A GEOINFORMATIKA ALAPJAIgeofizika.uni-miskolc.hu/Geoinf-alapjai_2014.pdfDr. Turai Endre, egyetemi docens, gyakorlatvezetők: Dr. Baracza Mátyás Krisztián, Kormos Katalin. Annotáció

A GEOINFORMATIKA ALAPJAI2013/2014 tanév 2. félév

(0 ea. + 2 gy.)1 ea. + 1 gy.

Miskolc Egyetem, Geofizikai Tanszék

előadó:

Dr. Turai Endre, egyetemi docens,

gyakorlatvezetők:

Dr. Baracza Mátyás Krisztián,Kormos Katalin.

Annotáció

A geoinformatika alapjai (MFGFT6007TV)

A tantárgy célja: A geoinformatika alapjainak összefoglalása a műszaki földtudományi BSc alapszakos hallgatók számára. Önálló gyakorlati feladatok megoldása a térképszerkesztő és a nyitott térinformatikai

szoftverrendszerek felhasználásával.

A tantárgy tartalma: Az informatika, a térinformatika és a geoinformatika kapcsolata. Az információelmélet alapjai. Az adat-hír-információ fogalma,

hierarchiája és a hierarchia megvalósulása a geoinformatikában. Az információs rendszerek felépítése. Térképszerkesztő és nyitott térinformatikai

szoftverrendszerek. Geoinformatikai szoftverrendszerek.

Követelmény, teljesítési feltétel: 0 + 2 gy.

/ A geoinformatika alapjai / © Turai E., 2014.

A tárgy követelményei

Az aláírás megszerzésének a követelményei:- a tárgy felvétele a felmérő megírásával,

- a Tanulmányi- és vizsgaszabályzatban előírt mértékű jelenlét az előadási és a gyakorlati órákon,

- az ellenőrző kérdésekre adott legalább elégséges szintű válaszok,

- a gyakorlati feladatok legalább elégséges szintű megoldása és beadása mágneses adathordozón.


A gyakorlati jegy megszerzésének követelményei:

- az évközi beszámolók (elméleti és gyakorlati) teljesítése.

A gyakorlati jegy pótlása:

- a kiadott kérdésekből 2-10 db kérdés megválaszolása (felkészülési idő nincs),

- 2 db számítógépes feladat megoldása (megoldási idő: feladattól függő, de maximum 30 perc).

A tárgy követelményei


A tárgy tematikája

A bevezető előadás tematikája:

0. A tárgy követelményeinek az ismertetése.1. A geoinformatika elemei.2. Az informatika, a térinformatika és a geoinformatika kapcsolata.3. Az információelmélet matematikai alapjai.

4. Az adat-hír-információ fogalma, hierarchiája és a hierarchia megvalósulása a geoinformatikában.

5. Az információs rendszerek felépítése.

6. A térképszerkesző, az open GIS és a geoinformatikai szoftverrendszerek bemutatása és összehasonlítása.



1. Információelméleti számítások.1.1. Entrópia és információszámítások.1.2. Kódolási példák.

A számítógépes gyakorlatok tematikája:

2. Térképszerkesztés.2.1. Térképi kellékek, térképfajták.2.2. Térképszerkesztő rendszerek.2.2.1. A SURFER térképszerkesztő szoftverrendszer.2.2.1.1. Mintatérképek.2.2.1.2. Vektoros objektumok ábrázolása.2.2.1.2.1. A Pontszerű objektumok ábrázolása és jellemzői.2.2.1.2.2. A vonalas (vektorlánc, polyline) objektumok ábrázolása és

jellemzői.2.2.1.2.3. A felület (polygon) típusú objektumok ábrázolása és jellemzői.2.2.1.3. A worksheet használata.2.2.1.4. A „grídelés”.2.2.1.5. Automatikus térképgenerálás.2.2.1.6. Az automatikusan létrehozható térképfajták.


