A mechatronikai mestermérnöki szak közös tantárgyai · folyik mérnökképzés. A Kar első alkalommal 2005-ben indította el négy szakon az Európai Felsőoktat{si Térségben

Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem

Gépészmérnöki Kar

KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ

az épületgépészeti és elj{r{stechnikai gépészmérnöki mesterszak (MSc)

2012/2013. tanév 1. félévében beiratkozott hallgatói részére

Össze{llította:

Dr. Sz{nthó Zolt{n

egyetemi docens

Bothné dr. Fehér Kinga

egyetemi adjunktus

Budapest, 2012. szeptember

Az aktu{lis t{jékoztató letölthető:

http://www.gpk.bme.hu/MSc/Mesterszakok

http://www.gpk.bme.hu/MSc

2

TARTALOMJEGYZÉK

1. Előszó ........................................................................................................................................................................ 3

2. Az épületgépész és elj{r{stechnikai gépész p{ly{ról és képzésről ................................................................... 4

3. Követelmények szab{lyoz{sok .............................................................................................................................. 5

4. Az oktat{sban résztvevő karok és szervezeti egységek ..................................................................................... 7

5. Az épületgépészeti és elj{r{stechnikai gépészmérnöki mesterszak tanterve ................................................. 8

5.1. Komfort épületgépészeti szakir{ny tanterve ................................................................................................ 8

Elj{r{stechnikai gépész szakir{ny tanterve ....................................................................................................... 11

6. Az épületgépészeti és elj{r{stechnikai gépészmérnöki mesterszak tant{rgyainak leír{sai ........................ 13

6.1. Természettudom{nyos alapozó ismeretek .................................................................................................. 13

6.2. Gazdas{gi ismeretek ...................................................................................................................................... 15

6.3. Szakmai törzsanyag ........................................................................................................................................ 17

6.4. Differenci{lt szakmai ismeretek ................................................................................................................... 19

6.4.1. Komfort épületgépészeti szakir{ny ....................................................................................................... 19

6.4.2. Kötelezően v{lasztható t{rgyak ............................................................................................................. 22

6.4.3. Elj{r{stechnikai gépész szakir{ny ......................................................................................................... 26

6.4.4. Kötelezően v{lasztható t{rgyak ............................................................................................................. 28

3

1. ELŐSZÓ

A Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar{n 1871 óta

folyik mérnökképzés.

A Kar első alkalommal 2005-ben indította el négy szakon az Európai Felsőoktat{si

Térségben egységesített BSc (Bachelor of Science) alapdiplom{s képzést. E négy szak: a

gépészmérnöki szak, az energetikai mérnöki szak, a mechatronikai mérnöki szak és az

ipari termék- és formatervező mérnöki szak. A képzés valamennyi szakon

hétszemeszteres.

Az épületgépészeti és elj{r{stechnikai gépészmérnöki mesterszakot a Kar a 2009/2010-es

tanévtől indította, amelyen nem csak a BME-n végzett, alapdiplom{s végzettségűek

kezdhetik meg tanulm{nyaikat, hanem m{s felsőoktat{si intézményben oklevelet

szerzett mérnökök is. A felvételi feltételeket úgy alakítottuk ki, hogy a „bemeneti

feltételeket” csak részben teljesítő, de eredményes felvételit tett hallgatók is

bekapcsolódhassanak a mesterképzésbe, néh{ny kiegészítő feltétel teljesítése mellett.

Ezeket a „felvezető t{rgyakat” a négyszemeszteres képzés első két szemeszterében kell

teljesíteniük a m{s szakról érkező hallgatóknak. A mesterképzés lehetőséget nyújt az

alapdiplom{s képzés keretében megszerzett ismeretek szélesítésére és elmélyítésére,

valamint arra, hogy a mesterképzés ideje alatt korszerű és időt{lló ismereteket

szerezzenek.

Remélem és hiszem, hogy hallgatóink a képzés sor{n olyan mérnökké v{lnak, akik

mindenben eleget tesznek Pattantyús Ábrah{m Géza néhai műegyetemi professzor {ltal

megfogalmazott elv{r{soknak:

„A mérnöki hivat{s felelősségteljes gyakorl{s{hoz az alapos szaktud{son felül széles

l{tókörre, erkölcsi értékkel p{rosult jellemerőre és felelősségtudatra van szükség.”

Mindny{juknak jó egészséget, elegendő akaraterőt és tanulm{nyi sikereket kív{n:

Dr. Czig{ny Tibor

dék{n

4

2. AZ ÉPÜLETGÉPÉSZ ÉS ELJ[R[STECHNIKAI GÉPÉSZ P[LY[RÓL

ÉS KÉPZÉSRŐL

A magyarorsz{gi gépészmérnök képzés kezdetét az 1871-ben megalakult

Gépészmérnöki Kar jelentette, amely a műszaki területen mindvégig meghat{rozó

jelentőségű volt, hiszen belőle fejlődtek ki olyan szakok, amelyek létjogosults{ga ma

m{r nem kérdőjelezhető meg: a villamosmérnöki szak, a vegyészmérnöki szak, a

közlekedésmérnöki szak, az ipari termék- és formatervező szak, valamint az energetikai

és a mechatronikai mérnöki szakok.

A gépészmérnökökkel szemben t{masztott elv{r{sok és feladatkörök szerte{gazó

jellegéből adódóan sz{mos {gazatban folyik a gépészmérnökök képzése. Az iparszerű

épületgépészeti szakma 130-140 éves múltra tekinthet vissza. A gépészmérnöki

oktat{sban kb. 130 évvel ezelőtt jelent meg az első vegyipari gépész jellegű t{rgy, ön{lló

vegyipari-gépész illetve a korszerű, környezettudatos gy{rt{si, feldolgoz{si

folyamatokkal és elj{r{sokkal foglalkozó szakir{ny kb. 60 éve létezik.

A kétciklusú képzés lehetőséget biztosít az oktat{si szerkezet és a szakmai tartalom

újragondol{s{ra. Az alapdiplom{s gépészmérnökképzésben az épületgépészet ön{lló

szakir{nyként szerepel, míg az elj{r{stechnikai gépészet ismeretanyaga a

folyamattechnika szakir{nyon belül jelenik meg. Az épületgépészeti és elj{r{stechnikai

gépészmérnöki mesterszak megfelelően kapcsolódik az alapdiplom{s képzésben

megjelenő egyéb szakokhoz, építve azok alapozó jellegű ismereteire.

E szak a gépészet, a technológia- és konstrukciós tervezés, a folyamatir{nyít{s, a

környezetvédelem ismereteinek integr{l{s{val jött létre, így a szakon végzett hallgatók

alkalmasak interdiszciplin{ris területek művelésére.

A szak képzési célja olyan épületgépészeti és elj{r{stechnikai gépészmérnökök képzése,

akik informatikai, természettudom{nyi, gazdas{gi, szakmai és környezetvédelmi

ismeretek birtok{ban alkalmasak

az előírt és/vagy optim{lis mikroklíma környezet létesítésére és fenntart{s{ra az

építményben tartózkodó, ott tevékenységet végző ember sz{m{ra;

az előírt és szükséges mikroklíma környezet tervezésére és fenntart{s{ra az

építményben létesített ipari és mezőgazdas{gi folyamat sz{m{ra;

a létesítménybe telepített technológi{kat kiszolg{ló gépészeti rendszerek

létesítésére és fenntart{s{ra;

a technológiai rendszerelemek konstrukciós tervezésére;

a létesítményekbe telepített technológiai folyamatok ir{nyít{s{ra,

minőségbiztosít{si elemeinek meghat{roz{s{ra.

A mesterszakon végzett mérnökök kellő szakmai felkészültséggel, erkölcsi alappal,

nyelvtud{ssal fognak rendelkezni a hazai és az európai mérnöki feladatok

megold{s{hoz.

5

3. KÖVETELMÉNYEK SZAB[LYOZ[SOK

A mesterképzés keretében a tantervben előírt és mesterszinten elismert tant{rgyakból

120 kreditpontot kell teljesíteni. A kreditrendszer keretében lehetőség van arra, hogy

minden hallgató a neki megfelelő ütemben és különböző tanulm{nyi úton jusson el a

mesterdiploma megszerzéséhez.

A kreditrendszer a tant{rgyak felvételében bizonyos rugalmass{got biztosít, azonban az

ismeretanyag megértésének és elsaj{tít{s{nak folyamat{ban elengedhetetlen a t{rgyak

egym{sra épülését megadó előtanulm{nyi rend. A mesterképzés keretében többnyire

javasolt előtanulm{nyt írunk elő, melyet a t{rgy könnyebb teljesítése érdekében

javasolunk betartani.

Az épületgépészeti és elj{r{stechnikai gépészmérnöki mesterképzés keretében 2

szakir{ny között v{laszthatnak a hallgatók, azonban a szakir{nyok csak megfelelő

létsz{m esetén indulnak és korl{tozott sz{mban fogadnak hallgatókat.

A mesterképzés tantervében 30 kreditpont értékű diplomatervezés szerepel, melyet két

félévre megosztva lehet elkészíteni. A Diplomatervezés 1. tant{rgyak akkor vehetik fel a

hallgatók, ha a mintatanterv szerinti tant{rgyakból legal{bb 54 kredit értékűt

teljesítettek, valamint különböző BSc szakokról érkezett hallgatók részére előírt

„felvezető/különbözeti” tant{rgyakat maradéktalanul teljesítették. Diplomatervezés 2.

tant{rgy felvételének feltétele, hogy a hallgató az adott mesterszak mintatanterv

t{rgyaiból – a szabadon v{lasztható t{rgyak nélkül – legal{bb 79 kreditponttal

rendelkezzen. Diplomatervezés 1. és 2. tant{rgy – a tanterv szerinti összes t{rgy

teljesítése ut{n, a tanulm{nyok utolsó félévében – kérelem alapj{n - együtt is felvehető.

Mesterképzés keretében összefüggő 4 hetes szakmai gyakorlatot kell teljesíteni.

A Szakmai gyakorlat kritérium t{rgyat, a képzés sor{n fel kell venni. A BSc. képzés

keretében teljesített szakmai gyakorlat elfogad{s{ról a szakir{nyt gondozó tanszék dönt.

A mesterképzésben résztvevő hallgató a tanterv tant{rgyainak, valamint a kritérium

t{rgyak teljesítése ut{n, az abszolutórium (végbizonyítv{ny) birtok{ban tehet

z{róvizsg{t.

A jelenleg érvényben lévő szab{lyoz{s értelmében abszolutóriumot legkésőbb képzési

idő kétszeresének leteltéig lehet megszerezni. Ebbe az aktív, passzív és akkredit{lt idő is

belesz{mít.

Z{róvizsg{ra az abszolutórium megszerzése ut{n közvetlenül, vagy későbbi z{róvizsga

időszakban – a szakir{nyt gondozó tanszéken és a NEPTUN-rendszerben – kell

jelentkezni. A z{róvizsga időpontj{t, a szakir{nyt gondozó tanszék tűzi ki. Z{róvizsga a

végbizonyítv{ny megszerzését követő két éven belül tehető.

