VEZETŐI PROGRAM

A BUDAPESTI GAZDASÁGI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM

VÁSÁRHELYI PÁL KERESKEDELMI SZAKKÖZÉPISKOLÁJA

TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐI TEVÉKENYSÉGÉHEZ

2016 – 2021

Tartalomjegyzék

1. BEVEZETÉS ............................................................................................................................... 1

ALAPVETŐ CÉLKITŰZÉSEK .................................................................................................................. 1

2. HELYZETELEMZÉS ................................................................................................................. 2

2.1 INTÉZMÉNYI SZINTŰ OKTATÁS-NEVELÉS ....................................................................................... 2 2.1.1 A tanulmányi helyzet, az oktatás jelenlegi helyzete ........................................................................ 3 2.1.2 Az idegen nyelvi képzés helyzete .................................................................................................... 4 2.1.3 Az informatikai képzés helyzete...................................................................................................... 4 2.1.4 Humán tantárgyak helyzete ............................................................................................................. 5 2.1.5 Eredményeink ................................................................................................................................. 5 2.1.7 Pályázatok ....................................................................................................................................... 7 2.1.8 Beiskolázás helyzete ....................................................................................................................... 7

2.2 NEVELÉSI HELYZETELEMZÉS ......................................................................................................... 8 2.2.1 Gyermek- és ifjúságvédelem ........................................................................................................... 9 2.2.2 A tanulók közössége ....................................................................................................................... 9

2.3 A HUMÁNERŐFORRÁS JELENLEGI HELYZETE ............................................................................... 10 2.4 AZ OKTATÁS JELENLEGI INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK HELYZETE ...................................................... 11 2.5 AZ ISKOLA GAZDÁLKODÁSA, MŰKÖDTETÉSE ............................................................................... 12

3. FEJLESZTÉSI PROGRAM ..................................................................................................... 13

3.1 A MAKROKÖRNYEZET HATÁSA .................................................................................................... 13 3.2 AZ INTÉZMÉNY MIKROKÖRNYEZETE ........................................................................................... 14 3.3 A KÉPZÉS RENDSZERE ................................................................................................................. 17 3.4 AZ OKTATÁS - NEVELÉS TARTALMA ............................................................................................ 17 3.5 AZ ISKOLA ARCULATÁNAK MEGŐRZÉSE ...................................................................................... 20 3.6 AZ INTÉZMÉNY BELSŐ KAPCSOLATRENDSZERE ........................................................................... 21 3.7 AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATRENDSZERE ........................................................................... 23 3.8 AZ ISKOLAI MUNKA FELTÉTELEI .................................................................................................. 24

4. ÖSSZEGZÉS .............................................................................................................................. 24

1

„Senki sem tud olyan keveset, hogy ne taníthatna másokat.

Senki sem tud olyan sokat, hogy ne tanulhatna másoktól”.

(Daniel Reyes)

1. Bevezetés

Az alábbi vezetői programot tagintézmény-vezetői pályázatom részeként készítettem

el. A vezetői program szervesen kapcsolódik az iskolában évek óta eredményesen

folyó oktató-nevelő munkához.

A vezetői program megfogalmazásához komplex módon kell vizsgálni mindazokat a

tényezőket, amelyek hatással lehetnek az iskola jövőbeli működésére.

Kiindulásként célszerű áttekinteni azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt –

2015. július 01. óta - időszakban az iskola nevelőtestülete, alkalmazotti kollektívája

ért el a BGSZC tagintézményeként. Elsősorban azért, mert a múltban elért közös

eredmények a jövőbeli munka alapját is képezik, különösképpen akkor – mint jelen

esetben is – ha a vezetői program elsősorban a folytonosságot kívánja hangsúlyozni.

Természetesen nem tekinthetünk el a szűkebb és tágabb környezetünkben ható

tényezőktől sem, hiszen ezek alakítják azokat a kereteket, amelyeken belül az

tagiskola mozgástere meghatározható.

Ugyanakkor a vezetői programban csak azokra a kérdésekre kívánok kitérni, amelyek

- véleményem szerint - alapvetően meghatározzák intézményünk színvonalas, a kor

követelményeinek jól megfelelő működését a BGSZC tagintézményeként.

Alapvető célkitűzések

A körülöttünk végbemenő makro folyamatok, napjainkban a magyar nevelési-

oktatási rendszert - ezen belül a szakközépiskolával szemben támasztott

követelményeket - különös súllyal határozzák meg.

A magyar gazdaság, az oktatást közelebbről is érintő munkaerő-piaci és demográfiai

mozgások, a köznevelési és szakképzési törvények, a BGSZC szakképzési

koncepciója, más képzettségű és más szellemű középfokú végzettségű szakembereket

igényelnek.

Ezen követelményeknek a fokozódó versenyhelyzetben csak egy jól vezetett,

együttműködésre képes, innovatív szemléletű nevelőtestület tud megfelelni, amely

képes alkalmazkodni az új kihívásokhoz is.

2

2. Helyzetelemzés

Az alábbiakban – fontossági és kronológiai megkötöttség nélkül - röviden áttekintem

az elmúlt időszak legfontosabb eseményeit, amióta intézményünk a BGSZC

tagintézményeként – 2015. július 01. – működött.

Hangsúlyozni szeretném, hogy az alábbiakban vázoltak természetesen nem e pályázat

írójának „eredményeként” értelmezendők, hanem az egész iskola, az ott dolgozók

munkája közös eredményeként, egy olyan időszakban, amikor a pályázó volt az

tagintézmény megbízott vezetője.

Munkatervünkben a 2015/2016-os tanév nevelési, oktatási és képzési célkitűzéseit

meghatároztuk.

Kiemelt hangsúlyt fektetünk:

a megújuló iskola koncepció megvalósítására,

új pedagógiai oktatási módszerek alkalmazására,

a lemorzsolódás csökkentésére,

az esti szakmai képzés bevezetésére,

szakmai gyakorlat lehetőségeinek kiszélesítésére,

a helyes erkölcsi értékrend megismertetésére és elfogadtatására,

a hagyományok ápolására,

az önkéntes munka és a közösségi szolgálat örömének megtapasztalására,

a tehetséggondozásra,

az esélykiegyenlítés erősítésére (differenciált oktatás, egyéni fejlesztés),

a mérési eredmények ismeretében az intézményi fejlesztésre,

az életpályamodellel kapcsolatos önértékelésekre és minősítésekre,

a pályázatokra.

A munkatervben szereplő oktatás- és neveléspolitikai célkitűzéseink tanévre eső

arányos részét teljesítettük, de a központ által meghatározott új feladatok és elvárások

megvalósítása a nevelőtestület számára időlegesen nehézséget okozott. Ez

természetes, hiszen az átállásra rövid idő állt rendelkezésre. A központ és a

tagintézmények közötti munkakapcsolatot is ki kellett alakítani. A változtatások a

sikeres és eredményes tevékenységek érdekében történtek meg.

2.1 Intézményi szintű oktatás-nevelés

- A szakközépiskola helyi tanterveit módosítottuk az új ágazati szakmai alapozó

tantárgyak, a hozzátartozó iskolai szakmai gyakorlat bevezetése, valamint a

bevezetett új OKJ-s képzések miatt. Munkánkat a pedagógiai programban

megfogalmazott általános oktatási-nevelési célok alapján végeztük, figyelembe véve

a BGSZC munkatervében meghatározott célkitűzéseket.

3

Az iskola vezetése és nevelőtestülete az aktuális törvényi előírásoknak megfelelően

módosította a szükséges dokumentációkat, ezért elmondható, hogy jelenleg az

intézmény dokumentumai, tanügyi nyilvántartásai naprakészek.

- Jelenleg az iskola szakképzési szerkezete:

A képzési rendszerünk a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció

szakmacsoporton belül működik.

Az iskolában folyó szakképzés a kereskedelem- és a turisztika ágazaton belül valósul

meg.

Jelenleg 9 – 11. évfolyamra a kereskedelem ágazatra történt a beiskolázás, míg a

következő tanév 9. évfolyamára először turisztika ágazatra is beiskolázunk.

Nappali tagozaton az OKJ képzés, kereskedő és logisztikai ügyintéző szakképesítés

megszerzésére történik.

Esti szakképzést kereskedő és logisztikai ügyintéző szakmákra indítottunk.

