oktatási segédlet

Várnai Péter

2010. október

Március: Serédi Jusztinián bíboros hirtelen halála. Április: Boldog Apor Vilmos

győri püspököt a reá bízott nők védelme miatt szovjet katonák lelövik.

Augusztus: Mindszenty József esztergomi érsek kinevezése.

Február: Magyarország köztársaság, ezzel megszűnik az Egyház közjogi szerepe.

52 gimnázium, 20 gazdasági középiskola, 35 tanítóképző és közel 3.000 iskola van a Katolikus Egyház fenntartásában.

Július: Rajk László kommunista belügyminiszter hazug gyilkossági váddal feloszlatja valamennyi egyesületet: összesen 1513 katolikus szervezetet. (Rajkot 1949-ben elvtársai kivégzik.)

február 21-én XII. Piusz pápa a római Szent Péter Bazilikában bíborossá kreálta Mindszenty Józsefet. „Az új kardinálisok közül Te leszel az első, akinek vállalnod kell a bíbor színnel jelzett vértanúságot.”

Április: Ledöntik Prohászka Ottokár püspök budapesti szobrát.

Esztergomban, 6.000 zarándokkal kezdik a "Boldogasszony Évet„

Október: Mindszenty bíboros pásztorlevelet bocsát ki a szlovákiai deportálások és a németek kitelepítése ellen.

Egész évben hadjárat a prímás ellen. Június: Az egyházi iskolák államosítása. November: Letartóztatják Zakar

Andrást, a prímás titkárát. December 26. Mindszenty József

bíborost Esztergomból elhurcolják és az Andrássy út 60-ban megkezdik kínvallatását.

Február 3: Mindszenty bíborost életfogytiglani börtönre ítélik. Vád: hazaárulás, kémkedés, valutaspekuláció.

Szeptember: eltörlik az iskolai hitoktatást. Minden intézményben az ateista ideológiát kötelező oktatni.

(Megverik a pásztort és szétszéled a nyáj.)

Június - október: 413 házból 11.800 fő szerzetest deportálnak. Az intézményeket kifosztják. A szerzetesek működési engedélyét „megvonják”.

Augusztus: Papi békemozgal-mat hoznak létre szovjet mintára.

Szeptember: az Egyház visszakap 8 (nyolc) gimnáziumot (72 volt), engedélyeznek 4 rendet (59 volt). Grősz József érsek elfogadja, majd börtönbe vetik.

A kommunista rendszer által szervezett mozgalom. Egyik eszköze az egyházak megtörésének.

Az 1950. augusztus 1-én egy „békegyűlésen” Kádár János irányításával szovjet mintára hozták létre. Módszerei: a diktatúra a kulcspozíciókba saját embereit ültette. A papságot megosztotta. A rendszer ellenségeinek tekintett papokat pedig zaklatta és megfélemlítette.

Kérdés: „Békemű” avagy „Mű béke” ?

Magyarországon évtizedekig működött. Voltak akik csak a látszat kedvéért működtek együtt és keveset ártottak. Mások aktív segítséget nyújtottak a vallásgyakorlás és az Egyház üldözésében. Sokan okoztak paptársaiknak súlyos károkat.

Sokakat kínzással, lelki terrorizálással kényszerítettek.

A mozgalom alapító vezetője Beresztóczy Miklós kanonok lett, akit előtte megkínoztak.

Lelkileg megtört és zsarolt Horváth Richárd nagyon messze ment el az együttműködésben az Egyház üldözőivel.

Felállítják az Állami Egyházügyi Hivatalt, az Egyház megsemmisítése és felszámolása céljából (1956-ig, majd 1989-ig működik)

A püspököket parlamenti esküre kényszerítik a Magyar Népköztársaság alkotmányára. („A szerzetesek kérdése csak vagonkérdés”.)

Kommunista kormánybiztosok (bajszos püspök), napi felügyeletet gyakorolnak és békepapokat helyeztetnek a püspöki irodákba.

A püspökök (hamisított) körlevelekben békekölcsön jegyzésére buzdítják a híveket.

