JEGYZETEK

E K I A D Á S R Ó L

A Honfoglalás előtt Sinkó Ervin (Apatin, 1898. okt. 5. - Zágráb, 1967. márc. 26.) harmadik posztumusz kö­tete. Elsőként egy nagy válogatás jelent meg életművéből a Vet stoljeca brvatske knji^evnosti c. sorozatban (Ervin Sinko: Pjesme u pro^i. Pripovijetke. Zapisi. Ogledi. Sajtó alá rendezte, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta: Mariján Matkovic. Zgb., Matica hrvatska - Zora, 1969.). Fél évtized múltán a romániai magyar könyvkiadás hívta fel a figyelmet Sinkó Ervin irodalmi hagyatékának érté­keire (Sinkó Ervin: Don Quijote útjai. Válogatta, az előszót írta és jegyzetekkel ellátta Bretter György. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1975.). A Honfoglalás előtt kézirata, akárcsak Sinkó egész írói

hagyatéka, Sinkóné Rothbart Irma (Budapest, 1896. nov. 30. - Zágráb, 1967. máj. 27.) végrendelkezése értel­mében a zágrábi JAZU Irodalom- és Színháztörténeti Intézetében van. Sinkó Ervin életében egy rövidebb részlet jelent meg belőle (Szemelvények drvari naplómból. Híd, 1961/7-8. sz., 583—590.), halála után pedig egy hosszabb szemelvény is napvilágot látott (Dalmácia, anno Domini 1941. Új Symposion, 1972/83, 132—150.). Az említett végrendelet tanúságaként Sinkó Ervin nyers dokumentumnak tartotta e naplójegyzeteit, s hasonló technikával gondolta feldolgozni őket, mint moszkvai

és párizsi jegyzeteit az Egy regény regényében. Ebben azon­ban meggátolta a halál, s így e naplóanyag csak részlegesen került be jelen kiadványunkba. Ebből következik az is. hogy c naplónak nem volt szerzői címe; jelen cím a sajtó alá rendezőtől származik.

Az I . fejezet a szerző párizsi nap/ó]ína.k (1937. máj. 2. - 1939. szept. 4.) 343—368. lapján kezdődik, s egy új, lapszám nélküli füzetben folytatódik (135 old.). A I I . és I I I . fejezet, valamint a kronologikusan következő, e kötetből kimaradt naplórészlet kézirata tíz középfor­m á t u m ú füzetben található, s összesen 455 kéziratos oldalt tesz ki. A jelen kötetből kimaradt naplójegyzetek „Bos. Grahovo, 1942. júl. 4." jelzéssel kezdődnek, „Zbjeg, 1944. jún. 7." keltezéssel végződnek, s mintegy öt nyomta­tott ivet tesznek ki.

Kötetünk nem a kritikai- kiadás igényével készült, a sajtó alá rendezés és szöveggondozás folyamán azonban igyekeztünk megőrizni az eredetit:

a) Az első fejezet gépirata mikrofilmről készült; a má­solatot összevetettük az eredetivel. A I I . és I I I . fejezet anyagát, valamint az azt követő jegyzeteket Sinkóné gépelte le a halála előtt, egységes egészként; a fejezet­beosztást s az I . fejezet beiktatását mi végeztük el. Sinkó­né az átgépelés során helyenként apróbb stiláris módosí­tásokat eszközölt (főleg záró- és gondolatjelek alkalma­zásával), ezeket kivétel nélkül elhagytuk a gépiratnak az eredetivel való összevetésekor. Sinkóné a I I . és I I I . fejezet anyagának átgépelése közben általában feloldotta a sze­mélynevek monogramjait; a szöveggondozás közben, ahol ez lehetséges volt, következetesen kiírtuk a teljes személy­nevet, s ha csak m ó d volt rá, a Jegyzetekben utalással láttuk el.

b) A szöveggondozás során sem a sajtó alá rendező, sem a szerkesztő nem törekedett az első fogalmazvány nyomát magán viselő, természetszerűen „fésületlen" szöveg „kisimítására", „megszépítésére". Lényegesebb beavatkozásra csupán a nyilvánvaló elírások, értelemza­varó kihagyások vagy mondatszerkezetek esetében került sor, a helyesírási módosítások közül pedig a mai helyes­írásnak megfelelő interpunkció alkalmazását (főleg: vesz-szőhasználat) s az idegen szavak mai írásmódját kell elsősorban megemlíteni. A szaggatott vonal ( ) és a csillag(*) mindenkor az eredeti kéziratból való; az utó­lagos kihagyást szögletes zárójelbe tett három pont [...] jelzi. A Jegyzetek nem a szakmabelieknek íródtak. Rendel­

tetésük elsősorban az, hogy eligazítsanak azoknál a nap-lóbeli utalásoknál, amelyek életrajzi, bibliográfiai és történelmi vonatkozásban kiegészítésre vagy feloldásra szorulnak, s hogy ily m ó d o n teljesebbé tegyék a megér­tést. A bőségesebb jegyzetelést különösen a történelmi utalásoknál tartottuk fontosnak, a könyv jellege, kor­dokumentum volta miatt. A tör/éne/mi jegyzetanyag összeállításakor elsősorban

a következő kiadványokat használtuk: Culinovic, Ferdo: jugoslavija i^medu dva rata. I-1I.

Izdavacki zavod JAZU, Zgb. 1961. Culinovic, dr Ferdo: Doktimenti o Jngos/avi/i.StkolskíL

knjiga, Zgb. 1968. Strugar, Vlado: jugoslavija 1941—1945. Vojnoizdavacki

zavod, Bgd. 1969. Kvesic, Sibe: Dalmacija n NOB. Lykos, Zgb. 1960. Zoric, N. Milán: Drvar u ustankii Mrdeset prve. Vojno-

izdavacki zavod JNA, Bgd. 1963. (A továbbiakban: Zoric)

Drugi svetski rat (Pregled ratnib operacija). Knj. 1-5. Vojnoistorijski institut JNA, Bgd. 1957—1970. A bio-bibiiográfiai jegyzeteknél.' Sinkó-tanulmányaink

gyűjteményére támaszkodtunk. (Vállatok egy portréhoz, Sinkó-variációk '63-73. Forum, 1975. A továbbiakban: Vállatok...) A kézirat sajtó alá rendezésére a Hungarológiai Intézet

támogatásával, a Forum Könyvkiadó és az Intézet meg­állapodása értelmében került sor. I t t mondunk köszönetet Ivan Medennek, a JAZU Színház- és Irodalomtörténeti Intézete asszisztensének, aki a Sinkó-hagyaték gondozója­ként önzetlen segítséget nyújtott munkánkban. Az Utószó Az emigráns ember útja c. tanulmányunk

(vö.: Vállatok...) alapján íródott.

JEGYZETEK A FEJEZETEKHEZ

I .

1 s%égyenér%és... melyről Mici beszélt imikorelhagyta a bör­tönt: Rothbart Irma a Magyar Tanácsköztársaság aktív résztvevője volt: a Közoktatásügyi Népbiztos­ság ifjúmunkás-propagandaügyosztályán dolgozik, 1919. ápr. 6-ától a Kommunista Ifjúmunkások Ma­gyarországi Szövetsége központi vezetőségének, majd az ellenőrző bizottságnak a tagja. A KIMSZ első, június 20-i kongresszusán A szövetség új programja cimen tart beszámolót, ezenkívül Lékai Jánossal az oktatás kérdéseiről is referál, s részt vesz a vitában. A kongresszuson ismét beválasztják a KIMSZ köz­ponti vezetőségébe. Az ellenforradalom hatalomra jutása után a KIMSZ illegális központi bizottságának a tagja, s ezen a poszton éri a letartóztatás. (L. Svéd László: Utat tör az ifjú sereg. Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1962.). - Sinkóné az 1946. szept. 20-i, szerbhor­vát nyelvű önéletrajzában csak annyit említ a börtön­ről, hogy „Budapesten részt vettem a magyar forra­dalomban, a bukás után Budapesten voltam bezárva, s onnan Bécsbe szöktem." - Az emigrációban nem folytat mozgalmi tevékenységet, de Drvaron, az ottani felkelést megelőzően konspiratív összeköttetést tart fenn a harcra készülő gerillatáborokkal, s egyik orvoskollégájával, dr. Ermenccel kötszert és gyógy-

szert csempész ki Drvar majdani fölszab adítóinak. A Drvarért folyó kétnapos harcban - önlegyőző heroizmussal - orvosként vesz részt. A k o m m ü n 61 napos fennállása alatt a partizánkórház orvosa, a fel­kelés ideiglenes veresége után pedig továbbra is fenntartja az illegális összeköttetést a partizánokkal, s ismét részt vesz a kórházi kellékek kicsempészésé-ben. 1946. szept. 20-i önéletrajza tanúságaként 1942 őszén olasz fogságba, később a braői, illetve rabi zsidó táborba kerül, ahol férje mellett ő is bekapcso­lódik a helyi illegális népfelszabadító bizottságnak, majd az olasz kapituláció után Rab evakuációs bi­zottságának a munkájába. 1943 őszén maga is átmegy a felszabadított területre, s beáll a Népfelszabadító Hadseregbe: a IV. hadtest partizánorvosaként végig­járja egysége nehéz harci útját (Kordun-Lika-Karlo-vac környéke-Sibenik), s a mozgókórházakban vezető tisztséget tölt be. 1946 májusában alhadnagyként demobilizálják, s a népért tett szolgálatok I I I . foko­zatával tüntetik ki. - Sinkó spliti távollétében a drvari k o m m ü n t Sinkóné Rothbart Irma naplójegyzetei (45 nagy formátumú, kézírásos füzetlap) örökítették meg. - Sinkó Ervin halála után Rothbart Irma -Kertész Klára néven a Testvér egykori esszéírója és Sinkó verseinek, elbeszéléseinek és regényeinek né­met, illetve Miroslav Krleáa Hrvatski bog Mars c. művének magyar fordítója - két hónapig rendezi az írói hagyatékot, majd 1967. május 27-én öngyilkos lesz.

2 Pierre: Sinkóék párizsi ismerőse, akit a párizsi napló is csak a keresztnevén s úgy említ, mint aki „egyelőre tolmács az idegenlégió felvételi irodájában".

3 Ivo: nyilván I . Rismondo (vö.: az 1/81 jegyz.)

4 Sanary: kisváros a francia Riviérán, Toulon körzeté­ben; az Egy regény regénye ( I - I I . , Forum, 1961. I I . 369—370.) szerint Sinkóék 1939 nyarán Sanaryban tartózkodtak, mivel az ott élő Franz Werfel (1890— 1945; német költő és regényíró, Franz Kafka barátja; 1938-ban Bécsből Franciaországba emigrált) Sinkó-nét gépíróként alkalmazta. Sanaryt 1939. aug. 31-én hagyják el, s visszatérnek Párizsba.

5 Matek Olga: a párizsi napló is említést tesz róla, min­den bővebb információ nélkül.

6 ha%a Sv. Ivánra: a Sinkó család Apatin után Szabad­kán, Zomborban, végül pedig Prigrevica Sv. Ivánon telepszik meg.

7 Guga: a napló későbbi fontos szereplőjének, Sonjá-nak az édesanyja.

8 Mikor Párizsból elutaztunk: a Jugoszláviába való visszatérésük körülményeiről Sinkó az 1950. jan. 10-i szerbhorvát nyelvű önéletrajzában ír: ,,1939-ben, a háború kitörése után Stanoje Simic, a jugoszláv követség akkori párizsi titkára nekem és feleségemnek Spitzer Ferenc névre adott útlevelet, mintha »elvesz-tettük« volna a régit. Ebben az új útlevélben termé­szetesen nyoma se volt a szovjetunióbeli tartózkodá­sunknak, s így visszatérhettünk Jugoszláviába."

9 Moszkvából jövet: Sinkóék 1935 májusában Francia­országból utaztak a Szovjetunióba, ahonnan 1937 tavaszán térnek vissza.

10 Az orosz előnyomulás: a sztálini külpolitika eredménye­ként a SZU 1939. szept. 17-én behatolt a németektől részben már megszállt Lengyelország területére.

11 találkozás Cesarecnél: August Cesarec (1893—1941) horvát publicista, munkásmozgalmi aktivista és író, Miroslav Krleza szerkesztőtársa; 1934—37 között

a SZU-ban él, 1941. március 31-én a zágrábi kommu­nisták egy csoportjával letartóztatják, s az év júliu­sában kivégzik. - Sinkó idézett önéletrajza szerint: „ M é g Párizsban megkaptam Miroslav Krleza és a megboldogult Cesarec címét, s az ő tanácsukra és az ö segítségükkel helyezkedtünk el Drvaron..."

12 „{Jndwenn matt von Rnsslandspricht" stb.: ném. „S ha az ember Oroszországról beszél, akkor lépjen ki a sor­ból - és hallgasson."

13 Pitsudski: Józef Pitsudski (1867—1935); 1918-tól 1922-ig az újonnan megalakult Lengyelország diktá­tora és a hadsereg főparancsnoka; 1923-ban vissza­vonul a politikától, de három év múlva fasiszta kato­nai puccsot hajt végre; haláláig hadügyminiszter, két ízben miniszterelnök, 1934-től a hitleri Német­országhoz való közeledés híve.

14 „Ethik ist eine Verirrung des Menschen": ném. „ A z etika az ember egyik tévútja."