A gyakorlatok tematikája:3. Nyitott térinformatikai szoftverrendszerek.3.1. ARC/INFO (ArcView).3.2. MicroStation.3.3. GeoMedia.3.3.1. A GeoMedia felhasználói szintű alkalmazása.3.3.1.1. Megjelenítések, alapvető menü pontok és műveletek.3.3.1.2. Adatbázis és térképi szűrések.3.3.2. A GeoMedia fejlesztői szintű alkalmazásának alapjai.3.3.2.1. A geokódolás.3.3.2.2. Grafikus – alfanumerikus adatbázis kapcsolatok.3.3.2.2.1. Pont – alfanumerikus adatbázis kapcsolat.3.3.2.2.2. Vektor – alfanumerikus adatbázis kapcsolat.3.3.2.2.3. Felület – alfanumerikus adatbázis kapcsolat.4. A WinGlink geoinformatikai feldolgozó szoftverrendszer.4.1. Mintaterületek vizsgálata a WinGlink rendszerrel.



1. feladat-------------------------------------

NévGeoinformatika alapjai

2013/2014. tanév, 2. félév

Térképszerkesztési és GIS fejlesztési gyakorlat

1., Vizsgálja meg milyen típusúak a SURFER rendszer mintatérképei.

a mintatérkép sorszáma a térkép típusa

1., ……………………………………………………

2., ……………………………………………………

3., ……………………………………………………

4., ……………………………………………………

5., ……………………………………………………

6., ……………………………………………………

7., ……………………………………………………

8., ……………………………………………………

A gyakorlati feladat



2., Ábrázolja Utah, Colorado, Arizona és New Mexico térképén az alábbi városokat a megadott objektumokkal.

Az állam neve a város neve az objektum jele az objektum színe

Utah Salt Lake City teli kör kékColorado Denver négyszög pirosArizona Phoenix teli kör kékNew Mexico Santa Fe üres kör fekete

Ábrázolja a térképen sárga vonallal a Denverből Phoenixbe haladó vezetéket.Sraffozza be zöld színnel a négy város által, mint sarokpontok által kijelölt poligon területét.



3., Szerkessze meg a mellékelt topográfiai adatok M=1:1000 méretarányú digitális térképeit (izovonalas, árnyékolt, image, vektor, felületi, drótváz) és lássa el a szükséges térképi kellékekkel. Az északi irány 10 fokos szöget zár be a lokális rendszer x-tengelyével.

4. Állítson össze az adatokból és a digitális térképekből GeoMedia alatt működő GIS-t.


Referencia rendszer és szakadatok (tematikus dimenziók)

Egy kis mozi! Alkalmazás


Vonatkoztatási rendszer + Tematikus dimenziók (a megismerési módszerek által szolgáltatott képek)

A GIS általános felépítése és matematikai leírása funkcionállal.

fm(Rn)

Rn – a vonatkoztatási rendszer, pl: R4={x,y,z,t)

fm – a módszerek által szolgáltatott képek (tematikus dimenziók),

pl: f1(R4) – kőzettani kép, f2(R4) – tektonikai kép, f3(R4) – termikus kép, f4(R4) – mágneses kép, f5(R4) – gravitációs kép,

…

fM(R4) – a felépítés értelmezett képe.


A tárgyra épülő egyéb tantárgyak

MFGFT6008T – Geoinformatika (BSc kötelező tárgy)

Műszaki földtudományi mérnöki MSc,

Geoinformatikusmérnöki szakirány

tárgyai


A geoinformatikus mérnöki szakirány bemutatása

A mesterszak megnevezése: Földtudományi mérnöki szak

Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése:

- okleveles földtudományi mérnök a geológus mérnöki szakirányon,- okleveles földtudományi mérnök a geofizikus mérnöki szakirányon,- okleveles földtudományi mérnök a geoinformatikus mérnöki

szakirányon


A geoinformatikus mérnöki szakirány bemutatása

A bemeneti feltételek :

a) A bemenethez feltétel nélkül elfogadott alapszakok:

Műszaki földtudományi alapszak, Környezetmérnöki alapszak,

Geo-környezetmérnöki szakirány


Műszaki földtudományi mérnöki MSc / A képzés tárgyai / közös tárgyak


Műszaki földtudományi mérnöki MSc / Geoinformatikus mérnöki szakirány



MatematikaGeodézia és térinformatikaAdat-és információfeldolgozás

Szigorlati tárgyakGeoinformatikai szakirány

A záróvizsga tárgyai:Földtani-geofizikai értelmezés és tervezés (A1)Általános informatika (A2)Geoinformáció feldolgozása (A3)

A záróvizsga eredményének (ZV) kiszámítási módja:

ZV=(A1+A2+A3+3×D) / 6,ahol:

D = a diplomamunka érdemjegye a záróvizsga bizottság szerint,A1, A2 és A3 = a három záróvizsga tantárgy érdemjegye.



A mesterképzési szak képzési célja, szakmai kompetenciák:

- Szakhatósági feladatok ellátása, felelős műszaki irányítás végzése.- Műszaki, gazdasági irányításban való részvétel, a földtani-geofizikai kutatás integrálása, a minőség-irányítási rendszerbe történő bekapcsolódás.- Tudományos kutató munkában való részvétel, beleértve ebbe a PhD képzést is. - Az ásványi nyersanyagok kitermelése (tervezés, beruházás, üzemeltetés, bezárás, rekultiváció) során felmerülő földtani-geofizikai jellegű integrált értelmezése, ipari és egyéb célú geoinformatikai adatbázisok létrehozása, magas szintű felhasználói alkalmazása.- Ásványi nyersanyagok vagyonának mennyiségi és minőségi számbavétele, a vagyonbecslés megbízhatóságának értékelése, az eredmények gazdasági kiértékelése, ezzel kapcsolatos üzleti tevékenység földtani támogatása, megvalósíthatósági tanulmányok földtani-geofizikai adatainak szolgáltatása és műszaki-gazdasági értékelése.- Geofizikai vizsgáló műszerek és vizsgálati módszerek fejlesztése, az üzemeltetéshez szükséges számítógépes adatfeldolgozó módszerek, szoftverek fejlesztése.


A geoinformatika elemei.

1. A geoinformatika elemei:

1.1. Az általános informatika alapját képező főbb tudományterületek.

1.2. A szakinformatikák.

1.3. A geoinformatika.


1.1. Az általános informatika alapját képező főbb tudományterületek.



1.2. A szakinformatikák.A geoinformatika elemei.



1.2. A szakinformatikák.

Általános informatika + szaktudományok.


1.2. A szakinformatikák.A geoinformatika elemei.



1.3. A geoinformatika.

Általános informatika + földtudományok.


Az informatika, a térinformatika és a geoinformatika kapcsolata

GIS – Geographical Information System

Nevezéktan Detrekői szerint:

magyar angolFöldrajzi Információs Rendszer GIS

Geoinformatika Geoinformatics

Térinformatika GIS or Geoinformatics



Hazai tudományterületi elkülönítés:

Geoinformatika

Térinformatika

GIS



A GIS általános felépítése és matematikai leírása funkcionállal.

fm(Rn)




…




Atmoszféra + Geoszféra:



Geoszféra (klasszikus felosztás):felső kéreg

25-80km (30km) Mohorovicsics (1909)

5-25km (15km) Conrad (1923)alsó kéreg

felső köpeny410km Byerly

középső köpeny980km Repetti

alsó köpeny 2900km Guttenberg-Wiechert (1906)

külső mag4900km

Lehmann-öv5100km

belső mag6370km



Geoszféra (új felosztás):


Az informatika, a térinformatika és a geoinformatika kapcsolata/A megismerés módszerei

Szeizmológia:


Az informatika, a térinformatika és a geoinformatika kapcsolata/A megismerés módszerei

geográfiaiür, légi, felszíni,

bányabeli, tenger alattigeodéziai

légi, felszíni, bányabeli, mélyfúrási, tenger alatti; gravitációs, mágneses,

paleomágneses, termikus, geoelektromos, elektromágneses (MT, indukciós, VLF, tranziens, IP, DFS,

…), radiológiai v. nukleáris, szeizmikus, szeizmológiai,

magnetotellutikus

geológiai felszíni, bányabeli, mélyfúrási, tenger alatti

hidrogeológiaigeokémiaigeofizikai


A Föld szerkezetét elemző professzionális rendszerek dimenzió-foka: min. 3D+MD!

