeles szorzóval kell az óraterhelésbe beszámítani.

(10)237 A PhD-disszertációját készítő oktatót, kutatót, tanárt a dolgozat írásának félévében (legfeljebb

egy félév) kötelező óraszáma 25 százalékának ellátása, valamint egyéb nem oktatási kötelezettségei

alól az intézetvezető javaslatára a dékán felmentheti.

V. fejezet

228 Nftv. 26. § (2) bekezdés 229 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 230 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 231 A módosítást a Szenátus a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 232 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 233 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 234 A módosítást a Szenátus a 2016/2017. tanévi (XII. 9.) 20. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2016. december 10. napjától. 235 A módosítást a Szenátus a 2013/2014. tanévi (II. 28.) 55. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2014. február 28. napjától. 236 A módosítást a Szenátus a 2013/2014. tanévi (II. 28.) 55. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2014. február 28. napjától. 237 A módosítást a Szenátus a 2013/2014. tanévi (II. 28.) 55. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2014. február 28. napjától.

69

Oktatói, tudományos kutatói, tanári közalkalmazotti jogviszony megszűnése és megszüntetése

Általános szabályok

82. § (1)238 A munkáltató az oktatói munkakörben történő foglalkoztatást felmentéssel a

26. §-ban meghatározottakon túl megszüntetheti, illetve a c)-d) pontjában meghatározott esetben

a jogviszony a határidő elteltével megszűnik, ha az oktató:

a) nem teljesítette a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottakat,

b) nem teljesítette azokat a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket, amelyeket a

munkáltató – megfelelő határidő biztosításával – kinevezési okmányban előírt,

c)239

d) oktatói munkakörben történő foglalkoztatásának kezdetétől számított tizedik240 év elteltéig

nem szerzett tudományos fokozatot,

e) a 60. § (4) bekezdés szerinti nyilatkozata alapján az intézmény működési feltételeinek

mérlegelése során, illetve a felsőoktatási intézmény támogatásának megállapítása során az

intézményben nem vehető figyelembe.

(2) Az (1) bekezdés alapján való felmentést a munkáltatói jog gyakorlója kezdeményezi a rektornál

az ott megfogalmazott feltételek fennállása esetén.

Az egyetemi, főiskolai tanár, kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó közalkalmazotti

jogviszonyának megszüntetésére vonatkozó különös szabályok

83. § (1)241 Az oktató és a kutató a hetvenedik életévének betöltéséig foglalkoztatható. A főiskolai,

illetve egyetemi tanár esetén foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszüntetésére a rektor jogosult.

(2) A munkáltató megszünteti a főiskolai tanári, illetve az egyetemi tanári munkakörben történő

foglalkoztatást, ha a miniszterelnök a főiskolai tanárt, a köztársasági elnök az egyetemi tanárt – a

munkaköri címhez fűződő jogát megvonva – felmentette. A főiskolai tanár, illetve az egyetemi tanár

munkaköri címének megvonására irányuló eljárást a rektor kezdeményezi.

(3) A rektor köteles kezdeményezni a főiskolai tanár, illetve az egyetemi tanár munkaköri címének

megvonására irányuló eljárást, ha

a) azt az érintett kéri,

238 Nftv. 31. § (2), (5) bekezdés 239 Hatályon kívül helyezte a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával elfogadott módosítás. Hatálytalan: 2015.

december 12. napjától. 240 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 241 Nftv. 31. § (4) bekezdés. A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015.

december 12. napjától.

70

b) ha a főiskolai tanárral, illetve az egyetemi tanárral szemben véglegesen elbocsátás

fegyelmi büntetést szabtak ki,242

c) a foglalkozás gyakorlásától a bíróság jogerősen eltiltotta, vagy

d) az érintettet szándékos bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre

ítélték.

A rektor e bekezdés szerinti kezdeményezésével egyidejűleg intézkedni köteles a főiskolai, illetve

egyetemi tanári munkakörben történő foglalkoztatás megszüntetéséről is, és egyúttal tájékoztatja

erről az Szenátust.

Határidők számítása

84. § 243 A 82. § (1) bekezdés c)-d) pontokban meghatározott határidőkbe nem számít be az az

időszak, amely alatt a közalkalmazotti jogviszony kilencven napnál hosszabb ideig szülési szabadság

miatt, gyermekgondozás céljából, közeli hozzátartozó ápolása céljából, keresőképtelen betegség

miatt, valamint külföldi felsőoktatási intézményben vagy kutatóintézetben való munkavállalás vagy

szakmai tanulmányút miatt szünetel.

A meghívott oktató

85. § (1) Egyetemi és főiskolai tanári, egyetemi és főiskolai docensi munkakörök határozott időre,

legalább egy, de legfeljebb két félévre, meghívás alapján is betölthetőek.

(2) 244

NEGYEDIK RÉSZ

A nem oktatói, kutatói, tanári munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó különös szabályok

A nem oktatói, nem kutatói, nem tanári munkakör létesítésére vonatkozó rendelkezések245

86. § (1) A nem oktatói, nem kutatói, nem tanári (továbbiakban együtt: nem oktatói) munkakörben

való alkalmazás további, az e szabályzat 10. §-ában meghatározottakon túli feltételeit e § (2)-(5)

bekezdése tartalmazza.

(2) Ügyvivő-szakértő munkakörbe kell besorolni azt a felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel

rendelkező, önálló tevékenységet, szakértői munkát végző közalkalmazottat (különösen a kancellárt,

a kamarai jogtanácsost, az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadót, a jogászt, a

közgazdászt, a felsőfokú végzettséggel rendelkező tanügy-igazgatási munkatársat), továbbá a

felsőoktatási intézmény funkcionális egységének vezetőjét és helyettesét, aki nem vesz részt az

242 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 243 Nftv. 31. § (3) bekezdés 244 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 245 395/2015. (XII. 12.) Korm. rendelet 8.§ (3) bekezdés

71

oktatásban. A gazdasági szervezet vezetőjének mesterfokozat vagy alapfokozat mellett szakirányú

(pénzügyi, számviteli, közgazdasági) szakképzettséggel is rendelkeznie kell.246

(3) Ügyintéző (gazdasági, műszaki, igazgatási) munkakörbe kell besorolni azt a középiskolai

végzettséget igénylő szakképesítéssel vagy középfokú végzettséggel és felsőfokú szakképesítéssel

vagy alapfokozattal rendelkező közalkalmazottat, aki szakmai döntés-előkészítő tevékenységet

végez.247 248

(4) Ügyviteli munkakörbe kell besorolni azt az adminisztratív jellegű munkát ellátó közalkalmazottat,

aki alapfokú vagy középiskolai végzettséggel és arra épülő szakirányú képesítéssel vagy

alapfokozattal rendelkezik.

(5) Szakmai szolgáltató vagy műszaki szolgáltató munkakörbe kell besorolni azt a közalkalmazottat,

aki alapfokú vagy középfokú végzettséget igénylő szakképesítéssel vagy felsőfokú, felsőoktatási

szakképesítéssel vagy alapfokozattal és szakirányú szakképzettséggel rendelkezik, az oktató-kutató

laboratóriumokban közvetlenül segíti az oktatók-kutatók munkáját, a hallgatók gyakorlati képzését,

továbbá önállóan végez kutatási részfeladatokat. E munkakörben foglalkoztatott felsőfokú technikusi

végzettséggel rendelkező közalkalmazott besorolását az „E” fizetési osztályban előírt, felsőfokú

végzettségi szintet nem tanúsító felsőfokú szakképesítésként kell figyelembe venni. A technikus,

laboráns munkakörben a besorolás szempontjából felsőfokú szakképesítéssel egyenértékűnek kell

tekinteni annak a közalkalmazottnak a képesítését, aki ipari, mezőgazdasági vagy egyéb

technikumokban szerzett oklevelet, és legalább tíz évig szakképesítésének megfelelő területen

dolgozott.249

(6) Tanszéki mérnök munkakörbe kell besorolni azt a felsőfokú végzettséggel és

természettudományi vagy mérnöki szakirányú szakképzettséggel rendelkező közalkalmazottat, aki

az oktatást közvetlenül segítő tevékenységet folytat, és részt vesz annak feltételei megteremtésében,

fejlesztésében.250

(7) Az Egyetem által közművelődési, közgyűjteményi intézményeiben meghatározott

munkakörökben történő alkalmazás további feltételeit az adott ágazatra vonatkozó rendelkezések

határozzák meg.