Keresztféléves képzés indult turisztikai szervező és értékesítő, valamint pénzügyi–

számviteli ügyintéző szakképesítés megszerzésére.

- Hangsúlyozottabbá vált a szakmai gyakorlat külső helyszínen történő

megvalósítása. A kereskedő OKJ képzésben részt vevő tanulók - KIKA, Auchan,

Energofish – kereskedelmi egységekben végezték gyakorlatukat.

A logisztikai ügyintézők a szakmai gyakorlati munkahelyeket – az elvégzendő

feladatoknak megfelelően – váltott rendszerben töltötték le (Transpack, Alpiq

Csepel, Lufthansa Technic, Duparec, Schenker).

A nyári szakmai gyakorlat szervezése folyamatban van (CBA, Auchan, KIKA,

Energofish).

- Új feladatként jelentkezett számunkra – az esti és a keresztféléves képzés

beindításának marketing tevékenységén túl - a „Tanulj szakmát!”, valamint a

„Szakmák éjszakája” központi programok szervezésében és lebonyolításában való

részvétel.

2.1.1 A tanulmányi helyzet, az oktatás jelenlegi helyzete

Megnevezés 2014/2015-ös tanév

I. félév

2015/2016-os tanév

I. félév

Tanulók létszáma 458 451

Pedagógusok létszáma 49 43

Lemorzsolódás % 6,8 0,88

1 főre jutó igazolt

hiányzás óra/fő

60,42 59,06

1 főre jutó igazolatlan

hiányzás óra/fő

3,08 2,56

Tanulmányi

átlageredmény

3,34 3,34

Bukott tanulók száma 126 84

4

Közel azonos tanulói létszám mellett, kevesebb pedagógus alkalmazásával értünk el

jobb eredményeket a lemorzsolódás, a bukott tanulók száma, valamint az igazolatlan

mulasztások számának csökkentésével (Elsősorban a szakképző évfolyamon). Ezek a

kedvező változások a BGSZC elvárásainak megfelelően alakultak. Itt megjegyezném,

hogy Csepelen és környékén ez csak jelentős hozzáadott értékkel teljesíthető.

Nem elhanyagolandó, hogy a bukott tanulók számának jelentős csökkentése a tanárok

korrepetálásának köszönhető.

Tanulóink szorgalma átlagos, motiváltságuk sajnos a kívánatosnál alacsonyabb,

mindez komoly feladatokat jelent a nevelőtestület számára.

A tanulmányi munka értékelésénél figyelembe kell venni, hogy csökkent a

beiskolázott tanulók tanulmányi eredménye. Több éves tendencia mutatja, hogy egyre

gyengébb eredményű tanulók kerülnek iskolánkba.

Az elmúlt években tanulóink előrehozott érettségi vizsgát tettek – elsősorban

informatikából, biológiából, földrajzból, illetve a nyelvi előkészítő osztályok tanulói

idegen nyelvből.

2.1.2 Az idegen nyelvi képzés helyzete

Jelenleg két nyelvi előkészítő osztályunk van, ez a tanulólétszám 20 %-a.

Sajnos a nyelvi előkészítő osztály indításának feltételeit nem tudjuk vállalni.

Ma már nem kizárólag a nyelvvizsgák aránya tükrözi az idegen nyelvi képzés

szintjét, hanem a különféle belső és külső mérések, valamint az előrehozott érettségik

is.

Lényeges értékmérője iskolánknak, hogy a szakközépiskolai osztályokban két idegen

nyelv tanulásának feltételei fennállnak.

Sajnos nehezen motiválhatók a végzős tanulók emelt szintű idegen nyelvi érettségi

vizsgára.

Megnőtt a szakmai idegen nyelv oktatásának jelentősége a szakmai évfolyamokon.

Tanulóink számára igyekszünk biztosítani különböző pályázatok segítségével a

külföldi nyelvi környezet megismerését (ERASMUS +, KA2, külföldi utazások).

Összességében – figyelembe véve a beiskolázási körzetet is – az iskolában folyó

idegen nyelvi képzés megfelelő.

2.1.3 Az informatikai képzés helyzete

2000/2001-es tanévtől kezdődően intézményünk ECDL vizsgaközpontként

működik. A szigorú akkreditációs követelményeknek, amely a tárgyi és személyi

feltételekre egyaránt vonatkozik, maradéktalanul megfelelünk. Jelenleg valamennyi

végzős diákunk számára lehetőséget nyújtunk helyben megszerezni az ECDL

vizsgabizonyítványt.

5

Az iskola életében az ECDL vizsgákon túl jelentősen megnőtt az előrehozott

érettségi vizsgák száma informatika tantárgyból. Ezzel párhuzamosan egyre többen

választják ötödik érettségi vizsgatantárgynak az informatikát. A felkészítés során

ehhez az iskola alkalmazkodott.

Szintén erősségeink közé tartozik az informatika és informatika jellegű tantárgyak

oktatása.

2.1.4 Humán tantárgyak helyzete

Megemelt óraszámban tanítjuk a magyart és a történelmet. A tanulók teljesítménye

évek óta egyenletes színvonalú. Ez csak a – beiskolázást figyelembe véve – jelentős

korrepetálással érhető el.

Kiemelném, hogy a tanórán kívüli foglalkozások hozzájárultak a tananyag

megszerettetéséhez (múzeum-, színházlátogatás).

Erősségeink közé tartozik a tanórai munka és a tanórán kívüli tevékenység

összehangolása.

2.1.5 Eredményeink

2015/2016-os tanévben

Innovációs és High-Tech nevű KA1–es projekt megvalósítása

KA2 pályázat

Ciprus – Legjobb kreatív kísérlet díj

- Legjobb tudományos kísérlet díj

Spanyolország – TOP 5

ECDL (84 tanuló vizsgázott 14 vizsgán)

E-HÓD nemzetközi informatikai és számítógépverseny junior kategória

Centrum Helyesírási Verseny II. és III. hely

Centrum Szövegértési Verseny I. hely

Centrum Bibliaismereti Verseny IV. hely

Szép Magyar Beszéd Verseny – Fővárosi döntő

Implom József Fővárosi Helyesíró Verseny IX. hely

Centrum Idegen Nyelvi Helyesírási verseny – angol I. és II. hely

Centrum Idegen Nyelvi Helyesírási verseny – német I. hely

Sportversenyek:

- a Budapesti Diákolimpia kötélmászó leány csapatverseny IV. helyezés

- a Budapesti Diákolimpia kötélmászó fiú csapatverseny I. helyezés

- Varga Betű Labdarúgó Torna III. helyezés

- Hunfalvy röplabda és kosár villámtorna lány csapat II. helyezés

- Budapesti Mezei Futóversenyen fiú csapat VI. helyezés

- Budapesti Mezei Futóversenyen egyéni XIX. helyezés

Folyamatban vannak magyar, történelem, idegen nyelv és szakmai versenyek.

6

Összességében úgy gondolom, hogy a tehetséggondozás jelenlegi helyzete az

intézményben jó. Olyan alap ez, amelyre a következő időszakban mindenképpen

építeni lehet és kell.

2.1.6 Mérés-értékelés elemzése

A tanulók nagy létszámban vettek részt a mérésben, elért eredményük az országos

átlagnak megfelelő lett, szövegértésből kicsit jobb, mint matematikából. A családi

háttérindexet figyelembe véve azt teljesítettük, ami elvárható.

A mérést elősegítő már meglévő jó gyakorlataink:

A végzős évfolyam osztályai minden év februárjában próbaérettségi vizsgán

vesznek részt az érettségi tárgyakból, írásbeli és szóbeli részből egyaránt.

Az alsóbb évfolyamos tanulók májusban szintvizsgát tesznek az érettségi

tárgyakból.

Tantárgyi projektmunkák:

A 2015/12016. tanévben minden tanuló minden tantárgyból tantárgyi

projektmunkákban bizonyíthatta szorgalmát, kreativitását. A teljesítés színvonala

sokféle volt. A diákok részéről többnyire pozitív visszhang követte az értékelést,

hiszen ez a feladat akár egy osztályzattal jobbat is jelenthetett az adott

témazáróban.

