Tanár pedagógia tételsor

8/10/2019 Tanár pedagógia tételsor

http://slidepdf.com/reader/full/tanar-pedagogia-tetelsor 1/82

1. Az iskola funkciója, cél – és feladatrendszere, változásai hazánkban a rendszerváltásután. A nevelés –oktatás alapdokumentumai (!zoktatási t!rvén", #A$,

kerettanterv. Az óvodai nevelés orszá%os alappro%ramja&. '%" !nkormán"zati és e%"alternatv iskolamodell !sszehasonltása.

Az 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról meghatározza az iskola fnk!ió"át# !él ésfela$atren$szerét a ren$szerváltás tán. %ala&elvek# tankötelezettség# a nevel' és oktató mnka

&e$agógiai szakaszai# követelményren$szere és az állami vizsgák ren$szere(

A gyermek# a sz)l' és a &e$agógs "ogai és kötelességei. A *AT követelményei# m+veltségter)letei# a közös követelmények. A *AT# a ,erettantervek és a helyi tanterv fela$ata# fnk!ió"a.

Az óvo$ai nevelés országos ala& &rogram"a %az óvo$a fnk!ió"a# fela$atai# az iskolakész)ltség

szint"e( és a helyi &rogram viszonya. *evelési ter)letek# nevelési terv# heti és na&iren$.A s&e!iális nevelési igény+ gyermekek nevelése %lehet'ségek# szervezeti formák(A nemzetiségek# és az etnikm nevelésének lehet'ségei és szervezeti keretei.

-gy önkormányzati és egy alternatv iskolamo$ell összehasonltása a következ' szem&ontok ala&"án/ ala&tás# fenntartás# szervezeti keretek# !élok és fela$atok# mó$szerek# értékelés#sz)l'kkel való ka&!solattartás.

Iiro$alom/− 0zike erna$ett %szerk.(/ 2e"ezetek az alternatv nevelés gyakorlatáól $a&esti

T,2# &. 1994.− 2+zfa alázs %szerk.(/ 5)ss fel na& I/ II/ 5oros ala&tvány# &. 1999.− 2olyóirat közlemények az elm6lt 17 év'l %8" e$agógiai 5zemle# Iskolaklt6ra#

:vo$ai *evelés Tantó# Tan;tani(− Az 1993. évi LXXIX/ törvény a közoktatásról % I/ II. I<. <. fe"ezet ( =,,-># &.

?773.− *AT− Az óvo$ai nevelés országos ala&&rogram"a



). A peda%ó%us szerepe a nevelés fol"amatában. A tantó alapvet* személ"isé%vonásai,me%n"ilvánulásuk a nevelési fol"amatban. A tantóképzés fejl*dése a 1+)-. században.

iemelked* e%"énisé%ek a ma%"ar nevelés t!rténetéb*l.

A tétel ka&!sán kife"ten$' kér$éskörök/

A &e$agógs szere&e a társa$aloman/ a társa$almi elvárások és a &e$agógsszere&összef)ggései.A &e$agógs mo$ellszere&e# a &e$agógsszere& ellentmon$ásaiA &e$agógsszere&et szaályozó %szakmai# "ogi# etikai( normákA &e$agógs vezetési stlsa# mó$szerei# ala&vet' személyiségvonásaiA &e$agógsi mnkához sz)kséges ké&ességek# ké&ességren$szerek lerása,onfliktsok a &e$agógiai folyamatanA tanárrá válás folyamata# a &ályakez$és nehézségei# $ifferen!iáló$ó &e$agógs társa$alomAz ere$ményes &e$agógs

A tantóké&zés fe"l'$ése a 19;?7. száza$an

Az Eötvös féle Népoktatási Törvény

@ogyan ren$elkezik a tantóké&z'kr'lA ké&zés átalaklásának ten$en!iái a ?7. száza$an# a közé&fok6 ké&zést'l a fels'fok6váválásig %a ké&zés i$e"ének# "ellegének változásai.,iemelke$' egyéniségek a magyar nevelés történeté'l/ -ötvös ózsef# *agy László# st..

Iro$alom/− 2als Iván/ Az ere$ményes &e$agógs. In ./Bá!ser ózsef/ %szerk.( e$agógiai

antológia %?1;3C.o.(−

2als Iván/ A tanló tanár. 8" e$agógia 5zemle ?77?.D E;4.− ,ozma ála/ A &e$agógs és a gyermek a nevelés folyamatáan. In./ e$agógia I.− Frinszky László/ *eveléselmélet. G+szaki ,önyvkia$ó# ?77?.− kánszky éla H *émeth An$rás/ *eveléstörténet. *T,# <III.; X. fe"ezet



. Az éntudat, énkép, énidentitásfejl*dés és szociálpszicholó%iai értelmezése

Az én természete/

; ösztön én

; szo!iális én

; felettes én

Az én fe"l'$ése/

Az ösztön én fe"l'$ése/

• &regenitális fe"l'$ési szakasz H orális szakasz H anális szakasz H falliks szakasz

• laten!ia i$e"e#

• genitális szakasz

A szo!ializá!iós én fe"l'$ésének kon!e&!iói/

• iaget énfe"l'$ési kon!e&!ió"a/ ; atisztiks szakasz# ; ego!entriks szakasz# ; &lralista

szakasz

• ,oht énfe"l'$ési szakaszai/ ; gran$iózs ehii!ionizms# ; omni&otens éntárgykeres'

szakasz

• -rikson/ &szi!hoszo!iális énfe"l'$és kon!e&!ió"a

,onfliktsok# krzisek felol$ása nyomán fe"l'$ik az én. A konflikts&ár els' tag"a a fe"l'$és!él"át# a &ár máso$ik tag"a az els' hiányáan a sér)lési lehet'ségeket fogalmazza meg.

Gin$en kés'i szakasz feltételezi a korái meglétét.

7 H 1 orál H szenzoros szakasz izalom H az 'sizalmatlansággal szemen1 H 3 anál H mszkláris szakasz Atonómia H a szégyennel és kétellyel

szemen3 H E genitális H lokomó!iós szakasz ,ez$eményezés H a +nt$attal szemen,isiskoláskor H laten!ia %ösztön!sen$( i$e"e Tel"estmény H a !sökkentérték+séggel

szemen5er$)l' if"6kor I$entitás H a szere&$iff6zióval szemen2iatal feln'ttkor Intimitás H az izolá!ióval szemen,özé&s' feln'ttkor Alkotóké&esség H a stagnálással szemenAz érettség kora Jn H integritás H a kétségeeséssel szemen

A felettes én fe"l'$ése/

szo!iális tanlással/



; én i$eál ké&zéssel H a normatartó i$eálhoz közelt' viselke$és meger'stésével

; +nt$attal ; a normaszeg' viselke$és nyomán feszt'# rossz érzés keletkezik# a viselke$és

elker)léséhez vezet

azonoslással/

− anaklitiks i$entifiká!ió %azonoslás a szeretett személlyel(

− $effenzv i$entifiká!ió %azonoslás az agresszióval(

− =i$i&sz kom&les felol$ásával

Az i$entitás kialaklása és "ellemz'i# krzisei

Iro$alom/

− 0ole/ 2e"l'$éslélektan− Kr. 0sert' Aranka/ Jn és a Gásik



/. A család szerepe a szocializáció fol"amatában, családse%tés és családterápialehet*sé%ei

Az iskola és a család e%"0ttmk!désének lehet*sé%ei, sznterei. A k!t*dés alakulása,sz0l*i nevelési attitd!k.

A gyermeki személyiség fe"l'$ését# szo!ializá!ió"át efolyásoló inter&erszonális ren$szerek elemzését kván"a meg e tétel. A gyermek fe"l'$éséért# személyiségének esetleges sér)léséértleginká az els'$leges szo!ializá!iós ren$szer H a !salá$felel's. A !salá$i nevelést segt'intézményként "ön szóa az óvo$a# ill. az iskola# mint a máso$lagos szo!ializá!ió sznterei. -társas ren$szernek kell# hogy megközelt'en egységes nevelési attit+$$el ren$elkezzenek#hogy szemlélet)k közeltsen.>en$szerszemlélettel kell kezeln)nk/• a ren$szer ármely elemének változása maga tán von"a a töi ren$szerelem

változását &l./ sz)l'k ka&!solata hat a gyermek személyiségére• a ren$szernek alren$szeri vannak a !salá$ alren$szerei/ sz)l'i alren$szer#

gyermeki alren$szer • a ren$szer határai/ k)ls' határ H az alren$szerek közötti határ • a határkezelés formái/ tiszta határ H $iff6z határ H rigi$ határ • a határkezelés zavarai/ összemosó$ó határ# az igények nem tisztázó$nak.A !salá$i élet!ikls változások és krzisek összef)ggése/A !salá$i élet!ikls változásoknál 6"ra kell fogalmazni a !salá$i szere&eket# elvárásokat#igényeket.A !salá$ szo!ializá!iós fnk!iói/• gon$ozás• izalom# iztonság# vé$ettségny6"tás• intimitás igény kielégtése• mo$ellny6"tás# mintavétel %szo!ializálás(• az én# az én;ren$szer kialaktása• els' szaályozó# normatartó fnk!ió kialaktása• ka&!solati tér H interak!ió lehet'ségének iztostása• kommniká!ió megtantásaA !salá$ m+kö$ésének &szi!ho$inamikai sa"átosságai/@atárkezelés fnk!iói/• elk)lönti egymástól a ren$szereket# és alren$szereket• összetart"a a határon el)li elemeket %&l testvérek(• szaályozza a ki Hés e"tó informá!iókat• lehet'vé teszi a kommniká!iót• megsz+ri a ren$szert ért hatásokat@atékonyan m+kö$' !salá$/• er's sz)l'i alren$szer • a sz)l'k "elent's szo!iális hatalommal rnak M nagyo t+résfokkal ren$elkez' &ozitv

vissza!satolás van. *evel'i# sz)l'i attit+$ök/- a köt'$és alaklása

A !salá$i interak!ió zavara és a gyermek t)nete



A !salá$ot segt' intézmények# személyek/- *evelési Taná!sa$ó# 0salá$segt' ,öz&ontok# -gyházak# Byermek Hés If"6ságvé$'

Intézmények# 0salá$terá&iás intézmények# &szi!hológsok# &e$agógsok# szo!iális

mnkások - a !salá$i és iskolai inter&erszonális ren$szerek ka&!solata- !salá$látogatás %esetleges# $e sz)kséges lenne( ; sz)l'i értekezlet# ; foga$ó órák# ; nylt

na&ok - közös szaa$i$'s tevékenységek %kltrális# s&ort tevékenységek(- sz)l'i szervezet ill. ala&tványok - iskola&szi!hológs H !salá$segtés# fe"leszt'&e$agógs H !salá$ ka&!solata- gyermekvé$elmi felel's- a &e$agógs vegye észre ha a gyermek viselke$ése megváltozik - keresse a változás okát H segt' eszélgetéssel- legyen kom&etens segt'

- amennyien ' nem t$ segteni# k)ls' segt'ket "avasol"on %név# telefonszám(

Iro$alom/- 5!hmerz István/ e$agógiai szo!iál&szi!hológia#- Kr 0sert' Aranka/ A !salá$i interak!ió zavara és a gyermek t)nete %,e!skemét ?77N#

T$ományos 2elolvasó(- Kr 0sert' Aranka/ 0salá$terá&iával az eltér' igény+ gyermekekért %0seng'szó 5zege$#

1993. novemer(



2. A nevelés, mint értékk!zvett* peda%ó%iai fol"amat. Az értékek, normák változásainak jelenkori tendenciái. A %"ermekk!zpont3 óvoda és iskola modell jellemz* vonásai.

A nevelés a társa$alom ala&fnk!ió"aDa társa$almi hatások által meghatározott# min$enki általgyakorolt tevékenység. A &e$agógiai t$omány egyik legfontosa ala&fogalma.

A nevelés !élt$atos# tervszer+ személyiségfe"lesztés# az in$ivi$m sa"átosságait figyelemevev' összehangolt hatásren$szer# mely min$enkor értéktételez'# értékköz&ont6 tevékenység.

Az ala&fogalom azért $efiniálható nehezen# mert− átalakl a m+veltségfelfogás− változik az emeri lényeg tartalma− mó$osl a nevelés !él"ai# iránya# hatásfoka− meg kell határozni az ala&értékek körét

Történeti áttekintés a *-<-LJ5 fogalmának változásairól.

,)lönöz' irányzatokat lehet megk)lönöztetni/− 5zo!iológiai szem&ont6 nevelési $iskrzs− Gorál&e$agógiai szem&ont6 nevelési $iskrzs− ,lt6r&e$agógiai szem&ont6 nevelési $iskrzs− 2e"l'$éslélektani nevelési $iskrzs

1. 2elkésztés a társa$almi szere&ekre# az egyén eillesztése a legk)lönfélé társa$almiközösségeke %Krkheim# ergemann# *ator&# Imre 5án$or(

?. Az erköl!s# a "ellem fe"lesztése %@erart# 2örster# 5!hneller István(3. 2elkésztés a kltrális életen való tevékeny részvételre. 5zellemi értékek# kltrális "avak átszármaztatása %5&ranger# .>ssel# ,ármán Gór(

N. A személyiség önkiontakozásának segtése# a fe"l'$és támogatása. %5tanley @all#0la&aré$e# G. Gontessori# *agy László(.

C. <iszony# interak!ió# metakommniká!ió# meta!selekvés %*ohl# Gollenhaser# @aermas(

A korszer+ nevelésfogalom szintézisteremt'. A szintézisteremt' szán$ék vezérelte az aláiteoretiksokat/ 0omenis# KeOey# Peszely Q$ön.

A mai korszer+ nevelésfogalom "ellemz'i/− változást# fe"l'$ést el'segt'− folyamat "elleg+# nem lezárt− i&oláris tevékenység− értékköz&ont6# értéktételez'− a személyiség fe"l'$ési sz)kségleteire ala&ozott

A mo$ern nevelésfogalom az aláiakól fogalmazható 6"ra/− &olgári nevelési m6ltk hagyományai− az eró&ai nevelés hagyományaiól %&lralizms# gloalitás# esélyteremtés# interkltrális

nevelés(− a közelm6lt &e$agógiai hagyományai %Bás&ár László# Gihály =ttó# Fsolnai ózsef#

áosik István# *agy ózsef(



A gyermekköz&ont6ság a mo$ern &e$agógia legf' értéke− a gyermekkor sa"átos értékeinek tisztelete− az életkori sa"átosságokhoz való alkalmazko$ás− az egyén fe"lesztése− fizikai# &szi!hikai komfort iztostása− atonómia# toleran!ia# szaa$ság# szoli$aritás

Iro$alom/− áosik István/ A mo$ern nevelés elméletek. Telosz ,ia$ó 1994. 4;11.# N3;E?.# ?N9;?E?.− *émeth An$rás/ *evelés# gyermek# iskola. -ötvös ózsef ,ia$ó &. 1994. N4;E9.− 2+zfa alázs %szerk.(/ 5)ss fel na&. I.# II. kötet. $a&est# 5oros Ala&tvány# 1999.



4. A ko%nitv funkciók fo%alma, fejl*dése (percepció, fi%"elem, emlékezet, %ondolkodás&.A tanulási zavarok fo%alma, fajtái, korai azonostásának lehet*sé%ei, korrekciós,

kompenzációs lehet*sé%ek.

A kognitv fnk!iók az értelmi folyamatokat "elentik. -zek a következ'k/ érzékelés# észlelés#figyelem# emlékezet# gon$olko$ás és a ké&zelet.Az érzékelés# észlelés m+kö$ése a magzati koran kez$'$ik. 2e"l'$ése# &e$ig az 6"sz)löttkortól. A figyelem szintén az 6"sz)lött kortól kez$ fe"l'$ni. -le"éen refleként van "elen. Azérzékelés# észlelés és a figyelem fiziológiai ala&"át az arosal ren$szer szolgál"a. Gin$egyik folyamat ter)letén meg"elenhetnek zavarok.

Az emlékezet fe"l'$éséen min'ségi változások történnek a kisgyermekkor végén. -zek folytató$nak az óvo$áskoran. Az iskloáskor ti&iks emlékezeti formát igényel.

A gon$olko$ás fe"l'$ésének elmélete a iaget;féle kognitv fe"l'$éselmélet. Gegtalálható a

kötelez' iro$aloman és az el'a$ásokon is elhangzik %fe"l'$éslélektan ea.(.A tanlási zavarok részké&esség;zavarként vagy generális tel"estményzavarként "elenhetnekmeg. A részké&esség;zavarok az rás# olvasás vagy a számolás ter)letén "elenhetnek meg. Atel"estményzavarok gyakran a szorongás k)lönöz' fa"táinak a következménye %részleteseismeretanyag a Kifferen!iált lélektan kötelez' iro$almáan és az el'a$áson és szeminárimonkész)lt "egyzetek'l merthet'(.

A korai azonostás óvo$áskori sz+rést és $iagnosztizálást "elent. A részké&esség;zavarok $iagnosztizálását szakemer végzi. A fe"lesztést az óvo$a&e$agógs# a tantó és afe"leszt'&e$agógs. 5z)kség esetén a logo&é$s és a &szi!hológs is közrem+kö$ik. A koraiazonostás a korrek!ió lehet'ségét hozza magával.



5. A tantási – tanulási fol"amat értelmezése.6zervezeti keretek, munkaformák.

sérleti modellek ismertetése. (epochális oktatás, projektpeda%ó%ia, csoportmunkakooperatv tanulás.&

Tanlás# emlékezés# t$ás.A tanlás# mint konstrk!ió# a tantás# mint alkalmazko$ás.A motivá!ió %a tanló motvmai# a &e$agógs fela$atai a motivá!ióval ka&!solatan(

A $ifferen!iáló &e$agógia elmélete és gyakorlata

5zervezeti keretek %évfolyam !so&ort# osztály( mnkaformák %koo&eratv te!hnikák# &ro"ekt(

@agyományos óraren$# e&o!hális oktatás.-gy ksérleti mo$ell emtatása a tanlt &él$ák ala&"án %&l/ ,in!skeres' Isk.# La$er avneIsk. Pal$orf Isk. st.( 5zem&ontok a emtatáshoz/ !élok# szerkezet# tanlásszervezés 6" lehet'ségei# korszer+mó$szerek# értékelés# sz)l'kkel való ka&!solattartás# st.

Iro$alom/- áthori Foltán/ Tanlók# iskolák# k)lönségek =,,-># &. ?777.- Kr. @ege$)s Báor %szerk.( ro"ekt&e$agógia ,2 T2,. ?77?. %4.o H?4.# E9. = H4E.# R?.o H

179.(- ,agan/ A koo&eratv tanlási te!hnikák Qnkonet ,2T. &. ?771.- ,nasz Imre/ A tantás mestersége Iskolafe"lesztési Ala&tvány# Giskol!. ?771.



7. A személ"isé% elméleti me%k!zeltése, személ"isé%elméletek. A %"ermeki személ"isé%fejl*désének zavarai, prevenció és korrekció lehet*sé%ei.

A személyiség;lélektani elméletek két ala&vet' megközeltésmó$ra oszthatók/ a ti&ológiaira%t&stanok( és a $imenzionálisra %vonáselméletek(. 'veen a T&stanok és

személyiségvonások %@alász# Garon Bon$olat# $a&est# 194R( !m+ könyven.A személyiségelméletek sokasága a néz'&ontok szerint !so&ortostható. A leg"elent'seek/hmanisztiks# ehaviorista# szo!iális tanláselméleti# kognitv# gestaltista és a

&szi!hoanalitiks. 'veen ezekr'l az elméletekr'l a evezetés a &szi!hológiáa tantárgykötelez' iro$almáan olvashat az ér$ekl'$'.

A gyermeki személyiségzavarok la"stroma hossz6. -gy egész féléves krzs szól rólk %Kifferen!iált lélektan(. A következ'k a f' t)net!so&ortok/ iológiai ala&fnk!iók zavarai#ritmiks motoros ren$ellenességek# szorongásos ren$ellenességek# a hanglatren$ellenességei# &szi!hoszomatiks zavarok# a tanlás zavarai# s6lyos mentális zavarok#antiszo!iális magatartás.

Érzelmi fejlődés, erkölcsi fejlődés tendenciája.A gyermeki személyiségzavarok &reven!ió"a a megfelel' nevelési attit+$$el valóstható meg.A sz)l'i nevelési attit+$$el ka&!solatos tartalmak meglehet'k a 2e"l'$éslélektan krzskötelez' iro$almáan és az el'a$áson is ismertetésre ker)lt. A &reven!ióan segthet azintézményes nevelés ren$szere és a szo!iális szolgáltatóhálózat intézményren$szere is%nevelési taná!sa$ó# gyermek"óléti szolgálat# !salá$segt' szolgálat(.

A korrek!ió els'$legesen a szakren$elésre hivatott intézményeknek és taná!sa$óintézményeknek a fela$ata. A sz)l' és a &e$agógs a szakemerrel egy)ttm+kö$ik.A tanlási zavarok azonostásáan# re$ká!ió"áan a fe"leszt'&e$agógs szere&e# lehet'ségei.

Iro$alom/− >ans!hrg en'/ 5zeretet# erköl!s# atonómia

Bon$olat &. 19R3.− >ans!hrg en'/ szi!hológiai ren$ellenességek gyermekkoran− $a éla/ -m&átia. A eleélés lélektana# Bon$olat ,ia$ó# $a&est# 19RC.− Atkinson/ szi!hológia



+. A %"ermeki kommunikáció fejl*dése, a %"ermekn"elv sajátossá%ai. A verbális, nemverbális és t!me%kommunikáció szerepe a kis%"ermekek nevelésében. Akommunikációs nevelés tantár%"peda%ó%iai fol"amata. A beszédkészsé% fejlesztéseaz alsó ta%ozaton, a beszédhibák fajtái és azok kezelése.

A %"ermeki kommunikáció fejl*dése, a %"ermekn"elv sajátossá%ai8eszé$fe"l'$és/ a eszé$&ro$k!ió és a eszé$&er!e&!ió fe"l'$ése/reverális hang"elenségek# g)gyögés# gagyogás#R;1C hóna&os kor szómon$atok# holofrázisok#1?;?Nhóna&os kor a holofrázisoktól a telegrafiks eszé$ig# a szó formai változásai#gyermeknyelvi hangtörvények ?7;3E hóna&os korig# 3;N éves korig# C;E éves kor# E éves kor tán %Bósy# 1E3;19C(

eszé$&er!e&!ió/ viselke$és és a eszél' kommniká!iós szán$ékának fokozatos megértése.A kommniká!ió tanlásának aláren$elt folyamat az anyanyelv elsa"áttása.Az iskolába lép* %"ermek beszédének jellemz*i

eszélt nyelv/a.( iro$almi nyelv# .( köznyelv#!.( nyelv"árás#>egionális köznyelvArtiklá!iós ázis# &er!e&!iós áziseszé$ és gon$olko$ás összef)ggése szerint a eszé$ lehet/

-go!entriks %önmagának szóló(

,ommnikatv %másnak szóló(els' eszé$ %gon$olko$ás;eszé$(Az iskolába lép* %"ermek beszédének jellemz*iA kommnikatv eszé$ lehet/5zitatv,ontetsos5zo!iolingvisztikai szem&ontól/%. erstein(,i$olgozott kó$,i$olgozatlan kó$

A verbális, nem verbális és t!me%kommunikáció szerepe a kis%"ermekek nevelésében8<iselke$és;kommniká!ió;nevelés#A kommniká!ió fogalma# ala&tételei# a eszé$akts elmélet# verális és nem verális "elek.A kommniká!iós nevelés tantárgy;&e$agógiai folyamata/

ommunikációs szituációk tantása

Ismeret# ké&ességA kommniká!iós ismeretek tantásának !él"a/T$atostani az ösztönös megnyilvánlásokat#Gegala&ozni az ráseli# szóeli szövegértést és szövegalkotást#Az i$egennyelv el'késztése%szo!ializá!ió# &erszonalizá!ió(



ommunikációs szituációk tantása8Alsó tagozaton a min$enna&i# általános szitá!iókat tanl"k A tantás mó$"a/A téma e&onálása %i$ézet# történet(A hiás %$variatlan( "elenet emtatása

A hiák megeszélése#A "elenet ismételt el"átszása helyesenA szaályok tisztázásaByakorlás 6" szitá!ióan %A$amikné(

A beszédkészsé% fejlesztése az alsó ta%ozaton, a beszédhibák fajtái és azok kezelése8Légzéste!hnika és tantása# a légzés tla"$onságai és fa"tái# helyes légzés# légz'gyakorlatok eszé$fe"lesztés a kie"tés# a szavak valamint a mon$atok és a szöveg szint"én.

9eszédhibák

eszé$zavar/ a eszé$ké&esség ren$ellenessége %afázia# siketségS(

A eszé$hia a eszé$zavar egyik fa"tá"a# nagyfok6 eltérés a kie"tési normától .2a"tái/1. A hanga$ás hiái/ $iszfónia?. A hangké&zés hiái/ &öszeség/A.( hiás hang %$iszlália(.( hanghelyettestés %&aralália(

0.( hangkihagyás %alália(A &öszeség fa"tái/a.Dsely&esség# .Dra!!solás# !.Dg;k ké&zése# $.Daz orrhangzós eszé$

3. A eszé$ ritmsának zavaraiha$arás$a$ogás %klónsos# tónsos(

&attogásle&&egéskezelés)k

Iro$alom/− Bósy Gária/ szic!olin"visztika. 0orvina# &. 1999.−

A$amikné ászó Anna/ Anyanyelvi nevelés az á#écétől az érettsé"ii". Trezor ,ia$ó#&. ?77?.− A$amikné %és mktsai(/ Az anyanyelvi nevelés m$dszerei általános iskola %&'. oszt.

,a&osvári -gyetem# ,a&osvár ?771.− 2ekete László/ (eszédm)velési "yakorlatok és irány*tás+k . ,a&osvár# ?771.− @erná$i 5án$or/ (eszédm)velés. =siris# &. 1999.



