A közművelődési intézmények, szervezetek helyzete és a változások fő tendenciái Budapesten

Budapesti Művelődési Központ

Budapesti Művelődési Központ1119 Budapest, Etele út 55., tel.: 1/371-2760, fax: 1/371-2761,

e-mail: [email protected], web: www.bmknet.hu

1

A közművelődési intézmények, szervezetek helyzete és a változások fő tendenciái Budapesten

(Elemzés a 2005. és a 2008. évi közművelődési statisztikai jelentések alapján)




2

A közművelődési intézmények, szervezetek helyzete és a változások fő tendenciái Budapesten

(Elemzés a 2005. és a 2008. évi közművelődési statisztikai jelentések alapján)

I. Röviden a közművelődésről

Elöljáróban néhány gondolat közművelődés és szakintézményeinek társadalmi jelentőségéről.

Meggyőződésem, hogy a művelődés ügye nemcsak az egyének, de a társadalmak életét is jelentősen

befolyásoló, sőt meghatározó ügy, különösen korunkban, amikor egyre jobban felértékelődik a tudásnak, mint

tőkének, illetve erőforrásnak, valamint a társadalmi kapcsolatokhoz kötődő értékeknek, így a szociális tőkének

a szerepe. A kulturális szokások társadalmi, gazdasági és réteg-meghatározottsága, a kulturális fogyasztás

tagoltsága miatt napjainkra kitüntetett fontosságú úttá és eszközzé válhatott/válhat a közművelődés, közösségi

művelés és a felnőttképzés társadalmi intézménye. Európai Uniós dokumentumok a „lifelong learning” és

„lifewide learning” koncepciói, valamint a következő évtizedre szóló cselekvési programok és ajánlások szerint,

a formális tanulás mellett, a nem formális és az informális tanulási formák egymást kiegészítő rendszerével,

hatékony és változatos eszközeivel, továbbá megújított módszereivel segíthetjük a felnőtt társadalom és

benne az egyén megújulását, felzárkózását, a társadalmi integrációját. E dokumentumok a közművelődés,

a felnőttoktatás és a közösségi művelődés új korszakának beköszöntét ígérik, és emelik azt Európában

hivatalosan is nélkülözhetetlen társadalomfejlesztő programmá.

Magyarországon ma még jelen van az az intézményrendszer, amely sokat tehet a kívánt folyamatok

elősegítéséért, a marginalizálódás veszélyének csökkentéséért. Intézményeink fontos szerepet töltenek be a

készségek és a képességek, kulcskompetenciák fejlesztésében, a változó környezethez történő alkalmazkodás

megkönnyítésében, az életminőség javításában, az értékalapú kulturális fogyasztási szokások alakításában.

Ez különösen a leszakadó, vagy veszélyeztetett csoportok társadalmi integrációjához, illetve reintegrációjához

nélkülözhetetlen segítség. Meghatározó a közösségi művelődés különböző formáinak jelenléte, és jellemző a

látogatókkal való aktív, interaktív viszony.

Tevékenységünk prevenciós értéke nehezen mérhető, de jelentős hozzáadott értéket képvisel.

Intézményeink fontos társadalmi szerepet vállalnak azzal is, hogy bölcsői, inkubátorai, gondozói, vagy

befogadó intézményei a helyi közösségeknek, civil szervezeteknek.




3

II. A tevékenység hatóköre, szűkebb-tágabb vonzáskörzete

1. A Közép-Magyarországi Régió

A Közép-Magyarországi Régióban 6916 négyzetkilométeren, 188 településen 2 897 317 fő él. A régió

1 főre jutó GDP-je 3921 e Ft, értéke meghaladja az uniós átlag 75%-át.

2. A budapesti agglomeráció

Az agglomerációban 2 503 105 fő, az ország összlakosságának egynegyede él – fejlődésük és jövőjük

is erősen kapcsolódik Budapesthez. Ez a speciális metropolisztérség a gazdasági aktivitások kitüntetett

terepe, az ország, sőt a Kárpát-medencei nagytérség kitüntetett pontja, központja. Hatalmas GDP-

részesedése ellenére jelenleg még jóval lehetőségei alatt teljesít a hasonló közép-európai várostérségekkel

szemben, és csak az életminőség-fejlesztés és gazdaságfejlesztés szoros egységében érheti el a kívánt

eredményeket.

