30
A klasszikus német A klasszikus német filozófusok pedagógiai filozófusok pedagógiai nézetei nézetei Lombárszki Anita Lombárszki Anita GTK GTK I.Évfolyam I.Évfolyam Andragógia szak Andragógia szak

A klasszikus német filozófusok pedagógiai nézetei

Embed Size (px)

DESCRIPTION

A klasszikus német filozófusok pedagógiai nézetei. Lombárszki Anita GTK I.Évfolyam Andragógia szak. A német felvilágosodás. Első képviselő: Gottfried Wilhelm Leibniz (1646-1716) Polihisztor Törekedett a tudomány és a vallás, a katolicizmus és a protestantizmus összebékítésére - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Page 1: A klasszikus német filozófusok pedagógiai nézetei

A klasszikus német A klasszikus német filozófusok pedagógiai filozófusok pedagógiai nézeteinézetei

Lombárszki AnitaLombárszki Anita

GTKGTK

I.ÉvfolyamI.Évfolyam

Andragógia szakAndragógia szak

Page 2: A klasszikus német filozófusok pedagógiai nézetei

22

A német A német felvilágosodásfelvilágosodás Első képviselő: Gottfried Wilhelm Leibniz Első képviselő: Gottfried Wilhelm Leibniz

(1646-1716)(1646-1716) PolihisztorPolihisztor Törekedett a tudomány és a vallás, a Törekedett a tudomány és a vallás, a

katolicizmus és a protestantizmus katolicizmus és a protestantizmus összebékítéséreösszebékítésére

Optimista világfelfogás „ létező világok Optimista világfelfogás „ létező világok legjobbika”legjobbika”

Elképzelése: a lélekben már születésekor Elképzelése: a lélekben már születésekor ott van a tudásott van a tudás

Page 3: A klasszikus német filozófusok pedagógiai nézetei

33

További újítókTovábbi újítók

Christian wolff (1679-Christian wolff (1679-1754)1754)

A képességlélektan A képességlélektan megalkotója-születéskor megalkotója-születéskor minden ember potenciális minden ember potenciális lelki tapasztalatokkal lelki tapasztalatokkal rendelkezik. E képességek rendelkezik. E képességek folyamatosan törekednek folyamatosan törekednek a fejlődésre. Ha ez a fejlődésre. Ha ez elmarad, akkor a elmarad, akkor a képességcsírák elhalnak. képességcsírák elhalnak.

Nagy Frigyes, porosz királyNagy Frigyes, porosz király Az állam boldogulása Az állam boldogulása

érdekében szükség van a nép érdekében szükség van a nép erkölcsi felvilágosításáraerkölcsi felvilágosítására

Rendeletet intézett a Rendeletet intézett a nemesekhez- vegyék nemesekhez- vegyék gondjaikba a falusi nép gondjaikba a falusi nép iskoláztatásátiskoláztatását

Kezdetben kevés siker, majd Kezdetben kevés siker, majd törvényileg is szabályozzatörvényileg is szabályozza

Frigyes népiskolai eszméjét egy Frigyes népiskolai eszméjét egy felvilágosult gondolkodású felvilágosult gondolkodású földesúr, Eberhard Rochow földesúr, Eberhard Rochow követtekövette

Birtokán megreformálta az Birtokán megreformálta az iskolákatiskolákat

Célja: a gondolkodás fejlesztéseCélja: a gondolkodás fejlesztése Praktikus ismeretek átadásaPraktikus ismeretek átadása Figyelmet fektetett a gyemekek Figyelmet fektetett a gyemekek

erkölcsi nevelésére iserkölcsi nevelésére is

Page 4: A klasszikus német filozófusok pedagógiai nézetei

44

Német nyelvterületekNémet nyelvterületek A fejlődést hátráltatta a széttagotságA fejlődést hátráltatta a széttagotság Poroszországban jelentős népiskolai oktatótevékenység Poroszországban jelentős népiskolai oktatótevékenység

zajlik ebben az időbenzajlik ebben az időben Fejlődik a német középiskolaFejlődik a német középiskola két típusa ekkor a gimnázium és a reáliskolakét típusa ekkor a gimnázium és a reáliskola A neohumanizmus mozgalma ekkor tetőzött- 1810-ben A neohumanizmus mozgalma ekkor tetőzött- 1810-ben

