A MEZŐGAZDASÁG SZEREPE A VIDÉKGAZDASÁGBAN A HELYI FEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEINEK TÜKRÉBEN

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a hátrányos helyzetű vidéki térségekben c. RGVI kutatási program

A MEZŐGAZDASÁG SZEREPE A VIDÉKGAZDASÁGBAN A HELYI FEJLESZTÉS

LEHETŐSÉGEINEK TÜKRÉBEN

Új elemek a vidékfejlesztésbenGödöllő, 2008. december 11-12.

Dr. Ritter Krisztián Ph.D.Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet

Szent István Egyetem Gödöllő

• A témát megalapozó legfontosabb folyamatok, tendenciák;

• Agrárfoglalkoztatási válság és a területi egyenlőtlenségek összefüggése hazánkban;

• A szakirodalom és a kutatás alapján levonható legfontosabb következtetések;

• További kutatási (stratégiai) irányok meghatározása.

Bevezetés

Globalizáció - lokalizáció

• A területi verseny előtérbe kerülése, erősödése;

• Az endogén fejlesztések előtérbe kerülése;

• A tudás felértékelődése.„Az új területi egyenlőtlenségek az emberi tudás

földrajzi különbségeit tükrözik” (Enyedi 2004).

A témát megalapozó legfontosabb folyamatok

„The new rural paradigm”• „Post-productivist countryside” (Ilbery és Bowler 1998);

• „New rurality” (Granberg et al. 2001);

• „Rural economy”, „Rural clusters” (EDA 2007, Isserman 2000, Porter et al. 2004, Rosenfeld 2004).

A vidék általános lemaradása


A foglalkoztatottság csökkenésének hatása hagyományos mezőgazdasági területeken

(a halmozott körforgás elve - Patrick, 1997)

Alacsony népsűrűség A szolgáltatások és az infrastruktúrakialakításához, működtetéséhez szükséges kritikus tömeg hiánya

Foglalkoztatási lehetőségek beszűkülése

Elvándorlás és elöregedés

Új cégek alakításának, letelepedésének csökkenése

Forrás: OECD, 2006

„The new rural paradigm”•Mg. foglalkoztatás csökkenése (OECD 2006, SERA 2006), átrendeződése; •„Mezőgazdaság utáni” vidék (Csite 2005);•A szektoriális politika alkalmatlansága.

Multifunkcionális mezőgazdaság!


0

5

10

15

20

1980 1990 2000 2005

%

EU25 EU15 Magyarország

0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35%

United States

United KingdomTurkey

Sw itzerland

Sw edenSpain

Norw ay

New ZealandNetherlands

Luxembourg

KoreaJapan

Italy

IrelandIceland

Greece

GermanyFinland

Denmark

Czech RepublicCanada

Belgium

AustriaAustralia

1983 2003

52%34%

Forrás: OECD 2006

Forrás: Eurostat

A piacgazdasági átmenet hatásai Magyarországon

•A főváros (agglomeráció) kiugró fejlődése,

•A kistérségek fejlődésének növekvő térbeli tagoltsága,

•A településhálózat erősödő gazdasági tagoltsága,

•A vidék és az aprófalvak leszakadása (!)


• A mezőgazdasági foglalkozásúak arányának változása Magyarországon (1990-2001);

• A mezőgazdasági munkanélküliség területi eloszlása (1990-2003);

• A tartós mezőgazdasági munkanélküliség területi eloszlása (1990-2003).

Agrárfoglalkoztatási válsággal küzdő kistérségek lehatárolása1. Klaszter 2. Klaszter 3. Klaszter

Barcsi Bácsalmási Enyingi

Csurgói Jánoshalmai Kisbéri

Nagyatádi Szeghalomi Polgári

Sásdi Berettyóújfalui Vasvári

Sellyei Zalaszentgróti

Siklósi

Baktalórántházai

Fehérgyarmati

VásárosnaményiForrás: Saját számítás, 2008

Agrárfoglalkoztatási válság és a területi egyenlőtlenségek

AGRÁRFOGLALKOZTATÁSI VÁLSÁG ÉS A TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK

Faktorelemzés

22,48

20,84

10,93

8,65

6,9

6,64

5,55

3,42

0 20 40 60 80 100

Szórás, kumulált szórás (%)

F1

F2

F3

F4

F5

F6

F7

F8

A kapott faktorok információtartalma

- Gazdasági dinamizmus

- Szoc. helyzet, fejlettség

- Képzettség

- Idegenforgalom

Fiatalosság -

Népességnövekedés -

Urbanizáltság -

Agrár-orientáció -

Forrás: Saját számítás, 2008Agrárfoglalkoztatási válság és a területi egyenlőtlenségek

Sásdi Sellyei SiklósiBács-almási

Zalaszent-gróti

János-halmi

EnyingiBerettyó-

újfaluiPolgári

Max. 8 általános

69,71 67,56 70,36 55,79 60,83 54,05 71,45 61,14 58,20

Középfok 22,28 23,36 23,60 28,63 26,61 34,73 21,76 29,40 29,02

Érettségi 7,28 8,57 5,37 7,46 10,73 8,95 6,05 7,29 11,16

Felsőfokú

0,73 0,51 0,67 1,46 1,84 2,27 0,74 2,18 1,62

Kisbéri Barcsi Csurgói SzeghalmiBaktalóránt-

házaiFehér-

gyarmatiVasvári

Vásáros-

naményiNagyatádi

Max. 8 általános

60,17 67,31 67,96 54,49 66,13 59,01 52,23 58,39 60,06

Középfok 27,95 25,69 23,79 29,56 26,51 30,52 34,03 28,22 29,30

Érettségi 9,46 6,12 7,60 8,47 6,48 9,58 12,95 12,32 9,09

Felsőfokú

2,41 0,88 0,66 0,81 0,87 0,88 0,79 1,08 1,54

A mezőgazdasági munkanélküliek végzettség szerinti összetétele

a vizsgált kistérségekben (1990-2003, évenkénti átlag) (%)

Forrás: OMMK (1990-2003) adatai alapján saját számítás és szerkesztés, 2007

18131N =

Műk

ödő

mg.

vál

lalk

ozás

/100

0 la

kos

16

14

12

10

8

6

4

2

0

Lenti kistérség

Kisteleki kistérség

Kiskunmajsai kistérs

18131N =

Műk

ödő

mg.

vál

lalk

ozás

/mük

vál

lalk

ozás

ok

30

20

10

0

-10

Kisteleki k istérségMórahalomi kistérségCsengeri kistérség


Forrás: Saját számítás, 2008

1. Klaszter• Elsősorban határmenti perifériák • Funkcióhiányos központok • Aprófalvas településszerkezet, fejletlen infrastruktúra

• Jelentős roma népesség• „Fiatalosság” faktorban a legkedvezőbb értékek• „Szociális helyzet és fejlettség” a legrosszabb• „Agrár-orientáció” a legerősebb, határozott szociális funkció

Agrárfoglalkoztatási válsággal küzdő, halmozottan hátrányos helyzetű vidéki térségek


KÖVETKEZTETÉSEK

• Mezőgazdasági foglalkoztatás-csökkenés és a területi egyenlőtlenségek kapcsolata;

• Foglalkoztatási, „jövedelemtermelő” szerep stabilizálásának fontossága;

• Hosszú távon a helyi gazdaságfejlesztés lehet eredményes.

• A helyi, önerős fejlesztés lehetőségeinek szűkössége;• Humán-erőforrás, mint szűk keresztmetszet;• Nagytérségi együttműködés hiánya.

Eredmények, következtetések

További kutatási irányok

Helyi fejlesztés• Gyakorlati

lehetőségek• Vidékf. támogatások• Munkanélküliség

Versenyképesség• Mg. és területi

versenyképesség• Vidéki erőforrások

és a területi versenyképesség

Kutatási irányok

Köszönöm a figyelmet!

Dr. Ritter Krisztián Ph.D.Egyetemi adjunktus

Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet06/28-522000/1993. v 1997. mellék

[email protected]

Documents

A MEZŐGAZDASÁG SZEREPE A VIDÉKGAZDASÁGBAN A HELYI FEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEINEK TÜKRÉBEN