Miskolci Egyetem

Állam- és Jogtudományi Kar

Civilisztikai Tudományok Intézete

Polgári Jogi Tanszék

A kötelem rendszere az új Ptk-ban

Szakdolgozat

Konzulens: Készítette:

Prof. Dr. Bíró György Lakatos Dániel

Egyetemi tanár

Miskolc

2014

University of Miskolc

Faculty of Law

Institute of Civil Science

Department of Civil Law

System of obligation in the new Civil Code

Thesis

Supervisor: Author:

Prof. Dr. György Bíró Dániel Lakatos

Miskolc

2014

1

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ............................................................................................................................................. 3

2. Történeti kitekintés .............................................................................................................................. 4

3. Az új Polgári Törvénykönyv megalkotásának indokai és a kodifikácó során figyelembe vett

tényezők ................................................................................................................................................ 12

3.1. Gyökeresen megváltozott társadalmi-gazdasági viszonyok ........................................................... 13

3.2.Az Európai Unió integrációs törekvéseinek való megfelelés ......................................................... 15

3.3 Hagyomány és újítás. Külföldi példák........................................................................................... 20

3.4 Az ítélkezés során kikristályosodott gyakorlathoz való igazodás, tekintettel az Európai Unió

Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatára is ........................................... 23

4. Az új Ptk. kötelmi rendszere ............................................................................................................... 24

4.1. Általános szerkezeti felépítés és a kötelmek közös szabályai ........................................................ 25

4.2. A kötelmi jog első része: a kötelmek közös szabályai .................................................................. 25

4.3. A kötelmi jog második része: a szerződés általános szabályai ...................................................... 31

4.3.1 A szerződések általános szabályai legyenek a kereskedelmi (üzleti) forgalom viszonyaira

szabott szabályok. .......................................................................................................................... 31

4.3.2. A szerződési jog belső tagolása és a fogyasztói szerződések elhelyezése ............................... 34

4.4. A Szerződések általános szabályainak rendszere .......................................................................... 36

IV. Cím - A szerződés. A szerződési jog alapelvei .......................................................................... 37

V. cím A szerződés megkötése és értelmezése ................................................................................ 38

VI. Cím - Az érvénytelenség .......................................................................................................... 42

VII. Cím - A szerződés hatálya. Hatálytalanság .............................................................................. 44

VIII. Cím - Bírósági eljrásban nem érvényesíthető követelés .......................................................... 45

IX. Cím - A szerződés teljesítése .................................................................................................... 45

X. Cím - A Szerződésszegés ........................................................................................................... 46

XI. Cím - A szerződés megerősítése és módosítása ......................................................................... 49

XII. Cím - Engedményezés, jogátruházás, tartozásátvállalás és szerződésátruházás ......................... 50

4.5. A kötelmi jog harmadik része: az egyes szerződések .................................................................... 52

4.6.A kötelmi jog negyedik része: Felelősség a szerződésen kívül okozott kárért ................................ 57

4.7. A kötelmi jog ötödik része: az értékpapír ..................................................................................... 57

4.8. A kötelmi jog hatodik része: egyéb kötelemkeletkeztető tények ................................................... 58

5. Összegzés .......................................................................................................................................... 59

2

Melléklet ............................................................................................................................................... 61

Irodalomjegyzék ................................................................................................................................ 61

Jogszabályok, dokumentumok ............................................................................................................ 63

3

1. Bevezetés

Ez év máricus 15-én hatályba lép Magyarország új Polgári Törvénykönyve.

Szimbolikus a dátum, mondhatni, forradalmi nap lesz. Valódi revolúciót jelent ugyanis a

hazai jogtudomány és gyakorlat művelői, végső soron minden polgár számára. Jelentőségét

az új törvény kódex jellege, vagyis a magyar jogrendszerben betöltött azon szerepe adja,

melynél fogva civiljogunk teljes skálája számára "alaptörvényként" funkcionál, a

magánjogi jogviszonyok legfőbb forrásaként szabályozza a civil szférában mozgó

személyek dinamikusan változó életviszonyait; azon jogviszonyok tekintetében pedig,

amelyek rendezésére más jogszabály hivatott, háttérjogszabályként, egyfajta iránytűként

funkcionál.“A mindenkori polgári törvénykönyv kiemelkedő jelentőségű jogszabálya a

jogrendszernek. Nincsen még egy olyan törvény, mely a mindennapi élet annyi

összefüggését érintené közvetlenül, mint ez a törvénykönyv. Nincsen még egy olyan

törvény, amelyet olyan gyakran és olyan fontos életviszonyokban alkalmaznánk, mint ezt.

“1Jelen dolgozat célja az új Polgári Törvénykönyv kötelmi részének bemutatása tekintettel

mind a hazai jogtudomány és jogfejlődés korábbi eredményeire, mind pedig a jelenkor

társadalmi-gazdasági berendezkedése támasztotta követelményekre, levonva az esetleges

konklúziókat.

A dolgozat első részében felvázolom azt a folyamatot, melynek állomásain

végighaladva áttekinthetjük az egyes korszakok jogtudományi/jogalkotási eredményeit,

jogtörténeti síkba ágyazva azt a komplex szellemi munkát, amely végül elvezetett az első

civil kódexünk, a hatályos Polgári Törvénykönyv, majd a márciusban hatályosuló új

kódexünk megszületéséig.

Ezt követően megkísérlem rendszerezve összegyűjteni azon tényezőket, amelyek egy

új kódex megalkotását indokolták, illetve amelyek hatással voltak az új Ptk. egésze (s így

közvetve a kötelmi rész) megalkotásában, értve ezalatt a társadalmi-gazdasági életben

bekövetkezett változásokat, a joggyakorlat tapasztalatait, az elmélet kimunkált dogmáit,

lehetőség szerint mindazt, amit a kodifikátoroknak figyelembe kellett venniük a

törvénykönyv elvi alapjainak lefektetésénél, szerkesztésénél, szövegezésénél.

1 Az új Ptk magyarázata (2013, HVG-ORAC Lap és Kiadó Kft.)

4

A dolgozat harmadik részében az új Polgári Törvénykönyv Negyedik Könyvét, azaz

a kötelmi részt helyezem nagyító alá, megviszgálva az előző pontokban felsorakoztatott

tényezők, szempontok tényleges érvényesülését és a felépítésére gyakorolt hatását, végső

soron annak eldöntése végett, hogy megfelel-e egy XXI. századi modern civil kódex

kötelmi részével szemben támaszott követelményeknek, bár ez utóbbira leghatározottabban

az idő fog választ adni.

2. Történeti kitekintés

Két részre bontható az a több évszázados történelmi folyamat, amely sikeres, illetve

sikertelen kísérletek eredményeként elvezetett az első kodifikált, a jogszabályalkotás

szabályainak megfelelően elkészített és kihirdetett törvénykönyvünkhöz, a Polgári

Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényhez. Mintegy 10 sikertelen, jelentőségét

tekintve mégis kiemelkedő munka sorakoztatható fel a polgári kodifikációt megkísérlő

erőfeszítések eredményeként. Sikertelenek voltak az 1486. évi, az 1498. évi, az 1500. évi,

az 1514. évi, az 1848. évi, az 1900. évi, az 1905. évi, az 1913. évi, az 1915. évi, az 1928.

évi kezdeményezések.2 Az első és egyben nagyobb szelete ennek az időbeli egyenesnek

egészen a 15. századig nyúlik vissza és jóformán a rendi szokásjog összegyűjtésének

kísérletei jellemzik. A magyar igazságszolgáltatás első korai reformerének tekinthető

Hunyadi Mátyás 1468. évi rendeletével, a decretum maiussal széles értelemben vett polgári

törvényhozást kezdeményezett, ezzel először adott ki uralkodó a törvények összegyűjtésére

és egységes kiadására parancsot, azonban két esztendővel később bekövetkezett halála útját

állta ennek a törekvésnek. Az Országgyűlés több kísérletet - 1498. évi V., 1500. évi X.,

1504. évi XXXI., 1507. évi XX. törvénycikkek - is tett a régi szokások összeírására,

azonban egyik megbízatás sem járt sikerrel.3 Ugyanakkor ez utóbbi két törvénycikknek

köszönheti létét Werbőczy Hármaskönyve,4 amely jelentőségénél fogva az első kiemelkedő

munkának tekinthető. A rendek sürgetésére II. Ulászló Werbőczy Istvánt bízta meg a rendi

szokásjog összegyűjtésével, amit Werbőczy az 1514-re elkészült Hármaskönyvvel

2 Az új Ptk magyarázata (2013, HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft.) 3 Az új Ptk magyarázata (2013, HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft.) 4 Indokolás Magyarország magánjogi törvénykönyvének a M. Kir. Igazságügyminiszter által 1928. márc. 1-én az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatához, 3. o. (a továbbiakban Mjt indoklás)

5

sikeresen végrehajtott. A magyar országos jog összefoglalását tartalmazó művet

megtárgyalta és elfogadta a magyar országgyűlés, a király 1514-ben megerősítő levelével is

ellátta. Szentesítését azonban – Perényi Imre nádor és az udvari párt nyomására – már

megtagadta az uralkodó, így az nem válhatott alakilag a törvényi jog részévé.5

Ennek elmaradása azonban nem csorbította a mű ítélkezési gyakorlatban és a hazai

jogtudomány fejlődésében kifejtett hatását: Werbőczy Bécsben saját költségén nyomtatta ki

művét, s küldte szét a vármegyéknek és a bíróságoknak, az egységes jogforrás után áhítozó

köztudat pedig jogforrásul fogadta el, a századok során több mint 40 kiadásban jelent meg,

1628-tól pedig a Corpus Juris Hungaricibe is bekerült, a magyar jogászság rendszeresen

hivatkozott rá.6 Az egységes magyar magánjog iránti igény a következő századokban is

töretlenül kitartott (lásd pl.: 1608. évi XI. tvc. 1.§,7 1715. évi XXIV. tvc8), sőt később, az

egységes kódexben a nemzeti függetlenség biztosítékát is látták, így amikor a birodalmi

politika kilengései után a magyar országgyűlés szóhoz juttott, első kívánságai között

szerepelt a magánjogi kodifikáció elvégzése (1790. évi LXVII. és 1827. évi VIII.

törvénycikkek), ennek megvalósítását azonban a politikai viszonyok nem engedték meg.9

Fordulópontot jelentett az első parlamentnek felelős magyar kormány tevékenysége,

amely immár a rendi, feudális Magyarország modernizálását, az alapvető politikai

szabadságjogok talaján felépített, demokratikus polgári állam megteremtését tűzte

zászlajára. Ezen a ponton említendő az ősiség eltörléséről szóló 1848. évi XV.

törvénycikk10, amely mindössze két szakaszból állt és a következőket tartalmazta: "Az

ősiség eltörlése ezennel elvileg kimondatván, rendeltetik:

1. § A minisztérium az ősiség teljes és tökéletes eltörlésének alapján a polgári

törvénykönyvet ki fogja dolgozni, és ezen törvénykönyv javaslatát a legközelebbi

országgyülés elibe terjesztendi.

2. § Időközben a legközelebbi országgyüléseig mindazon perek folyamata, mellyek az

ősiségi viszonyokból vették eredetüket, és még végitélet által befejezve nincsenek,

5 Mezey Barna: Werbőczy István • 1458–1542 In: Rubicon, 1999/7 Forrás: http://majt.elte.hu/Tanszekek/Majt/Magyar%20JogtorteNET/magyarazatok/mezeybarna-werboczyistvan.htm 6 Az új Ptk magyarázata 7 http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=3120 8 http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=4413 9 Mjt indoklás, 3. o. 10 http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=5283

6

felfüggesztetnek; ugyszinte illynemű pereknek megindítása is, az 1836:14. törvénycikkely

eseteit kivéve, eltiltatik." Az ősiség eltörlését elvben kimondva a minisztérium feladatává

tette a polgári törvénykönyv kidolgozását és a legközelebbi országgyűlés elé terjesztését.

Az akkori igazságügyi miniszter, Deák Ferenc, a törvény-előkészítő osztály élére a

kiváló jogászt, Szalay Lászlót nevezte ki. Szalay a Pesti Hírlap 1848. évi július 18-i

számában közölt írásában egyértelműen utalt arra, hogy a készülő polgári törvénykönyv

kidolgozásánál a Code Civilt tekintik mintának.11 A szabadságharc kitörése miatt azonban

el sem tudták kezdeni az érdemi munkát; a Habsburg Birodalom Bach-korszak idején

tanúsított centralizációs törekvései pedig megfosztották Magyarországot az önálló

jogalkotás képességétől. A magánjogi törvénykönyv alkotmányjogi jelentősége ekkor vált

nyilvánvalóvá, hiszen az osztrák polgári törvénykönyv bevezetésének útjában a

szokásjogon kívül más nem állt, így az könnyedén léphetett életbe Magyarországon.12

Az abszolutizmus bukása után 1861-ben összeült Országbírói Értekezlet - új

intézkedésekkel kiegészítve - visszahelyezte hatályukba a régi magyar törvényeket,

azonban nem lévén törvényhozó hatalma ideiglenesnek nevezett törvénykezési szabályait

abban a tudatban állapította meg, hogy az alkotmányos törvényhozás e téren első

feladatának fogja tekinteni az 1848:XV. törvénycikkben foglaltak teljesítését: a polgári

törvénykönyv megalkotását.13Jóllehet 1867. óta a magánjogi kodifikációs munkálatok

jóformán szakadatlanul folytak, a magánjog partikuláris területeit érintő egyes

részeredményeken14 kívül az általános magánjog területén nagyobb körre kiterjedő és

átfogóbb jelentőségű törvényünk nem született. A Kiegyezés után a kodifikációs

munkálatok első fázisa 1895-ig tartott, eddig a magánjog egyes főbb részei szerint tagolva

külön-külön tervezetek készültek. 1895-ben I. Ferenc József a polgári törvénykönyv

elkészítésére állandó bizottság felállítását rendelte el.

Erdélyi Sándor igazságügy-miniszter Vavrik Béla, majd Lányi Bertalan vezetésével

állandó bizottságot szervezett az egységes kódex-javaslat kidolgozására.15Ennek a

bizottságnak és szerkesztő tagjainak 13 évi munkássága eredményeképpen a törvénykönyv

11 Magánjogi kodifikáció, Forrás: http://majt.elte.hu/Tanszekek/Majt/Magyar%20JogtorteNET/magyarazatok/maganjogikodifikacio.htm) 12 Mjt indoklás, 4. o. 13 U.o. 14 A gyámságról és gondnokságról szóló 1877 : XX., a végrendelet alaki kellékeiről szóló 1876 : XVI., a házassági jogról szóló 1894 : XXXI., a jelzálogról szóló 1927 : XXXV. törvénycikkek. 15 Magánjogi kodifikáció

7

tervezetének első szövegét Plósz Sándor igazságügy-miniszter 1900. év novemberében tette

közzé. Ez az ún. első szöveg még nem volt alkalmas a törvényhozási tárgyalásra: a polgári

törvénykönyv javaslata nem lett egységes mű sem szerkezetében, sem tartalmában, mivel a

szerkesztők egy bizottságban, de külön-külön készítették el szövegrészeiket, ráadásul a

jogászi szakma alapos bírálatán sem esett át.16 A legsikerültebb fejezet egyébként Thirring

Lajos (1850–1919) “a nagy hallgató” kötelmi joga volt, amely hasznosította a német, a

francia, svájci és angol jogtudomány legjobb elképzeléseit és merített a magyar bírói

gyakorlatból.17

Mindenekelőtt tehát egy tüzetes bírálati anyagot kellett összegyűjteni, azt

rendszeresen feldolgozni, az alapvető kérdésekről bizottságban tárgyalni és dönteni, majd

ezen előkészítő munkálatok alapján a tervezet egészét átdolgozni. Ez a folyamat egy

évtizednél is több időt emésztett fel, eredménye pedig a tervezet 1913-ban elkészült

második szövege. A tervezet kedvező fogadtatásban részesült, Balogh Jenő igazságügy-

miniszter október 8-án nyújtotta be a törvényjavaslatot, indítványozva, hogy egy

különbizottság kellő idő mellett áttanulmányozhassa a tervezetet. Az ötventagú

országgyűlési különbizottság a szöveget átvizsgálta és több módosítást végrehajtott. A

különbizottság jelentését 1915. május 5-én Nagy Ferenc, a javaslat főelőadója terjesztette a

Ház elé, és rámutatott, hogy a törvénykönyv parlamenti tárgyalását az a parlament már nem

lesz képes befejezni és hogy a munkálatok befejezése a háború utáni időre fog maradni.

Azonban a magánjogi kódex terve csakúgy, mint Mohácsnál és Világosnál, Trianonban is

osztozott a nemzet tragikus sorsában, a gyakorlatban pedig megismétlődött ugyanaz a

jelenség, ami Werbőczy Tripartitumával: a bíróságok a polgári törvénykönyv képviselőházi

bizottságának szövegét, különösen annak kötelmi jogi részét, fennálló jogként kezdték

alkalmazni.18

Az első világháború és Trianon után a törvénykönyv előkészítésének munkálatai

1922-ben kezdődtek el újra. 1922-ben Szászy Béla (1865–1933) államtitkár vezetésével

újabb bizottság alakult, Grosschmid Béni, Thirring Lajos és Szladits Károly

közreműködésével.19Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének Törvényjavaslata 1928.

16 Mjt indoklás, 5. o. 17 Magánjogi kodifikáció 18 Mjt indoklás 6. o. 19 Magánjogi kodifikáció

8

március 1-jén került az Országgyűlés képviselőháza elé. Annak ellenére, hogy a tervezetet

általános szakmai elismerés fogadta mind a hazai jogtudomány, mind pedig a bírói

joggyakorlat részéről, a tervezetből, elsősorban politikai okok miatt nem lett jogszabály,

ugyanis a magyar magánjog szokásjogként hatályban volt az első világháborút követően az

országtól elcsatolt területeken is, ha viszont e tervezetből törvény lett volna, akkor ennek a

területi hatálya értelem szerint csak a Trianon utáni országhatárokig terjedhetett volna.20

Időben viszonylag nagyot kell ugrani a következő állomásig: 1959-ig kellett ugyanis

várni az első civiljogi kódexünk megalkotásáig. Paradox módon az első polgári

törvénykönyvünk egy olyan kor szülötte, amely a lehető legszűkebbre szabta a polgárok

alapvető szabadságjogait, a magántulajdon szinte nem létezett, az emberek a vagyoni

forgalom körében eljárva, tág értelemben vett szerződéseiket, az állammal, állam

tulajdonában lévő vállalatokkal kötötték, az ország szuverentását elveszítve pedig a

Szovjetunió hatalmi szférájába került.

Ezzel együtt is a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyve a körülményeket

figyelembe véve, az adott kor színvonalas szellemi terméke.21A Minisztertanács 1953.

decemberében az 514/15/1953. MT számú határozatával állította fel az igazszágügy-

miniszter vezetése alatt álló kormánybizottságot, amely a Ptk. tervezetének tartalmát

megállapította. A bizottság 1954. januárjában kezde meg munkáját és már az előkészítő

munkálatok során széles körben bevonta a lekülönbözőbbb állami és társadalmi szerveket

(MTA, egyetemek, egyes minisztériumok jogi osztályai, Legfelsőbb Bíróság, Legfőbb

Ügyészség stb.).22 A kodifikátorok merítettek a szovjet, a csehszlovák, a lengyel és a bolgár

kodifikációs munkálatok tapasztalataiból, figyelembe vették a szovjet jogtudomány korábbi

eredményeit, és köszönhetően a korabeli híres jogtudósoknak, így különösen Eörsi

Gyulának, Gellért Györgynek, Kemenes Bélának, összeasonlító munkálatokat végeztek a

francia, német, és más nyugat-európai államok kodifikációs munkálatait, polgári

törvénykönyveit illetően.23

20 Az új Ptk magyarázata 21 VÉKÁS Lajos: Az új Polgári Törvénykönyv koncepciójából. 3. o. Forrás: http://ptk2013.hu/polgari-jogi-kodifikacio/vekas-lajos-az-uj-polgari-torvenykonyv-koncepciojabol-pjk-20024-3-10-o/612 22 A Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyve. Az 1959. évi IV. törvény és a törvény javaslatának miniszteri indoklása, továbbá a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. számú törvényerejű rendelet (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1963) 20. o. 23 Az új Ptk magyarázata

9

A Kormánybizottságot az a cél vezette, hogy a jogtudomány és kodifikáció

nemzetközi eredményeinek, valamint a régi magyar magánjogi intézmények

figyelembevételével alakítsa ki a Polgári Törvénykönyv tervezetére vonatkozó javaslatát.24

A törvénykönyv javaslatának előkészítése során az volt a Kormánybizottság törekvése,

hogy a törvény a lehetőségekhez képest a polgári jog egész anyagát átfogja, és legalább elvi

kereteiben a polgári jog valamennyi intézményét szabályozza, tekintet nélkül arra, hogy

ezek az intézmények korábban a magánjog vagy a kereskedelmi jog keretébe tartoztak-e. A

Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényt 1959. augusztus 11-én hirdették ki,

és az 1960. május 1-jén lépett hatályba.