középiskolai reformközépiskolai reform Fellépett a latin grammatikai stúdiumok ellen, helyette a Fellépett a latin grammatikai stúdiumok ellen, helyette a

görög latin irodalom bensővé tételét szorgalmazzagörög latin irodalom bensővé tételét szorgalmazza ultraquizmus=kétoldalóság ( egyfelől a hagyományos ultraquizmus=kétoldalóság ( egyfelől a hagyományos

nyelvi képzést jelentette, kiegészítva a történelemmel, nyelvi képzést jelentette, kiegészítva a történelemmel, másfelől jelentős szerepet biztosított a fizikának ) Az másfelől jelentős szerepet biztosított a fizikának ) Az emberi lelket nem csupán a klasszikus tanulmányok (studia emberi lelket nem csupán a klasszikus tanulmányok (studia humanizatis )képesek gazdagítani, hanem a matematika és humanizatis )képesek gazdagítani, hanem a matematika és a természettudományok isa természettudományok is

Page 5: A klasszikus német filozófusok pedagógiai nézetei

55

A nagy klasszikusokA nagy klasszikusok

Immanuel Kant Immanuel Kant 1724-1804 1724-1804

Johann Gottlieb Fichte Johann Gottlieb Fichte 1672-1814 1672-1814

Hegel Hegel 1770-1831 1770-1831

Fröbel Fröbel 1782-1852 1782-1852

Disterweg Disterweg

Page 6: A klasszikus német filozófusok pedagógiai nézetei

66

Immanuel KantImmanuel Kant

Königsbergben született szegény Königsbergben született szegény sorsú iparoscsalád gyermekekéntsorsú iparoscsalád gyermekeként

Szülei a pietizmus követői voltakSzülei a pietizmus követői voltak Pietizmus: az egyszerű, tiszta, Pietizmus: az egyszerű, tiszta,

bensőséges,de ugyanakkor az bensőséges,de ugyanakkor az evilági praktikum felé is nyitott evilági praktikum felé is nyitott hitélethitélet

A königsbergi egyetemen A königsbergi egyetemen filozófiát, matematikát és filozófiát, matematikát és természettudományokat tanulttermészettudományokat tanult

9 évig házitanítóskodott9 évig házitanítóskodott Később az egyetem magántanára Később az egyetem magántanára

majd professzoramajd professzora Negyven évig tartó pályafutása Negyven évig tartó pályafutása

alatt matematikát, fizikát, alatt matematikát, fizikát, metafizikát, földrajzot, metafizikát, földrajzot, antropológiát és pedagógiát antropológiát és pedagógiát adott előadott elő

1804-ben végzi be az életét1804-ben végzi be az életét

Page 7: A klasszikus német filozófusok pedagógiai nézetei

77

• Pedagógia előadásokat tartott az Pedagógia előadásokat tartott az egyetemenegyetemen

• Egy korabeli tankönyvet vett alapulEgy korabeli tankönyvet vett alapul• Bock: A nevelés művészeteBock: A nevelés művészete• Ehhez fűzte megjegyzéseitEhhez fűzte megjegyzéseit• Egyik tanítványa, Fr.Th. Rink feljegyezte az Egyik tanítványa, Fr.Th. Rink feljegyezte az

előadások szövegét és kiadta „Kant über előadások szövegét és kiadta „Kant über Paedagogik” ( Kant a pedagógiáról ) címenPaedagogik” ( Kant a pedagógiáról ) címen

Page 8: A klasszikus német filozófusok pedagógiai nézetei

88

Az ember kiteljesedéseAz ember kiteljesedése

Kant a nevelésnek igen nagy Kant a nevelésnek igen nagy fontosságot tulajdonítottfontosságot tulajdonított

„ „ az ember csakis a nevelés által az ember csakis a nevelés által válhat emberré. Semmi más, mint válhat emberré. Semmi más, mint amivé a nevelés teszi”amivé a nevelés teszi”

El kell juttatni az embert a tiszta El kell juttatni az embert a tiszta moralitás szintjéremoralitás szintjére

