Upload
temira
View
28
Download
1
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Növényföldrajzi-ökológiai elemzések. Kazinczi Gabriella Kaposvári Egyetem, ÁTK, Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszék. Ökológiai értékszámok : (Kovács et al. 1991, Pinke Pál 2005, Király 2006) – víz, hő, fényigény Flóraelemek SZMT. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Növényföldrajzi-ökológiai elemzések
Kazinczi Gabriella
Kaposvári Egyetem, ÁTK, Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszék
Ökológiai értékszámok : (Kovács et al. 1991, Pinke Pál 2005, Király 2006) – víz, hő, fényigényFlóraelemekSZMT
A fajok összetételének és borításának változása
vízigény alapján (Ellenberg után módosítva)
• W1 (0, 1, 2, 3) szárazságtűrő növények (xerofil fajok)
• W2 (4, 5, 6) közepes vízigényűek (mezofil fajok)• W3 (7, 8) nedvességkedvelő fajok• W4 (9, 10, 11) vízigényes fajok (higrofil fajok)
A fajok összetételének és borításának változása a
hőigény alapján (Soó 1973)
• T0 hőközömbösek• T1 nagy hidegtűrésű fajok (arktikus, alpin
elemek)• T2 hidegtűrők• T3 kevéssé hidegtűrők• T4 melegkedvelő, hidegérzékeny fajok• T5 melegigényes fajok (mediterrán, pontusi
elemek)
A fajok összetételének és borításának változása relatív
fényigény alapján (Ellenberg, Borhidi 1993 nyomán)
• L1 mélyárnyék-növények, még 1% relatív fény mellett fotoszintetizálnak
• L2 erősen árnyéktűrő növények, fotoszintézis min. 1-5% relatív fény között
• L3 árnyéktűrő növények, fotoszintézis min.<5%, de világosabb helyeken is megélnek
• L4 árnyék-félárnyék növények, fotosz. min. 5-10% között• L5 félárnyék növény, fotoszintézis min >10% relatív fény, teljes
fénynél ritka• L6 félárnyék-félnapfény növény, fotoszintézis min. 10-40%
relatív fény• L7 félnapfény-növény (többnyire teljes fényben él, de árnyéktűrő
is)• L8 napfénynövény, fotoszintézis min. >40 %, csak kivételesen
kevesebb• L9 teljes napfénynövény, csak teljesen nyitott helyeken,
fotoszintézis min. >50%
A flóraelemek változása (Hortobágyi (1968, 1986), Soó (1973), Simon
(1992), Horváth és mtsai (1995) ADV adventívALP alpesi, alpiASM atlanti szubmediterránBAL balkániCAR kárpáti endemizmusokCEA közép-ázsiaiCEU közép-EurópaiCIR cirkumpolárisCON kontinentálisEUA eurázsiaiEUR európaiILL illírKOZ kozmopolitaMED mediterránPAB pannon-balkáni elemekPAN pannonPOM pontusi mediterránPON pontusiPOP pontusi-pannon elemekSAT szubatlanti elemekSME szubmediterránSMO keleti szubmediterrán elemTUR turáni
A felvételezett fajok szociális magatartás típusai
(SzMT) (Grime 1979, Borhidi 1993) Termőhelyzavartsága
Termőhelyi stressz intenzitása
Alacsony Magas
alacsony I. Természetes kompetitorok (C) II. Stressztűrők (ST)A. Specialisták (szűk ökológiájú stressztűrők) (S)B. Generalisták (tág ökológiájú stressztűrők) (G)
magas III. Ruderálisok ( R)A. Természetes pionírok (NP)B. Emberi tényezőktől zavart termőhelyek növényei (természetes pionírok)1. Természetes termőhelyek zavarástűrő növényei (DT)2. Honos gyomfajok (W)3. Antropogén tájidegen elemeka. meghonosított és kivadult haszonnövények (I)b. adventív elemek (A)4. Másodlagos termőhelyek kompetitoraia. a honos flóra ruderális kompetitorai (RC)b. tájidegen, agresszív kompetitorok (AC)
Nincs stratégia
elemzések
• 1-5. gyomfelvételezések tükrében
• Nyáreleji gabona, tarló, nyáreleji és nyárutói kukorica külön külön – idősoros elemzések
• Összfaj szám és a borítás %-ában
• Összesített elemzések a termőhely szerint
Nedvesség indikátor értékek szerinti elemzés
sem az évjárathatásnak, sem a felvételezett kultúrának, sem pedig az adott éven belüli gyomfelvételezés idejének nem volt jelentős hatása a felvételezett gyomfajok nedvességindikátor értékeinek alakulására. A felvételezett fajok számát és borítási %-át tekintve valamennyi esetben a közepes vízigényű (mezofil W2) fajok domináltak, amelyet sorrendben a szárazságtűrő (xerofil), majd a nedvességkedvelő fajok követtek. A vízigényes (higrofil) fajok száma és borítási %-a elenyésző volt.