A rendszerváltást követő első években a magyar jogalkotás a folyamatosan

szakaszos kodifikációs módszert, az úgynevezett "holland módszert" követte.25 Ennek

eredményeként három alkalommal: 1991-ben (1991. évi XIV. törvény), 1993-ban (1993.

évi XCII. törvény) és 1996-ban (1996. évi XXVI. törvény) a Polgári Törvénykönyv

anyagának fontos tematikai egységei kerültek módosításra. A rendszerváltozással elindított

társadalmi-gazdasági megújulás eredményeként a törvénykönyvet több mint félszázszor

kellett módosítani, azonban az 1990 óta lejátszódott folyamatok olyan mértékű és

horderejű változásokkal jártak, hogy azok jogi rendezése novelláris reformokkal már nem

lehetett kielégítő: egy új Polgári Törvénykönyv megalkotása vált szükségessé.26

A kodifikációs szakmai munka öt országgyűlési cikluson és hat miniszterelnöki

hivatali időn ívelt át. A Kormány a polgári jogi kodifikációról szóló 1050/1998. (IV. 24.)

számú határozatával elrendelte a polgári jog, ezen belül a Polgári Törvénykönyv átfogó

korszerűsítésére irányuló munkálatok megkezdését.27 A kormányhatározat szerint a

“felülvizsgálat közvetlen célja egy korszerű, a nemzetközi gyakorlatnak és elvárásoknak

megfelelő Polgári Törvénykönyv megalkotása, amely a gazdaság alkotmányaként a

civilisztika alaptörvénye lesz”. A munka a Kodifikációs Főbizottság, a Szerkesztőbizottság

és a munkacsoportok felállításával kezdetét vette. A kodifikációs munkálatokat Vékás

Lajos akadémikus professzor irányította. A Koncepció és a Tematika 2003-as közzététele

24 A Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyve, 23. o. 25 Az új Ptk magyarázata 26 VÉKÁSLajos: Az új Polgári Törvénykönyv koncepciójából, 3. o. 27 VÉKÁS Lajos: Parerga. Dolgozatok az új polgári törvénykönyv tervezetéhez (HVG-ORAC, Budapest, 2008) 245. o.

10

után a Szerkesztőbizottság elkészítette a szakmai vitára szánt, Vitatervezetnek nevezett,

első tervezetet, melyet 2006 folyamán nyilvános vitára bocsátottak.

Ám 2007. augusztus 30-án, még mielőtt a Szerkesztőbizottság a beérkezett

észrevételek és javaslatok alapján a normaszöveget átdolgozhatta volna, a Kormánynak

benyújtani kívánt javaslat elkészítésének feladatát az Igazságügyi és Rendészeti

Minisztérium magának vindikálta.28A Vitatervezet normaszövegének és indokolásának

szerzői ezt követően elhatározták, hogy a minisztériumi munkával párhuzamosan, immár

hivatalos mandátum nélkül, tovább folytatják és Szakértői Javaslatot készítenek, amely

javaslat 2008. márciusában könyv formájában meg is jelent.29

Eközben a minisztérium berkein belül elkészült Polgári Törvénykönyvről szóló

T/5949. számú törvényjavaslat, amit az Országgyűlés 2009. szeptember 22-i ülésnapján

fogadott el. Katona Béla az országgyűlés elnöke a törvényt 2009. szeptember 28-án küldte

meg Sólyom László köztársasági elnök részére kihirdetésre. A köztársasági elnök azonban

megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Sólyom László köztársasági elnök

levelében kifejtette, hogy egy ilyen kiemelt jelentőségű jogszabály megalkotásánál

különösen fontos azon garanciális normák és eljárások betartása, amelyek egy átgondolt,

koherens, időtálló és minőségi törvény biztosítékai. Sólyom László szerint a 2009.

szeptember 4-én és 9-én benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslatok ezen normák és

eljárási szabályok figyelmen kívül hagyásáról tanúskodnak. Az Országgyűlés csak

kismértékben vette figyelembe a Sólyom László által jelzett aggályokat és 2009. november

9-én újra elfogadta a Polgári Törvénykönyvet. A köztársasági elnök az elfogadott

törvénnyel és annak hatálybaléptetésével nem értett egyet, ezért ismét élt az Alkotmány 26.

§ (2) bekezdésében biztosított jogkörrel, és a törvényt, valamint a törvényhez szorosan

kapcsolódó más jogszabályokat 2009. december 22-én a kihirdetésére megállapított

határidőn belül, megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek.30A visszaküldés

indokaként az alábbiakat jelölte meg: lényegében két lépcsőben lépteti hatályba a Ptk-t, ez

pedig nem jelent mást, mint hogy az érintett területen a törvényhozó hét hónapos

28 SZIKORA Veronika: Az új Polgári Törvénykönyv kodifikációjának folyamata Forrás: http://jog.unideb.hu/documents/tanszekek/polgari/uj_ptk/kodifikacio_tortenete_2013.pdf) 29 Az új Ptk magyarázata 30 A köztársasági elnök megfontolásra visszaküldő levele a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi .... törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról Forrás: http://www.parlament.hu/irom38/11074/11074-0044.pdf

11

időtartamra alkot szabályozást, és a jogalkalmazók rövid időn belül két

jogszabályösszesség-változással is szembesülnek. Álláspontja szerint “a mindenkori polgári

törvénykönyv kódex-jellege és a forgalom biztonsága megköveteli, hogy szabályai ne

lépcsőzetesen, hanem egyetlen időpontban lépjenek hatályba”.

Országgyűlési képviselői indítványra az Alkotmánybíróság 2010. április 28-án

meghozott 51/2010. (IV. 28.) számú határozatával megállapította a Polgári

Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló

2010. évi XV. törvény 1. §-a (1) bekezdésének, valamint 208. §-ának

alkotmányellenességét és azokat megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróság a 25/1992. (IV. 30.) AB határozatában rámutatott arra, hogy a

jogállamiság egyik fontos alkotóeleme a jogbiztonság, amely egyebek között megköveteli,

hogy

az állampolgárok jogait és kötelességeit a törvényben megszabott módon kihirdetett

és bárki számára hozzáférhető jogszabályok szabályozzák,

meglegyen a tényleges lehetőség arra, hogy a jogalanyok magatartásukat a jog

előírásaihoz tudják igazítani; ennek érdekében a jogszabályok a kihirdetésüket

megelőző időre nézve ne állapítsanak meg kötelezettséget, illetőleg valamely

jogszerű magatartást visszamenőleges érvénnyel ne minősítsenek jogellenesnek. A

jogbiztonság e két alapvető követelménye közül bármelyiknek a figyelmen kívül

hagyása összeegyeztethetetlen az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével, s így

alkotmányellenes« […].

A 2009-es esztendő végére tehát létezett egy érvényes, azonban még hatályba nem lépett

kódexünk.

A 2010-es választások eredményeként felállt kétharmados Fidesz-KDNP-kormány

pedig beváltotta a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjének 2009. december 15-én tett

ígéretét31: Répássy Róbert akkor az MTI megkeresésére azt nyilatkozta, hogy ha a

választók felhatalmazzák a pártját és az kormányt alakít, akkor minden olyan törvénynek,

amelyet a Fidesz-KDNP-frakciószövetség nem támogatott, várhatóan elhalasztják a

hatálybalépését és tartalmát felülvizsgálják. Két hónappal korábban, 2009. október 13-án -

31 MTI hírarchívum 1988-2014 Forrás: http://archiv1988tol.mti.hu/Pages/HirSearch.aspx?Pmd=1

12

annak kapcsán, hogy Sólyom László megvétózta a javaslatot és visszaküldte az

Országgyűlésnek - kifejtette32, hogy a szocialisták által elfogadott Ptk. szakmailag

alkalmatlan, kidolgozatlan, nem bírja a magyar jogászszakma támogatását.

Ennek megfelelően a Kormány “annak érdekében, hogy az új Polgári Törvénykönyv

körszerű, európai uniós tagságunkból származó kötelezettségeinknek megfelelő, a külföldi

s a hazai jogtudomány és a joggyakorlat eredményeit hasznosító törvénymű legyen, amely

képes betölteni a civilisztika alaptörvényének szerepét”33, 1129/2010. (VI. 10.)

kormányhatározatával elrendelte a kodifikációs munkálatok felülvizsgálatát. Az új Polgári

Törvénykönyv előkészítésének munkálatai három bizottságban zajlottak34:

A Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság feladata volt a Szerkesztőbizottság

előterjesztése alapján döntéshozatal a koncepcionális súlyú kérdésekben;

A Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottságnak az elvi kérdésekben történő

állásfoglalás mellett feladata volt még az Operatív Szakmai Bizottság által

előterjesztett javaslatok elfogadása és azok összhangjának biztosítása.

A Polgári Jogi Operatív Szakmai Bizottság az elvi kérdések kidolgozásáért és a

szövegtervezetek indokolással együtt történő elkészítéséért felelt.

A törvénykönyv javaslatát a Főbizottság nevében Vékás Lajos adta át a Kormánynak. A

törvényjavaslat elfogadására 2013. februrár 11-én került sor.

3. Az új Polgári Törvénykönyv megalkotásának indokai és a kodifikácó során figyelembe vett tényezők

Ha arra a kérdésre keressük a választ, milyen tényezők játszottak szerepet az új kódex

megalkotásában, arra jutunk, hogy az új kódex igényének és az abban testet öltött, az előző

32 U.o. 33 Lásd: A Kormány 1129/2010. (VI. 10.) Korm. határozata az új Polgári Törvénykönyv megalkotásáról Forrás: http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/mk10099.pdf 34 Ld.: 1129/2010. (VI. 10.) Korm. határozat

13

Ptk-hoz képest eltérő normatartalom kialakításának okait csoporokba szedve négy nagyobb

halmazt kapunk:

Gyökeresen megváltozott társadalmi-gazdasági viszonyok.

Az Európai Uniós integrációból fakadó kötelezettségeknek való megfelelés.

A jogtudomány kimunkált szabályainak való megfelelés, figyelembe véve a

jogtörténeti hagyományoka, az újabb elméleteket, hasznosítva a küldföldi

jogalkotás és jogtudomány sikereit is.

Az ítélkezés során kikristályosodott elvekhez és gyakorlathoz való igazodás,

tekintettel az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Európai Unió Bíróságának

joggyakorlatára is.

3.1. Gyökeresen megváltozott társadalmi-gazdasági viszonyok

A rendszerváltást követően megnyílt az út egy, a korábbival élesen ellentétes

gazdasági-társadalmi rend kereteinek kialakításá előtt, amelyben a tervutasításos

gazdaságpolitika helyébe piacgazdaság; az egypártrendszer, diktatúra helyébe a

demokratikus jogállam fokozatosan kiépülő intézményrendszere lépett. A folyamat

azonban már jóval a rendszerváltást megelőző évtizedekben megindult: így például a

gazdaság konszolidációjának első fontosabb mozzanatai 1968-ig, az új gazdasági

mechanizmus35 elindításáig nyúlnak vissza. A rendszerváltást közvetlenül megelőző

események közül pedig ide sorolhatók például a kétszintű bankrendszer és - az adóreform

részeként- a személyi jövedelemadó bevezetése 1987-ben36, a társadalmi tulajdon leépítése

és a spontán privatizáció szempontjából jelentős társasági törvény (VI. tv.) elfogadása 1988

októberében, amely engedélyezte az állami vállalatok táraságokká - kkt., bt., kft., rt. -

alakulását37, a jogállam-építési folyamatnak a parlamenti kormányzás irányába tett egyik

első lépéseként pedig az alkotmány módosításáról szóló 1987. évi X. és a jogalkotási

eljárásról szóló XI. törvények említhetők.

35 ROMSICS Ignác: Magyarország története a XX. században. (Osiris Kiadó, Budapest, 2005) 440. o. 36 ROMSICS: 458. o. 37 U.o. 541.

14

Az 1989-ben és azt követően pedig - a politikai korlátok lebontásával - gyorsuló

ütemben folytatódott az új gazdasági-társadalmi rend talpköveinek lerakása az egyes

jogszabályok, így (a teljesség igénye nélkül) a következők38révén39: az 1949. évi

alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. tv., egyesülési jogról (1989:II.),

gyülekezési jogról (1989:III.), sztrájkról (1989:VII.), az Alkotmánybíróságról

(1989:XXXII.), a népszavazásról és a népi kezdeményezésről (1989:XVII.), az Állami

Számvevőszékről (1989:XXXVIII.), az Állami Vagyonügynökség felállításáról

(1990:VII.), a Büntető Törvénykönyv és a büntetőeljárás módosításáról szóló XXV. és

XXVI. törvények, az önkormányzati törvénycsomag (LXIV., LXV., LXVII. tv.) stb. A

piacgazdaság és a jogállami keretek kialakításának dinamizmusát jól jelzi, hogy míg 1945

és 1990 márciusa között eltelt 45 évben pusztán 472 törvényt fogadott el az Országgyűlés,

(és ebből is 101-et a rendszerváltás előtti bő két évben, 1988 januárjától 1990 márciusáig),

addig a szabadon választott OGY 1990. május 2-ai megalakulása óta 2010 márciusáig 2259

törvényt alkotott. A parlament évente átlagosan 130 törvényt fogadott el.40

A parlamenti jogalkotási tevékenység nem kerülhette el a hatályos Ptk. módosítását

sem, hiszen az 1959. évi IV. törvény egy olyan korban (1953 és 1959 között) fogant és

született meg, amely a lehető legszűkebb határok közé szorította vissza a magánjogi

vagyoni forgalom természetes társadalmi feltételét, a magántulajdont41. Az 1988 és 2000

közötti magánosítás következtében azonban a magyar gazdaság tulajdonosi viszonyai

gyökeresen átalakultak: míg 1989-ben a GDP 80%-át még köztulajdonban lévő vállalatok

adták és a magántulajdon hozzájárulása csak 20%-ot tett ki, addig az évtized végére a

köztulajdon részesedése lecsökkent egyharmadra, a magántulajdoné pedig megközelítette a

70%-ot.42 Érthető ezért, hogy az 1990-es politikai rendszerváltozás óta eltelt időszak

mélyreható gazdasági és társadalmi változásait a törvényhozónak gyakori módosításokkal

kellett megpróbálnia követni. A rendszerváltozás elfújta a szocializmus keretrendszerét, az

új szelek pedig alapjaiban új magánjogi viszonyokat (is) hoztak. A polgári jognak az

áruviszony elvont kategóriájára szabott, és ezért absztrakt normái lényeges gazdasági és

38 http://www.1000ev.hu/index.php?a=2&k=6&f=8552&param=8599#tv8599 39 Alkotmánytan I., Osiris Kiadó, Budapest, 2007. 40 Forrás: http://www.parlament.hu/fotitkar/konyv/iii_feladat.pdf 41 Az új Polgári Törvénykönyv koncepciója, 2002, Forrás: http://jog.unideb.hu/documents/tanszekek/polgari/uj_ptk/1._2002.jan.31._mk_2002_15_ii.pdf 42 Romsics: 562. o.

15

társadalmi változások túlélésére is képesek.43A piacgazdaság és a magántulajdon

szentségére épülő demokratikus jogállam kiépítése azonban olyan mértékű és horderejű

változásokkal járt, hogy azok jogi rendezése a temetni kívánt múlt stigmáit magán hordozó

Polgári Törvénykönyv alapján a rendszeres módosítások mellett sem lehetett kielégítő. Egy

új, az 1990 óta kifejlődő táradalmi-gazdasági rend igényeire szabot modern törvénykönyv

megalkotása elengedhetetlenné.

Az új Polgári Törvénykönyvet ennek megfelelően már egy új társadalmi modell - és

új emberkép44 - szellemében kellet létrehozni. “A Magyarországon 1990 óta követett

társadalompolitikai célkitűzések és az azok megvalósítására elfogadott alkotmányos

garanciák a mai fejlett Európában, mindenekelőtt az Európai Unióba tömörült államokban

elfogadott társadalomképet, vagyis a szociális piacgazdaság társadalmi modelljét tekintik

mintának. Ezt a célkitűzést kell szolgálnia a megalkotandó Polgári Törvénykönyvnek”-

szólt a Koncepció, az új törvénynek tehát a szociális piacgazdaság alapvető magánjogi

feltételeit kell biztosítania.

3.2. Az Európai Unió integrációs törekvéseinek való megfelelés

A keleti blokk országaiban 1989 óta lezajló rendszerváltozás eredményeként a szovjet

típusú diktatúra alól felszabaduló Kelet- és Közép-Európa államai az európai integráció

mellett tették le a voksukat. Az első szabadon választott magyar Országgyűlés valamennyi

pártja egyetértett abban, hogy a magyar politika prioritása – a demokrácia, a piacgazdaság

és a jogállam kiépítése mellett – az Európai Közösségekhez való csatlakozás.45

Az erre irányuló szándék következményeként már 2004. előtt, a csatlakozási folyamat

alatt is számos követelménynek kellett megfelelni.46 Európai Uniós tagság elnyerésével

43 Az új Polgári Törvénykönyv koncepciója, 2002, 1. o. 44 „A magánjogi kodifikáció emberképe az egyenlő méltóságú személy, akinek autonómiáját emberi méltósága garantálja, az öntudatos, józan, kockázatvállaló polgár, a mindennapi élet gyakorlatias embere, az előrelátó, felelős üzletember, aki autonóm módon vesz részt a közjogi közfeladatok ellátásában is.” (Lábady Tamás, lásd: http://ptk2013.hu/polgari-jogi-kodifikacio/labady-tamas-alkotmanyjogi-hatasok-a-keszulo-ptk-szabalyaira-pjk-20002-13-19-o/780) 45 Forrás: http://eu.kormany.hu/a-magyar-eu-tagsag-tortenete 46 Lásd: Európai Megállapodás kihirdetéséről 1994. évi I. törvény, továbbá az Európai Tanács 1993. júniusi, koppenhágai ülésén csatlakozási kritériumként megfogalmazott feltételek (ún. koppenhágai kritériumok)

16

lényegesen megváltozott az állami-társadalmi berendezkedés, hiszen az Unióhoz való

csatlakozás egyben az alig másfél évtizede visszanyert szuverenitás bizonyos mértékű

“elvesztését” is jelentette, hiszen a csatlakozás az államszervek meghatározott

hatásköreinek Uniós szervekre törénő delegálását47 vonta maga után. Ebből kifolyólag a

jogi-intézményi struktúra és működés alapjaiban változott meg. Ennek kereteit a 2009-ben

hatályba lépett Lisszaboni Szerződésben találjuk. Így az Európai Unió Működéséről szóló

Szerződés48 (korábban EK Szerződés) Első részészek I. Címében foglaltak szerint

megkülönböztetünk kizárólagos (EUMSz. 3. cikk) és megosztott (EUMSz. 4. cikk),

összehangolás alá eső (EUMSz. 5. cikk) és támogató, összehangoló vagy kiegészítő

(EUMSz. 6. cikk) hatásköröket.

A tagállamok szuverenitásának bizonyos szeletének szupranacionális szintre történő

emelésével tehát az Uniós szervek a Szerződésben meghatározott hatáskörükben és az Unió

politikái és tevékenységei49 megvalósítása körében eljárva kötelező erejű jogi aktusokat -

rendelet, irányelv, határozat - bocsáthatnak ki, amelyek az elsődleges jogforrásokkal50

együtt a jogforrási hierarchiában a nemzeti jog fölé kerülnek, ezzel megvalósul az uniós jog

primátusa.51 A belső piac működése megköveteli az Unió intézményi és jogi

berendezkedésének közelítését, bizonyos fokú egységesítését. Az immár fél évtizede

húzódó válság pedig tovább erősítette azt a meggyőződést, hogy az Európai Unió

sikerességének, egyáltalán fennmaradásának kulcsa az integráció kibővítése, illetve a

nemzeti szuverenitás további eleminek szupranacionális szintre emelése52, aminek a

végkifutása egy föderatív Európa lehet53.