Oda ahol a maximák irányítják az Oda ahol a maximák irányítják az ember életétember életét

Page 9: A klasszikus német filozófusok pedagógiai nézetei

99

Kant szerint az ember morális Kant szerint az ember morális fejlődésének 3 lépcsőfoka vanfejlődésének 3 lépcsőfoka van

„„empirikus én”- az egyéni érdekek empirikus én”- az egyéni érdekek határozzák meg a cselekvésthatározzák meg a cselekvést

„„szociális én”- a társas együttélés szociális én”- a társas együttélés szabályait kormányozzaszabályait kormányozza

„„autonóm, morális én”- a belső ösztönévé autonóm, morális én”- a belső ösztönévé vált erkölcsi törvény (kategorikus vált erkölcsi törvény (kategorikus imperatívusz) irányítja magatartásátimperatívusz) irányítja magatartását

Page 10: A klasszikus német filozófusok pedagógiai nézetei

1010

A teljes erkölcsi tökéletesség az A teljes erkölcsi tökéletesség az érzékszervek számára hozzáférhető érzékszervek számára hozzáférhető „empirikus világban” nem érhető el„empirikus világban” nem érhető el

Kant felfogásában a nevelés a jövőnek szólKant felfogásában a nevelés a jövőnek szól „„talán reméhetjük, hogy a nevelés mindig talán reméhetjük, hogy a nevelés mindig

jobb és jobb lesz, és hogy minden jobb és jobb lesz, és hogy minden következő nemzedék egy lépéssel közelebb következő nemzedék egy lépéssel közelebb jut az emberiség tökéletesedéséhez, mert jut az emberiség tökéletesedéséhez, mert az educatio mögött rejlik az emberi az educatio mögött rejlik az emberi tökéletesség nagy titkatökéletesség nagy titka

Page 11: A klasszikus német filozófusok pedagógiai nézetei

1111

Fizikai és praktikus Fizikai és praktikus nevelésnevelés Fizikai nevelés - (Physische Erziehung)Fizikai nevelés - (Physische Erziehung) A fizikai nevelés Kantnál testre és lélekre egyaránt A fizikai nevelés Kantnál testre és lélekre egyaránt

irányulirányul A fizikai nevelés magában foglalja a test A fizikai nevelés magában foglalja a test

gondozását, a fegyelmezést és a kiműveléstgondozását, a fegyelmezést és a kiművelést Nagy hatást gyakorolt rá Rousseau „Emil”-jeNagy hatást gyakorolt rá Rousseau „Emil”-je Amikor a test gondozásáról beszél,Rousseau Amikor a test gondozásáról beszél,Rousseau

nyomdokain haladnyomdokain halad Kerülni kell a pólyázást, a ringatást, a túl meleg Kerülni kell a pólyázást, a ringatást, a túl meleg

öltözéket – ehelyett hideg fürdőket és kemény öltözéket – ehelyett hideg fürdőket és kemény fekhelyet ajánlfekhelyet ajánl

Elítélendő a járószalag és a járókocsi Elítélendő a járószalag és a járókocsi

Page 12: A klasszikus német filozófusok pedagógiai nézetei

1212

Nagyon fontos az edzés, a test, az érzékszervek Nagyon fontos az edzés, a test, az érzékszervek fejlesztése, afejlesztése, a gyakorlás gyakorlás

A fegyelmezés a gyermek ösztönös vadságát fékezi, A fegyelmezés a gyermek ösztönös vadságát fékezi, megtanítja állati lényegének legyőzéséremegtanítja állati lényegének legyőzésére

Elveti a fegyelmezés drasztikus elemeitElveti a fegyelmezés drasztikus elemeit Fontos a testi kultúra,a test kiműveléseFontos a testi kultúra,a test kiművelése A lélek fizikai kultúrája 2 úton: szabad és A lélek fizikai kultúrája 2 úton: szabad és

skolasztikus módon mehet végbeskolasztikus módon mehet végbe Az előbbi a játékos tevékenységet, az utóbbi, az Az előbbi a játékos tevékenységet, az utóbbi, az

utóbbi a munkát jelenti ki kell művelni a szellemi utóbbi a munkát jelenti ki kell művelni a szellemi erőket: az emlékezetet, a képzelőerőterőket: az emlékezetet, a képzelőerőt