0
10
20
30
40
50
60
70
80
1950 1970 1988 1998 2008
öss
zbo
r % w1
w2
w3
w4
A nedvesség indikátor értékek megoszlása, az összborítás %-ában, nyárutói kukoricában
0%
20%
40%
60%
80%
100%
B1 B2 K1 K2
öss
zbo
r % W4
W3
W2
W1
A nedvesség indikátor értékek megoszlása, a termőhely és a felvételezési idő szerint, az összborítás %-ában (B1: nyáreleji gabona, B2: gabonatarló,
K1: nyáreleji kukorica, K2: nyárutói kukorica)
Hőigény szerinti elemzések
nagy hidegtűrésű (T1) és melegigényes fajokat (T5) a felvételezett fajokon belül nem találtunk, vagy csak nagyon elenyésző hányadban. Általában a hőközömbös (T0) és a kevéssé hidegtűrő (T3) fajok domináltak. Ez utóbbiak részesedése az elmúlt hatvan évben folyamatosan csökkent. A T2 (hidegtűrő) és a T4 (melegkedvelő) kategóriába tartozó fajok részesedése az összborítás %-ából alacsony, bár esetenként fajszámuk jelentős
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
B1 B2 K1 K2
össz
faj
%
T5
T4
T3
T2
T1
T0
0%
20%
40%
60%
80%
100%
B1 B2 K1 K2
öss
zbo
r %
T5
T4
T3
T2
T1
T0
A hőmérséklet indikátor értékek megoszlása, a termőhely és a felvételezési idő szerint, az összes fajszám (balra) és az összborítás (jobbra) %-ában (B1: nyáreleji gabona, B2: gabonatarló,
K1: nyáreleji kukorica, K2: nyárutói kukorica)
Fényigény szerinti elemzések az összborítás %-ában
A gyomnövények a nyílt, bolygatott termőhelyek növényei, ezért fényigényük is magas. Mélyárnyék-növények (L1) és árnyéktűrők (L2, L3) a felvételezett növények között nem találhatók. A félnapfény-növények (L7) és a napfény-növények (L8) dominálnak. Tarlón és nyárutói kukoricában jelentős az L9 (teljes napfénynövények) növények aránya.
010203040506070
1950 1970 1988 1998 2008
öss
zbo
r %
L4
L5
L6
L7
L8
L9
0
10
20
30
40
50
60
1950 1970 1988 1998 2008
öss
zbo
r %
L4
L5
L6
L7
L8
L9
0
10
20
30
40
50
60
70
1950 1970 1988 1998 2008
össz
bor
%
L4
L5
L6
L7
L8
L90
10
20
30
40
50
60
70
1950 1970 1988 1998 2008
öss
zbo
r %
L4
L5
L6
L7
L8
L9
Nyáreleji gabona tarló
Nyáreleji kukorica Nyárutói kukorica
A fényigény szerinti indikátor értékek megoszlása, a termőhely és a felvételezési idő
szerint, az összes fajszám (balra) és az összborítás (jobbra) %-ában (B1: nyáreleji gabona,
B2: gabonatarló, K1:nyáreleji kukorica, K2:nyárutói kukorica)
0%
20%
40%
60%
80%
100%
B1 B2 K1 K2
öss
zfaj
%
9
8
7
6
5
4
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
B1 B2 K1 K2
össz
bor
%
9
8
7
6
5
4
flóraelemek
•A felvételezett gyomfajok, a flóraelemek tekintetében jelentős megoszlást mutatnak (23 flóraelem)
• Ezek közül a legjelentősebb a kozmopolita, majd az eurázsiai flóraelemek aránya.