1-. Az an"an"elvi nevelés szabál"zása, k!vetelmén"ei az elemi oktatás tantervében.#apjainkban alkalmazott módszerek, pro%ramok, taneszk!z!k, azok

kiválasztásának peda%ó%iai szempontjai. Az inte%rált an"an"elvi nevelés fo%alma. Azátla%ostól eltér* képessé% %"erekek an"an"elvi nevelése.

Az an"an"elvi nevelés szabál"zása, k!vetelmén"ei az elemi oktatás tantervében.%Lás$/ tantervek valamint/ A$aminé ászó Anna/ A magyar olvasástantás története.(

#apjainkban alkalmazott módszerek, pro%ramok, taneszk!z!k, azok kiválasztásának peda%ó%iai szempontjai8Gó$szerek/ analitiks# szintetiks# ennek keveréke# gloálisrogramok# taneszközök/ %lás$/ A$amikné %és mktsai(/ Az anyanyelvi nevelés mó$szerei.ltalános iskola 1;N. vagy/ A$aminé ászó Anna/ A magyar olvasástantás története.(A kiválasztás &e$agógiai szem&ont"ai/ a szótagolás kér$ése# a szóké&ek tanlásának mó$szertani kér$éseiS2' szem&ontok/ Byermekköz&ont6ság# t$ományos megala&ozottság# esztétikm# a

hala$ás tem&ó"a# az integráltság "elenléte# kiegyens6lyozott# arányos szerkezetS

Az inte%rált an"an"elvi nevelés fo%alma8A részké&ességek egy)ttes# egymástól nem sze&arált# arányos fe"lesztéseA 4R;as tanterv el'tt és tánS

Az átla%ostól eltér* képessé% %"erekek an"an"elvi nevelése8Tehetséggon$ozás# nyelv"árási eszél'k# k)lönöz' kltrális hátter+ gyerekek A $iszleiások és $iszgráfiások tantása# lassan tanló# magatartási &rolémákkal k)z$'gyerekek tantása#A rosszl látó# rosszl halló és a eszé$zavarral k)z$' gyerekek tantása. %A$amikné/

Anyanyelvi nevelés az áé!ét'l az érettségiig. 374;31N(

Iro$alom/− A$amikné ászó Anna/ Anyanyelvi nevelés az á#écétől az érettsé"ii". Trezor ,ia$ó#

&.# ?77?.− A$amikné %és mktsai(/ Az anyanyelvi nevelés m$dszerei. ltalános iskola %&'. oszt.

,a&osvári -gyetem# ,a&osvár ?771.− A$aminé ászó Anna/ A ma"yar olvasástan*tás története. =siris# &. ?773.− Tantervek



11. A %"ermek és ifj3sá%i irodalom le%fontosabb elméleti kérdései, a kortárs%"ermekirodalom le%fontosabb jellemz*i. Az irodalmi nevelés célja, tartalma,

módszertanipeda%ó%iai kérdései az alsó ta%ozaton. :"ermek és irodalomkapcsolata, olvasási szokások, az irodalmi mvek kiválasztásának szempontjai,

feldol%ozásának lehet*sé%ei, a k0l!nb!z* mfajok szerint.

A %"ermek és ifj3sá%i irodalom le%fontosabb elméleti kérdései82ogalmak tisztázása# mely m+vek tartoznak ee a köreU Gagyar gyermekiro$alom 1RRRel'tt és tán. Jletkori sa"átosságok. Git olvasnak a gyerekekU %-z tói kér$ésen lás$/en!zik <ilmos/ Nyelv, *rás, irodalom komm+nikáci$elméleti me"közel*tés#en. V *agy Attilaés Bereen 2eren! rásai(

A kortárs %"ermekirodalom le%fontosabb jellemz*i8Gagyarország# világiro$alom. -gy;egy szaa$on választott kortárs szerz' életm+vének azelemz' emtatása.

Az iro$almi nevelés !él"a# tartalma# mó$szertani;&e$agógiai kér$ései az alsó tagozaton.Byermek és iro$alom ka&!solata# olvasási szokások# az iro$almi m+vek kiválasztásánakszem&ont"ai# fel$olgozásának lehet'ségei# a k)lönöz' m+fa"ok szerint.%Lás$/ ár$os;Balska;5teklá!s;szilágyi/ Iro$almi ala&fogalmak.V Byermekiro$alom

"egyzet(

A szé&iro$almi m+vek fel$olgozása

Iro$alomtantás ésDvagy iro$almi nevelésAz alsó tagozaton az élményköz&ont6# iro$almi nevelést megvalóstó foglalkozásoknak van

helye0él/ az esztétikm átélése# efoga$ásaáték# &áreszé$A szövegértés 3. és N. szint"e-&ika# lra

I.1. GeseG+fa"i sa"átosságok Gintaszöveg/ el'zmény# kife"l'$és# következményGiért a ke$ven! m+fa"UT)n$érmese# állatmese# ritkán !salimese

<erses meseA maga kom&leitásáan $olgozzk fel

I.?. Gon$a2ik!ió;valóságLé&és a realitás felé# 3.;N.oszt.Alm+fa"ai/Történeti mon$a-re$etmon$a@ie$elemmon$aLegen$amon$a@elyi mon$ák# t$atostsk mi a valóság és a fik!ió



I.3. Byermek; és if"6sági regények A legtö &roléma/ életkori sa"átosság# világké&# olvasási ké&esség# ér$ekl'$ése# nalmas

lerások# a történetiség &rolémá"aGit tehet)nkU0sak "ó regényt olvastatnk

ól ki$olgozott el'késztés# motivá!ió *em hagy"k magára a gyerekeket<áltogat"k az iránytott# önálló és részen önálló fel$olgozástWtemezett olvasás eleinteGin$ent megeszél)nk# min$enkire figyel)nk Az olvasmány nem lehet kötelez'# kényszerr'l szó sem lehetne

I.N. A gyermekversAz els' iro$almi élmények !se!sem'kortól %Vné&$al(A közé&&ontan az érzelmi# ké&i megközeltés áll a !selekmény helyettJrzelmi azonoslás

Az 1. és ?. szövegértési szint ina$ekvát5zaa$ asszo!iá!iók# önálló ki!somagolásYA stilisztikai elemzés ker)l el'tére>itms# $allam

Iro$alom/− A$amikné ászó Anna/ Anyanyelvi nevelés az áé!ét'l az érettségiig . Trezor ,ia$ó#

&. ?77?.− ár$os;Balska;5teklá!s;5zilágyi/ Iro$almi ala&fogalmak. ,e!skemét# ?771.−

Byermekiro$alom ea. "egyzetek − Gese; és mtoszelméleti szöveggy+"temény. 5zerk./ 5teklá!s ános. ,e!skemét# ?771.− en!zik <ilmos/ *yelv# rás# iro$alom kommniká!ióelméleti megközeltésen.

Trezor ,ia$ó# &.# ?771.



1). #"elv, e%"én és társadalom !sszef0%%ésrendszere. ;i%losszia, bilin%vizmus. An"elvi képessé%ek szerepe az e%"én életében. A funkcionális analfabetizmus fo%alma

és me%el*zésének lehet*sé%e az alsó ta%ozaton. ;ifferenciálás az an"an"elvinevelésben. A n"elvi k!rn"ezet me%ismertetése és a n"elvi tolerancia kialaktásának

módja.

;i%losszia, bilin%vizmus89ilin%vizmus<kétn"elvsé%8 A eszél' két önálló nyelvi kó$ot használ anyanyelvként. %l./német# magyar v. lovári# magyar( Az egyik nyelv min$ig $omináns. Az anyanyelvi nevelésenez azért fontos# mert a két; vagy tönyelv+ gyerekek között töen a magyart máso$ik nyelvként tanl"ák és nem t$nak hat éves korkan még társaival azonos szintenkommnikálni. Az ' nevelés)ket k)lön figyelemmel kell követni. A gloalizá!ió miatt egyretö ilyen gyerekkel fognk találkozni.;i%losszia<kett*s n"elvsé%8 -en az eseten a eszél' két nyelvváltozatot használ aköznyelvet %esetleg regionális köznyelvet( és egy nyelv"árást. Az el'it hivatalos helyeken

használ"ák ren$szerint# az tóit !salá$"k köréen. A két nyelvváltozat közötti váltást amegfelelni akarás efolyásol"a. A !sak nyelv"árást eszél' gyerekeken szorongás alaklhatki# amikor érzékelik az iskolai %hivatalos( kommniká!ió és a sa"át eszé$")k közöttik)lönséget. Wgyeln)nk kell arra# hogy a nyelv"árások értékét# természetességét elismertess)k és t$atostsk. -en a folyamatan "átszik kiemelt szere&et a n"elvi k!rn"ezetme%ismertetése és a n"elvi tolerancia kialaktása. 'nnek módja8 nyelvi t$atosságfe"lesztése# &él$ák gy+"tése a gyermekek közvetlen ta&asztalataiól# a nyelvek egyenrang6ságának# a nyelvismeret értékének t$atostása a min$enna&i iskolai gyakorlatan.

#"elv, e%"én és társadalom !sszef0%%ésrendszere. A n"elvi képessé%ek szerepe az e%"énéletében. A funkcionális analfabetizmus fo%alma és me%el*zésének lehet*sé%e az alsó

ta%ozaton.%Lás$/ 5teklá!s ános/ -+nkcionális analfa#etizm+s a !ipotézisek, tények és számok tkré#en.&

;ifferenciálás az an"an"elvi nevelésben8<ö./ e$agógia és &szi!hológia tételek

Iro$alom/− ,iss en' %szerk.(/ Gagyar $ialektológia. =siris# &. ?771.− 5assre# 2er$inan$ $e/ evezetés az általános nyelvészete. 0orvina# &. 1994.− 5teklá!s ános/ 2nk!ionális analfaetizms a hi&otézisek# tények és számok

t)kréen. Aka$émiai ,ia$ó# &. ?77C.− Par$hagh# >onal$/ 5zo!iolingvisztika. =siris# &.# 199C.



1. Az olvasás rástantás tudomán"os alapjai. Az olvasás és rás me%tantásának feltételei, peda%ó%iaipszicholó%iai tén"ez*i, lehet*sé%ei. Az olvasás és rás

me%tantásának szakaszai lépései, az olvasástechnika fejlesztése. Azrástevéken"sé%ek hel"e a kisiskolások munkáltatásában. =rás és olvasásesemén" az

iskola el*tt.

Az olvasás rástantás tudomán"os alapjai8Legfontosa fogalmak/ fiá!ió# szakká$# regresszió# online és &osztfiá!iós elmélet#szkimming# szki&&ing# mentális leikon# metanyelvi t$atosság

5zófelismerési mo$ellek# a szófelismerést efolyásoló tényez'k.

Az olvasás és rás me%tantásának feltételei, peda%ó%iaipszicholó%iai tén"ez*i,lehet*sé%ei8Getanyelvi t$atosság# nyelvi t$atosság# fonéma t$atosság# "elfnk!ió ismeret# a figyelemmegfelel' kon!entrálásának ké&essége# memória# alakelemz' és grafomotoros ké&ességmegfelel' fe"lettsége# az rásan részt vev' izmok# egyé szervek megfelel' álla&ota#

!sontoso$ása nyelvismeret# eszé$készség# $irek!ionálás ké&essége %irányok(.Gotiváltság az rás;olvasás megtanlására# kisgyermekkori hatások# a !salá$ szere&e#szo!iokltrális háttér.

Az olvasás és rás me%tantásának szakaszai lépései, az olvasástechnika fejlesztése

Az olvasástantás folyamata/I. Az olvasás;rás el'késztéseII. @angtantás# et+tantásIII. Az összeolvasás tantásaI<. Az olvasáste!hnika fe"lesztése<. A szövegért' olvasás kialaktása

@angtantás# et+tantásLé&ései/1. ,é&olvasás?. @angtantás?Da. Analzis/ mon$at# szó# hang?D. @angfelismerési gyakorlatok ?D!. 5zintézis/ hangösszevonás3. et+tantás

3Da. Analzis/ ismeretlen et+ kiválasztása3D. nyomtatott kiset+ alak"ának elmagyarázása

<. @angtantás# et+tantás3D!. A et+ felismerése# hangoztatása3D$. A et+ ka&!solása

Az olvasáste!hnika fe"lesztése *a&i gyakorlás %hangos és néma(0sak el're kiválasztott# !él"ainknak megfelel'# érthet' szövegek A gyerekeknek tisztáan kell lenni a gyakorlás &ontos !él"ával

et+; és szótagkihagyás# etol$ás/ szóanalzis# lassa tem&ó# figyelem



1. A hangos olvasás fe"lesztése@elyese"tés gyakorlása is-gyéni# &áros# kórs5tafétaolvasás

Az olvasáste!hnika fe"lesztése-gyéni gyakorlás/5tafétaolvasás<ersenyolvasásavtó olvasás %következ' gyerek(5zótagnyel'# kihagyásos# töre$ékes# transzformáló olvasás0saliolvasásAz olvasáste!hnika fe"lesztése?. A néma olvasás gyakorlása,övet' olvasás %szvoká!ió segtése(,ér$ések az olvasott szövegre

5zövegértés ellen'rzése3. nyelvi egységek olvasása5zótag# szó# szószerkezet# mon$at# szövegemtató olvasás5zintetizáló és részenkénti olvasás

Az olvasáste!hnikai hiák "avtásaToleran!ia# t)relemZZZ@ang; és et+tévesztés/ "elentés értéseet+; vagy szótag!sere/ figyelem# sorren$# irány# %rásU(A már olvasni;rni t$ók helyzete

Az rástevéken"sé%ek hel"e a kisiskolások munkáltatásában. =rás és olvasásesemén" aziskola el*tt.Az rás na&i gyakorlásának az elve és fnk!ióinak t$atostása nem korlátozó$ik azanyanyelvi órákra. >tsok kialaktása az rás tevékenységéhez# &l. kézmosás# versek# azonosi$'&ontS=rás és olvasásesemén" az iskola el*tt.Az rás;olvasás megtanlása nem az iskoláan kez$'$ik/2ogalom az ráseliségr'l# könyvek szere&ének ismeretek# a mesék;versek világa# et+k tánzása# monogram# anya;et+Y# kvázi olvasás.

Iro$alom/− A$amikné %és mktsai(/ Az anyanyelvi nevelés mó$szerei. ltalános iskola 1;N. oszt.

,a&osvári -gyetem# ,a&osvár ?771.− A$amikné ászó Anna/ Anyanyelvi nevelés az áé!ét'l az érettségiig. Trezor ,ia$ó#

&.# ?77?.− 0s. 0za!hesz -rzséet/ =lvasás és &e$agógia. Gozaik# 5zege$# 199R.



1/. A sz!ve% fo%alma. A sz!ve%értés tantásának célja, k!vetelmén"ei az alsó ta%ozaton.A sz!ve%értés szintjei, azok tudatos kialaktásának fol"amata az alsó ta%ozaton. Ametako%nitv fol"amatok szerepe az olvasástanulásban. 6z!ve%ek feldol%ozásának

lehetsé%es módjai a sz!ve%tpusok szerint.

A sz!ve% fo%alma8A szöveg a legmagasa szint+ nyelvi egység# a kommniká!ió nyelvi re&rezentá!ió"a#ter"e$elem szem&ont"áól nagyon széls'séges határok "ellemzik. A mon$athalmaztól aszöveget a kohézió k)lönözteti meg. -nnek két f' t&sa a lineáris és a gloális kohézió.Anafóra# katafóra/ hátra illetve el're mtató nyelvi "el a szövegen.

A szöveg három szint"e/

1. szintaktikai %mon$atok egymástán"a# ka&!solata(?. szemantikai %"elentéstani(3. &ragmatikai %a szöveg környezete# kommniká!iós szitá!ió"a(

A három szint egysége nélk)l nin!s megértés.

A sz!ve%értés tantásának célja, k!vetelmén"ei az alsó ta%ozaton8A szövegfel$olgozás fela$atai/A személyiségformálásAz esztétikm efoga$ásának segtéseA nyelvi t$atosság fe"lesztéseA t$atos szövegefoga$ás fe"lesztéseAz olvasóvá nevelésAz önálló tanlási ké&esség kialaktásaA m+elemzés el'késztése

A fogalmazások rásának el'késztéseA szövegértés tantása a kó$olás;$ekó$olásával egy)tt in$l# a eszélt nyelvi szövegértésreala&l# azzal szorosan összef)gg.

A k!vetelmén"ek et az aktális tantervek szaályozzák# a legf' cél negye$ik osztályvégére/ a szövegért' néma olvasás ké&ességé történ' fe"lesztése. -zzel &árhzamosan azolvasáshoz köt'$' szokások kialaktása# az olvasás megszerettetése. Az igény és kván!siságkialaktása az 6" ismeretek megszerzése iránt.

A sz!ve%értés szintjei, azok tudatos kialaktásának fol"amata az alsó ta%ozaton8

1./ 5zó szerinti# ?./ Jrtelmez'# 3./ ráló# N./ ,reatv *agy gon$ot kell arra for$tani# hogy az els' &er!t'l kez$ve min$ a négy szint meg"elen"en azolvasással ka&!solatos tevékenységeken. Az 6" ismeretet közvett' olvasmányokan inkáaz els' kett'# mg az e&iks# iro$almi olvasmányokan a máso$ik kett' szintre vonatkozófela$atoknak# kér$éseknek kell $ominálni.

A metako%nitv fol"amatok szerepe az olvasástanulásban8A metakogn!ió "elentése leegyszer+stve/ sa"át megértési# megismerési folyamatainkmegértése# megismerése. A "elenlegi se"téseink szerint# ha a gyerekek számára t$atost"kazokat az olvasási# szövegértési te!hnikákat# stratégiákat# amelyeket %tönyire önt$atlanl(

használnak# lényegesen "o tel"estményre lesznek ké&esek az emltett ter)leteken.



6z!ve%ek feldol%ozásának lehetsé%es módjai a sz!ve%tpusok szerint.

A szövegfel$olgozás menete0él/ Az olvasásértés és az olvasáste!hnika egy)ttes fe"lesztéseA nyelvhasználati mó$okat integráltan fe"leszt' tevékenység.

*e sa"nál"k rá az i$'tZ-lvek/ szövegköz&ont6ság# kom&leitás# szövegt&s a$ta lehet'ségek# kreativitás# töérzékszerv evonása# életkor

III. A szövegfel$olgozás gyakori lé&ései/1. 'l*késztésA( motivá!ió# %értelmi# érzelmi(( közös el'ismeret#0( sémák feltárásaA efoga$ás aka$ályainak megsz)ntetése# el'organizátorok ). A sz!ve%%el való ismerkedésTantói# néma# hangos

Gegfigyelési szem&ont/ iro$almi szövegeknél nem a$nkZ. 6pontán reakciók me%hall%atása/. Az els*dle%es me%értés ellen*rzése2. A cm vizs%álata0mke és reklám "elleg+Az olvasás el'tt is szóa ker)lhet %következtetés a tartalomra(4. A sz!ve%jelentés kibontása5tlstól# m+fa"tól f)gg# nagyon sok egyéni tényez' efolyásol"a2eln'tt ; gyerek A szöveg rétegeinek kiontásaBon$olko$tatásA kér$ezés fontosságaA szöveggrammatika feltárása

*évszók# talások 5. A sz!ve%szerkezet vizs%álata>észekre ontás# vázlat késztés7. A n"elv és a stlus vizs%álataA$ekvátság# rói szán$ék +. 6zintetizálás>ódszerek8?. @észenkénti sz!ve%feldol%ozás8

-l'késztés %!élkit+zés(Ismerke$és a szöveggel;s&ontán reak!iók meghallgatása;az els'$leges megértés ellen'rzéseA szöveg részekre ontása;makroszerkezet;mikroszerkezet



A szövegrészek elemzésea.(rész!élkit+zés

.( 6"raolvasás!.( megeszélés

;szó és kife"ezésértelmezés;a szövegrész értelmezése;nyelvi# stilisztikai elemzés;lényegkiemelés;részösszefoglalásA szöveg szintetizálása

??. :lobális sz!ve%feldol%ozás8-l'késztés %!élkit+zés(Ismerke$és a szöveggel;s&ontán reak!iók meghallgatása

;az els'$leges megértés ellen'rzéseA szöveg vizsgálata és értelmezése a$ott szem&ontok ala&"ánA szöveg szerkezeteA szöveg nyelve és stlsaLényegkiemelés# kom&le "elentésA szöveg szintetizálása

???. ol"amatolvasás8A hangos tantói vagy gyerekek által végzett olvasást i$'nként megszakt"k# ellen'rizz)k a

szövegértést# meghallgat"k a gyerekek s&ontán reak!ióit# és megeszél")k# hogyanfolytató$hat tová a szöveg

?B. 6traté%iai olvasás fejlesztése, kialaktása81.5zöveg;anti!i&á!iós gyakorlat/oA szöveg áttekintése# el'zetes t$ás aktivizálása# el'feltevések generálása# !élkit+zésekmegfogalmazása# a szövegszerkezet meghatározása.?.A szöveg megismerésének stratégiá"a/oels' ké&ek alkotása# a sz.értés folyamatának kivettése# a sz.szerk. figyelemmel ksérése# azel'feltevések fel)lrása# fel)lvizsgálata3.A rögztés stratégiá"a/n8"raolvasás# olvasás a tisztázás miatt# mások megkér$ezése# vita

Kifferen!iálás:rat&sok/ el'készt'# fel$olgozó# összefoglaló# változatosság# sznesség# $e %Z( azonos

&ara$igma



&.# ?77?.

− alázs ános/ A szöveg. Bon$olat# &. 19RC.



12. A n"elvtani fo%almak alkotásának lehetsé%es me%oldásai, ezek !sszef0%%ése a%ondolkodás fejlettsé%ével és fejlesztésével. A szóbeli és az rásbeli sz!ve%alkotás tantása

az eredmén"es kommunikáció érdekében, fo%almazástantás az alsó ta%ozaton.

A n"elvtani fo%almak alkotásának lehetsé%es me%oldásai, ezek !sszef0%%ése a%ondolkodás fejlettsé%ével és fejlesztésévelAz anyanyelvet tantsk vagy az anyanyelvr'l tantsnkU

Alsó tagozaton azoknak a nyelvtani ismereteknek a tantására lenne sz)kség# amelyek ahelyesrás és a helyes eszé$ ké&ességének a fe"lesztését támogat"ák.

A hagyományos leró nyelvtan tantásának számos alternatvá"a lenne.A leró nyelvtan tantásához a gon$olko$ási %kognitv# asztrak!iós# analitiks;szintetiksS(folyamatok megfelel' szint+ fe"lettségére van sz)kség

A n"elvtan tantásának alapjai

*yelv és nyelvtan5zinkrón# $iakrón nyelvészetLeró %$eskri&tv( nyelvtane$agógiai nyelvtan2nk!ionális nyelvszemléletA felhasználhatóság és az alkalmazás elve

??. A n"elvtan tantásának módszertani elveiA tananyag tartalmának elvi kér$ései/

A.( A t$ományosság elve.( Az oktatás ren$szerességének és érthet'ségének az elve2el)lr'l lefelé;allról felfeléJletkori sa"átosságok

??. A n"elvtan tantásának módszertani elveiA tanan"a% feldol%ozásának elvi kérdései8A.( Tanlói aktivitás0sak in$ktv mó$szerZ.( 2igyelem0.( 2elhasználható t$ás

K.( Gin$en tantárgyra kiter"e$-.( 2elosztás és osztályozás

??. Az 3j n"elvtani ismeret tantása1. -l'késztésA.( Az 6" anyagrész elhelyezése a tantási folyamatan.( Gotivá!ióZ0.( 0élkit+zés?. Az 6" anyag emtatása %szemléltetés(Az in$k!iós anyag legyen/5okol$al6# ér$ekes# áttekinthet'# nyelvileg kifogástalan

Gi gy+"t")k# tankönyv szövege



??. Az 3j n"elvtani ismeret tantása. 'lemzés és általánostásA lényeg megfogalmaztatása# herisztiks mó$szer lltás# nyelvtani téletByermeki gon$olko$ásmó$/ &l./ áll# tárgy %logika# metanyelvi &rolémák(

,)ls';els' "egyek/ zokni# gyerekS/. Az 3j ismeret n"elvilo%ikai me%formálásaGin$ig a gyerekek végzik ??. Az 3j n"elvtani ismeret tantásaGeghatározás/ legközelei nemfogalom# megk)lönöztet' "egyek 2. A n"elvtani ismeret me%szilárdtásaA.( els'$leges rögztésAz in$oklás és a meghatározás elmon$ása.l./ In$oklás/ A szala$ szó ige# mert mozgást "elent.%három# ostrom# azonan# rózsa# ostrom(??. Az 3j n"elvtani ismeret tantása

.( Qsszefoglalás0.( @ázi fela$atK.( A következ' óra ele"i számonkérés-.( Ismétl';ren$szerez' órák ??. A n"elvtani ismeretek alkalmazása, %"akorlás, ellen*rzésByakorlásIsmeret anyag;tényanyagA gyakorlás elvei/0sak megértett ismeretet gyakoroltatnk ,Az ismereteket folyamatosan kell gyakoroltatniA gyakorlatok t&sai/ 1. me!haniks %&l./ felismerés( ?. &ro$ktv# 3. "áték 'llen*rzés, értékelés5zóeli/ eka&!sol"k az osztályt# fela$atot ol$atnk meg[ráseli/ a házi fela$atot min$ig ellen'rizni kell# min$en ráseli mnkát "avtnk# "avttatnk

*e legyen az ellen'rzés# értékelés# )ntetésegyezz)k fel a t&shiákatZ???.1. A hel"esrás tantásának módszertani elvei,onven!ionális szaályren$szer A m+veltség mér'"e# nem lehet a $iszkriminá!ió# a megszégyentés eszköze.elenlegi sznvonal=kok

A hatékony tantás feltételei/ olvasottság# igényesség# &ontosság# nyelvi t$atosság# "ó &rogram# "ó tantó# ren$szeres gyakorlás???.1. A hel"esrás tantásának módszertani elveiAla&elvek/ 1. kie"tés# ?. szóelemzés#3. hagyomány# N. egyszer+stés1. ahogy hall"k# 6gy r"kY?. máské&& hall"k# máské&& r"kYGó$szertani elvek/1. 5zilár$ nyelvtani ala&?. Analógia és szaálytantás3. Byakorlás és ren$szeres ellen'rzés

N. T$ás és készség



???.). Cj hel"esrási ismeretek tantásaDépések 1. T$atostás?. Byakorlás3. -llen'rzés

Az ismereteket gyan6gy tant"k# mint a nyelvtan esetéen.5ohasem a nyelvtantól elszigetelten0so&ortostás# kiemelés %sznes krétával( "ó szemléltetés???.. A hel"esrás %"akorlása, ellen*rzése, értékelése:"akorlásByakorlatt&sok/1. @elyesrási elemzés?. A szóalak felontása3. GásolásN. Tollamon$ásC. -mlékezet'l való rás

E. @elyesrási fogalmazás4. -gyé %&l./ kieg.# totó# táviratS(???.. A hel"esrás %"akorlása, ellen*rzése, értékelése'llen*rzés, értékelés8@iák okai/>ossz vagy hiányos ismeretek GemóriaTéves analógia/ &l./ mon$$# r$$Az ráste!hnika &rolémái# i$'zavar Kiszgráfia2elismerés# korrek!ióAz értékelés szint"ét igaztsk a gyerekekhez# !sak aztán a tt;i köv.;hez

A szóbeli és az rásbeli sz!ve%alkotás tantása az eredmén"es kommunikáció érdekében,fo%almazástantás az alsó ta%ozaton.?. A fo%almazástantás tudomán"os alapjai5zövegalkotás rásan# szóanTörténelmi ala&ok

*yelvészeti# kommniká!ióelméleti ala&ok/>elevan!ia# tématartás# koheren!ia# stls# arányosság# a$ekvátság# megszerkesztettség#

konven!iókhoz alkalmazko$ás# részek konvergen!iá"aAnalitiks;szintetiks folyamat/ a közlen$'met leontom# ma"$ felé&tem

@elye az anyanyelvi nevelésen??. A fo%almazástantás célja, feladatai0él/ A gyerekek felkésztése azokra a min$enna&i kommniká!iós szitá!iókra# ahol rásra

van sz)kség.Ala&;fnk!ionális ké&ességek >észké&ességek 2ela$ata/ a ké&ességek szintetizálása3.o./ eleszélés# N.o./ lerás# levélGó$szerek/1. 5zaa$# s&ontán fogalmazás#?. ,ötött# vezérelt fogalmazás



-l'késztés/1. ,özvetett %részkészségek fe"lesztése(?. ,özvetlen/ fogalmazáste!hnikai gyakorlatok/A.( Gikroszerkezet szint"e/ mon$atalkotás# kiegésztés# tagolásS

.( Gakroszerkezet/ szövegelemzés# vázlat# részlet %&l./ ekez$és( megrása# összekevertmon$atsor ki"avtása# hiák "avtása0.( 5tlsgyakorlatok/ kiegésztés az o$aill' szóval# szinonimák köz)l választás

???. A fo%almazástantás lépéseiLé&ések/1. $éma me%határozásaJlmény# olvasmány# megfigyelés# fantázia0ma$ás). An"a%%"jtés,özösen# kise !so&ortokan# ké&sor ala&"án

. 'lrendezés<ázlat# arányok/. idol%ozásiszkozat# tisztázat2ormai követelmények2. 'llen*rzésátolvasásTantói értékelés/ gyermekköz&ont6ság# stls# komm.;s fnk!ió %a$ekvátság( szem&ont"a#

%kméletesség(



&.# ?77?.− ánréti Foltán/ ,amasz és anyanyelv. Tankönyvkia$ó# &.# 19R1



14. A halmazok – lo%ika és a kombinatorika – valósznsé%, statisztika és a relációk,f0%%vén"ek, sorozatok témak!r feldol%ozása az általános iskola 1/. osztál"aiban.6z!ve%es feladatok me%oldásának a menete.

