H I T E L 8

Bartha Ákos

A Nagy Háború füstje„S azt se tudja már, hogy lába merre lép:

jobbra is, balra is árok, meredék,s minden lépten szórja, veszti kincsét, erejét.”

(Babits Mihály, 1924)

örténelmünkhanyatlástörténetinarratívájaméltánszerzettnagy„népszerűséget” azértelmiségiközbeszédben,apolitikában,sőtegyestörténészimegközelíté- sekbenis.Hogymilyenerősnyomvonalakrólvanszó,amagyaremlékezethe-lyekreirányuló,napjainkbanzajlókutatásokbizonyítják.Muhi,Mohács,Világos,Do-berdó,Trianon,Don-kanyar,Bern–csupánnéhánykiragadottcsata,békeésvereség,melyekhívószavakkéntműködnek.Ehívószavakrólképekugranakbe,sőtesetenkéntakauzalitásláncárafűzveönállóéletreésértelemrekelhetnekafilmkockák.Egyaki-lencvenesévekvégénvégzettifjúságifelmérésszerintanegatív(bahajló)nemzettudatnemazidősebbgenerációsajátja.Afiataloknaivtörténelmireprezentációjábanapozi-tívtöltetűeseményekfelsorolásanagyjábólaXV.századdalbezárul,anegatívakellen-ben1849-tőlarendszerváltozásigtartanak,többnyirebeleértveebbeasorbaaz1956-osforradalmatésszabadságharcotis.1Azutóbbihuszonötévetilletőensemvalamifényesahelyzet:egy2009-esfelmérésszerintamegkérdezettek72százalékaarendszervál-tozásvesztesénektartjamagát.Mindeztermészetesennemvéletlen,méghaatörténé-szekóvnakisazelhamarkodottkövetkeztetésektől.Megpróbáltatásokbankorábbanisbővelkedetttörténelmünk(tatárjárás,törökdúlás,szabadságküzdelmek),ámezek-nek„másvoltatörténelmialgoritmusa:országot-népetemésztőkétsorscsapásközötttöbbgenerációnyiidőteltel,ígyatársadalomnakmegadatottasoros„istencsapást”kiheverni,szépapáktólükunokákigújrarendeznisoraikat,egyénilegésközösségilét-benisregenerálódni.ArövidXX.századegymásbatorlódóeseménysorábanerrenemvoltmód.2

HányattatástörténetünksúlypontjatehátokkalkerültaXX.századra.Ajelenséghezhozzátartozik,hogyaprofesszionálistörténelemtudománybajosanjöhetettvolnalétrerendkívülhatásostudatformálókéntaXIX.századhistorizmusanélkül(anemzettéválássalegymásterősítve),ennekpedigegyeneskövetkezményelettegyrészt,hogyaXX.századieseménysorokatimmáronszinteteljeseszköztárralfogadhattákatörté-nészek,másrészt,hogyeredményeikirántsemaközélet,sema(mindenkori)hatalom

Bartha Ákos (1982) történész. Kutatási területe a XX. századi irodalom- és életmódtörténet.

1 László János: Társas tudás, elbeszélés, identitás. A társas tudás modern szociálpszichológiai elméletei. Bp.,

1999, Scientia Humana/Kairosz, 99–100.2 Gyarmati György: A nosztalgia esete a Kádár-korszakkal. Metszetek, 2013/2–3, 7. http://metszetek.unideb.

hu/files/01_gyarmati_gyorgy_0.pdf (Letöltve: 2014-01-03)

T

2 0 1 4 . f e b r u á r 9

nemvoltközömbös.Nemcsakaközelmúltbólvoltmitértelmezni,ámahistorikusokoptikájafolyamatokrafókuszált–filmkockákhelyettekkormégafilmdívott–,az1945-ösmásnappediglényegébenmár1920-banadottvolt:„valaholutatvesztettünk”.Történe-lemésközéletkapcsánérdemesegypillanatraeltűnődniazonis,mekkorasúllyalvettrésztkoraközéletében–horribiledictu:politikájában–akétvilágháborúköztikorszakreprezentatív,nyolckötetesmagyartörténelmiösszefoglalójának3szerzőpárosa(Szekfűmég1945utánis).Maisakadnakszépszámmaltörténészek,akikpolitizálásraadjákfejüket,ámezadöntésrendreszakmájukfeladásávaljár.Aszakma–ésakulturálisszektor–súlyátilletőenalighatekinthetjükvéletlennek,hogymíghétévvelTrianonután(!)akultusztárcarészesedéseazállamikiadásokból10százalékfelettvolt,4 addig mamárilyenminisztériumsincsen,akortárselemzésekpedigahumántudományoktérvesztésétregisztrálják–nemcsakhazánkban,hanemszerteavilágban.5AXX.szá-zaddalellentétben,napjainkbanaziskolarendszerenkeresztülközvetítettkultúraésakanonizálttörténelmitudásfolyamatosdevalválódását,valamintakülönbözőmne-motechnikai jelenségekburjánzásátfigyelhetjükmeg.Történelmikérdésekcsupánkultúr-vagyemlékezetpolitikaidöntésekéskerekévfordulókkapcsánütikmegaköz-életiingerküszöböt.Talánígyisvanezrendjén,mertbársohanemtudhatjuk,mithozamúlt, jelenleginkábbajövőtávlataihatározzákmegatársadalmiérdeklődést.Ezazonbanmáregymásikhanyatlástörténet(atörténelemtudományé).6

2014-benegyolyankonfliktusra(is)emlékezünk,melynemcsakalapjaibanren-gette meg több évszázados politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális berendezke-désünket,hanemalegtöbbtekintetbenmagaaláistemetteazokat.ANagyHáborúmégaXXI.századbólvisszatekintveisrászolgáltnevére,nohakorántsemcsakama-gyarságszámáravoltperdöntő.Akülföldiszakirodalomértékeléseszerintazelsővilág-háborúvoltaszázad„őskatasztrófája”,origójamindenrossznak,amiutánatörtént(vagy-isnemcsaknálunkdívikahanyatlástörténetimesternarratíva).Eza„civilizáltEurópában”kirobbantkonfliktusazonbantávlatainélkülisvilágtörténelmifordulópont,hiszenaddigismeretlenméretűés jellegűerőszaktombolásteredményezett.AXX.százademberevalójábanekkorszembesültelőszörglobálisanazindusztrializáltgyilkolással,atotálisháborúval.Tömegek,„népirétegek”millióikerültekbeaszámukranyilván-valóanidegenháborúsgépezetbe;róluk,az„ismeretlenkatona”tapasztalatairól,trau-máiróljóvalkevesebbettudunk,mintahadicselekményekrőlésapolitikaimanőverekről.Azérdeklődőkcsupánegy-kétvisszaemlékezésre,naplóraés(jobbáracenzúrázott)katonalevélrehagyatkozhatnak,néhányirodalmialkotás(példáulMóriczZsigmondSzegény emberekcíműnovellája)mellett.A„halálgyárról”egyetlenadat:1915-bennégy

3 Hóman Bálint–Szekfű Gyula: Magyar történet. Bp., 1928, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.4 Ujváry Gábor: A harmincharmadik nemzedék. Politika, kultúra és történettudomány a „neobarokk társa-

dalomban”. Bp., 2010, Ráció, 18.5 Tudomány és politika. Szerk.: Mosoniné Fried Judit–Tolnai Márton. Bp., 2008, Typotex, 27. A politika sze-

repe is megváltozott: „nem irányít (beleszólás értelmében), hanem orientál és szervez.” Uo. 9. 6 Lásd (például) Gyáni Gábor: Az elveszíthető múlt. A tapasztalat mint emlékezet és történelem. Bp.,

2010, Nyitott Könyvműhely. A Gyánival merőben más szellemi pozícióból író John Lukács is hangsúlyozza

a társadalom széles körű történeleméhségét és ezzel egy időben a történésszakma „elbürokratizálódá-

sát”, értelmiségi szerepét illető „tudatlanságát”: Lukacs, John: Egy nagy korszak végén. Bp., 2005, Európa,

80–81.

