A perifériák helyzete a A perifériák helyzete a világgazdaság világgazdaság történetébentörténetében

GazdaságföldrajzGazdaságföldrajzPesti karok I. alapszakjai (BSc/BA)Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA)2014/2015, I. félév2014/2015, I. félévBCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás TanszékBCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

dr. Jeney Lászlódr. Jeney Lászlóegyetemi adjunktusegyetemi adjunktus

jeney@caesar.elte.hujeney@caesar.elte.hu

2222

Világgazdaság fejlődéstörténete

I. Világgazdaság előtörténete: merkantil világkereskedelem és a világpiac kialakulása, szakaszai

A. 1450–1640: „hosszú XVI. század”B. 1640–1780: kereskedelmi kapitalizmus kora

II. 1780–1880: Az ipari kapitalizmus koraIII. 1880–1945: A monopolkapitalizmus koraIV. 1945-től: multipoláris (tripoláris)

világgazdaságA. 1945–1990: politikailag bipoláris világrend,

kéttípusú világgazdaságB. 1990-től: egytípusú világgazdaság

3333

I. Világgazdaság előtörténete: merkantil világkereskedelem és a világpiac kialakulása

1. Világkereskedelem „nagy háromszöge”– Keleti (Ázsiai) kapcsolatok megmaradtak,

de selyemút helyett tengeren– Eu.: ázsiai kereskedelmi deficit ezt

Amerikából elrabolt nemesfémekkel finanszírozta

2. Világkereskedelem „kis háromszöge”– Trópusi Afrika bekapcsolódása Ázsia

helyetta) Afrika Újvilág: rabszolgákb) Újvilág Európa: arany-, ezüst- és

gyarmatárukc) Európa Afrika: iparcikket rabszolgáért

4444

Periféria-típusok a merkantilizmus idején

Európai terjeszkedés eltérő hatása az egyes perifériákra, ok: két tényező– Periféria természeti adottságai, a társadalmak fejlettsége,

szervezettsége– Centrum hatalmak érdeke, céljai

Eltérő periféria-típusok a merkantilizmus idején– Dél-Ázsia (jobb helyzet): főleg mint kereskedelmi partner, de

egyenlőtlen csere külső erőforrás az európai fejlődés számára

– Trópusi-Afrika (rosszabb helyzet): kereskedelembe való bekapcsolódás: rabszolga-kereskedelem

Közös:– Nincs magántulajdon nincs tőkés fejlődés külvilágtól

elzártak– Nem tudták megakadályozni az európai terjeszkedést– Fejlődésben való elmaradottság konzerválódása

555555

II. Ipari kapitalizmus: ipari tőke dominanciája

Két irányú nemzetközi tőkeáramlás (háromszög helyett centrum–periféria viszonyban)1. Periféria gazdaságokból centrumba: olcsó munkaerővel

nyersanyag, élelmiszer periféria: primer szektor átalakul (élelmezési válság)

2. Centrum gazdaságokból perifériákba: gyáripari termékek periféria: meglévő kézműipar és manufaktúrák tönkremegy, szekunder szektor kialakulása akadályozott

Periféria paradoxonja– Miközben erőforráshiánnyal küszködött– Mégis külső erőforrásként táplálta a centrum

tőkefelhalmozását Ilyen munkamegosztási rendszer a centrum

országok erőfölényét biztosította

666666

Ipari kapitalizmus a perifériákon

Trópusi Afrika– Rabszolga-kereskedelem korábban egyetlen bevételi

forrás volt a nyugat-afrikai part menti térségben, betiltása (1807) összetört a világkereskedelem „kis háromszöge”

– Angolok (K-Afr) és franciák (Ny-Afr) gyarmatosítják– Merkantil világkereskedelem időszakában kialakult

centrum-periféria viszony erősödik– Szoros függés az európai iparcikkektől, ellentételezésül

primer szektor centrum országoknak megfelelő termékei Dél-Ázsia

– Anglia a fő gyarmatosító, megkezdődött annak kirablása– A földadó, az angol gyáripar termékei virágzó

kézműipar, manufaktúrák (főleg textilágazat) tönkretétele

777777

III. A monopolkapitalizmus kora XIX. sz. vége, iparilag fejlett országok:

tőkekoncentráció, centralizáció fejlődése kapitalizmus új szakasza: monopolkapitalizmus– Működőtőke-kivitel monopoltőkés formája

került előtérbe Centrum = gyarmatosító hatalmak

– Gyarmatbir: hatalmas társ-gazd tér biztosítása a monopoltőke számára

– Gyarmatbir klasszikus belső viszonyai átalakulnak imperialista gyarmatbir

888888

Gyarmatok és gyarmattartók 1914-ben

NBr, Fro, Spo, Port, Holl, No, Tör, Belg, Oro, Jap, Kína, OMM, Dánia, Norv, USA, Olo

