A DIAZ-FÉLE FEGYVER-SZÜNETI SZERZŐDÉS

(A PÁDUAI FEGYVERSZÜNET)

SZEMÉLYES TAPASZTALATOK ÉSHITELES OKMÁNYOK ALAPJÁN

ISMERTETI

NYÉKHEGYI FERENCEZREDES

T Á L T O S K I A D Á S A / B U D A P E S T

ELŐSZÓ.

Közóhajnak teszek eleget, amikor mint a pádutai fegyverszü-neti bizottságnak) egyedűli magyar tagja, e. fegyverszünet leíráséta hiteles okmányok magyar fordításával együtt a nyilvánosságnakadom át.

Ez a fegyverszünet, mely Diaz-féle fegyverszünet néven isismeretes, volt befejező aktusa a háborúinak is ez vetett véget azellenségeskedésnek Ausztria-Magyarország valamennyi frontrészén.

Hogy e — különösen Magyarországra nézve oly kedvező —fegyverszünetnek 1918. nov. 3.-án való végleges megkötése s a köl-csönös ellenségeskedés beszüntetése után miért kellett Károlyi Mi-hály grófnak 12 nappal később — azaz, nov. 15.-én — a belgrádiszégyenletes katonai egyezményt kérnie és elfogadnia, ezt a rejtélytmindmostanáig megfejteni nem tudtam sem én, sem más. De anemzet szempontjából különösen fontosnak tartom, hogy jelen le-írásom· alapján a nagy közvélemény is meggyőződésit szerezzenarról, hogy Károlyiéknak e pontos és hiteles adatok közlése- utánlehetetlen lesz balvégzetű eljárásukat igazolni. Hogy mely indítóokok késztették öklét erre a hazánkra nézve oly végzetessé válottbelgrádi kirándulásra, amely országunk feldarabolásának, nemze-tünk katasztrofális tönkretételének s a reánk oly súllyal nehezedőszomorú jelennek teljes mérvű kindulópontjául tekinthető, azt mostcsak a Mindenható tudja s majdan talán az oknyomozó történelemfogja megállapítani.

A nemzetnek joga van hozzá, hogy megismerje hazaárulómegrontóinak aljas szereplését; követelnie kell, hogy napfényrederüljön a rejtélyes homály, amely a tényállást most még sűrű köd-ként takarja s a legkíméletlenebb megtorlással kell lesújtania azország e bűnös kufárjaira, akiknek mindmostanáig tapasztalhatóáltalános megligációjával sem lehet megelégednünk.

4

Fel kell tárnunk a való helyzetet! Tartozunk ezzel a történe-lemainek és tartozunk az utókornak, amely teljes joggal fogja nem-zedékünket az ezeréves ország ily gyászos tönkretételével vádolni,s így ki kell mutatnunk, pellengére kell állítanunk mindazokat,akik a hatalom birtokában jóhiszeműségünket kihasználva, zeng-zetes hazafiságot hangoztatva, elámítottak s országunkat oly mély-séges sülyedésbe rántották.

A nemzetnek kötelessége, hogy irgalmatlanul eltiporja a hazaellen oly súlyosan vétett gonosztevőket s ily módon egy örökös me-mentó alkosson, mely utódainkat teljes mértékben biztosítsa ilynemzetbontó elemeknek a jövőben való uralomra jutása s hazaárulógaztettüknek valaha is lehetővé váló megismétlése ellen.

Különös súlyt helyeznék arra, hogy leírásom mennél széle-sebb (körben terjedjen el. Mert Károlyiék alatt, akik e fegyverszü-netnek határozatait, — hogy bűnösségüket palástolhassák — ter-mészetesen elhallgatták, ez a fegyverszünet egyáltalán nem kerültszóba. Később a napi lapok hébe-hóba foglalkoztak ugyan ennektöredékeivel, azonban az érdeklődés, mint idejét múlta, eseménnyelszemben már-már elszunnyadt, pedig nemcsak kívánatos, de egye-nesen szükséges, hogy a köztudat teljes részletességgel megismerjee fegyverszünetet s így meggyőződést szerezzen arról, mennyiremás fordulatot vehettek volna az események s milyen más lennema helyzetünk, ha a páduai fegyverszünetben megállapított demar-kációs vonalak mentén vártuk volna be az ententenak a békekötésreszóló meghívását. De súlyt helyezek leírásom terjesztésére márazért is, mivel ennék ismerete bizonyára megváltoztatja mindazok-nak nézetét, akik könnyűszerrel a fegyverszüneti bizottságnakténykedését ferde megvilágításba helyezték s azt oly szemrehányá-sokkal illették, amelyet az kötelességtudásától áthatva, valóban alegcsekélyebb miértekbensem érdemelt meg.

Budapest, 1922. március.

Nyékhegyi ezredes.

I.

A fegyverszüneti bizottság megalakulása és előkészítőmunkálatai Trientben.

1918 október 12.-én, mint a kassai 9. honvéd gyalogezrednekparancsnoka, a Sette Communi fensíkon felsőbb parancsnok-ságomtól azon értesítést vettem, hogy Weber gy. tábornok elnök-lete alatt egy fegyverszüneti bizottság alakúi, amelybe engem iskirendeltek. Ezen meghagyás alapján haladéktalanul a 10. hadseregszékhelyére: Trient-be mentem, ahol ez a bizottság a következők-ből alakult meg:

Elnök: webenaui Weber Viktor gy. tábornok, továbbá: Vi-dossich Rezsó vezérk. t. ezredes, báró Seiller Viktor vezérk. t. al-ezredes, Ruggera Kamillo vezérk. t. százados, herceg LiechtensteinJános fregatt kapitány, Zwierkovski György korvett kapitány, to-vábbá én, mint kifejezetten magyar tag.

Tnientbe való megérkezésünk után a fegyverszüneti bizottságtöbb ülést tartott. Megbeszéléseink alapját mindenekelőtt a had-seregfőparancsnokságnak egy Hughes-távirata képezte, amely sze-rint két fegyverszüneti bizottság alakult, még pedig az egyikWeber gy. tábornok elnöklete alatt az olasz frontra kiterjedő jog-hatállyal, míg a másik bizottságnak Laxa tábornok vezetése alattBelgrád-bdüU. kellett volna megalakulnia, mely bizottságnak magyartagja gyanánt Dormándy alezredest szemelték ki.*

A főparancsnokság említett Hughe s-táviratában a Belgrádbanalakuló bizottság részére a Balkán-on kötendő fegyverszünetnekkidolgozott mintáját is megadta, míg a trienti bizottságnak ezt aszöveget a kapott utasítások alapján saját hatáskörében kellettvolna összeállítania.

* A bizottság valójában nem alakult meg.

6

Minthogy az olasz hadseregfőparancsnoksággal ezidőben mégnem leheetett érintkeznünk, a bizottság egyelőre a megszállt terüle-teik kiürítését, — mint a Wilson-féle pontozatok alapkövetelmé-nyét — beszállté meg ülésein.

A hadsereg vezérkari főnökeinek e tárgyban október 14.-énBadenbe összehívott értekezlete, valamint a hadseregcsoportok általkiküldött vezérkari tisztek javaslata alapján megszálló hadseregünk-nek a monarchia határára való fokozatos visszavonását akként ter-veztük, hogy a határok mentén megfigyelő osztagok maradtakvolna, míg a hadosztályok hátrább eső területre visszavonva, nyu-gaton Innsbruck körül, keleten pedig Laibach körül csoportosultakvolna.

Ε megbeszéléseiknél arra helyeztük a fősúlyt, hogy a meg-szállt területek kiürítését — a vasutak teljesítőképességét véve ala-pul — addig halogatjuk, míg teljes felszerelésünket, élelmi kész-letünket s az ott levő hadianyagot onnan el nem szállíthatjuk.

Dél-Tirol megszállott területét így nehézség nélkül s arány-lag rövid idő alatt üríthettük volna ki.

Veneziában azonban a kiürítést a Livenza és Tágliamento vo-nalai által felosztott 3 zónában· terveztük, mely zónák mindegyikét3—3 hónap alatt, az egész területet pedig körülbelül 9 hónap alattlehetett volna kiüríteni.

Az olaszokkal felveendő tárgyalásaink alkalmával tehát a,zezen megbeszélések alapján így összeállított fegyverszüneti feltéte-leinket főleg oly irányban kívántuk volna érvényesíteni, hogy amegszállott területiek kiürítésének határidejét a lehetőséghez képestelodázva, ezen részekről mennél több hadi és egyébb anyagot hoz-hassunk ki.

Megbeszéléseink alkalmával ekkor persze még legkevésbbészámíthattunk arra, hogy e viszonyok folytán a kiürítésnek kérdéseolyannyira œm várt más elintézést fog nyerni!

Ezidőben, vagyis október közepe táján az arcvonal hangu-lata általában még kifogástalan! Bár a nemzetiségek közötti súrló-dásnak már kétségtelen előjelei mutatkoztak; főleg a magyar ősa-pátokkal szemben volt meg az animozitás! Élelmezés terén soknehézséget, sőt rosszakaratat tapasztaltunk, de sem ez a tünet,sem pedig az a rejtélyesen lappangó erő, mely az első vonalak emi-nens fontosságú erkölcsi erejét oly céltudatosan törekedett aláásni,ekkor még nem érlelődött meg annyira, hogy a csapatok ellent-állása ezáltal bármi bénulást szenvedett volna.

7

A front a legnagyobb szilárdsággal még állja a helyét! Az,olaszok ,s entente csapatok sokszoros erős támadása az első vonal-ban álló — főleg magyar ezredek — hősies kitartásán mind újabbkudarcokat vall!

Október 20-ika táján, amikor a Monarchiának egységére fő-leg a front további ellentállása szempontjából oly nagy szükséglett volna, az újságok a császárnak Ausztria feldarabolásáról szólómanifesztumát hozzák hírül. A magyar lapok tele vannak Károlyi f

Fényes László és társainak uszító, lázító beszédével. A katonaihelyzetet fel nem ismerő politikusok, — talán valóban, hazafiságonalapuló gondoskodásból, — a balkáni hadszíntérről Magyarországfelé közeledő entente csapatok hírére az ország közvetlen védelméreszükséglendő magyar csapatok azonnali hazahozatalát kívánják.

Hogy mindezek a mögöttes országból jövő hírek nem marad-hattak hatás nélkül a sok évi háború alatt olyannyi nélkülözés,megpróbáltatás is folytonos veszedelem által fogékonyabbá váltcsapatok erkölcsi erejére, — az természetes, A hadseregparancsnok-ság törzsét képező tisztek körében mélységesen nyomott a hangu-lat. Egyes csapatok fegyelmének lazulásáról is érkeznek már hírek!

A (megnyilvánuló nyugtalanság okozta érzület azonban csakfokozódik a hadseregpancsnokság azon rendelkezésére, hogy újsá-gokat a hadsereg körletébe egyáltalán nem enged be, ami sok tév-hír zavartalan terjesztését tette lehetővé iS ami a csapatok ellentállóerejének csökkenését fokozottabb mértékben segítette elő.

A csapatok nagy része még október vége felé is teljes intakt -sággal állja ugyan meg a helyét. így pl. éppen az én ezredem, a vi-lágháború alatt olyannyira kivált kassai 9. honvéd gyalogezred,október 24.-én a Coldi-Rosiso—B. Francesco szakaszon az olaszoknakigen erős támadásait a legnagyobb hősiességgel veri vissza. De márvoltak magyar ezredek, amelyeknél a hazatérés vágya mindjobbankifejlődött, sőt előfordult, hogy hadosztályok ezt a kérelmüketmajdnem követelésszerűen nyilvánították ki.

Minthogy az olaszokkal október második feléig nem lehetettérintkezni is a fegyverszüneti bizottság megbeszélései is teljesenszüneteltek, újból felmentem a Sette Communi fensíkra, hogy harc-ban álló ezredem parancsnokságát átvegyem. Ám október 28.-ánodaérve, a hadseregfoparancsnokságnak egy Hughes-távirata vártr

amely szerint a tárgyalások az olaszokkal haladéktalanul felveendőks így azonnal ismét Trient-be mentem.

8

A hadseregfőparancsnokság október 28.-án Weber gy. tábor-nokihoz a következő tartalmú Hughes-táviratot intézte:

,,Α helyzet a fegyverszünet haladéktalan megkötését köve-teli. Nagyméltóságod ennek folytam az egész bizottsággal induljonútnak s kezdje meg a tárgyalásokat, A tárgyalásoknál e lépésünketa következőkkel lehetnie indokolni: Mi a Wilson ajánlotta összesfeltételeket elfogadtuk, a fegyverszünet azonnali megkötésére készeikvagyunk, hogy a teljesen céltalan vérontásnak véget vessünk. Nagy-méltóságod tájékozásául szolgáljon, hogy minden feltétel elfoga-dandó, mely nem érinti a becsületet, vagy nem bír a kapitulációjellegével.””

A hadseregfőparancsnokság e Hughes-táviratához még hozzá-fűzte, hogy a fegyverszünet megkötését gátló körülménynek tekin-tendő az olaszok kétségtelenül kifejezett netaláni azon szándéka.hogy Ausztria-Magyarországot a Németország elleni továbbharcuk-nál átvonulási terület gyanánt szándékoznának· felhasználni.

Az október 28.-án Trient-ben összegyűlt fegyverszüneti bi-zottság összes tagjainak átadták mindenekelőtt a névre szóló fel-hatalmazást, melynek szövege a következő volt:

„X. Y. urat felhatalmazom, hogy a hadseregfőparancsnokságnevében a fegyverszüneti tárgyalásokat megkezdje és azokat lezárja.

Arz vezérezredes.”

Vidossich ezredes betegsége folytán helyét a bizottságbanSchneller Károly vezérk. t. ezredes foglalta el.

Az olaszoknak az Etsch völgyében, Serravallenál levő vonalá-hoz a bizottság eleintén csak parlamentairt akart küldeni, a többitag Trientben maradt volnia, ahol a hadseregparancsndkság szék-helyén a politikai és hadihelyzetről állandó információt nyerhetett.A hadseregfőparancsnokság azonban nyomatékkal kívánta, hogyaz egész bizottság mielőbb az olasz vonal közelébe jusson s ezértRuggera százados október 29.-én a hajnali órákban, a bizottság többirésszé pedig ugyanaznap délelőtt autókon tette meg az utat Ro-veretoba.

i.

A bizottság felveszi az érintkezést az olaszokkal éselindul Páduába.

A parliamentairi minőségben Roveretoba előre küldött Rug-gera százados az Etsöh völgyében levő saját állásainkat S. Marconáioktóber 29.-én reggel 6 órakor lépte át s bár az átkísérő két kür-tös egyikének szüntelen trombitálása mellett magasan lengetettfehér zászlóval a szembetűnő vasúti töltés tetején megy előre, az ola-szok élénk gyalogsági és géppuskás tűzzel fogadják s néhánykönnyebb ágyú shrapneljeit is reájuk irányítják. Az egyik kür-tösünk súlyosan megsebesült. Ruggera százados tehát csak óvatosanfolytatta útját Serravalle felé, ahol az olasz völgyzárlat saját állá-sunktól mintegy 4 km.-nyire húzódott.

Ruggera százados az olasz vonal átlépésié után megkereséstnyújtott át, amelynek szószerinti szövege a következő volt:

,,Αz olasz legfelsőbb hadvezetőségnek. Az osztrák-magyarhadseregfőparancsnokság megbízott, hogy a fegyverszünetet meg-kötendő, az olasz hadseregfőparancsnoksággal tárgyalásokba bo-csátkozzam:

Az elnökletem alatt álló bizottság a következő tagokból áll:…...........................................................................................

Kérem az olasz megbízottakkal való találkozásnak helyét ésidejét közölni.

Én Ala helységet javasolom.Rovereto, 1918. október 30.

Weber gy. tábornok.”

Ruggera százados a 26, olasz hadosztály székhelyén, Avio-ban várta meg az olasz hadseregfőparancsnokság válasziratát,melynek tartalma szerint ez nem volt hajlandó a fegyverszünetmegkötéséről tárgyalásokba bocsátkozni s kizárólag csakis) arraszorítkozik, hogy az Osztrák-Magyar hadseregfőparancsnokságáltal szabályszerűen kiállított megbízólevelével ellátott megha-talmazottakat fogadja, hogy ezekkel az olasz kormány hozzájáru-lásával s szövetségeseivel teljes egyetértésben létrejött fegyverszü-neti feltételeiket közölje.

Ruggera százados a Weber gy. tábornokhoz címzett ezen leve-let még Avió-ban felbontotta s a 26. hadosztály parancsnokság

10

közvetítésével az olasz főparancsnoksággal telefon útján közölte,hogy a bizottság összes tagjai a szabályszerű felhatalmazással elvannak látva, amire a főparancsnokság azt a lakonikus választ adta,hogy a Weber gy. tábornok címére expédialt levélhez semmi hozzá-fűzni valója nincsen.

Az olasz főparancsnokság e rejtélyes válasza kétségtelenül atárgyalások felvételének késleltetésére irányult. A mi főparancs-nokságunk: Hughes útján közölt nyomatékos meghagyása folytánazonban Weber gy. tábornok, Schneller ezredes és báró Seiller alezre-desi még ugyancsak október 30.-án délután 5h 30hkor átmentek azolaszokhoz, míg a bizottság többi tagjai egyelőre továbbra is Ro-veretoban maradtak.

Mihelyt Weber gy. tábornok, a kíséretét képező két úrral azolasz vonalat megközelítette, fényszóróik világították meg őket s egyőrnagy jött eléjök, aki (közölte, hogy határozott utasítást kapottarra, hogy parlamentairek érkezése esetén ezektől az iratokat vegyeát, de őket a vonalakon semmi szán alatt se bocsássa keresztül. ígytehát csak hosszabb pourparler után, amelynél báró Seiller alezre-des (laiki a háború előtt! katonai attaché volt Rómában is így tökéle-tesen beszélt olaszul), kijelentette, hogy ők valójában nem is parla-mentairek, — volt az olasz őrnagy rábírható arra, hogy telefon út-ján az átlépési engedély megadása iránt felsőbb helyen újból érdek-lődjék. Erre félórai várakozás után megérkezett a beleegyezőválasz.

Weber gy. tábornok a bizottságnak két tagjával azután a26. hadosztály székhelyére Avioba jutott, ahonnét a bizottságmeghatalmazásának csatolásával az olasz hadseregfőparancsnok-sághoz megkeresést intézett, amelyben annak közlését kérte, hogymily módon lehetne a fegyverszüneti feltételek birtokába jutni 9hol lehetne az azok végrehajtására vonatkozó megbeszéléseket le-folytatni. Weber gy. tábornok e kérdésére az olasz hadseregfőpa-rancsnokiság október 31.-én reggel 7 óraikor azt a választ adta, hogy.a fegyverszüneti bizottság összes tagjai Avióban jöjjenek össze,ahonnét a főparancsnokságnak Pádua melletti székhelyére mennek.

A bizottságnak Roveretoban maradt tagjait értesítették sígy mi október 31.-én: délután 1 óra 15 perckor autón S Marcóig,onnét pedig fehér zászló lobogtatása sí a díszjel folytonos fúvásamellett gyalog közelítettük meg az olaszoknak serravallei állását.

Az olasz völgyzárlatból egy őrnagy s egy hadnagy jött elénk.Kölcsönös tisztelgés után bekötötték szemeinket s erődítéseiken át-

11

vezetve kísérték a csukott autókhoz, melyeknek redőnyeit lehúzták.A kísérő tisztekkel együtt szótlanul tettük meg az utat Avioba, aholminket a 26. hadosztálynak parancsnoka, Batistoni tábornok, törzisé-nek tisztjeivel fesztelen bajtársiassággal fogadott.

A bizottság így oasizegyűlve, miég megvárta a badteist vezér-kari főnököt és vele együtt, ugyancsak leredonyözött csukott autó-kon, de a kísérő olasz tisztekkel beszélgetve, mindenekelőtt S. Mar-tiniéba jutott el, ahol a Tezze-család egy kastélyában elhelyezettFerrari hadsereg parancsnokság vezérkari főnökiének mutattak bes onnét utunkat Vicenzán át folytattuk· Pádua felé, ahol az olaszhadseregfőparancisnoíkság székhelyéinek közelébe eső Villa Guistiba(Pádua és Albano között, cca 4—5 kilométernyire Páduától) he-lyeztek el bennünket.

II.

A fegyverszüneti bizottság a Pádua melletti Villa Guisti-ban átveszi a fegyverszüneti feltételeket. Tárgyalása az

olaszokkal.

Október 31-én este 8 óra tájt érkeztünk a parkövezte VillaGuistiba, melyet teljesen rendelkezésünkre bocsátottak.

A villa első emeletén volt a tárgyaló termünk, földszinten aközös ebédlőnk', az ezeket környékező szobákban pedig a bizottságtagjai nyertek egyenként kifogástalan elhelyezést.

A villa kijáratánál és a parkban, ahol szabadon mozoghattunk,carabinierik őrködtek. Mihelyt a Villa Guistiba megérkeztünk, akísérő olasz tisztek magunkra hagytak és közölték, hogy a továb-biakat másnap délelőtt fogják tudatni velünk,

Még Roveretóból történt elutazásunk ellőtt, október 31.-én dél-tájt saját hadseregfőparancsnokságunk arról értesített bennünket,hogy bizottságunkhoz német részről egy ezredes és egy százados fog-nak csatlakozni. A német tisztek S. Marconái csak később léptek átvonalunkat, de amint értesültünk, az olaszok okét Serravallenál fel-tartóztatták.

Az olaszok a két német tisztnek vonaluk átlépését egyáltalánnem engedték meg, bár ennek: engedélyezését az olasz főparancs-nokságnál mi is nyomatékkal szorgalmaztuk. így tehát német rész-ről tárgyalásainkon mindvégig senki nem is vett részt.

12

November 1-én délelőtt 9 óra 30 perckor a Villa Giuistá ud-varán egy szakasz carabinieri gyülekezett lóháton, kivont karddal.

Délelőtt 10 órakor kastélyunk első emeleti tárgyaló termébenaz ott. összegyűlt bizottságunk előtt megjelent Badoglio tábornok (Diazfőparancsnok helyettese) egy ”vezérkari ezredes· és német tolmácstiszt (trienti irredenta, szökevény tisztünk, Batistinak sógora) kísé-retében s kölcsönös bemutatkozás után átnyújtotta nekünk a száraz-földre vonathozó fegyverszüneti feltételeket (olasz nyelven) meg-jegyezvén, hogy a tengerre vonatkozó feltételeket csak dél tájt vanmódjában átnyújtania.

Badoglio tábornok ugyanekkor megemlítette, hogy a fegyver-szüneti feltételeket Parisból közölték táviratilag s így, bár ezeknagy vonásokban véglegeseknek tekinthetők, a teljes1 hiteles szöve-get, melyet futár hoz Parisból, csak 2.-án kapjuk meg.

A tengerre vonatkozó fegyverszüneti feltételeket Badogliotábornok a tolmácstiszt útján november 1-én a délutáni órákbanküldötte meg.

AZ átnyújtott fegyverszüneti feltételek teljes tartalmú szö-vege a következő volt:

A .SZÖVETSÉGESEK ÉS A TÁRSULT KORMÁNYOKNAKA SZÁRAZFÖLDRE VONATKOZÓ FEGYVERSZÜNET

FELTÉTELEI. (Kefelevonat.)

1. Az ellenségeskedések azonnali beszüntetése szárazföldön,vdzen és a levegőben.

2. Ausztria-Magyarország teljes leszerelése valamint az északitenger és a Svájc közötti frontokon működő egységeknek haladék-talan visszavonása. Ausztria-Magyarország az alanti 3 §-ban meg-állapított határain belül legfeljebb 20, — a háború előtti békelét-számra csökkentett — 'hadosztályt tarthat fenn.