A budapesti Regnum Marianum templomot városrendezési okokra hivatkozva felrobbantják. (a helyén máig sem épült semmi)

Hamisított püspökkari körlevelek jelentek meg az aratásra, TSZ szervezésre és vasgyűjtésre bíztatva.

A Katolikus Papok Országos Békebizottsága csatlakozik a Hazafias Népfronthoz. (működik a diktatúra és hazudik rendületlenül.)

Engedélyezik Grósz József érsek börtönbüntetésének megszakítását.

Politikai határozat: mindent lehet az Egyház fizikai megsemmisítésére.

Október: XII. Piusz pápa körlevelet ad ki a magyarországi eseményekkel kapcsolatban. Kifejezi rokonszenvét a magyar nép iránt. 

Mindszenty bíboros kiszabadul felsőpetényi fogságából. Felfüggeszti a békemozgalom 11 vezetőjét.

Rádióbeszédet mond és az eseményeket szabadságharcnak minősíti. 

A budapesti amerikai követségen kér és kap menedékjogot.

Vezető egyházi szolgálatok betöltéséhez az ateista állam engedélye szükséges.

A Szentszék megtiltja a papok politikai szerepvállalását. Három engedetlen papot a pápa kiközösít. (Az MSZMP KB fröcsög a méregtől.)

Politikai okok miatt a KPI-ből kizárnak 73 kispapot.

Folyamatos papi bebörtönzések. A Papi Békemozgalom békegyűléseken rongálja

az Egyház tekintélyét. Politikai döntés: az Egyház működésének

akadályozása.

Az Állami Egyházügyi Hivatal az állam diktatórikus intézménye az egyházak fölött. 1951-ben hozták létre. 1989-ben jogutód nélkül megszűnt.

Célja az egyházak ellenőrzése, akadályozása, adminisztratív eszközökkel való üldözése.

Áthelyezés, építési engedély, útlevél, könyv, A pártállami diktatúra egyik jellemző szerve. Együttműködők: BM, BM III. csf., KüM, IM,

tanácsi apparátus (egyházügyi titkár).

1956. november 4 -1971. szeptember 28. Belső száműzetés az USA nagykövetségén.

1958: MSZMP KB határozat: „Mindszenty semmiféle egyházi funkciót nem végezhet.”

1971: VI. Pál pápa kérésére elhagyja Magyarországot.

1974: A pápa megfosztja esztergomi érseki székétől.

1975: Mariazellben temetik el. 1991: Végső nyughelyére, az Esztergomi

Bazilikába kerül.

Boldog Apor Vilmos győri püspök. Nők védelmében lép fel és szovjet katona megölte 1945 áprilisában.

Mindszenty József bíboros. Életfogytiglanra ítélve. Börtönben 1948-1955. Internálva 1956 októberig. Belső száműzetésben 1971-ig. Számkivetésben 1975-ig.

Grősz József kalocsai érsek. 15 év börtönre ítélve. Börtönben 1951-1955. Internálva 1956. Amnesztiával szabadult.

Zadravecz István tábori püspök. Börtönben 1945-1947. Internálva 1950. Kitelepítve 1951-1954. Házi őrizetben 1965-ig

Boldog Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspök. Kistarcsára internálva 1950-1952. Megfagyott a zárkában.

Pétery József váci püspök. Házi őrizetben 1952. Hejcére internálva 1953-1956 és 1957-1964.

Badalik Bertalan veszprémi püspök. Házi őrizetben 1952. Hejcére internálva 1957-1964.

Hamvas Endre csanádi püspök. Internálva 1952 és 1955 (?)

Shvoy Lajos székesfehérvári püspök. 1952 házi őrizetben.

Bárd János kalocsai segédpüspök. 1950 püspökké szentelve majd „akadályoztatva”. 1951-1983 a kalocsai érseki palotában „lakik”.

Endrey Mihály egri segédpüspök. Internálva Vámosmikolára 1958-1964

Szabó Imre esztergomi segédpüspök. Kitelepítve 1958-1963. „Kiesett” az érsekség első emeleti ablakából 1963.

Kisberk Imre székesfehérvári segédpüspök. Kitelepítve 1951-1956. Felfüggesztve a szolgálatból 1956-1958.