87. § További szakképesítés elismerése: további szakképesítés címén díjazás csak akkor fizethető,

amennyiben a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségen, képzettségen felül a

közalkalmazott – az alapbesorolásának megfelelő szintű – további szakképesítéssel rendelkezik,

amelyet a betöltött munkakörben hasznosít.

246 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 247 395/2015. (XII. 12.) Korm. rendelet 8.§ (5) bekezdés 248 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 249 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 250 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.

72

ÖTÖDIK RÉSZ

I. FEJEZET

Magasabb vezetőkre és vezetőkre vonatkozó különös szabályok

Magasabb vezetők és vezetők köre

88. § (1)251 Az Egyetemen a következő magasabb vezetői megbízások adhatók ki:

a) rektor,

b) kancellár,

c) rektorhelyettes,

d) dékán.

(2)252 253Az Egyetemen a következő vezetői megbízások adhatók ki:

a) az Egyetem kancellári szervezetének részeként működő nem oktatási szervezeti

egységekben:

aa) gazdasági igazgató,

ab) jogi igazgató,

ac) oktatási igazgató,

ad) Ellenőrzési Iroda vezetője,

ae) Kommunikációs és Marketing Iroda vezetője,

af) Pályázati Iroda vezetője,

ag) Munkaerő-piaci Kapcsolatok Iroda vezetője,

ah) Gazdasági Igazgatóság szervezeti egységének főosztályvezetője, osztályvezetője,

ai) Jogi Igazgatóság szervezeti egységének főosztályvezetője, osztályvezetője,

aj) Oktatási Igazgatóság szervezeti egységének főosztályvezetője, osztályvezetője.

251 Nftv. 37. § (1) bekezdés. A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015.

december 12. napjától. 252 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 253 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.

73

ak) kollégiumvezető,

al) könyvtárvezető.

b) a kari szervezetbe nem tartozó oktatási, tudományos és kutatási szervezeti egységekben:

intézetvezető

c) a karon:

ca) dékánhelyettes,

cb)254

cc)255

cd) kari nemzetközi vezető

ce) tanszékvezető

d) 256 az Egyetem akadémiai szervezethez tartozó nem oktatási szervezeti egységekben:

da) Nemzetközi Kapcsolatok Központ vezetője,

db) Minőségügyi Központ vezetője,

dc) Doktori Iskola vezetője,

dc) Kutatási Szolgáltató Központ257 vezetője,

dd) Oktatás-módszertani Központ vezetője,

de) Nyelvvizsgaközpont vezetője,

df) Budapest LAB - Vállalkozásfejlesztési Központ vezetője,258

dg) Egyetemi Fenntarthatósági Központ vezetője259

dh) Testnevelés és Sportközpont vezetője,

di) Duális Koordinációs Központ vezetője,

254 Hatályon kívül helyezte a Szenátus a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával. Hatálytalan: 2013. október 25. napjától. 255 Hatályon kívül helyezte a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával. Hatálytalan: 2015. december 12. napjától. 256 Beépítette a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 257 A szabályzatot a Szenátus a 2016/2017. tanévi (V. 5.) 64 számú határozatával módosította. Hatályos: 2017. május 6. napjától. 258 Beépítette a Szenátus 2017. február 17-i ülésén a 2016/2017. tanévi (II. 17.) 50. számú határozatával. Hatályos: 2017. február 18. napjától. 259 Beépítette a Szenátus 2017. május 31-i ülésén a 2016/2017. tanévi (V. 31.) 77. számú határozatával. Hatályos: 2017. június 1. napjától.

74

dj) Keleti Üzleti Akadémiai Központ vezetője,

dk) Rektori Hivatal vezetője,

dl) Dékáni Hivatalok vezetői,

dm) Esély Központ vezetője

89. § (1) Az Egyetemen magasabb vezetői tisztségre megbízást az kaphat:

a) aki magas színvonalú szakmai munkát végez,

b) oktatói alapbesorolással rendelkező pályázó esetén az oktatói követelményrendszernek

megfelel,

c) akinek a vezetési és irányítási feladatok szervezéséhez és ellátásához megfelelő ismerete,

tapasztalata és képessége van, és aki ezt konkrét eredményekkel bizonyította,

d) aki a beosztottak munkájához, irányításához, tárgyilagos értékeléséhez, a tehetségek

felismeréséhez és kibontakoztatásához, a vezetői utánpótlás neveléséhez, a demokratikus

vezetési módszerek megvalósításához szükséges tulajdonságokkal és készségekkel

rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl magasabb vezető, illetve vezető beosztást ellátására

megbízást az kaphat, aki a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban áll, vagy a megbízással

egyidejűleg közalkalmazotti munkakörbe kinevezhető.

(3) Az oktatással összefüggő vezetői tisztségekbe - az Egyetem akadémiai szervezethez tartozó nem

oktatási szervezeti egységek vezetőit ide nem értve - olyan egyetemi, főiskolai tanárt, illetve

egyetemi, főiskolai docenst lehet kiválasztani260,

a) aki az oktatói követelményrendszerben meghatározott feltételeket teljesíti,

b) a hazai és a nemzetközi kapcsolatok létrehozásához és fejlesztéséhez szükséges

képességekkel, lehetőleg külföldi szakmai és oktatói gyakorlattal rendelkezik,

c) az Egyetem – a karok – oktatási és szakmai profiljába tartozó tudományterületek

valamelyikén elismert szakember,

d) az EU hivatalos munkanyelveinek valamelyikén tárgyaló-, illetve előadóképes.

(4) Intézetvezetői megbízást tudományos minősítésű egyetemi, illetve főiskolai tanár; vagy egyetemi,

illetve főiskolai docens, tanszékvezetői261 megbízást lehetőleg tudományos minősítésű egyetemi,

illetve főiskolai tanár vagy egyetemi, illetve főiskolai docens kaphat.

260 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 261 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.

75

90. §262 (1)263 A magasabb vezetői és a vezetői megbízások legfeljebb öt évre, határozott időre

adhatók. A 88. § (1) bekezdés a) és d) pontjában felsorolt megbízás egy, minden más megbízás több

alkalommal meghosszabbítható.264

(2) A 88. § (1) bekezdésben meghatározott magasabb vezetői és a (2) bekezdés szerinti vezetői

megbízásokra nyilvános pályázatot kell kiírni.

91. § (1) Ha az Egyetemen kinevezett magasabb vezetői és vezetői munkakörök nincsenek, a

kinevezés az e szabályzatban meghatározott alapmunkakörökre történik. A 88. § (1) és (2)

bekezdésében meghatározott magasabb vezetői és vezetői feladatok határozott idejű vezetői

megbízás útján láthatóak el.

(2) Magasabb vezetői, vezetői beosztásra pályázatot kell kiírni különösen:

a) amennyiben a magasabb vezető és vezetői megbízás a 94. § (1) bekezdésében

meghatározott valamely ok folytán megszűnik,

b) a beosztásban lévő vezető életkora vagy egyéb körülményei (például a közalkalmazotti

jogviszony megszüntetése, felmentés, egy évet meghaladó távollét stb.) miatt,

c) a dékán, illetve a rektor előterjesztése alapján a Rektori vagy a Dékáni Tanács indokoltnak

tartja a vezetőváltást,

d) a kancellár indokoltnak tartja a vezetőváltást.265

92. § (1) Ha a határozott idő lejártakor, illetve a korhatár elérésekor a magasabb vezetői, illetve

vezetői tisztségre kiírt pályázat nem került elbírálásra, vagy az eredménytelen volt, ideiglenes

megbízást kell kiadni. Ideiglenes megbízást kell kiadni a pályázat eredményes lezárásáig abban az

esetben is, amennyiben a vezetői megbízás a határozott idő letelte előtt e szabályzat 94. § (1)

bekezdése c)-g) pontjában meghatározott okból szűnik meg.