A hadosztály és hadtesttüzérség egész anyagának fele a hozzátartozó felszereléssel, elkezdve mindattól, ami azon a területen van,amelyet az osztrák-magyar hadseregnek ki kell ürítenie, a szövetsé-ges és társult hatalmak megálllapította pontokon összegyűjtendő éskiszolgáltatandó.

3. A (háború kezdete óta Ausztria-Magyarország által fegy-veres erővel megszállott minden terület kiürítése és az osztrák-ma-gyar haderőknek a szövetkezett hatalmak hadseregparancsnoksága

13

által a különböző arcvonal-okán megállapított időn belül való össze-vonása a következő vonal mögé:

Az Umbra-csúcstól a Stilfisi hágónak északra terjedő (terüle-téig ez a vonal a rati alpesek taraját követi az Etsich és Eisack forrá-sáig; a Resehen és Brenner hegyem át az Oetz magaslatán és Zillermentén húzódva a vonal délre vesz irányít, a Toblach hegyet lépi átés a karai alpeseknek jelenlegi határát éri el. A Tarvis hegyig ahatárt követi. A Tarvis hegyen túl a túli alpesek vízválasztója men-tén a Predil-donib, Manhart, Triglav és aztán a Podbrdo-donub, Pod-lanischi és Idria vízválasztójának irányában halad. Ezen pont-tól kindulva a vonal a Schnee begy felé délkeleti irányt vesz, ahola Száva völgyének mellékfolyóit megfelelőleg kikerüli.

A Schnee hegytől a vonal a tengerpart felé irányul akként,hogy Castua, Mattuglie és Volosea a kiürítendő területékhez tartoz-zék. Ugyanúgy követi aztán Dalmácia jelenlegi adminisztrációshatárait, északon Licarica és Tnihaniát, délen pedig azon területnekbetudásával melynek vonala a Planka foktól kiindultan kelet feléa vízválasztó magaslatot követi, akként, hogy az összes völgyek ésvízvonalak, amelyek Sebenico felé esnek, mint a Cikola, Kerka, Bu-tisnica és annak mellékvizei a kiüríítendő területhez tartozzanak.Körülveszi aztán Dalmácia északi és nyugati résizéu levő szigeteitis, így északon Premuda, Selve, Ulbo, Skarda, Maón, Pago és PintaDura szigeteket ideire a Meledáig, beleértve S. Andrea. Busi, Lissa,Lesina,. Tercola, Curzola, Cazza és Lagosita szigeteket, valamint azezeket körülvevő szigetecskéket a Pelagoza, Zirona grande és Pic-cola, Bua, Solta és Brazzaa kivételével.

Az egész kiürített területet a szövetségesek és társult hatal-maik csapatai szállják meg. Az egész katonai anyag és az ellenségesvasutak, amelyek a kiürítendő területen vannak, helyükön marad-nak. Ezen anyag összességének a szövetségesek és társult hatalmakrészére való kiszolgáltatását, beleértve a szénnel való ellátást, aszövetkezett hatalmak haderejének főparancsnoka a különböző pon-toknak megfelelőleg állapítja meg.

Az ellenség által kiürítendő, vagy a szövetkezett erők általmegszállandó területen az ellenséges csapatoknak újabb romboláso-kat, fosztogatásokat, vagy újabb requirálásokat végezni nem szabad.

4. A szövetségeseknek feltétlen joguk lesz:a) csapataikat az Ausztria-Magyarország területén levő összes

vasutakon, utakon (és vízvonalakon szabadon irányítani s a szükségesosztrák-magyar szállító eszközökéit igénybe venni.

14

b) Ausztria-Magyarország mindazon stratéga pontjait ame-lyekre szükségük lesz, a szükséges idő tartamára haderejükkel meg-szállani, ott tartózkodni s a rendet fen tartani;

c) a szövetséges hadseregek céljaira fizettség ellenében requi-rálásakat végezni, bárhol is tartózkodnak.

5. Az összes német ősapátokat 15 napon belül ki kell vonni,nemcsak az, olasz és balkáni frontról, hanem Ausztria-Magyarországegész területéről. Ama német csapatokat pedig, amelyek Ausztria-Magyarországot azon napig el nem hagyták, internálni kell.

6. Az osztrák-magyar kiürített területeken, az ideiglenes köz-igazgatást a szövetséges megszálló csapatok állomásparancsnoksá-gának ellenőrzésié mellett egyelőre tovább is a helyi hatóságok in-tézik.

7. Az összes hadifoglyokat s α lakásuktól távol levő szövet-séges alattvalókat, polgári személyeket és internálltakat viszonos-ság nélkül a szövetséges főparancsnokoknak a különböző pontokontörténő megállapítása szerint azonnal haza kell bocsátani.

8. A kiürítendő területen visszahagyott betegeket és sebesül-teket oszrák-magyar személyzetnek kell ápolnia, mely a sízükségeltorvosi anyagokkal együtt a helyszanén hagyandó vissza.

A TENGERRE VONATKOZÓ FELTÉTELEK. (Kefelevonat.)

1. Az ellenségeskedést a tengerem azonnal meg kell szün-tettai s az osztrák-magyar hajók tartózkodási (helyét s mozgását pon-tosan közölni. A szövetségesek és társult hatalmak hadi- és keres-kedelmi tengerészete a részére engedélyezett szabad hajózásról abelföldi vizeken a semlegességi kérdések kikapcsolása mellett a sem-leges hatalmakat értesítik.

2. 1910. és 1918. évek között épített 15 tengeralattjáró na-szád, valamint az osztrák-magyar belvizeken tartózkodó, vagy odabehatoló összes német ily tengeralattjáró naszád a szövetségesek é®társult hatalmaknak kiszolgáltatandó.

3. A szövetségeseknek és társult hatalmaknak át kell adniaz általuk megjelölendő 3 csatahajót, 3 könnyű cirkálót, 9 torpedó-naszádot, 1 aknarakót és 6 dunai monitort. Minden egyéb vízfelettihadihajót, folyamjárművet a szövetségesek és társult hatalmak meg-állapította osztrák-magyar kikötőbe kell befuttatni; ezeket leszerelni,lefegyverezni és a szövetségesek és társult hatalmak felügyeletealá kell juttatni.

15

4. A szövetségesek és társult hatalmak összes tengeri és ke-reskedelmi járóműveinek szabad hajózást kell engedni, úgy az Ad-ra tengeren s annak belvizein, valamint Ausztria-Magyarországterületén, a Dunáin és annak mellékfolyóin. A szövetségesek és tár-sult hatalmaknak jogukban desz, hogy az összes aknamezőket eltá-volítsák és az akadályokat szétrombolják. Ezeknek hollétét tudomá-sukra kell hozni. A szövetségesek és társult hatalmak jogot nyernekarra, hogy a dunai hajózás védelmére az összes megerősített műve-ket, védelmi berendezéseket megszállják, vagy azokat szétrombolják.

5. A Szövetségesek és társult hatalmak a blokádot a jelenlegiállapotban föntartják, ennélfogva az esetleg útközben talált osztrák-.magyar hajókat lefoglalják. Kivéve azon eseteket, amelyeknél aszövetségesek és társult hatalmak kiküldött bizottsága a jóváhagyástmegítélné.

6. Az összes tengerész légi harci eszközöket a szövetségesek éstársult hatalmak által megállapított kikötőben kell összegyűjteniés leszerelni.

7. Az egész tengerpartot, valamint az Ausztria-Magyarországáltal a saját beltengerem kívül megszállott kereskedelmi kikötőketki kell üríteni s az összes úszó-anyagot, hajózási eszközöket, kész-leteket és mindennemű hajózási anyagot ott kell hagyni.

8. A (szövetségesek és társult hatalmak a Póla megerősítésétképező tengeri és szárazföldi erődítéseket, a szigeteket, a hajógyáratés az arzenált megszállják.

9. Ausztria-Magyaronszágnak az összes visszatartott keres-kedelmi hajókat a szövetséges és társult hatalmaknak ki kell adni.

10. Az átadandó építményekben vagy anyagokban a kiürítéselőtt kárt okozni tiloa

11. A hadi- és kereskedelmi tengerészet — viszonosság kötele-zettsége nélkül — a szövetségesek összes osztrák-magyar kézbenlevő hadifoglyait kiszolgáltatja.

Ezen fegyverszüneti feltételeket haladéktalanul közöltük ahadsereg főparancsnoksággal. Ezért Schneller ezredes Ruggera szá-zadossal november 1-én d. u. 2 óra 45 perckor autón Serrav-allenát Trientbe indult, hogy az ott lévő Hughes készüléket igénybevegyék.

A feltételek közlése mellett, a hadsereg főparancsnoksághozezúttal α következő megkeresést intéztük:

16

Hadsereg főparancsnokságBaden

A bizottság nem érzi magát feljogosítva a nem várt súlyosfeltételek elfogadására, mert a szárazföldi feltételek 2. és 4. pontja,valamint a tengerre vonatkozó feltételek összes követelményei ahadsereg és haditengerészet becsületével össze nem egyeztethetők.Nem forog fenn kétség, hogy az entente az átszolgáltatott száraz-földi és tengerészeti harci eszközöket a szövetséges német birodalom-mal szemben használná fel.

A hadsereg főparancsnokság hivatott eldönteni, hogy az ösz-szes feltételek súlyos volta nem eredményezhetné-e azt, hogy kény-szer okozta ellentállásunkat folytassuk.

A feltételek a monarchia népeinek, esetleg a délszlávok ésszerb államiaknak az entente ellen irányuló harci kedvétszintén felébreszthetnék; s az erőszakos területi követelmények egyWilsonhoz teendő újabb lépés megtételére is okot szolgáltatnának.Villa Guisti 1918. nov. 1. Weber gy. tábornok.

Minthogy Badoglio tábornok a fegyverszüneti feltételek át-nyújtása alkalmával megjegyezte, hogy netaláni személyes meg-beszélés végett telefonüzenetünkre bennünket bármikor kész felke-resni, ez irányú kérelmünkre nov. 1-én d. u. 5 és 6 óra között egyvezérkari ezredes és a német tolmács tiszt kíséretében hozzánk átis jött.

Badoglio tábornok, akit az olasz háború kezdetén Görznél, egyezred vezetéséért sorom kívül ezredessé neveztek ki, szédületes gyor-sasággal lett dandár-, haidtasztály-, majd hadtestparancsnok! és ami-kor Cadorna helyét Biaz foglalta el, az utóbbi táviratilag vezényelteőt helyetteséül.

Badoglio középtermetű, erős testalkatú, orrán sebhely nyo-mokkal, igen udvarias, személyi óhajainkkal szemben végtelen elő-zékeny. A tárgyalásoknál azonban fölényes és a győzőnek teljestudatától áthatva, folytonos kifejezését adja, hogy semmiféle tárgya-lásnak helye nem lehet s mi csak a tekintetben választhatunk, hogya feltételeket teljes egészében elfogadjuk-e, vagy sem.

Badoglio tábornok egyébként szüntelen felemlíti, hogy ő aversaillesi legfelsőbb tanácsnak exponense s így δ csak ennek aka-ratát érvényesíti.

Badoglio tábornokkal nov. 1-én tartott megbeszélésünk tár-gyáról a hadseregfőparamcsnofcsághoz intézett és heroeg Liechten-

17

sítein korvettkapitány által továbbított alábbi Hughes-jelentésünknyújt tájékoztatást, amellyel a fregattkapitány a Villa Guistibólnov. 2-án reggel 5 órakor indult el Tidentbe.

„A hadsereg- főparancsnokságnakBaden

Pádtua 1918 nov. 1-én.

A mai napon már beküldött jelentésem kapcsán. November1-énefc délutánján megbeszélést folytattam Badoglio tábornokkal,az olasz vezérkar főnökének helyettesével, a kitől az átnyújtottfegyverszüneti feltételek kefelevonatában előforduló különböző ér-telmetlenségeknek tisztázását kértem. Ezekre a következő tájékozta-tásokat kaptam:

”az 1. ponthoz. A fegyverszünetnek órája, demarkációs vonai,semleges területnek megállapítása, a csapat és lakosság élelmezésérevonatkozó rendszabályok jelenleg tanulmány tárgyát képezik.

a 3. ponthoz. Ez a pont megállapítja ugyan a háború alattAusztria-Miagyaroriszág által megszállott egész terület kiürítésénekfeltételét, ele csak a délnyugati fronton határozza meg a vonalat,amely mögé ”az osztrák-magyar csapatok visszavonandók. Badogliotábornok erre vonatkozólag kinyilvánítja, hogy a montenegrói ésSZÍ rh hadszíntéren, valamint Romániával, Ukrainával és Lengyel-országgal szemben a jelenlegi birodalmi határ képezi a kiürítésnéltekintetbe veendő demarkációs vonalat.*)

Oroszországban és Ukrainában a rend fentartásáról jövőben azentente gondoskodik, amelynek a 4. pont alapján Ausztria-Magyar-országon keresztül szabad átvonulási joga van.

Egyben megjegyzi, hogy „territorio invaso” ,,nem fegyvereserővel megszállott területet”, — hanem mindéin megszállva tartottterületet jelent, — s így Ukraina is ennek tekintendő, még az esetbenis, ha azt felszólítás alapján békésen is szállottuk volna meg.

A „katonai anyag” fogalma még tisztázandó, a ,,vasutak”-atmegelőző „ellenséges” szó törlendő.

„A szénnel való ellátás” (approvisgioneniento di carbone) akiürítendő területen levő összes szénkészletnek kiadását értelmezi.

A 4. b) pontihoz. A „lakni” szó bizonytalan, mivel az eredetiolasz szövegben egy chiffre tévedés fordult elő, melyet az olasiz had-ser egfőparajnoanokságnál „abitare” szóval pótoltak.

* Ebből nyilvánvaló, hogy Magyarországra nézve a régi határok azirányadók. A szerző.

18

A 4. c) ponthoz. A requirálások (érítési összegét a szövetsé-ges csapatok hadbiztossága az országos árakhoz mérten álla-pítja meg.

Az 5. ponthoz. Tisztázását kiértem annak, hogy vájjon a románfront szintén a balkáni fronthoz tartozik-e, megjegyezvén, hogy anémet csapatoknak ezen frontról való visszavonására nem bír be-folyással monarchiánk. Az e tekintetben való tájékoztatást szinténosialk kilátásba helyezték.

Ezen megbeszélésnél, amelyet Badoglio tábornokkal szembenis olyannak tüntettem fel, mint amely tisztán tájékoztató jellegűs kizár minden tárgyalást, a hadseregfőparancsnokság utasításai-hoz mérten minden eszközzel azon voltam, hogy az ellenségeskedés-nek lehető leggyorsabb befejezését eszközöljem ki, még mielőtt ahadseregfőparancsnokságnak a feltételek elfogadására vonatkozóutasítása ide megérkezik. Badoglio tábornok, habár a felhozott, főleghumánus jellegű indokokat, teljesen megérthetőknek és nemeseknekminősítette, a háború magasabb érdekeinek szemmeltartása mellettazonban sajnálatát nyilvánította, hogy az olasz hadseregfőparano3-nokság az ellenségeskedést csak a feltételek elfogadása után szün-tetheti meg.

Személyes nézete alapján azonban abbeli meggyőződésénekadott kifejezést, hogy az olasz hadseregfőparancsnokság tudomásaszerint, Ausztria-Magyarország belső állapotai miatt amúgy is rö-vid időn belül kénytelen lesz békét kötni.

Nyilván napvilágra jutott-, hogy az olaszok vagy a Wilsonállította 'követelmények 14. pontja alapján tárgyalásokba elegyednivonakodnak, vagy pedig győzelmi fölényük tudatában minden tár-gyalást visszautasítanak. Tény, hogy a bizottsággal semmineműtárgyalásba nem bocsátkoznak.

Ajánlom tehát, hogy maga a hadseregfőparancsnokság ezenjavaslatot utasítsa vissza s oly ellenjavaslattal lépjen fel, mely leg-alább is azon pontokat nélkülözze, melyek ellentétben állanakfegyverbecsületünkkel. így pl. ágyúkészletünk felének átadásahelyett, annak bizottsági megsemmisítését. Az átvonulás megtaga-dását, mert ellenkező esetben Németországgal szemben követnénkel árulást, A haditengerészetnél a hajók átadása helyett, azok meg-semmisítését, vagy semleges hatalomnak: (Spanyolország) a békemegkötéséig való átadását.

Esetleg monarchiánk megmaradó területe megszállásánakvisszautasítását, nehogy az kizsákmányolásnak legyen kitéve.

19

Így minden tárgyalást ki lehetne kerülni, egyúttal követel-ményeiknek is eleget teszünk s még mindig meg volna annak a le-hetősége, hogy egy reájuk nézve kedvező szerződést fogadjanak el.

Mindkét szerződést, valamint annak magyarázatát jó volna asajtóban közhírré tenni, hogy az entente népeit erről tájékoztassuk,így esetleg azok befolyást gyakorolnának s különösen fel kelleneemlíteni, hogy Olaszország a tengeri fegyverszüneti szerződés alap-ján az éhségblokádot még továbbra is folytatni szándékozik.

Olaszországnak az a nyilvánvaló szándéka, hogy ittlétünketés annak célját elpalástolja, feltűnést keltő s mint egyik bennünketkisérő vezérkard ezredes elejtett megjegyzéseiből kivettük, nemtartja kívánatosnak, hogy erről a nyilvánosság tudomást szerezzen.

Weber gy. tábornok.”

Amint ezen jelentésből kitűnik, azon szóbeli kérdé-sünkre, mely vonal lesz irányadó demarkacionális vonalgyanánt Magyarországra nézve, Badoglio tábornok kijelen-tette, hogy erre vonatkozólag az országhatár az irányadó.

Liechtenstein herceg fregattkapitány, aki ezen jelentésünkettovábította Trientből, aztán Bécsbe akarta útját folytatni, hogy ahaditengerészet parancsnokával szóbelileg értekezzék, de már Trient-ben arról értesült, hogy a flottát a jugoszláv oknak ajándékozták sígy Bécsibe való továbbutazása feleslegesnek bizonyult.

November 2.-án 4 órta 45 perckor a fegyverszüneti bizottságBadenből egy chiffrírozott táviratot kapott, amelyre adott vála-szunk kellő tájékoztatásul szolgál:

„Radiogramm leadatott 1918 nov. 2.-án d. u. 5 óra 30 perckor.

A hadseregfőparancsnokságnakBaden.

Ma, november 2.-án délután 5 órakor a hadseregfőparancs.-nokságnak 2089. számú op. radiogrammját kézbesítették nekem.Chiffer-kulcsosal nem rendelkezem, egyébként a chiffer-érintkezéstnekünk megtiltották, kérem szöveget írásban ismételni.

Weber gy. tábornok'

November 2.-án délután 5 órakor az olasz hadseregfőparanos-nokság a német tolmácstiszt útján kézbesítette a fegyverszüneti fel-tételek végleges francia szövegét s átnyújtotta a Diaz főparancs-nok aláírásával ellátott jegyzéket, amely szerint a feltételek elfoga-dásának határideje november 3.-a és 4.-e közötti éjfélkor jár le.

20

Ε végleges foltételek közlésével engem bíztak meg. Ezek lé-nyeges eltérést az előbb közölt kefelevonattól alig mutatnak fel.Txientbe való elutazásom azonban elmaradt, mivel november 2.-ándélután 5 óna tájt arról értesültünk, hogy az olaszok az egész fron-ton támadásba mentek át s így az Etsch völgyében a zavartalanközlekedés immár lehetetlenné vált.

Az olaszok ezen híradása kétségkívül annál nagyobb mérték-ben lepett meg bennünket, mert éppen az előző napon tartott meg-beszélésen került szóba, hogy az Etsch völgyének a táját és az olaszvonal közötti út részletét autóközlekedés céljára rendbe kellenehozni, amely tervet az olaszok is, mint fölötte célszerűt, magukévátettek s amelynek alapján aztán a S. Marconái levő frontrészletün-ket felhívtuk, hogy az akadályokat távolítsa el.

Minthogy a közlekedés Trientbe lehetetlenné vélt, a továb-biakban a hadseregfőparancsnoksággal eddig alkalmazott Hughes-ööszeköttetós helyébe a bizonytalannak látszó radio lépett, melyreánk nézve annál kellemetlenebb volt, mivel a radiogrammok azolasz hadsereg kezén átmenve, minden bizalmas közlést, eleve ki-zártak.

A vázoltak folytán tehát mindenekelőtt a következő radio-grammokat intéztük haaseregfőparancsnokságunkhoz:

1. ,,Αz olasz vezérkar főnökétől november 2.-án délután 4 óra50 perckor a következő tartalmú átiratot vettem:

„Közlöm Nagy méltóságoddal, hogy Ö Felsége, az olassz királykormánya a szövetséges kormányokkal egyetértőleg megállapította,hogy a fegyverszüneti feltételek elfogadásának határideje 3.-a és4.-e között éjfélkor jár le. Ennek átvételéről radio utján nyílt szö-vegben kérek értesítést.”

Nov. 2.-án délután 5 óra 30 perc.Weber gy. tábornok.”

Továbbá 2. „A hivatalos francia szövegű fegyverszüneti fel-tételek éppen megérkeztek. Jelentett szövegtől eltérő változásoka szárazföldire vonatkozólag: A 4b. pontban „lakni” helyett .„min-den katonai hadműveletet lehetővé tenni” s a tengerre vonatkozófeltételek 2. és 3. pontjában „átadás” helyett „kiszolgáltatás.” A7. pontban „tengerpart” előtt beiktatandó az „olasz” jelző.

Weber gy. tábornok.”

Mivel tudomásunkra jutott, hogy a budapesti szikratávíróradiogrammjainkat felvette, s nem voltunk tájékozva arról, hogy

21

vájjon azokat Baden megkapja-e, a következő radiogrammot küld-tük el:

„Radio Vola és Budapest. Kérem a hadseregfőparancsnok-ság címére innét Badlenbe expédialt összes radiogrammokat felvenniés azokat sürgősül a hadseregfőparancsnoksághoz Badenbe továb-bítani

Cs. és kir. fegyverszüneti bizottság, Weber gy. tábornok.”

Miután a fegyverszüneti feltételek, végleges szövegét nekünkátnyújtották, november 2,-án délután 9 órakor a végrehajtás mó-dozatait beszéltük meg. Ez alkalommal jelent meg nálunk előszöraz olasz fegyverszüneti bizottságnak valamennyi tagja, akik ekkormutatták be nekünk megbízó leveleiket.

Ezen reggeli 3 óráig elhúzódó megbeszélésnél a fegyver-szüneti feltételeik egyes pontjait vitattuk meg. Az ellenészrevétele-ket és el len javaslatokat, amelyeket ez alkalommal tettünk teljeseinelutasították, mert az olasz fegyverszüneti bizottság, mint a ver-saillesi haditanácsnak végrehajtó szerve, minden tekintetben magá-nak vindikálta a döntés jogát.

Így tehát, egyes, számba se vehető részletektől eltekintve,az olasz követelmények előtt annál is inkább deferálni voltunkkénytelenek, mivel az olasz bizottság minduntalan azt hangoztatta,hegy az esetben, ha a feltételeket elfogadni vonakodunk, a tárgyalá-sok további folytatása is feleslegessé válik.

Az olasz bizottság tudomásunkra hozta egyébként, hogy az-nap vagyis 2-án délután 3 órakor Rovereto elesett, Borgo szinténolasz kézre került, Veneziában az olaszok az egész vonalon győ-zelmesen haladnak elő és a romának szintén megkezdték előnyomu-lásukat.

