Előadó: Király László György

Corvinus Egyetem2012. február 23.

�Adóalany: az a természetes vagy jogi személy, aki/ amely az adó kiszámításáról és befizetéséről gondoskodik (önadózás), vagy aki terhére az adóhatóság az adómegfizetését előírja (kivetés).

�Adófizető: az, aki az adó közgazdasági terheit ténylegesen viseli

Az adóalany és adófizető nem feltétlenül ugyanaz a személy!

2

�Közvetlen (egyenes, direkt) adók: az adót attól szedik be, aki az adóterhet viseli, vagyis az adóalany egyben adófizető is (jövedelemadók).

�Közvetett (indirekt) adók: az adómegfizetésére nem az köteles. Aki a terheket viseli, vagyis az adóalany és az adófizető különválik (forgalmi adók)

3

� Jövedelemadók

� személyi jövedelemadó (personal income tax)

� vállalkozások jövedelemadója (corporate income

tax)

�Vagyonadók

�Vagyonszerzési adók

� örökösödési és ajándékozási adó� visszterhes vagyonszerzési adó

4

� Jövedelemadók

� célja az adóalany jövedelméhez igazodóadóztatás;

� az adó alanya (és egyben az adófizető): a jövedelem tulajdonosa;

� az adó tárgya: jövedelem = bevétel – költségek + (növelő tételek – csökkentő tételek);

� az adó alapja: a jövedelem pénzben kifejezve;� adókulcs: lineáris (flat rate) vagy több kulcsos

(progresszív) � általában nem foglalkozik azzal, hogy az adóalany

milyen célra használja fel a jövedelemét.5

�Vagyonadó

� célja: a különféle vagyontárgyakat birtoklóadóalanyok adóztatása;

� az adó alanya: a vagyontárgy tulajdonosa (egyes esetekben üzemeltetője);

� az adó tárgya: a vagyontárgy;� az adó alapja: a vagyontárgy tényleges vagy

számított értéke, vagy más diktált érték;� adókulcs: fix vagy sávos adózás;� általában nem foglalkozik azzal, hogy az adóalany

hogyan és milyen módon jutott a vagyontárgy birtokába

6

�Vagyonszerzési adók

� célja: a nem jövedelemjellegű vagyonszerzésből (örökösödés, értékesebb vagyontárgyak vásárlása) történő állami részesedés biztosítása;

� az adó alanya: az, aki a vagyongyarapodás haszon-élvezője);

� az adó tárgya: a megszerzett vagyon;� az adó alapja: a megszerzett vagyontárgy

tényleges vagy számított értéke, vagy más diktált érték;

� adókulcs: fix vagy sávos;� általában különbséget tesz a vagyonszerzés módja

szerint 7

�Alanyai: magánszemélyek

� vállalkozói jövedelem� egyén vállalkozó

� önfoglalkoztató

� alkalmazotti jövedelem� tőkejövedelem

� ingatlanhasznosítás

� osztalék

� tőzsde

� egyéb jövedelmek (nyeremény, természetbeni juttatások)

8

�Kedvezmények (mindig csak egy csoportra vonatkoznak)� adóalap csökkentő kedvezmények

� adóterhet nem viselő jövedelmek

� költségátalány elszámolhatósága

� speciális költségek elszámolhatósága

� adócsökkentő kedvezmények� adójóváírás

� szociálpolitikai kedvezmények

� megtakarításokhoz és felhalmozáshoz kapcsolódókedvezmények

� adófelajánlás

9

�Az adózás módja

� sávosan progresszív (összevonandó) – a különbözőforrásból származó jövedelmeket egyneműnek tekintik, jellemzően munkához kapcsolódójövedelmekre alkalmazzák

� fix (külön adózó) – a különböző forrásból származójövedelmek között megkülönböztetést tesznek adózási szempontból, jellemzően tőkéhez kacsolódó jövedelmekre alkalmazzák

10

�Az adófizetés módja� adóelőleg fizetés (PAYE – pay as you earn)� az adó megállapítása szerint

� önadózás

� munkáltató adómegállapítás

� adóhivatali adómegállapítás

11

�A személyi jövedelemadó néhány speciáliskérdése:� a kettős adóztatás elkerülése� speciális jövedelemformák adóztatása (pl.

nyeremények, természetbeni juttatás)

12

�Dilemmák a személyi jövedelemadóval kapcsolatban� hány kulcs legyen és milyen megoszlásban?� mitől lesz egyszerű az szja?� helyes-e, ha az állam szociálpolitikai

megfontolásokat is érvényesít az szja-ban?� adóztatható-e a minimálbér?� családi adózás kérdése� kamatadó (és egyáltalán: az egyszer már adózott

jövedelmet szabad-e újra adóztatni?)

