A magyarországi roma lakosság demográfiai jellemzői, iskolázottsága, szociális-gazdasági helyzete

A magyarországi A magyarországi roma lakosság roma lakosság

demográfiai demográfiai jellemzői, jellemzői,

iskolázottsága,iskolázottsága,szociális-gazdasági szociális-gazdasági

helyzetehelyzete

A roma lakosság száma A roma lakosság száma MagyarországonMagyarországon

1893 összeírás: 280 000 (ebből kb. 215 000 a mai Magyarország területén kívül

élt)

1944: 200 000-re becsülik a számukat 1971: 320 000 (Kemény I.) 1990: 164 406 (Népszámlálás) 1993: 482 000 (Kemény I.) 1998: 620 000 (Kertesi G. – Kézdi G.) 2001: 190 046 (Népszámlálás) 2003: 570-600 000 (Kemény I.) 2050: 1 000 000 (Hablicsek L.)

A teljes népesség és a roma A teljes népesség és a roma népesség kormegoszlása, népesség kormegoszlása,

19991999

Forrás: Hablicsek L: A roma népesség demográfiai jellemzői, kísérleti előszámítás 2050-ig. KSH NépességtudományiIntézet Bp., 1999.

Családi állapot megoszlása nemenként és korcsoportonként a roma lakosság körében (%) (2004)

Forrás: Babusik F.: A SZEGÉNYSÉG CSAPDÁJÁBAN. CIGÁNYOK MAGYARORSZÁGON – SZOCIÁLIS-GAZDASÁGI HELYZET, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT, SZOCIÁLIS, ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS. Delphoi Consulting, Bp., 2004.

Az együtt élők számának eloszlása a roma lakosság körében (%)

(2004)


A roma háztartásokban együtt élők száma maglehetősen magas – összefüggésben az alacsony jövedelmekkel.

A gyermekek számának eloszlása nemenként és korcsoportonként a roma lakosság körében (%) (2004)

A gyermekek számának átlaga meglehetősen alacsony, korcsoporttól függően 1,3 és 2,2 fő között ingadozik. Mindebből az következik, hogy a „cigányoknak sok gyermekük van” elterjedt megállapítás: előítéletes mítosz.


Mitől függ a gyermekszám

Többváltozós eljárással (variancia analízis) vizsgálva a kérdést, az adatok azt mutatják, hogy a legerősebb hatása az elért jövedelmeknek, az iskolai végzettségnek és a kornak együttesen van. A családokban egy főre jutó munkajövedelmek hatása közel 33 %, a kor hatása 31 %, az iskolai végzettségé pedig 20 %.

Demográfiai jellemzőkDemográfiai jellemzők

Magyarországon 1971-ben 1000 lakosra 15 volt a gyermekszületések száma, 1993-ban 11, 2003-ban pedig 9,5.

A cigányok körében szintén csökkenés tapasztalható, de nagyobb volt a kiindulási szám és kisebb mérvű a csökkenés. 1971-ben 1000 cigány lakosra 32 gyerek jutott, 1993-ban 29, és 2003-ban 25.

Forrás: Cigánynak lenni Magyarországon. EÖK K, Bp., 2003.

A roma lakosság A roma lakosság demográfiai jellemzőidemográfiai jellemzői

Az ún. demográfiai átmenet fázisában tartó roma népesség várható élettartama, korösszetétele, illetve a egy főre jutó élveszületések száma összefügg egymással.

A relatíve magas gyermekszámot (átlagosan 3,2) nem lehet gazdasági érdekekkel vagy kulturális mintákkal magyarázni.

Forrás: BABUSIK F.: Magyarországi cigányság – strukturális csapda és kirekesztés. Esély. 2007 (1): 3-23.

A cigány népesség területi A cigány népesség területi eloszlása – az adott település eloszlása – az adott település

lakosságának arányábanlakosságának arányában

Forrás: Kertesi G, Kézdi G: A cigány népesség Magyarországon. Socio-typo, Bp., 1998.