El kell sajátítani a civilizáció viszonyrendszerének El kell sajátítani a civilizáció viszonyrendszerének ismeretét, az emberekkel való bánni tudás ismeretét, az emberekkel való bánni tudás képességétképességét

Page 13: A klasszikus német filozófusok pedagógiai nézetei

1313

Kant pedagógiájában a fő hangsúly Kant pedagógiájában a fő hangsúly mégsem az értelem nevelésén vanmégsem az értelem nevelésén van

Rendszerében a praktikus észnek Rendszerében a praktikus észnek (erkölcsi, morális ész ) fölénye van a (erkölcsi, morális ész ) fölénye van a morális ésszel szembenmorális ésszel szemben

Csak ennek révén válhat képessé arra, Csak ennek révén válhat képessé arra, hogy alávesse magát az önként vállalt hogy alávesse magát az önként vállalt erkölcsi törvényeknek( kategorikus erkölcsi törvényeknek( kategorikus imperatívumok)imperatívumok)

Page 14: A klasszikus német filozófusok pedagógiai nézetei

1414

Cselekedj úgy, hogy akaratod Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindenkor egyúttal maximája mindenkor egyúttal általános törvényhozás elvéül általános törvényhozás elvéül szolgáljon!szolgáljon!

Page 15: A klasszikus német filozófusok pedagógiai nézetei

1515

Johann Gottlieb FichteJohann Gottlieb Fichte

Szegény takácsmester Szegény takácsmester gyermekeként született gyermekeként született RammenaubanRammenauban

Kolostori iskolában tanultKolostori iskolában tanult Jénában és Lipcsében teológiát Jénában és Lipcsében teológiát

hallgatott az egyetemen hallgatott az egyetemen Érdeklődése a filozófia felé fordulÉrdeklődése a filozófia felé fordul Zürichben magántanítói állást Zürichben magántanítói állást

kapkap Megismerkedik Rousseau és Megismerkedik Rousseau és

Pestalozzi pedagógiájával, mégis Pestalozzi pedagógiájával, mégis a legnagyobb hatást Kant teszi ráa legnagyobb hatást Kant teszi rá

Hírnevet a „ Kísérlet minden Hírnevet a „ Kísérlet minden kinyilatkoztatás kritikájára” kinyilatkoztatás kritikájára” hozza meg nekihozza meg neki

Nagy hatású előadás sorozatokat Nagy hatású előadás sorozatokat tart a Berlinbentart a Berlinben

Professzori és dékáni kinevezést Professzori és dékáni kinevezést is kapottis kapott

Berlinben hal meg 1814-benBerlinben hal meg 1814-ben

Page 16: A klasszikus német filozófusok pedagógiai nézetei

1616

Az abszolút énAz abszolút én

Filozófiai nézeteinek kibontásában Kant Filozófiai nézeteinek kibontásában Kant nézetein haladnézetein halad

Később azonban már bírálta mesterétKésőbb azonban már bírálta mesterét Fichte felfogása szerint az egyedüli reális Fichte felfogása szerint az egyedüli reális

létező az abszolút Én, az emberi öntudat létező az abszolút Én, az emberi öntudat általábanáltalában

Ami az Én-nel szemben áll az a nem-ÉnAmi az Én-nel szemben áll az a nem-Én Olyan produktuma ez a Én-nek, mely Olyan produktuma ez a Én-nek, mely

folyamatosan leküzdendő korlátként, folyamatosan leküzdendő korlátként, cselekvésre sarkalló ösztönző erőként jelenik cselekvésre sarkalló ösztönző erőként jelenik meg az ember életébenmeg az ember életében

Page 17: A klasszikus német filozófusok pedagógiai nézetei

1717

Fichte még Kantnál is jobban Fichte még Kantnál is jobban szembehelyezkedik az egyéni boldogságra szembehelyezkedik az egyéni boldogságra épülő etikai rendszerrelépülő etikai rendszerrel

Az ember két világ polgára: egyrészt a Az ember két világ polgára: egyrészt a természeté, másrészt az attól függetlenül természeté, másrészt az attól függetlenül létező időfölötti, intelligibilis világé létező időfölötti, intelligibilis világé