Oklevél ki{llít{s{ra a sikeres z{róvizsga és a nyelvvizsga követelmények igazol{sa ut{n

kerül sor.

A mesterfokozat megszerzéséhez {llamilag elismert, legal{bb B2 (kor{bban középfokú

”C” ) típusú nyelvvizsga letétele, vagy azzal egyenértékű bizonyítv{ny, illetve oklevél

szükséges b{rmely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakm{nak tudom{nyos

szakirodalma van.

6

Megszűnik a hallgatói jogviszony, ha azonos tant{rgyból, 2012. szeptember 1. ut{n tett

sikertelen vizsg{k összegzett sz{ma eléri a hatot.

A mindenkor hat{lyos jogszab{lyok szerint a hallgató térítésmentesen az összes előírt

kredit meghat{rozott részét felveheti. Az ezen felül felvett kreditekért a jogszab{ly

térítési díjat írhat elő.

A tanulm{nyokkal kapcsolatos részletes szab{lyoz{st a Tanulm{nyi és Vizsgaszab{lyzat

(BME TVSZ) tartalmazza. A hallgatókra vonatkozó fizetési kötelezettségeket és

juttat{sokat a Térítési és Juttat{si Szab{lyzat (BME TJSZ) rögzíti.

7

4. AZ OKTAT[SBAN RÉSZTVEVŐ KAROK ÉS SZERVEZETI

EGYSÉGEK

Kar kód Tanszék cím

GE Gépészmérnöki Kar

GE ÁT Áraml{stan Tanszék Ae. ép. I. em.

GE EN Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék D. ép. II. em.

GE ÉP

VÉ Épületgépészeti és Gépészeti Elj{r{stechnika Tanszék D. ép. I. em

GE

MI

GI

RI

Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék

D ép. IV. em.

GE MM Műszaki Mechanika Tanszék MM ép. I. em.

GE PT Polimertechnika Tanszék T. ép. III.em.

TE Természettudom{nyi Kar

TE Matematika Intézet

TE 90 Differenci{legyenletek Tanszék H ép. IV. em.

GT Gazdaság- és Társadalomtudományi kar

GT Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet

GT 52 Ergonómia és Pszichológia Tanszék Q. ép. I. em. A sz{rny

GT 55 Üzleti Jog Tanszék Q. ép. II. em. A sz{rny

8

5. AZ ÉPÜLETGÉPÉSZETI ÉS ELJ[R[STECHNIKAI

GÉPÉSZMÉRNÖKI MESTERSZAK TANTERVE

Az épületgépészeti és elj{r{stechnikai gépészmérnöki mesterszakon két szakir{ny közül

v{laszthatnak a hallgatók: komfort épületgépészet és elj{r{stechnikai gépészet. A

szakir{nyok a differenci{lt szakmai ismeretekben valamint a z{róvizsga t{rgyakban

különböznek egym{stól.

5.1. Komfort épületgépészeti szakir{ny tanterve

TAVASZI KEZDÉS T{rgyak/Kód

ŐSZI KEZDÉS

tavasz ősz tavasz ősz ősz tavasz ősz tavasz

Természettudom{nyos alapok (22 kp)

2/0/0/f/3 Hő{tvitel BMEGEENMZHK 2/0/0/f/3

2/2/0/f/4 Matematika M1 gépészmérnököknek

BMETE90MX35 2/2/0/f/4


BMETE90MX36 2/2/0/f/4

2/1/0/v/4 Mechanika BMEGEMMMG01 2/1/0/v/4

1/1/0/v/3 Áraml{stan v{logatott fejezetei

BMEGEÁTMÉ01 1/1/0/v/3

2/0/1/f/4 Mérés, jelfeldolgoz{s, elektronika

BMEGEMIMG01 2/0/1/f/4

Szakmai törzsanyag (23 kp)

2/1/0/v/4 Készüléktervezés BMEGEVÉMÉ03 2/1/0/v/4

3/0/0/v/4 Hűtés és hőtermelés BMEGEÉPMÉ12 3/0/0/v/4

2/0/0/f/3 Környezettechnika BMEGEVÉMÉ01 2/0/0/f/3

2/1/0/v/4 Alkalmazott hő- és anyagátadás

BMEGEVÉMÉ02 2/1/0/v/4

2/1/0/v/4 Klímatechnika alapjai BMEGEÉPMÉ21 2/1/0/v/4

2/1/0/v/4

Csőhálózatok hidraulikája

BMEGEÉPMÉ22

2/1/0/v/4

Differenci{lt szakmai ismeret (23 kp)

2/0/1/v/3 Komfortelmélet BMEGEÉPMÉ11 2/0/1/v/3

2/1/0/f/4 Épületgépészeti energetika

BMEGEÉPMÉ23 2/1/0/f/4

2/1/0/v/4 Fűtéstechnika BMEGEÉPMÉ31 2/1/0/v/4

2/1/0/v/3 Légtechnikai rendszerek BMEGEÉPMÉ32 2/1/0/v/3

2/0/0/v/3 Klímatechnikai rendszerek

BMEGEÉPMÉ33 2/0/0/v/3

0/2/0/f/3 Épületgépészeti tervezés I.


0/0/2/f/3 Épületgépészeti mérések I. 0/0/2/f/3

9

BMEGEÉPMÉ35

Kötelezően v{lasztható (min. 6 kp)

2/0/0/f/2 Épületszerkezettan és épületfizika

BMEEPEGME11 2/0/0/f/2

0/2/0/f/3 Önálló feladat I. BMEGEVÉMG01 0/2/0/f/3

0/2/0/f/3 Önálló feladat II. BMEGEVÉMG02 0/2/0/f/3

2/0/2/f/4 Áramlások numerikus modellezése 1.

BMEGEÁTMÉ02 2/0/2/f/4



2/1/0/v/4 Vízellátás, csatornázás, gázellátás

BMEGEÉPMÉ36 2/1/0/v/4

2/1/0/v/4 Épületgépészeti rendszer- és

szabályozástechnika BMEGEÉPMÉ37 2/1/0/v/4

2/0/1/v/4 Hűtőgépek és hőszivattyúk

BMEGEENMGHH 2/0/1/v/4

0/0/2/f/3 Épületgépészeti tervezés II.


2/0/0/f/3 Hűtéstechnika BMEGEENMZHT 2/0/0/f/3

Diplomatervezés (30 kp)

0/8/0/f/10 Diplomatervezés 1.

BMEGEVÉMGD1 0/8/0/f/10

0/16/0/a/20 Diplomatervezés 2.

BMEGEVÉMGD2 0/16/0/a/20

Gazdas{gi és hum{n ism. (min.10 kp)

2/1/0/f/4 Energetikai gazdas{gtan*

BMEGEENMKEE 2/1/0/f/4

2/1/0/f/2 Gazdas{gtan, hum{n I. 2/1/0/f/2

2/1/0/f/2 Gazdas{gtan, hum{n II. 2/1/0/f/2

2/1/0/f/4 Műanyaghulladék menedzsment

BMEGEPTMK61 2/1/0/f/4

2/0/0/f/2 Alkalmazott vezetői pszichológia

BMEGT52MS01 2/0/0/f/2

2/0/0/f/2 Kereskedelmi szerződések joga

BMEGT55M003 2/0/0/f/2

Szabadon v{lasztható (min. 6 kp)

2/0/0/f/3 Szabadon v{lasztható 1. 2/0/0/f/3


3/6 4/8 4/5 2/4 Összes vizsga/félévközi jegy 3/8 4/7 3/5 3/3

29 31 29 31 Összes kreditpont 30 31 30 29

* BME BSc. Energetika szak végzettséggel: Gazdas{gtan, hum{n I-II. v{lasztható gazdas{gi t{rgy

Egyéb végzettséggel: Energetikai gazdas{gtan BMEGEENMKEE

Kritérium : 4 hetes szakmai gyakorlat (T{jékoztató 5. oldal)

10

Záróvizsga tárgyak

Hő- és anyagtranszport Alkalmazott hő- és anyagátadás BMEGEVÉMÉ02

Csőhálózatok hidraulikája BMEGEÉPMÉ22

Fűtési rendszerek energetikája Épületgépészeti energetika BMEGEÉPMÉ23

Fűtéstechnika BMEGEÉPMÉ31

Klímatechnika Klímatechnika alapjai BMEGEÉPMÉ21

Klimatechnikai rendszerek BMEGEÉPMÉ33

Légtechnikai rendszerek BMEGEÉPMÉ32

Komfortelmélet BMEGEÉPMÉ11

Vízellátás, csatornázás, gázellátás BMEGEÉPMÉ36

11

Elj{r{stechnikai gépész szakir{ny tanterve

TAVASZI KEZDÉS T{rgyak/Kód

ŐSZI KEZDÉS

tavasz ősz tavasz ősz ősz tavasz ősz tavasz

Természettudom{nyos alapok (22 kp)

2/0/0/f/3 Hő{tvitel BMEGEENMZHK 2/0/0/f/3


BMETE90MX35 2/2/0/f/4


BMETE90MX36 2/2/0/f/4

2/1/0/v/4 Mechanika BMEGEMMMG01 2/1/0/v/4

1/1/0/v/3 Áraml{stan v{logatott fejezetei

BMEGEÁTMÉ01 1/1/0/v/3

2/0/1/f/4 Mérés, jelfeldolgoz{s, elektronika

BMEGEMIMG01 2/0/1/f/4

Szakmai törzsanyag (23 kp)

2/1/0/v/4 Készüléktervezés BMEGEVÉMÉ03 2/1/0/v/4

3/0/0/v/4 Hűtés és hőtermelés BMEGEÉPMÉ12 3/0/0/v/4

2/0/0/f/3 Környezettechnika BMEGEVÉMÉ01 2/0/0/f/3

2/1/0/v/4 Alkalmazott hő- és anyagátadás

BMEGEVÉMÉ02 2/1/0/v/4

2/1/0/v/4 Klímatechnika alapjai BMEGEÉPMÉ21 2/1/0/v/4

2/1/0/v/4

Csőhálózatok hidraulikája

BMEGEÉPMÉ22

2/1/0/v/4

Differenci{lt szakmai ismeret (23 kp)

1/1/0/v/3 Eljárások és berendezések I.

BMEGEVÉMÉK1 1/1/0/v/3

1/1/0/f/3 Eljárások és berendezések II.

BMEGEVÉMÉK2 1/1/0/f/3

2/0/0/v/3 Eljárások és berendezések III.