H I T E L 10

hónapalatt800000katonátveszítettaMonarchiacsakakeletifronton,amiakorabelihadállománytöbbmintfelétjelentette.7

Írásomazonbannemhad-vagypolitikatörténetiösszefoglalásésnemismentalitás-történetibúvárlat(bárutóbbihozkétségkívültöbbközevan).Azalábbiakbanazelsővi-lágháborúttágabbkontextusbahelyezve,szellemiszétszálazottságunkhordalékaitsze-retnémösszesöprögetni.Ezahányattatástörtetugyaniséppenégyévalatteszkalálódott.

* * *

Akárjelzésértékűnekisvehetjükaztavihart,amiaSzerbiánakküldöttultimátumnapján,1914.július23-ántomboltBudapesten,megrongálvaolyanszimbolikusterein-ket,mintaSzentIstvánbazilika,aMátyástemplomvagyaLánchíd.8Valójábanazon-bana„vihar”előszeleimárjóvalkorábbanelértékazországotésnemcsakkatonaiér-telemben(Boszniaannexiója1908-ban),hanem–éselsősorban–társadalmilag.Amiaszázadelősparlamentipolitikát illeti,a„67-esek”és„48-asok”ellentéte látszólagmindenegyébtörésvonalatfelülírt,ésmindenkorábbiszínvonalatalulmúlt:„zsebken-dővelirányított”szavazás(TiszaIstvánmellett),pisztolyhasználat(TiszaIstvánellen),obstrukció,destrukció,verekedés,karzatrongálás,parlamentiőrség,ellenzékkivezet-tetése–ígylaktákbeképviselőinkaSteindlImreáltaltervezett,éppencsakátadott,párjátritkítószépségűneogótikusépületet.Aminemapártalapítósdivaltúlfűszerezettpolitikát,hanemahús–vérpolitikusokszemélyétilleti,szeretjükakorszakotTiszaIstvánésKárolyiMihálykonfliktusakéntláttatni.Adottisminden,amiegyjódrámá-hozkell,vagyamireaszenzációraéhesutókor,esetlegegynémelyidentitásátvesztettpolitikusvágyik:párbaj,merénylet,háború,forradalom,nagytervek,gyilkosság,bukás.Tiszaadaliás,nyakaskálvinista,aki„jómagyarcsaládból”származik,ésafontolvahaladáskonzervatívethoszánakmegtestesítőjeésKárolyi,az„európaitájékozódású”reformerarisztokrata,abéke,aföldreformésaválasztójogapostola,máskéntafarkas-torkúnemzetvesztő,idealistadandy,óriásikártyaadósságokkal.Egykoronazországvoltkicsiszámukra(nematrianoni),mamáregytérensemférnekmeg.Lehet,hogyakisebbterületekhezszűkebblátókördukál?Alighanemaz1989utánipolitikaigarni-túraegyik(újabb)szegénységibizonyítványávalvandolgunk.Jóhír,hogyaképigazí-tásán, a toposzok lebontásán dolgoznak a történészek, rossz, hogy ez nem mindig sül eljól,9alegrosszabbpedig,hogyfáradozásuknemsokakatérdekeligazából,minthogyavitanemtörténelmiszemélyekről,hanempolitikaiszimbólumokrólfolyik.10

7 Magyarország története a XIX. században. Szerk. Gergely András. Bp., 2003, Osiris, 531–532.8 Cartledge, Bryan: Trianon egy angol szemével. Bp., 2009, Officina, 26.9 A legújabb (politizáló) történeti munka (és apológia) Hajdu Tibor: Ki volt Károlyi Mihály? Bp., 2012, Napvilág.10 Én Károlyit azon politikusaink közé sorolom, akiknek ambíciói meghaladták képességeiket, ráadásul a gróf

sorseseménye XX. századi történelmünk legválságosabb periódusa volt. Ami a drámai végjátékot illeti,

Károlyi – Horthyhoz hasonlóan – megbukott saját „márciusi vizsgáján”, ami ugyanakkor koránt sem jelen-

ti, hogy előtte minden vállalható lenne életművéből (miként Horthyéból sem). Jellemző, hogy az apologé-

ták általában hőseik írásaival (napló, memoár) próbálják tisztára mosni a szennyest, feledve, hogy az ál-

lamférfiúi erényeket cselekedetekben és mulasztásokban mérik. Tisza sem volt tökéletes: centralizáló

törekvései az adott helyzetben még akár érthetők is, ám a nemzetiségi kérdést túl későn vette komolyan,

németorientációja és egydimenziós (Monarchia-centrikus) politikai látásmódja pedig alkalmatlanná tette

a nagy feladat végrehajtására, az önálló magyar állam kereteinek kialakítására.

2 0 1 4 . f e b r u á r 11

Visszatérveavilágháborús„viharra”,modernkoritársadalomfejlődésünklegna-gyobbhatásúkoncepciójaazErdeiFerencnevéhezköthetőkettőstársadalmistruktúra,melyatörténelmi,rendies(„nemzeti”)ésapolgári(„zsidó”)közép-ésfelsőrétegekegy-idejű,ámszeparáltjelenlététfeltételezi.Tény,adualizmuskorimagyarközéletmagáénaktartjaakétesdicsőséget,miszerintazelső,aparttalanközjogicsepűrágásontúlmutató,ideológiaialaponlétrejövő(bártiszavirág-életű)politikaialakulatazOrszágos Antiszemita Párt(1883)volthazánkban.Ennekellenéreezcsakhatvanévtávlatából,háromzsidótör-vénytorztükrénkeresztüllátszottáthatolhatatlanválaszfalnak.Ugyaneztatársadalmigettósítástvallottákazantiszemitákis,akikmintegy„átnemeresztőrétegként”tekintet-tekazegységestömbkéntfelfogottzsidóságra,nohamáskontextusbanértelmeztékaje-lenséget,ésmáskövetkeztetéseketisvontaklebelőle.11Azújabbkutatásoksokatárnyalnakezenasematikusképleten,hiszentársadalmistátusszempontjábólazanyagibázisgya-kortameghatározóbbvoltaszármazásnál(azidentitássokrétűségérőlnemisszólva).12 Azsidóasszimilációkérdésébenugyanakkormasincskonszenzusakutatókkörében.

Hahermetikusanzártésegységesrétegeknemisjellemeztékaszázadelőt,markánscsoportkonfliktusokannálinkább.Már1900tavaszánfellángolnilátszottazantiszemi-tizmushamvadnilátszóparazsa,aminekegyikelsőjeleazúgynevezettkereszt-mozga-lomvolt.(Ismeretlentettesekletörtékakereszteketabudapestitudományegyetemaulá-játdíszítő14címerről,melyrevehemensantiszemitareakcióvoltaválasz.)Alappangóindulatokfelszínretörtek,sarövidéletűmozgalomolyanideológiaipolarizációnakágya-zottmeg,melymáigkísértközéletünkben.AHorthy-korpolitikaielitjénektöbbtagjaittkezdteközéletipályafutását,deamozgalomsoktekintetbenmintáulszolgáltakétvilág-háborúköztiegyetemiéletetmeghatározóbajtársiszervezeteknekis.13Ámnemcsakazegyetemen,hanemaközéletbeniséleződtekazellentétek,létrejöttekolyanújkonzervatívgyűjtőhelyek,mintaNéppárt(1895)vagyaMagyar Gazdaszövetség(1896),számosmástár-sadalmiegyesület(pl.:Szent István, Társaság, Katolikus Népszövetség)ésfolyóirat(pl.: Új Idők, Magyar Kultúra)mellett.Azújkonzervatívideológiátkeresztényszellemiség,erőslibera-lizmusellenesség–ezzelösszefüggésbengyakortaantiszemitaretorika–ésazagráriusérdekekhatározottképviseletejellemezte.AmásikpólusontaláljukaHuszadik Század (1900)ésaTársadalomtudományi Társaság(1901)radikálisreformer–ámanemzetiségiproblémárasüket–gondolkodóit,valamintanépnemzetiesztétikávalszakító,moderneurópaiművészetitrendekhezigazodóHét(1890)ésNyugat(1908)folyóiratát,azelőadó-művészekettömörítőThália Társaságot(1904),valamintafestőművészekNyolcak körét (1908).Végezetül1914nyaránJásziOszkárvezetésévelmegalakultademokrata,liberálisfüggetlenségipolitikátkövetőkgyűjtőhelye:aPolgári Radikális Párt.14

