1

A lA léégzgzéés s szervrendszereszervrendszere

A lA léégzgzéés szervrendszeres szervrendszere

RRéészeiszei::LLéégutakgutakTTüüddőőJJáárulruléékos rkos réészek szek

mellkas csontos vmellkas csontos vááza, za, lléégzgzőőizmok, izmok, mellhmellháártyrtyáákk..

A lA léégzgzéés szervrendszeres szervrendszere

FeladataFeladatakküülslsőő lléégzgzééss

kisvkisvéérkrköör hajszr hajszáálereiben llereiben léévvőő vvéér r (folyad(folyadéékfkfáázis), zis), éés a ks a köörnyezet (grnyezet (gáázfzfáázis) zis) kköözzöött tt ttüüddőőartartééria felria felőől l éérkezrkezőő szszééndioxiddndioxiddúús, s, oxigoxigéénszegnszegéény vny véérbrbőől l •• szszééndioxid eltndioxid eltáávolvolííttáása, sa, •• az oxigenizaz oxigenizáácicióó biztosbiztosííttáása. sa.

LLéégutakgutakFeladata: Feladata: megfelelmegfelelőő mennyismennyisééggűű, , éés megfelels megfelelőő minminőőssééggűű(meleg, p(meleg, páárráás, szennyezs, szennyezőőddéésmentes) levegsmentes) levegőőttüüddőőbejuttatbejuttatáása.sa.folyamat a lfolyamat a léégutak gutak öösszetett cssszetett csőőrendszerrendszeréén n keresztkeresztüül vall valóósul meg. sul meg. cscsőőrendszert felsrendszert felsőő éés alss alsóó lléégutakra oszthatjuk. gutakra oszthatjuk. kkéét szakasz kt szakasz köözti hatzti hatáár felnr felnőőttek esetttek esetéén a n a hangrhangréés. s.

FelsFelsőő lléégutakgutakOrrOrr

KKüülslsőő orr:orr:hhááromoldalromoldalúú piramishoz hasonlatos, piramishoz hasonlatos, porcokbporcokbóól, csontokbl, csontokbóól l ééppüül fel, l fel, az arc karakteraz arc karakteréét meghatt meghatáározrozóó jellegzetes jellegzetes kkéépletplet

2

FelsFelsőő lléégutakgutakOrrOrr

OrrOrrüüreg:reg:nynyíílirliráánynyúú orrsorrsöövvéénnyel kettnnyel kettéévváálasztott, lasztott, harharáánt irnt iráánynyúú orrkagylorrkagylóókkal felosztott kkal felosztott üüregrendszer.regrendszer.

üüregrendszeren belregrendszeren belüül felsl felsőő, k, köözzéépspsőő, als, alsóóorrjorrjááratotratotezekbe az orrjezekbe az orrjááratokba nyratokba nyíílnak az orr lnak az orr mellmelléékküüregei, valamint a kregei, valamint a köönnycsatorna.nnycsatorna.

orrgarati rorrgarati réészen szen orrgaratmandula orrgaratmandula ffüülklküürt nyrt nyíílláása talsa taláálhatlhatóó, ami az orr, ami az orrüüreg reg kköözzéépfpfüüllel tllel töörtrtéénnőő öösszeksszekööttetttetéésséééért felelrt felelőős. s.

FelsFelsőő lléégutakgutakOrrOrr

OrrmellOrrmelléékküüregek:regek:koponyacsontokban talkoponyacsontokban taláálhatlhatóó lléégtartalmgtartalmúú üüregek, regek, az orraz orrüüreggel reggel öösszessze--kkööttetttetéésben sben áállnakllnakcscsöökkentik a koponya skkentik a koponya súúlylyáát, t, felmelegfelmelegíítik az orrtik az orrüüregen regen áátjuttjutóó leveglevegőőt, t, hangadhangadááskor rezonskor rezonáátorktorkéént mnt műűkköödnek.dnek.

TTíípusai:pusai:HomlokHomloküüregregArcArcüüregregÉÉkcsonti kcsonti üüregregRostasejtekRostasejtek

FelsFelsőő lléégutakgutakGaratGarat

orrorrüüreg utreg utáán kn köövetkezvetkezőő izmos falizmos falúúttöömlmlőő. . kköözzöös szakasz az ems szakasz az eméésztsztőőrendszerrel, rendszerrel,

az orraz orrüüreg felreg felőől l éérkezrkezőő leveglevegőő, , éés a szs a száájjüüreg felreg felőől l éérkezrkezőő ttááplpláálléék itt k itt keresztezi egymkeresztezi egymáás s úútjtjáát.t.

3

FelsFelsőő lléégutak gutak GGéégege

nyak elnyak elüülslsőő felszfelszíínnéén a kn a köözzéépvonalban pvonalban kb. a III kb. a III -- VI. nyakcsigolya VI. nyakcsigolya magassmagassáággáában fekszikban fekszik

felsfelsőő rréésze hsze hááromoldalromoldalúú piramis, piramis,

alsalsóó rréésze fokozatosan hengeresssze fokozatosan hengeresséévváálik, lik, éés a ls a léégcsgcsőőben folytatben folytatóódik dik

FelsFelsőő lléégutak gutak GGéégege

szalagok, porcok, izmocskszalagok, porcok, izmocskáák, k, éés s nynyáálkahlkaháártya egyrtya együüttesen ttesen ééppííti fel ti fel benne talbenne taláálhatlhatóók a hangszalagok k a hangszalagok porcai:porcai:

PajzsporcPajzsporcGyGyűűrrűűporcporcGGéégefedgefedőőKannaporcKannaporc

AlsAlsóó lléégutakgutakLLéégcsgcsőő

ggéége alsge alsóó rréészszééhez kapcsolhez kapcsolóóddóó, a test , a test kköözzéépvonalpvonaláában fekvban fekvőő llééggúútitiszakasz. szakasz. VI. nyaki csigolyVI. nyaki csigolyááttóól a IV. hl a IV. hááti csigolyti csigolyááig tartig tarthossza felnhossza felnőőttben 10ttben 10--15 cm, sz15 cm, széélesslesséége 2ge 2--2,5 cm. 2,5 cm. lléégcsgcsőő áállandllandóóan nyitott, an nyitott, falfaláát 15t 15--20 db C20 db C--alakalakúú porcporc ttáámasztjamasztjaszomszszomszéédos porcokat rugalmas, kdos porcokat rugalmas, kööttőőszszöövetes lemezvetes lemeztartja tartja öössze. ssze. CC--alakalakúú porc hporc háátstsóó kkéét szt száárráát t öösszefsszefüüggggőő hháártyrtyáás s lemez lezlemez lezáárja, rja, éés elvs elváálasztja a nyellasztja a nyelőőcscsőőttőől. l. nynyáálkahlkaháártyrtyáájjáára csillra csillóószszőőrröös hengerhs hengerháámm

4

AlsAlsóó lléégutakgutakHHöörgrgőőrendszerrendszer

lléégcsgcsőőttőől a tl a tüüddőő--llééghghóólyagocsklyagocskáákig tartkig tartóóllééggúúti szakaszti szakaszSzakaszai:Szakaszai:

FFőőhhöörgrgőőkkHHöörgrgőőkkHHöörgrgőőcskcskéékkHajszHajszáálhlhöörgrgőőkk

•• vvéégein szgein szőőllőőffüürtszerrtszerűűen a ten a tüüddőőllééghghóólyagocsklyagocskáákkhelyezkednek elhelyezkednek el

AlsAlsóó lléégutakgutakTTüüddőő

Helyzete: Helyzete: A mellA mellüüreg kreg kéét oldalt oldaláában helyezkedik elban helyezkedik el

Alakja: Alakja: tompa ktompa kúúp alakp alak

RRéészei:szei:Alapi rAlapi réész (tsz (tüüddőő alap)alap)CsCsúúcsi rcsi réész (tsz (tüüddőőcscsúúcs)cs)

FelszFelszíínei:nei:BordBordáái felszi felszíínnRekeszi felszRekeszi felszíínnGGáátori felsztori felszíín, fordn, fordíított csepp alaktott csepp alakúú kkééplet, a tplet, a tüüddőőkapu kapu taltaláálhatlhatóó ittitt

AlsAlsóó lléégutakgutakTTüüddőő

MMűűkkööddéési egyssi egyséégei:gei:ttüüddőőlebeny lebeny

bal tbal tüüddőő esetesetéén kettn kettőő, jobb t, jobb tüüddőő esetesetéén hn hááromromsegmentumok segmentumok

ttüüddőőnknkéént tnt tííz darabz darabttüüddőőlebenyke lebenyke

a legkisebb ma legkisebb műűkkööddéési egyssi egyséég, g, egy hajszegy hajszáálhlhöörgrgőő, hajsz, hajszáálerekkel lerekkel éés s ttüüddőőllééghghóólyagocsklyagocskáákkal tartozikkkal tartozik

lebenyklebenykéékben tkben töörtrtéénik a vnik a véér folyadr folyadéékfkfáázisa, zisa, éés a s a belbeléélegzett leveglegzett levegőő ggáázfzfáázisa kzisa köözzöötti oxigtti oxigéén n éés s szszééndioxid kicserndioxid kicserééllőőddéése se

5

AlsAlsóó lléégutakgutakTTüüddőő

JJáárulruléékos rkos réészekszekkköözvetlenzvetlenüül nem vesznek rl nem vesznek réészt a szt a ggáázcserzcseréében, ben, a la léégzgzéés mechaniks mechanikáájjáához elengedhetetlenek.hoz elengedhetetlenek.mellkas csontos vmellkas csontos vááza: za: •• a ha hááti csigolyti csigolyáák, k, •• a XII pa XII páár borda, r borda, •• szegycsont szegycsont

AlsAlsóó lléégutakgutakTTüüddőő

JJáárulruléékos rkos réészekszeklléégzgzőőizmok:izmok:

rekeszizom: rekeszizom: öösszehsszehúúzzóóddáása esetsa esetéén a melln a mellűűr tr téérfogata rfogata megnmegnőő,bel,beléégzgzééssbordakbordaköözti izmok: zti izmok: kküülslsőő rréétege a beltege a beléégzgzéésben, msben, mííg belsg belsőőrréétege a kiltege a kiléégzgzéésben vesz rsben vesz réészt. szt.

mellhmellháártya: rtya: kkéét lemezbt lemezbőől l ééppüül fell felttüüddőőhhööz kz köözeli zsigeri, zeli zsigeri, éés mellkasfallal s mellkasfallal öösszensszenőőtt falitt falikköözzööttttüük negatk negatíív nyomv nyomáás uralkodik (atmoszfs uralkodik (atmoszféérikus rikus nyomnyomááststóól alacsonyabb), ami a tl alacsonyabb), ami a tüüddőőt kifeszt kifeszíített tett áállapotban llapotban tartja.tartja.

AlsAlsóó lléégutakgutakTTüüddőő

lléégzgzéés szabs szabáályozlyozáásasavvéér szr szééndioxid szintje alapjndioxid szintje alapjáán a kn a köözponti zponti idegrendszerben elhelyezkedidegrendszerben elhelyezkedőő nynyúúltvelltvelőővvéégzi.gzi.ttüüddőő passzpasszíív mv móódon vesz rdon vesz réészt a lszt a léégzgzéés s mechanikmechanikáájjáában. ban. lléégzgzéésfsfáázisok kzisok köözzüül a bell a beléégzgzéés akts aktíív, mv, mííg a g a kilkiléégzgzéés passzs passzíív folyamat.v folyamat.

Az emAz eméésztsztéés szervrendszeres szervrendszere

feladatafeladataa ta tááplpláálléékk

felvfelvéétel tel ememéésztsztéés s felszfelszíívvááss

salakanyag kivsalakanyag kiváálasztlasztáás.s.

6

RRéészeiszeiFelsFelsőő szakasz:szakasz:

szszáájjüüregreggaratgaratnyelnyelőőcscsőő

KKöözzéépspsőő szakasz:szakasz:gyomorgyomorvvéékonybkonybéél (patkl (patkóóbbéél, l, ééhbhbéél, csl, csííppőőbbéél)l)

AlsAlsóó szakasz:szakasz:vastagbvastagbéél (vakbl (vakbéél, felszl, felszáállllóó, har, haráánt, lesznt, leszáállllóóvastagbvastagbéél, szigmabl, szigmabéél, vl, véégbgbéél)l)

EmEméésztsztőőmirigy: a mmirigy: a mááj j éés a hasnys a hasnyáálmirigy.lmirigy.

SzSzáájjüüregreg

RRéészei:szei:fogak elfogak előőtti eltti előőcsarnokcsarnok

fogak mfogak mööggöötti sztti száájjüüregregfelsfelsőő fala a szfala a száájpad, jpad, alul a nyelv talalul a nyelv taláálhatlhatóó, mely a sz, mely a száájfenjfenéék k izmon nyugszik izmon nyugszik

SzSzáájjüüregregNyNyáálmirigyek: lmirigyek: szszáájjüüregbe szregbe száámos nymos nyáálmirigy, klmirigy, kööztztüük a hk a háárom rom ppáár nagy nyr nagy nyáálmirigy kivezetlmirigy kivezetőőcscsööve nyve nyíílik. lik. kemkeméénynyííttőő bontbontóó enzimet tartalmaza a nyenzimet tartalmaza a nyáállvvááladladéékuk kuk öösszesssszesséége a szge a száájnyjnyáál (saliva).l (saliva).

ffüültltőőmirigymirigyáállkapocsalatti mirigyllkapocsalatti mirigynyelvalatti mirigynyelvalatti mirigyttööbbi kisebb nybbi kisebb nyáálmirigyet jlmirigyet jáárulruléékos nykos nyáálmirigynek lmirigynek nevezznevezzüük k

SzSzáájjüüregregNyelvNyelv

szszáájjüüreg fenekreg fenekéén elhelyezkedn elhelyezkedőő izmos szerv. izmos szerv. kkíívvüülrlrőől idegvl idegvéégzgzőőddéésekben igen gazdag sekben igen gazdag nynyáálkahlkaháártya fedi rtya fedi izomzata harizomzata haráántcsntcsííkolt, kolt, éés rs réészben csontrszben csontróól l ((áállkapocs, nyelvcsont), rllkapocs, nyelvcsont), réészben a nyelv szben a nyelv kkööttőőszszööveti elemeirveti elemeirőől ered.l ered.íízingereket felvevzingereket felvevőő íízlelzlelőőbimbbimbóók fk főőleg a leg a nyelvhnyelvhááton helyezkednek el. ton helyezkednek el.

•• formformáájuk kjuk küüllöönbnböözzőő. . •• alapalapíízeket (keserzeket (keserűű, , éédes, sdes, sóós, savanys, savanyúú) k) küüllöönbnböözzőő

bimbbimbóókkal kkal éérzrzéékeljkeljüük.k.

7

SzSzáájjüüregreg

Fogak:Fogak:szszáájjüüregben a felsregben a felsőő áállcsont llcsont éés az s az áállkapocs fogmedri nyllkapocs fogmedri nyúúlvlváányaiban nyaiban helyezkednek elhelyezkednek el6. 6. ééletletéévig kinvig kinöövvőő fogakat tej fogaknak, az fogakat tej fogaknak, az ututáána megjelenna megjelenőőket maradandket maradandóófogaknak fogaknak nevezznevezzüükkelelőőbbiek szbbiek szááma 20, az utma 20, az utóóbbiakbbiakéé 32. 32.

SzSzáájjüüregregfogak fogak ááltalltaláános felnos felééppííttéése: se:

a szervezet legszila szervezet legsziláárdabb rdabb áállomllomáánya: cementnya: cement--, dentin, dentin-- éés s zomzomááncnc-á-állomllomáány ny ééppííti fel ti fel fog belsejfog belsejéében levben levőő üüregben ezenkregben ezenkíívvüül a puha fogbelet l a puha fogbelet (pulpa) tal(pulpa) talááljuk. ljuk. minden fog hminden fog háárom rrom réészbszbőől l ááll: ll: korona, nyak korona, nyak éés gys gyöökkéér.r.fogak fogak öösszesssszesséége a fogazatge a fogazatfogazat alsfogazat alsóó éés felss felsőő fogsorbfogsorbóól l ááll. ll. felsfelsőő éés alss alsóó fogsorban 16fogsorban 16--16 maradand16 maradandóó fog helyezkedik fog helyezkedik el, amelyek mel, amelyek méég kg küüllöön jobb n jobb éés bal fs bal féélre oszlanak, lre oszlanak, íígy ngy néégy gy negyed (kvadrnegyed (kvadrááns) keletkezik 8ns) keletkezik 8--8 foggal. 8 foggal. egy negyedben van: 2 metszegy negyedben van: 2 metszőőfog, 1 szemfog, 2 kisfog, 1 szemfog, 2 kisőőrlrlőő (kis (kis zzáápfog), 3 nagypfog), 3 nagyőőrlrlőő (nagy z(nagy záápfog). pfog). utolsutolsóó nagynagyőőrlrlőő a ba böölcsesslcsesséégfog, amely a 18. gfog, amely a 18. ééletletéév kv köörrüül l kezd kinkezd kinőőni ni

FelsFelsőő szakaszszakasz

Torok: Torok: szszáájjüüreg hreg háátstsóó kapuja, kapuja, hháátrafeltrafeléé a garatba vezet.a garatba vezet.