7

2.1.7 Pályázatok

Megvalósult/folyamatban lévő pályázatok:

ERASMUS + KA1 „Innováció és High-Tech a Modern Oktatásért”

Részt vett: 6 pedagógus (Málta, Ausztria, Írország)

ERASMUS + KA2 „Iskolák, óvodák stratégiai partnersége” közoktatási témában

részt vett: 6 pedagógus, 18 diák (Franciaország, Spanyolország, Ciprus)

ERASMUS + KA1 „Még több innováció és High-Tech a modern oktatásért”

Operakaland-Kultúrkaland

Operaházi előadások

Határtalanul! HAT-16-02 Együttműködés szakképző iskolák között

„Reklám az egész világ és fogyasztó benne minden férfi és nő”

MakerBot a tanteremben „Mire használnának egy 3D nyomtatót?

e-3: eTwinning együttműködések – evolúció 2016 „eTwinning pedagógiai

műhely”

Részt vesz: 3 pedagógus

Az agresszió-kezelés témakörében számos pályázat és program keretében

vontuk be diákjainkat is (Kolibri Színház előadásai, BRFK Bűnmegelőzési

osztály előadásai)

ÖKOISKOLA

2.1.8 Beiskolázás helyzete

Sokat tettünk a jövő tervezés, beiskolázás érdekében (pályaválasztási szülői

értekezletek, nyitott kapuk; PR anyagok, felvételi előkészítő foglalkozások).

Iskolánk jó hírnevét, eredményeit igazolja az évek óta ismétlődő túljelentkezés, a

nagyfokú érdeklődés.

A 2016/2017. tanévre történő sikeres beiskolázás érdekében a pályaválasztási szülői

értekezleteken (20 általános iskola), fórumokon (5) részt vettünk. További 22

általános iskolába személyesen vittünk szórólapokat.

Iskolánk honlapja folyamatosan és naprakészen tájékoztatja a szülőket, tanulókat,

általános iskolákat.

8

Október elejétől január közepéig felvételi előkészítő tanfolyamot tartottunk (45 fő).

Az őszi szünet az általános iskolákat e-mailben tájékoztattuk a nyílt hét idejéről.

2015. november 16-20. közt megszerveztük a Nyitott Kapukat (100 fő).

Óralátogatási lehetőséget is felajánlottunk (133 fő).

Novemberben beiskolázási szülői értekezletet is tartottunk.

Megszerveztük a központi írásbeli felvételi vizsgát, valamint februárban

lebonyolítottuk a szóbeli vizsgákat is. Az ideiglenes felvételi rangsor elkészült.

Az esti OKJ-s képzés beindítása

A 2015/2016-os tanévtől iskolánk elindított egy esti OKJ-s képzést Kereskedő és

Logisztikai ügyintéző szakmákban, egy osztályban.

A keresztféléves OKJ-s képzés beindításának előkészítése

A 2015/2016-os tanév 2. félévében megkezdődött az oktatás a keresztféléves esti

OKJ-s képzésen turisztikai szervező, értékesítő-, valamint pénzügyi-számviteli

ügyintéző szakmákban.

2.2 Nevelési helyzetelemzés

A helyzetelemzésben szükséges összefoglalni az intézmény elmúlt időszakában

végzett nevelő tevékenységnek jellemzőit, a tapasztalati tényeket. Szükséges ez a

helyzet megfelelő értékeléséhez és alapját jelenti a következő évek nevelési

célkitűzéseinek aktualizálásához. Célunk nem lehet más, mint az oktatás során

tapasztalt pozitív és sajnos egyre több negatív fejlemény összefoglalása, azzal a

szándékkal, hogy a hibákat kijavítva, a problémákat kezelve eredményesebb nevelő-

oktató munkát fejtsen ki intézményünk az elkövetkezőkben.

Az iskola értékformáló közösség. Az iskolai értékrend kialakítása, tudatosítása,

megőrzése, a jellemformálás csak erős és jól működő iskolai közösségekben

képzelhető el. Az értékőrzésben és érték közvetítésben, értékteremtésben mintaadó,

kulturálisan meghatározó szerepű pedagógus lesz sikeres. A jó pedagógus a nevelés

minden pillanatában egyben erkölcstanár is. A szocializációs űr miatt iskolánk nem

vonhatja ki magát az erkölcsi és társas, valamint a személyiség fejlesztése alól.

9

Ebben óriási jelentősége van a kooperatív tanulásnak és szociális kompetenciának.

Foglalkoznunk kell a magatartás etikájával, pótolva akár a szülői ház hiányait is.

A pedagógiai szemléletben előtérbe kell helyezni az értékeket a hátrányok, valamint a

sikereket a kudarcok helyett. A diákok számára fontos a pozitív értékelés, az

iskolában mindent el kell követnünk azért, hogy a tanulóink minél több sikert érjenek

el, és/vagy minél kevesebb kudarcot éljenek át.

A fenti hatásokat érzékelve a pedagógusok növekvő terhei mellett az egyéni

problémák közösségi szintű megoldását tűztük ki célul. A nevelésben egyre inkább

a család és közösségek híján ezek pótlására kellett a hangsúlyt helyeznünk.

Elsősorban a szülőkkel történő kapcsolattartás javításával nevelési céljaink,

módszereink megismertetésére és elfogadtatására kell koncentrálnunk. Kizárólag

befogadó és együttműködő szülői háttérrel lehetséges az eredmények javítása. (Ezek

a feltételek hiányoznak ma). Az eredményességet segíti az egyénre szabott nevelési-

oktatási formák és a differenciált csoportmunka alkalmazása, a tehetségek

felismerése és gondozása. Óriási szerepe van a szakköröknek (történelem, idegen

nyelvi), valamint a művészeti köröknek (színház, múzeumlátogatások), Vásárhelyi

Nap, éjszakai mozi, külföldi projektek, illetve a projektmunkának (tantárgyi,

projekthét) és a csapatmunkának (1956-os emlékhelyek tematikus feldolgozása,

ünnepélyek, szalagavató, iskolai karácsony).

2.2.1 Gyermek- és ifjúságvédelem

Az iskolában kiemelt szerepe van a gyermek- és ifjúságvédelemnek. A tanulók

felmérése alapján a veszélyeztetett, illetve hátrányos helyzet az adatvédelmi

szabályok betartása mellett nyilvántartásban szerepel (BTM-es 14 fő; SNI-s 7 fő).

Nagyon hiányzik az iskolában működő ifjúságvédelmi felelős, fejlesztő pedagógus és

az iskolapszichológus segítő munkája. Az osztályfőnökökkel, illetve az

iskolavezetéssel koordináltan történnek az intézkedések a tanuló érdekében.

Egyre több problémát jelent az igazolatlan mulasztások szülő, illetve Gyermekjóléti

Szolgálat felé történő adminisztrálása (bár még mindig minimálisnak tekinthető az

igazolatlanul mulasztott tanulók száma).

Az iskola tanulói körében minimális mértékben jelentkezik az agresszió, a témát

preventív módon is alapvető prioritásban kezeli a nevelőtestület (BRFK

Bűnmegelőzési Osztály előadásai, Kolibri színház).

Rendszeresek a drog prevenciós foglalkozások az egyes osztályokban (védőnő).

A diákok oktatása, nevelése integráltan folyik, az egyéniségekből, egyéni

élethelyzetekből fakadó sajátosságok színesítik a közösség életét. Mindezekből is

következik, hogy a lehetőséghez képest az iskola megkísérli az esélyegyenlőség

alkalmazását a mindennapokban is gyakorolni.

2.2.2 A tanulók közössége

Az iskolában működő diákönkormányzat a nevelőtestülettel együttműködve

hagyományokat teremt és ápol jelenleg is. A legfontosabbak a teljesség igénye

nélkül: gólyatábor, gólyahét, szalagavató bál, vásárhelyi nap, tanulmányi és

műveltségi vetélkedők, iskolakarácsony, kiállítás, diáksportkör, szakkörök,

10

múzeumlátogatások, színházlátogatások, 56-os emlékhelyek meglátogatása,

sporttábor, jutalom kirándulás, 24 órás mozi, stb..

Igen népszerűek az ERASMUS + pályázathoz kapcsolódó projektfeladatok

megvalósítása.

A projekthét közösségformáló hatása – a szakmai ismereteken túl – eredményes volt.

Ezek a változatos tevékenységformák teszik az iskolát élhetővé, barátságossá,

olyanná, ahová a diákok szívesen járnak.

Célunk a környezettudatos magatartás, egészséges életmódra nevelés és életviteli

kompetenciánk kialakítása és fejlesztése. A sport által is a tanulók segítséget kapnak

a szabadidő hasznos eltöltésére. A mindennapi délutáni testedzés lehetőségei adottak

az intézményben (tornaterem, tornaudvar, konditerem).