Ealmazok 1. A fel$olgozás# a tantás;tanlás "ellemz'i/; a halmazelmélet ala&"ait konkrét témakörökhöz ka&!soló$ó fela$atok

megol$ásával gyakoroltat"k.%a"ánlott kiemelni# hogy mennyire segti azismeretek ren$ezését# a matematikai &rolémák megol$ását# &l. hiás!so&ortostás esetén(

?. A fel$olgozás a"ánlott tevékenységei/; összehasonltások# ren$ezések# részhalmazok kialaktása# !so&ortostások#

halmazm+veletek alkalmazása %!élszer+ osztályonként egy;egy konkréttevékenység ismertetése(#

; "átéktevékenységek.

Do%ika3. A fel$olgozás# a tantás;tanlás "ellemz'i/

; a ki"elentés ; logikai m+veletek &ontos értelmének megértésére#a helyes megfogalmazásra# helyes használatra %és# vagy# nem# ha S akkor# st(törekvés.

N. A fel$olgozás a"ánlott tevékenységei/; tla"$onságra# ka&!solatra vonatkozó álltások megfogalmazása# ezek

igazságának el$öntése#; nyitott mon$at igazsághalmazának keresése# meghatározása#; min$egyikY# van olyanY# egyik semY# nem min$Y st. kife"ezések helyes

használata.

ombinatorikaC. A fel$olgozás# a tantás;tanlás "ellemz'i/

; a &rolémával ka&!solatos ren$ez' elv keresése# megtalálása#; min$ig konkrét !selekvés %sora ren$ezés ésDvagy kiválasztás( kséri a

&rolémamegol$ást %&l. sznezés# toronyé&tés# et+kártyák# számkártyákkirakása st(.

E. A fel$olgozás a"ánlott tevékenységei/; mani&latv tevékenység#; esetek le"egyzése# minél tö eset megtalálása#; összes eset el'álltása mo$ellel. %gráf# tálázat# sznezés st.(

4. A kominatorikai fela$atok fel$olgozásai szint"ei/; a tantói felkész)lés szint"e#; a tanlói tevékenység szint"e# a"ánlott mo$ell"e.



Balósznsé%R. A fel$olgozás# a tantás;tanlás "ellemz'i/

; valószn+ségi gon$olko$ásmó$ kialaktása a ksérletek végreha"tása közen#; iztos# lehetetlen# lehetséges események felismerése# megfogalmazása %a"ánlott

konkrét ksérletekhez %&l. &énzfel$oás# ko!ka$oás# kártyala& kih6zása st.(

köt'$' események megfogalmazása.

9. A fel$olgozás a"ánlott tevékenységei/; egyszer+ ksérletekhez ka&!soló$va iztos# lehetetlen és lehetséges

események megfogalmazása#; ti&&elés az események gyakoriságára %a$ott ksérletszám mellett(#; a ksérlet elvégzése tán a ti&&elés és az ere$mény összevetése#; két esemény összehasonltása# hogy melyik a valószn+.

6tatisztika

17. A fel$olgozás# a tantás;tanlás "ellemz'i/; statisztikai a$atok leolvasása áráról# grafikonról#; ok H okozati összef)ggések keresése.

11. A fel$olgozás a"ánlott tevékenységei/; a$atok gy+"tése#; a$atok le"egyzése# ren$ezése#; a$atok árázolása#; statisztikai "ellemz'k leolvasása az elkész)lt áráról.

@elációk 1?. A relá!iók# összef)ggések sokféleségének# gaz$agságának emtatása/

; nem matematikai %nem számszer+sthet'( ka&!solatok#; matematikai tartalm6 %"elekkel is meg"elenthet'( összef)ggések. %algerai és

geometriai &él$ák emtatása(A relá!iók árázolásának mó$"ai %nyllal# rá!!sal(.

*evezetes relá!iók meg"elenésének lehet'ségei; reflev és irreflev ren$ezési relá!iók#; ekvivalen!ia H relá!iók.

%,onkrét ala&halmaz# konkrét relá!ió megnevezésével a"ánlott(

A relá!iók mega$ásának mó$"ai.2ela$att&sok ismertetése %eszközökkel végzett mani&latv tevékenység# szemléltetéshezkésztett ké&ek# számok segtségével emtatott ka&!solatok# relá!iók kiemelése a"ánlott(

0%%vén"ek 13. A f)ggvények emtatása s&e!iális relá!ióként.

A f)ggvények árázolása# a f)ggvény grafikon"ának egyértelm+sége.A f)ggvények "ellemz'inek ismertetése# a "ellemz'k meg"elenésének lehet'ségei azalsó tagozaton.

Az összetett és inverz f)ggvény &rolémafelvetése és fel$olgozása gé&es "átékokan %a

sz)kséges értéktálázatokkal(.A f)ggvények mega$ásának mó$"ai.



2ela$att&sok ismertetése %gé&es "átékok# szaály felismerését igényl' "átékok st(.

6orozatok 1N. A sorozatok emtatása s&e!iális f)ggvényként.

A sorozatok lehetséges el'készt' tevékenységei. *evezetes sorozatok meg"elenése az alsó tagozaton# a sorozatok sokféleségének#gaz$agságának emtatása.A sorozatok mega$ásának mó$"ai# a sorozatok grafikon"ának k)lönlegessége.2ela$att&sok ismertetése.

6z!ve%es feladatok1C. A szöveges fela$atok megol$ása a"ánlott menetének ismertetése.

%a"ánlott kiemelni azon lé&éseket# melyek a fela$atok a$atai és a fela$atan szere&l'kér$és közötti összef)ggést# viszonyt tisztázza és helyes megol$ási tervetere$ményez(.



15. A számfo%alom kialaktása. (A számk!r b*vtésének sz0ksé%essé%e, k!vetkezmén"ei,módjai&. Az alapmveletek értelmezései, kapcsolatok, tulajdonsá%aik me%tapasztaltatása

az alapmveletek tantása során.

A számfo%alom kialaktása az alsó ta%ozaton.1. A természetes számok értelmezése/; halmazok segtségével#; a mérési tevékenységhez ka&!soló$va.

A természetes számok értelmezett fogalmának meger'stéséhez a"ánlotttevékenységek.A természetes számok meg"elenésének mó$"ai# mega$ásának formái konkrét

&él$ákkal# osztályonként fel$olgozva.

?. A negatv számok meg"elenésének sz)kségessége/

; a negatv számok értelmezésének mó$"ai#; a negatv számok meg"elenésének formái az alsó tagozaton.

3. A törtszámok meg"elenésének sz)kségessége/; a törtszámok meg"elenésének lehet'ségei#; a törtszámok értelmezésének a"ánlott menete# ; egységtörtek

; való$i törtek esetéen#; a törtszámok szemléltetésének eszköztára# lehet'ségek a mani&latv

tevékenységekhez.

Alapmveletek feldol%ozása az alsó ta%ozaton.N. Az értelmezett természetes számok között meg"elen' m+veletei "elek# az

ala&m+veletek értelmezésének lehet'ségei a szóeli m+veletek esetéen/; összea$ás# kivonás# összea$ás és kivonás szöveges ala&fela$atoknál# szorzás#

osztás %ennfoglalás és egyenl' részekre osztás(.

C. Az ala&m+veletek gyakorlásának# kiter"esztésének a"ánlott fokozatai/; szóeli m+veleteknél összea$ás# kivonás# szorzás# osztás#; ráseli m+veletek tantásának menete

E. Az ala&m+veletek közötti ka&!solatok emtatása a m+veleteken szere&l' számok

&ontos szaknyelvi megnevezésével.4. Az ala&m+veletek tla"$onságainak megta&asztalása/

; összea$ás és szorzás#; kivonás#; osztás esetéen# konkrét számfela$atok segtségével.

R. Az összeg# a k)lönség# a szorzat# a hánya$os változatlanságának és változásának &rolémafelvetése konkrét számfela$atok segtségével.



17. onstrukciók, %eometriai tulajdonsá%ok, %eometriai transzformációk feldol%ozása.A mérést me%el*z* tevéken"sé%ek %"akorlati lehet*sé%ei és a mérések.

onstrukciók%testek és ski$omok el'álltása(

1. A fel$olgozás# a tantás;tanlás "ellemz'i/; geometriai ismereteket megala&ozó ta&asztalatok gy+"tése#; a tantó &ontos szaknyelvi kife"ezéseinek megértése# %alakzatok# tla"$onságok

$efin!iói(; használható megnevezések# kife"ezések#; konstrálás közen a keres'# ksérletez'# megta&asztaló# felfe$ez' látásmó$

ké&viselete és formálása.

?. A konstrálás a"ánlott fokozatai/

; konstrálások# "átékok szaa$on#; geometriai tla"$onságok megfigyeltetése#; geometriai tla"$onságok t$atostása %&l. !so&ortostásokkal(.

3. A konstrk!iók a"ánlott tevékenységei/; testek el'álltása testek'l szaa$on# egy;két megkötéssel# minta tán %re&ro$kálás#

ki!sinytés# nagytás(# ala&ra"z segtségével st.; testek el'álltása la&okól#; testek el'álltása &ál!ikákól és golyókól#; ski$omok el'álltása ha"togatással# vágással#; ski$omok el'álltása logikai készlettel# szöges tálán# &ál!ika készlet'l#

hrka&ál!ikák# st. segtségével.

N. 2ela$att&sok a konstrk!iók témakören/; é&téses "elleg+# konstráló "elleg+ fela$atok#; szétválogatást# !so&ortostást igényl' fela$atok.

:eometriai transzformációk

C. A fel$olgozás# a tantás;tanlás "ellemz'i/; ski$omot# testet skan ill. téren mozgatnk# tevékenység közen és tán

megfigyeléseket végz)nk#; megfigyeltet")k mi változott# mi nem változott a mozgatás során#; a skeli és téreli szimmetriát a ski$omok és testek egy tla"$onságaként

értelmezz)k.E. A geometria transzformá!iók a"ánlott tevékenységei/; tengelyes t)krözéssel ka&!solatos/ t)körké& el'álltása# ra"z efe"ezése# t)kör helyének

megkeresése# st.; eltolással# &ont kör)li elforgatással ka&!solatos tevékenységek#; hasonlósági transzformá!ióval ka&!solatos átra"zolások# &árostások st.4. 2ela$att&sok a transzformá!iók témakören/; 5zaályosság# szimmetria felismerésével ra"zolás folytatása#

; t)körtengelyek %t)kör helye# ha"tásvonal st.( számának meghatározása#; hasonló testek esetéen ta&asztalatok gy+"tése a felszn és a térfogat változásairól.



>érések

R. A fel$olgozás# a tantás;tanlás "ellemz'i/; a méréseket min$ig ténylegesen elvégezz)k#

; a mérési tevékenység gyakorlása eszközhasználattal#; a megmérés fogalmi tisztázása#; a megmérés tevékenységét megel'z' összehasonltások fontossága.

9. A megmérés a"ánlott lé&ései/; e!slés#; tényleges mérés# alkalmi# ma"$ szavány mértékegységekkel; az ere$mény összevetése a e!sléssel.

17. 2ela$att&sok a mérések témakören; mértékegység és mér'szám ka&!solatának vizsgálata# ha a méren$' mennyiség

változatlan#; méren$' mennyiség és mér'szám viszonyának vizsgálata# ha a mértékegység

változatlan#; az egyes fizikai mennyiségek %hossz6ság# tömeg# i$'# +rtartalom st.( mér'eszközei és

mértékegységei.



1+. A k!rn"ezeti nevelés feladatai és célja. A k!rn"ezeti nevelés me%jelenése a #A$ban.A k!rn"ezeti nevelés peda%ó%iai és pszicholó%iai alapjai. A hel"i tantervkésztés, atanterv szerkezete és tartalma. Fvodai el*zmén"ek. A tantár%" kompleGitása. Az

értékelés alapelvei.

A környezeti nevelés célja/ alaktson ki a tanlókan a környezettel harmóniáan él'környezett$atos magatartásformát.

A környezeti nevelés feladatai/ megfelel' &ozitv környezeti attit+$ök kialaktása %értelmi;megismerés szint"e# érzelmi szint# szokások;!selekvések szint"e(.

A környezeti nevelés me"jelenése a NAT&#an/ közös m+veltségter)letekre vonatkozókövetelmények %kereszttanterv(# m+veltségter)leti általános fe"lesztési ter)letek.

A környezeti nevelés peda"$"iai és pszic!ol$"iai alapjai/ a !salá$i környezet hatása#élethosszig tartó folyamat# egy)ttm+kö$ésre é&t# gloális és lokális# holisztiks szemlélet#

&ozitv "öv'ké&# realitás. szi!hológiai ala&ok/ mese és valóság szétválása# szo!iális tanlás#konstrktivizms.

A !elyi tantervkész*tés, a tanterv szerkezete és tartalma/ a tantervkésztés $okmentmai#tananyag kiválasztás# tananyag elren$ezés# követelmények ren$szere.

Az értékelés alapelvei/ szokás;magatartás értékelése# szóeli értékelés# folyamatos# segt'értékelés. A hagyományos értékelés ellentmon$ásai.

?rodalom8- oy almer H hili& *eal/ A környezeti nevelés kézikönyve- @avas éter/ Az alternatv környezetismeret tanterve 1;N. oszt.- @avas éter/ ,alaz az alternatv környezetismeret tantásához- ,örnyezetismeret tankönyvek %mnkaf)zetek( 1;N. oszt.



)-. A természettudomán"os %ondolkodás me%alapozása és fejlesztése a k!rn"ezetismerettantásában. Háték, játékossá% szerepe a k!rn"ezetismeret órákon. A fo%alomalkotás

%"ermekkori jellemz*i és az ehhez kapcsolódó tantár%"peda%ó%iai %"akorlat aziskolában. A társas készsé%ek fejlesztésének lehet*sé%ei a k!rn"ezetismeret órákon.

A természett+dományos "ondolkodás me"alapozása és fejlesztése a környezetismeret tan*tásá#an/ elemi természett$ományos mó$szerek %megfigyelés# mérés;e!slés#ksérletezés# mo$ellalkotás(# hasonlóságok és k)lönségek felfe$ezése# soraren$ezés#halmazalkotás# összef)ggések és ok;okozati ka&!solatok felismerése.

0áték, játékossá" szerepe a környezetismeret $rákon/ "áték fogalma# &e$agógiai értékei# a "átékok !so&ortostása %érzékelési;észlelési "átékok# konstrk!iós "áték# szere&"átékok#szaály"átékok(. Kramatiks "áték a környezetismeret órán. áték és tanlási helyzetek %e&lorá!iós tanlási helyzet# &róa;hia tanlási helyzet# tánzásos tanlás# szimlá!ió(.

A fo"alomalkotás "yermekkori jellemzői és az e!!ez kapcsol$d$ tantár"ypeda"$"iai "yakorlat az iskolá#an/ a fogalom fogalma és fa"tái %egye$i;általános# konkrét;elvont(# akonkrét;egye$i fogalmak t6ls6lya a gyermekkori gon$olko$ásan# a tanlás tantása# azelvonatkoztatás fokozatai# a fogalomalkotás algoritmsa. 2ogalmak és érzelmek.

A társas készsé"ek fejlesztésének le!etősé"ei a környezetismeret $rákon/ a társas készségek fe"lesztésének folyamata óvo$áan és kisiskolás koran. A társas készségek felosztása %akörnyezetre irányló# a másikra irányló# magamra irányló# fela$atra irányló(.

?rodalom8

- oy almer H hili& *eal/ A környezeti nevelés kézikönyve- @avas éter/ Az alternatv környezetismeret tanterve 1;N. oszt.- @avas éter/ ,alaz az alternatv környezetismeret tantásához- ,örnyezetismeret tankönyvek %mnkaf)zetek( 1;N. oszt.



)1. A k!rn"ezet me%ismertetésének élmén"t n"3jtó, k!zvetlen tapasztalatszerzésenalapuló, korszer módszerei az iskolában. 'rdei iskola. A hel"i k!rn"ezeti értékek,

veszél"ek iskolai feldol%ozása. Az ismeretterjeszt* %"ermekirodalom és a taneszk!z!k felhasználása és szerepe a k!rn"ezetismeret tantásában.

A környezet me"ismertetésének élményt ny1jt$, közvetlen tapasztalatszerzésen alap+l$,korszer) m$dszerei az iskolá#an/ a mó$szerek kiválasztásának szem&ont"ai %tantási;tanlásihelyzet# helyi a$ottságok# tanlók fe"lettségi szint"e# tantó személye(. A tantó mnká"ánala&ló mó$szerek %lerás# eleszélés# magyarázat# szemléltetés# ksérlet(# a tantó és a tanlóközös mnká"án ala&ló mó$szerek %megeszélés# gyakorlás# $i$aktikai "áték# ötletroham(# atanlók önálló mnká"án ala&ló mó$szerek %megfigyelés# ktató mnka# tanlói ksérlet(.

Erdei iskola/ az er$ei iskola fogalma# &e$agógiai el'nyei# az er$ei iskola &ro"ekt "ellege.

A !elyi környezeti értékek, veszélyek iskolai feldol"ozása/ a helyi sa"átosságok szere&e és

fel$olgozásának lehet'ségei# gloális és lokális szemléletmó$. Lakóhely megismerése ésszere&e a helyi$entitás kialaklásáan. A környezeti érzékenység kialaktásának és az észlelt

&rolémahelyzet megol$ásának &e$agógiai lehet'ségei.

Az ismeretterjesztő "yermekirodalom/ a szé&iro$almi és az ismeretter"eszt' iro$alomfelhasználásának lehet'ségei a környezetismeret órákon.

A taneszközök fel!asználása és szerepe a környezetismeret tan*tásá#an/ a természet# mint azinformá!ió szerzés helyszne %séták# kirán$lások szere&e(# él'sarok# szertár. Akörnyezetismeret és a te!hnika tantárgyak ka&!soló$ási lehet'ségei és el'nyei.

Iro$alom/- oy almer H hili& *eal/ A környezeti nevelés kézikönyve- @avas éter/ Az alternatv környezetismeret tanterve 1;N. oszt.- @avas éter/ ,alaz az alternatv környezetismeret tantásához- ,örnyezetismeret tankönyvek %mnkaf)zetek( 1;N. oszt.



)). A ma%"ar zenei nevelés, oktatás általános jellemz*i. odál" Ioltán f*bb zeneinevelési elvei. Az énekzenei nevelés célja, feladatai, an"a%a az általános iskola 1/ (4&

osztál"aiban. Az iskolai %"akorlatban használatos tank!n"vsorozatok f*bb jelle%zetessé%e. Az óvodai nevelés, mint az alsó ta%ozatos zenei nevelés el*zmén"e.

• A ma"yar zenei nevelés, oktatás jellemzői

öl!s'$e %a"ánlott $alanyag(# óvo$a %tervszer+ foglalkozás# a"ánlott $alanyag(# iskola %heti1óra# 3.# N. osztályan heti 1#C óra# kórsok(# m+vészeti ala&iskola %né&tán! V zeneiskola(#zeneiskola %s&e!iális# hangszertanlás(Az iskolai oktatás a *AT szerint 199R óta H %"ellemz'i/ életkori szakaszok#m+veltségter)letekS( Az ének;zene a m+vészetek m+veltségter)lethez tartozik.,erettanterv %?771( H "ellemz'i/ évfolyamok# tantárgyakS@elyi tanterv H "ellemz'i

• 2odály 3oltán fő## nevelési elvei

>övi$ életra"z# ma"$ az elvek kialaklását segt' tényez'k emtatása/ H egyetemi tanlmányai# H ktatómnká"a %né&$algy+"t' 6t"ai és felfe$ezése(# H k)lföl$i 6t"ai.

Az elvek felsorolása/; a zene min$enkiézenetanlási lehet'ség# egészséges# tehetségesés átlagké&esség+ gyerekek szervezett# zenei

nevelése óvo$ától a fels'oktatásig; a félhang nélk)li $allamok kiemelt szere&eóvo$áan E hangnál nagyo ter"e$elm+$allamot nem tantnk %az elvekkelka&!solatan !élszer+ kitérni az agyi féltekék fe"l'$ésére és a hangszalagok fe"lettségére(

; zenei anyagnyelv kialaktásasz)letést'l magyar né&igyermek$alok# mon$ókák

; énekköz&ont6ság/ énekes klt6ra#hagyomány'rzés# na&i éneklés#; értékes zene; zenei analfaétizms felszámolása; nemzeti önt$at kialaktása#

meg'rzése

Az elvek ter"esztését segt' tényez'k/ H zene&e$agógiai kia$ványok# H !ikkek#

H kórsm+vek

Az ének&zenei nevelés célja, feladatai, anya"a az általános iskola %&' 4&56 osztályai#an.

7élja/ a zenére fogékonnyá nevelés és aktv zenélés %lás$ ,erettanterv( -eladatai/ ismeretszerzés# "elren$szerek használata# hallásfe"lesztés# készségfe"lesztés ést$atos zenehallgatás# im&rovizá!ió

Anya"a/ zenem+vek# zenei ismeretek és készségfe"lesztés; Fenem+vek/ egy és töszólam6 magyar és i$egen né&i és m+zenei énekes és

hangszeres $allamok# kánonok ; Fenei ismeretek/

>itms"elek# nevek# értéknevek )temfa"ták %)temmtató# )temvonal st.(



Kallami "elek \ szolmizá!iós %relatv( ren$szer/ név# kéz"el# et+"el#hang"egy

@angszer# hangszerismeret; ,észségfe"lesztés/ éneklési# ritmikai# $allami

Az iskolai "yakorlat#an !asználatos tankönyvsorozatok fő## jelle"zetessé"e.

@agyományos/ LanosnéHLkinné %1;3.(# ill. Tegzes %N.( Kalanyagok/ né&$alok# kom&onált$allamok# i$egen $alok# olvasógyakorlatok# ráseli fela$atok a al ol$alon 6" anyag van# a

"o ol$al mnkaf)zet. A készségfe"lesztési fela$atok a $alokhoz köt'$nek# ,o$ály elvei azismeretek el'késztéséen és t$atostásáan min$ig fontos szere&et ka&nak# az olvasó;rófela$atok arányosak# az im&rovizá!ióra z$tás kissé háttéren mara$.

A&á!zai tankönyvek %kétféle kia$vány létezik( Kaloskönyv/ Gás né&ek $alaiól sok található enne# nem min$ig a megfelel' $allamok# az ráseli fela$atok nem min$ig fe"leszt'ek.