3. A megyeközpont Budapest, egyben az ország fővárosa

Hatalmas kiterjedése (Párizsnál nagyobb alapterülete) ellenére Magyarország legnagyobb népsűrűségű

városa, az Unió hatodik legnépesebb fővárosa. Magyarország népességének 16,9%-a él a fővárosban.

A lakónépesség a bevándorlások ellenére is folyamatos csökkenést mutatott az elmúlt évtizedben, amelyet

elsősorban a főként kisgyermekes családok kitelepülése az agglomerációs településekre határozott

meg. Ez a folyamat markánsan tetten érhető a fővárosi lakosság korstruktúrájának alakulásában,

az idős korosztályok jelentősen növekvő arányában is. A 2009-es adatok szerint a főváros lakossága

1 712 210 fő, amely közel két évtizedes csökkenés után enyhe növekedést mutat. Budapest egyrészt

egy intenzíven fejlődő, kreatív régió része, másrészt relatív szakmai fejlettsége ellenére is számos

ellentmondással, jelentős belső egyenlőtlenségekkel terhelt része az országnak. A munkaerő-piaci

adatok csökkenő gazdasági aktivitást és az inaktívak számának stagnálását mutatják. A regisztrált

munkanélküliek körében folyamatosan nő a fiatal pályakezdők és a tartósan munkanélküliek aránya.

Budapest Európa egyik jelentős kulturális és művészeti centruma, kulturális intézményrendszere

jól kiépített, kínálata sokszínű. Kulturális arculatát meghatározó, nagyszámú, országos

jelentőségű létesítmény mellett a prevencióban, a kulturális esélyegyenlőtlenségek

csökkentésében kiemelt jelentőségű a közművelődési intézményrendszer jelenléte és

tevékenysége. A főváros kerületenként és területenként eltérő sajátosságokkal rendelkezik.




4

III. A közművelődés tevékenység- és intézményrendszere a fővárosban

III. 1. Budapesten 2005–2008. között 185–205 regisztrált közművelődési intézmény és szervezet

végez közművelődési tevékenységet a kerületi önkormányzatok jegyzőinek visszajelzése alapján.

Ebből adatszolgáltató tárgyévenként változó összetételben 137, 116, 116, 131.

A „kemény” adat természetesen az önkormányzatok kötelező közművelődési feladatellátásában tevékenyen

részt vevő intézmények számadata, amely éves szinten 68 és 77 között változott, amelyből állami önkormányzati

támogatással működik 56–58 intézmény, a többi pedig közművelődési megállapodás keretében kapcsolódik

az önkormányzatok kötelező közművelődési feladatellátásához. Ez jelenti Budapesten azt a szakintézmény

rendszert, amely az összes látogató és az összes bevétel tekintetében markánsan meghatározó. Részesedése

a szakmai és gazdasági eredményekből 90% feletti. E kör éves statisztikai adatszolgáltatása rendszeres,

körükben meghaladja a 98%-ot. Az adatszolgáltatók között szerepel még 30–40 kisebb – nagyobb civil

szervezet, továbbá több nagy társadalmi szervezeti, vagy gazdasági szervezeti formában működő amatőr

művészeti, helytörténeti, szakmai szervezet, szövetség. Ezek meglehetősen hektikus adatszolgáltatók.

Egy-egy nagyobb művészeti szövetség „belépése”, vagy hiánya jelentős mozgást, változást jelenthet adott

tevékenységi területen az összesített adatokban.

Budapest 2005. 2006. 2008.

Adatszolgáltató intézmények száma 137 116 131

Állami, önkormányzati intézmény 59 60 50

Társadalmi szervezet 74 48 72

Gazdasági társaság, vállalkozás 9 8 9

Ebből

Önálló gazdálkodású és igazgatású Nincs adat 34 27

Részben önálló gazdálkodású „ 16 16

Többfunkciójú intézmény szervezeti egysége „ 4 4

Budapesten az állami, önkormányzati intézmények száma 2008-ra jelentősen csökken, szerencsére nem csak

megszüntetések, sokkal inkább intézmény összevonások miatt. Csepelen három közművelődési intézmény

összevonása történt meg 2006-ban létszámcsökkentéssel. A XIII. kerületben a József Attila Művelődési




5

Központot Nonprofit Kft.-vé alakították, és a kerület valamennyi, korábban önálló közművelődési intézményét:

az ifjúsági irodát, a helytörténeti gyűjteményt és a galériát telephelyként, közös igazgatás alá vonták. A VI.

kerületben megszüntették a Terézvárosi Művelődési Közalapítványt és 2007-től TERMA Nonprofit Közhasznú

Zrt. formában működik tovább.

