A paksi atomerőmű 2004. évi biztonsági mutatói · 2014-08-04 · A paksi atomerőmű 2004. évi biztonsági mutatói 2 BEVEZETÉS A biztonsági mutatók rendszere (BMR) olyan

A paksi atomerőmű 2004. évi biztonsági mutatói

1

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS ......................................................................................................................................... 2

A. NORMÁL ÜZEMMENET........................................................................................................... 3

A.I ÜZEMELTETÉS 3 A.I.1 NEM TERVEZETT KIESÉSEK 3 A.II ÁLLAPOTFENNTARTÁS 4 A.II.1 KARBANTARTÁS 4 A.II.2 ANYAGMINŐSÉG 5 A.II.3 FIZIKAI GÁTAK ÁLLAPOTA 5 A.III ESEMÉNYEK 5 A.III.1 JELENTETT ESEMÉNYEK 5 A.III.2 EGYÉB ESEMÉNYEK 6

B. AZ ÜZEMELTETÉS BIZTONSÁGA......................................................................................... 6

B.I BIZTONSÁGI RENDSZEREK ÉS BERENDEZÉSEK 6 B.I.1 MŰKÖDÉSEK 6 B.I.2 RENDELKEZÉSRE ÁLLÁS 7 B.II FELKÉSZÜLTSÉG 8 B.II.1 ÜZEMELTETŐ SZEMÉLYZET 8 B.II.2 BALESET-ELHÁRÍTÁS 9 B.III KOCKÁZAT 9 B.III.1 KONFIGURÁCIÓS KOCKÁZAT 9 B.III.2 KEZDETI ESEMÉNYEK 10 B.III.3 ZÓNASÉRÜLÉSI KOCKÁZAT 10

C. BIZTONSÁG IRÁNTI ELKÖTELEZETTSÉG...................................................................... 11

C.I EMBERI TEVÉKENYSÉG 11 C.I.1 ELTÉRÉS A TERVSZERŰ ÁLLAPOTTÓL 11 C.I.2 EMBERI TÉNYEZŐ 12 C.I.3 SUGÁRVÉDELMI PROGRAM HATÉKONYSÁGA 12 C.I.4 IPARI BIZTONSÁGI PROGRAM HATÉKONYSÁGA 14 C.II JAVULÁSRA TÖREKVÉS 15 C.II.1 ÖNÉRTÉKELÉS 15 C.II.2 ÜZEMELTETÉSI TAPASZTALATOK VISSZACSATOLÁSA 15 C.II.3 JAVÍTÓ INTÉZKEDÉSEK HATÉKONYSÁGA 16

ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................................................................................ 17


2

BEVEZETÉS

A biztonsági mutatók rendszere (BMR) olyan muta-tók összessége, amelyek jellemzik az erőmű bizton-ságos működését, és azt számszerűsített formában mutatják be. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ajánlása alapján a 2000–2001. években kiala-kított és 2002-ben bevezetett biztonságimutató-rendszer legfelső szintjén az üzemeltetés biztonsági színvonala áll, amely a biztonságosan üzemelő erő-művet jellemző három tulajdonságra támaszkodik. A három fő tulajdonság az erőmű normál üzemelése, az erőmű üzemeltetési biztonsága és az erőművi sze-mélyzet biztonságra irányuló magatartása. Mivel ezek a tulajdonságok nem mérhetők közvetlenül, a rendszert ki kellett terjeszteni a könnyen számítható vagy közvetlenül mérhető mutatók szintjéig. Ennek szellemében a BMR további három alsóbb szintre tagozódik. Ezek az általános mutatók szintje, a stra-tégiai mutatók szintje és a specifikus (jellemző) mu-tatók szintje. 2004-ben 72 specifikus mutató alkotta a teljes rendszer alsó szintjét. A rendszer alsó szintű mutatóinak fizikai értéke összehasonlításra kerül a mutatóhoz rendelt célértékekkel (stratégiai cél, éves cél, nem elfogadható érték). Az összehasonlítás eredményeként kialakul a mutató pontértéke, amely alapján a mutatóhoz rendelt súlyfaktor alkalmazásá-val kiszámítható a fölsőbb szinten lévő mutatók pont-értéke. A pontérték alapján minden mutató besorolha-tó a négy minőségi kategória valamelyikébe. A négy, színekkel is jellemzett kategória a következő: kiváló tartomány (zöld), működési tartomány (fehér), fi-gyelmeztető tartomány (sárga), nem elfogadható tar-tomány (piros).

A BMR három tulajdonságát alkotó mutatóinak 2004. évi éves értékeit mutatja be a 18-20. oldalon lévő három ábra. A három fölső szinten a mutatóknak csak pontértéke van, míg az alsó szinten lévő mutatók boksza a baloldali cellában a fizikai értéket is tartal-mazza.

Néhány mutató esetén az értékek blokki szintre van-nak lebontva. Ezeknél a mutató értékét a legrosszabb (legkisebb pontszámú) érték képezi.

A rendszerben szerepel két olyan mutató, amelynél a biztonsági rendszerek jellemzői (rendelkezésre állás és szivattyúk indítási megbízhatósága) külön kerül-nek kiszámításra.

A mutatók mindegyike rendelkezik egy kóddal, amely tükrözi a mutatónak a rendszerben elfoglalt helyét.

A kiadványban előforduló rövidítések magyarázata:

WANO (World Association of Nuclear Operators) Atomerőműveket Üzemeltetők Világszövetsége PWR (Pressure Water Reactor) nyomottvizes reaktor OSART (Operational Safety Review Team) Üzemel-tetés Biztonságát Vizsgáló Csoport CDF (core demage frequency ) zónakárosodási gyakoriság

ZÜHR – aktív zóna üzemzavari hűtőrendszer

KÜTSZ – kiegészítő tápvízszivattyú

MÜSZ – Műszaki Üzemeltetési Szabályzat


3

A. NORMÁL ÜZEMMENET

A.I Üzemeltetés

A.I.1 Nem tervezett kiesések

A.I.1.1 Rendelkezésre állás (WANO-mutató)

A mutató a tervezett és nem tervezett teljesítménykiesésekkel csökkentett termeléshez vi-szonyítja az elméletileg megtermelhető villamos energia mennyiségét. A rendelkezésre állás általános jellemzést nyújt az erőmű üzemeltetésének és karban-tartásának színvonaláról.

84,588,0

84,5

89,485,9

91,6

86,187,5 87,3 88,6

85,8

70,2

87,1

74,8

50556065707580859095

100

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

Rendelkezésre állás, %

WANO median paksi átlag A paksi atomerőmű rendelkezésre állása 2003-ig igen jó volt, évek óta a világátlag feletti értéket mutatott. 2004-ben a mutató értékét a 2003. évi üzemzavar még jelentős mértékben befolyásolta, hiszen a 2. blokk visszaindítását a hatóság csak augusztusban engedélyezte.

A.I.1.2 Belső okok miatt bekövetkezett nem tervezett termeléskiesések aránya (WANO mutató)

A mutató a nem tervezett termeléskiesésnek az adott időszak alatt megtermelhető villamos energiához viszonyított aránya százalékban. (Ide tartozik az a veszteség is, amikor a tervbevétel és a termeléskiesés között nem telt el legalább négy hét.) Mértéke főleg a karbantartási és üzemeltetési tevékenységek, eseten-ként a tervezés hiányosságára utal.

2,20,6

1,81,0 1,40,3

1,62,3

1,5 0,51,8

18,5

2,0

11,2

0

5

10

15

20

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

Nem tervezett termeléskiesések aránya, %

WANO median paksi átlag

A 2004. évi érték oka jelen mutatónál is a 2. blokki esemény miatt bekövetkezett termeléskiesés volt.