Mindezekről különben az olasz napilapokból s a vezérikarhivatalos jelentéseiből is értesültünk, amelyekkel november 2.-tólkezdődőleg bennünket pontosan elláttak.

Hogy az így nyert információk alapján az általános helyzet afegyverszünetnek sürgős jellegű megkötését involválta, az már előt-tünk sem volt kétséges. Tisztában voltunk, hogy a fegyverszünetiszerződésnek csak pillanatnyi elodázása is a már teljes bomlásbanlevő hadseregünkre mily súlyos horderejű következményekkel jár,s bár a bizottság felelősége teljes tudatától a legnagyobb mérték-ben át volt hatva, még sem volt módjában a fegyverszüneti feltéte-

22

leket a hadsereg főparancsnokságnak megkötő utasításai ellenére saz utóbbinak hozzájárulása nélkül aláírni.

Az olasz fegyverszüneti, bizottsággal november 2-án folytatotttárgyalásainkról a hadseregfőparancsnoksághoz intézett alábbi szó-szerinti radáogrammok számolnak be, amelyek nyilvánvalóan in-dokolttá teszik abbeli türelmetlenségünket is, amellyel a hadsereg-főparancsnokságnak a feltételek aláírására vonatkozó beleegyezőválaszát vártuk.

1. „Az olasz hadseregfőparancsnokságnak e pillanatban vettközlése szerint az olasz vezérkar főnöke, Diaz, az entente és társulthatalmaktól megbízást kapott, hogy Ausztria-Magyarország összesharcvonalain a fegyverszünetet megkösse.

A vezérkar közlése folytán így esetleges osztrák-magyar fegy-verszüneti bizottságokat a Balkánon vagy a román fronton nem fo-gadnának.

Az itt kötött fegyverszünet tehát Ausztria-Magyarország ösz-szes frontjaira kihatással bírna.

Pádua, 1918 nov. 2-án.Weber gy. tábornok.”

2. „Igen sürgős! Azonnal továbbítandó!''

Minthogy november 2.-ka delétől kezdődőleg teljesen el vagyokvágva s az olasz kormány által a feltételek elfogadására kitűzötthatáridő (nov. 3 és 4 közötti éjfél) közeleg, újólag is kérem a felté-lelek elfogadására vonatkozó legsürgősebb döntést radio útján Pólánát közölni.

1918. nov. 3-án, 2 órakor délután.Weber gy. tábornok.”

3. A végrehajtás módozatainak megbeszélése alkalmával azolasz bizottság újabb követelményekkel lépett fel, amelyek az Ausz-tria-Magyarország összfrontjaira kiható eddig jelentett feltételeketmegfelelőleg kiegészítik.

Alábbiakban jelentem e feltételek azon fontosabb kiegészíté-seit, amelyek megfelelő előkészítő intézkedéseket igényelnek:

az 1. pontihoz. Az ellenségeskedést a feltételek elfogadása után24 órával szüntetik be. Az osztrák-magyar hadseregfőparancsnok-ság Pólán át irányított radiogramm útján fog a feltételek aláírásáróltudomást szerezni. Egyúttal egy olasz parlamentair át fogja nyúj-tani az aláírásom mai ellátott kiteies jelentést a harcvonal legmeg-

23

felelőbb részén, hogy azt a legközelebbi osztrák-magyar parancs-nokság a hadseregfőparancsnoksággal távirati úton haladéktalanulközölhesse.

Az ellenségeskedéseik megszüntetése után, a harcfeleik közöttsemleges terület létesül, amelynek kiterjedése legalább 3 km. szé-lességű sáv lesz, s mely akkent keletkezik, hogy a szövetségesekmegállanak, s az osztrák-magyar csapatok legalább 3 km. távol-ságra hátravonulnak. A semleges zóna polgári lakossága élelmezéstekintetében a saját nemzetbeli, vagy szövetségese csapatainak tá-mogatását veheti igénybe. A 3. ponthoz, Az ellenségeskedés megszün-tetése után az összes felrobbantásra elkészített utakat, vasutakat,hidakat, valamint a kiürítendő terület összes aknamezőit veszély-telenné kell tenni s így ártalmatlanná tételükrőll feltétlenül gondos-kodni kell. A 7. ponthoz. Az ellenségeskedés megszüntetését követő8-ilk naptól kezdve a szövetségesek foglyait és polgári internáltjait,semmiféle dologra nem szabad felhasználni, kivéve mezei munkára,ha azt eddig is végezték. A hadifoglyokat és polgári internáltakata szövetségesek különböző pontján működő legfelsőbb parancsnok-nak, utasításához híven kell csoportosítani a hazamenetelre.

1918. nov. 3-án, reggel 3 órakor.Weber gy. tábornok.”

.,Igen sürgős!Hadseregfőparancsnokság tengerészeti előadó, Keil tenger-

nagy és a flottaparancsnokság részére.

Baden radio via Pola.

A lezárandó tengeri fegyverszünetre vonatkozó végrehajtásiutasítások, amelyek előzetes rendelkezéseket igényelnek:

az 1. ponthoz. Az ellenségeskedés megszüntetését követő 24 óramúltán radio útján Pola az összes hajóink tartózkodási helyétVelencével közölni tartozik;

a 2. és 3. ponthoz. Az 1. pont alatt közölt határidőn belüldélelőtt 8 és délután 3 óra között Velencétől 10 tengeri mérföldre akövetkező egységeknek kell beérkezniök: 15 osztrák-magyar és azösszes német tengeralattjáró naszádoknak, melyek osztrák-magyarkézben vannak, „Tegetthoff”-nak, .,Prinz Eugen“-mak, „FerdinandMax”-nak, „Saidá”-nak, „Novarra”-nak, ,,Helgoland”-nak; aTátra typusú 9 Destoyer-nak, 12 legalább 200 tonnás torpodtónaszád-nak és „Kamäleon”-nak. Ezzel egyidejűleg a Balkán front francia

24

főparancsnokságának az általa megállapítandó dunai kikötőben 6monitort kell átadni. Ezen egységek megrongálását a fegyver-szüneti feltételek súlyos megsértésének tekintenék, és ennek meg-fielelőleg megtorolnák.

A gardatavi flotillát sértetlenül Rivában kell átadni. Az ösz-szes többi hajó, mely nem képezi átadás tárgyát ugyanazon időnBuccari és Spalato kikötőkben egyesítendő, míg a dunai flottillánakmegmaradt része a Balkánfront francia főparancsnoksága általmegállapított kikötőben gyülekeztetendő;

a 4. ponthoz. Ugyanezen időre Pola, Cattaro és-Fiume vizei-nek aknatervei, további 24 óra alatt pedig az adra és földközi ten-gernek az osztrák-magyar tengerészet előtt ismeretes saját vagynémet aknatervei a velencei flottaparancsnokságnak adandók át.Ezen legutóbb említett záros batáridőre a Duna és a Fekete tenger-nek osztrák-magyar részről ismeretes aknazárlatai a Balkán harc-vonal francia főparancsnokságának tudomására hozandók;”

az 5. ponthoz. A szóban forgó bizottság székhelyét mielőbbtudomásra kell hozni;

a 6. ponthoz. A fegyverszüneti szerződés aláírását követő 48órában Spalaton;

a 7. ponthoz, A hadseregnek a kiürítésre megállapított időnbelül a tengerpartot és a lagúnaterület összes kikötőit el kell hagy-nia. Ezen idő alatt a visszavonuló csapatok részére osztrák-magyarjármüvek a lagunákba beküldhetők anélkül, hogy ezekre is. vonat-kozna a kiadatás.

Az albán és montenegrói kikötők a szerződés aláírását követő48 órán belül elhagyandók;

a 8. pontihoz. A hadikikötőnek a szerződést követő 48 óránbelül való megszállása, Ausztria-Magyarország azon felelősségemellett, hogy a megszálló csapatok a tenger felől azt veszélytelenülmegközelíthessék. Ezen célból egy osztrák-magyar tiszt ezen csapa-tokat a kikötőtől 12 tengeri mérföld távolságra bevárja, ,s azokatbeirányítja.

További 48 óra leforgása után, a többi megszállás alá kerülődalmát vizeken a megszállócsapatokat a vezető osztrák-magyartiszteknek kell irányítani azok felelősége mellett;

a 9. ponthoz. A szerződés aláírását követő 4 nap múltán, azérdekelt államok utasításaihoz mérten;

a 10. ponthoz. Különböző nemű hajókra is vonatkozik;a 11. ponthoz. Hasonló feltételek, mint a hadseregnél.

25

Általános megjegyzés: 24 órával a szerződés aláírása után ahadiállapot megszűnik.

1918. nov. 3.-án d. e. 4 órakor.Weber gy. tábornok.”

Minthogy a Badenbe intézett radiogrammjainkra. választ nemkaptunk, nov. 3.-án délelőtt 8 órakor a polai rádióállomáshoz intéz-tünk kérdést, hogy vájjon radiogrammjainikat, oda beérkezvén tová-bítatták-e. 1 óra 30 perckor délután megkaptuk erre a választ, hogyezen radiogrammokat pontosan továbbították, amit a budapestirádióállomás is megerősített.

Így legalább is meg volt abbeli megnyugvásunk, hogy had-seregfőparancsnokságunk az olaszok megállapította határidőről abeérkezett radiogrammunik útján pontos tudomást szerzett.

Nyugtalan várakozástelli órák után november 3-án délután1 órakor Schneller ezredes, hg. Liechtenstein fregattkapitány ésRuggera százados, kik éjjel 1 órakor indultaik el autón Trientből,meglepetésszerűen érkeztek vissza a Villa Guistiba s magukicai hoz-ták a hadseregfőparancsnokságnak a, fegyverszünet aláírására vonat-kozó parancsát.

Hogy milyen nehezen adta meg a hadseregfőparancsnokságerre vonatkozó beleegyezését, az kitűnik azon Hughes-szóváltásaiból,amelyet Schneller ezredes Trientből Waldstätten tábornokkal, a ve-zérkar főnökének helyettesével váltott, amely párbeszédeket ésvitatkozásokat az alábbiakban közlöm:

Schneller ezredes november 2-án déli 12 óra 20 perckor We-ber tábornoknak magával hozott táviratát a hadseregfőparancsnok-ság tudomására hozva, egyben megjegyezte, hogy az eddigi tényál-lást közlendő, a Villa Guistiból Ruggera századost küldték ki. Hughes-jelentése a továbbiakban szószerint a következő volt:

„Bizottság elhatározta, hogy az összes tisztázatlan pontokravonatkozólag Badoglio tábornoktól tájékoztatást s vonalat pontosanfeltüntető térképet kér.

Herceg Liechtenstein fregattkapitány említett tájékoztatást,nuilhelyest lehetséges, ide hozza.

A tengerre vonatkozó olasz szöveget ezen távirat leadásaután Ruggera százados fogja közölni. A szárazföldre vonatkozószöveget hg. Liechtenstein hozza, ki Weber ő nagyméltósága meg-

* Lásd 16. oldalt.

26

bízásából, mihelyest lehetett Baden-be utazott. Előzőleg kérte, hogyútja sürgős voltát figyelembe véve, a közp. szállításvezetőség útjánrészére mozdonyt vasúti 'bocsival Trientben biztosítsanak.

Én Ruggera századossal Weber gy. tabánitok: utasítására ezenhosszú táviratokat leadandó szintén Trientbe jöttem, mivel ily táv-íratok transitálása és titoktartása Marcoból nehézkes és körülményesvolt. Itt a 10. hadseregnél várjuk tehát a további parancsokat. AVilla Guistiba való utazás kedvező körülményeik között 7—8 órátvesz igénybe, ő Nagyméltósága nevében teljes katonai és politikaitájékoztatást, továbbá oly térképet kérek, amely saját helyzetünketegészében· tünteti fel. Utasításom van arra, hogy táviratomról vala-mint a tárgyalásokról a hadseregfőparancsnokság engedélye nélkülsenki előtt ne nyilatkozzam. Döntést kérek, hogy mily mértékbeninformálhatom Schäffer német ezredest s a 10. hadsereg vezérikarifőnökét, aki tájékoztatást óhajt.

Ezen távirat után még egy jelentést adnak le, amelynek továb-bítását sürgősen kéri hg. Liechtenstein fregattkapitány Kail Ő Nagy-méltósága részére.

Schneller ezredes.”

,,Kedves Schneller! 10 hadsereget, bozeni (hadseregcsoportot,,nemkülönben Schäffer ezredest tökéletesen, de feltétlen bizalmasmódon tájékoztathatod; remélem, hogy holnap délig megkaphatod1 aválaszt; maradj tehát Trientben. Egyéb közlendőm nincsen.

Waldstätten.”„Igen sürgős!

Kail ő Νagy méltóságának:

Tengerészeti csoport, Bécs.

Feltételeket Badenbe elküldtük. November 3-án reggel jelen-téstételre beérkezem. Flottaparancsnokot kérem haladéktalanulBécsbe rendelni.

Gyors elhatározás nagyon fontcs.Liechtenstein.”

,,Átvettem nov. 2-án, 12 óra 20 perckor délben

Waldstätten.Λ

,,Α hadseregfőparancsnokság hadműveleti osztályának!

Baden.

27

A 11. hadsereg vezérkari főnökétől nyert tájékoztatás szerintcsapataink magatartására már itt sem lehet számítani. Fennforogannak veszélye, hogy az ellenségeskedés folytatása esetén a frontezen részletén s a hátrább fekvő részeken mihamar bomlás kelet-kezne. Minthogy a politikai és katonai helyzet egyébként is gyorsmegoldásit követel, azonnali döntést kérek, mely nézetem szerint mórcisalk a feltételek teljes elfogadásában merülhet ki.

Ezen elfogadásnak közlését a hadseregfőparancsnokság radioútján kísérelhetné meg, egyébként haladéktalanul magam vinném ela feltételek elfogadására vonatkozó döntést a Villa Giustiba, — haerre felhatalmaznak. Átfutó Hughes-összeköttetésre, melyet minden-esetre szorgalmazni fogok, számítani alig lehet.

Kérdés tárgyát képezi, vájjon Olaszország a megváltozotthelyzetre való tekintettel az eddigi legfőbb hadvezetőséget tartja-efeljogosítottnak továbbra is a tárgyalások lezárására és a feltételekelfogadására s ebként a döntés már azért is sürgős, mivel az ellen-ség mindmostanáig talán még nem ismerte fel egészében a helyze-tünket! Ide érkező hírek és közszájon forgó értesülések alapján föl-tétlen tájékoztatást kérek, vájjon Ő Felsége a hadseregfőparancsnok-ságot még személyesen vezeti-e, vagy ki jelenleg „ a hadseregfő-parancsnok s vájjon a parancsnoklásban nem fordultak-e elő vál-tozások, s kik azok, akik az egyes frontokon, vagy a flottánál ezidő-s z érint tárgyalási joggal rendelkeznek.

A tárgyalások menetét gyorsítani lehetne, ha a hadseregfő-parancsnokság erre a fronthoz közelebb eső hadseregcsoportparanos-nokságokat, esetleg a hadseregparancsnokságokat megfelelő módonfeljogosítaná s erről az olasz hadvezetőséget is értesítené.

Elutazásom előtt arról is kérek tájékoztatást, hogy a fegy-verszünet lezárása és keresztülvitele miniden tekintetben biztosítassék.

Schneller ezredes.”Válasz:

Ő Felsége vezeti a hadsereg főparancsnokságot. Flottával márnem rendelkezünk; ezt a jugoslávoknak adtuk át. A fegyverszünetifeltételek fölött rövidesen dönteni fognak. Ekkor megkapod a Hu-ghes-értesítést, pillanatnyilag többet nem mondhatok. A következőpercben talán minden megváltozhat.

Waldstätten.”„Alázatosan köszönöm, tehát készen várok

Schneller.”'

27

„A hadseregfőparancsnokság op. osztályának.Újólag sürgős döntést kérek, mivel az összeköttetések biztos

fentartására sem lehet többé számítani.Fegyelmezetlenség kezd elharapózni. Olaszok visszatérésünket

és válaszunkat várják. Késedelem végzetes következményeikkel jár-hat. Ha a késedelmet a döntő tényezők súrlódása okozná, úgy kérema felelősséget a bizottságra hárítani, mely a helyzet alapján jogosultlesz a feltételek feltétlen elfogadására.

Kérek egyben döntést, fennforog-e annak szüksége, hogy akét tengerészeti megbízott a bizottságban továbbra is bennmarad-jon.”

Schneller ezredes.Válasz:

„Területi kérdésben való állásfoglalás ügyében jelen pillanat-ban Német-Ausztria megbízottai vannak a Felségnél. Remélem,hogy azután mihamarább választ adhatok. A két tengerészeti meg-bízott egyelőre bennmarad a bizottságban. Sajnálatomra mást mostnem közölhetek.

Waldstätten.”

„Kérem a sürgősséget Ő Felsége s a német megbízottak előttis feltárni. Tanácskozásokra és állásfoglalásra most már nincs idő. Afront helyzete az ellenségeskedések beszüntetését követeli. Minélelőbb annál jobb. Minden óra drága.

Schneller.” „Tudom, hogy mennyire égető a dolog. Nem tehetek azonbanmást, minthogy Schönbrunnt félóránként telefonon felhívom.”

Waldstätten.”

,,Α hadseregfőparancsnokság op. osztályának.Az idő most már olyannyira előrehaladt:, hogy ma már nem

érkezhetünk vissza a Villa Gruistiba s így annak veszélye forogfenn, hogy a fegyverszünet még holnap sem jön létre, vagy az hatá-sában legalább is nem lesz észlelhető.

Döntés azonban feltétlenül szükséges. Egyébként anarchialép föl. Ezt az itteni megfigyeléseim, a hadsereg parancsnokságtólnyert tájékoztatás és a front helyzete alapján teljes nyugalombanés sötétenlátás nélkül jelenthetem. Ε helyzetben, ha nem is kapóikparancsot, kötelességemnek tartom, hogy visszautazzam s a bízott-ságnak a meghatalmazáson alapuló jogán a fegyverszünet lezárásátajánljam. Az esetleg még vonakodó faktorok gondolják meg, hogy

29

az esetben, ha a fegyverszünet nem nyer haladéik/talan lezárást,fegyverrel sem leszünk már képesek a német határvidékek kérdé-sében más döntést kierőszakolni, mint amelyeket az ellenség fel-tótelei megszabnak.

Schneller.”Válasz:„A te s az én szorgalmazásom dacára a dolog még mindig nem

halad előre. A mérvadó tényezők a területi kérdésekben s a 4. pont-ban (Németország) nem tudnak elhatározásra jutni. Ily körülmé-nyek között a bizottság sincsen önálló cselekvésre jogosítva. Schön-brunnt most újból felhívom és újólag a beleegyező elhatározástszorgalmazom.

Waldstätten.”

„A felelősségnek teljes tudatát kérem figyelembe venni,melyet ezen táviratok továbbítása által magamra vállaltam.

Schneller”„Igen köszönöm

Waldstätten”,,Hads. főp. Waldstätten.

Liechtenstein herceg-nek megjegyzéséből értesülök, hogy afegyverszüneti feltételeket megküldötték valamennyi nemzeti ta-nácsnak s így válasz holnap előtt nem vártható. Addig Tirolban avisszavonuló hadseregünknek katasztrófáját nem tudjuk elkerülni.A még mindig késlelődő faktorok gondolják meg, hogy mily vesze-delemmel járhat az, lia a fegyelem biztos alapját már nélkülözőtöbb százezer felfegyverzett az Ejtsen völgyön átszorul. Ezért tekint-sék irányadónak a katonai véleményt, mely a helyzetet a legnagyobbmiértekben aggályosának látja.

A fosztogatások már megkezdődtek. Az utakon való összetor-lódás fokozódik. Az összeköttetések megszakítása s így az ember-áldozatoknak folytonos növekedése várható.

Mi (az itt levő bizottsági tagok) a válasz átadása végett ezidő-szerint talán még átjuthatunk, holnap enmek lehetősége bizonyáramegszűnik, mivel a frontot is áthelyezik. Végül még azt akarom ki-emelni, hogy a front a fegyverszünet mielőbbi életbeléptét igenvárja. Tiszt és legénység nem érti. a késlekedés okát. Ez lelküle-tükre ig igen rossz hatást gyakorol, amit a fegyverszünet lezárásá-nalk hire által újból helyre lehetne billenteni.

Schneller.”

29

„A dolog nem siettethető. Minden megtörtént. Németországgalaz utolsó tárgyalások folynak. Lehetséges, hogy a lezárás éjjel meg-történik. Ezt radio útján közöljük.

Waldstätten.”„Elutazhatunk? A radio bizonytalan.

Schneller.”,,Hughes-parancs feltétlenül szintén következik.

Waldstätten.”

Erre azután Schneller ezredes a hadseregfőparancsnokságnaka fegyverszüneti feltételek elfogadására vonatkozó szószerinti ugyan-azon szövegét vette, amely azitán radio útján Weber gy. tábornokcímére^ november 3-án, 6 óra 20 perckor érkezett, a következő szö-veggel:

„Az olasz főparancsnokságnak

Weber gy. tábornok részére.

Ha könnyítések időveszteség nélkül elérhetők nem volnának,úgy az összes fegyverszüneti feltételek a békére való pruejudicálásnélkül elfogadtatnak.

Az osztrák-magyar csapatok ezek alapján már is parancsotkaptak az ellenségeskedés beszüntetésére. Nem tételezzük fel azt,hogy a 4. pont oly értelemmel bírna, hogy ennek alapján az olaszokNémetországgal szemben támadólag lépnének fel.

Bár ezt nem gátolhatnák meg, ez ellen mégis kénytelenek vol-nánk óvást emelni; Ezen feltételeket tehát szintén el kell fogadnunk,de lehetőleg meg kell kísérelnünk az ellenséges előnyomulást kés-leltetni.

Az osztr.-m. hads. főparancsnokság 2100 op. Utk.Ars.”

Hogy hány órakor adta ki a hadseregfőparancsnokság a fegy-verszünet lezárására vonatkozó ezen rendelkezéséit, azt nem áll mó-domban pontosan megállapítani. Kétségtelenül azonban éjjeli 1 óraelőtt, mert hiszen Schneller ezredes Trientből már éjjel 1 órakor el-indult. Minthogy pedig valószínűnek tartom, hogy ugyanakkor ex-pediálhatta a hadtseregfőparancsnokság Weber gy. tábornok címéreis a fegyverszünet megkötésére vonatkozó radiogrammját, máskéntnem magyarázható meg, hogy mint jutott ez csak fél hét órakoreste kezünkbe, ha csak fel nem tételezzük, hogy az olasz hadsereg-főparancsnokság e radiogramm kézbesítését azért késleltette, hogy

31

ez által a szerződés aláírását elodázza s felbomlott hadseregünk-kel szemben könnyen még nagyobb sikereket érjen el.

A hadseregfőparancsnokságnak a fegyverszünet -megkötéséreadott felhatalmazása felette súlyos helyzetünkben valóságos meg-váltást jelenített. Azonnal magunkhoz kérettük az olasz fegyver-szüneti bizottság tagjait, akiknek megérkezésiét megelőzve, a oara-.binieri szakasz kastélyunk udvarán tiszteletadásra újból kivonult.

November 3-án délután 3 órakor Weber gy. tábornok azutánaz egybegyűlt osztrák-magyar és olasz fegyverszüneti bizottságelőtt, a következő nyilatkozatott tette:

„A cs. és kir. hadseregfőparancsnokságnak reám ruházottjogán 'kijelentem, hogy a „Conseil supérieur de guerre”-nek Ver-saillesben 1918. okt. 31-én megállapított fegyverszüneti feltételeita hadseregfőparancsnokság nevében elfogadom.