A kerületnek nincs saját közművelődési intézménye, és 2008-ban megszűnt az alapítványi fenntartású Postás

Művelődési Központ is. Hasonlóan a VII. kerületben is végleg megszűnt az Almássy téri Szabadidőközpont,

a közművelődési feladatellátást egy kis intézmény – az Erzsébetvárosi Közösségi Ház, amely 2006-tól

az Esélyek Házaként szociális feladatokat is felvállalt – látja el. A VIII. kerületben az értékes, Budapest

szempontjából is kiemelt szintér az Orczy-kert, a Józsefvárosi Kulturális és Sport Nonprofit Kft. tagintézménye.

A XIV. kerületben a Cserepes Ház és a Zeg-zug Gyermekház összevonásával alakult új intézmény. A XIX.

kerületben a Kispesti Munkásotthon Művelődési Ház és Intézményei néven, a KMO szervezeti bővítésével

egy közművelődési intézmény szervezetében került több kisebb közművelődési intézmény, információs iroda,

helytörténeti gyűjtemény összevonásra. Több III. kerületi közművelődési intézmény összevonásával hozták

létre az Óbudai Kulturális Központ Nonprofit Kft.-t.

III. 2. A közművelődési intézményrendszer infrastrukturális adottságai a fővárosban is változatos

és egyenetlen képet mutatnak. Általában elmondhatjuk, hogy a feltételrendszer oldaláról vizsgálva még

mindig jelentős hátrányokat kell leküzdeniük a kulturális piacon, ugyanakkor kedvező folyamatokról is

beszámolhatunk. Az elmúlt évtized során több kerület építette át, újította fel teljes körűen intézményét,

illetve több helyen is végeztek részleges rekonstrukciókat. Szinte valamennyi kerület a jelentős saját

erőforrás mellett kapott állami forrást, címzett támogatást is a fejlesztésekhez.

A XXII. kerületben az önkormányzat és egy bevásárló központ megállapodása képezte a beruházás forrását.

Az elmúlt évek kiemelt beruházásai voltak az V. kerületi Aranytíz Művelődési Központ felújítása, bővítése

(most Aranytíz Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.) a II. kerületben a Budai Táncklub felújítása, a pesthidegkúti

Klebersberg Kunó Művelődési Központ rekonstrukciója. 2005 után készült el a XXII. kerületben a Klauzál

Gábor Művelődési Központ beruházása, a XX. kerületi Csili Művelődési Központ felújítása. 2006-ban adták

át a József Attila Művelődési Központ új épületét, 2007-ben fejeződött a KMO Kispesti Művelődési Ház teljes

rekonstrukciója. Több részleges, de jelentős felújítás, korszerűsítés is zajlott, zajlik a fővárosi közművelődési

intézmények körében. Így az elmúlt években került sor a Marczibányi téri, a XVII. kerületi Vigyázó Sándor

Művelődési Ház, a XV. kerületi Csokonai Művelődési Központ színháztermeinek felújítására. Jelenleg zajlik

a TEMI Fővárosi Művelődési Ház felújítása, bár fele területen, de korszerű körülmények között folytathatják

a munkát. Tudomásunk szerint a XIII. kerület újabb közművelődési intézmény beruházását tervezi, egy 5000

négyzetméteres, Új-Lipótvárosi Közösségi Házat kívánnak létrehozni.




6

III. 3. A közművelődést szolgáló intézmények tárgyi, technikai felszereltségére a statisztikai adatlap

nem kérdez rá, ezért e tekintetben elemzésünk sem teljes.

Azt azonban egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a közművelődési alapellátásban részt vevő budapesti

intézmények döntő többségének az elmúlt évtizedben megújult, korszerűsödött a műszaki eszközparkja,

fokozatosan bővül az informatikai infrastruktúrája.