A.I.1.3 Belső okok miatt bekövetkezett tervezett leállá-sok nem tervezett csúszása

Belső okok miatt bekövetkezett tervezett leállások nem tervezett csúszása [nap]

17.8

3.0

6.07.0

0

5

10

15

20

2001 2002 2003 2004

A nem tervezett csúszások oka az 1. blokkon történt FKSZ (fő-keringtetőszivattyú) -tűzeset és a 3. blok-kon a főjavítása alatt bekövetkezett különböző meg-hibásodások és tömörtelenségek.

A.I.1.4 Belső okok miatt bekövetkezett nem tervezett termeléskiesések száma

Belső okok miatt bekövetkezett nem tervezett termeléskiesések száma

36

58

30

46

0

10

20

30

40

50

60

2001 2002 2003 2004

A nem tervezett termeléskiesések száma összesen 36, a blokkok közötti megoszlása pedig: 14; 4; 4; 14.


4

A.II Állapotfenntartás

A.II.1 Karbantartás

A.II.1.1 A javító karbantartások száma

A tárgyi évben 3925 volt a javító karbantartások száma (az előző évi 4093-mal szemben), amely csök-kenés egyrészről a jobban tervezett megelőző karban-tartási tevékenységre, másrészről a 2. blokk hosszú idejű állására vezethető vissza.

Javító karbantartások száma

4884

5675

44654093 3925

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

2000 2001 2002 2003 2004

A.II.1.2 Az elvégzett és ütemezett javító karbantartások aránya

A.II.1.3 A késve elvégzett javító karbantartások aránya

A késve elvégzett hibaelhárítások aránya

25.2%

26.0%25.7%

24.8%

22.4%

21%

22%

23%

24%

25%

26%

2000 2001 2002 2003 2004 A késve elvégzett hibaelhárítások aránya 22.4% volt, ami javulást jelez, és kedvező az elmúlt néhány év javuló tendenciája is.

A.II.1.4 A megelőző, illetve megelőző és javító karban-tartások aránya

Megelőző karbantartások aránya

78.8%

76.7%

82.2%

81.3%

77.3%

75%

76%

77%

78%

79%

80%

81%

82%

83%

2000 2001 2002 2003 2004 A mutató értéke romlott, aminek elsődleges oka, hogy bizonyos ABOS4T besorolású berendezések kikerültek a megelőző karbantartási körből.

A.II.1.5 Sikertelen biztonságtechnikai felülvizsgálatok

aránya

Sikertelen biztonságtechnikai felülvizsgálatok aránya

3.3%

1.4% 1.

7%

2.6%

2.97

%

0%

2%

4%

2000 2001 2002 2003 2004

A mutató trendje kedvezőtlen. A 2004. évi növek-ményhez hozzájárultak a viszonylag magas számban sikertelenül zárult szuperkontroll-vizsgálatok.


5

A.II.2 Anyagminőség

A.II.2.1 A vegyészeti mutató (WANO-mutató)

A legfontosabb szennyeződések koncentrációját kö-veti figyelemmel a gőzfejlesztő leiszapolásban és a tápvízben. A WANO-metodika szerinti érték évek óta 1.

A BMR-ben az érték számítása kissé eltér a nemzet-közi összehasonlítás érdekében számolttól. Értéke akkor 1, ha a szennyeződések koncentrációja nem éri el az utolsó négy év átlagát.

Vegyészeti index

1.28 1.34

1.52

1.07

1.26

1.04

1.33 1.341.

42

1.44

1.68

1.131.

29

1.231.

42

0.0

1.0

2.0

2001 2002 2003 2004

1. blokk 2. blokk 3. blokk 4. blokk

A.II.2.2 A ciklusszám kihasználási mutató A.II.2.3 A gőzfejlesztőkben ledugózott csövek aránya

A.II.3 Fizikai gátak állapota

A.II.3.1 Üzemanyag-megbízhatóság (WANO-mutató)

Ez az index a primer köri víz stacioner jód-131 és jód-134 aktivitásának felületi uránszennyeződésre és teljesítményszintre korrigált, illetve egy konstans leiszapolási (víztisztítási) rátára normált értéke, így alkalmas az esetleges üzemanyag-inhermetikusság mértékének kifejezésére. Az adatok az utolsó ne-gyedévre vonatkoznak.

1,0

4,3 4,3

0,2

3,2 3,5 3,4

17,8

0,7 1,20,5

1,80,4 0,8

0

5

10

15

20

korr

igál

t I-1

31-e

s akt

ivitá

s

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

Üzemanyag megbízhatóság, Bq/g

WANO PWR median paksi átlag A 2004. évi blokki értékek (0.07; 2.919; 0.19; 0.049) rendre nagyságrendekkel a hatósági korlát (104 Bq/g) alatt vannak. A grafikonon a négy blokk átlaga sze-repel.

A.II.3.2 A primer kör tömörtelensége

A primer körben az elmúlt évben nem fordult elő tömörtelenség.

A.II.3.3 Hermetikus tér szivárgása

A mutató blokkonként mutatja meg a főjavítások után elvégzett integrális tömörségvizsgálatoknál mért szi-várgásértékeket. (A megengedett érték 14.7%/nap.)

Az integrális tömörségvizsgálatok eredményei alap-ján megállapítható, hogy azok valamennyi blokkon megfelelőek, az előző évihez hasonlóak voltak 2004-ben.

Hermetikus tér szivárgása [%/nap]

10.9

9%

6.10

%

5.81

%

5.68

%

6.01

%11

.40%

12.2

0%

12.2

0%

10.1

6%

9.79

%

6.00

%

5.78

%

5.58

%

4.93

%

5.68

% 6.67

%

6.46

%

5.63

%

6.05

%

5.32

%

0%

3%

6%

9%

12%

15%

2000 2001 2002 2003 2004


A.III Események

A.III.1 Jelentett események

A.III.1.1 Jelentésköteles események száma

2004-ben 54 esemény került társasági kivizsgálásra mint a Nukleáris Biztonságtechnikai Szabályzat vo-natkozó 1.24 irányelve szerinti jelentésköteles ese-mény. Ez a szám nagyobb ugyan, mint a 2003. évi, de az érték az előző évek átlagának szintjén van.


6

Jelentésköteles események száma

5449

45

5852

76

67

0

10

20

30

40

50

60

70

80

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

2000. év elejétől azonos a jelentési kritérium, így a 2000. évvel kezdődő időszak adatai hasonlíthatók össze jelentősebb korrekció nélkül. A 2000–2003. évek átlaga 50.75, melynél a 2004. évi adat kissé magasabb. A kép azonban kedvezőbb, ha figyelembe vesszük, hogy a 2. blokki 24 eseményből 14 olyan jelentésköteles esemény volt, amely közvetlenül ösz-szefüggésben van a 2. blokki 1. sz. aknával. Ebből a 14 eseményből 9 esemény volt a 2-es aknánál elhe-lyezett neutronfluxus-ellenőrző rendszeren előfordult határérték-túllépéssel kapcsolatos.

A.III.1.2 A közvetetten jelentésköteles események száma

Ilyen esemény 2004-ben 475 volt. Ezen eseményeket a hatósági előírás szerint nem szükséges kivizsgálni, és elég csak negyedévenként, összesítve jelenteni.

Közvetetten jelentésköteles események száma

475

91 105

221

308

231

344

0

50

100

150

200

250

300

350

400

450

500

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

A közvetetten jelentésköteles események számában a legjelentősebb arányt a Műszaki Üzemeltetési Sza-bályzat (MÜSZ) hatálya alá kerülések száma képvi-seli. A MÜSZ hatálya alá kerülések száma az évek során folyamatosan növekszik, mivel az üzemviteli operatív személyzet egyre nagyobb hangsúlyt fektet a MÜSZ hatálya alá kerülések felismerésére. Ezt a dokumentációs rendszer módosítása is elősegítette.

