Stadler Judit

gyógypedagógus- pszichopedagógus

A játék néhány elméleti megközelítése Biológiai magyarázat, klasszikus játékelméletek

- gyakorláselmélet (Groos) - energiafölösleg- elmélet (Spencer) - üdülés- elmélet (Lazarus) - megismétlési- elmélet (Hall) - optimális aktivációs szint beállítása (Hebb) - motivációs mechanizmus (Grastyán Endre)

Filozófiai magyarázat - homo ludens (Huizinga) - természeti jelenség (Gadamer)

Antropológiai magyarázat - a játék szociális tanulás (Margaret Mead)

Pszichológiai magyarázat: A gyermek felől közelítenek és a játék különböző aspektusait emelik ki. Érzelmek és a játék

- funkcióöröm (Büchler) - feszültség-levezetés, katarzis (Freud) - kompenzációs mechanizmus (Adler)

Fejlődés és a játék - a játék az életösztön megnyilvánulása (Buytendijk) - „két világ” elmélet (Piaget)

Szocializáció és a játék - társas jelleg hangsúlya (Wallon) - „legközelebbi fejlődési zóna” (Vigotszkij)

A játék definíciója

A játéknak más tevékenységektől való elkülönítése, pontos meghatározása és körülírása nehéz feladat. Nincs egyetlen, mindenki által elfogadott meghatározás. A definíciók különbségei az elméleti megközelítések különbözőségeiből adódnak, de a legtöbben egyetértenek abban, hogy léteznek jellemző tulajdonságok

A játék legjellemzőbb tulajdonságai Bármilyen tevékenység lehet játék

Játékviselkedés, játéktudat

Örömet szerző tevékenység

A gyermek aktívan részt vesz a cselekvésben

Önmagáért való

Spontán és önkéntes

„Mit tudok csinálni ezzel a tárggyal?” kérdés irányítja

Különböző jelentésekkel ruházhatja fel a tárgyat

„Úgy tesz, mintha” viselkedés

Térben és időben végtelen

Önmagunkkal léphetünk teremtő kapcsolatba

Önjutalmazás, ópiáttermelődés

A játék szerepe a személyiség korai

fejlődésében

A játék a gyermek leginkább fejlesztő hatású tevékenysége - mentális támogatórendszer - az alkalmazkodás gyermekkori formája Funkciói: - segíti a gyermeket önmaga és a világ megismerésében - fejleszti mozgását - segíti élményei feldolgozásában, érzései elfogadásában - a társas szabályok gyakorlásának tere

A játék rendszerezése A játékfajtákat az értelmi fejlődés szakaszainak

megfelelően csoportosítjuk

Explorációs játék

Szimbólum- és szerepjáték

Szabályjáték

Explorációs játék

Explorációs játék

A gyermek első játéka - játék saját testtel, hangokkal - helyzetváltoztatás - manipuláció

Testélmények - taktilis kommunikáció - vesztibuláris stimuláció „A játék akkor alakul ki, amikor a gyermek a jelenséget megérti, és már nem ösztönzi felfedezésre; a gyermek a maga örömére ismétli a tevékenységet.” (Piaget)

Explorációval kísért manipuláció A gyermek birtokba veszi közvetlen környezetének tárgyait: mikrokozmikus játék.

Feltétele: a fogóreflex oldódása, csippentőfogás megjelenése, testközépvonal keresztezése A gyakorló játék mozzanatai (Millar) - exploráció= felfedezés/felderítés - manipuláció= kézzel végzett cselekvés - ismétlődés, variáció= az információ kódolása Jellemző öröme: funkcióöröm- „az vagyok, amit működtetni tudok”. Mit tanul a gyermek ezekben a játékokban? - fókuszálja tekintetét - elválasztja a tárgyakat saját cselekvésétől - gyakorolja a mozgásokat - tapasztalatot szerez a téri viszonyokról - ismerkedik a tárgyak fizikai tulajdonságaival - felfedezi az oksági összefüggéseket Az explorációs játék előfordulása a beszéd alakulásával csökkenő tendenciát mutat.

