A Kárpát-medence a világ egyik legnagyobb földrajzi, hidrológiai, ökológiai tájegysége. Ennek

A Kárpát-medence a világ egyik

legnagyobb földrajzi, hidrológiai,

ökológiai tájegysége. Ennek

megőrzése, fönntartása a rajta lévő

entitások közös feladata és lehetősége.

>> <<

Környezetállapot Értékelés Program

Módszertani Fejlesztési Koncepció Magyarország Környezeti állapotának

Komplex Értékeléséhez- A Kárpát-Medence Közepén -

Dr. Bulla Miklós Széchenyi István Egyetem, Környezetmérnöki Tanszék

Nemzetközi KonferenciaKeszthely, 2006. november 30./december 1.

Társadalmi folyamatok és környezet hatásrendszere(World Resource Institute, 1995)

(Természeti) környezet

Emberi tevékenység

Erőforrások

Erőforrások használata, terhelése

Környezeti hatások

Gazdaság Társadalom

Ökológiai szolgáltatások

Hulladék, szennyezés, degradáció

Térbeli kiterjedés

Befo

lyáso

lás

leh

ető

ség

e, éri

nte

ttsé

g

lokális regionális országos Kontinentális és globálisPl. zaj, por,

hulladék, szennyvíz,

talajdegradáció és élőhely romlása

Pl. légköri savasodás, eutrofizáció

troposzférikus ózon dúsulásatájpusztulás és a biodiverzitás

csökkenése

ÜvegházhatásÓzonpajzs pusztulása

Környezeti hatások kiterjedése és befolyásolás lehetősége- Az érintettség függvényében -

KÉP: Bulla – Flachner, 2003.

Pl. felszíni és felszín alatti vízkészletek csökkenése, romlása

KÉP program

Célja:alapállapot-felvétel és -értékelési program megalapozását támogató, módszertani kutatási és harmonizációs feladat elvégzése.Lokális->regionális->országos->kontinentális

Együttműködés:Magyar Tudományos Akadémia –Környezetvédelmi és Vízügyi MinisztériumEgyüttműködése

Munkacsoportok témakörei• Tájgazdálkodás• Környezeti elemek modellezése• Gazdasági folyamatok• Társadalom• Környezetmenedzsment

A program résztvevői

Projekt vezető:Prof.Dr.habil Németh Tamás (MTA-TAKI)Projekt koordinátor:Dr. Bulla Miklós (Széchenyi István Egyetem)Projekt asszisztensGuzli Piroska (Országos környezetvédelmi Tanács)Munkacsoport vezetők és résztvevők:Környezeti elemek-

talaj:Dr. Németh Tamás, Szabó József (MTA-TAKI)

víz:Dr. Koncsos László, Fonyó György (BME)levegő: Dr. Bozó László (OMSZ)

Tájgazdálkodás és természetvédelem: Dr. Barczi Attila (SZIE), Molnár Zsolt (ÖBKI), Dombos Miklós (MTA-TAKI), Dr. Szép Attila (NYF) Gazdaságtudomány: Dr. Szlávik János, Dr.Füle Miklós, Csigéné Nagypál Noémi (BME)Társadalomtudomány: Dr. Vári Anna, Ferencz Zoltán (MTA)

Módszertani kutatási és harmonizációs feladatok

• Monitorozási, adatgazdálkodási – feldolgozási és értékelési, ellenőrzési feladatok és harmonizáció.

• Alkalmazott és továbbfejlesztést igénylő indikátorok, mutatók kidolgozása – a környezeti, természeti állapot változás nyomon követésére, lokális, regionális és országos szinten.

• Végrehajtási algoritmusok (ún. „blueprint” forgatókönyvek) – részben a már meglévő , részben az új módszerek felhasználásával.

Feladat meghatározás, munkaterv 1.

• A munkacsoportok adatkommunikációját segítő közös információgyűjtő munkafelület létrehozása: a munkacsoportok modell outputjainak egységes térinformatikai adatbázisa (ETA), biztosítva a bevitt adatok elérhetőségét, illetve az új információ bevitelét.