Hangsúlyozzuk, hogy a tanulók fizikai állapota, erőnlétük kihat mindennapjaikra,

ezért szélesítettük a tanórán kívüli sportköri foglalkozások lehetőségeit.

2.2.3 Kapcsolat a szülőkkel

Minden osztályban szülői munkaközösség működik, melynek tevékenységét, közös

munkáját a Szülői Szervezet hivatott koordinálni. Az iskola jelenlegi vezetésének a

kapcsolata ezekkel a testületekkel kiegyensúlyozott és konstruktív.

A szülőkkel való kapcsolattartás minden iskola életében meghatározó jelentőségű. A

szülőkkel fennálló jó kapcsolat nemcsak a nevelőmunkát segíti, de hozzájárulhat az

iskola szakmai jellegű problémáinak megoldásához, szponzorálásához is.

2.3 A humánerőforrás jelenlegi helyzete

A nevelőtestület átlagéletkora csökkent, több pályakezdő kollega került az iskolába.

Tagintézmény-vezetőként rendkívül fontos számomra, hogy minden munkakörben

olyan kollegáim legyenek, akik lojálisak a közösen kialakított alapelvekhez,

ugyanakkor önállóan, nagy felelősségtudattal végzik munkájukat. Úgy érzem, hogy

az elmúlt 20 évben sikerült olyan munkahelyi légkört kialakítani, amely közelít ugyan

az optimálishoz, de a közösen elhatározott alapelvek melletti kiállással néha még

gondok vannak.

A nevelőtestület tagjai az álláshely betöltéséhez szükséges végzettséggel

rendelkeznek, szakmai és pedagógiai felkészültségük kiváló, rendezetlen munkaügyi

esete az intézménynek nincs. A nevelőtestület közösségfejlesztése folyamatos

(továbbképzések, kirándulások).

A továbbképzési terveknek megfelelően történik a pedagógusok szakmai fejlesztése.

Új lendületet adott a továbbképzéseknek az ERASMUS + KA1 pályázat.

A nevelőtestület többször bizonyította, hogy alkalmas az innovációra, illetve változó

körülmények között is képes megőrizni és továbbvinni értékeit.

A pedagógusok munkáját sajnos iskolapszichológus, gyermek-és ifjúságvédelmi

felelős és fejlesztő pedagógus nem segíti.

11

Az intézményben nevelő és oktató munkát segítő kollega, az iskolatitkár és a

rendszergazda.

Az elmúlt években az adminisztratív, illetve technikai területen (14 fő) is sikerült egy

stabil gárdát kialakítanom. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak

számomra legalább olyan fontosak, mint a pedagógusok.

Ebben a tanévben – hosszú idő után – érezhetővé vált a többletmunka anyagi

elismerése a pedagógus, valamint a nem pedagógus munkát végző kollegák körében

is.

2.4 Az oktatás jelenlegi infrastruktúrájának helyzete

Ebben a tanévben a BGSZC finanszírozásának és a Vásárhelyi 200 Alapítvány

támogatásával oktatási feltételeink korszerűsödtek. Elsősorban az informatikai

oktatás és a nyelvoktatás feltételeire igyekeztünk koncentrálni, valamint

könyvtárállományunkat fejleszteni.

A BGSZC anyagi finanszírozása lehetővé tette a tanórán kívüli kulturális és

sporttevékenységek széles körének megvalósítását.

Tantermeink – az alapítványi támogatásnak köszönhetően – projektorokkal

felszereltek. A kollegák munkáját egyéni laptopok segítik (tanórai munka, e-napló).

Három számítógép termünk a legmodernebb számítástechnikai eszközökkel

berendezett. (Biztosítottuk az ECDL vizsgák lebonyolításához szükséges tárgyi

feltételeket.)

Legfontosabb konkrét eredményeink:

3 db 20 fős számítógép terem korszerűsítése, gépparkjának fejlesztése

A számítástechnika hálózat korszerűsítése és bővítése (vezeték nélküli hálózat)

Irodai és tanári fénymásolók cseréje

Fejlesztettük könyvtárunk könyv- és hanganyag állományát (közismereti,

szakmai, idegen nyelvi).

A BGSZC biztosította a tanulók jutalomkönyveit.

Ingatlan felújítására a BGSZC jelentős összeget fordított. A gyakori tető illetve

tanterembeázások tették szükségessé a tornatermi ablakok, ajtók cseréje,

javítása, a tető részleges felújítása.

Jelentős asztalos karbantartási munkálatok zajlottak.

Energiatakarékossági törekvésünk eredményeképpen szigeteltettük a

nyílászárókat. Az iskola építészeti stílusát figyelembe véve kicseréltük az aula

ajtókat.

Csoportfoglalkozások feltételeit biztosította a BGSZC-től kapott speciális

tanulói asztalok és székek.

Anyagi javak védelme érdekében a folyosói, illetve kültéri kamerarendszereket

felújítottuk. Az iskola kültéri védelmi rácsait javítattuk.

A balesetveszélyt megszüntettük az udvaron és az aula burkolatánál is.

A fejlesztési forrásokat a BGSZC biztosította.

12

Összegezve megállapítható, hogy tagintézményünkben javult az oktató-nevelő

munkához szükséges eszközök ellátottsága. Tárgyi feltételeink megfelelőek. A tan- és

szemléltetőeszközökkel való ellátottságunk elfogadható.

2.5 Az iskola gazdálkodása, működtetése

A Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum tagintézményeként működik 2015.

július 01-től a Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola.

Gazdálkodásunk a BGSZC keretein belül történik.

Az intézmény érdekeltté vált saját bevételeinek növelésében, OKJ-s esti és

keresztféléves képzés létszámának növelésében.

Számos takarékossági, racionalizálási döntés következtében a működtetés helyzete

stabil, a feladatok ellátása nem volt veszélyben (nem keletkezett tartósan lejárt

határidejű tartozás).

A kezdeti nehézségek után megoldódott a pályázatok útján elnyert céltámogatások

leutalása (ERASMUS +).

Néhány, az iskola működéséhez szervesen illeszkedő feladatot a Vásárhelyi 200

Alapítvány közreműködése nélkül nem, vagy csak sokkal szerényebb módon tudnánk

megoldani.

Úgy értékelem, hogy – tagintézményként -, a kezdeti nehézségek után a közös

munkánkra a jó együttműködés, segítőkészség a jellemző.

Összességében elmondható, hogy az iskolában jó színvonalú, minőségű szakmai

oktató-nevelő munka folyik, gazdasági szempontból is megfelelő helyzetben volt.

13

„Vonzó célokat kijelölni közösen érdemes, megvalósítani csak együttesen lehet”

(Comenius)

3. Fejlesztési program

Iskolánk múltban elért eredményei sok szempontból meghatározzák jövőbeli

feladatait is. Ugyanakkor a jövőre vonatkozó célok felvázolásakor számolni kell azon

tényezőkkel is, amelyek makro- és mikrokörnyezetünkből gyakorolnak hatást az

iskolai működésre.

3.1 A makrokörnyezet hatása

A XXI. századra megváltoztak a gazdasági-társadalmi viszonyok, a családszerkezet,

és ennek köszönhetően gyermekeink is.

A szűkebb és tágabb környezetünkben történt változások arra ösztönöznek

bennünket, pedagógusokat, hogy a családokkal és más társadalmi erőkkel a felelős

döntés képességére neveljünk gyermekeinket.

A társadalmi háttérből fakadó, iskolánkat (is) érzékenyen érintő körülmények:

- az oktatáspolitika jellemzői, a jogszabályi háttérből fakadó feladatok

A köznevelési-, szakképzési rendszer folyamatosan változik. Az elmúlt évben

több, az oktatási intézmények munkáját alapjaiban megváltoztató törvény

született. Ezen elképzelések ismeretében jelentős változások történtek és fognak

bekövetkezni.

Az iskola számára létkérdés, hogy egy részben új típusú környezetben gyorsan és

hatékonyan tudjon reagálni a külső környezet változásaira.

- a demográfiai tényezők alakulása

A következő években is kevés tanuló érkezik az általános iskolákból a

szakgimnáziumokba. Ez mindenképpen szükségessé teszi a nagyon átgondolt

beiskolázást és munkaerő-gazdálkodást is.