47 CZÉKMANN Zsolt-KALAS Tibor-TORMA András-TURKOVICS István: Európai Közigazgatás (Miskolci Egyetemi Kiadó, 2012) 174. o. 48 Lásd: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2012:326:0047:0200:HU:PDF 49 Lásd: EUMSz. Harmadik rész 50 Az EU-t létrehozó „alapító” szerződések, az EU-t módosító jelentős szerződések, az említett szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvek, az alapító szerződések ágazati módosítását tartalmazó kiegészítő szerződések, az egyes országok EU-hoz való csatlakozási szerződései (illetve 2009. december elsejétől az Európai Unió Alapjogi Chartája a Szerződésekkel azonos jogi kötőerővel bír) Forrás: http://europa.eu/legislation_summaries/institutional_affairs/decisionmaking_process/l14530_hu.htm 51 Az uniós jog elsőbbségének –mint az uniós jog egyik – alapelvét eredetileg az EGK Bírósága (ma Európai Unió Bírósága) a Costa kontra Enel ügyben hozott ítéletében mondta ki 1965-ben. 52 Lásd erről a monetáris unió elmélyítése végett felállítandó háromelemű (első két pillére már él) – egységes felügyeleti mechanizmus (SSM), egységes szanálási mechanizmus (SRM), egységes betétbiztosítási rendszer (DGS) - bankuniót, amely többek közt a rendszerkockázati jelentőségi pénzügyi intézményekkel (SIFI) kapcsolatban tapasztalt „too big to fail” problémát igyekszik kiküszöbölni. Lásd továbbá az Európa 2020 stratégia megvalósítását szolgáló, ún. gazdasági kományzás erősítését célzó – a Stabilitási és Növekedési Paktumra, valamint az ún. Hatos Csomagra épülő, Nagy-Britanni illetve Csehország kimaradása miatt

17

Mindez a civiljog vonatkozásában a jogharmonizációs törekvésekben érhető tetten,

amely eltérő ütemben és eltérő jogi aktusokban öltött testet; ami következik egyrészt a

nemzetállamok szuverenitásukhoz való ragaszkodásából, az egyes jogrendszerek

különbözőségéből fakadó természetes nehézségekből, másrészt a harmonizációs igények

időben előbb vagy utóbb történő megjelenéséből.54 Jól tükrözi ezt a fajta idősíkbeli

elcsúszást, hogy az Európai Unió integratív eszköztára eredetileg és évtizedeken át a

közjoggal kapcsolódott össze és csak fokozatosan szivárgott be a magánjog periféria-

területeibe (társasági jog, egyedi munkajog, iparjogvédelem, kereskedelmi képviselet,

szerzői jog), majd pedig csak az 1990-es évtizedben érte el a magánjog klasszikus

középpontját: a kötelmi jogot.55

Mindenképp említést érdemelnek a jog érvényesülésén alapuló térség56 létrehozását

célzó jogi aktusok és cselekvési tervek: így például a Róma I., Róma II., Brüsszel I.,

Brüsszel II. rendeletek, a tamperei (1999–2004), hágai (2004–2009) és stockholmi (2010–

2014) programok stb. Külön kiemelendő az EU fogyasztóvédelmi politikája, amely

egyfajta hajtómotorja a jogharmonizációnak57, vagy ahogy Vékás fogalmaz58: "elsősorban

(bár távolról sem kizárólag) az Európai Unió erőteljes fogyasztóvédelmi politikája (az

Európai Unió működéséről szóló szerződés 169. cikke ) legitimálja és gyorsítja fel a

kötelmi jogi közösségi jogalkotást”. Már csak azért is fontos erről megemlékezni, mert

„csak” kormányközi egyezményként létrehozott – Fiskális Paktumot (ún. kettes csomag), hivatalos nevén Szerződés a Gazdasági és Monetáris Unióbeli Stabilitásról, Koordinációról és Kormányzásról, amely 2013. január elsején lépett hatályba, valamint az Egységes Stabilitási Mechanizmust; és szintén az Európa 2020 stratégia három prioritsának megvalósítására létrehozott ún. európai szemesztert. 53 Ezt európai integráció szükséges végcéljaként José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke tűzte ki még 2012 őszén. Forrás: http://ec.europa.eu/soteu2012/index_en.htm 54 A tagállamok nemzeti jogrendszerei közelítésének igénye már a Közösségek megalakulásakor jelentkezett. A Római Szerződés intézményesítette is a jogharmonizációt, mint a tagállamok jogközelítésének fő formáját, és az EUM-Szerződésben a tagállamok hangsúlyozottan azóta is jogharmonizációra és nem jogegységesítésre törekszenek. Forrás: HORVÁTH Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2011, nyolcadik, átdolgozott, bővített kiadás) 217.o. 55 VÉKÁSLajos: Parerga. Dolgozatok az új polgári törvénykönyv tervezetéhez (HVG-ORAC, Budapest, 2008) 79. o. 56 Ld. EUMSz. V. Cím 57 A tagállamok Szerződésekből fakadó általános kötelezettsége, hogy az Unió intézményeinek intézkedéseiből eredő kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében megtegyenek minden intézkedést, és elősegítsék az Unió feladatainak teljesítését, továbbá tartózkodjanak minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti a Szerződések célkitűzéseinek megvalósítását. Ezen általános kötelezettség teljesítéséből fakad a nemzeti szabályozási szempontból jogharmonizációs kötelezettség. Forrás: HORVÁTH: 217. o. 58 Vékás: Parerga, 79. o.

18

alapvető felfogásbeli (módszertani) változás tapasztalható ezen a területen, hiszen a

korábban követett minimumharmonizációt felváltotta59 a teljes harmonizáció elve, vagyis a

tagállamok nem tarthatnak fenn vagy vezethetnek be az adott jogi aktusokban megállapított

rendelkezésektől eltérő nemzeti szabályokat, még akkor sem, ha azok kedvezőbbek

lennének a fogyasztókra!

A dolgozat szorosan vett tárgyára jövőben esetlegesen gyakorolt hatásuknál fogva

kitüntettett figyelmet érdemelnek azon munkacsoportok, hálózatok és tevékenységük

eredményei, amelyek egy közös európai szerződési jog megteremtését hivatottak

előmozdítani. Természetesen a terjedelmi kortálok miatt jelen dolgozat keretein belül nincs

mód arra, hogy akárcsak felületesen is foglalkozzam ezen munkafolyamatokkal és azok

produktumaival, azonban (legalább) felsorolás szintjén elengedhetetlen a célkitűzés

legfontosabb képviselőinek megnevezése, így különösen a következőké:

European Research Group on Existing EC Private Law (Acquis Csoport)60, amely

2002-ben jött létre és több, mint 40 jogtudós, többek közt Vékás Lajos professzor

részvételével működik.

Commission on European Contract Law (Európai Szerződésjogi Bizottság, más

néven Lando-Bizottság)61, amelyet jogászok egy csoportja hozott létre azzal a céllal,

hogy felvázolja az európai szerződésjog alapelveit az európai integráció országai

számára és ezáltal megalkossa a szerződésjog szisztematikus harmonizációját

Európában. Munkájuk eredménye az Európai Szerződésjogi Alapelvek (PECL).

Study Group on a European Civil Code (Európai Polgári Törvénykönyv

Kutatócsoport)62, amely 1997-ben jött létre európai tudósok

magánkezdeményezéseként; Christian von Bar vezetése alatt működik. Célja a

kötelm jog egészét és a tulajdonjogot is átfogó európai magánjogi alapelvek

kidolgozása.

59 Az első ilyen horizontális „védőháló”-jellegű, maximumharmonizációt követő irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelv volt (habár engedett kivételt a teljes harmonizáció elve alól, lásd az irányelv hatályát). (http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2005:149:0022:0039:hu:PDF) 60 Forrás: http://www.acquis-group.org/ 61 Forrás: MÁTYÁS Imre: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga (Miskolci Egyetemi Kiadó, 2012) 38. o. 62 Forrás: http://www.sgecc.net/pages/en/home/index.htm

19

The Joint Network on European Private Law (CoPECL Network)63, amely számos

egyetem, intézmény, szervezet és több, mint 150 kutató hálózataként működik.

Egyebek mellett a hálózat része a Study Group, az Aquis group, a Common Core

Group, az Academy of European Law (ERA).

The Common Core of European Private Law64 elnevezésű program a Trentoi

egyetemen működik, 1994-ben indult Ugo Mattei és Mauro Bussani professzorok

vezetésével több, mint száz jogtudós részvéle mellett.

The European Group on Tort Law (Tilburg Group)65, amely 1993 óta létezik és

célja, hogy az Európai Kártérítési Jogi Alapelvek (PETL) révén hozzájáruljon az

európai kártérítési jog harmonizációjához.

Pavia Academy of European Private Lawyers (Pavia Group)66, ami 1992-ben jött

létre és Guiseppe Gandolfi irányításával működik.

Leuven Centre for a Common Law of Europe (Ius Commune Casebook project)67,

amelyet több különböző itézmény alapított. Tevékenységét 2001-ben kezdte meg

Walter van Gerven elnöklete alatt.

A közös európai szerződéi jog irányába tett lépések fontosabb eredményei közt pedig

kiemelendők a már említett Európai Szerződésjogi Alapelvek (PECL), az Aquis és a Study

Group által kidolgozott közös hivatkozási keret (DCFR)68 és az európai adásvételi jog69

tervezete.

Összességében elmondható, hogy az Európai Unióban a magánjog területén jellemzően

rendeletek és irányelvek útján megvalósuló harmonizációról beszélhetünk. Az új Polgári

Törvénykönyv Záró rendelkezései között sorolja fel70 az implementált irányelveket.

63 Forrás: http://www.copecl.org/ 64 Forrás: http://www.common-core.org/ 65 Forrás: http://www.egtl.org/ 66 Forrás: http://ec.europa.eu/internal_market/financial-markets/docs/certainty/background/1_6_5_tryfonidou_en.pdf 67 Forrás: http://ec.europa.eu/internal_market/financial-markets/docs/certainty/background/1_6_5_tryfonidou_en.pdf 68 Ld. http://ec.europa.eu/justice/policies/civil/docs/dcfr_outline_edition_en.pdf 69 Ld. COM(2011) 635 final Brüsszel, 2011.10.11., a Bizottság javaslata a közös európai adásvételi jogról. 70 Lásd: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=159096.239298

20

3.3. Hagyomány és újítás. Külföldi példák

A törvény általános indoklása szerint71 a Kódex a létező, élő jogból indul ki, és csak ott és

annyiban kíván változtatni, ahol és amennyiben a gazdasági és a társadalmi viszonyok mai

követelményei szerint szükségesnek mutatkozik. Vagyis az új Polgári Törvénykönyv, ahol

csak lehetséges, megőrzi a Ptk. szabályait, s azokat külön törvények rendelkezéseinek

integrálávásával és a felsőbírósági gyakorlat normatív formába öntésével egészíti ki. Kétség

esetén tudatosan az élő jogot választja. Ugyanakkor ezzel együtt is a kódex tudatosan

törekszik megújítani a polgári jog "sok vonatkozásban élét vesztett" dogmatikai

eszköztárát.

Az élő jog és a hatályos Ptk. szabályainak lehetséges megőrzése, tehát a kontinuitás

és a mai társadalmi-gazdasági viszonyok késztette reformok terjedelmének csak a

feltétlenül indokolt határig való megvonása mindenekelőtt a monista szerkezet

fenntartásában nyilvánul meg, vagyis a forgalom professzionális szereplőinek és a

magánszemélyek magánjogi viszonyait egyaránt szabályozza. A monista elv, melyet a

polgári jogászok többsége támogat, terjedelme tekintetében vitákat gerjesztett: a kezdeti

értelmezés szerint ugyanis a kereskedelmi jog mind státusjogi (Gt. 1988., 1997.), mind

dinamikus részét (egyes "kereskedelmi" szerződések) egyaránt inkorporálni kell.72 Csupán

később, a kodifikációs irodalom mentén alakult ki a jelenleg uralkodó álláspont, mely

szerint a monista elv csupán a "kereskedelmi jogi szerződések" és a "kötelmi jogi

szerződések", vagyis a kötelmi jog dinamikus (szerződési jogi) részének inkorporációjára

vonatkozik. Marad tehát az önálló, de a Ptk.-val összehangolt Gt.

Vékás a monista elv fenntartását a következővel magyarázza73: A 20. század jogfejlődése

egyértelműen azt mutatja, hogy nincsenek az üzleti életben alkalmazott szerződéseknek

olyan sajátosságaik, amelyek egy modernizált, a professzionális vagyoni forgalom

követelményeit kielégíteni képes általános jog mellett külön jogi rendelkezést kívánnának 71 Ld. T/7971. számú törvényjavaslata Ptk-ról, 370. o. (http://www.parlament.hu/irom39/07971/07971.pdf) 72 SZALMA József: Kodifikáció vagy (és) inkorporáció (PJK, 2003/5., 23-27. o.) Forrás: http://ptk2013.hu/polgari-jogi-kodifikacio/dr-szalma-jozsef-kodifikacio-vagy-es-inkorporacio-pjk-20035-23-27-o/499 73 VÉKÁS: Parerga, 260. o.

21

meg. Az elmúlt száz évben ugyanis az általános magánjog mércéje szigorodott, közeledett

az üzleti forgalom követelményeihez, vagyis az általános szerződési jog maga

"kereskedelmi jogiasodott". Hozzáteszi továbbá: "Ehhez a fejlődéshez a polgárok

iskolázottsági szintjének emelkedése, a vagyoni forgalomban történő eligazodó, üzleti

ismereteinek gyarapodása stb. adta meg a kellő társadalmi alapot." Ennek (sajnos) némileg

ellentmond, hogy az azóta (2008), pontosabban a gazdasági világválság akkori kirobbanása

óta eltelt évek egyik legszembetűnőbb tapasztalata (a polgárok oldaláról vizsgálva) annak

az elemi pénzügyi-gazdasági ismerethalmaznak és felelős gazdálkodásnak, minimális

előrelátásnak és alaposságnak az általános hiánya, illetve nem kielégítő foka, amely

Európa-szerte táptalaja volt a tömeges eladósodottságnak és elszegényedésnek.

Annak nyilvánvaló következményeként, hogy az új a kódex a hatálya alá tartozó

magánjogi jogviszonyok spektrumát szélesebbre vonta, újszerű szerkezeti felépítést kellett

kidolgozni a logikusabb, átláthatóbb struktúra és tartalmi koherencia érdekében, hiszen

terjedelmének drasztikus növekedését (az ingatlanokra vonatkozó anyagi magánjogi

szabályok Inytv-ből való átemelése, a Gazdasági Társaságokról szóló törvény anyagi jogi

szabályainak és a Csjt. egészének inkorporálása, a jogi személyekre vonatkozó általános

rendelkezések kibővülése) csak így lehetett ellensúlyozni. Ennek megfelelően újfajta

szerkezeti egységként bevezetésre került a "Könyv", amellyel a polgári jog nagyobb

részterületeit választja el egymástól. Az alkalmazást könnyítő újítás továbbá az ún.

paragrafuscímek alkalmazása, amellyel a jogalkotó a a jogrendszerünkben eddig

ismeretlen, azonban egyes külföldi kódexekben és nemzetközi modellszabályokban már

bevált megoldást honosít meg.74Így az új Polgári Törvénykönyv Könyvekből, Részekből,

Címekből és Fejezetekből épül fel. A Könyveken belül a Részek, a Részeken belül a Címek

és a Címeken belül a Fejezetek számozása mindig újból kezdődik. A §-ok számozása

minden Könyvben újból kezdődik, a § előtt pedig az adott könyv sorszáma szerepel.

A magyar jogtörténeti hagyományokat követve a törvénykönyv élén nem találunk

külön általános rendelkezéseket75, hanem a Ptk-hoz (és az Mjt-hez) hasonlóan bevezető

74 Fehér Könyv az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő jogalkotási és jogalkalmazást segítő feladatokról Forrás: http://magyaryprogram.kormany.hu/download/1/18/60000/Feher_Konyv_AROP_1-1-19-2012-2012-0003.pdf 75 Forrás: Az új Polgári Törvénykönyv koncepciója, 2002

22

rendelkezésekkel operál (bár az alapelvek rendszere megváltozott76). Új megoldást jelent

viszont az ingatlannyilvántartás anyagi jogi szabályainak beültetése, ugyanakkor nem

idegen ez a korábbi hagyományoktól, hiszen az Mjt. szintén tartalmazta a telekkönyvi

anyagi jogot, de a családjog integrálására is volt már példa. Ahogy arról már korábban szó

volt, a Kódex egy olyan - Magyarországon 1990 óta követett és a mai fejlett Európában

általánosan elfogadott - szociális elemekkel átszőtt piacgazdaság társadalmi modelljét

tekinti mintának, amely a tulajdonosok magánautonómiájának messzemenő elfogadásán,

mindenekelőtt a magántulajdon teljes körű elismerésén és védelmén, a szerződési

szabadság elvén és az egyesülés és szabadság elvén nyugszik; erre tekintettel pedig a

Kóxdex elsősorban a vagyoni forgalom viszonyainak jogi kereteit fekteti le.77

Ez a célkitűzés a kodifikáció során mintául felhasznált nemzetközi jogi

jogegységesítési instrumentumok megválasztásában és azoknak a normatartalomban

(jellemzően a kötelmi könyvben) való megjelenésében is visszatükröződik. Ezek közül

mindenekelőtt a Bécsi Vételi Egyezmény kínál megoldási mintákat; rajta kívül az

UNIDROIT Nemzetközi Kereskedelmi Szerződések Alapelvei (UNIDROIT Principles of

International Commercial Contracts), az Európai Szerződésjogi Alapelvek (The Principles

of European Contract Law) és az utóbbiból kiindulva megalkotott (és fentebb említett)

európai modellszabályok (Draft Common Frame of Reference) kínáltak megfontolásra

érdemes, esetenként követhető példákat a szerződési jog szabályozásánál.78 Ez utóbbi

modelltörvények világszerte nagy szakmai elismerést vívtak ki, és széles körben hatnak a

jogalkotásra és a joggyakorlatra.

A törvény egyébként nem választ külföldi modellt, de bőségesen merít a külföldi

kodifikációs példákból.79 Az újabb nemzeti kódexek közül a holland törvénykönyv

(Burgerlijk Wetboek) és a kanadai Québec tagállam magánjogi kódexe tekinthető a

legmodernebbnek. Ezek mindenekelőtt a szabályozandó életviszonyok köre és a

törvénykönyv szerkezete szempontjából szolgáltak mintául. A holland mellett említhető

76 Az alapelvek redukálásáról, az új kódex „alapelvtelenségéről” lásd Lenkovics Barnabás és Bíró György véleményét: http://ptk2013.hu/polgari-jogi-kodifikacio/csapo-orsolya-az-uj-polgari-torvenykonyv-tervezete-ertekek-es-epito-kritika-pjk-20074-35-42-o/176 77 Törvényjavaslat, 369. o. 78 Az új Ptk magyarázata 79 Az új Ptk koncepciója, 2002, 2. o.

23

továbbá a svájci és olasz jog kódexei, amelyek a gazdasági társaságok anyagi jogának

integrálására szolgáltattak példát.

3.4. Az ítélkezés során kikristályosodott gyakorlathoz való igazodás, tekintettel az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai

Bíróságának joggyakorlatára is

Miképpen az európai integráció mára már közvetlen hatást fejt ki a nemzeti jogalkotásra,

úgy a szűk értelemben vett jogalkalmazás működését is jelentősen befolyásolja: a bírósági

eljárást az ország határain belül vizsgálva megállapítható, hogy egyrészt a nemzeti

bíróságok által alkalmazandó (és a peres felek által igényük érvényesítésére felhívható)

normák skálája kiszélesedett (elsődleges és másodlagos jogforrások stb.), másrészt a

jogforrási hierarchiát átrajzolva az egyes jogszabályok érvényesülése is megváltozott; az

eljárás vertikális kiterjesztésével pedig a földrajzi határokat átlépve az igazságszolgáltatás

intézményrendszerének szupranacionális szerveihez, így az Emberi Jogok Európai

Bíróságához (ECHR) és az Európai Unió Bíróságához (CJEU) jutunk.