A cigány népesség területi eloszlása A cigány népesség területi eloszlása Magyarországon a 2001. évi Magyarországon a 2001. évi

népszámlálás alapjánnépszámlálás alapján

Forrás: KSH

Az 1971-es roma felmérés Az 1971-es roma felmérés eredményeieredményei

Magyar anyanyelvű volt a romák 71% (romungrók), cigány anyanyelvű 21% (romák), és román anyanyelvű nem egészen 8% (beások).

A cigány lakások kétharmada feküdt cigánytelepen. A cigányok több mint kétharmada vályog-, vertföld-

vagy sárfalú kunyhóban lakott. A lakások 44%-ában nem volt villany. Vízvezeték

a lakások 8%-ában volt, az épület telkén fekvő kút a lakások 16%-ánál, 100 méternél közelebb fekvő kút a lakások 37%-ánál, és 100 méteren túl fekvő kút a lakások 39%-ánál volt található.

WC volt a lakáson belül a lakások 3%-ánál, a lakáson kívül a lakások 4%-ánál, árnyékszék a lakások 61%-ánál, és árnyékszék sem volt a lakások 32%-ánál.

A14 éven felüli cigányok 39%-a analfabéta volt. A 20-24 éves korú cigány fiatalok

26%-a végezte el az általános iskolát, a többiek nyolc osztálynál kevesebbet végeztek és több mint 10%-uk egyáltalán nem járt iskolába.

Az országos kutatás regisztrálta azt is, hogy az ötvenes és hatvanas évek iparosításának hatására 1971-re foglalkoztatottá vált a munkaképes korú férfiak 85%-a. A cigány családfők 11%-a volt szakmunkás, 10%-a betanított munkás, 44%-a segédmunkás, 13%-a mezőgazdasági fizikai dolgozó, 3%-a napszámos, 6%-uk pedig önálló, segítő családtag, vagy alkalmi munkából

tartotta fenn magát. A munkaképes korú nők foglalkoztatottsága 1971-

ben 30%-os volt, de a nyolcvanas évek elejére 50%-osra emelkedett.

Az 1971-es roma felmérés Az 1971-es roma felmérés eredményeieredményei

1993-ban nagyon lecsökkent a beás és a cigány anyanyelvűek aránya. Majdnem 90 %-ra emelkedett a magyar anyanyelvűek aránya, a cigány anyanyelvűeké 4,4 %-ra, a beásoké pedig 5,5 %-ra csökkent.

Okai: A cigánytelepek felszámolása Magas foglalkoztatottság Iskolába járás

1993-ban a cigányok 14 %-a, (a 470 ezerből 62 ezer ember) 2003-ban 6 %-a (körülbelül 36 ezer ember) lakott telepen.

1993 és 2003 között az elkülönültség, a szegregáció növekedett. 1993-ban 30 %-os arányban fordult elő, hogy túlnyomórészt vagy kizárólag cigányok laknak a környéken, 2003-ban 56 %-ban.

Az 1993-as és 2003-as roma felmérés eredményei


A lakóhelyi szegregáció mértéke (2003)

Összességében a mintában szereplő roma családok 72%-a él szegregált körülmények között.

A roma lakások elhelyezkedése (2003)

A cigány népesség kb. 10%-a él telepeken az ország keleti és északi régióiban, valamint az Alföldön. Budapesten a romák 30%-a él kizárólag romákkal egy házban, vagy olyan házban, ahol a lakók jelentős többsége roma.

A budapesti romák 30%- a vegyes szomszédságban lakik, míg 39.3%-uk olyan lakókörnyezetben él, ahol a romák nem alkotnak többséget. A vidéki romák több mint fele (60%) a település határában, vagy a településen kívül él, míg e csoport 57%-ának kizárólag, vagy többségében roma szomszédai vannak.