Szerepjáték

A szimbolikus játék és a szerepjáték Megjelenésének feltétele: a „mintha” elem működése Jellemző életkor: óvodáskor Öröme: az illúzió, az utánzás, az alkotás, a „másnak lenni” érzése, a

titkok feszültsége „Az vagyok, aminek el tudom képzelni magam” Szerepjáték fejlődési szintjei:

- 3-5 év: a témát a környezetből átvett társadalmi jellegű tárgyi cselekvés hordozza - 5-7 év: a játék témája: maga a szerep, előtérbe kerülnek a szociális funkciók

Belső tartalmak kivetítésének módja a szimbolikus játékban (Piaget) - kombinatív szimbólumok - kompenzáló játékforma - likvidáló játékforma

A szimbolikus játék átalakul, a szimbólumok egyre inkább a valóságnak rendelődnek alá

Szabályjátékok

Szabályjátékok A szabályok eredete:

- átörökített -spontán

Szabályok a szerepjátékban: Minden szerepjáték rejtetten tartalmaz szabályokat, de itt a szabályok másodlagosak

A szabályjáték feltétele: 1; a szabály megértése (intellektuális fejlettség), 2; a decentrálás képessége (igazodás az általánosított szabályokhoz) és 3; a frusztrációtűrés

Jellemző öröme: a gyermek győztes akar lenni A siker függ:

- a képességektől (a funkció öröme: testi, és/vagy szellemi - a véletlentől (várakozás, kaland öröme társul) Ha túl nehéz a játékfeladat a szabály nem ösztönöz cselekvésre, megnő a kudarctól való félelem, kényszeres igazodás, léphet a játéköröm helyébe

Következmény: a gyermek kilép a játékhelyzetből - valóságos kilépés - tagadja a játék értelmét

Az óvodáskorú gyermekek szabályjátékának néhány jellemzője - kezdetben maga a cselekvés a lényeg - egyszerű szabályokat elfogadnak - a szabály megtartásánál dominál az utánzás - a veszteség nagy érzelmi terhet jelent - többnyire igénylik a felnőtt irányítását

A szerepjáték és a szabályjáték összehasonlítása (Margaret Mead nyomán) Szerepjáték Szabályjáték

A gyermek azoknak a szerepét veszi át, akik hatással vannak rá, vagy akiktől függ

A gyermek készen áll átvállalni a többi szerepét

A konkrét másikat jeleníti meg Az általános másikat jeleníti meg (az egész közösség attitűdjével rendelkezik)

Egyik szerepről a másikra vált át 2-3-4 egyén attitűdje egyszerre van jelen benne

Egyes szerepek interiorizálódnak Egységes szereprendszerek interiorizálódnak

Konkrét mintakövetés (személyes azonosulás)

Normatív, intézményes szabályok (intézményes azonosulás)

A társas viszonyok és a játék Az egykorú társakkal való játékban a gyermek gyakorolhatja a:

- kölcsönösséget - önmaga szabályozását - összehasonlítja magát másokkal - tapasztaláshoz jut - egyenrangú kommunikációs partnert talál - az együttesség örömét éli át

A gyermekkori társkapcsolatok kezdetei - 6-12 hónap: szereti a gyerekek társaságát - 9-13 hónap: figyel a játszótársra - 12-24 hónap : egymás mellett játszanak - 2-3 év: keresi a gyerekek közösségét, az együtt játszás rövid idejű - 3-4 év: igényli az egykorú társakat, utánozza őket, egyszerű játékokat játszik saját korcsoportjával, legfeljebb hármas csoportokban

Utalás: Olyan természetes jel, részlet,amely újraéleszti az eredeti élményt, annak érzelmi hőfokával, gyakran a lényegtelen epizódok megőrzésével felidézi a teljes játékot - háttere: a játékélmény, amely a tapasztalatokban tovább él a résztvevőkben

Az óvodás gyermek spontán csoportosulásának jellemzői: - együtt játszók alacsony létszáma - gyakori tevékenységváltás - csoportok közötti fluktuáció

Csoportosulási formák az óvodás gyermek játékában (Mérei)

A csoportosulás szintjei Csoportformáló tényezők

Jellemző

Együttlét Hely- térbeli igazodás Párhuzamos játék passzív forma Együttmozgás Mozgás- utánzás

Tárgy körüli összeverődés Tárgy Együttműködés aktív forma

Összedolgozás Tevékenység

Tagolódás Szerep

Mérei kategóriarendszerének teljes (14 fokú) skálája

Magányos semmittevés (a gyerek egyedül van, nem játszik) Magányos semmittevés csoportban (a gyermek egy csoport társas terében van) Magányos játék Mások szemlélése Őt szemlélik Csoportos semmittevés (közösen szemlélnek valakit, vagy valamit) A csoport együttesen játszik, a megfigyelt gyerek külön Együtt mozgás (előfordul, hogy más- más helyeken, de egyféle cselekvést végeznek,

utánoznak) Összeverődés egy tárgy körül (egyazon tárggyal tevékenykednek, együtt működés

nélkül) Kollaboráció (összedolgozás, szerepek nélkül, pl.: építkezésnél) Szereposztásos tevékenység (két formája: - kialakult szerepek