A GIS technika alkalmazása képszeleteléssel

Pl: Landmark, WinGlink. drágák!

A GIS rendszerek csak a 2D+MD-t támogatják!Pl: Arch/Info, MicroStation,

GeoMedia.olcsók!


A fizikai terek által kapható képek

Gravitációs kép:



Légi mágneses

kép:


H = 500m


elektromos horizontális képszelet:



elektromos vertikális képszelet:



MT 2D invertált

kép:


MT horizontális képszelet:

T = 1sec

T = 10sec



Értelmezett kép:




Szeizmikus horizontális képszelet:


A Föld szerkezetét bemutató és elemző GIS rendszer

2D + 14D rendszer

1 .. [1.] Geodéziai alapréteg Z, digitális térkép


1 .. [2.] Geodéziai réteg alappontok2 .. [3.] Geográfiai réteg természetföldrajzi térképek2 .. [4.] Geográfiai réteg gazdaságföldrajzi térképek3 .. [5.] Geokémiai réteg elemkoncentráció térképek3 .. [6.] Geokémiai réteg nyomelem-koncentráció térképek4 .. [7.] Geofizikai réteg mért fizikai paraméter térképek4 .. [8.] Geofizikai réteg valós fizikai paraméter térképek5 .. [9.] Hidrogeológiai réteg vízbázis térképek5 .. [10.] Hidrogeológiai réteg vízáramlási térképek6 .. [11.] Geológiai réteg földtani kor térképek6 .. [12.] Geológiai réteg kőzettani térképek7 .. [13.] Környezetszennyezési réteg Vegyi szennyezettség7 .. [14.] Környezetszennyezési réteg radioaktiv szennyezettség

Szemelvények GeoMedia alatti rendszerekből

USA adatbázis:

W ashington

Idaho

Montana Maine

Minnesota North Dakota

Oregon Michigan New Hampshire Vermont W isconsin New York

South Dakota W yoming

Massachusetts Rhode Is land Connecticut

Nevada Pennsylvania

Iowa

Utah

Nebraska New Jersey Ohio Illinois Indiana

Colorado W est Virginia Delaware Maryland

Virginia Missouri District of ColumbiaKansas

Kentucky

Arizona New Mexico Tennessee Oklahoma

Arkansas South Carolina

North Carolina

California

Georgia Alabama

Mississippi Louisiana

Florida

Texas

StatesCountiesRiversInterstatesMajor CitiesCitiesLabels of States


Eger Városi Vízmű vízbázisa - © Boda Erika, diplomamunka, 2004.:


o f M u n k a 1


Olajsz. EM modellezése - © Kovács Ivett, diplomamunka, 2003.:

z e t le n )z e t t )

y s é g )t le n )t t )g )n to k



Az információelmélet matematikai alapjai

3. Az információelmélet matematikai alapjai:

3.1. A matematikai információelméletek kialakulása,

3.2. Az entrópia fogalma és számítása,

3.3. Az információ fogalma és számítása.



3.1. A matematikai információelméletek kialakulása.

R. V. L. Hartley (1928)

C. E Shannon (1948)

A. J. Hincsin (1953-1956)

N. Wiener (1960-1964)



3.1.1. A Hartley-féle információelmélet.

Egyenlő valószínűségű információelmélet.

Az eseményeket véletlentől függőnek, de egyenlő valószínűségűnek tételezi fel.

A távadatátviteli csatornák optimalizálásával foglalkozik.

P(Ai) = constans, ha i=1, 2, …, N



3.1.2. A Shannon-féle információelmélet.

Változó valószínűségű információelmélet.