,o$ály H $ám/ Jnekes könyv 1;N. *é&zenei anyag# sok készségfe"lesztési ötlet# sok ate!hnikai hallásfe"lesztési gyakorlat# fe"leszt' tankönyv# nin!s zenei rás# nin!s zenehallgatás

Az $vodai nevelés, mint az als$ ta"ozatos zenei nevelés előzménye.

2oglalkozások t&sa/ ,is!so&ortan/ tervszer+ kötetlen# közé&s' és nagy!so&ortan/tervszer+# kötött.Anyaga/ magyar né&i gyermek$alok# mon$ókák# kom&onált $allamok %egyszólam6 éneklés(#ala&ké&ességek kialaktása és készségfe"lesztés# "átékos ismeretszerzés# hallás táni$altanlás# megfigyelési szem&ontok !sak a készségfe"lesztésnél vannak# zenehallgatás él'

el'a$ásan#



). A fi%"elem és az emlékezet szerepe a k0l!nb!z* daltantási eljárásokban. A népzene(játékdalok és népdalok& és a mzene tantásának szerepe a 41- (1)& éves kor3

%"ermekek zenei nevelésében.A dallami és ritmikai ismeretek átadásának módja és fol"amata, a zenei képzetek

kialaktásának jelent*sé%e.

A fi"yelem és az emlékezet szerepe a klön#öző daltan*tási eljárások#an

Kaltantás/ H hallás tán/ gloális# részekre ontott %a$itv "elleg+# tánzásra é&)l# a figyelem és

emlékezet fontosságaS( H "elren$szerr'l/ kéz"el# et+"el# hang"egy %vizális "elleg+ H a megfelel' zenei

ké&zet "elenléte fontos(A figyelem és az emlékezet szere&e a "el felismerésén kv)l a "elhez tartozómegfelel' hangzás feli$ézéséen is megmtatkozik %;*;@(. A els' hallásfe"lettsége és fe"lesztése egyaránt meghatározó"a a $altantási el"árások

kiválasztásának.

A zene összetev'it is megfigyeltethet")k/ ritms# $allam# $allamfor$lat# hangmagasság%azonos hangok( hanger'# tem&ó# $inamika# forma# hangszn# harmónia. ,özen fe"l'$ik afigyelem és emlékezet mellett a gon$olko$ás# a fantázia# az akarat# az érzelem.

A népzene 4játékdalok és népdalok6 és a m)zene tan*tásának szerepe a 5&%8 4&%96 éves kor1 "yermekek zenei nevelésé#en.

H népzene/ ritmika# $allam# tán!# hagyomány'rzés# i$entitás# személyiségfe"l'$ésS H játékdalok/ mozgás %fegyelem# figyelem# t)relem# toleran!ia(S H komponált dalok/ klassziks formák# né&i elemek# anyanyelvi fe"lesztés... H más népek és rokon népek dalai/ mltikltrális ismeret'vtésS

A dallam és ritmikai ismeretek átadásának m$dja és folyamata/ H A szolmizá!iós hangok %relatv ren$szer( t$atostásakor az 6" és a már ismert

szomszé$os hangok ka&!solatát %viszonyát(# hangzását figyeltet")k meg# ma"$ az6" hangot megnevezz)k és et+"elét# kéz"elét# téreli# valamint vonalren$szerentörtén' elhelyezését emtat"k.

H A ritmikai t$atostásnál az i$'eli "ellemz'k megfigyeltetése tán t$atost"k az6" ritms "elét# nevét %értékét( és hangoztatási mó$"át.

H A t$atostás elvei/

ismert $alon tantnk 6" elemet egyszerre !sak egy 6" elemet t$atostnk ritmselvonást vagy $allamelvonást végz)nk a megfigyeltetés el'tt ritms és $allam megtantása között fáziskésés legyen az összehasonltás# viszonytás fontos ritmské&letek %szinkó&a# éles és ny6"tott( tantásánál a mér'höz és a

nyol!a$hoz viszonytnk.

A zenei ké&zetek tla"$onké&&en zenei emléknyomok vagy zenei ta&asztalatok a zeneösszetev'ir'lA ké&zet kialaklását segti/ érzékelés %ta&asztalatgy+"tés# élménygy+"tés# a memória és a

els' hallás fe"lesztése(# észlelés %t$atos megfigyelés(# érzelem



elent'sége k)lönösen megmtatkozik az 6" fogalom kialaktásakor# mert az 6" ismeret !sak ameglév' %kialaktott( hallási ké&zetre é&)l. %l$. a t$atostás folyamatáan a ritms és$allamelvonást( Az 6" fogalom kialaktásához sz)kséges a figyelem# emlékezet# ké&zelet#gon$olko$ás és fe"l'$ik a fantázia# akarat# érzelem is. - készségek és &szi!hikstla"$onságok fe"lettsége visszahat a ké&zetek álla&otára.



)/ .A zenei készsé%ek fejlesztéseJ a fejlesztés ter0letei, an"a%a, fol"amatának jellemz*i azáltalános iskola 1/ (4& osztál"aiban. A befo%adó, reproduktv és kreatv zenélési módok

és a bels* hallás fejlesztésének !sszef0%%ései. A zenehall%atás célja, feladatai, an"a%a,módszere az általános iskola alsó, és fels* ta%ozatában.

A zenei készsé"ek fejlesztése

A zenei nevelés anyaga/ zenem+# ismeret# ké&ességfe"lesztés

A zenei készségek s&e!iális készségek és ké&ességek# valamint általános készségek éské&ességek &szi!hiks ren$szere.

A zenei készsé%ek, képessé%ek / zenei hallás# zenei memória# zenei gon$olko$ás# zeneiolvasás# zenei rás# éneklési készség# zenehallgatási készség# zenei im&rovizálás

ltalános készségek és ké&ességek &l./ figyelem# gon$olko$ás# memória# kommniká!iós;#

asszo!iá!iós készség# ké&esség

Fenei ké&esség/ sa"átosság# a zenei tevékenység sikeres végreha"tását teszi lehet'véFenei készség/ a zenei tevékenység atomatizáló$ása

A zenei készségek fe"lesztése tel"es órák# egész éves fela$at.

A fejlesztés terletei/

A gyermeki cselekvés szerint:

éneklés %el'a$ókészség(

zenehallgatászenei olvasás;rásim&rovizá!ió

A zene összetevői szerint

ritms

$allamtöszólam6ságformaérzékS

A kétféle !so&ortostás egy)tt van "elen a gyakorlatan &l./ ritmsolvasásS

A fejlesztés anya"a/ $alok# "átékos gyakorlatok# olvasó gyakorlatok# amelyek a zeneimemória# gon$olko$ás# figyelem és hallás fe"lesztésére iránylnak tönyire a fe"lesztésk)lönöz' szint"ein valóslnak meg %@;@ *;* @;* ; @;*; ;*;@(

A fejlesztés folyamatának jellemzői/; Fené'l in$l# zenei gyakorlatokon kereszt)l zenei alkalmazásig "t. Az iskolai zenei

nevelés sa"átossága/ a zenei ismeretny6"tás %\ t$atostás(. [gy gaz$aga# konkrét ésren$szerezett a készségfe"lesztés folyamata.

; A fe"lesztés általános 6t"a# ill. a készség kialaklásának folyamata az iskoláan/Ienem H megfigyelések ] Cj ismeret H ma"$ ennek gyakorlása ] és alkalmazása \

észsé%ek kialaklása; 5&irálforma \ 1. készség V ?. ismeret ] 6"a készség kialaktása# er'stése V 3. ismeret..

&l. %s;m( %lá( %l s m;$allamfor$lat( %$ó([gy magasa szint+ ké&ességre "t %&l. összetette $allamok/ l s m $( olvasásan#éneklésen# felismerésen

; T$atosság# ren$szeresség# fokozatosság# változatosság "ellemezzeZ



0elentősé"e/ a kisiskolás kor végéig a legfogékonya# legalkalmazko$ó az emeri agy%hallásfe"l'$és C;E éves korig# ritmsfe"lesztés 4;R éves korig a leghatékonya(

A #efo"ad$, reprod+kt*v és kreat*v zenélési m$dok és a #első !allás fejlesztésének összef""ései

9efo%adás

6" $alzenehallgatás

â els' hallás# ké&zetek kialaktásának ala&"át a$"a

@eprodukció

éneklésritmizálászenei olvasás

âktv !selekvés %6"raalkotás#tánzás( által a ké&zetek meger'sö$nek# el'hvhatóváválnak %a els' hallás

aktivizáló$ik(

reatv zenélési mód

im&rovizá!iófantáziafe"lesztés

âz el'hvható ké&zetek %fantázia segtségével(szaa$a formáan

"elentkeznek

%A zenei emlékezet nyomán el)lr'l elké&zelem# magaman éneklem# ta&asztalatok nyomán a els' hallás segtségével 6"ra alkotom. ,észség# ké&esség !sak tevékenység keretéenfe"l'$het.(

3ene!all"atás/7élja/ t$atos zenehallgatás \ aktv zenehallgatás# a s&ontán élmények %els' meghallgatás(gaz$ago$ása a t$atos megfigyelések által

-eladata/ 6" ismeret/ hangsznismeret# hangszerismeret és karakter# forma# tem&ó# $inamika#töszólam6ságS megfigyeltetése és zenei összetev'k szerinti elemzése

Anya"a/ él' D gé&i énekes és hangszeres zenem+részletek %'veen kife"teniZ(Gó$szere/ részlet meghallgatása kétszer# háromszor közen el'tte megfigyelési szem&ont amegfigyeltek megeszélése.



)2. tétel A vizuális nevelés célja, feladatai, tartalmai. A vizuális nevelés rendszere.6zemél"isé%fejl*dési esél"ek az alkotásban. !z!s élmén"hel"zet. 9eszél%etés és

szemléltetés.

Célja: 5zemélyiségfe"lesztés formálás %tevékenységformái# amellyel a vizális nevelés részt

vesz a személyiség formálásáan/ m+veltséganyag és ké&ességfe"lesztés.G+veltséganyagok# a látás 6t"án elsa"áttható vizális vagy vizalizált ismeretek ésinformá!iók.A ké&ességek látás és látás 6t"án m+kö$' ké&ességek Dkészségek és "ártasságokD

H megismer' vizális ké&ességek H vizális gon$olko$ás ké&ességek H vizális tevékenységi ké&ességek(Tartalma: <izális nyelv# kife"ezésHké&z'm+vészet# vizális kommniká!ió# környezet; éstárgyklt6ra.Feladatai:

H <izális nyelvi elemek ismerete és alkalmazása.

H ,ife"ez'# alkotói# esztétikai# m+vészi ismeretek# elemz'# alaktó tevékenység. H raalkotási# elemzési# esztétikai tevékenység. H Tárgyalkotás és környezetalaktó# tervez'# elemz' tevékenység.

A vizuális nevelés rendszere:

Bizuális kommunikáció%társa$almi gyakorlat(

o"ektv közlések sz"ektv közlések kollektv "elleg

>IG-> ,QFLJ5-, imitá!iók

egyéni árázolás

KI>-,T ,QFLJ5-, raktiks informá!iók %árák# emlémák st.(

közér$ek+ árázolás

I*KI>-,T ,QFLJ5-, egyezményes

esztétikai formákkollektv kife"ezés

5F-GJL_-5 ,QFLJ5-, ké&i szggesztió

egyéni kife"ezés

egyéni "elleggyakorlati vizális kommniká!ió oktatása esztétikai;m+vészeti nevelés

%iskolai gyakorlat(vizuális nevelés

Személyiségejlődési esélyek az alk!tás"an:5zemélyiségfe"l'$ési szintek/

H e&resszv H &ro$ktv H inventv H innovatv

#özös élmény$elyzet t%&usai:

H közös ak!ió %egyazon $ologan közösen vesznek részt( H nem közös# $e egynem+ élményhelyzet# &l. *yári élmény/ esett az es'Y H közös téma# önálló élményvilág megnyilvánlása &l. Az én fámY# <arázsfaY H közös alkotómnka



'eszélgetés és szemléltetés

eszélgetés/ az élmények elmélytését gyakran megel'zi magknak az élményeknek afeli$ézése# ennek eszköze természetesen a eszélgetés lehet. A eszélgetéssel a gyermekenaktv motivá!iós ázist alakthatnk ki.5zemléltetés/ mintaa$ó szemléltetés/ itt a mintakövetés# mint nyelvi elsa"áttási mó$

hozzásegt az a$ott fela$at kreatv megol$ásához. Lényege/ egyi$e"+leg sok mintával az a$ottfela$at vizális &rolematiká"ának kör)l"árása. H ké&ek tematiks mintaa$ó sorozata H nyelvi eszközök és árázolási konven!iók mintaa$ó sorozataA mintaa$ó sorozatok kreatv imitá!iós helyzeteket teremtenek# amikor a tanló aszemléltetett tárgyakkal intenzv ka&!solatokat alakt ki.



)4. A tantervi szintek értelmezése.Bizuális kult3ra – feladatsorok és – projektek, mint tantási témak!r tpusok.

A tantervi szintek értelmezése.%tantárgyi tanterv strkt6rá"a(

; tantárgyi szint

; évfolyam szint

; témakör szint

; téma szint



)5. (izuális kult)ra * eladats!r!k és * &r!jektek, mint tan%tási témakör t%&us!k.

A tantás tanéves folyamatának nagy# i$'igényes tantási egységei és egyen els' &e$agógiaifolyamatai a tantási témakörök. ,ét karakteres t&sa "ött létre a kétféle tananyag;tervezésimó$szer ala&"án/ a fela$atsor és a &ro"ekt.

A fela$atsor t&s6 tantási témakör# szerkezete a témakör;egész és az 't alkotó elemek %lé&ések( viszonya %a tanló min$en lé&ést végig"ár# vagyis min$en# a tanár általmeghatározott fela$atot megol$(/

A &ro"ekt t&s6 tantási témakör szerkezete %a lehetséges részfela$atokól a tanár által szaottfeltételeknek és sa"át igényének megfelel'en a tanló válogat(/

` egy tanló által a feltételeknek megfelel'en választott %megfogalmazott és megol$ott( el'zetes fela$atok

a &ro"ektfela$at megol$ásához még elké&zelhet' el'zetes fela$atok

egy tanló által választott fela$at megol$ási sorren$ %azaz/ egy lehetséges 6t azok köz)l# amelyek a tanlói

!élké&et is "elent' &ro"ektfela$at megol$ásához vezetnek(



A vizuális kult3raóra tervezésének általános jellemz*i és vizuális nevelési specifikumai.A tantási óra (sematikus& feléptése

I. -Lb,J5F[Tb >J5F %szerezés(

A tantási óra a köl!sönös )$vözlés tán %ez iskolánként változó szokások egy)ttese# melynek tönyire nevelési "elent'sége is van# ala&vet' fnk!ió"a azonan a mnkára készY álla&otmegteremtése( a nevel' és a tanlók egyaránt felkész)lnek a mnkára. A nevel' elvégzi aza$minisztrá!iót# el'készti segé$leteit H a tanlók ez i$' alatt hasonló tevékenység)ket végzik.%*éha el'for$lhat# hogy rögtön ez tán az el'z' órán efe"ezetlen)l mara$t megol$ás

efe"ezésével in$l az ér$emi mnka. In$okolt eseten ezt a szakmó$szertan nemkifogásol"a.(

II. >=LJGA2-L<-TJ5# G-B-5FJLJ5A tanórák töségénél az el'kész)letek lezárása tán a nevel' ismerteti a fela$atot H "óeseten pro#lémaszit+áci$t teremtve. Az gy felvetett &rolémát a legtö eseten közös

megeszéléssel tisztázzák# s gyangy# a nevel' által iránytott kér$és;felelet formá"áan "ár"ák kör)l a megol$ás lehetséges mó$"ait. %e$agógiai in$tékok folytán azonan az isel'for$lhat# hogy !sak a felvetett &rolémát tisztázzk# a megol$ás mó$"át azonan az egyestanlókra zzk.(A megeszélés során H a tanlók és a nevel' készségi álla&otától f)gg'en H gyakran nemeléggé tisztán# nem elég hangs6lyozottan fogalmazó$nak meg a &rolémák és a megol$áslehet'ségei. -zért szksé"es, !o"y e mozzanat lezárásakor a nevelő azokat tömör és e"zakt m$don 1jra me"fo"almazza, s't H olvasni már t$ó gyermekek számára H esetleg a tálára isfelr"a.A leggyakori# hogy az els'# legfontosa motiválás is een a mozzanatan történik.-trém eseteken a &rolémafelvetés# ill. a megol$ásra váró &rolémák egyéni# vagy közösverális megfogalmazása %a &rolémák felismerése( önmagáan is megvalósthat"a az a$otttanóra !él"ait. %l. ha !sak egy tanóra áll ren$elkezésre# s a &rolémák megfogalmazása tán amegol$ást házi fela$atként kell a tanlóknak elvégezni)k# vagy ilyen el'készt' megeszéléstán tö hétre kiter"e$' önálló mnka következik.(

III. A TA*[T5I :>A 2b >J5F- a felmer)lt vizális &rolémák gyakorlati megol$ása A &e$agógs"elöltek és gyakorló &e$agógsok óratervezeteien gyakran látható# hogy ezt a rész;egységet egyetlen talással/ A fela$at megvalóstásaY H intézik el. A "ó ere$mények ér$ekéen &e$ig els'soran ezt a mozzanatot kellene a le"alaposa##an és le"részletese##enme"tervezni.

A mnkának ez a szakasza igényeli a tanlók részér'l a legszélese kör+ tevékenységet# sze;mélyes ké&ességeiknek maimális mozgóstását# a &e$agógs részér'l &e$ig a legnagyofok6 o$afigyelést# segt' mnkát# ta&asztalatszerzésre irányló megfigyeléseket# a tanlók megismerésére irányló tevékenységet; az értékelésnek# nevelésnek# az 6" ismeretek ny6"tásának leg"o lehet'ségeit.A tanlók megol$ó tevékenysége tehát nem &sztán vissza"elzés a &e$agógs számára# hanema tanltak egyakoroltatásának# a vizális nyelvezet elsa"átttatásának# ké&ességek# készségek kimnkálásának# 6" ismeretek ny6"tásának# s a tanlók megismerésének leghatékonyatere&e.- nevel'i tevékenység szakmó$szertani eszköze a korrekt1ra. Ginthogy i$'en a tanlók megol$ó tevékenységéhez ka&!soló$ik# tartalmáan a fente felsoroltakat kell figyeleme

venni. Tervezése a tanórára kiválasztott vizális &rolémák ismeretéen# f'vonatkozásainak el'relátásával lehetséges# $e a &e$agógsnak %ké&zettsége és az oktatási;



nevelési &rolémák iránti érzékenysége révén( készen kell állnia a váratlanl felmer)l'események iránti reagálásra is.A korrekt6ra során a nevel'nek általáan az alái fela$atokat kell ellátnia/; A lehet'séghez ké&est iztostania kell a kellemes mnkalégkört# a m+hely;"elleg+

tevékenységet.

; Az egye$i tanlói vissza"elzések'l télve személyre szólóan mó$ostani és toválen$tenia megol$ások miként"ét. %*em megol$va# !sak iránytva# rákér$ezve# figyelmet felhvvaZ(; T&shiák felmer)lése esetén frontális figyelemfelhvás.; A tanlók megol$ásaian "elentkez' 6" &rolémák# el'remtató "elek ka&!sán 6" ismeretek

elhintésec.; A tervezett# vagy s&ontán mó$on felmer)l' oktatási# ké&zési# nevelési alkalmak egyéni és

frontális kiaknázása. %A s&ontán alkalmakat a tantervi fegyelemY szortásáan a nevel'k gyakran mell'zik# hagy"ák elsikka$ni# holott a$ott eseten még a tanlók által san$a!élzattal evetett témák kör)l"árása is nagyo &e$agógiai haszonnal "árhat# mint amivel azgy elmara$ó# elvégzetlen tantási anyag "árhatna.(

Az óra f' része akkor zárl# amikor azt a még hátralév' részegységek i$'igénye megsza"aZ

%Gég hátra van/; az értékelés; a következ' óra anyagának és sz)kségleteinek ismertetése; a ren$teremtés(Az ezekhez sz)kséges i$'mennyiséget a felkész)lés során meg kell tervezni# azonangyakorlatilag min$ig az a$ott tanóra folyamán# a korrekt6ra közen kell valamennyi

&e$agógiai szem&ont figyelemevételével $önteni a &e$agógsnak arról# hogy mikor zár"a lea f' részt.; - megfontolások során $önthet 6gy is# hogy a megol$ó tevékenységet az a$ott stá$iman

megszakt"a# s az végleg megol$atlan mara$# vagy 6"a tanórán nyer efe"ezést# vagy %haez a szakmó$szertan elveie nem )tközik( házi fela$atként ol$"ák ma"$ meg a tanlók.

; Könthet 6gy is# hogy ; f'ként# ha az értékelést már a korrekt6ra során személyre szólóanelvégezte ; a megol$ás efe"ezését a közös értékelés elhagyásával# annak rovására iztost"a.; Könthet 6gy# hogy az értékelést 1;? általánosan min$enkire érvényes megálla&tás

közlésével végzi el %esetleg 1;? tanló mnká"ának &ozitv;negatv megemltésével egy)tt(.

I<. @a azonan az J>TJ,-LJ5 a kell' i$'en# a kvánalmaknak megfelel'en létre "öhet#általános szem&ont"ai a következ'k/; >en$kv)li esetekt'l eltekintve az értékelés f' szem&ont"ai megegyeznek az óra ele"én

felvetett vizális &rolémák megol$ásának min'ségével.; >itkán arra is lehet'ség nylhat# hogy valamennyi tanló mnká"át értékel")k %min'sts)k(.

; Tönyire valamely szem&ont %a megol$ás min'ségének foka# kiválasztott tanló!so&ort# amnka&ro$ktm esztétikma# st.( ala&"án kiválogatott néhány mnkát értékel)nk %ekkor is a kit+zött vizális &rolémák ala&"án(.

; I$'hiány estén általános értékelés ; személyre szóló %$i!sér';elmarasztaló( meg"egyzésekkelkiegésztve.

<. %Az óra végi értékelés és >-*KT->-GTJ5 zár"a a tantási órát. Gin$két mozzanatnak lekell zárlnia a tanóra végét "elz' !söngetésig 6gy# hogy az tolsó &er! végén a tanlók megkez$hessék a tanórák közötti kika&!soló$ástZ( A tanóra megny6"tására nem lehetmentségZ %Igaz# hogy ennek ellenére valamennyi)nknél el'for$lZ(%A következ' tanórára való előkész*tés mozzanatát ; a keltó tanlói figyelem iztostása

ér$ekéen ; !élszer+ az értékeléshez ka&!soltan# a ren$teremtés el'tt eiktatni.( A



ren$teremtéshez ismét mozgóstható a felel'si ren$szer# $e a tanlókat hozzá kell szoktatniahhoz# hogy sa"át eszközeik és mnkater)let)k ren$etétele az ' személyes fela$atk.%Az óravezetésnek itt ismertetett mó$"a természetesen !s&án egy séma# egy lehetségesren$szer# amelyt'l az a$ott fela$at "ellegének megfelel'en el lehet# s't tönyire el kell térniZ(

*émi kitér'vel k)lön kell szólni a tanóra végi értékelés mellett a tan+l$i prod+kt+mok %tel"estmények( minős*téséről, osztályzattal történ' értékelésér'l# annál is inká# mert izonyos szem&ontok szerint "ó# ha ez még a tantási órán %a korrekt6ra# vagy az értékelésmozzanatáan( történik.

Az osztályozás &e$agógiai gyakorlatnk egyik# igen nagy felel'sségt$atot igényl'#allergiks &ont"a. %Az is vitatható# hogy sz)kséges;eZ( <iszonylagos o"ektivitásának

iztostására az alái megfontolásokat ér$emes szem el'tt tartani/; *em az elkésztett &ro$ktm a fontos# hanem az# hogy késztése közen mi ment vége a

tanló személyiségéen.; <issza"elzésként azt kell figyeleme venn)nk# hogy mnká"áan a gyermek mit# milyen

szinten valóstott meg a tantási egységen megfogalmazott vizális &rolémákól.

%5zéls'séges eseteken egy ron$aY mnka is lehet "ó megol$ás H "ó gon$olat rosszköntösenZ(

; A "ó és esztétiks megol$ás "o a !sak "óY megol$ásnál.; A "ó részme"oldások is értékesek# értékelen$'k.; A rossz megol$ások is tanlságosakZ ,észt'")ket tönyire nem kell kmélni. Azemereknek a k$ar!;élményekreY is sz)kség)k vanZ A k$ar! H kell' akarati tla"$onságok

irtokáan H nagyo ha"tóer' a sikernélZ; @onorálni kell# ha valaki sa"át ké&ességeinek !s6!sán# vagy korái szint"ét meghala$óantel"est.; Jr$em"eggyel is honorálható a "o tel"estményre tör' igyekezet %k$ar! esetén is(.; A szokványostól eltér' "ó ere$ményt %a kreatv megol$ásokat( ki kell emelni.

Az osztályzatokkal történ' értékelés a gyakorlatan tönyire nem a tanórán# hanem kés'%gyakran "óval kés'( történik. -zért elenge$hetetlen# hogy megkez$ésekor 6"ra megnézz)k a tanmeneten a tanórára kiemelt# megol$ásra váró vizális &rolémákat. [gy is elveszt")k gyan a melegéenY szerzett enyomások nagy részét# $e legalá a f' szem&ontok szemel'tt lesznek# s nem egy általános megtélés elvei irányt"ák tevékenység)ket.A kategóriáka sorolásnak tö mó$"a alaklt ki a gyakorlatan.; -r'sen sz"ektv ere$ményekre vezet# s vég)l els' ellentmon$ásokat is &ro$kál az afelel'tlen# és rtinszer+ el"árás# mely az összegy+"tött mnkák átla&ozásával# egy

rá&illantással min'st.; -gzakta és reálisa ere$ményeket hozhat az a mó$szer# hogy a nevel' el'ször kiválogat"a a leg"o min'ség+nek mtatkozó mnkákat# s azokhoz mérve !so&ortost"a H ötöst'l Hegyesig H a töit. %-z egy# a tanlóközösségen el)li értékren$et mtat.( %A tel"esenvakok országáan az egyszem+ a királyZ(; Gég ala&osa a válogatás# ha a követelmények ismeretéen !so&ortost"a a nevel' a

mnkákat. Ginthogy azonan a tantervek egy i$eális álla&otot !éloznak meg# éskövetelményeiken általáan maimalisták ; ennek ere$ménye egy arisztokratiksYszemlélet+ értékren$ lehet. *em lesz ; vagy !sak kivételesen ; kiváló tel"estmény.