- kiosztott szerepek) Szervezett csoporttevékenység vezetővel és szerepekkel A tevékenység társas színvonalának mérése: aktometria (Mérei) Mutatója: a modellnyújtás, és a modellkövetés aránya (M/K)

Játék és tanulás Alapfogalmak:

- tanulás: pszichikus funkció - játék: tevékenység

A gyermek játékának lényege a folyamat, nem a teljesítmény A tanulás módja függ az értelmi fejlettségtől (Piaget) - 0-2 év: mozgásos, érzéki - 2-7 év: utánzás alapú - kisiskolás korban: közvetlenül elsajátított tapasztalatok nyelvi kódolása A tanulás feltételei: - belső motiváció - világra való nyitottság - kompetenciára való törekvés - késleltetett utánzás

Mit tanulnak a gyerekek játék során? Mozgásos játékok

- testséma, testtudat - mozgáskoordináció - térbeli tájékozódás - egyensúlyérzék - érzékszervi tapasztalatok szervezése

Manipulációs, konstruáló játékok - finommozgás - szem- kéz koordináció - rész- egész viszony - csoportosítás - átéli a létrehozás örömét

Szerepjáték, bábozás, dramatizálás - fantázia működése - élményei átfordítása - gyakorolja a társas igazodást - fejleszti a nyelvi-, és a kommunikációs képességet

Szabályjáték - a speciális játékfeladaton kívül az önkontrollt és a szabálytudatot erősíti

Melyik játékban tanul legtöbbet az óvodáskorú gyermek?

Amelyet örömmel és lelkesen csinál (izgalom, várakozás beteljesülés)

Amelynek jó az érzelmi klímája (átélheti az elfogadást, elismerésben részesül)

Amely személyes, neki, róla szól (beleviheti egyéni élményeit)

Amely mozgásos, vagy mentális erőfeszítést kíván (le kell küzdeni az önként vállalt kihívásokat, a játékfeladat megpróbáltatásai)

A pedagógus és az óvodai játék Az óvónő szerepe

- modell, segítő - bevonható, együttműködő társ - ismeri a gyerekeket és játék természetét

Feladat - megteremti a játék feltételeit (idő, hely eszköz) - biztosítja a nyugalmas légkört - támogatja a gyermekek alakuló kapcsolatait (együttműködés a versengéssel szemben)

Beavatkozás - a gyermek spontán játékainak befolyásolása - a szervezett játékok irányítása

Szituációfüggő, hogy az óvónő közreműködése - feltétlenül szükséges - lehetséges - semmiképpen nem ajánlatos

Az óvónő feladatai a játék folyamán (a beavatkozás)

Feladat - megfigyelés - megértés - beavatkozás

A beavatkozás célja: A gyermek játékának támogatása A beavatkozás módja: Közvetett vagy közvetlen

- ha az óvónő a játékon belül van - ha az óvónő a játékon kívül marad

A játék során a gyermekek akkor fordulnak leggyakrabban az óvónőjükhöz: - ha nem tudják a konfliktust megoldani - ha megerősítést várnak (produktum értékelését) - ha jóváhagyást, engedélyt várnak (tevékenységre, eszközre)

Az óvónő feladata a konfliktus megelőzése A kialakult konfliktusnál helyes, ha az óvónő:

- nem avatkozik be minden áron - lehetőséget teremt, hogy a gyermekek elmondhassák, mi történt, mit szeretnének - elfogadja a gyermekeknek a történtekkel kapcsolatos érzéseit (harag, indulat, elkeseredés) - tisztában van azzal, hogy ezek az érzések átmenetiek - nem kényszeríti a saját megoldását a gyermekekre

A felnőtt szerepéről általában (a beavatkozásról, másodszor)

A felnőtt szerepe a gyermekek játéktevékenységében: - feltételek megteremtése - részvétel a játékban

A felnőtt részvételét helyeslő, elfogadó pedagógiai koncepciók: - az együtt játszás örömet okoz - mélyíti a kapcsolatukat - lehetőséget nyújt egymás jobb megismerésére - biztonságot nyújthat - tapasztalatszerzési, tanulási lehetőségek bővülését jelenti