Hangsúlyozza hogy csak az utóbbi világ Hangsúlyozza hogy csak az utóbbi világ polgáraként lehet az ember igazán erkölcsöspolgáraként lehet az ember igazán erkölcsös

Kikezdhetetlen etikai törvény: kategorikus Kikezdhetetlen etikai törvény: kategorikus imperatívuszimperatívusz

Page 18: A klasszikus német filozófusok pedagógiai nézetei

1818

Csak e magasabb rendű világ tagjaként Csak e magasabb rendű világ tagjaként élheti át ez ember az igazi szabadságotélheti át ez ember az igazi szabadságot

Erkölcsi törvénye: Cselekedj mindig a Erkölcsi törvénye: Cselekedj mindig a kötelességedről való legjobb belátásod kötelességedről való legjobb belátásod szerint. Azaz cselekedj a lelkiismereted szerint. Azaz cselekedj a lelkiismereted szerintszerint

Szerinte az ember legnagyobb tévedése Szerinte az ember legnagyobb tévedése az, hogy azt hiszi, hogy a maga számára az, hogy azt hiszi, hogy a maga számára képes létezni és élni, gondolkodni és képes létezni és élni, gondolkodni és működni.működni.

Page 19: A klasszikus német filozófusok pedagógiai nézetei

1919

Fichte pedagógiája tehát szociális Fichte pedagógiája tehát szociális irányultságú, társadalmi pedagógiairányultságú, társadalmi pedagógia

Elméleti alapvetés terén még Pestalozzit Elméleti alapvetés terén még Pestalozzit is túlszárnyaljais túlszárnyalja

Szerinte a nevelés feladata az, hogy Szerinte a nevelés feladata az, hogy megmutassa a fiataloknak az utat amely megmutassa a fiataloknak az utat amely az erkölcsös, boldog élethez vezetaz erkölcsös, boldog élethez vezet

A boldogság csakis egyéni erőfeszítés A boldogság csakis egyéni erőfeszítés révén érhető elrévén érhető el

Page 20: A klasszikus német filozófusok pedagógiai nézetei

2020

Gondolatai a Gondolatai a nevelésrőlnevelésről „„A nevelés a népek felemelkedésének eszköze A nevelés a népek felemelkedésének eszköze

lehet”lehet” Keményen bírálta a régi nevelés gyakorlatát és Keményen bírálta a régi nevelés gyakorlatát és

felvázolta az új nevelés körvonalaitfelvázolta az új nevelés körvonalait A régi nevelés, mint mondja: csak az egyénre A régi nevelés, mint mondja: csak az egyénre

volt tekintettel a közösségre nem, önzővé tette volt tekintettel a közösségre nem, önzővé tette az embereket, felületes műveltséget nyújtott, az embereket, felületes műveltséget nyújtott, csak az emlékezetet töltötte meg, viszont nem csak az emlékezetet töltötte meg, viszont nem formálta a személyiséget, ugyanakkor csak a formálta a személyiséget, ugyanakkor csak a kiváltságos rétegekre szorítkozottkiváltságos rétegekre szorítkozott

Az új nevelés ezzel szemben az egész nemzet Az új nevelés ezzel szemben az egész nemzet nevelésének kell lennie nevelésének kell lennie

Page 21: A klasszikus német filozófusok pedagógiai nézetei

2121

Georg Wilhelm Georg Wilhelm Friedrich HegelFriedrich Hegel Stuttgarban született Stuttgarban született

magas rangú tisztviselő magas rangú tisztviselő családbancsaládban

A tübingeni egyetemen A tübingeni egyetemen filológiát, filozófiát és filológiát, filozófiát és teológiát hallgatteológiát hallgat

Nevelősködésből tartja Nevelősködésből tartja fent magátfent magát

Pályafutása során a Pályafutása során a jénai egyetem jénai egyetem professzora, a nürnbergi professzora, a nürnbergi gimnázium igazgatója, gimnázium igazgatója, végül a heidelbergi, végül a heidelbergi, majd a berlini egyetem majd a berlini egyetem előadójaelőadója