Megnő a jelentősége a humánerőforrással történő rugalmas gazdálkodásnak.

Ebben nagy segítséget ad az, hogy a BGSZC tagintézménye vagyunk.

Jelenleg bizonytalansági tényező a szakgimnáziumok működtetése a BGSZC

keretein belül. Az ágazati beiskolázás remélhetőleg megnöveli a szakképző

évfolyamon a beiskolázási létszámot.

A felsőoktatási törvény változásai miatt valószínűsíthető, hogy a szakképző

évfolyamokon tanuló tanulók száma jelentősen meg fog nőni, ezért fontos az esti

és a keresztféléves szakképzés további elindítása is. Ez kihatással lesz a

nevelőtestület összetételére.

- a gazdaságban végbemenő változások

A bekövetkezett változások a gazdaságban új feladatok elé állítják az egész

oktatási rendszert, de mindenekelőtt a szakoktatási intézményeket. Ezen

változások - a tartalmi megújulás kényszere mellett - a továbblépés lehetőségeit is

magukban hordozzák (szakgimnázium, nappali-, esti képzés).

14

Természetesen az említett tényezőkből fakadó fenntartói elvárások és döntések a

jövőben is a munkánkat döntően meghatározzák.

Iskolánk egy rendszer elemeként működik, így tevékenységünkben a

rendszerszemlélet alapelemnek tekintendő.

3.2 Az intézmény mikrokörnyezete

Ugyanakkor az iskola belső feltételei, a kereskedelmi oktatás területén elért hosszú

múltra visszatekintő eredményei, a tanárok sokirányú felkészültsége biztos alapot

jelenthet a közösen vállalt feladatok teljesítéséhez.

Az innovatív nevelőtestület elengedhetetlen feltétele az új szakmai ágazat – turisztika

– sikeres bevezetéséhez.

- A személyi feltételek, elsősorban a nevelőtestület a szakmai és a pedagógiai

elkötelezettségével biztosítja a kiegyensúlyozott munkát. A NOKS, az adminisztratív

és a technikai munkát végzők megfelelő hátteret, támogatást biztosítanak az

alapfeladatok ellátásához.

Iskolánkban folyó oktató-nevelő munka és diákjaink érdekében is fontos, hogy

ismerjem és elismerjem, segítsem és hasznosítsam munkatársaim képességeit.

Támaszkodni kívánok vezetőtársaim, tanártársaim, munkatársaim szakmai

tudására és tapasztalatára, kezdeményezéseire, mint ahogy eddig is történt.

Azonosulni csak olyan vezetőkkel tudok, akik tudnak rendszerben gondolkodni,

felismerik és megszüntetik az általuk irányított szervezetekben az eredményrontó

tényezőket, képesek hatékonyan felhasználni meglévő erőforrásukat; akik

becsülik kollegáik szakértelmét, önállóságát, szuverenitását, személyiségük

individuális értékeit; a feltételek egyes hiányosságait; racionális intézkedésekkel,

jobb munkamegosztással, ösztönzési rendszerrel képesek pótolni; elősegítik

beosztottaik fejlődését és képesek hozzájárulni a tartalmas munkatársi

kapcsolatokhoz.

A humán- erőforrással kapcsolatban fontosnak tartom a kibővített iskolavezetés

szerepének növelését, mivel az iskola előtt álló feladatok a következő években

olyan jellegűek, hogy többszöri hatékony megbeszélésre lesz szükség. Fontos

feladat lesz a jövőben is a tagintézmények és a BGSZC munkatársaival való

szoros együttműködés.

Szeretném az iskola középvezetői szintjét megerősíteni (továbbképzések). Az

innovációs céljainkhoz illeszkedő munkaközösségek tevékenységüket a BGSZC

tagintézményei között szélesítsék a jövőben.

Továbbra is szükségesnek tartom - eredményes munkám érdekében - a

nevelőtestület szakmai és pedagógiai hozzáértését, innovatív készségét,

munkabírását és kreativitását.

A tanári munkában az értékelés alapja a minőségi teljesítmény kell, hogy

legyen. A pedagógus életpályamodellnek megfelelően a pedagógus minősítése és

önértékelése központi feladat.

Ennek segítéseként a szaktanácsadás igénybevételének fontosságát

hangsúlyozom.

15

A szakfelügyelet törvényi elvárásainak való megfelelés.

Fontos a munka folyamatos értékelése és elismerése, az állandó visszacsatolás

és indokolt esetben a folyamat korrekciója.

Kapjon külön elismerést, aki hivatástudattal, lelkiismeretesen, magas szakmai

színvonalon, tartalmasan oktat és nevel, figyelmet fordít a tehetséggondozásra,

az erkölcsi nevelésre.

Az értékelési rendszer további működésébe be szeretném vonni a külső és

belső mérések és vizsgák eredményeit is az eddig használt indikátorokon túl.

Biztosítani kívánom az esélyegyenlőséget az iskola minden szintjén.

Növelni kell az iskolán belüli kommunikáció hatékonyságát.

A továbbiakban is fontos a tanári továbbképzések változatlan erkölcsi és anyagi

támogatása, a BGSZC-vel történt egyeztetés mellett.

Az egyéni ambíciók, tervezett pályakarrierek és szakmai elképzelések

támogatása a központ és az iskolai érdekkel összehangoltan.

A NOKS munkája, valamint az adminisztratív és technikai dolgozók munkája

hozzájárul az intézmény hatékony működéséhez, de csak a BGSZC-vel közös

egyeztetés eredményeként.

A köznevelési és szakképzési törvénynek megfelelően alkalmazkodunk a

BGSZC iránymutatásai mellett a szakmai képzés szerkezetében, a beiskolázandó

osztályok létszámában. Szeretnénk a szakképző évfolyamok számát az iskolán

belül növelni.

- A tárgyi feltételeket illetően az iskola rendelkezik a folyamatos működtetés

lehetőségeivel. A jövőben is fontos, hogy – a lehetőségekhez mérten, BGSZC-vel

egyeztetve - végrehajtsunk fejlesztéseket, a különböző forrásokból származó

eszközök tovább javítsák az oktatás tárgyi feltételeit.

A kor szellemének és kihívásainak megfelelően az infokommunikációs eszközök

előtérbe kerültek az oktatásban, amelyet a jövőben is szeretnék támogatni,

bővíteni funkcióit. Az e-napló valamennyi lehetőségét ki szeretnénk használni.

A számítástechnikai termek gépparkjának további cseréjét támogatom.

A pedagógusok munkáját segítő multifunkciós eszközök gépeinek bővítését

támogatom.

A tanulói elektronikus vizsgáztatói rendszer (Moodle) bevezetését is támogatni

kívánom.

Az iskola kapcsolatrendszere biztosítékot jelent a zökkenőmentes oktató-nevelő

tevékenység feltételeinek biztosításában.

Bővíteni kívánjuk a szakképző évfolyamok diákjainak szakmai gyakorlati képzési

lehetőségét belföldön és külföldön (ERASMUS + KA1) egyaránt. A nyári szakmai

gyakorlati munkahelyek számát bővíteni kívánjuk. Egyben élni kívánunk az esetleges

szponzorok anyagi támogatásával is.

- Szakmai, pedagógiai elhivatottságomból fakad az a meggyőződésem, hogy az iskola

a diákokért van. Értük, számukra kell biztosítani azokat a feltételeket és

lehetőségeket, amelyek segítségével olyan tudást és emberi tartást kapnak, amivel

megalapozzák jövőjüket, sikeres életüket.

16

A szellemi gyarapodás csak a praktikus ismeretek szélesítésével, és a normális

életvitel iránti igény kialakításával válhat elérhető célunkká és végzett tanulóink

eszközévé a mind sikeresebb helytállásban.

Fontosnak tartom az iskolai teljesítmény figyelemmel kísérését. Megfelelő

információhoz jutunk, hogy a megszerzett köz- és szakmai ismeretekkel a

gyakorlatban milyen esélyt kapott az iskolából kilépő diák, milyen módon találta meg

helyét a munkaerő-piacon.

Tartalmas, a legtöbb jót kihozó együttműködés formáinak megvalósításához

fontosnak tartom a következő elvek érvényesülését:

Úgy gondolom, hogy a tagintézmény vezetését, felelős irányítását, a kor

követelményeihez igazodó menedzselését, csak munkatársaim tevékeny

közreműködésével végezhetem egy működő rendszer elemeként.