A két bíróság hatásköreinek jogalapját több dokumentumban: egyrészről az 1950.

november 4-én Rómában kelt, Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló

egyezményben80 (Európai Emberi Jogi Egyezmény, amelyet a magyar Országgyűlés az

1993. évi XXXI. évi törvénnyel hirdetett ki), másrészt a Lisszaboni Szerződésben, az ahhoz

csatolt jegyzőkönyvekben, így például a Bíróság Alapokmányáról szóló 3.

jegyzőkönyvben81, illetve a Lisszaboni Szerződéssel módosított Európai Atomenergia-

közösséget létrehozó 1957. évi Római Szerződésben találjuk82. Újdonság, hogy a

Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével az Európai Unió Alapjogi Chartája az Európai

Unióról szóló Szerződés 6. cikk (1) értelmében Szerződésekkel egyenragú jogi kötőerővel

80 http://www.echr.coe.int/Documents/Convention_HUN.pdf 81 http://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2012-10/staut_cons_hu.pdf 82 http://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2009-11/hu_extrait_cour.pdf

24

bír, továbbá ugyanezen cikk 2. bekezdése előírja az Unió csatlakozását az Emberi Jogok

Európai Egyezményéhez, amelyről külön jegyzőkönyv83 gondoskodott.

Természetesen az új Ptk. koncepciójának kialakításánál gondoskodni kellett arról,

hogy elveiben és részletszabályaiban egyaránt összhangban legyen az Egyezménnyel84, így

például a családjogi rész kidolgozásánál különösen fontos volt, hogy tekintettel legyenek a

Strasbourgi Bíróság ítélkezési gyakorlatára85. Az ítélkezés szempontjából az Európai Unió

Bíróságának tevékenysége, azon belül is az uniós jog egységes értelmezéséért és

alkalmazásáért felelős szerv szerepében kifejtett gyakorlatának van a legnagyobb

jelentősége, ebből a szempontból ugyanis Uniós szinten ugyanazt a feladatot86 hivatott

ellátni, amit nemzeti szinten a legfelsőbb bíróságok: a jogbiztonság érdekében az egységes

jogalkalmazás biztosítása. Ez különösen fontos egy olyan fragmentált regionális integrációs

szervezetben, mint amilyen a 28 tagú Európai Unió. Jelentőségét az is jelzi, hogy bizonyos

esetekben a bíróságok kötelesek előzetes döntéshozatali eljárás87 keretében a Bírósághoz

fordulni.

Hasonló szerepben jár el a Legfelsőbb Bíróság hazai szinten. Nem véletlen tehát, hogy az új

Kódex beépíti a Ptk. évtizedes felsőbírói gyakorlatának maradandó mondanivalót hordozó,

tételes jogi szabályozást kívánó, kodifikációra érett eredményeit.88

4. Az új Ptk. kötelmi rendszere

83 http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2007:306:0155:0156:HU:PDF 84 Ld.: Dr. Vékás Lajos: A Kodifíkációs Főbizottság 2000. június 1-jei határozatai (PJK, 2000/2., 3-4. o.) Forrás: http://ptk2013.hu/polgari-jogi-kodifikacio/dr-vekas-lajos-a-kodifikacios-fobizottsag-2000-junius-1-jei-hatarozatai-pjk-20002-3-4-o/763 85 Ld.: Koncepció, 2002 86 Ld.: http://curia.europa.eu/jcms/jcms/Jo2_6999/ 87 Ld.: EUMSz. 267. Cikk (az EKSZ korábbi 234. cikke) 88 Törvényjavaslat 370. o.

25

A következőkben bemutatom az új kódex kötelmi könyvének felépítését, összevetve a

hatályos Ptk. szerkezetével; lehetőség szerint megvilágítva, hogy az előző fejezetben

felsorakoztatott hatások, szempontok hol és mennyiben nyertek érvényesülést a kötelem

szabályai között. A dolgozat ezen részének tárgyalása törvényjavaslat általános indoklására

épül, az egyéb forrásból származó tartalmakat lábjegyzetben tüntettem fel.

4.1. Általános szerkezeti felépítés és a kötelmek közös szabályai

Az új Polgári Törvénykönyv tartalma könyvekre tagolódik. Elsődlegesen terjedelmének

jelentős bővülése miatt került revízió alá a jogszabály felépítése, így ennek eredményeként

a Ptk-val ellentétben - amely 6 különálló részől, címekből és fejezetekből áll - az új törvény

relatív önállósággal rendelkező, az egész kódex általános alapelveinek alárendelt, de -

szükség szerint - saját belső alapelvek által vezérelt könyvekből épül fel89: Első Könyv -

Bevezető rendelkezések, Második Könyv - Az ember mint jogalany, Harmadik Könyv -

Jogi Személyek, Negyedik Könyv - Családi jog, Ötödik Könyv - Dologi jog, Hatodik

Könyv - Kötelmi jog, Hetedik Könyv - Öröklési jog, Nyolcadik Könyv - Záró

rendelkezések.

Vagyis a kötelmek részletszabályait átható elvek az Első (Bevezető rendelkezések) és a

Hatodik (Kötelmi jog) Könyv alapelveivel együtt és egyszerre fejtik ki hatásukat.

4.2. A kötelmi jog első része: a kötelmek közös szabályai

A Könyv első szembetűnő és egyben az egyik legfontosabb változása a kötelmek közös

szabályainak (Első Rész) új szerkezeti egységként történő létrehozása a kötelmi jogi rész

89 Ld.: VÉKÁS: A Kodifikációs Főbizottság határozatai, 2000, 3. o. Forrás: http://ptk2012.hu/wp-content/uploads/2012/11/2000-2PJK.pdf

26

élén. Ezzel kitölti azt a rendszertani űrt, amit a Ptk. - egyébként tudatosan választott90 -

szabályozásával maga után hagyott. A megoldás mögött a miniszteri indoklás szerint az a

megközelítés állt, hogy a törvényhozó azoknál a jogszabálycsoportoknál kívánta az egyes

jogintézményeket szabályozni, ahol azok tipikusan előfordultak, amelyekkel a valóságban a

legszorosabb kapcsolatban álltak. Ennek lett a következménye, hogy a Ptk. a jogügyleteket

röviden (elsősorban egy utaló szabállyal) a szerződések általános szabályai közt rendezi.

Így aztán a tételes jog nem alkotott kellően koherens és átlátható normatartalmat a

kötelmi részben, hiszen a Ptk. a kötelem forrásai szerint elkülönülő szabályokat adott, az

így előállt szerkezeti-dogmatikai feszültség pedig nem csak a jogkövető laikusok dolgát

nehezítette meg a törvény alkalmazása során, hanem a jogalkalmazó bíróságokat is egyfajta

korrigáló "jogfejlesztő" tevékenységre kényszerítette, amikor egyes szabályok olyan

területeken való alkalmazása vált szükségessé, ahol arra - szigorú értelmezés mellett - nem

lett volna lehetséges. Így például az elévülésről a szerződési szabályok között rendelkezett

a törvény, ám nyilvánvalóan ezeket a szabályokat alkalmazni kellett volna a nem

szerződésből eredő követelések elévülésére is; a gyakorlat tehát -a jogszabályi szerkezeti

kereteket átlépve, mintegy korrigálva azt - alkalmazta az elévülési szabályokat például a

deliktuális kártérítési igényekre is.91 E szerkezeti megoldás ellenpontja e tekintetben a

német BGB, azonban szerkezeti bonyolulstsága miatt már a XX. század elejei

kódextervezetek is elvetették.

A Kódex tehát elismerve azt, hogy a kötelmeknek - függetlenül azok forrásától -

vannak olyan közös sajátosságaik, amelyek egységes szabályozásra alkalmasak,

szerződések általános szabályait megelőzően új szerkezeti egységként illeszti be a kötelmek

közös szabályait (Hatodik Könyv, Első Rész), vagyis azokat, amelyek valamennyi -

jogügyleti és más jogi tény alapján keletkező - kötelmekre egyaránt alkalmazandók, ezzel

pedig a törvény, habár új megoldást alkalmaz, mégis a hagyományokhoz tér vissza, hiszen

közelebb hozza a szabályozást a Grosschmid-féle felépítéshez. Grosschmid Béni (Zsögöd

Benő) Fejezetek a kötelmi jogunk köréből című alapművében92 a kötelmi általános rész

következő meghatározását adja: “Természetesen: az az általános, a mi az egyes keletkeztető

90 Ld.: A Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyve, 25-28. o. 91 Az új Ptk magyarázata 92 GROSSCHMID Béni (Zsögöd Benő): Fejezetek a kötelmi jogunk köréből, III. (Athenaeum Kiadó, Budapest, 1900) 1077. o.

27

tételekből ki van véve s a közösben egyesítve; s az a különös: a mi bennök

sajátlagosságképen megmarad. Vagyis: azok az általános (legáltalánosabb, tiszta általános)

kötelmi jogi szabályok, a melyek valamennyi causa-törvényből vannak kivéve; s

következőleg hatásukban is: nem szorítkoznak a keletkezési alapok valamely osztályára.

Lejebb: azok a szűkebb általánosak, a melyek csupán ez alapok valamely kisebb vagy

nagyobb körének (péld. az összes vagy a kétoldalu szerződési, vagy a vétség-

obligáczióknak) közös szabályai." Az így kapott struktúráról pedig a következőt: „Ekként a

bevégzett szervezetet szemlélve: az alapépítmény a keletkeztető szabályok sokasága; az

általánosról az általánosabbra szélesbülő szabályok pedig mintegy feljebb és feljebb rakott

emeletek.”93

Tartalmát tekintve a kötelmi általános rendelkezések (I. Cím) I. fejezete 3

paragrafuscímből áll: a kötelem, a kötelemkeletkeztető tények és a kötelem megszűnése.

Kötelemnek (I. Fejezet) azok a jogviszonyok tekinthetők, ahol az egyik szereplő egy

szolgáltatással tartozik a másiknak, a másik pedig jogosult e szolgáltatás követelésére. Ha

ezen felételek együtt nem teljesülnek, nem beszélhetünk kötelmi jogi jogviszonyról.

Példálózó jelleggel felsorolja a kötelmek leggyakoribb forrásait, továbbá megadja

megszűnésük eseteit. Elvi jelentőségű rendelkezés annak kimondása, hogy a kötelmeknek a

felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó közös szabályaitól a felek egyező akarattal

eltérhetnek. A hatályos Ptk. a szerződési jog körében kifejezetten rendelkezett a

szabályozás diszpozitív jellegéről, azonban a Kódex megújult társadalmi modelljével

összhangban - amelynek egyik alappillérét éppen a magánautonómia fokozott védelme

jelenti - szükségessé vált annak kimondása, hogy az eltérést nem engedő (kógens), illetve a

feltétlen érvényesülést igénylő (imperatív) rendelkezések korlátai között a jogviszony

szereplői szabadon eltérhetnek a kötelmek közös szabályaitól, akár szerződéses, akár más

jogi tényből származó jogviszonyról van-e szó.

A kötelem lényegének megadása mellett külön fejezetekbe foglalva beemelésre

kerültek a kötelmek általános szabályai közé a jognyilatkozatok, a képviselet, az elévülés,

valamint a tartozáselismerés és az egyezség szabályai. Általános jogügyleti szabályozás

hiányában a bíróságok eddig a szerződések általános szabályaiból voltak kénytelenek

93 U.o.

28

levezetni a nem szerződésjogi vagy nem is kötelmi jogi természetű kérdésekre adandó

választ.

A szabályozás központi eleme a jognyilatkozatok (II. Fejezet) hatályossá válásának,

azaz a joghatás kiváltásának időpontja, ezért pontosítja a Ptk. ajánlatra és elfogadásra

vonatkozó rendelkezéseit. Ugyanakkor Ptk-hoz hasonlóan külön szabályozza a

jognyilatkozatokat aszerint, hogy azokat jelenlévők vagy tevollévők között tették; azonban

az új törvény a társadalmi változásokat követve technlógia-semleges szabályozást alkotott,

így nem sorolja fel, hogy mi minősül jelenlévők között tett jognyilatkozatnak. A Ptk-nál

árnyaltabban szabályozza továbbá az írástudatlan vagy írni nem képes személy

jognyilatkozatát. A képviselet (III. Fejezet) körében tartalmilag javarészt változatlan

formában kerülnek át a rendelkezések a kötelmi közös szabályok közé, azonban a

rendelkezések tagolásával átláthatóbb és egységesebb szerkezetben szerepelnek. A felek

autonómiájának fokozottabb elismerése érvényesül ugyancsak az elévülésre vonatkozó

szabályok diszpozitív jellegének hangsúlyozásában, amely a Ptk-val ellentétben a felek

megállapodásával (az általános elévülési idő keretein belül) a hosszabb elévülési (IV.

Fejezet) idő kikötését is lehetővé teszi. A fenálló bírói gyakorlatot törvényerőre emelve

elveti a hatályos szabályozás rendelkezését miszerint a tartozáselismerő nyilatkozat

érvényességéhez írásbafoglalás szükséges, így az megvalósulhat bármilyen alakban, akár

ráutaló magatartással is. Az egyezség (V. Fejezet) a szerződésmódosítás köréből kerül át az

általános rendelkezések közé, tekintettel arra, hogy valamennyi kötelemnél alkalmazható.

A közös kötelmi szabályok II. címében kerülnek szabályozásra a többalanyú

kötelmek, ahol szintén több lényeges tartalmi változást is találunk, így például a törvény

nem tesz említést a kötelezettség beszámítással történő megszüntetéséről, mivel a

beszámítást kifejetten a teljesítés egyik lehetséges módjaként szabályozza, így az átkerül a

III. címbe, a kötelmek teljesítése körébe. Ez utóbbi cím 4 fejezetre tagolódik. A teljesítés

általános rendelkezései (VIII. Fejezet) között található rendelkezések valamennyi kötelmi

jogviszonyra alkalmazandók, kivéve ha a jogszabályból, a felek megállapodásából vagy a

jogviszony konkrét körülményeiből más nem következik. Generálklauzulaként kerül

megfogalmazásra, hogy a szolgáltatást az adott kötelem tartalmának megfelelően kell

teljesíteni. Ez szükségszerű következménye annak a ténynek, hogy az egyes kötelmek

forrásait különböző jogterületeken és igen eltérő sajátosságokat hordozó - ezért eltérő

29

szempontokat és megfontolásokat igénylő - életviszonyok körében találjuk, így létezhetnek

olyanok, amelyeket sem felek, sem a jogszabályok egyáltalán nem vagy nem megfelelően

rendeztek. A generálklauzula az ilyen vitás esetek iránytűje lehet a feleknek és a

bíróságoknak.

A szerkezeti változtatás indokolttá tette a szerződésen kívüli kötelemkeletkeztető

tények szempontjainak fokozottab mérlegelését a teljesítés ideje kapcsán. Ennek alapja

annak elismerése, hogy határidő vagy határnap tűzése nem csak szerződésben képzelhető

el, így minden olyan esetben, amikor a határnap vagy határidő konkrétan meghatározott, ez

az irányadó, ennek hiányában a szolgáltatás rendeltetéséből megállapítható idő, ha pedig

ezek egyike alapján sem lehet megállapítani a teljesítés idejét, a kötelezett a teljesítés

előkészítéséhez szükséges idő elteltével köteles teljesíteni. Megváltozott az idő előtti

teljesítés szabálya is: a Ptk-val ellentéteben ugyanis a jogosult csak akkor tagadhatja meg,

ha lényeges jogi érdekét nem sérti és az ezzel járó többletköltséget a kötelezett viseli; ez a

rendelkezés gyakorlatilag egyezik az UNIDROIT és a PECL szerződésjogi alapelvekben

foglaltakkal. Logikalilag és terminológiailag is világosabb a teljesítés helyének

meghatározása, amelyet főszabály szerint a kötelezett elérhetősége határoz meg. A teljesítés

közös szabályai közé került továbbá a költségek viselésének, a teljesítés elismerésének

szabálya; némileg változtatva fenntartja továbbá a Ptk. több tartozás elszámolására és

fajlagos szolgáltatások elosztására vonatkozó szabályait, így például az utóbbiból elhagyja

azt a bekezdést, amely a jogosult rendelkezésének hiányában sem engedte meg a

kötelezettnek az egyes helyekre járó mennyiség arányos csökkentését olyan esetben,

amikor a nemzetgazdasági érdekek más elosztást indokoltak. Ez az elavult rendelkezés sérti

a magánautonómiát és összeegyeztethetetlen a polgári jogi szabályozás logikájával.

Kiemelt jelentősége van a pénztartozások teljesítésének (IX. Fejezet) kötelmek

közös szabályai közötti elhelyezésének, a Ptk. ugyanis igen szűkszavúan rendelkezett róla.

Ez persze semmiképp sem az akkori kodifikátorok mulasztásának eredménye, hanem

annak, hogy a Ptk. megalkotása idején a mainál jóval fejletlenebb pénzforgalmi és tulajdoni

viszonyok jellemezték a gazdaságot. Azonban az akkor megalkotott normatartalom már

nem nyújt érdemi és gyakorlatias jogi keretet a vagyoni forgalom számára, ezért indokoltá

vált az ide vonatkozó normák bővítése és kiemelése a szerződések köréből, továbbá

tekintettel kellett lenni a globalizációt erősítő rohamos tempóban fejlődő technológiai

30

megoldásokra. Így például Európa-szerte mefigyelhető tendencia (habár itthon a havi

kétszeri ingyenes kézpénzfelvétel nem ezt követi) a papírpénz használatának csökkentését

erősítő szabályozás kialakítása, ami értelemszerűen például az elektronikus fizetések,

pénzmozgások növekedésével jár. A technológiai forradalom az Unió számára a belső piac

kiteljesedését is jelenti, hiszen például a gyors és tömeges határokon átnyúló kereskedelem

nehezen képzelhető el papírpénzes fizetéssel. Mindezekre tekintettel az új Ptk a pénzfizetés

teljesítésének a kor követelményeinek eleget tevő modern szabályozását adja.

A szolgáltatás általános szabályai között, a X. fejezetben rendelkezik a törvény a

beszámításról mint a teljesítés speciális esetéről. Figyelembe véve, hogy az esetek

túlnyomó többségében pénzügyi szolgáltatások során alkalmazzák, ezért a törvény a Ptk-tól

eltérően elsősorban a pénzkövetelések beszámításáról rendelkezik, egyebekben a lényegi

feltételek nem változnak. A teljesítés közös szabályainak utolsó fejezetében kaptak helyet

a szolgáltatások teljesítésének sajátos esetei (XI. Fejezet). Itt kapott helyet a bírósági és

közjegyzői letét, valamint a harmadik személy részéről töténő teljesítés. A törvény bemeli a

bírósági letéről szóló 27/2003. (VII. 2.) IM rendeletből azokat a szabályokat, amelyek

szorosan a teljesítéshez kapcsolódnak; a Ptk. 5 éves határidejével szemben a jogosult

bármikor követelheti a letét visszaadását, továbbá a bírósági letét feltételei mellett a

közjegyzőnél történő letétbehelyezés (nem tévesztendő össze a bizalmi őrzéssel) újtán

töténő teljesítést is lehetővé teszi. A Kódex korrigálja és egységesíti a Ptk. harmadik

személy teljesítésére vonatkozó, több helyen is előforduló és dogmatikailag következetlen

rendelkezéseit, amely a teljesítés megtörténte esetén hol megtérítési igényről, hol a

teljesített követelés törvényi engedményezéséről, átszállásáról beszél. A törvény

egyértelművé teszi: a harmadik személy általi teljesítéssel, vagyis az eredeti jogosult

kielégítésével az eredeti kötelem megszűnik, a kötelezett és a harmadik fél pedig

elszámolási viszonyba kerül; az eredeti jogviszonytól független megtérítési igény

keletkezik a teljesítő harmadik személy oldalán.

