Upload
others
View
1
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Hulladékgazdálkodás
A hulladékgazdálkodás általános kérdései,
alapelvei, jogi keretek, közigazgatási
eszközök
Boruzs Adrienn, Bazsáné Dr. Szabó Marianne, Gyulai István
Bevezetés
Műszaki, gazdasági fejlődés, urbanizáció → hulladékok káros hatásai elleni védelem jelentősége
Hulladékok szerepe a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodásban, anyag- és energiagazdálkodásban
Magyarország: 300-450 kg/fő/év (háztartási és ipari/kereskedelmi hulladék) → nagyrészt lerakásra kerül
Fejlett ipari országok: alapanyag, másodnyersanyag,
másodlagos energiaforrás
Települési hulladékok elhelyezése – legégetőbb
problémák egyike
A hulladékok előkészítése
A hasznos összetevők kinyerése
Enyhíti az elhelyezés gondjait
Hasznos nyersanyagok
Bevezetés
Fenntartható fejlődés és környezetvédelem
Fenntartható fejlődés (Brundtland-jelentés)
„A fenntartható – harmonikus – fejlődés a fejlődés olyan
formája, mely a jelen igények kielégítése mellett nem
fosztja meg a jövő generációját saját szükségleteik
kielégítésének lehetőségétől” – azaz a szükségletek
kielégítése mindaddig harmonikusan biztosítható, amíg
az korlátokba nem ütközik
Harmonikus fejlesztés
Fenntartható fejlődés és környezetvédelem
EU hulladékgazdálkodási stratégiájának irányelvei
Megelőzés elve
Már a tervezés szakaszában figyelembe veszi a műszaki
beruházások környezeti hatásait
Technológiai fejlesztés a környezetvédelmi szempontok
figyelembevételével
Kerüli a természeti erőforrások használatának ökológiai
egyensúlyt károsító hatását
Fenntartható fejlődés és környezetvédelem
Megelőzés lehetőségei:
Technológia útján történő megelőzés (tiszta technológiák
alkalmazása)
Termékek útján történő megelőzés (életciklus-elemzés)
Keletkezett hulladék hasznosítása (újrahasználat,
újrafeldolgozás)
Végleges ártalmatlanítás (rendezett lerakás, termikus
ártalmatlanítás)
→ cél a hulladék-kibocsátás csökkentése
Fenntartható fejlődés és környezetvédelem
Integrált megközelítés
A természeti erőforrások valódi társadalmi értékének
kiegyenlítése
Szennyező fizet elv
Terhelő, szennyező, károsító tevékenységet folytatók – teljes
felelősség a termék teljes életciklusában
Regionalizmus
Adott régió terhelhetőségének figyelembevétele
Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás
Célok:
Az ember számára egészséges és az emberhez méltó környezet kialakítása
A levegő, a talaj, a víz és a növény- és állatvilág megvédése
A környezeti károk megszüntetése
A környezetvédelmi tevékenység kiterjed:
A környezetet szennyező és károsító kibocsátások Csökkentésére ill. megakadályozására
Hatásaik elemzésére
A hatások műszaki eszközökkel/módszerekkel történő redukálására (additív-környezetvédelem)
A bekövetkezett környezetszennyezések, károk felszámolására (szanáló környezetvédelem)
Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás
Emberi tevékenység: szükségletek kielégítésére
irányul
Termelés és fogyasztás folyamata (létfenntartásunk
alapvető feltétele)
Termelési folyamat = nyersanyag + alapanyag +
energia + segédanyag + közeg (levegő/víz)
Termelés eredménye = termék (lakossági vagy ipari
fogyasztás) + melléktermék + maradékanyag (termelési
hulladék) → könnyen hulladékká válhat
Hulladék keletkezésével járó anyag-körfolyamat
Termelésintegrált környezetvédelem
A folyamatban csak az elkerülhetetlenül szükséges
minimális mértékben keletkezzen maradékanyag (hulladékszegény eljárások)
Technológiai folyamat anyagigényének
csökkentése = emissziók csökkenése (termelésen
belüli visszaforgatás)
Fogyasztási hulladék
Települési hulladék – ma a hazai környezetvédelem
kritikus pontja – iparból, szolgáltatásból kerül ki (LCA)
Termékintegrált környezetvédelem
Célja a termékek oly módon való kialakítása, hogy használatuk után a termelési folyamatokban újrahasznosítani lehessen azokat
A hasznosítható anyagok beépítése a termékbe
A termékek élettartamának növelése !!!