1/1/0/f/3 Műveleti készülékek tervezése

BMEGEVÉMÉK4 1/1/0/f/3

1/1/0/v/3 Folyamatok műszerezése és irányítása


0/0/3/f/4 Laboratóriumi mérések BMEGEVÉMÉK6 0/0/3/f/4

0/3/0/f/4 Komplex tervezés BMEGEVÉMÉK7 0/3/0/f/4

Kötelezően v{lasztható (min. 6 kp)





1/1/1/f/4 Eljárások és berendezések modellezése

BMEGEVÉMÉV1 1/1/1/f/4

1/1/0/f/3 Technológia és létesítmény tervezés


2/0/0/f/3 Hegesztett szerkezetek tervezése

BMEGEVÉMG42 2/0/0/f/3

12

0/0/3/f/4 Kutatási laboratóriumi gyakorlat


2/0/0/f/3 Hűtéstechnika BMEGEENMZH 2/0/0/f/3

2/1/0/v/4 Alkalmazott technológiák

BMEGEVÉMG41 2/1/0/v/4

Diplomatervezés (30 kp)

0/8/0/f/10 Diplomatervezés 1.

BMEGEVÉMGD1 0/8/0/f/10

0/16/0/a/20 Diplomatervezés 2.

BMEGEVÉMGD2 0/16/0/a/20

Gazdas{gi és hum{n ism. (min.10 kp)

2/1/0/f/4 Energetikai gazdas{gtan*

BMEGEENMKEE 2/1/0/f/4

2/1/0/f/2 Gazdas{gtan, hum{n I. 2/1/0/f/2

2/1/0/f/2 Gazdas{gtan, hum{n II. 2/1/0/f/2

2/1/0/f/4 Műanyaghulladék menedzsment

BMEGEPTMK61 2/1/0/f/4

2/0/0/f/2 Alkalmazott vezetői pszichológia

BMEGT52MS01 2/0/0/f/2

2/0/0/f/2 Kereskedelmi szerződések joga

BMEGT55M003 2/0/0/f/2

Szabadon v{lasztható (min. 6 kp)



4/5 4/6 2/4 1/3 Összes vizsga/félévközi jegy 3/7 4/5 2/3 2/3

28 31 30 31 Összes kreditpont 31 29 29 31

* BME BSc. Energetika szak végzettséggel: Gazdas{gtan, hum{n I-II. v{lasztható gazdas{gi t{rgy

Egyéb végzettséggel: Energetikai gazdas{gtan BMEGEENMKEE

Kritérium : 4 hetes szakmai gyakorlat (T{jékoztató 5. oldal)

Z{róvizsga t{rgyak:

Hő- és anyagtranszport t{rgycsoport Alkalmazott hő- és anyag{tad{s BMEGEVÉMÉ02

Csőh{lózatok hidraulik{ja BMEGEÉPMÉ22

Elj{r{sok és berendezések t{rgycsoport Elj{r{sok és berendezések I. BMEGEVÉMÉK1

Elj{r{sok és berendezések II. BMEGEVÉMÉK2

Elj{r{sok és berendezések III. BMEGEVÉMÉK3

Folyamatok műszerezése és ir{nyít{sa BMEGEVÉMÉK5

Készüléktervezés BMEGEVÉMÉ03

13

6. AZ ÉPÜLETGÉPÉSZETI ÉS ELJ[R[STECHNIKAI

GÉPÉSZMÉRNÖKI MESTERSZAK TANT[RGYAINAK LEÍR[SAI

6.1. Természettudom{nyos alapozó ismeretek

MATEMATIKA M1. - BMETE90MX35

Félévközi jegy, 4 kp, magyar, 2ea + 2gy + 0lab

Valószínűség-sz{mít{s: A valószínűség fogalmagyar, feltételes valószínűség, függetlenség. Valószínűségi

v{ltozó, eloszl{sok, eloszl{sfüggvény, sűrűségfüggvény, v{rható érték, szór{s, magasabb momentumok,

speci{lis eloszl{sok: binomi{lis eloszl{s, Poisson eloszl{s, egyenletes eloszl{s, gammagyar, béta,

exponenci{lis és Weibull eloszl{sok. Norm{lis eloszl{s, centr{lis hat{reloszl{s tétel, nagy sz{mok

törvénye. Komplex függvénytan: Elemi függvények, hat{rérték és folytonoss{g. Komplex függvények

differenci{l{sa: Cauchy – Riemann egyenletek, harmonikus függvények, analitikus függvények, Taylor

sor. Komplex vonalmenti integr{lok: vonalintegr{l függetlensége az úttól, Cauchy formul{i, Liouville

tétele. Szingularit{sok oszt{lyoz{sa, meromorf függvények Laurent sora. Reziduum, reziduum tétel,

példa nevezetes integr{lok kisz{mít{s{ra. Konformis leképezések. Közönséges differenci{legyenletek: Line{ris

egyenletek: a vonatkozó BSc tananyag ismétlése. Laplace transzform{ció, és alkalmaz{sai line{ris

egyenletekre, konvolúciós integr{l. Peremérték-feladatok m{sodrendű line{ris egyenletekre, Sturm-

Liouville problém{k, Bessel egyenlet, Bessel függvények, Legendre egyenlet, Legendre polinomok.

Által{nosított Fourier sor, ortogonalit{si tulajdons{gok, Parseval tétele.

MATEMATIKA M2. - BMETE90MX36


Közönséges differenci{legyenletek: Nemline{ris differenci{legyenletek: f{zisportré, egyensúlyi helyzetek

oszt{lyoz{sa, stabilit{s, aszimptotikus stabilit{s, Ljapunov direkt módszere, attraktorok, k{osz és különös

attraktor. Közönséges differenci{legyenletek numerikus megold{sai: explicit és implicit Euler módszer,

Runge-Kutta módszerek, sorfejtéses módszerek, szukcesszív approxim{ció, többlépéses módszerek.

Parci{lis differenci{legyenletek: Elsőrendű egyenletek: kezdeti és peremfeltételek, egzisztencia és unicit{s,

karakterisztik{k módszere, példa lökéshull{mokra. M{sodrendű line{ris egyenletek, oszt{lyoz{suk,

kanonikus alakok, a v{ltozók szétv{laszt{sa módszer, saj{tfüggvények szerinti sorfejtés. Hővezetési

egyenlet: stacion{rius megold{s, homogén, inhomogén valamint periodikus peremfeltételek. Fourier

transzform{ció és alkalmaz{sa a PDE-k megold{s{ban, a hővezetési egyenlet péld{j{n. Rezgő húr

egyenlete: d’Alembert megold{s, véges hosszús{gú húr, Fourier soros megold{s, pengetett és ütött húr,

akusztikai interpret{ció, gerjesztett mozg{s, Green függvény, az inhomogenit{sok hat{sa. Tov{bbi fontos

egyenletek: telegr{fegyenlet, hővezetési egyenlet a végtelen és a véges hengeren, Laplace egyenlet gömbi

koordin{t{kban, köralakú membr{n kis transzverz{lis rezgései, Schrödinger egyenlet a hidrogénatomra.

Dirichlet elv a Laplace egyenletre a vari{ciós elv szemléltetéseként. Parci{lis differenci{legyenletek

numerikus megold{sai: véges differenci{k módszere, a numerikus stabilit{s feltétele a hővezetési és a

hull{megyenletben, nagy méretű line{ris algebrai egyenletrendszerek iteratív megold{si módszerei.

14

MECHANIKA - BMEGEMMMG01

Előadó: Dr. Stép{n G{bor

Vizsga, 4 kp, magyar, 2ea + 1gy + 0lab

Analitikus statika. Szil{rd testek egyensúly{nak stabilit{sa. A súlyos kötél. Labilis szerkezetek

egyensúlya. Rugalmas nyomott rúd stabilit{svesztése. Többszabads{gfokú lengőrendszerek

modellanalízise. Közelítő módszerek a saj{tfrekvencia és a lengéskép meghat{roz{s{ra. Rugalmas

egyenes rúd longitudin{lis, csavaró és hajlítórezgései. Rezgő húr. Pörgettyűmozg{s.

Mechanika mérnököknek. Statika. Szerk.: M. Csizmadia B., N{ndori E., Nemzeti Tankönyvkiadó,

Budapest, 1996.

Ludvig Gy. Gépek dinamik{ja. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1973.

HŐ[TVITEL – BMEGEENMZHK

Előadó: Dr. Gróf Gyula


A hőtranszport leíró egyenletei és módszertana. Az anyagjellemzők szerepe. Hővezetés, hőellen{ll{s,

hőkapacit{s, hő{ramh{lózat. Többf{zisú – porózus – rendszerek. Szabad {raml{s. Kényszerített {raml{s,

nem newtoni folyadékok. Halmaz{llapot v{ltoz{sok. Hőcserélők. A hőtranszport

növelésének/csökkentésének lehetőségei.

Környey T.: Hő{tvitel, Műegyetemi Kiadó, 1999.

[RAML[STAN V[LOGATOTT FEJEZETEI - BMEGE[TMÉ01

Előadó: Dr. Lajos Tam{s

Vizsga, 3 kp, magyar/angol, 1ea + 1gy + 0lab

Az {raml{stani alapegyenletek {ttekintése, alkalmaz{suk feltételei és módja. A turbulens {raml{sok

jellemzői, NS egyenlet RANS, turbulencia modellezés, az {raml{s numerikus szimul{ciój{nak alapjai, a k-

epszilon módszer. Alkalmaz{si péld{k. A hat{rrétegek jellemzői, impulzus, hő és anyag{tad{s

hat{rrétegekben. Áraml{s csövekben, csőidomokban. Kétf{zisú {raml{sok: szil{rd szemcsék, cseppek

mozg{sa g{zban. Sík és hengeres szabadsugarak, légfüggönyök. Korszerű {raml{smérési módszerek

(labor l{togat{s).

Lajos Tam{s: Az {raml{stan alapjai, Műegyetemi Kiadó, 2004.

MÉRÉS, JELFELDOLGOZ[S, ELEKTRONIKA - BMEGEMIMG01

Előadó: Dr. Hal{sz G{bor, Dr. Huba Antal

Félévközi jegy, 4kp, magyar, 2ea + 0gy + 1lab

Jelek rendszerezése és analízise idő és frekvencia tartom{nyban. A jelfeldolgoz{s matematikai módszerei.

A digit{lis adatgyűjtés és jelfeldolgoz{s módszerei.

A méréstudom{ny és a műszertechnika kapcsolata. Méről{nc tagjai és funkciójuk. A hib{k okai és

csökkentésük módjai. Kv{zi-statikus és dinamikus fizikai mennyiségek mérésének műszertechnikai

feltételrendszere, eszközei. A jelfeldolgoz{s analóg és digit{lis elektronikai eszközei. Digit{lis

méréstechnika ipari alkalmaz{sai.

Schnell: Jelek és rendszerek méréstechnik{ja, Műszaki Könyvkiadó 1985.

15

Tränkler-Obermeier: Sensortechnik, Spriger 1998.

