A felsőoktatás szociális dimenziója · 2018. 7. 5. · zai tudományegyetemek állnak a hallgatói kiválósági sorrend első helyén, a harmadik helyen pedig – az intézménytípus

II. évfolyam, 2. szám ‒ 2018. júnIus

A felsőoktatás szociális dimenziója

a szociálisan hátrányos helyzetű hallgatók részvételének növelése a felsőoktatásban európai szintű stratégiai kérdés. az Európai unió megújított felsőoktatási stratégiai programjában elérendő célként határozza meg, hogy a fiatalok 40%-a rendelkezzen felsőfokú vég-zettséggel. felsőoktatás-stratégiai cél a befogadó felsőoktatás megteremtése, vagyis hogy „nyitott legyen a tehetségek felé, bár-milyen háttérrel érkezzenek is”1. stratégiai célkitűzés továbbá, hogy a felsőoktatási tanulmányokat megkezdő és elvégző hallgatói po-puláció főbb jellemzőiben tükrözze a társadalom összetételét. je-lenleg az országok többségére nem jellemző ez a fajta kiegyenlítő-dés: a szociálisan hátrányos helyzetű csoportok részvétele alacsony a felsőoktatásban, a társadalmi arányukhoz képest minden ország-ban alulreprezentáltak. a hallgatók számának további növelése ér-dekében célzott beavatkozások szükségesek, amelyek mérséklik a szociális helyzet összetett (gyakran látens, közvetett) hatásait.

a szociális helyzet, a családi háttér hatással lehet a felsőoktatás-ba jelentkezés, belépés, bennmaradás folyamataira. a hátrányos helyzetű csoportoknál – számos kutatás, többek között az oktatási Hivatalban (oH) jelenleg folyó vizsgálatok szerint is – megfigyel-hető, hogy kevésbé tájékozottak a továbbtanulási lehetőségekkel kapcsolatban (ezért kiemelten fontos a pályaorientáció), valamint e családok nagy részénél nem jellemző, hogy gyermekeiket a felsőfo-kú intézményekben való továbbtanulásra ösztönzik: a kedvezőtle-nebb családi hátterű diákok ezért kisebb valószínűséggel döntenek a továbbtanulás mellett. a jelentkezési stratégiák kialakítása (melyre hat a családi háttér) és a belépés (a képzéssel és az intézményválasz-tással kapcsolatos döntés meghozatala) tehát az első olyan kihívás, amellyel a felsőoktatási tanulmányokat folytatni kívánóknak sikere-sen meg kell küzdeniük. a bejutást követően pedig a bennmaradást segítő, a felsőfokú tanulmányok befejezését támogató tagállami po-litikák és intézményi eszközök képesek mérsékelni a szociális hely-zetből fakadó hátrányokat.

a Bologna-folyamat szociális dimenzióval összefüggő nemzeti stra-tégiákra vonatkozó javaslatában meghatározott célok a következők:

• a hozzáférés kiszélesítése és egyenlő részvételi lehetőség megteremtése

• olyan környezet megteremtése, amely a hallgatói tapasztalat-szerzés minőségét növeli (például akadémiai szolgáltatások-kal való ellátottság: az információkhoz való hozzáférés bizto-sítása, könyvtár, előadóterem)

• szociális szolgáltatások biztosítása (például speciális támoga-tások, szálláslehetőségek, karrierszolgáltatások)

• a végzés támogatása, a bennmaradást segítő akciók (a lemor-zsolódás elleni beavatkozások).

magyarországon e célokhoz kapcsolódóan 2005-től bevezették a szociális helyzettel összefüggő többletpontok rendszerét, nőtt

a kollégiumi szálláshelyek száma, elindultak a hallgatói mentor- és karrierszolgáltatások, szélesebb körben elérhetővé váltak a szoci-ális támogatások és speciális ösztöndíjak (kormányösztöndíjak) is. a szakpolitikai beavatkozásokkal párhuzamosan bővült a különbö-ző államigazgatási regiszterekben, hatósági adatbázisokban tárolt információk köre, ami lehetőséget ad a szociális dimenzió és a felső-oktatási bejutás, bennmaradás közötti összefüggések elemzésére.

az oH felsőoktatási Elemzési főosztály elemzési tevékenysége ennek érdekében dinamikusan bővült az elmúlt időszakban, mind a kutatási, mind az adatfelhasználási kultúra megújult. 2017-től a szoci-ális dimenzió kutatása a felsőoktatási Elemzési főosztály kiemelten fontos kutatási területévé vált. az EfoP-3.4.5–vEKoP-17-2017-00001 „Rendszerszintű fejlesztések és hozzáférés bővítését szolgáló prog-ramok a felsőoktatásban” pályázat keretében megvalósul a szociális dimenzió ágazati szintű nyomon követése az országos kompeten-ciamérés köznevelésben használt családi háttérindex adatkörének statisztikai felhasználásával (regiszteralapú kutatás), valamint az oH adatbázisaiban tárolt adminisztratív adatok elemzésével.

a szociális dimenzióval összefüggő, elemzésbe bevonható adat-bázisok között hasznos adatforrás a felsőoktatási jelentkezési és felvételi adatok elemzése a hátrányos helyzetre, fogyatékosságra, gyermekgondozásra kért többletpontok alapján. a beiratkozott hallgatók esetében pedig a felsőoktatási intézmények által a felső-oktatási Információs Rendszerben (fIR) rögzített adatkörök elemzé-se valósulhat meg. az adminisztratív adatokon kívül kutatási adatok is rendelkezésre állnak a szociális dimenzió és felsőoktatás kapcso-latának többszintű elemzésére. a kutatások között fontos megem-líteni a Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) online (internetalapú) kérdőíves kutatási moduljait, amelyekből információkat kaphatunk a tanulmányok alatti munkavállalással, a megélhetéssel és a szolgál-tatásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban.

a legkiterjedtebb mérés, amely a felsőoktatásban tanuló hallga-tók szociális helyzetét elemzi, az EuRosTuDEnT nemzetközi hall-gatói kérdőíves kutatás. a Deutsches zentrum für Hochschul- und Wissenschaftsforschung (DzHW) által koordinált projekt magyaror-szági lebonyolítását az oH felsőoktatási Elemzési főosztálya vég-zi. a 2018–2021 közötti kutatási időszakban az adatfelvételt 2019 tavaszára tervezzük, a korábbinál szélesebb hallgatói célcsoporttal és nagyobb számú felsőoktatási intézmény részvételével. Célkitűzé-sünk továbbá a felsőoktatási szektor képviselőinek és a szakpolitikai irányítás kulcsszereplőinek eddiginél is intenzívebb bevonása a fel-mérés eredményeinek ismertetése során.

a fejlesztések eredményeként a közeljövőben tovább bővíthető a meglevő kutatási és elemzési portfólió. a cél proaktív, a szakpoli-tikát és az intézményi döntéshozatalt jobban támogató elemzések készítése, illetve a meglevő eredmények jobb felhasználásának tá-mogatása, visszacsatornázása.

Veres Edit

Kiadja az oktatási Hivatal felsőoktatási Elemzési főosztálya. megjelenik évente négy alkalommal. felelős kiadó: Dr. Gloviczki zoltán elnök. szerkesztő: Hámori ádám.

szerkesztőség: 1122 Budapest, maros u. 19‒21.E-mail: [email protected] Issn 2559-9259

1 a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az Eu megújított felsőoktatási programjáról. Brüsszel, 2017. 05. 30. Com(2017) 247 final. http://eur-lex.europa.eu/legal-content/Hu/TXT/?qid=1496304694958&uri=Com%3a2017%3a247%3afIn (2018. 05. 15.)

http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1496304694958&uri=COM%3A2017%3A247%3AFIN http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1496304694958&uri=COM%3A2017%3A247%3AFIN

Felsőoktatási elemzési Jelentések ii. évF., 2. sz. – 2018. Június

2

A gazdaságtudományok képzési területre felvettek kiválósága intézménytípus szerint

2017-ben a gazdaságtudományok volt a legnépszerűbb és legnépe-sebb képzési terület több mint 9200 alapképzésre felvett hallgató-val és közel 13 500 első helyes jelentkezővel. 35 intézmény hirdetett meg alap- és osztatlan mesterképzési szakokat a képzési területen. Célunk a képzési területre felvett hallgatók kiválóságának vizsgálata intézménytípusok szerinti összehasonlításban.