31

4.3. A kötelmi jog második része: a szerződés általános szabályai

A szerződések általános szabályai elveiben és tartalmában is számos újdonságot hordoznak,

amelyek a felépítésében is jól kivehetők. A szabályozás általános elvei a következők

voltak:94

4.3.1 A szerződések általános szabályai legyenek a kereskedelmi (üzleti) forgalom viszonyaira szabott szabályok.

1. Egységes szerződési szabályok

A) Alapvető szabályozásbeli szemléletváltást jelent az a célkitűzés, hogy a

szerződésjogi normákat elsősorban a kereskedelmi (üzleti) célú vagyoni forgalom

viszonyaira kell szabni. Ez a tudatosan vállalt gazdasági szemlélet abból a tényszerűségből

táplálkozik, hogy a piaci forgalom fő véráramát uralkodó jelleggel az üzletszerűen

szerződő, profitorientált és professzionálisan eljáró felek szerződéses viszonyai képezik.

Működésüket, méretüket tekintve ezek elsősorban kis- és középvállakozások. Ez tendencia

pedig nem csak a hazai gazdasági berendezkedésre igaz, kontinentális jelenségről95

beszélhetünk, ugyanis az Európai Unió több, mint 20 millió kis- és középvállalkozása

(SMEs) az európai vállalkozások 99%-át képviseli és a gazdasági növekedés, innováció,

foglalkoztatás és a társadalmi integráció motorját képezik: a magánszektorban 3-ból 2

munkahelyet a kkv-k adnak, 2002 és 2010 között az új munkahelyek 85%-át ők hozták létre

és a vállalkozások által előállított teljes hozzáadott érték több, mint fele nekik köszönhető.

Ésszerű következménye volt tehát a kodifikációnak a fennáló gazdasági berendezkedés

igényeit jobban kielégítő szabályozás kialakítása az új Ptk-ban, ugyanis a hatályos törvényi

szabályozás jellemzően a magánszemélyek hagyományos szerződési kapcsolatait tartja

szem előtt: így kétpólusú, szükségletkielégítő-fogyasztási célú jogviszonyok modelljét

követi, a szerződésszegés szankciói pedig a felróhatóság függvényében alakulnak.

94 VÉKÁS Lajos: Javaslat a szerződések általános szabályainak korszerűsítésére (PJK, 2001/3., 3-14. o.) Forrás: http://ptk2013.hu/polgari-jogi-kodifikacio/vekas-lajos-javaslat-a-szerzodesek-altalanos-szabalyainak-korszerusitesere-pjk-20013-3-14-o/865 95 Forrás: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/index_en.htm

32

B) Mindezt úgy kellett megvalósítani, hogy a Kódex fenn tudja tartani a monista

szerkezetet, azaz a szerződésjogi rendelkezések egységesen legyenek képesek szabályozni a

kereskedelmi (üzleti) forgalom és a - nem fogyasztói minőségben szerződő -

magánszemélyek szerződéses viszonyait. A magyar polgári jog a magántulajdon majdnem

teljes felszámolása és a termelő javak majdnem totális államosítása után is igyekezett

megőrizni az egységes szabályozás előnyeit. Ennek megfelelően a Ptk. nemcsak a

magánszemélyek szükségletkielégítő szerződéses viszonyait, hanem az állami és

szövetkezeti tulajdonban lévő javakra kötött szerződéses kapcsolatokat is szabályozni

kívánta. A természeti adottságokat figyelmen kívül hagyó torz struktúrájú, piaci

törvényszerűségektől elszakadt, tervutasításos gazdaság keretei között persze ez

nehézségekbe ütközött, jobbára csak formailag sikerült.

Ezt az egységes a Ptk-ba iktatott külön tervszerződési fejezettel, majd - a gazdasági

reformokat tükröző 1977. évi IV. törvénnyel történt módosítása után - a szerződési

szabályok ún. "modellezésével" kívánta biztosítani az akkori jogalkotó.

További orvosolandó problémát jelent a feleslegessé vált és a jogrendszerben szétterjedt

"gazdálkodó szervezet" fogalma, amely az 1968-as gazdasági reform Ptk.-beli leképezése

közben került jogrendszerünkbe. Eredeti célja a polgári jog alapvető egységének megőrzése

volt. A mára elavult kategóriát a Kódex megszünteti.

C) Az egységes szerkezet fenntartása azért lehetséges, mert az egyébként erősen

gazdasági szemléletű szerződési szabályok a magánszemélyek szerződéses viszonyaiban is

alkalmazhatók, ami a polgárok általános iskolázottsági szintjének növekedésének, illetve

annak köszönhető, hogy az erőforrások, alkotmányos védelemet élvező magántulajdon

birtokában a magánszemélyek is aktívabbban és egyre jelentősebb mértékben képesek részt

venni a vagyoni forgalom lebonyolításában; vagyis az üzleti kultúra és a piaci szerepléshez

szükséges ismeretek egyre inkább a magánszemélyek általános felkészültségének részét

képezik, mindez pedig lehetővé teszi a velük szemben támasztható magasabb

követelmények törvényi megfogalmazását. Mindamellett általánosságban elmondható,

hogy a fejlett piacgazdaság jogrendszereiben a magánjog egészét tekintve kereskedelmi

jogiasodott. Ez, illetve ebből fakadóan a monista szerkezet azzal az előnnyel jár, hogy

elkerülhetők a kereskedelmi törvények tárgyi és személyi hatállyal kapcsolatos értelmezési

33

és alkalmazási nehézségei, valamint nem kettőződnek meg a szerződési jog általános

szabályai.

2. Diszpozitív jog

Az új Ptk-ban meg kell erősíteni a szerződési jogi normák diszpozitív jellegét; kógens

rendelkezések szélesebb körben csak a fogyasztói szerződéseknél kerüljenek alkalmazásra.

A diszpozitív normák - kiegyensúlyozott erőviszonyokat és piaci feltételeket, helyes

törvényhozói mérlegelést feltételezve - a szerződő felek érdekeire leginkább tekintettel levő

szabályozást képesek nyújtani. A diszpozitív rendelkezések kiterjesztése és hangsúlyozása

megfelel az előző pontban foglalt gazdasági szemléletnek, ugyanis a professzionális piaci

szereplők igényeinek sokkal inkább megfelelnek az olyan rugalmas rendelkezések, amelyek

mellett már csak a konkrét részletszabályokban kell megállapodniuk, ha pedig szükséges, a

törvényi szabályoktól eltérő szerződési feltételekben állapodhatnak meg. Az eltérést engedő

normák elengedhetetlenek ahhoz, hogy a szerződő partnerek érdekeiknek a lehető

legteljesebben megfelelő, kölcsönösen előnyös kontraktusban állapodhassanak meg. “A

gazdasági élet a magánjogtól azt várja, hogy az érdekkielégítés folyamatát biztosítsa. A

magánjog szabályainak tehát tekintettel kell lenniük arra, hogy a gazdasági energiák

átalakulásai során minden egyes fejlődési fazes a következő fazes csíráját, a következő

fazes létesítésére irányuló tendenciát hord magában. Az érdekvédelem feladata már nem a

visszaterelés, hanem az előmozdítás.”96 Indokolt továbbá amiatt is, mert a

jogszabályalkotás jellemzően csak megkésve tudja követni a dinamikusan változó

társadalmi viszonyokat, így egy szigorúbb, statikusabb törvényi szabályozás egyfelől

megnehezítené a piaci szereplők jogviszonyainak rendes lefolyását, másrészt a törvény

gyakori, de legalábbis rendszeres módosítását tenné szükségessé, ami egy kódex-jellegű

törvénykönyvre nézve elkeserítő lenne. A törvényhozó szeme előtt az igazságos

érdekkiegyenlítés célja kell, hogy lebegjen, s ennek érdekében a felek szerződésbeli tipikus

érdekhelyzetéből kiindulva olyan szabályozást kell adnia, amely - felfogása szerint -

hasonló helyzetekben megfelel a kiegyenlítő igazságosság követelményeinek, azaz

igazságos mindkét szerződő féllel szemben, figyelembe veszi a szerződéses pozíciókat,

kölcsönös érdekeiket és a kockázatokat.

96 FÜRST László: A magánjog szerkezete (Grill Károly Könyvkiadóvállalata, Budapest, 1934)

34

4.3.2. A szerződési jog belső tagolása és a fogyasztói szerződések elhelyezése

1. A szerződési jog belső tagolása

Az új Ptk. fenntartja a szerződési jog felépítésének alapvető kereteit, így a jövőben is

két nagy szerkezeti egységben helyezhetők el a szerződési normák: valamennyi nevesített,

atipikus és vegyes szerződésre egyaránt alkalmazandó általános szabályok, valamint a

nevesített szerződések speciális szabályai körében.A szerződési szabályok, ha a törvény

másként nem rendelkezik, megfelelőean alkalmazandók az egyoldalú jogügyletekre is.

2. A fogyasztói szerződések külön szabályainak integrálása

A fogyasztói szerződésekre vonatkozó speciáláis rendelkezések némiképp

ellentmondanak a Kódex általál követett táradalmi- és emberképnek97, hiszen azt az ideális

állapotot, amiben a jogalkotói mérlegelés szerint a felelősen eljáró és együttműködő,

ésszerűen gondolkodó és egyenlő felek a diszpozitív normák adta lehetőségükkel élve akár

a törvény rendelkezéseitől eltérő feltételek szerint öntik nekik megfelelő szerződéses

formába kölcsönös érdekeiket és osztják meg a kockázatokat; azt a Kódex a fogyasztók

esetében direkt módon, kógens rendelkezésekkel igyekszik megteremteni. Ezeknek a

rendelkezéseknek közös jellemzője egyrészt, hogy a fogyasztót kógens minimumjogok

garantálásával védik, a kógencia egyoldalú, vagyis csak a fogyasztó érdekében lehet eltérni

tőlük; másrészt az, hogy ezeknek a normáknak a jelentős része Uniós eredetű.

Ezt a többletvédelmet többek közt az indokolja, hogy az általános iskolázottsági szint

és az üzleti kultúra fokozatos térnyerése ellenére a fogyasztók nagy tömege nem

rendelkezik kellő jártassággal a szerződéses ügyletek lebonyolításában, nincs birtokában a

felelős és ésszerű döntési pozícizóhoz szükséges alapvető pénzügyi és gazdasági

ismereteknek, törvény adta jogosultságaival sincs tisztában, nem képes előre látni a

97 Ld.: „Fontos a Kodifikációs Főbizottságnak az az - alkotmánybírósági gyakorlatban kialakított elvekre épülő - állásfoglalása is, hogy az új Ptk. "emberképe" az emberi méltóságból vezetendő le. Az ember, mint jogalany autonóm személy, akinek mintája az öntudatos, józan, kockázatvállaló polgár, a mindennapi életben felelősen és előrelátó módon cselekvő ember.” (Vékás Lajos: Javaslat a szerződések általános szabályainak korszerűsítésére (PJK, 2001/3., 3-14. o.))

35

körülmények várható negatív (vagy akár pozitív) alakulását, mindezek miatt pedig vagy

nem az érdekeinek megfelelő feltételekkel köt szerződést, vagy - még ha az előnyös is

számára - inkább nem köt szerződést.Természetesen nem szabad megfelekezni a

fogyasztóval szerződő másik félről, aki pedig gyakran gazdasági erőfölényben van, így

szerződéses megkötése/módosítsa során könnyedén rákényszerítheti a fogyasztóra számára

előnyös feltételeket, visszaélhet a fogyasztó tapasztalatlanságával, ismereteinek hiányával.

S hogy ez a kétoldalú veszély valós és megoldást igényel, jól tükrözi például az Európai

Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye98, amelynek tárgya a pézügyi oktatás és a

pénzügyi termékekkel kapcslatos felelős fogyasztói magatartás kialakítását célzó uniós

intézkedések meghozatala.

A fogyasztók fokozott védelmének szükségességét egyébként a nemzeti és uniós

jogalkotók is évtizedekkel korábban elismerték99; az utóbbi évek tapasztalatai pedig azt

mutatják, hogy indokolt kiterjeszteni, erősíteni ezeket védelmet szolgáló rendelkezéseket.

Ez az Unió részéről a fogyasztóvédelem terén az egyre intenzívebb irányelvalkotás terén és

a teljes harmonizációra való áttérésben; az új Ptk. kodifikációjának vonatkozásában pedig

(többek közt) a már említett - maximum harmonizációt követő - horizontális Uniós

"csúcsirányelv"100 integrálásában nyilvánul meg.

Érdekes helyzetet teremt mindez, ugyanis egyfajta párhuzamosság figyelhető meg a

konkrét normatartalomban, hiszen "egymás mellett futnak" a fennálló társadalmi-gazdasági

rend keretei között a kereskedelmi (üzleti) élet szereplőinek és a nem fogyasztói

minőségben eljáró magánszemélyek igényeit jobban kielégítő diszpozitív szerződéses

normák, illetve a többletjogokkal körülbástyázott fogyasztók védelmét célzó kógens

normák, amelyek az - immár a teljes haromonizációt követő - uniós fogyasztóvédelmi

98 Forrás: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2011:318:FULL:HU:PDF 99 A tagállamok először az 1972-es párizsi csúcson ismerték el - a környezetvédelemmel együtt - a fogyasztóvédelem közösségi szinten való megjelenésének szükségességét. Az állampolgárokat közvetlenül érintő területek hangsúlyozásával a tagállamok egyúttal közelebb akarták vinni az európai integrációt a polgárok mindennapjaihoz. E folyamat eredménye lett, hogy a Tanács döntésének értelmében a Bizottság 1975-ben elfogadta az első fogyasztóvédelmi cselekvési programot, amely megjelölte azt az öt alapelvet, amelynek mentén a közösségi fogyasztóvédelmi jogalkotás kiépült. Forrás: HORVÁTH, 450. o. 100 Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve ( 2011. október 25. ) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről. Forrás: http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-13-1144_hu.htm

36

politika keretében megszületett irányelvek termékei. Ezek több kérdést is felvetnek, így

például azt, hogy a teljes harmonizáció mennyiben áll összhangban a szubszidiaritás és

arányosság Uniós elveivel, hiszen a minimum harmonizáció gyakorlatával szemben a

tagállamok az uniós jog integrálása során a fogyasztó előnyére sem térhetnek el, ezért

megeshet, hogy az irányelvek átültetése során a fogyasztói jogok csorbulnak. A Kódex

egyébként a Ptk-hoz hasonlóan a szerződések általános szabályai között a tisztességtelen

szerződési feltételekről szóló irányelv és a fogyasztói adásvételről szóló irányelv

rendelkezéseit építi be, így továbbra is megtalálhatók mindenekelőtt a tiszteségtelen

szerződési feltételekre, továbbá a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó irányelvi

eredetű rendelkezések. Új szabályként kerül viszont be a már említett 2011/83/EU irányelv

néhány rendelkezése.

A kódex a fogyasztóvédelmi szerződési jogból csak az irányelvek maradandó magját

ülteti át a törvénybe, a többi irányelvi szabály integrálását külön jogszabályokra utalja.

Említést édemel, hgy nem tartja fent a "fogyasztói szerződés” Ptk-ban alkalmazott

kategóriáját; a már hivatkozott irányelvre figyelemmel ugyanakkor pontosítja a fogyasztó

és a vállalkozás fogalmát, és a Ptk-val szemben, az új törvény szerint fogyasztó csak

természetes személy lehet.

4.4. A Szerződések általános szabályainak rendszere

A Ptk. egyes szerződési szabályainak a kötelmek közös rendelkezései közé történő

kiemelésével szükségessé vált az általános szerződési szabályok felépítésének és logikai

sorrendjének átalakítása. Ez azt eredményezte, hogy az új Ptk. általános szerződési

rendelkezéseinek struktúrája a hatályos joghoz képest dogmatikailag sokkal letisztultabb és

következetesebb, a laikusok számára is jóval átláthatóbb és világosabb felépítést követ. A

Ptk. egyes összefüggő, ámde következetlenül és szétszórtan elhelyezett rendelkezései, a

már említettek szerint a jogalkalmazók munkáját, és természetesen a jogkövető laikusok

37

dolgát is megnehezítette. Így például a hatályos Polgári Törvénykönyv negyedik, kötelmi

jogi részének I. Címe (A szerződés) élére az Általános szabályok (XVII. fejezet) kerülnek,

azonban rendszertanilag a hierarchiában ugyanolyan szinten helyezkedik el, mint az ezt

követő (szerződés megkötése, képviselet, a szerződés tartalma és tárgya stb.), főleg

általános szerződési (sőt, valamennyi kötelemre irányadó közös) szabályokat tartalmazó

fejezetek. Nem igazodik továbbá a szerződés egyes létszakaszainak logikai sorrendjéhez

(szerződéskötés, érvénytelenség, teljesítés, szerződésszegés, megszűnés), amelyeket az új

Kódex szintén korrigál. Az így kialakított szerkezet a következők szerint épül fel:

IV. Cím - A szerződés. A szerződési jog alapelvei

Az általános szabályok élén helyezi el a Kódex a szerződés fogalmát és szerződési

jog alapelveit. Teljessé teszi a szerződés fogalmát az új Ptk. azzal, hogy megadja hogyan

keletkezik kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás

követelésére (a Ptk. ezt csak a szerződések második (XVIII.) fejezetében adta meg), enélkül

ugyanis nem lehetne elhatárolni a kötelem fogalmától; ezért hozzáteszi, hogy a szerződés a

felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata - vagyis összeillesztette a Ptk 198. és 205.

szakaszának normáit. Az alapelvek közül pedig csak azokat sorolja fel itt, amelyek

kizárólag a szerződésekre vonatkoznak, vagyis ezek kiegészülnek a Bevezető

rendelkezések között szereplő, a magánjog egészére vonatkozó alapelvekkel. Az alapelvek

közül elsőként - a piacgazdaság követelményeinek és a demokratikus jogelveknek

megfelelően- a magánautonómia egyik alappillérét jelentő szerződési szabadságot emeli ki

a törvény. A szerződési szabadság azt jelenti, hogy a magánjog alanyai önként döntenek

arról, hogy kötnek-e szerződést, kivel kötnek és milyen tartalommal. A szerzdési szabadság

ezen három elemének expressis verbis kimondása hiányzik a hatályos Ptk-ból, azonban egy

modern európai magánjogi kódex ma már nem nélkülözheti; az UNIDORIT Alapelvek és

az Európai Szerződési Jogi Alapelvek is elsőként rögzítik ezt a tételt.

A tartalmi és típusszabadság elvéből következik, hogy a szerződési jogi normák

döntő többsége diszpozitív, illetve az egyes szerződéstípusok körében csupán mintákat

kíván nyújtani a felek számára, azokat a felek - kógens szabályok keretein belül - szabadon

változtathatják. A jogszabály abból indul ki, hogy a szerződéses viszonyokba történő

jogszabályi beavatkozásra kivételesen és csak olyan esetekben van szükség és lehetőség,

38

ahol a felek jogi egyenjogúsága és mellérendeltsége mögött a gazdasági és szakismereti

egyensúly hiánya tapasztalható. Az ilyen ún. gyengébb fél védelmének esetei közé

tartoznak eslősorban a fogyasztói jogviszonyok és az általános szerződési feltételekkel

kötött ügyletek. Foglalkozik a jogszabály által meghatározott szerződési tartalommal,

garanciális szabályt nyújtva arra az esetre, ha a jogszabály visszamenőlegesen ír elő

szerződési tartalmat. Fenntartja a visszterhesség vélelmét. Itt említi a felek együttműködési

és tájékoztatási kötelezettségét, tartalmi kiegészítéseket és pontosításokat eszközölve, így

például a szerződés teljes létszakaszára - így a megkötés előtti tárgyalásokra is-

vonatkozóan írja elő az együttműködést és tájékoztatást. Ezen a ponton új rendelkezésként

kerül normába foglalásra a culpa in contrahendo elve, amely ugyan a Ptk 6. §-ában is

szerepelt ráutaló magatartás szubszidiárius kötelemkeletkeztető tényállásaként, azonban

jelentőségénél fogva célszerű a szerződések általános szabályai közt sui generis normaként

szerepeltetni.

V. cím A szerződés megkötése és értelmezése

XII. Fejezet - A szerződés létrejötte

A Kódex új szerkezetben szabályozza a szerződés létrejtöttét. A Ptk. a szerződés megkötése

fejezet (XVIII.) alatt szabályozza a szerződési akaratot és annak kifejezését, az általános

szerződési feltételeket, a tévedés, megtévesztés és fenyegetés szabályait, szerződés

létrejöttét és a szerződés alakját. Már a kodifikáció kezdeti szakaszában

megfogalmazódott101, hogy a szerződés létrejöttéhez vezető jognyilatkozatokra (ajánlat,

elfogadás stb.) vonatkozó szabályokat és a szerződés létrejöttére vonatkozó normákat

egymást követően lenne logikus elhelyezni, mivel a hatályos szerkezetben a logikai

egységet megbontó normák ékelődnek közéjük, így például az 1977-ben beiktatott általános

szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések.