Az eseményeket véletlentől függőnek, de rámutat, hogy a különböző események általában más-más ( nem egyenlő) valószínűséggel következnek be. Szintén a távadatátviteli

csatornák optimalizálásával foglalkozik.

P(Ai) ≠ constans, ha i=1, 2, …, N



3.1.2. A Shannon-féle információelmélet.Változó valószínűségű információelmélet.

Shannon elméletét Hincsin munkássága alapján fogadta el a matematika információelméletként. Hincsin bizonyította be az

alapvető matematikai tételeket (unicitás, egzisztencia, stb.).

Norbert Wiener, a spektrális valószínűségelméleti (sztochasztikus rendszerek analízise és szintézise, teljesítménysűrűség függvények és a korrelációs függvények kapcsolata) munkáiban, a 60-as évek

első felében, elsőnek használja konzekvensen a (matematikai) információelmélet terminológiát, ezért több szakkönyv (tévesen) Őt

tartja az információelmélet létrehozójának.


3.1.3. Kódolási feladatok megoldása az egyenlő valószínűségű és a változó valószínűségű információelméleti alapon.


Lényege:

- a leghatékonyabb a kódolás, ha a legvalószínűbb esemény kapja a legrövidebb kódot,

- a legkevésbé hatékony a kódolás, ha a legvalószínűbb esemény kapja a leghosszabb kódot,

- átlagos hatékonyságú a kódolás, ha minden esemény valószínűségét egyenlőnek tételezzük fel.

Kódolási példák a gyakorlaton!



3.2. Az entrópia fogalma és számítása.

Entrópia (termodinamikában): a rendezetlenség mértéke

Entrópia (információelméletben): a bizonytalanság mértéke

Számítása: lásd az információnál!



3.3. Az információ.

3.3.1. Az információ fogalma.

3.3.2. Az információ számítása.

3.3.3. A fontosabb információmennyiségek.

3.3.4. Akciók (kísérletek) információértékének és hírértékének meghatározása.



3.3.1. Az információ fogalma.

Az információ olyan feldolgozott adat, amely a fogadó rendszer (fogadó fél, vagy más szóval felhasználó) bizonytalanságát

(entrópiáját) csökkenti.


3.3.2. Az információ számítása.Az információelmélet matematikai alapjai



3.3.3. A fontosabb információmennyiségek:

- Shannon-féle információmennyiség,

- Fisher-féle információmennyiség,

- Kullback-féle információmennyiség.


3.3.4. Akciók (kísérletek) információértékének és hírértékének meghatározása.



4. Az adat-hír-információ fogalma, hierarchiája és a hierarchia megvalósulása a geofizikában.

Az adat-hír-információ fogalma, …

4.1. Az adat fogalma és típusai.

4.2. A hír fogalma.

4.3. Az információ fogalma.

4.4. Az adat, hír és az információ hierarchikus kapcsolata.



Az adat fogalma:


(Valamilyen) Egységes jelrendszer eleme.

Az adat típusai:

a., szerkezete szerint:-egyszerű adat,

- összetett adat.

b., megjelenési módja szerint:



Az adat típusai:b., megjelenési módja szerint:


- numerikus adat,

- szöveges adat,

- alfanumerikus adat,

- verbális adat,

- képi adat,

- multimédiás adat.



Az adat típusai:b., megjelenési módja szerint: numerikus adat


Egyszerű numerikus adat (számjegy):

- bináris adat (0,1),

- oktális adat (0,1,2,3,4,5,6,7),

- decimális adat (0,1,2,3,4,5,6,7,8,9)

- hexadecimális adat (0,1,2,3,4,5,6,7,8,9,A,B,C,D,E,F).

Összetett numerikus adat (szám)



Az adat típusai:b., megjelenési módja szerint: szöveges adat


Egyszerű szöveges adat:

- betű,

- írásjel.