•Ez utóbbiak jelentősége 1947 és 2008 között csökkenő tendenciát mutat.•Az adventív elemek növekedése fajszámban kevésbé, de borításban annál
inkább jelentős és az országos gyomfelvételezések során idővel meghaladja az eurázsiai elemek arányát.•Az adventív elemek aránya nyárutói kukoricában, az eurázsiai elemek aránya
nyáreleji gabonában a legmagasabb.
0
5
10
15
20
25
30
35
B1 B2 K1 K2
össz
faj %
ADV
ALP
ASM
BAL
CAR
CEA
CEU
CIR
CON
EUA
EUR
ILL
KOZ
MED
PAB
PAN
POM
PON
POP
SAT
SME
SMO
TUR
A flóraelemek megoszlása, a termőhely és a felvételezési idő szerint, az összes fajszám %-ában(B1: nyáreleji gabona, B2: gabonatarló, K1: nyáreleji kukorica, K2: nyárutói kukorica)
0,00
10,00
20,00
30,00
40,00
50,00
60,00
B1 B2 K1 K2
öss
zbo
r %
ADV
ALP
ASM
BAL
CAR
CEA
CEU
CIR
CON
EUA
EUR
ILL
KOZ
MED
PAB
PAN
POM
PON
POP
SAT
SME
SMO
TUR
A flóraelemek megoszlása, a termőhely és a felvételezési idő szerint az összborítás %-ában(B1: nyáreleji gabona, B2: gabonatarló, K1: nyáreleji kukorica, K2: nyárutói kukorica)
0
5
10
15
20
25
30
35
1950 1970 1988 1998 2008
össz
faj %
ADV
ALP
ASM
CAR
CEU
CIR
CON
EUA
EUR
KOZ
MED
PAB
PAN
POM
PON
POP
SME
SMO
TUR
felvételezett fajok flóraelemek szerinti megoszlása, az összes fajszám %-ában, nyáreleji kukoricában
0
10
20
30
40
50
60
70
1950 1970 1988 1998 2008
öss
zbo
r %
ADV
ALP
ASM
CAR
CEU
CIR
CON
EUA
EUR
KOZ
MED
PAB
PAN
POM
PON
POP
SME
SMO
TUR
A felvételezett fajok flóraelemek szerinti megoszlása, az összborítás %-ában, nyáreleji kukoricában
SZMT
• általában a legnagyobb arányt a honos gyomfajok (W) és a természetes termőhelyek zavarástűrő növényei (DT) képviselik, bár arányuk az országos gyomfelvételezések során (1947 és 2008 között) csökken.
• A ruderális kompetitorok (RC) és az agresszív , tájidegen kompetitorok (AC) aránya – különösen gabonatarlón és kukoricában – az elmúlt hatvan év során jelentősen növekedett.
• Ez elsősorban az ebbe a kategóriákba tartozó fajok (Ambrosia artemisiifolia, Chenopodium album, Echinochloa crus-galli, Amaranthus retroflexus) magas borításának köszönhető.