A.III.2 Egyéb események

A.III.2.1 A belső kivizsgálások száma

Belső (szakterületi) kivizsgálások száma

99

87

5444

71

92

66

0

20

40

60

80

100

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

2004-ben a szakterületi kivizsgálások száma 99 volt, amely jelentős növekedés az előző évi 66-hoz képest. Az eljárásrend szerint ilyen vizsgálatra egyéb fontos esemény bekövetkeztekor van szükség, amit az érin-tett szakterület végez a biztonsági szervezet közre-működésével.

A.III.2.2 Hatóságnak beküldött egyéb eseményjelentések száma

B. AZ ÜZEMELTETÉS BIZTONSÁGA

B.I Biztonsági rendszerek és berendezések

B.I.1 Működések

B.I.1.1 Reaktorvédelmi (ÜV-1) működések száma (WANO mutató)

A WANO-mutató a 7000 kritikus órára jutó automa-tikus reaktorvédelmi működések számát jelzi. Azt fejezi ki, hogy mennyire sikerül elkerülni azokat a termohidraulikai vagy reaktivitás-tranzienseket, ame-lyek automatikus védelmi működéshez vezetnek. A BMR-mutató az ÜV-1 működések blokkonkénti számtani átlagát adja meg a reaktor kritikus állapotá-ban, nemcsak az automatikus, hanem a kézi működte-téseket is figyelembe véve.

0,7

0,5

0,7

0,9

0,6

0,2

0,9

0,5

0,7

0,9

0,7

0,3

0,6

0,00

0,2

0,4

0,6

0,8

1

1,2

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

7000 kritikus órára eső automatikus ÜV-1 működések száma

WANO mean paksi átlag A reaktor kritikus állapotában 2004-ben nem történt ÜV-1 védelmi működés.


7

B.I.1.2 ZÜHR-működések száma

Az elmúlt évekhez hasonlóan ZÜHR (aktív zóna üzemzavari hűtőrendszer) működés 2004-ben sem történt.

B.I.1.3 Biztonsági villamos betáplálási rendszer műkö-

déseinek száma

2004-ben biztonsági villamos rendszer működése nem következett be.

B.I.1.4 ÜV-3 működések száma

ÜV-3 működések száma

4

1

3 3

9

6

2

0

2

4

6

8

10

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

Az ÜV-3 működések száma az elmúlt évek csökkenő trendjét megszakítva az elmúlt évek átlagára növeke-dett.

B.I.1.5 KÜTSZ-működések száma

Az elmúlt évekhez hasonlóan a kiegészítő tápvízszi-vattyú indítására 2004-ben sem volt szükség.

B.I.2 Rendelkezésre állás

B.I.2.1 A biztonsági rendszerek üzemképtelenségeinek száma

Biztonsági rendszerek üzemképtelenségeinek száma

43

53

30

47

0

10

20

30

40

50

60

2001 2002 2003 2004

Az üzemképtelenségek száma összesen 47 volt, amely érték jelentős növekedésnek számít a 2003. évi 30 darabhoz képest. Az üzemképtelenségek rendsze-renkénti megoszlása: nagynyomású ZÜHR - 2, kis-nyomású ZÜHR - 2, sprinkler - 1, üzemzavari tápvíz- és lehűtőrendszer - 5, dízelgenerátor – 37. Látható, hogy a magasabb értéket a dízelek okozzák. Ezen értékek tartalmazzák a tervezett és a nem tervezett üzemképtelenségeket, valamint a meghibásodásokat is.

B.I.2.2 Biztonsági rendszerek rendelkezésre állása

(WANO mutató)

A mutató a berendezés üzemképtelenségi ideje / a rendszer elvárt üzemképességi ideje / ágak száma hányadosként képződik (azaz valójában a rendelke-zésre nem állás fokát jelzi). A WANO a TH, RR és QD rendszerekre képez mutatókat. A BMR-ben to-vábbi két rendszer (TJ és TQ) is részt vesz a mutató képzésében.

1,0

0,0

0,4

0,0

1,0

0,1

1,0

0,30,5

2,1

0,6

0,3

0,70,5

0

0,5

1

1,5

2

2,5

[10-3

]

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

Nagynyomású ZÜHR rendelkezésre állása

WANO PWR median paksi átlag

A TH-rendszer rendelkezésre állása az előző évihez hasonló nagyságrendű volt 2004-ben.

1,0

0,70

1,0 0,97 1,00,91

1,0

0,06

0,5 0,52

1,0

1,76

0,7

0,15

0

0,5

1

1,5

2

[10-3

]

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

Üzemzavari tápvízrendszer rendelkezésre állása

WANO PWR median paksi átlag Az RR rendszer rendelkezésre állása egy nagyság-renddel javult az előző évhez képest.


8

2,0

1,08

3,0

1,08

2,0

3,07 3,0

1,18

2,1

0,95

4,1

1,64

0,7

3,58

00,5

11,5

22,5

33,5

44,5

5

[10-3

]

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

Üzemzavari villamos betáplálás rendelkezésre állása

WANO median paksi átlag

A QD rendszert jellemző mutató alakulásához – a tavalyihoz hasonlóan – jelentősen hozzájárult, hogy nőtt a hibafeltárás vagy hibaelhárítás céljából az üzem közben elvégzett berendezéskivételek száma.

B.I.2.3 Próbák során felfedezett biztonsági rendszerek

üzemképtelenségeinek aránya

Próbák során felfedezett biztonsági rendszerek üzemképtelenségeinek aránya

7.0%9.4%

20.0%

29.8%

0%

10%

20%

30%

2001 2002 2003 2004 Pozitívum, hogy 2004-ben újra sikerült növelni a mutató értékét.

B.I.2.4 Dízelgenerátorok indítási megbízhatósága

Üzemzavari dízelgenerátorok (QD)indítási megbízhatósága

98.7

5%

98.9

1%99.6

1%

99.1

1%

98.5

0%

98.3

9% 99.0

7%

95%

96%

97%

98%

99%

100%

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 A dízelgenerátorok sikeres indítása arányának muta-tójánál némi romlás tapasztalható, ami azonban nem jelentős.

B.I.2.5 A biztonsági rendszerek szivattyúinak indítási megbízhatósága

Biztonsági rendszerek szivattyúinak indítási megbízhatósága

99.7

0%

100.

00%

99.7

2%

100.

00%

98.8

0%

100.

00%

100.

00%

100.

00%

99.7

1%

97.7

7%

98.8

4% 99.5

0%

99.4

% 100.

0%

100.

0%

100.

0%

96%

100%

2001 2002 2003 2004

TH TJ TQ RR

A szivattyúk működési megbízhatósága a korábbi évekhez hasonlóan igen jó.

A képen a nagynyomású ZÜHR-szivattyú látható.

B.II Felkészültség

B.II.1 Üzemeltető személyzet

B.II.1.1 Sikertelen hatósági vizsgák aránya

Sikertelen hatósági vizsgák aránya

2.7%

1.1%

5.0%

3.3%

0%

2%

4%

6%

2001 2002 2003 2004

A mutató a hatósági vizsgára kötelezett üzemviteli személyzet felkészültségére utal. 2004-ben a köve-telmények szigorodása ellenére javulás tapasztalható.