Beleértem a szárazföldi feltételek 4-ik, valamint a tengerre vo-natkozó feltételek 4-ik és 5-k pontját is, annak föntarlásával, hogyezek ellen a békekonferenciánál tiltakozni fogunk.''

Badoglio tábornok egy vezérkari ezredes útján az olasz had-seregfőparancsnoksággal telefonon a fegyverszünet lezártát hala-déktalanul tudatta.

Mielőtt a tárgyalások megkezdődtek, Badoglio tábornok min-denekelőtt szóvá tette, hogy november 3-án hajnalban az Etsch völ-gyebeß észak felé előhaladó olasz raj vonalinál 3 tisztünk jelent meg;akik a rajvonallal közölték, hogy a fegyverszünetet elfogadták ésígy a kölcsönös ellenségeskedést már megszüntették. Schneller ez-redes, aki a bizottságnak két tagjával magára vonatkoztatta Ba-doglio tábornok megjegyzését, rektifikálta azt azzal, hogy ő azolaszoknak csak azt mondta, hogy az osztrák-magyar ősapátokszüntették már meg az ellenségeskedést. Valójában a dolog akkénttörtént, hogy midőn a fegyverszüneti bizottságnak visszatérő 3 tagjaaz Etsich völgyében autón dél felé haladt, Aqua vivánál egyik had-testparancsnokságunknál arról értesültek, hogy az olaszok Callia-nónái egyik tábornokunkat elfogták. Midőn ezen tábornok kiszaba-dítására a hadtest épen ellentámadást rendelt el, Schneller ezredesmegakadályozta annak végrehajtását, megjegyezvén, hogy a pa-rancsot az ellenségeskedések beszüntetéséére már kiadták s így atámadás csak komplikációkat okozhat. Ugyancsak közölte Schnellerezredes az észak felé előhaladó olasz rajvonallal, hogy az osztrák-magyar csapatok az ellenségeskedést már megszüntették.

32

A bizottság teljes ülésén aztán elsőnek Weber gy. tábornokszólalt föl és nyomatékkal kifejezést adott azon kívánságnak, hogyaz osztrák-magyar csapatok ellenségeskedésének elrendelt megszün-tetése folytán az olaszok az ellenségeskedést szintén haladéktalanulszüntessék meg s így tekintsenek el a minden ellentállás nélkül egy-könnyen elérhető sikerektől.

Dacára a fegyverszüneti szerződés 1. pontjára való hivatkozá-sunknak, mely szerint az ellenségeskedés azonnal beszüntetendő,dacára számos nagy nyomatékkal felemlített argumentumunknak,Badoglio tábornok a leghatározottabban megmaradt amellett, hogyaz ellenségeskedés csak 24 órával a fegyverszüneti feltételek el-fogadása után, vagyis november 4-én délután 3 órakor ér véget. Εtéma fölötti vita oly élessé fajult, hogy Badoglio tábornok heves kéz-legyintéssel a fegyverszünetet semmisnek nyilvánítja, s erről azolasz hadseregfőparancsnokságot vezérkari ezredese útján telefononértesíti.

Így deferálni kényszerűltünk s acceptálnunk kellett a kény-szerűség okozta helyzetben az olasz álláspontot, amely úgy, mint ekérdésnél, minden más vonatkozásiban is teljes mértékben ér-vényesült.

Az ülés további folyamán az olasz fegyverszüneti bizottsága már készen magával hozott „végrehajtási utasítást” pontonkint fel-olvasta s bár ez az előbbi megbeszéléseiken megállapított határoza-tókkal szemben reánk nézve hátrányos változásokat tartalmazott,minden tiltakozásunk ellenére is teljtartalmúlag el kellett azt fogad-nunk.

A fegyverszüneti feltételeket, valamint ezek végrehajtási uta-sítását* november 3-án délután 6 órakor mindnyájan aláírtuk. Afegyverszünet lezárásáról a hadseregfőparancsnokságnak a követ-kező radiogramm jelentést küldtük:

„Fegyverszüneti feltételeket ma november 3-án délután 3 óra-kor elfogadtuk. Szerződést aláírtuk. A szövetségesek az ellenséges-kedést középeurópai idő szerint november 4-én délután 3 órakorfejezik be.

A végrehajtási utasítás legfontosabb kivonatát következőradiognamm útján külön közlöm.

Weber gy. tábornok.”

* Teljes tartalmú hiteles francia szövege 1. sz. mellékletként csatolva.

33

Kétségen kívül súlyos hibát követett el a hadseregfőparanas-nokság azzal, hogy amikor hosszas huza-vona után végre beleegye-zett a szerződés aláírásába, nem vette figyelembe a november 1-órőlkeltezett Hughes-táviratainkat,* amelyben közöltük, hogy az olaszoka fegyverszünet időpontját még tanulmány tárgyává tették és nemvolt tekintettel arra, hogy a fegyverszünet életbe lépését a reánkruházott mandátum folytán aláírásunk időponjától tették függővé.Nagy baj volt tehát, hogy a hadseregfőparancsnokság azzal, hogy afegyverszünet elfogadását 'helybenhagyta, annak már perfektuálásátis elképzelte és be sem várta aláírásunk megtörténtét, hanem a thád-seregekkel a fegyverszünetnek már létrejöttét közölve, egyidejűlegaz ellenségeskedés megszüntetését is elrendelte. November 3-án dlél-után 3 órakor** a hadseregfőparancsnokságboz intézett radiogrammútján egyébként bejelentettük, hogy az olaszok az ellenségeskedéstcsak a fegyverszünet elfogadását követő 24 órával szüntetik meg sha így a hadtseregfőparancsnokságunk nem hamarkodja el intézkedé-sét, úgy radiogrammunk útján tett közlésünkről még elég jókor ér-tesülést nyert volna.

Legkevésbbé sem róható tehát fel nekünk és legtkevésbbé semterheli a fegyverszüneti bizottság lelkiismeretét, hogy oly sok osa-patbestünk ellentállás nélkül jutott fogságba! Hogy e tekintetben, ré-szünkről minden megtörtént, az kitűnik azon jelentésekből és irat-váltásokból, amelyeket e tárgyban folytattunk, & amelyeket krono-lóga sorrendben az alábbiakban fogok szószerint közölni.

A fegyverszünetnek aláírt 3 példányát a végrehajtási utasítá-sokkal együtt a sürgősségre való tékán telttel és a közlekedési viszo-nyok bizonytalansága folytán 3 különböző úton küldtük meg a had-sereg főparancsnokságnak.

Így Schneller ezredes nov. 4-én hajnalban indulva Svájcon ájfctette meg az utat. Akadálytalan átutazása érdekében a svájci követ-séget radiogramm útján előzetesen megkerestük.

Ugyancsak november 4-én hajnalban utazott el a hadseregfő-parancsnoksághoz Badenbe két futártisztünk, akiknek Trient—Ins-brack, illetve Trienit—Villach volt az útirányuk.

* Lásd 17. oldal.** Lásd 21. oldalt.

IV.

A bizottság ténykedése a fegyverszünet megkötése utána Villa Guistiban.

November 4-én délelőtt 10 óra 45 perckor a következő radio-gramm érkezett:

„Az olasz hadseregfőparancsnokságnak

Weber gy. tábornok részére.

A magyar kormány Weber gy. tábornokot nem ismeri el afegyverszüneti tárgyalások közös megbízottjaként, miután ö Fel-sége elismerte Magyarország függetlenségét.

Csak a viszonyok súlya alatt és nehogy a maga okozta késlel-tetés a fegyverszüneti tárgyalások lezárását befolyásolja, adja bele-egyezését a magyar kormány ahhoz, hogy Weber gy. tábornok Ma-gyarország érdekeit is képviselje.

Úgy ez, valamint a radio útján továbbított többi távírat vételenyugtázandó.

Hadsereg főparancsnokság, a vezérkar főnökeop. Utk. 2150. ss. AOK.

Amennyiben a forradalom után Magyarország akkori poli-tikai helyzete nem mutatott állandó jelleget, szükségtelennek bizo-nyult az olasz hadseregfőparancsnokságot e távirat tartalmáról ér-tesíteni, nehogy a jelen kormánnyal kötött megegyezés a későbbikormányokat is kötelezze.

November 4.-én délelőtt 10 órakor hadseregfőparancsnoksá-gunk következő két radiogrammját vesszük:

„Az olasz hadseregfőparancsnokság megkérendő, hogy a né-met csapatok elszállítására kiszabott határidőt hosszabítsa meg, vagyazt legalább is az első szállítmánytól számítsa.

Hadseregfőparancsnokság op. Utk. 2108. „És továbbá:

„További tárgyalásoknál minden eszközzel oda kell hatni,hogy a német csapatoknak az olasz frontról és az egész osztrák-ma-gyar területről való elszállítását 4 heti időtartamra hosszabbítsákmeg. A Balkánon és Romániában levő német ősapátok részére hatá-

35

rozatlan időre, mivel legjobb akarattal sem állapítható meg a kiürí-tés keresztülvitelének időtartama.

Hadsereg főparancsnokság, op. titk. 2159. sz.”

Ε radiogrammok alapján november 4.-én déli 12 óra 30 perc-kor az olasz hadseregfőparancsnoksághoz a következő megkereséstintéztük:

„A cs. és kár. hadseregfőparancsnokságnak nov. 4.-én délelőtt10 óra 30 perckor érkezett radiogrammja útján utasítást kaptam,Nagyméltóságodat arra kérni, hogy a fegyverszüneti feltételekjegyzőkönyvének 5. pontjában megállapított határidőt, amely sze-rint a német csapatokat az olasz frontról és Ausztria-Magyarországterületéről ki kell vonni, 4 hétre hosszabbítanák meg, vagy leg-alább is a 15 napban megállapított határidőt az első szállítmánytólszámítsák.

Kivihetetlen nehézségeikbe ütközik Ausiztria-Magyarországnaka német csapatokat a fegyverszünet megkötését követő 15 naponbelül elszállítani, dacára a legnagyobb jóakaratnak, amennyiben ajelenleg bekövetkezett helyzet óriási szállítási nehézségeket okozott.

Megbíztak avval is, hogy a balkáni fronton és a Romániábanlevő csapatok elszállításának határidejét korlátlan időre kérjem, mi-vel a legjobb akarat mellett sem állapítható meg az az időtartam,amelyen belül az elszállítás «technikailag keresztülvihető volna.

Weber, gy. tábornok.”

Az olasz hadseregfőparancscnokságnak az e tárgyban adott vá-lasza alapján hadseregfőparancsnokságunkhoz november 4-én délután1 órakor a következő radiogrammot intéztük:

„2108. és 2159. op. Utk. számokra való hivatkozással:

A német csapatok elvonulása határidejének meghosszabbítá-még a fegyverszüneti tárgyalások lezárása előtt igyekeztemeszközölni. Ez irányú, valamint minden egyéb a feltételek meg-változtatására -törekvő tárgyalás úgy a lezárásnak megtörténte előtt,mint most, eredménytelen maradt, mivel (mint azt október 30-ánmár jelentettem) az olasz hadseregfőparancsnokság mint a szövetsé-gesek hadatantjánnak megbízottja, a feltételeket illető minden tárgya-láson eleve visszautasított, s nekünk csakis a feltételek elfogadása,vagy visszautasítása fölötti döntés lehetőségét engedélyezte. A hadseregparancsnokság utasításához mérten újbóli kísér-letet tettem, az olasz főparancsnokság azonban ezt azzal az indoko-

36

lással utasította vissza, hogy a szerződést már aláírtuk. Az olaszhadseregfőparancsnokság egyúttal a következő szóbeli magyarázat-tal is szolgált: „Félreértések elkerülése végett figyelembe veendő,hogy azokat a német csapatokat, amelyek az ellenségeskedés meg-szüntetése utam még a kiürítendő területen, vagy Ausztria-Magyar-országon tartózkodnak hadifoglyoknak, magát a tényt pedig a fel-tételek megsértésének fogjuk tekinteni.”

Weber gy. tábornok.”

Badoglio táborndok egyébként a tárgyalások alkalmával a né-metekről feltűnést keltő módon soha említést nem tett s csakis aszerződés lezárta után folytatott megbeszélésünk alkalmával je-gyezte meg, hogy 15 nap múltán Németország ellen kezdik meg ahadműveleteket, amelyeket nem az entente meghagyásából, de sajátiniciativájukból kifolyólag hajtanak végre.

November 4-én délelőtt 10 óra 45 perckor érkezett meg a had-seregfőparancsaaoklsiág következő radiogrammja:

,, Olas z hadseregfőparancsnokság

Weber gy. tábornok részére.

November 3-án 3 órakor délutám expédat radiogramm* ahadseregfőparancsnoksághoz csak a fegyverszüneti feltételek elfoga-dása után érkezett meg.

Kérem tehát a harcok tovább folytatása ellen tiltakozni és anovember 3-án közölt beleegyező nyilatkozat (op. titk. 2100**) utánhadifogságba kerülteknek kiszabadítását kieszközölni.

Osztr. -magyar hadsereg főparancsnokság,a vezérkar főnöke

op. Utk. 2107.”

Ε radiognamm alapján azután ugyanaznap, vagyis november4-én délután 2 óra 30 perckor az olasz főparancsnoksághoz a követ-kező szószerinti jegyzékét intéztük:

„A cs. és Mr. osztrák-magyar hadseregfőparancsnokság radioútján közölt 2107. op. titk. rendeletével nekem utasításit adott, hoz-zám a kir. olasz legfelsőbb hadvezetőség tudomására, hogy a cs. éskir. hadseregfőparancsnokság már okt. 31-én kijelentette, hogy a

* Lásd 32. oldal.** Lásd 30. oldal.

37

fegyverszüneti feltételeket elfogadja. Erről november 3-án délután3 órakor Nagyméltóságodat hivatalosan értesíteni szerencsém volt.A cs. és kir. hadseregfőparancsnokság tehát a feltételek 1. pontjáravaló hivatkozással azon a nézeten van, hogy az ellenségeskedéseknem 24 óra elteltével, hanem haladéktalanul beszüntetendők volná-nak; amint ezt, maga is mindjárt elrendelte, s miről Nagy méltó-ságodat november 3-án délután 3 órakor tett közlésemmel értesítet-tem. Ennek kiegészítése gyanánt Nagyméltóságodnak a november3-án délután tartott ülés alkalmával a feltételek 1. pontja és siajátfőparancsnokságunknak az ellenségeskedés beszüntetésére vonatkozórendelete alapján a 24 órai időtartamnak megváltoztatására tettemjavaslatot, amelyet azonban Nagyméltóságod visszautasított.

A cs. és kir. hadseregfőparancsnokság a szövetségesek és tár-sult hatalmak ellenségeskedésének folytatása ellen ezennel tiltakozik.

A eis. és kir. osztr.-magyar hadseregfőparancsnokság egybenkéri, hogy a szövetségesek és társult hatalmak mindazon cs. és kir.osztrák-magyar hadifoglyokat, amelyeket november 3-án délután3 óra után ejtettek, szabadon bocsássák, mivel az ellenségeskedések-nek a jelzett időben végett kellett vetni.

Bátorkodom Nagyméltóságodnak ezt azon kérelemmel tudo-mására hozni, hogy a közöltek alapján tett intézkedéseit, vagy az in-tézkedések ellen szóló Okok közelebbi magyarázatát velem közölniszíveskedjék.

Weber gy. tábornok.”

Az olasz legfelsőbb hadvezetőségnek ezen átiratunkra adottválaszát még aznap vagyis november 4-én. este 8 órakor vettük kéz-hez s ez a következő volt:

„Weber gy. tábornoknak.

1. A szövetségesek és társult hatalmak, valamint Ausztria-Magyarország közötti fegyverszüneti tárgyalásokat az olasz királyihadseregfőparancsnokságnak szabályszerűleg igazolt megbízottai ésa cs. és kir. osztrák-magyar hadseregfőparancsnokságnak szaibály-szerűleg elismert megbízottai kezdették és folytatták.

Csakis e megbízottak által elfogadott és szabályszerűleg aláírtfeltételek érvényesek. Minden idegen beavatkozás hatálytalan.

2. Azon megállapodás, hogy a szövetségesek és társult hatal-mak, valamint Ausztria-Magyarország közötti hadműveletek min-den fronton, úgy száraz földön, mint a tengeren és a levegőben afegyverszünet bekövetkezte után 24 óra elteltével szűnnek meg, a

38

meghatalmazottak teljes egyetértésével a 24-ika és 3-ika közti éjjelentartott ülés alkalmával jött létre. Ezen 24 óra arra volt szükséges,hogy ez alatt az összes ősapáitok az összes frontokon, úgy a száraz-földön, mint a tengeren az ellenségeskedés megszüntetésére vonat-kozó parancsot megkapják. Ezen érveket Nagyméltóságod az utolsóülésen, midőn a cs. és kár. osztrák-magyar hadseregfőparancsnokságmeghagyásából ezeket szóvá tette, szántén helyiben hagyta s a fegy-verszüneti szerződést. aztán úgy Nagyméltóságod, mint az összesosztrák-magyar megbízottak! Szabályszerűleg alá is írták. Ezek foly-tán a szövetséges erők főparancsnokságának kiadott parancsai, s ígyaz is, amely szerint az ellenségeskedés 3-án délután 4-kor szűnjékmeg, a kölcsönös megegyezés alapján elfogadott feltételekkel tel-jesen összhangban vannak és e feltételek igazolják a parancsokjogos voltát.

A ma, november 4-én délután 3 óráig ejtett foglyokat tehátteljes jogossággal fogtuk el és· így azokat vissza nem adhatjuk.

Dias.”

Hogy az olaszok mily leküzdhetetlen nehézségeiket támasztot-tak az ellenségeskedés megszüntetésére vonatkozó időpont tárgyalá-sánál, arról a hadseregfőparancsnokságnak e tárgyban előterjesz-tett alábbi jelentésünk beszél, mely egyébként kellőleg megvilágítjaa bizottság súlyos helyzetét is s amelynek szövege szószerint a kö-vetkező volt:

„A cs. és kir. hadseregfőparancsnokságnakBaden.

Villa Guisti, 1918 november 6.

A fegyverszüneti szerződésnek megbeszélései a kir. olasz leg-felsőbb hadvezetőség ismételt nyomatékos nyilatkozata alapján olyjelleggel bírtak, hogy minden a szerződés fölötti vita lehetetlennévolt téve, s csak azt választattuk, hogy a feltételeket elfogadjuk,vagy pedig visszautasítjuk. Csakis ezen álláspontunk elismerésealapján volt a személyes érintkezés a kir. olasz legfelsőbb hadveze-tőséggel egyáltalán lehetséges.

Amikor a fegyverszüneti szerződéshez összeállított végre-hajtási utasításokat megbeszéltük, a kir. olasz legfelsőbb hadveze-tőség megbízottja megemlítette, hogy a szövetségesek és társulthatalmak haditanácsának Versaillesben kelt határozata folytán, aszerződés egyes pontjainak kivitelére vonatkozólag a kir. olasz leg-

39

felsőbb hadvezetőség hivatott és nincsen oly magasabb fo-rum, amely mindkét félre érvénnyel bíró határozatot hozhatna. Eb-ből az következik, hogy az esetiben, ha a bizottság kijelenti, hogynem ért egyet a szerződési, vagy a végrehajtási utasítás szövegével,az a szerződés létrejöttét akadályozta volna meg, amit az olasz bi-zottság vezetője ismételten nyomatékkal hangoztatott. Jellemzésülszolgáljon, hogy az olasz bizottság vezetője, Badoglio tábornok,a szerződés 1. pontjának egyoldalú magyarázata alkalmával,amelyet logikátlannak és jogtalannak tartottunk, bizottságunk: egytagjának protestálása folytán keletkezett eszmecsere alapján azellenségeskedésnek 24 óra múltára beszüntetésére kiadott parancsátvisszavonta, aminek természetesen az volt a következménye, hogytiltakozásunkat visszavonni kényszerültünk.

A bizottság így csak ellenajánlatokra szorítkozhatott, me-lyeknek elfogadása kizárólag az olasz bizottság tagjaitól függött.

A tárgyalások első napján az olasz bizottság vezetőjének azellenségeskedés azonnalíi megszüntetésére tettem javaslatot, indokol-ván, hogy a megszállott olasz területnek kiürítésébe beleegyeztünk,azt elrendeltük s így minden további harc céltalan és már a huma-nismus szempontjából is abbahagyandó lenne.

Az olasz legfelsőbb hadvezetőség megbízottja a felhozott in-dokokat, főleg azoknak humanitása szempontjából vitathatatlannakéa nemesnek tartja, azonban az ellenségeskedés beszüntetéséneklehetősége a háború okozta érdekek folytán csak akkor válik lehe-tővé, ha a nekünk átnyújtott feltételekéit elfogadjuk.

November 2-án a végrehajtási utasítások, megbeszélésekor ala1. pontnak szövegezésié alkalmával azon javaslatot tettem, hogy afeltételek aláírása után az ellenségeskedés nyerjen azonnal befejezést.Ezen javaslatomat az olasz bizottság visszautasította azzal, hogy azellenségeskedés megszüntetésének az egész fronton és így a Bal-kánon is egyszerre kell bekövetkeznie is ezért, minthogy csapatai elő-nyomulásban vannak, a szerződés aláírása után legalább is 24 óraiidőtartamra van .szükség, hogy a csapatok aa ellenségeskedés meg-szüntetéséről idejében tudomást nyerhessenek. Javaslatomat, hogyezen időtartam legalább az olasz harcvonalon 12 órában állapítas-sék meg, figyelembe nem vették.

Bizottságunk tehát kénytelen volt az olasz hadseregfőparancs-nokság által megállapított 24 órai időtartamot elfogadni.

November 3-án délután 2 órakor Schneller ezredes, akitTrienthe küldöttem, hogy onnét a szerződés tervezetét Hughes út-

40

ján a hadseregfőparancsnokságnak jelentse és annak elfogadásavagy visszautasítása tekintetében döntést kérjen, a bizottság szék-helyére tért vissza és arról tett jelentést, hogy a hadseregfőparancs-niokság a feltételek elfogadásába beleegyezett· és november 2-ika és8-ika közötti éjjelen az ellenségeskedések azonnali megszüntetését el-rendelte. Az ugyanaznap délután 3 órakor tartott megbeszélésenaz olasz bizottság vezetőjének a feltételek elfogadásáról szóló hiva-talos iratot átnyújtottam és egyben írásban közöltem, hogy a had-seregfőparanosmokság az ellenségeskedéseket megszüntette.

Élőszóval pedig azon kérelmet adtam elő, hogy miként nálunkis, az ellenségeskedés azonnali megszüntetését Olaszország is hala-déktalanul rendelje el, amit azonban (hasonlóan, mint az előző napon,ugyancsak azon érveléssel utasítottak vissza, bogy a csapatok ér-tesítése feltétlenül 24 órát igényel és ezen időpont az előző napimegbeszélésen egyetértőleg már megállapítást nyert.

A hadseregfőparancsnokságnak november 3-án délután 3 óra-kor jelentettem ezután a feltételek elfogadását, nemkülönben azt,bogy Olaszország az ellenségeskedések megszüntetését csak 24 órá-val a feltételek elfogadása után, tehát november 4-én délután 3 órárarendelte el.

A hadseregfőparancsnokság ugyancsak elrendelte, hogy ajLolasz legfelsőbb hadvezetőségnél ezen időpont miatt tiltakozzam ésazt avval indokoljam,, bogy az 1. pont alapján az ellenségeskedésazonnal megszüntetendő volt és egyben arra is felkért, hogy a fel-tételek elfogadása után ejtett összes hadifoglyok visszaadása érdeké-ben eljárják.

Ebben az irányban tett haladéktalan lépéseim azonban isméteredménytelenek maradtak, mivel a kir. olasz legfelsőbb hadvezető-ség továbbra is megmaradt álláspontja mellett, amelyet válaszában*is kifejezésre juttatott.