• Jelentős a kivadult haszonnövények (I) és az adventív elemek (A) arányának növekedése is
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
1947-1953 1969-1971 1987-1988 1996-1997 2007-2008
össz
faj
%
NP
G
S
C
AC
RC
A
I
DT
W
0%
20%
40%
60%
80%
100%
1947-1953 1969-1971 1987-1988 1996-1997 2007-2008
össz
bor
%
NP
G
S
C
AC
RC
A
I
DT
W
A szociális magatartás típusok alakulása nyáreleji gabonában, az összes fajszám (alul)és az összborítás (fent ) %-ában
C: Természetes kompetitorS: specialistaG: generalistaNP: Természetes pionírokDT: Természetes termőhelyek zavarástűrő növényeiW: Honos gyomfajokI: meghonosított és kivadult haszonnövényekA: adventív elemekRC: a honos flóra ruderális kompetitoraiAC: tájidegen, agresszív kompetitorok
0%
20%
40%
60%
80%
100%
1947-1953 1969-1971 1987-1988 1996-1997 2007-2008
ös
szf
aj %
NP
G
S
C
AC
RC
A
I
DT
W
0%
20%
40%
60%
80%
100%
1947-1953 1969-1971 1987-1988 1996-1997 2007-2008
össz
bor
%
NP
G
S
C
AC
RC
A
I
DT
W
Szociális magatartás típusok alakulása gabonatarlón, az összes fajszám (balra) és az összborítás (jobbra) %-ában
C: Természetes kompetitorS: specialistaG: generalistaNP: Természetes pionírokDT: Természetes termőhelyek zavarástűrő növényeiW: Honos gyomfajokI: meghonosított és kivadult haszonnövényekA: adventív elemekRC: a honos flóra ruderális kompetitoraiAC: tájidegen, agresszív kompetitorok
0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%
100%
1947-1953
1969-1971
1987-1988
1996-1997
2007-2008
öss
zfaj
%
NP
G
S
C
AC
RC
A
I
DT
W
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
1947-1953 1969-1971 1987-1988 1996-1997 2007-2008
öss
zbo
r %
NP
G
S
C
AC
RC
A
I
DT
W
szociális magatartás típusok alakulása nyáreleji kukoricában. az összes fajszám (fent)
és az összborítás (alul ) %-ában
C: Természetes kompetitorS: specialistaG: generalistaNP: Természetes pionírokDT: Természetes termőhelyek zavarástűrő növényeiW: Honos gyomfajokI: meghonosított és kivadult haszonnövényekA: adventív elemekRC: a honos flóra ruderális kompetitoraiAC: tájidegen, agresszív kompetitorok
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
1947-1953 1969-1971 1987-1988 1996-1997 2007-2008
öss
zfaj
%
NP
G
S
C
AC
RC
A
I
DT
W
0%
20%
40%
60%
80%
100%
1947-1953 1969-1971 1987-1988 1996-1997 2007-2008
NP
G
S
C
AC
RC
A
I
DT
W
összbor %
A szociális magatartás típusok alakulása nyárutói kukoricában, az összes fajszám (lent)
és az összborítás (fent) %-ában
Fajszám tekintetében a honos gyomok (W); borításban – időtől függően – az RC (honos flóra ruderális kompetítorai) ill. az AC fajok (tájidegen, agressziy kompetítorok) dominálnak
0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
W DT I A RC AC C S G NP
öss
zfaj
%
B1
B2
K1
K2
0
10
20
30
40
50
60
W DT I A RC AC C S G NP
öss
zbo
r %
B1
B2
K1
K2
A szociális magatartás típusok alakulása, a termőhely és a felvételezési idő szerint,
az összes fajszám (fent) és az összborítás (lent) %-ában (B1: nyáreleji gabona, B2: gabonatarló, K1: nyáreleji kukorica, K2:
nyárutói kukorica)
Nyáreleji gabonában és tarlón a honos gyomfajok (W), nyáreleji kukoricában fajszám tekintetében szintén a honos gyomfajok (W), borítás tekintetében viszont a tájidegen, agresszív kompetítorok (AC) dominálnak. Nyárutói kukoricában a fajszámot nézve a honos gyomfajok (W), borítás alapján a honos flóra ruderális kompetitorai (RC) dominálnak
Köszönöm a figyelmet!