15 Peíat: Krleáa 1939 februárjában indult folyóirata; alcímében „irodalmi havi folyóirat a művészet, tudo­mány és minden kulturális probléma tárgyalására"; a 8-9. kettős számig szerkesztő bizottság, utána pedig M. Krleia szerkeszti. Kimondottan polémikus folyó­irat, a reakciós polgári nézetekkel, az ún. szociális irodalom, az új realizmus és a hivatalos pártideológia egyes képviselőivel egyaránt heves vitái voltak. Munkatársai: Marko Ristic, Slavko Batusic, Krsto Hegedusic, Oskar Daviéo, Vaso Bogdanov, Zvoni-mir Richtmann, Petar Segedin, Ranko Marinkovic, Milán Dedinac, Dobrisa Cesaric és mások. 1940 má­jusában szűnt meg.

16 I%ra%: 1939 februárjában indult, „az összes kulturális kérdésekkel" foglalkozó folyóirat. Munkatársai job-

bára aktív pártideológusok: August Cesarec, Vladi­mír Bakaric, Ognjen Prica, Otokar Kersovani, Rado-van Zogovic, Vesclin Maslesa és mások. A JKP akkori álláspontjait képviselte a társadalmi, politikai és kultúrpolitikai-esztétikai kérdésekben. 1941 már­ciusában szűnt meg.

17 irjak egy tanulmányt Anatole France-ról: az elkészült esszét nem közölte a Peíat; a felszabadulás után egy részlete jelent me az llnstrovani vjesnikbtn (Anatole Francé. Odlomak iz vece studije. 1949/220. sz., 1 4 — 15.), az esszé teljes szövege pedig Sinkó első tanul­mánykötetében, a Knji^evne studijébun jelent meg (NZH, Zgb. 1949.). Magyar szövegét Epikurosz el­hervadt kertje címen 1. az Epikurosz hervadt kertje c. kötetben (Forum, 1964.).

18 szerződést szerez nekem - horvát kiadótól: az Optimisták horvát kiadására majd csak 1954-ben kerül sor (Zora, Zgb.; első magyar kiadása: Testvériség-Egység, Újvidék, 1953-55.).

19 Tizenhárom év után - da eapo Sarajevo: Sinkóék a bécsi emigráció, majd rövid szabadkai tartózkodás után 1926. május 26-tól 1927 májusáig Szarajevóban éltek, ahol Sinkóné mint cselédkönyves orvos az állami kórház alkalmazottja volt. Szarajevóból specializá-lás végett Grazba költöztek (1927. V. 5.). Az első szarajevói tartózkodást Sinkó 64 oldalas kéziratos naplója dokumentálja.

20 Zorica: Guga lánya, Sonja nővére. 21 Húsz éve, hogy életem legnagyobb áldása stb.: az itt kezdő­

dő konfesszió, néha szinte szó szerint, bekerült az Aron szerelme c. kisregénybe. (L. Aegidius útra kelése és más történetek. Forum, 1963.)

22 Lénártné: az Optimisták női főszereplője, Cinner Erzsi néven; a kulcsregény e szereplőjének Rothbart Irma a prototípusa; az utalás Cinner Erzsi érzelmi megosz­tottságára vonatkozik, Báti Józsi (Sinkó Ervin) és Lénárt (Komját Aladár) között.

23 mely a Alidé volt, és melyet nem én kaptam: vö. az Opti­misták Egy leány c. fejezetével. - A motívum a párizsi és moszkvai naplóban (vö. az 1/44 jegyz.) is vissza-visszatér.

24 viszontláttuk Verát: vö. az 1/19 jegyz.; Vera az akkori szarajevói naplóban is szerepel.

25 amit tán egyszer... majd én is megírokl: Sinkó meg is írja ezt a paradoxális „mesét": ez lesz az Áron szerel­me egyik központi motívuma.

26 szerencsétlen regényemet: a Tizennégy napot, amelyet Moszkvában kezdett írni - drámaként. Kun Béla ajánlatára Sinkó műfajt változtat, s regényben írja meg a Sallai-Fürst témát; Boszniába érkezése előtt, Moszkvában és Párizsban, 12 fejezettel készül el (vö. Egy regény regénye, I I . 373.).

27 Jnsz»f: a párizsi napló ismerősként említi, bővebb utalás nélkül.

28 Ivo és Ivocska: a párizsi napló szintén említi őket, de nem ad róluk bővebb információt; Ivo nyilván I . Pekóval azonos (1. az 1940. jan. 23-i bejegyzést e könyv I . fejezetében).

29 milyen nehéz vo^ aK °reg Domonkosnak stb.: vö. a Tizen­négy nap (Testvériség-Egység, Noviszád, 1950.) Lábujjhegyen c. fejezetével.

30 ma, mikor Chamberlain beszédét olvastam: Neville Chamberlain (1869—1940), angol konzervatív poli­tikus, 1937—1940 között miniszterelnök, a Hitlerrel való megbékélés és a Szovjetunió-ellenes, angol-

német-olasz egyezség létrehozásának a híve. Az angol csapatok norvégiai kudarca kényszerítette lemondásra. - Szóban forgó, 1940. jan. 9-i beszédé­nek, melyet a Politika jan. 10-i száma is közöl, az a „mondanivalója", hogy „az új év csendben kezdő­dött, de ez vihar előtti csönd"...

31 „Was ist die Hölle?" stb.: ném. „ M i a pokol?" É n úgy gondolom: „Szenvedés azért, amit az ember már nem tud szeretni." - Az I . rész 6. könyvének utolsó fejezetéből (Misztikus gondolatok a pokolról és a pokol tüzéről). Idézve: F. M. Dostojewski: Roma/te und novellen. Im Insel Verlag zu Leipzig, é. n. 24. köt., 81.

32 Az öreg Domonkos a fiatalok szobájában: vö. az 1/29 jegyz.

33 Lengyelország, Palesztina: az utalás keltezése előtti számaiban a Politika több ízben is tudósít a németek intézkedéseiről Lengyelországban (német iskolák nyi­tása, német iparosok áttelepítése az egykori lengyel vidékekre stb.), s a Lublin környékén létesített zsidó rezervátumról is ír; a Lengyelországra való utalás nyilván erre céloz, míg a Palesztinával kapcsolatos célzás nem világos előttünk.

34 Ez/ a két típust kellene... szembeállítanom egymással... megírandó regényemben: az Áron szerelmében helyet kap ez a motívum is, de nem két típus szembeállításával.

35 „A quarante..." stb.: fr. „Negyvenéves koromban nincs bátorságom egyedül menni a Moulin-Rouge-ba."

36 szegény halottnak: Komját Aladárnak (1891—1937); vö. az 1/22-23 jegyz.

37 Canard: Le Canard enchatné: 1915-ben indult francia szatirikus lap; Sinkó az Egy regény regénye tanúságaként

Moszkvában megismerkedett a lap neves karikaturis­tájával, Jean Eiffellel; a Canard 1940. jan. 10-i száma megvan a Sinkó-hagyatékban.

38 Ribbentrop: Joachim von Ribbentrop (1893—1946); Hitler londoni követe, 1938-tól 1945-ig pedig kül­ügyminisztere; háborús főbűnösként a nürnbergi katonai törvényszék halálra ítélte, s kivégezték.

39 Bonnet: Georges Bonnet (1889—?); reakciós francia politikus, a német fasizmus előtt utat nyitó politika képviselője. 1938-39-ben külügy-, majd igazságügy­miniszter.

40 a barakkbeli Maja: Sinkó a bécsi emigráció kezdetén a grinzingi barakkokban élt, innen származik isme­retsége a szóban forgó személlyel, aki Sinkó bécsi leveleiben is sokat szerepelt a húszas évek elején.

41 Steiner: nyilván Bruno Steiner, Sinkóék bécsi ismerő­se, aki ,,egy ideig mint az osztrák kereskedelmi ki­rendeltség tagja, majd mint specialista (...) a Szovjet­unióban él", ahol Sinkóék barátságba kerülnek vele (vö. Egy regény regénye, I . 205.).

42 Boriska: Sinkó Ervin húga; szobrász, 1925-ös bécsi tárlatáról - valamint Derkovits Gyuláéról és Gergely Tiboréról - Lesznai Anna írt kritikát (Három magyar művész kiállítása. Testvér, 1925. I I . évf.). Sinkó első szarajevói naplója (1926. jún. 25.) megörökíti, hogy először Illyés Gyulához megy férjhez. A húszas évek végén a N é m e t Kommunista Párt aktivistája, Hitler hatalomra jutása után pedig a budapesti szovjet kö­vetség alkalmazottja. 1935 végén Moszkvába költö­zik, s szobrászként él (a Forradalom M ú z e u m a szob­rot vesz tőle Kalinyinről és Radekról). 1938 január­jában - bár szovjet állampolgár felesége és nagybe­teg - kitoloncolják a Szovjetunióból, s útközben,

Bécsben éri a halál (vö. Egy regény regénye, 11. 337— 344.).

43 Mira: a párizsi naplóban jugoszláviai ismerősként szerepel.

44 moszkvai napló: Sinkó Ervin 244 oldalas, 1935. máj. 5. és 1936. dec. l-e között vezetett kéziratos naplója, amelynek alapján (a párizsi nap/ót is felhasználva) 1955-ben megírja az Egy regény regényét.

45 „leh habe Eticb beidéfnrehtbargerne...": ném. É n mind­kettőjüket rettenetesen szeretem...

46 „Sagen Siedasnicbt" stb.: Ezt ne mondja. A statisztika isteni tudomány.

47 Levelet... Amerikából: a párizsi napló szerint 1938 szeptemberében elkészül a Optimisták német fordí­tása, és Sinkó elküldi egy amerikai régénypályázatra. L. m é g e fejezet 1940. jún. 27-i naplóbejegyzését.

48 A kéziratban febr. 19-i keltezéssel az áthúzott vers mellett Sinkó jegyzete olvasható: „Micinek tetszik, de kifogásolja a „kovácsot", „pajzstalant" (»a pőre egyedül több«) - s igaza van."

49 mikor Mme B. közölte velem a feltételeket: A francia KP vezetősége nem volt megelégedve az előadással, melyet Sinkó Moszkvából visszatérve az ottani pörökről tartott, s ezért afféle irodalmi blokád alá helyezték, kitiltották a párizsi baloldali sajtóból, majd Henri Barbusse-nek, az antifasiszta európai értelmiség egyik vezéregyéniségének (1873—1935) özvegyével ultimátumot juttatnak el hozzá, amiről a párizsi napló 1939. jún. 16-i bejegyzése tudósít: „Körülbelül hat hete, hogy Mme Barbusse magához kéretett, közölni velem az »ultimátumot« - nyolc nap előtt rászántam magam, s írtam J. R. Blochnak (1884—1947, fr. regény- és drámaíró, esztéta, az

Europe c. folyóirat szerk., a fr. ellenállási mozg. har­cosa), hogy beszélni szeretnék vele. Tulajdonképpen reméltem, hogy hátha mégse igaz az »üzenet«, amit Mme Barbusse átadott. Bloch megerősítette, hogy igaz. És ma, mikor az újságot olvastam, eszembe jutott egy vicc: úgy vagyok a világban most, mint az angolok Tien-tsin-ben. Azzal a különbséggel, hogy az angolokat a japánok helyezték blokád alá, én pedig egy olyan ánglius vagyok, akit - ángliusók éheztetnek ki. »Szívemen malomkő szomorúság« - ez első sora egy meg nem írt versnek jár hajnal óta a fejemben. Most este van." - A francia KP „ulti­mátumáról" Sinkó az Egy regény regényében is meg­emlékezik ( I I . 355—362.), s ott magát a „kézbesítést" is feleleveníti: „B.-nek, a nagyszerű írónak az özvegye" teázás közben tudtára adja: „Egyszóval, az elvtársak megbíztak engem, hogy adjam át az üzenetet, hogy elvárják, hogy színt fog végre vallani. Cikk vagy tanulmány formájában, azt Önre bízzák. A fontos a tartalom. Két évig élt a Szovjetunióban, és most lendületesen, lelkesen és merészen végre meg kell írnia, hogy akikre a Szovjetunió igazságszolgáltatása lecsapott, azok megátalkodott gonosztevők és így to­vább, és így tovább... De hiszen tudja, hogy hogyan szokás az ilyen dolgokról írni. (...) Ha Ö n a kívánt irányban és a kívánt m ó d o n aktívvá fog válni, akkor ezzel egyidőben az elvtársak mindent meg fognak tenni, hogy az Ö n neve pozitív fémjelzést kapjon. Akkor nem lesz többé olyan csekélységről szó, mint a Ce soir-beli novellák problémája, hanem az Opti­misták fog sorra kerülni - akkor kiadni a regényt Párizsban, Londonban és valamelyik emigráns kiadó-

vállalatban német nyelven, nincs ennél könnyebb és egyszerűbb. A reklámról majd gondoskodnának. Híressé tennék, hogy annál nagyobb legyen a hatása annak a pár cikknek, tanulmánynak vagy nyilatko­zatnak, amit időnként megírna."

50 „ a véres ing" fejedet: vö. Tizennégy nap, i. m. 346—365. 51 Carnet de bal: Julién Duvivier fr. rendező legismer­

tebb, 1937-ben készült filmje (Un carnet de bal - Tánc­rend).

52 „a Vendég" fejezet: a regény végleges kompozíció­jában ez a rész az eddig idézett fejezetek elé került: vö. Tizennégy nap, i. m. 332—341.

53 Baudelaire: Réversibilité/e: A romlás virágai Spleen és ideál c. ciklusának egyik verse. Magyarul Viss2a-háramlás címen 1. Szabó Lőrinc fordításában: Baude­laire válogatott müvei. Európa Könyvkiadó, 1964. 55.

54 „Das Liedist aus?": ném. Vége mindennek? 55 „Hier ruhen'\ stb.: ném. I t t nyugszanak az 1874-ben,

Szarajevó elfoglalásakor elesett bajtársak. 56 A Ladoga-tó partján stb.: a szovjet-finn háborúban

(1939. nov. 30. - 1940. márc. 12.) szovjet adatok szerint 48 744 szovjet katona esett el, a finn adatok szerint viszont kb. 200 000. A szovjet veszteségek a Ladoga-tó partján is tetemesek voltak, különösen a finn síegységek támadásai következtében.