Weber gy. tábornok.”

Az olaszoknak különös érdekük volt, hogy az ellenségeskedéstmég akkor is folytassák, amikor mi már ellentállást nem fejtettünkki, mert így könnyűszerrel annál tökéletesebbnek tüntethették felszövetségeseik előtt azt a teljes győzelmet, amelynek hivatalos hadi-jelentéseikben kifejezést adtak s amelyeket érdekes voltuk miattszószerint az alábbiakban közlök;

*Lásd 37. oldalt.

41

Kir. olasz hadseregfőparancsnokság.

1264. sz. hadi jelentés. — 1918 november 2, 12 óra.

„A Brenitától keletre az ellenséget tovább üldözzük. Az Asiá-gói fensíkon az ellenség a végsőkig ellenáll, hogy a hátrább állótöm/egeknek visszavonulásra időt adjon. Die a 6. hadsereg csapataierélyes támadással bevetífcék az Assat, Rotm és Roana között keményküzdelemben kivívták a M. Cimonet, M. Lissert és a Nos völgybennyomulnak előre.

A 4. hadsereg elfoglalta a Fonzaso mélyedés északi magas-latait és a Val Suganaban oszlopokat ugrasztott széjjel; a régi határttegnap este átléptük.

A 12. hadsereg alpini osztagai, melyek a Piaven Busche kör-nyékén alkalmi szállítóeszközökkel átkeltek, a Feltre és S. Giustinaközötti területein nyomulnak előre.

A 8. hadsereg csapatai, melyek a tegnapi nap folyamán a S.Baldo hágón és a Fadaltó mélyedésben erős csatákat nyertek meg,a Condevole völgyben nyomulnak felfelé, maguk mögött hagytákPonte-nelle-alpit és Longarone felé menetelnek.

A síkságon őfensége a turini gróf vezénylete alatt lovas had-osztályok, — Castello a´Avianonál, Roveredo in Pianonál, S. Mar,-tinonál és $. Quirinonál az ellenség makacs ellenállását legyőzve,— elfoglaltuk Pordenonet és átléptük a Cellinét és a Medunát. ASavoyai 3. sz. lovasezred nagyszerű támadásával különösen kitün-tette magát. Tovább délre, a 10. és 3. hadsereg az előnyomulástfolytatva, kelet felé haladnak.

Az erélyes és bátor üldözésben különösein kitüntették magukataz egész 23. hadosztály, a tengerészezred és a 8. hadsereg 26-ikrohamcsoportja.

Az olasz és szövetséges repülők, — a hadszíntér légürének tel-jes urai,— szünet nélkül folytatták bátor hadműveleteiket. Egy kor-mányozható léghajó éjszaka a Val Sugana vasúti állomásait bom-bázta.

Nem lehet megbecsülni a harcvonalban, vagy távolabb a frontmögött, valamint az útszélen hagyott ágyúk tömegét; eddig kb.1600-at számláltunk meg. Újabb 80.000 fogolyról érkezett jelen-tés. Saját, a hadifogságból megszabadított katonáink száma néhányezret már meghalad.

Dias tábornok.”

42

Kir. olasz hadseregfőparancsnokság.

1268. &z. badijelentés, 1918 november 4, 12 óra.

„A háborút, Ausztria-Magyarország ellen, melyet őfelsége akirály, legfelsőbb urunk magas vezetése alatt az olasz hadsereg —úgy számbam, minit felszerelésben kedvezőtlenebb helyzetben —1915 május 24.-én megkezdett és rendíthetetlen bizalommal s kitartóbátorsággal megszakítás nélkül a legnagyobb lelkesedéssel 41 hóna-pig viselt, megnyertük. Az óriási csata, melyet október 24-én kezd-tünk meg, s melyben 51 olasz, 3 angol, 2 francia és 1 cseh-szlovákdivisió és egy amerikai ezred harcolt 63 osztrák-magyar had-osztállyal szemben, be van fejezve.

A XXIX. hadtestnek Trient felé való villámgyors és erélyeselőretörése, mely az ellenséges hadsereg visszavonulását Trentobomelvágta, elősegítve nyugaton a 7. hadsereg, keleten aa 1.,· 6. és 4.hadsereg csapatai által, tegnap az ellenséges arcvonal tökéletesösszeomlását pecsételte meg.

A Brentától a Torreig a 12., 8. és 10. hadsereg és lovashadosz-tályok ellenállhatatlan rohama mindjobban hátrakergeti a menekülőellenséget. A síkságon ö királyi fensége az Aostai herceg nyomulgyorsan előre, az ő veretlen 3. hadserege élén, visszatérvén azon ál-lásokba, melyeket ő már győzedelmtesen elfoglalt s soha el nemvesztett. Az osztrák-magyar hadsereg megsemmisült. Óriási vesztesé-geket szenvedett az első napok elkeseredett ellenállási harcaiban ésazután is; elveszített rengeteg anyagot, majdnem összes raktárait ésdepóit; eddig kezeink között hagyott feb. 300.000 foglyot teljesvezérkarokkal és nem kevesebb, mint 5000 ágyút. A maradványaiannak a hadseregnek, mely egyike volt a világ legkatalmasabbjai-nak, rendetlenségben és reménytelenül rohannak visszafelé azokona völgyeken keresztül, melyeken olyan gőgösen e magukat bizton-ságban vélve, szálltak le.

Diaz tábornok.”

A két jelentést összehasonlítva, rögtön szemünkbe ötlik, hogyaz olaszok önhatalmú ellenségeskedése folytán az ejtett foglyokszáma s a zsákmány mily ugrásszerű növekedést tüntetett fel. Ez akönnyen elért siker a hadseregfőparancsnokságnak némi elővigyá-zata mellett, mindenesetre elkerülhető lehetett volna.

November 5-én délelőtt 9 óra 15 perekor hadseregfőparancs-nokságunktól a következő radiogrammot kaptuk:

43

„Legfelsőbb olasz hadvezetőség

Weber gy. tábornok részére.

1. Eratente-ot meg kell kérni, bogy bolsevizmus miatt sajátcsapataink Ukrainát csak akkor üríthessék ki, ha őket entente-csapatok váltják fel.

2. Olasz legfelsőbb hadvezetőséget meg kell kérni, hogy acs. és kir. hadseregfőparancsnoksággal a közvetlen Hugkes-össze-köttetést lehetővé tegye.

3. Nálunk levő olasz hadifoglyok azonnali hazaszállítása kí-vánatos. Ezen célra kíséret és vasútikocsik szükségesek. Az olaszhadvezetőségnek ezirányű javaslatai ide jelentendők.

4. A tengeri feltételekre vonatkozóan az olasz legfelsőbb had-vezetőség értesítendő, hogy a hajóraj már egy hét előtt a jugo-szláv államnak, a dunai hajóraj pedig a magyar államnakadattak át.

Az olasz hadvezetőség tehát az összes feltételek teljesítésevégett ezekhez a kormányokhoz forduljon, amelyeket erről érte-,eltettünk. Német tengeralattjáró naszád nincsen az osztrákok bir-tokában.

5. Megszállandó stratégiailag fontos pontok közlése igenkívánatcs.

Hadseregfőparancsnokságop. titk. 2116.”

Ezen radiogramm alapján november 5-én délelőtt 10 órakorértekezletet tartottunk Badoglio tábornokkal. Ezt megelőzőiéig We-ber gy. tábornok magánjellegű kenést intéz Badoglio tábornokhoz,melyben egy írásbeli nyilatkozatot kér, annak bizonyítására és elis-merésére, hogy a bizottság a fegyverszüneti feltételek tárgyalásánáltulajdonkép szóhoz sem jutott és minden határozatnál egyedül azolasz álláspont jutott érvényre. Weber gy. tábornoknak ily nyi-latkozatra azért lett volna szüksége, hogy így a hadseregfőparanos-nokságnál igazolni tudja, úgy az ellenségeskedésnek olasz részről24 órával való tovább folytatását, valamint a más alkalommal valótiltakozást, mely ellenfeleink merev álláspontján mindig és min-denkor megdőlt.

Badoglio tábornok azonban nem teljesítette ezt a kérelmet ésáltalában kittért minden e tárgyra vonatkozó nyilatkozattól.

44

Nem vitatható, hogy a tárgyalások alkalmával mindég mihúztuk a rövidebbet. Ha valamely (határozatról volt szó, az olaszokmindenkor a reánk nézve kellemetlenebb mellett döntöttek.

Ha pedig valamely kétesnek látszó kérdés került szóba és minézeteinknek adtunk kifejezést, az olaszok azzal az érvvel, hogy ittnem ügyvédek, hanem katonák tárgyalnak, egyhamar meghoztáka döntésit., amely reájok nézve természetesen mindenkor a siker ki-használásában kristályosodott ki.

Weber gy. tábornok felemlítette, hogy csapataink máris meg-kapták az utasítást, hogy. a megszállott területeket a Wilson-félepontozatok alapján kiürítsék. A megjegyzés az olasz bizottságramegfelelő hatást tett.

Hadseregfőparancsmokságunknak legutóbb említett radio-grammja alapján Badoglio tábornokkal való tárgyalásaink mellett,egyben az olasz legfelsőbb hadvezetőséghez is intéztünk egy meg-keresést, melyre a következő választ kaptuk:

,,73. számWeber gy. tábornoknak..

Az 5-én kelt 58. számú átiratra válaszolva:

1. Azt a kérelmet, amely Ukrainának az osztrák-magyar csa-patok által való kiürítésére vonatkozik a legfelsőbb szövetségeshaditanácsnak tudomására hoztuk.

2. A cs. és kir. hadseregfőparancsnoksággal való távírdaiösszeköttetés létesítését elrendeltük.

3. Az olasz hadifoglyok, hazatérésére vonatkozólag a hadügy-minisztériumnak határozatait annak idején közölni fogjuk.

4. A 4. pontban foglalt 'közlemény túlhaladja ennek a pa-rancsnokságnak hatáskörét.

5. A szövetségesek által kiszemelt stratéga pontok megszál-lását aszerint, amint ily megszállások szükségesek lesznek — úgymint az a mai napon kelt 14.802. sz. átirattal* történt — időnkintállapítjuk meg.

1918 november 5-én. A. Diaz.”

Az olasz legfelsőbb hadvezetőség válaszának tartalmát ahadseregfőparancsnokságnak radio útján ezennel bejelentettük.

November 5-én az olasz hadseregfőparancsnokságtól a követ-kező átiratot kaptuk:

* Trient-Brenner vasútvonal megszállása. Lásd 45. oldalt.

45

„Weber gy. tábornokának.

A rend fentartása végett egyes pontoknak megszállása.Küldöm egy közleménynek másolatát, melyet ma reggel ad-

taink át csapatainknak a Lagarina völgyben.A kérelemnek megfelelve az Etsth völgyben működő csapa-

taink megszállják a vasútvonalat Trienttől a Brennerig ás külö-nítményeket küldenek ki Νanders, Landeck, Innsbruck, Süléin s aközbeeső vasúti gócpontokra.

1918 nov. 5.-én. — 14.802/9. szám.Badoglio.”

„Melléklet.

As entente csapatok parancsnokságánakTrient.

A 21-ik osztrák (hadtest útján a következőket közlöm:Trient, Bösen és a Brenner vasúti építményeinek, valamint

a most helyenkint megszakított vasúti vonalak és a még meglévőraktáraknak védelmére, továbbá az osztrák-magyar csapatok na-ponkint nagyobb mérveklet öltő szakadatlan fosztogatásának ésrombolásainak megakadályozására kéri a 11. hadseregparancsnok-ság, bogy az ententeosapatok haladéktalanul szállják meg aTrient—Brenner vasútvonalat, valamint a Franzensfeste-Bruneckközötti zónát.

A csapatok élelmezése azonban nem biztosítható, mivel afosztogatók majd minden raktárt kiraboltak.

A 11. hadsereg parancsnoksága a Bozen melletti Griesbenmarad.

A 11. hadsereg parancsnoksága.3780/11. op. szám.

Látta 21. hadtest! A 11. hadsereg aláírásának hitelességéért

báró Genau.”

Az olasz legfelsőbb hadvezetőségnek ezen átiratára a követ-kező választ adtuk:

Nagy méltóságodnak 14802/9. számú átiratára van szeren-csém közölni, hogy a cs. és kir. osztrák-magyar hadseregfőparancs-ságot ennek tartalmáról haladéktalanul (tájékoztatom.

Minthogy azonban Innsbruck és Landeck ezidőszerinti helyze-téről tájékozva nem vagyok, méltóztassék ennek a két helységnek

46

megszállásától a cs. és kár. hadseregfőparancsnokság válaszánakbeérkeztéig elállani, mivel a jelen viszonyok között ezek a rend-szabályok esetleg oly súlyos jellegű forradalmi mozgalmakat vált-hatnának ki, amelyek isimét emberélet feláldozását eredményez-hetnék.

Weber gy. tábornok.”

A hadseregfőparancsnokságnak radio útján jelentettük be azolaszok által közölt s a 11. saját hadsereg kérelmén alapuló szándé-kukat, nemkülönben az olaszokhoz intézett abbeli kérelmünket,hogy Innsbruck és Landeck megszállásának terve a hadseregfő-parancsnokság ezirányú válaszának beérkeztéig elejtessék.

Az olasz legfelsőbb hadvezetőség átiratunkra ugyancsak no-vember 5-én a következő választ adta:

„Weber gy. (tábornoknak.

F. hó 5-én kelt 60. számra válaszolva:

1. A közölt stratéga pontok megszállását elháríthatatlan kö-vetelmények kívánják.

2. A parancsok, amelyeket e művelettel megbízott csapataink-nak kiadtunk, olyanok, hogy megszállásunk: folytán forradailminyugtalanság fellépését nem tételezzük fel.

Diaz”

Az olasz legfelsőbb hadvezetőség átiratának tartalmát a sajáthadseregfőparancsnokságnak radio útján azonnal szintén jelentettük.

November 5-én délután 4 órakor a hadseregfőparancsnok-ságunktól a következő radiogramm érkezett:

„Az olasz legfelsőbb hadvezetőségnek

Weber gy. tábornok részére.

A vasút helyzete Franzensfesténél és a majd egy millió em-bernek a Brenneren át való visszaözönlése meghiúsítja az osztrák-magyar hadseregfőparancsnokságnak azt a szándékát, hogy a Fran-zensfestétől délre levő osztrák-magyar csapátoknak élelmet szál-lítson. Franzensfestétől délre az összes raktárak már üresek.

Diaz tábornokot sürgősen meg kell kérdezni, hogy a Bren-nertől délre levő csapatok élelmezését a szövetségesek elvállalják-e,mivel százezreknek élete forog különben veszélyben.

47

Az elszámolást Ausztria-Magyarország a szállító szövetsé-geseikkel elintézné.

Hadsereg főparancsnokságop. titk. 2/18. sz.

Az olasz legfelsőbb hadvezetőségihez az e tárgyiban haladék-talanul intézett átiratunkra az alábbi választ kaptuk, amelynektartalmáról nem késtünk hadseregfőparancsnobságunknak azonnaljelentést tenni.

„Weber gy. tábornoknak.

59. az. iratára válaszolva, hadseregfőparancsnokság közli,hogy felebaráti elvei alapján, amely magatartását mindenkor jel-lemezte, készséggel adja beleegyezését, hogy a Brennertől délrelevő csapatok élelmezéséről a lehetőség határai között gondos-kodik.

1918 november 5-én.Diaz.”

November 5.-én eiste 7 órakor Trimmel tábornok, aki a bellunoicsoportnál volt az 55. hadosztály parancsnoka, egy századosi és egyhadnagy 'kíséretében váratlanul a Villa Gruistiba érkezik és a leg-szomorúbb színben tünteti fel a Dráva völgye felé igyekvő had-aenegednik helyzettét, melyek az előttük: haladó zendülő csapatokokozta pusztítás folytán a legborzalmasabb éhségben sínylődnek.

Trimmel tábornok, aki mint parlamentair nagyrészt gyalogtette meg az utat Paduába is aki az olasz katonaság és lakosságfenyegető hangulata folytán útközben a legnagyobb kellemetlen-ségeknek volt íkitéve, csapatai részére élelmi segítségért fordult azolasz legfelsőbb hadvezetőséghez, amelyhez mi ezúttal a következőátiratot intéztük:

„A kir. olasz legfelsőbb hadvezetőségnek.

fogadja kérem Nagyméltóságod mélyen érzett köszönetemetember hó 5-én kelt 75. számú iratáért, amelyben Nagyméltósá-god készségét fejezi ki, hogy a Dél-Tirolban levő és nélkülözésbensínylődő osztrák-magyar csapatok élelmezéséről gondoskodni haj-landó.

Trimmel cs. és kir. tábornok, az 55. hadosztály parancsnokaideérkezte folytán sajnos újból szükségessé vált, hogy Nagyméltó-ságodat felebaráti alapon újból támogatásra és segítségre kérjem fel.

48

A Belluno csoportnak a Cordevole völgyben és Cortina d'Ára-dozzon át visszavonuló csapatai előre nem látott események foly-án a Pustervölgyben valóságos katastrofális élelmi helyzetbe ju-:ottak.

Kérem tehát, hogy 30,000 ember részére lehetőleg 7-éig, több-íapi élelmet küldjenek; Branieckbe és Toblachba, amiről a délről oda-érkező és ott átvonuló osztrák-magyar csapatokat értesítenők.

1918 november 5.-én este 9 óra 30 perckor.

Weber gy. tábornok.”

Saját hadseregfőparancsnokságunknak ezt az alábbi két radio-grammban jelentettük be:

,,Igen sürgősHadsereg főparancsnokság

Baden via Radio Pola.

1918 november 5-én, 10 órakor délután.

A parlamentairkjént ideérkezett Trimmel tábornok, az 55.hadosztály parancsnokának jelenítése szerint cirka 5000 főnyi zen-dülő csapat a Dráva völgyben rabolva és fosztogatva húzódikvissza. Ezek ma előreláthatólag Lienzig juthattak.

Kérem Villachba, valamint a Dráva és Grall völgyekbe erősebbkülönítményeket kiküldeni, amelyek ezeket a fosztogatókat kímélet-lenül lefegyverezzék és elszállíthatóságuk idejéig internálják.

Az olasz legfelsőbb hadvezetőséghez egyben azon kérelmet in-téztem, hogy Toblachba és Bruneckbe november 7-ig 30,000 ember■észére többnapi élelmet küldjön, hogy az Ampezzon át s a Corde-role völgyben menetelő csapatok ott élelmikészletet találjanak.

Weber gy. tábornok.”

HadseregfőparancsnokságnakBaden, Radio via Pola.

1918 november 6-án 9 órakor délelőtt.

Trimmel tábornok által jelientett 5000 fosztogató politikailagellazított ezredekhez tartozik^ ezäk között 6. T. E. és B. 44,amelyeknek a mögöttes országrészbe való visszaszállítást állítólagmegígérték. Ezek az arcvonalból önként távoztak el, fel vannakfegyverezve és most fosztogatva, rabolva és mindent felgyújtva hú-zódnak a Dráva völgyben lefelé. Ezek a beérkező élelmivonatokatkirabolnák s így a Toblach és Bruneckinél levő csapatok élelmiszer-

49

pótlás nélkül maradnának és a ősapátok, melyek csak 7-ig vannak,élelemmel ellátva, katastrofális helyzetbe jutnak. Kérdés, hogyvájjon az olasz legfelsőbb hadvezetőség a kért élelmikészletet no-vember 7-ig Toblachba eljuttathatja-e s ezért a szállításnak feltét-lenül a Dráva völgyén át is meg kell történnie. A zendülők ellen,akik tisztjeiket túszok gyanánt magukkal cipelik, haladéktalanula legldroeletleiiebbül -kellene fellépni. Ezekihe» egyébkent máselemek is csatlakoznak s így az összes lakosságra nézve nagy ve-szélyt jelentenek és az ország rendjót fölboríthatják.

Villachnak, a Villach-Toblachi vasútvonalnak és a Dráva-völgy felvételező -helyeinek haladéktalan erős megszállása feltét-lenül szükségesnek mutatkozik. Hasonló helyzeteik lesznek Észak-Tirolban és Istriában is.

Weber gy. tábornok.”

November 6.-án az olasz legfelsőbb hadvezetőségtől két át-iratot kaptunk, amelyek szószerint a következők:

„Weber gy. tábornoknak.

Az osztrák-magyaF csapatok élelmi segítségére irányuló kér-dés tárgyában, kérem az osztrák-magyar hadseregfőparancsnok-sággal közölni, hogy ezen csapatok részére az élelmiszállítást minden -eszközzel megkikéreltük. Igen megnehezítik ezt azonban az ÖSÍZ-szes völgyek mentén levő útmegszakítások, amelyeket az osztrák-magyar csapatok maguk végeztek s amelyek a kocsik és autók át-vonulását igen gátolják.

1918. november 6.-án. — 14,834. szám.Diaz“

„Weber gy. tábornoknak.

Kérelmére válaszolva, értesítem Nagy méltóságodat, hogy alehetőségnek határaim, belül a Pusterthal-ban visszamenő osztrák-magyar csapatok élelmezéséről is gondoskodni fogunk.

Diaz.”

Az olasz legfelsőbb hadvezetőség értesítései alapján a had-seregfőparancsnokságnak radiogramm útján terjesztettük elő azélelmezés tárgyában jelentésünket.

Hogy az olasz hadsereg-főparancsnokságnak tárgyalásainkalkalmával tanúsított visszautasító merevsége után, mely kínos voltreánk nézve az élelmezési segítség kérése, az bővebb magyarázatranem szorul.

50

Paduából való elutazásunkat november 6-ra terveztük, Badog-lio tábornok azonban az olasz 'hadifoglyok hazaszállítása ügyébenmég egy megbeszélést óhajtott tartani. A megbeszélést 7-re tűztükki és így elutazásunkat egy nappal- elhalasztottuk.

November 6-án búcsúztunk el Badoglio tábornoktól is, akiaz olasz király kíséretében Trienitbe utazott el.

Ugyancsak délelőtt 9 órakor hadseregfőparancsnakságunktóla következő radiogrammot kaptuk:

Olasz legfelsőbb hadvezetőség

Weber gy. tábornok részére.

A délszláv állam a hajóközlekedés megszűnte folytán nem ké-pes a Boiszniában, Dalmáciában és Hercegovinában levő csapatokatélelmezni. Ententet fel kell kérni, hogy 200.000 ember részére szük-séges élelmiszereket, későbbi fizetitség ellenében Cattaroba szál-líttasson..

Távirat nyugtázandó.Osztr.-magy. hadsereg főparancsnokság.

2129/ op. tátk. szám.”

A hadseregfőparancsnokságnak ezen radio rendelete alapjánaz olasz legfelsőbb hadvezetőséghez intézett átiratunkra, az utóbbi-tól a következő választ kaptuk:

„Weber gy. tábornoknak.

Előre kell bocsátanom, hogy ezen parancsnokság még nemkapott értesítést a kormányától, hogy az a jugoszláv államot elis-merte volna.

Egy Versaillesben hozott határozat alapján a lakosság magatartozik szükségleteit az ententenaík bejelenteni, amely aztán alehetőség határain belül szükséges intézkedéseit megteszi.

1918 november 6-án — 14851. szám.Scipione.”