Több célra hasznosítható termékek előállítása
Többféle csomagolóanyag használatának az elkerülése
Nem megfelelően kezelt hulladék
Mennyiségével és veszélyességével arányos környezeti kockázat
Környezet tudatos védelme:
Emissziók és hatásaik elemzése
Mi ellen védekezzünk?
A védelem elmulasztásának mi a kockázata? (kockázat elfogadható mértékének meghatározása és a védelem költségeinek optimálása)
Termelő felelőssége
Zárt körforgalmú anyaggazdálkodás
kitermelt nyersanyag + energia (input) = hulladék + emisszió (output)
Hulladékgazdálkodási stratégiai elemei
A hulladék keletkezésének megelőzése, a keletkező hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése
A keletkező hulladékok másodnyersanyagként vagy energiahordozóként történő hasznosítása
A nem hasznosítható hulladékok környezetvédelmi követelményeinek kielégítő ártalmatlanítása
A hulladékok által szennyezett területek rehabilitációja
Előnyben kell részesíteni Anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák
alkalmazása
Az anyagnak/hulladéknak a termelési-fogyasztási körfolyamatban tartása
A legkisebb tömegű és veszélyességű hulladékot eredményező termékek előállítása
A hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltása
Megelőzés
Termékek útján
Környezetbarát termékek
Hosszú élettartamú termékek
Javító-karbantartó munka
Csomagolóanyag-felhasználás redukálása
Technológiák révén
Hulladékszegény vagy tiszta technológiák
Üzem- és termelésszervezési módszerek
A keletkező hulladékok másodnyersanyagként
vagy energiahordozóként történő hasznosítása
Hulladékhasznosítás
Másodnyersanyag
Energiahordozó
Félkész-, késztermék
A nem hasznosítható hulladékok környezetvédelmi
követelményeket kielégítő ártalmatlanítása
Környezetszennyezés, környezetkárosítás megakadályozása
Kémiai, termikus és biológiai kezelés (hasznosítási elem)
Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiakénti felhasználására a műszaki vagy gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez képest aránytalanul magasak.
Hulladéklerakás: az anyagi minőség megváltoztatásával nem járó, a környezet elemeitől való elszigetelésen alapuló ártalmatlanítási eljárás.
A hulladék mennyiségének csökkentése a
gyártási folyamatban
Átalakítási hatásfok megközelítésével
A technológiai fegyelem betartásával
A termék helyettesítésével
Az alapanyagok, a technológia és az üzemeltetés
megváltoztatásával
A hulladék újrahasznosításával
A hulladékprobléma kezelése
Hulladéklerakás
Energiavisszanyerés nélküli égetés
Energiavisszanyeréssel járó égetés
Anyag-újrafeldolgozás
Újrahasznosítás
Hulladékcsökkentés
Hulladék-
megelőzés
Tervezési és gyártási
szakasz
Gyártási, elosztási és
használati szakasz
‘Low waste’ technológiák
Technológia:
Számítógépes irányítás, szabályozás, tervezés
Zárt folyamatok (pl. víz és vegyszer használatánál)
Hulladékok visszavezetése a termelési folyamatba
BAT
Konstrukció
Fizikai működőképesség növelése
Kiszerelhetőség, szétszerelhetőség
Javíthatóság
Anyag-spektrum szűkítése
Környezetkímélőbb termékekre való áttérés
Anyaghelyettesítés
Veszélyes anyagok helyettesítése
Újrahasznosíthatóbb és újrahasznosított
anyagok alkalmazása
Multifunkcionális felhasználás
A hulladékkezelés alapmodelljei
Hagyományos folyamat-modell (nyitott
rendszer)
Nyersanyag-kitermelés
Alapanyag-előállítás
Feldolgozás, gyártás
Elosztás, értékesítés
Felhasználás
Hulladék (lerakás, égetés)
A hulladékkezelés alapmodelljei
Modern folyamat-modell (zárt rendszer)
Az életút végén a termék visszaforgatása a
termelésbe
Termék-szintű visszaforgatás
A termék visszaforgatása a közhasználatba
A zárt rendszer modellje
A hulladékkezelés környezetbarát modellje
Körforgási modell
A termék előállítása során keletkező hulladék
csökkentése
A termelés és a környezet kapcsolata