a felvételi eljárásban jelentkező és felvett hallgatók kiválóságát jól jellemzi a felvételi összpontszám, mely – a meghirdetett képzés felvételi követelményei alapján és a hallgató számára kedvezőbb pontszámítás szerint – jellemzően tanulmányi pontokból és meg-szerezhető többletpontokból áll össze. a magasabb pontszám a jobb hozott eredmények (pl. emelt szintű érettségi, nyelvvizs-ga) révén több megszerzett többletpontot, jobb érettségi ered-ményt vagy osztályzatokat jelenthet, vagyis összefüggésben van a képzésekre felvett hallgatók bemeneti kiválóságával. Ennek megfelelően az alábbiakban a 2017. évi általános felvételi eljá-rás keretében a hazai felsőoktatási intézményekbe alap- és osz-tatlan képzésre felvett hallgatók átlagos pontszámát vizsgáljuk. az adatok forrása a 2017. évi általános felvételi eljárás adminiszt-rációját szolgáló www.felvi.hu rendszeréből kinyert személyso-ros jelentkezői adatbázis a 2017. november 2-i státusz szerint. (a szükséges korrekciók miatt a mindenkori aktuális statisztikai adatok az itt közölt eredményektől csekély mértékben eltérhetnek. az eljárás ról bővebb információk a www.felvi.hu oldalon találhatók.) a fel sőoktatási intézményeket típusonként csoportosítottuk (tu-dományegyetemek, egyetemek, valamint alkalmazott tudomá-nyok egyetemei és főiskolák).

amint az 1. ábrán látható, a tudományegyetemek (DE, ElTE, PTE, szTE) gazdaságtudományok képzési területre, alap- vagy osz tat lan képzésre felvett hallgatóinak átlagos pontszáma a legmagasabb, 378 pont. az egyetemek csoportjába sorolt felsőoktatási intézmé-nyek (BCE, BmE, KE, KRE, mE, nymE, oE, PE, szE, szIE) hallgatóinak átlagos pontszáma ennél valamivel alacsonyabb, 369 pont. 347 pontos felvételi átlagpontszámmal az alkalmazott tudományok egyetemei és a főiskolák (BGE, DuE, EDuTus, Ejf, EKE, GDf, IBs, Kjf, mETu, nyE, PaE, TPf, Wsuf, zsKE) felvettjei állnak a harmadik he-lyen. Tehát a felvett jelentkezők átlagos pontszámait illetően a ha-zai tudományegyetemek állnak a hallgatói kiválósági sorrend első helyén, a harmadik helyen pedig – az intézménytípus csoportját jellemző pontátlagot tekintve mintegy 31 pontos különbséggel – az alkalmazott tudományok egyetemei és a főiskolák állnak.

Ujj Dániel

Egyetemek

alkalmazott tudományok egyetemei, főiskolák

Tudományegyetemek

347

369

378

1. ábra: A felvettek átlagos pontszáma intézménytípus szerint (2017. évi általános eljárás), kerekített értékek

A Diplomás Pályakövetési Rendszer – Adminisztratív Adatbázisok Egyesítése modul

módszertani megújítása

Bevezetésmagyarországon az oktatási Hivatal felsőoktatási Elemzési főosztálya (oH fEf) végzi a diplomás pályakövetést. a felsőoktatási intézmények közreműködésével megvalósított – leginkább ismert – frissdiplomás, kérdőíves kutatás mellett a diplomás pályakövetési tevékenység másik modulja az adminisztratív adatok alapján történő pályaköve-tés. Ez a tevékenység 2011-ben indult, akkor valósult meg az első pilot-adatösszekötés, és azóta több alkalommal került sor ilyen jelle-gű, diplomás pályakövetési célú adminisztratív adatbázis-összekö-tésre. Ennek keretében a különböző adminisztratív adatbázisokban, szakrendszerekben tárolt információk alapján gyűjtünk adatokat a megadott időszakokban abszolutóriumot szerzőkről, így a kérdőív-hez képest teljesebb képet kapunk a végzettekről, tényadatjellegű információkat gyűjthetünk róluk. Ez a fajta diplomás pályakövetési tevékenység meglehetősen újszerű és innovatív, Európában is kevés országban létezik hasonló.

az adminisztratív adatbázisok Egyesítése (aaE) kutatási modul célja elsősorban az adatokon alapuló szakpolitika-alkotás (data driven policy making) és az adatokon alapuló döntéstámogatás (data driven decision making) mind a szakpolitikában, mind intézményi szinten, az egyes felsőoktatási intézmények számára információ visszacsatolása a végzett hallgatókról, a felvételi előtt állók pályaorientációs támo-gatása, valamint tematikus kutatások megvalósítása.

Az AdAtintegrációs kutAtási modul megújításA2018-ban alapjaiban újítjuk meg az aaE kutatási modult azért, hogy bővebb időszakról tudjunk pontosabb és jobban használható adatokat, elemzéseket végezni. az adatintegrációs kutatási modul megújítása az EfoP-3.4.5-vEKoP-17-2017-00001 „Rendszerszintű fejlesztések és hozzáférés bővítését szolgáló ágazati programok a felsőoktatásban” című pályázat támogatásával és célkitűzéseivel összhangban valósul meg. az egyik legfontosabb újítás az alapso-kaság teljes körű újragondolása. a korábbi években, az 1, illetve 3 éve abszolutóriumot szerzett hallgatók jelentették az alapsokasá-got. Ettől az évtől jelentősen bővül az alapsokaság, ugyanis az idén a 2009/2010 és 2016/2017 tanévek között abszolváltak és a képzés-ről kilépők alkotják az alapsokaságot. Ez egyrészt időbeli bővítést jelent, ezzel ugyanis a korábban vizsgált 2 tanév végzettjei helyett 7 tanévet tudunk vizsgálni. másrészt vertikális bővítést is jelent, mivel nemcsak az abszolutóriumot szerzettek kerülnek be az alapsoka-ságba, hanem a felsőoktatásból bármilyen módon kilépők, tehát a lemorzsolódók is, kivéve az intézményen belüli és intézmények kö-zött képzést váltókat.

az alapsokaság újragondolása mellett alapvetően frissítettük, optimalizáltuk az adatszerkezetet is: jelentősen csökkent az adatbá-zisban használt táblák száma, a korábbi években nem használt ada-tokat kihagytuk, illetve a párhuzamosságokat elkerülendő, azonos adatkört nem kérünk több adatszolgáltatótól.

Ezenkívül számos új, korábban nem vizsgált adatkör kerül be az aaE adatai közé. a legfontosabbak a felsőoktatásban előnyben ré-szesítettekre vonatkozó adatok (hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő, árva, félárva, családfenntartó),


3

a korábbi nyelvvizsgák és végzettségek adatai és dátumai, a duá-lis képzésre vonatkozó információk, a hallgatói juttatásokra és kor-mányösztöndíjakra vonatkozó adatok, illetve a munkaviszonyból származó jövedelmek mellett a különböző típusú vállalkozói bevé-telekre és jövedelmekre (pl. KaTa és EKHo adózási formák) vonatko-zó adatok. szintén fontos előrelépés a magyarországi munkáltatók külföldi kiküldetéseire vonatkozó adatok elemzésének lehetősége.

az aaE megújításának eredményeképpen sokkal egyszerűbb szerkezetű, jobban kezelhető adatbázis jön létre, amely számos korábban nem vizsgált adatot tesz kutatási célból elérhetővé jelen-tősen nagyobb alapsokasággal: a korábbi 140 ezer fős alapsokaság helyett ebben az évben 603 ezer fős vizsgálati alapsokaság lesz elér-hető, több mint 1 millió képzésre vonatkozó adattömeggel.

az adatintegráció alapja a felsőoktatási Információs Rendszerből (fIR) lekérdezett alapsokaság, a célcsoportba tartozó végzett hall-gatók képzési adatai. Ehhez kapcsolódnak a nemzeti adó- és vám-hivatal munkaviszonyra, jövedelemre és – vállakozások esetében – a vállakozói bevételekre vonatkozó adatai, a nemzeti Egészségbizto-sítási alapkezelő társadalombiztosítási jogviszonyra és az esetleges külföldi tartózkodásra vonatkozó adatai, a magyar államkincstár nyugdíjjárulékkal és egyéb ellátásokkal, a nemzetgazdasági minisz-térium álláskereséssel és közfoglalkoztatással, valamint a Diákhitel Központ diákhitelezéssel kapcsolatos adatai.

AdAtvédelem és hozzáférésaz adatok összekötése, elemzése és publikálása során kiemelt figye-lemmel kell lenni az adatvédelmi kérdésekre. Ennek érdekében az adatok összekötése taj- és adóazonosító szám alapján történik, ano-nim módon, vagyis ezekből az azonosítókból képzett visszafejthetet-len hash-kódokkal. Így az adatkezelés során a személyiségi jogok nem sérülnek, viszont pontosan látható, hogy az adott személyről mely adatbázisok tárolnak információkat. minden adatközlő partner csak a saját adataiban láthatja a személyes információkat, az adatok össze-kapcsolását és a hash-kódok előállítását a nemzeti Infokommuniká-ciós szolgáltató zrt. (nIsz) végzi jogszabályi felhatalmazása alapján.

az adatok elemzésénél és közlésénél is tekintettel kell lenni töb-bek között az adótitok védelmére, így bizonyos létszám alatti cso-portok esetében nem lehetséges jövedelemátlagot számolni és más hasonló érzékenységű adatokat közölni.

az oH fEf szeretné minél jobban kiaknázni az adatokban rejlő potenciált, a cél az eredmények minél szélesebb körű felhasználása, disszeminációja. az összekötött adatokból ezért publikusan elér-hető gyorsjelentések, infografikák készülnek, illetve több felületen prezentáljuk és publikáljuk az eredményeket. minden felsőoktatási intézmény megkapja a saját végzettjeire vonatkozó legfőbb ada-tok összefoglalását. a tavalyi adatösszekötésből származó legfőbb eredményeket már eljuttattuk az intézményeknek. Ezenfelül tema-tikus kutatásokat valósítunk meg, illetve természetesen lehetőség van az adatokhoz való hozzáférésre, itt az oH adatkérési szabályzata az irányadó.