Az olasz legfelsőbb hadvezetőséghez erre a következő jegy-zéket intéztük:

„F. hó 6-án kelt 14851 számú átiratára válaszolva, van sze-rencsém közölni, hogy 200.000 embernek élelemmel való segítésétCattaroba, nem a jugoszláv állam, hanem a cs, és kir. osztrák-ma-gyar hadseregfőparancsnokság kéri. A jugoszláv állam ugyanis a

51

hadseregfőpararocsnokság élelmi szükségleteit nem tudja fedezni, ahadseregfőparancsnokság pedig, mintán a hajózás a fegyverszüneti,szerződés értelmében megszűnt, az amúgy is túlterhelt vasúton kép-telen készleteit Cattaróba lejuttatni. Kérvényező tehát nem a jugo-szláv állam, hanem a cs. és Mr. osztrák-magyar hadseregfőparanos-nokság.

Az élelmikisegítés nem a polgári lakosság, hanem az osztrák-magyar hadsereg egy részének szükséges.

Ismételten is kérem tehát szíves közlését, hogy vájjon a200.000 ember élelrniszükséglete a továbbiakig is, későbbi fizettségellenében, Cattaróba szállítható-e.

Weber gy. tábornok.”

November 7-én délelőtt 10 órakor az olasz legfelsőbb hadveze-tőségnek következő átiratát kaptuk:

„Weber gy. tábornoknak.

A legfelsőbb hadvezetőséghez jelentés érkezett, hogy Haiden-sehafttól visszannenő 2 osztrák-magyar hadtest az egész anyagot ésösszes fegyvereit magával viszi és vonakodik a fegyverszünetiszerződés pontjait betartani azzal az indokolással, hogy azokat nemismeri.

Konfliktusnak elkerülése végett kérem az osztrák-magyar had-seregfőparancsnofcságát azonnali intézkedések megtételére felszólí-tani.

1918 november 7-én, — 14868. szám.

Távollétben: Scipioni.”

Hadseregfőparancsnokságunknak az átírat tartalmát radio út-ján haladéktalanul bejelentettük, s ennek megtörténtét az olasz leg-felsőbb hadvezetőséggel szintén közöltük,

November 7-én délelőtt· és délután 2—2 órai tárgyalást foly-tattunk az olasz hadifoglyok hazaszállítása tárgyában az olasz had-ügyminisztérium két kiküldöttével (egy ezredes és egy alezredes)amely alapon létrejött megállapodásunk a hadseregfőparancsnok-ságunkhoz intézett következő jelentésünkből tűnik ki:

52

„Hadsereg főparancsnokságBaden, via Radio Pola.

2116 op. titkos rendeletének 3. pontjára,*

Ma megegyezés jött létre az olasz hadügyminisztérium meg-bizottaival, az; olasz hadifoglyok, internáltak és a részünkről ki-ürítendő terület menekült lakosságának hazaszállítása tárgyában.

A fontosabb határozatok a következők: A kiürítendő terü-leten levő hadifoglyok stb. az ellenségeskedések megszüntetése utánaz első 15 napon belül az olasz katonai hatóságoknak adandók át.Ezen területien kívül levő hadifoglyokat stb. az osztrák-magyar kato-nai hatóságok csak november 20-ika után indítják útnak, követ-kező irányban: (azonban naponta nem több mint 20.000 embert),

a) Azokat, akilk a salzburgi délkörtől keletre vannak, Tarvis,Santa Lucia, Opcina és Fiume vasúti végpontokon keresztül.

b) Azokat, akik α salzburgi délkörtől nyugatra vannak, Sváj-con, (az Olaszország és Svájc közti egyezmény alapján) Vagy Dél-tirolon át.

c) A BHD-ben lévőket pedig Sebenicon és Cattarón át,A szállítás vasúton történik. Gyalog menetben csak azokat a

hadifogoly csapatokat indíthatják útnak, amelyek a kiürítési vonal-tól nincsenek 60 kimnél távolabb. Ezeket az előbb említett vasútivégpontokhoz, vagy Podbrdo, Idráa és Adelsberg út csomó pontokhozkell irányítani.

A katonai foglyok elszállítása kizárólag csak az említett pon-tokra történjék. Az említett pontokra való beérkezésig, az élelemrőlés orvosi szolgálat ellátásáról az osztrák-magyar katonai hatóságokgondoskodnak.

Az olasz hatóságok a kiért élelmezési segélyt az üres fogoly-vonatokon, vagy hajók útján szállítják. Mozdonyokat és vasúti kocsi-kat Olaszország kisegítésre nem adhat. A hadifogolyszállítmányo-kat lehetőleg hadifogoly tisztek kisérjék.

Ha a hadifogoly-táborok már feloszló félben volnának, azesetben az osztrák-magyar hatóságok hirdetmények útján, vagymás megfelelő módon tudassák a határ felé igyekvő hadifoglyokkalazokat a helyeket, ahol gyülekezniük kell s ahol az olasz hatóságokfogadásukra és élelmezésükre előkészületeket tettek. Ezek a helyek:Brenner, Sulin, Tarvis, Tolmein, Kirchkeim, Idria, Adelsberg,

* Lásd 43. oldalt.

53

Fiume és Sebenico, valamint a svájci határ több pontja, melyeketSvájccal való tárgyalás után később állapítanak meg.

Az általunk kiürítendő területről az internáltak és menekül-tek mind azon vasútvonalakon és utakon küldhetők vissza, melyeka kiürítési határvonalat Reschenscheideck és Fiume között szelik.

Weber, gy. tábornok.”

November 7-én a hadseregfőparancsnokságtól a következő kétradiogrammot kaptuk, amelyeknek tartalmát az olasz legfelsőbbhadvezetőséggel haladéktalanul közültük:

1. „Olasz legfelsőbb hadvezetőség

Weber, gy. tábornok részére.

Adelsberg, Loitsch és Tarvisra olasz bizottságok érkeztek,amelyek a csapatoknak kézilőfegyvereit elveszik. Ezen eljárás aszerződéssel ellentétbon áll s így a visszahívásuk követelendő.

Osztr. -magyar hadsereg főparancsnokság2133 op. titk.”

és 2. Olasz legfelsőbb hadvezetőség

Weber, gy. tábornok részére.

Tüzéranyagnak Görz, Triest és Tolmeinban való átadása nemlehetséges, későbbi megállapodás szerint Heidenschaft és Adelsberg-ben fog megtörténni.

Osztr.-magyar hadsereg főparancsnokság2135. op. titk/'

V.

A bizottság elutazása Páduából. Páduai tartózkodásunkjellemzése.

November 7-én 6 óra 48 perckor délután utaztunk el vasútonPáduából.

Eleintén úgy volt, hogy autókon tesszük meg az utat a svájcihatárig, de később az olaszok említette autóhiány ürügye folytána vasúti út mellett döntöttünk.

54

Mintán a Villa Guistiból autón a cca ½ órai távolságra levőpáduai vasúti állomásra érkeztünk, ott a néző közönséget elkerülendő,az állomásfőnöknek szobájában vártuk meg a velencei vonat be-futását s azután a rendelkezésünkre bocsátott külön I. oezt. wagon-ban 2 carabinieri tiszt és 5 ember fedezete alatt tettük meg az utatMilánon át Chiascoig, ahová november 8-án hajnalban érkeztünk.Svájci tisztek kíséretében folytattuk utunkat aznap Raperswilig,ahol az éjszakát töltöttük. (A svájciak Zürichet jelölték volt kiugyan éjjeli szállásul, de ott épen munkászavargások voltak s azértkellett az, éjszakát Raperswilben tölteni.)

November 9-én 6 óra 26 perckor reggel indultunk el Rapers-wilből s Innsbruck—Salzburgon át november 11-én d. u. 2 órakorérkeztünk Bécsbe, ahol 12-én jelentkeztünk a Badenből időközben aMajestic hotel iI. emeletére .költözött hadseregfőparancsnokságnál,s átadtuk a fegyverszünetre vonatkozó összes iratokat, valaminta fegyverszüneti, bizottság működéséről szóló jelentésünket, (lásd2-ik melléklet.).

Rövid meghallgatás után elbocsátottak bennünket.Mindezideig a fegyverszüneti tárgyalások száraz tényeinek kro-

nologikus, pontos leírására szorítkoztam, amelyeket a történtek alap-ján a leghívebben! adtam elő.

Szóvá kívánom még tenni ezúttal a páduai tartózkodás egyébrészleteit és megfigyeléseimet is.

Mint általános hiedelem forog most nálunk közszájon, hogyabban az esetben, ha frontunk még csak néhány napig kitart, abomlás az olaszoknál következett volna be.

Lehetséges, hogy ennek a feltevésnek talán előttem ismeretlenmélyebb okai vannak, a látottakból közvetlenül merített meggyőző-désem azonban ellent mond ennek a képzelődésnek.

Az entente s így az olasz nem fegyverrel vívta ki a sikert, agyőzelem babérait nem a fronton álló katonái érdemelték ki, hanemazon igen tervszerű s nagyon alapos propagandája, amely az itthonidestrukcióval szövetkezve megmételyezte a mögöttes országrészekets melynek szálai azután hátulról az országból a legkülső frontra iskinyúltak. Hogy az olasz ezen összefüggő hálózat útján aztán alegpontosabban lehetett tájékozva helyzetünkről, az kétséget nemszenvedhet. Károlyi Mihály grófnak és társainak akkoriban el-hangzott bomlasztó hatású képviselőházi beszédeit az olaszokezrével ledobott röpcédulákon, még az újságok megérkezteelőtt közölték velünk a fronton s bár az elérendő hatás

55

szempontjából megfelelőleg kiszínezett, bombasztikus szavakkalecsetelték ínségünket, nélkülözésünkéit, azok kétségtelenül mégisarról tettek tanúságot, hogy helyzetünket mennyire ismerik.

Nyilvánvaló tehát, hogy az olaszok e nálunk uralkodó .viszo-nyokról igen jól voltak tájékozva, s ily körülmények között tud-hatták azt is, hogy már csak várniok kell, míg a megérett gyümölcsaz ölükbe hull. Be egyébként sem hiszem, hogy a bomlás az olaszok-nál olyannyira előrehaladott lett volna, hogy ennek mihamarább egyösszeomlás lehetett volna a következménye. Lefüggönyözött .autónkhézagjain sok minden ötlött szemünkbe, de még a Villa Guisitibanvaló hermetikus internálásunk sem gátolta meg azt, hogy az olaszhelyzetről oly részlet-információkat szerezzünk, amelyek az általá-nos inpresisióukra is alapot szolgáltathattak.

Már midőn Serravallenál az olasz vonalat átléptük, a mi hely-zetünktől oly szemlátomást elütő más szituáció tárult elénk, hogyaz volt a benyomásunk, mintha egy más világba értünk volna.

Pár lépéssel az olasz vonal mögött pompás autókba szállunks a legkiválóbb úton haladunk tovább Páduába, ahol már a front-hoz legközelebb eső részén is útkaparók gondoskodnak az út fentar-tásáról. Az embereik akikkel útközben találkozunk piros-pozsgások,lerí róluk a jókedv, hófehér kenyeret esznek, hellyel-közel énekelnek.A felszerelés elsőrangú, a lovak kövérek, jól tápláltak. Autók, moto-cyklik, motorágyúk sűrű tömegben közlekedve teljesen ellepik azutakat.

Ily jó ellátás, bőség, mind kétségtelen bizonyítékul szolgáltarra, hogy a csapatok erkölcsi ereje sem lehetett bomlófélben!

Az útmemti helységekben a nélkülözésnek szintén semmi nyo-mát nem észleltük! A boltok kirakatai tömve voltak cipőkkel, ipariés szükségleti cikkekkel, s legfeljebb az élelmi üzletek előtt látniegy-két ácsorgó embert, akik azonban bizonyára szintén csak a napi-események megbeszélésére verődhettek ott össze.

Némileg érezhető volt a szénhiány, mely a villanyvilágítás ésvízszolgáltatásnak korlátozásában, valamint a ”vasúti forgalom csök-kentésében volt észrevehető.

A .szociáldemokratákkal volt ugyan az olaszoknak is bajuk.A hangulaitra azonban jellemző volt, hogy amikor Páduában, avasúti állomáson elutazásunkra várakoztunk, halk taps volt hall-ható; érdeklődésünkre közölték velünk, hogy az olasz király tértvissza trienti útjáról. Mindenesetre különösnek találtuk, hogy a

56

hosszú háború győzelmes befejezése után, az olaszok királyukatoly közönnyel ünneplik.

Mindezek ellenére is kételkedem, hogy az olaszok oly közeljártak volna az összeomláshoz, mint azt nálunk akkoriban feltün-tetitek.

A magánérintkezésben az olaszok velünk szemben igen előzé-kenyen és udvariasan viselkedtek. A lehetőség korlátain belül, min-den óhajunkat- készségesen teljesítették. így lehetővé tették a park-ban való szabad sétáinkat, elláttak bennünket újságokkal, Roveretoés Trient eleste után csapatjaiknak telefon útján parancsot adtak,hogy podgyászainkat őrizetbe vegyék; ellátásunkról a lehető leg-kiválóbban gondoskodtak; a fehérnemű s toilette szükségleteink ki-egészítésére szükséges cikkeket a páduai tiszti egyenruházati inté-zetből kaptuk; s a bennünket kiszolgáló pincérek felügyelőjének, acasa maestronak utasítást adtak, hogy óhajainknak a legmesszebb-menő készséggel tegyen eleget.

Az érintkezési modor udvarias voltának azonban, éppen ellen-kezőjét tanúsították az olaszok a hivatalos érintkezésnél: Rideg,visszautasító s a győző teljes dölyféltől áthatott fölény jellemeztemagatartásukat, amelyet leírásom keretén belül is megfelelőenecseteltem.'

Weber gy. tábornok nem beszél olaszul s így a tolmács szere-pét báró Seiller alezredes töltötte be, aki Weber gy. tábornok, simamodorában előadott ellenészrevételeit még előzékenyebb, udvaria-sabb formában juttatta kifejezésre. Bár a bizottság többi tagjai in-kább csak a nagyobbszerű elhatározásuknál szólalnak fel vagy let-tek megjegyzést, annál sangvinistikusabb magatartást tanúsítottZvierhowski korvettkapitány, aki majd minden európai nyelvet sígy az olaszt is teljesen tökéletesen beszéli és nézeteit állan-dóan igen határozott formában juttatta kifejezésre. Az olaszoknakZwierkowski közbeszólásai legkevésbbé sem voltak ínyükre s azo-kat éles kritika, tárgyává tették, sőt így a tárgyalásunkon részt vettolasz tengerészkapitány gúnyosan meg is jegyezte, hogy ha aláren-deltje lenne, azonnal nyugdíjaztatná. Sajnos, azonban még Zwier-kowski érveléseinek borsos özöne sem tudott az olaszok makacs állás-pontjával szemben érvényesülni.

A villa bejáratánál s a parkban állandóan carabinierik őrköd-tek s bár az volt a színezete, hogy .személyi biztonságunkról gondos-kodnak, mégis amikor november 1.-én Schneller ezredes kíséretében

57

Rugger a százados is útnak indult, nehézséget támasztottak, mond-ván, hagy nekik csak egy úr (távozását jelezték.

Az őrségen álló carabinierik első időben teljesen negligáltakbennünket s csak miután a villa parkjának egy külön épületében el-helyezett carabinieri tisztnek említettük, hogy nem vagyunk hadi-foglyok, hanem acreditált exponensek, adta rneg az őrség a bennün-ket megillető tisztelgést.

Az olasz sajtó természetesen az olaszok győzelmével volt teles a világháború győzelmét egyedül az olasz fegyverek sikerének tu-lajdonította. A lapok sokat írtak a félszabadult részek szánalmas,siralmas helyzetéről. Erős szidalmakkal halmozták el a németeket svalódi ellenségeiket, az osztrákokat, de sokkal nagyobb dühvel tá-madták a magyarokat, akiket valódi vandáloknak tüntettek fel.

VI.

Megérkezésem Budapestre. — Az itthoni helyzet. —A belgrádi katonai egyezmény.

Bécsből november 14.-én este hajón érkeztem meg Budapestre.Budapest zászló díszben pompázott. Nem tudtam, hogy minek tulaj-donítsam ezt a nagy örömujjongásit? A fegyverszünet lezárásakorosiztrák társaimmal szemben mindenesetre megelégedett öröm vettrajtam erőt, mert hiszen Ausatria megcsonkítása mellett, Magyar-ország területi épsége biztosítva volt. De már útközben az újságok-ból értesültem arról az érthetetlen és indokolatlan kirándulásról,amelyet Károlyi annak ellenére, hogy a hadseregfőparancsnokság aPáduából küldött radiogrammjainkról a magyar kormányt állan-dóan a legpontosabban informálta, Belgrádba tervezett.

Budapest fellobogózását tehát legkevésbbé sem találtam idő-szerűnek és rögtön sejtettem, hogy itt az országot félrevezetik és anemzetet becsapják.

Ezen meggyőződésem mindjobban megérlelődött bennem, mi-dőn a hivatalos fórumok elzárkóztak előlem s a nekik kellemetlenpáduai fegyverszünetről mit sem akartak hallani.

Nagy nehézségek árán jutottam az akkori hadügy miniszter-hez, Barth a Albert alezredeshez s bár ő felháborodással vett tu-dornál a fegyverszüneti pontozatoknak őt igen meglepő tartalmá-ról és az utasítása alapján minden részletre kiterjedő jelentésemetnagy érdekkel karolta fel, az összkormány céltudatos gonoszságán

58

alapuló fait accomplit megváltoztatni azonban ő sem tudta. Novem-ber 15.-én kötötték meg a sorsunkat megpecsételő belgrádi katonaiegyezményt, amelynek Károlyiak által oly gondosan elhallgatottalanti szószerinti szövege a páduai fegyverszüneti szerződés határo-zataival összehasonlítva, kellőképen feltárja és dokumentálja Káro-lyinak és elvetemült társainak égbekiáltó bűntényét, amelyet nem-zetünkkel szemben elkövettek.

A szövetséges hadseregek főparancsnoksága.Nagyvezérkir.

KATONAI EGYEZMÉNY.

a szövetségesek és Ausztria-Magyarország között megállapítottfegyverszüneti feltételeknek Magyarországra való alkalmazása

tárgyában.

I. A magyar kormány összes csapatait északra vonja visszaattól a vonaltól, melyet a Nagy-Szamos felső folyása, Beszterce,Maros falu, a Maros folyónak a Tiszába való torkolata, Szabadka,Baja, Pécs, amely helyeket magyar csapatok nem tarthatnak meg-szállva s a Dráva folyása alkot addig, ahol ez a folyó a -szlavón-horvát határral összeesik. A kiürítés 8 napon belül befejezendő.

A szövetségesek teljes hatalommal szállják meg a kiürített te-rületet a szövetséges hadseregek főparancsnoka által megállapítottmódon. A polgári igazgatás a jelenlegi kormány kezében marad.

A kiürített zónában egyedül a rend fentartására elengedhetet-lenül szükséges rendőrségi és csendőrségi csapatok maradhatnakmeg, valamint azok a csapatok, amelyek a vasúti vonalak biztonsá-gát vannak hivatva szolgálni.

I. A magyar hadsereg leszerelése szárazon és vízen, kivéve6 gyalog- és 2 lovashadosztályt, melyek feladata a rend fenntartása,valamint az I. szakaszban említett és rendőri szolgálatot végző fegy-veres erőket.

II. A szövetségesek megszállási joga minden hadászati szem-pontból fontos pontra és helységre vonatkozólag. Ezek állandó kije-lölésének joga a, szövetséges hadseregek főparancsnokát illeti meg.

Átvonulási és tartózkodási jog a szövetséges csapatok számáraMagyarország egész területére kiterjedőleg. Állandó használati joga szövetségesek katonai szükségletének kielégítésére minden, akárközúti, akár vasúti, akár hajózási forgalmi eszköz tekintetében,

58

legyen ez akár az állam, akár egyes állampolgárok tulajdona.Ugyanez áll az igás és íaálhás állatokra is.

IV. A megszállott terület rendes forgalmának ellátására szol-gáló vasúti személyzet és forgalmi eszközök helyükön marad-nak. Ezenkívül 2000 waggonból és 100 lokomotívból (rendes nyom-táv), továbbá 600 waggonból és 50 lokomotívból (keskeny nyom-táv) álló tartalék egy hónapon belül a főparancsnok rendelkezésérebocsátandó, egyrészt a szövetséges csapatok szükségleteinek kielé-gítése végett, másrészt a szerb közlekedési eszközökben a háborúfolytán okozott hiány pótlására. Az itt említett forgalmi anyag egyrésze Ausztriából fedezhető. (Ezek megközelítő számok.)

V. A megszállott terület rendes forgalmának ellátására szol-gáló hajózási személyzet és forgalmi eszközök helyükön maradnak.Ezenkívül 6 monitor haladéktalanul kiszolgáltatandó Belgrádban aszövetségeseknek. A dunai hajórajnak hátralevő resize leszerelés vé-gett összegyűjtendő egy dunai kikötőben, melyet a főparancsnokkésőbb fog kijelölni. Ebből a hajórajiból a legrövidebb időn belüligény bevétetnek tíz személyszállító hajó, tíz vontatógőzös, és hatvanuszály, részint a szövetséges hadseregek céljaira, részint pedig ab-ból a célból, hogy a szerb hajózási anyagban a háború folytán be-állott hiány pótoltassák. (Ezek megközelítő számok.)

VI. Tizenöt nap alatt a főparancsnok rendelkezésére bocsá-tandó háromezer főnyi vasúti munkáscsapat a szükséges anyagieszközökkel felszerelve, a szerba vasúti vonalak helyreállítása cél-jából. (Ezek megközelítő számok.)

VI. Tizenöt nap alatt a főparancsnok rendelkezésére bocsá-tandók a szükséges anyagi eszközökkel felszerelt utász- és távirász-osapatok, a szerba telefon- és távíróhálózat helyreállítása céljából.

VII. Egy kónapon belül a főparancsnok rendelkezésére bo-csátandó 25.000 ló, valamint, a főparancsnok által meghatározandószállítási eszközök. (Ezek megközelítő számok.)

IX. A fegyverek és hadiszerek a főparancsnok által megálla-pítandó helyeken egybegyűjtendők. Az összegyűjtött hadianyag egyrésze nyomban igénybe vétetik a főparancsnok rendelkezése szerintszervezendő katonai csapategységek felszerelése céljából.

X. A szövetséges hadifoglyok és polgári internáltak rögtönszabadon bocsátandók és megfelelő helyeken összegyűjtendők, hogya főparancsnok által kijelölt helyekre és általa megszabott időrehazaszállíthatok legyenek. A magyar hadifoglyok egyelőre nemadatnak ki.

60

XI. A Diaz tábornokkal létrejött fegyverszüneti szerződés alá-írásának napjától (november 4-ének 15 órája) számítva 15 napi ha-ladék adatik a német csapatoknak Magyarországon való átvonulá-sára és állomásozására.

A posta- és távíróforgalom Németországgal csakis a szövetsé-gesek katonai ellenőrzése alatt bonyolítható le. A magyar kormánykötelezi magát, hogy nem enged Németországba küldeni semmifélekaitonai tartalmú távirati közlésit.

XI. Magyarország meg fogja könnyíteni a megszálló szövet-séges csapatok élelmezésiét. A requirálások meg lesznek engedve az-zal a feltétellel, hogy ne legyenek önkényesek. A fizetés a forgalmiár szerint történik.

XII. Az osztrák-magyar (hadvezetőség által a Dunán és aFekete-tengeren lefektetett aknamezők elhelyezése haladéktalanul afőparancsnok tudomására juttatandó.

Továbbá kötelezi magát a magyar kormány, hogy elfogja azo-kat az úszóaknákat, amelyeket az ország Ausztria felé eső határántúlról a Dunába bocsátottak és hogy a saját területi vizein levőúszóaknákat eltávolítja.