A roma lakások elhelyezkedése (2003)

A romák által sűrűn lakott negyedek infrastrukturális

helyzete 2004

A roma lakosság A roma lakosság életkörülményeiéletkörülményei

A roma népesség közel 60%-a jó vagy tűrhetőnek tekinthető minőségű lakásban él, ezzel szemben közel 40% rossz minőségűben, ezen belül 20% a végszükséget jelentő, embertelen minőségű lakótérben tengődik. Az adatok világosan jelzik, hogy az életminőséget közvetlenül meghatározó lakásminőség a családtagok aktivitásától függ, pl. a két családfenntartó munkanélkülisége egyértelműen nagy eséllyel párosul az embertelenül rossz körülményekkel.

A roma családoknak egy része munkavállalása ellenére röghöz kötött az értéktelen, igen rossz minőségű lakásában.


ÓvodaÓvoda Magyarországon a 3 és 5 éves korosztályból

országos átlagban a gyerekek 88 % jár óvodába. A 3–5 év közötti cigány gyerekek közül csak 41,5 %

jár óvodába és 58,5 % nem. Egy 1994-ben végzett reprezentatív vizsgálat adatai

szerint a hároméves romagyerekek 40%-a, a négyévesek 54%-a, az ötévesek 72%-a iratkozott be óvodába. A 72% magas aránynak tűnik, de meg kell jegyezni, hogy az ötévesek számára (2005-től) az óvoda kötelező, mert az iskolaelőkészítést szolgálja.

Azok a cigány gyerekek, akik nem jártak három évig óvodába, rendszerint nem boldogulnak az általános iskolában sem, és még kevésbé gondolhatnak arra, hogy középiskolába vagy egyetemre menjenek.


Az óvodába járó gyerekek életkori megoszlása

– magyar és roma népesség (2002)

IskolázottságIskolázottság 1971-ben a cigány fiatalok háromnegyed

része nem végezte el az általános iskolát, vagyis csak egynegyed része végezte el.

1971 és 2003 között nagy változás következett be, mert ma a 20–24 éves korosztály 82%-a elvégezte a nyolc osztályt.

A 19 évesek 82 %-a, a 18 évesek 76%-a, a 17 évesek 64%-a, a 16 éveseknek már csupán 52 %-a végezte el az általános iskolát.


Óvodás és iskoláskorú népesség – magyar és roma

népesség(1990, 1991 és 2004)

Forrás: A Romák minôségi oktatáshoz való egyenlô mértékû hozzájutása. Open Society Institute, Bp. 2007.

Az általános iskolát befejező gyerekek életkora

a többségi és a roma gyerekek összehasonlításában (%)

A csoportos és az egyéni elkülönítés összefüggése

(2004)


IskolázottságIskolázottság

A hetvenes években még a megfelelő korosztálynak csak 1,5%-a tudta elvégezni a középiskolát. A nyolcvanas évekre annyit javult a helyzet, hogy ez az arány 2 százalékra emelkedett, a kilencvenes évek elején fölment 3 százalékra. De az igazi változás 97-től kezdődött, ekkortól egyre több cigány gyerek iratkozik be a középiskolába.

A 20–24 éveseknek 5 százaléka végezte el a középiskolát, és további 2 százalékuk jár ilyen intézménybe.

A felsőoktatásnak megfelelő korosztályból – tehát a 20–23 évesek közül a cigány fiatalok 1,2 százaléka jár egyetemre vagy főiskolára.



Problémák: Falun általában nincs gimnázium vagy

szakközépiskola, tehát utazni kell a gyerekeknek.

A cigány gyerekek jelentékeny részét már hatéves korában, tehát az általános iskola első osztálya előtt, vagy gyógypedagógiai intézménybe, vagy kisegítő osztályba utalják, tehát olyan iskolába vagy olyan osztályba, amelybe értelmileg enyhén fogyatékos gyerekek kerülnek.