A természet anyagainak átalakítása és/vagy
mozgatása
Termelési folyamat megfelelő részletességű
ismerete
A természet
Nyersanyag és energiaforrásul szolgál
Az ember természetes élettere
A fölöslegessé vált felgyűlt anyagoknak,
hulladékoknak a befogadója
Hulladékentrópia
Új mesterséges kémiai, radioaktív stb. anyagok
Környezetbarát vagy természetes anyagok
Környezetidegen mesterséges anyagok
A termelési folyamat és a technológia
kapcsolata
Hulladék:
Selejt
Veszteségek
Technológiai hulladék
A hulladéktermelés csökkenésének esetén:
Csökken az anyag- és energiaköltség, nő a nyereség
Csökkennek a raktározási készletek, nő a nyereség
Termelőkapacitások szabadulnak fel
Csökken a hulladék kezelésére fordítandó költség
Csökken a hulladékok okozta környezetterhelés
Csökken a környezeti erőforrások igénybevétele
A hulladékcsökkentés lehetőségei
Alaphelyzet: főtermék centrikus technológiai
folyamat
Hulladékok relatív csökkentése (Tisztább termelés,
hulladék prevenció)
Hulladékok abszolút csökkentése (újabb technológiai ág,
hulladékszanálás)
A termék felhasználása során keletkező
hulladék csökkentése
Elveszíti használati értékét
Újrafelhasználható
Többutas termékek
Melléktermékek, termelési és kommunális hulladék
Reaktív környezetvédelem Preventív környezetvédelem
„Mit kezdjek a hulladékokkal és emissziókkal? „Hol és miért keletkezik a hulladék és emisszió?”
…többletköltségekhez vezet …költségcsökkenéshez vezet
A hulladékok és emissziók szűrők és kezelés
következtében más formában kerülni ki. „csővégi”
(End of Pipe) megoldás
Utólagos („tüneti”) kezelés
A hulladékok és emissziók keletkezését a
forrásnál kell megakadályozni. A gyártás és
anyagfelhasználás kockázatának csökkentése.
A környezetvédelem csak akkor kerül napirendre,
amikor a termék és az eljárás már kifejlesztésre
került.
A környezetvédelem a termék- és
gyártásfejlesztés szerves része
A környezeti problémákat műszaki úton oldják
meg.
A környezeti problémákat minden érintett részleg
részvételével oldják meg.
A környezetvédelem a felelős szakértők dolga. A környezetvédelem mindenkit érint
…vásárolt szolgáltatás …vállalatra jellemző innováció
…növeli a vállalati eszköz- és
energiafelhasználást
…csökkenti a vállalati eszköz- és
energiafelhasználást
…növeli a komplexitást és rizikót …csökkenti a rizikót és átláthatóbbá teszi a
termelést
A környezetvédelem kimerül a törvényi
szabályozások teljesítésében.
A környezetvédelem egy állandó kihívás
(= folyamatos fejlesztés).
Technológiába integrált megelőző
környezetvédelem
Tisztább termelés (TT)
Preventív hulladékmegelőzési, -csökkentési stratégia
Hol és miért keletkezik a szennyezés?
Szennyezés = elpazarolt nyersanyag
Hogyan lehet a nyersanyagokat és az energiát minél
hatékonyabban hasznosítani?
End-of-pipe technológia
Reaktív megközelítés – csővégi technológia
Tisztább termelés
Gyakorlati intézkedések:
Változtatás a terméken
Gondosabb bánásmód
Alap- és segédanyagok kiváltása
Technológiai változtatás
Belső visszaforgatás
Külső visszaforgatás
Magyar szabályozás
2000. XLIII. évi törvény a hulladékgazdálkodásról(módosította: a 2004. évi XCVII. törvény, a 2004. évi XXIX. törvény, a 2003. évi
CXX. törvény és a 2002. évi XLVII. törvény) (2016 XLVII.)
A törvény célja:
a) az emberi egészség védelme, a természeti és az épített környezet megóvása, a fenntartható fejlődés biztosítása és a környezettudatos magatartás kialakítása a hulladékgazdálkodás eszközeivel;
b) a természeti erőforrásokkal való takarékoskodás, a környezet hulladék által okozott terhelésének minimalizálása, szennyezésének elkerülése érdekében a hulladékkeletkezés megelőzése, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a keletkező hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása.