(2) Ideiglenes magasabb vezetői, illetve vezetői megbízást lehet kiadni:

a) a hatvanötödik életéve betöltéséig a korábbi magasabb vezető, illetve vezetői feladattal

megbízott személynek, vagy

b) a szervezeti egység megfelelő végzettséggel, képzettséggel, vagy tudományos fokozattal

rendelkező más munkatársának, akkor is, ha a pályázati eljárásban nem vett részt,

c) a szervezeti egység olyan munkatársának, aki nem rendelkezik a megfelelő végzettséggel,

képzettséggel, vagy tudományos fokozattal, ha az a) és b) pontokban foglaltak alkalmazására

nincs lehetőség,

262 Nftv. 37. § (3) bekezdés 263 A módosítást a Szenátus a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 264 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 265 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával beiktatta. Hatályos 2019. október 21. napjától.

76

d) más szervezeti egység vezetőjének, ha az a) és b) pontokban foglaltak alkalmazására nincs

lehetőség.

(3)266 Az ideiglenes megbízás határozott időre – magasabb vezető, illetve vezető esetén legfeljebb

a pályázat eredményes elbírálásáig terjedő – időtartamra szól.

(4) Amennyiben valamely magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás betöltése ideiglenes

megbízással történik, a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízást betöltők a megbízás időtartama

alatt a vezetői megbízással összefüggő jogokat és kötelezettségeket korlátlanul gyakorolhatják,

ideértve az egyetemi testületekben való tagsági és szavazati jogot is.

93. § Az Egyetemen magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás legfeljebb a 65. életév betöltéséig

adható.

94. § (1) Megszűnik a magasabb vezetői, illetve a vezetői megbízatás:267

a) a megbízási idő lejártával,

b) a 65. életév betöltésével,

c) lemondással,

d) visszavonással,

e) a szervezeti egység átalakulásával, megszűnésével,

f) a vezetői megbízás Szervezeti és Működési Rendben szabályozott tartalmának, a

feladatkörnek lényeges megváltozásával,

g) az Egyetem megszűnése, átalakulása esetén,

h) a vezető közalkalmazotti jogviszonyának megszűnésével,,

i) a vezető halálával

(2) A magasabb vezetői, illetve vezetői megbízások esetén a visszavonásról hozott döntést meg kell

előznie az annak véleményezésére, illetve javaslattételére jogosult testület állásfoglalásának. A

visszavonásra irányuló eljárásra megbízásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A megbízás visszavonását indokolni kell. Az indokolásból a visszavonás okának világosan ki kell

tűnnie.

(3) A magasabb vezetői, illetve a vezetői megbízás megszűnésével egyidejűleg a vezetői pótlék,

illetve a vezetői illetménykiegészítés268 visszavonásáról is intézkedni kell.

266 A módosítást a Szenátus a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 267 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 268 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.

77

A magasabb vezetői és a vezetői megbízásokkal összefüggő

hatásköri feladatok átadása, illetve átvétele

95. § (1) Az Egyetem Szervezeti és működési rendjében felsorolt valamennyi magasabb vezetői és

vezetői feladatot átadás-átvételi eljárásban kell átadni, illetve átvenni.

(2) Az átadó az a vezető, akinek vezetői megbízása lejár, illetve aki tartósan akadályozott vezetői

feladatainak ellátásában. Abban az esetben, ha az átadó – indokoltan és igazoltan – akadályozott a

feladatok átadásában is, akkor a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles rendelkezni a feladatok

átadásáról, az akadályozott vezető egyidejű értesítése mellett. Az értesítésben fel kell hívni a

figyelmet arra, hogy az akadályozott vezető az eljárásban meghatalmazottal képviseltetheti magát.

(3) Az átvevő az új vezető, illetve a tartós helyettesítésre kijelölt személy. Abban az esetben, ha a

régi vezető vezetői megbízásának megszűnésekor még nincs új vezető, akkor a munkáltatói jogkör

gyakorlója jelöli ki az átvevő személyt.

(4) Az átadás-átvételi eljárást a vezető utolsó munkában töltött napján be kell fejezni. Abban az

esetben, ha az átadás-átvételi eljárásra akadályoztatás mellett kerül sor, akkor az eljárást a (2)

bekezdés szerinti rendelkezés kiadásától számított 15 napon belül kell befejezni.

96. § (1) Az átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:

a) a jegyzőkönyv felvételének időpontját,

b) az átadás-átvételben résztvevő személyek nevét, beosztását,

c) a vezetői feladattal kapcsolatos általános jellegű információkat,

d) a folyamatban lévő ügyeket és az azokban megtett, illetve megteendő intézkedéseket,

e) minden, a vezetői feladat ellátása szempontjából fontos adatot és körülményt, különös

tekintettel a kötelezettségvállalásokra,

f) az átadásra kerülő iratok, bélyegzők, kulcsok és eszközök tételes listáját,

g) az átadó, illetve az átvevő észrevételeit,

h) az eljárásban résztvevők aláírását.

(2) 269

(3) A jegyzőkönyv három eredeti példányban készül, amelyből

a) egy példányt az átadó kap,

269 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától.

78

b) egy példányt az átvevő kap,

c) egy példányt az irattárban kell elhelyezni.

(4) Az átadás-átvételi eljárással összefüggésben az átadó vagy az átvevő észrevételt tehet, mely

alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója, a jogi igazgató vagy a gazdasági igazgató

kezdeményezheti a szükséges vizsgálat elvégeztetését, de a véleményeltérésből, észrevételből

eredő vizsgálatnak az átadásra, illetve átvételre halasztó hatálya nincs.270

97. § (1) 271

(2) 272

(3) 273

HATODIK RÉSZ

A pályázati eljárás rendje

A pályázati eljárás általános szabályai

98. (1)274 Az Egyetemen közalkalmazotti jogviszony – a (2) bekezdésben meghatározott kivételektől

eltekintve – pályázat alapján létesíthető. Csak olyan közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a

pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. Ha a pályázat kiírása nem kötelező, a

munkáltató dönthet arról, hogy a munkakör, illetve a beosztás betöltése pályázat alapján történik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően nem kell pályázatot kiírni:

a) áthelyezés esetén,

b) olyan munkakör esetén, amely tekintetében – kilencven napon belül – már legalább két

alkalommal eredménytelenül került sor pályázati felhívás kiírására,

c) ha a munkakör haladéktalan betöltése a folyamatos ellátás biztonságos megszervezéséhez

elengedhetetlenül szükséges, és a folyamatos működéshez szükséges személyi feltételek más

munkaszervezési eszközökkel nem biztosíthatók,

d) ha a munkáltatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban legalább kilenc hónapig

foglalkoztatott személlyel az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő egy

hónapon belül létesítenek közalkalmazotti jogviszonyt, feltéve, hogy az ösztöndíjas

foglalkoztatottként ellátott feladatai részét képezték a kinevezésében foglalt munkakörének,

és az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony nem a munkáltató azonnali hatályú felmondásával

szűnt meg,

270 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával beiktatta. Hatályos 2019. október 21. napjától. 271 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 272 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 273 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 274 Kjt. 20/A. §

79

e) helyettesítésre vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására szóló

határozott idejű kinevezés esetén, vagy

f) a végrehajtási rendelet alapján az alábbi munkakörök tekintetében:

fa) ügyintéző,

fb) ügyviteli,

fc) szakmai szolgáltató,

fd) műszaki szolgáltató.

(3) 275

(4) Amennyiben az adjunktusi és tanársegédi munkakörökre, tudományos munkatárs, és

tudományos segédmunkatárs, illetve egyéb munkakörökre pályázat kiírására kerül sor, e

szabályzatban foglaltak szerint kell eljárni.

(5) A nyilvános pályázaton részt vehetnek az Egyetem alkalmazásában lévő személyek, valamint az

Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban nem állók is (nyílt pályázat).

99. § 276

A pályázati felhívás közzétételének kezdeményezése

100. §277 A pályázati felhívás közzétételét

a) a rektor kezdeményezi a 88. § (1) bekezdés c), d) pontjában, valamint a (2) bekezdés b) és

d) pontjában meghatározott személyek esetében,

b) a kancellár kezdeményezi – a 88. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott személyek

esetében,

c) a dékán kezdeményezi a 88. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott személy és – az

egyetemi, főiskolai tanári, egyetemi, főiskolai docensi, tudományos tanácsadói,

kutatóprofesszori, tudományos főtanácsadó pályázatok kivételével – az oktatók, tanárok,

tudományos kutatók esetében.