57 es^el nagyon sok a% áj regény tartalmából és formájából is megvan csirájában: a tervezett önéletrajzi regény i t t és alább idézett mondatai - ha nem is szó szerint, de a vallomástétel motívumaként - az Áron szerelmébe. is bekerülnek; ott azonban nem a regény indításában, hanem a VI. fejezetben kapnak szerepet, mivel a Sonja-történet - áttételesen - végül is keretes for­mát nyer, eggyéolvad az ekkoriban m é g külön no-

vellatrilógiának készülő Áron-történettel (vö. a I I / l jegy*-)-

58 „Das Lében isi trot^dem kein Márchen": ném. Az élet mégsem mese.

59 Kugelner (?): ném. a kéziratból nem lehet pontosan megállapítani a szó alakját és jelentését; az utalás talán az illető gömbölyded alakjára (kugeiáhnlich) vagy „gurítós"-hazudós jellemére (das Kugeln) vonatkozik?

60 Sipad: erdészeti, faipari és papírgyártó állami vállalat, a régi Jugoszlávia legnagyobb ilyen jellegű, a kül­földi tőke uralma alatt levő társaságok részleges nacio-nalizálásával keletkezett vállalata; a neve rövidítés: ,,.fumsko-/ndustrijsko />oduzece a. d."

61 Ű£ őrületes tengeri csata az Északi-tengeren: 1940. ápr. 9-én a németek bevonulnak Dánia összes fontosabb helységébe és több norvég kikötőbe, s ezzel „védel­m ü k b e veszik" - voltaképpen megszállják - Dániát és Norvégiát; az Északi-tengeren, a norvég partok közelében m é g aznap kisebb tengeri összetűzésre kerül sor a szövetséges és a német badihajók között, azonban az utalásban említett „őrületes tengeri csa­ta" - melyet az 1940. ápr. 12-i Politika a történelem addigi legnagyobb csatájának nevez, mivel mintegy 150 szövetséges és 100 német hadihajó, valamint 600 szövetséges és 1000 német repülőgép vesz benne részt - nem az Északi-, hanem a Norvég-tengeren zajlott le (Narvik, Bergen, Trondheim és más norvég kikötővárosokért).

62 Zinner Erzsi: vö. az 1/22 jegyz.; az Optimisták első kiadásában: Zinner.

63 nem tudja - a crocei értelemben - kifejezni magát: Bene-detto Croce (1866—1952) megkülönbözteti a valódi

képzetet, valódi intuíciót az alacsonyabbrendűtől: minden valódi intuíciót v. képzetet egyúttal kifeje­zésnek tart, s ezt megkülönbözteti a puszta érzéki észrevevéstől, amely nem tárgyiasul egy kifejezésben (vö. Benedetto Croce: Esztétika. Elmélet és történet. Bp. é. n.).

64 Fedorov: Zoric (76. 1.) egy Fedorov nevű usztasát említ, aki Drvar partizán bevételekor kiugrik az ablakon és szörnyethal.

65 10-e óta megkezdődött a háború: t i . Németország és a szövetségesek között; 1940. máj. 10-én Hitler csapatai betörnek Belgium és Hollandia területére, s megkezdik a harcot a belga és holland kormány által segítségül hívott francia és angol csapatokkal.

66 ki halott már a párizsi embereink közül: a hollandiai, belgiumi és luxemburgi villámháború sikerei után a németek 1940. máj. 12-én Sedannál betörtek Fran­ciaországba, de Párizsba csak egy hónap múlva vo­nultak be (vö. az 1/73 jegyz.).

67 Hölderlin: az utalás Friedrich Hölderlinnek (1770— 1843) a fivéréhez írt, 1793-as levelére vonatkozik: ,,A jövendő évszázadok nemzedékét szeretem. Mert legboldogítóbb reményem, hitem, amely erőt ád és tevékennyé tesz, az, hogy unokáink jobbak lesznek nálunk, a szabadságnak egyszer el kell jönnie, s az erény jobban fejlődik majd a szabadság szent, meleget adó fényében, mint a despotizmus jéghideg égöve alatt. Olyan korszakban élünk, amikor minden a jobb napok eljövetelén munkálkodik. A felvilágosodás­nak ezek a csírái, az egyes embereknek ezek a csön­des vágyai és törekvései az emberi nem képzésére kibontakoznak és megerősödnek, s pompás gyü­mölcsöket teremnek majd" (ford. Szabó Ede).

L. Hölderlin: Versek - hevelek - Hüperion — Empe-doklész- Bp. Magyar Helikon, 1961.

68 félelmes német diadalok, csak német diadalok: Rotterdam elfoglalása után (máj. 13.) a németek május 17-én már Brüsszelben vannak, s ugyanakkor a Monthei-mé-Sedan vonaltól útban Flandria felé.

69 kritikája egy irodalmi iránynak, melyet krisztiánus és egyéb tendenciáimmal én is műveltem: krisztiánizmusát, mely a Tanácsköztársaság végnapjaiban tört rá s fog­va tartotta a húszas évek második feléig,'Sinkó maga határozta meg legtalálóbban a Bácsmegyei Napló 1928-as almanachjában megjelent rövid önéletrajzában: ,,Ma nem tartozom sehova. Vörösöknek fehér, fehéreknek vörös, bizonyos keresztényeknek zsidó, zsidóknak krisztiánus vagyok; Isten előtt azonban magányos szegény ember, ki nagy kerülőkön keresz­tül kereste és keresi az utat, mely az ő egyéni lelké­nek út, és mégse marad külön, időtlen és magányos, hanem táplálóan s hűségesen beletorkollik a szent­séges emberi közösségnek mai megváltási akaratá­ba." - Az „egyéb tendenciáim" a forradalom előtti „izmusos" időszakára vonatkozik, amikor ő is Kassák Lajos avantgardizmusának- a vonzásába került. A krisztiánus időszakban megtagadott izmusokat Sin­kó a későbbiekben - vitathatóan, jobbára alaptala­nul - nem a művészeti eredményeik, hanem csupán antimilitarizmusuk és burzsoáellenességük miatt res­pektálta.

70 ,,/V mangeut la merde du monde" stb.: fr. „ők a világ szarán, vagyis bűnein rágódnak"; Francois Rabelais (1494—?—1553) Pantagruel\énék id. mondata a köv. szövegkörnyezetben fordul elő: „—Szent igaz, hogy a csuha meg a kámzsa magára vonja a világnak min-

den gyalázatát, sértését és átkát, miként Cecias sze­rént a szél magához vonja a felhőket, kényszerítő oka pedig ennek az, hogy ők a világnak rondaságain, vagyis bűnein rágódnak, és mint a ganajtúrókat, beszorítják őköt elvonuló helyükre, vagyis kolosto­raikba és apátságaikba, amelyek úgy el vágynak zár­va az ország dolgáról való beszélgetéstől, mint a ház­nak retirátái" (ford. Benedek Marcell). L. F. Rabe-lais: Gargatttua és Pantagrttel. Szemelvények I - I I . Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1965.

71 „Der Pbilister a/s der Stifter der Keligion" stb.: ném. ,,A nyárspolgár mint a jövő vallásalapítója... aki rajongóból lett nyárspolgár - ez a hallatlan tünemény az, amely a mi német jelenünket fémjelzi." - Idézve: Friedrich Nietzsche (1844—1900) Unyeitgemasse Be-trachtungen (Korszerűtlen elmélkedések) c. művéből, a Sinkó-könyvtárban megőrződött Nietzsche's Werke I . kötetéből (Leipzig, Neumann Verlag, 1909; Erstes Stück: Dávid Straus, der Bekenner und der Schrift-steller, 200.). Az idézetből kihagyott rész: ,,- das ist der neue Glaube in seiner eindrucksvollsten Ge-stalt;" (- ez az új hit a maga hatásos megjelenésében;).

72 Hrvatska 'banovina: valójában Banovina Hrvatska, amely a szerb és horvát burzsoázia 1939. aug. 26-i egyezsége értelmében jött létre, s amellyel a horvát burzsoázia autonómiát biztosított magának az or­szágban.

73 a németek Párizsban vannak: a francia főparancsnokság jún. 12-én nyílt várossá nyilvánította s harc nélkül feladta Párizst.

74 „En toute cbose".stb.: fr. Minden dologban (viszony­ban) csak az ellenértéke kapható az adottnak. -Idézet Honoré de Balzac (1799—1850) Physiologie du

mariage (A házasság fiziológiája) c. 1829-es elmélke­déskötetéből. Sinkó a magánkönyvtárában megőr­ződött Paris et Berlin, Neufeld & Mehring, é. n. kiadásból idéz.

75 Franciaország kapitulált: a kapituláció voltaképpen néhány nappal később következik be; jún. 17-én Henri Pétain, az előző nap alakult új kormány elnöke azonban rádiónyilatkozatában már előlegezte, hogy intézkedéseket foganatosít az ellenségeskedés meg­szüntetésére. A kapitulációról szóló békeszerződést Németországgal jún. 22-én, Olaszországgal pedig jún. 24-én írta alá.

76 Oroszország... a „balti államok" likvidálásához fogott: 1939 végén Litvánia, Lett- és Észtország „kölcsö­nös segélynyújtási szerződés" aláírására kényszerült a Szovjetunióval, 1940 júliusában pedig a három kis balti államot szovjet köztársasággá nyilvánították.

77 Lavalok: utalás Pierre Lavalra, a germanofil francia politikusra, aki az angol-francia együttműködés megrögzött ellenségeként a kapituláns Pétain-kor-m á n y alelnöke lesz.

78 Tristram Shandy élete és véleményei: Laurence Sterne (1713—1768), a modern regény angol ősének 1760-ban írt műve. „Sterne az első, akinek témája az Én, belülnézetből; nem az É n története, mint a nagy Vallo­másokban, hanem az É n tiszta létezése, az Én, amikor nem történik vele semmi." (Szerb Antal)

79 Pilana: a Sipad drvari üzeme; munkásai első ízben 1938. aug. 17-én léptek sztrájkba, amikor mintegy 1200 dolgozó beszüntette a munkát, megszállta az üzemet, s rákényszerítette a Sipad Drvarra érkező vezérigazgatóját, hogy kivétel nélkül teljesítse a kö­veteléseiket (Zoric, 10.).

80 „erschiessen sollte man Sie": ném. agyon kellene lőni. 81 Ivo Rismondo: az Egy regény regénje ( I I . 363.) „egy fia­

tal spliti barátunkként" említi. 82 az oroszok Besszarábia miatt ultimátumot intéztek a ro­

mánokhoz'- a szóban forgó ultimátum után a szovjet csapatok megszállták Besszarábiát és Bukovinát, s az Ukrán, illetve Moldovai Szovjet Szocialista Köztársasághoz csatolták.

83 „Freudé himmlischer Gótterfuuken"...: ném. Ö r ö m , te isteni szikra; utalás Friedrich Schiller (1759—1805) An die Freudé (Az örömhöz) c. ódájára, Beethoven IX. szimfóniájának ihletőjére; tkp. a vers első sorá­nak a szöveget illetően pontatlan, de tartalmilag adekvát idézete: Schillernél:

Freudé, schbner Götterfunken, Tochter aus Elysium, Wir betreten feuertrunken, Himmlische, dein Heiligtum.

Rónay György átköltésében: Gyúlj ki , égi szikra lángja, Szent öröm, te drága, szép! Bűvkörödbe, ég leánya, Ittas szivünk vágyva lép.

84 „Natür/icb habe ich" stb.: ném. Természetesen ismét megcsaltam a férjem.

85 „...alles besteht noch," stb.: ném. „... minden megvan még, de senki sem hisz már benne. A láthatatlan, szellemi kapocs, mely támaszt és jogot ad a létező­nek, eltűnt, s korunk így egyúttal komikus és tragikus is; tragikus, mert süllyed, komikus, mert létezik; mert hiszen mindig a mulandó az, ami az elévülhe­tetlent, a szellemi, ami a testit hordozza; ha elképzel-

hető lenne, hogy egy élettelen test m é g bizonyos ideig végezni tudja szokásos funkcióit, akkor az egyúttal komikus és tragikus is lenne." - Az idézet Sörén Kierkegaard (1813—1855) Enten-Elter I - I I . (ném. Entweder-Oder, Vagy-Vagy)c. könyve második részéből, A házasság esztétikai joga c. fejezetből való. Az idézet első mondatának kihagyott kezdő­része az antik Görögország széthullására utal: „ U n -sere Zeit erinnert darin stark an die Auflösung des griechischen Staates: alles besteht noch" stb. „ K o ­runk nagyon emlékeztet a görög állam széthullására: minden megvan m é g " stb. Sinkó az Eugen Diede-risch, Jena 1913. kiadásból idéz (EntwedenOder, Zweiter T t i l , 16—17.)

86 ó Freud: utalás Sigmund Freud (1856—1939) egyik alaptételére, miszerint az ember cselekedeteit, visel­kedésformáit a tudat alatti, elsősorban erotikus haj­lamok határozzák meg.

87 Petit Dauphinois: grenoble-i újság; a Politika 1940. júl. 16-i száma az United Press grenoble-i, a Petit Daupbinois-tn hivatkozó kishírét közölte, mely a szó­ban forgó kettős öngyilkosság okának az emigráns­élet elviselhetetlenségét tartja.

88 Pauli Otto... a^ öreg Pohl: az Egy regény regénye ( I I . 7. és 29.) is említést tesz „a kedves, tipikusan bécsi öreg Pohl"-ról, aki az Optimisták német változatát korrigálja.