Garat: Garat: garat az orrgarat az orrüüreg, a szreg, a száájjüüreg reg éés a gs a géége mge mööggöött tt elhelyezkedelhelyezkedőő ffüüggggőőleges leges üüreg,reg,felterjed a koponyaalapig, lefelfelterjed a koponyaalapig, lefeléé pedig a pedig a nyelnyelőőcscsőőben folytatben folytatóódik dik

FelsFelsőő szakaszszakasz

NyelNyelőőcscsőő: : hhüüvelykujj vastagsvelykujj vastagsáággúú, izmos fal, izmos falúú cscsőő, , garato garato éés a gyomor ks a gyomor köözzöött helyezkedik eltt helyezkedik elhossza kb. 25 cmhossza kb. 25 cmbeidegzbeidegzéése akaratunktse akaratunktóól fl füüggetlenggetlen

GyomorGyomorememéésztsztőőcsatorna legtcsatorna legtáágabb rgabb réészeszekköözvetlenzvetlenüül a rekeszizom l a rekeszizom éés a ms a mááj alatt, j alatt, nagyobbrnagyobbréészt a kszt a köözzéépvonaltpvonaltóól balra fekszik. l balra fekszik. elelüülslsőő éés hs háátulstulsóó felszfelszíínnéének nek

felsfelsőő taltaláálkozlkozáási vonalsi vonaláát kisgt kisgöörbrbüületnek, letnek, az alsaz alsóót nagyt nagy--ggöörbrbüületnek nevezzletnek nevezzüük. k.

nyelnyelőőcscsőő beszbeszáájadzjadzáássáának knak köörnyrnyééke a ke a cardia, cardia, felsfelsőő ttáágulata a gulata a fundus, fundus, vvéékonybkonybéélbe vezetlbe vezetőő nynyíílláás a pylorus.s a pylorus.

8

PatkPatkóóbbééllgyomorhoz csatlakozik, gyomorhoz csatlakozik, éés s ééles hatles hatáárral rral kezdkezdőődik a pylorusndik a pylorusnáál. l. kb. 30 cm hosszkb. 30 cm hosszúú, patk, patkóó alakalakúú bbéélrlréészlet, szlet, domborulata jobbra, homorulata balra tekint. domborulata jobbra, homorulata balra tekint. homorulathomorulatáába illeszkedik a hasnyba illeszkedik a hasnyáálmirigy feje. lmirigy feje. nynyáálkahlkaháártyrtyáán kn köörkrköörröös irs iráánynyúú, s, sűűrrűűn egymn egymáás s mellett elhelyezkedmellett elhelyezkedőő redredőők lk lááthatthatóók k az epehaz epehóólyag lyag éés a ms a mááj kj köözzöös kivezets kivezetőőcscsöövvéének nek (ductus choledochus) beny(ductus choledochus) benyíílláása lsa lááthatthatóó..ide nyide nyíílik a hasnylik a hasnyáálmirigy kivezetlmirigy kivezetőőcscsööve is ve is (ductus pancreaticus).(ductus pancreaticus).

VVéékonybkonybééllvvéékonybelek hossza kb. 5 mkonybelek hossza kb. 5 mééter. ter. ééhbhbéél (jejunum) l (jejunum)

a patka patkóóbbéél folytatl folytatáásaksakéént a vnt a véékonybkonybéélnek mintegy 2/5 rlnek mintegy 2/5 réészszéét t kkéépezi. pezi. szszáámos, nagyobbrmos, nagyobbréészt harszt haráánt irnt iráánynyúú kacsot alkotva, a kacsot alkotva, a hashasüüreg kreg köözzéépspsőő rréészszéében fekszik.ben fekszik.

cscsííppőőbbéél (ileum) l (ileum) az az ééhbhbéélnek lnek ééles hatles hatáár nr néélklküüli folytatli folytatáása, sa, ileum a vileum a véékonybkonybéél 3/5l 3/5--éét adja t adja a hasa hasüüreg alsreg alsóó rréészszéében helyezkedik el, ben helyezkedik el, lenylenyúúlik a kismedenclik a kismedencéébe is. be is.

A vA véékonybelek konybelek öösszesssszessééggéét a vastagbelek t a vastagbelek keretszerkeretszerűűen veszik ken veszik köörrüül.l.

VastagbVastagbééllvvéékonybelek folytatkonybelek folytatáássáát kt kéépezpezőő kb. mkb. máásfsféél ml mééter ter hosszhosszúúkküülslsőő felszfelszíínnéén, a vn, a véégbgbéél kivl kivéételteléével, vel, kikiööblblöössööddéések lsek lááthatthatóók. k. ezeket hezeket háárom hosszanti szalag hozza lrom hosszanti szalag hozza léétre, tre, amelyek megramelyek megröövidvidíítik a belet. tik a belet. szalagok a bszalagok a béélfal hosszanti izmainak lfal hosszanti izmainak ttöömmöörrüülléései. sei. kikiööblblöössööddéések ksek köözti behzti behúúzzóóddáások a bsok a béél l üüregregéében fben féélhold alaklhold alakúú nynyáálkahlkaháártyaredrtyaredőőket ket hoznak lhoznak léétre. tre.

VakbVakbééll

legtlegtáágabb vastagbgabb vastagbéélszakasz. lszakasz. nevnevéét alst alsóó, vak v, vak vééggéérrőől kapta. l kapta. felsfelsőő hathatáárakrakéént az ileum besznt az ileum beszáájadzjadzáási si helyhelyéét jelt jelööljljüük meg.k meg.jobb csjobb csííppőőáárokban helyezkedik el. rokban helyezkedik el. hossza hossza áátlag 7 cm. tlag 7 cm.

