A Google Earth felhasználása a térképek készítésében A Google Earth-ben lehetőségünk van arra, hogy pontokat, vonalakat, poligonokat rajzoljunk meg úgy, ahogyan azt a geoinformatikai rendszerekben megszoktuk. Ahhoz, hogy a későbbiekben az itt képzett információt geoinformatikai szoftverekben fel is tudjuk használni, az szükséges, hogy betartsuk azt az alapvető szabályt, hogy egy tematikai egységen (későbbiekben majd fedvényen) belül ne keverjük a pont, vonal és poligon típusú adatokat. Az adatok előállításának menete a következő:

1. Töltsük le az earth.google.com oldalról a Google Earth (újabban Google Föld – a továbbiakban GE) éppen aktuális verzióját, ha eddig még nem tettük volna meg és telepítsük. A Tools legördülő menü Options parancsánál állítsuk át a Show Lat/Long résznél a rádiógombot Decimal Degreesre. Ez a későbbiekben hasznos lehet.

1. ábra. A koordináták kijelzésének megváltoztatása

2. Keressük meg azt a területet, ahonnan adatokat akarunk gyűjteni, pontosabban, ahol

térképezendő pontjainkat el akarjuk helyezni. Ehhez a Search menüpont alatt látható Fly To parancsnál írjuk be a keresett hely nevét. Ha elég egyedi a teleülés neve (pl. Ököritófülpös), amiből nincs másik az egész világon, akkor elegendő ennyit beírni, ha viszont nem ilyen egyértelmű a helyzet írjuk be angol nyelven az ország nevét is (pl. Ököritófülpös, Hungary). Most keressük meg Debrecent.

3. A leendő objektumcsoportok kialakítása. Nincs lehetőségünk fedvények kialakításra,

de arra igen, hogy könyvtárakba rendezzük a tematikailag összetartozó objektumokat. Lehetőség van a pont/vonal/poligon típusok keverésére, de a későbbi felhasználás miatt ez nem ajánlott. Kattintsunk jobb egérgombbal a Places fülecske alatt a My Places könyvtárra és a feltűnő legördülő menüből válasszuk az Add parancsot, ezen belül pedig a Foldert (2. ábra). Nevezzük el „Gyakorlat”-nak. Ezen belül hozzunk létre egy pont, egy vonal és egy poligon nevű könyvtárt is.

2. ábra. Könyvtár létrehozása Google Earth-ben

4. Pontok elhelyezése a térképen. a. Álljunk rá a pont nevű könyvtárra, majd nyomjuk meg a gombot, aminek

hatására a program elhelyez egy „gombostűt” az épp aktuális nézet közepén. Ezt az egérrel húzzuk a kívánt helyre.

b. A feltűnő párbeszédablakban írjuk a pont nevét arra, amit szeretnénk majd a későbbiekben a geoinformatikai rendszerben leíró adatként a fedvény leíró adati között látni. Javasolható, hogy ez ne ékezetes betűkből álljon, hanem egyszerű, egyedi azonosítóként is használható rövid karaktersorozatból. E példában az Debreceni Egyetem épületét jelöljük meg és a Name-hez írjuk be az Egyetem szót. A szélesség/hosszúság adatokhoz ne nyúljunk, ezt a program a térképről olvasta le, bízzunk meg a pontosságában. Ha indirekt módon azonban mi akarunk egy pontot ilyen módon megtalálni, akkor épp ezt kell arra a koordinátára átírni, ami már rendelkezésünkre áll. A Description mezőbe részletesen írhatunk

jellemzést is, de csak az itt (a GE-ben) történő felhasználásra.

A pont jellemzői Style, Color fülecske alatt állíthatók be (4. ábra). Állítható a jelölés és a megjelenő szöveg színe (Color), nagysága (Scale) és átlátszósága (Opacity).

3. ábra. A pontok tulajdonságai

4. ábra. A pontok színének és feliratának jellemzőit

Az 5. ábrán látható ikonok közül választhatunk, a Name melletti gombostű ikonra kattintva.