A kulturális törvény hatályba lépését követően a műszaki és informatikai eszközpark fejlesztésére az

érdekeltségnövelő pályázati keretből az önkormányzatok által biztosított önrész arányában részesülhettek

az intézmények. Ezt a lehetőséget a kerületek döntő többsége rendszeresen igénybe is vette. Az utóbbi

évek tendenciája azonban kedvezőtlenül alakult, egyre kevesebb a pályázó és az elért forrás. 2008-ban ez a

csökkenés már drasztikus. A pályázók száma a 2005. évinek alig több mint 50%-a, míg az elnyert támogatási

összeg kevesebb, mint egyharmada. Fokozatosan javult, bővült az intézmények informatikai infrastruktúrája.

2008-ban 131 adatszolgáltató szervezetből 114-nek van internet-kapcsolata, 108-nak saját honlapja van.

Összesen 331 a nyilvánosan elérhető internet-kapcsolattal rendelkező terminálok száma. Ez akkor is

figyelemre méltó, ha tudjuk, hogy néhány nagyobb intézmény több ilyen hozzáférést is biztosít.

Összességében tehát Budapesten ugyan kifejezetten javult az alapellátásban dolgozó közművelődési

intézmények műszaki–technikai infrastruktúrája, az mégsem tekinthető valóban versenyképesnek azon a

kulturális piacon, ahol tőkeerős vállalkozásokkal kell versenyezniük.

Általában elmondhatjuk, hogy az egyszeri beszerzésekre megszerzett források ugyanis csak pillanatnyi

megoldást jelentenek abban az esetben, ha a géppark folyamatos karbantartására, megújítására, meglehetősen

drága üzemeltetésére már nincs elegendő és biztonságosan rendelkezésre álló forrás.

IV. Foglalkoztatás

Budapesten a közművelődési intézményekben foglalkoztatottak száma a vizsgált időszakban jelentős

mértékben csökkent. A csökkenés jobban érintette a műszaki, ügyviteli alkalmazottakat, de a szakalkalmazottak

esetében is jelentős. Ennek egyik oka minden valószínűség szerint a 2006. évi költségvetési támogatások

jelentős csökkenése, az intézmények és telephelyek összevonása, az alulfinanszírozottság ellensúlyozására

tett vezetői intézkedések.

Bár 2005–2006–2007-ben az adatszolgáltató intézmények száma is csökkent, de a „nagy foglalkoztatók” a

közművelődési alapellátásban résztvevő szakintézmények köre gyakorlatilag minden évben szinte 100%-ban

adatközlő. A szakalkalmazottak körében csökkent a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma, ugyanakkor

nőtt a részmunkaidőben foglalkoztatottaké és több mint négyszeresére nőtt a vállalkozásban foglalkoztatott

szakalkalmazottaké. Az 1000 lakosra jutó közművelődési szakemberszám még így is csak 0,5, amely a

fővárosban sem magasabb, mint az országos átlag.




7

2005. 2008.

Összes foglalkoztatott

(önkéntesek nélkül)861 1 000

Ebből teljes+részmunkaidős

szakmai munkatárs794 706

Ebből vezető 123 120

Ebből vállalkozó 67 294

Önkéntes 789

Ebből közalkalmazott 546 324

Ezek a növekedések azonban csak látszólagosak, hiszen 2008-ban a statisztikában együtt kellett

szerepeltetni azokat a foglalkozásvezetőket, oktatókat, művészeket stb., akik nem állandó alkalmazottai a

munkaszervezetnek. A vállalkozók számának nagyarányú növekedésére is ez az egyik magyarázat, továbbá

az intézmény összevonásokat követően a nonprofit kft.-k létrehozása is növelte számarányukat. Egyébként

a létszámcsökkentések mellett ez a folyamat okozza a közalkalmazottak számának 47,3%-os látványos

visszaesését is.

Közművelődési szakképesítéssel rendelkezik a szakalkalmazottak 80–85%-a, és ha az egyéb felsőfokú

képesítéssel rendelkezőket is figyelembe vesszük, ez az arány meghaladja a 93–95%-ot, ez évek óta

kiegyensúlyozott, alig változik.