Az AdAtok felhAsználásánAk lehetőségeiaz aaE eredményeképpen létrejövő rendkívül értékes adatbázis számos felhasználást tesz lehetővé. az adatokból többek között olyan kérdésekre tudunk választ adni, mint hogy mennyi az egyes szakokon, képzési területeken végzettek átlagjövedelme, mennyi idő alatt és milyen állásban helyezkednek el a munkaerőpiacon a felsőoktatásból kilépők, milyen a végzettek munkaerőpiaci státusza (pl. dolgozik, tanul, gyermeket nevel, külföldön van, stb.), mennyire jellemző a vállalkozóvá válás, hogyan érvényesül a kormányösztön-díjak hatása a munkaerőpiacon, és milyen a végzettek földrajzi mo-bilitása.

szakpolitikai szinten ezek az adatok nagyon jól felhasznál-hatók például stratégiaalkotásra, a stratégia megvalósításának utánkövetésére, felsőoktatási döntéstámogatásra, illetve a felsőok-tatási intézmények munkaerőpiaci kibocsátásának, munkaerőpiaci illeszkedésének mérésére. szintén ez az adatkör fogja jelenteni az intézményi finanszírozásban lehetővé vált intézményi hallgatói normatíva eltérítésének alapját. Intézményi szinten is alkalmasak ezek az adatok stratégiaalkotásra és az intézményi stratégia meg-valósításának utánkövetésére. mivel ezekből az adatokból jól látszik az egyes képzések munkaerőpiaci értéke, ezek alapján a képzési programok finomhangolhatók a munkaerőpiaci igényeknek megfe-lelően. az intézmények a saját marketingtevékenységük során is fel tudják használni ezeket az információkat.

a szakpolitikai és intézményi felhasználás mellett a kutatói érdek-lődés számára is számos tematikus kutatási lehetőséget teremt ez az adattömeg. Ezekből itt csak ízelítőként mutatnánk be néhányat, hogy látható legyen, mi mindenre alkalmas ez az egyedülálló adatkincs. az adatok alapján jól vizsgálható a felsőoktatás szociális dimenziója, il-letve a szociálisan vagy más módon hátrányos helyzetű hallgatók fel-sőoktatási és munkaerőpiaci jelenléte, érvényesülése. a kormányzat és a kutatók számára érdekes vizsgálati téma lehet a kormányösztön-díjak, illetve a külföldi tanulmányok hatása, és e hatások jelenléte a munkaerőpiacon. jól vizsgálható a több végzettség és a nyelvtudás hatása a munkaerőpiaci helyzetre. az intézmények számára kiemel-ten fontos téma lehet a földrajzi mobilitás, vagyis annak vizsgálata, hogy a végzősök hol telepednek le, mennyien maradnak a felsőokta-tási intézmény régiójában. a földrajzi elemzések összevethetők a Köz-ponti statisztikai Hivatal adataival, és pontosan láthatóvá válik, hogy a végzettek hol helyezkednek el az adott terület munkaerőpiacán. a kormányzat számára fontos információ lehet a különböző kormány-ösztöndíjakkal hazánkban tanuló külföldiek utánkövetése, vagyis az, hogy közülük hányan maradnak magyarországon.

Az AdAtok értelmezésefontos felhívni a figyelmet az adatok értelmezésének fontosságá-ra, ugyanis a nem megfelelő értelmezéssel téves következtetéseket vonhatunk le. Ha például megvizsgáljuk az átlagjövedelmek kér-dését, és azt látjuk, hogy azonos szakon két intézmény végzettjei között számottevő különbség van, akkor érdemes az adatok mögé nézni. Ha például az egyik intézményben nagyobb a levelező hall-gatók aránya, akkor az esetükben egészen más munkaerőpiaci hely-zet jellemző, mint a nappali munkarendű végzettek esetében. míg a nappali munkarendűek jórészt pályakezdők, addig a részidős kép-zésben tanulók nagy arányban már több-kevesebb munkaerőpiaci tapasztalattal is rendelkeznek, így egészen más pozícióban vannak a végzéskor.

szintén fel kell hívni a figyelmet arra, hogy egy intézmény vég-zettjeinek átlagjövedelme nem az intézményt minősíti. a felső-oktatási intézmények komplex környezetben működnek, így szá-mos, intézménytől független tényező befolyásolhatja a végzettek munkaerőpiaci helyzetét. Erre jó példa lehet a területi egyenlőtlen-ségek problémája. Két azonos szakon végzett hallgató valószínűleg nem azonos jövedelmet fog elérni a Közép-magyarország és az észak-magyarország régióban. az adatok elemzése és értelmezése során minden esetben a legnagyobb körültekintéssel szükséges el-járni.

látható, hogy az adminisztratív adatbázisok Egyesítése kutatási modul segítségével létrejövő adatbázis adatkincse komoly értéket jelent, akár szakpolitikai, intézményi, akár kutatói oldalon. Igyek-szünk ezt a lehető legjobban kiaknázni, és továbbra is kiszolgálni az ezzel kapcsolatos kéréseket, adatigényeket.

Girasek Edmond


4

A gazdaságtudományok képzési terület hallgatóinak szociális jellemzői

Bevezetésa felsőoktatásba bekerülés és bennmaradás szempontjából a hallgatók társadalmi helyzete mind a családi háttérből hozott adottságokat, mind a pillanatnyi élethelyzetet tekintve megha-tározó jelentőségű lehet. a Bologna-folyamat stratégiai célkitű-zései között is megjelenik a felsőoktatáshoz való hozzáférés bő-vítése és a szociális szempontból különböző helyzetű hallgatók esélykiegyenlítése (European Commission/EaCEa/Eurydice 2018: 15). Különböző elemzések, köztük az EuRosTuDEnT vI kutatás magyarországi adatfelvétele alapján készült vizsgálataink (Há-mori–Horváth 2017a) jól mutatják, hogy a társadalmi hátrányok miatti esélykülönbségek elmélyülése a magyar felsőoktatási rendszer számára is kihívás (Fokozatváltás 2016), ugyanakkor már a jelenlegi támogatási rendszer pozitív hatása is mérhető (Hámo-ri 2018). látható ugyanakkor, hogy a különböző képzési terüle-tek hallgatói között is megmutatkoznak a családi háttérben és a társadalmi helyzetben fellelhető különbségek (Hámori–Horváth 2018: 9).

A kutAtás céljAaz alábbiakban a gazdaságtudományok képzési terület hallgatói-nak képzési és szociális jellemzőit tekintjük át. Ennek során kitérünk a különböző képzési jellemzőkre, a képzéssel való elégedettségre, a mobilitási tapasztalatokra és tervekre, valamint a tanulmányok melletti munkavállalási hajlandóságra és motivációkra is. az elem-zés révén mérlegelhetővé válik a felsőoktatási támogatási rend-szerek képzési terület szerinti differenciálásának lehetősége.

A kutAtás módszere, AdAtforrása kutatáshoz az EuRosTuDEnT vI nemzetközi kutatás magyaror-szági adatbázisát használtuk, melyet korábbi számunkban (Hámo-ri–Horváth 2017b) és a kutatás gyorsjelentésében (Hámori–Hor-váth 2018: 28) már részletesen ismertettünk. az elemzésekben a gazdaságtudományok képzési terület hallgatóit az összes többi képzési terület hallgatóival vetettük össze a választott jellemzők szerint – ha másként nem jelezzük, valamennyi vizsgált képzé-si szintre, munkarendre és finanszírozási formára vonatkozóan. (a felsőoktatási Információs Rendszer hallgatói adatai alapján súlyozott minta 19,4%-a, 1398 fő tanult a 2015/2016-os tanév ta-

52,1%

50,0%

9,8%

5,0%

6,8%

8,6%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

A család támogatásától függ

Saját jövedelmétől függ

Ösztöndíjaktól, hallgatói támogatásoktól függ

Egyéb

Gazdaságtudományokképzési terület

Képzési területekgazdaságtudományoknélkül 3

1,3%

36,5%

1. ábra: Pénzügyi bevételi forrásoktól való függés képzési terület szerint

2. ábra: Átlagos bevétel képzési terület és lakhatási forma szerint

Forrás: EuRosTuDEnT vI magyarországi adatbázis 2016, saját számítás


15 011

0 50 000 100 000 150 000 200 000 250 000

Gazdaságtudományok képzési terület: Nem szülőkkel, nem kollégiumban élők

Gazdaságtudományok képzési terület: Szülőkkel élők

Gazdaságtudományok képzési terület: Kollégiumban élők

Képzési területek gazdaságtudományok nélkül: Nem szülőkkel, nem kollégiumban élők

Képzési területek gazdaságtudományok nélkül: Szülőkkel élők

Képzési területek gazdaságtudományok nélkül: Kollégiumban élők

Tanulmányi ösztöndíj, hallgatói támogatás átlagos havi összege

Jelenlegi munkából szerzett átlagos havi jövedelem

Teljes pénzbeli bevétel átlagos havi összege

Átlagos havi összbevétel a mások által �zetett kiadásokkal együtt

4 6285 777

20 1617 8999 657

18 576

96 82247 000

77 80136 962

10 304

166 60797 356

71 914136 493

80 96363 589

228 123150 531

115 442185 338

120 01795 143


5

vaszi szemeszterében gazdaságtudományi képzésen.) leíró sta-tisztikai módszereket alkalmaztunk, a kereszttáblás elemzéseknél khi-négyzet-próbával, a pénzügyi jellemzők esetében variancia-analízissel teszteltük a vizsgált képzési területek hallgatói közötti különbségek szignifikanciáját, a konvencionális (p=5%) küszöbér-téket alapul véve.

eredményeka gazdaságtudományok képzési terület szakjain tanulók körében némiképp kevesebben, 14%-nyian vannak a 30 évesnél idősebb hallgatók, arányuk a többi képzési terület hallgatói között közel egy-ötödnyi. valamivel többen vannak a legfiatalabbak (22 éven aluliak), valamint a középső korosztályokba tartozók (22–30 évesek). ugyan-akkor a nők jelentős többlete figyelhető meg: míg a nem gazdaság-tudományi tanulmányokat folytatók közel 52%-a, addig a gazdasági képzéseken részt vevők 62%-a nő. jelentősen magasabb, 44%-os arányban élnek otthon, szüleikkel a gazdaságtudományok képzési területen tanulók, mint a többi hallgató, akiknek csak 36%-a. a kol-légiumban élők teszik ki a nem gazdasági szakon tanuló hallgatók ötödét, míg a gazdasági tanulmányokat folytatók között arányuk feleennyi.

a szülők iskolai végzettségét vizsgálva az EuRosTuDEnT vI sú-lyozott mintájában nem tapasztalhatunk szignifikáns különbséget a gazdasági és nem gazdasági képzések hallgatói között. ugyanakkor a gazdaságtudományok képzési terület szakjaira járók a kedvezőbb anyagi helyzetűek közül kerülnek ki, úgy a családi háttér, mint a személyes pénzügyi helyzet alapján: 42%-uk átlagosnál jobb anya-gi helyzetű családból származik, és 51%-uk szinte vagy egyáltalán nem tapasztal pénzügyi nehézségeket, míg a többi képzési terület hallgatóinak körében ezek aránya 32%, illetve 46%. amint az 1. áb-rán is megfigyelhető, a hallgatók körülbelül felének bevétele több mint felerészben a családtól, körülbelül harmadának saját kereseté-ből származik, de a saját keresettől függés a gazdasági képzésben tanulókra, a családi jövedelemtől függés a többi képzési területre jellemzőbb.

a 2. ábrán látható, hogy a gazdaságtudományok képzési terület hallgatói saját pénzbeli bevételeiket tekintve és a természetbeni (mások, pl. családjuk által biztosított) bevételeiket összességében nézve is átlagosan nagyobb összegből gazdálkodhatnak, és ez a kü-lönbség a hallgatókat a lakhatási forma szerint megkülönböztetve is fennáll. szignifikánsan magasabb a gazdasági képzéseken tanulók munkából szerzett átlagjövedelme, valamint a közülük kollégium-ban élők esetében a tanulmányi ösztöndíj és a hallgatói támogatás átlagos összege is, ám az önállóan vagy a szüleikkel élők átlagosan kevesebb ösztöndíjat kapnak, mint a nem gazdasági szakra járók (ezek a hallgatók nagyobb arányban végzik önköltséges formában a tanulmányaikat). a többi bevételi forma – pl. diákhitel, családtól kapott támogatás, kölcsön stb. – esetében a különbségek kevésbé kiugrók, vagy statisztikailag nem szignifikánsak.

a 3. ábrán a kiadásokat vetjük össze hasonló bontásban, csak a legjelentősebb és a képzési területek szerint statisztikailag szigni-fikáns mértékben eltérő kiadási kategóriákat feltüntetve. megálla-pítható, hogy tandíjra lényegesen magasabb összeget fordítanak

3. ábra: Átlagos kiadások képzési terület és lakhatási forma szerint



0 40 000 80 000 120 000 160 000

Gazdaságtudományok képzési terület: Nem szülőkkel, nem kollégiumban élők

Gazdaságtudományok képzési terület: Szülőkkel élők

Gazdaságtudományok képzési terület: Kollégiumban élők

Képzési területek gazdaságtudományok nélkül: Nem szülőkkel, nem kollégiumban élők

Képzési területek gazdaságtudományok nélkül: Szülőkkel élők

Képzési területek gazdaságtudományok nélkül: Kollégiumban élők

Megélhetési kiadások átlagos havi összege összesen

Tandíjra fordított kiadások átlagos havi összege

163 25385 390

73 101138 237

73 77564 104

158 064118 860

59 13267 064

58 61519 685

30,0% 34,6%

15,3% 12,6%

17,4% 29,1%

0%

20%

40%

60%

80%

100%

Gazdaságtudományok képzési terület Képzési területek gazdaságtudományok nélkül

Nagyon szoros 2 3 4 Egyáltalán nincs

23,9% 14,9%

13,4%8,8%

4. ábra: A tanulmányok mellett végzett munka illeszkedése a képzéshez


6

a gazdaságtudományok képzési terület szakjain tanulók, valamint hogy e hallgatók átlagos megélhetési összkiadásai is magasabbak, ha az azonos lakhatási formában élők csoportjait hasonlítjuk össze.

a vizsgált félévben a nem gazdaságtudományi tanulmányokat folytatók fele (51%) nem dolgozott, és kevesebb mint harmada (32%) dolgozott heti 20 óránál többet. a gazdasági képzésekben részt vevők körében azonban csupán 37% volt a nem dolgozók aránya, 40%-uk ugyanakkor heti 20 óránál is többet dolgozott. érdekes, hogy ennek ellenére az előbbi csoportban valamivel töb-ben mondták azt, hogy elsősorban dolgozónak tartják magukat, akik munkájuk mellett tanulnak (53%), az utóbbiak viszont némi-képp többen gondoltak magukra hallgatóként, akik tanulmányaik mellett dolgoznak is (54%). a végzett munka kapcsolódása a ta-nulmányokhoz a 4. ábra tanúsága szerint szintén ellentmondásos képet mutat: a többi képzési terület hallgatóihoz viszonyítva a gaz-daságtudományi szakosok valamivel kevesebben értékelték úgy, hogy nagyon szoros az illeszkedés a munkájuk és a szakjuk között

(30% szemben a többi képzési terület hallgatóinak 34%-ával), de jóval kevesebben mondták azt is, hogy egyáltalán nincsen kap-csolat a kettő között (17% a 29%-kal szemben). ahogy az 5. ábra bemutatja, a gazdaságtudományok képzési terület hallgatói a töb-bi képzési területen tanulóknál alacsonyabb arányban mondták, hogy megélhetési költségeik vagy tanulmányaik fedezése miatt vagy mások (pl. hozzátartozójuk) eltartása érdekében kell dolgoz-niuk, viszont arányaikban többen vannak azok, akik munkatapasz-talat megszerzéséért végeznek munkát.

a gazdaságtudományi képzési területen a tanulmányok elvég-zése relatíve nagyobb munkaterheléssel, ám alacsonyabb tanul-mányi időráfordítással jár, amit a 6. ábrán láthatóan az is mutat, hogy a többi képzési terület hallgatóinak körében többen vannak a magas intenzitással, azaz heti 40 óránál többet tanulók (33%, a gazdaságtudományi képzések hallgatói között csupán 12%), és kevesebben az alacsony intenzitással, vagyis heti 20 óránál ke-vesebb időráfordítással tanulók (24%, a gazdasági képzések ese-tében 42%).

a gazdaságtudományi képzéseken részt vevők összességében kissé vegyesebben ítélik meg a képzésük minőségét, ha az összes többi hallgató véleményével hasonlítjuk össze a különböző tanul-mányi jellemzők értékelését. legkevésbé a tanáraikkal elégedet-tek: mindössze 28%-uk értett egyet inkább vagy teljesen azzal az állítással, hogy az oktatói számára fontos az előrehaladása, és 46%-uk érezte úgy, hogy tanárai inspirálják; a nem gazdasági te-rületen tanulók esetében ezek aránya rendre 36% és 53%. a kö-vetelmények a gazdaságtudományok képzési terület hallgatóinak 56%-a szerint voltak inkább vagy teljesen egyértelműek, ez az arány a többi hallgató körében viszont már csak 51%. az oktatás minőségével a gazdasági szakokon tanulók közel 70%-a inkább vagy teljesen elégedett volt, és kétharmaduk inkább vagy telje-sen egyetértett azzal, hogy másoknak is ajánlaná a képzést. a nem gazdasági képzések hallgatói valamivel nagyobb arányban vol-tak elégedettek összességében, de kicsit kevesebben voltak, akik ajánlanák másoknak is az általuk végzett képzést.

22,9%

27,9%

12,5%

7,3%

39,9%

33,7%

41,3%

31,8%

23,4%

33,0%

8,9%

4,3%

11,8%

9,4%

22,4%

22,8%

11,9%

9,8%

11,9%

13,3%

10,3%

14,4%

9,8%

13,7%

21,5%

11,1%

54,5%

65,8%

27,5%

32,6%

10,4%

12,9%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Képzési területek gazdaságtudományok nélkül

Gazdaságtudományok képzési terület







Teljes mértékben jellemző 2 3 4 Egyáltalán nem jellemző

A megélhetési költségeifedezéséért dolgozik(N=3722)

Munkája nélkül nemengedhetné meg magának,hogy diák legyen

Másokat kell eltartania (pl. családját, gyermekeit)

Munkatapasztalatmegszerzéséért dolgozik(N=3691)

18,9%

16,1%

10,0%

10,5%

9,4%

12,2%

18,1%

20,2%


5. ábra: A tanulmányok mellett végzett munka motivációi

41,9%23,7%

46,4%

43,7%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

alacsony intenzitás közepes intenzitás magas intenzitás



11,7%32,6%

6. ábra: Tanulmányi intenzitás képzési területenként



7

a 8. ábrán látható, hogy mind a hazai, mind a nemzetközi munka-erőpiacot tekintve némiképp kevesebben vannak a gazdasági sza-kokon tanulók között azok, akik nagyon jó felkészültséget várnak a képzésüktől a végzés utánra: arányuk 17 és 6%, szemben a többi képzési terület hallgatói körében látható 20 és 7%-kal. Igaz, akik kö-zepes vagy ennél jobb felkészültségre számítanak, azok együttesen már nagyobb arányban vannak a gazdaságtudományok képzési te-rületen, mint a többin: a hazai munkaerőpiacon az előbbiek 82%-a, az utóbbiak 74%-a, a nemzetközin pedig az előbbiek 48%-a, az utóbbiak 41%-a vár közepes vagy jó felkészültséget, a nem gazda-sági képzések hallgatói között a kérdésben bizonytalanok aránya is magasabb.

a kutatásban vizsgált hallgatók körülbelül 6%-a szakította meg tanulmányait korábban legalább két egymást követő félévre. Ez az

arány nem különbözik szignifikáns mértékben a gazdaságtudomá-nyok és az összes többi képzési terület hallgatóit összehasonlítva. ugyanakkor, ahogy a 9. ábrán is látható, a képzés időszakos megsza-kításának indokaiban sajátos eltérés mutatkozik a vizsgált képzési terület esetében: míg a többi képzési terület esetében a pénzügyi okok és az egyéb, nem részletezett okok az érintett hallgatók egy-harmadának esetében játszottak szerepet, ez a gazdaságtudo-mányok képzési terület hallgatóinak csak egyötödénél merült fel. ugyanakkor a gazdasági képzésüket megszakítók 35%-a motivá-cióhiány miatt függesztette fel legalább két félévig a tanulmányait, ami a többi, képzését megszakító hallgatónak csak 23%-ánál fordult elő. (munkával kapcsolatos okok a képzésüket megszakítók 28%-ánál, családdal kapcsolatos okok 21%-nál, egészségügyi okok 14% esetében játszottak közre, ám itt statisztikailag szignifikáns különb-



7. ábra: Elégedettség a képzés különböző jellemzőivel képzési területenként

8. ábra: A végzés után remélt felkészültség a hazai és a nemzetközi munkaerőpiacon képzési területenként

12,2%

7,0%

19,0%

14,4%

21,8%

22,2%

30,1%

24,1%

33,0%

28,5%

23,8%

20,6%

33,7%

31,5%

28,9%

34,0%

41,4%

45,7%

30,9%

37,7%

20,3%

22,6%

13,8%

15,1%

16,1%

14,4%

7,1%

6,2%

8,9%

7,7%

14,6%

13,7%

6,6%

7,1%

8,1%

6,8%

2,0%

1,9%

6,7%

4,6%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%











1 (Teljesen egyetért) 2 3 4 5 (Egyáltalán nem ért egyet)

21,5%

20,5%

22,3%

19,4%

22,7%

25,0%

31,8%

26,9%

36,0%

29,1%

A képzést másoknakis ajánlaná(N=7175)

Elégedett az oktatásminőségével(N=7189)

A követelmények kezdettől világosak voltak(N=7181)

A tanárok inspirálóak(N=7194)

Az oktatók számárafontos az előrehaladása(N=7174)

19,9%

17,0%

7,4%

6,3%

32,9%

40,8%

15,0%

16,8%

10,3%

8,0%

14,9%

16,6%

3,4%

2,4%

10,3%

7,5%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%





1 (Nagyon jó) 2 3 4 5 (Nagyon gyenge) Nem tudja megítélni

25,0%

18,8%

24,3%

21,2%

Felkészítés a nemzetközimunkaerőpiacra(N=7086)

Felkészítés a hazaimunkaerőpiacra(N=7184)


8

ség nem volt a vizsgált és az összes többi képzési terület hallgatói között.)

Külföldi felsőoktatási képzésben vagy mobilitási programban közel kétszer annyian vettek részt a gazdaságtudományok képzési terület szakjain tanulók, arányuk 9% szemben a többi hallgató 5%-ával; a nem gazdasági képzések hallgatóinak 27%-ával szemben va-lamivel többen, közel 30%-ban nem voltak még ilyen programon, de a jövőben tervezik. E tervek megvalósítását esetükben a széle-sebb körű idegennyelv-ismeret is segítheti, hiszen több mint felük (52%) egy, egynegyedük pedig két idegen nyelvet is magas szinten ismer, míg az összes többi hallgató 30%-a csak anyanyelvén tudja jól kifejezni magát.

a gazdasági szakok hallgatóinak (az összes képzési szintet figye-lembe véve) 39%-a tervezi a végzést követő egy éven belül a tovább-tanulást, ami némiképp elmarad ugyan a többi hallgató 43%-os arányától, ám egy évnél később már 17%-uk tervezi a tanulmányok folytatását, ami viszont valamivel magasabb a többi hallgató köré-ben mérhető 15%-os aránynál. a továbbtanulási terveikben még bi-zonytalanok aránya is magasabb a gazdasági képzéseket végzők kö-zött. akik tervezik a továbbtanulást a gazdaságtudományok képzési területen való végzésük után, azok viszont a többi hallgatóhoz (12%) viszonyítva magasabb arányban (17%) tervezik, hogy nem magyar-országon, hanem külföldi felsőoktatási intézményben tanulnának a jövőben, az e tekintetben még határozatlanok is többen vannak (23%) a nem gazdasági tanulmányokat végzőkhöz képest (16%).

következtetésekBár a gazdaságtudományok képzési terület szakjait, képzési kíná-latát tekintve heterogénnek mondható, hallgatóinak hátterét vizs-gálva sajátos különbségek fedezhetők fel a többi képzési területhez viszonyítva. a gazdasági szakokon tanulók jobb anyagi helyzetűek, és az átlagosnál jobb helyzetű családokból származnak, ugyanakkor kevésbé is függenek a család anyagi támogatásától, és többen élnek saját munkájukkal szerzett jövedelmükből. Ennek megfelelően má-soknál kevesebb időt szánnak tanulmányaikra, ugyanakkor többen és többet dolgoznak tanulmányaik mellett, amit gyakrabban moti-vál a munkatapasztalat megszerzésének célja, mint a megélhetés biztosítása. mégis többen vélik úgy, hogy elsősorban hallgatók, akik tanulmányaik mellett dolgoznak – miközben sokan gondolják, hogy a munkájuk csak közepes mértékben kapcsolódik a tanulmányaik-hoz. Tanulmányaikkal csak alig elégedetlenebbek, mint a többi hall-gató, ám kevésbé érzik oktatóik támogatását és ösztönzését. akik képzésüket korábban átmenetileg megszakították, azok nem annyi-ra anyagi okokból kényszerültek rá, mint inkább motivációhiány mi-att döntöttek így. végzettségükkel szerzett majdani tudásukat más képzési területek hallgatóihoz képest inkább jól hasznosíthatónak érzik a magyar, és kissé kevésbé a nemzetközi munkaerőpiacon, bár e szempontból nem maradéktalanul elégedettek. Rövid távon ke-vesebben, hosszabb időtávon viszont már többen tervezik a végzés utáni továbbtanulást, és a többi képzési területhez képest többen külföldön, ami a jobb nyelvismerettel és talán a gyakoribb külföldi tanulmányi tapasztalattal is összefügg.

a gazdaságtudományok képzési területen hallgatók esetében jobb családi körülményeikből adódóan a felsőoktatási tanulmányok folytatása összességében kevésbé szociális tényezők függvénye, bár a szakos és regionális különbségek vizsgálatával ez tovább ár-nyalható. Eredményeink alapján a lemorzsolódás csökkentése és a végzési eredményesség előmozdítása ezen a képzési területen in-kább a képzések minőségének javítását és a hallgatók erősebb mo-tiválását célzó fejlesztések révén képzelhető el.

szAkirodAlomEuropean Commission/EaCEa/Eurydice (2018): The European Higher Educa-

tion Area in 2018: Bologna Process Implementation Report. luxembourg: Publications office of the European union. https://eacea.ec.europa.eu/national-policies/eurydice/content/european-higher-education-area-2018-bologna-process-implementation-report_en (2018. 06. 14.)

Fokozatváltás (2016): Fokozatváltás a felsőoktatásban – középtávú szakpoli-tikai stratégia 2016, magyarország Kormánya. http://www.kormany.hu/download/c/9c/e0000/fokozatvaltas_felsooktatasban_HonlaPRa.PDf (2018. 06. 14.)

Hámori ádám (2018): a kollégiumi lakhatás hatása a felsőoktatási lemor-zsolódásra és a továbbtanulásra. Felsőoktatási Elemzési Jelentések, 2. évf., 1. sz., 6–7. https://www.felvi.hu/pub_bin/dload/felsooktatasimuhely/Elemzesi_jelentesek/fEj_2018_1.pdf (2018. 06. 14.)

Hámori ádám – Horváth ágoston (2017a): a tanulmányok melletti munkavál-lalás hatása a továbbtanulási tervekre. Felsőoktatási Elemzési Jelentések, 1. évf., 2. sz., 3. https://www.felvi.hu/pub_bin/dload/felsooktatasimuhely/Elemzesi_jelentesek/fEj_2017_2.pdf (2018. 06. 14.)

Hámori ádám – Horváth ágoston (2017b): a tanulmányok melletti munkavál-lalás típusainak szociális meghatározói. Felsőoktatási Elemzési Jelentések, 1. évf., 1. sz., 4. https://www.felvi.hu/pub_bin/dload/felsooktatasimuhely/Elemzesi_jelentesek/fEj_2017_1.pdf (2018. 06. 14.)

Hámori ádám – Horváth ágoston (2018): A felsőoktatás szociális dimenzió-ja Magyarországon – EUROSTUDENT VI Gyorsjelentés. Budapest: oktatá-si Hivatal. https://www.felvi.hu/felsooktatasimuhely/EuRosTuDEnT/eurostudent_vI_gyorsjelentes (2018. 06. 14.)

Hámori Ádám

20,5%35,4%

19,2%33,0%

23,0%33,0%

0%

20%

40%

60%

80%

100%

Pénzügyi okokból Motivációhiány miatt Egyéb okokból



9. ábra: A tanulmányaikat megszakítók: megszakítás oka képzési területenként

10. ábra: Továbbtanulást tervezők aránya képzési területenként



42,6%

38,6%

14,7%

17,4%

14,9%

14,8%

27,7%

29,2%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

A végzés után egy éven belül tervezi a továbbtanulást

A végzés után több mint évvel később tervezi a továbbtanulást

Egyáltalán nem tervezi a továbbtanulást

Még nem tudja, hogy továbbtanul-e


Képzési terület gazdaságtudományok nélkül

https://eacea.ec.europa.eu/national-policies/eurydice/content/european-higher-education-area-2018-bologna-process-implementation-report_enhttps://eacea.ec.europa.eu/national-policies/eurydice/content/european-higher-education-area-2018-bologna-process-implementation-report_enhttps://eacea.ec.europa.eu/national-policies/eurydice/content/european-higher-education-area-2018-bologna-process-implementation-report_enhttp://www.kormany.hu/download/c/9c/e0000/Fokozatvaltas_Felsooktatasban_HONLAPRA.PDFhttp://www.kormany.hu/download/c/9c/e0000/Fokozatvaltas_Felsooktatasban_HONLAPRA.PDFhttps://www.felvi.hu/pub_bin/dload/felsooktatasimuhely/Elemzesi_Jelentesek/FEJ_2018_1.pdfhttps://www.felvi.hu/pub_bin/dload/felsooktatasimuhely/Elemzesi_Jelentesek/FEJ_2018_1.pdfhttps://www.felvi.hu/pub_bin/dload/felsooktatasimuhely/Elemzesi_Jelentesek/FEJ_2017_2.pdfhttps://www.felvi.hu/pub_bin/dload/felsooktatasimuhely/Elemzesi_Jelentesek/FEJ_2017_2.pdfhttps://www.felvi.hu/pub_bin/dload/felsooktatasimuhely/Elemzesi_Jelentesek/FEJ_2017_1.pdfhttps://www.felvi.hu/pub_bin/dload/felsooktatasimuhely/Elemzesi_Jelentesek/FEJ_2017_1.pdfhttps://www.felvi.hu/felsooktatasimuhely/EUROSTUDENT/eurostudent_VI_gyorsjelenteshttps://www.felvi.hu/felsooktatasimuhely/EUROSTUDENT/eurostudent_VI_gyorsjelentes


9

A gazdaságtudományok képzési terület hall-gatóinak képzési és munkaerőpiaci jellemzői adminisztratív adatok elemzésének tükrében

Az elemzés céljA, összefoglAlóa következőkben bemutatott adatok a gazdaságtudományi képzési terület alapképzéseiről kívánnak áttekintő képet nyújtani képzési és munkaerőpiaci szempontok szerint.

a felsőoktatási Információs Rendszerből (fIR) származó képzési adatok elsősorban a lemorzsolódásra helyezik a hangsúlyt, bemu-

tatva többek között a lemorzsolódási arányokat, az abszolutóriu-mig eltelt képzési időt, valamint a nyelvvizsga hiánya miatt ki nem adható oklevelek arányát, mind az intézmények, mind a képzések szintjén.

a DPR adminisztratív adatbázisok Egyesítése (aaE) 2017 adata-it felhasználva a 2012/13-as és a 2014/15-ös tanévben abszolvált hallgatók adatait mutatjuk be az 1 és 3 éves munkaerőpiaci utókö-vetésük alapján. a nappali munkarendű hallgatókra koncentrálva bemutatjuk a bér, a munkakör (fEoR) és a munkaerőpiaci státuszok kategóriáit, kiemelve az álláskeresőket és a külföldön munkaválla-lókat.

1. ábra: A képzések száma indulási tanévenként

2. ábra: A képzés vége státuszainak aránya kezdő tanévenként

A gAzdAságtudományi képzési terület – Az AlApképzések képzési AdAtAi


10

3. ábra: A lemorzsolódók aránya a hallgató első, FIR-be bejelentett lakóhelyének kistérsége szerint. Minél sö-tétebb egy kistérség, annál magasabb a lemorzsolódási arány.

4. ábra: Lezárt képzések esetében a képzés vége státuszainak megoszlása képzésenként

5. ábra: Az abszolutóriumig eltelt aktív félévek száma


11

6. ábra: A hiányzó oklevelek száma képzésenként

7. ábra: A hiányzó oklevelek aránya intézményenként


12

módszertAni segédlet – képzési AdAtokaz adatok időbelisége és validitása: az adatok a fIR 2018. 05. 24-i ál-lapotát tükrözik. azon képzések számíthatók be, amelyek esetében:

• a képzési terület: gazdálkodástudományi• a képzési szint: alapképzés• a képzés kezdete 2006. 08. 01-i vagy azutáni• a képzés kezdő indoka: felvétel.

Kezdő tanév: adott év augusztus 1. és az azt követő év július 31. kö-zött kezdődő képzés számít egy tanévnek (pl. 2015. 08. 01. és 2016. 07. 31. között: 2015/16-os tanév).Képzések száma: adott kezdő tanévben induló képzések száma, melyekre a hallgató beiratkozott, és a képzést a fIR-be bejelentet-ték.Képzés vége státusza: a lemorzsolódás szempontjából a képzések 4 kategóriába sorolhatók annak alapján, hogy a fIR-ben be vannak-e jelentve, és ha igen, milyen képzés vége indokkal.Képzés vége – képzés folyamatban: a képzést még nem zárták le, a képzés vége indokát még nem adták meg.Képzés vége – sikeres teljesítés: a képzésen a hallgató legalább abszolutóriumot szerzett; a képzés végindoka a fIR-ben „Tanulmá-nyok befejezése, végbizonyítvány megszerzése kimeneti vizsga nél-kül” vagy „sikeres kimeneti vizsga”.Képzés vége – lemorzsolódás: a képzésen a hallgató a tanulmá-nyait megszakítja alapvetően tanulmányi okból; a képzés végindoka a fIR-ben „a sikertelen javító és ismétlő javító vizsgák megengedett

számának túllépése”; „Bejelentkezés elmulasztása a megengedett-nél többször”; „fizetési hátralék a képzésben”; „Képzési kötelezett-ségek nem teljesítése”; „Kizárás fegyelmi határozat”; „Költségtérítés nem vállalása átsoroláskor” vagy „saját bejelentés a képzés megsza-kítására”.Képzés vége – kilépés: a képzésről a hallgató más képzésre lép át, vagy önhibáján kívül nem tudja folytatni; a képzés végindoka a fIR-ben „átvétel intézménymegszűnés alapján más intézménybe”; „átvétel kérelemre más magyarországi intézménybe”; „átvétel ké-relemre külföldi intézménybe”; „Képzésváltás intézményen belül”; „megszüntetés intézménymegszűnés miatt”; „Egészségügyileg al-kalmatlanná válás a képzésre” vagy „Elhalálozás”.Lezárt képzés: lezártnak minősül minden olyan képzés, amelynél a képzés vége státusza nem „képzés folyamatban”.Lemorzsolódási arány: a lezárt képzések esetében azon képzések aránya az összes lezárt képzéshez képest, amelyeknél a képzés vége indoka „lemorzsolódás”.Az abszolutóriumig eltelt aktív félévek száma: a „sikeres teljesí-tésű” képzések esetében a képzéshez kapcsolódó, fIR-be aktív stá-tusszal bejelentett félévek száma.A hiányzó oklevelek száma: azon képzések száma, amelyeken a hallgató a kimeneti vizsgát teljesítette, de az oklevelét a nyelvvizs-ga-követelmény nem teljesítése miatt nem vehette át.A hiányzó oklevelek aránya: a nyelvvizsga-követelmény nem tel-jesítése miatt ki nem adott oklevelek számának és a sikeres teljesítés státuszú képzések számának aránya.