XIV. A posta, szikratávíró, telefon és távírda, valamint amagyar vasutak a szövetségesek ellenőrzése alá helyeztetnek.

XV. A szövetségesek, érdekeik megvédése céljából képviselőtfognak a magyar közélelmezési miniszter mellé kiküldeni.

XVI. Magyarország köteles minden viszonyt megszakítaniNémetországgal és a Romániában lévő német seregeknek sízántminden csapat- és lőszerszállítást megtiltani, ha csak erre a főpa-rancsnok külön engedélyt nem ad.

XVI. A szövetségesek a magyar állam belső igazgatásábanem fognak beavatkozni.

XViI. A szövetségesek és Magyarország között az ellensé-geskedések megszűntek.

Kelt és kettős példányban kiállíttatott Belgrádban, 1918. évinovember hó 13-án 23 óra 15 perckor, az egyezmény címén és a XI.is XVII. szakaszokon eszközölt módosítással.

A szövetségesek nevében, a főparancsnok megbízottai:

Michits vajda s. k. Henrys tábornok s. k.

Magyarország nevében, a magyar kormány megbízottja:

Linder Béla s. k.

61

Az előzményekből láttuk, hogy a Károlyi-kormány beleegye-zett, bogy a Weber gy. tábornok elnöklése alatt álló fegyverszü-neti bizottság a magyar érdekéket szintén képviselje. A hadseregfő-parancsnokság — minit időközben értesültem — tárgyalásaink me-netéről a magyar kormányt állandóan informálta., sőt a lezárt fegy-verszüneti feltételek egyik példányát azonnal meg is küldötte Bu-dapestre. Hogy mi késztette Károlyit a reánk nézve aránylag olykedvező páduai fegyverszünet megkötése s az ellenségeskedés meg-szüntetése után arra a Magyarországra nézve oly végzetessé váltbelgrádi útjára, hogy ott ránk nézve olyan szégyenletes katonaiegyezményt kössön, annak titkát csak ő tudná talán megmondani!

Feltűnő mindenesetre az a körülmény is, hogy az az okmány,amelyet Károlyiék elfogadtak, niem viseli a „fegyverszünet” elneve-zést, amely pedig minden ellenségeskedésnek befejező aktusa.

Egészen világos, hogy Károlyinak a páduai fegyverszünetmegkötéséről tudomása volt; viszont Franchet d'Espérait tábornakis tudta, hogy a párisi legfelsőbb haditanács az Osztrák-Magyarmonarchia s annak összes ellenségei között megkötendő fegyverszü-netnek perfektuálásával egyedül Diaz tábornokot) bízta meg s ígyFranchet tábornok nem is vállalkozhatott arra, hogy egy fegyver-szüneti szerződést aláírjon, — de hát aceeptálta azon előnyöket,melyekkel Károlyi önként előállott s így nehézség nélkül írathattaalá Henrys tábornokkal azon okmányt, amelynek neve „katonaiegyezmény” volt.

Budapesten a fegyverszüneti bizottságba osztottak be. Beosz-tásommal kapcsolatban állandóan hangsúlyoztam az akkor számot-tevő tényezők előtt a páduai fegyverszünetnek egyedüli jogos voltát,szemben a belgrádi katonai egyezménnyel, amelyet minden igyeke-zetemmel meg akartam ingatni.

Ezek folytán tehát magához hivatott Diener Dénes, a kül-ügyek akkori hírhedt bitorlója s a reá és kormányára oly kellemet-len irataim egy részét- tőlem kölcsönkérte. Az, iratokat azonban sok-szoros utánjárásom dacára sem tudtam tőle visszakapni.

Minthogy azonban ezen ellopott iratok másolatát sikerült meg-szereznem, így módomban áll a páduai fegyverszünetet hiteles ok-mányok alapján a legrészletesebben megismertetni. Ezekből a köz-vélemény megtudhatja, milyen, másként alakult volna minden,ha a békét ezen alapon, nem pedig a nemzetünk vesztét okozó-belgrádi katonai egyezmény alapján kötöttük volna meg.

1. MELLÉKLET,

Protocole des conditions d'Armistice entre les PuissancesAlliées et Associées et L´Autriche-Hongrie.

I.

C l a u s e s m i l i t a i r e s .

1. Cessation immédiate des hostilités sur terre, sur mer etdans l'air.

2. Démobilisation totale de l'armée austro-hongroise et retraiteimmédiate de toutes les unités qui opèrent sur le front de la merdu nord jusqu'à la Suisse.

Il ne sera maintenu sur le territoire austro-hongrois, dans leslimites ci-dessous indiquées au 3, comme forces militaires austro-hongroises, qu'un maximum de 20 divisions réduites à l'effectif dupied de paix d'avant guerre.

La moitié du matériel total d'artillerie divisionnaire, d'artilleriede corps d'armée ainsi que l'équipement correspondant, en com-mençant par tout ce qui se trouve sur les territoires à évacuerpar l'armée austro-hongroise, devra être réunie entre des points àfixer par les Alliés et les États-Unis d'Amérique pour leur être livrée.

3. Évacuation de tout territoire envahi par Γ Autriche-Hongriedepuis le début de la guerre et retraite des forces austro-hongroisesdans un délai à déterminer par les Généraux Commandants en Chefdes Forces Alliées sur les différents fronts, au delà d'une lignefixée comme suit:

Du pic Umbrail jusqu'au Nord du Stelvio, elle suivra la crêtedes Alpes Rhétiennes jusqu'aux sources de l'Adige et de l'Eisach,passant alors par les monts Reschen et Brenner et sur les hauteursde l'Oetz et du Ziller.

La ligne ensuite se dirigera vers le Sud, traversera le MontToblach et rejoindera la frontière actuelle des Alpes Carniques.

63

Elle suivra cette frontière jusqu'au Mont Tarvis et après le MontTarvis, la ligne de partage des eaux des Alpes Juliennes par leCol Prédil, le Mont Mangart, le Tricorno (Terglou) et la ligne departage des eaux des Cols de Podberdo, de Podlaniscam et l'Idria·A partir de ce point la ligne suivra la direction du Sud-Est, versle Schneeberg, laissant en dehors d'elle tout le bassin de la Saveet de ses tributaires; du Schneeberg, la ligne descendra vers lacôte, de manière à inclure Castua, Mattuglia et Volosca dans lesterritoires évacués.

Elle suivra également les limites administratives actuelles dela province de Dalmatie, en y comprenant, au nord, Lisarica etTrihania et au Sud, jusqu'à une ligne partant sur la côte du CapBianca et suivant vers l'Est les sommets des hauteurs formant laligne de partage des eaux, de manière à comprendre dans les ter-ritoires évacués toutes les vallées et cours d'eau descendant versSeberico, comme la Cicola, la Kerka, la Butisnica et leurs affluents.Elle enfermera aussi toutes les îles situées au Nord et à l'Ouestde la Dalmatie depuis Prémuda, Selve, Ulbo, Scherda, Maon, Pago,et Puntadura au Nord, jusqu'à Meleda au Sud, en y comprenantSant-Andrea, Busi, Lissa, Lésina, Terçola, Curzola, Garra et La-gosta, ainsi que les rochers et îlots environnants, et Pelagosa, àl'exception seulement des ies Grande et Petite Zirona, Bua Soltaet Brazza.

Tous les territores ainsi évacués seront occupés par lesforces des Alliés et des États-Unis d'Amérique.

Maintien sur place de tout le matériel militaire et de cheminde fer ennemi qui se trouve sur les territoires à évacuer.

Livraison aux Alliés et aux États-Unis de tout ce matérie(approvisionrements de charbon et autres compris) suivant lesinstructions de détail données par les Généraux Commandants enChef des Forces des Puissances Associées sur les différents fronts.

Aucune destruction nouvelle, ni pillage, ni réquisition nouvellepar les troupes ennemies dans les territoires à évacuer par l'ennemiet à occuper par les forces des Puissances Associées.

4. Possibilité pour les Armées des Puissances Associées de semouvoir librement par l'ensemble des routes, chemins de fer etvoies fluviales des territoires austro-hongrois nécessaires.

Occupation par les Armées des Puissances Associées de touspoints stratégiques en Autriche-Hongrie et à tous moments jugés

64

nécessaires par ces Puissances, pour rendre possible toutes opéra-tions militaires ou pour maintenir l'ordre.

Droit de réquisition contre payement pour les Armées desPuissances Associées dans tous les territoires où elles se trouveront.

5. Complète évacuation, dans un délai de 15 jours de toutestroupes allemandes, non seulement des fronts d'Italie et desBalkans, mais de tous les territoires austro-hongrois.

Internement de toutes les troupes allemandes qui n'auraientpas quitté avant ce délai le territoire austro-hongrois.

6. Les territoires austro-hongrois évacués seront provisoire-ment administrés par les autorités locales sous le contrôle destroupes alliées ou associées d'occupation.

7. Rapatriement immédiat, sans réciprocité, de tous les prison-niers de guerre, sujets alliés internés et populations civiles évacuées,dans les conditions à fixer par les Généraux Commandants en Chefles Armées des Puissances Alliées sur les fronts.

8. Les malades et blessés inévacuables seront soignés parle personnel austro-hongrois qui sera laissé sur place avec le ma-tériel nécessaire.

I.C l a u s e s n a v a l e s .

1. Cessation immédiate de toute hostilité sur mer et indi-cation précise de l'emplacement et des mouvements de tous lesbâtiments austro-hongrois.

Avis sera donné aux neutres de la liberté concédée à lanavigation des marines de guerre et de commerce des PuissancesAlliées et Associées dans toutes les eaux territoriales, sans souleverdes questions de neutralité.

2. Livraison aux Alliés et aux États-Unis d'Amérique de 15sous-marins austro-hongrois achevés de 1910 à 1918 et de tousles sous-marins allemands se trouvant ou pouvant pénétrer dansles eaux territoriales austro-hongrois. Désarmement complet etdémobolisation de tous les autres sous-marins austro-hongrois, quidevront rester sous la surveillance des Alliés et des États-Unisd'Amérique.

65

3. Livraison aux Alliés et aux États-Unis d'Amérique, avecleur armement et équipement complets de 3 cuirassés, 3 croiseurslégers, 9 destroyeurs, 12 torpilleurs, 1 mouilleur de mines, 6 mo-nitors du Danube à désigner par les Alliés et les États-Unisd'Amérique.

Tous les autres bâtiments de guerre de surface (y comprisceux de rivière) devront être concentrés dans les bases navalesaustro-hongroises qui seront désignées par les Alliés et les États-Unis d'Amérique et devront être démobilisés et désarmés complète-ment et placés sous la surveillance des Alliés et des États-Unisd'Amérique.

4. Liberté de navigation de tous les bâtiments des marinesde guerre et de commerce des Puissances Alliées et Associées dansl'Adriatique, y compris les eaux territoriales, sur le Danube et sesaffluents en territoire austro-hongrois.

Les Alliés et les Puissances Associées auront le droit dedraguer tous les champs de mines et détruire les obstructionsdont l'emplacement devra leur être indiqué.,

Pour assurer la liberté de navigation sur le Danube, lesAlliés et les États-Unis d'Amérique pourront occuper ou démantelertous les ouvrages fortifiés et de defense.

5. Maintien du blocus des Puissances Alliées et Associéesdans les conditions actuelles, les navires austro-hongrois trouvésen mer restant sujets à capture, sauf les exceptions qui serontadmises par une Commission qui sera désignée par les Alliés etles États-Unis d'Amérique.

6. Groupement et immobilisation , dans les bases austro-hongroises désignées par les Alliés et les États-Unis d'Amériquede toutes les forces aériennes navales.

J. Évacuation de toute la côte italienne et de tous les portsoccupés par l'Autriche-Hongrie en dehors de son territoire nationalet abandon de tout le matériel flottant, materiel naval, équipementet matériel pour voie navigable de tout ordre.

8. Occupation par les Alliés et les États-Unis d'Amérique desfortifications de terre et de mer, et des îles constituant la défensede Pola ainsi que des chantiers et de l'Arsenal.

9. Restitution de tous les navires de commerce des PuissancesAlliées et Associées détenus par l'Autriche-Hongrie.

10. Interdiction de toute destruction des navires ou de matérielavant évacuation, livraison ou restitution.

66

11. Restitution, sans réciprocité, le tous les prisonniers deguerre, des marins de guerre et de commerce des PuissancesAlliées et Associées au pouvoir des austro-hongrois.

Les plénipotentares sousignés, dûment autorisés, déclarentapprouver les conditions susindiquées.

3. Novembre 1918.

Les représentants du Comman-dement Suprême de l'ArméeItalienne:

F. Ten. Gen. Pietro BadoglioMagg. Gen. Scipioni ScipioneColonn. Tullio MarchettiColonn. Pietro GazzeraColonn. Pietro MaravignaColonn. Alberto PariantCap. Vase. Francesco Accini

Les représentants du Comman-dement Suprême de l'ArméeAustro-Hongroise:

F. Victor Weber Edler vonWebenau

Karl SchnellerJ. von LiechtensteinF. von NyékhegyiZwierkovskiVictor Freiherr von SeillerKamillo Ruggera

Protocole annexe contenant les détailset les clauses d'exécution de certains points de l'Armistice entre

les Puissances Alliées et Associées et l'Autriche-Hongrie.

I.C l a u s e s m i l i t a i r e s .

1. Les hostilités par terre, par mer et dans l'air cesseront surtous les fronts de l'Autriche-Hongrie 24 heures après la signaturede l'Armistice, c'est-à-dire à 15 heures du 4 novembre (heure del'Europe Centrale.)

A patir de ce moment, les troupes italiennes et associéess'abstiendront d'aVancer au delà de la ligne jusqu'à ce momentrejointe.

Les troupes austro-hongroises et les troupes des Pays Alliésde l'Autriche-Hongrie devront se retirer à une distance d'au moinstrois km. en ligne d'air de la ligne rejointe par les troupes italien-nes ou par les troupes des Pays Alliés et Associés. Les habitants_ de la zone de 3 km. comprise entre les deux lignes susindiquèespourront s'adresser, pour obtenir les ravitaillements nécessaires, àleur propre armée nationale ou aux armées des Puissances Associées.

Toutes les troupes austro-hongroises, qui, à l'heure de la ces-sation des hostilités se trouveront à l'arrière de la ligne de combatrejointe par les troupes italiennes, doivent être considérées commeétant prisonnières de guerre.

Pour ce qui concerne les clauses contenues dans les articles2 et 3 au sujet des artilleries et de leur équipement, et du maté-riel militaire qui doit êtrç réuni en des lieux indiqués ou laissés surplace dans les territoires qui seront évacués, les plénipotentaresitaliens, en qualité de représentants de toutes les Puissances Alliées

68

et Associées, déclarent de donner aux dites clauses l'interprétation,qui aura caractère exécutif.

a) Tout objet dont on pourrait se servir dans un but de guerre,ou dont les parties qui le composent pourraient être employées dansun tel but, devra être cédé aux Puissances Alliées et Associées.

L'Armée austro hongroise et les troupes allemandes sont auto-risées à emporter uniquement ce qui fait partie de l'armement per-sonnel des militaires qui doivent évacuer les territoires indiqués àl'article 3, ainsi que les chevaux des officiers, le train et les che-vaux organiquement destinés à chaque unité pour le transport desvivres, des cuisines, du bagage des officiers et du matériel sanitaire.Cette clause s'applique à toutes les différentes armes et à tousles services des Armées.

b) En ce qui concerne particulièrement l'artillerie, it est établique l'Armée austro-hongroise et les troupes allemandes laisserontdans le territoire qui doit être évacué, tout le matériel d'artillerie ettout son équipement.

Le calcul nécessaire pour établir d'une façon exacte et com-plète le nombre total des artilleries divisionnaires et des corps d'arméedont dispose Γ Autriche-Hongrie au moment de la cessation deshostilités, dont la moitié doit être cédée aux Puissances Associéessera exécuté plus tard, de façon à fixer s'il -y en aura lieu, laremise d'autre matériel d'artillerie de l'Armée austro-hongroise etéventuellement le retour de matériel à l'Armée austro-hongroise à.effectuer par les Armées Alliées et Associées.

Toutes les artilleries qui ne font pas organiquement partiedes artilleries divisionnaires et de corps d'armée devront êtrecédées, sans exception aucune, pourtant il ne sera pas nécessaired'en calculer le nombre.

c)«La remise de toutes les artilleries divisionnaires et de corpsd'armée devra s'effectuer, pour le front italien das les localités sui-vantes: Trente, Bolzano, Pieve di Cadore, Stazione per la Carnia,Tolmino, Gorizia et Trieste.

Les Commadants en Chef des Armées Alliées et Associées surles différents fronts d'Autriche-Hongrie, nommeront des Commis-sions spéciales qui devront immédiatement se rendre, accompa-gnées des escortes nécessaires, dans les lieux qu'elles jugeront lesplus indiqués pour contrôler l'exécution de ce qui est ci-dessusétabli.

69

4. Il est établi que les dénominations M. Toblach et M.Tarvis veulent indiquer les groupes de montagnes qui dominentla selle de Toblach et', la conque de Tarvis, ainsi qu'il ressort ducroquis 1/500.000 ci-joint à titre d'éclaircissement.

5.L'évacuation de troupes austro-hongroises et de troupesalliées à l'Autriche-Hongrie au delà de la ligne indiquée aY article3 du Protocole des conditions d'armistice, devra s'effectuer pourle front italien dans un délai de quinze jours à partir du jour oùles hostilités prendront fin.

Au 5e jour les troupes austro-hongroises ou alliées de.l'Autriche-Hongrie devront, pour ce qui concerne le front italien, setrouver au delà de la Ligne: Tonale—Noce—Lavis—Avisio—Pordoi—Livinal—Longo—Falzarego—Pieve di Cadore—Colle Maria-Alto Tagltamento—Fella—Raccolana—Sellő di Nevea—Isonzó;elles devront en plus avoir effectué leur retraite hors du territoirede la Dalmatie fixé dans l'article plus haut indiqué.

Les troupes austro-hongroises, de terre et de mer ou lestroupes alliées de l'Autriche-Hongrie qui n'auront pas effectué leurretraite hors du territoire établi dans un délai de 15 jours, doiventêtre considérées comme étant prisonnières de guerre.

6. Le payement des réquisitions que les Armées des Puis-sances Alliées et Associées pourront exécuter dans le territoireaustro-hongrois devra s'accomplir selon les règles fixées contenuesdans le premier § de la page 227 du ”Servizio Guerra—Parte i—Edizione 1915” actuellement en vigueur près de l'armée italienne.

7. Pour ce qui concerne les chemins de fer et l'exercice dudroit reconnu aux Puissances Associées par l'article 4 du Protocoled'armistice entre les Puissances Alliées et l'Autriche-Hongrie. il estétabli que: le transport des troupes, du matériel de guerre et desravitaillements des Puissances Alliées et Associées” sur le réseaudes chemins de fer austro-hongrois en dehors du territoire évacuéselon les clauses de l'Armistice, ainsi que la direction et lefonctionnement du réseau sera confié aux employés des Admini-strations des Chemins de fer Austro-Hongrois sous le contrôlecependant des Commissions Spéciales nommées par les PuissancesAlliées et des Commandements militaires des gares de chemin defer qu'il sera jugé nécessaire d'établir.

Les autorités austro-hongroises devront donner passage auxdits transports avant tout autre et en garantir la sûreté.

70

8. Dans le territoire qui doit être évacué au moment de la findes hostilités, il devra être procédé au déchargement et à rendrecomplètement inoffensives toutes les mines des routes et deschemins de fer, les champs de mines et tout autre oeuvre pré-disposée pour l'interruption des routes et des voies de cheminde fer.

9. Dans un délai de 8 jours à partir de la fin des hostilités,les prisonniers et les citoyens internés en Autrich-Hongrie, devront^cesser tout travail, exception faite pour les travaux agricoles, ence qui concerne les prisonniers et internés déjà employés auxtravaux agricoles avant le jour de la signature de l'Armistice. Ilsdevront en tout cas être prêts à partir immédiatement dès querequête en sera faite par le Commandant en Chef de l'Armée'italienne.

10. L'Autriche-Hongrie devra pourvoir à la protection, à lasûreté et au ravitaillement (dont les frais seront remboursés) desdifférente^ Commissions des Gouvernements Alliés chargées derecevoir le matériel de guerre et des contrôles de tout genre, soitdans le cas que les dites Commissions se trouvent dans le terri-toire à évacuer, soit dans le cas qu'elles se trouvent” dans uneautre partie du territoire austro-hongrois.

I.C l a u s e s n a v a l e s .

1. L'heure de la cessation des hostilités sur mer est la mêmeque pour la cessation des hostilités de terre et d'air.

A la même heure le Gouvernement austro-hongrois devra avoir fourni au Gouvernement italien et aux Gouvernements Asso-ciés, par l'entremise de la Station R. T. de Pola, qui les trans-mettra à Venise, les indications nécessaires pour faire connaîtrele lieu où se trouvent tous les bâtiments austro-hongrois k ainsique leur mouvements.

2. Toutes les unités, dont il est question au N°2 et au N°3qui doivent être cédées aux Puissances Associées, devront rejoindreVenise entre 8 heures du 6 Novembre: elles embarqueront unpilote à 14 milles de la côte.

Exception est faite pour les monitors du Danube, qui de-vront se présenter au port fixé par le Commandant en Chef des

71

Forces Associées sur le front balcanique, selon les conditions quele dit Commandant en Chef croira de devoir établir.

3. Les navires qui doivent faire route sur Venise sont lessuivants:

Tegethoff,Prinz Eugen,Ferdinand Max,Saida,Novara,Helgoland.

Neuf contre-torpilleurs du type ” Tátra” (de 800 tonnes auminimum) de construction plus récente.

Douze torpilleurs du type de 200 tonnes,Le navire pose-mines Caméléon.Quinze sous-marins construits entre 1910 et 1.918 et tous

les sous-marins allemands qui se trouvent ou qui peuvent setrouver dans les eaux territoriales austro-hongroises.

Les dégâts qui auraient été prédisposés ou qui auraient lieuau bord des navires à céder seront considérés par les Gouver-nements Associés comme représentant une infraction des plusgraves au présent Armistice.

La flottille du Lac de Garde sera remise aux PuissancesAssociées dans le port de Riva.

Tous les navires qui ne doivent pas être remis aux Puis-sances Associées devront être réunis dans un terme de 48 heuresà partir du moment de la cessation des hostilités, dans le portde Buccari et de Spalato. ”

En ce qui concerne le droit de draguer tous-les champs demines et de détruire tous les barrages, le Gouvernement d'Autriche-Hongrie s'engage sur son honneur à remettre, dans un délai de48 heures à partir du moment où les hostilités doivent cesser, auCommandant de la Place de Venise et au Commandant de l'Arméenavale à Brindisi, les plans des champs de mines et des barragesdes ports Pola, Cattaro et Fiume, et, dans un délai de 96 heuresà partir du même instant, les plans des champs de mines et desBarrages de la Méditerranée, des fleuves et des lacs italiens, ennotifiant en plus le plan des champs de mines et de barragesposés par ordre du Gouvernement allemand et qui seraient à saconnaissance.

72

Dans ce même délai de 96 heures une communication sem-blable, concernant tout ce qui regarde le Danube et la mer Noire,devra être adressée au Commandant des Forces Associées du frontBalcanique.

5. La restitution des navires de commerce appartenant auxPuissances Associées devra s'effectuer dans l'espace de 96 heuresà partir du moment de la cessation des hostilités, selon les moda-lités qui seront établies par chaque Puissance Associée et quiseront portées à connaissance du gouvernement austro-hongrois.

Les Puissances Associées se réservent de constituer la Com-mission dont il est question à l'article 5 et de porter à connais-sance du Gouvernement austro-hongrois le détail de son fonction-«nement et le lieu où elle devra se réunir.