11 Lásd Ungváry Krisztián: A Horthy-rendszer mérlege – Diszkrimináció, szociálpolitika és antiszemitizmus

Magyarországon. Pécs, 2010, Jelenkor.12 Gyakori tapasztalat ez életútinterjúk alkalmával: Bartha Ákos–Szilágyi Zsolt: Történelmi tapasztalat mint

mentális valóság. A történelemoktatás és a történetírás néhány kérdése a személyes emlékezet tükrében.

Forrás, 2011/7–8, 230. A „hibrid és fragmentált zsidó identitás” értelmezéséhez lásd: Gyáni Gábor: Nép,

nemzet, zsidó. Pozsony, 2013, Kalligram, 213–233.13 Kerepeszki Róbert: A Turul Szövetség 1919–1945. Egyetemi ifjúság és jobboldali radikalizmus a Horthy-

korszakban. Máriabesnyő, 2012, Attraktor, 152–153.14 Bihari Péter: Lövészárkok a hátországban: középosztály, zsidókérdés, antiszemitizmus az első világhábo-

rú Magyarországán. Bp., 2008, Napvilág, 22–27. Szabó Miklós: Az újkonzervativizmus és a jobboldali radi-

H I T E L 12

Azsidókérdésmásikoldalaadzsentrikérdés,vagyisadeklasszálódó„úri”közép-osztályproblémája,mely1914-remárszinténkészinterpretációvolt(jóllehetadzsent-rikifejezésnekakilencvenesévekignemvoltpejoratívmellékzöngéje).Azsidóság„térnyerése”ésazállamihivatalokbakényszerítettvármegyeiközépnemességszép-irodalmilagkonstruálódóképénsokatfinomítottatörténelemtudomány,bárettőlmégtöbbnyireadzsentroidelemekhabitusahatároztamegavármegyeiapparátust.Lénye-gébentehátittisasszimilációsproblémávalállunkszemben,jóllehetannakszociokul-turálisvetületével,hiszenazúriközéposztálybaáramló,gyakortaidegeneredetű(német,szlávstb.)és/vagynemúrihátterű(iparos,lateinerstb.)elemekszámáraaMikszáth,KrúdyésMóricztollából jól ismertdzsentriviselkedéskultúravoltmérvadó.NémiprofesszionalizációmellettezkonzerválódottaHorthy-korszakbanis.15

Ámnemcsakapolitikaielitésaközéposztályforrt,amélysemhallgatott.Amun-kásságreprezentatívszervezeteaz1890-benalapítottMagyarországi Szociáldemokrata Pártvolt,melyakorabelipártszerveződésektőleltérőenországoshálózatkéntműködött.Apártakapitalizmusmegdöntésénmunkálkodott,deanapipolitikábanishallattahangját,főkéntapolgáriszabadságjogok,aválasztójog,amunkásvédelemésanépok-tatáskérdésében.Azonbananemzet(iség)ikérdésinternacionalistaválasza,azagrár-kérdésKautsky-félefelfogása(aföldosztáselvetése)ésazsidókérdésnegligálásaháromneuralgikuspontoniskikapcsoltaaszociáldemokratákatapolitikaisakkjátszmákból.Ráadásulújellenféljelentkezettaz1891-espápaienciklikanyománszerveződőkeresz-tényszocializmus„személyében”,olyannagyságokkal,mintGiessweinSándorvagyProhászkaOttokár.Küzdelmeikről,esetenkéntszószerintiösszecsapásaikrólKassákLajosönéletírásaszámolbenemelfogulatlanul,denagyláttatóerővel.16

Úgytűnik,ahoniszociáldemokráciábólhiányzottegyProhászkáhozhasonlókarizmatikusvezető,vélhetőenezahiányisszerepetjátszottaTanácsköztársasághozvezetőútban.AzőszirózsásforradalomalattKárolyiMihályésJásziOszkárispanasz-kodottaszocialistákföldreformszabotázsáraésnagybirtokmentőszövetkezesítésük-re,17amitermészetesenakisgazdapolitikusokfigyelmétsemkerülteel.Az1919janu-árjábanpártfúzióútján,NagyatádiSzabóIstvánelnökletévelmegalakulóOrszágosKisgazda-ésFöldmívespártlétrejötténekegyikfőokaéppazvolt,hogy,„akülellen-ségnélisveszedelmesebbbelsőellenséglépettfölkommunistaésbolsevikieszmékkel,melyIstenéshazautánacsaládnaksemirgalmaz,mertmegakarjaszüntetniacsalá-ditulajdont,sazállamnevealattasajátigájábaakarfognimindannyiunkat!”–tudat-taazújpártkiáltványa.18NagyatádiaBerinkey-kormánytárcanélküliminiszterekéntiskövetkezetesenkiálltaföldreformmellett,majdnépgazdaságiminiszterkéntaktívanközreműködöttannakkivitelezésében.Országosmérvűbirtokrendezésreazonban

kalizmus története, 1867–1918. 2003, Új Mandátum. Gyurgyák János: Ezzé lett magyar hazátok: a magyar

nemzeteszme és nacionalizmus története. Bp., 2007, Osiris, 155–215.15 Gyáni Gábor – Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világhábo rúig.

Bp., 2003, Osiris, 163–169. A jobbára (szép)irodalmi művek által konstruált „dzsentri”-képünkhöz (és annak

problémásságához) Tarjányi Eszter: A dzsentri exhumálása. Valóság, 2003/5, 38–64.16 Kassák Lajos: Egy ember élete. Bp., 1983, Magvető, 1. kötet/2. könyv (Kamaszévek).17 Salamon Konrád: Nemzeti önpusztítás (1918–1920). Bp., 2001, Korona, 2001, 108.18 Idézi Sipos József: Az Országos Kisgazda- és Földmívespárt megalakítása. A Móra Ferenc Múzeum év-

könyve, 1988/1, 307.

2 0 1 4 . f e b r u á r 13

márnemkerülhetettsormárcius21-eután.AzMSZDPnagyáratfizetettaz1919-eskommunistakooperációért,azellenforradalmiHorthy-érábannemtudottkomolypo-litikaitényezővéválni,ésezagyengeségavilágháborúutánidemokratikusátalakulássoránisvisszaütött.1948-banújraakommunistapártkarjaibantaláltamagátahonimunkásságkomolytradíciókkalbíróérdekképviselete,melyrőltalánmégmaiskeve-sebbet tudunk, mint amennyit illene.