Összetett szöveges adat (szó)



Az adat típusai:b., megjelenési módja szerint: alfanumerikus adat


Egyszerű alfanumerikus adat:- karakter,

- - ASCII standard kód (7 bites – 128 db),

- - ASCII kibővített kód (8 bites – 256 db).Összetett alfanumerikus adat:

- TEXT (karakterlánc),

- STRING (szöveglánc).



Az adat típusai:b., megjelenési módja szerint: verbális adat


Egyszerű verbális adat:- hangzó,

- - magánhangzó,

- - mássalhangzó.Összetett verbális adat:

- mondat, …

- előadás.



Az adat típusai:b., megjelenési módja szerint: képi adat


Egyszerű képi adat:

- kép,

- térkép,

Összetett képi adat:

- képsorozat,

- térképsorozat (térképalbum).



Az adat típusai:b., megjelenési módja szerint: multimédiás adat


Egyszerű multimédiás adat:

- összefüggően felvett filmrészlet (snitt),

Összetett multimédiás adat:

- film,

- tematikus filmtár.


4.2. A hír fogalma.


A hír

Olyan feldolgozott adat, amelynek átadásával, a fogadó rendszer bizonytalansága (entrópiája)

nem csökken.

HÍR = f (ADAT, ADATFELDOLGOZÁS)



4.3. Az információ fogalma:

4.3.1. Információelméleti megközelítés.

4.3.2. Szakismereti megközelítés,

4.3.3. Rendszerelméleti megközelítés.


4.3.1. Információelméleti megközelítés:


Az információ

olyan feldolgozott adat, amelynek átadásával, a fogadó rendszer bizonytalansága (entrópiája)

csökken.

INFORMÁCIÓ = f (ADAT, ADATFELDOLGOZÁS)


4.3.1. Információelméleti megközelítés:Az adat-hír-információ fogalma, …


4.3.1. Információelméleti megközelítés:Az adat-hír-információ fogalma, …



4.3.1. Információelméleti megközelítés:

Az átadott feldolgozott adat hír és információértéket a fogadó rendszer (fogadó fél) tulajdonsága

(TUDÁSBÁZISA) dönti el!

TUDÁSBÁZIS: a rendszer képességeinek (adatbázisának, eljárásainak – szoftver – és hardverelemeinek) az összessége.

HÍR: A fogadó rendszer tudásbázisa nem kompatibilis az adatfeldolgozás fokával. – Rés van közte.

INFORMÁCIÓ: A fogadó rendszer tudásbázisa kompatibilis az adatfeldolgozás fokával. – Nincs közte rés.


4.3.2. Szakismereti megközelítés:Az adat-hír-információ fogalma, …










4.3.3. Rendszerelméleti megközelítés:Az adat-hír-információ fogalma, …






4.4. Az adat, hír és az információ hierarchikus kapcsolata.Az adat-hír-információ fogalma, …


4.4.1. Az adat, hír és az információ hierarchikus kapcsolatának megvalósulása a geofizikában.



5. Az információs rendszerek és a térinformatikai alapú nyitott geoinformatikai rendszerek.

Az információs rendszerek és a geoinformatikai rendszerek

5.1. Az információs rendszerek.

5.2. A térinformatikai alapú geoinformációs rendszerek.

5.3. A térképszerkesztő és a nyitott térinformatikai szoftverrendszerek.



5.1. Az információs rendszerek.

5.1.1. Az információs rendszerek statikus felépítése.

5.1.2. Az információs rendszerek dinamikus felépítése.

5.1.3. Az információs rendszerek jelentősége.

5.1.4. Az információs rendszerek védelme.


5.1.1. Az információs rendszerek statikus felépítése.Az információs rendszerek és a geoinformatikai rendszerek


5.1.2. Az információs rendszerek dinamikus felépítése.Az információs rendszerek és a geoinformatikai rendszerek


5.1.3. Az információs rendszerek jelentősége. Konkurencia!Az információs rendszerek és a geoinformatikai rendszerek



5.1.4. Az információs rendszerek védelme.

5.1.4.1. Természetes védelem.

5.1.4.2. Mesterséges védelem.


5.1.4.1. Természetes védelem.Az információs rendszerek és a geoinformatikai rendszerek



5.1.4.2. Mesterséges védelem:

• szoftveres védelem,

• hardveres védelem,

• kombinált védelem,



5.2. A térinformatikai alapú geoinformációs rendszerek.

5.2.1. Általános felépítés.