9

VakbVakbééllbal oldalbal oldaláán a csn a csííppőőbbéél benyl benyíílláássáánnáál un. l un. BauhinBauhin--billentybillentyűű taltaláálhatlhatóókkéét ajakbt ajakbóól l ááll, vll, víízszintes rzszintes réést st hathatáárolnak. rolnak. billentybillentyűűt kt köörkrköörröös zs záárróóizom zizom záárjarjacsak a vakbcsak a vakbéél fell feléé nynyííliklik

ffééregnyregnyúúlvlváánynynyirokszerv nyirokszerv feladata a hasfeladata a hasüüregi fertregi fertőőzzéések kivsek kivééddéése, se,

RemesebRemesebééll

BauhinBauhin--billentybillentyűűttőől a vl a véégbgbéélig lig terjedterjedőő vastagbvastagbéélrlréészlet, szlet, keretszerkeretszerűűen en öövezi a vvezi a véékonybeleketkonybeleket

felszfelszáállllóó vastagbvastagbéél (colon ascendens)l (colon ascendens)leszleszáállllóó vastagbvastagbéél (colon descendens)l (colon descendens)harharáántvastagbntvastagbéél (colon transversum)l (colon transversum)szigmabszigmabéél (colon sigmoideum)l (colon sigmoideum)

10

VVéégbgbééllvastagbvastagbéél utolsl utolsóó szakasza, szakasza, keresztcsont keresztcsont áárkrkáában fekszikban fekszikhossza kb. 15hossza kb. 15--20 cm20 cmvvéégzgzőőddéésséét vt véégbgbéélnylnyíílláásnak (anus) nevezzsnak (anus) nevezzüük. k. felsfelsőő szakasza ampullaszerszakasza ampullaszerűűen ten táágult. gult. vvéégbgbéél kl köörkrköörröös simas sima--izmai az anus felett a izmai az anus felett a belsbelsőő zzáárróóizmot alkotjizmot alkotjáákkez az izom (m. sphincter ani internus) ez az izom (m. sphincter ani internus) akaratunktakaratunktóól fl füüggetlen mggetlen műűkkööddééssűű. . akaratunktakaratunktóól fl füüggggőő zzáárróóizom (m. sphincter ani izom (m. sphincter ani externus) a vexternus) a véégbgbéélnylnyíílláást kst kíívvüülrlrőől veszi kl veszi köörrüül l

MMáájjhashasüüreg jobb felsreg jobb felsőő felfeléében fekszik, ben fekszik, kköözvetlenzvetlenüül a rekeszizom kupoll a rekeszizom kupoláája alattja alattkis rkis réésze sze áátnytnyúúlik a bal bordalik a bal bordaíív alv aláá isisnormnormáál esetben a jobb bordal esetben a jobb bordaíív takarja,v takarja,íígy nem tapinthatgy nem tapinthatóószszííne sne sööttéét vt vöörröösesbarna, sesbarna, ssúúlya kb. 1,5 kg, lya kb. 1,5 kg, felszfelszííne sima, tapintata meglehetne sima, tapintata meglehetőősen sen ttöömmöött. tt.

MMáájjrekeszi felszrekeszi felszíín domborn domborúú,,zsigeri felszzsigeri felszíín alsn alsóó, kiss, kisséé homorhomorúú, f, főő kkééplet a plet a H alakH alakúú barbaráázdarendszerzdarendszer

vvíízszintes rzszintes réésze a msze a máájkapujkapu•• itt litt léépnek be a mpnek be a mááj erei (a. hepatica, v. portae), idegei, j erei (a. hepatica, v. portae), idegei, •• itt litt léépnek ki a mpnek ki a mááj kivezetj kivezetőőcscsöövei (ductus hepaticus), vei (ductus hepaticus),

valamint a nyirokerek. valamint a nyirokerek. barbaráázdarendszer jobb oldali nyzdarendszer jobb oldali nyíílirliráánynyúú szszáárráába ba elelööl az epehl az epehóólyag, hlyag, háátul az alstul az alsóó ffőő visszvisszéér (v. cava r (v. cava inferior) fekszik bele inferior) fekszik bele

11

MMááj feladataj feladataEpEpéét termel, amely a zst termel, amely a zsíírok emulgerok emulgeáálláássáábanbanvesz rvesz réészt,szt,CukoranyagcserCukoranyagcseréét szabt szabáályozza,lyozza,FehFehéérjeanyagcserrjeanyagcseréében rben réészt vesz,szt vesz,BelsBelsőő eredeteredetűű mméérgezrgezőő anyagokatanyagokatmmééregtelenregtelenííti,ti,KKüülslsőő eredeteredetűű mméérgezrgezőő anyagokatanyagokatmmééregtelenregteleníít,t,Vitaminokat tVitaminokat táárol, rol, éés s áátalaktalakíít,t,VVéértartrtartáály,ly,Vas, Vas, éés rs rééz raktz raktáározrozóó helye,helye,KK--vitamin fvitamin füüggggőő vvééralvadralvadáási faktorokat termelsi faktorokat termel(Pl. protrombin).(Pl. protrombin).

EpehEpehóólyag (cholecysta)lyag (cholecysta)mmááj alsj alsóó felszfelszíínnéén elhelyezkedn elhelyezkedőő, v, véékony kony falfalúú, kb. 10 cm hossz, kb. 10 cm hosszúú, k, köörte alakrte alakúú ttöömlmlőő,,mellsmellsőő vak vvak véége nem ge nem éér tr túúl a ml a mááj elj elüülslsőő éélléén,n,ééllőőben nem tapinthatben nem tapinthatóókivezetkivezetőőcscsööve egyesve egyesüül a ml a mááj epekivezetj epekivezetőőcscsöövvéével, vel, éés mint ks mint köözzöös epevezets epevezetéék(ductus k(ductus choledochus) a patkcholedochus) a patkóóbbéélbe nylbe nyíílik. lik. epehepehóólyag az epe tlyag az epe táárolroláássáára szolgra szolgáál. l.

