A MI VÁLLALATUNK

A mi vállalatunk: Az IBM Magyarországon

Cégünkrôl szólva nem feledkezhetek el az elôzményekrôl, hiszen1936-os alapításunk óta megszakítás nélkül jelen vagyunkMagyarországon. A 2006-ban hetvenedik születésnapját ünneplô IBMMagyarországi Kft.-t Watson Electrical Bookkeeping Ltd. néven indí-totta útjára anyacégünk hazai leányvállalataként – nyolc alkalmazottalés tízezer dolláros alaptôkével. Elsô ügyfeleink fôként a bankokkörébôl kerültek ki, de köztük volt az Országos TársadalombiztosításiIntézet is. A megrendelôk a vállalat lyukkártyás gépein dolgoztattákfel könyvtárnyi mennyiségû, elsôsorban pénzügyi, könyvelésiadataikat. Számos ügyfelünk ma pontosan ugyanezt a szolgáltatástigényli tôlünk – természetesen korszerû eszközökön.

A rendszerváltás óta a teljes portfóliónkat jelentô összes eszköz ésszolgáltatás elérhetô Magyarországon. Személyi számítógépeket,kisebb és nagyobb teljesítményû szervereket éppúgy forgalmazunk,mint szoftvereket, s mindemellett – a piacon egyedülálló módon – tel-jes körû üzleti és informatikai szolgáltatásokat és tanácsadástkínálunk. Nem volt ez mindig így. A nyolcvanas években a gazdasági embargó,az amerikai COCOM rendelkezései miatt termékeinknek csupán kishányadát értékesíthettük. Az ezredfordulót követôen aztán komoly változásokon ment keresztüla cég. Erôteljesen fejlesztettük váci tevékenységünket, ennek köszön-hetôen az IBM váci egysége vált az ország egyik legnagyobbexportôrévé. Vácon készülnek például 1999 óta – világviszonylat-ban egyedülálló módon – a világ technikai élvonalába tartozó, csúcskategóriás tárolórendszereink. Tanácsadó részlegünk létre-hozásával pedig az üzleti konzultációban is megkerülhetetlenek let-tünk. Jelentôs beruházások után most a budapesti nemzetközi szintû szolgáltatóközpontunkból magasan kvalifikált, nyelveket beszélô

munkatársainkkal végezzük az emberi erôforrással kapcsolatos,pénzügyi, beszerzési és számlafeldolgozási szolgáltatásainkat. A Székesfehérváron létrehozott informatikai-szolgáltatási egységbôlinformatikai, üzemeltetési és „helpdesk” tevékenységgel látjuk elmegrendelôinket. Az IBM többségi tulajdonában álló ISC HungáriaKft. pedig arra szakosodott, hogy részben vagy teljesen átvegye a cégektôl a mûködésükhöz szükséges informatikai feladatokat.

Az elôbb említett szolgáltatások világosan és határozottan megmu-tatják az IBM stratégiáját, célját: az informatika eszközeinek felhasználásával s a folyamatok átszervezésével képessé tenni azügyfeleket arra, hogy megfeleljenek a piaci környezet felgyorsult változásainak: megfelelô idôben és módon válaszolhassanak a meg-rendelôk elvárásaira, a versenytársak váratlan lépéseire, a kereslethektikus ingadozásaira vagy az ármozgásokra – egyidejûlegcsökkentve költségeiket. A hatékonyabb mûködés érdekében szak-értôi támogatást nyújtunk a különbözô vállalatoknak üzletmenetükfolytonosságának megteremtéséhez, infrastruktúrájuk optimali-zálásához, adatbiztonságuk növeléséhez és rendszereik integrá-ciójához. Ehhez, az úgynevezett „on demand” üzleti modellhezigazítjuk termékeinket, szolgáltatásainkat, sôt saját mûködésünket is.Az eredmények pedig azt mutatják, jó irányba haladunk: az IBMMagyarország jelenleg több területen piacvezetô pozíciót foglal el, és emellett folyamatosan keressük a további lehetôségeket, nyitunk új ötletek és módszerek felé.

Dr. Paál Pétervezérigazgató

IBM Magyarország

„Szakmánknak, az információtechnológiának olyan átmeneti idôszakát éljük, amikor a régi szabályok már nem alkalmazhatók, az újak viszont még nem alakultak ki teljes egészükben. Az emberek megcsömörlöttek a múlt túlzottan ambiciózus ígéreteitôl és elvárásaitól – de azzal tisztában vannak, hogy a megoldást semmiképpen sem a tétlenkedés jelenti. Néhány évvel ezelôtt elhatároztuk, olyan úton fogunk haladni, amelyen versenyképességünkre és az ügyfeleknek szállított értékekre összpontosítunk. Vállalatunk, az IBM ma egyetlen, központi üzleti modell, az innováció köré építkezik.”

Samuel J. Palmisano

elnök-vezérigazgató, IBM Corporation

1

Iparági tendenciák

Napjainkra az informatikai ipar új korszak határához érkezett, melyet új számítástech-

nikai architektúra és az általa megteremtett új üzleti modellek jellemeznek. Az IBM

ezt nevezi az „on demand vállalatok” korszakának. 2002 óta jelentôs lépéseket tet-

tünk annak érdekében, hogy erôsítsük cégünk képességeit ügyfeleink on demand

céggé válásának elôsegítése terén és hogy az általunk értelmezett koncepciót

közvetítsük feléjük, ugyanúgy, ahogy alkalmazottaink és partnereink felé. E változá-

sok hátterében három múltbeli fejlôdési tényezô konvergenciája áll:

1. A HÁLÓZATOK SZÉLES KÖRÛ ELTERJEDÉSE

Az internet – az egyre erôsebben behálózott világ leglátványosabb bizonyítéka – mára

mintegy 800 millió emberhez jut el. Néhány elemzô 2007-re több mint egymilliárd

felhasználót jósol. Az internet azon túl, hogy hozzáférést biztosít a világ információ-

kincséhez, viharos gyorsasággal válik bolygónk elsô számú operációs infrastruktúrájává.

Embereket, vállalatokat és intézményeket kapcsol össze, valamint több milliárd, sôt

elôbb-utóbb több billió eszközt – nemcsak számítógépeket, mûholdakat és telefon-

vonalakat, hanem autókat, orvosi és ipari berendezéseket, háztartási gépeket is.

Megkönnyíti és átalakítja a legkülönbözôbb tranzakciókat – a kereskedelemtôl

kezdve a kormányzati szolgáltatásokon, oktatáson és egészségügyön át a szórakoz-

tatóiparig, az emberi kapcsolatokig és a nyilvános párbeszédekig.

Az új üzleti modellek és az új számítógépes architektúrateljes mértékben kihasználja a hálózatok széles körû elterjedését,kiszorítva a már meglévô modelleket az elkövetkezô évek során.

2. NYÍLT SZABVÁNYOK

A prózai, de mégis létfontosságú mûszaki és tranzakciós specifikációk képezik min-

den ipar alapját. Mikor ezek szabvánnyá válnak – vagyis széles körben elterjednek –

ösztönzôleg hatnak új termékek és szolgáltatások létrehozására. Ily módon születtek

az elektromos, a telefon- és tévéhálózatok, a CD, a DVD, a bank- és hitelkártya,

valamint a globális pénzügyi piac, sôt – bôvebb értelemben – minden, e rendszerek

által mûködtetett üzleti és közszolgáltatás. Napjainkra egyre inkább a szabványok

uralják az információtechnológiát: meghatározzák a számítógépek mûködését,

a szoftveralkalmazások kifejlesztését, a digitális tartalom kialakítását, feldolgozását,

megosztását és tárolását, valamint a legkülönbözôbb tranzakciók lebonyolítását.

Ezek – az úgynevezett nyílt szabványok – nem képezik egyetlen cég vagy jogi személy

tulajdonát sem, illetve nem állnak azok ellenôrzése alatt. (Maga az internet is nyílt

szabványokra épül.) Így van ez más iparágakban is, de az információtechnológiában

mindez radikális elmozdulást jelent.

A lehetôség:MINDEN JEL ARRA UTAL, HOGY AZ ÚJ PIACOK MEGJELENÉSE MELLETT TARTÓS ÉS JELENTÔS FEJLÔDÉS VÁRHATÓ

AZ 1,4 BILLIÓ DOLLÁR ÖSSZFORGALMÚ INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIAI IPAR TERÜLETÉN. EBBÔL AZ EREDMÉNYBÔL

AZONBAN NEM MINDENKI RÉSZESÜL MAJD EGYFORMÁN. A NYERESÉG AZOKHOZ A VÁLLALATOKHOZ ÁRAMLIK,

AMELYEK A KEDVEZÔTLEN VÁLTOZÁSOKAT IS KÉPESEK LESZNEK ÜGYFELEIK JAVÁRA FORDÍTANI.