Fejlesztési programom megvalósítása érdekében, irányító munkámban – mint az

elmúlt években is -, feltétlenül igénylem a környezet kölcsönös bizalmát, a

korrekt, őszinte, jó szándékú emberi kapcsolatokat.

Embertársaimmal szemben nyitott, őszinte vagyok, de elvárom a korrekt,

becsületes, magas színvonalú munkavégzést, természetesen tudva azt, hogy a hiba

elkövetésének lehetősége létezik, de a hiba időben felismerve, közös akarattal

korrigálható.

Vezetési elképzeléseim szerint az iskola képzési céljához igazodó oktatási-

nevelési tevékenységet úgy kell irányítani, koordinálni, hogy az minden egyén és

közösség (diák, tanár és más dolgozók) számára, a lehetőség határain belül

hasznos és kellemes legyen.

Rugalmas alkalmazkodással, az iskola jó hagyományait megőrizve kell

végrehajtani az indokolt változtatásokat.

Szükségesnek tartom a véleménynyilvánítást és ütköztetést, a döntés-előkészítés

és a döntéshozatal demokratizmusát.

Ennek alapja, az iskola életével kapcsolatos külső és belső információ-csere, a régi

és új módokon egyaránt.

A döntések előkészítésében, illetve meghozatalában nemcsak az iskolavezetés

tagjainak aktivitására számítok, hanem az egész nevelőtestület, az érdekvédelmi

és képviseleti szervek együttműködésére is (Közalkalmazotti Tanács,

Diákönkormányzat, Szülői Szervezet).

A tagiskola személyi és tárgyi feltételei rendelkeznek olyan kondícióval, hogy

képesek vagyunk a fenntartói és a BGSZC döntésekre hatékonyan és rugalmasan

reagálni.

17

3.3 A képzés rendszere

Az elmúlt években kialakított struktúrát – évfolyamonként 4 szakközépiskolai

osztály indításával célszerűnek látszik a továbbiakban is fenntartani. Ezt a

beiskolázási igények is alátámasztják.

Számítani kell a beiskolázandó tanulók alacsony létszámával. Nő a felülről történő

beiskolázás jelentősége. A BGSZC-vel közösen szélesíteni kell a szakképző

évfolyamok struktúráját. Várható, hogy a szakképző évfolyamokra jelentkezők száma

növekedik, mind a szakgimnáziumokból, mind a gimnáziumokból, és a

felsőoktatásból lemorzsolódó hallgatók oldaláról.

A nappali képzésen túl nő az esti és a keresztféléves szakképző osztályok

beiskolázása.

Az alapképzésben nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a közismereti képzésre. A

szakgimnáziumi tanulók esetében a kétszintű érettségi vizsgára történő felkészítés a

legfontosabb.

Erősíteni kell az emelt szintű érettségire való felkészítés súlyát, módosítani kell az

órarendet (sávos) is a megfelelő évfolyamszintű csoportok kialakítása miatt. El kell

érni, hogy az emelt szinten oktatott tanulók nagyobb arányban jelentkezzenek az

emelt szintű érettségi vizsgára. Ezt a törekvést nagymértékben erősíti a felvételi

rendszer.

Ezzel párhuzamosan tovább kell erősíteni az iskolai tehetséggondozást, tanórai

differenciálást. Fontos, hogy tanulóink a következő időszakban is induljanak akár

egyéniben, akár csapatokban különféle regionális és országos versenyeken.

Természetesen az ágazati beiskolázás miatt nő a szakmai tantárgyak óraszáma,

jelentősége. Lehetőséget kell biztosítanunk az ágazati szakmai képzés után a

szakképzési évfolyamokon a tanulmányok folytatására. Fontos a munkaerő-piac

igényeit figyelembe venni.

szakmai alapozást biztosítunk a kereskedelmi és turisztikai ágazaton belüli OKJ-s

szakmákhoz, amelyek a munkaerő-piaci igények figyelembevételével, korszerű

ismeretekkel rendelkező szakember képzés alapjait biztosítják. Feladatunk a

tanulók felkészítése az új ágazati szakmai érettségire, valamint az új OKJ-s

szakképesítések megszerzésére.

valamennyi tanulónk esetében kiemelt feladatunk kell, hogy legyen a

pályaorientáció, a szakmaválasztás alapos előkészítése.

a BGSZC keretében lehetőség nyílik a pályaválasztó fiatalok és a szülők

igényeihez való rugalmas alkalmazkodásra.

3.4 Az oktatás - nevelés tartalma

Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy napjaink és a jövő

követelményeihez rugalmasan alkalmazkodva tovább fejlesszük oktató-nevelő

munkánkat.

Ennek mérőfoka a tanulmányi átlagok javulása.

A törvényi módosításoknak megfelelően változtatni kell helyi tantervünket.

18

Fontos a magas színvonalú szakmai alapozás, az új ágazati, szakmai érettségire való

felkészítés, valamint felkészülés az új szakmák oktatására a szakképző évfolyamokon

(nappali, esti, keresztfélév).

- Az iskola minden dolgozójának mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy

tanulóink a korszerű ismeretanyagon túlmenően az üzleti életben ma már

nélkülözhetetlen készségeket is elsajátítsák a képzési idő alatt.

Célunk, hogy magas színvonalú általános és szakmai ismereteik mellett

viselkedésük, modoruk, beszédkultúrájuk, erkölcsi felfogásuk is megállja a

helyét a mindennapok és a modern üzleti élet gyakorlatában is.

Mindez azt követeli tőlünk, hogy mindannyiunknak, mindenkor, minden lehetséges

eszközt meg kell ragadnunk arra, hogy a közvetítendő értékek tanulóinkban valóban

belsővé váljanak, s ne csak ismereteik, hanem személyiségjegyeik is a kívánt

irányban változzanak.

Természetesen ez nem jelentheti a tanulók személyiségének egyfajta "sablon" szerinti

alakítását, hiszen egyéniségüket igenis tiszteletben kell tartanunk, de mindenképpen

kell, hogy jelentse az udvariatlanság, a kötelezettségek és szabályok megszegése, a

modortalanság elleni nagyon határozott, egységes és következetes fellépést!

- A középiskolai képzés célja nem lehet csupán specifikus szakmai igények

széleskörű kiszolgálása.

Elsősorban olyan ismeretekkel és készséggel kell felvértezni tanulóinkat, amelyek

biztos alapot teremtenek a normális társadalmi beilleszkedéshez és konvertálható

tudást egy-egy speciális terület szakmai követelményeinek elsajátításához.

Megvalósítsuk a későbbi tovább-, illetve átképzés lehetőségét, sőt az önképzés iránti

igényt is.

Törekszünk a megújuló iskolai koncepció megvalósítására. Új pedagógiai oktatási

módszerek alkalmazásának teret engedünk. Nő a csoportmunka, projektfeladatok,

projekthét jelentősége. Lehetőséget kapnak a pedagógusok új módszereik

bemutatására, új módszerek elsajátítására, nemcsak a tagintézményen belül, hanem a

BGSZC valamennyi tagintézményében.

- Bár meggyőződésem, hogy a hatékony oktató-nevelő munkában nem lehet (s ha

lehetne, sem szabadna) különbséget tenni az egyes tantárgyak fontossága,

hasznossága között, úgy gondolom, néhány területet mégis ki kell emelnünk a

fentiekben vázolt célok mind teljesebb elérése érdekében.

- Az egyik terület az idegen nyelvek oktatása. Köztudott, hogy az, aki nem

rendelkezik legalább egy idegen nyelvből alapos tudással (sőt, ezt igazoló állami

nyelvvizsga bizonyítvánnyal), csökkenő sikerrel pályázhat a gazdasági területen egy-

egy jó állásra, még ha egyébként emberi tulajdonságai és felkészültsége alkalmassá

tennék őt annak betöltésére. Éppen ezért minden eszközt meg kell ragadnunk azért,

hogy tanulóink idegen nyelvi tudása a lehető legmagasabb szintet érje el a képzési

idő alatt. Jelenleg minden tanuló két idegen nyelvet tanulhat az iskolában. A jövőben

19

– a lehetőségeket figyelembe véve – fontosnak tartom az idegen nyelvek magas

óraszámban történő tanítását.

