A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai

A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai

Dr. Buday-Sántha Attila


2

Konferenciák visszatérő témája a vidék helyzete- eredmény csekély

Ezt mutatja: A vidék gazdasági Szociális helyzetének

Alapvető ok: a magyar politika irányítói nem akarnak és nem képesek szembenézni a rendszerváltáskor a vidékkel szemben elkövetett bűnökkel

alakulása


3

A vidék egyet jelent

az alulképzettséggel az alulfoglalkoztatottsággal a jövedelem hiánnyal az infrastrukturális hiányosságokkal a közszolgáltatások alacsony színvonalával a jövőkép hiányával, a kiszolgáltatottsággal


4

Ezek jó része tradicionális elem mezőgazdaság túlnépesedése alulképzettség a jövedelem hiány az infrastrukturális hiányosságok a közszolgáltatás hiányosságai

de ezeket a rendszerváltás kiélezte és elmélyítette


5

A helyi foglalkoztatás csökkenésével: mező- és erdőgazdálkodás helyi iparok

Az előzőből adódó mobilitási kényszerrel, amelynek a feltételei nem adottak

A szakképzettség mértékének és típusának a változásával

leépülése


6

Mi az alapprobléma?

a vidék gazdasági alapjai a rendszerváltással megrendültek és azóta erre nincs megoldás

sokan ötletrohamok keretében nyugati tapasztalatok alapján kívánják megmondani a tutit elfeledkezve arról, hogy;


7

A nyugati tapasztalatok problémái például a választott országok gazdasági

ereje, érdekérvényesítő képessége sokszorosa a magyarénak (pl. Ausztria)

a népesség vásárlóereje ennek megfelelően alakul

a népesség képzettségi szintje a magyarokét meghaladja

ott végbement a vidéki települések iparosítása


8

Ezért nem jelentenek megoldást a következő javaslatok: Falusi turizmus a megoldás Fejleszteni kell a kézműipart Biotermelés a megoldás A falusi örökség megőrzése, a hagyományok

ápolása a feladat A vidék energiatermelése a megoldás


9

Hibás megközelítések

Liberális – majd lecsurog a vidékre

Népi romantika – amely a hagyományos életformát és termelési módot tekinti alapnak. Az emberek, főleg a fiatalok és a nők nem akarnak úgy élni, mint a nagyszüleik. Egyébként nem is lehet. A falusiak pontosan úgy akarnak élni, mint a városiak.

hát nem csurog


10

Hibás megközelítések

Ökoromantika – az emberek nem akarnak és nem tudnak rezervátumokban élni.

A vidékre egyaránt veszélyt jelent a magára hagyottság, valamint a népi romantikára és az ökoromantikára alapozott életszerűtlen, torz fejlesztési irányok kitűzése


11

Nemzetgazdasági szinten kérdőjelezik meg a mezőgazdasági adottságokat GDP foglalkoztatottság

Elfeledkezve arról, hogy a jövő élelmiszerellátása korántsem biztos: 2025-ig 2 milliárd plusz fogyasztó vészesen csökken a termőterület


12

A visszatérő állítás

A vidék nem azonos a mezőgazdasággal! De mezőgazdaság nélkül nincs vidék! Miért olyan fontos a mezőgazdaság, ha

eltekintünk az élelmiszertermeléstől? Mert tevékenysége legszervesebben kapcsolódik

a vidékhez Mert mindazokat a szolgáltatásokat amit a

vidéktől várnak a mezőgazdaság nyújtja


13

Vidéki szolgáltatások

Kultúrtáj Természeti elemek védelme, megújulása Ebben rekreációs feltételeknek a

megteremtése Kulturális örökség megőrzése

Ezek csak életképes mezőgazdaság esetén képzelhetőek el


14

Életképes mezőgazdaság – versenyképes mezőgazdaság Feltétele:

termelés mérete termelési színvonal (technológia) termelő ember felkészültsége termelés nemzetgazdasági szervezettsége

A vidék esetében a rendszerváltás az ősök győzelme volt az utódok felett. Más módon: a múlt győzelme a jövő felett.


15

A mezőgazdaság versenyképes struktúráját lerombolta és a magyar mezőgazdaság a birtokstruktúrájával az európai államok sorának a végére került: M.o.: 625 000 gazdaság NSZK: 460 000 gazdaság Dánia: 50 000 gazdaság


16

A rendszerváltás „eredményei”: Szétrabolta és szembeállította a termékpálya

szakaszokat.

mg.i termelés – feldolgozás- értékesítés Nyertesekre és vesztesekre osztotta a vidéket-

nincs egységes érdekképviselet, csak réteg képviselet.

Lefejezte a vidéket, illetve annak elkötelezett értelmiségét

A 60%-os bérleti rendszerrel megteremtette a folyamatos jövedelem kivonás lehetőségét


17

Hol a munkahely?

Volt Van Veszteség Db/fő Munka-hely

Szarvas-marha

1,6 milló 0,7 millió 900 000 50 18 000

Sertés 8,5 millió 3,9 millió 4,6 millió 500 9200

Szőlő 130 000 ha

80 000 ha

50 000 ha 2,5 ha 20 000

Összesen: 47 200


18

Eredmény

Egyszerűsödő, alacsony értéktartalmú termelési szerkezet

Állattenyésztés leépülése Feldolgozatlan alapanyag export, gyenge

minőségben Mezőgazdasági termékek piacvesztése Növekvő import-belső piacvesztés

M.o. importőr: tejtermék, sertéshús, gyümölcs, cukor


19

Megoldást az Uniótól vártuk Nem érdeke Kelet-Európa mezőgazdasági potenciáljának a

kihasználása Franc Fishler

Nem vállal olyan mértékű felzárkóztatást, mint a mediterrán államokban

Ezzel összefüggésben: Elsősorban a vidékfejlesztésben természeti tájak

fenntartásában érdekelt Nem volt érdeke a Kelet-Európai földpiac megnyitása


20

A vidék jövője

Képzés Mobilitás Vállalkozási készség

Gazdaságon kívüli Pályázati rendszer


21

Pályázati rendszer

hiányzik az összefogás a települések között sokpárhuzamos fejlesztés sok a rövid élettartamú beruházások hiányzik az együttműködés

hiányzik az értelmiség, kiszolgáltatott


22

Képzés, ellátás

Óvodáskortól a nyugdíjig óvodaközpontok iskolaközpontok sportközpontok szolgáltató központok faluházak

Documents

A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai