A felelős gyógyszertári gazdálkodás alapjai III

A felelős gyógyszertári gazdálkodás alapjai III.

Néhány mikroökonómiaialapvetés a gyógyszertári gazdálkodásban

Dr. Hankó Zoltán

2018.04.07. 1Bp.Szakképz.III.évf.4.nap

Néhány mikroökonómiai alapvetés a gyógyszertári gazdálkodásban

Vázlat

• Mikro- és makroökonómia

• A közjó és az önérdek csapdája

• A költségekről egy kicsit másképp– Az elsüllyedt és az alternatív költség

– A mikroökonómiai és számviteli költség fogalma

– Jövedelem-kimutatás

• A vásárlói döntés – a gyógyszertárban

• Az ágazati (iparági) versenykörnyezet vizsgálata

2018.04.07. Bp.Szakképz.III.évf.4.nap 2


Mikroökonómia

• A gazdaságot elkülönült döntéshozó egységek együtteseként szemléli

• Fókuszában a gazdasági szereplők, egyéni döntéshozók viselkedési jellemzői, döntési alternatívái, gazdasági reakciói állnak

• Elemzési szempont, hogy

– A szereplők gazdasági javakat állítanak elő és fogyasztanak el

– A szereplők egymással kapcsolatos létesítenek

Makroökonómia

• Összevont mutatókkal elemzi a gazdaság teljesítményét, tendenciáit

• Ilyen pl. GDP, infláció, növekedés, munkanélküliség, foglalkoztatási ráta)

• Fókuszában a gazdaság áll


Ami igaz az egyedi döntéshozóra, az nem igaz a csoport egészére


A közjó és az önérdek csapdája

• Közlegelők tragédiája (Garett Hardin)

– A faluban van 10 gazda

– Mindegyiknek van egy tehene

– A falunak van egy közlegelője

– A közlegelő 10 tehenet tud eltartani

– Minden tehén 10 liter tejed ad naponta

– Gondol egyet az egyik gazda, és kihajt a legelőre még egy tehenet

– Innentől minden tehén csak 9 liter tejet ad (de egy gazda 18 liter tejet fej).

– Jön a következő…

• Mi történik ez után?

– Amikor már a többség így tesz, már mindenkinek kevesebb lesz a teje (és a legelő is tönkremegy)




A közjó és az önérdek csapdája


A költségekről – egy kicsit másképp


Költség

alternatív (opportunity cost)• Amiről még nem döntöttünk• Ilyen pl.

• felújítás• akciós készletfeltöltés (vagy bankban

tartom?)• automatizáció vs új munkatárs• Informatikai szolgáltató váltásról szóló

döntés• még ki nem fizetett bérleti díj

• Ezekkel a ráfordításokkal erőforrást vonunk el más felhasználási területektől

elsüllyedt (sunk cost) • az a kiadás, ami már megtörtént és nem

vonható vissza• Ilyen pl.

• bérleti díj, amelyről megállapodtunk• munkabér, amelyről megállapodtunk• informatikai szolgáltatónak fizetendő

díj • előre megrendelt akciós áru

• Az elsüllyedt költség hosszú távon lehet alternatív költség pl.• bérleti szerződés újratárgyalása• új munkaszerződések

Gazdasági döntéseinkben a várható bevételek és várható kiadások összevetése a döntő (az elsüllyedt költség „csak” tanulság)



Főbb gyógyszertári kiadások

Árubeszerzés értékesítési céllal

(ELÁBÉ)

gyógyszer (+tápszer) GYSE

egyéb termék

Anyagköltségek, pl.

vízdíjáramdíj

üzemanyagmunkaruha

nyomtatványszakkönyv, folyóirat

Személyi jellegű kifizetések, pl.

bérek + járulékok + juttatások

Szolgáltatások, pl.

posta, telefon, internetkönyvelőügyvéd

könyvvizsgálatrendszerfelügyelet

bérleti díjjavítás, karbantartásbiztosítások (vagyon,

felelősség stb.)

Adózási kötelezettségek

2018.04.07. 7Bp.Szakképz.III.évf.4.nap




Költség(ráfordítás)

nem pénzbeli költségek

• pénzben nem megjelenő költségek • Ilyen pl.

• „sorállás”• minimálbéren foglalkoztatott

tulajdonos• önkizsákmányolás • a tulaj korábbi jövedelme• a befektetett saját tőke

elvesztett jövedelme• hiány miatt elvesztett bevétel

pénzbeli költségek(számviteli)

• pénzben megjelenő költségek• Ilyen pl.

• ELÁBÉ• bér és járulékai• adó• anyagköltség• szolgáltatások

A mikroökonómia mindkét költségtípust költségként ismeri el


A költségekről egy kicsit másképp: jövedelem-kimutatás

– Árbevétel +

– ELÁBÉ -

– Közvetett költségek -• Explicit költségek

– Bérleti díj– Szolgáltatás– Energia– Bér + járulék– Stb.

• Elszámolható implicit költség -– Értékcsökkenési leírás

– El nem számolható implicit költség -• Korábbi jövedelmed (?)• Befektetett saját tőkéd elvesztett jövedelme

– Gazdasági profit +




A vásárlói döntés – a gyógyszertárban

• Adott termékre monopol vagy oligopol piac (ipar, nagykereskedelem)

– korlátozott árverseny

• A (patikai) árversenyt szabályozók korlátozzák

• Információs aszimmetria (orvos, gyógyszerész, beteg, beszállító)

• Olcsó vagy ingyenes ellátások: költségérzéketlenség (helytelen vagy túlzott igénybevétel)

• Alacsony árrugalmasság

• Harmadik fél szerepe: a biztosító fizet, de az orvos és a gyógyszerész szolgáltat

• Defenzív az orvoslás (bebiztosítja magát)

• Kiválasztás torzulása (minél szegényebb, annál drágább biztosításra – több ellátásra - lenne szükség)




• Elkülönülő szerepek:kezdeményező, befolyásoló, döntéshozó, vásárló, felhasználó

• Funkcionális igény kielégítés: racionálisan létező szükséglet és nem érzelmek, illúziók, élmények vásárlása (önajándékozás)

• Többnyire– Leegyszerűsített vásárlás (véleményvezetőre, tanácsadók útmutatásaira hallgat, csökkenti az

informálódás idő- és energia igényét)– Szokáson alapuló döntés (automatizmus, mintát követ, márkahűség jellemzi – generikus

program?)

• Méltányosságra, igazságosságra törekvés , szolidaritás elv érvényesítése

• Közkiadások magas aránya

• Az egészségügyben a versenypiaci mechanizmusok csak korlátozottan alkalmazhatók

• A méltányosság, az igazságosság, a szolidaritás elv, a közkiadások magas aránya is indokolja az állami szerepvállalást és a piacszabályozást




• Elkülönülő szerepek: kezdeményező, befolyásoló, döntéshozó, vásárló, felhasználó

• Funkcionális igény kielégítés: racionálisan létező szükséglet és nem érzelmek, illúziók, élmények vásárlása (önajándékozás)

• Leegyszerűsített vásárlás (másra hallgat, csökkenti az informálódás idő- és energia igényét

• Szokáson alapuló döntés (automatizmus, márkahűség jellemzi – generikus program?)

• A beteg nem ismeri eléggé , az egészségi állapotát, a kezelési alternatívákat, a gyógyszer árát, jóságát)

• A valódi döntést nem a beteg hozza

• A vásárlási döntés az egészségét érinti: az alulfogyasztás, túlfogyasztás, rossz vásárlás egészségkárosodást okoz, érzelmileg elfogódott

Kiszolgáltatott beteg, korlátozott racionalitású vásárlói döntés!

Bp.Szakképz.III.évf.4.nap 13


Az ágazati (iparági) versenykörnyezet vizsgálata

• Mi az iparág? A vállalatok/vállalkozások • azonos fogyasztói igényt kielégítő termékeket/szolgáltatásokat állítanak elő, • hasonló beszállítókkal és vevőkkel állnak kapcsolatban

• Az iparág határainak meghatározása

• nélkülözhetetlen– segít kijelölni a vállalat számára a piaci területet, amelyen versengeni kíván – „kijelöli” a vállalat versenytársait, ami lehetővé teszi a versenystratégia

kidolgozását – segít azonosítani a siker kulcstényezőit

• korábban nem jelentett gondot, de– bonyolultabbakká váltak a fogyasztói igények– sok a „helyettesítő” termék és szolgáltatás

2018.04.07.




Potenciális piacra lépők

Versenytársak

Helyettesítőtermékeket

gyártók, szolgáltatók

BeszállítókFő

vásárlók

Az iparág/ágazat szereplői

2018.04.07.





Versenytársak



BeszállítókFő

vásárlók

Az iparág/ágazat szereplői

2018.04.07.





Versenytársak



BeszállítókFő

vásárlók

Fenyegetés az új piacra lépők részérőlA beszállítók

alkuereje

Fenyegetés a helyettesítő termék előállítók részéről

A vásárlók alkuereje

2018.04.07.





Versenytársak



BeszállítókFő

vásárlók


alkuereje



Állam

2018.04.07.


Mikroökonómiai alapvetések a gyógyszertári gazdálkodásban


Újonnan létesítendő gyógyszertárak

Verseny a gyógyszertárak

között

benzinkút,drogéria, internet,

csomagküldéswellness

Nagykereskedők, rendszergazdák

Betegek, orvosok, tb


alkuereje



Állam

2018.04.07.




• A versenytársak• azonos piaci szegmenst szolgálnak ki,• azonos sikertényezők szabják meg tevékenységüket, • hasonló versenystratégiát követnek, • hasonló jellegzetességekkel és erőforrásokkal versengenek a fogyasztók kegyeiért.