89 Leonisa: Az önzetlen szerető című Cervantes - (Mi-guel de Saavedra, 1547—1616) - novella szereplője. L. Cervantes: Példás e/beszélések. Bp., Európa Könyv­kiadó, 1958.

90 „Grossmütige Liebende": ném. „ A z önzetlen szerető"; L. Cervantes id. novelláját.

91 a féltékeny extremadurai: L. A szerelemféltő aggas­tyán c. elbeszélést az id. Cervantes-kiadásban.

92 ...a te abrakod: a kéziratmargón Sinkó megjegyzése olvasható: ,,Ujra megirni! Utolsó sor nem fejezi k i , amit akar."

93 Kende Gábor utolsó, szörnyű éjszakája: L. a Tizennégy nap Tarka a világ c. fejezetét.

94 Goebbels: Joseph Paul Goebbels (1897—1945), Hitler propagandaminisztere 1933-tól; a nemzetiszocialista ideológia szolgálatába állítja a sajtót, a színházat, a filmet s általában a fasiszta Németország kultúráját és művészetét. Háborús főbűnös. 1945 áprilisában öngyilkos lesz.

95 Zsdanov: Alekszej Alekszandrovics Zsdanov (1896— 1948) szovjet kultúrpolitikus; 1934-ben a KB titkára, 1939-ben pedig a Politbüro tagja lesz; a leningrádi „csisztkák" irányítója a mondvacsinált „trockisták és buharinisták" ellen. Kultúrpolitikai ténykedése fogalommá vált: a z,s^amv'K.mus a szélsőséges dogma-tizmust, az adminisztratív intézkedéseket, tilalmakat és az alkotók üldözését jelenti a tudományban és a művészetekben.

96 Braucbitsch: Walter von Brauchitsch (1881—1948); a német szárazföldi haderő parancsnoka 1941 decem­beréig, amikor Hitler leváltja, s maga veszi át a szá­razföldi haderő parancsnokságát is.

97 Heti és S\pas%ibo: ném. és oros\: Ü d v és Köszönöm! - Utalás a hitleri és sztálini személyi kultusz rokon­ságára; a Heti a fasiszta üdvözlésmódban megnyilvá­nuló Hitler-imádatra, a Sv^pas^ibo pedig a Sztálin­bálványozó jelmondatra vonatkozik, amely a moszk­vai pörök és százezrek deportálása idején tragiko­mikus szállóigévé vált: „Szpaszibo tovariscsu Szta-

linu za szcsasztlyivuju zsizny!" (Köszönöm Sztálin elvtársnak a boldog életet!). L. Egy regény regénye, I . 270.

98 „Denn nicbt derjenige" stb.: ném. „Mert nem azt, aki valakit leigáz, hanem akik ezt megakadályozhatták volna, de nem törődtek vele, azokat kell igazi tettes­nek tartani, s m é g akkor is, ha ezerszeresen is Görög­ország nagyérdemű felszabadítóinak a nevével tet­szelegnek." - Sinkó A peloponnés%os%i háborúk törté­nete számunkra ismeretlen kiadásából idéz, s nem az 1760-as német Thuküdidész-kiadásból, amely meg­van a magánkönyvtárában is (Thycydides: Geschichte des Peioponnesischen Krieges. Lemgo, gebrucht mit Meyerschen Schriften und in Kommission in Leip-zig zu habén den Bernhard Christoph Breitkopf).

99 a regényem utolsó fejezetét... elkezdtem: a Tizennégy nap végleges formájában ez a fejezet (A dzsungel, i. m. 443—472.) nem az utolsó: a regényt A történet vé­get ér c. epilógus zárja.

100 „Wenn ich mich jemals" stb.: ném. Ha valaha is szeren­csétlenül beleszerethetnék egy nőbe, az Mici lenne.

101 Ferikém: Sinkó Ervin családi neve Spitzer Ferenc. A JAZU-beli hagyatékban 1918. jan. 20-i keltezéssel kézírásos jegyzőkönyv olvasható, melyben Spitzer Izidor, Sinkó édesapja kéri, hogy a „tévesen bejelen­tet t " (valójában pedig: új, írói nevet fölvett) fiának javítsák ki a keresztnevét Ervinre.

102 Páter S%ergiusi( attitűdje: utalás Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828—1910) Szergiusz atya című, 1890-98 között írt elbeszélésének címszereplőjére, az egykori gárdatisztre, aki kolostorba vonul, mert menyasszo­nyáról megtudja, hogy előzőleg a cáré volt, s aki

49 éves korában oly m ó d o n győzi le fellángolt vá­gyát a cellába betért kerítőnö után, hogy - baltával levágja saját mutatóujját... I , . Lev Tolsztoj művei 3. köt. Magyar Helikon, 1965.

I I .

1 Az Áronról tervezett novellatrilógia: Az Áron-történet már évekkel ezelőtt is foglalkoztatta Sinkót: 1937-ben Szeresd magad címen kisnovellája jelent meg a Ko­runk 7-8. számában, Áron a főszereplője, s ez részlet­ként később az Áron szerelmébe is bekerül (vö. i. m. 250—255.). A novellatrilógiának tervezett történet­ből végül is oly m ó d o n lesz kisregény, hogy a Sonja-motívum — áttételesen - központi motívumává lesz.

2 a hadüzenet után: a fasiszta Németország 1941. ápr. 6-án valójában hadüzenet nélkül támadt Jugoszláviá­ra; Hitler és von Ribbentrop ápr. 6-án, a támadás kezdete után hozta csak nyilvánosságra a Jugoszlávia elleni agressziót.

3 Vaíalic: Zoric említ egy Duro Vasalic nevű drvarit, aki a régi jugoszláv hadsereg adriai hadosztályában alőrmesteri rangban volt.

4 régenstanács: Alcksandar Karadordevic király végren­delete értelmében 1934. okt. 9-én háromtagú királyi régenstanácsot neveztek ki a kiskorú I I . Péter király mellé. A Simovic-puccs szervezői (1. alább) a kisko­rú király nevében, de tudta nélkül közleményt adnak ki, miután a hatalom formálisan a király kezébe kerül, s ezzel lemondásra kényszerül a régenstanács.

5 az új kormányt Simovic generális alakította meg: 1941. márc. 26-27-én Dusán T. Simovic generális, a lég-

védelem addigi parancsnoka megdöntötte a Hármas Paktumhoz csatlakozott Cvetkovic-Macek kormányt. Az űj kormányban képviseletet kapott csaknem min­den polgári párt, s tagjai lettek - Dragisa Cvetkovic s néhány hozzá közel álló miniszter kivételével -- a megdöntött kormány tagjai, sőt m é g dr. Vladi­mír Macek is... A Simovic-kormány 1942. jan. 9-én bukott meg, Slobodan Jovanovic kormánya követte.

6 Spora%um: a. m. megegyezés, megállapodás; 1939. aug. 26-án megegyezés jött létre D. Cvetkovic ejső kormánya (1939. febr. 6. - aug. 26.) és a dr. V. Macek vezette Horvát Parasztpárt között, melynek értelmében megalakul az autonóm Horvát Bánság.

7 bánságok: az 1931-es alkotmány értelmében a jugosz­láv királyság 9 közigazgatási területből - bánságból - és a Belgrád, Zimony és Pancsova képezte külön közig, egységből állt. A Cvetkovic-Macek-féle meg­egyezés értelmében a Horvát Bánság a Szávai és a Tengermelléki Bánságból, valamint 8 járásból jött létre.

8 s%erb Antonescu: utalás Jon Antonescu román mar-sallra, aki 1940. szept. 5-én profasiszta kormányt alakított, abdikációra kényszerítette a királyt, s 1940. nov. 23-án a Hármas Paktumhoz csatlakozott; a régi Jugoszláviában ezt a szerepet a szerb Simovic gene­rális vállalta.

9 Ouzpr: s^h., röv. Körzeti Munkásbiztosító Hivatal (Okruáni ured zdravstvenog osiguranja radnika); a későbbiekben J/Borként is szerepel (Sreski ured... - Járási Munkásbiztosító Hiv.).

10 mintha égésig Drvar valami boldogító ajándékot kapott volna: Zoric szerint (13. és 24. old.) a márc. 27-i ese­mények hatására Drvaron is tüntetésekre került sor,

a nép azokban a napokban zászlós felvonulásokkal tiltakozott a háború és a fasiszta államokkal való szövetkezés ellen, s a jugoszláv csapatok széthullását látva, egy 70 főnyi drvari és Drvar környéki felfegy­verzett polgárból álló csoport Bosanski Petrovac és Drvar között bevárta és heves harccal ideiglenesen visszaszorította a Drvar telé tartó németeket.

11 a Hármas Paktumhoz való csatlakozás napja: Dragisa Cvetkovic kormányelnök és külügyminisztere, Alek-sandar Cincar-Markovic a kormány határozata ér­telmében 1941. márc. 25-én, Bécsben írta alá a csatla­kozásról szóló protokollt.

12 Matek Beogradba utazptt: közvetlenül a Simovic-puccs után Hitler emisszáriusai Macekot Zágrábban akarták tartani, független államiságot ígérve Horvátország­nak, Németország „védelme" alatt. Macek április 3-án végül is lemond Horvátország elszakításának a tervéről, Belgrádba utazik, s személyesen is csatlako­zik a Simovic-kormányhoz.

13 az előzp kormányból két szerb miniszter kivált: a Cvet-kovic-Macek kormányból, a Hármas Paktumhoz való csatlakozás ellen tiltakozva, valójában három miniszter vált k i : Srdan Budisavljevic, dr. Mihajlo Konstantinovic és dr. Branko Cubrilovic.

14 Renée a férjével: Rothbart Renée férje György Mátyás (1887—1944?), a szabadkai avantgárdé költő, a Nyugat, A Tett, és a Ma munkatársa. Két verskötet megjelentetése s Kassák Üj költők könyvében, valamint a kommunista írócsoport antológiájában való szerep­lése után a húszas évek közepétől már csak publicisz­tikát ír (Szerb György néven) a Hídban és Korunkban.

15 Pavelic-párti horvátok: usztasák. A pártot dr. Ante Pavelic (1889—1959?) zágrábi ügyvéd, az SHS-ki-

rályság Alkotmányozó Szkupstinájának egykori tagja alapította. 1929-ben elhagyja az országot, s 1941 áprilisáig külföldről irányítja a jugoszláv-elle-nes, nagyhorvát, soviniszta és szeparatista, főleg jugoszláviai diverziók és merényletek előkészíté­sével foglalkozó szervezetet, amely 1929 és 1932 között épül ki , „Ustasa — hrvatska revolucionarna organizacija", majd „Ustasa - hrvatski oslobodilaéki pokret" néven. A szervezet létrejöttében szerepe volt a jugoszlávellenes külföldi központoknak (Bécs, Janka-puszta stb.) s a hazai nagyszerb hegemonizmus-nak is. Pavelic 1941 áprilisában az olasz fasizmus exponenseként visszatér az országba, s az ún. N D H „poglavnikja" lesz. Ebben a „minőségében" mint monstruózus vérengző, az NDH-s haláltáborok tömeges emberirtásának irányítója válik hírhedtté. A háború végén Ausztriába, majd Argentínába szö­kik, s állítólag 1959-ben Spanyolországban meghalt.

16 kémnek tartotta stb.: Zoric szerint (18. 1.) Krstan Bjelajac tüzérségi szakaszvezető 1941. ápr. 14-én -mielőtt már egyik társával Sinjben is lelőtt egy ezred­parancsnokot - a drvari hadtáp parancsnokától, Dusán Mrakovictól azt kérdezte, milyen összeköt­tetése van a hadtápnak Petrovaccal, Bos. Grahovó-val és Jajcéval, s hol vart m é g front, mire az ezredes vigyázz-t parancsolt, s azt válaszolta, ez nem tartozik a kérdezőre; Bjelajac erre lelőtte...

17 a kis Nikola esete: Sinkó írói hagyatékában egy rövid prózatöredék is olvasható róla.

18 a németek Athénban stb.: a németek ápr. 6-án kezdték a támadást Északkelet-Görögország ellen, s április 27-én már Athénben voltak; a német és olasz csapa­tok ápr. 13-án foglalták el Solumot.

19 dobrovoljac: a délszláv népeknek a török uralom és az Osztrák-Magyar Monarchia alóli felszabadításáért folytatott harc, valamint a délszlávok egyesülését szorgalmazó mozgalom önténtese. Az 1928. évi tör­vény értelmében a balkánháborúk és az első világhá­ború jugoszláv önkénteseit 3-5 ha. föld illette meg.

20 Drvar/ elhagyta a megszálló német csapat stb.: az adriai hadosztály Drvarra érkezett egységei április 17-én harc nélkül kapituláltak, 20-án megkezdődött a le­fegyverzett katonaság fogságba hurcolása, s Drvar ezzel a németek kezére került.

21 Skakic: Zoric biz. Skakic Svetko Steljo kereskedőről tesz említést (66. és 79. 1.).

22 Hrvatska Bosanska: az 1941. ápr. 10-én létrehozott ún. Nezavisna Drzava Hrvatskához (vö. a 11/33 jegyz.) a horvát területeken kívül hozzátartozott Bosznia és Hercegovina is.

23 Dr. Gutic: Viktor Gutic, a Sana és Luka, valamint Krbava és Psat megye katonai parancsnoka.

24 sto^ernik: s%b. a stofyr fn.-ből (parancsnokság, elöl­járóság, törzskar); a. m. katonai parancsnok.

25 „Wir habén" stb.: ném. Parancsunk van fegyverkere­sésre.