Lemorzsolódási arány a középiskolai oktatásban

(1990–1998)


Az iskolai végzettség szerkezete – nem és fő

korcsoport szerint a roma lakosság körében (2003)


Az iskolai végzettség szerkezete – nem és fő korcsoportok szerinti

bontásban a roma lakosság körében (%)

A gyermekek száma és a A gyermekek száma és a végzettség kapcsolata a végzettség kapcsolata a

romák körébenromák körében


A gyermeknevelés a nők esetében lényegesen nagyobb mértékben befolyásolja az iskolai fokozatok elvégzésének valószínűségét, mint a férfiaknál.

A gyermektelen nők töredéke nem fejezte be az általános iskolát.

Azon nők körében, akik gyermeket szültek, ez az arány meghaladja a 25 százalékot.

A gyermek hiánya erősen befolyásolja az általános iskola utáni továbbtanulás mértékét: a gyermektelen nők több mint negyven százaléka érettségizett, és ebben a csoportban találjuk a felsőfokú végzettségűek többségét is.

A gyermekek száma és a A gyermekek száma és a végzettség kapcsolata a végzettség kapcsolata a

romák körébenromák körében


IskolázottságIskolázottság Az iskolai végzettség korcsoportos áttekintése

rávilágít arra, hogy ugyan az egyre fiatalabb korosztályok egyre nagyobb arányban fejezték be az általános iskolát, vagy szereztek valamilyen középfokú végzettséget, a felsőfokú tanintézetbe való bejutás esélyei nem változtak az évtizedek során.

A férfiakhoz képest a nők lényegesen nagyobb arányban nem fejezték be az általános iskolát. A szakképzésben való részvételük hagyományosan alacsonyabb szintű, az érettségizettek aránya pedig némiképp magasabb, mint a férfiaké.


Az iskolai végzettség %-os eloszlása települési rang és

méret szerint


Az iskolai végzettség %-os eloszlása a szegregáció

fokozatai szerint


A családban egy főre jutó munkajövedelem mértéke igen erősen befolyásolja az iskolai fokozatok elvégzésének esélyét; a legmélyebb szegénységben élők közel 40 százaléka nem fejezi be az általános iskolát, míg a felső jövedelmi tizedbe tartozó családok fiatal felnőtt tagjainak 34 százaléka érettségit szerzett, és az átlaghoz képest igen magas arányban jutottak be felsőfokra. Az iskolai fokozatok elvégzésének esélye jövedelmi tizedenként emelkedik.

A szegregáció tehát, jelentősen rontja az iskolai továbbjutás esélyeit.



A szegregáció típusai és elterjedtsége

Havas és Liskó 2002-es és 2004-es kutatásai azt állapították meg, hogy a roma tanulók oktatási szegregációjának szintje 1990 óta emelkedett az általános iskolai oktatásban.

2004-ben Havas és Liskó rámutatott az olyan általános iskolák számának további emelkedésére is, ahol a tanulók többsége roma – az 1999/2000-es év 126 iskolájáról 2004-re 178-ra nőtt ez a szám, míg további 67 iskolában volt 40%-nál magasabb a roma tanulók aránya, s ez jelenleg is növekszik.

Ugyanezen kutatás szerint 1992-ben a roma gyerekek 7,1 százaléka tanult olyan intézményekben, amelyekbe főleg romák jártak. 2000-re ez a szám 18,1 százalékra emelkedett.

2004-ben már minden negyedik vagy ötödik roma gyerek (20-25 százalék) olyan általános iskolába járt, amelyekben a roma gyerekek aránya meghaladta a 40%-ot.


„Minél magasabb a roma tanulók aránya a helyi iskolában, annál magasabb a más településre járók aránya is.”