• környezeti elemenként és rendszerenként: - talaj, víz, levegő,élővilág, táj• és az azokkal kölcsönhatásban álló: gazdasági, társadalmi hatásokat leíró adatok• lépték hierarchikus rendszer szerint: országos, regionális, lokális, táji szinten• tipikus környezetvédelmi szempontok szerint: városi és vidéki területek, vizes élőhelyekkel kapcsolatos adatok.


• A környezeti elemek/rendszerek állapotára vonatkozó meglévő adatgyűjtő, értékelő, feldolgozó rendszerek, történések, (akciók) intézmények áttekintő, összefoglaló listája, értékelése. Az értékelés szempontjai:• Jogszabályi

hazai és nemzetközi együttműködési kötelezettségek

• Környezetgazdálkodási, döntés-előkészítési szabályozási alternatívák előkészítése, etc.

• Tájékoztatási lakosságcélcsoportok, etc.

• Együttműködve/fölkeresve a KvVM és háttérintézményei, valamint a másutt (társtárcáknál/intézményeiknél föllelhető adatgyűjtő, -elemző rendszereket.


• A környezet állapot, terhelés és szabályozási lehetőségek, az elemzést szolgáló modellek, számítások áttekintő, összegző értékelése.

Az értékelés szempontjai:• Matematikai, szakmai –informatikai, statisztikai, szervezési, igazgatási következtetések, hiányok, elvárások megfogalmazása, • Az elméleti kidolgozottság és a gyakorlati alkalmazhatóság fölmérése.


• Modellek és az adatbázisok összekapcsolása.

• Modellezési munkák adatigényének és azok eredményeinek monitoring rendszerrel történő harmonizációja.


• A szükséges és lehetséges paraméterkészletek megtervezése az 1.,2.,3. munkatervi feladatok alapján.A paraméterek választása, érékelése szempontjai:

• rendelkezésre állás, • gyakoriság, • adathosszak, és a • területi reprezentativitás.

• Indikátorok meghatározása a modellek segítségével.

• lehetséges paraméterkészlet• elemezni kívánt terület nagysága• elemzési cél/szempont,• valamint a változás jellemzésének érzékenysége szerint.

• Környezetgazdasági,- társadalmi (és komplex) mutatók azonosítása, helyi, -regionális, -országos változást jellemző indikátorok meghatározása, megtervezése.


• Mintaterületi (térségi/regionális) tesztelés és annak kiértékelése

A kiértékelés javasolt szempontjai:• Adatgyűjtések, fölmérések lehetősége, akadályai• Intézményi együttműködések (önkormányzatok, decentrumok, civilek, etc.)• Az adatok vonatkoztatási ideje, érvényessége, paraméterek meghatározása• Információs rendszerek együttműködése, etc.


• Az eredmények értékelése, véglegesítése (szakmai) társadalmasítása.• Összefoglaló készítése és megvitatása a KvVM-MTA Bizottsággal.• Az értékelés és a javaslatok megvitatása,- elfogadtatása érdekében

• Műszaki, informatikai• Szervezési, együttműködési irányítási• Igazgatási, jogi

szempontokba rendezve• Informatikai javaslat készítése, amely alapja vagy része lehet a KIR-nek.• konferencia + work shop-ok (+ területi értekezletek) megszervezése• Publikálás• Javaslat a folytatásra, hazai és/vagy nemzetközi méretekben

Az állapotértékelés problematikája

• Sok az adat, de kevés a döntéstámogató tudás,

• a környezeti problémák és folyamatok léptéke, időtartama, sebessége és kiterjedése más és más

• az indikátorok – időtől és tértől függő, komplex folyamatokat leíró indikátorok előállítása meglévő, vagy újonnan szükséges paraméterekből

Az állapotértékelés problematikája

• inkoherencia – a meglévő adat és információrendszerek illeszthetőségében, az adatok értelmezésében;

• a környezetállapot jellemzők• gyakorisága,• térbeli érvényessége,• megbízhatósága,• változásérzékenysége,• valamint az adatsor hosszúsága teljesen különbözik.