9

B.II.1.2 Sikertelen társasági vizsgák aránya

Sikertelen társasági vizsgák aránya

0.0%1.1%

2.3%

5.1%

0%

2%

4%

6%

2001 2002 2003 2004

Az előző mutatóval ellentétben romlás látható a tár-sasági vizsgára kötelezett munkavállalók vizsgázási eredményességében. A személyzet fiatalítása miatt 2004-ben több volt az olyan első vizsgázó, aki még nem érte el a munkakör betöltéséhez szükséges tu-dásszintet.

B.II.1.3 Oktatási intézkedések száma

Oktatási intézkedések száma

11

22

29 29

0

5

10

15

20

25

30

2001 2002 2003 2004

Az eseménykivizsgálások oktatásra vonatkozó javító intézkedéseinek száma 29 volt a múlt évihez hason-lóan.

B.II.2 Baleset-elhárítás

B.II.2.1 Baleset-elhárítási gyakorlatok értékelése során elhatározott javító intézkedések átlagos száma

A baleset-elhárítási gyakorlatok során tett észrevéte-lek átlagos száma évek óta növekszik, ami arra ve-zethető vissza, hogy a gyakorlatokon a szigorúbb értékelések során az eddigieknél kisebb jelentőségű eltérések is rögzítésre kerültek.

B.II.2.2 Baleset-elhárítási gyakorlatok javító intézkedé-

seinek hatékonysága

A javító intézkedések hatékonysága a gyakorlatokon felmerülő problémák ismétlődéséből származtatható. Ismétlődő hiányosságok évek óta nem fordultak elő.

B.II.2.3 Baleset-elhárítási oktatáson részt vevők aránya

Balesetelhárítási oktatásokon résztvevők aránya

95.8

%

95.9

%

94.6

%

90.5

% 92.4

%

88.8

% 91.4

%

80%

90%

100%

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

A baleset-elhárítási gyakorlatokon és oktatásokon résztvevők aránya 95.9% volt, ami biztosítja, hogy az érintettek széles köre elsajátítja a vészhelyzet során teendőket.

Balesetelhárítási gyakorlatok értékelése során elhatározott javító intézkedések átlagos száma

0.5

2.7

1.5

2.0

2.8

0

1

2

3

200 200 200 200 200

B.III Kockázat

B.III.1 Konfigurációs kockázat

B.III.1.1 MÜSZ-korlátozás hatálya alá kerülések száma

Ide tartozik minden olyan esemény, amely során a MÜSZ valamelyik korlátozása nem teljesül, de meg-szegése nem következik be, mivel az előírt intézkedé-


10

sek végrehajtásával a határértéket vagy az előírt álla-potot helyre lehet állítani.

MÜSZ hatálya alá kerülések száma

486

369

143 168

239268

329

050

100150200250300350400450500

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

A mutató 2004-ban minden eddigi értéket meghaladó volt, ami a MÜSZ-korlátozás hatály alá kerülés rög-zítési fegyelem javulásának eredménye, de összefügg az üzem közben végzett hibafeltárási és hibaelhárítási tevékenységek miatti berendezés kivételek számának növekedésével is.

B.III.1.2 MÜSZ-sértések száma

A beszámolási időszakban mindössze egy alkalom-mal következett be MÜSZ-sértés. Az érintett ese-mény során az 1. blokkon felmelegítés nélküli hideg pótvíz került a primer kör három hurkába.

MÜSZ sértések száma

5

1

9

2 2

4

3

0

2

4

6

8

10

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

B.III.2 Kezdeti események

B.III.2.1 Kezdeti események száma

A kezdeti esemény a tervezett üzemi állapotoktól eltérést eredményező olyan esemény, amely a léte-sítményen belüli műszaki okok, a személyzet beavat-kozása vagy a külső környezetből eredő mesterséges vagy természetes eredetű hatás következtében jön létre, és várható üzemi eseményekhez, tervezési üzemzavarokhoz vagy balesethez vezethet.

Kezdeti események száma [db/blokk]

1.25

1.5

0.5

1

0

0.5

1

1.5

2

2001 2002 2003 2004

B.III.2.2 Kezdeti események által okozott feltételes zónasérülési valószínűség

B.III.3 Zónasérülési kockázat

B.III.3.1 Zónasérülési gyakoriság (üzemi)

A mutató az adott évi blokki főjavítások utáni refe-rencia-időpontra számított várható éves zónasérülési gyakoriság (CDF) mértékével jellemzi az erőmű biz-tonságnövelő tevékenységét.

A blokkok zónasérülési gyakorisága (üzemi)

2.92

E-05

1.30

E-05

1.31

E-05

1.30

E-05

1.30

E-05

1.36

E-05

1.40

E-05

1.40

E-05

1.40

E-05

1.40

E-052.60

E-05

1.30

E-05

1.35

E-05

1.40

E-05

1.40

E-052.

80E-

05

2.30

E-05

1.34

E-05

1.30

E-05

1.30

E-05

1.E-06

1.E-05

1.E-04

2000 2001 2002 2003 2004


Az elmúlt években nem történt olyan mértékű átala-kítás, amely érdemben befolyásolta volna az üzemi CDF értékét.

B.III.3.2 A zónasérülési valószínűség leállási állapotban

A blokkok zónasérülési gyakorisága (leállási)

2.80

E-05

2.81

E-05

1.30

E-05

6.50

E-06

2.80

E-05

2.81

E-05

1.30

E-05

6.50

E-06

2.80

E-05

2.81

E-05

1.30

E-05

6.50

E-06

2.80

E-05

2.81

E-05

1.30

E-05

6.50

E-06

1.E-06

1.E-05

1.E-04

2001 2002 2003 2004



11

A főjavítás és üzemanyag-átrakás alatt a CDF értéke 6.5⋅10-6, amely érték mindegyik blokkra érvényes.

B.III.3.3 A zónasérülési valószínűség (tűz)

A blokkok zónasérülési gyakorisága (tűz)

5.30

E-06

5.25

E-06

4.50

E-06

4.50

E-068.20

E-06

8.21

E-06

3.30

E-06

3.30

E-06

9.02

E-06

9.20

E-06

9.20

E-061.57

E-05

6.30

E-06

6.30

E-06

1.E-06

1.E-05

1.E-04

2001 2002 2003 2004


B.III.3.4 A zónasérülési valószínűség (elárasztási)

A blokkok zónasérülési gyakorisága (elárasztási)

9.10

E-06

9.05

E-06

8.50

E-06

8.10

E-06

7.10

E-06

7.09

E-06

3.80

E-06

3.30

E-06

8.23

E-06

9.00

E-06

9.10

E-06

1.85

E-06

3.90

E-06

3.90

E-06

1.E-06

1.E-05

1.E-04

2001 2002 2003 2004


C. BIZTONSÁG IRÁNTI

ELKÖTELEZETTSÉG

C.I Emberi tevékenység

C.I.1 Eltérés a tervszerű állapottól

A terület mutatói a munkatervezés, valamint a nem tervezett állapotok kezelésének megfelelőségét jelzik.

C.I.1.1 Ideiglenes módosítások száma

Ideiglenes módosítás az a műveletsor, amelynek eredményeként a gépésztechnológiai, villamos, irá-nyítástechnikai, számítástechnikai, vagy dozimetriai rendszereken – az érvényes megvalósulási tervtől, az adott üzemviteli dokumentációban rögzített paramé-terektől vagy kapcsolási értékektől – az üzemviteli dokumentációkban rögzített kapcsolási állapotoktól 24 óránál hosszabb ideig tartó, eltérő állapot jön létre. Az ideiglenes módosításként kezelt eltérő állapotot az első műszakilag lehetséges időpontban meg kell szüntetni, azaz vissza kell állítani az ideiglenes mó-dosítást megelőző, terv szerinti állapotot, vagy az ideiglenes módosítást átalakításként kezelve véglege-síteni kell.