26 In diesem Krieg stb.: ném. Ebben a háborúban sok minden történt.

27 Hrvatski Narod: az usztasa mozgalom 1939-ben indí­tott lapja.

28 Hrvatski Radnik: szintén usztasa lap. 29 Friedrich-kormány: Friedrich István (1883—1951) kor­

mánya, a Tanácsköztársaság bukása után alakult ún. szakszervezeti kormányt követte. 1919. aug. 6-tól nov. 18-ig működött, folytatta a fehérterrort, befejez-

te a burzsoá restaurációt, s előkészítette Horthy hatalomra jutását.

30 horvát rendeletek, melyek %sidót és pravoszlávot eg y kalap alá fogtak: az N D H 1941. ápr. 19-i rendelete a pravoszláv szerbeket, a zsidókat és a romákat tör­vényen kívül helyezte.

31 O. U.: s%h., röv.: Körzeti Hivatal (Okruzni ured). 32 Horvátország helyett olasz katonákat talált: a német­

olasz megegyezés szerint (hozzávetőlegesen, légvonal­ban) a Ljubljana-Zágráb—Szarajevó-Pristina vonal ké­pezte a német és olasz érdekszféra közti határt; az N D H fennhatósága alá került Bosznia északi része ily m ó d o n a német, a déli pedig - ide tartozott Drvar is - az olasz érdekszférába került, s az N D H „függet­lensége " ily m ó d o n csak fiktív volt.

33 Nezavisna Drzava Hrvatska: az olasz és német nagy­hatalmi törekvések, valamint az unitarista Jugoszlá­viától elszakadni akaró nagyhorvát szeparatizmus következtében létrejött „független horvát állam". A németek először dr. Maőekot akarták rávenni Horvátország kiszakítására Jugoszláviából (Musso­lin i pedig az Olaszországban tartózkodó Pavelicet), de mivel Macek kitért az ajánlat elől, Slavko Kva-terniket (vö. a 11/62 jegyz.) tették meg eszközül, aki 1941. ápr. 10-én, egyidőben a németek ellenállás nélküli bevonulásával Zágrábba, Pavelic felhatalma­zottjaként „kikiáltotta" az usztasa NDH-t. Az így létrejött „ország" formális főnöke (,,poglavnik"-ja) az 1941. ápr. 11-én Olaszországból mintegy 300 főnyi „katonasággal" hazatérő Ante Pavelic lesz, a tényleges hatalmat azonban e vazallus államban -annak ellenére, hogy diplomáciailag elismert tag­ként csatlakozott a Hármas Paktumhoz, sőt „hadat

üzent" az antifasiszta koalíciónak - valójában a fa­siszta Németország és Olaszország gyakorolta. Te­rületét először Horvátország, Dalmácia (a szigetek legnagyobb részét és Közép-Dalmáciát kivéve), Szlavónia, valamint Bosznia és Hercegovina képez­te, majd később Szerémséget is hozzácsatolták, s területét ily m ó d o n - hozzávetőlegesen, légvonal­ban jelölve - a Rijeka—Dubrovnik—Belgrád—Va-raádin—Rijeka négyszög képezte. Mindkét nagy­hatalom kihasználta megszálló céljaira (a németek­nek pl. az NDH m é g katonaságot is küldött az orosz frontra, s területéről 1945-ig mintegy 24 000 munkás dolgozott Németországban). Haláltáboraiban ször­nyű emberirtás folyt (Jasenovacon pl. 600 000, Ja-dovón 72 000, Stara Gradiskán 75 000 embert kínoz­tak a háború végéig).

34 bersaglieri: ol. hegyivadász, lövész. 35 Mintha kö\ben Abesszínia el se veszett volna: a fasiszta

Itália 1935. okt. 3-án egy határincidens • ürügyén -s a második világháború egyik „nyitányaként" — megtámadja s 1936. máj. 9-én annektálja Abesszíniát. Az emigrációba kényszerült I . Hailé Szelasszié 1941-ben, angol segítséggel visszatér az országba, s föl­számolja az olasz hatalmat.

36 A beszéd... aktuális részében tele volt „gentilez%a"-val: ol.: kedvességgel, gyengédséggel. - Sinkó Drvarra vonatkozó naplójegyzetei fokozatosan meztelenítik le az olasz megszálló politika ravasz stratégiáját -„békés", „szelíd" módszereket alkalmazni a túlnyo­mórészt szerb nemzetiségű lakosság körében, hogy ily m ó d o n az olasz fasizmus „humánusabbnak" tűn­jön a hazai usztasa fasizmustól -, miközben plaszti­kusan ábrázolja azt a folyamatot, amelynek során ez

a „békés" megszállás nyílt fasiszta terrorrá változik át. Naplójának a Honfoglalás előttböX kimaradt utolsó részében, a „Bos. Grahovo, 1942. júl. 4." keltezésű fejezetben Sinkó a mai történelmi ismereteinkkel is egybehangzó precíz jellemzését és periodizálását adja e folyamatnak: kezdetben volt az olasz megszál­lás „első idillikusnak mondható szakasza", majd ezt követte, már 1941 októberétől, egy „kevésbé kedé­lyes korszak", „az olasz megszállás második, m é g békés, de már robbanásokkal fenyegető korszaka", hogy végül a „harmadik fázist" immár „az olaszok »békés megszállási« módszereinek, illetőleg magának az olasz megszállásnak hamar bekövetkező véres csődje" jellemezze.

37 Vuksan: Zoric (36. 1.) Luka Vuksanról tesz említést, akit a drvari usztasa uralom idején usztasa komisszá-riussá neveznek k i , s az üzletüktől megfosztott szerb kereskedők felügyeletével bíznak meg.

38 Srnetica: falu Drvartól északkeletre. 39 mi történt a% én szüleimmel Sv. Ivánon: Sinkó szüleit

a bácskai megszállók elhurcolták, s nyilván koncent­rációs táborban lelték halálukat.

40 Rudolf Hess esete: Rudolf Hess (1894—)a Führer régi cimborája volt: az 1923. évi fasiszta puccskísérlet után vele volt bebörtönözve, 1925-től személyi titkára, 1933-tól pedig helyettese a Nemzetiszocialista Pártban és birodalmi miniszter. 1939-ben Hitler az utódjává nevezi ki. 1941 májusában, amikor a hit­leri vezetőség már elhatározta a SZU elleni támadást, titokban Skóciába repül, hogy - a kétfrontos háborút elkerülendő - a német-angol különbékéről tárgyaljon az angol jobboldal képviselőivel. Elfogják, s a nürn-

bergi nemzetközi bíróság 1946-ban életfogytiglani fegyházbüntetésre ítéli.

41 Teleki öngyilkossága: gr. Teleki Pál (1879—1941) nagybirtokos földrajztudós és akadémikus; részt vett a Tanácsköztársaság megdöntését célzó szervezke­désben, majd a szegedi ellenforradalmi kormány külügyminisztere; 1920. júl. 19. és 1921. ápr. 14. között miniszterelnök; 1938-ban vallás- és közokta­tásügyi miniszter, 1939. febr. 16-án pedig kormányt alakít; csatlakozik az antikomintern-paktumhoz és a háromhatalmi egyezményhez; 1941 februárjában ratifikálja a Jugoszláviával kötött barátsági szerző­dést, s amikor a Jugoszláviát lerohanó Németország felszólítja, hogy csatlakozzon az agresszióhoz, a fe­lelősségvállalás elől öngyilkosságba menekül.

42 Bauer: Zoric (82.1.) mint usztasa vezetőt említi, akit a Drvarra betörő partizánok Vladimír Marékkal (vö. a 11/74 jegyz.) közvetítőnek használnak fel a cellulóz­gyár elfoglalásakor, utána pedig a többi usztasával együtt fogolytáborba szállítják.

43 területi integritáson túl stb.: a Hármas Paktumhoz való csatlakozás protokolljához egy külön jegyzék is járult, amelyben „biztosítják" a jugoszláv kormányt, hogy tiszteletben tartják az ország szuverenitását és területi integritását, a háború folyamán nem követelik meg tőle a paktum csapatainak átengedését a jugoszláv területeken, a balkáni új határok megálla­pításakor pedig majd „figyelembe veszik" Jugoszlá­via érdekeit, s Szaloniki városra és kikötőjére is kiterjesztik szuverenitását...

44 „Je suis un homme": fr. Ember vagyok. 45 apparente: ol. látszólagos, tettetett. 46 porco: ol. i t t : átv. disznó.

47 Jovin: Marko Jovin; Zoric (40—41, 1.) az usztasák által 1941. jún. 14-én letartóztatott, láncokkal össze­kötözött s jún. 17-én, szörnyű kínzások után agyon­vert drvariak tizennyolc tagú csoportjában a vasúti műhely mérnök főnökeként említi.

48 a ,Jűts%arvú fenevad" H. és M.: Hitler és Mussolini. 49 Kalaba: Bogdán Kalaba; Zoric (40—41. 1.) szerint

ő is az 1941. jún. 17-én kivégzettek között volt. 50 carabinieri: ol. csendőr. 51 „habemus regem": a római egyezmény (1941. máj.

18.) értelmében az N D H kötelezi magát, hogy az olasz királyi ház egyik tagját, Spoleto herceget meg­koronázza ,,Zvonimir király koronájával"...

52 trattoria, sarto: ol. kocsma, szabó. 53 hivatalosan Horvátországhoz tartozik Drvar: Mussolini

és Pavelic 1941. máj. 18-án R ó m á b a n „rendezte" az olasz-NDH határkérdést, három zónára osztva az olasz érdekszférát, amely - hozzávetőlegesen, légvonalban jelezve - a Zágráb—Szarajevó vonalig hatolt be az N D H területére. Az első zónába az olaszok által annektált adriai területek tartoztak (Gorski kotar és a horvát tengermellék nagy része, Közép-Dalmácia Zadartól Splitig terjedő része, va­lamint az összes sziget, Pag, Brac és Hvar kivételével). A második, ún. demilitarizált zóna (szintén hozzáve­tőlegesen) a Karlovac-Ogulin között kezdődő, Bi-hac „alatt" elvonuló s Mostartól északra, a Prenj hegységnél végződő vonalig terjedt, míg a harmadik zóna az olasz-német érdekszféra jelzett határáig húzódott (vö. 11/32 jegyz.). Az 1941. máj. 20-i kor­mányhatározattal Olaszország lemond az olasz kato­naság kizárólagos hatalmi jogáról a második és harma-

dik zónában, s így Drvar „hivatalosan" is NDH-kötelékbe kerül.

54 Kréta neve stb.: a Görögországot elfoglaló német haderő 1941. máj. 20-án ejtőernyős támadást hajtott végre az angoloktól védett Kréta szigete ellen. A har­cok jún. l-ig tartottak, amikor is az angolok kényte­lenek voltak kivonulni Kiétáról.

55 Ott találták a magyarok: a 3. magyar hadsereg 1941. ápr. 12-én tört be Jugoszláviába, s néhány nap alatt megszálla Bácskát, Baranya jugoszláviai részét, a Mu­raközt és a Murántúlt.

56 mi van Renée-ékkel: Sinkóné Rothbart Irma id. ön­életrajza szerint az egész Rothbart család - Sinkóné édesanyját kivéve - a fasizmus áldozata lett.

57 megérkeztek a% usztasák: a túlnyomórészt szerb la­kosságú helységekben, mint amilyen Drvar is volt, az N D H más vidékekről odavezényelt usztasákkal biztosította a hatalmat; Drvarra egy tizednyi usztasa érkezett (Zoric, 29. 1.).

58 „Vinceremo, Dnce, Vinceremo": ol. Győzünk, Duce, győzünk.

59 a horvát hadsereg: a domobranok; az N D H katonasá­gát három kategória képezte: a német SS alakulatok és az olasz Fekete Légió mintájára megszervezett usztasa katonaság, továbbá a csendőrség és a horvát domobranok (honvédek). Ez utóbbiak a tulajdon­képpeni „reguláris" hadsereget, sorkatonaságot al­kották. - Drvárra ekkor mintegy 50 domobran érkezett. {Zoric, 31. 1.).

60 Rosseg: 1941. máj. 25-én Emir Rosseget, a vasúti igaz­gatóság korábbi beszerzőjét nevezték ki az első drvar'i usztasa megbízottnak; amikor azonban az usztasák megkezdik a szerbek öldöklését, Rosseg

titokban értesíti a listára került szerb ismerőseit, mert nem akar bűnrészes lenni, s ezért leváltják {Zoric, 29., 38—39.).

61 „noi siamo tuiti fratelli"': ol. mindnyájan testvérek le­szünk.

62 Slavko Kvaternik: nyugalmazott ezredes, a horvát szeparatisták fő hazai képviselője a régi Jugoszlávi­ában; Pavelic „meghatalmazottjaként" az N D H „kikiáltója" (vö. a 11/33 jegyz.), majd usztasa generá­lis és a domobran egységek főparancsnoka; 1942-ben összeütközésbe kerül Pavelictyel, s ezért eltávolít­ják funkciójából, majd Ausztriába deportálják.

63 mi történt Irakban: 1941. ápr. elején Rashid A l i ex-kormányelnök államcsínyt hajt végre, s britellenes, németpárti politikát léptet életbe: ápr. 30-án ultimá­tumot küld Nagy-Britanniának az Irakba küldendő újabb brit csapatok miatt, s miután az ultimátumot elutasítják, Rashid egységei máj. 2-án megtámadják az Irakban állomásozó brit csapatokat. Az angolok visszaverik a támadást, máj. 31-én elfoglalják Bagda­dot, s teljes ellenőrzést vezetnek be Irak és olajmezői fölött.

64 a Sipad vasút igazgatója: Dusán Budisavljevic; az adriai hadosztály kapitulálásakor közvetítő szerepet ját­szik a jugoszláv és német egységek között, Drvar partizán bevételekor pedig Emir Roseggel s más usztasa vezetőkkel azt a parancsot kapja a partizánok­tól, hogy az ott tartózkodó domobranokat szabadon bocsátás ígéretével vegye rá a harc feladására, mire kb. 80 domobran meg is adja magát (Zoric, 24., 80—81.)