A felnőtt bekapcsolódását ellenző érvek: - korlátozódik a gyermek aktivitása - a felnőtt önkéntelenül vezetővé, irányítóvá válik

Hátrányosan befolyásolhatja a gyermek játékát, ha a felnőtt: - a gyermek akarata ellenére kíván részt venni - saját elképzeléseit erőlteti a gyermekre - a játékhelyzetet direkt nevelési helyzetnek tekinti - kioktatóan viselkedik - kivételez - a játékot, mint feladatteljesítést minősíti

Az egyes konkrét helyzetekben való részvétel módját és mértékét meghatározza: - a felnőtt oldaláról (személyisége, felkészültsége) - a gyermek oldaláról (életkora, fejlettsége, hangulata, érzelmi állapota, érdeklődése) - a tevékenység oldaláról (a tevékenység fajtája, jellege, ismertsége)

A játékban való részvétel (a felnőtt

részvétele) egyes formái

Kezdeményezés

Együtt játszás

Megerősítés

Segítségnyújtás a tevékenységekhez

Segítségnyújtás a konfliktusok megoldásához

Ötletadás

Információadás

Viselkedési szabályok tisztázása

Játékterek

A gyermekek igényei - kicsik,a felnőttek közelében érzik biztonságban magukat - nagyobbak, a függetlenséget szeretik

A játékterek fajtái - természetes - mesterséges

Játéktér az óvodában - tagolt - változtatható, rugalmasan alakítható - átjárható

Játékszerek

Mivel játszanak a gyerekek, azaz a játékszerek eredete

A jó játéktárgyak „maguk is játszanak a játszóval” (Buytendijk)

Játékeszközök az óvodában - saját test - természetben található anyagok - nem játék céljára készült tárgyak - kiegészítő kellékek - játékszerek

Játékeszközök kritériumai - pedagógiai szempontok - jogi előírások - egészségügyi szempontok

A játék megfigyelése

Miért alkalmas a játék megfigyelésre? - a gyermek természetes megnyilvánulása - élményeit cselekvésbe fordítja át - a játékban felkínálja magát, hozza a problémáját - örömmel vesz részt benne

A játék a feszültségek, vágyak feldolgozásának egyik módja A gyermek a játékában azt mutatja meg:

- hogy milyennek látja, milyennek szeretné látni a világot - hogyan magyarázza a világot - milyen problémái, megoldási stratégiái vannak

A játék: eszköz és lehetőség arra, hogy a gyermek: - a vele történteket átalakítsa - negatív élményeit „tárgyiasítsa” - legyőzze félelmeit - megbirkózzon ellenséges érzelmeivel - feldolgozza titkolt érdekeit Ezzel elindulhat az öngyógyító folyamat. A játék szakember kezében terápiás eszközzé válhat.

A játék, mint információ

A játék információt nyújt az óvónőnek a gyermek - mozgásfejlődéséről - finommozgásáról - beszédfejlődéséről

- szociális érettségéről Az óvónő feladata: - a gyermek folyamatos megfigyelése - a gyermek támogatása a játékban - az egyéni fejlesztés módjának, lehetőségeinek megkeresése - lehetőség megteremtése, hogy a gyermek olyan módon vezesse le feszültségét, játssza ki indulatait, amellyel a többi gyermeket nem veszélyezteti - konzultáció a szülőkkel - szakember bevonása

A megfigyelés értékelésének szempontjai

Megfelel- e a gyermek játéka az életkorának? Jelzésértékű, ha:

- a fiatalabb gyermekekre jellemző módon játszik - nem tud elmélyedni a játékban - inadekvát, vagy sztereotip, esetleg bizarr módon használja a tárgyakat, vagy tevékenykedik

Előfordulnak- e érzelmi konfliktusra utaló elemek a játékban? Jelzésértékű, ha a gyermek

- agresszíven bánik a tárgyakkal, rombol - társaival szemben támadó viselkedést mutat - mozdulatai bizonytalanok, félénk, szorongó - kapkod, felületes - kényszeresen tapad egy- egy játékhoz - játéktémái szegényesek Ha ez a játékmód tartósan és rendszeresen megfigyelhető, szakember tanácsát kel kérni (fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, nevelési tanácsadó, TKVSZRB)!

Köszönöm a figyelmet.