A hulladékgazdálkodás alapelvei
a) a megelőzés (integrált szennyezésmegelőzés) elve: a legkisebb mértékűre kell szorítani a képződő hulladék mennyiségét és veszélyességét, a környezetterhelés csökkentése érdekében;
b) az elővigyázatosság elve: a veszély, kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének;
c) a gyártói felelősség elve: a termék előállítója felelős a termék és a technológia jellemzőinek a hulladékgazdálkodás szempontjából kedvező megválasztásáért;
d) a megosztott felelősség elve: a termék és az abból származó hulladék teljes életciklusában érintett szereplőknek együtt kell működniük;
e) az elvárható felelős gondosság elve: a hulladék mindenkori birtokosa köteles a lehetőségeinek megfelelően mindent megtenni annak érdekében, hogy a hulladék környezetet terhelő hatása a legkisebb mértékű legyen;
f) az elérhető legjobb eljárás elve: törekedni kell az adott műszaki és gazdasági körülmények között megvalósítható leghatékonyabb megoldásra; a legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó, anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazására, a környezetterhelést csökkentő folyamatirányításra, a környezetkímélő hulladékkezelő technológiák bevezetésére;
A hulladékgazdálkodás alapelvei
g) a szennyező fizet elv: a hulladék termelője, birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladékkezelési költségeit megfizetni, vagy a hulladékot ártalmatlanítani;
h) a közelség elve: a hulladék hasznosítására, ártalmatlanítására a - környezeti és gazdasági hatékonyság figyelembevételével kiválasztott - lehető legközelebbi, arra alkalmas létesítményben kerülhet sor;
i) a regionalitás elve (területi elv): a hulladékkezelő létesítmények kialakításánál a fejlesztési, gazdaságossági és környezetbiztonsági szempontoknak, valamint a kezelési igényeknek megfelelő területi gyűjtőkörű létesítmények hálózatának létrehozására kell törekedni;
j) az önellátás elve: a képződő hulladékok teljes körű ártalmatlanítására kell törekedni, ennek megfelelő ártalmatlanító hálózatot célszerű kialakítani és üzemeltetni;
k) a fokozatosság elve: a hulladékgazdálkodási célokat ütemezett tervezéssel, egymásra épülő lépésekben, az érintettek lehetőségeinek és teherviselő képességének figyelembevételével kell elérni;
l) a példamutatás elve: az állami és helyi önkormányzati szervek a munkájukban érvényesítik a törvény céljait és elveit;
m) a költséghatékonyság elve: a hulladékkezelés szabályainak kialakítása, a hulladékgazdálkodás szervezése során érvényesíteni kell, hogy a gazdálkodók, fogyasztók által viselendő költségek a lehető legnagyobb környezeti eredménnyel járjanak.
A törvény hatálya
A törvény hatálya kiterjed minden hulladékra, valamint
a hulladékgazdálkodási tevékenységekre és
létesítményekre.
Nem terjed ki a törvény hatálya
a) a levegő tisztaságvédelmi jogszabály hatálya alá
tartozó, a levegőbe kibocsátott anyagokra,
b) a radioaktív hulladékokra
c) állati hulladékokra.
Hulladékfajták
A hulladék: bármely, az 1. számú melléklet
szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó
tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa
megválik, megválni szándékozik vagy
megválni köteles.
Veszélyes hulladék (Hgt. 2. számú melléklete)
Települési hulladék
Folyékony hulladék
Semleges (inert) hulladékok
Esettanulmány
A hulladék fogalmának értelmezése
G. Vessoso és G. Zanetti büntetőügye: a vádlottak hulladékot gyűjtöttek, szállítottak és tároltak, az olasz jogszabály által megkívánt engedély nélkül. Ez az olasz jog szerint bűncselekmény.