HasnyHasnyáálmirigylmirigyAnatAnatóómimiáájaja

hashasüüreg felsreg felsőő rréészszéében, a hben, a háátstsóó hasfalon, a hasfalon, a hashhasháártya mrtya mööggöött hartt haráántul elhelyezkedntul elhelyezkedőőhosszhosszúúkkáás szervs szervKb. 20 cm hosszKb. 20 cm hosszúú, puha tapintani, , puha tapintani, ssáárgrgáásszsszüürke mirigy rke mirigy rréészben kszben küülslsőő (exokrin), r(exokrin), réészben belsszben belsőőelvelváálasztlasztáássúú (endokrin) mirigy(endokrin) mirigyfeji, testi feji, testi éés farki rs farki réészre osztjukszre osztjuk

feje a patkfeje a patkóóbbéél homorulatl homorulatáába illeszkedik; ba illeszkedik; a test a fej folytata test a fej folytatáássáában a gyomor mban a gyomor mööggöött tt fekszik;fekszik;a farki ra farki réész elkeskenyedve egsz elkeskenyedve egéészen a lszen a léépig nypig nyúúlik.lik.

12

HasnyHasnyáálmirigylmirigyFeladataFeladata

pancreas exokrin vpancreas exokrin vááladladééka, a hasnyka, a hasnyáál,l,ememéésztsztőő enzimeket tartalmazenzimeket tartalmaz

a sza széénhidrnhidráát (amilase) t (amilase) fehfehéérje (tripsin) rje (tripsin)

zszsííremreméésztsztéésben(lipase) sben(lipase)

HashHasháártyartya

szszíívburokhoz vburokhoz éés a mellhs a mellháártyrtyáához hoz hasonlhasonlóóan a hasan a hasüüreg falait reg falait éés zsigereit s zsigereit vvéékony savkony savóós hs háártya borrtya boríítja, tja, kkéét lemezbt lemezbőől l ááll:ll:

hasfalat bhasfalat béélellelőő rréészeit fali lemeznek szeit fali lemeznek (peritoneum parietale), (peritoneum parietale), zsigereket borzsigereket borííttóó rréészszéét zsigeri lemeznek t zsigeri lemeznek (peritoneum viscerale) nevezz(peritoneum viscerale) nevezzüük.k.

13

Az emAz eméésztsztéés mechanikai s mechanikai folyamatafolyamata

RRáággáás:s:a sza száájjüüregben lezajlregben lezajlóó folyamat, amely sorfolyamat, amely soráán a n a ttááplpláálléék felaprk felaprííttóódik, dik, éés nys nyáállalllalkeveredik.keveredik.

NyelNyeléés: s: a falat sza falat száájbjbóól, gyomorba vall, gyomorba valóó eljuteljutáása. sa. szakaszaiban akaratlagos szakaszaiban akaratlagos éés reflexess reflexesffáázisok kzisok küüllöönnííthetthetőőek el.ek el.

NyelNyelőőcscsőő perisztaltikperisztaltikáája.ja.

Az emAz eméésztsztéés mechanikai s mechanikai folyamatafolyamata

A gyomor mozgA gyomor mozgáása: sa: üüres res áállapotban lassllapotban lassúú perisztaltika, mperisztaltika, mííg evg evéés uts utáán n fféél, egy l, egy óóra mra múúlva kifejezett perisztaltikus mozglva kifejezett perisztaltikus mozgáás s éészlelhetszlelhetőő. . ezen mozgezen mozgáás hats hatáássáára a gyomor kb.ra a gyomor kb.33--4 4 óóra mra múúlva kilva kiüürrüül.l.

VVéékonybkonybéél mozgl mozgáásai: sai: keverkeverőő, perisztaltikus, b, perisztaltikus, béélboholy mozglboholy mozgáás s kküüllöönnííthetthetőő el.el.

VastagbVastagbéél mozgl mozgáásai: sai: rröövid, de ervid, de erőős perisztaltikus mozgs perisztaltikus mozgáás hats hatáássáára a ra a bbéélslsáár a sigmr a sigmáába kerba kerüül, majd a szl, majd a széékelkeléés folyams folyamáán n a ka küülvillviláágba jut. gba jut.

Az emAz eméésztsztéés ks kéémiai folyamatamiai folyamataszszáájjüüreg:reg:

hhííggííttóó nynyáál hatl hatáássáára fizikai oldra fizikai oldáás, s, mmííg emg eméésztsztőőnynyáál hatl hatáássáára emra eméésztsztéési folyamat si folyamat éészlelhetszlelhetőő..nynyáál eml eméésztsztőőenzimei: nyenzimei: nyáálamilase, lamilase, éés a maltase, a s a maltase, a szszéénhidrnhidráát emt eméésztsztéésséét vt véégzik gzik

gyomor: gyomor: gyomorsav seggyomorsav segííti azti azenzimek aktivenzimek aktiváállóóddáássáát t pepszin fehpepszin fehéérjeemrjeeméésztsztőő enzim, enzim, tejalvaszttejalvasztóó kimosin,kimosin,kevkevéés mennyiss mennyiséégben zsgben zsíírbontrbontóó lipase tallipase taláálhatlhatóó

Az emAz eméésztsztéés ks kéémiai folyamatamiai folyamataVVéékonybkonybééllEpe:Epe:

ememéésztsztéést nem vst nem véégezgeza zsa zsíírok emulgerok emulgeáálja (nagyobb zslja (nagyobb zsíírcseppek,rcseppek,kisebb zskisebb zsíírcseppekkrcseppekkéé bontbontáása) sa)

HasnyHasnyáálmirigy nedv: lmirigy nedv: fehfehéérjrjéét emt eméésztsztőő tripsint, tripsint, zszsíírokat emrokat eméésztsztőő lipaset, lipaset, szszéénhidrnhidráátokat emtokat eméésztsztőő amilaset tartalmaz amilaset tartalmaz llúúgos vegyhatgos vegyhatáássúú..