; A &e$agógiailag leghelytálló ere$ményekre az vezethet# ha a nevel' a követelmények ismeretéen# az a$ott tantási óra kör)lményeinek figyelemevételével# a mnka

készt'"ének ismeretéen# annak törekvéseit is méltányolva %vagy hiányolva( $önt amin'stésr'l %lehet'leg még a tantási órán(. -z sok i$'t# energiát és felkész)ltséget igényl'



megol$ás# meg kell "egyezni azonan# hogy más tantárgyak hasonlóan igényestevékenységéhez ké&est még min$ig kevésé megterhel'.Az el'ieken ismertetett óravezetési séma a mai gyakorlatot t)krözi. -lké&zelhet'azonan# hogy a "öv'en akár az óraren$szer+ szervezeti ren$ megváltoztatásával# akár azéletkori sa"átosságokól ere$' megfontolások miatt# vagy a tantárgyi szemlélet mó$oslása

következtéen megváltozik# a tantás;nevelés gyakorlata. %-nnek "elei ta&asztalhatók óvo$áink "elenlegi foglalkozásain# ahol a gyerekeknek mó$"áan áll akár s&ontán egyéniin$tékól# akár iránytott és kötött szervezeti ren$en a vizális tevékenységekkelfoglalkozni. A legtö nygati iskolakon!e&!ió gyan!sak nagyo teret enge$ as&ontaneitásnak. -zeknél a &e$agógs általáan !s&án kéznél lév' mene$zser# a tanlók tevékenysége &e$ig szinte kizárólag egy esztétizáló "elleg+# kreatv# létrehozó

"átsza$ozásan nyilvánl meg. Tantervi &rogram"k "óval szegényese a miénknél# esz;tétikai# érzelmi és kreatv vonatkozásan viszont mélye hatásokat érhet el. A vizalitáss&e!iális ismeretanyagának elsa"áttását a &ályaorientá!ió i$'szakára# a fels'évfolyamokra hagy"ák.(

-zeknek a nálnk 6"szer+ elké&zeléseknek meg"elenése esetén az érintett &e$agógsnak két

f' fela$ata lesz/; ala&osan meg kell ismernie az 6" ren$szert tartalmi és mó$szertani vonatkozásaianegyaránt#; a$a&tálnia kell az 6" szisztémára e$$igi szaktárgyi ismereteit és az átvihet' mó$szereket.Gás szellemiséggel és &e$agógiákkal való ismerke$és nélk)l# a hasznostható $olgok átvételenélk)l sa"át# e"áratottnak hitt gyakorlatnk el';tó elsz)rk)l# niformizáló$ik.



)7. A technika tantár%" célja, feladatai. A célok és feladatok !sszef0%%ései. >ódszerek ésmunkaszervezési formák kapcsolata az óvodai barkácsolással, me%valóstása a technika

tantár%"ban.

elen tanlmány a Te!hnikatanárok =rszágos Taná!skozására tervezett el'a$ásom rott változata.

<alószn+sthet'# a te!hnikatanárok taná!skozásán nem sok tantó lesz "elen# viszont 'ket isszeretném megszóltani.Ahhoz# hogy egy tantárgy "elent'ségét# szere&ét az oktatás ármely szint"én

meghatározzk# az oktatással szemen támasztott általános követelményeket kell tisztázniZJrtelmezni kell a társa$almi fe"l'$és'l a$ó$ó "öv'eni elvárások hatásait# és alehet'ségeketZ-l'a$ásom vezérfonala a te!hnika tantását nem te!hnikai tartalmak közvettésének !él"aként#hanem a személyiségfe"lesztés egyik leghatékonya eszközeként értelmezem.Giért kell rehailitálni a te!hnikátU A válasz egyszer+en megfogalmazható. A legtói évtize$ek oktatás;korszer+stéseikor siker)lt a &e$agógiáan a tantárgy "elent'ségét a minimmra!sökkenteni. Lás$ ,erettantervek órafelosztásátZ *em !s&án az oktatásiránytás# $e a &e$agógsok

is élen"ártak ennek megvalóstásáan. 5zámomra felol$hatatlan ellentmon$ás# ami azoktatásiránytásan megnyilvánl. A ,erettanterveken negligál"a a te!hnikai nevelésnek iztostottlehet'ségeket# ma"$ a fels'oktatásan $&la normatvákkal támogat"a a természett$ományoské&zést.A te!hnika tantárgy fontosságát sok vonatkozásan lehet igazolni. -'l el'zetesen kett't/ am+veltségtartalmat és a környezetvé$elmet emelem ki.T$omásl kell venni# nek)nk# te!hnika tanároknak az oktatás szere&l'ivel t$omásl kell vetetni#hogy a te!hnikai m+veltség az általános és egyetemes klt6rának eli$egenthetetlen szerves része.

*em foga$hat"k el végzetként# hogy a feltalálóink# a természett$ósaink/ skás Tiva$ar# ,ármánTó$or# 5zilár$ Leó# Pigner en'# *emann ános# Báor Kénes# ay Foltán# >ik -rn'mnkásságát töre értékeli a nagyvilág# mint sa"át hazánk. A magyarságt$at formálásának részekell legyen a tevékenység)k# az élet)k emtatása.A te!hnika eszközeinek# alkalmazásk hatásainak nem ismerete veszélyforrást "elent az egyén és akörnyezet számára. A környezetvé$elem nem valóslhat meg a károstó hatások ismerete nélk)l. Afenntartható fe"l'$és nem ké&zelhet' el a te!hnikai környezet fe"lesztése nélk)l# nem eszélve arról#a környezetvé$elmet te!hnikai m+tárgyak nélk)l ké&telenség megvalóstani. Az emer te!hnikai ésinformatikai környezeten él.Gi is a nevelésU <iselke$ési normák alaktása. A viselke$és# lesz+ktve a fogalmat# ismeretek#ké&ességek és attit+$ök kom&le ren$szere. Az attit+$# viszonylást "elent. Lehet;e &ozitvviszonylást fe"leszteni# ha a gyermek nem ker)l aktv ka&!solata a viszony tárgyával# a te!hnikaikörnyezettelU Itt nem !s&án az alkotás élményér'l# hanem az alkotás értékér'l van szó. Jrtékelni

és mege!s)lni a sa"át# a társak és mások alkotását.Gilyen &szi!hológiai;&e$agógiai szem&ontok s)rgetik# hogy a te!hnika nagyo# talán az egyik legnagyo s6llyal ker)l"ön eDvissza az oktatás folyamatáaU Az általam megfogalmazott in$okok#

ár k)lön;k)lön tárgyalom 'ket# egységesen# egymást er'stve# egymást kiegésztve hatnak.Teleológiai# neveléstörténeti# ismeretelméleti %e&isztemológiai(# tanláselméleti# neveléselméleti#fiziológiai;neroiológiai# &szi!hológiai# antro&ológiai# m+vel'$éstartalmi szem&ontok# és a sortlehetne folytatni# s)rgetik a te!hnika szere&ének növelését. 5a"nos# "elen keretek között nin!slehet'ség olyan mélységig tárgyalni ezeket a megközeltéseket# amelyek egyértelm+en igazol"ák# amagyar oktatás rossz vágányra ker)lt.=ktatásnk !sak $eklarál"a az esélyegyenl'séget# látszatintézke$éseket tesz# $e gyakorlatáankeményen elitisztiks# szegregált# és ennek következtéen kirekeszt'. @a a gyermek

ké&ességstrkt6rá"a nem felel meg az iskola elvárásainak# akkor 't az oktatás gát"aként kezelik#ezért folyamatosan )ntetik. *álnk még min$ig a követelményekhez sza"k a gyermeket# és nem



a gyermekek egyéni és életkori sa"átosságaihoz ren$el")k hozzá a követelményeket. Lesz+kt")k azokat az órakereteket# ahol a gyermekek egy részének önmegvalóstása# öne!s)lése# asikerélmény# a tanláshoz való &ozitv viszonya kiontakozhat. Az eli$egent' iskola a gyermekek társa$almi k)lönségeit nem !s&án manifesztál"a# $e tová mélyti. Az iskola nem akar"aelfoga$ni# hogy a gyermekek k)lönöz' kltrális háttérrel ren$elkeznek. A társa$alomszervezés

fela$ata az niformizálás helyett a k)lönöz'ségek megtartása. %léh# 199?(<éleményem szerint# a "ellegénél fogva a te!hnika tantárgy ny6"t"a a leg"o lehet'séget az egya$ott tanlóközösségen el)li els' $ifferen!iálásra# az egyéni sa"átosságok figyeleme vételére. A$ifferen!iálást nem a hagyományos mó$on értelmezem# hogy egy közösségen el)lké&ességstrkt6rák szerint a$ a &e$agógs a gyermekeknek fela$atokat# hanem a gyermek magaválaszthat"a meg sa"át tevékenységi formáit. -z a felfogás 6" tanlásszervezési formákat követel.<izsgál"k meg el'ször a te!hnika helyzetét a tantárgyak rangsoráanZAz 1. sz. tálázatan tantók# tantó"elöltek és negye$ik osztályosok ötfokozat6 tetszési in$eének átlagát lát"k# kiegésztve áthory Foltán 19RE;os százalékolt vizsgálati ere$ményeivel.A tálázatól sokféle következtetés vonható le. -zek'l néhányat kiemelek.A te!hnika és a ra"z átlagolt tetszési in$ee a negye$ik osztályosoknál min$ áthory Foltánnál#

min$ nálam nagyon "ó ere$ményt mtat. A tantárgyi köt'$és t)krözi a tanlók motiváltságát# azaktivizálhatóságát.

Tantárgy

N. osztályosok %elemi szint(

f'iskolaihallgatók

gyakorlótantók

19RE.áthoryi d

1994H9R.@ege$+s

199R.@ege$+s

199R.@ege$+s

Iro$alom 34#E N#73 3#9N N#E1 *yelvtan ?C#3 3#C4 3#E? 3#9R

Testnevelés E3#E N#?E 3#R3 N#7Eének;zene N7#7 3#43 N#14 N#7?I$egen nyelv H 3#CE N#13 3#39Gatematika 39#4 3#47 ?#C4 N#C?,örnyezetismeret 3R#C 3#N1 3#1E N#1C<izális árázolás C3#E N#N1 3#4C N#7ETe!hnika C7#C N#C3 3#N1 3#9R

1. sz. tálázat

-re$ményeinket meger'sti *. ,ollár ,atalin és mnkatársai &szi!hológiai ktatása. Az óránvégzett tevékenységek köz)l a harma$ik osztályosoknál legné&szer+ a manális tevékenység#valaminek az elkésztése# a arká!solás és az olvasás. A arká!solás né&szer+sége az életkor növeke$ésével fokozatosan !sökken. %*. ,ollár és mtsi. 1999# 11N.( Jr$emes lenne az okokatvizsgálni# hogy ez életkori sa"átosság# vagy a nevelés következménye;e.-zzel szemen a tantó"elöltek és a tantók köréen a tantárgy elfoga$ottsága nagyon ala!sony.A &e$agógsok töségénél %érts$ a hallgatókat és a tantókat( a természett$ományos m+veltségnem része az általános m+veltségnek. -zt gyan gy nem $eklarál"ák# $e a k)lönöz' m+veltségiattit+$vizsgálatok ezt igazol"ák.A &e$agógs;gyermek &áros viszonyól a gyermek ker)l ki vesztesen. A &e$agógsok elvár"ák#hogy az általk támasztott követelményekhez a gyermek alkalmazko$"on# s nem magk &róál"ák

elfoga$ni a gyermeklét sa"átosságait. Azokat a sa"átosságokat# amelyekr'l 0la&are$e A f+nkcionális peda"$"ia könyvéen fe"ti ki véleményét. A gyermekkortól elválaszthatatlan a "áték# a



mozgás# a tevékenység. -zek iológiai fnk!iók a feln'tté válás folyamatáan. A &e$agógiaikorlátokkal nehezen szaályozható gyerekeket hi&ermotilisokká nyilvánt"k# megfele$kezve arról atényr'l# hogy az egészséges gyermeknek sz)ksége van a mozgásra# a motoros tevékenységre. A maimagyar tantási gyakorlat és oktatásiránytás elnyom"a# és nem eé&ti a mozgássz)kségletek kielégtését az oktatás folyamatáa. 5zeretheti a gyermek a te!hnikát# mi# az oktatásiránytás

szakemerei és mi# &e$agógsok ezt nem vessz)k figyeleme. @elyette t6lkorre&etálnk#felzárkóztatnk és fe"leszt)nk. A te!hnikát a készségtantárgy szint"ére "elentéktelent")k.A görögök óta t$"k# az emer els'$leges természetéen# in &oten!ia enne van a fe"l'$éslehet'sége. A &e$agógsnak az lenne a fela$ata# hogy a fe"l'$és lehet'ségéhez az o&timálisfeltételeket szervezze megZ

*ézz)k a ,erettanterveket. Az átlag heti egy te!hnika óra mellé hozzáren$elik a heti 4;Rmagyarórát. Az arány azt sgall"a# az oktatásiránytás szakmai és &olitikai vezet'i komolyan hiszik#hogy a kommniká!iós ké&ességeket !sak a magyar órákon lehet fe"leszteni# és a te!hnikaiismeretek nem részei a magyar szókin!s;készletnek. Gi ez# ha nem az elitisztiks# egyol$al6személyiségfe"lesztés törvényer're emeléseU Azt !sak félve emltem meg# hogy az egyszálte!hnikaórák# a fentr'l motivált s6lyának megfelel'en# a már emltett mó$on# elvesznek a

korre&etálások# a rátanlások# az osztály&rolémák megol$ásának# a rosszl levezényeltinformatikaoktatás rengetegéen. Gegfele$kez)nk arról# az iskolának nem !sak !él"ai# $e fnk!ióiis vannak. A gyermek nem kizárólag a "öv't# $e a "elent is "elenti. Az iskola egyik fnk!ió"a een avonatkozásan# hogy a gyermek szeressen iskoláa "árni# hogy az iskola számára a iztonságk)lönöz' megnyilvánlását "elentse. A kér$ést nyitva hagyom# $e megkér$ezem# ilyen ma amagyar iskolaUTartalmi szem&ontok szerint osztályozva a tanlást# négy mó$"át k)lönöztet")k meg/

1. verális?. &er!e&tális# érzékeléssel történ' tanlás3. motoros# &szi!homotoros# mozgásos tanlásN. szo!iális tanlás.

A kér$és !s&án az# hogy a motoros# &szi!homotoros tanlás mennyire szolgál"a a személyiségfe"lesztését# vagy szolgál"a;e annyira# mint &l. a verális tanlásU @a a válasz igen# akkor már ezelegen$' ok a te!hnika s6lyának növeléséhez.A fenti tanlási mó$ok egyszerre eszközei és !él"ai a tanlásnak. <egy)nk &él$ának egy egyszer+

&a&rha"togatást# a ko!ka elkésztését hat la&ólZ A ha"togatás !él"aként az elkészten$' formát és akéz)gyesség# a finommotorika# a szem kéz koor$iná!ió fe"lesztését határozhat"k meg. Aha"togatás# mint eszköz a háttérismereteken testes)l meg. A ha"togatás folyamán k)lönöz'geometriai formákkal ismerke$ik a tanló. @a ra"z segtségével ha"togat# n' szimólm; ésfolyamatértelmez' ké&essége# fe"l'$ik ké&zelete és térlátása. Geg"elenik a személyes érintettségeaz oktatásan. A matematika órán arról a ko!káról lehet eszélgetni# amelyet ' ha"togatott meg.

<igyázznk# ez a ko!ka nem azonos a ra"zla&ól# hálózat ala&"án otthon# házi fela$atként elkésztettko!kávalZ A ra"zla&os ko!kánál el' meg kell érteni# meg kell tanlni a test hálózatát# és aztánkész)l a ko!ka. -z egy $e$ktv tanlási folyamat. Az oktatás folyamatáan a szaály# &él$a#szaály sorren$ érvényes)l. A ha"togatásnál in$ktv tanlási folyamatról van szó. A sorren$/ &él$a#szaály# &él$a. A gyermek el'ször nem $efiniál"a# hanem felé&ti magáan a ko!ka tla"$onságait.@iszem# hogy a tanlást segt' ké&ességek fe"lesztésére nagy sz)kség van. l. a fizika# a kémiatanlásakor szimólmokat# folyamatokat kell asztrakt szinten értelmezni. Gin$ezt anélk)l# hogya gyermekek koráan sz)kségleteiknek megfelel' mértékig tevékenyke$hettek volna a konkrétgon$olko$ás szint"én. iaget megfogalmazása szerint a &szi!hológiai fe"l'$ési szakaszokat nemlehet átgrani. *ek)nk &e$agógsnak t$nnk kell# k)lönöz' emereknél k)lönöz' i$'tartamravan sz)kség a$ott fe"lettségi szint eléréséhez.

A te!hnika a ta&asztalatszerzésen t6l a konkrét gon$olko$ás fe"lesztéséhez iztost tere&et. -szakasz nélk)l nem létezik# vagy !sak a "ó ké&ességstrkt6rával ren$elkez' keveseknél alakl ki az



elvont gon$olko$ás szint"e. -lmara$ az interiorizá!ió. gyanakkor a koegziszten!ia törvényének megfelel'en a fe"l'$ési szintek egy személyiségen el)l is $ifferen!iáló$hatnak.A koegziszten!ia törvénye/ az emer a k)lönöz' tevékenységeken más;más fe"lettségi szintet ér el. *yol!;kilen!éves kortól egyes kognitv ter)leteken a gyermekek állhatnak már elvont fogalmiszinten# mg más# számkra 6" t&s6 &rolémákat !sak konkrét szemléletes szitá!ióan t$nak

megol$ani. Az elvont gon$olko$ás ké&essége nem általánostható a 1? éves korra. -l'zetes#személyesen átDmegélt ta&asztalat nélk)l az 6" tantárgyak ismeretanyagának elsa"áttása nehézkesséválik.@ihetetlen# hogy a tantóké&z's hallgatók térlátás;ké&essége milyen ala!sony szinten van. -ztvet)leti árázolások készttetésével vizsgáltam. Az ere$mény annak ellenére rossz# hogy a felmérésel'tt feleleventett)k %ekkor még nem megtantottam( a hallgatókkal a nézetek ké&zésének menetét.111 f''l# ?1;en t$ták egy egyszer+ test nézeti áráit leké&ezni. Lehetne keresni az okokat# miértilyen rossz az arány. -nnél sokkal ér$ekese a következmény. *em fog az a tantó te!hnikáthatékonyan tantani# akinek a te!hnikához való viszonya negatv# te!hnikai ismeretei ala!sonyszinten vannak# még akkor sem# ha a &e$agógiai# a &szi!hológiai# a gyermekr'l alkotott ismereteikifogástalanok.

Ismeretelméleti szem&ontól a te!hnika tantárgy nélk)lözhetetlenné válik. A tö!satornásmeger'stés eszköze. A te!hnika órán egyszerre valósl meg a verális# a &er!e&tális# a motorostanlás. -z önmagáan három!satornás meger'stés. A meger'stés negye$ik !satorná"a aszo!ializá!ióan nyilvánl meg. A te!hnika kötetlene "ellegénél fogva iztost"a# hogy a gyermek kortársmintákat kövessen# és maga is mintává vál"on. szi!hológsok# nerofiziológsok szerint atö!satornás tanlás iztost"a a legtartósa &ozitv változást a személyiségen.

*em vitatom# hogy a verális tanláshoz viszonytva a tö!satornás tanlás lelasst"a az ismeretek felhalmozását. gyanakkor &e$agógiai# &szi!hológiai ktatások igazol"ák# hogy a !sak verálisanrögz)lt ismeretek tösége kevésé tartós.A tö!satornás tanlásnál a mért ere$mények közti szórás kise# mint a !sak verális tanlásnál.%@ege$+s# ?777. 1CN.( <agyis a gyengé ké&ességstrkt6rá"6 tanlók is ere$ményeseen vesznek részt az iskolai mnkáan.<égezt)nk fele"tésvizsgálatokat is. Az ere$mény igazolta# hogy arányaian tö ismeret mara$ mega tö!satornás tanlás hatására. %o. 1CE.(-nnek megvannak a fiziológiai magyarázatai. Az agyan a tanlás hatására az 6n. ké&lékeny# másszóval az asszo!iá!iós ter)leteken "önnek létre mennyiségileg kimtatható változások. *agyonleegyszer+stve. >észen az i$egse"teket összeköt' i$egse"t;ny6lványok számának növeke$ésének következménye az agy tömegének növeke$ése. -z a növeke$és annál er'tel"ese# minél aktvaköl!sönhatásan van az egyén a környezetével. Az ingergaz$ag környezet önmagáan kevés.Igazoló$ik áthory Foltánnak az a feltételezése# hogy a kez$'szakaszan# az iskolázás ala&ozószint"én nem a tartalmak mennyiségi# hanem aktivizálási szem&ont"ait kell er'steni. %áthory#

199?. ( -z a tanláshoz való &ozitv viszony kialaktása mellett "oan el'készt az ere$ményesönálló tanlásra.A k)lföl$i minták azt igazol"ák# a tanlók korai verális t6lterhelése nem mtatható ki gaz$aságiel'nyöken. 5vé$országan# 2innországan# *orvégiáan a nem versenyszellem+# az integrá!ióraé&)l' oktatás nem ere$ménytelene a magyar gyakorlatnál.A "öv'en figyeleme kell venni# hogy az iskolakötelezettség határa tizennyol! éves korig toló$ik.gyanakkor a társa$alom &lralizáló$ásával széls'ségesen k)lönöz' kltrális háttérrel# kltrálisala&okkal ker)lnek gyerekek az iskoláa. -zeket a k)lönségeket tová növelik az öröklött éstanlt egyéni sa"átosságok. A magasa iskolafokozatokan is egyre inká sz)kség lesz ata&asztalatot és konkrét gon$olko$ást er'st' szakaszok eiktatására. <agyis az oktatás fels'szint"ein is e kell iktatni a &él$a# szaály# &él$a in$ktv tantási stratégiátZ Az iskolának kell

alkalmazko$ni# mert nem szaa$lhat meg a számára &rolémát "elent' gyerekekt'l. -z



ellentmon$ana az =ktatási Törvény ala&eszmé"ének. A fels'oktatásaDra toló$ik a szelek!ió szint"e#mint ez már ta&asztalható a gaz$aságilag fe"lett# $emokratiks eren$ezke$és+ országokan.T$;e olyan &szi!hiks fnk!iókat fe"leszteni a te!hnika a sa"átságos motoriks tevékenységével#mint a hagyományosan értelmezett 6n. le!ketanlásU Természetesen igen# !sak ezeket nem# vagyalig ktatták. -gyetlen &él$aként az emlékezet fe"lesztését emelném ki. A már emltett ko!kát# ha

félév m6lva segtséga$ás nélk)l 6"ra megha"togattatom a tanlókkal# izony a"a ker)lnek.<erális és motoros algoritmsokat kell feleleventeni)k# emlékezet)kre kell támaszko$ni#ké&zeteket kell feli$ézni# gon$olko$ási m+veleteket kell mozgóstani. A &rolémaszitá!ióanmin$en gyermek mentálisan is aktivizáló$ik. -settanlmány# ahogy a tanlók egy)ttm+kö$nek#kommnikálnak# kérnek és elfoga$nak segtséget. -zt nevezi a &e$agógia szo!iális tanlásnak# akortárs referen!iák érvényes)lésének.

*agyon ke$velt tevékenység# amikor kész minták# mo$ellek ala&"án kell ha"togatni. -gy;egy!so&orttal más és más tárgyat ha"togattatok meg# és ezeket eviszem a másik !so&orta# hogyönállóan másol"ák le a ha"togatott mo$ellt. A m+veletek leontása ellentétes az 6" mnka$araha"togatásának sorren$"ével. *em !sak meg kell figyelni a lé&éseket# $e meg is kell azokat tartaniaz emlékezeten# for$tott sorren$en felé&teni a folyamatot. A"ánlom min$en tantó figyelmée#

&róál"a ki ezt a "átékotZ A hallgatók között nem aka$t egyetlen sem# aki ezeken a foglalkozásokonne érezte volna "ól magát# illetve natkozott volna. Az ala!sonya korosztályra ez még inkáigaz.A te!hnika órákat lehet 6gy szervezni# hogy az ott kész)lt tárgyak részeivé vál"anak más tanórák tananyagainak. *em szemléltet'# eszköz&ótló mnkákra gon$olok# hanem olyanmnka$araokraY# ksérletekre# amelyek más tantárgyak oktatásáan meg"elenthet'k. l. egyfóliával légmentesen lezárt ef'ttes )vege tele&tett növény;kom&oz!ió egyszerre $emonstrál

iológiai és vz körforgást. A f'iskolai hallgatók által kész)lt )vege helyezett mikro;él'világ tömint másfél éve# vz;tán&ótlás nélk)l segti ezeknek a folyamatoknak az értelmezését. *emmegle&'# !sak szokatlan# hogy még azok a hallgatók is ér$ekl'$nek# kván!siak# akik már kilé&tek ate!hnikatanlás évfolyamaiól# élnek;e a növények. Gásfél év tán az )veg falán meg"elentek a

&enészgomák. A kér$és az# t$"k;e szemléltetni a iológiai körforgást# ha egy lezárt )vege !sak gomát tele&t)nkU

*ehogy azt higgy)k# hogy ál&rolémákról van szóZ l. egy "ól eálltott akváriman a vzöntisztlása szaályozható. -tt'l egy lé&és a természeten le"átszó$ó folyamatok szaályozása# akörnyezet vé$elme te!hnikai eszközökkel.