101. § (1) A pályázati felhívást, valamint az annak közzétételére vonatkozó javaslatot belső

szabályozóban rögzített formanyomtatvány kitöltésével, az adott munkakör tekintetében

275 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 276 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 277 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától.

80

munkáltató jogkört gyakorló szervezeti egység vezetőjének jóváhagyását követően lehet

megjelentetni.278

(2) A pályázati felhívás közzétételét a szervezeti egység abban az esetben kezdeményezheti,

amennyiben:

a) az adott munkakörre történő jogviszony létesítése azért történik, mert az abban

foglalkoztatott közalkalmazott jogviszonya megszűnt – feltéve, hogy annak alapja nem a 20.

§ (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ok –, a státusz megüresedett és a jogviszony

létesítésére az adott szervezeti egység működéséhez igazoltan szükség van, vagy

b) az adott szervezeti egység feladatkörének igazolt változása az új munkakör létesítését és

betöltését indokolja, és

c) az adott szervezeti egység rendelkezik a jogviszony létesítéséhez szükséges pénzügyi

fedezettel.

(3) A pályázati felhívást az adott munkakör tekintetében a 100.§ szerinti esetekben megjelölt személy

írja alá. A pályázati eljárás fizetett hirdetés formájában való megjelentetését az érintett szervezeti

egység vezetőjének kell kezdeményeznie. .279

(4) A pályázati felhívásban – figyelembe véve a megjelenéshez szükséges időt, a pályázat

benyújtására nyitva álló határidőt, valamint a kinevezéshez szükséges testületi véleményezés

lebonyolítását, valamint az adott szervezeti egység feladatainak folyamatos ellátásához fűződő

érdekeit is – olyan eljárási határidőket kell megjelölni, hogy a munkakör a pályázati felhívásban

meghatározott határidőn belül betölthető legyen.280

(5) A pályázati felhívás közzététele a jogviszony létesítésére a munkáltató számára nem keletkeztet

kötelezettséget, a kiíró a pályázat eredménytelenné nyilvánításának jogát fenntartja.281

A pályázati felhívás

102. §282 A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a) a munkáltató és a betöltendő munkakör, vezetői beosztás megnevezését,

b) az Egyetem és a munkavégzés helyéül szolgáló szervezeti egység nevét és címét,

c) az alkalmazás jellegét (határozott vagy határozatlan időtartamú), határozott idejű

kinevezésnél a jogviszony időtartamát,

d) a munkakörbe tartozó, illetve a vezetői beosztással járó lényeges feladatokat,

278 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 279 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 280 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 281 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 282 Kjt. 20/A. § (3) bekezdés

81

e) a munkakör betöltéséhez, illetve a megbízás elnyeréséhez szükséges végzettséget és

szakképzettséget, a megkívánt tudományos fokozatot, nyelvismeretet, gyakorlatot,

f) a munkakör betöltésének, megbízás elnyerésének egyéb feltételeit, a munkakör betöltésével

kapcsolatban támasztott különleges, szakmai követelményeket (magyar és idegen nyelvű

előadás tartását stb.),

g) a munkakör betöltésének, megbízás kezdeti időpontját,

h) a munka díjazására vonatkozó megjegyzést,

i) a pályázat részeként benyújtandó iratok igazolások felsorolását,

j) a pályázat beküldésének határidejét, helyét, címét,

k) a pályázat elbírálásának határidejét,

l) a pályázattal kapcsolatban felvilágosítást nyújtó személy nevét, beosztását és elérhetőségét.

A pályázat közzététele

103. § (1)283 A pályázati felhívást a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv284 (a

továbbiakban: személyügyi központ) internetes oldalán kell közzétenni.

(2) Ezen túlmenően a pályázati felhívást, valamint a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszony

keretében pályázat nélkül betölthető munkakört és a kinevezés feltételeit az Egyetem honlapján,

illetve erre irányuló külön kérés esetén a fenntartó hivatalos lapjában (továbbiakban: Közlöny) is

közzé kell tenni. 285

(3) A személyügyi központnak való megküldésről, az Egyetem honlapjára való feltöltéséről a

Humánpolitikai Osztálygondoskodik.286

(4) 287

A pályázatok benyújtása

104. § (1) A pályázat benyújtásának határideje a személyügyi központ honlapján való elsődleges

közzétételtől számított tizenöt napnál – a munkáltató vezetésére kiírt pályázat esetén harminc

napnál – rövidebb nem lehet.288

283 Kjt. 20/A. § (4) bekezdés 284 Miniszterelnökség 285 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 286 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 287 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 288 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.

82

(2)289

105. § (1) A pályázatokat a nyitva álló határidőn belül a pályázati felhívásban megjelölt elektronikus

címre, valamint – vezetői pályázatok esetén – postai úton is meg kell küldeni egy példányban.290

(2)291 292Valamennyi pályázathoz csatolni kell:

a)293

b) a szakmai önéletrajzot,

c)294

d) végzettséget, szakképzettséget, nyelvtudást és tudományos fokozatot igazoló oklevelek,

bizonyítványok másolatát,295

e) három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt,

f) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a pályázati anyagát az Egyetem szervezeti és működési

rendjében meghatározott bizottságok és testületek megismerhetik,

g) vezetői megbízásra vonatkozó pályázat esetén az összeférhetetlenségi nyilatkozatot azok

esetében, akik a pályázat benyújtásakor az Egyetemen betöltött vezetői megbízás miatt

ilyennel nem rendelkeznek.296

(3) A magasabb vezető és vezető beosztásra benyújtott pályázati anyagnak a (2) bekezdésében

meghatározottakon túl a következőket kell tartalmazniuk:

a) vezetői tapasztalatok, vezetői gyakorlat bemutatása, beleértve a szakmai-tudományos

közéletben végzett ilyen tevékenységet,

b) oktatói alapbesorolással rendelkező pályázók esetén:

ba) az oktatói, tudományos, szakmai tevékenység ismertetését,

bb) publikációs jegyzéket,

289 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 290 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 291 Kjt. 20/A. § (5) bekezdés 292 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 293 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 294 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 295 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 296 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.

83

c) a feladatkör ellátásával kapcsolatos tervek és azok megvalósítására vonatkozó

elképzelések ismertetését, a munkáltató vezetésére, fejlesztésére vonatkozó programot..297

(4) Az oktatói pályázati felhívásra benyújtott pályázati anyagnak a (2) bekezdésében

meghatározottakon túl a következőket kell tartalmazniuk:

a) az oktatói, tudományos, szakmai munkájának és eredményeinek bemutatását tartalmazó

dokumentumot,

b) a publikációk, szakmai alkotások jegyzékét,

c) külföldi tanulmányutak bemutatását, annak eredményeit.

(5) Erkölcsi bizonyítvány helyett elfogadható olyan munkáltatói igazolás is, amely egyértelműen

tartalmazza, hogy az érintett olyan jogviszonyban dolgozik, ahol jogszabály alapján a jogviszony

létesítésének feltétele a büntetlen előélet és az egyéb, jogviszony létesítését kizáró okok igazolása.298

(6) Annak a jelentkezőnek, aki az Egyetemmel már közalkalmazotti jogviszonyban áll, a korábban

már bemutatott irataira elég utalnia, azokat újra csatolni nem szükséges, továbbá új erkölcsi

bizonyítványt sem szükséges benyújtania.299

(7) Hiánypótlásra a pályázat benyújtásának határidejéig van lehetőség.300

A pályázatok elbírálása

106. § (1)301 A beérkezett pályázatok elbírálására legalább háromtagú, a betöltendő munkakör

feladatait érintően szakértelemmel rendelkező személyekből álló értékelő bizottságot kell létrehozni.

Az értékelő bizottság tagjait a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója kéri fel. A magasabb vezetői

pályázatok elbírálására létrejött értékelő bizottságnak a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója nem

lehet a tagja.