Emellett azonban tovább kell növelni a tanórák hatékonyságát, s ki kell használnunk

minden tanórán kívüli lehetőséget ezen a területen is. Mindenképpen szükségesnek

tartjuk a nemzetközi kapcsolataink intenzív ápolását. Célunk továbbra is az, hogy

minél több tanulónknak nyíljon lehetősége külföldi tanulmányúton való részvételre

(ERASMUS +).

Fontos az emelt szintű érettségi vizsgák és/vagy nyelvvizsgák számának növelése,

hiszen a jövőben a felsőoktatási intézménybe jelentkezés alapfeltétele.

Még fontosabbá válik a szakképző évfolyamokon a szaknyelv oktatása.

- A természettudományos tantárgyak helye a szakgimnáziumban ismét

megváltozik.

Fel szeretném karolni azokat a gyakorlati jellegű órákat, ahol például látványos

kísérletekkel csinálnak kedvet a kollegák a természettudományos ismereteknek.

Ezzel kapcsolatban szabadidős program keretében külső felkért előadókat is

szeretnék meghívni (ÖKOISKOLA).

Megnövekedett a természettudományos tantárgyakból érettségizők száma (biológia,

földrajz). A jövőben is mindent meg kell tennünk, hogy a megfelelő feltételeket és

felkészítést biztosítsuk a sikeres vizsgákhoz.

- Célunkká kell tennünk, hogy tanulóink a számítógépeket nemcsak az informatika

órán, hanem az egyéb órákon is használják, természetesen és szigorúan csak ott, és

csak akkor, ahol, és amikor erre a tananyag elsajátításában, a szemléltetésben, az

elsajátított ismeretek ellenőrzésében, stb. jó lehetőség adódik.

Fontosnak tartom az ECDL vizsgabizonyítvány megszerzésének a lehetőségét.

Évről - évre nő az informatikából érettségiző tanulók száma. A jövőben is fontos,

hogy magas színvonalon felkészítsük őket az érettségi követelményeire.

Fontosnak tartom, hogy az oktatási célok eléréséhez szükség van bizonyos

informatikai jellegű újításokra is. Ezek közé tartozik egy munkaközösségenkénti

feladatbank létrehozása, a tantermekben informatikai eszközök elhelyezése.

Az elektronikus napló sokoldalú felhasználása, facebook csoportok működtetése.

- Továbbra is fontos a magyar és történelem tantárgyaknál az új érettségi

követelményeknek megfelelő vizsgára való felkészítés. A jövőben is támogatni

kívánom azokat a tanórán kívüli tevékenységeket, amelyek az oktatás színvonalát

más módszerek alkalmazásával növelik (múzeum-, színházlátogatások).

- Szükségesnek tartjuk a szakmai tantárgyak gyakorlatorientált jellegének

további erősítését, amelyet a csoportbontott órák keretei között és a szakmai

gyakorlóhelyeken kívánjuk megvalósítani.

Új feladatot jelent az ágazati, szakmai érettségi vizsgatantárgy ismételt kötelező

jellege. A szakmai kollegák kiemelt feladata lesz az OKJ szakmák iránt az

érdeklődés felkeltése. A jövőben a szakképző évfolyamokon a megfelelő

tananyagfejlesztést is el kell végezni.

Kiemelt feladat a turisztikai ágazat sikere, valamint az ide tartozó OKJ szakmák

eredményes bevezetése.

20

Az új Országos Képzési Jegyzékhez igazodó szakmai programok kidolgozásakor

meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogyan lehet a szorgalmi időben még több

gyakorlati képzést biztosítani tanulóink számára.

A szakképző évfolyamokon fel kell készülni olyan tanulók fogadására, akik nem

tettek szakmai érettségit, így a szakképző évfolyam ideje hosszabb.

- A mainál nagyobb gondot kell fordítanunk arra, hogy a nem kis részarányban

szociális és kulturális hátrányokkal tanulmányaikat megkezdők elmaradásaikat

pótolhassák, a személyiségfejlődésükhöz szükséges többletlehetőségekhez

hozzájussanak (hozzáadott érték).

A jövőben az egyéni problémák lehetőleg közösségi szintű megoldását tűzzük ki

célul.

- A következő években is kiemelt szerepe lesz a gyermek- és ifjúságvédelemnek. A

tantestületnek alapvető feladata, hogy prioritásban kezelje az agressziót az ifjúság

körében, a témát preventív módon oldja meg. A diákok oktatása-nevelése integráltan

folyik, így a jövőben is – a lehetőségekhez képest – az iskolának a mindennapokban

is gyakorolni kell az esélyegyenlőség alkalmazását. Minden eszközzel törekedni kell

az indokolatlan mulasztások megszűntetésére, a lemorzsolódás csökkentésére.

- Nagyobb figyelmet kell szentelnünk a tehetséggondozásra is, különös tekintettel a

különböző közismereti és szakmai versenyeken eséllyel induló, valamint a felsőfokú

oktatási intézményekben továbbtanulni és/vagy emelt szinten érettségizni szándékozó

tanulóinkra.

A tehetség a pedagógusnak és a szülőnek is öröm, emberi és szakmai értelemben is

önfejlődést ígér, miközben a közösség, az iskola tehetséges, kreatív tagjai által

konfliktuskezelő, tanuló közösséggé formálódhat.

- Az iskolában folyó nevelőmunka fontos területe kell, hogy legyen a testi nevelés is.

Mindenképpen arra kell törekednünk, hogy a sport, a mozgás, a játék igénnyé váljon

tanulóink számára. Célunk továbbra is a környezettudatos magatartás, egészséges

életmódra nevelés és életviteli kompetenciák kialakítása és fejlesztése. Segítséget

kell adnunk a szabadidő hasznos eltöltésére a sportolás lehetőségével. Fontosnak

tartjuk a tanítás során annak hangsúlyozását, hogy fizikai állapotunk, erőnlétünk

kihat mindennapjainkra.

Ezen cél elérésében a mindennapos testnevelési óráknak meghatározó szerepe van,

de mindenképpen támogatni kell az iskolai sportkör tevékenységét is.

Továbbra is a diákolimpián és egyéb versenyeken, több versenyszámban

csapatainknak részt kell venni.

3.5 Az iskola arculatának megőrzése

- A következő években mind élesebben vetődik fel a beiskolázás kérdése. Az egyre

élesedő piaci verseny, az egyre kevesebb általános iskolai tanulószám miatt tovább

kell növelni, ill. új rétegekben is fel kell ébresztenünk az érdeklődést iskolánk iránt.

Az információáramlás szempontjából az iskolai honlapnak, facebook csoportnak

meghatározó szerepe van.

21

Aktívan részt kell vennünk a BGSZC nappali és felnőtt képzésében. A siker

érdekében közös marketing tevékenységben is részt kell vennünk.

A megváltozott felsőoktatási felvételi követelmények miatt várható, hogy az OKJ

szakmák jelentősége megnő, aktívan részt kell vennünk a BGSZC-n belül a

szakképző évfolyamok beiskolázásában.

A több oldalról történő beiskolázás lehetőséget biztosít a „több lábon állásra”.

- Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy - ha különböző mértékben is -,

közvetlenül vagy közvetve az iskola valamennyi dolgozója, tanulója tevékenységével

hatást gyakorol az iskola arculatára.

Mindenképpen törekednünk kell arra, hogy színvonalas szakmai munkánk, hiteles és

széleskörű információs tevékenységünk eredményeként iskolánkat még vonzóbbá

tegyük. Így érhetjük el, hogy egyre jobb képességű, céljai elérésére jobban törekvő

tanuló jelentkezzen intézményünkbe. Ezzel pedig már önmagában is emelhető a

képzés színvonala, eredményesebbé tehető az oktatás (turisztikai ágazat).

A sikeres ágazati, szakmai érettségi vizsgák, valamint a szakképző évfolyamon az

eredményes szakmai vizsgák a tagintézményünk sikerén túl a BGSZC eredményes

munkájához is hozzájárul.

3.6 Az intézmény belső kapcsolatrendszere

A tagintézmény-vezető és az iskolavezetés jó kapcsolatainak kialakítása a

nevelőtestülettel, az iskolatitkárral, a rendszergazdával és az alkalmazottakkal, a

diákönkormányzattal rendkívül fontos tényező.

A nevelőtestület együttműködése, aktív közreműködése nélkül egyetlen program

megvalósítása sem lehetséges. Ezért törekedni szeretnék a továbbiakban is – adott

esetekben, jogszabályokban meghatározott és biztosított lehetőségeken túlmenően is

- a pedagógusok együttműködő közösségei számára mindenkor lehetőséget adni a

véleménynyilvánításra, az önálló szakmai munkára.

Ugyanakkor fontosnak tartom azt is, hogy a jelenleginél nagyobb figyelmet

fordítsunk az egyes kollégák egyéni teljesítményének, munkájának ellenőrzésére,

értékelésére (önértékelés, pedagógusminősítés, szaktanácsadás, szakfelügyelet).

A vezető társaimon túl számítok a pedagógus életpályamodellt koordináló

munkaközösség aktív közreműködésére és az alkalmazottak körére is.

Csak a nevelőtestülettel együtt alakítható, formálható az a munkastílus, amely a

munkakörök lehetőség szerinti egyértelmű meghatározásával, a folyamatos

tájékoztatás és tájékozódás mellett biztosítja a zökkenőmentes együttműködést az

oktató-nevelő munkát irányítók, a pedagógusok és az iskolatitkár, a rendszergazda és

a többi munkavállalói között.

Csak így érhető el, hogy:

képesek legyünk kitartóan és következetesen fellépni annak érdekében, hogy a

mindenki által ismert és támogatott célok valóban meg is valósulhassanak;

22

az iskola által felvállalt feladatokat, célokat a nevelőtestület minden tagja, az

iskola minden dolgozója egységesen képviselje, azok elvégzését, illetve elérését

önmagától és másoktól is megkövetelje;

olyan munkahelyi légkört teremtsünk, ami jó alapfeltételt teremt mindenki

számára az eredményes munkavégzéshez.

nem felejthetjük el, hogy a BGSZC egyik tagintézményének munkavállalói

vagyunk, így munkánk eredményessége a szakképzési centrum működésének

sikerességét is meghatározza.

Meghatározó jelentőségűnek tartom, hogy a tagintézmény-vezető és az iskolavezetés

többi tagja a vezetőségi értekezleten alakítsa ki közös álláspontját, hogy az így

megszületett döntéseket a végrehajtás során is közösen tudják képviselni.

- Továbbra is törekedni kell arra, hogy az iskolán belüli kapcsolatrendszerben egyre

nagyobb szerepet játszanak az iskola innovációs céljaihoz illeszkedő egyes

munkaközösségek vezetői! Elsősorban nekik kell irányítani, koordinálni és

ellenőrizni azt a munkát, amelynek eredményeként összeegyeztethetővé válik az

egyes szaktanárok egyénisége, önálló szakmai munkája az iskola által megkövetelt

egységes követelmény-rendszerrel. A jövőben kialakuljon a kapcsolat a többi

tagintézmény hasonló munkaközösségeinek vezetőivel.

- Fontosnak tartom, hogy a kollegákat érintő döntésekben a lehető legnagyobb

mértékben bevonjam a közösséget a Közalkalmazotti Tanácson keresztül.

- Az iskolában folyó munkát nagymértékben befolyásolja az iskolatitkár, a

rendszergazda, az alkalmazotti dolgozóinak munkája, valamint a köztük és a

pedagógusok között kialakuló viszony.

Továbbra is törekedni kell arra, hogy a nem pedagógus munkakörben dolgozó

kollegák hatékonyabb munkavégzéssel, munkájuk szolgáltató jellegének erősítésével

még jobban segítsék az oktató-nevelő munkát. Ezen a területen fontosnak tartom a

BGSZC-vel a hatékony együttműködést.

- Az iskola sikerének kulcsa és záloga a magas szintű tanári munka. Csak az

elhivatott, jól képzett, optimista pedagógus képes sikeres, belső motivált diákokat

képezni. A jövőben minőségi továbbképzést kell biztosítani a pedagógusok

számára, támogatni kell a pedagógus életpálya szakaszainak teljesítését.

Szeretném, ha a Vásárhelyi továbbra is feszültségektől mentes, jó hangulatú iskola

legyen, ahová az új belépő kollegák sikeresen tudnak beilleszkedni.

- Fontos továbbá a pályakezdő kollegák mentorálása, az egyéni ambíció, szakmai

elképzelések és tervezett pályakarrierek támogatása.

Minden iskola életében alapvető jelentőségű a tanulók iskolához kötődő viszonya.

Ebben a viszonyban meghatározó a tanórák milyensége, a szaktanárok és az

osztályfőnök személyisége, de nagyon fontos az iskolai hagyományok, a tanórán

kívüli tevékenységek, az önszerveződéssel létrejövő diákönkormányzati szervek,

diákkörök szerepe is.

23

- Ezért is fontos, hogy a lehetőségekhez képest a továbbiakban is minden segítséget

megadjunk iskolai diákönkormányzat hatékony működéséhez. Célkitűzései évek

óta változatlanok a diákság részére tartalmas, színvonalas szakmai, kulturális és

egyéb szabadidős elfoglaltságok szervezése.

A tanárok és a diákok közös feladata az önkéntes munka megszervezése és

lebonyolítása.

- Könyvtárunk általános gyűjtőkörű könyveket és folyóiratokat, valamint

audovizuális és multimédiás dokumentumokat gyűjt. Fontos, hogy az iskolai

könyvtár egy olyan közösségi tér legyen, ami nyitott mindenki számára, aki az

iskola közösségéhez tartozik.

3.7 Az intézmény külső kapcsolatrendszere

- A szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás minden iskola életében meghatározó

jelentőségű. A szülőkkel fennálló jó kapcsolat nemcsak a nevelőmunkát segíti, de

hozzájárulhat az iskola szakmai jellegű problémáinak megoldásához,

szponzoráláshoz is.

Az iskola minden olyan változást megvitat a Szülői Szervezettel, amely a diákok

életét befolyásolja. Egyértelmű számunkra, hogy a valódi előrelépés kizárólag a

szülői házzal szorosan együttműködve lehet elérni az oktatás-nevelés területén.

- Folyamatos kapcsolattartás szükséges az iskolát támogató gazdálkodó

szervezetekkel.

Fontos ez azért, hogy a vállalkozások reális igényei közvetlenül is megjelenhessenek

a szakmai munka alakításában, a tárgyi feltételek javításában. De elengedhetetlen

azért is, mert napjainkban meghatározó jelentőségű iskolánk életében a gazdálkodó

szervezetek által nyújtott anyagi támogatás.

Segítséget kapunk a szakmai gyakorlati munkahelyek biztosításához is.

- A BGSZC keretén belül fokozni kívánom a kialakított eredményes szakmai

együttműködést. Közös érdekünk a szakmai képzések struktúrájának szélesítése, a

mindenkori gazdasági igényekhez való alkalmazkodás.

Az iskola gazdasági működése és fejlesztése miatt elengedhetetlen a jó

együttműködés a BGSZC-vel. Jelenleg felépített, jól működő kapcsolat az alapja a

további munkának.

Igen fontosnak tartom az iskola fenntartójával, illetve a Kereskedelmi Kamarával

való kapcsolattartáson túl a BGSZC többi tagintézményével való együttműködés

bővítését, az iskola munkájának szélesebb körű elismertetését.

- Tovább kell erősíteni az iskola nemzetközi kapcsolatait a már kialakult kötődések

ápolásával, erősítésével, és minden eszközt meg kell ragadnunk további kapcsolatok

kiépítésére tanulóink és tanáraink szakmai és idegen nyelvi ismeretanyagának

bővítése érdekében.

Minden pályázati lehetőséget a jövőben is megragadunk tanulóink és pedagógusaink

szakmai és idegen nyelvi fejlődése érdekében.

24

3.8 Az iskolai munka feltételei

Az iskolai feladatok megvalósításának első számú forrása a fenntartó költségvetési

támogatása.

Jelen gazdasági helyzetünkben alapvető vezetői probléma és feladat – a BGSZC-vel

együttműködve – a saját bevételeink növelése, illetve az átvett pénzeszközök

emelése, pályázatok, illetve szponzori segítség útján.

4. Összegzés

A korszerű szakmai oktatás, a jó értékeket magáénak valló ifjúság nevelése

mindannyiunk közös érdeke. Munkámmal, amely széleskörű együttműködést

feltételez, ezt szeretném szolgálni.

Megítélésem szerint az elkövetkező öt évben az intézmény legfontosabb feladata,

hogy az új köznevelési törvény és szakképzési törvény szellemében vegyen részt az

új nemzedék oktatásában, nevelésében.

Budapest, 2016. április 04.