Talánazeddigiekbőlislátszik,vidékésvároskapcsolatanemvoltéppenharmo-nikus.Amodernitáskritikaként,fogyasztó–termelőérdekellentétként,nemisolyritkánantiszemitizmuskéntjelentkezőBudapest-ellenességavilágháborúésaforradalmakidejénkulminált;afentidézettföldféltésselazegyik,aterményeibőlmegtollasodópa-rasztképévelamásikoldalon.Amiazelőzményeketilleti,abirtokosparasztságeleintenehezentudotttájékozódniapiaciviszonyokban,afejletleniparpedignemvoltképesfelszívniamezőgazdaságmunkaerőtöbbletét,melyavoltzsellérekmellettazelszegé-nyedő,eladósodókisbirtokosságbólverbuválódott.Afeszültségeketideiglenesentom-pította,hogyamezőgazdaságikonjunktúra,azút-ésvasútmunkálatok,avízrendezésegyideigtöbbnyireletudtakötnieztazóriásimunkaerőt,ámezekmegszűntévelakül-földi(orosz,amerikai)gabonaversenye,agépesítésésnéhányaszályosévazonnalfel-színrehoztaazalapvetőszerkezetiellentmondásokat.Smígahatóságoknakagép-rombolás,azaratósztrájk,azagrárszocializmusvagyéppena tömegeskivándorlásjelenségévelkellettszembesülniükaszázadfordulón,addigazitthonmaradóknakújkihívásokkal,módszerekkel,jelenségekkelkellettnaprólnapramegbirkózniukatalponmaradáshoz.Ennekkövetkeztébenelkezdődöttatradicionálisparasztikultúra(ekkorméglassú)erodálódása,melymegannyifehérfoltothagyottmagautánemlékezetkul-túránkban.EzértiskülönösenörvendetesvállalkozásokOraveczImrelebilincselőenolvasmányos nagyregényei.19

Anagybirtokstruktúránaszázadfordulójószándékú,ámállagvédőreformpoliti-kátfolytatópolitikusainak–egyébirántelszántéskitartó–erőfeszítéseisemváltoztat-tak,mivelmégezekakismértékűbeavatkozásokatindítványozójavaslatokisfennakad-takamagántulajdonszentségéthangoztatótörvényhozásrostáján.Ittfőkéntmindenidőkleghosszabbideigpozícionáltmagyarföldművelésügyiminiszterének,DarányiIgnácnakamunkásságátkellmegemlíteni,báradualizmuskorszakánaklegátfogóbb,mérsékeltbirtokpolitikaikoncepciója(1909)nemvalósulhatottmeg.Darányimegítélé-seugyanakkorjólpéldázzaegyrésztaszázadfordulóparlamentjénekszűklátókörűsé-gét,másrésztemegítélésaktuálpolitikaimegformáltságát.Sajátkorábanugyanismég„aszabadkőművesekkelchórusbanüvöltőnek”tituláltákaminisztert,ellenben1948utánitörténetírásunk„reakciós”politikusként,minta„rabszolgatörvény”(1898)ésa„de-restörvény”(1907)agráriusmegalkotójáttetteinkábbhírhedtté,mintsemismerttéaköztudatban.Tény,aparasztsághelyzetétnemsikerültszanálni,azagrárszektortjel-lemzőszerkezetiellentmondásokanagybirtoklassúvisszaszorulásaellenéreismeg-maradtak,avilágháborúalattirossztermésekpedigabevonulásokbóladódómunka-erőhiánnyalegyütttovábbrontottakahelyzeten.AMonarchia1916-ostermése már csak a szükségletek 63 százalékát fedezte.20

19 Oravecz Imre: Ondrok Gödre: az álom anyag, 1. Pécs, 2007, Jelenkor. Uő. Kaliforniai fürj. Pécs, 2012, Je-

lenkor.20 Galántai József: Magyarország az első világháborúban. Bp., 2001, Korona, 119.

H I T E L 14

VisszakanyarodvaDarányihoz,annyihozadékamindenképpletta terveknek,hogyaföldkérdésközéletiszintreemelkedésévelegyidőbenapolitikaijátéktértöbbfajsúlyostényezőjeisfoglalkoznikezdettabirtokmegoszláshazaiaránytalanságaival.AGazdaszövetségbenKárolyiSándor,BernátIstván,akeresztényszocialistákközülPro-hászkaOttokár,GiessweinSándor,apolgáriradikálisokköreibenpedigmindenekelőttJásziOszkárpártjánakagrárszakértőitámogattákvolnavalamilyenformában–igenmérsékeltmódon–aváltozásokat.Utóbbiakkerestékakapcsolatotmásellenzékierők-kel,ésÁchimL.Andrásagrárprogramjátvitárabocsátottáklapjuk,aHuszadik Század hasábjain.Avártkonszenzushelyettazonbanazalapvetőideológiaikülönbségekbőlsarjadókölcsönöselidegenedéskövetkezettbeafelekközött.Denemtöbbminteszme-történetiérdekességazalapvetőenszabadelvűBeksicsGusztávnacionalistaszempontútelepítésijavaslata(1896),melyaföldművességügyénekfelkarolásával,valamintakö-zéposztálytaparasztságbólfelfrissíteniigyekvőgondolatávalaXX.századimagyarnépieszmeköregyikelőfutáránakistekinthető.

AvilágháborúelőestéjénBethlenIstvánispróbálkozottlegalábbazerdélyiviszo-nyokrendezésével,ámhamarosanbeteljesedettDarányi1911-es„próféciája”:„Végzeteslépésvoltazaddigkövetetttelepítésipolitikaleállítása.[…]AnemzetekreisállazÍrásszava: dolgozzunk addig, amíg nappal vagyon, mert eljön az éjszaka, és akkor nem dolgozhatunktöbbé.”21Az„éjszaka”hamarabbelérkezett,éssötétebbvolt,mintafele-lőspolitikaidöntéshozókgondoltákvolna,ésmiveladualizmuskoritelepítésekatria-noni országhatáron kívülre estek, az esetleges eredmények 1920 után már nem is mu-tatkozhattak.Ezamintegykétmillióholdnyiterületugyanakkorhivatkozásiponttáváltnagybirtokoskörökben,hiszenőképpenezek„feláldozásával”próbáltákmegtar-tanianagyobbbevételeketjelentőbelsőterületeiket.Álláspontjukennekkövetkeztébenkonzerválódott,amitermészetszerűlegnagyhatássalvoltaháborúutánipolitikaikurzuslehetőségeire,reformelképzeléseireis.22

Mígtehátazsidókérdésmásikoldalaadzsentrikérdés,aföldkérdéstanemzetisé-gikérdéssellehetettközösnevezőrehozninacionalistatelepítésekáltal.Ezazonbanmásként,minttűzoltásbajosanértékelhető,hiszenanemzetiségielitcsoportokmár1894-benösszehangoltpolitikájaaz1905-ösválságalattfokozódott,amajdaz1910-esévekbenegyértelműenszeparatistairánytvett.23Amásikoldalonamagyartörvényho-zásmégaföderatívelképzeléseketsemtartottaszalonképesnek,ésbízottamagyaro-sításeredményeiben.Bizakodásuknemnélkülözöttmindenalapot,hiszenaruszinésaszlováknépességkörébenérzékelhetővoltatendencia,nohaasokszorfélreért(et)ettLexApponyi(1907)nemamagyarnyelvűoktatást,„csupán”amagyarnyelvoktatásátírtaelőnemzetiségikörnyezetben.Azeffélelegendákelültetésébenelévülhetetlen„ér-deme” van két brit véleményformálóújságírónak,RobertW. Seton-Watsonnak ésWickhamSteednek,akikakésőbbiutódállamoksikereslobbistáikénttevékenykedtekanyugatikormányoknál.Mindenesetrenemnekik,hanemaszűkkeblű,szemellenzősmagyartörvényhozásnakköszönhetően„1914augusztusábanMagyarországúgylépett

21 Idézi Kerék Mihály: A magyar földkérdés. Bp., 1939, Mefhosz, 120.22 A földkérdést részletesen elemzem, Bartha Ákos: Falukutatás és társadalmi önismeret: A Sárospataki

Református Kollégium faluszemináriumának (1931–1951) történeti kontextusai. Sárospatak–Hernád,

2013, 15–24.23 Magyarország története a XIX. században…, 494, 515, 517.

2 0 1 4 . f e b r u á r 15

beaháborúba,hogyalakosságánakközelfelétalkotónemzetiségiekvagylegalábbisazokközvélemény-formálóelitcsoportjainakpolitikailojalitásaalegmesszebbmenőkigmegkérdőjelezhetővolt”.24Azerőszakosmagyarosításolajvoltatűzre,ésdöntőenjárulthozzánemcsakanemzetiségekszeparatizmusához,deaTrianonutániiskolarendszerszörnyűhelyzetéhezis.1920-raazelemiiskolaihálózatállamiintézményeinekcsaknemháromnegyedeazújhatárokontúlrakerült,mindenekelőttazért,mertadualizmuskorikormányokfőlegnemzetiségiterületekenemeltekállamiiskolákat.25(Ebbőlastart-pozícióbólértelmezendőahúszasévekbeliklebelsbergiiskolareformis.)

Mintláthatjuk,válaszfalakvalóbanléteztek,méghanemiszártakhermetikusan.AmagyarközéletNagyFalánakalapjaitazelsővilágháborúéveibenraktákleadua-lizmuséveialatt–főkéntaz1905/06-osválságidején–ásottárkokba.Ebbenasűrűévtizedbenhazaéshaladásreformkorbanolyelementáriserővelfelszínretörőkívá-nalmaszétszálazódottakkor,amikor„mindenegészeltörött”,menthetetlenüléstalánjavíthatatlanul(Adyéletérzéseminthakorunkatidézné).InnennézveTiszaIstván1911-espengeváltásaaszékelyudvarhelyiállamifőreáliskolaegyikifjútanárávalkifejezet-tenszimbolikusaktusnakveendő.Asoktekintetbenigazságtalanírásésmindenekelőttmagaakérdés,hogymeddiglehetaHimnusztüresgyomorralénekelni,éppafentiszétszálazódástfogalmazzameg,ésbizonyáranemvéletlen,hogypontahhozkapcso-lódik,akiaztánfőhivatkozásipontjalettazújraforrasztásonmunkálkodónépimozga-lomnak.26Asokatemlegetett„harmadikút”,„harmadikoldal”ugyanisnemcsakakapi-talista–szocialistavagyafasiszta–kommunistadichotómiákraigyekezettválasztadni,hanemamáraszázadelőnkirajzolódóideológiai-politikaiszekértáborokontúlmutatóalternatívákat is kereste.

Érdekeskettősség–egybenatársadalombanforróindulatokatisérzékelteti–,hogymígaszázadelősBudapestazújságírás,aszínház,akávéháziélet,magyaránazurbá-nuspolgárikultúrafénykorátjelenti,addigapolitikaiéletbenaparlamentiatrocitásokkapcsánmárérintettfeszültségekvibráltak.„Tény,hogynohaazországésmindenek-előttBudapestmodernizációjaaXX.századelsőmásfélévtizedébenérttetőpontjára,éppenekkorjelentkeztekaliberalizmuskiüresedésnekelsőjelei,az»állagvédőlibera-lizmussal«szükségképpenegyüttjáróáltalánosmorálishanyatláskezdeteis.”27AMil-lenniumszíneskavalkádja,hazafiasdíszleteisokak józanságátmegzavarta,ésnecsakRákosiJenővagyHoitsyPálharmincmilliósmagyarbirodalmatcélzóábrándjairagondoljunk,hiszenasovinisztaillúziókbanadezillúziókoránakkiemelkedőköltője,VajdaJánosisosztozottpéldául.28Deemelhetjükatéteketavilágháborúalatt igennépszerűvéválóturanizmussal,annakhatszázmilliósálomállamávalis,ígyösszessé-gébenbizonyosnakvehetjük,hogyaz1910-esévekmagyartársadalmátnemlehetmeg-érteniaszociálpszichológiaeredményeinekbevonásanélkül.Alényeg,hogyaszomorútablóekkormárkészenállt:kettészakadtközéletünkegyikoldalána„radikális”,„zsi-

24 Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Bp., 2003, Osiris, 87.25 Ujváry: i. m. 13.26 Szabó Dezső: Válasz Nagyméltóságú gróf Tisza István volt miniszterelnök, nagybirtokos úrnak. Nyugat,

1911/9.27 Gyáni Gábor: Modernitás, modernizmus és identitásválság: a fin de siècle. Aetas, 2004/1, 134. Részletes

korrajzhoz Lukács, John: Budapest, 1900. Bp., 1991, Európa.28 Gyurgyák: Ezzé lett magyar hazátok…, 110.

H I T E L 16

dó”,„kozmopolita”,„baloldali”,amásikona„keresztény,„magyar”,„nemzeti”,„jobb-oldali”pecsétdíszelgett.

Ebipolárisközéletazelsővilágháborúalatttovábbradikalizálódott,olyanismerősjelenségekethozvafelszínre,mintaszimbolikuspolitizálás(IV.Károlymegkoronázásakörül)vagyazetatistacentralizáció(hadigazdaság).Ekkormárkomolykvalitású,poli-tikailagaliberálisMonarchiábanszocializálódottképviselőkvallottákagyengülőál-lamerősebbszerepvállalását(ApponyiAlbert).„Amagyarköztudatbanfeltehetőenmáigérzékelhetőezakettőstapasztalat:egyfelőlmindentazállamtól lehetéskellvárni,másfelőlmindenkitudja,hogyugyanezazállamgyengeéskijátszható.”29Más-résztaliberálisközbeszédet,szóhasználatotapolitikainyelvvélettharciretorikavál-tottafel(vélhetőenezsemcsengismeretlenülnapjainkban).Ezzelegyidőbenaháborúshátországnak–melyszinteegyemberkéntüdvözölteaháborút–megkellettismerked-nieanélkülözéssel,a900százalékosinflációval,areálbérekdrasztikuszuhanásával,ahadibeszállítókkörülivisszaélésekkelésnemutolsósorbanamindenképzeletetfelül-múlóvérveszteséggel.Anagykarriertbefutóvasútilopás,azelharapódzófiatalkoribűnözésésafeljelentésipszichózisisaggasztóméreteketöltött.

Avilágháborúsnehézségeketazaközéposztályéreztemegleginkább,melyetEr-dei„történelmiként”definiált.SbárBudapest jobbhelyzetbenvolt,mintBécsvagyBerlin,„mígazínségBerlinbensegítettnivellálniatársadalmikülönbségeket,addigBudapestenapolarizációélesebbévált”.30Azárkokbetemetésehelyettabűnbakképzés(„zsidódestrukció”vs.Tisza,a„csóvásember”)idejejöttel,atársadalomevolucionista,harmonikusfelfogásátpedigakonfliktuselméletekinterpretációiszorítottákvissza.31 AMonarchiaállamcentrikusnemzetfogalmánrésekkeletkeztek,ésmegkezdődöttazesetenkéntmárafajinacionalizmusirányábanyitóetnikainemzetfogalomtérhódítása.Ementalitásbeliváltozásokaközéposztálybanváltakdominánssá,ésaz1920-asévekfajvédőnemzedékébenteljesedtekki.„Adualizmuskorimagyarpolitikai nemzet kon-cepciójaugyanisatörténetiMagyarországbukásávalpárhuzamosanlehetetlenültel.Asoknemzetiségűországrakigondoltésalkalmazottnemzetkoncepcióértelmétvesz-tetteatrianoniMagyarországon.”Azelsővilágháborúbanátéltborzalmak,aforradal-makésTrianontraumájabizonyosnemzedékiéletérzéstésújszerűnemzetkoncepci-ót konstruált.32Amonarchiabeli államnemzeti felfogás helyébe olyandinamikusmodellekléptek,melyekatörténelmetfajok,nemzetek,osztályokszüntelenharcakéntfogtákfel.Lényegébenezekazelméletekhatároztákmegkötelezőérvénnyelazállam-ideológiáthazánkbanegészen1989-ig,hiszenazőszirózsásforradalomröpkedemok-ratikus/republikánuskísérletétaTanácsköztársaság133osztályharcosnapjakövette,majdaHorthy-korszaknegyedévszázados,előszöretnocentrikus,majdnyíltanrasz-szistakoncepciójadominált,hogyaztánaz1945utáni,gyorsantovaszálló„fényessze-leket”ismétmarxistaszellemibeállítódáskövesse–ámezúttalcirkanegyvenévenát.Arendszerváltozásótaazállamideológianeutralizálódását,ezzelpárhuzamosanaz

29 Bihari: i. m. 120.30 Uo. 102–103.31 Lásd Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Bp., 2006, Osiris, 160. 32 Gyurgyák János: Magyar fajvédők. 2012, Osiris, 39, 214.