8

V. A főváros közművelődési szervezeteinek tevékenysége a számok tükrében

Budapesten a rendszeresen adatot szolgáltatók döntő többsége közművelődési szakintézmény, amely

a közművelődés alapellátásában vesz részt. Zömében állami, önkormányzati fenntartású művelődési

házakról van szó, továbbá azokról az egyéb fenntartású közművelődési szervezetekről, akik közművelődési

megállapodás keretében vesznek részt a feladatellátásban

A bevételek és a látogatók 90–95 %-a ezekben a szakintézményekben jelenik meg.

A többi közművelődési civil szervezet szűkebb tevékenységszerkezettel, kisebb volumenű jelenléttel, színesíti

az ellátást.

A közművelődési intézmények 2005-ben 538 000, 2008-ban 748 441 programot, szolgáltatást kínáltak.

Ez 2005-ben 1450, 2008-ban 2050 programot/szolgáltatást jelent naponta (365 napra számolva).




9

Rendszeres művelődési formák

2005. 2008.

Alkotó művészeti közösségek száma 1058 1693 résztvevők száma 28 806 51 705

Tanfolyamok

csoportok száma 2297 1340

résztvevők száma 124 726 83 638

Klubok

száma 1528 1038

résztvevők száma 92 645 165 575

Képzések

(saját) 3302 6598

(külső) 115 024 67 161

Képzésben résztvevők száma összesen

118 326 73 759




10

V. 1. A látogatottsági mutatók

A rendszeres művelődési formákon 2005-ben 369 386 fő, 2008-ban 374 677 fő Budapest lakosságának 22%-

a vesz részt (amatőr művelődési csoportokban, klubokban, szakkörökben, tanfolyamokban, képzésekben).

Mindkét esetben figyelembe vettem a külső szervek által szervezett képzéseket is, hiszen Ők is rendszeres

látogatói az intézményeknek.

Ezekben a közösségekben résztvevők általában heti rendszerességgel látogatják az intézményeket. Ez a

látogatottsági adatokban a belépési gyakoriságot, az alkalmak számát is figyelembe véve 2005-ben 6,8 milliós

(a külső szervek által szervezett képzések adatai csak egyszeri adatként szerepelnek, nem vettük figyelembe

a belépések gyakoriságát, mint ahogy azt a 2008-as adatlap sem veszi figyelembe.) 2008-ban ez már 10

milliós nagyságrendet jelent.

Ami feltétlenül említésre érdemes tendencia, hogy jelentős növekedést mutat az alkotó művelődési közösségek

és a klubok résztvevőinek a száma, eközben érzékelhetően csökkent a tanfolyamokon és a képzésekben

résztvevők száma. A jelenségnek, bár közelebbi vizsgálatra lenne szükség több okát is ismerjük, illetve

feltételezhetjük. Az alkotó, művelődő közösségek népszerűsége valamennyi korosztályban népszerű, de

örvendetes, hogy 30% a 15 év alatti és további 40% a 15–29 év közötti résztvevő. A korosztályi összetétel

hosszú évek óta hasonló. Ez egyben azt is jelenti, hogy a fiatalok jelentős számban vesznek részt a művészeti

közösségek, csoportok, együttesek munkájában, találkoznak valódi kulturális értékekkel, megtanulnak együtt

dolgozni, együttműködni, kortárs és intergenerációs csoportokban. A klubok esetében 10% a gyermek, 8%

az ifjúsági 4% családi, 30% a nyugdíjas korosztályi, a további 48% érdeklődés szerint szerveződő közösség.

16 000 000

16 100 000

16 200 000

16 300 000

16 400 000

16 500 000

16 600 000

16 700 000

2005. 2008.

Összes látogatószám (képzések nélkül)

Összes látogatószám (képzések nélkül)




11

A klubok és résztvevőinek száma 2003 óta töretlenül emelkedik, ami részben a közösségi, társadalmi

kapcsolatok felértékelődését jelentheti, de összefüggésben lehet a tanfolyamok és képzések számának

csökkenésével is. A felnőttképzési törvény kemény nyilvántartási és adminisztrációs követelményeinek a

közművelődési intézmények közül mindezidáig csak kis számban tettek eleget, ezért elképzelhető, hogy a

korábbi tanfolyamok egy részét klub formában működtetik és számos képzés és tanfolyam került „kiszervezésre”

külső szervek által, terembérleti konstrukcióban történő megvalósításra.