13

�Alanyai: jövedelem vagy vagyonszerzéssel irányuló gazdasági tevékenységet végző� társas vállalkozások, illetve � egyéb szervezetek.

�Az adókötelezettség� keletkezik: a vállalkozási tevékenység

megkezdésével� végződik a vállalkozási tevékenység befejezésével

14

�Az adó alapja a jövedelem� bevételek (+)� kiadások (-)� eredményt növelő tételek (+)

� pl: büntetések

� nem a bevételszerzéshez kapcsolódó költségek

� elszámolt céltartalékok

� eredményt csökkentő tételek (-)� pl. korábbi évek elhatárolt vesztesége

� alapítványi támogatás

� törvényben megállapított kedvezmények

15

�Adómentességek és kedvezmények� egyes szervezetek nem alanyai a vállalkozások

jövedelemadójának (pl. nemzeti bank) – a törvény semmilyen rendelkezése nem vonatkozik rájuk

� adómentesség: alanya az adónak, de nem kell azt megfizetnie, (pl. közhasznú és kiemelkedően közhasznú szervezetek)

� adókedvezmény (általában gazdaság-fejlesztési célból, feltételhez kötötten)

� tevékenységhez (beruházás, foglalkoztatás) kapcsolt

� területi elhelyezkedéshez (elmaradott térségek) kapcsolt

16

�Magyar sajátosságok:� osztalékadó: gyakorlatilag csak akkor kell

megfizetni, ha a külföldi tulajdonos kiviszi az országból

� egyszerűsített vállalkozási adó: több adónemet vált ki, célja az adózással járó adminisztrációcsökkentés kisvállalkozások számára

� iparűzési adó: a helyi adó egyik formája, amelynek alapja a beszerzett árúk és szolgáltatások értékével csökkentett árbevétel

17

�Dilemmák a vállalkozások jövedelemadójával kapcsolatban

� Harc a beruházások megszerzéséért adómentességekkel és adókedvezményekkel

� Kisvállalkozások adóztatása: legyenek-e egyszerűsített megoldások?

� Iparűzési adó: jövedelemadó vagy forgalmi adó?

18

� Fajtái� ingatlanadó

� építményadó

� telekadó

� egyéb (vagyon)tárgyak birtoklásához kapcsolódóadók

� (gép)járműadó

� ebadó

19

�Tipusai

� értékarányos adó� százalékos mértékű lineáris vagy nem lineáris� többlépcsős

� tételes adó

20

�Dilemmák a vagyonadókkal kapcsolatban� arányban áll-e a vagyon mértéke az adófizető

képességgel (pl. nagyértékű belvárosi lakás idős, nyugdíjas lakóval)?

� legyen-e figyelemmel a vagyonadó arra, hogy a vagyont adózott jövedelemből szerezte-e a tulajdonosa?

� miért csak bizonyos vagyontárgyakat (ingatlan, jármű) adóztatunk, másokat (műkincs, ékszer, műszaki cikkek) nem?

21

�Nem visszterhes vagyonszerzés� örökösödési adó (inheritance tax)

� többlépcsős a rokoni kapcsolat mértéke alapján� nem minden örökség adóköteles

� ajándékozási adó

�Visszterhes vagyonszerzés� ingatlanszerzés� nagy értékű ingóság (jármű) megszerzése

22

�Vagyongyarapodási vizsgálat� nem vagyonszerzési adó, hanem a jövedelemadó

fizetés ellenőrzésének eszköze

23

�Dilemmák a vagyonszerzési adókkal kapcsolatban

� adó vagy illeték?� méltányos-e megrövidíteni az örökséget

(„haláladó”)?

24

� Forgalmi adók� egyfázisú forgalmi adó� többfázisú forgalmi adó

� Fogyasztási adó� jövedéki adó� luxusadó

� Speciális termékadók

25

� Forgalmi adók� célja a fogyasztással arányos adóztatás� az adó alanya: a termék eladója;� az adó fizetője: a termék végső fogyasztója;� az adó tárgya: az értékesített termék;� az adó alapja: a termék ára;� nem foglalkozik azzal, hogy az adóalany milyen

jövedelemből vásárolta a terméket.

26

� Fogyasztási adó� célja: bizonyos termékek fogyasztásának

különadóztatása;� az adó alanya: az adóztatott termék előállítója,

első belföldi forgalomba hozója vagy értékesítóje;� az adó fizetője: a termék (végső) fogyasztója� az adó tárgya: az értékesített termék;� az adó mértéke: adókulcs alapján vagy tételesen.