Page 22: A klasszikus német filozófusok pedagógiai nézetei

2222

Filozófiájában központi helyet foglal el az Filozófiájában központi helyet foglal el az evolúció (fejődés) gondolataevolúció (fejődés) gondolata

A világfolyamat nem más, mint fejlődés, A világfolyamat nem más, mint fejlődés, amelynek legfőbb mozgatórugói az amelynek legfőbb mozgatórugói az ellentmondásokellentmondások

Alapvető különbséget fedez fel aközött, ami a Alapvető különbséget fedez fel aközött, ami a természet által meghatározott, és aközött, mai természet által meghatározott, és aközött, mai a szellemi, ami a szabadság birtokába tartozika szellemi, ami a szabadság birtokába tartozik

A természeti ember a természet feltételeinek a A természeti ember a természet feltételeinek a rabja, míg a szellemi ember önmagának rabja, míg a szellemi ember önmagának parancsolparancsol

Page 23: A klasszikus német filozófusok pedagógiai nézetei

2323

Azt mondja, hogy a fejlődés fokozatai a Azt mondja, hogy a fejlődés fokozatai a világtörténelemben is úgy következnek világtörténelemben is úgy következnek egymásra, mint az ember életébenegymásra, mint az ember életében

Hegel az emberiség gyermekkoráról, ifjúkoráról, Hegel az emberiség gyermekkoráról, ifjúkoráról, férfikoráról, és aggkoráról beszélférfikoráról, és aggkoráról beszél

Az ember kettős meghatározottságú lényAz ember kettős meghatározottságú lény Egyrészt természeti, másrész szellemi lényEgyrészt természeti, másrész szellemi lény Nem szabad, hanem rabja a természeti Nem szabad, hanem rabja a természeti

feltételeknekfeltételeknek A nevelés éppen az a tevékenység, mai A nevelés éppen az a tevékenység, mai

felszabadítjafelszabadítja

Page 24: A klasszikus német filozófusok pedagógiai nézetei

2424

Elismeri a nevelés pótolhatatlan szerepét, Elismeri a nevelés pótolhatatlan szerepét, ugyanakkor rámutat a hibáira isugyanakkor rámutat a hibáira is

A gyermek bizonyos adottságokkal születik, A gyermek bizonyos adottságokkal születik, amelyek eleve behatárolják a nevelés amelyek eleve behatárolják a nevelés lehetőségeitlehetőségeit

A nevelés feladata: készítse fel az egyént az A nevelés feladata: készítse fel az egyént az állami közösség életében való részvételreállami közösség életében való részvételre

A nevelés voltaképp állam polgári nevelésA nevelés voltaképp állam polgári nevelés Elismeri a családi nevelés fontosságát, Elismeri a családi nevelés fontosságát,

ugyanakkor az iskolai oktatás fontosságát ugyanakkor az iskolai oktatás fontosságát hangsúlyozzahangsúlyozza

A pedagógus tekintélyének tör lándzsátA pedagógus tekintélyének tör lándzsát A szellemi képzés mellett a legfontosabbnak az A szellemi képzés mellett a legfontosabbnak az

akarat nevelését tartjaakarat nevelését tartja

Page 25: A klasszikus német filozófusok pedagógiai nézetei

2525

Friedrich Wilhelm Friedrich Wilhelm August FröbelAugust Fröbel Az iskoláskor előtti Az iskoláskor előtti

gyermekek nevelésének, gyermekek nevelésének, oktatásának kérdésével oktatásának kérdésével Fröbel előtt is többen Fröbel előtt is többen foglalkoztak.( pl. foglalkoztak.( pl. Pestalozzi, Corvinus, Owen Pestalozzi, Corvinus, Owen ))

Fröbel neveléstörténeti Fröbel neveléstörténeti jelentősége abban van, jelentősége abban van, hogy elsőként dolgozta ki hogy elsőként dolgozta ki részletesen az óvodákban részletesen az óvodákban folyó pedagógiai folyó pedagógiai tevékenység elméleti tevékenység elméleti alapjait, s az ott végzett alapjait, s az ott végzett oktató nevelő munka oktató nevelő munka módszertanát.módszertanát.