Ideiglenes módosítások száma

129 128

176

138

0

20

40

60

80

100

120

140

160

180

2001 2002 2003 2004

A módosítások száma a 2003-as kiugró év után visz-szatért az átlagos szintre.

C.I.1.2 MÜSZ hatálya alóli felmentések száma

MÜSZ hatálya alóli felmentések száma

4

2

3

5

0

1

2

3

4

5

6

2001 2002 2003 2004

C.I.1.3 A tervszerű kapcsolási állapottól való eltérések

száma

Tervszerű kapcsolási állapottól való eltérések száma

258229

323

207

0

50

100

150

200

250

300

350

2001 2002 2003 2004

Az elmúlt években – a 2003-as rendkívülinek minő-síthető évet kivéve – a mutató folyamatos javulást mutat.


12

C.I.2 Emberi tényező C.I.2.1 MÜSZ sértések száma

C.I.2.2 Emberi hiba miatt bekövetkezett események száma

Emberi hiba miatt bekövetkezett események száma

21

16

7

13 1314

13

0

5

10

15

20

25

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

Emberi hiba miatt bekövetkezett események száma 16 volt 2004-ben.

C.I.2.3 Az utasítások be nem tartásának aránya

Utasítások be nem tartásának aránya

42.9%

76.9%

61.9%

31.3%

0%

20%

40%

60%

80%

100%

2001 2002 2003 2004

A mutató alakulása arra utal, hogy javul az utasítások betartási fegyelme.

C.I.3 Sugárvédelmi program hatékonysága

C.I.3.1 A sugárvédelmi kivizsgálási szint túllépéseinek száma

Sugárterhelés kivizsgálási szint túllépések száma

0 0

2

1

0

1

2

3

4

2001 2002 2003 2004

Sugárterhelés kivizsgálási szint túllépésre mindössze-sen 1 alkalommal került sor 2004-ben, ami a sugár-védelmi előírások betartását jelzi.

C.I.3.2 Kollektív dózis (WANO-mutató)

A mutató az erőmű és a külső vállalkozók összes dolgozója, valamint a látogatók által elszenvedett egésztest-besugárzásból eredő külső sugárterhelés egy blokkra vonatkoztatott értéke.

0,74

0,59

0,74

0,51 0,55

0,91 0,89

0,63 0,670,73 0,71

0,93

0,60

0,46

0

0,2

0,4

0,6

0,8

1

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

Kollektív dózis, személy*Sv/blokk

WANO PWR median paksi átlag A filmdozimetriai ellenőrzés alapján 2004-ben a kol-lektív dózis 1807 személy∗mSv volt, amelyhez to-vábbi 3.4 személy∗mSv belső sugárterhelésből adó-dott. További 40.5 személy∗mSv volt a csak TL-doziméterrel ellenőrzött dolgozók sugárterhelése. A teljes, 1850.9 személy∗mSv kollektív dózisból a PA Rt. munkavállalói 34%-kal, míg a külső vállalkozók munkavállalói 66%-kal részesedtek.


13

C.I.3.3 A magasabb kategóriába sorolt helyiségek száma

Magasabb kategóriába sorolt helyiségek száma

5

3

0 00

2

4

6

2001 2002 2003 2004

Ez a mutató azon technológiai eseteket jelzi, amelyek kiegészítő sugárvédelmi intézkedéseket igényeltek. Az elmúlt két évben nem volt ilyen eset.

C.I.3.4 Folyékony és légnemű radioaktív kibocsátások

Folyékony és légnemű kibocsátások

0.27%

0.0%

0.5%

1.0%

2001 2002 2003 2004

A korábbi években a légnemű és folyékony kibocsá-tások külön kerültek értékelésre. A jogszabályi kör-nyezet (új kibocsátáskorlátozási rendszer bevezetése) változása miatt a mutató definíciója és képzése mó-dosításra került. 2004-ben nem volt jelentős többlet-kibocsátás, csak normál üzemi kibocsátások történ-tek. A sugárvédelmi osztály a kibocsátási és a meteo-rológiai adatok, illetve terjedési modell felhasználá-sával 2004-re is elvégezte a lakossági többlet-sugárterhelésének számítását. E számítás szerint a légköri és folyékony kibocsátásokból származó, a kritikus lakossági csoportra vonatkozó lakossági többlet-sugárterhelés 2004-ben 54 nSv, ami jól egy-bevág a 2003 előtti évek adataival. Ezt az 54 nSv sugárterhelést a lakosság minden tagja kb. 10 perc alatt megkapja a természetes háttérsugárzásból.

C.I.3.5 Kis és közepes aktivitású folyékony radioaktív

hulladékok térfogata

A lepárlások mennyisége 2004-ben összesen 231.1 m3 volt.

Kis- és közepes aktivitású folyékony radioaktív hulladékok térfogata [m3]

165

260

375.6

231.1

0

100

200

300

400

2001 2002 2003 2004

2004-ben átadásra került a kibővített folyékony ra-dioaktív hulladékokat tároló tartálypark.

C.I.3.6 Kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív

hulladékok térfogata

A mutató az eltelt időszak alatt a hordókban elhelye-zésre előkészített, szilárdított hulladékok (beleértve a konténert) mennyiségét adja meg. Értéke az elmúlt évek folyamán kis ingadozásokkal, de állandó értéket mutatott.

Kis- és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok térfogata [m3]

219

152

136

104 12

8

221

132

0

50

100

150

200

250

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

A 2003. évi magasnak mondható érték után 2004-ben majdnem a korábbi évek szintjére esett vissza a szi-lárd hulladék mennyisége.


14

C.I.3.7 Nagy aktivitású radioaktív hulladékok térfogata

Nagyaktivitású szilárd radioaktív hulladékok térfogata [m3]

3.05

2.39

0.640.

34

1.68

3.54

1.77

0

1

2

3

4

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

A mutató térfogategységben adja meg az erőmű át-meneti tárolóhelyein tárolt nagy aktivitású szilárd hulladékainak mennyiségét. A 2004-es magas értéket a 2. blokkon elvégzett közbenső rúd cseréjéből szár-mazó hulladék (2.072 m3) okozta.

C.I.4 Ipari biztonsági program hatékonysága

C.I.4.1 Baleseti munkaidő-kiesés aránya

Ez a mutató azt jelzi, mekkora munkaidő-kieséssel jártak a munkabalesetek a teljes ledolgozott munka-időhöz képest. A mutató a tavalyi évben 0.08% volt, ami az előző évihez hasonló érték.

Baleseti munkaidő kiesés aránya

0.10

1%

0.07

4%

0.08

3%

0.08

0%

0.0%

0.1%

0.2%

2001 2002 2003 2004

C.I.4.2 Baleseti mutató (WANO mutató)

A mutató számszerűen kifejezi a 200 ezer munkaórá-ra eső, egynél több napos munkaképtelenséget (nem számítva a baleset napját), vagy munkaképesség-korlátozást okozó balesetek számát. Megmutatja az erőműben dolgozó személyzet munkavédelmének hatékonyságát.

0,42

0,72

0,42

1,22

0,32

0,98

0,33

1,08

0,31

1,05

0,16

1,10

0,11

0,77

0

0,2

0,4

0,6

0,8

1

1,2

1,4

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

200 000 munkaórára eső üzemi balesetek száma

WANO median Paks Míg a világátlag folyamatos csökkenést mutat, addig nálunk a mutató 1999-ig folyamatosan romlott, utána 2003-ig 1 körüli értéken szóródott. A kiemelt figye-lem és a megtett javító intézkedések 2004-ben ered-ményre vezettek, sikerült a mutatót jelentősen 1 alá szorítani.

