A jelenlegi oktatáspolitika mögött álló szakmai elképzelésekNahalka István

nahalkai@gmail.com

„Társadalmi szerződés az oktatásról”

Az Agóra Oktatási Kerekasztal konferenciája, 2014.03.14.

Mit jelent az, hogy egy oktatáspolitika mögött szakmai elképzelések állnak? Az oktatáspolitikák nem követhetik „a tudományt”,

mert „olyan” nincs.

Általában nem követnek merev módon egy kiválasztott tudományos paradigmát sem.

Az oktatáspolitikának azonban elemi érdeke, hogy tényeken, bizonyítékokon, szakmailag hiteles elemzéseken alapuljon, és az is, hogy egy szükséges mértékig koherens legyen.

Ebből következően a szakmai háttér mindig fontos, még ha nem is az egyedüli meghatározó tényező.

A politikusok általában szívesen hivatkoznak szakmai, tudományos háttérre.

Honnan tudjuk? Honnan ismerhetjük?

Az oktatáspolitika szereplőinek szakmai megnyilvánulásaiból, pl. tanulmányok.

A jogalkotási folyamatban megszületett magyarázó, értékelő szövegekből.

A jogszabályok szellemiségének elemzése alapján.

Nem tudhatjuk viszont vitákból, szakmai diskurzusokból, mert ilyenek nincsenek.

A szakmai háttér fő jellemzői Erősen kötődik a konzervativizmus szellemiségéhez

(konzervatív pedagógia).

A konzervativizmus, és maga a konzervatív pedagógia is eklektikus, számos, elemeikben sok ponton egymásnak ellentmondó irányzat összessége.

Maga a konzervatív pedagógia nem lehet a szakmai háttér.

A jelenlegi oktatáspolitika alapvetései több alapelv tekintetében ellentmondanak a leginkább elfogadott konzervatív elveknek.

A jelenlegi oktatáspolitika koherenciáját, ha az egyáltalán jellemző rá, nem szakmai, hanem politikai egységesség, politikai érdekek képviselete adja.

Kötődés a konzervativizmushoz – I.

A konzervativizmus társadalomszemlélet, amely valamely hagyományként hosszabb ideje átörökített,

bizonyos társadalmi csoportok által vallott értékrendet, normarendszert, bizonyos társadalmi viszonyokat, bizonyos struktúrákat, intézményeket feltétlenül

megőrzendőként tételez.

Az értékek, intézmények megőrzése – egy példaVajon milyen kapcsolat van a jelenlegi oktatáspolitika szélsőséges szervezeti irányítási centralizációs törekvése és a konzervatív szemlélet között?

A konzervativizmus eszmevilágában általában az államhatalom centralizálásának, és az oktatás központosításának sincs komoly hagyománya (sőt!).

Nagy gondolkodók (pl. Kant, vagy Fichte) vallották, hogy az állam szerepe nem lehet minden irányító funkció kézbe vétele.

Fináczy Ernő 1919-ben a Tanácsköztársaság oktatáspolitikai intézkedéseit kritizálva emeli ki az iskolák államosítását, mint hibás törekvést.

Magyarország történetében az iskolairányítás olyan mértékű centralizálása, mint amely most érvényesül, két korszakban volt jelen:

1932-től 1946-ig, elsősorban Hóman Bálint miniszteri tevékenysége eredményeként,

1946 és 1993 között a szocializmus idejében.

Történetünk nagy részében az iskolák kisebb, nagyobb mértékű autonómiája, illetve a helyi irányítás valósult meg.

Kötődés a konzervativizmushoz – II.

A legerősebb hatása az erkölcsi nevelés primátusának van.

Valóban: a konzervatív pedagógiai irányzatok ebben egységesek, a nevelést alapvetően erkölcsi nevelésnek tartják.

Nagyon fontos jellemző: az erkölcsi nevelést meghatározó értékek és normák abszolútak, örök érvényűek.

Az egyházakhoz is kötődő pedagógiai rendszerekben valláserkölcsről van szó, Magyarországon kiemelt szerepe volt mindig a keresztény valláserkölcsnek.

E pedagógiai szemléletmódban az erkölcs átadása, közvetítése a központi pedagógiai feladat.

E tekintetben tehát a szemléletmód – az örök, nem megkérdőjelezhető eszmék feltételezése – erős, konzerváló hatással van a „metodikára” is.

Az erkölcsi nevelés „más pedagógiák” szemszögéből

A jelenlegi oktatáspolitika képviselői éles kritikát fogalmaznak meg a más pedagógiák érvényesülését mutató megoldásokkal szemben. („A nevelés teljes elhanyagolása”.)Ez a szemléletmód az oktatás (tanítás) és a nevelés elkülönítésével és szembeállításával operál.Ez a szembeállítás azonban nem adaptív.Én egyetlen forrásban találtam meg ezt a szembeállítást, Hóman Bálintnál.Minden más jelentős konzervatív gondolkodó az oktatást, az értelem kifejlesztését a nevelés részének tekinti.A kritika igaztalan és tendenciózus.Itt eltérő megfontolásokról, a nevelés és benne az erkölcsi nevelés más megközelítéseiről van szó.

Kötődés a konzervativizmushoz – III.

A jogok gyakorlásának a kötelezettségek teljesítésétől való függővé tétele.

Az individualizmust „kiszolgáló” oktatáspolitika kritikája. A közösségiség értékének preferálása.

Mindenfajta relativizmus elutasítása.

Az értékválság körülményei között fogalmazódnak meg a pedagógia feladatai.

Az értékelési folyamatokat tekintve – ez elsősorban a pedagógus minősítési rendszer kialakítása során mutatkozik meg – a bürokratikus, külső motivációt érvényesítő, szervezetileg is döntően külső értékelés preferálása.

Közös jellemzők Nem kötődnek a szakmai alapok erős szálakkal semelyik

korszak oktatáspolitikájához. Nem igazolható, hogy a jelenlegi oktatáspolitika szakmai

alapjai jól megfelelnének a konzervatív pedagógia általánosan elfogadott tételeinek.

Szakmai szempontból rendkívül eklektikus egyvelegről van szó.

Sajátosan nehezíti az egyértelmű szakmai megítélést a korábbi oktatáspolitikával szembeni kritika, amely inkább elvakultságról, és nem józan elemzésről tanúskodik.

Jó néhány olyan tétel található ebben a háttérben, amelyekről a jelenleg leginkább elfogadott nézetrendszerekből kiindulva azt kell mondanunk, hogy hibásak.

E szakmai alapok számos területen nem támaszthatók alá, sőt, megkérdőjelezhetők a jelenleg rendelkezésünkre álló bizonyítékok, tények, adatok alapján.

A végkövetkeztetés

A jelenlegi oktatáspolitika szakmai háttere eklektikus,

széttöredezett, ellentmondásos, tehát koherenciáját nem a

szakmai tartalmai teremtik meg.Ennek az oktatáspolitikának csak

politikai koherenciája van, amennyiben az oktatás terén a

hatalom koncentrálása és megtartása adja a legfőbb

magyarázatát minden lépésnek.