Következtetések, koncepció (1)

• Integráló közeg – „munkafelület”: a pedoszféra, amely más természeti erőforrások – flóra/fauna elhelyezkedését meghatározza:

• geopozicionált adatfeldolgozás, mérés, értékelés,folytonosság, illeszthetőség, koherencia: komplex mutatók előállítása feltétele/lehetősége.

• Részrendszerek feladata – szabályok, attributumok meghatározása:

• vizsgálatok alanya (ki), tárgya (mit), ideje (hol),• következtetések formája, gyakorisága, célcsoportjai, illeszkedés a nemzetközi elvárásokhoz, jelentési kötelezettségekhez (EU, OECD, ENSZ egyezmények, stb.).


Kritikai elemzést igényel:• a meglévő környezeti, gazdasági, társadalmi

adatgyűjtési rendszerek eredményei, hiányosságai: benne, a társadalmi részvétel és kommunikáció, a nyilvánosság és az adatok hitelessége,

• a környezeti folyamatok megértéséhez szükséges integráló rendszerszemlélet,


• a modellek és az adatgyűjtő rendszerek viszonya, a használhatóságuk, az illeszthetőségük, a kooperációjuk, a technikai, igazgatásjogi, financiális feltételei,

• az intézményi háttér – a feladatok mentén meghatározott kiszámítható, hosszútávon biztosított finanszírozási háttér,

• a jogszabályi háttér – az adattörvény, a statisztikai törvény, az adatvédelem és a feldolgozott adatok információ kezelése.


Módszertani célkitűzés

• Döntéstámogató rendszer megtervezése, amely alkalmas integrált állapotértékelés készítésére országos és regionális léptékben (és helyi szinten), egy mintaterületen.

• KÉP módszertani fejlesztés mintaterületi kipróbálása.


Módszertani célkitűzés

• Tapasztalatok kiértékelése:• a szakterületi rendszerek

együttműködésének megalapozása • a monitoring és „információ gyártó”

rendszerek együttműködési képességeinek, illetve a modellek alkalmazhatóságának vizsgálata

• a környezeti, -természeti erőforrás-gazdálkodás felügyeleti, -igazgatási rendszerfejlesztés megalapozása

fejlesztési feladatok, javaslatok megfogalmazása.

Folyamatban lévő fejlesztések

Környezeti folyamatok integrált modellezése

• víz, talaj, levegő – minőségi és mennyiségi változásainak becslése, előrejelzése,

• döntéstámogató rendszer alapjai GIS-ben,

• Komplex tájértékelés

• meglévő adatok, felmérések harmonizációja,

• GIS feldolgozása, összeépítése,

• hiányzó ismeretek pótlása (terepi felmérés, adatgyűjtés, elemzés)

Folyamatban lévő fejlesztések

• Társadalmi folyamatok • kérdőív, feldolgozási módszertan,• eredmények megvitatása és megjelenítése

(nyílt tervezés),• menedzsment és jogi környezet,• statisztikai, adatgazdálkodási, • intézményfinanszírozási törvény, • rendszerharmonizáció

Gazdasági folyamatok • környezetgazdasági elemzések,Integrált (fenntarthatósági mutatók: GPI, ISEW, Ökológiai Lábnyom), pozitív ösztönzők.

Mintaterület-Balaton:

konfliktus térképezés és integrált környezeti térképezési-értékelési rendszerek

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Nemzetközi KonferenciaKeszthely, 2006. november 30./december 1.

A Kárpát-medence a világ egyik

legnagyobb földrajzi, hidrológiai,

ökológiai tájegysége. Ennek

megőrzése, fönntartása a rajta lévő

entitások közös feladata és lehetősége.

Documents

A Kárpát-medence a világ egyik legnagyobb földrajzi, hidrológiai, ökológiai tájegysége. Ennek