C.I.4.3 Nem valós tűzriasztások aránya

Nem valós tűzriasztások száma

76

10287

123

93

161150

0

30

60

90

120

150

180

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

A tűzjelző rendszer 5305 érzékelőjéről 102 téves tűzjelzés érkezett 2004-ben.

C.I.4.4 Tényleges tűzesetek száma

Tűzesetek száma

2 2

0

3

22

5

0

1

2

3

4

5

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

2004-ben két, technológiai rendszert érintő tűzeset fordult elő. Az egyik az 1. blokk 2. FKSZ hőszigete-lésére került olaj égése, a másik pedig villamos ív által előidézett tűz a 31CB rendszeren.


15

Égési nyomok az 1. blokk 2. FKSZ hőszigetelésén.

C.II Javulásra törekvés

C.II.1 Önértékelés

Az önértékelési mutatók a biztonsági és minőségbiz-tosítási ellenőrzések mennyiségét és hatékonyságát vizsgálják. C.II.1.1 A független belső auditok végrehajtási aránya

C.II.1.2 A független belsonsági ellenőrzések

C.II.1.3 A független belső auditok által feltárt eltérések átlagos száma

Független belső auditok által feltárt eltérések száma [db] ill. átlagos száma [db/audit]

40

17 17

61

163

4.92 4.50

0

20

40

60

80

100

120

140

160

1998 1999 2000 2001 2002 2003 20040

4

8

12

16

A mutató képzése 2003-ban megváltozott, az eltéré-sek abszolút száma helyett az egy auditra jutó eltéré-sek átlagos száma került bevezetésre.

C.II.1.4 A független belső biztonsági ellenőrzések által feltárt eltérések átlagos száma

Független belső auditok által feltárt eltérések száma [db] ill. átlagos száma [db/ell.]

3936

17

5248

0.09

0.15

0

15

30

45

60

1998 1999 2000 2001 2002 2003 20040

0.1

0.2

0.3

A mutató képzése az előző mutatóhoz hasonlóan 2003-ban változott meg. 2004-ben megnövekedett az egy auditra jutó eltérések átlagos száma.

C.II.2 Üzemeltetési tapasztalatok visszacsatolása

C.II.2.1 Az ismétlődő események száma

Ismétlődő események száma

20

12

20

14

11

7

4

0

5

10

15

20

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

A mutató értéke lecsökkent, mivel a tavalyi dózistúl-lépéses esetek száma radikálisan lecsökkent. A muta-tó értékében jelentős részt képvisel a 2/1. aknába telepített neutronfluxusmérő-rendszer zavarérzékeny-ségéből számazó események halmaza. C.II.2.2 A hasznosított külföldi események aránya

C.II.2.3 A jelentésköteles kivizsgálások átlagos késése

Kivizsgálások átlagos késése [nap]

6.82

10.0

0

10.5

6

7.27

0

5

10

15

2001 2002 2003 2004 Az átlagos késés mértéke 2004-ben 7.3 nap volt.


16

C.II.2.4 Késésben lévő jelentésköteles kivizsgálások

részaránya

Késésben lévő kivizsgálások részaránya

19%

16%

33%

28%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

2001 2002 2003 2004

A mutató kis mértékben javult 2004-ben.

C.II.3 Javító intézkedések hatékonysága

C.II.3.1 Jelentésköteles kivizsgálások késéssel rendelke-ző javító intézkedéseinek részaránya

Kivizsgálások késésben levő javító intézkedéseinek részaránya

67.4

%

65.5

%

52.6

%

78.2

%

74.2

%

74.4

%

59.6

%

0%

20%

40%

60%

80%

100%

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

2004-ben a kivizsgálások késésben levő javító intéz-kedéseinek részaránya 65.5% volt. C.II.3.2 Belső auditok késéssel rendelkező javító intéz-

kedéseinek részaránya

Belső auditok késésben lévő javító intézkedéseinek részaránya

68%

46%

60%

55%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

2001 2002 2003 2004 A belső auditok késésben levő javító intézkedéseinek részaránya 55% volt.

C.II.3.3 Kivizsgálások javító intézkedései végrehajtásá-nak átlagos késése

Kivizsgálások javító intézkedései végrehajtásának átlagos késése [nap]

18.0

8

28.7

3

17.0

721.0

5

28.6

0

24.2

0

19.8

0

0

5

10

15

20

25

30

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

A kivizsgálások során elhatározott javító intézkedé-sek végrehajtásának átlagos késése 28.7 nap.

C.II.3.4 Belső auditok javító intézkedései végrehajtásá-nak átlagos késése

Belső auditok javító intézkedései végrehajtásának átlagos késése [nap]

35.3

9

15.2

1

21.5

3

22.7

6

0

5

10

15

20

25

30

35

40

2001 2002 2003 2004 A belső auditok során elhatározott javító intézkedé-sek végrehajtásának átlagos késése 22.8 nap.


17

ÖSSZEFOGLALÁS

A biztonsági mutatókat a korszerű, nemzetközi aján-lások alapján kidolgozott, a korábbi évek értékelése-kor is alkalmazott struktúrában foglaltuk össze. Ez a rendszer tartalmazza egyben a biztonságot érintő események információit is. Külön, kiemelve értékel-tük a nemzetközi összehasonlításra is alkalmas WANO-mutatókat.

A 2003-ban a 2. blokk 1. sz. aknájában főjavítás alatt bekövetkezett súlyos üzemzavar következményei még 2004-ben is jelentős mértékben érzékelhetők jó néhány, alapvetően nem blokk-, illetve reaktorspecifikus biztonsági mutató 2004. évi alaku-lásán. A 2. blokk sikeres visszaindítása azonban ösz-szességében hozzájárult a mutatók javulásához.

A gyűjtött információk alapján kijelenthető, hogy a PA Rt. négy blokkja 2004-ben is alapvetően a Mű-szaki Üzemeltetési Szabályzat előírásait betartva üzemelt. A reaktorok aktív zónájának ellenőrzése folyamatosan biztosított volt. A normál technológia üzemeltetése és karbantartása az előírások szerint történt, a biztonság szintje megfelelő volt. Az erőmű blokkjainak általános biztonsági állapotát névleges teljesítményen jellemző mutató, a belső, technológiai kezdeti eseményekre vonatkoztatott zónasérülési gyakoriság az elemzések szerint 2004-ben blokktól függően 1,3⋅10-5–1,4⋅10-5 1/év közötti, ami megfelel a hasonló korú nyugati erőművek értékének.

Az üzemanyag-megbízhatósági mutató, a primer kör tömörségét jellemző mutató és a főjavításról vissza-indult blokkokon elvégzett integrális tömörségvizsgá-latok eredményei alapján elmondható, hogy a nukleá-ris biztonság szempontjából fontos mérnöki gátak megfelelően funkcionálnak.

A nukleáris biztonsági hatóság felé jelentésköteles és így központilag kivizsgált események száma az előző évihez képest némiképp nőtt, de a növekmény nem jelentős.

Reaktorvédelmi működés 2004-ben nem történt, a biztonsági berendezések rendelkezésre állása jónak mondható.

Kiemelt figyelem kísérte 2004-ben is a munkabaleseti mutató alakulását. A 2003. évi WANO TSM ajánlá-sai alapján kidolgozott intézkedési terv végrehajtása nagy részben befejeződött 2004-ben. A végrehajtott intézkedéseknek is köszönhetően 2004-re sikerült lényeges javulást elérni a mutató értékében.

A bemutatott statisztikákat és értékelést is figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy hasonlóan a korábbi évekhez, az erőmű üzemelő és leállított blokkjainak biztonsága a 2004. évben is megfelelő volt. A 2.

blokki 1. sz. akna tisztítótartályában lévő sérült üzemanyag biztonsági funkcióinak biztosítására (au-tonóm hűtőrendszer és vészbórozó rendszer kiépíté-se) és ellenőrzésére is kiemelt figyelmet fordítottunk.

A 2004. év kiemelt feladatai között szerepelt a sérült üzemanyag eltávolításának fontos lépéseként az elvi engedélykérelem összeállítása és benyújtása a szak-hatóságok felé. A munka eredményességét jelzi, hogy a magyar nukleáris hatóság 2005 júniusában megadta a helyreállítás elvi engedélytét. A szerződött orosz partnerek megkezdték a helyreállításhoz szükséges eszközök gyártását.

Az erőmű nemzetközi megítélését a külső vizsgálatok megállapításai és tapasztalatai alapján mérhetjük le. A 2001-ben lebonyolított NAÜ–OSART-vizsgálat jelentős számú (32) észrevétellel zárult, amelyek felhívták a figyelmet az üzemeltetés vezetői módsze-reinek fejlesztésére, a munka- és sugárvédelmi gya-korlat, valamint a tevékenységek minőségének javítá-sára. A nem túl pozitív kicsengésű OSART-jelentés sem indította el azokat a folyamatokat, amelyek a 2003-as 2. blokki súlyos üzemzavar bekövetkeztét megakadályozták volna. Az esemény magyar nukleá-ris hatóság, NAÜ és WANO általi kivizsgálása rámu-tatott az átalakítási folyamat, a biztonsági kultúra, a külső munkavállalók felügyelete és a sugárvédelmi értékelés területén meglévő hiányosságokra. A ki-vizsgálások során feltárt hiányosságok kiküszöbölé-sére hozott Átfogó Intézkedési Tervben megfogalma-zott feladatok többsége 2004-ben végrehajtásra ke-rült. Az intézkedések közül hosszabb időt igénylő Szervezeti Működésfejlesztési Program lépései fo-lyamatosan kerülnek megvalósításra. Az erőmű veze-tése 2005 elején vállalta a NAÜ–OSART-utóvizsgálatot, amelynek célja annak felmérése volt, hogy az erőmű jó irányban halad-e a korábban meg-állapított hiányosságok felszámolásában. A vizsgáló-csoport megállapította, hogy a paksi atomerőmű által végrehajtott intézkedések kézzel fogható előrelépést eredményeztek, és a korábbi vizsgálatok által felve-tett összes kérdést vagy maradéktalanul megoldották, vagy kielégítő előrehaladást értek el. A mostani érté-kelés a 2001-ben és 2003-ban tett, összesen 80 aján-lás 71%-át teljesítettnek, 29%-át pedig megfelelő előrehaladásúnak minősítette. Ez az eredményesség kiemelkedőnek nevezhető az eddigi OSART-utóvizsgálatok statisztikáját tekintve.

Az eredmények igazolják, hogy a paksi atomerőmű elkötelezett a biztonságos üzemeltetés iránt, és hogy a nukleáris biztonság abszolút prioritást élvez az atomerőműben.


18

73,5

9%43

3925

881.

bl1,

0773

1.bl

0,07

080

5459

990

2.bl

1,26

542.

bl2,

919

653.

bl1,

3444

3.bl

0,19

079

4.bl

1,13

674.

bl0,

049

80

94,2

%22

475

011

,18%

9112

01.

bl0,

10

1.bl

010

02.

bl0,

80

2.bl

010

022

,4%

100

3.bl

0,9

03.

bl0

100

4.bl

1,1

504.

bl0

100

17,8

0

77,3

%20

1.bl

6,01

%47

1.bl

3,11

100

2.b

l11

,40%

402.

bl2,

0210

03.

bl6,

00%

413.

bl2,

0310

04.

bl6,

67%

3736

474.

bl2,

0710

02,

97%

24

Meg

jegy

zése

k:

1. A

mut

atók

érté

kei a

200

4. é

vi é

rtéke

lési

idős

zakr

a vo

natk

ozna

k.10

0

össz

ehas

onlít

ás ú

tján

kapo

tt po

ntér

téke

i a jo

bb c

ellá

ban

talá

lhat

ók.

3. A

több

blo

kkra

, ren

dsze

rre

vagy

kom

pone

nsre

von

atko

zó m

utat

ónál

a le

gros

szab

b ér

ték

80SC

-stra

tégi

ai c

él

(dup

la k

eret

ezés

sel m

egje

lölv

e) k

erül

figy

elem

be v

étel

re a

tová

bbi f

eldo

lgoz

ásná

l.50

ÉC-é

ves

cél

20NE

-nem

elfo

gadh

ató

érté

k

0

2. A

mut

atók

érté

kei a

bal

cel

lába

n, a

mut

atók

cél

érté

keiv

el tö

rtént

Belső

okok

mia

tt be

köve

tkez

ett n

em

terv

ezet

t ter

mel

éski

esés

ek

szám

a, d

b

Belső

okok

mia

tt be

köve

tkez

ett n

em

terv

ezet

t ter

mel

éski

esés

ek

arán

ya

45

Ren

delk

ezés

re á

llás

ÜZE

MEL

TETÉ

S

Belső

okok

mia

tt be

köve

tkez

ett t

erve

zett

leál

láso

k ne

m te

rvez

ett

csús

zása

, nap

Kar

bant

artá

s

50

Nem

terv

ezet

t ki

esés

ek

Javí

tó k

arba

ntar

táso

k sz

áma,

db

45

ESEM

ÉNYE

K

Jele

ntet

t ese

mén

yek

Egyé

b es

emén

yek

470

ÁLLA

POT

FEN

NTA

RTÁ

S

52

Anya

gminős

ég

Veg

yész

eti m

utat

ó

Figy

elm

ezte

tő ta

rtom

ány

Nem

elfo

gadh

ató

tarto

mán

y

38

NO

RM

ÁL Ü

ZEM

MEN

ET45

Bel

ső k

iviz

sgál

ások

szá

ma,

db

38

Közv

etet

ten

jele

ntés

köte

les

esem

énye

k sz

áma,

db

Hat

óság

nak

bekü

ldöt

t eg

yéb

esem

ényj

elen

tése

k sz

áma,

db

Üze

man

yag

meg

bízh

atós

ág,

Bq/g

A m

utat

ók b

esor

olás

a kü

lönb

öző

tarto

mán

yokb

a a

pont

érté

kük

alap

ján

a kö

vetk

ező:

Kiva

ló ta

rtom

ány

Műk

ödés

i tar

tom

ány

Prim

erkö

r töm

örte

lens

ége,

db

Her

met

ikus

tér s

zivá

rgás

a

Jele

ntés

köte

les

esem

énye

k sz

áma,

db

Fizi

kai g

átak

álla

pota

67

Sike

rtele

n bi

zton

ságt

echn

ikai

vi

zsgá

lato

k ar

ánya

Gőz

fejle

sztő

kben

ledu

gózo

tt cs

övek

ará

nya

mut

ató

Az

elvé

gzet

t és

ütem

ezet

t ja

vító

kar

bant

artá

sok

arán

ya

Kés

ve e

lvég

zett

hiba

elhá

rítás

ok a

rány

a

A m

egelőző

illet

ve

meg

előző

és ja

vító

ka

rban

tartá

sok

arán

ya

Cik

luss

zám

kih

aszn

álás

i m

utat

ó


19

010

03,

3%12

486

01

501,

30E-

0510

047

461,

40E-

0510

02,

8611

4*1,

40E-

0510

01,

30E-

0510

00

100

5,1%

01

73TH

5,26

E-04

00,

00E+

0050

TJ1,

85E-

040

TQ1,

14E-

0444

010

06,

50E-

0610

0RR

1,49

E-04

8329

06,

50E-

0610

00

100

QD3,

58E-

030

6,50

E-06

100

6,50

E-06

100

95,9

0%64

460

4,50

E-06

8329

,79%

100

3,30

E-06

909,

20E-

0655

010

06,

30E-

0672

98,7

5%43

4*. A

mut

ató

átlag

os p

onté

rtékk

el ke

rült f

igyele

mbe

véte

lre.