J. S. Bendat – A.G. Piersol: Random Data (Analysis and Measurement Procedures) John Wiley Inc. 2000.

6.2. Gazdas{gi ismeretek

ALKALMAZOTT VEZETÉSPSZICHOLÓGIA - BMEGT52MS01

Előadó: Juh{sz M{rta


A kurzus célja, hogy alapvető pszichológiai ismeretekre építve megismertesse a mérnökhallgatókkal a

vezetés és a vezetői munka mögött meghúzódó pszichológiai jelenségeket, és az, hogy ezeket a

jelenségeket fel is ismerjék a hétköznapi vezetői munk{ban.

A vezető szerepe és helye a szervezetben. Ehhez illeszkedően a szervezeti kultúra néh{ny aspektusa,

szervezeti modellek, a vezető hat{sa a szervezeti kultúra alakul{s{ra. Vezetői feladatok és az ehhez

szükséges vezetői kompetenci{k. A vezetői feladatok hatékony teljesítéséhez szükséges pszichológiai

feltételek. Az ahhoz szükséges személyiségvon{s-kombin{ció, hogy valaki egy adott szervezetben

hatékony vezető legyen, és a többiek is elismerjék. A különböző vezetői kompetenci{k közül néh{ny

fontos személyes képesség: kommunik{ciós, kooper{ciós és koordin{ciós (ir{nyít{si) képesség. A vezetői

képesség- és készségfejlesztés egyes technik{i és módszerei.

Juh{sz M{rta, Tak{cs Ildikó (2006): Pszichológia. BME Budapest.

Gazdag Miklós (1999): Szervezetfejlesztés és emberi erőforr{s fejlesztése. In: Gazdag Miklós, Szatm{riné

Balogh M{ria (szerk.): Személyügyi ABC, Aktu{lis gyakorlati tan{csadó cégvezetőknek és

hum{nerőforr{s-menedzsereknek. Verlag Dashöfer Kiadó, Budapest.

Gazdag Miklós (1994): Vezetéslélektan. Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest.

Klein S{ndor (2001): Vezetés- és szervezetpszichológia. SHL Hungary Kft., Budapest.

KERESKEDELMI SZERZŐDÉSEK JOGA - BMEGT55M003

Előadó: P{zm{ndi Kinga


A tant{rgy a kereskedelmi szerződésekkel kapcsolatos alapvető szab{lyoz{si és gyakorlati összefüggéseit

tant{rgyalja. A kereskedelmi szerződés fogalmagyar, a szerződések tipiz{l{saa kereskedelmi ügylet és

polg{ri jogi szerződés viszonya. A szerződésekre vonatkozó {ltal{nos civiljogi szab{lyok rendszere, a

szerződéskötés elméleti és gyakorlati összefüggései. A szerződés érvénytelensége, szerződésmódosít{s, a

szerződés teljesítése és a szerződési biztosítékok rendszere. Iparjogvédelem körébe tartozó szerződések

speci{lis szab{lyai. A kereskedelmi jogvit{k rendezése. Egyeztetés, v{lasztottbír{skod{s Magyarorsz{gon

és külföldön.

A Polg{ri Törvénykönyv Magyar{zata – komment{r (szerk) Gellért György; Budapest, KJK KERSZÖV

2001.

Dr Luk{cs Mónika-Dr. S{ndor Istv{n – Dr. Szűcs Brigitta: Új típusú szerződések és azok gyakorlata a

gazdas{gi életben Budapest, HVG ORAC 2003.

Bal{sh{zy-Hídvéginé-P{zm{ndi-Sz{sz – Szentiv{nyi : A Gazdas{g dinamik{j{nak joga Magyar gazdas{gi

jog II. kötet Aula Kiadó Budapest, 2003. V. Rész Iparjogvédelem pp. 275-331.

16

MŰANYAGHULLADÉK MENEDZSMENT –BMEGEPTMK61

Előadó: Dr. Ronkay Ferenc György


A tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy bemutassa a polimer hulladékkezelési technik{k környeztvédelmi,

műszaki és gazdas{gi szempontjait. A fenntartható fejlődés filozófi{j{n alapuló értékelés sz{mba veszi a

hulladéklerak{s, az energetikai hasznosít{s és az anyag{ban történő újrahasznosít{s erőforr{s

igénybevételeit és költséghatékonys{g{t. Kitér a m{sodlagos nyersanyagól készülő termékek

gy{rt{stechnológi{ira és lehetséges felvevőpiacaira, valamint ismerteti az életciklus analízis módszerét.

ENERGETIKAI GAZDAS[GTAN –BMEGEENMKEE

Előadó: Dr. Bihari Péter


A tant{rgy célja, hogy bemutassa az energetikai gazdas{gtanra (gazd{lkodó egységekre,

nemzetgazdas{gra, vil{ggazdas{gra) gyakorolt hat{s{t, gazdas{gi célfüggvények megfogalmaz{s{val

módszert adjon az energetikai folymatok tervezéséhez és üzemeltetéséhez. Az {ltal{nos gazdas{gi

összefüggéseken túl a t{rgy részletesen t{rgyalja az alapenergia-hordozó ell{t{s és a villamosenergia-

termelés költségeit, a költségminimaliz{l{s elvét. A bemutatott metodik{k m{s ipar{gak

költséganalíziséhez is jó alapot teremtenek.

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS GAZDAS[GTANA –BMEGT42M004

Előadó: Dr. Szl{vik J{nos

Félévközi jegy, 2 kp, 2ea + 0gy + 0lab

A tant{rgy célkitűzése megtanítani a fenntartható fejlődés komplex fogalm{t, azon belül kiemelten a

közgazdas{gtani elméleti összefüggéseket és megvalósít{si módokat a gazdas{gban. A tant{rgy

tematik{ja: a fenntartható fejlődés fogalma. A gyenge, az erős és a környezeti fenntarthatós{g lényege és

viszonya a gazdas{gi növekedéshez. A természet z{rt és a gazdas{g nyitott l{ncainak lehetséges

harmoniz{l{sa. Az entrópia‐törvény érvényesülésének követése az ökológiai l{bnyom mutató

sz{mít{s{val. A fenntarthatós{g szintjei. A glob{lis és a region{lis/lok{lis szint szerepe a fenntartható

fejlődési stratégi{k megvalósít{s{ban. Az EU fenntartható fejlődési stratégi{ja, magyarorsz{gi feladatok a

stratégiaalkot{sban.

MŰSZAKI FOLYAMATOK KÖZGAZDAS[GI ELEMZÉSE –BMEGT30MS02

Előadó: Dr. Meyer Dietmar

Félévközi jegy, 2 kp, 2 ea + 0 gy + 0 lab

A tant{rgy célkitűzése: A mindennapi gyakorlatban sajn{latos módon valamely probléma műszaki és

közgazdas{gi megold{s{t elkülönülten keresik, szélsőséges esetben a mérnököt nem érdekli javaslat{nak

költségvonzata, s a közgazd{sz sz{m{ra minden értékesítendő termék ugyanolyan, nem ismeri a

jellegzetes von{sait. A t{rgya keretében arra teszünk kísérletet, hogy e két ismeretkört összehozzuk.

Ennek sor{n több műszaki folyamatot közgazdas{gi szempontból értelmezzük, megmutatjuk a relev{ns

közgazdas{gi aspektusokat. Külön kitérünk a műszaki halad{s kérdéskörre, annak mikro‐ és

makrovonatkoz{saira. Célunk, hogy a leendő mérnökök felismerik tevékenységük gazdas{gtani elemeit,

amelyek figyelembevétele termékeik elfogadtat{s{t minden bizonnyal meg fogja könnyíteni. A tant{rgy

rövid tematik{ja: Gazd{lkod{s főbb alapelvei, piacok működése. A termelés gazdas{gtana: technológia és

költségek. Költségek elemzése. Térséggazd{lkod{s: közlekedés, sz{llít{s, fuvaroz{s költségelemzése. Az

energiahasznosít{s közgazdas{gtana. Készletek és rakt{roz{si döntések statik{ban és dinamik{ban.

Környezetvédelmi intézkedések értékelése. Termékek értékesítése. A piaci struktúr{k hat{sa a termelési

17

folyamatokra. Industrial Economics – alapvető modellek. Műszaki halad{s közgazdas{gtani szempontból.

A hum{n erőforr{sok értékelése. Inform{ciógazdas{gtan.

VEZETŐI SZ[MVITEL –BMEGT35M005

Előadó: Dr. La{b Ágnes


A tant{rgy célkitűzése, hogy ismeretanyaga keretében a hallgatók megismerjék a közgazdas{gi kutat{sok

homlokterében {lló legkorszerűbb elméleti és módszertani megfontol{sokat, amelyekkel az inform{ciós

t{rsadalom új kihív{sai miatt szükséges hatékony, a cégstratégia szolg{lat{ba {llított vezetői sz{mvitel

kiépítését célozz{k. A tant{rgy tematik{ja vezetői inform{ciók a tervezéstől a megvalósít{s

kontroll{l{s{ig. Gazdas{gi elemző módszerek. Költséginform{ciók az értékteremtő folyamatban.

Felelősségelvű vezetői sz{mvitel. Költség‐haszon optimaliz{l{s régi‐új módszerei. Korl{tozottan mérhető

stratégiai módszerek kezelhetősége a vezetői sz{mvitelben. Értékorient{lt teljesítménymérés. Az

inform{ció, mint erőforr{s kezelése a vezetői sz{mvitelben. Kísérletek és kutat{si ir{nyok a hum{n

tényező sz{mbavételére. A környezeti sz{mvitel növekvő szerepe a vezetői sz{mvitelben.

6.3. Szakmai törzsanyag

KÉSZÜLÉKTERVEZÉS - BMEGEVÉMÉ03

Előadó: Dr. Nagy Andr{s


Hő-és korróziós igénybevételnek ellen{lló speci{lis szerkezeti anyagok és kiv{laszt{suk szempontjai., A

szil{rds{gi sz{mít{s sor{n alkalmazott mechanikai modellekkel és azok alkalmaz{sa. Méretezés a

membr{nfeszültségek figyelembe vételével. Folyadékt{rolók, szabadban {lló tornyok, centrifug{k

méretezése. Stabilit{s. Különböző készülékek és készülékelemek méretezése és szil{rds{gi ellenőrzése.

Z{rófelületek, t{maszok, karim{s kötések, csonkkörnyezet vizsg{lata, a szükséges helyi megerősítés

meghat{roz{sa. A nyom{startó edény gy{rt{s-technológi{ja. Hegesztett kötések. Biztons{gi

előír{sok és szerelvények. Csővezetékek szil{rds{gi sz{mít{sai. Hőt{gul{s és kompenz{ciója.

Varga L{szló: Nyom{startó Edények tervezése

Tóth S. -Nagy A. - Marosfalvi J.: Gépelemek I. Műegyetemi Kiadó, 2005.