Ahol a roma tanulók aránya 80 százalék fölött van, onnan átlagosan a helyi tanulólétszám 31 százalékát kitevő gyerek jár el más településre, ahol a roma arány 50,1 és 80 százalék között van, ott az eljárók átlagos aránya 11 százalék, s ahol a roma tanulók aránya a helyi iskolában 50 százalék alatt marad, ott az eljárók átlagos aránya is kevesebb 10 százaléknál.


A különböző roma arányú osztályok előfordulása az általános

iskolákban (2000 és 2004)

SzegregációSzegregáció

Havas és Liskó 2004-ben iskolai kérdőívek alapján készült kutatása azt találta, hogy az osztályszintű szegregáció – amely során a roma gyerekeket a többségi gyerekektől elkülönített osztályokban helyezik el – a kisvárosokban a legjellemzőbb (a kutatásban szereplő ilyen iskolák 69,5%-ában tapasztalták ezt), valamint a nagyobb falvakban (60,1%) és a nem megyei jogú városokban (58,8%). A szegregáció ezen formájának előfordulása valószínűbb akkor, ha az adott iskolán belül a romák aránya relatíve alacsony.

A túlnyomó mértékben roma általános iskolai osztályba járó

romatanulók száma (2000 és 2004)

Összefüggés a romák aránya és az osztályok típusa között

az általános iskolákban (2004)

1993-ban a férfi cigány foglalkoztatottak aránya 29%. A cigány nők foglalkoztatottsági aránya 15%.

2003-ban a 15 és 74 éves cigány népesség foglalkoztatottsági aránya 21 százaléka.

A 15–74 éves cigány férfinépességnek 29%, a cigány női népesség 15%-a foglalkoztatott.

Az 1993-as és 2003-as roma felmérés eredményei


Falun a cigány nők 10%-a dolgozik, 12%-a tanuló, 78%-ának nincs munkája.

A vidéki városokban a cigány nők 17%-a dolgozik, 9%-a tanuló és 74%-ának nincs munkája.

Budapesten a nők helyzete is sokkal jobb, 36 % dolgozik, 1,5% tanuló és 54%-nak nincs munkája.

A romák foglalkoztatottsága

2003-ban


A cigány férfiak közül a községekben 20% dolgozik, 10% tanuló, és a többieknek nincs munkája.

A városokban a férfiak 29%-a dolgozik, 11%-a tanuló, 60%-nak nincs munkája.

Óriási a különbség ehhez képest Budapesten, ahol a cigány férfiak 66%-a dolgozik, 13%-a tanuló, és 20%-ának nincs munkája, de ebben a 20%-ban benne vannak a nyugdíjasok is.


2003-ban


A gazdasági aktivitás fő összetevőinek eloszlása a 19 év

feletti roma népességben


A gazdasági aktivitás fő összetevőinek eloszlása lakóhely, illetve régiók szerint (%) (2003)


A különböző iskolai végzettséggel rendelkezők

eloszlása gazdasági aktivitás szerint a roma lakosság

körében (%)


A roma lakosság gazdasági A roma lakosság gazdasági aktivitásaaktivitása

A településsoros adatokból tudjuk, hogy a roma népesség 67,6 százaléka községekben él, egyúttal elsősorban olyan régiókban, amelyekben a munkanélküliség az országos átlag feletti. A szegregáció növekvő mértékével együtt csökken a munkaalkalmak száma.

A foglalkoztatottak aránya a régiók fejlettségét követi. A legnagyobb arányban foglalkoztatott romákat a Nyugat-Dunántúlon találunk (57,6%), míg a legalacsonyabb foglalkoztatási szinttel a dél-alföldi régióban találkozhatunk (7,3%).


A gazdasági aktivitás fő összetevőinek eloszlása nemek és

fő korcsoportok szerint (%)


A képzésből már végleg kikerülő 35–48 éves korcsoportban az érettségivel rendelkezők 72 százaléka aktív dolgozó, és 12 százalék munkanélküli, velük szemben a szakmunkás végzettségűek 64 százaléka aktív dolgozó, és 32 százaléka munkanélküli.