• A versenytársak hatalma, ereje függ• a koncentráció mértékétől • a szereplők számától • a fix költségek nagysága • az áttérési (másik cég termékére/szolgáltatására) költségektől • mi a versenytársak stratégiája • a méretnöveléssel járó előnyöktől

• Érdemes figyelni, ha• egy cég „kilép” saját „súlycsoportjából” és „átlép” egy másikba• az egész stratégiai csoport elmozdul valamilyen irányba• egy stratégiai csoporton belül részcsoportok jönnek létre

2018.04.07.


Mikroökonómiai alapvetések a gyógyszertári gazdálkodásban


• Az új belépők fenyegetésének mértéke függ

– az ágazatot érintő kormányzati politikától: szabályozás

– a belépés tőkeszükségletétől: forrásigény

– a méret és költségek viszonyától, a gazdaságos üzemmérettől: nyereségtermelő képesség

– a termék/szolgáltatás megkülönböztethetősége, a márkahűség mértékétől

– a piacon lévők várható reakcióitól

2018.04.07.




• A beszállítók alkuereje függ

– a szállítók és a gyártók számától, koncentráltságától

– a szállítók termékeinek (szolgáltatásainak) fontosságától

– az alapanyagok, eszközök helyettesíthetőségétől

– a felvevőpiac fontosságától a szállító szempontjából

– a szállítók integrálódási lehetőségeitől

2018.04.07.




• A vevők hatalma, alkuereje

– a vásárlók száma (sok vagy kevés, esetleg monopolhelyzetű)

– a minőség fontossága

– könnyen tudnak-e váltani

• beteg

• tb

• egészségpénztár

2018.04.07.




• A helyettesítő terméket/szolgáltatást gyártók/szolgáltatók fenyegetésének mértéke

– milyen mértékben és hogyan befolyásolja a helyettesítő termék gyártója az adott iparágban a profitot

– milyenek a helyettesítő termékek költség- és árviszonyai

– milyen mértékű a helyettesíthetőség

– milyen erős a verseny a helyettesítő terméket előállítók (szolgáltatást nyújtók) között

2018.04.07.




VPatikákNagyker.Gyárak

HH

Ú.B. Ú.B.

2018.04.07.




1. Az adott vállalkozásnak az iparági környezet befolyásolására vannak eszközei,

amelyekkel maximálisan élnie kell

2. Az adott vállalkozás az iparág befolyásolásának lehetőségét nagyban növeli, ha versenytársaival közösen lép

3. Az együttes fellépés iparági környezet szereplőivel az ágazat pozícióit erősítheti a nemzetgazdaságon belül

4. Az állam erős befolyásoló szerepe miatt a közös szakmapolitikai fellépés is fontos

2018.04.07.

Esettanulmányok


Esettanulmány – 1.

• A házastársad szintén gyógyszerész és ugyanabban a gyógyszertárban dolgoztok beosztottként és alapvetően mindketten jól érzitek magatokat ebben a helyzetben. A gyógyszertár tulajdonosa egy szolgálati lakást biztosít, amelyben a harmadikos fiatokkal és elsős lányotokkal négyesben éltek együtt. Egy jó ismerősötök találkozót kér tőletek, hogy elmondja, a szomszéd városban – 15 km-re a lakóhelyetektől –egy jó forgalmú gyógyszertár gyógyszerész tulajdonosa nyugdíjba megy és el kívánja adni a patikát. A patika épületében a gyógyszerész egy lakást is tulajdonol, ami felszabadul és van rá lehetőség, hogy megvásároljátok. Elmondja, hogy az eladási ár a gyógyszertár jelenlegi eredménytermelő képessége mellett öt év alatt kitermelhető. Évek óta tervezitek, hogy saját lábra álltok, ezért megörültök a lehetőségnek és elkezdetek számolni. Milyen költségeket vesztek figyelembe?


Esettanulmány – 2.

• A gyógyszertár – amelynek a házastársaddal egyedüli tulajdonosa vagy – egy olyan ingatlanban működik, amelynek a tulajdonosától havi 300 eFt-ért bérelitek a gyógyszertárnak helyet adó helyiségeket. A bérleti szerződés még egy évig érvényes. Azonban a tulajdonos egy este bejelenti, hogy különböző szempontok miatt a bérleti díjat a jövő hónaptól 20 százalékkal emelni fogja, de a módosítandó szerződésben a bérleti jogot öt évre meghosszabbítja és garanciát ad arra is, hogy a szerződés ideje alatt további bérleti díj emelést nem fog kezdeményezni. Másnap meghallod, hogy tőletek 100 méterre egy hónapon belül megüresedik egy üzlethelyiség, amely alapterületét illetően a gyógyszertárral szembeni előírásoknak megfelel, azonban ahhoz, hogy patikaként működjön, belső átalakításra van szükség (ennek a várható költsége kb. 3 mFt), de az ingatlan tulajdonosa – ha az átalakítást elvégzed – öt éven keresztül havi 260 eFt-ért a bérleti lehetőséget biztosítja. Milyen szempontokat veszel figyelembe a döntésnél?


Documents

A felelős gyógyszertári gazdálkodás alapjai III