V. 2. Az eseti programok, rendezvények (művészeti, népművészeti, ismeretterjesztő programok, kiállítások,

szórakoztató és közösségi rendezvények, táborok, vetélkedők, fesztiválok, információs és felnőttképzési és

más szakmai szolgáltatások) látogatószáma kerekített számokkal 2005-ben 9,5 millió, 2008-ban 6,6 millió.

2005. 2008.Művészeti kiállítások 1 013 315 985 270Művészeti események 510 802 387 159

Népművészeti események 1 013 468 605 331

Szórakoztató rendezvények 807 130 761 378Közösségi rendezvények 1 350 454 632 847Ismeretterjesztés 411 285 244 318Vetélkedők 78 046Tábor 43 547 23 437Fesztiválok 1 050 288Külső szervek rendezvényei 2 499 486 1 381 558Szolgáltatások 736 801 1 574 199

Összes 9 514 622 6 595 497




12

Amit tendenciaként megállapíthatunk az, hogy szinte minden eseti tevékenységnél csökkent a látogatók száma,

ugyanakkor a szolgáltatások száma megduplázódott. Bár ez nem „kemény” adat, saját tapasztalatokkal is

alátámaszthatom, jól érzékelhetően növekedett az igény a különböző díjmentes vagy relatív alacsony áron

kínált szolgáltatásokra.

Tapasztalat az is, hogy 3–5 évente jelentős hullámzó mozgás jelenik meg ezekben az adatokban.

Azt minden esetre megállapíthatjuk, (ezt a korábbi hosszabb időszakot átfogó elemzések is alátámasztják),

hogy amikor a fenntartói támogatás egy kritikus érték alá kerül (átlagosan az 50% alá) még a következő

években is érzékelhető negatív gazdasági és szakmai folyamatoknak vagyunk a tanúi.

2008.

Művészeti kiállítások

Művészeti események

Népművészeti események

Szórakoztató rendezvények

Közösségi rendezvények

Ismeretterjesztés

Vetélkedők

Tábor

Fesztiválok

Külső szervek rendezvényei

Szolgáltatások

Összes

2005.

Művészeti kiállítások

Művészeti események

Népművészeti események

Szórakoztató rendezvények

Közösségi rendezvények

Ismeretterjesztés

Vetélkedők

Tábor

Fesztiválok

Külső szervek rendezvényei

Szolgáltatások

Összes




13

Összességében pedig elmondhatjuk, hogy az intézményrendszer közösségi művelődési jellege tovább

erősödött, a rendszeresen visszatérő látogatók és a díjmentes szolgáltatásokat igénybe vevők száma

emelkedett, ugyanakkor az eseti rendezvények látogatottsága csökkent. Ennek számos lehetséges oka közül

érdemes kiemelni a forráshiányt, a látogatókör életszínvonalának csökkenését, a reklám- és marketingkiadások

szinte százalékosan ki sem mutatható arányát.

Mindezek ellenére az éves látogatók száma 2005-ben kerekítve 16.3 millió, 2008-ban 16,7millió. Ez a

hatalmas szám a főváros közművelődési intézményeiben átlagosan napi 45 750 ezer fő megjelenését jelenti

(365 nappal számolva) 131 intézmény átlagában napi 380 látogatót jelent. Ez természetesen a valóságban

jelentős szórást mutat.

VI. Gazdálkodás

2005. 2008.

Összbevétel 12,2 mrd 11,6 mrd

ebből fenntartói támogatás 6,2 mrd 5,2 mrdpályázati támogatás 944 384 764 569

A közművelődési intézmények saját működési bevétele 2005-ben 4,7 milliárd Ft. Ez Budapest teljes

népességére vetítve 2765 Ft/fő! 2008-ban a táblák változásai miatt nehéz az összehasonlítás. A saját forrás

nagyságrendje 2008-ban 3,3 milliárd Ft, ami a főváros népességére vetítve 1941 Ft/fő. Figyelemre méltó,

hogy a saját forrás mindkét évben meghaladta a normatív támogatás fejkvótaértékét. Valójában azonban

a fenntartói támogatáson kívül szinte minden bevételnek szakmai munka fedezete és tartalma is van. Ez

alól talán a kamatbevételek jelentenének kivételt, amely azonban elenyészően kis összeget jelent, így a mi

szempontunkból elhanyagolható. A fenntartói támogatások a budapesti intézmények átlagában 2005-ben alig

haladja meg az összbevétel 50%-át, 2008-ban már csak 45%-át.