BBéélnedv:lnedv:fehfehéérjrjéét bontt bontóó erepsint, erepsint, szszéénhidrnhidráátokat, zstokat, zsíírokat bontrokat bontóó enzimeket tartalmaz.enzimeket tartalmaz.

Az emAz eméésztsztéés ks kéémiai folyamatamiai folyamata

VastagbVastagbééli folyamatok: li folyamatok: ememéésztsztéési folyamat nincssi folyamat nincsememéésztsztőőenzimeket nem tartalmaz, enzimeket nem tartalmaz, elselsőősorban a folyadsorban a folyadéékok felszkok felszíívváása, sa, a benne tala benne taláálhatlhatóó baktbaktéériumflriumflóóra ra segsegíítstsééggéével a vitaminok elvel a vitaminok előőáállllííttáása sa

FelszFelszíívvóóddáássememéésztsztőőcscsőő hengerhhengerháámmal fedett szakaszmmal fedett szakaszáán a n a ttááplpláálléék tk táápanyagaira szpanyagaira szééthullva szthullva szíívvóódik fel.dik fel.legfontosabb helyszlegfontosabb helyszííne a vne a véékonybkonybéél, l, a folyamatot a va folyamatot a véékonybkonybéél bolyhok aktl bolyhok aktíív v mozgmozgáással, illetve felssal, illetve felüületnletnöövelvelééssel elssel előősegsegíítik.tik.

14

A kivA kiváálasztlasztáás szervrendszeres szervrendszereFeladataFeladatavizelet kvizelet kéépzpzéésese

szervezet szszervezet száámmáára feleslegessra feleslegesséé vváált vlt víízben oldhatzben oldhatóó anyagok anyagok elteltáávolvolííttáása sa

homeostasis homeostasis szervezet belsszervezet belsőő tereinek tereinek áállandllandóóssáággáának biztosnak biztosííttáása .sa .

RRéészeiszeiVeseVeseHHúúgyvezetgyvezetéékkHHúúgyhgyhóólyaglyagHHúúgycsgycsőő

VeseVesegerinc kgerinc kéét oldalt oldaláán elhelyezkedn elhelyezkedőő ppááros szerv.ros szerv.utolsutolsóó hhááti, az elsti, az elsőő áágygyééki csigolyki csigolyáák k magassmagassáággáában fekszik, ban fekszik, a hasha hasháártya mrtya mööggööttittiterterüületen, leten, elhelyezkedelhelyezkedééssüük nem szimmetrikus, a jobb k nem szimmetrikus, a jobb vese valamivel lentebb helyezkedik el.vese valamivel lentebb helyezkedik el.kkíívvüülrlrőől tokok veszik kl tokok veszik köörrüül, amelyek vl, amelyek véédelmi, delmi, illetve rilletve röögzgzííttéési feladatot tsi feladatot tööltenek beltenek be(fascia tok, zs(fascia tok, zsííros tok, kros tok, kööttőőszszöövetes tok) vetes tok)

VeseVeseppááros, bab alakros, bab alakúú szerv.szerv.vvöörrööses barna szses barna szíínnűű, sima felsz, sima felszíínnűű, , ttöömmöör tapintar tapintaúúfelnfelnőőttek esetttek esetéén 120n 120--300 g, 10300 g, 10--12 cm 12 cm hosszhosszúú, 5, 5--6 cm6 cmszszééles, 4 cm vastag.les, 4 cm vastag.medialis homorulatmedialis homorulatáánnáál tall taláálhatlhatóó a a vesekapu, ami fontos anatvesekapu, ami fontos anatóómiai miai kkéépletek ki, pletek ki, éés bels belééppéési tersi terüülete lete

Vese belsVese belsőő szerkezeteszerkezeteKKééregregáállomllomáány: ny:

a metsza metszééslapon a kslapon a küülslsőő 1 cm vastags1 cm vastagsáággúú, , ssööttéét szt szíínnűű, t, töömmöör r áállomllomáány.ny.

VelVelőőáállomllomáány: ny: a ka kééregreg--áállomllomáány utny utááni terni terüületletkkéét t áállomllomáány kny köözzöött fogaskertt fogaskeréékk--szerszerűű a kapcsola kapcsolóóddáás. s. vilviláágos szgos szíínnűű, cs, csííkozott kozott áállomllomáányt knyt kéépez.pez.Kb. 10Kb. 10--15 db vesepiramisb15 db vesepiramisbóól l ééppüül fel, amelyek alapja a l fel, amelyek alapja a kkééregregáállomllomáány, csny, csúúcsa a vesemedence felcsa a vesemedence feléé nnééz. z. vesevese--piramisok cspiramisok csúúcscsáán szitaszern szitaszerűűen lyuggatott ken lyuggatott kééplet, a plet, a veseszemveseszemöölcs tallcs taláálhatlhatóó..

15

Vese belsVese belsőő szerkezeteszerkezete

Vesemedence: Vesemedence: tagolt tagolt üüregrendszer, regrendszer, vesekelyhecskvesekelyhecskéék, k, éés vesekelyhek s vesekelyhek ééppíítenek fel.tenek fel.veseszemveseszemöölcslcsöök felk felőől l éérkezrkezőő vizelet ide vizelet ide jut.jut.

Vese finom szerkezeteVese finom szerkezetenephron a mnephron a műűkkööddéési egyssi egyséégegevesveséénknkéént 1nt 1--1,5 milli1,5 millióó darab taldarab taláálhatlhatóóRRéészei:szei:Vesetestecske (Malpighi test): kb. 200um Vesetestecske (Malpighi test): kb. 200um áátmtméérrőőjjűű. .