8. ábra: Az átlagos NAV-jövedelem nagysága a vizsgált hónapokban. A világos részek azon NAV-átlagjövedelem nagyságát jelzik, mely a gazdálkodástudományi képzési terület esetében az összes munkarendre vonatkozik.

9. ábra: Az átlagos NAV-jövedelem nagysága 2016 májusában nemek szerint, illetve a végzettek számának megoszlása

gAzdAságtudományi képzési terület – nAppAli AlApképzés: munkAerőpiAci AdAtok


13

10. ábra: A 40 legnagyobb elemszámú FEOR-kód 2016 májusában

1. táblázat: A hallgatók átlagos, medián és maximális NAV-jövedelme, valamint a jövedelmek szórása a képzések száma és országos aránya mellett intézményi bontásban 2016 májusában

2. táblázat: A munkaerőpiaci státuszok megoszlása 2016 májusában


14

3. táblázat: A külföldön tartózkodók aránya képzésenként 2016 májusában

4. táblázat: A külföldön tartózkodók aránya intézményenként 2016 májusában

5. táblázat: A nem besorolható státuszúak aránya képzésenként 2016 májusában


15

6. táblázat: Az álláskeresők aránya képzésenként 2016 májusában

7. táblázat: Az elhelyezkedési idő hossza hónapokban képzésenként

módszertAni segédlet – munkAerőpiAci AdAtokDPR AAE 2017: az adatok forrása a DPR adminisztratív adatbázisok Egyesítése (aaE) 2017-es összekötése, melynek során a 2012/13-as és 2014/15-ös tanévben abszolvált hallgatók adatait kötöttük anonim módon össze a nav, az nGm, az onyf (jelenleg máK), az oEP (jelenleg nEaK) és a DHK adataival 1 és 3 éves munkaerőpiaci utánkövetés céljából.

a vizsgált adatok köre: azon képzések számíthatók be, amelyek esetében:

• a képzési terület: gazdálkodástudományi• a képzési szint: alapképzés• a munkarend: nappali.

A kizárt adatok köre: az elemzés nem tartalmazza azon intézményi abszolváltak adatait, akiknél a vizsgált adatok számossága nem éri el a 10 darab képzést.NAV-jövedelem: a vizsgált hónapban az szja alapját képező jö-vedelem, illetve annak hiányában az egyéni vállalkozói jövedelem nagysága (kivéve a KaTa és EKHo adózási formát).Munkaerőpiaci státusz: a vizsgált hónapban, 2016 májusában az abszolvált hallgató milyen munkaerőpiaci státusszal bír (tanul, dol-gozik, álláskereső, stb.).Munkaerőpiaci státusz – elhalálozott: a vizsgált hónapban már nem élő személy.Munkaerőpiaci státusz – tanul: aktív képzési időszaka van a 2015/16/2 időszakban, és nincs fEoR-kódja a vizsgált hónapban.Munkaerőpiaci státusz – tanul és dolgozik: aktív képzési időszaka van a 2015/16/2 időszakban, és van fEoR-kódja a vizsgált hónapban.

Munkaerőpiaci státusz – dolgozik: van munkaviszonya, keve-sebb, mint 15 napot töltött álláskereséssel és/vagy gyermekneve-léssel a vizsgált hónapban.Munkaerőpiaci státusz – gyermeknevelő: legalább 15 napnyi időtartamban gyermeket nevel (TGyás/CsED, GyED, GyEs, GnyT, vagy ápolási díjban részesül) a vizsgált hónapban, függetlenül attól, hogy van-e munkaviszonya, illetve ha az adott hónapban nincs más státusza, akkor gyermeknevelő státuszban volt legalább 1 napot.Munkaerőpiaci státusz – álláskereső: legalább 15 napot szerepelt az álláskeresői regiszterben a vizsgált hónapban, illetve ha az adott hónapban nincs más státusza, akkor az álláskeresői regiszterben szerepelt legalább 1 napot.Munkaerőpiaci státusz – külföldön tartózkodó: legalább 15 na-pot külföldön tartózkodott, munkaviszonytól függetlenül, ha az adott hónapban nincs más státusza, akkor legalább 1 napot külföl-dön tartózkodott.Munkaerőpiaci státusz – NAV-jövedelem: rendelkezik olyan jöve-delemmel, amely szja-alapot képez, és egyik megelőző kategóriá-ba sem sorolható be.Munkaerőpiaci státusz – ONYF-jövedelem: rendelkezik olyan jö-vedelemmel, amely nyugdíjalapot képez, és egyik megelőző kate-góriába sem sorolható be.Munkaerőpiaci státusz – külföldi állampolgár: nincs magyar ál-lampolgársága, és a vizsgált hónapban egyik társhatósági adatbá-zisban sem szerepelt.Munkaerőpiaci státusz – tanul (passzív): passzív képzési idősza-ka van a 2015/16/2 időszakban, és egyik megelőző kategóriába sem sorolható be.


16

Munkaerőpiaci státusz – nem besorolható: van magyar állampol-gársága, de a vizsgált hónapban egyik társhatósági adatbázisban sem szerepel.FEOR-kód: a vizsgált időszakban, 2016 májusában az abszolvált hallgató legmagasabb besorolású fEoR-kódja.Elhelyezkedési idő (hónap): a 2012. május és 2016. május közöt-ti időszakból az időben első fEoR-kód kezdő dátumát és a képzés

végét hasonlítjuk össze; a két dátum között eltelt idő 30-cal oszt-va adja meg az elhelyezkedési időt. Csak azon hallgatók esetében számítjuk ki az értéket, akiknél az elhelyezkedési idő maximum 12 hónap volt. a 0 hónap jelentése: a hallgató már a képzés befejezése előtt, a tanulmányai alatt rendelkezett fEoR-kóddal.

Hosznyák András

A gazdaságtudomány képzési területen frissen végzett hallgatók munkaerőpiaci státusza a 2016-os frissdiplomás-kutatás tükrében

Bevezetésa gazdaságtudományi képzés az egyik dinamikusan növekvő képzési terület hazánkban. az oktatási Hivatal tavalyi évre vo-natkozó felvételi adatai alapján a jelentkezők közel 20 százalé-ka, tehát minden ötödik felvételiző e képzési területen szeretne diplomát szerezni. 2017 szeptemberében összesen 105 868 fő jelentkezett felsőoktatási intézménybe, közülük pedig 27 088 fő

jelentkezett a gazdasági szakok valamelyikére. a felvételt nyert összes hallgató 72 758 fő, közülük gazdaságtudományok képzé-si területre 15 675 főt vettek fel (felvi.hu-statisztika 2017). Ez az összes felvett hallgató 21,5 százaléka. a képzési piacon a gazda-ságtudományi végzettség dominanciája óriási, a végzettek lét-számát tekintve a képzési területek közötti versenyben a vezető helyen áll. E képzési terület igen szerteágazó, felöleli egyrészt a klasszikus közgazdaság-tudományi diszciplína területéhez tarto-zó szakokat (economics), másrészt pedig a gazdálkodástudomány területéhez tartozó kevésbé elméleti szakokat is, mint például a turizmus és vendéglátás, a kereskedelem és marketing (business and management) (lengyel 2005).