(2) Az értékelő bizottság köteles megvizsgálni, hogy az adott pályázat megfelel-e a pályázati

feltételeknek. Csak az olyan pályázatok véleményezésére kerülhet sor, amelyek maradéktalanul

megfelelnek a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek.302

(3) Az értékelő bizottság a pályázati feltételeknek megfelelő pályázókat személyesen

meghallgathatja. A pályázati kiírásra beadott több pályázat esetén a pályázati feltételeknek

megfelelő pályázatokat az értékelő bizottság rangsorolja. A bizottsági meghallgatásról

jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a bizottság tagjainak az egyes pályázók

alkalmasságára vonatkozó véleményét. A jegyzőkönyvet a tagok aláírásukkal igazolják. 303

297 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 298 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával beiktatta. Hatályos 2019. október 21. napjától. 299 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával beiktatta. Hatályos 2019. október 21. napjától. 300 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával beiktatta. Hatályos 2019. október 21. napjától. 301 Kjt. 20/A. § (6) bekezdés 302 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 303 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.

84

(4) A pályázatokat az értékelő bizottság írásba foglalt véleményének kialakítását követően a

munkáltatói jogkörgyakorló részére megküldi, aki az értékelő bizottság véleményének figyelembe

vételével dönt. 304

(5)305 A beérkezett pályázatok rangsorolásáról a beérkezett vélemények ismeretében, külön

utasításban meghatározott körben a Szenátus, illetve átruházott hatáskörben a Dékáni Tanács dönt.

A Szenátus magasabb vezetői, illetve a vezetői megbízással kapcsolatos döntését megküldi a

rektornak, aki a Szenátus véleményének mérlegelésével dönt a megbízás kiadásáról.306

(6)307 A különböző testületek pályázatról kialakított értékelő véleménye a Szenátus határozatától

eltekintve a pályázó számára nem nyilvánosak.308

107. § (1)309 A pályázati eljárás során az elbírálásra a pályázat benyújtási határidejét követően legalább

30 napot kell biztosítani. A pályázat eredményéről valamennyi pályázót írásban értesíteni kell, a

pályázati anyagok kezeléséről pedig az adatkezelési szabályok betartásával kell gondoskodni. 310

(2) A pályázati eljárás eredménytelen, ha

a) nem érkezett a megjelölt határidőben a pályázati kiírásra pályázat,

b) nem érkezett a kiírt feltételeknek megfelelő pályázat,311

c) a Szenátus, illetve az illetékes testület a pályázót nem támogatja és ez alapján a munkáltatói

jogkörgyakorló így dönt.312

(3)313

(4)314

Az egyetemi, illetve főiskolai tanári pályázatok elbírálására vonatkozó különös szabályok

108. § (1) Az egyetemi, főiskolai tanári munkakörre kiírt pályázatok esetében a fenntartó által az adott

évre meghatározott ütemtervet figyelembe kell venni.315

(2) Az egyetemi és főiskolai tanári pályázatokat a Tudományos Tanács értékeli.

304 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 305 Nftv. 37. § (5) bekezdés 306 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 307 Hatályon kívül helyezte a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával. Hatálytalan: 2015. december 12. napjától. 308 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 309 Kjt. 20/A. § (7) bekezdés 310 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 311 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 312 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 313 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 314 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 315 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.

85

(3) A Tudományos Tanács a pályázatokat megvizsgálja abból a szempontból, hogy azok

megfelelnek-e a jogszabályokban, illetve e szabályzatban foglalt követelményeknek és erről

véleményt nyilvánít.

(4) A rektor – a Tudományos Tanács véleményének figyelembe vételével – javaslatot tesz

Szenátusnak az egyetemi tanári, illetve főiskolai tanári kinevezésre (foglalkoztatásra irányuló

jogviszony létesítésére).

(5)316 A Szenátus a Tudományos Tanács véleményét figyelembe véve dönt a beérkezett pályázatok

rangsorolásáról.

(6)317 A rektor a rangsorolt pályázatok közül választva létesíthet közalkalmazotti jogviszonyt.

Amennyiben a pályázó még nem rendelkezik a megfelelő munkaköri címmel, a foglalkoztatásra

irányuló jogviszony létesítését megelőzően kezdeményezi a főiskolai tanári, illetve egyetemi tanári

munkaköri cím adományozására irányuló eljárást.

(7)318 A rektor az egyetemi tanári munkaköri cím adományozásával kapcsolatos javaslatának

elkészítése előtt beszerzi a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (továbbiakban: MAB)

szakértői véleményét. A rektor a szakértői véleményben foglaltak mérlegelésével készíti el javaslatát

az egyetemi tanári kinevezésre, melyet a szakértői véleménnyel együtt megküld a fenntartónak

abból a célból, hogy az a miniszter útján továbbítsa a munkaköri cím adományozására jogosultnak.

A főiskolai tanári pályázatokat a MAB nem véleményezi.

A nem oktatói, kutatói, tanári munkakörre kiírt pályázatok elbírálására vonatkozó szabályok

109. § (1) 319

(2) 320

(3) 321

(4) 322

316 Nftv. 29. § (2) bekezdés 317 Nftv. 29. § (2) bekezdés 318 Nftv. 69. § (1)-(2) bekezdés 319 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 320 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 321 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 322 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától.

86

HETEDIK RÉSZ

1. fejezet

Az Egyetem által adományozható munkaköri és egyéb címek

Oktatói munkakörhöz nem kapcsolódó címek

Professor Emeritus/Emerita cím adományozása323

110. § (1) Annak, aki főiskolai, illetve egyetemi tanári címmel rendelkezik, és nyugdíjazására tekintettel

foglalkoztatását megszüntetik, a Szenátus határozatlan időre Professor Emeritus vagy Professor

Emerita (a továbbiakban együtt: Professor Emeritus) címet adományozhat, amennyiben

a) tudományos fokozattal,

b) az Egyetemen folytatott képzésben, a szakmai továbbképzésben hosszú ideje végzett

magas színvonalú oktató – nevelő tevékenységével, tankönyvek, jegyzetek elkészítésében való

részvétellel,

c) tanári pályafutása alatt iskolateremtő munkájával,

d) kiemelkedő tudományos teljesítményével,

e) elnyert pályázatokkal,

f) szakmai közéleti tevékenységben való részvételével – különös tekintettel az Egyetem,

valamint az oktatási egységek vezetésében betöltött funkciókra,

g) nemzetközi oktatási és tudományos együttműködésben való részvétellel, szervezetekben,

testületben betöltött tisztségével,

h) külföldi egyetem vendégprofesszori tevékenységével,

i) tudományos és/vagy állami kitüntetésekkel,

j) az Egyetem hírnevének öregbítéséhez hozzájárult, és szakmai életútja alapján alkalmas

mesterképzési szak vezetésére.

(2) A Professor Emeritus cím adományozását a dékán kezdeményezi. Az előterjesztő akkor

javasolhatja a Professor Emeritus cím adományozását, ha a cím birtokosa képes a 111. § (2)

bekezdésében meghatározott tevékenység magas színvonalú ellátására. A Professor Emeritus cím

adományozására vonatkozó javaslatot a Dékáni Tanács véleményezi.

323 Nftv. 32. § (1)

87

A Professor Emeritus jogai és kötelességei

111. § (1) A Professor Emeritust megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek,

amelyek az oktatókra vonatkoznak és jellegüknél fogva nem kötődnek a közalkalmazotti

jogviszonyhoz. A Professor Emeritus cím birtokosa jogosult különösen:

a) egyetemi és kari bizottsági tagságra,

b) az Egyetem és a Kar infrastruktúrájának használatára.

(2) A Professor Emeritus cím birtokosa köteles:

a) az egyetemi alapképzésben, a szakirányú továbbképzésben, valamint a mesterképzésben

az oktatásban való részvételre,

b) a kari tudományos (kutató) munkában való részvételre.

Magántanári cím adományozása324

112. § (1) A Szenátus a doktori fokozattal rendelkező óraadó oktatónak magántanári címet

adományozhat, ha megfelel foglalkoztatási követelményrendszerében a főiskolai tanárokkal

szemben támasztott feltételeknek.325

(2) A magántanári címről az Egyetem oklevelet állít ki.

(3) A magántanári cím adományázását a dékán javaslata és a Dékáni Tanács véleményének kikérését

követően a Szenátus adományozza és rektor adja át ünnepélyes keretek között.