Belon Gellért pécsi püspök. Püspökké kinevezve 1959. Püspökké szentelve 1982. Közben 23 éven át „akadályoztatva.”.

Bebörtönöztek, vagy internáltak: 14 püspököt (a püspökök 2/3 -a), 1300 papot (a papság ¼-e) és 2400 szerzetest (a szerzetesek ¼-e)

Államosítottak 636 szerzetesek tulajdonában lévő intézményt, iskolát, rendházat, valamint egyházmegyei tulajdonból 20 nyomdát, 46 kiadót

Feloszlattak 59 szerzetesrendet és deportáltak, 11.800 szerzetest

Betiltottak 60 újságot és folyóiratot Betiltott egyesületek: KALOT 100 ezer fő,

KALÁSZ 33 ezer fő, KIOE 30 ezer fő, CREDO férfiegyesület 60 ezer fő, EMERICANA egyetemista egyesület 10 ezer fő

1949. február Mindszenty József bíboros: életfogyt., 11 társa 3-15 év

1951 július Grősz József kalocsai érsek: 15 év és 30 pap: 3-15 év + egy kivégzés

1952 december Bulányi György piarista: életfogyt., 10 társa: 7-15 év

1953 április Major Kálmán veszprémi spirituális: 9 év, 5 kispap: 6-6 év

1953 május Zana Albert szalézi atya és 3 társa kötél, 13 fiatal 8-15 év

1956 február Vácz Jenő sj.: 10 év és 5 jezsuita: 7-10 év

1957 december a Központi Szeminárium 8 kispapja: 6-10 év

1961 május 70 pap és 50 világi keresztény: 2-12 év.

1965 május 30 pap: 3-8 év 1971 május 4 regnumi pap és

2 világi vezető: 1-1,5 év 1972-ben 4 domonkos pap: 3-

3 év

Kiss Szaléz ofm, 1946. október Papp Ervin kispap, 1950. május Vezér Ferenc pálos, 1951.

augusztus Zana Albert szalézi, 1953.

május Sándor István szalézi, 1953.

május

Turchányi Egon érseki titkár, 1957 börtönben

Brenner János káplán, 1957 orgyilkosság áldozata

Kenyeres Lajos plébános, 1957 orgyilkosság áldozata

Kovács Ferenc káplán, 1958 börtönben agyonverték

Somogyvári Hetény ofm, 1961 börtönben agyonverték

Szabó László káplán, 1966 orgyilkosság áldozata

Lénárd Ödön piarista 19 év 3 hónap Tabódy István szfv. em. 19 év Szigeti Imre domonkos 14 év

1962 és 65 között a II. Vatikáni Zsinat résztvevőit a BM, az ÁEH és a KüM is megfigyeli-lehallgatja. A zsinati könyv 10 év késéssel jelenhet csak meg.

1964. szeptember: „Részleges megállapodás” aláírásával engedélyezik a püspöki székek betöltését. Az adminisztratív egyházüldözés „jogi keretek” között folyik tovább.

1977: VI. Pál pápa fogadja Kádár Jánost. Nagymarosi Ifjúsági Találkozó.

(titkosrendőri felügyelet mellett)

1980. május: II. János Pál pápa ellen merényletet követ el a KGB bérgyilkosa.

1980. október: A római Magyarok Nagyasszonya kápolna felszentelése.

1982. II. János Pál pápa sürgeti a szerzetesrendek újraéledését.

1986. szeptember: Budapestre látogat Boldog Kalkuttai Teréz anya.

1988. március: Szendy József püspök nyíltan követeli az Egyház szabadságát.

1988: Katolikus Ifjúsági Vezetőképző indul.

1988: Megalakul a Cserkészszövetség és a Máltai Szeretetszolgálat.

1989: A lelkiségi mozgalmak és a MKPK találkozója.

1989 május: Taizé-i Találkozó Pécsett.

1989. augusztus: Működhetnek a szerzetesrendek.

Törvény a vallásszabadságról. Apostoli nuncius érkezik Budapestre. Katolikus műsorokat sugároz a MTV. Megsemmisítik a Mindszenty bíboros

elleni 1949-ben hozott ítéletet.

1991. augusztus:II. János Pál pápa látogatása Magyarországon.