2

Azok a cégek, amelyek nyílt szabványokra épülô innovációkkal állnakelô, elônyre tesznek szert, mivel eszközeik felszabadulnak a nagyobbértékû munka számára, piaci lehetôségeik pedig a szabványok rohamoselterjedésével tovább bôvülnek.

3. ÚJ ÜZLETI MODELLEK

A hálózatosított világ és a nyílt szabványok egyidejû megjelenése teljesen új üzleti mo-

delleket hív életre, ami a cégvezetôk és más döntéshozók számára korábban meg-

valósíthatatlan lehetôségeket biztosít. A cégek ma már sokkal rugalmasabban és

gyorsabban reagálhatnak a gazdaság, a vásárlói magatartás, az ellátás, a forgalmazói

hálózatok, a fogyasztói ízlés, a geopolitikai realitások vagy akár az idôjárás terén

bekövetkezô változásokra. Ennek az a magyarázata, hogy mûködésük horizontálisan is

integrálható – az ügyfelekkel való kapcsolatfelvételtôl egészen a kiterjesztett ellátási

láncig. Mivel a fontos információk az adott vállalaton belül mindenhol elérhetôk

és kezelhetôk, a hálózatosított cégek elôre fel tudják mérni a várható eseményeket és

sokkal gyorsabban reagálhatnak rájuk. (Innen származik az „on demand” kifejezés.)

Számítógépes infrastruktúrájuk hasonlóan reagálókész és rugalmas, az azt megalapozó

nyílt szabványok pedig sokkal kisebb költségek mellett is lehetôvé teszik az integrációt.

A vállalati IT-alkalmazásokhoz még a közelmúltban is igen gyakranszükség volt kész szoftvercsomagok telepítésére és üzembehelyezésére. Most azonban az on demand mûködéssel járóversenyelôny megszerzése érdekében a vállalatok maguk tervezik ésimplementálják egyedi igényeiknek, illetve az adott iparágnakmegfelelô vállalati folyamatokat és azok mûködését. Ezért van az, hogyaz IT-cégek számára az iparág és a vállalati folyamatok elmélyültismerete – mélyreható technológiai tudással kiegészülve – elenged-hetetlen a növekedési lehetôségek megragadásához.

Ügyfeleink egyre komolyabb beruházásokat valósítanak meg e specifikus üzleti és

technológiai területeken: egyrészt a nyílt szabványokra épülô és a nagy teljesítményû,

rendkívül rugalmas infrastruktúrákat támogató hardverek és szoftverek, másrészt

a szolgáltatások terén, amelyekkel a cégek a versenyelôny érdekében gyökeresen

átalakíthatják mûködésüket, illetve annak menedzselését.

Ugyanakkor a fent említett változások a hagyományos IT-iparágon túl is számottevô

növekedési lehetôséget jelentenek. Az új lehetôségek a világ cégei és intézményei

által értékesítésre, általános és adminisztratív költségekre, az értékesített áruk egyes

költségeire, továbbá kutatásra és fejlesztésre fordított kiadásaiban keresendôk – ami

az IDC ipari elemzô cég becslése szerint évente 23,6 billió dollárt tesz ki. Ebbôl jelen-

leg 1,4 billió jut harmadik félhez, ami 2008-ig az elôrejelzések szerint évente több

mint kilenc százalékkal fog nôni (a hagyományos informatikai ipar hat százalékával

szemben).

Az 1,4 billiós kiadás egy része olyan területekre összpontosul, mint az ellátásilánc-

kezelés, a mérnöki tervezô szolgáltatások, a humánerôforrás-gazdálkodás, a szerviz-

szolgáltatás és az ügyfélkapcsolat. Tehát olyan vállalati mûveletekre és folyamatokra

irányul, amelyek nagymértékben függnek az információtechnológiától vagy

radikálisan átalakíthatók és továbbfejleszthetôk annak révén.

Ezt a piacot az üzleti teljesítménynövelô szolgáltatások (Business Performance

Transformation Services) piacának nevezzük. Erre a piacra, vagyis a vállalati folya-

matok átalakításának, illetve bizonyos esetekben e folyamatok mûködtetésének

piacára még alig törtek be a hagyományos IT-szolgáltatók. Ennek 1,4 billiós piacán

belül évente 500 milliárd dollárt is meghaladó lehetôséget látunk az IT- és egyéb

cégek számára – feltéve, hogy rendelkeznek a megfelelô összetételû szakértelemmel

és megfelelô technológiával, és mindezt megfelelô mennyiségben szállítani is tudják.

3

A feladat: INNOVÁCIÓAZ IBM MA JÓ POZÍCIÓBAN VAN AHHOZ, HOGY MEGRAGADJA A GYORSAN VÁLTOZÓ INFORMÁCIÓ-

TECHNOLÓGIAI IPAR LEGÉRTÉKESEBB LEHETÔSÉGEIT.

Cégünk üzleti modellje5. oldal

Ügyfélkörünk10. oldal

Csapatunk16. oldal

Az üzleti modell egy cég lényegi váza. Az IBM modellje – a vállalati innováció – egy évszázad alatt átélt változásoksodrában is biztosította fennmaradásunkat, és jól illeszkedik a jelenlegi piaci lehetôségekhez.

Egy adott vállalatról sokat elárul az, hogy mely cégek választják partnerüknek. Az IBM piacvezetô és élenjáró cégekbôl álló ügyfélköre hisz abban, hogy a technológia által vezérelt innováció biztosítja a szervezetiátalakításhoz szükséges erôt.

A versenyelônyt ma szakértelemmel lehet elérni – a szakér-telem pedig nem statikus dolog. Az IBM foglalkoztatja a világlegnagyobb tudású, legsokoldalúbb üzleti és technológiaiinnovátorait, akiket fejlett együttmûködési rendszerek és a folyamatos tanulást ösztönzô kultúra is támogat.

4

CÉGÜNK ÜZLETI MODELLJEAZ IBM SZÁMÁRA FONTOS AZ INNOVÁCIÓ

AZ ÜZLETI MODELL EGY CÉG LÉNYEGI VÁZA. AZ IBM MODELLJE – A VÁLLALATI INNOVÁCIÓ – EGY ÉVSZÁZAD

ALATT ÁTÉLT VÁLTOZÁSOK SODRÁBAN IS BIZTOSÍTOTTA AZ IBM FENNMARADÁSÁT, ÉS JÓL ILLESZKEDIK

A JELENLEGI PIACI LEHETÔSÉGEKHEZ.

– A GONDOLAT minden fejlôdés alapja az idôk kezdete óta – mondta id. Thomas J. Watson, az IBM megalapítója.

A „THINK” egyszavas szlogenje az 1900-as évek elejétôl fogva megjelent cégünk összes irodájában és gyáregységében.

5

INNOVÁCIÓ A VÁLLALATNAK

Az IBM legendás történetet mondhat magáénak az új technológiákfeltalálása és azok vállalati igényekhez való igazítása terén. Számos technológiai változtatáson át tesszük mindezt évtizedek óta – a mai napig.

Sok cég a piacon új technológiát fejleszt és kínál. Mások a versenyelônynövelése érdekében segítik ügyfeleiket vállalatuk átalakításában. Az IBMazért egyedülálló, mert mindkettôhöz megfelelô kapacitással rendelkezik.Mi ezt nevezzük innovációnak!

Ez pedig többet jelent annál, mint hogy egy vállalat egyszerûen innovatívszámítógépgyártó vagy IT-cég legyen. Számunkra az innováció üzleti modell és rendezôelv is egyben. Ehhez a modellhez fûzôdô hûségünklehetôvé tette, hogy az IBM hosszú ideje megtartsa vezetô pozícióját az iparágban. Ennek megvalósítása érdekében az IBM idônként újra-szervezi, formálja önmagát – mind az ügyfeleknek kínált termékek és szol-gáltatások tekintetében, mind saját belsô mûködésében – követve a tech-nológia és az ügyfelek igényeinek fejlôdését.

6

Bár az IBM órák, mérlegek, elektromechanikai tabulátorok és egyéb ipari beren-

dezések gyártójaként kezdte meg mûködését, soha nem korlátozta tevékenységét

bizonyos termékek vagy technológiák körére. A számítógépesítés területén elnyert

vezetô pozíció megszerzését követôen továbbra is folyamatosan foglalkozott újfajta

számítógép-technológia kifejlesztésével, kereste az alkalmazások új módszereit.

Kezdve onnan, hogy a harmincas években lyukkártya-tabulátorokkal automatizálta az

Egyesült Államok Társadalombiztosítási Intézetének rendszerét, a XX. század második

felében a mainframe-gépek megalkotásával forradalmasította a banktevékenység

elektronizálását, a kiskereskedelmet és a légitársaságok helyfoglalási rendszereit,

majd ezt követôen, a nyolcvanas években a személyi számítógépek tömeggyártásá-

nak etalonja és hajtómotorja lett.

Az egyetlen, csaknem végzetes kivételt a nyolcvanas évek vége és a kilencvenes évek

eleje jelentette. Az IBM történetében elôször a cég nem alkalmazkodott a technoló-

gia, a versenytársak és az ügyfelek változó igényeihez, annak ellenére, hogy meg-

alkotta a korszak számos formabontó technológiáját. A vállalat változatlanul

nagymértékben támaszkodott az elôzô korszak rendkívül sikeres innovációjára,

a mainframe-gépekre, és azokra a vállalatokra, forgalmazási csatornákra és költség-

szerkezetre, melyeket a mainframe-gépek folyamatos dominanciája határozott meg.

Ugyanakkor az alternatív, olcsó technológiák megjelenése, az új számítógépes

architektúra, a piaci réseket meglovagoló versenytársak gyors térnyerése, az ügyfelek

vásárlási szokásainak változása együttes hatásukban érzékenyen érintették a vállala-

tot, jelentôs piacvesztést és pénzügyi veszteséget elôidézve.

A korszak keserves tanulságai közvetlenül vonatkoznak napjainkra is, legalább két

tekintetben. Elôször is az informatikai ipar több szinten egyidejûleg ismét alapvetô

változáson megy keresztül, ami megint csak gyôzteseket és veszteseket eredményez

majd. Másodszor, az IBM az összeomláshoz közeli idôkben a kilábalásért hozott

számos intézkedése elônyös helyzetbe hozta a vállalatot az új korszak piaci

versenyében, mely pozíciója számottevôen megerôsödött az utóbbi években.

Az IBM-nek ebben a kényszerhelyzetben minden téren sikerült alkalmazkodnia az új rea-

litásokhoz. Ez azt jelentette, hogy az IBM jelentôs fejlesztéseket indított el a vállalati

szoftverek és szolgáltatások piacán – egy olyan piacon, amely 1995-tôl az ágazat

összbevételét képviselô 49 százalékról 2004-ig 59 százalékra nôtt. Az IBM esetében

a szoftverek és szolgáltatások a vállalat összbevételének 16, illetve 48 százalékát teszik ki.

Az IBM mainframe-korszakban elért bruttó árrését nem lehetett fenntartani.

A versenyképesség megôrzése érdekében át kellett alakítani a gazdálkodási és költ-

ségstruktúráját, úgy, hogy közben elegendô forrás maradjon a nagy értékû innová-

ciós vállalati modell megvalósítására is. Forgalmazási és piacra jutási csatornákat

épített ki annak érdekében, hogy új döntéshozókat érjen el és növelje a lefedettséget.

Hardver- és szoftverplatformjait nagy teljesítményû technológiákra helyezte át. Végül

saját, jogvédett architektúráiról nyílt architektúrákra állt át.

Napjainkban az IBM erôsségeinek – az üzleti tanácsadásnak, a rendszerintegrációnak,

az információtechnológiai és a vállalatátalakítási erôforrás kihelyezésének, a nyílt vál-

lalati szoftvereknek és a nagy teljesítményû hardvereknek – köszönhetôen képes

megragadni az elôtte álló ígéretes lehetôségeket. Ez újfajta együttmûködés kiépítését

teszi lehetôvé az ügyfelekkel – mélyebb és komplexebb együttmûködést, melyben

a hagyományos informatikai cégek általában nem versenytársak.

SZÁZ ÉV INNOVÁCIÓJA

7

ON DEMAND VÁLLALAT {és}ON DEMAND BUSINESS

REAGÁLÓKÉSZ SOKOLDALÚ CÉLIRÁNYOS RUGALMAS

Az on demand vállalati mûködés az üzleti tevékenység és menedzselés új módját jelenti.Lehetôvé teszi, hogy a vállalatok magasabb szintû reagálókészséget, rugalmasságot éshatékonyságot érjenek el, mint amit a korábbi ipari korszak üzleti modelljei vagy akár azújabban kifejlesztett egyéb modellek biztosítani tudnak. Mindez a számítástechnikaarchitektúrájának fejlôdésével vált lehetôvé, amely az alkalmazkodóképesség és azegyüttmûködés új dimenzióit teremtette meg a korábban egymással kapcsolatban nem állóIT-rendszerek között. A technikai integráció ilyen szintje a végpontok közötti üzleti integrá-ciót is lehetôvé teszi az egyébként hagyományosan elkülönülô mûveletek tekintetében,nemcsak a vállalaton belül, hanem akár különbözô vállalatok között is – gördülékenyegyüttmûködést biztosítva. Ennek eredményeként az on demand vállalat képes arra, hogyérzékelje a kereslet, a kínálat, az árképzés, a versenytársak lépései, az ügyfél-preferenciák,valamint a piac dinamikája terén tapasztalható változásokat, és gyorsan reagáljon azokra.Az on demand mûködésnek köszönhetôen a vezetôk kihelyezhetik az erôforrásokat külsôpartnerekhez, miközben szorosan integrálják ezeket a vállalaton belül zajló mûveletekkel.Mivel az on demand vállalatok világszínvonalú szakértelemmel bíró partnerek között válo-gathatnak, költségeik alacsonyabbak és jobban tudnak összpontosítani stratégiai céljaikraanélkül, hogy a minôség terén kompromisszumra kényszerülnének. A legtöbb vállalat az on demand céggé válás elsô lépéseként a hatékonyság, a költségmeg-takarítás, a termelékenység és az IT-integráció javítására törekszik – ami tulajdonképpen azutóbbi húsz év infrastruktúrájával és szervezeti megosztottságával való szakítást jelenti. Deamint a vállalat elindul ezen az úton, vezetôi hamarosan felismerik az on demand vállalatimodellben rejlô lehetôségeket, melyekkel élve teljesen új képességeket fejleszthetnek kibevételeik növelésére. Az egészségügyben például az on demand szemlélet a személyreszabott gyógykezelés irányába halad: a beteg kórtörténetének és genetikai adatainak integ-rációja megváltoztatja a diagnózis és a kezelés természetét. A biztosítási szakmában az ondemand szemlélet lehetôvé teszi, hogy a termékek és szolgáltatások a kötvénytulajdonosokszokásaihoz igazodjanak.

Az on demand megoldások a konkrétiparágak dinamikájára és folyamatairaépülnek. Az IBM 17 iparágban és 56 ipari ágazatban bôvítette jelentôsenszakismereteit. Az IBM telekommuni-kációs szakmában szerzett ismereteilehetôvé tették, hogy a cégek átalakít-sák az ügyfeleikkel folytatott interaktívkommunikáció módszereit, javítva ezzelaz elégedettségi mutatókat. A pénzügyiszolgáltatások terén szerzett ismerete-inkkel hozzásegítettük a hitelkártya-kibocsátó cégeket új termékeik piacrajutási idejének csökkentéséhez. De dol-goztunk biztosítótársaságokkal is, koc-kázatkezelési módszereik javításán.

A technológia nem feltétlenül a tudo-mány mostohagyermeke: át is tudja ala-kítani a tudomány mûvelésének módját.Az IBM 2002 októberében beindított,mûszaki és technológiai szolgáltatáso-kat nyújtó Engineering & TechnologyServices (E&TS) részlege az IBM sajátK&F menedzsmentjét és annak rend-szereit is új bevételtermelô forrássáalakította. Az E&TS például segítségetnyújt a Honeywell cégnek légtérkutatásttámogató fejlett elektronikai rendszereioptimalizálásában. Ebben egyrészt szé-les körû szakértelmével, másrészt mû-szaki eszközökkel és szellemi tulajdon-nal vesz részt.

Az on demand vállalat lehetôvé teszi,hogy a cégvezetô új megvilágításban te-kintsen a vállalatra – „komponensenként”lássa az alkalmazottakat, a folyamatokat,az erôforrásokat, a vagyontárgyakat ésa stratégiákat. Ezek a dinamikusan újra-konfigurálható vállalat építôkövei. Az IBMtöbb mint 120 ügyfélnek – köztükolyanoknak, mint a Bank of America vagya pénzügyi szolgáltatásokat kínáló britEgg cég – nyújtott segítséget a Compo-nent Business Model (CBM) keretrendszeralkalmazásában, üzleti és informatikaistratégiájuk összehangolásában. Az IBMeddig 55 egyedi CBM ipari térképet dol-gozott ki.

Ipari fókusz

Új analitika

A K&F újra felfedezése

A vállalati folyamatok kihelyezése(Business Transformation Outsourcing –BTO) során az IBM a pénzügyektôl ahumán erôforrásokon át az ügyfélkap-csolatig a legkülönbözôbb rendszerekmenedzselését és átalakítását vállalja.Egy aktuális példa: a félvezetô beren-dezéseket gyártó Lam Research az IBMsegítségével 42 százalékkal csökken-tette mûködési költségeit, további 52százalékkal birtoklási és berendezésiköltségeit, valamint piaci részesedésretudott szert tenni egy hanyatló idôszak-ban. Magyarországon – Budapesten éstöbb megyében – villanyszámlák milliói-nak adatfeldolgozását és elôállítását azIBM többségi tulajdonában álló ISCHungária Kft.-be szervezte ki az áram-szolgáltató.

A szakértelem

8

ON DEMAND INFRASTRUKTÚRAON DEMAND INFRASTRUKTÚRA

INTEGRÁLT NYÍLT VIRTUALIZÁLT AUTONÓM

Az utóbbi húsz évben az olcsó PC-k megjelenése folytán számos szervezet halmo-zott fel hatalmas informatikai kapacitást és állította üzembe azt vállalatiegységeinél – de egymástól elszigetelten mûködtetve. Ennek eredményeként sokcég dolgozik földrajzilag távoli pontokon mûködô alkalmazásokkal, rendszerekkel,amelyek egymás melletti mûködtetése nem mindig egyszerû, ezért messze nin-csenek kihasználva. Mindez rendkívül komplex, nehezen kezelhetô és drágán kar-bantartható IT-infrastruktúra létrejöttéhez vezetett. Az informatikai kiadásokegyetlen szegmensében – a szerverekében – a mûködési és karbantartási költségekma már önmagában jóval meghaladják az új szervertermékekbe és kapacitásbafektetett beruházások értékét.A helyzet orvoslása során integrálni kell a technológiát a vállalati folyamatokkal, éshasznosítani az új, hatékony kulcstechnológiákat, mint a virtualizációt vagy azautonóm rendszereket.

Az IBM több ezer ügyfele állítja át tech-nológiai infrastruktúráját egy kife-jezetten webszolgáltatásokra épülô,szolgáltatásorientált architektúrára(SOA). Hogy miért? Mert a SOA szab-ványosított szoftverkomponensekreépül, ezáltal felgyorsítja a megoldásoktervezését és telepítését, és csökkentiannak költségeit. A Yankee Groupelôrejelzése szerint a következô évben a vállalatok 75 százaléka vásárol majdilyen architektúrát.

A nyílt szabványokra épülô technológiákmegkönnyítik az interoperabilitást, és gyarapít-ják a lehetôségeket. A nyílt forráskódú Linux-platform gyorsan az operációs rendszerekmegszokott elemévé válik. A nyílt szabványokraépülô grid-számítástechnika összesíti az egyéb-ként nem megfelelôen kihasznált rendszerekszámítógép-kapacitását. Az IBM aktívan támo-gatja a nyílt szabványokat: az Eclipse Foun-dation, amelyet az IBM a szoftvereszköz-integ-ráció nyílt ökoszisztémájának létrehozásaérdekében indított útjára, 18 millió letöltésikérelmet regisztrált. Az IBM, a Sony, aSynopsis, a Red Hat, a Novell és kilenc másikcég által létrehozott Power.org felgyorsítja azIBM Power Architecture mikroprocesszorhozkapcsolódó nyílt együttmûködést és innovációt.

Az IBM virtualizációs megoldásai lehetôvéteszik, hogy az ügyfelek a különbözôszámítógépes rendszereiket, adattárolóeszközeiket és a hálózati kapacitástegyetlen virtuális „eszközbankba” vonjákössze, amely a szervezet egésze számáraakár világméretekben is hozzáférhetô éskezelhetô. Az IBM több mint 200 ügyfélszámára telepített már grid-alapú szá-mítástechnikai megoldást. A MagnaSteyr osztrák autó-összeszerelô üzempéldául az IBM grid-rendszerénekalkalmazásával az autókomponensekelemzési idejét három napról négy óráracsökkentette.

Nyílt szabványokra épülôSzolgáltatásorientált

Az IT-környezetek egyre összetettebbé válásamegnehezíti és költségessé teszi a rendszerekkezelését, valamint azok biztonságának és sta-bilitásának fenntartását. 2004-ben az IBM többmint 200 önmenedzselô funkciót vezetett beteljes termékportfóliójában. Ezek közé tartozotttöbbek között a DB2 Design Advisor, amelya manuálisan konfigurált rendszerekéhezképest 6,5-szeresére növeli az adatbázis-tel-jesítményt. Már több mint 50 partner mûködikegyütt az IBM-mel az autonóm funkciók integ-rálása terén, és egyre nô az érdeklôdés világ-szerte. Az elsô autonóm számítástechnikai tárgyúnemzetközi konferenciát 2004-ben tartottákNew Yorkban.

ÖnmenedzselôGridek és

virtualizáció

9

ÜGYFÉLKÖRÜNKEGYRE TÖBBEN, EGYRE TÖBBET

A New York-i Modern Mûvészetek Múzeumának olyan IT-infrastruktúrát szállított az IBM,

amely integrálja, felügyeli és automatizálja a múzeum mûködését – a mûalkotások kiállításától az oktatási eszközökön, a könyvtárarchívumon át az online áruházig.

MINDEN VÁLLALATRÓL SOKAT ELÁRUL AZ, HOGY MELY CÉGEK VÁLASZTJÁK PARTNERÜKNEK. AZ IBM PIAC-

VEZETÔKBÔL ÉS ÉLENJÁRÓKBÓL ÁLLÓ GLOBÁLIS ÜGYFÉLKÖRE HISZ ABBAN, HOGY A TECHNOLÓGIA ÁLTAL

VEZÉRELT INNOVÁCIÓ BIZTOSÍTJA A SZERVEZETI ÁTALAKÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES ERÔT.

10

AZ IBM ÜGYFELEI: AZ ÜZLETI VILÁG

1

KITERJEDTSÉG, VÁLTOZATOSSÁG ÉS GLOBÁLIS JELENLÉT TEKINTETÉBEN AZ IBM ÜGYFELEI LENYÛGÖZÔ SORT

ALKOTNAK AZ ÜZLETI ÉLET, A KORMÁNYZATOK, AZ EGÉSZSÉGÜGY ÉS AZ OKTATÁS TERÉN. A GYORS NÖVEKEDÉS

ELÔTT ÁLLÓ KIS CÉGEK ÉPPÚGY MEGTALÁLHATÓK KÖZÖTTÜK, MINT A LEGHATALMASABB, LEGTEKINTÉLYESEBB

NAGYVÁLLALATOK ÉS INTÉZMÉNYEK.

Az elsô lépés: a figyelemre méltó ügyfélkör;

Az IBM minden ügyfelének – kortól, vállalati mérettôl és iparágtól függetlenül – az a meggyôzôdése, hogy az információtech-

nológia bevetése kézzelfogható üzleti elônyöket eredményez, és mind készen állnak arra, hogy mûködésük lényegi elemeit

az IT erejére bízzák. Az IBM ügyfelei tehát azért fektetnek be új technológiákba és szolgáltatásokba, hogy on demand cégek-

ké váljanak. Mivel elsôként mozdulnak, már korán jelentôs elônyre tesznek szert versenytársaikkal szemben.

2 számuk egyre nô – mára dinamikus üzletiszegmensekben is;

Az on demand üzleti és számítógépes megoldások tovább javítják a vállalatok gazdaságosságát és bôvítik a rendelkezésükre

álló opciókat – különösen a kis- és középméretû vállalatok (kkv) esetében. Az IBM kkv-ügyfélkörbôl származó bevétele

2004-ben 21,2 milliárd dollár volt, ami az elôzô évhez képest 8 százalékos növekedést jelent.

3 és a legnagyobb,gyorsan fejlôdôpiacokon.

Az IBM ügyfelei az on demand üzleti megoldások átvételével nagy lépésekben haladnak elôre az új számítógépes architek-

túrák és vállalati modellek felé az olyan gyorsan fejlôdô piacokon is, mint Kína, India, Brazília és Oroszország.

Ügyfeleink között tudhatjuk India öt legnagyobb vállalatát és a tizenöt legnagyobb kínai cég közül is ötöt.

11

ÚJ KAPCSOLATOK, ÚJ PIACOK

AZ ÜGYFELEK MA TELJESEN MÁST VÁRNAK AZ INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIÁTÓL, MINT A MÚLTBAN: NYÍLT PLAT-

FORMOKAT, SZÁMSZERÛSÍTHETÔ VÁLLALATI ELÔNYÖKET, NEM PEDIG ÖNCÉLÚ TECHNOLÓGIÁT, ÉS AMI TALÁN

A LEGFONTOSABB, IGAZI MEGOLDÁSOKAT, ÉS NEM RÉSZTERMÉKEKET, MELYEKET SAJÁT MAGUKNAK KELL

INTEGRÁLNIUK. AZ IT EGYRE INKÁBB ÁTJÁRJA A VÁLLALATOK VÉRKERINGÉSÉT, EZÉRT AZ INFORMATIKA ÉRTÉKESÍ-

TÉSÉNEK MÓDJA ÉS A PIACOK, MELYEK MEGNYÍLNAK ELÔTTE – ALAPVETÔ VÁLTOZÁSOKON MENNEK KERESZTÜL.

1 Az ügyfelek megoldásokratartanak igényt – nem résztechnológiákravagy alkalmi tanácsadásra.

Arra számítunk, hogy az integrált megoldások – vagyis egy vagy több olyan cég

termékei, amelyek az ügyfelek problémáit megcélzó üzleti folyamatok kiépítése

céljából a technológiát nagy értékû szolgáltatásokkal kombinálják – képezik majd

2007-re az IT-iparág vállalati termék- és szolgáltatásforgalmának 70 százalékát.

Egy informatikai cégnél e változások nemcsak az értékesítés, hanem az üzleti modell

szempontjából is nagy kihívást jelentenek. A megoldások nem tömeggyártásra

készülnek, viszont dinamikusan konfigurálhatók. Nem egyetlen osztály vagy vállalat

hozza létre ôket, hanem többek együttmûködésének eredménye.

Az IBM egyaránt megváltoztatja az ügyfelekkel való kapcsolattartás módját és a szállítási stratégiát. Az IBM Global Services és az IBM Software egyre több

ügyfelünknél dolgozik együtt szolgáltatásorientált architektúra megoldások kiépítésén.

Cégünk komoly beruházásokkal jelenik meg a Business Performance Transformation

Services (BPTS) szolgáltatások területén, ami magában foglalja egy vállalat számára

fontos, de nem kifejezetten a szakterületére vagy tevékenységi körébe illeszkedô

mûködési részterületek átalakítását. E funkciókat az átalakítást követôen gyakran egy

megbízható – e szolgáltatásokat fô partner által biztosított szolgáltatásként kapja a vál-

lalat, mely partnernek éppen az ilyen szolgáltatások képezik a fô profilját.

12

2 Új termékeket, szolgáltatásokatés ügyfélszerzési modellekethozunk létre.

A múltban ha egy cég az adott feladat ellátásához testreszabott szoftvert igényelt, az

elkészült alkalmazás nehezen volt képes együttmûködni más alkalmazásokkal vagy

programokkal – ami akadályozta a végpontok közötti integrációt és a rugalmas üzleti

modellek megvalósítását. A testreszabás és az interoperabilitás viszont ma már nem

összeférhetetlen. Az alapvetô információkat leíró adatformátumok például – mint

a raktáron tartott alkatrészek, az árak vagy az ügyfélrekordok – most már szab-

ványosíthatók és megoszthatók; ez nemcsak a költségeket csökkenti, hanem olyan

képességek létrehozását is lehetôvé teszi, amelyek valóban egyedivé teszik az integ-

rált ellátási láncokat, a bolti, internetes és katalógusalapú kiskereskedelmi rend-

szereket, az integrált egészségügyi rendszereket, illetve megkönnyítik a felvásárolt

cégek gyorsabb integrálódását. A lényeg: hatékonyabb, kevésbé költséges megoldá-

sok alkalmazása.

A. A VÁLLALATI FOLYAMATOK KIHELYEZÉSÉNEK FELGYORSÍTÁSA

Ez az újfajta kapcsolat a vállalati folyamatok kezelését és átalakítását is magában foglalja.

E tevékenységünk több területen bôvül, többek között a pénzügy és számvitel,

a humán erôforrások, a beszerzés, az ügyfélkapcsolat-kezelés, valamint a kormányzati,

a biztosítási és a bankszféra ágazatspecifikus megoldásainak területén.

B. AZ IBM MÉRETEINEK ÉS VAGYONÁNAK KIHASZNÁLÁSA

Az IBM saját integrált ellátási láncán keresztül szerzett tapasztalatait a beszerzési

területek számára kínált ajánlatokba is átülteti. Ellátási láncunkat olyan platformmá

szeretnénk alakítani, amely számos ügyfélre és iparágra kiterjed.

C. AZ IBM PORTFÓLIÓJÁRA ÉPÜLÔ MEGOLDÁSOK KITERJESZTÉSE

� STRATÉGIAI ÉS VÁLTOZÁSKEZELÉSI TANÁCSADÁS: Üzleti konzultáns kollégáink

tanácsai segítenek a vállalati modellek elemzésében és optimalizálásában.

� VÁLLALATI TELJESÍTMÉNYKEZELÉS: Az IBM köztesszoftverei – mint a WebSphere –,

valamint a vállalati analitika használatával a cégek szoftver triggereket építhetnek

be folyamataikba, amelyek automatikusan figyelemmel kísérik, hogy mi tör-

ténik a vállalattal. Ezt a külsô információkkal egybevetve megalapozottabbá, valós

idejûvé válik a döntéshozatal.

� MÛSZAKI ÉS TECHNOLÓGIAI SZOLGÁLTATÁSOK: Vállaljuk ügyfeleink K&F vagy

mûszaki tevékenységének átalakítását egymástól olyan távol esô területeken is,

mint az orvosi mûszerek, a szórakoztatóelektronika vagy a telekommunikáció.

� SZOLGÁLTATÁSÁTALAKÍTÁS: Ez magában foglalja a cég értékesítés utáni szerviz-

szolgáltatásainak átalakítását (például: szórakoztatóelektronikai termékek esetében).

� VÁLLALATOPTIMALIZÁCIÓS KÖZPONT: Ez az új módszer a tanácsadást az üzleti

intelligencia, a matematika, a szuper-számítástechnika és a grid-technológia területével

bôvíti, így az képes lesz választ adni a legnehezebb üzleti problémákra is, mint például

az árképzés optimalizálása vagy a visszaélések kiszûrése.

� MEGRENDELÉSTÔL A FIZETÉSIG: A számlázás minden iparágban a legkomplexebb

mûveletek közé tartozik, különösen a szolgáltatási szektorban, mint például a telekom-

munikáció területén. Az IBM segít ügyfeleinek abban, hogy szolgáltatásaikat még

gyorsabban és ügyfeleik megelégedésére tudják nyújtani, és ezáltal hamarabb jussanak

hozzá bevételeikhez.

13

1999-ben a technológiai beszerzések 22 százalékban az informatikai vezetôk dönté-

sei alapján történtek, 33 százalékban döntöttek tisztán üzleti szükségletek alapján.

Az eseteknek mindössze 45 százalékban hoztak közös döntést az üzleti és az infor-

matikai szempontok harmonizálása eredményeként. Három évvel késôbb már a dön-

tések 87 százalékát összvállalati szinten hozták meg.

DÖNTÉSEK TECHNOLÓGIAI BESZERZÉSEKRÔL

INFORMATIKAI OSZTÁLY

ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK

KÖZÖS DÖNTÉSHOZATAL ÜZLETI

ÉS INFORMATIKAI SZEMPONTOK SZERINT

22%

33%

45%

1999 2002

9%

4%

87%

FelsôoktatásXXI. SZÁZADI SZAKÉRTELEM

� Az IBM felsôoktatási programja a tananyaggal kapcsolatos tanácsadás formájában,

kifejezetten a nyílt szabványokra épülô szoftverek támogatására összpontosul. Ez a prog-

ram, amely világméretekben több mint kilencezer egyetemi és fôiskolai tanárt, továbbá

4500 intézményt támogat, a jövô 280 ezer mûszaki innovátorának képzését segíti elô.

� Az IBM forradalmian új alapokra helyezi az egyetemekkel folytatott együttmûködését.

Az IBM-Stanford Spintronic Science and Applications Center (SpinApps) az elektronok

mágneses keringésén alapuló, jövôbeni processzortechnológián dolgozik. Az Albany

NanoTech, a SUNY Albany Egyetemén mûködô egyedülálló intézménymodell a nano-

technológia határait feszegetô tudományos és ipari kutatást egyesíti, többek között az

elektronika és az anyagok vizsgálata területén. Magyarországon a Budapesti Mûszaki

Fôiskolával karöltve Intelligens Tudásmenedzsment Innovációs Központ kiépítésébe

kezdünk.

AZ INNOVÁCIÓ GLOBÁLIS HELYZETE

Az IBM 2004-ben tudósok, vállalatvezetôk és kormánytisztviselôk közremûködésével készítette el elsô Global

Innovation Outlook (GIO) tanulmányát. A Sanghajban, Zürichben, New Yorkban és Washingtonban tartott,

interdiszciplináris munkamegbeszélések az egészségügyre, a kormányok és állampolgárok viszonyára, valamint

a hivatali és magánélet átfedési pontjaira összpontosítottak.

A GIO többek között az alábbi megállapításokat tartalmazta:

� Az orvostudomány a megelôzéstôl az elôrejelzés irányába fog elmozdulni, különös hangsúlyt helyezve

a testreszabott kezelésekre.

� Sok nemzetgazdaság specializálódhat a tehetség megszerzéséért folytatott küzdelemben.

� A nagyvállalatok egyre fontosabb szerepet játszanak majd a képzésben.

Nyílt szabványok és szoftverközösségekA RÉSZVÉTEL ÉS A VÁLASZTÁS LEHETÔSÉGÉT KIBÔVÍTÔ VÁLLALATI ÉS TECHNOLÓGIAI

INFRASTRUKTÚRA LÉTREHOZÁSA

Az IBM azzal járul hozzá a nyílt szabványok fejlesztéséhez, hogy aktívan részt vesz

megközelítôleg 250 szabványügyi intézmény és ipari csoportosulás munkájában.

Az utóbbi öt évben az IBM segítette azokat a nyílt csoportokat és alapítványokat,

amelyek támogatják a szabványokat és nyílt forráskód kezdeményezéseket, ezen belül

az XML, az UDDI és az Eclipse platformokat.

� Az IBM hozzájárul a szellemi tulajdonkezelés XXI. századi modelljének kifejlesztéséhez,

amely egyensúlyba hozza az alkotók jogainak védelmét a nyílt, együttmûködô innová-

ciók támogatásával. Szabad hozzáférést engedtünk ötszáz IBM-szoftverszabadalom által

lefedett technológiához, mégpedig szabad felhasználással, ami az elsô lépés egy

„szabadalom-közösség” létrehozásának útján. Ebbôl a közösségbôl jöhet létre a keres-

kedelmi innováció és szoftver-interoperabilitás platformja.

� Megerôsítettük a Linux jelentôségét és vállaltuk: nem terjesztünk be IBM-szabadalmat

a Linux kernel vonatkozásában, noha számos szakértônk tevékenykedik a kernelfejlesztés

területén. Hardvereinket és szoftvereinket Linuxra is optimalizáljuk.

KormányzatokAZ INNOVÁCIÓ TÁMOGATÁSA ÉS A NYÍLT SZABVÁNYOK TERJEDÉSÉNEK VILÁGMÉRETÛ

FELGYORSÍTÁSA

� Az IBM kormányhivatalokkal, közösségi szervezetekkel, vállalatokkal és egyetemekkel

együttmûködve támogatja az innovációbarát állami és gazdaságpolitikát, valamint

a tananyagfejlesztést. Linux Kompetencia Központokat alapítunk (Linux Competency

Center) azzal a céllal, hogy biztosítsuk a Linux oktatását, technikai támogatását és ter-

jesztését a fejlesztôk, kormányhivatalok és kereskedelmi partnerek körében.

� Az IBM-nek már több mint 200 kormányzati ügyfele használ Linuxot – többek között

Franciaország, Spanyolország, Ausztrália, Mexikó, az USA, az Egyesült Királyság, Kína,

India, Brazília és Japán kormányhivatalai – költségmegtakarítás, terheléskonszolidálás,

hatékonyságnövelés és az e-kormányzati átalakulás érdekében.

Üzleti partnerekEGYÜTTMÛKÖDÉS A MÉG TELJESEBB MEGOLDÁSOKÉRT

� Az IBM üzleti partnerkapcsolat-rendszere bôvül: a tanácsadók, a független szoftver-

gyártók (ISV) és a rendszerintegrátorok számának folyamatos növekedésével. Az IBM

e partnerektôl származó bevételének részaránya a nyolcvanas években tíz százalék körül

mozgott. Jelenleg ez az arány körülbelül harminc százalékra nôtt.

� Az IBM elkötelezettségét a nyílt szabványok és a nyílt forráskód mellett többen is

osztják az iparágban. Ez az egyik oka annak, hogy 55 ország mintegy hatvanezer

független szoftvergyártója foglalkozik az IBM nyílt infrastruktúrájára épülô megoldások

fejlesztésével és értékesítésével.

14

Az IBM Magyarország 2004-ben programot indított független szoftverfejlesztôk

számára, akik pályázati alapon ingyenesen férhetnek hozzá a több millió dollár értékû

hardvereszközökkel felszerelt, budapesti IBM Innovációs Centrum szolgáltatásaihoz: pro-

gramjaikat tesztelhetik, fejleszthetik, portolhatják, megoldásaikra az egész világon elfo-

gadott IBM-tanúsítványokat szerezhetnek és képzésekben is részt vehetnek. Az ISV

Incubator Program túlmutat a technológiai együttmûködésen. Az IBM a legígéretesebb

szoftverek alkotóival közösen jelenik meg a piacon, s nemzetközi hátteret biztosít ahhoz,

hogy a hazai fejlesztés az IBM csatornáin külföldre is eljusson.

Helyi közösségekFELTÁRULÓ LEHETÔSÉGEK A TÁRSADALOM ÉS GAZDASÁG NÖVEKEDÉSÉNEK

TÁMOGATÁSÁRA

� Az IBM 2004-ben 144 millió dollár piaci értékben biztosított eszközöket, mûszaki szol-

gáltatásokat és készpénztámogatást nonprofit szervezetek és oktatási intézmények

számára világszerte.

� Az IBM 2004 novemberében indította el World Community Grid programját, amely

több ezer számítógép többletkapacitását egyetlen virtuális szuperszámítógéppé egyesíti,

ezzel példátlan mennyiségû adat összegyûjtését és elemzését lehetôvé téve a kutatók

számára. A program célja a genetika, a betegségek, valamint a természeti

katasztrófákkal kapcsolatos kutatások elômozdítása. A Human Proteome Folding nevet

viselô elsô projektben – amely olyan betegségek lehetséges kezelési módjának kifej-

lesztéséhez nyújt segítséget, mint a malária vagy a tbc - ez idáig 85 ezer eszköz

részvételét regisztrálták világszerte.

� Természeti katasztrófák esetében az IBM Crisis Response Team együttmûködik a helyi

hatóságokkal, megfelelô technológiák, szolgáltatások és megoldások telepítésével

segítve az érintett közösségeket. Az elmúlt tíz évben több mint hetven nagy természeti

katasztrófa következményeinek enyhítéséhez járult hozzá ez a csapat.

FejlesztôkERÔFORRÁSOK ÉS ESZKÖZÖK BIZTOSÍTÁSA AZ INNOVÁCIÓK ÉS NYÍLT SZABVÁNYOK

BEVEZETÉSÉNEK FRONTVONALÁBAN

� 2003-ban, a Rational Software felvásárlásával az IBM egy vezetô céggel bôvítette

az alkalmazási szoftverfejlesztési piacot, és stratégiailag megerôsítette az IBM szélesebb

körû on demand kínálatát. Az IBM így már teljes körû fejlesztési környezetet tud aján-

lani a vállalatoknak az üzleti folyamatok integrálásához a cégen belül, a szállítókkal és az

ügyfelekkel kapcsolatban egyaránt.