HŰTÉS ÉS HŐTERMELÉS - BMEGEÉPMÉ12

Előadó: Dr. Csoknyai Istv{n, Dr. Maiyaleh Tarek

Vizsga, 4 kp magyar, ta, 3ea + 0gy + 0lab

Természetes, mesterséges hűtés. A hűtés alkalmaz{si területei. Egy- és többfokozatú kompresszoros

hűtőrendszerek külső és belső tartom{nyok. Hűtőközegek fajtai. A hűtőközegekkel szemben t{masztott

biztons{gi; környezetvédelmi; műszaki követelmények; alkalmaz{si területtől függő megv{laszt{suk.

A kompresszoros hűtőrendszer részegységei. A hűtőrendszer működése v{ltozó viszonyok mellett.

Kompresszoros hűtőberendezés hűtőteljesítményének szab{lyoz{sa, az alkalmazható módszerek

energetikai összehasonlít{sa. Szorpciós hűtőrendszerek.

Tüzelőanyagok. Szil{rd tüzelésű kaz{nok kialakít{sa. Olaj és g{ztüzelésű kaz{nok kialakít{sa.

Biomasszatüzelés. Kondenz{ciós kaz{nok. Kaz{nok műszaki jellemzői, megv{laszt{suk szempontjai.

Kaz{nok hat{sfokai. Tüzelőanyag fogyaszt{s meghat{roz{sa. Kapcsolt energiatermelés. Hőszivattyúk

alkalmaz{sa.

18

Dr. L{ng Lajos - Dr. Jakab Zolt{n „Hűtéstechnika” Műszaki könyv Kiadó 1984.

Dr. Jakab Zolt{n „Kompresszoros Hűtés I.- II.” HKVSZ. 2007.

Dr. Kontra Jenő: Hévízhasznosít{s

Dr. Gyurcsovics Lajos: Napenergia hasznosít{s az épületgépészetben

Dr. Zöld Andr{s: Energiatudatos építészet

KÖRNYEZETTECHNIKA - BMEGEVÉMÉ01

Előadó: Dr. Örvös M{ria, Bothné Dr. Fehér Kinga


A környezetvédelem feladatköre, gazdas{gi vonatkoz{sai. Környezeti k{rok és megelőzési lehetőségek.

Nemzetközi egyezmények. Levegőtisztas{g védelem célja, légszennyezők keletkezése, terjedése, hat{sai.

A légszennyező anyagok emisszió csökkentési módszerei. A víztisztas{g védelem {ltal{nos kérdései.

Fizikai, biológiai és kémiai szennyvíztisztít{s. Kommun{lis és ipari szennyvizek tiszt{sa

esettanulm{nyokon és konkrét megvalósít{si péld{kon keresztül. Hulladékgazd{lkod{si alapfogalmak és

alapelvek. Hulladékkezelési elj{r{sok. Hulladékok végső elhelyezése. Hulladékkezelési esettanulm{nyok.

(Bemutató jellegű laboratóriumi gyakorlat: porlev{laszt{s, SO2 és NH3 g{z emisszió csökkentés, szennyvíz

jellemzők monitoroz{sa.)

http://www.vegyelgep.bme.hu/ oktat{si segédletek

Örvös M.: Levegőtisztas{g-védelem (2000)

Tömösy L.: Víztisztas{g-védelem, szennyvíztisztít{s (2004)

Örvös M.: Termikus hulladékkezelés (2007)

ALKALMAZOTT HŐ- ÉS ANYAG[TAD[S - BMEGEVÉMÉ02

Előadó: Dr. L{ng Péter, Dr. Örvös M{ria


Ek: Hő{tvitel, Áraml{stan v{logatott fejezetei

Diffúzió fogalmagyar, leír{si lehetőségei. A molekul{ris diffúzió és a hővezetés kapcsolata. Turbulens

diffúzió. Szennyezőanyag diffúziója levegőben. F{zisok közötti diffúziós folyamatok leír{sa. Hő- és

anyag{tad{s analógi{ja. Anyag{tbocs{t{s f{zisok között. Gőz-g{z elegyek jellemzése. Közvetlen

érintkeztetésű hő{tad{s, nedves hűtők, hűtőtornyok. Felületi hőcserélő méretezési alapelvek és

módszerek. Hőcserélő méretezése inert g{z jelenlétében. Speci{lis épületgépészeti, vegyipari,

technológiai hőcserélő kialakít{sok. Egyidejű hő-és anyag{tad{si problém{k megold{sa

környezetvédelmi, energetikai, és hőhasznosít{si feladatokon keresztül.

http://www.vegyelgep.bme.hu/ Örvös M.: Hőcserélők (oktat{si segédlet 2001.)

Szentgyörgyi S. – Moln{r K.- Parti M. Transzportfolyamatok Tankönyvkiadó, Budapest, 1986.

KLÍMATECHNIKA ALAPJAI - BMEGEÉPMÉ21

Előadó: Dr. Kajt{r L{szló

Vizsga, 4kp, magyar, ta, 2ea + 1gy + 0lab

A nedves levegő fizik{ja, elméleti alapok. A nedves levegő {llapotdiagramja, a h-x diagram elméleti

alapjai, t-x diagram. Z{rt tér eredő hő- és nedvesség mérlege, instacioner {llapot vizsg{lata. A hat{roló

szerkezeteken bekövetkezhető p{ra kondenz{ció elkerülésének követelményei, méretezési elvek.

http://www.vegyelgep.bme.hu/


19

Levegőkezelési folyamatok: keverés, fűtés, hűtés, nedvesítés. Klímaközpontok kock{zati elvű méretezése.

Energia takarékos levegőkezelő központok. Klímaközpontok energia igényének méretezése valószínűség

elméleti alapon. Energiatakarékos klímatiz{l{si: épületek kialakít{sa, hővisszanyerés, entalpia

szab{lyoz{s, hűtő energia t{rol{s. Központi klímatechnikai rendszerek. A növelt komfortfokozat

biztosít{s{nak követelményei. Klímatechnikai rendszerek hűtőenergia ell{t{sa. Rendszer kialakít{s a

fogyasztói és termelői oldalon.

B{nhidi L.-Kajt{r L.: Komfortelmélet

Recknagel-Schramek:Fűtés és klímatechnika II. kötet

CSŐH[LÓZATOK HIDRAULIK[JA - BMEGEÉPMÉ22

Előadó: Dr. Garbai L{szló, Dr. Hal{sz G{bor, Dr. Sz{nthó Zolt{n


A csővezetéki {raml{sok típusai: politropikus, adiabatikus, izentropikus, izotermikus {raml{s. A

csővezetéki {raml{sok alapegyenletei: kontinuit{s, mozg{segyenletek, ide{lis és veszteséges Bernoulli-

egyenlet, impulzustétel, energiaegyenlet. Összenyomható közegek {raml{sa. A nyom{sveszteség

sz{mít{sa. A csősúrlód{si tényező meghat{roz{sa; alaki ellen{ll{sok nyom{sveszteségének sz{mít{sa.

Nem kör keresztmetszetű és v{ltozó keresztmetszetű vezetékben történő {raml{s. Stacioner és instacioner

{raml{s. Nyom{slengés. Kétf{zisú {raml{sok. Hősz{llító vezetékek hővesztesége. Égéstermék elvezető

rendszerek hidraulik{ja. Magas épületek fűtési rendszerében jelentkező gravit{ciós hat{sok. Hidraulikai

beszab{lyoz{s hősz{llító vezetékrendszerekben. Csővezeték-rendszerek, t{vhőell{tó h{lózatok hidraulikai

analízise. Csővezeték-rendszerek hidraulikai tervezése.

Hal{sz G{bor – Kristóf Gergely – Kullmann L{szló: Áraml{s csőh{lózatokban; Műegyetemi Kiadó, 2002

Garbai L{szló – Dr. Dezső György: Áraml{s energetikai csővezeték rendszerekben; Műszaki Könyvkiadó,

1986

Garbai L{szló: T{vhőell{t{s (kézirat)

Garbai L{szló: Hidraulikai sz{mít{sok az épületgépészetben és az energetik{ban; Akadémiai Kiadó, 2007

SZAKMAI GYAKORLAT – BMEGEÉEMPSZ

Al{ír{s, 0 kp

6.4. Differenci{lt szakmai ismeretek

6.4.1. KOMFORT ÉPÜLETGÉPÉSZETI SZAKIR[NY

KOMFORTELMÉLET - BMEGEÉPMÉ11

Előadó: Dr. Kajt{r L{szló, Dr. B{nhidi L{szló


A hőérzet fogalmagyar, az ember hőegyensúlyi alapegyenlete, ember és környezet közötti hőcsere

sz{mít{sa, z{rt terek hőérzeti mértezése, diszkomfort tényezők, szélsőséges hőérzeti viszonyok. Belső

levegő minőség értelmezése, élettani és higiéniai alapok, levegőszennyező anyagok a komforttérben. A

szennyező anyag koncentr{ció v{ltoz{s{nak instacioner modellezése: {llandó szennyezőanyag

kibocs{t{sú forr{s esetén, illetve adott mennyiségű szennyezőanyag kibocs{t{sa esetén. A belső levegő

minőség méretezése és mérése, frisslevegő igény, a levegő szűrése, szűrők méretezése. Vizu{lis komfort

elméleti alapjai és méretezése. Akusztikai komfort elméleti alapjai és méretezése.

B{nhidi L.-Kajt{r L.: Komfortelmélet.

20

ÉPÜLETGÉPÉSZETI ENERGETIKA - BMEGEÉPMÉ23

Előadó: Dr. Csoknyai Istv{n


Alapfogalmak. Sug{rz{sos hőcsere. Összetett hő{tvitel. Az időj{r{s jellemzői, hőfokhíd. Fűtési

hat{rhőmérséklet fogalma. Z{rt tér instacioner hőegyensúlya. Szabv{nyos hőszükséglet sz{mít{s célja és

módszere. Fűtőtest nélküli helyiség hőmérséklete. Épületek hőtechnikai követelményei. A nedvesség

szerepe az épületszerkezetekben. Épületek energetikai jellemzőinek meghat{roz{si módszerei. Alacsony

energiafelhaszn{l{sú épületek. Szol{ris energia{ramok meghat{roz{sa. Fűtési energia fogyaszt{s

meghat{roz{sa sz{mít{ssal és méréssel. Épületek energiatanúsít{sa és audit{l{sa.

Kaz{nok hat{sfoka. Hűtőgépek és hőszivattyúk hatékonys{ga. Kapcsolt energiatermelés. Megújuló

energiaforr{sok a hőtermelésben. Talajhő hasznosít{s. Geoterm{lis energia. Szol{ris energia.

Energiatudatos építészet és épületgépészet

Macsk{sy Á.: Központi fűtés I. Tankönyvkiadó 1971

Zöld A.: Energiatudatos építészet. Műszaki Könyvkiadó 1999

Épületgépészet a gyakorlatban. Verlag Dahöfer, 2002-2007.