5.2.2. A vonatkoztatási rendszerek.

5.2.3. A tematikus dimenziók, vagy rétegdimenziók.

5.2.4. A modellezés lényege és folyamata.

5.2.5. Térképismereti alapfogalmak.


Az információs rendszerek és a geoinformatikai rendszerek/ 5.2.1. Általános felépítés.


fm(Rn)




…




5.2.2. A vonatkoztatási rendszerek.

5.2.2.1. A primer (tér-idő) vonatkoztatási rendszerek.

5.2.2.2. A transzformált vonatkoztatási rendszerek.

5.2.2.3. A geodéziai alaprendszer.


5.2.2.1. A primer (tér-idő) vonatkoztatási rendszerek.Az információs rendszerek és a geoinformatikai rendszerek

R4 = [ x, y, z, t ]

R3 = [ x, y, z ]; [ x, y, t ]; [ x, z, t ]; [ y, z, t ]

R2 = [ x, y ]; [ x, z ]; [ y, z ]; [ x, t ]; [ y, t ]; [ z, t ]

R1 = [ x ]; [ y ]; [ z ]; [ t ]




Primer tér-idő dimenziók: Transzformált dimenziók:

Fourier-Transzformációf = 1/Tt

kx = 1/λxx

y ky= 1/λy

kz = 1/λzz

R8 = { x,y,z,t,kx,ky,kz,f }






A 4D Fourier-transzformáció

dtdzdydxe)t,z,y,x(f)f,k(F )ftzkykxk(2j11

zyx +++−∞

∞−

∞

∞−

∞

∞−

∞

∞−∫ ∫ ∫ ∫= π

1j −=

A 4D Inverz Fourier-transzformáció

dfdkdkdke)f,k,k,k(F)t,r(f zyx)ftzkykxk(2j

zyx11zyx ++++

∞

∞−

∞

∞−

∞

∞−

∞

∞−∫ ∫ ∫ ∫= π




A rendszer dimenzió-foka:

8D + MD


A Föld szerkezetét elemző professzionális rendszerek dimenzió-foka: min. 3D+MD!


Pl: Landmark, WinGlink. drágák!

A GIS rendszerek csak a 2D+MD-t támogatják!Pl: Arch/Info, MicroStation,

GeoMedia.olcsók!



Képszeletelési technika:

{ x,y } + MD{ x,z } + MD{ x,t } + MD{ y,z } + MD{ y,t } + MD{ z,t } + MD

{ x,y,z,t } + MD


6. A térképszerkesztő, a nyitott térinformatikai és geoinformatikaiszoftverrendszerek.

A térképszerkesztő, a nyitott térinformatikai és geoinformatikai szoftverrendszerek

6.1. A SURFER térképszerkesztő szoftverrendszer és használata.

6.2. Nyitott térinformatikai szoftverrendszerek.

6.3. A LANDMARK rendszerek.

6.4. A WinGlink geoinformatikai feldolgozó szoftverrendszer.



6.2. Nyitott térinformatikai szoftverrendszerek.

6.2.1. ARC/INFO (ArcView).

6.2.2. MicroStation.

6.2.3. GeoMedia.



6.2.3. GeoMedia.

6.2.3.1. A GeoMedia felhasználói szintű alkalmazása.

6.2.3.2. A GeoMedia fejlesztői szintű alkalmazása.


Vége

Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!


Documents

A GEOINFORMATIKA ALAPJAIgeofizika.uni-miskolc.hu/Geoinf-alapjai_2014.pdfDr. Turai Endre, egyetemi docens, gyakorlatvezetők: Dr. Baracza Mátyás Krisztián, Kormos Katalin. Annotáció