6. La base navale dont il est question à l'article 6 estSpalato.

7. L'évacuation dont il est question à l'article 7 devra s'exé-cuter dans le délai fixé pour la retraite des troupes au delà deslignes d'armistice.

Aucun dommage ne devra être porté à tout matériel fixe,mobile ou flottant existant dans les ports.

L'évacuation pourra s'effectuer à travers les canaux de laLagune en faisant usage des embarcations austro-hongroises quipourront être amenées du dehors.

8. L'occupation dont il est question au No 7, aura lieu dansle délai de 48 heures à partir du moment de la cessation deshostilités.

Les autorités aus'ro-hongroises doivent garantir la sûreté desnavires transportant le personnel destiné a prendre possession dePola, des îles et autres lieux prévus dans l'Armistice pour l'Armée.

Le Gouvernement austro-hongrois donnera les dispositionsnécessaires pour que les navires des Nations Associées se dirigeantsur Pola trouvent à 11 milles de la place les pilotes capablesd'indiquer la route la plus sûre à suivre.

9. Tout dommage qui serait apporté aux .personnes etaux biens des Puissances Associées sera regardé comme une trèsgrave infraction au présent Armistice.

73

Les plénipotentares soussignés, dûment autorisés, déclarentapprouver les conditions sus-indiquées.

3. Novembre 1918.

Les représentants du Comman-dement Suprême de l'ArméeItalienne:

F. Ten. Gen. Pietro BadoglioMagg. Gen. Scipioni ScipioneColonn. Tullio MarchettiColonn. Pietro GazzeraColonn. Pietro MaravignaColonn. Alberto PariantCap. Vase. Francesco Accini

Les Représentants du Comman-dement Suprême de l'ArméeAustro-Hongroise:

F. Victor Weber Edler vonWebenau

Karl SchnellerJ. won LiechtensteinF. von NyékhegyiZwierkovskiVictor Freiherr von SeillerKamillo Ruggera

2. MELLÉKLET.

Jelentés a fegyverszüneti-bizottság tevékenységéről.

Október 4-től 27-ig.A hadseregfőparancsnokságnak op. titkos számú rendelete

alapján október 4-én érkeztem a 10. hadseregparancsnoksághoz,hová okt. 12-ig még a bizottság következő tagjai is megjöttek:

Vidossich vezérk. test. ezredes, Nyékhegyi Ferenc 9. honv. gy.ezr.-beli alezredes, báró Seiller Viktor vezérk. test. alezredes,Ruggera Kamillo vezérk. test. százados, továbbá herceg Liechten-stein János fregattkapitány es Zwierkowski György korvettkapitány.Az első idő egy fegyverszüneti szerződésnek a hadseregfőparancs-nokság adta utasításai alapján való összeállításával, nemkülönben, amegszállott területek kiürítésének tanulmányával telt el. Egyéb-érdemleges munkát nem végezhettünk. Az olasz legfelsőbb had-vezetőséggel való érintkezést csak később vehettük föl. A frontonidőközben harcok fejlődtek ki és így október 24-én hadtestemhezmentem.

Október 28.

Október 28-án délután a hadseregfőparancsnokságtól azonutasítást kaptam, hogy az olasz legfelsőbb hadvezetőséggel össze-köttetést keressek s így az ellenségeskedés-megszüntetése mielőbbkieszközöltessék; a fegyverszüneti módozatokat csak azután kellettvolna megállapítani.

Október 29.

Ruggera századost még ugyanazon éjszaka legelső vonalaink-hoz küldtem, ahonnét október 29-én -reggel 6 órakor parlamentairiminőségben az olasz vonalhoz ment, magával vivén az olasz leg-felsőbb hadvezetőséghez intézett azon írásbeli megkeresésemet,amelyben a, tárgyalások mielőbbi megkezdését kértem. Az olaszállások megközelítésekor a fehér zászlótvivő altiszt a megkezdetttüzelés folytán súlyosan megsebesült (az olasz legfelsőbb hadvezető-

75

ség e fölött később sajnálatát nyilvánította). Én a bizottság többitagjaival, akik közzé az időközben megbetegedett Vidossich ezredesíielyébe Schneller Károly vezérk. test. ezredes lépett, október 29-énRoveretoba mentem.

Október 30.Október, 30-án délután 1 óra 30 perckor Ruggera százados

visszaérkezett az olasz legfelsőbb hadvezetőségnek válaszával. Ebbenközölték, hogy az olasz legfelsőbb hadvezetőség sem a fegyverszü-netre, sem pedig az ellenségeskedés megszüntetésére vonatkozólag nemhajlandó tárgyalásokba bocsátkozni és kizárólag csak arra szorítkozhat,hogy az osztrák-magyar hadseregfőparancsnokság igazolt megbízottaitfogadja és velők az olasz kormány beleegyezésével és a szövetségeshatalmakkal teljes egyetértésben létesült fegyverszüneti feltételeketközölje. (Azon álláspont, hogy velünk nem tárgyalnak, hanem agyőzőnek erőszakjogával nekünk diktálnak, vörös fonálként húzódikvégig az én s az olasz fegyverszüneti bizottság összes szóbeli ésírásbeli tárgyalásain, amelyeket az olaszok egy Brennus gesztusávalgyakran a legnyomatékosabban kifejezésre is juttattak. Az osztrák-magyar bizottság helyzete annál is súlyosabb volt, mivel az osztrák-magyar monarchia ezidejű kétségbeejtő politikai és katonai helyzetelehetetlenné tette nekünk, hogy fellépésünknek, illetőleg ellenvéle-ményeinknek kényszerítő eszközökkel súlyt adjunk).

Az olasz legfelsőbb hadvezetőség a bizottsági tagok megbízó-leveleinek megvizsgálását kívánta, mielőtt megadta volna az átlépésiengedélyt, amely követelmény nyilván halogató szándékáról tettbizonyságot. Erre az olasz legfelsőbb hadvezetőséghez átiratot intéz-tem, amelyben megbízóleveleink átnyújtása mellett azon módozatoktudtuladását kértem, amelyek alapján a fegyverszüneti feltételektartalmáról tudomást szerezhetek és hogy azon feltétetek végrehaj-tására vonatkozó megbeszélések hol és mikor lehetnének megtart-hatók. Időmegtakarítás végett, valamint azon célból, hogy a bizott-ságnak legalább egy részével az ellenséges vonalat átlépjem, néhányórával később (X. 30. 5h30I) ezzel az átirattal parlamentairi minő-ségben. Schneller ezredes és báró Seiller alezredes kíséretében, vala-mint egy kürtössel az Etsch völgyben Sant Marconái, az olaszoknakSerravallenál lévő állásához mentem; minthogy a népjogi határozatokalapján parlamentairi minőségben csak három egyén szerepelhet, abizottság többi tagjait Roveretoban kellett hagynom.

Az olaszok serravallei állásában, ahová 7 óra 30 perckorérkeztem, egy vezérkari ezredes fogadott, akinek az iratot kézbesí-

76

tettem, aki azonban eleintén vonakodott bennünket átengedni, mivelparancsa volt, hogy az esetleg érkező osztrák-magyar parlámentairtőliratait átvéve, őt magát haladéktalanul az osztrák-magyar vonalmögé visszaküldje.

Csak az olasz legfelsőbb hadvezetőség telefonon adott bele-egyezése után engedték meg nekem és kíséretemnek a vonal át·lépését. Autón a 26. hadosztályparancsnokság székhelyére Aviobaértünk, ahol az éjszakát töltöttük.

Október 31.Október 31-én 7 órakor reggel érkezett a legfelsőbb olasz

hadvezetőség telefonértesítése, hogy az egész bizottság Aviobagyülekeztetendő s aztán az olasz- legfelsőbb hadvezetőség szék-helyére Páduába kisérendő. Az utat zárt és leredőnyözöít autókonVeronán és Vicenzán át minden fennakadás nélkül tettük meg.8 órakor érkeztünk oda és a Villa Guistiban (félúton Pádua ésAlbano között) kaptunk elhelyezést.

November 1.November 1-én délelőtt 10 órakor EÍadoglio tábornok, az olasz

vezérkar főnökének helyettese, mint az olasz fegyverszüneti bizott-ság elnöke jelent meg és közölte, hogy a hiteles szöveg Versailles-ból, a szövetségközi haditanácstól nem érkezett ugyan még meg,azonban időkimélésből annak táviratilag vett tervezetét, amely álta-lában megegyezik a végérvényes szöveggel, rendelkezésünkre bocsátja.Már e tervezet futólagos átolvasása után nyilvánvaló volt, hogy abizottság nincsen felruházva ezen feltételek elfogadásának jogával,minthogy a hadseregfőparancsnokság október 10-én kelt Hughesrendeletével határozottan és nyomatékkal fejezte ki, hogy oly fel-tételek, melyek a fegyverbecsületet érintik, vagy olasz csapatoknakterületünkön való” átvonulását célozzák, nem fogadhatók el. Schnel-ler ezredest és Ruggera századost 2 órakor délután Trientbe küld-tem, hogy a hadseregfőparancsnokságnak a fegyverszüneti feltételekezidőszerinti szövegét onnét Hughes útján jelentsék. Schnellerezredes ezt a november 1-je és 2-a közötti éjjelen megtáviratoztaWaldstätten tábornoknak, akivel, hogy egymást kölcsönösen tájé-koztassák, hosszabb Hughes-beszélgetést is folytatott.

November 1-én délután hosszabb megbeszélésem volt Badogliotábornokkal, amelynek tartalmát és eredményét táviratilag jelentet-tem. Ε megbeszélés nyilvánvalóvá tette, hogy a feltétetek elfoga-dása előtt, az ellenségeskedésnek sem megszüntetését, sem pedigenyhítését még jóindulattal sem lehet kieszközölni. Badoglio tábor-

77

nok mindig igen udvarias magatartást tanúsított, azonban ismétel-ten s határozottan kijelentette, hogy mint a versaillesi szövetségeshaditanács képviselője, csak ennek akaratát hivatott végrehajtani sígy semmiféle tárgyalásba nem bocsátkozhatik.

November 2.

November 2-án 5 órakor reggel herceg Liechtenstein fregatt-kapitányt küldtem autón Trientbe, hogy onnét tovább folytassaútját Bécsbe és az ugyanoda kért flottaparancsnokot az elfogadhatat-lan feltételekről tájékoztassa. A bécsi útra azonban nem kerültsor, mivel a fregattkapitány Trientben azon távirati értesítéstkapta, hogy a cs. és kir. flottát a jugoszláv államnak adták át sígy útja céltalan lett volna. Ezen magán értesülésről, mely egyéb-ként is csak 1 órával a fegyverszüneti szerződés megkötése előttjutott tudomásomra, az olasz megbízottaknak nem tettem említést.November'2-án 4 óra 15 perckor délután az olasz legfelsőbb had-vezetőség a fegyverszüneti feltételek eredeti francia szövegét, vala-mint egy átiratot is kézbesített, mely utóbbi az olasz kormányama ultimátumát tartalmazta, hogy a fegyverszüneti feltételek elfo-gadásának határidejét november 3. és 4. közötti éjfélre állapí-totta meg.

6 órakor délután az olasz legfelsőbb hadvezetőségtől azt azértesítést kaptam, hogy délután 3 órától kezdődőleg az Etschvölgyben heves harcok folynak s így nemcsak hogy az eddigifutárküldés válik lehetetlenné Trientbe, de még az elküldött 3 tisz-tünk (Schneller alezredes, Ruggera százados, herceg Liechtensteinfregattkapitány) visszatértére sem lehet immár számítani. Ezekfolytán tehát rádió útján kerestem a hadseregfőparancsnoksággalhaladéktalan összeköttetést s miután ez sikerült, ily úton küldtemjelentéseimet. (A feltételek elfogadása határidejének ultimátuma;fegyverszüneti tervezet és a francia végleges szöveg közötti különb-ség; jelentés, hogy az itt kötött fegyerszünet Ausztria-Magyar-ország összes frontjaira vonatkozik.)

Bizottságunk nov. 2-án d. u. 9-kor tartotta első megbeszélésétaz olasz fegyverszüneti bizottsággal, melynek tagjai akkor adtakát nekünk megbízóleveleiket. Az olasz bizottság a következő tagok-ból állott: Badoglio tábornok, az olasz vezérkar főnökének helyet-tese, Scipioni tábornok, Gazzera vezérk. ezredes, Marchetti gyalogs.ezredes, Maravigna alpini ezredes, Pariani alpini ezredes és Accinisorhajókapitány. (Megjegyzendő, hogy ezen bizottság tolmácsa

78

Trenner százados, ismert trienti irredenta s a halálra ítélt CesareBattistinek volt sógora.)

Ezen plenáris ülésen, amely november 3-án reggel 3 óráigtartott, a fegyverszüneti szerződés egyes pontjainak végrehajtásiutasításait beszéltük meg, A tárgyalások egészen egyoldalú jellegetöltöttek; minden alkalommal, amidőn-az osztrák-magyar bizottságmás állásponton volt, vagy valamely kérdésnek egyoldalú megvilá-gítása ellen tiltakozott, tudomásunkra hozták, hogy minden fára-dozásunk reménytelen; s kizárólag a szövetségesek versaillesitanácsának megbízottjaként szereplő olaszokat illeti meg az a jog,hogy véglegesen döntsenek. Ily körülmények között az osztrák-magyar bizottság csupán eredménytelen ellenjavaslatokra szorítkozha-tott; ezeket pedig, lényegtelen dolgoktól eltekintve, azon indokkalutasították vissza, hogy mi csak a feltételek elfogadása, vagy azokvisszautasítása között választhatunk.

Ε tárgyalásoknak ezen bizonyos kényszer melletti lefolyásáthaladéktalanul jelentettem.

November 3.November 3-án 1 óra 30 perckor Schneller ezredes, herceg

Liechtenstein fregattkapitány és Ruggera százados, akiknek sikerültaz Etsch völgyében előnyomuló olasz vonalat parlamentairkentátlépniök, meglepetésszerűen tértek vissza.

Schneller ezredes báró Waldstätten tábornoktól nyert közlé-seiről tájékoztatott s egyben a fegyverszünet megkötésére kapott.2100 op. titk. Hughes parancsot is átadta (ugyanezen parancskésőbb radio útján is megérkezett). így az olasz bizottságot hala-déktalanul plenáris gyűlésre hívtam össze a Villa Guistiba.

Az ülést d. u. 3 órakor azon kijelentéssel nyitottam meg,hogy a fegyverszüneti feltételeket elfogadjuk azon fentartással,hogy a béketárgyalásoknál a szárazföldre vonatkozó feltételek 4-iks a tengerre vonatkozó feltételek 4. és. δ. pontjával szemben tilta-kozni fogunk.·

Közöltem ezúttal az olasz fegyverszüneti bizottság elnökével^azon most kapott értesülésemet, hogy az osztrák-magyar hadseregfőparancsnokság a fegyverszüneti feltételeket már 2.-ka és 3.-kaközti éjjelen elfogadta s az ellenségeskedés azonnali megszüntetésétel is rendelte. Utóbbit a bizottsággal írásban is közöltem. Az olaszbizottságot erre felkértem, hogy az olasz legfelsőbb hadvezetőségaz ellenségeskedés azonnali megszüntetéséről szintén gondoskodjék.Badoglio tábornok ezt az előző napon említett azon indokkal

79

utasította vissza, hogy csapatait 24 óra leforgása alatt nem érte-sítheti és a tárgyalóteremből telefon útján adta az utasítást azellenségeskedésnek 24 óra múltán való befejezésére. Ezt vita kö-vette, melyben kifejezésre hoztuk azon nézetünket, hogy részünk-ről megszüntetvén az ellenségeskedést, az olaszoknak is természe-tesen szintén így kell cselekedniök. Ε vita, amelynél az olaszokváltozatlanul megmaradtak merev álláspontjuknál, végül hevesebbjelleget öltött, amelynek oka nemcsak az értekezés nehézségeiben,hanem a megbeszélés tárgyának úgy jogi, mint katonai szempont-ból való különböző megítélésében is rejtett. Az olasz bizottság vezetőjevégre is nyomatékosan kijelentette, hogy a tárgyalásokat meg-szakítja s egy tisztet azonnal meg is bízott: intézkedjék arravonatkozólag, hogy a harcot ne szüntessék meg. Látva a kény-szerhelyzetet, a bizottság nagyobb veszedelmet elkerülendő bele-nyugodott s így a harc folytatását elrendelő teleíonparancs iselmaradt. Badoglio tábornok ezt az incidenset restelhette, mert mégaz ülés alatt négyszemközt engem különös nagyrabecsüléséről biz-tosított és heves beszédmódomért bocsánatot kért.

Az ülés további folyamán a végrehajtó utasítás francia ter-vezetét olvasták fel, (Protocole annexe contenant les détails et lesclauses d'exécution des certains points de l'Armistice entre lespuissances Alliées et l'Autriche-Hongrie) és azt pontonként meg-beszéltük. Előfordult, hogy ezen végleges szerződési okmánybaellenségeink éjszakán át néhány új határozatot csempésztek be,amelyek az előző napi megbeszélésekkel szemben lényegesenerélyesebbek voltak. Ellenérvelésünk — mint mindenkor — ered-ménytelen maradt. Ezen új határozatokat haladéktalanul radio útjánjelentettem. Miután mindkét fél gondosan átvizsgálta a fegyver-szüneti szerződés szövegét, azt este 6 órakor az összes bizottságitagok aláírták a ezzel az ülés véget ért.

November 4.

A szerződés és a végrehajtási utasítások gyors kézbesítésevégett november 4-én reggel Schneller ezredest Svájczon át, Ruggeraszázadost Trient—Innsbruckon át, Cernelizza főhadnagyot (fordító)Trient, Pusterthal s Villachon át küldtem Badenbe. Schneller ezre-des a szerződés eredeti példányát, a másik két tiszt ennek máso-latait vitte magával.

Badoglio tábornok felkért, hogy bizottságunk egyik tagjáthagyjam vissza, mire kijelentettem, hogy az egész bizottsággal

80

még néhány napig itt maradok a végrehajtásnál előforduló netaláninehézségek elhárítására.

November 4-én délelőtt 11 órakor érkeztek meg a hadsereg-főparancsnokságnak rádio-táviratai a német csapatok elszállításaidőpontjának elodázására vonatkozólag. Az olasz legfelsőbb had-vezetőségtől kapott válaszirat tartalmát még ugyanaz nap jelentet-tem. Aznap tiltakoztam még az ellenségeskedésnek önkényes foly-tatása ellen is és követeltem a november 3-dika óta ejtett hadi-foglyoknak visszaadását, a hadseregfőparancsnokság ezirányúrendelete alapján. Az olasz legfelsőbb hadvezetőség visszautasítóválaszáról a hadseregfőparancsnokságnak haladéktalanul jelentésttettem.

November 5.November 5-én a hadseregfőparancsnokság 2116./op. titkos

rendelete értelmében az olasz legfelsőbb hadvezetőségnél eljártam.(Ukraina kiürítésének elodázása, a hadseregfőparancsnokság és olaszlegfelsőbb hadvezetőség közti Hughes-összeköttetésnek létesítése;a hajóraj átadása a jugoszláv-államnak; a megszállandó stratégapontok megjelölése.) Az olasz legfelsőbb hadvezetőség válaszátmég ugyanaznap jelentettem.

Délután 4 órakor érkezett meg elkésve a hadseregfőparancs-nokság 2118/op. titkos számú rendelete (Franzensfestétől délre levőcsapatok élelmi kiegészítése) s közel reá az olasz legfelsőbb had-vezetőség értesítése, hogy a cs. és kir. 11. hadsereg közvetlenülfordult az 1. olasz hadseregparancsnoksághoz azzal, hogy-a TrientBrenner vasútvonalat és Franzensfeste—Bruneck környékét az irre-guláris osztrák-magyar csapatok fosztogatása miatt olasz erőkkelszállja meg. Továbbá 9 órakor este az 55. hadosztály parancs-noka érkezett be parlamentair gyanánt és Toblach és Bruneckbeszintén élelmi kisegítést kért, nehogy a dolomitokon át vissza-húzódó bellunoi csoportnál a helyzet végzetessé váljon.

November 6November 6-án a hadseregfőparancsnokságnak 2129/op. titkosrendeletét kaptam meg (a B. H. D.-ben lévő osztrák-magyar csapatokélelmiszer segítsége a szövetségesek által). Az élelmezési helyzetrevonatkozó ”iratváltásokat, valamint az olasz legfelsőbb hadvezetőségválaszait mellékelem. Sajnos nem tudtuk meggátolni, hogy az olaszlegfelsőbb hadvezetőség — általános vigasztalan helyzetünket ki-használva — a kiürítendő területbe nem eső Landeck és Innsbruckot

81

olasz különítményekkel megszállja. Megkíséreltem, hogy ez utóbbitmeggátoljam, hogy Észak-Tirolnak forrongása az olasz csapatokmegjelenése által szükségtelenül ne erősödjék és ily módon ahelyzet ne öltsön forradalmi jelleget, nehogy emberélet essék újbóláldozatul. Az olasz legfelsőbb hadvezetőség ezen érveléseinketazonban nem fogadta el, ezt nélkülözhetetlenül szükséges katonairendszabálynak minősítette, ami a Bajorország ellen tervezett ké-sőbbi hadműveletekkel lehetett összefüggésben.

9 órakor este búcsúztunk el Badoglio tábornoktól, aki mégaznap a király kíséretében Trientbe utazott.

November 7.Délelőtt és délután 2—2 órai megbeszélés az olasz hadügy-minisztérium 2 vezérkari tisztjével (Bollati ezredes és .. . alez-redes). Ezen megbeszélés alkalmával az olasz hadifoglyok és inter-náltak hazaküldésére vonatkozólag állapodtunk meg.

5 óra 30 perckor a 2133. és 2135. számú rádiogrammokérkeztek.

Egy mikrophon-készüléket találtunk, (látszólag egy hallgatókészüléket,) tárgyalótermünk függő villanylámpájában.

6 óra 48 perckor vasúton elutaztunk Páduából (fennakadásnélkül) Milánó és Chiasson át 2 tiszt és 5 carabinieri kíséretében.

7 órakor reggel megérkeztünk Chiassoba, hol a svájci kor-mány megbízottja (Bonzanigo alezredes) fogadott bennünket, akiugyanaznap a zürichi tó melletti Rapersvvilbe kísért, ahol az éjsza-kát töltöttünk.

November 9.

6 óra 26 perckor Pfäffikon-on és Sarganz-on át tovább utaz-tunk Buchsba. A svájci kormánynak rólunk való mintaszerű gon-doskodása különös elismerést érdemel.

Weber gy. tábornok.

TARTALOMJEGYZÉK.

Oldal.

Előszó ............................................................................................................................... 3I. A fegyverszüneti bizottság megalakulása és előkészítő munkálatai Trientben 5

I. A bizottság felveszi az érintkezést az olaszokkal és elindul Páduába______________ 9III. A fegyverszüneti bizottság a Pádua melletti Villa Guistiban átveszi a

fegyverszüneti feltételeket.· Tárgyalása az olaszokkal .......................................... 11IV. A bizottság ténykedése a fegyverszünet megkötése után a Villa Guistiban................. 34V. A bizottság elutazása. Páduából. Páduai tartózkodásunk jellemzése............................. 53

VI. Megérkezésem Budapestre. — Az itthoni helyzet. — A belgrádi katonaiegyezmény............................................................................................................... 57

I. Melléklet. Protocole des conditions d'Armistice entre les Puissances Alliéeset Associées et l'Autriche-Hongrie ..................................................................... 62

i. Melléklet. Jelentés a fegyverszüneti bizottság tevékenységéről .................................. 74

1022. IV. — Bethlen-nyomda r.-t. Budapest. (Felelős vezető: SZÉKELY A. ANTAL.)