A Klasszicista stílus. Festészet. Directoire, empire és beidermeier. A klasszicizmus megjelenése. A klassz icizmus kifejezés a latin classis = osztály szóból ered. Eredetileg az elsőt, a legjobb osztályba tartozót jelentette, a kiválót, a tkéleteset. Klasszikus alkotás az, amely a m!vészi mondanivalót tkéletesen alak"tott formával jelen"ti meg. #lasszikus jelzővel az rkérvény !, $armonikus alkotásoka t szoktuk jellni. A st"lusirá nyzat a %&'''. század második felében országonké nt eltérő, klasszicizáló irányzatokból alakult ki, s a %&'''. század végétől a %'%. század első $armadáig virágzik. (agyarországon a (artinovics)féle mozgalomtól a reformkorig tartó időszak ez. A klasszicizm us m!vészete az antik *éldaké*eket igyekszik kvetni. +ranciaországb an ez a st"lusirányzat igen szorosan ktődik a nemzeti trténelem$ez. a rtós továbbélését a f rancia forradalom -/01)től2 és 3a*óleon uralma biztos"tja -04)es évekig2. Ezért itt sajátos változatai is kialakulnak5 directoire -direktoár2, em*ire -am*"r2. A /. és 0. sz)i euró*ai m!vészet egyik uralkodó st"lusa. Az ókori grg és római $agyomá nyok kvetése a ké*zőm!vé szetben és az irodalomban. (!eszménye a részekből szerkesztett egész, mely arányosságra, $armóniára, kiegyens6lyozottságra és méltóságra trekszik. (egkveteli, $ogy a m!vész a*rólékosan, meg$atározott szabályok$oz igazodva alkosson. A z antik *éldaké*et igyekezett kvetni. Erősen ktődik a nemzeti trténelem$ez. Az é*"tészet fő feladata a *olgári igények, a városi élet fejlődéséből fakadó sz7kségletek kielég"tése. 8ellemző az egyszer!ség, $!vs nyugalom, áttekint$etőség, szimmetria. A festés zet a $ősi tettet vagy a $ősi szenvedést *éldázta. A *olgári becs7letesség eszméiért való $arcra szól"t. Esztétikája: normativitás - rendszer szerint, szabállyal dolgozó2 szabályok -*ontosan meg$atározza a m!vészet szabályait2 a m!vészet megtanul$ató és tan"t$ató utánzás- az antik m!vészete t kell utánozni2. Az antikvitásra $ivatkozó normat"v -elő"ró2 szemlélet jellemző. formái5 elemek betartása 9zé* az, ami jó és igaz Elzárkózik a giccstől általános emberi igazság kifejezése „Csak az igaz a szép, csak az igaz a tetsző” Festészet A kor a festészettől az általános érdek! témaválasztást várta el5 a ké*nek $ősi tettet, vagy $ősi szenvedést kellett *éldáznia. A m !vekben érzelmekre a*elláló erklcsi sz"nezetet lel$et7nk fel. A *olgá ri becs7letesség eszméiért való $arcra szól"t. Ezt a festészetet a sémák szeretete jellemzi, a merev ragaszkodás a z elő"rt$oz. #ialaku l az akadémizmus: az élettől, az alkotó szenvedélytől eltávolodott, főleg formai tkélyre trekvő irányzat. A realizmus és az idealizmus elszakad egym ástól, a m"toszteremtés mind tartalmilag, mind formailag az alkotói folyamat szubjektivizálódását kész"ti elő. Az ókori római m!vészet 6jbóli felfedezése a festészetet sem $agyta érintetlen7l. A kor festői előszeretettel alkalmazták a klasszikus szé*séges zmény $armonikus arányait és formáit. A szertelen és sz"n*adias barokk után a klasszicista festészet egy $!vsebb, merevebb irányvonalat ké*viselt. A klass zicista festmények szigor6 szabály ok ala*ján kész7ltek, melyek