A vádlottak azzal védekeztek, hogy az általuk gyűjtött, kezelt anyagok nem hulladékok, mert azok további gazdasági hasznosításra alkalmasak.
Jogi probléma: hulladék vagy gazdaságilag még hasznosítható anyag? – jogértelmezési kérdés
A hulladék fogalma
A direktívák értelmében mindaz hulladék, amelytől birtokosa megszabadul, illetve akar vagy köteles megszabadulni.
Az ilyen hulladékok gyűjtése, szállítása, tárolása, kezelése szükségképpen előfeltétele a megfelelő hasznosításnak, újrahasználatnak, de ettől még az adott anyag hulladék minősége nem változik.
A hulladék fogalmát nem lehet teljes pontossággal meghatározni, hanem ehhez szükséges a birtokos szándékának, illetve az ő szándékát érintő jogi kötelezettségeknek a megismerése.
Tanulság: a hulladék fogalmát nem lehet teljes pontossággal meghatározni (birtokos szándéka ill. a szándékát érintő jogi kötelezettség)
Hulladékgazdálkodás
= a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere
• a hulladék keletkezésének megelőzése,
• mennyiségének és vezsélyességének csökkentése
• kezelése,
• ezek tervezése és ellenőrzése,
• a kezelőberendezések és létesítmények, üzemeltetése,
bezárása, utógondozása,
• a működés felhagyását követő vizsgálatok, valamint
• az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadás és oktatés.
A hulladékgazdálkodási tevékenységek
Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy: az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse,
ne okozzon környezetveszélyeztetést, illetve környezetszennyezést,
biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását.
Előnyben kell részesíteni:a) az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák
alkalmazását;
b) az anyagnak, illetőleg a hulladéknak a termelési-fogyasztási körfolyamatban tartását;
c) a legkisebb tömegű és térfogatú hulladékot és szennyező anyagot eredményező termékek előállítását;
d) a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását.
Az engedély
A hulladékgazdálkodás alapvető jogintézménye
az engedély. Minden egyes hulladék-
gazdálkodási, -kezelési kérdésnél alapvetőnek
kell tekinteni az engedélyezési kötelezettséget.
Alapfogalmak
a) hulladék: bármely tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles (1. számú melléklet);
b) veszélyes hulladék: a 2. számú mellékletben felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék;
c) települési hulladék: a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék;
d) folyékony hulladék: az a hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül;
) gyártó: a termék előállítója, illetőleg külföldi gyártó esetén importálója;
f) termelő: akinek a tevékenysége során a hulladék keletkezik vagy tevékenysége következtében a hulladék jellege és összetétele megváltozik;
g) hulladékkezelő: aki a hulladékot gazdasági tevékenysége körében a hulladék birtokosától átveszi, kezeli;
h) hulladékgazdálkodás: a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást;
i) újrahasználat: a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása;
Alapfogalmak
j) hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban történő felhasználása (4. számú melléklet);
k) ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása (3. számú melléklet);
l) kezelés: a hulladék veszélyeztető hatásainak csökkentésére, a környezetszennyezés megelőzésére és kizárására, a termelésbe vagy a fogyasztásba történő visszavezetésére irányuló tevékenység;
m) gyűjtés: a hulladék rendezett összeszedése, válogatása a további kezelésre történő elszállítás érdekében;
n) begyűjtés: a hulladéknak a hulladék birtokosaitól történő átvétele a hulladék birtokosa vagy a begyűjtő telephelyén;
o) szállítás: a hulladék telephelyen kívüli mozgatása;
p) előkezelés: a hulladék begyűjtését, tárolását, hasznosítását, illetőleg ártalmatlanítását elősegítő, azok biztonságát növelő, a környezetterhelést csökkentő tevékenység, amely a hulladék fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával jár;
q) tárolás: a hulladéknak termelője által a környezet veszélyeztetését kizáró módon végzett, három évnél rövidebb ideig tartó elhelyezése;
r) forgalmazó: terméket, árut, szolgáltatást viszonteladónak, illetve felhasználónak, fogyasztónak átadó, értékesítő, gazdálkodó szervezet.