� Az elmúlt öt évben az IBM developerWorks webhelye sûrûn használt erôforrássá vált

a globális fejlesztôi közösség körében, és a nyílt forráskód, illetve nyíltszabvány-fejlesztés

középpontjába került. E közösségnek 4,5 millió bejegyzett felhasználója van, akik a világ

fejlesztôinek 43 százalékát képviselik, de arányuk évente 25 százalékkal nô. 2003 ápri-

lisa óta több mint százezer Linux-fejlesztô regisztrálta magát, és hozott létre több mint

6500 Linux-alapú alkalmazást.

� Az IBM és tizennégy további cég által 2004 decemberében létrehozott Power.org

az elsô számú nyíltszabvány-ügyi szervezetként szolgál majd a Power Architecture tech-

nológia és specifikációk fejlesztése, telepítése és promóciója terén.

FOLYAMATOSAN BÔVÜLÔ INNOVÁCIÓS ÖKOSZISZTÉMA

AZ IBM KITERJEDT, VÁLTOZATOS ÖSSZETÉTELÛ ÉS EGYRE BÔVÜLÔ KAPCSOLATRENDSZERRE ÉPÍTHET A VÁL-

LALATÁTALAKÍTÁST CÉLZÓ MEGOLDÁSOK KIALAKÍTÁSA, A NYÍLT SZABVÁNYOK SIKERES ALKALMAZÁSA ÉS

AZ ON DEMAND VÁLLALATOK TÁMOGATÁSI POLITIKÁJÁNAK FEJLESZTÉSE TERÉN.

15

CSAPATUNKSZAKÉRTELEMBÔL VERSENYELÔNYA VERSENYELÔNYT MA SZAKÉRTELEMMEL LEHET ELÉRNI

– A SZAKÉRTELEM PEDIG NEM STATIKUS DOLOG. AZ IBM

FOGLALKOZTATJA A VILÁG LEGNAGYOBB TUDÁSÚ, LEG-

SOKOLDALÚBB ÜZLETI ÉS TECHNOLÓGIAI INNOVÁTORAIT, AKIKET

FEJLETT EGYÜTTMÛKÖDÉSI RENDSZEREK ÉS A FOLYAMATOS

TANULÁST ÖSZTÖNZÔ KULTÚRA IS TÁMOGAT.

16

A MUNKAERÔ HÁROM DIMENZIÓJA A XXI. SZÁZADBANA MEZÔGAZDASÁGI TERMELÉS KORSZAKÁBAN A FÖLD ÉS AZ

OTTHONI GAZDÁLKODÁS HATÁROZTA MEG A VERSENYELÔNYT.

AZ IPARI TERMELÉS KORSZAKÁBAN EZT A NYERSANYAG

ÉS A GYÁRTÁSI KAPACITÁS VÁLTOTTA

FEL, NAPJAINKBAN PEDIG A TÖBBDIMENZIÓS

SZAKÉRTELEMRE ALAPOZOTT SZELLEMI

TÔKE LÉTREHOZÁSÁNAK ÉS

ALKALMAZÁSÁNAK KÉPESSÉGE.

MÛSZAKI T

ERVEZÉS

ELEK

TRO

MO

S TE

RVEZ

ÉS

SZÁ

MÍT

ÓG

ÉP-T

ERV

EZÉS

SZÁMÍTÓGÉP-TUDOMÁNY

KOHÁSZAT

ANYAGTUDOMÁNYOK

MA

TEMA

TIKA

KÉM

IA

FIZIKA

SZOFTVERTERVEZÉS

IPARI TERVEZÉS

NAGYKERESKEDELMI FORGALMAZÁS

ÉS SZOLGÁLTATÁSOK

KÖZL

EKED

ÉS É

S SZ

ÁLLÍTÁ

S

KIS

KER

ES-

KED

ELEM

FOG

YA

SZTÁ

SI C

IKK

EK

TELE

KOM

MU

NIK

ÁC

IÓ

MÉDIA ÉS SZ

ÓRAKOZT

ATÓIPA

R

ENERGIAIPAR ÉS KÖZSZOLGÁLTATÁSOK

EGÉSZSÉGVÉDELEM ÉS ÉLETTUDOMÁNYOK

MUNKA

KORMÁNYZATI

OKTATÁS

ELEKTRON

IKA

VEG

YIPA

R ÉS OLA

JIPAR

AU

TÓIPA

R

LÉGIIPAR ÉS LÉGVÉD

ELEM

BIZTOSÍTÁS

PÉNZPIACOK

BANKSZEKTOR

Az IBM

70 000ÜZLETI ÉS IPARI SZAKEMBERT ALKALMAZ

Az IBM az utóbbi öt évben 67 ezer tapasztalt szakembert

szerzôdtetett, akik közül sokan rendelkeznek iparspecifikus

szakismerettel. Jelenleg 29 ezer specialistát foglalkoztatunk,

akik 17 kiemelt iparágban jártasak.

170 000TECHNOLÓGIAI SZAKÉRTÔ

Az IBM egyedülálló technológiai szakértelemmel

rendelkezik – a programozóktól kezdve az IT-tervezôkön,

a szolgáltatásmegoldási szakértôkön

és rendszermérnökökön át a világhírû

kutatókig, számos témakörben

és szakterületen.

1 Üzleti és technológiaiszakértelemEGYÜTT, EGY HELYEN

Napjainkban az ügyfelek versenyképességgel összefüg-

gô kérdéseinek megválaszolásához technológiai és

stratégiai szakértelemre is szükség van. A technológiai

tudás – mind a jelenlegi, mind a jövôbeli lehetôségek

vonatkozásában – mára a vállalati döntéshozatal szerves

részévé vált. A vállalatvezetôknek olyan partnerekre van

szükségük, akik a kutatás frontvonalában dolgoznak

és teljes mértékben tisztában vannak ügyfeleik speci-

fikus szakterületének fôbb kérdéseivel és dinamikájával.

17

2 Változatos és globálisNEM CSAK ETNIKUMOK ÉSNEMEK SZERINTI ÉRTELEMBEN

Az együttmûködésben születô innováció a nézetek, tapasztalatok és szakterületek változatosságára épül. Cégünk üzleti

modellje a változatosságot annak minden dimenziójában hasznosítja.

Nagyszámú munkaerô, több mint egymillió ember

az alkalmazottakkal, üzleti partnerekkel

és szállítókkal együtt.

Alkalmazottaink 75 országban 174 ország

ügyfeleit szolgálják ki,és több mint 165 nyelven beszélnek.

Kutatólaboratóriumok Svájcban, Japánban, Kínában, Indiában,

Izraelben, valamint az Egyesült Államokban

(Kalifornia, Massachusetts, New York

és Texas államban).

3 Adaptív és együttmûködôEGYÉNENKÉNT ÉS EGYÜTT IS

Az innováció – eredendô természetébôl adódóan – dinamikus és állandóan változik. Az ügyfeleinek innovációt szállító cégnek

az új termékeket a piac ismeretével kell összhangba hoznia. Ez folyamatos tanulási kultúrát, készségfejlesztést

és együttmûködést igényel, ami azt jelenti, hogy a technológiai és üzleti szakembereknek szorosan együtt kell mûködniük,

mégpedig nem csupán az ismeretek megosztásában, hanem teljesen új szellemi tôke létrehozásában.

VIRTUÁLIS EGYÜTTMÛKÖDÉS

A GYÁRIPARRA ÉPÜLÔ GAZDASÁGBAN A CSAPATMUNKA LEGINKÁBB A MANUÁLIS MUNKA SPECIÁLIS FORMÁI KÖZÖTTI NAGYSZABÁSÚ

KOORDINÁCIÓT JELENTETTE. AZ INNOVÁCIÓRA ÉPÜLÔ ÜZLETI MODELL AZONBAN SOKKAL EGYÉNIBB ÉS EGYÜTTMÛKÖDÔBB MUNKAERÔ-

STRATÉGIÁT IGÉNYEL. ERRE A CÉLRA AZ IBM A VILÁG EGYIK LEGJOBB INTRANET-HÁLÓZATÁVAL RENDELKEZIK, AMELY AZ EGÉSZ VÁLLALATHOZ

ELJUTTATJA AZ INFORMÁCIÓT, AZ ALKALMAZÁSOKAT ÉS AZ EGYÜTTMÛKÖDÉSI ESZKÖZÖKET.

RUGALMAS MUNKAHELY

AZ IBM MINDEN TÍZ ALKALMAZOTTJÁBÓL NÉGY

a hagyományos értelemben vett

irodán kívül dolgozik:

az ügyfél telephelyén, útközben vagy otthon.