69,9%

28,1%

67,1%

31,0%

21,0%

39,3%

39,2%

18,4%

41,3%

39,9%

29,6%

33,5%

34,6%

26,3%

35,6%

36,1%

38,7%

57,8%

33,2%

66,8%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

gimnázium

szakközépiskola

gimnázium

szakközépiskola

alapfokú

középfokú

felsőfokú

alapfokú

középfokú

felsőfokú

alapfokú

középfokú

felsőfokú

alapfokú

középfokú

felsőfokú

fér�ak

nők

fér�ak

nők

gazdaságtudományok képzési terület(N=3602)


összes képzési terület(N=20007)


Nem(Pearson Chi-Sq. sig. p < 0,001)

Apa legmagasabb iskolaivégzettsége(Pearson Chi-Sq. sig. p < 0,001)

Anya legmagasabb iskolaivégzettsége(Pearson Chi-Sq. sig. p < 0,001)

Az érettségi megszerzésének helye(Pearson Chi-Sq. sig. p < 0,001)





1. ábra: A gazdaságtudományok képzési terület és az összes képzési terület összehasonlítása

Forrás: oktatási Hivatal, frissdiplomás-kutatás, 2016


17

A kutAtás céljAaz alábbi elemzésben áttekintjük a Diplomás Pályakövető Rendszer 2016-os évi frissdiplomás-kutatásában az intézményi lekérdezés so-rán adott válaszokat a gazdaságtudományok képzési területen vég-zett hallgatók körében, amelyek a státuszra, nemi hovatartozásra, a korai munkaerőpiaci jelenlétre vonatkoznak, összehasonlítva ezeket más területen végzett hallgatók jellemzőivel.

A kutAtás módszerea Diplomás Pályakövető Rendszer egyik eleme a 2010 óta évente zajló intézményi kérdőíves online kutatás, amelyben a frissdiplo-mások korai munkaerőpiaci helyzetére vonatkozóan gyűjtünk ada-tokat. az online kérdőíveket a kutatásban részt vevő intézmények küldik ki a hallgatóknak és az abszolváltaknak belső címlistájuk alapján (veroszta 2016). az állandó kérdésblokkokat az intézmények kiegészíthetik egyéb kérdésekkel, ugyanakkor a mindenki számára kitöltendő blokkokból létrejövő egységes adatbázis elemzését az oktatási Hivatal felsőoktatási Elemzési főosztálya végzi. 2016-ban a DPR survey-adatfelvételében 34 intézmény vett részt, a 2011-ben, 2013-ban és 2015-ben abszolutóriumot szerzettek közül összesen 21 520 válasz érkezett.

eredményeka kutatásban részt vevő 34 intézmény közül 26 intézményben ta-lálható gazdaságtudományi alap-, mester-, osztatlan, hagyományos főiskolai vagy egyetemi képzés. a válaszadók közel kétharmada, 62,5 százaléka alapképzésen, 28,5 százaléka mesterképzésen, 8 szá-zaléka hagyományos főiskolai vagy egyetemi, 1 százaléka pedig va-lamilyen egyéb, kiegészítő diplomás képzésben vett részt.

2011-ben, 2013-ban és 2015-ben összesen 3773 fő szerzett abszo-lutóriumot e szakokon, nemi megoszlásukat tekintve egyharmaduk (33%) férfi, kétharmaduk (67%) nő.

a gazdasági szakokon abszolváltak 31 százaléka érkezett szak-középiskolából, 67 százaléka pedig gimnáziumból. Ez az arány a kutatásban részt vevő összes válaszadó között másképp alakul, ott gimnáziumi érettségivel az abszolváltak közel 69,9 százaléka rendel-kezik, míg szakközépiskolai érettségivel 27,9 százalékuk.

a végzettség megszerzésekor a gazdasági szakokon e három év-ben abszolváltak valamivel több, mint felének (52,4%) volt állandó munkahelye, ez az arány magasabb, mint az összes megkérdezett esetében (43%). a különbség jelentős, közel 10 százalékos. a gaz-

daságtudományi területen abszolvál-tak valamivel több, mint egyharmada (38%) nagyon hamar, egy hónapon be-lül talált munkát magának, összességé-ben is az abszolutórium megszerzését követően átlagosan 3,3 hónap alatt. Ez az időszak az összes képzési terület esetében 4,6 hónap. a munkával való elégedettségük szintén kedvező, há-romnegyedük (79%) elégedett a főállá-sú munkájával. a gazdaságtudományi végzettséggel jellemzően hagyomá-nyos módokon találnak munkát (állás-hirdetésre való jelentkezés, önéletrajz küldése munkaadónak), csupán egy-ötödük (19,3%) talált „ismeretség útján” munkát.

a válaszok alapján megállapítható, hogy a gazdaságtudományi végzettsé-gűeknek már nem sokkal a végzettség megszerzését követően magasabb az

átlagkeresetük, kerekítve átlagosan 248 000 ft (a nettó jövedelem). Ez az összeg az összes megkérdezett esetében 226 000 ft. a 2. ábra mutatja a képzési szintek átlagkeresetre vonatkozó pozitív hatását, illetve az is látható, hogy a végzettség megszerzését követően a ke-resetek átlaga folyamatosan nő (sebők 2017).

az anya iskolai végzettségének hatását vizsgálva megfigyelhe-tő, hogy a gazdasági területen végzettek anyái között az alapfo-kú végzettségűek száma valamivel alacsonyabb (18,4%), mint az összes megkérdezett között (21%), ugyanakkor mind a középfokú végzettség (41,3%), mind a felsőfokú végzettség (39,9%) tekinteté-ben magasabban kvalifikáltak a gazdasági területen abszolválók anyái. az összes megkérdezett 39,3 százalékánál volt az anyának középfokú, 39,2 százalékánál pedig felsőfokú a legmagasabb isko-lai végzettsége.

következtetésa 2016-os DPR frissdiplomás-kutatás eredményeit vizsgálva láthat-juk, hogy a gazdaságtudományi területen végzett képzések komoly megtérülést hozhatnak a hallgatóknak. a kutatásban részt vevő hallgatók esetében azt látjuk, hogy a gazdaságtudományi végzett-séget szerzettek jellemzően rövidebb időt töltenek munkakeresés-sel, hamar találnak olyan foglalkozást, munkát, amely szakmailag kielégítő számukra, az átlagos keresetük pedig meghaladja az adott időszakban a kutatásban részt vevő, az összes képzési területen vég-zettséget szerzett hallgatók keresetének átlagát.

szAkirodAlomlengyel Imre (2015): vágyak és realitások közt vergődve. Közgazdasági Szem-

le, 62. évf., 7–8. sz., 819–834.sebők anna (2017): a mesterképzés hozadéka a munkaerőpiaci eredmé-

nyességben. Felsőoktatási Elemzési Jelentések, 1. évf., 1. sz., 3. https://www.felvi.hu/pub_bin/dload/felsooktatasimuhely/Elemzesi_jelentesek/fEj_2017_1.pdf (2018. 06. 12.)

veroszta zsuzsanna (2016): Frissdiplomások 2015. Kutatási zárótanulmány. Budapest: oktatási Hivatal felsőoktatási Elemzési főosztály. https://www.felvi.hu/pub_bin/dload/DPR_tanulmanyok/frissdiplomasok_zarotanulmany_2015.pdf (2018. 06. 12.)

felvi.hu-statisztika (2017): https://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_statisztikak/elmult_evek/!ElmultEvek/index.php/elmult_evek_statiszti-kai/ (2018. 06. 12.)

Keresztszeghy Fruzsina

2. ábra: Az előző havi főállásból származó nettó jövedelem (ezer forintban megadva, az ábrán ezresekre kerekítve), gazdaságtudományok képzési terület

200 000,00 Ft

205 000,00 Ft

210 000,00 Ft

215 000,00 Ft

220 000,00 Ft

225 000,00 Ft

230 000,00 Ft

235 000,00 Ft

240 000,00 Ft

245 000,00 Ft

250 000,00 Ft

255 000,00 Ft

BA/BSc MA/MSc Egységes, osztatlan képzés

2011-ben abszolváltak 2013-ban abszolváltak 2015-ben abszolváltak

225 000,00 Ft

223 000,00 Ft

218 000,00 Ft

240 000,00 Ft

234 000,00 Ft

222 000,00 Ft

249 000,00 Ft

242 000,00 Ft

222 000,00 Ft

Forrás: oktatási Hivatal, frissdiplomás-kutatás, 2016
https://www.felvi.hu/pub_bin/dload/felsooktatasimuhely/Elemzesi_Jelentesek/FEJ_2017_1.pdf https://www.felvi.hu/pub_bin/dload/felsooktatasimuhely/Elemzesi_Jelentesek/FEJ_2017_1.pdf https://www.felvi.hu/pub_bin/dload/felsooktatasimuhely/Elemzesi_Jelentesek/FEJ_2017_1.pdf https://www.felvi.hu/pub_bin/dload/DPR_tanulmanyok/frissdiplomasok_zarotanulmany_2015.pdfhttps://www.felvi.hu/pub_bin/dload/DPR_tanulmanyok/frissdiplomasok_zarotanulmany_2015.pdfhttps://www.felvi.hu/pub_bin/dload/DPR_tanulmanyok/frissdiplomasok_zarotanulmany_2015.pdfhttps://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_statisztikak/elmult_evek/!ElmultEvek/index.php/elmult_evek_statisztikai/ https://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_statisztikak/elmult_evek/!ElmultEvek/index.php/elmult_evek_statisztikai/ https://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_statisztikak/elmult_evek/!ElmultEvek/index.php/elmult_evek_statisztikai/

Documents

A felsőoktatás szociális dimenziója · 2018. 7. 5. · zai tudományegyetemek állnak a hallgatói kiválósági sorrend első helyén, a harmadik helyen pedig – az intézménytípus