FŰTÉSTECHNIKA - BMEGEÉPMÉ31

Előadó: Dr. Csoknyai Istv{n


Ek: Hűtés és hőtermelés, Épületgépészeti energetika

A fűtés célja. Összetett hő{tvitel. Az időj{r{s jellemzői, hőfokhíd. Z{rt tér instacioner hőegyensúlya.

Épületek hőtechnikai követelményei. Alacsony energiafelhaszn{l{sú épületek. Fűtőtest hőközlési

viszonyai, a helyiséghőmérséklet alakul{sa.. Fűtőtest hőteljesítménye, méretezése. Sug{rzó fűtőtest

hőmérséklete és hőlead{sa. Hőérzeti méretezés. Tüzelőanyagok Kaz{nok kialakít{sa. Biomassza tüzelés.

Kaz{nok hat{sfokai. Tüzelőanyag fogyaszt{s meghat{roz{sa. Kémények. Energia audit{l{s Nyitott és z{rt

fűtőberendezések. Melegvízfűtés mennyiségi/minőségi/ vegyes szab{lyoz{si függvényei. Fűtőberendezés

szab{lyoz{si megold{sai. Szab{lyozó szelepek méretezése. Hidraulikai beszab{lyoz{s Szivattyús fűtés

nyom{sdiagramja. Fűtés és HMV termelés kapcsolata, előnykapcsol{s. Hőközponti elemek méretezése.

Termosztatikus szelep jellemzői, méretezése. V{ltozó tömeg{ramú központi fűtés. Gravit{ciós nyom{s

keletkezése. Csőh{lózat méretezési elve. Egycsöves és kétcsöves fűtések összehasonlít{sa, méretezése.

Hőfogyaszt{s mérés és elsz{mol{s alapjai. A gőzfűtés alapjai. Gőz és kondenz h{lózat kialakít{sa és

méretezése. Gőzfűtés szab{lyoz{sa.

Dr. Macsk{sy Á.:Központi fűtés I. II. Tankönyvkiadó, Budapest, 1978.

Dr. Homonnayné: Épületgépészet 2000 Fűtéstechnika Épületgépészeti Kiadó, Budapest 2001.

Ábragyüjtemény,Példat{r www.epgep.bme.hu

LÉGTECHNIKAI RENDSZEREK - BMEGEÉPMÉ32

Előadó: Dr. Garbai L{szló, Dr. Magyar Tam{s


Ek.: Komfortelmélet, Klímatechnika alapjai

Légtechnika rendszerek felépítése és terminológi{ja. Tartózkod{si zóna méretezésének ir{nyelvei. A belső

terek követelményrendszerének elemei és azok összefüggése a tervezés kategóri{ival. Lok{lis diszkomfort

zón{k és azok sz{mít{sa. Fluktu{ló sebesség-összetevők hat{sa a huzatkritériumokra. Szellőző levegő

http://www.epgep.bme.hu/

21

térfogat{ram{nak meghat{roz{sa stacioner-, kv{zistacioner- és instacioner {llapotra. Helyiségek

lég{töblítése, terem{raml{sok mozg{s egyenletei. A Prandtl-féle axióm{k, sug{r törvények és azok

alkalmaz{sa a légvezetési rendszereknél. Izotermikus, anizotermikus lég{raml{sok sz{míthatós{ga.

Hasonlós{gi törvények alkalmaz{sa a helyiségek {töblítésében.

Légtechnikai rendszerek méretezése szakaszos üzemre. Szakaszosan szellőztetett helyiségek szellőző

levegő térfogat{ram{nak meghat{roz{sa. Szakaszos szellőzés méretezése, különböző peremfeltételek

esetén.

A szellőzőgéph{z és légcsatorna rendszer elemeinek komplex méretezése. Ventil{torok jellemző görbéi és

nyom{s viszonyai. Kereszt{ramú hőcserélők méretezési kérdései. Sugaras légcsatorna rendszer ellen{ll{sa

és nyom{sdiagramj{nak szerkesztése.

Légtechnikai rendszerek akusztikai méretezése.

Különböző típusú (ködtelenítő, légfűtő, léghűtő, szellőztető, légnedvesítő, klímagyar, stb.) szellőzés

technikai rendszerek tervezése nagy kiterjedésű épületekben.

Épületgépészet a gyakorlatban, Verlag Dashöfer kiadó.

Recknagel-Sprenger-Schramek: Fűtés és klímatechnika. II. kötet Dialóg Campus Kiadó 2000.

KLÍMATECHNIKAI RENDSZEREK - BMEGEÉPMÉ33

Előadó: Dr. Kajt{r L{szló

Vizsga,3 kp, magyar, 2ea + 0gy + 0lab

Ek: Klímatechnika alapjai

Helyi klímatiz{l{si megold{sok. Központi klímatechnikai rendszerek csoportosít{sa, levegő, levegő+víz,

levegő+freon hőhordozóval üzemelő központi klímatechnikai rendszerek.

Levegőkezelő központok üzemének elemzése méretezési és {tmeneti {llapotokban, a folyamat

szemléltetése h-x diagramban, a levegőkezelő elemek működési karakterisztik{i.

Zón{s klímatechnikai rendszerek üzeme. V{ltozó térfogat{ramú egy és kétcsatorn{s központi

klímatechnikai rendszerek üzemének elemzése. Hűtőmennyezet, hűtőgerenda és fan-coil központi

rendszerek kialakít{sa, a tervezés elméleti alapjai. Multi Split, VRV központi klímatechnikai rendszerek

kialakít{sa, tervezése. Műtők tisztaterek klimatiz{l{sa.

B{nhidi L.-Kajt{r L.: Komfortelmélet

Recknagel-Schramek:Fűtés és klímatechnika II. kötet

ÉPÜLETGÉPÉSZETI TERVEZÉS I. - BMEGEÉPMÉ34

Előadó: Dr. Herczeg Levente, Goda Róbert


Ek: Csőh{lózatok hidraulik{ja; Hűtés és hőtermelés

Többszintes épület hőveszteségének és haszn{lati melegvíz igényének meghat{roz{sa. T{rolóv{laszt{s.

Radi{torv{laszt{s. Az épület fűtési és haszn{lati melegvíz h{lózat{nak kialakít{sa. Hidraulikai méretezés,

beszab{lyoz{si értékek sz{mít{sa. A szekunder fűtési menetrend meghat{roz{sa.

Az épület hőközpontj{nak tervezése. Kapcsol{s kiv{laszt{sa; főberendezések (hőcserélők, HMV t{roló,

vízkezelés, szab{lyozó szerelvények, szivattyúk) méretezése.

Épület hőveszteségének és instacioner hőterhelésének sz{mít{sa. A fűtési és hűtési hőigények

meghat{roz{sa. A szellőző levegő igény meghat{roz{sa. A kiszolg{lt tér légvezetési rendszerének

méretezése. Anemoszt{t v{laszt{s. A légkezelő kapcsol{s{nak kiv{laszt{sa, a főberendezések méretezése.

A légcsatorna h{lózat kialakít{sa és komplex méretezése. A kiszolg{lt tér akusztikai méretezése. A

szab{lyozó berendezések kiv{laszt{sa, a szab{lyoz{si logika és be{llít{si értékek meghat{roz{sa.

22

szerk. Dr. B{nhidi: Épületgépészet a gyakorlatban; Verlag Dashöfer, 2002-2007.

szerk. Dr. Zöld: Az új épületenergetikai szab{lyoz{s, Bausoft Kft, 2006

DVGW W553 , Bemessung von Zirkulationssystemen, DVGW, 1998.

a Tanszék honlapj{ról és az internetről letölthető méretezési segédletek és termékkatalógusok

ÉPÜLETGÉPÉSZETI MÉRÉSEK I. - BMEGEÉPMÉ35


Félévközi jegy, 3 kp, magyar, 0ea + 0gy 2lab

Ek. Csőh{lózatok hidraulik{ja; Hűtés és hőtermelés

Tartózkod{si zóna lég{llapot, légsebesség mérése. Helyiségek minősítése huzathat{s alapj{n, a

valószínűség-sz{mít{s elemeire t{maszkodva. Huzathat{s méréseinek elvi alapjai. Szabadsug{r

jellemzőinek mérése. Befúvó szerkezetek légtechnikai jellemzőinek mérése. Klímaberendezésben lefolyó

{llapotv{ltoz{s méréssel történő meghat{roz{sa. Lég{llapot mérések a légkezelők egyes elemein.

Légcsatorna szakasz légtömörség vizsg{lata. Szabv{ny szerinti tömörségi faktor meghat{roz{sa, méréssel

Konvektív hőleadó méréses vizsg{lata. Fűtési rendszer hidraulikai beszab{lyoz{sa. Réteges falszerkezet

instacioner viselkedésének mérése.

Belső levegőminőség (BLM) meghat{roz{sa.

G{ztechnikai alapmérések. G{zfogyasztók hőteljesítményének meg{llapít{sa méréssel.

Épületgépészeti Laboratóriumi gyakorlatok; egyetemi jegyzet:

6.4.2. KÖTELEZŐEN V[LASZTHATÓ T[RGYAK

ÉPÜLETSZERKEZETTAN ÉS ÉPÜLETFIZIKA -BMEEPEGMÉ11

Előadó: Dr. Kontra Jenő, Dr. Kakasy L{szló


Épületek külső hat{roló szerkezeteinek épületszerkezeti kérdései, kapcsolódva az épületgépész

munk{j{hoz. Épületek hő-szigetelése, nyíl{sz{róinak energetikai javít{sa, víz elleni szigetelések,

csatlakoz{sok az épületgépészeti rendszerekben. Hő- és p{rav{ndorl{s az épületekben, falszerkezetekben,

födémekben. Épületek ny{ri hővédelme, passzív napenergia-hasznosít{s, p{raterhelések sz{mít{sa,

{llagvédelmi összefüggések. P{ranyom{s sz{mít{sa, szerkesztések.

ÖN[LLÓ FELADAT I. – BMEGEVÉMG01

Előadó: Dr. L{ng Péter


ÖN[LLÓ FELADAT II. – BMEGEVÉMG02



[RAML[SOK NUMERIKUS MODELLEZÉSE 1. - BMEGE[TMG02

Előadó: Dr. Kristóf Gergely


Áraml{sok matematikai leír{sa, {raml{sok kategóri{i. Numerikus megold{si módszerek {ttekintése, a

23

véges térfogat módszer alapelve.A CFD elemzés folyamata. A h{lógener{l{s módszerei,minőségi

követelmények. Peremfeltételek, forr{stagok. Turbulencia modellezés. Diszkretiz{ció. Szélfelőli súlyoz{si

módszerek. Numerikus differenci{l{si módszerek. Összenyomhatatlan {raml{sok leír{sa, módszerek a

nyom{s-sebesség kapcsolat felold{s{ra. ompresszibilis {raml{sok leír{sa. A CFD elemzés hib{i és

bizonytalans{gai.




Ek: Áraml{sok numerikus modellezése 1.