(4) A magántanárnak szakterületén előadáshirdetési joga van.

Címzetes egyetemi/főiskolai tanár/docens326

113. § (1) A rektor vagy a Dékáni Tanács kezdeményezésére Szenátus címzetes egyetemi tanári,

címzetes egyetemi docensi, illetve címzetes főiskolai tanári, címzetes főiskolai docensi címet

adományozhat annak az óraadó oktatónak, aki megfelel a (2)-(3) meghatározott feltételeknek.

(2) Címzetes egyetemi/főiskolai tanári cím adományozható annak, aki az Egyetem, illetve az Egyetem

valamely kara által oktatott, kutatott tudományterületen akár gyakorlati, akár elméleti

tevékenységével nemzetközi vagy országos elismertséget vívott ki, és az Egyetemen folyamatos és

rendszeres oktatási tevékenységet végez.

324 Nftv. 32. § (2) bekezdés a) pont 325 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 326 Nftv. 32. § (2) bekezdés b) pont

88

(3) Címzetes egyetemi/főiskolai docensi cím adományozható annak, aki az Egyetem, illetve az

Egyetem valamely kara által oktatott, kutatott tudományterületen jelentős – akár gyakorlati, akár

elméleti – tevékenységét fejt ki, és az Egyetem adott karán folyamatos és rendszeres oktatási

tevékenységet végez.

Mesteroktatói cím adományozása327

114. § A Szenátus az óraadó oktatónak kiemelkedő gyakorlati jellegű oktatásuk elismeréseként –

mesteroktatói címet adományozhat.

Mestertanári cím adományozása328

115. § (3) Az Egyetemen oktatói vagy tanári munkakörben foglalkoztatott, kiemelkedő gyakorlati

oktató munkát végző oktató, vagy tanár részére a Szenátus a dékán javaslata és a Dékáni Tanács

véleményének kikérését követően mestertanári címet adományozhat.

(2) Mestertanári cím annak adományozható annak a tanárnak:

a) aki az Egyetemmel legalább tíz éve közalkalmazotti jogviszonyban

b) akinek gyakorlati jellegű oktatása kiemelkedő jellegűnek minősül.

Rector Emeritus vagy Rector Emerita cím adományozása329

116. § (1) Rector Emeritus vagy Rector Emerita cím adományozható annak a személynek, aki legalább

két ciklusban rektori tisztséget töltött be, és munkájával továbbra is segíti az Egyetem működését.

(2) A Rector Emeritus vagy Rector Emerita cím adományozását a Szenátus döntése alapján lehet

odaítélni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott döntés előtt ki kell kérni az Egyetem hivatalban lévő rektorának

írásos véleményét.

(4) A Rector Emeritus vagy Rector Emerita rektori tanácsadóként működik, melynek keretében a

hivatalban lévő rektor által meghatározott feladatokat lát el.

Az oktatói munkakörhöz nem kapcsolódó címek visszavonásának közös szabályai330

117. § (1) A 110-116. §-ban meghatározott címet vissza kell vonni, ha az oktató a cím viselésére

méltatlanná válik.

327 Nftv. 32. § (2) bekezdés c) pont 328 Nftv. 32. § (3) bekezdés 329 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (VIII. 12.) 141. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2016. augusztus 13. napjától. 330 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.

89

(2) Az (1) bekezdés a) pontja esetében a rektor a cím visszavonásáról intézkedik és erről a Szenátust,

valamint az érintett kar vezetőjét tájékoztatja.

(3) Ha a 110-116. §-ban meghatározott címet viselő személy annak viselésére méltatlanná vált, a

rektor, illetve a Dékáni Tanács javaslatára a Szenátus határoz a cím visszavonásáról.

(4) Méltatlanná válik az a személy, akit szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt jogerősen

végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek és/vagy foglalkozása gyakorlásától, illetve a közügyektől

jogerősen eltiltottak.

(5) A magántanári, a címzetes egyetemi, főiskolai docensi, illetve a címzetes egyetemi, főiskolai

tanári, valamint a mesteroktatói címekkel anyagi juttatás nem jár.

II. fejezet

Közalkalmazotti jogviszonnyal járó címek

118. §331 A Kjt. 39. § (3) bekezdésében megfogalmazott feltételek alapján, a tartósan magas

színvonalú munkavégzés vagy kiemelkedő munkateljesítmény esetére – az oktatói, tudományos

kutatói és tanári munkakörben foglalkoztatottak kivételével –

a) a B, C, D fizetési osztályban besorolt közalkalmazottaknak munkatársi, illetve főmunkatársi,

b) az E, F, G, H, I, J fizetési osztályban besorolt közalkalmazottaknak tanácsosi, illetve főtanácsosi

cím adományozható.

A közalkalmazotti jogviszonnyal járó címek adományozása

119. § (1) A 118. §-ban meghatározott címek (a továbbiakban együttesen: közalkalmazotti

jogviszonnyal járó cím) adományozására javaslatot a közalkalmazottat foglalkoztató szervezeti

egység vezetője kezdeményezhet a munkáltatói jogkörgyakorlónál belső szabályozóban rögzítettek

szerint meghatározott formában.332

(2) Szervezeti egységenként évente legfeljebb a szervezeti egység létszáma 1%-ának megfelelő

számú, ha ez a szám kevesebb, mint egy, akkor legfeljebb egy tanácsosi vagy főtanácsosi és

munkatársi vagy főmunkatársi cím adományozható annak figyelembe vételével, hogy a szervezeti

egységek keretében foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonnyal járó címmel rendelkező

közalkalmazottak száma a szervezeti egység létszámának 25%-át nem haladhatja meg.

(3) A javaslatot a munkáltatói jogkör gyakorlója saját hatáskörben az összes körülmény

mérlegelésével bírálja el és adja át. Pozitív elbírálás esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója adja át a

331 Kjt. 39. § (3) bekezdés 332 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.

90

közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím adományozásáról szóló okiratot, ünnepélyes keretek

között.333

(4)334

(5)335

A közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím adományozásának feltételei

120. § (1) Közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím annak a határozatlan idejű jogviszonyban

foglalkoztatott közalkalmazottnak adományozható, aki

a) az Egyetemen legalább 10 éves közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, és

b) munkavégzése tartósan magas színvonalú vagy munkateljesítménye kiemelkedő.

(2) A jelen Szabályzat alkalmazásában a munkavégzés akkor tartósan magas színvonalú, illetve a

munkateljesítmény akkor kiemelkedő, ha

a) a közalkalmazott az átlagosan elvárható színvonalnál kiemelkedőbb szinten végzi munkáját,

b) munkavégzése során a munkakörébe tartozó szakmai szabályok naprakész ismeretéről és

alkalmazásáról tesz tanúságot,

c) munkatársai, illetve a vele kapcsolatba kerülő ügyfelek irányában magatartása példamutató,

d) tevékenységét az Egyetem érdekeinek képviselete és az Egyetem jó hírnevének szolgálata

jellemzi.

A közalkalmazotti jogviszonnyal járó címmel járó jogok

121. § (1) A közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím viselőjét címpótlék illeti meg.

(2)336 A pótlék mértéke:

a) munkatársi cím esetén a pótlékalap 25%-a,

b) főmunkatársi cím esetén a pótlékalap 75%-a,

c) tanácsosi cím esetén a pótlékalap 50%-a,

d) főtanácsosi cím esetén a pótlékalap 100%-a.

333 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 334 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 335 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 336 Kjt. 71. § (2) bekezdés

91

(3) Amennyiben a közalkalmazott vezetői és címpótlékra is jogosult, részére a vezetői pótlék jár.

(4) A pótlék fedezetét a szervezeti egységnek kell biztosítani az egység gazdálkodási kerete terhére.

A közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím viselésére jogosultság megszűnése

122. § (1) A közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím viselésére való jogosultság megszűnik, ha a rektor

a közalkalmazotti címet visszavonja.

(2) A közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím visszavonható, ha

a) a közalkalmazott jogviszonyát jogellenesen szünteti meg,

b) a közalkalmazottat bíróság szándékos bűncselekményért jogerősen letöltendő

szabadságvesztésre ítéli, vagy, ha a cím viselésére egyéb módon méltatlanná vált,

c) a közalkalmazott jogviszonya megszűnt, kivéve a nyugállományba vonulás esetét.

