A magyarság eredete és vándorlása

Az őshazaalapvetően a nyelvi eredet alapjánKr.e. III. évezred – uráli népek őshazája

kőeszközök – zsákmányoló életmódlegősibb szavak (családtagok, testrészek,

számok) kéz, fej, láb, mell, szív, vér, szem, apa, atya, anya,

meny, vő, egy, két, három, négy, húsz, száz

Kr.e. II. évezred – finnugor népek őshazájacsiszolt kőeszközök – halászó, vadászó életmód

– erdős-mocsaras környezet (háló, hal, víz, jég, fejsze, ház, ideg, nyúl, íny

Kr.e. I. évezred – ugorok szétválása – felmelegedés – obi ugorok északabbra húzódnaktermelő életmód, nomád állattenyésztés – erdős

sztyepp

A magyarság feltételezett születéseKr.e. I. évezred közepe – Ural keleti oldala –

Irtis – Tobol – Isim folyókalán, szkíta (iráni) szomszédság –

állattenyésztés szavai (szittya eredetmítosz)tehén, tej, öszvér, szekér, nemez, bűz, asszony, vért,

kard, vám, vásár, ing

fém (vas) eszközöktörzsi-nemzetségi társadalom – társadalmi

tagolódás

A vándorlás első állomásaiKr.e. V – Kr.u. V. század között a magyarság

az Ural keleti oldaláról átkerül a nyugati oldaláraoka, lefolyása ismeretlen (ezer év!)

Magna Hungaria (későbbi név)– Volga – Káma folyók

törzsi szerveződéstörök nyelvű szomszédság (onogur, bolgár)

karó, tar, görény, tenger, iker, sárga, sárkány, szűcs, gyom, szőlő, bika, ökör, tulok, kecske, teve, túró, sajt, gyapjú, alma, körte, dió, búza, árpa

zene (?)XIII. században még éltek magyarok itt

(Julianus barát)

Baskíriától a Kárpát-medencéigKr.u. VIII. század közepe – Levédia (vezető

neve) írásos forrás (igaz, későbbi időből származik)

kazár fennhatóság (török nyelvű hatás) – katonai segédnép, határvédelem

kettős fejedelemség – kende, gyula7 törzs – Megyer, Tarján, Jenő, Kér, Keszi, Nyék,

Kürtgyarmatkazár trónviszály – kiszakadás a birodalomból

Kr. u. IX. század eleje – Etelköz (tájra jellemző név)ideiglenes szállásterület – „népek országútja”törzsszövetség (vérszerződés)katonai erő bérbeadása – felderítésegykorú írásos emlékek