ÚJ KUTATÁSI FRONTVONALAK

Az IBM tudósai és kutatói – köztük öt Nobel-díjas – folyamatosan bôvítik a felfedezés határait, és néha

meglepô területek felé terelik az információtechnológiát.

TÚLLÉPÜNK A HAGYOMÁNYOS INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIA HATÁRAIN: automatizálás, autonóm számítástechnika, bioin-formatikai és biomedikai tervezés, információmenedzsment, vezetéstudomány, nanotechnológia, operációkutatás és statisztika,gyógyszeripar, pszichológia, szolgáltatások (ellátási lánc, tervezés és technológiai szolgáltatások), valamint beszédtudomány.

18

� KONSZOLIDÁLT ESZKÖZÖK

Az IBM On Demand Workplace menedzserportálja integrálja azokat az erôforrásokat,

cikkeket, eszközöket és alkalmazásokat, amelyekre szükség lehet a vezetôi feladatok

végrehajtásához. A menedzserek 59 százaléka úgy érzi, hogy a portál javítja dön-

téshozatali képességüket, 72 százalékuk szerint pedig a portálnak köszönhetôen havon-

ta két órával csökken az adminisztrációs munkára fordított idô.

� BEFEKTETÉS AZ EMBEREK POTENCIÁLIS KÉPESSÉGEIBE

Az IBM nem várja meg, hogy az alkalmazottakat vezetôi ismeretek nélkül léptessék elô:

kiválasztja a potenciális menedzsereket és megkezdi felkészítésüket, már 1–3 évvel az

elôléptetés elôtt.

� GLOBÁLIS MUNKACSOPORTOK

Az egyes földrajzi régiókat képviselô menedzserekbôl álló tanácsadó testületek rend-

szeresen találkoznak, hogy egyeztessék a folyamatokat akadályozó, általánosan

felmerülô tényezôket és idôbeli korlátokat, teszteljék a fejlesztés alatt álló eszközöket és

felvázolják a vezetési folyamatok és az IT-fejlesztés prioritásait.

� MEGOSZTOTT VEZETÔI MODELL

Abban, hogy a menedzserek, csúcsvezetôk, értékesítési és mûszaki vezetôk

kiemelkedôen teljesítsenek az on demand vállalatnál, az IBM-nek – e gyakran egymást

átfedô munkakörök számára – a „vezetôi kompetenciák” átfogó keretét biztosító tanu-

lási programja jelenthet segítséget – testreszabott fejlesztési programok kialakításával

erôsítve és továbbfejlesztve az IBM vezetôinek készségeit.

BEFEKTETÉS A KÉPZÉSBE – ÉS A SIKERBE

AZ IBM 2004-BEN KÖZEL 700 MILLIÓ DOLLÁRT FORDÍTOTT ALKALMAZOTTAI KÉPZÉSÉRE, AMI TÖBB MINT 15 MILLIÓ TANULÁSI ÓRÁT ÉS KARRIER-FEJLESZTÉSI LEHETÔSÉGET JELENTETT. AZ OKTATÁSBAN VALÓ RÉSZVÉTEL 2004-BEN 29 SZÁZALÉKKAL NÔTT, MIKÖZBEN A PROGRAMKÖLTSÉGEKÉVRÔL -ÉVRE TÍZMILLIÓ DOLLÁRRAL CSÖKKENTEK.

VEZETÔI KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE

Ahhoz, hogy megszerezzük a globális üzleti világ és a technológiai szakemberek ismereteinek lehetô legértékesebb részét – különösen akkor, haezeknek a szakembereknek dinamikus, on demand piacon kell együttmûködniük –, az embereket újfajta módon kell vezetni, és a vezetést újfajtamódon kell fejleszteni.

A PIAC ÁLTAL ÉRTÉKELT KÉSZSÉGEK: AZ IBM ÁLTAL KÉPZÉSRE FORDÍTOTT 700 MILLIÓ DOLLÁR:

� PROFESSZIONÁLIS KÉSZSÉGEK: márkák közötti

értékesítés, vállalatifolyamat-átalakítás, komplex

árképzés és konzultatív értékesítés.

� IPARÁGI TENDENCIÁK ÉS PIACI DINAMIKA,

különös tekintettel olyan területekre, mint a bank-

tevékenység, a kormányzati munka, a kiskeres-

kedelem, az élettudományok, valamint a kis- és

középméretû vállalkozások.

� ON DEMAND STRATÉGIÁK: on demand operá-

ciós környezet, szolgáltatásorientált architektúrák

és üzleti komponensekre bontás.

� TECHNOLÓGIAI TERÜLETEK: webszolgáltatások,

vezeték nélküli rendszerek, széles körben használt

számítástechnika, biztonság, Linux, adatkezelés,

teljes körû rendszerfelügyelet, valamint rendszerter-

vezés és architektúra.

� Több, mint amennyit a Harvard University költött oktatásra 2003-ban.

� Csaknem kétszer annyi, mint amennyit a MIT (Massachusetts Institute

of Technology) költött oktatásra 2004-ben.

� Több, mint amennyit a Wharton School of Business költött oktatásra

2003-ban.

� Több, mint a Carnegie Mellon University 2003-as költségvetése.

� Hétszerese a párizsi Hautes Études Commerciales (emelt szintû üzleti

fôiskola) 2004-es hallgatói oktatásra szánt költségkeretének.

19

� Nagyszerû lehetôségeket látunk a hagyományos információtechnológiai ipar piacán

éppúgy, mint az új, korábban nem jegyzett piacokon.

� Az IBM hosszú ideje az innováció vezetô szereplôje – amely fejlett technológiáival segíti

hozzá ügyfeleit a versenyelôny megszerzéséhez. Az ügyfeleink technológiavásárlási és

alkalmazási szokásaiban bekövetkezett alapvetô változások alapján úgy gondoljuk, hogy

innovatív és integrált megoldásokat biztosító modellünk azon versenytársainkhoz képest

jelentôs elônyt biztosít számunkra, akik csak részmegoldásokat vagy tömegcikknek

számító technológiákat és szolgáltatásokat kínálnak.

� Meggyôzôdésünk, hogy a számítástechnika alapvetôen el fog mozdulni a nyílt szab-

ványokra, a hálózatosított világra, a feltörekvô technológiákra, valamint az IT elérésének

és kezelésének megváltozott módszereire épülô, új architektúra irányába. A nagyvállalati

hardverek, szoftverek és kulcstechnológiák szilárd bázisára építve, e változások zászló-

vivôi vagyunk.

� Úgy véljük, nagyvállalati ügyfeleink vásárlási döntéseit egyre inkább az üzleti szak-

értelem és technológia kombinációjának igénye határozza meg, az ügyfelek pedig

mindinkább partnereikre bízzák vállalati tevékenységeik egy részének átalakítását,

mûködtetését. Jelentôs mértékben bôvítettük ezért tanácsadási kapacitásainkat,

valamint ismereteinket az iparági és a vállalati folyamatok terén, illetve komoly

összegeket fordítunk vállalatátalakítási és folyamatkihelyezési (outsourcing)

tevékenységeink fejlesztésére.

� Az ipar nagy értékû szegmenseihez való szoros kötôdésünknek köszönhetôen olyan

technológiával, ötletekkel és megoldásokkal látjuk el ügyfeleinket, amelyek valóban

megkülönböztetik ôket a piacon, továbbá kellô jövedelemnövekedést és árrést biztosít

számunkra is innovációra épülô vállalati modellünk mûködtetéséhez.

� Iparágunk nagy értékû szegmensei iránti elkötelezettségünk arra késztet bennünket,

hogy folyamatosan megújítsuk termékeink, szolgáltatásaink és vállalkozásaink port-

fólióját.

� Képességünk a szellemi tôke minden formájának létrehozására valóban megkülön-

bözteti vállalatunkat a többiektôl. Ehhez egyrészt megfelelô szakértôi gárdára van szük-

ség a szakterületek és diszciplínák egyre bôvülô világában, másrészt olyan rendszerekre

és olyan kultúrára, ami folyamatosan gondoskodik a szakismeret és a tudás

fejlesztésérôl.

20

Összefoglalás: KILÁTÁSAINK

TOVÁBBI FORRÁSOK ELÉRHETÔK AZ INTERNETEN, A KÖVETKEZÔ CÍMEN:

ibm.com/hu

A dokumentum letölthetô az alábbi címrôl:

ibm.com/ibm/hu/

prod

ukci

ó: R

est

Art

Rek

lám