2 0 1 4 . f e b r u á r 17

identitásoksokszínűségét33figyelhetjükmeg,ésbárazújalkotmánykörülivitákfel-színrehoztakegysmástakorábbikoncepciókból,afentiértelmezésikeretekmára,aglobalizációkorábanértelmüketvesztették.

VelünkélőmúltaHorthy-korszakis,melynekazelsővilágháborútlezárótriano-nibékevoltfőviszonyulásipontja,pontosabbanannakkorrekciója:arevízió.Nemtehetjükmegtehát,hogylegalábbfutópillantástnevessünkerreanegyedszázadra!Modernizációszempontjábólezazérasajátosképlet:egyrésztapolgárosodásitenden-ciákfelgyorsultak,amita(legszélesebbértelembenvett)34paraszticsoportokszociográ-fiákbóljólismertéletmódváltásiszándékaisérzékeltetett.Anépimozgalomtöbbrep-rezentánsa–SzabóZoltán,KovácsImre,1943előttErdeiFerenc–hirdetteaparasztságpolgárosodásánakszükségességét,amitőlvalamifélenépiközéposztálymegszületésétremélték.Kevésbéfeszegetetttéma,hogyatársadalomreformernépiek jelentékenyhányadasikerrelintegrálódott/reintegrálódottabbaaközéposztályba,melyetvehe-mensenostorozott.Banktisztviselőként(Illyés),kormánypártilapokszerkesztőségében(Féja,Kodolányi),belügyminiszterifelkérésrebetöltöttközszolgálatban(Szabó)dolgoz-takadottesetben,elitbelvárosikávéházakbajártak,és(üldöztetveissikeresíróként)szolidbudailakásttartottakfenn(Kovács).Azutóbbijelenség,minttudjuk,egyenesenvilágnézet(méghozzápolgári).35Modernitásésnépiségsajátoskapcsolatrendszerénekfeltárásaazonbanmégkutatókravár.

AHorthy-korszakpolgárosodása–némilegparadoxmódon–aviselkedésszocio-lógiaiértelembenvett„polgárilét”térvesztésénekkezdeteisegyben.Mígugyanisahú-szasévekbenBethlenállamibeavatkozással,ám jobbáraadualizmuskorimintákszellemébenigazítottaújkereteihezazországot,addigaharmincasévekbenindulójobboldalietatistatörekvésekszéplassanfelfaltákaliberálisgazdaságpolitikátésazállampolgárijogbiztonságot.Azigazsághozhozzátartozik,hogyBethlennemcsakkon-szolidált,hanemméltányolandószociálpolitikaiintézkedésekmellettnövekvőpályáratetteamegcsonkítottországgazdaságátis.Legalábbennyirefontos,hogy„emelkedettszelleme,európailátóköreésdemagógiátólmentesnemzetielkötelezettsége”,melykvalitásokavilágháborúutánipályájátjellemezték,„samelyekszimplapolitikusbólállamférfiváavatták,mindmáighiányoznakamagyarpolitikaiközéletből”.36Tragikusforgatókönyv,hogymígakonszolidációatársadalmianomáliákfenntartásávalszava-toltaapolgárilétbiztonságot,addigaharmincasévekbenfelgyorsulószociálisreformokazállamiredisztribúcióelsőnagykísérletéthoztákszörnyűvégeredménnyel.Smivel

33 Görömbei András: A magyar nemzettudat változásai. Hitel, 2009/2.,135–142. Ugyanezt regisztrálja (me-

rőben más következtetéssel): Gyáni: Nép, nemzet, zsidó…, 147–172. és Csabai Márta–Erős Ferenc: Test-

határok és énhatárok. Az identitás változó keretei. 2000, Jószöveg Műhely, 13. Ugyanakkor az identitás

fogalmával szemben komoly episztemológiai fenntartások is megfogalmazódtak, Brubaker, Rogers–Coo-

per, Frederick: „Beyond ‚Identity’”. Theory and Society, 29 (2000), 1–47.34 A parasztság kifejezés mint esszencialista fogalomkonstrukció pontosításra szorul. Sárkány Mihály tör-

téneti-antropológiai definíciójához, Kovách Imre szociológiai megközelítéséhez, valamint Juhász Pál és

Harcsa István történeti reflexióihoz lásd Valuch Tibor: A történeti parasztság változásai az 1960-as

években. Századvég, 2003/1, 3–31 és Kovách Imre: A magyar társadalom „paraszttalanítása” – európai

összehasonlításban. Politikatudományi Szemle, 2003/3, 41–65.35 Budán lakni világnézet – A városrész Márai Sándor írásainak tükrében. 2010, Helikon.36 Romsics Ignác: Bethlen István. Rubicon, 2013/12, 19.

H I T E L 18

azsidóságkiemelkedőmértékbenvettrésztahonimodernizációban,urbanizációbanéspolgárosodásban(ebbenakontextusbanszinteszinonimfogalmak),azsidótörvényekésaholokausztapolgárságramértcsapáskéntisértelmezhetők.AtörténtekésHorthy(szelektív)antiszemitizmusamiattsemszerencséstehátakormányzótapolgárirendemberénektekintenimégakkorsem,ha1989előttkétségkívülelhallgattákakurzusjelentősmodernizációseredményeit.Tagadhatatlan,hogya„zöldbolsevikoktól”(nyi-lasoktól)viszolygóHorthyközvetlenkörnyezetében„józsidók”(ChorinFerenc,Gold-bergerLeó,SternSamustb.)isvoltak,37ámakormányzómégiscsaklegmagasabbköz-jogiméltóságkéntlegitimáltaajogfosztástésállampolgárai kiszolgáltatását egy másik államnak.

HányadánisállunkaHorthy-érávalésemlékezetével?Hacsupánanyolcvanasévekvégétőlfutunkátnéhánytörténészi(!)megítéléstagazdaságiteljesítményrevo-natkozóan(amiközelsemalegkényesebbtéma),jelentőskilengéseketregisztrálhatunk.RánkiGyörgy1987-esvéleményeszerintaHorthy-éraalattipolitikaihatalomagazda-ságbanrendkívülvisszafogottéskevéseredményűmodernizálásmellettmindösszeszerénymértékűimportpótlóiparosításthajtottvégre.Összességébenvéleményesze-rintekkor„Magyarországmodernizációjamegtorpant”.EztazítéletetSzőkeDomonkosakilencvenesévekközepén„nagyvonalakbanhelytállónak”tartotta,csupán„agyorstempóbankészítettkép”„színesebbétételét”kérteszámon.L.NagyZsuzsa2010-benugyanakkormár„nagytechnikaifejlődésről”,fontosújiparágakrólértekezett,sőtegye-nesen„kétvilágháborúközticsodát”emlegetettavelekészítettbeszélgetészárásaként.RomsicsIgnác2012-es,„középutas”véleményeszerintpedig„atrianoniMagyarországelsőkétévtizedének”összességében„közepesvagyannálvalamivel jobbosztályzatadható”.NyilvánvalóannemezazíráshivatottmérlegretenniaHorthy-korszakgaz-daságiteljesítményét,ámapéldaillusztrálja(amárnemisannyiraközel)múltképünkalakulását szakmai berkeken belül.38Naprólnapratapasztalhatjuk:ennéljóvalsokré-tűbbakülönböző–kulturális,kollektív,kommunikatív–emlékezetimetódusoknehe-zenvagyleginkábbsehogyansemkoordinálhatóműködése.Aközérdeklődésugyan-akkornemajobbáracsupántörténészeketérdeklőgazdaságiteljesítményre,hanemjóvalkényesebbtémára,aholokausztra,esetlegarevízióra,illetveezekösszefüggéseireirányul.

