A digitális tartalomszolgáltatás jövője,

és jelenlegi helyzete az Amerikai Egyesült

Államokban

Groholy Milán

Informatikus könyvtáros MA I.

Infokommunikációs szolgáltatások Dr. Kis-Tóth Lajos 2011. május 11.

A rádiófrekvenciás azonosítás fajtái, működése1

A rádiófrekvenciás azonosítás, angolul RFID (a Radio Frequency IDentification rövidítése) lényege

adatok tárolása és továbbítása RFID címkék és eszközök segítségével. Az RFID címke egy olyan tárgy,

amely rögzíthető az azonosítani kívánt objektumba. Ez az objektum lehet tárgy, vagy élőlény, így akár

ember is. Néhány állatorvos RFID címkét helyez el kutyákban, a könnyebb azonosítás miatt.

Az RFID címkéknek három fajtáját különböztetjük meg:

- passzív RFID címke, melynek nincs beépített energiaforrása, hanem az RFID

olvasó által kibocsátott rádiófrekvenciás jel verődik vissza a címke CMOS

érzékelőjéről, ezzel választ küldve az adatkérésre

- félpasszív RFID címke, mely egy apró elemet tartalmaz, így állandóan tud

üzemelni. A jeladást egy speciális antennával oldják meg

-aktív RFID címke, melyben elegendő energiaforrás található a címke

üzemeltetéséhez és jeladáshoz is. Ennek 10 méter a hatótávolsága, és akár 10 évig is üzemelhet.

A digitális tartalomszolgáltató rendszerről

A Digital Signage egy digitális tartalomszolgáltató rendszer, melyben a digitális multimédiás

anyagokat (videókat, képeket, animációkat, weblapokat, stb.) egy központi média kiszolgáló rendszer

továbbítja IP-alapú adatátviteli hálózatok felett a különféle beltéri vagy kültéri pontokon telepített

médialejátszó egységek számára, melyek a rájuk csatlakoztatott nagyméretű, digitális,

nagyfelbontású kijelzőkön megjelenítik a kívánt audiovizuális tartalmat az előre beprogramozott

időpontokban. Leginkább a Point Of Sales (POS - az értékesítés helye) vagy a Point Of Purchase (POP -

a vásárlás helye) típusú reklámfelületként használják, melynek lényege, hogy a szöveges és képi

információk a legmegfelelőbb időben és a legjobb helyen válnak láthatóvá (például egy bolt területén

vásárlási szituációban). Az állandóan változó mozgóképek, információk, hangeffektek marketing

szempontból hasznosabbak, eredményesebbek, mivel sokkal figyelemfelkeltőbbek a hagyományos

állóképnél, vagy az egyszerű, nyomtatott szövegnél. Használata intenzíven növekszik, mert egyszerű a

kezelése, automatikusan indítható, hosszú élettartamú, nincs mozgó alkatrésze és költséghatékony.

1 http://en.wikipedia.org/wiki/RFID (2011. április 21.)

RFID-cimke

A Digital Signage rendszer működési ábrája

A Digital Signage lehetőségei, jövője a felsőoktatásban A Digital Signage és az RFID a felsőoktatásban

Mint olvashattuk, a Digital Signage rendszer célja, hogy minél frissebb információkat szolgáltasson

szöveges és képi eszközökkel. A rendszer lehetőségei a hangok terén elvethetőek, mivel egy

felsőoktatási intézményben általában oktatás folyik, és a hanghatások zavarhatják az előadások

menetét. A rendszer kijelzőit a folyosókra telepítve a hallgatók információt kaphatnak arról, hogy

egy-egy teremben milyen előadás folyik, a felsőoktatási intézménynek milyen programjai lesznek a

közeljövőben, valamint információval szolgálhat az intézmény fontosabb helységeinek

megtalálásához is. A rendszer központi szoftvere az intézmény hálózatára kötve kommunikálhat az

információs kijelzőkkel és a kliensgépekkel, ahonnan feltölthetjük a szervergépre a megjeleníteni

kívánt tartalmat, és beállíthatjuk, hogy az mely időben mely kijelzőn jelenjen az meg (ennek

köszönhető például az előadások időpontjának kiíratása). A rendszer alapfeltétele a szélessávú

internet- és hálózati kapcsolat, mivel a kijelzők a szerverhez az iskola hálózatát használva (mely lehet

vezetékes és vezeték nélküli is) csatlakoznak és így kapják az információt.

Láthatjuk, hogy ezzel az információszolgáltató rendszerrel a lehetőségek széles skálája nyílik meg

előttünk, ám ezeket még tovább is tudjuk bővíteni! Ugyanis, ha a Digital Signage rendszert

kombináljuk a fentebb említett rádiófrekvenciás azonosítás rendszerével, az információszolgáltató

rendszer kijelzőit még interaktívabbá, sőt személyesebbé tehetjük. A felsőoktatási intézményekben

több olyan szolgáltatás van, melyeket csak hallgatók vehetnek igénybe, a diákigazolványon található

csip segítségével; ilyen például a diákigazolvánnyal működő fénymásoló, vagy számítógép is. Ám a cél

az, hogy a Digital Signage kijelzői már a közeledésünkre felismerjenek minket, ne legyen szükség a

diákigazolvány előkeresésére, vagy a kártyával működő rendszerek használatának ismeretére. Elég

lenne csak annyi, hogy a diákigazolványba egy RFID címkét integráljanak, melyre feltöltik a hallgató

azonosítóját. Ezek után a Digital Signage szerverére feltöltik a hallgató adatait, melyet folyamatosan

szinkronizálhatnak a tanulmányi rendszeren keresztül (pl.: Neptun). Ezáltal ha a hallgató a kijelző

közelében tartózkodik, az felismeri, és információval szolgál például a következő órájáról, vizsgájáról.