Ön{lló feladatok {raml{sok numerikus szimul{ciója területén a gépészeti gyakorlatban előforduló

alkalmaz{sokra. Áraml{stechnikai forgó gépek modellezése. Terem{raml{sok szimul{ciója. Áraml{s

medencékben. Mozgó és deform{lódó h{lók kezelése. Porszemcsék p{ly{j{nak sz{mít{sa. A matematikai

modell módosít{sa, felhaszn{lói függvények programoz{sa {ltal{nos célú szimul{ciós rendszerben.

VÍZELL[T[S, CSATORN[Z[S, G[ZELL[T[S - BMEGEÉPMÉ36

Előadó: Dr. Barna Lajos, Dr. Sz{nthó Zolt{n


Ek: Csőh{lózatok hidraulik{ja

Hidegvíz és haszn{lati melegvíz rendszerek mértékadó fogyaszt{sainak kock{zati elvű meghat{roz{sa.

Haszn{lati melegvíz rendszerek kialakít{sa. Hőtermelő és t{roló méretezése. Cirkul{ciós rendszer

kialakít{sa és méretezése. A vízell{t{s higiéniai kérdései. Vízh{lózatok korróziós jelenségei. Magas

épületek, hegyvidék vízell{t{sa, t{rolók és nyom{sfokozók alkalmaz{sa. T{rolók méretezése. Vízell{tó

rendszerek üzemir{nyít{sa. A tűz elleni védelem szempontjai, oltóvíz h{lózatok kialakít{sa és méretezése.

A vízelvezető h{lózat kialakít{s{nak szempontjai és megold{sai. Szennyvíz{temelő berendezések. A

csatornavezeték méretezésének elméleti alapjai nyílt felszínű és nyom{s alatti csatorn{kban. A

g{zfogyasztó készülékek fejlesztési ir{nyai. Korszerű égő- és készülékkialakít{sok. B és C típusú

g{zfogyasztó készülékek levegőell{t{s{nak és égéstermék-elvezetésének méretezési elméleti alapjai. 140

kW feletti, kommun{lis fogyasztókat ell{tó g{zkészülékek elhelyezése. Műszaki-biztons{gi

követelmények. Cseppfolyósított g{zzal üzemelő berendezések kialakít{s{nak alapjai.


Szerk.: Homonnay Gyné Dr.: Épületgépészet 2000 I. kötet Fűtéstechnika, Épületgépészet Kiadó Kft.

Budapest, 2001

ÉPÜLETGÉPÉSZETI RENDSZER- ÉS SZAB[LYOZ[STECHNIKA - BMEGEÉPMÉ37

Előadó: Dr. Sz{nthó Zolt{n, Dr. Garbai L{szló

Vizsga, 4 kp, magyar, 2ea., 1gy., 0 lab

Ek.: Csőh{lózatok hidraulik{ja; Alkalmazott hő- és anyag{tad{s

Anyag-és eneria{ram-h{lózatok matematikai modellezése. Átviteli jellemzők. Dinamikus

rendszervizsg{latok. Vizsg{ló jelek. Átmenetei és súlyfüggvény. Átviteli függvény. Rendszerelemek

oszt{lyoz{sa dinamikus tulajdons{gaik alapj{n. Jel{tvivő tagok. Mintavételes rendszerek {tviteli

függvényei. Szab{lyoz{s és vezérlés. Zavarkompenz{ció. Szab{lyoz{si kör {ltal{nos felépítése.

Szab{lyoz{sok minőségi jellemzői. Szab{lyozók behangol{si módszerei. Line{ris szab{lyoz{si rendszerek

stabilit{sa. Ar{nyos t{rolós tagként modellezhető épületgépészeti rendszerek. Az épület hőt{roló

képességének szerepe fűtési és hűtési rendszerek működésében. Hidraulikai interaktivit{s, hidraulikai

24

kompatibilit{s.

Szab{lyoz{si kör {ltal{nos felépítése. Szab{lyoz{s és vezérlés. Laplace-transzform{ció. A szab{lyozók

alapösszefüggései, a fontosabb szab{lyozótípusok alapegyenletei. Beavatkozó tagok. Szelepautorit{s,

fogyasztói autorit{s. Alap{tfoly{si és üzemi jelleggörbe. Hőleadók szab{lyoz{sa. Mennyiségi és minőségi

szab{lyoz{s. Hőmérséklet és nyom{sszab{lyoz{s. Hidraulikai szab{lyozókörök. Hőközpontok

szab{lyoz{si feladatai; légkezeleő központok szab{lyoz{sa. Szab{lyoz{sok minőségi követelményei.

Szab{lyozók behangol{sa.

Szabó Imre: Gépészeti rendszertechnika, Tankönyvkiadó, 1986.

Cs{ki Frigyes: Szab{lyoz{sok dinamik{ja, Akadémiai Kiadó, 1974

Stojanovits József: Beavatkozó tagok; PMMF Pécs, 1986

HŰTŐGÉPEK ÉS HŐSZIVATTYÚK - BMEGEENMGHH

Előadó: Dr. Maiyaleh Tarek

Vizsga, 4 kp, 2 ea + 0 gy + 1 lab

Javasolt előkövetelmény: Hűtéstechnika

Hűtőközegek biztons{gi és környezetvédelmi követelményei. Levegő hűtőközegű hűtőberendezés

Gőzsug{r‐kompresszoros hűtőberendezés. Abszorpciós berendezés. Hűtőberendezések részegységei. Az

olaj feladata a hűtőberendezésben. Leolvaszt{s. Hőszivattyú; feladata, körfolyamatai. Hőforr{sok;

értékelésük. Hőszivattyú üzeme v{ltozó külső feltételek mellett.

ÉPÜLETGÉPÉSZETI TERVEZÉS II. - BMEGEÉPMÉ38



Ek: Csőh{lózatok hidraulik{ja; Hűtés és hőtermelés

Gőzüzemű kaz{ntelep tervezése. Az adott épület fűtési, HMV és technológiai hőigényének

meghat{roz{sa. Az igények menetrendjének meghat{roz{sa; a kaz{nok és t{roló kiv{laszt{sa. A gőzell{tó

rendszer kapcsol{s{nak kialakít{sa. Hőcserélők kiv{laszt{sa. Kondenzhő hasznosít{s. A t{pvízelőkészítés

berendezéseinek kiv{laszt{sa. Szab{lyozó berendezések méretezése és kiv{laszt{sa. A kondenzkezelés

berendezéseinek és szerelvényeinek kiv{laszt{sa. Műszaki leír{s. Kezelési leír{s, üzemeltetési utasít{sok.

Hűtőtelep tervezése. Hűtési hőterhelés sz{mít{sa. Hőigények menetrendjének sz{mít{sa. A rendszer

kapcsol{s{nak megv{laszt{sa. Hűtőgépek kiv{laszt{sa. T{roló méretezése. A szab{lyozó berendezések

kiv{laszt{sa, be{llít{si paramétereik sz{mít{sa.


Grundlagen der Dampf- und Kondensatwirtschaft; SPIRAX Sarco, 1981

Dr. Jakab Zolt{n: Kompresszoros hűtés; HKVSZ 2006.

HŰTÉSTECHNIKA – BMEGEENMZHT

Előadó: Dr. Maiyaleh Tarek


Ek.: Hűtés és hőtermelés

Természetes, mesterséges hűtés. A hűtés az iparban és a kereskedelemben. Hűtőközegek fajt{i. A

hűtőközegekkel szemben t{masztott biztons{gi; környezetvédelmi; műszaki követelmények. A

25

hűtőrendszerek külső és belső tartom{nyai. Egy– és többfokozatú kompresszoros hűtőrendszerek,

felépítésük, működésük, szab{lyoz{si és biztons{gi rendszereik, üzemvitelük. Víz hűtőközegű

hűtőberendezés: gőzsug{r-kompresszoros berendezés. Levegő hűtőközegű hűtőberendezés. Közvetlen és

közvetett elp{rologtat{sú hűtőrendszerek. Egy és kétfokozatú abszorpciós hűtőrendszerek, felépítésük,

működésük. NH3-H2O abszorpciós hűtőrendszer saj{toss{gai. Hűtőh{zak típusai. A kielégítendő

technológiai követelmények. Hő –és nedvesség szigetelési problém{k. Talaj {tfagy{s elleni védelem.

Hűtől{nc és annak részei. T{vhűtés. Akkumul{ciós hűtőrendszer. Légtelenítés. Leolvaszt{s.

Hűtőteljesítmény mérés. Üzembe helyezés.

Dr. L{ng Lajos - Dr. Jakab Zolt{n „Hűtéstechnika” Műszaki könyv Kiadó 1984.

Dr. Jakab Zolt{n „Kompresszoros Hűtés I.- II.” HKVSZ. 2007.

Beke György „Hűtőipari kézikönyv I.-II.” Mezőgazda Kiadó 2002.

DIPLOMATERVEZÉS 1. – BMEGEVÉMGD1





Al{ír{s, 20 kp, 0 ea + 16 gy + 0 lab

Ön{lló, alkotó jellegű feladat megold{sa konzulensek segítségével. A diplomaterv feladat {ttekintést nyújt

az adott szakterület irodalm{ról, elemezve a lehetséges megold{sokat. A diplomaterv kidolgoz{s{n{l

elv{r{s a legkorszerűbb módszerek alkalmaz{sa.

26

6.4.3. ELJ[R[STECHNIKAI GÉPÉSZ SZAKIR[NY

ELJ[R[SOK ÉS BERENDEZÉSEK I. - BMEGEVÉMÉK1

Előadó: Bothné Dr. Fehér Kinga


Szil{rd anyagok és szemcsehalmazok jellemzése. Aprít{s és oszt{lyoz{s berendezései.

Newtoni és nem-newtoni folyadékok keverése. Porok keverésének matematikai leír{sa.

Ülepítés nehézségi és centrifug{lis erőtérben. Derítési teljesítmény. Ülepedési sebesség sz{mít{sa, mérése.

Gravit{ciós ülepítő készülékek és centrifug{k. Emulzióbont{s.

Folyadék{raml{s szemcsés {gyon. A szűrés differenci{legyenlete és megold{sai. Szakaszos/folyamatos

szűrés és berendezései. Membr{nszepar{ciós elj{r{sok. Ultra- és nananoszűrés, reverzozmózis elmélete

és alkalmaz{sa. Membr{n típusok. Fluidiz{ció és alkalmaz{sai. Pneumatikus sz{llítók méretezése.

Porlasztó típusok. Cseppek méreteloszl{sa. Porlev{lasztók.

Fonyó Zs. . F{bry Gy.: Vegyipari művelettani alapismeretek, Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 1998.