Tehát az új Ptk. a szerződés létrejöttének sémáját alkalmazza az ajánlattételtől a

szerződés létrejöttéig, majd ezt követően a szerződés megkötésének speciális szabályait

tartalmazza: vagyis a szerződéskötési kötelezettséget, az általános szerződési feltételekkel

101 Ld.: Vékás Lajos: Javaslat a szerződések általános szabályainak korszerűsítésére (PJK, 2001/3., 3-14. o.)

39

megkötött szerződést, a versenyeztetési eljárás útján kötött szerződést, valamint az

elektornikus szerződéskötés külön szabályait.

Természetesen a szerkezeti változtatások mellett számos - esetenként nagy horderejű

- tartalmi módosítások is felfedezhetők. Ezek közül a fontosabbak: szerződésjogi részének

kereskedelmi-üzleti szemléletét és a felek tartós kapcsolatait szem előtt tartva, a már

többször hivatkozott nemzetközi példákra figyelemmel a törvény rendelkezik a szerződő

feleket kötő szokásokról és gyakorlatokról. Meghatározza a szerződés helyeként

figyelembe veendő helyet, ami szintén a gazdasági szemléletet türközi, hiszen előbb

szerepel az ajánlattevő székhelye, s csak utána a természetes személy lakóhelye, szokásos

tartózkodási helye. Ugyancsak ezt a jelleget tükrözi az ellenszolgáltatásra vonatkozó új

általános szerződési rendelkezés, miszerint ha az ellenszolgáltatás mértékét nem határozták

meg egyértelműen, vagy ilyenként a piaci árat kötötték ki, akkor a teljesítési helynek

megfelelő piacon a teljesítési időben kialakult piaci középárat kell megfizetni. Fontos újítás

az ajánlat fogalmának meghatározása, a visszavonhatatlan ajánlat rögzítése és annak

kimondása, hogy az ajánlat visszautasítása102 is megszünteti az ajánlatot, valamint elhagyja,

hogy az ajánlattetvő az ajánlati kötöttségét az ajánlat megtételekor kizárhatja. Szintén

lényeges - és a nemzetközi mintákban szintén meglévő - újítás, hogy a szerződés akkor is

létrejön, ha az ajánlat és az elfogadás csak a lényeges kérdésekben egyezik meg. Ez a

rendelkezés összhangban van az üzleti élet szokásaival és a már az előző Ptk-ban is

rögzített elvvel, amely a szerződés létrejöttének feltételéül a feleknek a lényeges vagy

bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodását szabta. Szintén

újdonság az ilyen szóbeli megállapodást követően tett eltérő tartalmú írásbeli megerősítés

küldésének szabályozása, valamint a Legfelsőbb Bíróság XXV. PED-ben az ingatlanok

adásvételi szerződéseivel kapcsolatban megállapított néhány tételének inkorporálása.

Ahogy arról már a kötelmi közös rendelkezések között szó volt, a szerződés megkötése és a

megelőző tárgyalások körében tett jognyilatkozatok hatályosságának szabályait - a

jelenlévők és a távollévők közötti megkülönböztetéssel fenntartva - a törvény a Ptk-ban az

102 Ennek kimondása csak a hatályos szabályozáshoz képest új, ugyanis az Mjt javaslatában már szerepelt ez a rendelkezés. Lásd: SZLADITS Károly-FÜRST László-UJLAKI Miklós: Magyar magánjog mai érvényében - törvények, rendeletek, joggyakorlat III. rész., Kötelmi jog I. kötet (Grill Károly Könnyvkiadóvállalata, Budapest, 1934) 5. o. 952.§

40

ajánlatra megfogalmazott szabályt absztrahálva a valamennyi kötelemre irányadó általános

szabályok között helyezi el.

A szerződés megkötésének különös esetei:

XIII. Fejezet - A szerződéskötési kötelezettség

A szerződéskötési szabadság elve alól a piacgazdaság keretein belül természetesen

csak szűk körben és különösen indokolt esetben ismer el a jogalkotó kivételeket. Ilyen

indok lehet a megbomlott kereslet-kínálati egyensúly, amelyben a monopolhelyzetben lévő

gazdasági szereplő erőfölényét lehet így csökkenteni. De indokolhatja más közérdekű cél

is, amelyeket például bizonyos tevékenységek folytatóinál, meghatározott foglalkozások

gyakorlásánál tapasztalunk. A Kódex lényegesen eltérő tartalommal tartja fenn az

előszerződés intézményét: a gyökeresen eltérő társadalmi-gazdasági viszonyok közepette

túlzott mértékű beavatkozást jelent ugyanis a felek magánautonómiájába a bíróság azon

joga, hogy a szerződést létrehozhassa és meghatározhassa a lényeges tartalmi elemeit, akár

az előszerződéstől eltérő tartalommal is, illetve hogy - a lényeges kérdésekben való

megállapodás hiányában - akár a nemzetgazdasági érdekekre is figyelemmel állapítsa meg

és hozza létre a szerződést. Természetesen ez a fajta bírói alakító jog a modern magánjog

elveivel ellentétes, ezért kimaradnak az új törvényből. Ugyanezen megfontolások miatt

lényegesen megváltoznak és szigorodnak a clausula rebus sic stantibus elve alkalmazásának

esetei.

XIV. Fejezet - Szerződéskötés versenyeztetési eljárás során

A fejezet beiktatásának indoka az, hogy a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX.

törvény hatálya alá nem tartozó személyeknek is módjukban áll versenyeztetéssel

kiválasztani szerződő partnerüket.

XV. Fejezet - Szerződéskötés általános szerződési feltételekkel

A gazdaságban létrejövő üzletek jelentős hányadánál a szerződéskötések ma már

nélkülözik a klasszikus kétoldalú alkufolyamatot, ettől eltérő, a szerződéskötés folyamatát

41

meggyorsító megoldások alakultak ki. Az előzetes versenyeztetési eljáráson kívül ilyen a

szabványszerződések alkalmazása, amelyek leginkább a fogyasztó-vállalkozás (C2B) és a

vállalkozás-vállalkozás (B2B) szerződéses kapcsolatokban bevett szokás.

Az általános szerződési feltételekkel kapcsolatos tételek a hatályos szabályokban

alapvetően uniós irányelvi eredetűek, ugyanis a jogalkotó a fogyasztói szerződésekben

alkalmazott tisztességtelen szerződséi feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv integrálása

során a korábbi szabályokat úgy alakította át, hogy azok a nem fogyasztóval kötött

szerződéseknél alkalmazott ÁSZF-ek problémáira is választ adjanak. A törvény fenntartja

ezt az állapotot, azonban eleget téve a 2011/83/Eu irányelv rendelkezéseinek, új

tartalommal egészíti ki: fogyasztóval szembeni többletkövetelés szerződéses tartalommá

válásának szabályával. Szintén új, fontos hiánypótló norma a "blanketták csatájára"

vonatkozó rendelkezés törvénybe iktatása, amely a bírói gyakorlatban kialakított

szempontok alapján (LB GK 37. sz. állásfoglaás III. pont) és a külföldi példák

figyelembevételével került megfogalmazásra.

XVI. Fejezet - Az elektronikus úton történő szerződéskötés különös szabályai

Az elektronikus úton kötött szerződések jelentőségét az adja, hogy a rohamtempóban

fejlődő infokommunikációs technológiáknak a hétköznapok lassan minden szintjét átható

és a társadalom szinte minden rétegéhez és korcsoportjához eljutó eszközei, megoldásai

egyre inkább nélkülözhetetlenné válnak az életvitelünkben; de ugyanúgy nem nélkülözheti

a hatékony államigazgatás (e-governance), és ami témánk szempontjából fontosabb: a

versenyképes gazdaság része az ilyen tecnnológiák alkalamzása. Nem véletlen, hogy az

Európai Unió például az egységes piac kiteljesedését és maximális kihasználtságát reméli103

az internetes vásárlástól, pontosabban a határokon átnyúló elektronikus úton megkötött

szerződésektől104. Az uniós eredetű jogi aktusok közül a magánjogi szerződések világát

103 Lásd erről a „DIGITÁLIS EGYSÉGES PIAC” kiteljesítését szorgalmazó terveket: http://www.europarl.europa.eu/meetdocs/2009_2014/documents/com/com_com%282011%290942_/com_com%282011%290942_hu.pdf 104 Az európai elektronikus kereskedelem 2012-ben 300 milliárd eurós forgalmat ért el, ami 20%-os növekedést jelent az előző évhez képest, míg az online vásárlások részesedése öt év alatt 20%-ról 37%-ra nőtt. A fogyasztók által elért megtakarítást éves szinten kb. 12 milliárd becsülik. Forrás: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2013:161:0060:0063:HU:PDF

42

különösen három eddig megjelent dokumentum érinti: a 97/7/EK irányelv a távollevők

között kötött szerződésekről, továbbá a 1999/93/EK irányelvet az elektronikus aláírásról és

a 2000/31/EK irányelvet az elektronikus kereskedelemről.

XVII. Fejezet - A szerződés értelmezése

A kódex a hatályos szabályokat fenntartó rendelkezések mellett egyértelművé teszi,

hogy a szerződés egyes feltételeit, illetve az egyes szerződéses nyilatkozatokat a szerződés

egészével összhangban kell értelemzni. A Ptk-nál szélesebbre vonja továbbá az in dubio

contra proferentem szabályát, kiterjesztve azt valamennyi egyedileg meg nem tárgyalt

szerződéses feltételre. Új tételként szabályozza az üzleti életben gyakran alkalmazott ún.

teljességi záradék (merger caluse) intézményét, amely egyformán megtalálható, a PECL,

UNIDROIT Alapelvek és a Bécsi Vételi Egyezmény szabályai között.

VI. Cím - Az érvénytelenség

XVIII. Fejezet Semmisség és megtámadhatóság

Az új Ptk. fenntartja a semmisség és a megtámadhatóság hagyományos

megkülönböztetését, -ami továbbra is az adott szituációban védeni kívánt jogi érdek

jellegén és relevanciáján alapszik azonban - a bírói gyakorlat során letisztult elvek és a

jogirodalom álláspontjának adaptálásával - lényeges tartalmi változtatást eszközöl. Ezek

közül a legfontosabbak:

A semmisség észlelése a jövőben nem jelenti egyúttal azt is, hogy a bíróság hivatalból

alkamazza az érvénytelenség jogkövetkezményeit; kikerül az a rendelkezés, amely szerint a

semmisségre határidő nélkül lehet hivatkozni; egyértelművé teszi, hogy a semmisségre

hivatkozni, valamint a semmisség megállapítása iránt eljárást indítani a jogi érdekkel

rendelkező személy, valamint az jogosult, akit a törvény erre felhatalmaz; expressis verbis

kimondja, hogy csak az eredeményes megtámadás folytán válik a szerződés érvénytelenné;

eltörli a megtámadási jog gyakorlására a Ptk-ban megállapított írásbeli alakszerűségi

követelményt; eltörli a kötelező sorrendiséget a megtámadási módozatok gyakorlása

tekintetében; egyszerűsíti a megtámadási határidőket azzal, hogy a szerződés minden

esetben a szerződés megkötésétől kezdődően számít megtámadhatónak; egyértelművé teszi,

43

mi tekinthető lényeges tévedésnek105; a jövőben a jogi tévedésekre is a tévedésekre

vonatkozó általános szabályok szerint lehet hivatkozni; a C2B jogviszonyokat kivéve

lehetővé teszi a feltűnő értékaránytalanság miatti megtámadás kizárását a

szerződéskötéskor.

Az érvénytelenség tartalmi újításai mellett a kódex szerkezeti változtatást is végez azzal,

hogy logikus rendszerbe foglalja az érvénytelenségi okokat. Ez azt jelenti, hogy a Ptk-ban

elszórtan szereplő érvénytelenségi okokat egy fejezet alá rendeli, míg ezek a hatályos

szabályozás szerint három - a szerződések általános szabályai (tilos szerződés, feltűnő

értékaránytalanság, uzsorás szerződés), a szerződés megkötése (színlelt szerződés,

szerződési feltételek tisztességtelensége, tévedés, megtévesztés, fenyegetés, alaki hiba) és a

szerződés tartalma és tárgya (lehetetlen szolgáltatás, értelmetlen, ellentmondó, jogellenes

vagy lehetetlen feltétel) című - fejezetben voltak elhelyezve. Az új törvényben tehát az

érvénytelenség cím alatt, a semmisség és megtámadhatóság fejezetben kaptak helyet.

Megfigyelhető, hogy új érvénytelenségi normák beiktatásával nagyobb hangsúlyt kap a

fogyasztók védelme, valamint bekerült a pénzkövetelést biztosító fiduciárius

hitelbiztosítékok tilalma.

XIX. Fejezet - Az érvénytelenség jogkövetkezményei

Logikus döntésként a semmisség és megtámadhatóság szabályaival közös fejezetbe

foglalt érvénytelenségi okokat követő szerkezeti egység - a szintén újonnan létrehozott -

érvénytelenségi jogkövetkezmények című fejezet. Elsőként rendelkezik a törvény az

érvénytelenség legfontosabb következményéről: arról, hogy érvénytelen szerzdődés alapján

egyik fél sem követelhet teljesítést a másiktól. Ez evidens ugyan, a jogalkotó mégis azért

tartotta szükségesnek ennek kimondását, mert az érvénytelenségnek ez az egyetlen

joghatása, amit a bíróság perben hivatalból is levon; minden egyéb jogkövetkezményt (in

integrum restitutio stb.) minden más magánjogi igényhez hasonlóan és az átalános

eljárásjogi szabályoknak megfeleően a bíróság csak a fél erre irányuló kereseti kérelme

alapján állapít meg, mégpedig a semmisség estében is! Kivételt állít a törvény a kárveszély

átszállásának főszabálya alól: az érvénytelen szerződés alapján nyújtott szolgáltatással is

átszáll a kárveszély. 105 Ez is visszatérést jelent az Mjt. szabályaihoz. SZLADITS-FÜRST-UJLAKI: Kötelmi jog I. kötet, 85.o., 1002. §

44

Fontos elvi változás, hogy a bírói gyakorlat és a jogirodalom állásfoglalása alapján az

új Ptk. az eredeti állapot helyreállításával "egyenrangú" alternatív jogkövetkezményként

kezeli az eredeti állapot helyreállítását és az érvénytelenségi ok bíróság általi

megszüntetését és a szerződés érvényessé nyilvánítását. Ugyanakkor az üzleti élet

szerződéseire tekintettel ez utóbbi jogkövetkezményt preferálja, amit egyrészt azzal fejez ki

a jogalkotó, hogy a törvényszövegben megelőzi az eredeti állapot helyreállítását, másrészt

az érvényessé nyilvánítást ex tunc hatállyal is lehetővé teszi. Szintén a gazdasági élet

szereplőinek kívánalmait szolgálja az érvénytelenség felek általái orvoslását - a felek

választásától függően ex nunc vagy ex tunc hatállyal - megengedő rendelkezés. Az

ítélkezési bizonytalanságok megszüntetése végett kimondja a törvény, hogy a bíróság csak

akkor rendeli el az in integrum restitutio-t, ha az mindkét fél részéről természetben

lehetséges. Koncepcionálisan új alapokra kerül azon esetek szabályozása amelyekben a

szerződés érvényessé nyilvánítására nem kerülhet sor és az eredeti állapot természetbeni

helyreállítására nincs mód, illetve amelyekben az eredeti állapot helyreállítása valamelyik

fél lényeges jogi érdekét sértené: ezek megoldására sui generis szabály alkotásával a

jogalap nélküli gazdagodás elveit rendeli aklalmazni. Kikerült a rendelkezések közül az

állam javára való marasztalás, a magánjog szellemiségétől idegen, büntető jellegű

intézménye, tekintettel a megváltozott társadalmi-gazdasági viszonyokra. Rendelkezik

továbbá a járulékos igények megtérítéséről.

VII. Cím - A szerződés hatálya. Hatálytalanság

Ezt a részt elkerülték a lényeges változtatások, azt leszámítva, hogy a Ptk-val ellentétben a

harmadik személy vagy hatóság jogszabály által kíván beleegyezésének követelménye nem

a szerződés létrejöttét, hanem hatályosságát érinti. A hatálytalanság valamennyi estetére

általános szabályként mondja ki, hogy hatálytalan szerződés alapján teljesítés nem

követelhető, illetve egységes jogkövetkezményként írja elő az érvénytelenség

jogkövetkezményeinek megfelelő alkalmazást.

45

VIII. Cím - Bírósági eljrásban nem érvényesíthető követelés

Apró terminológiai és szerkezeti változtatással, de lényegében a hatályos szabályozást

követi a naturalis obligatio intézménye. Lényegesebb változás, hogy az ilyen követeléseket

biztosító vagy megerősítő szerződés nem semmis, hanem ugyanúgy bírói úton nem

érvényesíthető követelésnek minősül.

IX. Cím - A szerződés teljesítése

Minthogy a kötelmi általános részi szabályok is tartalmaznak a teljesítésre vonatkozó

rendelkezéseket, így ebben a szerkezeti egységben csak azok szerepelnek, amelyek a

szerződéses szolgáltatások teljesítésére vonatkoznak. Konkrét esetben tehát a két rész

teljesítésre vonatkozó szabályait együttesen kell alkalmazni.

XX. Fejezet - Általános rendelkezések

A törvény egységesíti a szerződések teljesítésének szabályait azzal, hogy számos, a

Ptk-ban az egyes szerződések rendelkezései között megfogalmazott szabályt általánosít és

helyez át a szerződések (vagy a kötelmek) közös rendelkezései közé. Így például a

vállalkozási szerződésekre vonatkozó rendelkezések általánosításával előírja, hogy a

kötelezett köteles a jogosultnak átadni a szolgáltatásról szóló tájékoztató leírásokat és

egyéb dokumentumokat. Részletesebben és pontosabban szabályozza a szolgáltatás

minőségére vonatkozó követelményeket, miközben a minőség és mennyiség

megvizsgálásának módjára vonatkozó követelményeket a szállítási és mezőgazdasági

termékértékesítési szerződések köréből átemeli az általános szabályok közé. Azzal

összhangban, hogy a törvény expressis verbis kimondja: a felek a szerződés teljes

létszakaszában kötelesek együttműködni és tájékoztatni egymást, az általános szabályok

közé illeszti az akadályközlési kötelezettségre vonatkozó szabályokat.

A Ptk. közreműködőkre vonatkozó szabályait az egyes szerződéstípusoknál

(megbízás, letét, vállalkozás stb.) találjuk. Ezeket kiragadja és a közreműködő hatályos

fogalmának megőrzésével az általános szabályok közé helyezi. A teljesítési időre

vonatkozó rendelkezések körében integrálja az Európai Parlament és a Tanács 2011/7/EU

46

irányelvének a pénztartozás esedékessé válásának időpontjára vonatkozó szabályait. A

fogyasztók védelmében semmisnek nyilvánítja a fogyasztó és a vállalkozás közötti

szerződés előtörlesztést tiltó kitételét, és előírja, hogy a vállalkozás kizárólag az idő előtti

teljesítésből közvetlenül fakadó költségeinek megtérítését követelheti. Általánosítja a Ptk.

letéti és bizományi szerződéseinél megfogalmazott szabályt, amely szerint az

ellenszogláltatás magában foglalja a szerződés teljesítésével rendszerint együttjáró

költségeket. Valamint elhagyja a zártfajú szolgáltatás szabályait.

XXI. Fejezet - A teljesítés különös esetei

Kisebb kiegészítésekkel és pontosításokkal kerülnek itt szabályozásra a vagylagos

szolgáltatásra, az osztható szolgáltatásra, illetve a harmadik személy javára szóló

szerződések teljesítésére vonatkozó rendelkezések.

X. Cím - A Szerződésszegés

Rendszertanilag helyesebb és ésszerűbb megoldást kínálva az új Ptk. a

szerződésszegések élére helyezi a közös szabályokat és ezt követően - a hatályos

szabályozás sorrendjét megtartva - rendelkezik a szerződésszegés egyes eseteiről: a

kötelezett késedelméről, a jogosult késedelméről, a hibás teljesítésről, a teljesítés

lehetetlenné válásáról, a teljesítés megtagadásáról és végül a vállalt jognyilatkozat

megtételének elmulasztásáról.