éérgomolyag: rgomolyag: kb. 30 db kapillkb. 30 db kapilláárishurokbrishurokbóól l ááll, bemenll, bemenőő éés s kimenkimenőő eret tartalmaz.eret tartalmaz.Bowman tok: Bowman tok: az az éérgomolyagot krgomolyagot köörrüülvevlvevőő tok.tok.Feladata: Feladata: vvéérplazmaszrplazmaszűűrlet, azaz elsrlet, azaz elsőődleges vizelet eldleges vizelet előőáállllííttáása. sa. elselsőődleges vizelet napi mennyisdleges vizelet napi mennyiséége kb. 170 liter ge kb. 170 liter (120ml/perc)(120ml/perc)nagyobb fehnagyobb fehéérjrjééket kivket kivééve a vve a véérplazmrplazmáával azonos val azonos öösszetsszetéételtelűű..

Vese finom szerkezeteVese finom szerkezeteVesecsatornVesecsatornáácska: cska:

nephrononknephrononkéént kb. 5 cmnt kb. 5 cmöösszes nephront egysszes nephront együüttvttvééve kb. 60 km ve kb. 60 km hosszhosszúússáággúú. . vesetestecskvesetestecskéébbőől az elsl az elsőődleges vizelet a dleges vizelet a vesecsatornvesecsatornáácskcskáákrendszerkrendszeréébe be ááramlikramlik

Szakaszai:Szakaszai:ElsElsőődleges kanyarulatos csatornadleges kanyarulatos csatornaHele kacsHele kacsMMáásodlagos kanyarulatos csatornasodlagos kanyarulatos csatornaGyGyűűjtjtőőcsatorncsatornáácska (ezek a veseszemcska (ezek a veseszemöölcsbelcsbenynyíírnak)rnak)

Vese finom szerkezeteVese finom szerkezeteVesecsatornVesecsatornáácska feladatacska feladata: :

az elsaz elsőődleges vizeletbdleges vizeletbőől a hasznos anyagok nagyrl a hasznos anyagok nagyréészszéét, illetve a t, illetve a folyadfolyadéékot visszaszkot visszaszíívja, vja, íígy a vizelet koncentrgy a vizelet koncentráállóódik, dik, éés ls léétrejtrejöön a vn a véégleges vizelet. gleges vizelet.

Ennek Ennek öösszetsszetéétele:tele:mennyismennyiséége 1500 ge 1500 -- 2000 ml/nap2000 ml/napszerves alkotszerves alkotóórréészei elsszei elsőősorban fehsorban fehéérjerjebomlbomláástermsterméékek (Pl. karbamid, hkek (Pl. karbamid, húúgysav,gysav,kreatinin, purinok)kreatinin, purinok)áásvsváányi anyagok, snyi anyagok, sóókkvvíízben oldhatzben oldhatóó vitaminok, illetve bizonyosvitaminok, illetve bizonyoshormonokhormonokjellegzetes szjellegzetes szíínnéét epefestt epefestéékek adjkek adjáákkfehfehéérjrjééket, a vket, a véérben talrben taláálhatlhatóó alakos elemeket, alakos elemeket, éés s mikroorganizmusokat normmikroorganizmusokat normáállesetben nem tartalmaz.esetben nem tartalmaz.

Vese egyVese egyééb feladataib feladatai

renin elrenin előőáállllííttáásasavvéérnyomrnyomáásemelsemelőő anyaganyag

erytropoetin elerytropoetin előőáállllííttáásasavvöörröösvsvéérsejtkrsejtkéépzpzéést fokozst fokozóó anyaganyag

csontfelcsontfelééppííttőő folyamat tfolyamat táámogatmogatáásasaD vitamin D vitamin áátalaktalakííttááss

HHúúgyutakgyutakHHúúgyvezetgyvezetéékk: :

a vesemedence a vesemedence éés a hs a húúgyhgyhóólyag klyag köözzöött tt elhelyezkedik elelhelyezkedik elkb. 30 cm hosszkb. 30 cm hosszúússáággúú llúúdtoll vastagsdtoll vastagsáággúú,,izmos falizmos falúú cscsőővizeletet a vesemedencvizeletet a vesemedencéébbőől a hl a húúgyhgyhóólyagba lyagba juttatja.juttatja.

HHúúgyhgyhóólyag:lyag:a kismedence ela kismedence elüülslsőő rréészszéén elhelyezkedn elhelyezkedőő,,izmos falizmos falúú ttöömlmlőő, , feladata a kfeladata a kéész vizelet tsz vizelet táárolroláásasa

16

HHúúgyutakgyutakHHúúgycsgycsőő: :

a ha húúgyhgyhóólyag irlyag iráánynyáábbóól a nemi szervek fell a nemi szervek felééfutfutóó izmos falizmos falúú cscsőő. . fféérfiakban rfiakban

•• kb. 25 cm hosszkb. 25 cm hosszúússáággúú, , éés teljes hosszs teljes hosszáában ban keresztkeresztüülfut a hlfut a híímvesszmvesszőőn, n, éés a makk felss a makk felsőő rréészszéén n nynyíílik. lik.

•• ggááti szakaszti szakaszáán akaratlagos zn akaratlagos záárróóizom, izom, éés ks kéét borst borsóónagysnagysáággúú mirigy (Cowper mirigy) helyezkedik el. mirigy (Cowper mirigy) helyezkedik el.

NNőőkbenkben•• csak ncsak nééhháány cm hosszny cm hosszúússáággúú, ami a h, ami a húúgygyúúti fertti fertőőzzéések sek

gyakoribb elgyakoribb előőfordulforduláássáéáért felelrt felelőős.s.