A felsőfokú végzettség vagy az érettségi megléte (gimnáziumi, vagy szakközépiskolai végzettség) a romák esetén önmagában nem feltétlen biztosítéka a foglalkoztatottságnak.

A roma lakosság gazdasági A roma lakosság gazdasági aktivitásaaktivitása


A romákat nagyobb mértékben sújtja a munkanélküliség.

Okok: Alacsony iskolai végzettség Földrajzilag olyan helyen élnek általában,

ahol amúgy is magasabb a munkanélküliség Általában segéd– és betanított munkásként

alkalmazzák őket, azok az iparágak, amelyekben dolgozhatnának 1990 óta nagyrészt tönkrementek



Keresetek és jövedelmekKeresetek és jövedelmek Országosan a teljes népesség átlagkeresete 2003

első negyedében 85 ezer forint volt havonta. A fizikai dolgozók havi átlagkeresete 65 ezer, a

szellemi dolgozóké 109 ezer forint volt. A cigányok átlagkeresete 61 ezer forint volt. A

munkajövedelmeket és a szociális jövedelmeket együtt számítva, a cigány családokban az egy főre jutó átlagos havi jövedelem 2003 első negyedében 21 ezer forint volt.

A budapesti cigány családokban az egy főre jutó havi jövedelem 33 ezer forint volt. A vidéki városi cigányok esetében ez 20 ezer forint, míg a falusi cigányoknál 19 ezer forint volt.


A cigány személyek 67%-a olyan háztartásban él, ahol az egy főre jutó jövedelem havonta 20 ezer forint alatt van, és ezt abszolút szegénységnek kell mondani.

Körülbelül 20%-uk él 20 és 30 ezer közötti havi átlagkeresetből, és 19 %-uk 30 ezer forint fölöttiből.

A magyarországi cigányok 18-20%-a a magyar lakosság közepes jövedelmű rétegéhez tartozik, a 60%-a az abszolút szegények közé, 20% pedig a kettő közötti zónában helyezkedik el.

A cigány családok jövedelmi helyzete teljes egészében attól függ, hogy a felnőttek mennyire tudnak munkához jutni.

Keresetek és jövedelmekKeresetek és jövedelmek


Azokat tekintve szegénynek, akiknek jövedelme kevesebb, mint a mediánjövedelem fele, 1991-ben a romák 31,9%-a volt szegény, 2001-ben már 61,5%-a. Ha az átlagjövedelem felét tekintjük küszöbértéknek, akkor 1991-ben a romák 48,9%-a, míg 2001-ben már 68%-a volt szegény.



Családi munkajövedelem/fő a roma népesség tizedei

szerint (Ft)


Egyes bevételek mértéke a családi aktivitás és a gyermek függvényében a roma lakosság

körében (Ft)


Állandó, illetve alkalmi munkajövedelmek megoszlása és

átlagos havi Ft –értéke, regionálisan


Az egy főre jutó munkajövedelem a roma népesség megosztottságát tükrözi; a legalsó és a legfelső népesség tized között több mint hússzoros különbség van, egyúttal a roma népesség alsó hét–nyolc tizede a létminimum alatt él, közel fele pedig mély nyomorban.

Abban az esetben, ha a család gyermeket nevel, az egy főre eső munkajövedelem a gyermektelen családok hasonló jövedelmének fele–kétharmada.

A roma családok lényegesen jobban érdekeltek a munkával megszerezhető jövedelmek növelésében, mint az egyes támogatások (ezen belül a gyermek utáni támogatások) megszerzésében – noha ez utóbbiak nyilvánvalóan nélkülözhetetlenek.



Együttélők/házasok együttes gazdasági aktivitása – a lakásminőségi fokozatai szerint (%)

(2003)


A cigány népességet érintő strukturális hátrányok tehát a lakáshelyzetben, a lakó- és életminőségben ugyancsak konzerválódnak.