*em !s&án &él$ákat akartam emtatni# hanem azt is szemléltetni# a te!hnika# mint tantárgy egy &roléma megol$ásakor 6" &rolémák megfogalmazásához a$ tere&et.-lérkezt)nk a kreativitásra neveléshez. ,evés olyan tantárgy van# amely a !selekv' kreativitáskiontakoztatásához a lehet'ségek olyan széles skálá"át t$"a iztostani# mint a te!hnika. elenkeretek között !sak két# általam fontosnak tartott !élt emelek ki. -ls'/ elége$")nk meg a tanlók

részér'l a relatvan 6" ere$mények létrehozásával. -'l következik a máso$ik !él/ el kell érni#hogy a kreativitás életforma legyenZ Lás$ részleteseen a lá"egyzeten mega$ott iro$almakanZii

2e"leszti;e a kommniká!iós ké&ességeket a te!hnika tantárgyU ,ellett;e a rovására# $e inká atanlók rovására az elméleti tantárgyak óraszámát növelniU A válaszom az els' kér$ésre határozottigen# a máso$ikra határozott nem.Itt érkezt)nk el a te!hnikatanárok felel'sségéhez# az 6" &e$agógs;szere&ekhez# a te!hnikatantáseszköz"ellegéhez. A te!hnikatantáshoz !élok helyett fnk!iókat ren$elek# illetve a !élok afnk!iókan "elennek meg# máso$lagosan.,ez$")k az rás; és olvasástantással. -gyre tö ktatás igazol"a# az olvasás; és rászavarok %$ysleia# $ysgrafia( a mozgáskoor$iná!iók és téri relá!iók hiányának következménye. *emkizárólagosan korre&etálással# hanem mozgásfe"leszt' tevékenységekkel# mnkatevékenységekkel

korrigálhatók.



A eszé$# a kife"ez' ké&esség fe"lesztése. A te!hnikaóra tárgya# egy mnka$ara# egy mo$ell#amellyel k)lönöz' tevékenységeket végeztet)nk# amelyr'l eszélgetni lehet# egy6ttal akommniká!ió eszköze. Ke# és ez nagyon fontos# számtalan olyan mnkatevékenység# algoritmsvan# amely mellett lehet'ség van# nem a te!hnika órához# nem az iskolához tartozó# hanem agyermekek egyéni és társa$almi életét érint' &rolémák megeszélésére. A szo!ializá!ió# az érzelmi

megnyilvánlások igazi ter)letei ezek a foglalkozások. A nem !élzott eszélgetéseknek ezek asznterei a tanár;$iák# a $iák;$iák ka&!solatok fe"lesztéséhez ny6"tanak kiváló lehet'ségeket. Azalternatv iskolákan ezen fnk!iók tel"estésére eszélget' köröket hoznak létre.2oglal"k össze# mi lehet a szere&e a te!hnikatanároknak# a tantóknak a te!hnika tantárgyelfoga$tatásáan# s6lyának növeléséenU-l'ször a sa"át szemlélet)nknek a megváltoztatása. A te!hnikához sokkal inká &szi!hológiai;

&e$agógiai ol$alról kell közelteni. A szakmas&e!ifiksság helyett legy)nk $i$aktiksaakZ *ete!hnikai ismereteket akar"nk közvetteni# hanem az ismeretek közvettéséhez min$en ter)leteneszközként használ"k a te!hnikátZ A norvégokhoz hasonlóan# átraan kell alkalmazni a "átékot ésa "átékosságotZ l. a magyarórák egy részét $ráma&e$agógiai mó$szerekkel is meg lehet szervezni#amihez a "elmezek# a $szletek késztése# szn&a$i ké&ek m+kö$tetése# hang és vizális effektsok#

felvételek késztése szolgáltat"a a te!hnikai ismereteket. *em hiszem# hogy ezekkel szemenfontosa az atomata mosógé& m+kö$ésének ismerete. A használatának ismerete igen.A ksérletezés# a mo$ellezés "ól eé&thet' a te!hnika óráka. Az 6" szemlélet+ oktatással nem!s&án esten lesz 0so$ák alotá"a# $e min$en te!hnika óráól lehet !so$át varázsolni. -hhez nemkell más# mint azokat az ötleteket megtalálni# amelyek a tanlók számára izgalmasak és ér$ekesek.-hhez már számtalan# ér$ekes ötleteket tartalmazó könyv ny6"t segtséget. A te!hnika ezzel aszemlélettel valóan megala&ozza más tantárgyak ismereteit és segti a más tantárgyaknál tanltismeretek ki&róálását# igazságának igazolását.

,ell egy nagyon er's hit. A te!hnika órákon végzett motoros és kognitv tevékenységek kom&lemó$on segtik a tanlót a megismerésen# a személyiségfe"lesztésen. @a enn)nk# te!hnikáttantókan elég er's a hit# akkor sokkal átraan# sokkal kife"ez'en kell ké&viseln)nk ate!hnikatantás "elent'ségét a &e$agógiáan# az oktatásiránytásanZ

áthory Foltán/ Tanlók# iskolák;k)lönségek. Tankönyvkia$ó# $a&est# 199?. RE.&.

? @ege$+s Báor/ A kreativitás fe"lesztésének lehet'ségei &ro"ektmó$szerrel a te!hnikaoktatásáan. In/ 8" tehetségek és ktatási ere$mények a hazai nevelést$ományan.%szerk./ Kr. áosik István és Kr. 5zé!hy Jva( -LT- T,# *evelést$ományi Tanszék#$a&est# 199R. ?4?;?R1 o.

@ege$+s Báor/ A &ro"ektmó$szer a természett$ományos tárgyak oktatásáan az elemiszinten és a tantóké&zésen. hK $isszertá!ió# -LT- T, *evelést$ományi Intézet#?777.

Lan$a# -rika/ A kreativitás &szi!hológiá"a. Tankönyvkia$ó# $a&est# 194N.Gagyari e!k István/ A kreativitás mint !él és mó$szer a korszer+ &e$agógiáan. In/ 8"

e$agógiai 5zemle 1993D3.Gagyari e!k István/ Alkotáselméleti %kreatológiai( tanlmányok. Aka$émiai ,ia$ó# 19R?.léh 0saa/ szi!hológiatörténet. Bon$olat ,ia$ó# 199?.Taylor# Irving/ Az alkotó folyamat természete. In/ G+vészet&szi!hológia. %szerk./ @alász

László( Bon$olat ,ia$ó# 19R3.

5alamon en'/ Az értelmi fe"l'$és &szi!hológiá"a. Bon$olat ,ia$ó# $a&est# 19R3.



)+. reativitás és problémame%oldásA me%ismerési fol"amatok a technika tantár%"ban

Az emer nem !seleke$hetnék# ha nem t+zne !élt maga elé# és !sak azért keresgél# mertnélk)löz. 0selekvés)nk gy a semmi'lY a valamiY felé hala$# és a lényege# hogy

valamitY hmez a semmiY vásznáraY : (er"son 4%;8<6%

Gagyarországon az 1947;es évek köze&e óta a gaz$asági társa$almi fe"l'$és hatására el'ször evezett)k a szaa$ szomatos %két hét alatt tizenegy tantási na&(# ma"$ az öt na&os tantásiheteket. -z# a !salá$okra# a gyermekekre ke$vez' folyamat ke$vez'tlen)l hatott a hetióraren$ek szerkezetének arányára. -ls' soran az 6n. készségtárgyak %ra"z# testnevelés#te!hnika( heti óraszámát !sökkentett)k# nehogy a gyermekeknek áta$ott t$ás; ésismeretmennyiség sér)l"ön. <élemény)nk szerint ezek a tantárgyak hor$ozzák magkanleg"oan a kreativitásra# az innovativ magatartásra nevelés lehet'ségét a kisgyermekkoran.A készségtantárgyak tantárgyi keretet# a &ro"ekt&e$agógia tanlásszervezési keretet iztost"aa kreativitás fe"lesztéséhez. elen tanlmányan a te!hnikának# a arká!solásnak a fontosságátemel")k ki a kreatv személyiség fe"lesztéséen.A tantárgyi keretek szerkezetének változásával megváltozott a személyiségfe"lesztésszerkezetének az aránya is# a sz+ken értelmezett kognitv intelligen!ia "avára# a kreativitásrovására.,e!skeméti volt kollégám# ,álmán La"os tanár 6r zene&e$agógs találó ki"elentése =azem#er alkotásra szletett>, a személyiségfe"lesztés nagyon fontos as&ektsára irányt"a a

&e$agógsok a tantók figyelmét.A kreativitás etimológiai értelemen a latin !reare szóól származtatható# amelynek "elentése/alkotni# nemzeti sz)lni# megteremteni# létrehozni. ,reativitásra nevelni annyit "elent# mint

alkotásra nevelni. A kreativitásra nevelés nem más# mint az egyik társa$almi sz)kségletkielégtésének el'késztése. Gérei 2eren! &szi!hológs r"a -rika Lan$a/ A kreativitás pszic!ol$"iája !m+ könyvének magyar nyelv+ kia$ásának el'szaváan/ 7sak!o"y atársadalom alak+lása az elm1lt évtizedek#en és a termelés#en vé"#emenő változások, főként a na"y előrelátást i"énylő tervezésnek a me"növekedett jelentősé"e na"y szám1 olyan em#ert k*ván, aki 1j me"oldási m$dokat képes létre!ozni, az 1j feladatoknak me"felelően másnézőpont#$l t+dja látni a !elyzeteket. A komm+nikáci$ tökéletesedő !ál$zata, a na"yinformáci$s anya", a feladatok kiterjedése azt k*vánta, !o"y a társadalom és a termelésirány*tásá#an t*zezrével és százezrével le"yenek minden fokon kreat*v em#erek. ?ár nemele"endő, !o"y e"y&e"y orszá" kiemelt intézményei#en né!ány t+cat, va"y né!ány százkiválasztottnak #iztos*tsák az önme"val$s*tás le!etősé"ét. @zázezreket, elő##&+t$## milli$kat

kellene rávenni arra, !o"y 1j lét!elyzetek#en, !a kell, minden eddi"i ismereteiken t1llépvelássanak és döntsenek.>9 A Gérei 2eren!t'l vett i$ézeten felfe$ezhet' a kreativitás két változata/ 1. a társa$almi# vagyszo!iális kreativitás# ?. az egyéni kreativitás. 5zo!iális kreativitásnál az 6" alkotás a klt6rára#az egyéni kreativitásnál az 6" alkotás# az 6" megol$ás létrehozása az egyén# vagy egy közösségvilágára vonatkozik. A szo!iális kreativitásnál aszol6t 6"# az egyéni kreativitásnál relatv 6"alkotásról eszél)nk. -gy relatve 6"nak aan a felhasználói kören# amely koráan nemismerte# nem hasznostotta az a$ott 6"$onságot# é&&en akkora az innová!iós "elent'sége# mint

1 ergson @./ Teremtő fejlődés. Gagyar T$ományos Aka$émia# $a&est# 1937. ?47.&.

%2or$. ,ová!s Kienes ,lára(? Gérei 2eren!/ Elősz$ a ma"yar kiadás!oz. In/ -rika Lan$a/ A kreativitás pszic!ol$"iája4ie syc!olo"ie der 2reativit ät6, Tankönyvkia$ó# $a&est# 194N# 9. &.



az aszol6t 6"nak.3 -z a megk)lönöztetés a helyi tantervek késztése# továfe"lesztése miattfontos.-rika Lan$a megfogalmazása szerint a kreativitás az a ké&esség# hogy a koráanelszigetelt ta&asztalatok között ka&!solatokat talál"nk# amelyek 6" gon$olko$ási sémák formá"áan# 6" ta&asztalatokként# 6" elké&zeléssekként# vagy &ro$ktmként "elennek meg.YN

A kreativitásnak ez az értelmezése# vélemény)nk szerint inká az helyezi a hangs6lyt. A mifelfogásnkan a kreativitás életforma# amely az o&timális megol$ások keresése# o&timálismegvalóslások által tel"ese$ik ki. Gagyari e!k Istvánt i$ézve/ %S( a kreativitás &ontosan6gy megtanlható# mint a kenyérvágás. 5't mi tö# a minimális szinten $efiniált kreativitás a$elikvens álla&otának a kér$ésévé válik. %S( @a t$niillik a kreatv emer a kreatv emer személyiségének szerkezetévé lett &rolémákon és klt6r&ara$igmákon $olgozik# akkor aztóiakat nem megtanl"a a szó iskola ésDvagy intellektális értelméen# elsa"átt"a#személyiségée eé&ti# s attól kez$ve vel)k és általk él és általk hal.YC A kreativitás a t$atos környezetviszonylásokkal válik értelmezhet'vé# amikor az agykéregala&folyamatai köz)l a serkentés és a gátlás kiegyenlt'$ik és a megismer'# megvalóstófolyamatok szán$ékossága n'. ellemz'i a t$atos !élké&zet# a t$atos gon$olati mo$ellezés#

$e nem sorol"k a kreatv alkotáshoz a véletlen &róa;szeren!se tevékenység alkotásának ere$ményét. -z általáan az ötéves koran következik e. -tt'l a kortól meg"elenik a t$atos!élké&zet# a megvalóstás gon$olati mo$ellezése# és az elért ere$mény viszonytása a !élhoz.Alkotó tevékenységet a gyermek koráan is végez# $e ezeket els'$legesen érzelmi# nemintellektális sz)kségletek motivál"ák.=szt"k Bilfor$nak azt a véleményét# hogy az egyes ké&ességek és tényez'k kreativitássáfe"leszthet'k# és hogy a kreativitás az egyik ter)letr'l a másik ter)letre átvihet'k. E 5zerinte am+vészeti nevelés ezért lehet az általános kreatv nevelés eszköze. Gi is azt vall"k# hogy akreativitás a tanlás ármely ter)letén fe"leszthet'. Amiért izonyos tárgyak a kreativitásranevelésen &rioritást ka&nak# az a gyermeki sz)kségletek'l %a mozgás és "áték sz)kséglete(#a gyermekek tantárgyakhoz# tananyagokhoz való attit+$"eik'l vezethet'k le. -'lkövetkezik# hogy a kreativitásra nevelésen kiemelt szere&et kell szánni az aláim+veltségter)leteknek# tantárgyaknak/ m+vészetek# $ráma&e$agógia# testnevelés# te!hnika;

arká!solás;ksérletezés. A te!hnika# a arká!solás a gyermekek tetszési in$eéen magasértéket ké&visel. A te!hnika a természett$ományok alkalmazásának ter)lete# $e az oktatásanaz in$ktv tanlás# a megismerés folyamatáan eszközként# a ta&asztalatszerzés# a konkrétgon$olko$ás eszközeként van "elen. -zen elgon$olás miatt a természett$ományokhozsorol"k.A természett$ományoknál a kreativitás# a mo$ell# a mo$ellezés és a &ro"ekt %a

&ro"ekt&e$agógia( szerves egységet alkot. A kreativitás a !élt és a megol$ást# a mo$ell# amo$ellezés a m+kö$ést és a formát# a &ro"ekt a %tanlásszervezési( keretet "elenti. Givel

min$en &ro"ekt egye$i# hiszen a &rolémák nem asztrakt skon# hanem a konkrétsággaz$agságáan és sokszn+ségéen "elennek meg# a &ro"ekt maga lesz a kreativitás.A kreativitás szem&ont"áól szegény és gaz$ag nevelési ala&helyzetet lehetmegk)lönöztetni.4 @a egy nevelési ala&helyzet fe"leszt' hatásokan gaz$ag# akkor a

&e$agógiai tevékenység lehet'ségei megsokszorozó$nak. -en az ala&helyzeten a

3 5z+!s éter/ Tan+lmányok az innovat*v oktatási tec!nol$"iák köré#ől. G6zsák ,önyvkia$ó#$a&est# 1993.N -rika Lan$a/ A kreativitás pszic!ol$"iája 4ie syc!olo"ie der 2reativit ät6,Tankönyvkia$ó# $a&est# 194N# 19. &. C Gagyari e!k István/ A kreativitás mint cél és m$dszer a korszer) peda"$"iá#an. In/ 8"

&e$agógiai szemle# 1993D3. 1?C. &.E -rika Lan$a/ A kreativitás pszic!ol$"iája 4ie syc!olo"ie der 2reativit ät6,Tankönyvkia$ó# $a&est# 194N# C4;CR. &.



hagyományos értelemen vett intellektális tel"estmények mellett más tel"estmények is &olgár"ogot ka&nak# elismeréshez "t%hat(nak.R A tevékenységek# viszonyok# hagyományok#meggy'z'$ések# távlatok sokszn+sége# esemény; és élménytartalma számtalan alkalmat ésösztönzést knál az alkotó önkiontakozásra. Arra természetesen )gyelni kell# hogy azintellektális tel"estmény ne szorl"on le a sokszn+vé váló &alettárólZ

A kreativitás szem&ont"áól gaz$ag nevelési ala&helyzetnek a nyitott# szegény nevelésiala&helyzetnek a zárt ren$szer+ nevelési;oktatási ala&helyzeteket nevezz)k. A nyitott ren$szer lehet'vé teszi/

- az ere$etiséget- a ksérletezést- a kez$eményezést- a feltalálást.

-zek a hagyományos# a megszokott mó$on nem mérhet'k# ezért nehezen illeszthet'k e azellen'rzés# értékelés folyamatáa.A zárt ren$szer ezzel szemen/

- az ismeretek gyara&tását

- a tények evésését- a &rolémákra már meglév' válaszok megtalálását teszi lehet'vé.

-zek a tevékenységek "ól mérhet'k# könnyen átláthatóvá teszik a ren$szert# nem okoznakzavart. A látszólag kreatv# $e mégis a zárt ren$szerre &él$a az 6n. gyertyás ksérlet# amellyelazt szeretnénk igazolni# hogy a leveg' k. ötö$ része oigén. -gy vzzel telt tányéra ég'gyertyát helyez)nk# amelyet ef'ttes )veggel ortnk le. A gyermekeknek meg kellfogalmaznik# mit látnak# mit ta&asztalnak. A kilen!;tz éves gyermekek azokat a válaszokata$"ák meg# amit a tanár elvár t'l)k# vagy a ksérlet el'késztésekor már sgalmazott. -lal$ta gyertyaY 2elemelke$ett a vz szint"eY. Az ennél fiatala korosztálynál meg"elenik egyharma$ik válasz is/ e&áráso$ott az )veg.Y Az tói mon$at azért fontos# mert más választlehet keresni a gyertya és az égéstermék összetételére. A &él$a azt is szemlélteti# hogy a zártés nyitott &e$agógiai ren$szer között nagyon sokszor !sak leheletnyi a k)lönség.

A kreativitás nevelése feltételezi a &e$agógs# a &e$agógsközösségek magas fok6 szakmaiatonómiá"át. -z szoros összef)ggésen van az igazgatói és &e$agógsszere&ek megváltozásával. @a az igazgató nem kizárólag szakmai fel)gyel'ként szervezi iskolá"aéletét# akkor lehet'séget iztost a nevel'test)let $emokratiks m+kö$éséhez# ahol a szakmaiatonómia nem sér)l. 0sak a megfelel' emeri és &e$agógiai szaa$sággal ren$elkez'nevel'k ké&esek a gyermeki öntevékenység# kez$eményez'ké&esség feltételeit megteremteni.Gegfélemltett# egziszten!iális izonytalansággal k)szkö$' &e$agógsok ké&telenek szaa$#aktv# alkotó# innovatv egyéneket nevelni. ,reativitásra !sak kreatv &e$agógs t$ nevelniZ%Lan$a# 194N Gagyari e!k# 1993 @alász# 19R3( Gelyek a kreatv és innovatv &e$agógs

ismérveiU− Gaga is t$ a gyermek szint"én kreatv mó$on alkotni.− rolémaérzékeny# és ké&es is &rolémák megfogalmazására# létrehozására.− @agy"a érvényes)lni tantványai &rolémaérzékenységét# teret a$

&rolémamegfogalmazásaiknak.− e$agógiai mó$szereien oly mértéken kreatv# hogy lehet'séget iztost a

kreativitás fe"l'$ésének.− A &e$agógské&z' intézményeken kreatv &e$agógssá ké&ezik.

4 Bás&ár László/ Az alkot$ peda"$"+s és a kreat*v "yermek. In/ 5zászné <irányi ,atalin

%szerk.(/ Az alkot$ peda"$"+s és a kreat*v "yermek, :vo$a&e$agógsok konferen!iá"a#,e!skemét# 1994# 9. &.R ,ová!s 5án$or/ Bnnováci$ az iskolá#an. Tankönyvkia$ó# $a&est# 19RR# 1?. &.



− A &e$agógsnál töszörösen is a megértésen van a hangs6ly. Gegérteni akreativitás lényegét# megérteni a gyermeki !selekvés mozgató me!hanizmsát#megérteni a lehet'ségeket és kör)lményeket. Gegérteni# elfoga$ni# alkalmazni#alkalmazko$ni és kihasználni.

A kreativitás közvetlen &e$agógiai feltételeinek megteremtése k)lön nevel'i er'fesztést

igényel. A f' $imenziót ezen a téren a nevelési ala&helyzet folyamatos gaz$agtása# enne aka&!solatren$szer gaz$agtását "elenti. Giként t$"a egy közösség önmagát egy fela$atelvégzésére mozgóstani# sa"át tevékenységét megszervezniU -zt is számtása véve# akreativitást segt' tényez'k között vélemény)nk szerint a következ'k a legfontosaak/

− az aktv# tevékeny élet# a valamire való törekvés t$ata− a gyermekek számára iztostott reálisan megvalóstható tevékenységek

sokfélesége és hozzáférhet'sége− a változatok keresésének# a téve$és lehet'ségének iztostása− a szokatlan megol$ások# a ksérletez' ha"lam# az alkotóke$v t$atos méltánylása#

értékként való elismerése# a szán$ékoltan értékkeres' &e$agógsi magatartás

− az az am!ió# hogy a gyermekeket &roléma;felismerésre# &roléma;megol$ásranevel"ék ;

− az értékköz&ont6 nevelés érvényestése a t6lzott tel"estményköz&ont6 oktatáshelyett;

− és a &e$agógsnak a sa"át tevékenységéen való feltétel nélk)li hite.Gagyari e!k István r"a/ %S( a &e$agógsnak meg kell tanlnia 6gy kér$ezni# hogy a tanlók meg 6gy válaszolhassanak# hogy ezekkel a válaszaikkal mintegy 'k alkothassák meg atananyagot.Y9 Az i$ézet "ellemezhet' a &ro"ektoktatás egy 6" közös metszés&ont"aként is. Amegálla&tás igazsága nem vitatható# $e számtalanszor lehet olyan &e$agógiai szitá!iótteremteni# ahol nem a szó iskolai értelméen vett &rolémafelvetés# &rolémamegol$ás# kér$ezzH

felelek tevékenység a meghatározó a kreativitás fe"lesztésére. Ilyen a folyamatorientált &ro"ektek tösége. Az alkotóké&esség nem!sak feltétele a sikeres alkotómnkának# hanem maga is atevékenység során izmoso$ik.Y17 Gintha ezt a gon$olatot folytatná IrOing A. Taylor/ @a azemer megérti a kreativitás elveit# azt# hogy mit várhat# és mit nem várhat# a megértésszintetizáló$ik a ta&asztalattal# és !sak gaz$agthat"a az emer mnká"át.Y11

A kreativitás elké&zelhetetlen a fe"lett gon$olati mo$ellezés nélk)l# amely min$en mo$ellezéskiin$lása és vég!él"a. A gon$olati mo$ellezés a min$enna&i életen elválaszthatatlan azalkotó fantáziától# az alkotó ké&zelett'l# ár ennek ere$ményei# alkotásai sokkalszerényeek# mint a m+vészet és t$omány remekei. Alkotó ké&zelet nélk)l semmi 6"at nemt$nánk létrehozni# ösztönlények mara$nánk# mint &él$ál a méhek vagy a hangyák# amelyek kez$etekt'l fogva gyan6gy é&tkeznek# gyanolyan társa$almi szervezeten élnek.2e"l'$és)k az evol6!ióhoz és nem intellektális tel"estmény)khöz kötött.1?

Az emer 6"a és 6"a alkotásokat hoz létre# 6" el"árásokat &róál ki. -z könnyti megalkalmazko$ásnkat# teszi lehet'vé a hala$ást. Az emer nem leéli# hanem megteremti sa"átéletét. 2antázia nélk)l érzelmeink is siváraak lennének. A ké&zelet &ótol"a a valósághiányait# amely a lelki egyens6ly meg'rzése szem&ont"áól sz)kséges.

9 Gagyari e!k István/ A te!etsé" mint me"!ason+lás. Tankönyvkia$ó# $a&est# 19RR. CN. &.17 Gagyari e!k István/ A kreativitás mint cél és m$dszer a korszer) peda"$"iá#an. In/ 8"

&e$agógiai szemle# 1993D3. 1?N. &.11 IrOing Taylor/ Az alkot$ folyamat természete. In/ @alász László %szerk.(/

?)vészetpszic!ol$"ia. Bon$olat ,ia$ó# $a&est# 19R3. 1C1. &. 1? <i!tor An$rás/ Evol1ci$, tan+lás, nevelés. In/ 8" &e$agógiai szemle# $a&est# 199?D3. E1;EC. &.



A &ro"ekt&e$agógia a kreativitás fe"lesztésének egyik leg"o stratégiá"a. 5zinte nin!s olyan# a &ro"ekt&e$agógiával foglalkozó könyv# tanlmány# amely ne hivatkozna a kreativitásfe"lesztésére# mint egyik el'nyre a hagyományos oktatással szemen. A &ro"ekt&e$agógia és akreativitás valóan egyenl'. Akkor# amikor az in$ivi$m# a közösség a &ro"ektki$olgozásakor az egyéni tat e"ár"a# nem egy a$ott 6ton hala$ végig# hanem

keresztez'$ések sokaságánál kell $öntenie# melyiken tová. Az o&timális megol$áskiválasztása a végig nem "árt tak ismeretét is feltételezi. -z lesz az igazi relatv kreativitás. Alehetséges megol$ások halmazáól az a$ott helyzetnek# az a$ott i$'&ontnak megfelel'en alehet' leg"oat kiválasztani# megvalóstani. Azt a gon$olko$ásmó$ot kife"leszteni# hogymin$en folyamat# min$en ren$szer tová fe"leszthet'# $e min$en ren$szeren enne van azegyszer+stés lehet'sége is. -z "ellemzi a te!hnikai folyamatokat és ren$szereket is.-gy;egy megvalóstott &ro$ktm 6"a tevékenységeket# 6"a alkotásokat generál.