Oktat{si segédlet: www.vegyelgep.bme.hu

ELJ[R[SOK ÉS BERENDEZÉSEK II. - BMEGEVÉMÉK2

Előadó: Dr. Örvös M{ria


Ek: Hő{tvitel

A bep{rl{s művelete és készülékei. Hő- és anyagmérleg egyenletek. Hőhasznosít{si lehetőségek, készülék

kialakít{sok. Szil{rd és folyékony anyagok sz{rít{sa. Hő-és anyagmérleg egyenletek, hőmérséklet és

nedvességtartalom eloszl{s meghat{roz{sa. Gőz-g{z elegy entalpia-koncentr{ció diagramja. Sz{rító

kialakít{sok. Anyagtranszport g{z-folyadék f{zis között, abszorpció. Fokozatszerű és folytonos

f{zisérintkeztetők méretezési és tervezési módszerei. Esettanulm{nyok, működési paraméterek hat{sa a

berendezések működtetésére.


Örvös M.: Bep{rl{s (oktat{si segédlet 2005.)

Örvös M.: Sz{rít{s (oktat{si segédlet 2006.)

ELJ[R[SOK ÉS BERENDEZÉSEK III. - BMEGEVÉMÉK3



Ek: Alkalmazott hő- és anyag{tad{s

A diffúziós elj{r{sok (desztill{ció, extrakció és adszorpció) elmélete. F{zisegyensúlyok. A műveletek

megvalósít{sa szakaszos, folyamatos és félfolyamatos üzemviteli módban. E műveletet megvalósító

berendezések {ltal{nos jellemzése. A legfontosabb készüléktípusok ismertetése. Tervezési, méretezési

összefüggések és sz{mít{sok.

Seader J.D., E. J. Henley, Separation Process Principles, John Wiley & Sons, New York, 1998

Fonyó Zs., F{bry Gy., Vegyipari művelettani alapismeretek, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998

http://www.vizgep.bme.hu/


27

MŰVELETI KÉSZÜLÉKEK TERVEZÉSE - BMEGEVÉMÉK4



Ek: Készüléktervezés

A műveleti készülékek tervezése című tant{rgy oktat{s{nak célja, a mérnöki tervezői szemlélet fejlesztése,

a szakmai t{rgyak ismeretanyag{nak integr{l{sa és alkalmaz{sa.

A tananyag fő tartalma egy hő- és anyag{tadó keverős autokl{v tervezése. Szerkezeti anyag kiv{laszt{sa.

Méretezés belső és külső túlnyom{sra. Készülékelemek kiv{laszt{sa, szil{rds{gi ellenőrzése.

Csúszógyűrűs tömszelence kiv{laszt{sa, a forgórész méretezése statikus és dinamikus igénybevétel

figyelembe vételével. A készülék kiviteli tervének elkészítése sz{mítógépes tervező és rajzoló program

felhaszn{l{s{val.

Dr. F{bry György: Vegyipari gépészek kézikönyve Műszaki Kiadó 1987

Titze: Vegyipari készülékek tervezése

FOLYAMATOK MŰSZEREZÉSE ÉS IR[NYÍT[SA - BMEGEVÉMÉK5

Előadó: Dr. Bal{zs Tibor


Ek: Mérés, jelfeldolgoz{s, elektronika

Technológiai folyamatok műszerezése, az ir{nyít{s-tervezés alapfogalmai. Ir{nyít{si feladat struktur{l{sa.

Az ir{nyít{s hierarchia szintjei. Integr{lt üzemir{nyít{si rendszer fogalma. Korszerű eszközök

alapfogalmai a folyamatir{nyít{sban (intelligens t{vadók és beavatkozók, sín rendszerek, adatgyűjtők,

PLC-k, stb.)

Hagyom{nyos és intelligens inform{ciószerző eszközök . Hagyom{nyos és korszerű beavatkozók.

Szab{lyozószelep v{laszt{s. Terepi műszerezés v{laszt{s{nak szempontjai. Segédenergia ell{t{s.

Robban{sveszélyes üzemek műszerezése. . Adott technológiai folyamatok ir{nyít{si kérdései. Szakaszos

technológi{k ir{nyít{sa. Folyamatir{nyító rendszer minőségbiztosít{sa.

Jean-Pierre Corriou: Process Control Theory and Applications, Springer 2004.

Nagy I.: Introduction to Chemical Process Instrumentation ,Akadémiai kiadó, 1992


LABORATÓRIUMI MÉRÉSEK - BMEGEVÉMÉK6



Ek: Elj{r{sok és berendezések I., II.

Laboratóriumi és félüzemi mérőrendszeren ön{llóan elvégzett mérések keretében elsaj{títj{k a

mintavételezési technik{kat, megismerkednek a különböző mérési módszerekkel. Keverős berendezés

{llandósult és instacioner működése. Érzékelhető és f{zisv{ltoz{sos hő{tad{s hőcserélőben. Külső

fűtőterű és filmbep{rló vizsg{lata. Szil{rd anyagok és folyadékok sz{rít{sa. Komponensek szétv{laszt{sa

rektifik{l{ssal




28

KOMPLEX TERVEZÉS - BMEGEVÉMÉK7

Előadó: Dr. Örvös M{ria


Ek: Készüléktervezés, Elj{r{sok és berendezések I., II.

Ipari problém{hoz kapcsolódó mechanikai, termikus és diffúziós műveletek területéről v{lasztott feladat

ön{lló feldolgoz{sa. A hallgató felt{rja a problém{t, irodalomkutat{s alapj{n {ttekinti a megold{si

lehetőségeket. Javaslatot tesz a technológi{ra, kiv{lasztja a berendezéseket, meghat{rozza ezek fő méreteit

és működési jellemzőit. Elkészíti a rendszer technológiai tervét. A hallgató ir{nyults{ga szerint v{laszthat

olyan feladatot, amelyben egy készülék részletes konstrukciój{t dolgozza ki, elkészíti szil{rds{gi

sz{mít{sait szabv{nyok illetve szoftverek felhaszn{l{s{val. A hallgató v{laszthat olyan jellegű feladatot,

ahol a készülék vagy a rendszer biztons{gos működtetéséhez szükséges műszerezéssel és ir{nyít{ssal

foglalkozik. A munka sor{n j{rtass{got szerez egy komplex mérnöki feladat megold{s{ban. A feladat

kidolgoz{s{t konzulens segíti.


6.4.4. KÖTELEZŐEN V[LASZTHATÓ T[RGYAK


Ld. a Komfort épületgépészeti szakir{ny v{lasztható t{rgyai között!




Ek: Áraml{sok numerikus modellezése 1.


ELJ[R[SOK ÉS BERENDEZÉSEK MODELLEZÉSE - BMEGEVÉMÉV1



Ek: Alkalmazott hő- és anyag{tad{s

Által{nosított két-és h{romf{zisú t{nyérmodell. A berendezések működését leíró egyenletek típusai.

Szabads{gi fok, specifik{ció. Tervező és modellező algoritmusok. Gőz-folyadék és folyadék.folyadék

f{zisegyensúlyi sz{mít{sok. Ellen{ramú szétv{lasztó műveletek (desztill{ció, abszorpció, extrakció,

sztrippelés) berendezéseinek szimul{ciója professzion{lis folyamatszimul{tor alkalmaz{s{val.

De{k A.,Fonyó Zs., L{ng P. et al.: Elv{laszt{si műveletek, TII Budapest, 1984.

Computer Aided Studies in Chemical Engineering. Unit Operations. Computation of Multistage

Multicomponent Separation Processes. Elsevier, London, 1993

TECHNOLÓGIA ÉS LÉTESÍTMÉNY TERVEZÉS – BMEGEVÉMG44

Előadó: Dr. Bal{zs Tibor




29

Az üzem, mint funkcion{lis rendszer. Üzemtípusok. Tervezés szintjei és a tervdokument{ció tartalma.

Gépelrendezés és telepítés. Létesítés, üzemfenntart{s. Létesítmények sz{mítógépes tervezése.

Esettanulm{nyok, üzeml{togat{sok.

Perry's Chemical Engineers' Handbook McGraw-Hill, 1997

Dr. F{bry György: Vegyipari gépészek kézikönyve Műszaki Kiadó, 1987


HEGESZTETT SZERKEZETEK TERVEZÉSE - BMEGEVÉMG42



Ek: Készüléktervezés

A Hegesztett szerkezetek tervezése című t{rgy oktat{s{nak célja, hogy megismertesse a hallgatókat a

hegesztési varratokat tartalmazó főként statikus terhelésű készülékek, nyom{startó edények tervezéséhez

szükséges speci{lis ismeretekkel. A tananyag, kutató-és tervező mérnöki igényeknek megfelelő képzést

ad. Az előad{s és tantermi gyakorlatok keretében megismerkednek a hallgatók a készüléképítésben

haszn{latos különböző hegesztett kötésekkel, azok méretezésével figyelembe véve a helyi

hajlítófeszültségi {llapotot is. A kidolgozott sz{mpéld{k a nyom{startó edények köréből sz{rmaznak.

Dr. Szunyogh L{szló: Hegesztés és rokon technológi{k Kézikönyv. 2007

Dr. Varga L{szló Nyom{startó edények tervezése. Tankönyvkiadó 1988.

KUTAT[SI LABORATÓRIUMI GYAKORLAT - BMEGEVÉMÉV4




Az elméleti ismeretek alapj{n az adott műveletre vonatkozó kutat{si metodika kidolgoz{sa, a

mérőrendszer össze{llít{sa. A szükséges paraméterekkel a méréssorozatok elvégzése és kiértékelése.


HŰTÉSTECHNIKA - BMEGEENMZHT


ALKALMAZOTT TECHNOLÓGI[K - BMEGEVÉMG41

Előadó: Dr. Örvös M{ria, Bothné Dr. Fehér Kinga

Vizsga, 4 kp, magyar, 2ea + 1gy, 0lab


Élelmiszeripari feldolgozó technológi{k speci{lis követelményei, minőségbiztosít{s.

Speci{lis mechanikai, termikus és diffúziós szétv{laszt{si elven működő élelmiszeripari gépek. Az

aszeptikus gy{rt{s feltételei (CIP/SIP, konstrukciós követelmények) Jellegzetes gy{rt{si technológi{k:

steril és fagyasztott élelmiszer, aszeptikus gyümölcslé és sűrítmény elő{llít{s, tejfeldolgoz{s, húsipar, kis-

és nagyüzemi növényolaj gy{rt{s, malomipar, membr{n-szepar{ciós elj{r{sok, fogyaszt{si alkohol

elő{llít{s.



30







Al{ír{s, 20 kp, 0 ea + 16 gy + 0 lab

Ön{lló, alkotó jellegű feladat megold{sa konzulensek segítségével. A diplomaterv feladat {ttekintést nyújt

az adott szakterület irodalm{ról, elemezve a lehetséges megold{sokat. A diplomaterv kidolgoz{s{n{l

elv{r{s a legkorszerűbb módszerek alkalmaz{sa.


Documents

A mechatronikai mestermérnöki szak közös tantárgyai · folyik mérnökképzés. A Kar első alkalommal 2005-ben indította el négy szakon az Európai Felsőoktat{si Térségben