Egyes alanyok kötelezettségei
A gyártó kötelezettségeia) a termék és csomagolás kialakítása;
b) nyers-, félkész- és késztermék, csomagolóanyag – előnyben részesítés;
c) tájékoztatás;
d) hulladék visszafogadása;
e) gondoskodás a hulladékról;
f) betétdíjas/letéti díjas termék visszavétele
A forgalmazó kötelezettségeia) a termék és csomagolása hulladékáról gondoskodni;
b) betét- vagy letétdíjas termék visszavétele
Egyes alanyok kötelezettségei
A fogyasztó kötelezettségei
a) köteles a szervezett hulladékgyűjtést igénybe venni;
b) hulladékká vált terméket az annak visszavételére kötelezettnek, illetve feljogosítottnak visszaszolgáltatni
A hulladék termelőjének, birtokosának kötelezettségei
a) a birtokába kerülő hulladékot köteles gyűjteni, hasznosításáról, ártalmatlanításáról gondoskodni;
b) a kötelezettségét saját maga teljesítheti (ártalmatlanító vagy hasznosító berendezés);
c) vagy feljogosított kezelőnek történő átadással teljesíti
Általában a hulladékgazdálkodási tevékenységek engedélykötelesek.
Hulladékgazdálkodási bírság
Aki tevékenységével vagy mulasztásával
a) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályokat megsérti, illetve a kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget,
b) a hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás vagy bejelentés nélkül vagy attól eltérően végez,
c) a hulladékgazdálkodásra vonatkozó előírások megsértésével a környezetet veszélyezteti, károsítja,
hulladékgazdálkodási bírságot köteles fizetni.
A hulladékgazdálkodási bírságot a környezetvédelmi hatóság szabja ki.
A felügyelőség csak a tudomásszerzéstől számított 1 éven belül szabhatja ki.
A hulladékok környezeti hatása
Abiotikus, biotikus és antropogén hatások
Szennyeződés
Ártalom
Károsítás
A természeti erők okozta károk
Víz, levegő, talaj természetes öntisztulása
Városodási, városiasodási változások
Műszaki-tudományos fejlődés
Felfokozódott termelési-fogyasztási tevékenység
A harmonikus kapcsolat megbomlott
A hulladékok környezeti hatása
A talaj, talajvíz (felszín alatti vizek) és felszíni vizek szennyeződése
A levegő szennyeződése
Fertőzésveszély
A rovarok és rágcsálók elterjedése
A környezet elszennyeződésének esztétikai jelentősége
A hulladék
nem alkalmas arra, hogy bekapcsolódjék a természetes körfolyamatokba
zavarokat okozhat
veszélyezteti az embert
Hulladéklerakás
Altalaj tulajdonsága
Talajvíz elszennyeződése
Hulladék vízoldhatósága
Szerves anyag adszorpciója
Jelentős hatások: Vegyi bomlás (hidrolízis)
Biológiai lebomlás
Fotolízis
Oxidációs
Gáz keletkezése
Hulladékok csoportosítása
Eredet szerint települési (kommunális) és
termelési (ipari, beleértve a szolgáltatások és a mezőgazdaság területén keletkezőket),
ezen belül: veszélyes és nem veszélyes
Halmazállapot alapján szilárd
folyékony
iszapszerű
pasztaszerű
gázhalmazállapotú hulladék = légszennyező anyag
Környezeti hatás szerint környezetre veszélyes
környezetre nem veszélyes
Települési hulladékok
Kémiai jellemzők
(ártalmatlanítás és hasznosítás szempontjából)
pH-érték: nyáron enyhén savas, télen enyhén lúgos kémhatású
nitrogéntartalom: mezőgazdasági hasznosítás szempontjából
C:N arány: komposztálásos ártalmatlanítás alkalmazásakor (megfelelő arányszám: 25-35
közötti érték)
Biológiai jellemzők
mikroorganizmusok, fertőző betegségeket terjesztő kórokozók (vírusok, baktériumok, féregpeték)
bomlás: mikroorganizmusok élettevékenysége hatására
törekedni: zárt rendszerű, teljesen gépiesített megoldásokra
hőhatás fontos szerepe