XXII. Fejezet - A szerződésszegés általános szabályai

Az általános szabályok előrehozása annak világossá tételét is szolgálta, hogy ezek a

normák kettős szerepet szolgálnak: egyrészt ezek alkalmazandók valamennyi nem

nevesített szerződésszegésre is, másrészt az egyes nevesített szerződésszegésekre is, ha

azok külön rendelkezést nem adnak a konkrét estre.

Mindenekelőtt meghatározza a szerződésszegés fogalmát, ami egyrészt hiánypótló

intézkedés, másrészt azért is jelentős, mert ezzel fejezi ki, hogy a törvényi felsorolás nem

taxatív, vagyis nem csak az itt nevesített esetek valósítanak meg szerződésszegést, hanem

bármilyen magatartás vagy körülmény, ami azt eredményezi, hogy a szerződéses kötelem

47

nem a kívánatos módon: a tartalma szerinti teljesítéssel megy teljesedésbe. A

szerződésszegés ténye független a szerződésszegést elkövető fél kimentésétől; ennek a

szerződésszegés szankciói szempontjából van jelentősége. A kimentésre vonatkozó

általános szabályt e fejezeten belül; azonban a Ptk-hoz hasonlóan a szerződésszegéssel

okozott károkért való felelősség szabályainál mondja ki.

Az új Ptk. szankciórendszere több szinten, több szerkezeti egységben helyezkedik el,

így a szabályozás az általánostól a különös felé haladva épül egymásra. A valamennyi

szerződésszegésre érvényes normák a szerződésszegés általános szabályai között kaptak

helyet, ezektől eltérhetnek az egyes nevesített szerződésszegési esetekre vonatkozó

rendelkezések, és mindezek kiegészülhetnek az egyes szerződéstípusok szabályai közt

elhelyezett rendelkezésekkel.

Az általános szankciók között találhatók a kontintentális jogrendszerekben széles

körben elismert teljesítés követelésére való jog; a póthatáridő tűzésésére vonatkozó jog; a

romai jog óta ismert ius retentionis, amelyre a megbízás nélküli ügyvitel szabályai

irányadók; az elállás, amelynek a feltételeit a nevesített szerződésszegések között külön-

külön is meghatározza; illetve új pontként - a joggyakorlatban és az üzleti életben is

elismert - fedezeti ügylet után járó árkülönbözet és költségek megtérítése.

Alapvető koncepcionális szemléletváltás következett be a kontraktuális és deliktuális

károkért való felelősség szabályrendszerében és az ilyen károkért térítendő kár mértékének

meghatározában: elszakítja a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősséget a

felróhatósági elvtől és bevezeti az - elsősorban a Bécsi Vételi Egyezményből "kölcsönzött"

- előreláthatósági klauzulát. Ezzel szigorúbb, objektív alapú helytállási felelősséget telepít a

szerződő felekre, ugyanakkor ennek „ellentételézéseként” - az elmaradt hasznok és a

következménykárok tekintetében - a kártérítés kiszabásánál állít korlátokat. A kötelmi jog

legfontosabb módosításai közé tartoznak ezek.

A változtatások társadalmi hátterét az elmúlt évtizedekben lezaljó politikai és

gazdasági viszonyok gyökeres változása jelenti: az, hogy a piacgazdaság keretrendszerében

a vagyoni forgalom legnagyobb volumenű szerződéseit ma már professzionális szereplők

kötik, akik üzletszerűen, haszonszerzés céljából vesznek részt a kereskedelemben. Ezzel

párhuzamos jelenségként figyelhető meg az üzleti szemlélet, kereskedelmi ismeretek lassú

beszivárgása a társadalom egyes rétegeibe. Mindezek együttes hatása pedig a jogalkotás

48

terén csapódik le: a magánjog egészét az elmúlt egy-másfél évszázadban ütemesen átitatta a

kereskedelmi jog szemlélete.

A változtatások jogi hátterét a kontraktuális és a deliktuális felelősség "eredetének"

eltérő jogi jellegge adja: míg ugyanis az előbbinél a károsult és a károkozó között egy

szerződésen nyugvó, tudatosan vállalt relatív szerekezetű jogviszony áll fent, amely

pontosan azáltal szenved sérelmet, hogy nem teljesül valamely szerződésben vállalt

kötelezettség; addig az utóbbi esetén ilyenről nem beszélhetünk, a felek között egy abszolút

szerkezetű, tartózkodásra kötelező jogviszony áll fent, ahol a károkozás általános tilalmát

(neminem laedere elve) éri sérelem azálta, hogy az adott magatartáshoz káresemény

kapcsolódik. A hatályos Ptk. a 318.§-ban foglalt utaló normájával egységes szerkezetet

teremtett a szerződésszegésért és a szerződésen kívüli károkozásért való helytállás és a

károk mértékének meghatározása tekintetében; az új Ptk. viszont - társadalom- és

emberképét revízionálva - ezt az egységet bontja meg és tudatosan a piacgazdaság

szigorúbb követelményeit állítja azzal, hogy elszakítja a felróhatóságtól (vétkességi elvtől)

a szerződésszegésért való felelősség szabályait és a kockázatok felek közötti helyesebb

elosztását lehetővé tevő normatartarmat állít a helyébe.

Ebben a fejezetben, vagyis a szerződésszegés általános szabályai között találjuk

továbbá az ingyenes szerződésekért, közreműködőkért való felelősségi szabályokat; a

részleges szerződésszegést; továbbá új tételekként - a vállalkozási szerződésben található

normákat általánosítva - az előzetes szerződésszegés és a közbenső szerződésszegés

szabályait.

Az új Pt.k rendszerében ezek voltak tehát a szerződésszegés általános szabályai,

ezeket követik a szerződésszegés egyes nevesített esetei, legvégül pedig az egyes

szerződéstípusok körében található szankciók.

XXIII. Fejezet - Késedelem

A törvény a Ptk. vonatkozó rendelkezéseinek zömét megtartja. Jogharmonizációs

kötelezettségének eleget téve átülteti a vállalkozások közötti fizetési késedelemre

vonatkozó új szabályokat. A jogosulti késedelem - a közbenső szerződésszegés beiktatása

miatt - a szolgáltatás átvételének késedelmére redukálódik.

XXIV. Fejezet - Hibás teljesítés

49

A Kódex részleteiben is megújítja a hibás teljesítésre és jogkövetkezményeire vonatkozó

szabályokat. Megalkotja a hibás teljesítés egységes fogalmát, amelyhez három

jogkövetkezményt kapcsol: a kellékszavatosságot, a jótállást és a kártérítést; vagyis a

szerződést biztosító mellékkötelezettségek csoportjából átemeli a jótállás intézményét,

ezzel megszünteti a jótállás és a kellékszavatosság közötti indokolatlan különbségeket.

Megreformálja a kellékszavatossági határidők rendszerét, új jogintézményként bevezeti a

termékszavatosságot, és egy kivétellel (termékszavatosság) eltörli jogvesztő határidőket.

Rögzíti a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett kár (tapadó kár) megtérítésének szabályait.

A Ptk-ban az adásvételnél és a bérletnél irányadó jogszavatosság intézményét általános

szabállyá konvertálja és minden visszterhesen átruházott jog, követelés esetére előírja.

Speciális rendelkezéseket tartalmaz a használati kötelmekre, a vállalkozási és más

eredményszerződésekre.

XXV. Fejezet - A szerződésszegés egyéb esetei

Itt rendelkezik a lehetetlen szolgáltatásról, a teljesítés megtagadásáról, illetve szerződésben

vállalt jognyilatkozat megtagadásáról. A lehetetlen szolgáltatás körében szakít az

impossibilum nulla est obligatio elvével: nem teknti semmisnek a szerződéskötéskor

lehetetlen szolgáltatásra106 irányuló szerződést. Nem változik a teljesítés megtagadásának

szabálya; a Ptk. teljesítés című fejezetéből ide átemelve, rendszertanilag jobb helyre kerül

viszont a bíróság nyilatkozatpótlási jogköre a szerződéssel vállalt jognyilatkozatok

tekintetében.

XI. Cím - A szerződés megerősítése és módosítása

XXVI. Fejezet - A szerződés megerősítése

Az új törvény értelmében az idesorolt jogintézmények közös jellemzője, hogy a

szerződéskötéskor állapodnak meg róluk, valamilyen szerződésszegéshez kapcsolódnak, a

kötelezett által válallt többletszankciót nyújtanak a jogosult számára, amivel a kötelezett

teljesítési készségét fejezi ki. Ellenben a hatályos szabályozás a teljesítési képességet

106 Szintén nem idegen a hazai jogtörténetben. Lásd: SZLADITS-FÜRST-UJLAKI, I. kötet 34. o., 970. §

50

fokozó jogintézményeket is ide sorol, így a Ptk. összesen nyolc ilyet ismer: a foglalót, a

kötbért, a jótállást, a bankgaranciát, a jogvesztés kikötését, a zálogjogot, az óvadékot és a

kezességet. Az új törvény szakít ezzel a csoportosítással és csak a foglalót, a kötbért és a

jogvesztés kikötését mint a teljesítési készséget erősítő jogintézményeket tartja meg, a

többit pedig kiveszi a szerződések általános szabályai közül és a törvény egyéb szerkezeti

egységeiben helyezi el: így a zálogjog átkerült a Dologi Jogi Könyv harmadik részébe, a

korlátolt dologi jogok közé; a jótállás a hibás teljesítés jogkövetkezményei közé; a

kezességet és a bankgaranciát pedig a szerződések különös részében, új nevesített

szerződéstípus létrehozásásval a Biztosítéki szerződések nevet viselő önálló Címben

helyezi el azzal, hogy bankgaranciát beolvasztja a garanciaszerződés szabályaiba.

XXVII. Fejezet - A szerződés módosítása

A magánautonómia lehető legteljesebb elismerése és védelme a szerződéses viszonyokban

szigorú korlátok közé, kivételes esetekre szorítja az állami beavatkozást: a közérdek, a

gyengébb fél (jellemzően fogyasztó) vagy valamilyen különös méltánylást érdemlő jogi

érdek teszi szükségessé és megengedhetővé a beavatkozást. A szerződés bíróság általi

módosítására az új kódexben is a clausula rebus sic stantibus elvének alkalmazásával

kerülhet sor. Azonban a Ptk. szabályozásához képest további három konjunktív feltétellel

szigorítja a beavatkozás lehetőségét. A változtatás mögött szintén a professzionális

gazdasági szereplőkkel szemben támasztható szigorúbb követelmények elismerése áll.

XII. Cím - Engedményezés, jogátruházás, tartozásátvállalás és szerződésátruházás

XXVIII. Fejezet - Engedményezés

Az új Ptk. a követelések (és jogok) átruházását a tulajdonjog átruházásának logikája szerint

rendezi: szükség van valamilyen jogcímre (causára) és - a birtok átruházás helyett -

követelések esetén engedményezésre (jogok esetén pedig jogátruházásra). Az

engedményezés a törvény szerint az engedményes és az engedményező kölcsönös és

egybehangzó akaratnyilatkozata, rendelkezik a jövőbeli követelések engedményezéséről, az

engedményezést kizáró kikötések kérdéséről, pontosítja és kiegészíti az értesítés szabályait

51

és rendelkezik a hitelezők igényéről. Új szabályként foglalkozik a többszöri és az utólagos

engedményezésről.

XXIX. Fejezet - Jogátruházás

A Ptk. nem rendelkezik a jogok átruházhatóságáról, így azok főszabály szerint

forgalomképtelenek; kivételt csak azok jelentenek, amelyeket jogszabály külön

forgalomképesnek minősít. Az új Ptk. világossá teszi, hogy a jogok - kivételekkel -

forgalomképesek és átruházásuk a követelésekhez hasonlóan a tulajdonátruházás logikája

szerint történik: érvényes jogcím és a jogcímre tekintettel jogátruházás szükséges. Az

átruházásra az engedményezés szabályait rendeli alkalmazni. Speciális szabályok

vonatkoznak a lajstromozott jogokra.

XXX. Fejezet Tartozásátvállalás

A hatályos szabályozás szerint a tartozásátvállalás a régi és az új kötelezett

megállapodásával jön létre, amihez ugyan a jogosult hozzájárulása kell, azonban ennek

hiánya az adós és az átvállaló közötti jogviszony létrejöttét nem akadályozza. Az új Ptk.

szerint viszont a tartozásátvállalás háromoldalú szerződés, amelyhez a jogosult előzetesen

is hozzájárulhat. Ez a hozzájáruló jognyilatkozat -a kötelezettel való bizalmi viszonytól

függően - lehet visszavonható vagy visszavonhatatlan. Rendelkezik továbbá két, régebbi

magánjogunkból ismert jogintézményről: a teljesítésátvállalásról és a tartozáselvállalásról.

XXXI. Fejezet - Szerződésátruházás

Ez az új jogintézmény a törvény szerint egy sui generis háromoldalú szerződés az eredeti

jogviszony és az átvállaló között, amellyel a szerződésből kilépő fél minden kötelemtől

szabadul. A szerződésátruházás mögöttes szabályként az engedményezés és a

tartozásátvállalás rendelkezéseit kell alkamazni.

52

4.5. A kötelmi jog harmadik része: az egyes szerződések

A szerződési szabadság elemeiből (partnerválasztás, megkötés, típusválasztás, szerződési

tartalom szabad megválasztása) következik, hogy az itt felsorolt szerződések listája nem

taxatív, hanem az alaptípusokat, a leggyakrabban előforduló szerződések mintaszabályait

találjuk itt. A Ptk-ban nevesített egyes szerződéstípusokon kívül is léteznek tehát

szerződések, amelyek lehetnek vagy más jogszabály nevesített szerződései vagy még nem

nevesített (innominát) szerződések. Ezt a szerződéshalmazt számos ismérv alapján

csoportosíthatjuk:

előfordulása szerint nevesített-nevesítetlen

tartalma szerint lehet visszterhes-ingyenes

létrejötte alapján konszuál-reálszerződés

az alanyok száma szerint két vagy többalanyú

az alanyok érdekpozíciója szerint polarizált-egypólusú

jogcíme szerint jogcímen alapuló-absztrakt

tartóssága alapján tartós-egyszeri

az akaratnyilatkozat formája alapján szóban-írásban-vagy ráuataló magatartással

létrehozott

a jogügylet közvetlen tárgya szerint dare-non facere-facere-praestare

"A kötelmek lényege nem abban áll, hogy a mienkké tegyen egy dolgot vagy egy

szolgalmat, hanem hogy valaki mást rászorítson arra, hogy valamit adjon, valamit tegyen,

vagy valamiért helytálljon a számunkra."107 A Paulus-féle kötelem-meghatározás ma a

szerződések tipizálásának elvi alapját képezi: a szerződések tagolásának és osztályozásának

alapja a szerződés közvetlen tárgya, vagyis a jellemző szolgáltatást nyújtó fél magatartása.

A típusalkotás lényege az azonos ismérvek alapján való csoportképzés, illetve az

eltérőségek szerinti szétválasztás, feladata pedig nem más, mint egy olyan kellő mélységű,

107 FÖLDI András-HAMZA Gábor: A római jog története és institúciói (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, 2006)

53

egyértelmű, könnyen értelmezhető és minősíthető szerződéstartalom kidolgozása, amely

képes orientálni a szerződő feleket.108

A hatályos Polgári Törvénykönyv szabályozása is az egyes szerződésfajtákra jellemző

szolgáltatásokra helyezi a fősúlyt és a szerződések közös szabályaitól való eltéréseket

tartalmazza, ugyanakkor a Ptk. a szerződések tárgyalása és sorrendje során számos elvet

vegyesen alkalmaz109. A sorrendben elsőként a polgári jogi szerződések legáltalánosabban

előforduló fajtáját, az állampolgárok legszélesebb köreit legközvetlenebbül érintő

szerződéstípust, a dare szolgáltatások alaptípusát, az adásvételt (XXXIII. Fejezet), és vele

egy fejezetben a szintén ősi és egyik legegyszerűbb szerződést, a cserét nevesíti. Ezt

követően a szállítási és a közüzemi szerződéssel, mint az adásvételből kinőtt, ugyancsak

dare altípusokkal folytatja (XXXIV. Fejezet). Ezeket gazdasági jelentősége alapján a

"termelési tevékenységet magába foglaló szerződésfajták" vagyis a facere szerződések

alaptípusa, a vállalkozás (XXXV. Fejezet) követi. Ezen belül - az általános szabályokat

követően - építési, szerelési, tervezési, kutatási, utazási szerződéseket nevesít. Ötödik,

önálló fejezetként (XXXVI.) a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés, ami tárgya

szerint ismét dologszolgáltatási szerződés. A non facere jellegű bérlet (XXXVII.) és a

haszonbérlet (XXXVIII.) fejezeteit furcsa módon a letét (XXXIX. Fejezet) követi, amely -

a tevékenységet és a felelősséget illetően - az őt követő megbízásból nőtt ki, ami a

megbízás nélküli ügyvitellel osztozik a (XL.) fejezeten. Ezt követően a vállalkozásból

kinőtt eredménykötelmi fuvarozás (XLI. Fejezet), majd a megbízáshoz közelebb álló

bizomány (XLII. Fejezet), és a fuvarozási bizománynak is nevezett szállítmányozás (XLIII.

Fejezet) szerepel.

Ezután azonban bizonytalan rendezőelv mentén következnek az egyes szerződéstípusok.

A bank- és hitelviszonyok címet viselő (XLIV.) fejezetetben rendelkezik a hitel- és

kölcsönszerződésről, a bankszámla- és betétszerződésről, a folyószámla-szerződésről,

valamint a takarékbetét-szerződésről. Valószínűleg pénzkötelmi jellege miatt a biztosítás

108 BÍRÓ György: Átruházó szerződések, 2003, 15. o. Forrás: http://ptk2012.hu/wp-content/uploads/2012/11/2003-2kodi.pdf 109 BÍRÓ György: Szerződési Alaptípusok (Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért, Miskolc, 2011) 25. o.

54

(XLV. Fejezet) következik, amit azonban a hat alcímből álló "A társaság" címet viselő

(XLVI.) fejezet követ. Majd éles váltással az ajándékozás (XLVII. Fejezet) és a

haszonkölcsön (XLVIII. Fejezet), aztán a tartási és az életjáradéki szerződések című

(XLIX.) fejezet következik. A sort a díjkitűzés és a kötelezettségvállalás közérdekű célra

intézményei zárják közös fejezetben (L. Fejezet).

Az új Polgári Törvénykönyv mind szerkezetében, mind pedig tartalmában számos

újdonságot tartalmaz a hatályos szabályozáshoz képest. Így felépítését nézve elsődleges és

szembetűnő különbség, hogy míg a hatályos struktúrában egy adott szerződésjogi kérdésre

két forrás nyújt rendelkezéseket: az általános szerződésjogi szabályok és a szerződési jog

különös rész, vagyis az egyes nevesített szerződéstípusok rendelkezései; addig az új kódex

szabályozása három rétegű: az adott szerződéstípusra vonatkozó speciális rendelkezéseket,

a szerződések általános szabályait és a kötelmek közös szabályait együttesen kell

alkalmazni.

Részben ebből következik a tartalmi változások egy része, hiszen - amellett persze

hogy új szerződések, szerződéstípusok is bekerültek a törvénybe - számos közös kötelmi

vagy szerződési általános szabály az egyes szerződések rendelkezéseinek absztrahálásával

került magasabb rendszertani szintre.

Letisztultabb, átláthatóbb struktúrát hozott létre a jogalkotó. Követi ugyanakkor a hatályos

szabályozást az egyes szerződések csoportosításában, ezért a tipizálás alapvető ismérve

továbbra is a jellemző szolgáltatást nyújtó fél -dare, non facerem facere, praestare -

magatartása. Az új Kódex a nevesített szerződéseket a következő típusokba sorolta:

- XIV. CÍM A TULAJDONÁTRUHÁZÓ SZERZŐDÉSEK

-XV. CÍM A VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK

- XVI. CÍM A MEGBÍZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK

- XVII. CÍM A HASZNÁLATI SZERZŐDÉSEK

- XVIII. CÍM A LETÉTI SZERZŐDÉSEK

-XIX. CÍM A FORGALMAZÁSI ÉS A JOGBÉRLETI (FRANCHISE) SZERZŐDÉS

55

-XX. CÍM A HITEL- ÉS A SZÁMLASZERZŐDÉSEK

-XXI. CÍM A BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK

- XXII. CÍM A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEK

- XXIII. CÍM A TARTÁSI ÉS AZ ÉLETJÁRADÉKI SZERZŐDÉS

- XXIV. CÍM A POLGÁRI JOGI TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS

- XXV. CÍM AZ ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT

A terjedelmi korlátok miatt csak a szerződések különös részének szerkezetére is

kiható fontosabb változtatásokat tekintjük át.