Jogos az a kérdés is, hogy mi történik akkor, ha több ilyen hallgató tartózkodik a kijelző közelében?

Ebben az esetben a kijelzőre valamiféle mozgásérzékelőt lehetne telepíteni, mely érzékelné, ha egy

hallgató 4-5 másodpercig közvetlenül a kijelző előtt áll. Ezzel a viselkedéssel az érzékelő felismerné,

hogy nem csak elhalad a hallgató, hanem használni szeretné az eszközt, és működésbe lépne.

Neptun RFID-felület látványterve

A Neptunos RFID-integrációt elképzelhetjük a fenti elrendezés alapján, érintőképernyővel történő

bevitelre optimalizálva. A hallgató rámutat a megfelelő menüpontra, és előugrik a kért menüpont.

Például a Jegyzetek menüpontra kattintva a tanárok által Neptunba feltöltött tárgyakhoz tartozó

jegyzeteket nyomtathatná ki a hallgató a kijelző melletti nyomtatóval, melynek költségét a hallgató

Neptun-egyenlegéből vonná le a rendszer.

A Digital Signage használata az egyesült államokbeli felsőoktatási

intézményekben

Az Egyesült Államokban már bevett szokás a digitális információkijelzők használata, és egyre több

felsőoktatási intézményben találunk ilyen eszközöket is. Az alábbiakban bemutatom a University of

Phoenix, az Indiana University és a Georgia College & State University Digital Signage-projektjét, és

ezzel együtt három különböző Digital Signage-szolgáltatót is.

University of Phoenix 2(Four Winds Interactive)

A phoenix-i Egyetem a legnagyobb magánkézben lévő

egyetem az Egyesült Államokban. 1976-ban alapították, és

alap-, mester-, illetve doktori szinten több mint 100 szak

tanulható.

A Four Winds Interactive-ot 2003-ban alapították, és teljes

egészében a Digital Signage-dzsel foglalkozik. Egyike Colorado

állam 50 legjobban fejlődő szervezetének.3

Az egyetem fokozatosan vásárolta meg épületeibe a digitális kijelzőket, épületenként 2-3 darabot

helyeztek ki. A használat megkönnyítésére a Four Winds Interactive egy tanfolyam keretében

mutatta be a rendszer használatát az egyetem dolgozóinak. Az egyetem a jövőben tervezi további

eszközök beszerzését, és a többi kampuszt is arra buzdítja, hogy szerezzenek be ezekből.

Indiana University4 (Visix)

Az indiana-i Egyetem egy városi egészségügyi kutatóközpont. 1969-

ben, az Indiana és Purdue Egyetemek egyesüléséből jött létre, 22

szakán több mint 200 előadás hallgatható.

A Visix szintén csak Digital Signage-dzsel foglalkozik, szoftverük

böngészőalapú, így azt bárhonnan el lehet érni a világból.

Az egyetem a rendszert a hagyományos üzenőfal helyett vezette be,

mert azon folyton elavult információk voltak találhatók, és legtöbbjüket eltüntette a többi kiírás. A

rendszer nem csak az egyetem folyosóin, hanem a könyvtárban és a kollégiumban is elérhető, és a

helyhez és időhöz kapcsolódó információkat szolgáltat.

2 http://www.fourwindsinteractive.com/education-digital-signage/university-of-phoenix-signage.htm (2011.

május 7.)

3 http://www.fourwindsinteractive.com/about/history.htm (2011. május 9.)

4 http://www.visix.com/case_study_indianauniversity.html (2011. május 10.)

Georgia College & State University 5 (Scala)

A Georgia College a bemutatott intézmények közül a legöregebb:

1889-ben alapították, mint női főiskolát. Azóta az állam legnagyobb

szabad művészeti egyetemévé nőtte ki magát. 36 alap, és 26

mesterképzés található itt, összesen 298-féle témában hallgathatók

előadások.

A főiskola információszolgáltató rendszerét a Capital Signs

működteti, Scala szoftvermotorral. A Capital Signs egy mindennapos reklámügynökség, a Scala pedig

Digital Signage-szoftvereket fejlesztő cég. A Scala már 1988 óta a piacon van, ekkor adták ki első

szoftverüket Amiga rendszerre. Ennek a neve InfoChannel volt. Mára már több mint 450 partnerrel

dolgoznak együtt a világ 60 országában.

A főiskola Digital Signage-rendszerét Bobcat Vision-nek nevezik. 16 darab 32”, illetve 42” átmérőjű

kijelzőn jelennek meg az információk. A kijelzők több helyre vannak feltelepítve, így például a

közösségi terekben, termekben, irodákban, de a rendszert hozzákötötték az intézmény zárt láncú

videórendszeréhez is, így akár televízión is fogható a rendszer „adása”.

5 http://en.ooh-tv.com/2010/04/15/usa-georgia-college-state-university-launches-digital-signage-network

(2011. május 10.)