5. ábra. Pontok jelölésének lehetőségei a Google Earth-ben

Ha már egyszer a beállításokat jóváhagytuk, még van lehetőség a későbbi javításra, melyhez jobb egérgombot kell nyomni a pont nevén a bal oldali könyvtárszerkezetben és a Properties parancsot kell kiválasztani. Hozzunk létre 7-8 pontot, használjuk segítségnek a 6. ábrát.

6. ábra. Pontobjektumok Debrecenben 5. Vonalas objektumok létrehozása Álljunk rá a vonal nevű könyvtárra, majd a gomb lenyomása után digitalizáljuk be a Nagyerdei körutat az Add - Path paranccsal, vagy a (Add Path) ikonnal. Itt minden vonalat, ívet egy vonallánc ún. töréspontjaként tudunk létre hozni, azaz az egér bal gombjának minden kattintásával elhelyezünk egy később szerkeszthető pontot. Ha több pontot teszünk le, szebb lesz a vonal futása. Jobb egérgombbal tudjuk törölni a vonallánc utolsó töréspontját. Ha készen vagyunk, nevezzük el és nyomjuk meg az OK gombot az objektum tulajdonságainak a párbeszédablakában (7. ábra).

Itt beállíthatjuk a vonal színét (Color), vastagságát (Width) és átlátszóságát (Opacity). Fontos, hogy minden objektumot nevezzünk el (Name), mert csak ezt az információt tudjuk leíró adatként átvinni egy geoinformatikai rendszerbe (pl. fGIS, MapWindow GIS). Több objektum esetén lehetőség van az egész könyvtárra vonatkozóan megadni a tulajdonságokat, ehhez a könyvtáron kell jobb egérgombbal előhívni a Properties parancsot és a Share style gombot be kell

nyomni a Style, color fülecskénél. Ha egyedileg akarjuk megadni a tulajdonságokat, akkor mindig az adott objektum tulajdonságait kell előhívni (Properties). Rajzoljuk meg a debreceni Nagyerdei körutat egy vonallal a 8. ábrának megfelelően.

7. ábra. A vonalas objektumok formázása

8. ábra. A Nagyerdei körút nyomvonala Ha szerkeszteni kívánjuk a létrejött vonalat, akkor a jobb oldali menüben ki kell keresni annak az objektumnak a nevét, melynek meg akarjuk változtatni a futását és jobb egérgombbal egyet kell kattintani a néven, majd a Tulajdonságok/Properties parancsot kell választani. Ekkor megjelennek a töréspontok, kis négyzetecskék formájában: . Ezekre az egérrel ráállva a színük megváltozik és bal egérgombbal mozgatni tudjuk őket (ilyenkor színük kék lesz, a továbbiakban nevezzük őket aktív töréspontoknak), vagy a billentyűzet Delete gombjával el is tudjuk távolítani. Egy egyenes szakaszon úgy tudunk létrehozni új töréspontot, ha odaállunk az egérrel és bal egérgombbal rákattintunk a vonalra. A művelet során arra kell vigyázni, hogy előbb mindig kattintsunk a szakasz melletti legközelebbi töréspontra, különben rossz eredményt kapunk (a program összeköti az aktív töréspontot az újonnan elhelyezettel).

6. Poligonok létrehozása A felületeket szabálytalan sokszögekként ábrázoljuk, megrajzolásuk megegyezik a vonalas objektumoknál leírtakkal. A GE-ben történő digitalizálás szépséghibája azonban az, hogy egyáltalán nem kezeli a topológiai kapcsolatokat, vagyis a kapcsolódó poligonok határát kétszer kell megrajzolni, ami óhatatlanul rossz topológiájú lesz (nem tudjuk kétszer pontosan ugyanúgy meghúzni a vonalat). Ezért igyekezzünk az ilyen helyzetet elkerülni, kapcsolódó poligonokat ne itt digitalizáljunk, hanem valamilyen geoinformatikai szoftver segítségével. Ez a program csak egyszerű adatgyűjtésre használható és ne feledjük, hogy csak magáncélra ingyenes.

9. ábra. Poligonok tulajdonságainak beállítása

A tulajdonságoknál állíthatjuk a poligon szegélyvonalának (Lines) a színét (Color), vastagságát (Width) és átlátszóságát (Opacity), valamint a poligonok kitöltésének jellegét (Outlined – nincs kitöltés; Filled – csak kitöltés van, nincs szegély; Filled+Outlined – van kitöltés is és szegély is), színét (Color) és átlátszóságát (Opacity). Itt is megadhatjuk egyszerre, a könyvtárban lévő összes objektumra, vagy egyedileg tulajdonságokat (a leírást lásd a vonalas objektumoknál).