Arevízióönmagábanisnehézügy.ÉrzékeltetésgyanántvessükösszeMáraiSán-dor1938-aspatetikus,mondhatnihozsannázóhelyszínitudósításaitésnemrégelőke-rült,negyvenesévekvégénpapírravetett,megsemmisítőenszarkasztikussoraitugyan-arrólazeseményről,azelsőbécsidöntésutánikassaibevonulásról.Akortársszerint„Kassamagyarlakosságátésahazaérkezőmagyarhonvédségnektalálkozását”aspon-tánörömmámorjellemezte,mivel„azt,amiKassántörténtéstörténikezórákban,nemlehetrendezni”.Ráadásul„hivatalosprogramjaabevonulásnaknincsen”.Anagynapon

37 Lásd Turbucz Dávid: Horthy Miklós antiszemitizmusa: A kormányzó szerepe a zsidóság sorsának alakulá-

sában 1919 és 1944 között. Kommentár, 2012/5, 51–64.38 Ránki György: A magyarországi modernizáció történetéhez. Világosság, 1987/10, 611–622. Szőke Domon-

kos: Modernizáció és/vagy népiség?: kérdések a 30-as évekből. Debrecen, 1994, Ethnica, 74. Csoda két

háború között. Beszélgetés L. Nagy Zsuzsával a két háború közötti társadalmi emelkedésről és életmód-

ról. Debreceni Disputa, 2010/4, 9–14. Romsics Ignác: A trianoni Magyarország első két évtizede. Mérlegen

a Horthy-korszak. Rubicon, 2012/1–2, 117.

2 0 1 4 . f e b r u á r 19

„Kassanépe,azünneplőkésanévtelenközönségnemtudbetelniakormányzónevénekéltetésével.Eza»Horthy!Horthy!«nemegyszerűüdvözlés;ezapillanat,amikoregynépüdvözliszabadítóját,sutoljáraígytaláncsakRákócziFerencetüdvözölteKassaésFelső-Magyarországnépeazutcákon.”Tízévsokidő,sokmindenistörtént;visszate-kintveMárainakmárúgytűnik,„azörömnemvoltolyanmély,őszinte.[…]Alakásokablakábanrégi,bennszülöttismerősökállottak,néztékeztakülönöscsapatot,akatonaivezényszómellettegrecíroztatottmagyarírókésfestőkdíszfelvonulását;azidősebbekgúnyosanmosolyogtakelátványon,afiatalabbakhangosanröhögtek.Igazukvolt,meg-érdemeltük,hogykinevessenek.”SmígMárai1938-banáradozvatudósítottatisztekről(„azújmagyarkatonatisztnekezakülönöspéldánya,ezavégtelenülműveltember”),addigugyanőhallgatniakart„azúj,gömbösiszellembenneveltmagyarhadsereg”túlkapásairól,neobarokkúrhatnámságáról,afiatalvezérkaritisztről,akimenetoszlop-baszervezte,díszlépésbenmasíroztatta–tehát„polgártalanította”–ahazatérőértel-miségieket.39Láthatóanigennehézésakisebbségimagyarságmiattkülönösenfelelős-ségteljes feladat hárul e helyütt a történészekre, hiszen egymásnak ellentmondóadatokbólkell(ene)kihámozniegy75évvelezelőtti,sokrétű,mentálisvalóságot.Asérelmiérveléstmeghaladókiutatarevíziókapcsánisazágensiperspektíva,asajáttörténetekmegismeréseésaz„őslakók”vs.„gyarmatosítók”újszerűértelmezésikere-tenyújthat.40

Ígyvagyúgy,deemáigsemteljesenkibogozottgordiuszicsomón(apolgárságfelszámolódásán)amásodikkötéstakommunistadiktatúravégezteel,„zsidó”helyérea„polgár”-thelyezve,ahogyanMáraiisrámutat1949-esművébenadiktatúrákvándor-motívumaira.Talánnemcéltalanehelyüttkisséhosszabbanidézniegypolgáricsalád-baszületettdebreceniholokauszt-túlélőszavait:„1945utánnagyonlelkeskommunistalettem, mert hisz’ a kommunizmusban ez a lényeg, hogy szüntessük meg az osztály-különbséget,mindenemberegyforma,hurrá!Énazthittem,hogymegváltomavilágot:mostrendetcsinálunk,felépítjükazújMagyarországot,aholmindenemberegyforma,mindenkinekegyformajogaivannak.Mileszitt,emberek!Énakkoréletemegyikleg-boldogabbkorszakátéltem.Ésakkor,1947–’48-banjönvelemszembeDebrecenbenFürstMatyibácsi,lógazorraaföldig.»Matyibácsi,mibajvan?«HátaztmondjaaMatyibácsi:»Énúgygondoltam,hogynemvárommeg,mígkitelepítenek,hanemkiköltö-zöm.«Ésezvalamirettenetesvolt.Ugyanisrájöttem,abbanamásodpercbenrájöttemarra, hogy ha az én apám meg az én anyám él, akkor én most költözöm, vagy megvá-rom,amígköltöztetnek.Nemtudomkellőszavakkalecsetelni,hogynelegyenkomikus:összedőltavilágom–akkorutoljára.Ugyanisazótamársemmiféleillúziómnincs.Tehátazénszámomraazutolsószalmaszálvolt,amibekapaszkodnitudtam,minek-utánavégigcsináltamAuschwitzot,elvesztettemaszüleimet,elvesztettemmindenillú-ziómat,elvesztettemahitemet,mindentelvesztettem.ÉsahogyottálltamszembenMatyibácsival,elvesztettemahitemetebbenaszép,újMagyarországbanis!Ugyanis

39 Márai Sándor: Ajándék a végzettől. Bp., 2004, Helikon, 127–135 és Uő.: Hallgatni akartam. 2013, Heli-

kon, 86.40 Például Egry Gábor: „Két pogány közt”? Régió, nemzet, őslakók és gyarmatosítók a két világháború közti

Erdélyben. Múltunk, 2012/ 4, 66–88, illetve Sallai Gergely: „A határ megindul…”: a csehszlovákiai magyar

kisebbség és Magyarország kapcsolatai az 1938–1939. évi államhatár-változások tükrében. Pozsony, 2009,

Kalligram.