65 testvére...a lemondásával tüntető miniszternek: Srdan Budisavljevicnek (vö. a 11/13 jegyz.).

66 a Kalaba igazgató helye: vö. a 11/49 jegyz. 67 Lipnjak: Zoric (33. 1.) Aleksandar Lipnjakról, Vladi­

mír Marék Sipad-komisszárius utódjáról tesz említést. 68 a helybeli katolikus pap: biz. Nestor; Zoric (33. és

94. 1.) szerint ő végezte a drvari pravoszláv lakos­ság átkeresztelését a katolikus hitre; a drvari felke­lés napján (1941. júl. 27.) Vagan állomásán a nép másik két exponált drvari usztasával együtt leszedi a vonatról és agyonveri.

69 Kreco: Zoric (40—41. 1.) a drvari letartóztatottak csoportjában (vö. a 11/47 jegyz.) említi Jovo Kreco boltost, akit négy társával - valamilyen drvari inter­venció következtében - az usztasák nem végeznek ki , hanem szabadon engednek.

70 Grönland: 1941 májusában az Egyesült Államok kato­nai bázist létesít Grönlandon; az utalás feltehetőleg erre vonatkozik.

71 Ofláger: ném., röv.: hadifogoly tisztek tábora (Offi-zierslager).

72 Bulgáriába megy, Prilepbe: Prilep macedón város; Ju­goszlávia széthullásakor Dél- és Kelet-Szerbia, vala­mint Kosovo egy részét s Macedónia legnagyobb részét Bulgária annektálta.

73 Spiranovic: Marko Spiranovic; ismert usztasaként Vagan állomásán agyonverik (vö. a 11/68 jegy/-).

74 Marék: Vladimir Marék; a háború előtt az oppozí­ciós pártok népszerű tagja Drvaron; az NDH meg­alakulása után a Sipad komisszáriusa, s megkezdi a szerb munkások elbocsátását; usztasa járásfőnök (logornik), majd községi megbízott. Drvar fölsza­badításakor a partizánok elfogják, közvetítő sze-szerepet játszatnak vele, majd fogolytáborba viszik {Zoric, 30—31., 33., 39., 82.).

75 Micbael Koblhaas: Heinrich Wilhelm von Kleist (1777—1881) történeti regényének címszereplője, aki a szenvedélyes és tragikusan elbukó igazságkere­sők szimbólumává lett a morális köztudatban.

76 „grober Klotz grober Kei/": ném. amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten.

77 Shylock: William Shakespeare (1564—1616) Velencei kalmárénak uzsorás főszereplője.

78 Wir versiében uns: ném. Mi megértjük magát. 79 Pour combién de temps?: fr. Mennyi ideig? 80 Milán: Milán Banjac {Zoric, 40. 1.). 81 Grácia György: újságíró és történész (1856—1908);

a Kossuth La/os élete, működése és halála (1902) c. könyve mellett A% 1848—49-i magyar szabadságharc története 1-V. (1879 -1898) című, a nemzetiségek 48-as szerepét soviniszta m ó d o n ecsetelő munkája tette ismertté.

82 Damjanich tábornok: Damjanich János (1804—1849); szerb származású tiszt, 1848-49 honvédtábornoka, az aradi vértanúk egyike.

83 se a szerb pap, se Kalaba, de a többiek sem halottak: Zoric szerint (40—41. 1.) a letartóztatott s lánccal összekötözött drvariak 23 tagú csoportját jún. 14-én Bosanski Petrovacra szállították, s 17-éig szörnyen kínozták; 17-én a petrovaci usztasák álrendeletet adtak k i , miszerint a foglyokat kéthavi kényszer­munkára utalják, s Bogdán Kalaba lesz a munkahe­lyük főnöke; ehelyett azonban - Jovo Kreco, Dusán Kurbulija, Dragija Dumic, Stevo Trikic és Branko Bogic kivételével, akiket valamilyen drvari interven­cióra ott tartanak, majd szabadon bocsátanak - Riso-va Gredára szállítják őket, s megláncoltan mind a tizennyolcukat vandál m ó d o n megölik. A drvari usztasák viszont azt híresztelték a nép körében,

hogy Németországba szállították őket munkaszol­gálatra... A hírek közül tehát, melyeket Sinkó itt feljegyzett, csupán a Jovo Kreco szabadulásával kapcsolatos volt igaz. A horvát hadsereg néhány tisztje...lefegyvereztevalameny-nyit: Rummler generális, a körzeti domobran parancs­nok, a drvari szerb lakosság revansától tartva elren­delte az ottani usztasák lefegyverzését, amit Tomis-lav Grzeta, Drvar város parancsnoka végre is hajt, sőt feloszlatja a helyi usztasa szervezetet. Zágráb­ból és Bánja Lukáról azonban usztasa intervenció érkezik, Grzetának megtiltják, hogy a szervezet ügyeibe avatkozzon; a drvari usztasákat ismét f t l -fegyverzik, s megszigorítják köztük a fegyelmet {Zoric, 43—44. I.). aZ e'n egj'kori Trombitás őrmesterem: az Egy regény regé­nye tanúságaként ( I I , 80.) Sinkó katonai felettese volt 1916-ban, ,,aki a szabadkai hatos honvéd gyalog­ezred kaszárnyájának udvarán, szétvetett lábbal és égbe szúró nagy bajuszával, »erkölcsi oktatást« tart­ván így magyarázta meg a századnak, hogy mit jelent a kifejezés, hogy wlsten kegyelméből való császár és király«: - Tudnivaló, hogy a honvédnek a káplár, a káplárnak a szakaszvezető, a szakaszvezetőnek az őrmester, az őrmesternek a zászlós úr, a zászlós úr­nak a hadnagy úr, a hadnagy úrnak a főhadnagy úr a közvetlen fölöttese és parancsolója és így tovább, egész föl Őfelségéig, akit csak Isten nevezhetett ki királynak, mert ki lehetne más, aki a királynál is följebb áll? Aki azt hiszi, hogy nem így van, jelent­kezzék, lépjen ki a sorból, majd megtanítom én rá, az anyja civil istenit, hogy amit én mondok, az úgy van, az parancs és kuss."

86 Drvarra 700 ember érkezett...Plitvicéről: Zoric szerint (45—46. 1.) a szerbek kitelepítését célzó usztasa politika értelmében 1941. jún. 30-án és júl. 1-én Liéko Petrovo Selóból és a Plitvicei-tavak környéké­ről mintegy 3000 szerb családot költöztettek át Drvar és Kulen-Vakuf területére, miközben az usztasák 856 személyt, köztük több nőt és gyereket is megöltek.

87 a katolikus bitre való áttérés: az 1941. máj. 5-i NDH-rendelkezés értelmében két év alatt mintegy 240 000 pravoszláv polgárt kényszerítenek rá, hogy áttérjen a katolikus vallásra; Zoric szerint (37. 1.) ez a politika Drvaron kudarcot vallott, a szerbeknek csak jelenték­telen része tért át a katolikus vallásra.

88 Kecman boltos: Pane Kecman; Zoric (34. 1.) feljegyzi a jellegzetes esetet, hogy a szerb kereskedőkkel és iparosokkal szembeni megkülönböztetett bánásmód idején Kazimir Kuharsky usztasa járásfőnök (vö. a I I I / l jegyz.) Kecmantól 70 000 dinárt követelt „adó" fejében, á m az, mivel pénze nem volt, a fejét kínálta, mire Kuharsky cinikusan kijelentette: előbb a pénzt, s csak aztán a fejet...

89 Rukavina: nyilván Juca Rukavina; 1932-től aktív usztasa, részt vesz az olaszországi usztasa központ jugoszláviai diverzióiban; Pavelic rendeletére ezre­desi minőségben a nyugat-boszniai usztasa alakula­tok parancsnoka lesz.

90 vendetta: ol. bosszú.

1 Knharsky: Kazimir Kuharsky; Viktor Gutic hír­hedt usztasa vezér jóbarátja; Vladimír Mareket követően Drvar ,,logornikja" s a járási kirendeltség főnöke; 1941. júl. 23-án személyesen is részt vesz a cellulózgyár munkásainak összefogdosásában és elszállításában {Zoric, 33—34., 39., 44., 45., 47.).

2 a határon való átszpktetésemet: Knin az NDH és Olasz­ország akkori határának közvetlen közelében fekszik; Közép-Dalmácia felé gravitál, mely ekkor annektált olasz terület volt (vö. a 11/53 jegyz.).

3 az elmúlt két hónap: elírás; a legutóbbi bejegyzés óta (júl. 13.) több mint három hónap múlott el.

4 Infermiére: ol. betegápoló. 5 És ebeknek a% olasz tiszteknek a dicsőségére válik, hogy

ebben a szerepükben igazán nem hatottak színészeknek: E fejezet naplójegyzetei m é g a2 olasz megszállás-„első, idillikusnak mondható szakaszát" ecsetelik, s a megszállók stratégiájának vad „metamorfózi­sát" csak a későbbiek során bontakoztatják ki (vö. az 1/36 jegyz.) Eközben lelepleződik az olaszok szerb-és zsidómentő „humanizmusa" is: az 1942 decembe­rében élettársával együtt az olaszok zsidótáborába kerülő Sinkó már i t t , a mentőakció miatti első, érthető lelkesedése idején is jól sejti, hogy „ az olaszoknak a segítő és mentőakciói mögött nyilván meggondolt és szenti­mentális tényezőktől mentes politikai célok húzódnak meg."; Sibeniki tartózkodását ecsetelve, az olaszoknak a Dal­máciába átmentett szerb lakossággal, főleg pedig a szerb nacionalista elemekkel szembeni „megkülön­böztetett" bánásmódjában már meg is látja s egy propagandaelőadás ironikus felidézésével le is leplezi

e „szentimentális tényezőktől mentes" politika lé­nyegét: „... bennük nemcsak vendéget, védencet, hanem többet: barátot akar látni a [talián] szónok, barátot, akivel »collaborazione«-t szeretne megterem­teni. (...) Az urak ismerik az itteni lakosság nyelvét, az urak sok mindent megtudhatnak, amiről az ola­szok nehezebben szereznek tudomást. Ha például megtudják, hogy itt vagy ott kommunista sejtek működnek vagy fejtenek ki propagandát - mindenek­előtt azonban, ami azokat a sejteket i l l e t i . . . De ne általánosságban m o z g ó jelentésekkel, hanem konkrét adatokkal tessék jönni"; Splitben pedig azt tapasz­talja, hogy az olasz megszálló hatalom megtévesztő „zsidópártisága" is puszta látszat: „Boltok és kávé­házak bejárata előtt lépten-nyomon nyomtatott olasz felírások, nagy betűkkel: »Zsidók, nem szeretünk benneteket. Megfekszitek a gyomrunkat. Menjetek vissza oda, ahonnan jöttetek.«"; végül, e fejezet végén már olyan feljegyzések olvashatók, amelyek az olasz megszállás első, kívülről nézve m é g „békés" idősza­kának kulissza mögötti szörnyűségeit fedik fel, szemtanúk elbeszélése alapján: a spliti olasz börtön­ben „éjféltől reggel háromig egy-egy kérdés és felelet között rúgnak, ütnek, véresre vernek 16 éves gyere­keket éppúgy, mint 40 meg 50 éves embereket (...) S a kérdés, amit (...) a fiúkhoz intéztetnek, mindig egy és ugyanaz: kik a barátai? kiktől kapta a röpla­pot? (...) itatták ricinus híján a tömérdek gépolajat."

6 Non turbó?: ol. Nem zavarok? 7 Kistanje: dalmáciai helység Knin, Benkovac és Sibe-

nik között. 8 Dujic: Momcilo Dujic, a későbbi hírhedt csetnik

(vö. a 111/26 jegyz.) vezér. 1941 nyarán Strmica,

Padane és más Knin környéki helységek felkelőinek az élére áll, s kapcsolatot tart fenn a drvari felkelés partizán vezetőségével is. Az 1941. aug. 31-én tartott drvari tanácskozáson, amelyen a Knin környéki fel­kelők defetista, proolasz magatartásáról volt szó, Zivko Brkovictyal, a volt jugoszláv tiszttel épp Dujic támadja leghevesebben az olaszokkal való együtt­működést. Megígéri a partizán vezetőségnek, hogy a felszabadult területek délnyugati, Knin környéki határait Brkovictyal védeni fogják mind az olaszok­tól, mind az usztasáktól; ígéretét azonban megszegi, körzetében a kommunisták ellen kezd uszítani, s nyíl­tan átáll a Drvar felé tartó, a felkelés leverésére törő olaszokhoz: proolasz egységeivel átengedi őket az egyetlen hegyszoroson, amely az olasz motoros alakulatok számára Bosansko Grahovo és Drvar irányában járható volt... A drvari vezetőség ezért az árulásáért (melynek erőteljes bomlasztó hatása volt a felkelők között) halálra ítéli Dujicot, de egér­utat nyer a megérdemelt büntetés elől, s a partizánok­kal való nyílt konfrontálódás után alakult csetnik ezredek egyikének, a Knin és Bos. Grahovo környé­kén m ű k ö d ő Petar Mrkonjic elnevezésűnek lesz a parancsnoka. 1942-ben már hadosztály-parancsnok, majd Draza Mihajlovic, a csetnikek főparancsnoka (vö. a 111/26 jegyz.) „vajdává" lépteti elő. Olasz­ország kapitulálásáig állandó aktív kapcsolatban van az olaszokkal, azután pedig a németekkel. Véres bűntények indítványozója Dalmácia és Bosznia terü­letén, s mint háborús bűnös a Jugoszláviából kivert németekkel kiszökik az országból. (L. Sibe Kvesic, i. m. 123—127., Zoric, 259—260., 308—309.)