Érdemes azt is megvizsgálni, hogy mire elég a fenntartói támogatás. Itt feltétlenül figyelembe kell venni,

hogy a nettó finanszírozás miatt a támogatásnak csak töredékösszege érkezik az intézményekhez, így azok

jórészt a saját forrásból gazdálkodnak. A bér és járulék, valamint a nem személyi jellegű adók és járulékok

(pl.: ÁFA) 2005-ben 5,5 milliárd Ft-ot, tehát a fenntartói támogatás 88%-át jelentette. 2008-ban ez már csak

4,7 milliárdra becsülhető. (A 2008-as adatlap nem kérdez rá a nem személyi jellegű adókra és járulékokra,

így azt a 2005-ös nagyságrendben vettem figyelembe) Ez együttesen a támogatásnak a 90%-a. A számok

azt támasztják alá, hogy az üzemeltetési költségekre 2005-ben mintegy 700 millió, 2008-ban már csupán




14

500 millió támogatás jutott. Jól látható, hogy ez az összeg már a közüzemi díjak fedezetére sem volt elegendő.

Azt is érdemes megfontolni, hogy a nettó finanszírozás miatt a fenntartói támogatás jelentős része be sem

érkezik az intézmények számláira, hiszen a bér a dolgozók folyószámláira, az SZJA. és a járulékok közvetlenül

a „nagykalapba” utalódnak. 2008-ban az 5,2 milliárdos fenntartói támogatásokból 4,2 milliárd, a támogatás

80%-a be sem érkezett az intézményekbe.

Ez az alulfinanszírozottság miatt végletesen feszített gazdálkodás az, hogy a saját bevételek jelentős részét

kell az üzemeltetésre fordítani több szempontból is érezteti a negatív hatását. Nem jut forrásfejlesztésekre, sok

intézmény esetében gondot jelent a pályázati források önrészének előteremtése, illetve az utófinanszírozott

pályázatokra a forrás megelőlegezése. Többek között ez is oka lehet annak, hogy a pályázati forrásból átvett

összegek (abszolút számban és az összbevételen belüli arányában is) csökkentek. Tovább súlyosbítja a

helyzetet, hogy a látogatók fizetőképességének csökkenésével arányosan csökkennek a működési bevételek

is. Igaz, 2009/2010-ben várhatóan növekedni fog a pályázati források részaránya az összbevételen belül, ha

élni tudnak az intézmények a 2009-ben megnyílt nagy uniós (pl.: TÁMOP) pályázati lehetőségekkel.

Bár a számok önmagukért beszélnek, érdemes még néhány fontos szempontot szem előtt tartani, amely még

figyelemre méltóbbá teszi az elért eredményeket.

Az intézmények többségének szűkös, sok esetben kifejezetten rossz tárgyi feltételei ellenére tevékenységükre

óriási az igény. (Lakóhelyhez közel, elérhető árakon kínált szolgáltatások.)

A látogatói kör szociális összetétele. Sokszor az „utolsó esélyek” házai a különböző szempontból hátrányos

helyzetűek, idősek, nagycsaládosok, kiskeresetűek számára.




15

Ez az elemzés arra is rávilágít, hogy egy jelentős társadalmi szereppel bíró, mindmáig a legnagyobb látogatottságú

kulturális intézményrendszer minden jel szerint a teljesítőképesség a határához érkezett.

Szinte megoldhatatlan feladatot jelent az a tartósan és mélyen alulfinanszírozott állapot, amelyet csak tovább

súlyosbít a bizonytalan politikai, a válságos gazdasági és az erodálódó társadalmi – kulturális környezet.

Kötelességünk minden felelős fenntartó és döntéshozó számára nyilvánvalóvá tenni e tényeket, figyelmükbe kell

ajánlani eredményeinket, lehetőségeinket, mindenekelőtt arra a tényre hivatkozva, hogy ez az intézményrendszer

a sok vesztesége ellenére egy dolgot mégsem veszített el – látogatói érdeklődését és bizalmát.

Budapest, 2009. október 30. Margittai Katalin

igazgató

Documents

A közművelődési intézmények, szervezetek helyzete és a változások fő tendenciái Budapesten