(3) A cím visszavonására az adományozásra vonatkozó szabályok alapján a karok, illetve kari

szervezetbe nem tartozó központi szervezeti egységek vezetői tehetnek javaslatot. Az (1) bekezdés

a) pontja esetében az eljáró fegyelmi tanács értesíti a rektort, valamint a szervezeti egység vezetőjét

a címtől való megfosztásról.

NYOLCADIK RÉSZ

Differenciáló jövedelemelosztás

123. § A differenciáló jövedelemelosztás a minőségi munkavégzés és az elvégzett munka

mennyisége szerint történik. A megvalósításért a vezetők tekintetében a vezetői megbízás kiadására

jogosult vezető, egyéb dolgozók esetében a szervezeti egységvezető javaslatára a munkáltatói

jogkörrel rendelkező vezető felelős.

A differenciáló jövedelem elosztás elvei

124. § (1) A differenciáló jövedelem elosztás célja a munkatársak tényleges teljesítményének az

elismerése és ösztönzése. A differenciálásnál figyelembe veendő tényezők:

a) oktatási tevékenység,

b) oktatásfejlesztés (tantárgyak, tananyagok),

c) oktatásszervezés,

d) tudományos tevékenység,

92

e) publikáció,

f) részvétel a tudományos, szakmai közéletben,

g) TDK és szakkollégiumi munkában való részvétel,

h) diploma munka konzulensi tevékenység ellátása,

i) az elvégzett munka természete, mennyisége, minősége, a szakképzettség, fizikai vagy

szellemi erőfeszítés, tapasztalat, felelősség.337

(2) A differenciáló jövedelemelosztás érvényesítése során figyelembe kell venni az egyéni éves

teljesítmény értékelést.

Díjazás

Az alkalmazottak díjazására vonatkozó rendelkezések

Garantált illetmény

125. § A közalkalmazott garantált illetményét a jogszabályban foglaltak alapján kell megállapítani.

(2) 338

Illetménykiegészítés339

126. § (1) A közalkalmazott a fizetési fokozata alapján járó illetményén felül az Egyetem saját bevételei

terhére esetileg vagy rendszeresen illetménykiegészítésben részesülhet.

(2) A munkáltató a közalkalmazottal kötött külön megállapodásban határozza meg az

illetménykiegészítés fizetésének feltételeit és mértékét.

Keresetkiegészítés340

127. § A közalkalmazottat a munkáltatói jogkör gyakorlója – meghatározott munkateljesítmény

eléréséért, illetve átmeneti többletfeladatok (ide nem értve a helyettesítést) teljesítéséért – a

megállapított személyi juttatások előirányzatán belül egyszeri, vagy meghatározott időre szóló, havi

rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti. A keresetkiegészítés fizetésére

vonatkozó részletes szabályokat a 19. § tartalmazza.

337 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 338 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 339 Kjt. 67. § 340 Kjt. 77. §

93

Illetménypótlék341

128. § A külön jogszabályban meghatározott kulturális munkakörben foglalkoztatott

közalkalmazottat a besorolása alapján kulturális illetménypótlék illeti meg. A kulturális

illetménypótléknak a közalkalmazotti pótlékalapra vetített mértékét a 150/1992. (XI. 20.) Korm.

rendelet melléklete tartalmazza. 342

129. § (1) A magasabb vezető, valamint a vezető beosztású közalkalmazottat vezetői pótlék illeti

meg.

(2)343 A rektor, a rektorhelyettes, kancellár és a dékán illetménypótlékának mértéke a pótlékalap

minimum 300%-a.

(3)344 A 88. § (2) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontjaiban, valamint a (2) bekezdés b)-d) pontjaiban

meghatározott vezető illetménypótlékának mértéke a pótlékalap minimum 200%-a.

Jutalom345

130. § (1) A kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző közalkalmazottat a munkáltatói jogkör

gyakorlója jutalomban részesítheti.

(2) Jutalom adható az Egyetem Kitüntetések és díszoklevelek alapításának és adományozásának

rendjéről szóló szabályzatában foglalt esetekben is. 346

(3) Naptári évenként a jutalom összege nem haladhatja meg a kifizetés esedékessége időpontjában

a közalkalmazott kinevezés szerinti havi illetménye tizenkétszeresének harminc százalékát.

Az oktatók díjazására vonatkozó külön szabályok

131. §347 Az Egyetemen az oktatói, illetve tudományos kutatói munkakörben foglalkoztatott

illetményét az éves költségvetésről szóló törvényben meghatározott egyetemi tanári munkakör 1.

fizetési fokozatának garantált illetménye alapján kell megállapítani a Kjt. 2. számú mellékletének

alkalmazásával.

KILENCEDIK RÉSZ

Értelmező rendelkezések

132. § (1) E szabályzat alkalmazásában:

1. a közalkalmazott akkor minősül nyugdíjasnak, ha348

341 Kjt. 69. § 342 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 343 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 344 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 345 Kjt. 77. § (3) bekezdés 346 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával beiktatta. Hatályos 2019. október 21. napjától. 347 Nftv. 36. § (1) bekezdés 348 Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont

94

a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati

idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),

b) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,

c) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet

alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,

d)349 egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül,

e) öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,

f) növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy

g) rokkantsági ellátásban részesül.

2. hozzátartozó350: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt

gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli

rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa,351

3. doktori képzés: a mesterfokozat megszerzését követő képzésben a doktori fokozat megszerzésére

készít fel. A doktori képzésre az vehető fel, aki mesterképzésben szerzett fokozattal és

szakképzettséggel rendelkezik. valamint legalább egy „C” típusú középfokú államilag elismert -

középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex - vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik.

A doktori képzés harminchat hónapos képzési időből áll. A doktori képzésben részt vevő a

doktorandusz.

4. doktorjelölt: A doktori képzést követően a doktori fokozatot külön fokozatszerzési eljárás

keretében lehet megszerezni. A doktori fokozatszerzési eljárásban részvevő személy a doktorjelölt.

A doktorjelölti jogviszony a doktori fokozatszerzési eljárásra történő jelentkezéssel és annak

elfogadásával jön létre. A doktorjelölti jogviszony megszűnik a doktori fokozatszerzési eljárás

lezárásával, illetve akkor is, ha a doktorjelölt a jogviszony létesítésétől számított két éven belül nem

nyújtotta be doktori értekezését.

5. szakmai gyakorlat: e szabályzat 63. § (1) c) pontjában, 64. § (1) c) pontjában, 65. § (1) c) pontjában,

66. § (1) d) pontjában meghatározottak szempontjából szakmai gyakorlatnak minősül az Egyetem

képzési profiljához, az oktatandó tantárgyakhoz kapcsolódó üzleti, vagy közszférában szerzett

munkatapasztalat, beleértve a doktori képzés során szerzett oktatási tapasztalat is.

6. habilitáció: a habilitáció az oktatói és az előadói képesség, valamint a tudományos teljesítmény

intézményi megítélése,

7. szakképzettség: alapfokozattal vagy mesterfokozattal egyidejűleg, valamint a szakirányú

továbbképzésben, illetve a felsőoktatási szakképzésben megszerezhető, a szak és a szakirány vagy

349 A módosítást a Szenátus a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 350 Mt. 294. § (1) bekezdés b) pont 351 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.

95

specializáció tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítő szaktudás oklevélben,

felsőfokú szakmai oklevélben történő elismerése,

(2) E szabályzatban alkalmazott fogalmak értelmezésénél a Kjt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

TIZEDIK RÉSZ

I. FEJEZET

Záró, hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

133. § (1) A szabályzat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változata 2019. október 21.

napjával lép hatályba.352

(2)353 E szabályzat hatálybalépése nem érinti az oktatók, illetve a kutatók foglalkoztatását, a kiadott

közalkalmazotti kinevezést, valamint a részükre kiadott főiskolai, illetve egyetemi foglalkoztatáshoz

kötődő címeket. E szabályzat hatálybalépését követően az 1993. évi felsőoktatási törvény

rendelkezései szerint is alkalmazható oktató, illetve tudományos kutató. Ebben az esetben a 82. § (1)

bekezdés c)-d) pontjában meghatározott időbeli korlátozást nem lehet alkalmazni. Azoknak az

oktatóknak és tudományos kutatóknak a besorolása és foglalkoztatása, akik az 1993. évi felsőoktatási

törvény vagy a 2005. évi felsőoktatási törvény 157. § (2) bekezdésének alkalmazásával 2008.

augusztus 31. napjáig a régi követelmények szerint alkalmaztak akkor változtatható meg, ha az új

követelményeket teljesítik. 2012. szeptember 1-jétől kezdődően csak a szabályzatban

meghatározottak szerint lehet oktatói, illetve tudományos kutatói munkakört létesíteni.