27

� Speciális termékadók� célja: bevétel szerzés valamely speciális célra

vagy okból;� az adó alanya: a termék előállítója vagy

forgalomba hozója;� az adó tárgya: az értékesítésre szánt termék;� az adó mértéke: adókulcs alapján számított vagy

tételes� általában csak szűk kört érint

28

�Adófizetési kötelezettség keletkezése:� Termék értékesítésekor a teljesítés időpontjában� Vagy a terméknek az országba való belépésekor

(függetlenül attól, hogy importról vagy közösségi kereskedelemről van szó).

�Az adó alapja:� A teljesítés ellenértéke (amely főszabályként nem

csökkenthető)

�Az adó mértéke:� A teljesítés értékének meghatározott százaléka

(esetleg lehet tételesen meghatározott érték)

29

�Adókulcsok� Normál kulcs (termékek és szolgáltatások jelentős

köre)� Kedvezményes kulcs (társadalmi szempontból

érzékeny termékek: élelmiszerek, egészségügyi és kulturális termékek stb.)

� 0 kulcs (csak többfázisú adónál van értelme)

�Adómentesség� Tárgyi adómentesség (konkrét termék vagy

szolgáltatás esetén)� Alanyi adómentesség (kisvállalkozások)

30

�Az egyfázisú forgalmi adó működése� Mindig csak egy termékértékesítéshez kapcsolódik,

és független attól, hogy a termék előállítása során korábban történt-e forgalmi adóztatás.

� Több, egyfázisú forgalmi adó követheti egymást a termék előállítás folyamatába, de lehet csak bizonyos típusú termékértékesítést adóztatni (pl. fogyasztási cikkek)

� A forgalmi adó mértéke eltérhet a termék előállítás egyes fázisainál

� Lehet százalékos mértékű vagy tételes.

31

�Dilemmák az egyfázisú forgalmi adóval kapcsolatban� Halmozódást tartalmazhat és ezáltal az integrált

termelési folyamatoknak kedvez (hátrányos a kisvállalkozások számára).

� Zárt piaci viszonyok között működőképes, közös piacon piactorzító.

� Nehezebben áttekinthető a vásárló számára az ár.� Csak befizetési oldala van, és ez viszonylag

könnyen ellenőrizhető.

32

�A több fázisú forgalmi adó működése� Tartalmilag csak a termék előállítás adott fázisában

keletkező új értéket adóztatja.

� A eladó az értékesítési árban adókulcs alkalmazásával felszámítja az megfelelő mértékű adót, a vevő pedig a vételárral együtt megfizeti azt.

� A termékértékesítést végző adóalany a beszámolási időszak végén befizeti a költségvetésnek a vevőknek felszámított forgalmi adót, és visszaigényli a termék előállításhoz vásárolt termékekben szereplő adót.

� A forgalmi adó mértéke eltérhet a termék előállítás egyes fázisainál

33

�Dilemmák a több fázisú forgalmi adóval kapcsolatban� Előnye, hogy mivel csak a hozzáadott értéket

adóztatja, érzéketlen a termék előállítás folyamatán belüli szervezeti struktúrára

� Közös piacon is alkalmazható piactorzítás nélkül� Visszaigénylési elemet is tartalmaz, ezért vissza

lehet vele élni

34

�A fogyasztási (jövedéki) adó működése� Csak egyszer kell megfizetni: az árú belföldi

előállításakor vagy belföldre történőbehozatalakor.

� Kivétel: adófelfüggesztés adóraktárba szállítás esetén (célja, hogy az EU-n belül ott fizessék meg a fogyasztási adót, ahol értékesítik)

35

�A fogyasztási (jövedéki) adó gazdasági funkciója� A költségvetés bevételeinek növelés olyan

termékek adóztatásával, amelyek széles körben használatosak.

� Drágítani bizonyos termékeket, hogy ezzel ösztönözzenek az alacsonyabb szintű fogyasztásra.

�A fogyasztási adóval terhelt tipikus termékek� Alkoholtermékek (sör, bor, röviditalok, tiszta

szesz)� Dohánygyártmányok� Ásványolaj termékek

36

�A fogyasztási (jövedéki) adó alapja és mértéke� Általában nem százalékban meghatározott kulcs

segítségével állapítják meg, hanem tételesen, termékcsoportonként

� Drágítani bizonyos termékeket, hogy ezzel ösztönözzenek az alacsonyabb szintű fogyasztásra.

37

�Működésük� A fogyasztási adóhoz hasonló technikával

működnek: a termékpályán egy alkalommal kell megfizetni

� Céljuk: vagy általános költségvetési bevételnövelés (luxusadó, regisztrációs díj) vagy meghatározott társadalmi cél finanszírozásának elősegítése (kulturális adó, környezetvédelmi adóstb.)

�Vám � Hagyományosan nem tekintik adónak, de

közgazdasági tartalmát tekintve nagyon hasonlít a speciális termékadókhoz

38

39