*emesné G)ller Gárta szerint min$en &ro"ekt efe"ezése 6" &ro"ektek kiin$lását "elenti.13

Amg a hagyományos &e$agógia els'soran a konvergens gon$olko$ásra össz&ontost# a$$iga &ro"ekt&e$agógia a $ivergens gon$olko$ásnak is tág teret enge$. Givel a gon$olko$ásfe"lesztésének min$két változata fontos# a hagyományos és &ro"ektekkel végzett oktatás ezena ter)leten is kiegészti egymást.A minta# a &él$a szere&e fontos a kreativitás fe"lesztéséen. 5em az aszol6t# sem a relatv 6"létrehozásáan nem léteznek nagy grások. Gin$en 6" valami korái egyéni %vagyin$ivi$alizáló$ott közösségi( ta&asztalat# ismeret következménye.A kreativitás nevelése nem lehet egy;egy tanóráa elefogalmazott !él. -z &ontosan olyan#mint a KeOey;értelmezte nevelés. A nevelésnek nem !él"a van# hanem maga a nevelés a !él.1N

*em a kreativitásra kell nevelni# hanem a kreativitás fe"lesztéséhez sz)kséges feltételeket kell iztostani. 5okkal fontosa a nevel' alkotóké&es személyisége# a semmi'lY a valamiYfelé hala$ni# aktalizálva ergson gon$olatait.A kreativitástól az innová!ió elválaszthatatlan. Az innová!ió a$"a azt a töletet# amellyel az

egyén t6llé& a kigon$olás fázisán. Gegvalóst értékes# hasznos $olgokat. Az innovatvmagatartás nélk)l a kreativitás megmara$ az árán$ozás szint"én. A kreativitás és azinnová!ió között organiks ka&!solat van. ellegzetes k)lönség)k# hogy amg az innová!iófeltételezi a kreativitást# nem min$egyik kreatv elké&zelés ere$ményez innová!iót. Akreativitás lehet egyéni és társas. Az innová!ió# még akkor is ha egyéni# szervezeteken#egy)ttm+kö$ésen valósl meg. 2e"lesztése elké&zelhetetlen az egy)ttm+kö$ést segt'

&e$agógiai &raktikák nélk)l.1C Az innovatv magatartás lényege/ a valóságlehet'ségköz&ont6 szemlélete# az a törekvés# hogy létrehozza azt# ami még nin!s# $e már lehetne.Y %o. R.( Az innová!iós folyamat négytag6 mo$ell"e %o. 9( helyett öttag6vászélest")k a fázisok egymástániságát. Bás&ár folyamatárá"áól hiányzik a szervezés.

T-><-FJ5 → 5F-><-FJ5 → LJT>-@=F5 → ,I>:L5 → -LT->-5FTJ5

A magyar oktatás zsákt!á"a# hogy a nemzetközi viszonylatan általnk kiemelke$'nek tartottere$ményeink miért nem kamatoznak a gaz$asági gyakorlatanU A magasan kvalifikált#szakmailag ké&zett emerek !sak részen ké&esek megfelelni az élet $iktálta kihvásoknak.

13 *emesné G)ller Gárta/ Élete"ysé"#en foly$ tan*tás a 7saládi Bskolá#an. In/ Gagyar e$agógia# $a&est# 1933D11.1N ohn KeOey/ emokrácia és nevelés 4emokracy and Ed+cation6. In/ ,is$e$nevelés# az193?;1933;an meg"elent &él$ányszámokan# folytatásan# $a&est# E1.&.1C

Bás&ár László/ Bás&ár László/ Az alkot$ peda"$"+s és a kreat*v "yermek. In/ 5zászné<irányi ,atalin %szerk.(/ Az alkot$ peda"$"+s és a kreat*v "yermek, :vo$a&e$agógsok konferen!iá"a# ,e!skemét# 1994# 9. &.



Tanlóként !sak a tanlás kihvásának kell megfelelni# és nem &rolémák# fela$atok megol$ásának. @iányzik a sikerfilozófiának az a skálá"a# amely már gyermekkoran is azönmegvalóstást segt' 6"a sikerek elérésére ösztönöz. *em rögz)lnek azok ame!hanizmsok# amelyek a t$ás hétközna&i alkalmazásáan nyilvánlnak meg.Az 6n. hétközna&i kreativitás és az innová!ió fe"lesztése a nevelés folyamatáan

életszemléletté mó$osl. Az emer ké&es lesz min$en élethelyzeten feltalálni magát# sa"átéletét megteremteni# ké&es lesz az önmegvalóstásra.

A kreativitás fe"lesztésének töek között az alái lehet'ségei# ter)letei vannak a te!hnikainevelésen# a arká!solásan. <izsgál"k/

- egy a$ott anyagól mi min$en készthet'- egy a$ott anyag megmnkálásánál használt m+velet sokrét+

alkalmazásának ter)leteit- egy a$ott alakzatól# formáól mi min$en készthet'-

egy a$ott tárgy# eszköz# mo$ell hány mó$on készthet' el- egy a$ott ren$szer fe"lesztésének lehet'ségeit.

elen keretek között az tolsó három lehet'ségre mtatok egy;egy &él$át.

'%" adott alakzatból, formából mi minden készthet*

Az egyszer+ alakzat az 6n. ma!skalé&!s'# vagy oszorkánylé&!s'. A fela$at# hogy a oszorkánylé&!s' felhasználásával minél tö mo$ellt# figrát# "átékot késztsenek a

gyermekek. A oszorkánylé&!s't 6gy ka&"k# hogy két &a&rszalagot el kez$)nk egymásramer'legesen ha"togatni. @a a k)lönöz' szélesség+ &a&r!skokat hosszáan egymáshozragasztnk# és 6gy végezz)k a ha"togatást# akkor a legegyszer+ figrát# kgyót ka&"k meg.A megol$ások köz)l mtatnk e egy &árat az 1.# ?.# és a 3.árán. A ra"zok magkért

eszélnek# ezek elemzését# a figrák késztésének mó$"át nem tart"k sz)kségesnek. A &e$agógiai ta&asztalataink azt igazol"ák# amikor egy ilyen ti&s6 &roléma elé állt"k agyermekeket# figyelni kell a emtatott minták számára. @a !sak egy mintát# vagy kevésszám6 &él$át mtatnk# akkor a gyermekek fantáziá"át nem mozgóst"k eléggé# nehezent$nak 6"a ötleteket kitalálni# megvalóstani. @a viszont t6l sok a emtatott &él$a# akkorazt az érzést alakthat"k# hogy már 6"a megol$ásokat# ötleteket nem lehet kitalálni. Amgaz els' eseten nem mozgóst"k a gyermekek fantáziá"át# a$$ig a máso$ik eseten gátol"k a

kreativitást.A ?;es szám6 árán azt szemléltet")k# hogy egy a$ott ötlet továfe"leszthet'. Az elefántmaszkot fe"lesztették tová a tanlók elefántos !erza; és tolltartóvá. A 3. szám6 árán lév'figrák már áozáshoz is hasznostható# vagyis eszköze lesz a kommniká!ióskreativitásnak. A gyermekek megszólaltat"ák a áokat. *agyon ér$ekes# hogy nem !s&án azismert mesefigrák szövegeit tolmá!soltat"ák vel)k# hanem sa"át élet)khöz ka&!soló$óeseményeket is emtatnak a áok által.

'%" adott tár%", eszk!z, modell hán" módon készthet* el



-rre egy &él$át @ans;oa!him 2is!her egyik tanlmánya evezet'"ének és efe"ezésénekismertetésével szeretnék emtatni.1E ?ein Corsc!la" ap*erfl+"za+"e z+ falten +nd stei"en

z+ lassen, löst #ei den 2indern 0+#el a+s. Eifri" Derden "eei"nete (ltter z+sammen"es+c!t.Fnsere Altpapiersamml+n", a#er a+c! die ?al& +n @c!rei##löcke der 2inder liefern dasnöti"e ?aterial.

Eini"e 2inder verf"en #ereits #er die erfordlic!en 2enntnisse +nd Tec!niken, apierfl+"ze+"e !erz+stellen. @ie sind #ereit, die noc! +nerfa!rern anz+leiten.das "esc!ie!ta+f dem Ge"e des Cormac!ens +nd Nac!mac!ens. 4H6

A#sc!liessend #e"e#en Dir +ns DiedDr an die Ar#eit. Gir ne!men +ns vor, sor"flti" +nd mit "rösster Iena+i"keit z+ falten., die -l"el "ross "en+" z+ mac!en +nd die -l+"ze+"emö"lic!st "erade z+ #a+en. 3Disc!end+rc! verlassen die 2inder in kleinen Ir+ppen den

2lassenra+m, +m a+f dem @c!+l!of i!re Erze+"nisse z+ testen.>

1E

@ans;oa!him 2is!her/ ap*rflie"er stei"en/ ein Fnterric!ts#eispiel. In/ @ans;oa!him2is!her/ "r+ndsc!+le J Cermitl+n"sc!+le zDisc!en 2ind +nd Gelt. <erlag lis ,linkhar$#a$ @eilrnnD=# ?77?#C4. &.



1 sz. ára



Gegálla&that"k# ez &ontosan gy "átszó$ott le nálnk ,e!skeméten is# azzal a k)lönséggel#hogy gyerekek helyett# ma"$ az 'ket kés' tantó hallgatók voltak a mó$szertani óraélményének részesei. *álnk a re&)lésstailitást# a re&)lés távolságának növelését k)lönöz'egyénileg választott# ki&róált anyagok eé&tésével lehetett növelni# ezekkel ksérletezni.

efe"ezés)l távre&)lési és !éla érési versenyeket ren$ezt)nk. <ég)l a legsikeresere&)l'ket min$enkinek el kellett készteni. -z "elentette az innová!iót.

?. sz. ára



3. sz. ára



N. sz. ára

'%" adott rendszer feléptése

A N. sz árán látható fels' házikó AN;es &a&ról kész)lt ha"togatással. Az origamite!hniká"ával legfel"e e$$ig lehet el"tni# esetlegesen kisznezik a házat a gyerekek. Ate!hnika m+veltségter)let felé&ti a ren$szert A !áz+nk és környezete témakören. Az alsó ra"zegy elkész)lt mnka$araot mtat e.

A ren$szer térhatás6vá fe"leszthet'# ha egy A3;as &a&rla&ra álló helyzeten %mer'legesen(rögzt")k a fels'# még !s&asz házikót. -en az eseten az $var megtervezése# eren$ezésetág teret iztost az alkotó fantáziának. A &a&r mellett meg"elennek egyé anyagok. Az áránlátható házikónál vatta és fonál.

Qsszegzés)l elmon$hat"k# hogy kreativitásra nevelésnél a te!hnikát# a arká!solást nemmegtantan$ó !élként# hanem eszközként kell kezelni a személyiségfe"lesztésen. *e akar"nk sokat !sináltatni# hanem a konvergens gon$olko$ás helyett a $ivergens gon$olko$ásnaka$"nk teret. A látszólag egyszer+ fela$atok "oan mozgóst"ák a gyermekeket# a tanlókat#

iztosa rész)kre a siker elérése. Az elért siker motivál az 6"a fela$atokra. A kreativitás

gy lesz az önmaga motivá!ió"a.



-. Az e%észsé%nevelés, testi nevelés, testnevelés célja, feladatai.A moz%ásos játékok szerepe az iskolai testnevelésben, a cselekvéstanulásban, a készsé%,

képessé% és személ"isé%fejlesztésben, valamint a tanórán kv0li és szabadid*stevéken"sé%ekben.

':K6I6K:#'B'DK6

6IL>A$?M6(testi&

%. :i"iénés nevelés

a) személyi higiénére nevelés/általános tisztaság

megteremtése D'r;# ha"#köröm;# fogá&olás st.Drházko$ás étkezés sze;ális higiénia kltrálisanelmara$ott lakosság neve;lése.

b)környezeti higiénérenevelés/ lakás és nevelésiintézmények ren$"emegfelel' $var és

kiszolgáló helyiségek P0.használat termek takartása#szell'ztetése "átékszerek#könyvek tisztasága f+tésvilágtás &arkok gon$ozásatisztasági mozgalmak vz#leveg'# tala" vé$elme.

9. rofilaKisra nevelés

a) fert'z' etegségek

Dk)lön tör)lköz'# fogkefe# &ohár kéz; ésgy)möl!smosás st.D

b) egyszer+ ren$ellenessé;gek# %érzékszervi hiák#

eszé$hiák# tartásiren$ellenességek(.

L. 2ondicionálás, testnevelés,testedzés, rekreáci$ és spor&tolás

N6I?OELE?:?K#K6

%. E"észsé"es életvezetés

a) na&iren$# életren$# &ihenés#alvás# "ó emeri

ka&!solatok# "ó légkör# intimviszonyok.

b)hiás viselke$ési &rogramok megel'zése# i$egren$szerifesz)ltségek# agresszivitás#nevelési hiák.

c) !salá$i életre nevelés#!salá$i mnkamegosztás#

&árválasztás# gyermekne;

velés# szeális felvilá;gostás.

9. @tressz&el!ár*tás

a) stresszorok kik)szöölése/élethelyzetek elker)lése%fény# za"# mozgás;korlátozás(

b) a stresszhatás kom&enzá;

!ió"a/ relaá!ió st.

L. Az a#+z+s deviancia profilaKisa

Da megszokottól# átlagtól eltér'viselke$ésformamegel'zése# helyes irányatereléseD

t6lzott gyógyszerfogyasztás#

önagresszió megel'zése#alkohol fogyasztás# $ohány;zás# $rog# kátószer.

6ILO?PDE?:?K#K6

%. 2edvező társas miliő m)köd&tetése

nevelési intézmények légköre#

!so&ort hanglata# közösségimagatartási formákkialaktása sz)l';gyermekka&!solat# személyiségkiontakoztatása# kreativi;tás# fesz)ltségek elviselése#konfliktsok megol$ása.

9. 2omm+nikáci$s nevelés, azérintkezési zavarok profilaKisa

a) inter&erszonális ka&!solatok#nevelési el"árások# lelkitartalmak#

b) a kommniká!iós zavarokfelol$ása# eszé$hiák#viselke$ési ren$ellenessé;gek# orvos;eteg ka&!solat#gyógytó személyekkelka&!solat# izalom.

L. @zerepfeszltsé"ek feloldása

a) fesz)ltségol$ó te!hnikákalkalmazása# szere&konf;likts korai felismerése#elhártása.

b) egyszer+ &szi!hológiaimó$szerek alkalmazása%kikér$ezés# kieszélés(.

'. Társadalmi izoláci$ me"elő& zése



mozgásszokások kialaktása#egyéni s&ortolás# teste$zés#

szaa$i$'smozgástevékenységek#!salá$i t6rák# otthoni moz;

gáslehet'ség.

'. (aleset&me"előzésre nevelés

alesetveszély felismerése#közleke$és# mérgez' szerektárolása# életmentés#véra$ás# foglalkozásiártalmak# els'segélyny6"tás.

M. Táplálkozás

helyes étkezési szokások#megfelel' ételek éstá&anyagsz)kségletismerete# ren$szeresség#k)lönöz' reformétkezésekhatásainak ismerete#élelmiszerekkel szemenit6lérzékenység és ezek

&reven!ió"a.

'. Érzelmi nevelés

Jrzelmi stailitás fesz)ltségek#félelmek felol$ása#

k$ar!ker)lés# em&átiáskészség fe"lesztése#el'téletek.

i$'s# rokkant# fogyatékosemerek.

M. E"észsé"propa"anda

T<# rá$ió# 6"ságok# társa$almimozgalmak#egészségvé$elmi mnka#orvoshoz for$lás# nevelésiintézményeken a sz)l'kfelé.

$'6$? #'B'DK6 (6zomatikus&8 A sz)letés el'tt 9 hóna&&al kez$'$ik és élet)nkvégéig tart.

Oélja8 Gnkaké&es# mozgáské&es egészség meg'rzése az élet folyamán.

$'6$#'B'DK68 A testi vagy szomatiks nevelés azon !so&ort"a# amely a szervezetregyakorolt tervszer+# ren$szeres ráhatással# a testgyakorlatok t$atos alkalmazása# a motoroské&ességek fe"lesztése# a mozgás"ártasság és ;készség kiontakoztatása révén amozgásm+veltség fe"lesztését szolgál"a.

PD$ADP#L6 'DA;A$A?8 A testi# az értelmi# az erköl!si# az esztétikai és mnkára

nevelés fela$atainak megvalóstásával a személyiség sokol$al6 fe"lesztése.6N'O?PD?6 (6AHP$L6& 'DA;A$A?8

H a szervezet általános és sokol$al6 ké&zésével a testi fe"l'$és iztostása H a motoros ké&ességek fe"lesztése H a mozgásm+veltség kialaktása H a mozgás# "áték# verseny igény felkeltése# kielégtése és a mozgás

megszerettetése

A HP$K@FD



A "áték a kisgyermekkor legfontosa és legfe"leszt' tevékenysége# elemi &szi!hikssz)kséglete. A gyermek kom&le személyiségfe"lesztésének egyik legs&e!iálisa eszköze.2e"leszti a gyermek motoros;# értelmi ké&ességeit# érzelmi és erköl!si tla"$onságait egyaránt#amelyek formál"ák életét# "ellemét.A sokféle "átékól a testnevelési foglalkozásokon a mozgásos "átékok köz)l a testnevelési

"átékokat alkalmazzk.$'6$#'B'DK6? HP$KL8 A mozgásos "átékok azon !so&ort"át öleli fel#amelyeket meghatározott szaályok szerint "átszanak Gozgásanyagát els'soran a torna# atlétika és "áték %la$ás( "elleg+ gyakorlatok anyagáólválaszt"k# melyeket eszköz nélk)l és eszközzel "átszathat"k.

-ajtái/1. 2tó"átékok ?. 2ogó"átékok 3. <ersengések/ egyéni;# ill. &árosN. 5orversenyek C. <áltóversenyek

E. La$ás "átékok A HP$K L$A$P6P#A >'#'$'

H a "áték kiválasztása H a "áték el'késztése H a "áték ismertetése %&róa"áték( H a "áték vezetése H a "áték értékelése H a "áték ismétlése



1. >oz%ásos cselekvéstanulás kérdései8 a moz%ástanulás fol"amata, motorosképessé%ek rendszere, fejlesztés0k lehet*sé%ei és a tanulási fol"amatban alkalmazható

módszerek és módszeres eljárások 41- (1)& éves korban.

>LI:P6$A#MDP6 LDQA>A$A

(moz%áskészsé% kialakulása&

2iziológiai ala&"a/ refleG; etero!e&tv %inger a k)ls' környezet'l in$l(; intero!e&tv %inger a els' környezet'l in$l(; &ro&rio!e&tv %inger onnan in$l# ahová a válasz tart(

@'6I$LB#Q?LB81. Beneralizá!iós szakasz %serkentési folyamat irra$iá!ió"a# t6lmozgás(?. ,on!entrá!iós szakasz %serkentés és gátlás egyens6lya# $inamiks sztereot&ia

kialaklása(

3. 5tailizá!iós szakasz %$inamiks sztereot&ia megszilár$lása(

#P;L@? DP6IDF81. A mozgás $rva koor$iná!ió"ának kialaklása?. A mozgás finom koor$iná!ió"ának kialaklása3. A mozgás finom koor$iná!ió"ának megszilár$lása és alkalmazása változó

feltételek között

Iárt moz%áskészsé% ; &ro&rio!e&tv iránytás%kisla$aha"tás magas;# távolgrás torna mozgásanyagának tösége(

#"lt moz%áskészsé% ; etero!e&tv ingeri iránytás

%"áték közeni !élravezet' fela$at megválasztása(

$@A#6I'@ (mozgás átvitel(; &ozitv; negatv vagy interferen!ia; ilaterális

Byermekkoran segt az tánzás#feln'ttkoran zavar a t$ati gát.



>L$L@L6 ($'6$?, ?I?A?& KN'66K:'

>inden fajta moz%ásos cselekvés me%tanulásának és vé%rehajtásának feltételeikéntfo%hatók fel, mel"ek visszavezethet*k vel0nk sz0letett ill. tanult !sszetev*kre.

L#;=O?L#PD?6 LL@;?#PO?F6 =IRD'$?>LI:KL#Q6P:

-nergetikai háttér 5zaályozáshoz ka&!soló$ik @a"lékonyság# lazaság2e"l'$és)kre 3 tényez';!so&ort van hatással

R:Q'66K: Aktv asszv

'@S8 Izom kontraktilitása%izomrost t&s# izomrostokszáma# keresztmetszete(; maimális; állóké&ességi; gyorsasági

$K@? $PHKLIF;F KN8 Téren és i$'en a test#testrészek helyzetének megtélése

:QL@6A6P:8 I$eg; izomka&!solatok %i$egim&lzsok

"ellege# összeh6zó$ást#ellazlást kiváltó folyamatok(; mozgás; moz$lat; reagálás %reak!ió i$'(

?#'6I$K$?M6;?'@'#O?PDF KN8%mozgás;vagy izomérzékelés(Izomérzékelés az izomfesz)lés ésellazlás fokáról. A mozgás

&ontosságáért ésgaz$aságosságáért felel's a

&ro&rio!e&torok segtségével.PDDFKN'66K:8 Izom

anyag!seré"e %energiaellátásmó$"a(; ala&; er'; gyorsasági

@'AO?FKN'66K:8 Byors#

!élszer+ válasz meghatározott "elekre.

@?$>M6KN'66K:8 Goz$latok egymáshoz és akörnyezethez viszonytott i$'eliés téreli ka&!solata.':Q'#6CDQLIP6 KN8 %egyens6lyérzék(

,)lönöz' testhelyzeteken azegyens6ly megtartása.LL@;?#PO?F?;SK#Q6I'@ >'DD'$$ %gyorskoor$iná!ió(PDDFKN'66K:?LL@;?#PO?F%i$'kényszer nélk)l(

>F;6I'@'



>e%határozó tén"ez*k8; nevelés !él"a; oktatás tartalma; $i$aktikai fela$atok

; gyermek értelmi és fe"lettségi szint"e; tárgy sa"átossága

?. ?6>'@'$TIDK6 >F;6I'@'?1. <erális

magyarázat eszélgetés

?. <izális emtatás# emtattatás

?smeretk!zlés menete8

1. lineáris %egymásra é&)l'(?. kon!entriks %kören 'v)l'(

Bloális és &ar!iális mó$szer

??. :QAL@DP6 BK:@'EAH$P6P#A (%"akoroltatás& '@'$K9'#ADAD>AIL$$ >F;6I'@'

1. Byakorlás %gyakoroltatás# ismétlés( Byakorlásvezetés/; tánzó forma; "átékos forma; tastással; határozott forma

?. -llen'rzés %megfigyelés# hia"avtás(3. Jrtékelés

Az elsajáttást 'DS6':=$S, @PB'I'$S 'DHP@P6L 1. 0élgyakorlatok ?. >ávezet' gyakorlatok 3. ,ényszert' helyzetekN. 5egtséga$ás; közvetlen ; közvetett



). Az iskolai testnevelési órák tervezése és szervezése. #A$, kerettanterv, hel"ipro%ram, óratervezet. o%lalkoztatási formák. A rend k!telez* %"akorlatok szerepe az

iskolai testnevelésben. A cél és rávezet* %"akorlatok jelent*sé%e a tudatos tervez*munkában.

A $'6$#'B'DK6? L:DADLIP6L $'@B'IK6'; *AT; @elyi &rogram D)temterv D; 2oglalkozási tervezet

E'DQ? N@L:@A> (R$'>$'@B& K6I=$K6 >M#PDA$A?a.( Anyag kiválasztás

.( Anyag és követelmény felontás!.( Anyag %a kiválasztott és felontott( elren$ezés

a.(@elyi lehet'ségek# a gyermekek el'ké&zettségi szint"e# az intézmény felszereltsége

figyeleme vételével .( Az elsa"áttás ér$ekéen# az oktatás logiks sorren$"ét követve# egyes mozgásfela$atokraés a fel$olgozási mó$ra# valamint a követelményszintre!.( Gegfelel' sorren$en# az anyag els' logikai összef)ggéséen# a ren$szeresség elvének figyeleme vételével

;évi foglalkozások számának megálla&tása;anyagelren$ezés évszakok szerint;témák megalkotása és sorren$iség)k megálla&tása

6I'@B'IK6A gyakorlás ere$ményességét el'segt' sz+#jekt*v és o#jekt*v feltételek iztostása.A testnevelési foglalkozásokat az i$' és hely gaz$aságos kihasználása miatt el're meg kelltervezni ill. szervezni. A szervezésnél figyeleme kell venni a következ' szem&ontokat/

H a !so&ort létszáma H a gyerekek életkora# fe"lettsége H a mozgásanyag természete H a gyakorlás !él"a H a ren$elkezésre álló felszerelések# eszközök H a gyakorlóhely nagysága

L:DADLI$A$P6? L@>P

A gyerekek evonása a foglalkozás menetée. A foglalkoztatási formák gon$os megválasztásateszi lehet'vé a gyakorlóhely és a gyakorlásra szánt i$' leggaz$aságosa kihasználását

?.& O6LNL@$ fo%lalkoztatás8 %min$enki azonos mozgásfela$atot végez egy i$'en# vagyi$'eltoló$ással# &ihen'!so&orttal(a.( e"yttes J %egy i$'en min$enki gyan azt a fela$atot végzi(

.( csoportonkénti H %i$'eltoló$ással végzik gyan azt a fela$atot holti$'vel kell számolni(!.( e"yénenkénti H %egymás tán# egyenként végzik gyan azt a fela$atot

leggaz$aságtalana forma az i$' kihasználtság szem&ont"áól# legtöa holti$'(

a.( "árás;# ftás;# ren$;# gimnasztikai gyakorlatoknál#

f'gyakorlatoknál# ha a hely és eszköz lehet'vé teszi. .( gyors ftások# $oások# ra"tok# la$a$oások és



elka&ások# kisla$a %azsák( ha"tások# kötélmászás# szer# eszköz és helyf)ggvényéen tö !so&ortkialaktása# &a$nál# or$ásfalnál st.