(3)354 Az 1993. évi felsőoktatási törvény rendelkezései szerint alkalmazott és az új követelményeket

időközben teljesítő oktatókat, tudományos kutatókat az „egyetemi” oktatókra meghatározott

munkakör szerint kell besorolni. Ebben az esetben a foglalkoztatásra e törvény rendelkezéseit kell

alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a 82. § (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott határidőkbe

az adott oktatói munkakörben eltöltött időt be kell számítani. Ha az előírt feltételek teljesítéséhez öt

évnél kevesebb év áll rendelkezésre, az oktató az új munkaszerződés, illetve közalkalmazotti

kinevezés aláírásának napjától számított öt éven belül köteles az előírt feltételeket teljesíteni. Az

oktatót ugyanabba az „egyetemi oktatói” fizetési fokozatba kell besorolni, mint amilyen „főiskolai

oktatói” fizetési fokozatban volt, és a fizetési fokozatban eltöltött idő újra kezdődik.

(4)355 Az Nftv-nek megfelelő személyi feltételeket – ha a törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz

– 2015. szeptember 1-jéig kell kialakítani. Az oktatókra vonatkozó alkalmazási, előmeneteli

feltételeket a 2012. szeptember 1-jét megelőzően már Egyetemen foglalkoztatott oktatók

tekintetében is alkalmazni kell. A foglalkoztatási feltételek teljesítése tekintetében a 2012. szeptember

1-jét megelőző időszakot is figyelembe kell venni.

(5) Az oktatók és a tudományos kutatók kinevezésekor, a kinevezett közvetlen felettese a munkaköri

feladatok alapján határozza meg a kinevezettel szemben támasztott követelményeket az oktatási, a

352 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 353 Nftv. 115. § (4a), (4b), (4c) bekezdés 354 Nftv. 115. § (4d) bekezdés 355 Nftv. 115. § (4) bekezdés

96

kutatási és a továbbképzési feladatokat, valamint azok teljesítésének határidejét. Az érintett oktató

munkájának értékelése e szabályzat alapján az oktatóra vonatkozó általános és az adott besorolásra

kidolgozott feladat- és követelményrendszer, valamint az éves minőség-beszámoló

kritériumrendszere alapján történik.

(6) A már alkalmazásban álló oktatóknak, vezetőknek beosztásukra vonatkozó követelményeket

teljesíteniük kell. Határozott idejű alkalmazás esetén a követelményeknek meg nem felelő oktató

számára a követelmények teljesítését az alkalmazás megújításának feltételeként kell előírni.

(7) Ha a közalkalmazott az OKJ-ben szereplő emelt szintű szakképesítéssel rendelkezik, a

besoroláskor, a második és további szakképesítés figyelembe vételekor a felsőfokú szakképesítésre

vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(8) A tudomány kandidátusa fokozattal rendelkező személyek úgy tekintendők, mint akik a PhD

fokozatot szerezték meg, és ezzel a főiskolai tanári kinevezéshez szükséges tudományos és nyelvi

alapfeltételek teljesítettnek tekintendők.

(9) A besorolásnál figyelembe vehető végzettség szempontjából a főiskolai szintű végzettség

egyenértékű az alapképzési szakon szerzett alapfokozattal, egyetemi végzettség egyenértékű a

mesterképzési szakon szerzett mesterfokozattal.

(10)356

134. §357 A munkáltatói jogkör gyakorlója minden év április 30. napjáig köteles valamennyi

közalkalmazott munkaköri leírását felülvizsgálni, szükség esetén módosítani, és az e szabályzat

alapján megállapított munkaköri leírást a közalkalmazottal közölni.

135. § E szabályzat 8. § (2) bekezdésében meghatározott nyilatkozatot, valamennyi közalkalmazotti

jogviszony létesítésekor kell megtenni.

136. § A 67. § (1) bekezdés által meghatározott, az egyetemi tanári munkakör betöltéséhez előírt

habilitációs követelményt a 2015. szeptember 1-jét követően meghirdetett pályázat alapján betöltött

egyetemi tanári munkakör tekintetében kell alkalmazni.

137. § A munkaügyi kapcsolatokra, az élet- és munkakörülményekre, a szociális kérdésekre

vonatkozó szabályokról, az egyes ágazatokra vonatkozó speciális kérdésekről kollektív szerződés

rendelkezik.

Budapest, 2019. október 18.

Prof. Dr. Heidrich Balázs s.k.

rektor

Dr. Dietz Ferenc s.k.

kancellár

356 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 357 A módosítást a Szenátus a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától.

97

Záradék:

A szabályzatot a Szenátus 2006. június 30-án a 2005/2006-os tanévi 25. sz. határozattal fogadta el.

A szabályzatot a Szenátus 2006. december 15-én a 2006/2007-es tanévi 17. sz. határozatával

módosította.

A szabályzatot a Szenátus 2007. június 22-én 2006/2007-es tanévi 55. sz. határozatával módosította.

A szabályzatot a Szenátus 2007. december 3-án 2007/2008-as tanévi 15. sz. határozatával

módosította.

A szabályzatot a Szenátus 2008. június 27-én a 2007/2008. évi 53. határozatával módosította.

Hatályos: 2008. június 27. napjától.

A szabályzatot a Szenátus 2009. október 16-án a 2009/2010. 6. tanévi határozatával átfogóan

módosította. Hatályos: 2009. november 1. napjától.

A szabályzatot a Szenátus 2010. február 26-án a 2009/2010. 63. tanévi határozatával módosította.

Hatályos: 2010. február 26. napjától.

A szabályzatot a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. 142. tanévi határozatával módosította.

Hatályos: 2010. június 25. napjától.

A szabályzatot a Szenátus 2011. július 8-án a 2010/2011. tanévi (VII. 8.) 150. számú határozatával

módosította. Hatályos: 2011. július 8. napjától.

A szabályzatot a Szenátus 2013. március 1-jén a 2012/2013. tanévi (III. 1.) 93. határozatával átfogóan

módosította. Hatályos: 2013. január 1. napjától.

A szabályzatot a Szenátus 2013. október 25-én a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával

módosította. Hatályos: 2013. október 25. napjától.

A szabályzatot a Szenátus 2014. február 28-án a 2013/2014. tanévi (II. 28.) 55. számú határozatával

módosította. Hatályos: 2014. február 28. napjától.

A szabályzatot a Szenátus 2015. december 11-én a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával

módosította. Hatályos: 2015. december 12. napjától.

A szabályzatot a Szenátus 2016. augusztus 12-én a 2015/2016. tanévi (VIII. 12.) 141. számú

határozatával módosította. Hatályos: 2016. augusztus 13. napjától.

A szabályzatot a Szenátus 2016. december 9-én a 2016/2017. tanévi (XII. 9.) 20. számú határozatával

módosította. Hatályos: 2016. december 10. napjától.

A szabályzatot a Szenátus 2017. február 17-én a 2016/2017. tanévi (II. 17.) 50. számú határozatával

módosította. Hatályos: 2017. február 18. napjától.

98

A szabályzatot a Szenátus 2017. május 5-én a 2016/2017. tanévi (V. 5.) 64. számú határozatával

módosította. Hatályos: 2017. május 6. napjától.

A szabályzatot a Szenátus 2017. május 31-én a 2016/2017. tanévi (V. 31.) 77. számú határozatával

módosította. Hatályos: 2017. június 1. napjától.

A szabályzatot a Szenátus 2019. október 18-án a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával

módosította. Hatályos: 2019. október 18. napjától.