8,10

E-06

613,

30E-

0690

9,10

E-06

55TH

100,

00%

100

3,90

E-06

87TJ

100,

00%

100

TQ10

0,00

%10

0RR

99,5

0%65

54

ÜZEM

ELTE

TÉS

BIZT

ONSÁ

GA

FELK

ÉSZÜ

LTSÉ

G

26

Műk

ödés

ekRe

ndelk

ezés

re ál

lás

Üzem

eltető

szem

élyze

tBa

leset

elhár

ítás

9639

6

BESZ

gya

korla

tok é

rtéke

lése

sorá

n elh

atár

ozot

t javít

ó int

ézke

dése

k átla

gos s

zám

a,

db/g

yako

rlat

57

Sike

rtelen

hat

óság

i vizs

gák

arán

ya

Díze

lek in

dítá

si m

egbí

zhat

óság

a

Okta

tási

intéz

kedé

sek

szám

a, d

b

MÜS

Z sé

rtése

k szá

ma,

db

Sike

rtelen

társ

aság

i viz

sgák

ará

nya

Zóna

sérü

lési g

yako

riság

(ü

zem

i)

Zóna

sérü

lési v

alósz

ínűs

ég

(leáll

ási)

Zóna

sérü

lési g

yako

riság

(tűz

)

Prób

ák so

rán

felfe

deze

tt biz

tons

ági r

ends

zere

k üz

emké

ptele

nség

einek

ar

ánya

BESZ

okta

táso

kon

rész

tvevő

k ará

nya

BESZ

gya

korla

tok j

avító

int

ézke

dése

inek

haté

kony

sága

, db

MÜS

Z ko

rláto

zás h

atály

a alá

kerü

lések

szám

a, d

b

Kezd

eti e

sem

énye

k álta

l ok

ozot

t felt

étele

s zó

nasé

rülés

i való

színűs

ég

Kezd

eti e

sem

énye

k szá

ma,

db

/blok

k

Bizto

nság

i ren

dsze

rek

sziva

ttyúin

ak in

dítá

si m

egbí

zhat

óság

a

68

BIZT

ONSÁ

GI R

ENDS

ZERE

K ÉS

BE

REND

EZÉS

EK

ZÜHR

műk

ödés

ek sz

áma,

db

Bizto

nság

i villa

mos

be

táplá

lási r

ends

zer

műk

ödés

einek

szám

a, d

b

ÜV-3

műk

ödés

ek sz

áma,

db

KÜTS

Z műk

ödés

ek sz

áma,

db

Bizto

nság

i ren

dsze

rek

üzem

képt

elens

égein

ek

szám

a, d

b

Bizto

nság

i ren

dsze

rek

rend

elkez

ésre

állá

sa

Auto

mat

ikus Ü

V-1

műk

ödés

ek sz

áma,

db

KOCK

ÁZAT

67

Zóna

sérü

lési k

ocká

zat

87

Konf

igur

áció

s ko

ckáz

atKe

zdet

i ese

mén

yek

5850

Zóna

sérü

lési g

yako

riság

(e

láras

ztási)


20

173

138

570,0

8%65

75%

1312

281

100

65,49

%0

55

1610

1810

,410

028

,3%24

100,0

%10

00,7

785

010

07,3

4755

,42%

1220

710

031

,25%

100

102

404,5

73

27,78

%0

2,67E

-03

822

2028

,710

0,15

023

1,1

61

22,8

5415

1,858

2,386

25

Jelen

téskö

teles

kiv

izsgá

lások

késé

ssel

rende

lkező

javít

ó inté

z-ke

dése

inek r

észa

rány

a

Belső

audit

ok ké

séss

el re

ndelk

ező j

avító

int

ézke

dése

inek r

észa

rány

a

Kiviz

sgálá

sok j

avító

int

ézke

dése

i vé

greh

ajtás

ának

átlag

os

késé

se, n

ap

Belső

audit

ok ja

vító

intéz

kedé

sei

végr

ehajt

ásán

ak át

lagos

ké

sése

, nap

Tervs

zerű

kapc

solás

i áll

apott

ól va

ló elt

érése

k sz

áma,

db

Embe

ri tén

yező

MÜSZ

sérté

sek s

záma

, db

Embe

ri hiba

miat

t be

köve

tkeze

tt ese

mény

ek

szám

a, db

Eltér

és a

tervs

zerű

áll

apot

tól

MÜSZ

hatál

ya al

óli

felme

ntése

k szá

ma, d

b

Ideigl

enes

mód

osítá

sok

szám

a, db

Utas

ításo

k be n

em

tartás

ának

arán

ya az

embe

ri hib

ákba

n

5462

Hasz

nosít

ott kü

lföldi

es

emén

yek a

ránya

Nem

valós

tűzri

asztá

sok

szám

a, db

Tény

leges

tűze

setek

szám

a, db

Függ

etlen

belső

audit

ok ál

tal

feltár

t elté

rések

és ja

vasla

tok

átlag

os sz

áma,

db/au

dit

Késé

sben

levő

kiviz

sgálá

sok

résza

ránya

Nagy

aktiv

itású

szilá

rd RH

tér

fogata

, m3

Függ

etlen

belső

bizto

nság

i ell

enőr

zése

k álta

l feltá

rt elt

érése

k átla

gos s

záma

, db

/ell.

1 nap

on tú

l gyó

gyuló

mu

nkah

elyi b

alese

tek

szám

a, db

/200 0

00 ór

a

Kis- é

s köz

epes

aktivi

tású s

zilárd

RH té

rfoga

ta, m

3

Maga

sabb

kateg

óriáb

a soro

lt he

lyisé

gek s

záma

, db

Ipari b

izton

sági

prog

ram

haték

onys

ága

Kis- é

s köz

epes

aktivi

tású f

olyék

ony

RH té

rfoga

ta, m

3

Függ

etlen

belső

bizto

nság

i ell

enőrz

ések

végre

hajtá

si ará

nya

Kolle

ktív d

ózis,

mSv

*fő

Függ

etlen

belső

audit

ok

végre

hajtá

si ará

nya

Sugá

rvéde

lmi p

rogr

am

haték

onys

ága

Sugá

rterh

elés k

ivizs

gálás

i sz

int tú

llépé

seine

k szá

ma,

db7952

Folyé

kony

és lé

gnem

ű rad

ioaktí

v kibo

csátá

sok

kritér

ium

Javít

ó inté

zked

ések

ha

tékon

yság

a44

2519

Önér

tékelé

s

Ismétlődő e

semé

nyek

sz

áma,

db

Kiviz

sgálá

sok á

tlago

s ké

sése

, nap

Bales

eti m

unka

idő ki

esés

ará

nya

BIZT

ONSÁ

G IR

ÁNTI

ELKÖ

TELE

ZETT

SÉG

46

JAVU

LÁSR

A TÖ

REKV

ÉS

31

EMBE

RI TE

VÉKE

NYSÉ

G

62

Üzem

elteté

si tap

aszta

latok

vis

szac

satol

ása

Documents

A paksi atomerőmű 2004. évi biztonsági mutatói · 2014-08-04 · A paksi atomerőmű 2004. évi biztonsági mutatói 2 BEVEZETÉS A biztonsági mutatók rendszere (BMR) olyan