H I T E L 20

annak a szegénynek, akit deportálnak, teljesen mindegy, hogy most Németországba deportálják,vagyBiharröcsögérekellelmennie.Éppúgyelvesznektőle,éppúgymegintnemember,éppúgymegintsárbatapossák,éséppúgymegintmegalázzák.Nemazért,mertbármitcsinált,hanemazért,mertennekvagyannak,vagyamannakszületett.Ésakkorholvagyunk,kedveselvtársaim?Ottvagyunk,ahonnanelindultunk.”41Önma-gábanismegdöbbentőafentivallomás,ámmégszomorúbb,hogyamagyarországisztálinistakísérletnemcsakahonizsidóeredetűpolgárságegyikújidentitás-stratégiá-ját42húztakeresztbe,hanemahazaimodernizációtis,melynekgyökereiahúszasévek–Ausztriánálissikeresebb–gazdaságirekonstrukciójáhozkötődnek.Hangsúlyozandó,hogymindeznemvalósulhatottvolnamegazíráselejénemlítetttávlatos(vagyisnemválasztásiperiódusokbangondolkodó)klebelsbergihumántőke-befektetésnélkül.Aziskolázottság ugyanis a lakosság egészségi állapotának javulásával egyetemben „nem rövid,hanemhosszútávonhatagazdaságinövekedésre,tehátezeknekamutatóknakajavulásanemelsősorbanahúszasévekfejlődésétbefolyásolta,hanemhosszútávonjavítottaazországgazdaságilehetőségeit”.43Aharmincasévekbenmáréletminőség-belijavulásthozó(elektrifikáció,közlekedés,kommunikáció,lakásviszonyok),ámször-nyűpolitikai,társadalmiéskulturálisvakvágányonhaladómodernizációttehátahá-borúutánikommunistahatalomátvételakasztottameg,mellyelaproletarizálódáskorszakaköszöntöttbehazánkban.Ezafolyamatahatvanasévekvégének,hetvenesévekelejénekcivilizációs,infrastrukturálisfordulatávalváltozottmeg(tömegkommu-nikáció,motorizáció,lakáskomfort),amiaztánanyolcvanasévekadósságspiráljábatorkollt.Akövetkezőfordulópontazezredfordulóinfokommunikációsforradalmáhozkapcsolódik,amiazonbanegyrésztmégmaiszajlófolyamat,másrésztdifferenciáltbemutatásánakmegkísérlésevégképpszétfeszítenéírásomkorlátait.44

* * *

Meddigszállazelsővilágégésfüstje?MiélmégmaisvelünkaNagyHáborúból?Mindenekelőttavége,vagyisTrianon.Ámnemcsakaterületielcsatolások,nemcsaka3,3millióországhatáronkívülrekedtmagyarésnemcsakasokatismételtpolitikai,gazdaságiéstársadalmivonatkozásokfontosak,hanemanagymegrázkódtatáskultu-rálisésszellemiutóhatásaiis.Ezekazelsőhallásrabagatellügyekaháborúalattkije-gecesedtek,aforradalmakalattradikalizálódtak,aHorthy-éraalatttraumatizálódtak,ésazótaisköztünkkísértenek,megkeserítvemindennapjainkat,problémáinktisztán-látását,azokkibeszélését(példáuléppahatárontúlimagyarságügyét).Mibenlehetneösszefoglalniatüneteket?Végletekigpolarizált,már-márháborúsközélet(„Kultur-kampf”),politikaiszekértáborok,azokbanfészkelő(ál)értelmiségiek,újságírókhelyettmédiamunkások,tettekreinspirálóvitakultúrahelyettbékebelipártszalonokraemlé-

41 Történelemtanárok Egylete, családtörténeti életútinterjúk: Fahidi Éva. Készítette: Bartha Ákos és Hosz-

szú Gyula: http://www.tte.hu/media/pdf/interjuk20-fahidi_eva.pdf 30. oldal. (Letöltve: 2013-12-22)42 A magyar zsidóság 1945 utáni identitás-stratégiáihoz Erős Ferenc: Az identitás labirintusai. Bp., Janus/

Osiris, 158–177. 43 Tomka Béla: Felszálló ágban. Gazdasági rekonstrukció Magyarországon az első világháború után. Rubicon,

2013/12, 54.44 A magyarországi modernizációs periódusokhoz Valuch Tibor: Fejezetek a mindennapi élet történetéből

Magyarországon a második világháborútól napjainkig. 2013, Napvilág, 7–9.

2 0 1 4 . f e b r u á r 21

keztető,lehangolóanunalmas„sajtóklubok”,visszadobottkéziratok,megvalósíthatat-lanprojektek,láthatatlancenzorok,cinikuskultúrcsinovnyikok.Szólnikellenemégakorrupcióésazadócsalásapárólfiúraszállóhagyományáról,denembeszéltünkazönállótlanságésakontraszelekcióbőségestárházárólsem,melyremindigvoltnapra-készmegfogalmazásaamagyarnyelvnek,legyenszóakárdzsentrikről,pecsovicsokról,mamelukokról,zoltánokról,aladárokról,strómanokról,akikmind-mindpolgárellenesjelenségeipolgárikorszakunknak.Mindenbajunkatazonbanigazságtalanlenneazelsővilágháborúrafogni,hiszenpéldáulakulturális/tudományoséletbenbizonyáracsakelvétvetapasztalhatódzsentriallűrök,viselkedésinormákésszervezetiformákokaimégtávolabbravezetnek.Minderrekorallkéntrakódottrámodernkoritörténel-münkszíne-java–hogycsakaKádár-kori„rendszerszintűpaternalizmus”jelenségétemlítsem ehelyütt45–,aminekkövetkezményeképpafentemlítettszekértáboroktólkorántsemfüggetlenültenyészikmanapságszellemiéletünk.Mutasd a lábjegyzeted, megmondom ki(é) vagy!

Eszmefuttatásomperszecsak intellektuális(kodó)ködszurkálás,filoszhóbort,melynekkevésközevan„atársadalomszélesrétegeihez”.Az1989utániidők„életér-zésének”,atársadalommentálisállapotánakfeltárásábanaszociológiaésaszociálpszi-chológiamellettakulturálisantropológiasiethetsegítségünkre(többekköztakom-munikatívemlékezetmodelljével,melyaszemélyesenátadhatótudásnéhányévtizedetátfogniképeseseteitértelmezi).46Fontos,hogyareprezentatívmintavételhezolyanstruktúraszükségeltetik,amelyvalamifélenemzedékiéletérzéstfejezki,ésközéletitartalmavan(miképpafajvédelemnekahúszasévekben),ígyvélhetőenakönyvtárakporospolcairólakevésbépatinásinternetesfelületekre,esetlegahonipopkultúrárakellenevetnünkvigyázószemünket(nemtesszük).47

Azértelmiségközéletiszerepvállalásátilletőenvalamifélegenerációsváltásbanreménykednekazoptimistábbak,nohaszázévalattnéhánygenerációmárzászlajáratűzteenemescélt.Azbizonyos,hogyazsigerireflexekfeloldásához,akulturáliskó-dokkárögzültválaszokhiteltelenítéséhezésahistorizálópolitikaimesternarratívákmeghaladásáhozmindenekelőttavalósproblémáklehetőlegszenvtelenebbmegisme-résérevolnaszükség.Másrésztmegkellenekísérelni,hogyszóbaelegyedjünkegymás-sal,olvasni,érdeklődni,olyanszínvonalasírásokatforgatni,melyekkelpolemizálnikényszerülünk.Egyáltalánelfogadni,hogylétezikilyenkonstelláció(színvonalasírás,amellyelnemértünkegyet).Kérdésespersze,kinekérimegazeffélekényelmetlenség.

Ámhogyírásomkellőenemelkedettszellemiiránytűvelzáruljon,BabitsMihályesszéit–mindenekelőttAz írástudók árulását–,SzabóZoltánpatriotizmusát(Szerelmes földrajz),RadnótiMiklós1944-esvallomását(Nem tudhatom…)ésIllyésGyulatöprengé-seit(Hajszálgyökerek)ajánlom.Énlegalábbisezt(is)viszemelmagammal–elmélkedni.

45 Gyarmati: i. m. 16.46 Lásd Assmann, Jan: A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban.

Bp., 2004, Atlantisz.47 Annyit azért megjegyzek, hogy a legellentétesebb ideológiai beállítottságú vagy éppen apolitikus együt-

teseknek van mondanivalójuk egyre élhetetlenebb és érdektelenebb bozótharcunkról. Esetenként a kor-

társ költészettel is lehetnek kapcsolódási pontok, ám ez a közeg már koránt sem annyira meghatározó,

mint volt a szocializmus alatt (korábbi érákról már nem is beszélve). A mai közéleti költészethez Édes

hazám: kortárs közéleti versek. Összeállította Bárány Tibor. Bp., 2012, Magvető.