A töréspontok szerkesztése megegyezik a vonalas objektumoknál leírtakkal. Most készítsük el a Debreceni Egyetem környékén a sportpályák digitalizálását (10. ábra).

10. ábra. Pontok és vonalas objektumok létrehozása Google Earth-ben

7. Az adatok mentése és bevitele geoinformatikai szoftverekbe A digitalizált objektumokat el tudjuk menteni és importálni tudjuk geoinformatikai szoftverekbe, ami ezután teljes értékű fedvénye lehet a térképi adatbázisainknak. A mentést a tulajdonságok beállításához hasonlóan elvégezhetjük egy objektumra, vagy egy teljes könyvtár objektumaira vonatkozóan, attól függően, hogy hol hívjuk elő jobb egérgombbal a mentés másként (Save Place As) parancsot (11. ábra). Itt válasszuk a *.kml formátumot. A feladat keretében a poligon könytár elemeit mentsük el, poligon.kml néven.

11. ábra. A könyvtár objektumainak mentése (Save Place As)

A *.kml formátumot több szoftver is tudja importálni közvetlenül (ArcView GIS 3x; ArcGIS 9x, GlobalMapper stb.), de mi most az ingyenes megoldást fogjuk megismerni. Első lépésként a *.kml formátumot kell *.shp (Shape) formátumra alakítani. Erre ingyenes online megoldást kínál a http://www.zonums.com/online/kml2shp.php oldal (12. ábra).

12. ábra. Kml átalakítása Shp-ra a Zonum Solutions ingyenes online eszközével

Nyomjuk meg az Upload KML/KMZ gombot és olvassuk be a poligon.kml-t. Ha az eddig üres mezőben szöveg jelenik meg, akkor nyomjuk a Process KML gombot. Ezután az Original Shapes alatti részen válasszuk Outer Polygont, majd következhet az Export SHP opció. A belső poligonok (Inner Polygons) kérdése fontos a geoinformatikában a helyes topológia és pl. a helyes területszámítás miatt, azonban ezzel a módszerrel nem tudjuk helyesen létre hozni a fedvényt. Hiába van meg az elvi lehetőség a belső poligonok azonosítására, ez a gyakorlatban nem működik, ezt később nekünk kell korrigálni (vagy ahogy ezt korábban írtam, nem kell ilyet létrehozni). Mentés után be tudjuk olvasni bármilyen

geoinformatikai szoftverbe a GE-ben digitalizált objektumokat. A leíró adatok az objektumok nevei, amik segítségével a táblázatban is azonosítani tudjuk őket. Már csak egyetlen probléma van: az így gyűjtött adatok földrajzi koordinátarendszerben (szélesség – hosszúság; LatLong) lesznek. Ez önmagában nem probléma (pontosabban akkor, ha a többi adat is ebben a koordinátarendszerben van), de Magyarországon az EOV (Egységes Országos Vetület) a hivatalosan használt vetület és rendszerint minden megvásárolható adatbázis is ebben a vetületben van. A felhasználók döntő hányada szintén EOV-ben dolgozik, így a GE-ről gyűjtött adatok közvetlenül nem „kompatibilisek” a hivatalos vetülettel. A lehetséges megoldásokból sorolok fel néhányat a következőkben:

- ILWIS: ingyenes és sokoldalú geoinformatikai szoftver, több hibával (van viszont hozzá viszonylag részletes angol nyelvű leírás példafájlokkal)

- CoordTrans: kifejezetten vetületek átváltására lehet használni (az EOV-t külön kell installálni a szoftver honlapjáról) – 50 USD;

- GlobalMapper v11: sokoldalú geoinformatikai szoftver, sokféle formátumot képes kezelni, sokféle vetületet ismer – 350 USD

- ArcGIS 10: a legsokoldalúbb és legelterjedtebb geoinformatikai szoftverek egyike, szinte bármilyen feladat megoldására alkalmas – kb. 600000 HUF+ÁFA