!.( kevés eszköz# hely esetén# esetleg 6" vagy alesetveszélyes anyagnál.

??.& O6ANA$ fo%lalkoztatás %egy i$'en más;más fela$atot végeznek a !sa&atok(Létszámtól# helyt'l# szert'l f)gg'en ?;3 esetleg N !sa&at.0sa&atvezet'k; hely!sere.

a.( e"yttes J a !sa&atok min$en tag"ának megfelel' mennyiség+ eszköz állren$elkezésére

.( csoportonkénti J a !sa&atokon el)l !so&ortokat hoznk létre# ha a !sa&at min$entag"ának nin!s elegen$' eszköz

!.( e"yénenkénti J ha egy;egy !sa&atnál !sak egy;egy eszköz áll ren$elkezésre

$.( circ+it 4körkörös6 J tö gyakorlóhelyet "elöl)nk ki# az egyes helyeken lév' !sa&attagok a fela$at elvégzése tán nem sa"át !sa&atka állnak vissza# hanem azonnal tová hala$nak a következ' gyakorlóhelyre meghatározott irányan történ' gyakorlóhely !serével

@'#;:QAL@DA$L8 els'soran szervezési és nevelési fela$atokat ol$nk meg vele

1. llások %ala&;# vigyázz;# &ihen" állás(

?. Testford+latok %alra;# "ora átZ# hátra ar!Z(

3. ?enet tem&, ill. lépéstartással

N. Alakzatok %vonal;# és oszlo&sor# kör és ezek tösoros változatai#valamint szétszórt(# és alakzatváltoztatások %for$lattal# kilé&éssel#fe"l'$éssel# szaka$ozással# nyitó$ással# zárkózással st.(

'DSK6I=$S BA:Q :?>#A6I$?A? :QAL@DA$L8 Testgyakorlati ág szerint atorna keretée tartoznak. *evelési# oktatási és ké&zési fela$atok megol$ására egyarántalkalmasak. -zek a gyakorlatok els'soran a mozgásszervek %izmok# z)letek# !sontok(fe"l'$ését szolgál"ák# ezzel el'segtve az egész test arányos fe"lesztését. -mellett szere&)k van6" mozgásformák kialaktásáan# egyakorlásáan és a motoros ké&ességek fe"lesztéséen

1. @za#ad"yakorlati alapformáj1/a 5zaa$gyakorlatok

,éziszer gyakorlatok ! áros;# társas gyakorlatok $ a$gyakorlatok

e or$ásfal gyakorlatok



?. Természetes "yakorlatok/a Természetes "árás

,)lönöz' "árásmó$ok ! 2tásgyakorlatok fela$atokkal

Az elsajáttást 'DS6':=$S, @PB'I'$S 'DHP@P6L tudatos tervezése sz0ksé%ese%"es bon"olultabb szerkezet, va%" a %"ermekek életkori sajátossá%aihoz képestnehezebben elsajáttható %"akorlatok oktatásánál

1. 7él"yakorlatok %a f'gyakorlatok sikeres elvégzéséhez sz)kséges el'feltételek megteremtése &l. izomer'# iz)leti mozgékonyság st.(

?. ávezető "yakorlatok % a f'gyakorlat leglényegese részét# részeit kiemel")k ésönálló gyakorlatként gyakoroltat"k# ma"$ visszahelyezz)k az ere$eti gyakorlata ésaz gy megtanlt részek'l könnyeen összeáll a tanlan$ó mozgás(

3. 2ényszer*tő !elyzetek %k)lönöz' tárgyak alkalmazásával mintegy kényszert")k ameghatározó rész helyes kivitelezésére(

N. @e"*tsé"adás %el'segt")k a gyakorlás ere$ményességét# a helyes végreha"tást# azesetleges félelem lek)z$ését(

; közvetlen; közvetett



i1 áthory Foltán/ Tan+l$k, iskolák&klön#sé"ek. Tankönyvkia$ó# $a&est# 199?. RE.&.

ii ? @ege$+s Báor/ A kreativitás fejlesztésének le!etősé"ei projektm$dszerrel a tec!nika oktatásá#an. In/ 8"tehetségek és ktatási ere$mények a hazai nevelést$ományan. %szerk./ Kr. áosik István és Kr. 5zé!hy Jva(-LT- T,# *evelést$ományi Tanszék# $a&est# 199R. ?4?;?R1 o.

@ege$+s Báor/ A projektm$dszer a természett+dományos tár"yak oktatásá#an az elemi szinten és a tan*t$képzés#en.

hK $isszertá!ió# -LT- T, *evelést$ományi Intézet# ?777.Lan$a# -rika/ A kreativitás pszic!ol$"iája. Tankönyvkia$ó# $a&est# 194N.

Gagyari e!k István/ A kreativitás mint cél és m$dszer a korszer) peda"$"iá#an. In/ 8" e$agógiai 5zemle 1993D3.

Gagyari e!k István/ Alkotáselméleti 4kreatol$"iai6 tan+lmányok. Aka$émiai ,ia$ó# 19R?.

léh 0saa/ szic!ol$"iatörténet. Bon$olat ,ia$ó# 199?.

Taylor# Irving/ Az alkot$ folyamat természete. In/ G+vészet&szi!hológia. %szerk./ @alász László( Bon$olat ,ia$ó# 19R3.

5alamon en'/ Az értelmi fejlődés pszic!ol$"iája. Bon$olat ,ia$ó# $a&est# 19R3.

. Az 'mber és társadalom témak!r oktatásának módszertani alapelvei (dia%nózis elve,módszertani sokrétsé% elve, aktivitás elve, relevancia elve, kreativitás elve, spirális feléptés

elve, kett*s talapzat elve&.

A tananyag megértése nem valamiféle általános értelmi ké&ességeken m6lik# hanem az a$ottter)lethez ka&!soló$ó konkrét t$ás mennyiségén és szervezettségén. Jrtelmi ké&ességeink tehát

"órészt t+dásterlet&specifik+sak . Gin$en t$ásnkhoz társas környezeten# a társak közvettésével "tnk# és a t$ás alkalmazása is társas környezeten# egy)ttm+kö$és során történik. %t+dás+nk szociális jelle")6

A dia%nózis elve. *em ké&zelhet' el ere$ményes tanlás anélk)l# hogy valamiké&&en fel nemérnénk# milyen t$ással és ér$ekl'$éssel ren$elkeznek a tanlók az a$ott tananyaggalka&!solatan. Lehet# hogy valamiféle formalizált tesztet használnk# $e lehet# hogy megfigyel")k agyerekeket. A megfigyelés akkor lehetséges# ha olyan tevékenységeket szervez)nk a tanlók számára# amelyek révén meg t$"ák mtatni magkat# amelyek'l ki$er)l az el'zetes t$ás. A$iagnózis elvé'l az is következik# hogy olyan változatos eszköztárat alkalmazznk# amely teretnyit a tanlók önkife"ezése számára.

A differenciálás elve. A tanlók megel'z' t$ása a legritká eseten egyforma. Az iskolaitanló!so&ortok k)lönöz' mértéken heterogének# $e a leghomogéna tanló!so&ort isk)lönöz' egyének'l áll.

Érdeklődés szerinti 4tartalmi6 differenciálás. Az egységes ala&m+veltség fontosságarelativizáló$ik# viszont az ér$ekl'$és olyan ha"tóer'# amely nagyságren$ekkel hatékonyaát$"a tenni az oktatást. Arról van szó# hogy a tanlók ér$ekl'$ése szere&et "átszhasson atananyag megválasztásáan. Az ér$ekl'$és szerinti $ifferen!iálás megvalóslhat &l. a

&ro"ektmnka során# amikor a közös fela$atól min$enki azt a részfela$atot választ"a# ami 'tér$ekli# vagy a !so&ortmnka alkalmazásakor# amikor a k)lönöz' !so&ortok k)lönöz'témákat $olgoznak fel. -lké&zelhet' a közös és a $ifferen!iált tananyag &ontos k)lönválasztása

is. 2lön#öző +tak . A $ifferen!iálás értelemszer+en nem!sak a tanlás tartalmára# hanemmó$szereire és eszközeire is vonatkozhat. -szerint gyanahhoz a t$áshoz k)lönöz' takon is



el lehet "tni# és a k)lönöz' tanlók igényeinek k)lönöz' tak felelhetnek meg. gyanazt atörténelmi témát az osztály izonyos tanlói oknyomozó &rolémamegol$ások sorozataként#mások !so&ortos tanlás formá"áan# ismét mások egyéni olvasással# a töiek &e$ig azInterneten való öngészéssel sa"átthat"ák el.

A módszertani sokrétsé% elve. A $ifferen!iálás elvé'l következik# hogy a k)lönöz' tanlók k)lönféle &e$agógiai hllámhosszokraY érzékenyek. Akkor a$nk min$enkinek esélyt# ha nemraga$nk le egyetlen ti&iks mó$szernél# hanem váltogat"k azokat

Az aktivitás elve. A sémák mozgóstása és a személyes konstrk!iók létrehozása !sak akkor ké&zelhet' el# ha a tanló tevékeny# azaz az 6" t$ást alkalmazza is valamely &rolémaszitá!ióan.

A relevancia elve. A tanlók sémái min$enna&i élet)k során alakltak ki. *agymértékenel'moz$that"a az elsa"áttást# ha e&li!itté tessz)k a min$enna&i élet és az iskolai t$ás közöttika&!solatokat# és gy esélyt a$nk arra# hogy a tanló szemestse meglév' kognitv sémáit az 6"ismeretekkel.

A kreativitás elve. A tanlás H tanás folyamatáan egyértelm+en sz)kség van re&ro$ktvfela$atokra# azonan az -mer és társa$alom témaköreinek esetéen kiemelten fontosak azok a

fela$atok# amelyek a tanlók önállóságát# ere$etiségét# ké&zel'ere")k mozgóstását kván"ák meg.A szociális tanulás elve. A személyes konstrk!iók kialaklásáan mással nem &ótolható szere&evan annak a facilitál$ köze"nek # amit a tanlói mnka!so&ort %team( "elent. ,)lönösen fontos lehet#hogy a kér$ést k)lönöz' szinteken ért' tanlók sémái közele állnak egymáshoz# mint a tanár ésa tanlók sémái.

Ajánlott irodalom

*A@AL,A I5T<*/ A tanlás. In/ 2als Iván %szerk.(/ idaktika. $a&est# 199R# *emzetiTankönyvkia$ó# 114H1CR. o. 13NH1CR. o.A>AT: L5FL:/ Kialógs a szaka$ékan. (eszélő # ?777. 4HR. sz.



/. A térbeli és id*beli tájékozódás, valamint az erk!lcsi téletalkotás fejl*dése és jelent*sé%eaz 'mber és társadalom témak!r tartalmainak oktatásában

A gyermekek és a fiatalok társas ka&!solataik és énké&)k fe"lesztése során meghatározott

fokozatokon mennek kereszt)l# amelyek kom&atiilisek iaget kognitv fe"l'$ési szakaszaival és,ohlergnek az erköl!si téletalkotásra vonatkozó szakaszos fe"l'$ésmo$ell"ével. Az egyének amin$enna&i tevékenységek során k)lönöz' fe"lettségi szintek között inga$oznak.

A témakörök tárgyalását ala&vet'en a spirális felép*tés elve é s a kettős talapzat elvehatározza meg mó$szertani ala&elvként.

A s&irális felé&tés elve az itt és most álla&otát tekinti kiin$lásnak# melyen a gyermek azels'$leges vonatkoztatási &ont. Az b "elene és közvetlen környezete# az ezeken szerzett személyesem&iriks és kognitv ta&asztalatai "elentik a közös fe"lesztési ala&ot. -tt'l a &onttól távolo$nk i$'en és téren. A téreli tá"ékozó$ás fe"lesztésénél a tá"+l$ környezet elve érvényes)l/ aközvetlen# fizikálisan megta&asztalható környezett sa"átosságainak t$atos felfe$ezése vezethet el atága %intézményi# föl$ra"zi és társa$almi tér megta&asztalásához. %l. 6t az iskoláig# tazás atele&)lésen el)l és kv)l# nevezetes helyek# hres emerek# események emlékhelyei(. A távolo$ásvonala s&irális elren$ezés+# vagyis 6"ra és 6"ra érint")k H ki'vtve H a kiin$lási helyzet a$taszitá!iókat. %l. sa"át ma"$ !salá$i élettörténet H lokális ; regionális H nemzeti# st. (

A kett's tala&zat elve tö szinten érvényes)l. -gyrészt a tervezés során# amikor atársa$almi elvárások mellett a kliensi %!salá$# sz+ke H tága környezet( igényeket is figyelemevessz)k. Gásrészt a témák konkrét tárgyalása során# az elvárás;ren$szer mellett a "elen és m6ltkett's meghatározottságait is érvényesten)nk kell. %&l. )nne&ek# hagyományok# !salá$i szokások#$ivat(.

Az ember mint t!rténeti lén"

0sak az emer ké&es sa"át teret hagyni a $olgoknak# s önmagától i$'eli távolságot tartva azokatm6ltként és el"öven$'ként érzékelni. Az emer a teret és az i$'t saját k!zéppontjáravonatkoztat"a. Tla"$onké&&en min$en az id*t áthidaló jelenben "átszó$ik# $e mivel "elen)nk határát a m6lt és a "öv' ké&ezi# nem &szta &ontként él")k át. Az objektv id* ala&szerkezetét a!sillagászatól mert")k# mint m6lt# "elen és "öv' egysége egy t$ati ké&zet egysége oly mó$on#hogy a m6ltat és a "öven$'t a "elene állt"k. A "elen sz"ektma a visszaemlékez' és azel'reny6ló sz"ektm. A m6lt emlékezet és meg'rzés# a "öv' várakozás és el'vételezés.

$!rténelmisé%r*l kétféle vonatkozásan is lehet eszélni/ antro&ológiai értelemen mint az emer és világa ala&vet' szerkezete# m+vel'$ési értelemen &e$ig az a$ott klt6ra "ellemz' vonása.



Az ember mint társas és társadalmi lén"

Az emer társadalmisá%a azt "elenti# hogy az emer egymást sokszorosan átfe$' szervez'$ések eleme# amelyek lehetnek/

természetes mó$on kialakltak és akarati $öntésre megala&tottak kollegiálisan szervez'$'k és hierar!hiksan fölé&tettek# szilár$ak és folyamatosan változók# ön!él6ak %önmagkat magyarázók( és !élra!ionálisak %valamely meghatározható !élt

szolgálók(.

Az egymáshoz ka&!soló$ó emerek a másikkal társlva nem !sak személyekhez# hanemstrukt3rákhoz# vagyis a másik által ké&viselt !so&ortokhoz# közösségekhez# szervezetekhez ésintézményekhez is ka&!soló$nak.

A tálázata foglalt kom&le mo$ell'l a normális átlagnak megfelel' "ellemz'k olvashatók ki.

'ls* fejl*dési szakasz (kb. 5–11 éves kor&

ejlesztési dimenziók #ormális esetben a fejl*dési szakasz elején me%lév*, az adott peda%ó%iaik!rn"ezetben me%er*stend* kompetenciák és nézetek #ormális esetben ebben a

fejl*dési szakaszban kialaktandó kompetenciák és nézetek ejl*dési nehézsé%ekreutaló személ"isé%

jellemz*k Pltalános feladatok antáziatevéken"sé%, szubjektvperspektva ;ifferenciált észlelés fejlesztése8 saját és mások néz*pontjának,

érdekeinek me%k0l!nb!ztetéseJ az érzelmek kontrolljaJ a sz0ksé%letkielé%téshalasztásának példájaJ szituatv e%"0ttmk!dés a

kortársakkal ?d*észlelés $!redezett id*séma, szituatv, e%ocentrikus tervezésiképessé%, szubjektv id*

élmén" A szituatv adottsá%okon t3li tervezés, hosszabb id*perspektvákban t!rtén*%ondolkodás, a fejl*dési id* me%értéseJ mások id*perspektvájának észlelése, a

kronoló%ia tudatostása (f*ként a saját m3lt és pro%nosztizálható j!v*képvonatkozásában&J a saját élet3t strukturált szemlélete $!redezett, az intézmén"es lét

által behatárolt id* #ormatv orientációk 6aját érdekek érvén"estése, passzv%ondoskodási i%én" A rivalizálási hajlamot a sportszersé%et k!lcs!n!sen (fair pla"&szem el*tt tartva levezetniJ k!lcs!n!ssé% a se%tsé%n"3jtásban, érdekek és materiális

javak cseréjeJ a testi er*szak ker0lése az !nérvén"estésbenJ a %"en%ébbek iránt

se%t*készsé% és %ondoskodásJ saját érdekek szociálisan elfo%adható módon t!rtén*érvén"estéseJ a szociális szabál"ok észlelése '%oista irán"ultsá% ?nterakciósstraté%iák izikai jelle% konfliktuskezel* straté%iák A fizikai jelle% straté%iák

me%haladásaJ a n"elvnek az alku eszk!zeként való elfo%adásaJ a személ"esszándékokat k!z!lni e%"mássalJ k!lcs!n!sen k!z!lni az i%én"eket és érdekl*dni a

partner i%én"ei iránt, k!zvett*t bevonni, méltán"olni a k0ls*, objektvnéz*pontot >ásodik fejl*dési szakasz (kb. 1)–12 éves kor&

ejlesztésidimenziók ejlesztési dimenziók #ormális esetben a fejl*dési szakasz elején me%lév*, az adott

peda%ó%iai k!rn"ezetben me%er*stend* kompetenciák és nézetek ejl*dési nehézsé%ekreutaló személ"isé%jellemz*k ltalános

fela$atok Kifferen!iált &ers&ektva# a sa"át és az i$egen néz'&ont"ának# ér$ekeinek megk)lönöztetése szitatv egy)ttm+kö$és a sz)kséglet;

kielégtés halasztásának ké&essége érzelmi kontroll aráti ka&!solat kié&tése a izalmi személy



néz'&ont"ának átvétele önrefleió# a tervek és ér$ekek összehangolásának kez$ete a köl!sönös izalom meg"elenése a ka&!solatokan I$'észlelés -ls' tervezési kom&eten!iák a fe"l'$ési i$'

megértése# mások i$'&ers&ektváinak észlelése a sa"át élet6t kronologiks és tagoltfelfogása Gások i$'terveinek megértése# az egyéni tervek visszavonása a konven!ionális# illetve a

közösen elhatározott tervek ke$véért a közös tervezés kez$ete A személyes ka&!solatokra szánt i$'%az intézmény által strktrált i$'( *ormatv

orientá!iók ,öl!sönösen fair magatartás köl!sönös segtségny6"tás a fizikai er'szaknak mint azönérvényestés eszközének a ker)lése ta&intat mások# f'ként a gyengéen iránt sa"át ér$ekek szo!iálisan elfoga$ható mó$on történ' érvényestése A sa"át ér$ekek háttére szortása a közös

&rolémák megfelel' megol$ása ér$ekéen mások ér$ekei és a közös megálla&o$ások figyelemevétele a társa$almi kötelezettségek és konven!iók etartása köl!sönös

izalom =rientáló$ás a konven!ionális tel"estményértékek felé Interak!iós stratégiák Gásokkalvaló tárgyalás# a sa"át szán$ékok# ér$ekek kife"ezése kom&etens közvett'k eka&!solása# k)ls'#

o"ektv néz'&ont elfoga$ása Az elfoga$ott szaályok m+kö$tetése %mások is ezt teszik( azér$ekek )tköztetése#

a közös &ontok keresése# kom&romisszmkészség %aráti ka&!solatokan( a sa"át a$ott álla&ot és azelvárások kife"ezése#

a köl!sönös megértés gyakorlása# az tánaenge$és ké&ességének kialaktásaOsapó 9en*8 Az oktatás és nevelés e%"sé%e a demokratikus %ondolkodás fejlesztésében

Cj Neda%ó%iai 6zemle, )---.február

Eperjessy Iéza J @ze#enyi éter/ A tan+l$k történelmi fo"almainak fejlődése

Tankönyvkia$ó# &. 194E.LaOren!e ,ohlerg/ Az igazságosságra vonatkozó téletek hat szakaszaIn/ ernáth László H 5olymosi ,atalin %szerk(/ 2e"l'$éslélektani olvasókönyv# Tertia# &. 1994.199;?1R.o.

2. A me%el*z* tudás, társadalmi hel"zet, etnikai háttér. A multikulturalizmus, mint oktatásistraté%ia. A kisebbsé%i kult3ra, mint tanan"a%. ?nte%ráció. ult3raazonos peda%ó%ia.

1.A me%el*z* tudás, társadalmi hel"zet, etnikai háttér

Gin$en m+veltségter)leten# az -mer és társa$alom esetéen &e$ig kiemelten fontos# hogy a &e$agógs megismer"e azt a sz+ke és tága társa$almi közeget# amely'l a gyermekek érkeztek.-gyrészt ezeken a témaköröken olyan témákról %is( eszél)nk# amelyek közvetlen)l és mélyenérintik a gyermek érzelmeit %személyes köt'$ések# !salá$i és rokonsági szokások# életmó$# st.(

másrészt é&&en ezek a témák azok# amelyeken konkrét és viszonylag széles kör+ ismeretekkelren$elkeznek a gyerekek. Ala&vet' kiin$ló&ontnak a családi paradi%mát kell tekinten)nk# mivela gyermekek életkori sa"átosságai ala&"án az itt és most> ala&helyzeté'l fe"leszthet'k.

). A multikulturalizmus, mint oktatási straté%ia

A mltikltralizms kife"ezés nem &e$agógiai szakszó# a "elenség# amelyre vonatkozik# nemtisztán &e$agógiai "elenség# hanem a kulturális k0l!nbsé%ek kezelésének e%" sajátos módja .-nnek a szemléletnek gyanakkor nagyon határozott &e$agógiai vonatkozásai vannak.

. >ultikulturalizmus az oktatásban

A kiseségi klt6ra mint tananyag



@a sorra vessz)k az interkltrális oktatás k)lönöz' mo$ell"eit# ezek között az els' éslegegyszer+# ha a kisebbsé% kult3rája me%jelenik a mindenki számára oktatott tanan"a%ban.

Integrá!ió

Az integrá!ió kife"ezés a &e$agógiáan általáan kétféle összef)ggésen ker)l el'. -gyfel'l eszélhet)nk inte"rált tananya"ok ról# másfel'l a sa"átos nevelést igényl' gyerekek normál

tanló!so&ortoka való evonását# a tö##iekkel val$ e"ytt nevelését szokták integrá!iónak nevezni.A &ozitv attit+$ök kialaklásának ázisa a ké&ességek# els'soran a komm+nikáci$s képessé"ek

fe"l'$ése. -gymás megértése !sak akkor "öhet létre# ha a tanlók ké&essé válnak az interkulturáliskommunikációra# és ennek gyakorlása nem valamiféle k)lön tantárgy# hanem az egész oktatásifolyamat fela$ata. A klt6rák közötti hatékony kommniká!ió el'moz$tásához néhány s&e!iáliské&esség t$atos fe"lesztése sz)kséges.

• T$ni kell 6gy kommnikálni# hogy t$atosan töreksz)nk a félreértések elker)lésére. -hhezsz)kség)nk van egy im&li!it# intitv t$ásra arról# hogy mi is az megszokott eszé$)nkenvagy gesztsainkan# ami félreérthet'.

• Geg kell ismerni a másik klt6ra kommniká!iós gesztsait# sa"átos kife"ezésmó$"át# illetvetöreke$ni kell azok megértésére.

• >tinná kell válnia annak# hogy kevéssé érthet' megfogalmazásaink helyett alternatvákatknál"nk fel.

• ,é&essé kell válni izonyos em&átiára/ arra# hogy átmenetileg# a kommniká!ió i$e"ére mintegyhi&otetiksan elfoga$"k a másik értékren$"ét# és azon el)l &róál"k értelmeznigon$olatmenetét.

,lt6raazonos &e$agógia

A kiseségi tanlók iskolai k$ar!ainak egyik fontos oka# hogy az iskoláan elvárt elemi t$ás és

viselke$ési minták a $omináns klt6rát követik# gy a más klt6rá"6ak mintegy $eviánsnak számtanak.

-zek az elvárások &ersze "ogosak# valóan az ere$ményes iskolai mnka el'feltételét "elentik. -gy $olog azonan elvárni valamit# és $eviánsnak tekinteni azt# aki nem felel meg azelvárásoknak# és más $olog az 6" klt6ra elsa"áttását tanlási fela$atnak tekinteni. -z tóieseten elker)lhetetlen a me"lévő k+lt1rára támaszkodni# és azt elfoga$va fokozatosan kialaktaniaz iskoláan sz)kséges attit+$öket és ké&ességeket. Az iskolai és az otthoni klt6ra közeltésenagymértéken növelheti az iskolai tel"estményt# és !sökkentheti az iskola i$egenszer+ségét. -kkor valóslhat meg a klt6raazonos &e$agógia# vagyis hogy sok tekintet#en azonos mintákkal találkozik a "yerek az iskolá#an és a család#an.

Ajánlott irodalom

2=>>A_ >. , ATALI*/ Gltikltrális társa$alom H interkltrális nevelés. Cal$sá" # 1994. 1?. sz.REH9R. o.=>-0F,_ B*-5/ Gltikltrális &e$agógia H 6" &e$agógiaU Oj eda"$"iai @zemle# 1999. N. sz.?EH3R. o.=>-0F,_ B*-5/ ,lt6raazonos &e$agógia. Oj eda"$"iai @zemle# ?777. 4HR. sz. R1H9?. o.5F=GG->*J 5IG=* G>IA/ T$atos és látens tanári stratégiák a tanlók szo!iokltrálisk)lönségeinek kezeléséen

OOO.mek.iif.h %e$agógiai m+hely(

http://www.mek.iif.hu/





Documents

Tanár pedagógia tételsor