A jelentős strukturális hátrányok közé tartozik, hogy a roma népesség jelentős hányada helyben nem fér hozzá az egészségügyi alapellátáshoz.


SzegregációSzegregáció Minél nagyobb a romák aránya egy

osztályban, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy az osztályban felzárkóztató vagy speciális gyógypedagógiai képzés folyik, ahol gyengébb tananyagot oktatnak, s ezáltal súlyosbítják az odajáró gyerekek relatíve hátrányos oktatási helyzetét. Csak azoknak a roma gyerekeknek vannak egyenlő esélyeik a nem roma gyerekekkel összehasonlítva, akik olyan osztályba járnak, ahol a romák aránya nem éri el a 25 százalékot.

Programok a roma tanulók Programok a roma tanulók számáraszámára

A Humán Erőforrás Fejlesztés Operatív Program (HEFOP) 2004–2006 közötti végrehajtási fázisában intézkedések kerültek bevezetésre az óvodák számának növelése és az általános iskolák infrastrukturális és számítástechnikai fejlesztése terén olyan hátrányos helyzetű kistérségekben, ahol a romák aránya magas.

2005 szeptemberében az ösztöndíj program kiterjesztése négy hátrányos helyzetű tanulói csoportot célzott meg, mely a következő elemekből állt: „Útravaló”, „Út a középiskolába”, „Út az érettségihez”, „Út a szakmához” és „Út a tudományhoz”.

Annak érdekében, hogy megakadályozzák a hátrányos helyzetű és a roma gyerekek lemorzsolódását, valamint csökkentsék a szegregációt, 2003 szeptemberétől integrált oktatási program indult az általános iskolák első és ötödik osztályától és a szakiskolák kilencedik évfolyamától. Az ebben a programban részt vevő iskoláktól megkövetelték, hogy integrálják a hátrányos helyzetű gyerekek oktatását a nem hátrányos helyzetűekével, s ezáltal szüntessék meg a szegregációt.


Az integrált oktatásban résztvevő tanulók száma 2003-ban elérte a 8.800-at, ez a szám 2004-ben 16.300-ra nőtt, és az iskoláknak nyújtott normatív támogatás összege 60.000 forintra emelkedett.

2004 szeptemberétől az általános iskola 1-3. osztályába járók nem buktathatók meg.

2005 szeptemberében vezették be azt a megerősítő intézkedést, melynek célja a gyermekvédelmi támogatásban részesülő és a hátrányos helyzetű tanulók felsőoktatásba való bejutásának elősegítése.


ÖsszefoglalásÖsszefoglalás A roma népesség területi elhelyezkedése, mint

alapvető strukturális hátrány, mélyen összefügg az alacsony nívójú képzettséggel, valamint a magas fokú munkanélküliséggel.

E három faktor circulus viciosus módjára erősíti egymást; a képzetlen és munkanélküli családok esélytelenek a lakóhely változtatásra (pontosabban a még rosszabb körülmények közé való költözés a jellemző); ennek következtében a következő generációban újratermelődnek a hátrányok.

A roma népesség esetében a strukturális, valamint az iskolázottsági hátrányok, illetve a munkaerő-piaci kizáródás egymást feltételező, illetve egymást erősítő folyamattá váltak.


A romák többsége azonban nemcsak alapvetően szegény, és strukturális okokból kirekesztett, de egyúttal roma is.

Máig eldöntetlen (és minden esetben valamely adott politikai vagy kisebbségpolitikai tényező álláspontján múló) kérdés az, hogy a roma népesség helyzetét és a megoldásmódokat szegénység-kérdésnek vagy etnikai kérdésnek tekintik-e.

ÖsszefoglalásÖsszefoglalás

Documents

A magyarországi roma lakosság demográfiai jellemzői, iskolázottsága, szociális-gazdasági helyzete