9 Egyébként maga volt a tapintat és diszkréció: az első találkozásuk idején Dujic m é g nem kezdte meg „történelmi" szereplését: nemzeti-felszabadító, szerb nacionalista vezérré csak ezekben a hónapokban válik, de m é g együttműködik a partizán mozgalom­mal is (vö. az előbbi jegyz.). Sinkó naplójegyzeteinek utolsó, a Honfoglalás előttböl kimaradt fejezetében azonban már csetnikvezéri szerepében látjuk viszont, s ekkor az egykori szerb- és zsidómentő kistanjei pópa Sinkó tolla alatt adekvát ..vezéri" jellemzést kap: „Pop Dujic közelebbi megismeréséhez Slavic szolgáltatott nekem kulcsot. Pop Dujic, mint annyi más desperadó, mint a legsötétebb, Hitler is, vagy mint minden desperadók antik őse, a lantos caesar, pop Dujic is kontár művész, ambíció, mely tehetség nélkül született. Slavic mutatta nekem a, ha jól em­lékszem, Léliák című verskötetet, a karlovaci pap­növendék saját fényképével díszítette ezeket a nagyon rossz verseket (...) Ami rejtély az ilyen esetekben: miért keres érvényesülést az ilyen ember épp a művé­szet útján? Később ő, igaz, a politikában folytatta, de mint Slavic mesélte, ott se több szerencsével: volt szocialista, demokrata, radikális, próbált Stojadi-novic szekerére is felkapaszkodni - s mikor R ó m a égett, R ó m á n a k kellett kigyulladni hozzá, hogy vég­re utat találhasson az érvényesüléshez. Színpadiasnak nemhiába hatott rám Grahovón; tehetségtelen am­bíció legtöbbször utánozza a tehetségtelen elképzelést az ideális tehetségről - és így kényszerűen ripacs allűröket vesz fel. Játssza, s persze, mert mindent rosszul csinál, hamisan játssza meg azt, ami lenni szeretne - s aminek látszani akar. A tehetség is lehet veszélyes, de legtöbb rosszat a világra alighanem

a tehetség nélküli nagy ambíció - a tehetségtelen emberek bosszúja hozta. Senki se éhesebb, mint a tehetségtelen, és épp a ripacs az, aki könnyen össze­téveszti saját magát a felvett szerepével. S hogyha még, mint pop Dujic, kívülről segítik hozzá címek­kel, mint a „vojvoda" - megnövesztette a hozzá illő csetnik szakállt, gondosan ápolt volt ez a »vadon nőtt szakáik. Az egész embernek egy mosolya, egy mozdulata már nem maradt, amit nem másolt volna - másolt az ő szegény ideálja után." (A ,,Zbjeg, 1944. jún. 4." keltezésű kézírásos naplórészletben.)

10 permesso: ol. engedély. 11 Spinoza terminológiájával stb.: Baruch Benedictus

Spinoza (1632—1677) tanában a szubsztancia az egyetlen, szükségszerű létező, végtelen; a feltétlen lét, „teremtő természet" v. Isten, az akcidens v. módosulás pedig az, ami másban van, és ezáltal fog­juk fel: „Mert ha szubsztancián azt értem, ami ön­maga által van, és amit önmagában fogunk fel, azaz aminek fogalma nem foglalja magában egy más dolog fogalmát; módosuláson vagy akcidensen pedig azt értem, ami másban van, s amit azáltal fogunk fel, amiben van: ebből világosan kitűnik, először, hogy a szubsztancia, természeténél fogva, előbb van akcidenseinél. (...) Másodszor, hogy szubsztancián és akcidenseken kívül nincs semmi valóságosan, vagyis az értelmen kívül. (Ha Ö n azonban hozzáteszi, hogy Istennek valóságosan semmi közössége a te­remtett dolgokkal stb., én ennek épp az ellenkezőjét állítottam definíciómban. Azt mondottam ugyanis, hogy Isten olyan lény, amely végtelen sok attribú­tumból áll, amelyek mindegyike végtelen, vagyis a legnagyobb mértékben tökéletes a maga nemében."

(Spinoza: Politikai tanulmány és levelezés- Akadémiai Kiadó, Bp., 1957., 4. levél Henricus Oldenburgnak, 182—183.)

12 „per recarsi per visita medica": ol. orvosi vizsgálatra megy.

13 lasciapassare: ol. ki- és belépési engedély, menlevél. 14 meggyilkolták - Krle^át és Cesarecet: a hír Cesarecre

vonatkozóan igaz (vö. 1/11 jegyz.). 15 M-ben: Sinkóné gépiratában i t t zárójeles kiegészítés

olvasható: „Moszkvában - a másoló kiegészítése." 16 újabb tömeges letartóztatások stb.: 1941. júl. 23-án,

négy nappal a drvari felkelés (vö. a 111/25 jegyz.) kitörése előtt az usztasák a cellulózgyárban és a vasút­állomáson tömegesen fogdosták össze a szerbeket (csak a cellulózgyárból mintegy negyven embert), vonaton Likába szállították őket, s Gracac környé­kén legnagyobb részüket megölték (Zoric, 41—48. 1.).

17 Huszonkét év előtt stb.: utalás a Tanácsköztársaság bukása utáni hetekre, amikor Sinkó Budapesten rejtőzködött, az emigrálás lehetőségére várva.

18 Ospedale civile di Spalafo: ol. a spliti civil kórház. 19 San Marco: 1941 április végén indított spliti olasz lap. 20 uljudba: szf). illedelem, illedelmesség. 21 az usztasák kétnapos spliti uralma: az 1941. ápr. 10-én

„kikiáltott" NDH uralma Splitben valójában ápr. 21-ig tartott, amikor az olasz katonaság - amely ápr. 15-én vonult be a városba - erőszakkal átvette a pol­gári hatalmat is.

22 Sie hören di K/agen meines Július an stb.: ném. Ö n hall­gatja Júliusom panaszait, ön soha nem panaszkodik, pedig az Ö n szíve (is) vérzik a feleségéért.

23 Stojadinovic-kormány: Milán Stojadinovic két ízben volt kormányelnök: 1935. jún. 24. és 1938. dec. 21.

között, s 1938. dec. 21-étöl 1939. febr. 5-éig Milita­rista-fasiszta és nagyszerb kormányait belpolitikában a terror, külpolitikában a SZU-val való viszony nor­malizálásának az elutasítása és a Hitlerrel való koket-tálás jellemezte.

24 Korosec: Anton Korosec, szlovén klerikális; 1918-tól több ízben kormánytag, 1928. júl. 27. és 1929. jan. 6. között pedig miniszterelnök.

25 Drvaron... győzött a felkelés: A JKP KB-ának a fegy­veres harcra való felkészüléssel kapcsolatos, 1941. áprilisi határozata értelmében június elején a Bosan-ska Krajina-i körzetben is megalakul a katonai ve­zetőség. 1941. júl. 22-én Bos. Grahovo és környéke -ide tartozott Drvar is - gerillaosztagainak törzskara elhatározza, hogy a Drvar közvetlen környékén alakult 5 osztagot (mintegy 180 harcost) külön tá­borokban készíti fel a fegyveres harcra. Július 26-án azonban három, a mozgalomba be nem szervezett drvari szerb polgár az Ostrelj-Drvar közötti úton lelövi a Drvaron állomásozó domobran egység parancsnokát és feleségét, mire Bos. Grahovo és környéke gerillaosztagainak törzskara - a tömeges megtorlástól és nagyméretű usztasa ellentámadástól tartva, felsőbb jóváhagyás nélkül - elhatározza, hogy másnap, júl. 27-én támadást indít Drvar és a környező falvak NDH-egységei ellen. Drvar bevé­telében három gerillaosztag vett részt, amely két­napos harccal, júl. 28-án szabadítja fel a várost.

26 csetnikek: nagyszerb hegemonista, soviniszta és mo-narchista szervezet tagjai; a szerb nagyburzsoázia befolyása alatt s Kosta Pecinac csetnik „vojvoda" vezetésével már a második világháború előtt is szer­vezetük van, mely Németország helyett Angliával

és az Egyesült Államokkal szimpatizál. 1941 folya­m á n kezd széthullani. Az áprilisi összeomlás után a mintegy 600 főt számláló esetni k szervezet hirtelen földuzzad, mert a hazafias elemek a megszállók elleni harc reményében tömegesen csatlakoznak hozzá. 1941 májusában Draza Mihajlovic, a régi jugoszláv hadsereg ezredese újjászervezi a csetnikséget, s a nyu­gati hírszerző szolgálatoknak adatokat szállít a meg­szállókról, a németek ellen azonban quasi csak akkor szándékozik harcolni, amikor árok más frontokon veszíteni kezdenek... A szerbiai csetnikségnek 1941 szeptemberéig ennek ellenére közös akciói is voltak a partizán alakulatokkal, akkor azonban megkezdik a nyílt harcot a felszabadítás mellett népi forradalmat is szorgalmazó partizánok ellen. Josip Broz Tito 1941. szept. 19-én és okt. 26-án tárgyalást folytat Draza Mihajlovictyal az együttműködésről, ő azon­ban megszegi az ígéretet, nov. 2-án támadást indít az uáicei partizánok ellen, 16-án pedig bejelenti, hogy letette az esküt az emigrációban levő királynak, s az összes jugoszláviai felkelő alakulatnak ő a parancsno­ka... Tényleges célja a jugoszláv királyság felújítása volt, annak keretében pedig Szerbia határainak kiter­jesztése Szlovéniáig - a közbülső területeknek a hor­vát, muzulmán és kisebbségi lakosságtól való „meg­tisztítása" révén... Egységei a megszállókon kívül együttműködnek a hazai árulókkal, a szerb „nedíce-vacokkal", horvát usztasákkal és más kviszlingekkel, s tömeges megtorlásokat hajtanak végre a polgári lakosság körében is. A jugoszláv emigráns kormány „királyi haderővé", Nagy-Britannia, az USA és a SZU is - mindenek ellenére! - szövetségessé nyil­vánítja Draza Mihajlovic csetnik alakulatait. A nép-

felszabadító hadsereg azonban 1943 márciusában a Neretva és Drina közötti harcokban megsemmisítő csapást mér a csetnikségre, s ezután már képtelenek önálló fegyveres erőként fellépni, csak kisebb egysé­geik léteznek a megszálló csapatok kötelékében. - Sinkó Ervin spliti információja, miszerint Drva­ron a csetnikek vették át az usztasáktól és tartják fenn a hatalmat, téves; noha Boszniában a népfelsza­badító háború kezdetén a partizánosztagok mellett csetnik osztagok is alakultak (azokon a vidékeken, ahol a KP-nak nem voltak sejtjei), Drvart nem a cset­nikek foglalták el, hanem a KP vezetése alatt álló felkelők, akik kezdetben a „gerilac" nevet használ­ták. Az usztasák és domobranok azonban tendenci­ózusan csetnikeknek nevezték a gerillákat, hogy ily m ó d o n nagyszerb elemeknek tüntessék fel őktt, s tzért a Jugoszláv Népfelszabadító Osztagok Köz­ponti Vezérkara 1941 szeptemberében elrendeli, hogy a KP irányítása alatt levő fölkelőknek egységesen partizán elnevezést kell használniuk.

27 a felkelők... kivégezték Karaman igazgatót: Marko Ka­raman mérnök, a cellulózgyár akkori igazgatója 1941. júl. 27-én, a drvari felkelés napján a várost elfoglaló gerillaosztagok elől néhány usztasával a gyárépület legfelső emeletére húzódik, s gépfegy­verrel két napon át védi a gyárat. Júl. 28-án oly m ó d o n kényszerítik őket megadásra, hogy a felkelők Bauer és Marék usztasa vezetőkkel (vö. a 11/42 és 11/74 jegyz.) fedezik magukat, s Karamanék így nem tudnak rájuk tüzelni. Miután megadták magukat, Karamanékat fogolytáborba szállítják (Zoric, 78., 82. 1.).

28 Maric szabó: Ivica Maric: a drvari usztasa uralom

idején az elsők közt csatlakozott az usztasa mozga­lomhoz {Zoric, 33. 1.).

29 ott egy külön köztársaság alakult stb.: A felszabadított Drvart és környékét nem kiáltották ki ugyan köztár­saságnak, de Drvar volt az első olyan felszabadított város az egész Jugoszláviában, amelyben népi ha­talmat (komesarijat) vezettek be. Egy héttel a város bevétele után, 1941. aug. 3-án már megalakult a köz­ségi népbizottság és a forradalmi katonatanács mint a néphatalom két központi szerve, aug. 31-én pedig a népfelszabadító tanács is - az első az egész ország­ban! A Sipad üzemeiben - a 61 napig önálló életet élő felszabadított terület védelme érdekében - csak­ugyan fegyvergyártó és -javító üzemet rendezett be a néphatalom, s a Gerilski informacioni biro, majd a Partizanski obavestajni biro kötelékében napi rá­diótájékoztatót és önálló újságot (Gerilac) is kiadott {Zoric, 197. 1.). - A tulajdon repülőgépre vonatkozó spliti hírek alaptalanok.

30 testvéreim: Boriskán kívül (vö. az 1/42 jegyz.) Sinkó-nak m é g két, a húszas évek elején fiatalon elhunyt testvére volt, Gyula és Artúr.

31 Amerika és Japán belement a háborúba: a két ország már 1941. dec. 7-én, a japánok Pearl Harbor-i táma­dásával megkezdte a harcot.