Page 26: A klasszikus német filozófusok pedagógiai nézetei

2626

Fröbel a pedagógiai elmélet és gyakorlat Fröbel a pedagógiai elmélet és gyakorlat tekintetében Pestalozzi hatása alatt álltekintetében Pestalozzi hatása alatt áll

Néhány évig tanított is Pestalozzi yverdoni Néhány évig tanított is Pestalozzi yverdoni intézetébenintézetében

Fröbel később szembefordult Pestalozzival, Fröbel később szembefordult Pestalozzival, azt mondja, hogy korábbi mestere nem azt mondja, hogy korábbi mestere nem foglalkozik eléggé intenzíven a legkorábbi foglalkozik eléggé intenzíven a legkorábbi gyermekek problémáivelgyermekek problémáivel

Fröbel maga is hozott létre iskoláskorú Fröbel maga is hozott létre iskoláskorú gyermekek számára nevelőintézetetgyermekek számára nevelőintézetet

Érdeklődése később azonban az iskoláskor Érdeklődése később azonban az iskoláskor előtti gyermekek nevelése felé fordultelőtti gyermekek nevelése felé fordult

Page 27: A klasszikus német filozófusok pedagógiai nézetei

2727

Svájcban nevelőintézetet hozott létreSvájcban nevelőintézetet hozott létre Németországban óvodát alapított (1837)Németországban óvodát alapított (1837) Gyermekkertnek nevezte elGyermekkertnek nevezte el Itteni tevékenysége során dolgozta ki az Itteni tevékenysége során dolgozta ki az

óvodai pedagógiai munka módszertanát, óvodai pedagógiai munka módszertanát, szervezett tanfolyamokat a szervezett tanfolyamokat a „gyermekkertésznők” (óvónők) kiképzésére, „gyermekkertésznők” (óvónők) kiképzésére, s végzett széles körű agitációt az óvodák s végzett széles körű agitációt az óvodák jelentőségének, szükségességének jelentőségének, szükségességének elismertetéséértelismertetéséért

Page 28: A klasszikus német filozófusok pedagógiai nézetei

2828

Fő műve: Embernevelés- ebben vetette meg Fő műve: Embernevelés- ebben vetette meg pedagógiája alapjaitpedagógiája alapjait

Úgy vélte, hogy az emberre is érvényes Úgy vélte, hogy az emberre is érvényes Az óvoda alapvető feladatának Az óvoda alapvető feladatának

tudatosan megtervezett tudatosan megtervezett fejlesztő hatású fejlesztő hatású életkorának megfelelő életkorának megfelelő logikus egymásutánban logikus egymásutánban elrendezett cselekvéslehetőség nyújtása a elrendezett cselekvéslehetőség nyújtása a gyermek számáragyermek számára

Page 29: A klasszikus német filozófusok pedagógiai nézetei

2929

DisterwegDisterweg

A házi nevelés mellett foglal állástA házi nevelés mellett foglal állást Azt mondja, hogy legtöbb esetben Azt mondja, hogy legtöbb esetben

a szülői példa dönti el a gyermek a szülői példa dönti el a gyermek sorsátsorsát

Így fogalmaz Disterweg: Amivel Így fogalmaz Disterweg: Amivel az edényt legelőször megtöltjük, az edényt legelőször megtöltjük, annak szagát meg is tartja.annak szagát meg is tartja.

Page 30: A klasszikus német filozófusok pedagógiai nézetei

3030

Azt mondja, hogy az ember azokat a Azt mondja, hogy az ember azokat a benyomásokat őrzi meg a benyomásokat őrzi meg a legtartósabban, melyeket még legtartósabban, melyeket még gyermekkorában fogadott lelkébe. Ezen gyermekkorában fogadott lelkébe. Ezen axióma a házi nevelés szilárd alapja.axióma a házi nevelés szilárd alapja.

Kathegorikus imperatívusz: a szülőKathegorikus imperatívusz: a szülő „ „ Csak olyan tetteket végezz, minőket Csak olyan tetteket végezz, minőket

gyermekedtől remélsz, olyanokat sose gyermekedtől remélsz, olyanokat sose tégy, minőket gyermekedtől el nem tégy, minőket gyermekedtől el nem vársz!”vársz!”