Az adásvétel mint az árucsere-forgalom alapügylete szintén első helyen szerepel a

szerződések között. Az általános indoklás szerint az új Ptk. az adásvételi szerződést olyan

általános szerződéstípusként kívánja szabályozni, amely az árutulajdon bármely tárgyának

átruházására irányuló kötelem létrehozására alkalmas. Elhagyja ezért a rendelkezései közül

a szállítási szerződést, amely valójában egy halaszott adásvétel, ezért specifikus jellemzők

hiányában nem indokolt az adásvétel mellett - ráadásul külön fejezetben - való fenntartása.

Megtartja viszont a mezőgazdasági termékértékesítési szerződést, amit azonban már nem

ismer el önálló szerződéstípusként, hanem az adásvétel altípusaként szabályozza.

Tekintettel arra, hogy egyrészt a közszolgáltatási szerződések egy jelentős része nem

adásvételi jellegű, hanem egy vállalkozási jellegű eredménykötelemről van szó, másrészt a

szerződés tárgyától függetlenül a szolgáltatás lényegét a szolgáltató folyamatos és

biztonságos teljesítésre irányuló helytállási, készenléti köteletettsége adja, a törvény

szogláltatási szerződést a vállakozási szerződés altípusaként szabályozza.

Az adásvétel különös nemei közé új intézményként került be a vételi jog párjaként -a

kereskedelmi gyakorlatban eddig is létező - eladási jog.A törvény a háború előtti ptk-

javaslatok rendszerét követve az ajándékozást - a Ptk-tól eltérően - a tulajdonátruházó

ügyletek között helyezi el. Az építési tevékenységek átfogóbb munkafázisainak sorrendjét

követve, a hatályos szabályozástól eltérően az új Ptk. a tervezési szerződést a kivitelezési

szerződés előtt tárgyalja.

56

A vállalkozási típusú szerződések közé integrálja a mezőgazdasági

termékértékesítési szerződés vállalkozási típusát. Mivel a megbízás nélküli ügyvitel estén

utólagos jóváhagyás hiányában elszámolási jogviszony és nem pedig konszenzusos

jogügylet alakul ki, ezért fogalmilag hibás a nevesített szerződések közé elhelyezni. Az új

törvény ezt korrigálva a megbízás nélküli ügyvitel szabályait a kötelmi könyv Hatodik

Részében, az egyéb kötelemfakasztó tények között helyezi el.

A kódex a megbízási típusú szerződések közé helyezi a most önálló fejezetben

szereplő bizományi szerződést, itt implementálja a tagállamok önálló vállalkozóként

működő kereskedelmi ügynökökre vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló

86/653/EGK irányelvet, és szintén a megbízási típusú szerződések körében új

szerződéstípusként nevesíti a bizalmi vagyonkezelési szerződést.

A letéti szerződések körében rendelkezik a - ma az értékpapírjogban ismert -

gyűjtőletétről. Az új Ptk részletesebben kívánja szabályozni azokat a jogviszonyokat,

amelyek arra irányulnak, hogy az áru a gyártótól eljusson a fogyasztóig. Ezért a klasszikus

közvetítői jogviszonyon, a bizományon és az előbb említett közvetítői szerződésen túl -

amelyeket a megbízási szerződések cím alatt szabályoz - önálló cím alatt új nevesített

típusokként tárgyalja a forgalmazási és franchise (jogbérleti) szerződést.

A Hitel- és Számlaszerződéseken (XX. Cím) belül meghatározza a hitelszerződés

fogalmát, pontosítja a kölcsönszerződés szabályait, egy közös fejezet alá vonja az eddig két

részre szakított betétszerződést, és integrálja a fizetési megbízás valamint a faktoring

szerződés szabályait, továbbá kodifikálja a pénzügyi lízingszerződést. Külön cím alatt

rendelkezik a kezességi szerződésről és a garanciaszerződésről - amelyet a Ptk nem

szabályozott, csak a bankgaranciát tárgyalta. A biztosítási szerződések új csoportosítást

kapnak; bevezeti az együttbiztosítást és az egészségbiztosítás intézményét. A társaság című

fejezetben már csak a polgári jogi társaásg kibővített rendelkezéseit hagyja meg. Az

élettársi kapcsolatot két helyen szabályozza a törvény: a kötelmi könyv egyes szerződései

és a családjogi könyvben az “élettársi kapcsolat családjogi hatásai” című VII. fejezet alatt.

A megbontott szabályozásnak politikai okai vannak.

57

4.6.A kötelmi jog negyedik része: Felelősség a szerződésen kívül okozott kárért

XXV. Fejezet - A kártérítési felelősség általános szabálya és közös szabályai

Ahogy már volt róla szó, az új Polgári Törvénykönyv elválasztja egymástól a

deliktuális és a kontraktuális felelősségi alakzatot, a szerződésen kívül okozott károkért

való felelősség azonban továbbra is a vétkességi elven alapul.

A jogalkotót három cél vezérelte: a törvénybe kívánta integrálni a hatályos jogban

külön törvényekben szabályozott, de a Ptk-ba illeszthető felelősségi alakzatokat; a be akarta

emelni az ítélkezési gyakorlatban kialaktult jogtételeket; és új szabályok beiktatásával

kívánta kiküszöbölni a bírói gyakorlatban problémát okozó rendelkezéseket. Az első

célkitűzés eredményeként integrálta a temékfelelősséget és a környezeti károkért való

felelősséget; a második alapján definiálja az üzembentartó fogalmát és pontosítja a többek

közös károkozását; a harmadikra példa pedig az okozatossági lánc elvágását szolgáló

előreláthatóság fogalmának meghatározása.

A felelősség egyes esetein (XXVI. Cím) belül a fokozott veszéllyel járó

tevékenységekért való felelősség szabályain érdemben nem változtat, a Gt. anyagi jogi

szabályainak beillesztése miatt viszont újra kellett gondolni az alkalmazott, a jogi személy

tagja és vezető tisztségviselője által okozott károk megtérítését. Meghatározza a

vétőképtelenség fogalmát és azt, hogy ki minősül gondozónak. Pontosítja a közhatalom

gyakorlása során okozott károkért való felelősség szabályait, és lényegi változtatások

nélkül ülteti át a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény rendelkezéseit. Új alakzat a

vadászható állat által okozott károkért való felelősség.

Külön címmel szerkezetileg is elválasztja a kártérítéstől a jogszerű károkozás

rendelkezéseit, ahol alaptételként rögzíti, hogy önmagában a károkozás jogszerűsége nem

alapoz meg kártalanítási jogkövetkezményt, és a kártérítés mértékének és módjának

tekintetében a kártérítésre vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni, ezzel megalapozza a

jogszerű károkozó teljes kártalanítási kötelezettségét.

4.7. A kötelmi jog ötödik része: az értékpapír

XXVIII. Cím - Általános szabályok

58

Az értékpapírok szabályozásának szükséglete különböző jogterületeken jelenik meg,

az egyes értékpapírokat pedig külön jogszabályok is szabályoznak, a rájuk vonatkozó

alapvető magánjogi anyagi jogi szabályokat azonban a Polgári Törvénykönyv rendezi.

Fontos modernizációs újítás e részben, hogy a törvény meghatározza a dematerizált

értékpapírokra vonatkozó anyagi jogi szabályokat. Alapvető kocnepcionális változtatás,

hogy míg a hatályos Ptk azokat az okiratokat tekinti értékparpírnak, amelyeket valamely

jogszabály kifejezetten értékpapírnak minősít, addig az új törvény a normatív szabályozás

rendszerére tér át: vagyis tartalmi ismrévek alapján határozza meg, hogy mely okirat

tekinthető értékpapírnak. Ugyanakkor emellett továbbra is megmarad az a lehetőség is,

hogy egyes speciális jogszabályok nevesítsenek értékpapír-fajtákat és meghatározzák

tartalmi kellékeiket.

4.8. A kötelmi jog hatodik része: egyéb kötelemkeletkeztető tények

XXXI. Cím A jogalap nélküli gazdagodás

Az új Ptk. tágabb alkalamzási kört kíván biztosítani a jogalap nélküli gazdagodás

szabályainak a jog által nem támogatott vagyoneltolódások visszarendezésénél, amit három

összefüggésben: a személyhez fűzödő jogok megsértésével elért vagyoni előny

átengedésénél, az érvénytelen szerződések jogkövetkezményei körében, és mindenekelőtt a

szerződéses viszonyokban, amennyiben a vagyoni egyensúly nem állt helyre.

XXXII. Cím A megbízás nélküli ügyvitel

A fent említettek szerint konszenzusos jogügylet hiányában az egyes szerződések

köréből átkerült a kötelemkeletkeztető tények közé. Mivel a megbízás nélküli ügyviteltől

specifikus jellemzők alapján nem lehetett elhatárolni, az új Ptk. megszünteti a felelős őrzés

intézményét és az ilyen helyzetekre a megbízás nélküli ügyvitel vonatkozó rendelkezéseit

hívja fel, kibővítve ezzel az eddigi szerepkört.

XXXIII. Cím Az utaló magatartás

A Ptk-ban dogmatikailag hibásan a bevezető rendelkezések között kapott helyet. A

törvény korrigálja az elhelyezését és lényegesen szűkíti az alkalmazási kört annak

59

kimondásával, hogy a szerződő felek együttműködési, tájékoztatási kötelezettségének a

szerződéskötési tárgyalások során okozott károkat a deliktuális felelősség általános

szabályai szerint kell megtéríteni.

XXXIV. Cím A díjkitűzés, XXXV. Cím Kötelezettségvállalás közérdekű célra

Minthogy mindkét esetben egyoldalú jognyilatkozatból fakad a kötelem, a törvény

átemelte őket az egyes szerződések köréből.

60

5. Összegzés

A jogalkotó azon kifejezett szándéka ellenére is, hogy a kodifikációnak az élő jogból kell

kiindulnia és a hatályos jogot csak a gazdasági és társadalmi viszonyok mai követelményei

szerinti mértében szükséges megváltoztatni, a dolgozatból is kitűnik, hogy a Polgári

Törvénykönyv kötelmi részének alig akad olyan rendelkezése, amely érintetlen maradt

volna: az apróbb pontosításoktól, világosabb megfogalmazásoktól kezdve, az új normákon,

szerződéseken és szerkezeti megoldásokon át, az elvi jelentőségű módosításokkal bezárólag

változtatások tömkelege figyelhető meg, amelyek végső soron mind azt a célt szolgálják,

hogy a Kódex alkalmas legyen egy modern, szociális piacgazdasági társadalmi modelljét

követő jogrendszer civiljogi alaptörvényének szerepére.

Összességében elmondható, hogy az új Polgári Törvénykönyv kötelmi részének felépítése

nagyban megkönnyíti a jogalkalmazók és a jogkövető polgárok dolgát, ugyanis átláthatóbb

és logikusabb szerkezeti struktúrát állított fel, az általánostól a különösig vezetve a

szabályozás; az egyes szabályozási szintek ésszerűbb elhatárolása pedig az egyes normák

értelmezi és alkalmazási nehézségeit is jelentősen csökkenti. A gazdasági realitások és piaci

szereplők érdekeinek fokozottabb figyelembevétele pedig hozzájárulhat az üzleti élet

szerződéses viszonyainak problémamentesebb lebonyolításához.

61

Melléklet

Irodalomjegyzék

Szakirodalom:

1. BÍRÓ György: Szerződési Alaptípusok (Novotni Alapítvány a Magánjog

Fejlesztéséért, Miskolc, 2011)

2. CZÉKMANN Zsolt - KALAS Tibor - TORMA András - TURKOVICS István:

Európai Közigazgatás (Miskolci Egyetemi Kiadó, 2012)

3. EÖRSI Gyula: Kötelmi jog. Általános rész (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993)

4. EÖRSI Gyula - KEMENES Béla - SÁRÁNDI Imre - VILÁGHY Miklós: Kötelmi

jog. Különös rész (Tankönyvkiadó, Budapest, 1991)

5. FÜRST László: A magánjog szerkezete (Grill Károly Könyvkiadóvállalata,

Budapest, 1934)

6. MÁTYÁS Imre: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga (Miskolci Egyetemi

Kiadó, 2012)

7. ROMSICS Ignác: Magyarország története a XX. században. (Osiris Kiadó,

Budapest, 2005)

8. SZLADITS Károly - FÜRST László - UJLAKI Miklós: Magyar magánjog mai

érvényében - törvények, rendeletek, joggyakorlat III. rész., Kötelmi jog I. kötet

(Grill Károly Könnyvkiadóvállalata, Budapest, 1934)

9. VÉKÁS Lajos: Parerga. Dolgozatok az új polgári törvénykönyv tervezetéhez

(HVG-ORAC, Budapest, 2008)

Szakcikkek, interjúk:

1. Bíró György: Átruházó szerződések (PJK, 2003/2., 14-30. o.)

Forrást: http://ptk2013.hu/polgari-jogi-kodifikacio/biro-gyorgy-atruhazo-

szerzodesek-pjk-20032-14-30-o/469

2. Vékás Lajos: Javaslat a szerződések általános szabályainak korszerűsítésére (PJK,

2001/3., 3-14. o.)

62

Forrás: http://ptk2013.hu/polgari-jogi-kodifikacio/vekas-lajos-javaslat-a-

szerzodesek-altalanos-szabalyainak-korszerusitesere-pjk-20013-3-14-o/865

3. Csapó Orsolya: Az új Polgári Törvénykönyv tervezete – értékek és építő kritika

(PJK, 2007/4., 35-42. o.)

Forrás: http://ptk2013.hu/polgari-jogi-kodifikacio/csapo-orsolya-az-uj-polgari-

torvenykonyv-tervezete-ertekek-es-epito-kritika-pjk-20074-35-42-o/176

4. Vékás Lajos: Az új Polgári Törvénykönyv koncepciójából (A szerző által a VI.

Országos Jogászgyűlésen tartott bevezető előadás szövege.)

Forrás: http://ptk2013.hu/polgari-jogi-kodifikacio/vekas-lajos-az-uj-polgari-

torvenykonyv-koncepciojabol-pjk-20024-3-10-o/612

5. Dr. Vékás Lajos: A Kodifíkációs Főbizottság 2000. június 1-jei határozatai (PJK,

2000/2., 3-4. o.)

Forrás: http://ptk2013.hu/polgari-jogi-kodifikacio/dr-vekas-lajos-a-kodifikacios-

fobizottsag-2000-junius-1-jei-hatarozatai-pjk-20002-3-4-o/763

6. Az új Ptk. kötelmi jogra vonatkozó szabályairól – interjú Wellmann Györggyel, a

Kúria Polgári Kollégiumának vezetőjével.

Forrás: http://ptk2013.hu/interjuk/az-uj-ptk-kotelmi-jogra-vonatkozo-szabalyairol-

interju-wellmann-gyorggyel-a-kuria-polgari-kollegiumanak-vezetojevel/2442

7. Menyhárd Attila: Az egyes szerződéstípusok szabályozásának alapkérdései (PJK,

2004/4., 24-25. o.)

Forrás: http://ptk2013.hu/polgari-jogi-kodifikacio/menyhard-attila-az-egyes-

szerzodestipusok-szabalyozasanak-alapkerdesei-pjk-20044-24-25-o/383

8. Dr. Szalma József: Kodifikáció vagy /és/ inkorporáció (PJK, 2003/5., 23-27. o.)

Forrás: http://ptk2013.hu/polgari-jogi-kodifikacio/dr-szalma-jozsef-kodifikacio-

vagy-es-inkorporacio-pjk-20035-23-27-o/499

9. Dr. Heinerné dr. Barzó Tímea: Összefoglaló a Miskolci Egyetemen rendezett

magánjogi kodifikációs és jogharmonizációs konferencián elhangzott előadásokról

(PJK, 2000/1., 17-20. o.)

Forrás: http://ptk2013.hu/polgari-jogi-kodifikacio/dr-heinerne-dr-barzo-timea-

osszefoglalo-a-miskolci-egyetemen-rendezett-maganjogi-kodifikacios-es-

jogharmonizacios-konferencian-elhangzott-eloadasokrol-pjk-20001-17-20-o/672

63

10. Dr. Csehi Zoltán: Van-e általános része a magyar magánjognak? (PJK, 2000/1., 23-

25. o.)

Forrás: http://ptk2013.hu/polgari-jogi-kodifikacio/dr-csehi-zoltan-van-e-altalanos-

resze-a-magyar-maganjognak-pjk-20001-23-25-o/670

11. Dr. Menyhárd Attila: A szerződési jog szabályozásának egyes kérdései (PJK,

2000/2., 29-30. o.)

Forrás: http://ptk2013.hu/polgari-jogi-kodifikacio/dr-menyhard-attila-a-szerzodesi-

jog-szabalyozasanak-egyes-kerdesei-pjk-20002-30-31-o/758

12. Dr. Vékás Lajos: A Kodifikációs Főbizottság 2000. június 1-jei határozatai (PJK,

2000/2., 3-4. o.)

Forrás: http://ptk2013.hu/polgari-jogi-kodifikacio/dr-vekas-lajos-a-kodifikacios-

fobizottsag-2000-junius-1-jei-hatarozatai-pjk-20002-3-4-o/763

13. Lábady Tamás: Alkotmányjogi hatások a készülő Ptk. szabályaira (PJK, 2000/2.,

13-19.o.)

Forrás: http://ptk2013.hu/polgari-jogi-kodifikacio/labady-tamas-alkotmanyjogi-

hatasok-a-keszulo-ptk-szabalyaira-pjk-20002-13-19-o/780

Jogszabályok, dokumentumok

1. Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló

szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata és az Európai Unió Alapjogi

Chartája (2013. február 27.)

(http://www.consilium.europa.eu/documents/treaty-of-lisbon?lang=hu)

2. Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés egységes szerkezetbe

foglalt változata (2013. február 27.)

(http://www.consilium.europa.eu/documents/treaty-of-lisbon?lang=hu)

3. 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

(http://www.complex.hu/kzldat/t1300005.htm/t1300005_0.htm)

4. 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről

(http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=95900004.TV)

5. T/7971. számú törvényjavaslat a Polgári Törvénykönyvről

(http://www.parlament.hu/irom39/07971/07971.pdf)

64

6. 1129/2010. (VI. 10.) Korm. határozat az új Polgári Törvénykönyv megalkotásáról

(http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=A10H1129.KOR)

7. Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve

(http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2011:304:0064:01:H

U:HTML)

8. Bizottság Javaslata a közös európai adásvételi jogról

(http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52011PC0635:hu:

NOT)

9. Az 1959. évi IV. törvény és a törvény javaslatának miniszteri indokolása, továbbá a

Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11.

számú törvényerejű rendelet

10. Az új Polgári Törvénykönyv koncepciója, 2002

(http://www.complex.hu/fontos.php?aev=2002&ane=1)

11. Fehér Könyv az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő jogalkotási

és jogalkalmazást segítő feladatokról

(http://magyaryprogram.kormany.hu/download/1/18/60000/Feher_Konyv_AROP_1

-1-19-2012-2012-0003.pdf)

12. Indokolás Magyarország magánjogi törvénykönyvének a M. Kir.

Igazságügyminiszter által 1928. márc. 1-én az országgyűlés elé terjesztett

törvényjavaslatához

Internetes források

1. SZIKORA Veronika: Az új Polgári Törvénykönyv kodifikációjának folyamata

Forrás:http://jog.unideb.hu/documents/tanszekek/polgari/uj_ptk/kodifikacio_tortenete_201

3.pdf

2. Mezey Barna: Werbőczy István • 1458–1542 In: Rubicon, 1999/7

Forrás:http://majt.elte.hu/Tanszekek/Majt/Magyar%20JogtorteNET/magyarazatok/mezeyba

rna-werboczyistvan.htm

65

3. Magánjogi kodifikáció

Forrás:http://majt.elte.hu/Tanszekek/Majt/Magyar%20JogtorteNET/magyarazatok/maganjo

gikodifikacio.htm