32 az orosz fronton fordulat állt be stb.: a fordulat a szov­jet csapatok tihvini (1941. okt. 16.-dec. vége), rosz-tovi (okt.-dec. 2.) valamint moszkvai (dec. 6.-dec. 31.) ellenoffenzívájával kezdődött.

33 Afrikában is új dolgok történnek: az angol csapatok 1941 decemberében Észak-Afrikában, Cirenaika tér­ségében sikeres ellenoffenzívákat hajtottak végre Rommel csapatai ellen.

34 az ő vége előtt stb.: a kézírásos naplófüzetben az 1942. jan. 9-i-bejegyzés mellett, az előző füzetlap üres hát­lapján Sinkó egy verstöredéket jegyzett fel jan. 9-i keltezéssel:

V A L L O M Á S

M á r annyi part elmaradt mögöttem S hányszor dobtam magam zászlós lángokba Hogy együtt égjek - s csonkulva, törötten Megmaradtam: mint külön véres üszök, Se láng, se hamu. Önizaásába veszve,

Önálma várába befalazott tücsök.

35 a^ én Árvay Ábrisom: a Air. Black feljegyzései Arvay Abris esetéről c. Sinkó-elbeszélés szereplője; a világ­háborúban és kénytelen-kelletlen a Vörös Hadsereg­ben is katonatiszt, a fehérterror idején érzelmileg a vesztesekhez kerül közel, mert nem tudja magát túltenni voltaképpeni táborának, a győzteseknek a kinzómódszerein; erkölcsi érzékenysége merénylet­tervet érlel ki benne a forradalmárokat kínzó rendőr­főnök ellen, de tervét nem tudja megvalósítani, mert ugyanaz az érzékenység, amely föllázítja, egy­úttal meg is akadályozza az ölésben... L. Testvér, I I . évf. 6. és 7—8. sz.

36 megvan a goethei terminológiával a démonja: Johann Wolfgang Goethe (1749—1832) életszemléletében a „ d é m o n " a. m. az emberi egyéniség eredeti termé­szete, vele született adottságainak összessége, mely meghatározza egész életútját, sorsát; lírai kifejezését 1. az Orphikus ősigék ciklus D é m o n c. versében:

Ahogy aznap, mikor világra jöttél, állt fenn a nap s körötte a planéták, úgy sarjadtál azóta s nőve nőttél törvény szerint, ahogy a fönti kép állt. S ez vagy. Magad elől hiába szöknél, megmondták már szibillák és próféták. S idő, erők hiába ostromolják a szervesen fejlődő, tiszta formát. (Somlyó György fordítása: Goethe válogatott versei, Bp. 1959.)

Az idézett ciklushoz írt kommentárban Goethe fo­galmilag is meghatározza a „démont": „ A dé m o n i t t a személy szükségszerű, a születésnél közvetlenül kifejezett, korlátolt individualitását jelenti, azt a jel­legzetességet, ami az egyént mindenki mástól, még­oly nagy hasonlóság esttén is megkülönbözteti... Az ember jövőbeli sorsának is innen kellene kiindul­ni és... ugyancsak szívesen vallanánk meg, hogy az emberrel született erő és sajátosság az emberi sorsot minden másnál inkább határozza meg." - Id. Lukács György: A% esztétikum sajátossága. Bp. 1969. I I . 501.

37 touche: fr. itt: próba, próbakő. 38 Ovra:ol., röv.: Opera vigilanza repressione antifascis-

ta; az olasz fasiszta rendszer titkosrendőrsége (1926— 1943), a. m. „ellenőrző felügyelet az antifasizmus elfojtására".

39 Datmazz0 generális: a megszálló olasz hadsereg spliti törzskarának parancsnoka és a VI. hadsereg hadtest­parancsnoka.

40 láttam Eisensteint stb.: az Egy regény regénye ( I I . 162— 169. 1.) megörökíti a jelenetet, amikor Sinkó 1936 májusában Iszaak Emmanuilovics Bábel (1894—

1941) dolgozószobájában, íróasztalra roskadva talál­ja a hangtalanul zokogó Szergej Mihajlovics Eizen-steint (1898—1948), akinek az orosz faluról és a kol-lektivizációról szóló filmjét egy „magas" cenzorbi­zottság - melynek Molotov és Mikojan is tagja volt - nemcsak betiltotta, hanem megsemmisítését is elrendelte.

41 Littérafure Internationale: a Forradalmi írók Nemzet­közi Szövetsége moszkvai, angol, német és francia nyelven megjelenő irod. folyóiratának fr. kiadása (szerk. Pierre Herbart).

42 a^ Igazság - és a Szépség után való vágj tett forradalmár­rá: Az 1919-es értelmiségi nemzedék tömeges for­radalom-vállalásának magyarázataként Sinkó már 1920-ban, Az. út című kéziratos krónikájában is azt írja, az értelmiségi individuumnak ,,a társadalmi pozícióján túl oly láthatatlan és rendkívül erős cse­lekvési kényszerei vannak, amelyek az egyéniség bizonyos fejlődöttségi fokán erősebbek minden csá­bításnál és külső parancsnál. Ez a mindennél erősebb kényszer az ember erkölcsi öntudata, mely őt minden körülötte történőért felelőssé teszi." Hogy az erkölcsi öntudat által abszolutizált Igazság mellett hogyan befolyásolta Sinkó és nemzedéke forradalmárrá érését a Szépség adys, Igazságtól elválaszthatatlan nemzedéki élménye, evvel kapcsolatban vö.: Indivi­dualizmus, esztétika és etika (In: Vázlatok...)

43 mi mindnyájan jobbak vagyunk belül stb.: vö. az Utószó 3. fejezetének a sinkói „etikus fantáziával" és „alkati humanizmussal" kapcsolatos részletét.

44 az olasz hadsereg Horvátország egy részét meg fogja szálla­ni: 1941. aug. 26-án az usztasa kormány és az olasz 2. hadsereg parancsnoksága között megállapodás

jön létre, hogy az olasz hadsereg behatol az NDH területére (az ún. I I . és I I I . zónába), amire az olaszok az NDH-val kötött ,,határrendezési megegyezés" (vö. a 11/53 jegyz.) alapján szereztek jogot. 1942. jún. 19-én újabb megállapodás jön létre, miszerint az olasz 2. hadsereg kivonul az említett két zónából.

45 az egész boszniai felkelés kezdeményezője: a boszniai felkelés hivatalos időpontja azonos a drvari felkelé­sével (1941. júl. 27.), noha Sanski Mostnál a hazafiak már 1941. máj. 7-én megtámadják a német katonák egy kisebb csoportját, jún. 24-én pedig a szerb lakos­ság felszabadítja Nevesinjét.

46 a dalmáciai felkelők és a drvariak között nagy az ellentét: az ellentét nem egész Dalmácia, hanem jobbára csak Lika s különösen Kninska krajina és a felszabadított Drvar között állt fenn; Kninska krajina felkelői sorában 1941 augusztus végén a nagyszerb - a későbbi csetnik — elemek veszik át az irányítást, s megbékélést propagálnak az olaszokkal, akiket - a Honfoglalás előttben is adekvátan ecsetelt ravasz megszálló­stratégia következtében - ,,a szerbek megmentői-nek" tartottak... 1941. aug. 25—26-án tanácskozást is tartanak az olaszokkal az együttműködésről, mire a drvari vezetőség aug. 31-én szintén tanácskozik az előállt helyzetről, s miután a felkelés Knin kör­nyéki képviselője, Momcilo Dujic az ott tett ígéretét megszegve nyíltan az olaszok mellé áll (vö. a III/8 jegyz.), a drvari vezetőség és a proolasz beállított­ságú - később csetnik - Knin környéki felkelők között megromlik a viszony (vö. Sibe Kvesic, i. m. 123-127., Zoric, 259—268.).

47 veliki z\uP°n: az N D H a római „határrendező" meg­egyezés értelmében ún. velika zupákat szervez; Knin

az ún. Bribir-Sidraga nagymegye központja volt, amely a knini és drnisi járást foglalta magában.

48 dr. Levi: Salamon Moni Levi, szanitéc-vezérőrnagy (1896—); bécsi tanulmányai idején, 1922-ben az osztrák KP, 1928-ban pedig a jugoszláv KP, majd a zágrábi pártbizottság és a JKP KB-a tagja lesz; 1929-től 1939-ig börtönben van; a drvari felkelést megelőzően a várost bevevő egyik gerillatábor tagja, a felkelés első napjaiban politikai biztos egy század­ban, majd a drvari partizánkórház igazgatója. A fel­szabadulás után a néphadsereg központi egészség­ügyi osztályain és a katonai egészségügyi akadémián tölt be vezető tisztséget.

49 a grahovóiak nacionalisták mind: Bos. Grahovón és környékén szintén igen erős volt a proolasz, nagy­szerb felkelők bomlasztó hatása; a grahovói gerilla­zászlóalj széthullott, s csak egy kisebb része tartott ki a partizánok mellett; 1941. szept. 10-éna Grahovo védelmével megbízott ezerfőnyi ottani felkelő harc nélkül engedi be a Drvar ellen vonuló olaszokat, noha ideális védelmi pozíciója volt (Zoric, 312., 349—354.).

50 a felkelők kizárólag a\ usztasákat és azokat végezték ki, akik fegyveresen ellenálltak: a Drvarért folytatott parti­zánharcokban kb. 25 usztasa és 5 domobran esett el, 70—80 foglyul ejtett usztasát pedig kivégeztek; a horvát sorkatonasággal szembeni toleranciát pél­dázza, hogy 1941. szept. 16-án, a Drvarért indított olasz támadás napján kb. 250 domobran fogoly volt a városban (köztük tisztek is), s ezeket a drvari vezetőség szept. 20-ig - csoportokban és kísérők­kel ellátva, nehogy usztasa vagy domobran egységek foglyul ejtsék őket - hazabocsátják (Zoric, 84., 363.).

51 Artukovic: dr. Andrija Artukovic; már 1932-bcn aktív usztasa, részt vesz az olaszországi usztasa köz­pont, jugoszláviai diverzióiban; háborús bűnösként az Egyesült Államokba szökik.

52 tárgyal a drvari felkelőkkel: Zoric szerint (347—355.) a drvari törzskar elutasított mindennemű tárgyalást a Drvar visszafoglalására készülő olaszokkal, ellen­ben a glamoci és a Starac Vujadin zászlóalj képviselői csakugyan tárgyalást folytatnak velük, s más 'parti­zánegységek sem teljesítik a drvari törzskar paran­csát, hogy támadni kell a Drvarra tartó olaszokat. A város védelme így magukra a drvari és resanovaci partizánokra hárult.

53 az in egykori Kőhrig hadnagyom: Sinkó felettese 1916-ban, a szabadkai hatos honvéd gyalogezredben (vö. EgJ regény regénye, I . 293.).

54 Egész kommunista rezsimet léptettek életbe: vö. a II1/29 jegy*-

55 Drvar ég: a városból való kivonulásuk előtt a parti­zánok felgyújtották a fürésztelepet és a cellulózgyárat, s ily m ó d o n megakadályozták, hogy e fontos létesít­mények s mintegy 35 000 m 3 épületfa, 20 000 m 3

rönkfa és 700 vagon cellulózpapír az olaszok kezére kerüljön. A tűz azonban a munkásnegyedre is át­terjedt, és nagy kárt okozott (Zoric, 365. 1.).

56 kemény harcok voltak... a Violán: az olaszok 1941. szept. 16-án kezdik meg a támadást Drvar előterében, a Resanovac falunál létesített partizánállások ellen; a partizánok ott szept. 25-éig tartják magukat, amikor a repülő- és tüzérségi támadás miatt visszavonulnak Plocára, ahol az olasz Sassati hadosztály 12 000 kato­nájával szemben mintegy 150 (I) partizán védekezett. Az emberfeletti helytállás ellenére Ploőát fel kellett

adni, s ezzel szabad lett az olaszok útja Drvarra, ahova m é g aznap, szept. 25-én bevonulnak. - Az 1942. jún. 19-i megegyezés értelmében az N D H I I . és I I I . övezetéből kivonják az olasz csapatokat, s Drvar ismét a partizánok kezére kerül (vö. V. Stru-gar, i. m. 97.), míg harmadízben 1943 májusában lesz ismét szabad Drvar, s két kisebb megszakítással (a IV. és VI. offenzíva idején) az is marad Jugoszlávia felszabadulásáig. 1944 telén Drvar a JKP KB-a, a Vezérkar és az AVNOJ székhelye volt.

57 tutti, tntti: ol. mindenki, mindenki. 58 ... £/Va sam i %drava: si^h. élek és egészséges vagyok. 59 amint lehet, jönni fog...: Sinkó 1941. szept. 27-én

ér vissza Drvarra. Az 1950. jan. 10-i önéletrajza, az 1965. máj. 28-i, Szeli Istvánnak írt levele, valamint a feljegyzés szerint, mely az első drvari naplófüzete fedőlapján olvasható, Drvaron 1942 májusáig ma­radnak; egy hónapot Bos. Grahovón töltenek, ahon­nan az olaszok Kninbe evakuálják, majd 1942. okt. 31-én letartóztatják őket. Előbb a knini erődítmény­ben, majd a karabinieri kaszárnyában tartják őket fogva (ugyanott, ahonnan a megszállás „békés" időszakában Sinkót is Dalmáciába szöktették át!). Kninből 1942. dec. 23-án Splitbe, onnan ' pedig a Brac szigeti olasz zsidótáborba, majd 1943 júniusá­ban a Rab szigeti táborba kerülnek, s bekapcsolód­nak az illegális mozgalomba. Egyéves olasz fogság után, 1943 októberében jutnak át a felszabadított területre, s együtt járják meg a Népfelszabadító Had­sereg IV. hadtestének harci útját.