NBr: legnagyobb gyarmatosító: (1921: 38 mió km2, 450 mió fő) de „elkényelmesedik”

999999

XX. század eleje: Periféria viszonylag jobb helyzete a világválság idején 1929–1933: világgazdasági válság

(túltermelési válság) 1929–1937: világkeresk 55%-kal visszaesik Országonként eltérő válaszok a válságra

– Rosszabb helyzet: USA – csökkent a súlya (–2,2%)

– Közepes helyzet: Eu alig csökkent a súlya (–0,9%)

– Jobb helyzet: Ázsia, Afrika, Ausztrália-Óceánia nőtt a súlya (+0,4–2,1%)

1010101010101010

IV. Gyarmati rendszer vége a klasszikus hidegháború időszakában Gyarmatok: politikai függetlenség

gyarmati rsz. összeomlása– 1947: India és Pakisztán (1960-as években

fejeződött be)– Bilaterális (gyarmattartó–gyarmat) kapcsolatok

multilaterizálódtak: birodalmi belső kapcsolatok – nemzetköziesedése, globalizálódása

– Centrum–periféria viszonyrendszer: gazdasági függőség dominanciája

Nemzetközi szervezetek a Periférián is

1111111111111111

Mélyülő fejlettségi szakadék az 1970-es évektől

1970-es évek: 2 olajárrobbanás strukturális válság (nem konjunkturális)– Fejletlen országok (3. világ),

„Szegény Dél” leszakadása (kiv. kőolajexportáló országok)

– Periféria: súlyos eladósodás Világgazd erősen

polarizálódott a gazdasági fejlettség szempontjából, térszerkezet törésvonalai– É–D: csak gazdasági– Ny–K: gazdasági és politikai

(Periféria megosztott: kapitalista vagy szocialista, később el nem kötelezettek mozgalma is)

Az összes bruttó külföldi adósság a GDP %-ában

Adatforrás: Világbank

1212121212121212

A Periféria gazdasági elmaradottságának általános érvényű okai1. Egyoldalú pénzügyi, kereskedelmi és

technikai függőség2. Fejlett országok javára elszenvedett

rendszeres jövedelemveszteségek, állandó forráskivonás

3. Kétarcú gazdaság és társadalom– Torz ágazati és területi szerkezetű, belsőleg

nem integrált gazdaság– Duális jellegű, heterogén társadalom

131313131313

XX. század: modern és tradicionális szektor együttléte a Periférián Periféria fejlődése koncentrált jellegű Modern szektor

– Korszerű technika– Centrumhoz kötődik: korszerű technológia onnan szerezhető

be + előállított termékek ott adhatók el– Jelentős gazd-i változások: infrastruktúra, tőkés

termelőegységek, közig, eü, okt fejlesztése– Tőkekivitel társ-gazd rsz formálódik (kapitalizálódás)

megbontja a társadalom hagyományos talapzatát Tradicionális szektor

– Nem tudja felvenni a modern szektor termékeit– Modern szektor nem tudja a helyi piacokat nemzetgazdasággá

integrálni (enklávé jellegű) duális szerkezet Elmaradott struktúra Elmaradott struktúra f függő-típusú nközi

munkamegosztás, nincs autonóm fejlődés, aszimmetrikus aszimmetrikus kapcsolatok elfogadásakapcsolatok elfogadása– Világtól való elzárkózás (delinking) nem alternatívaVilágtól való elzárkózás (delinking) nem alternatíva

1414141414141414

W. Rostow: unilineáris fejlődéselmélete W. Rostow: unilineáris fejlődéselmélete:

– Minden ország azonos történelmi pályájú: tradicionális társ átmenet nekilendülés (take-off) érettség modern fogyasztói társ

– De: térben (nyugati kultúra) és időben (ipari forradalom) mások a feltételek

Modernizmus kedvelte, ma már sokan vitatják

15151515

I. I. Wallerstein: Wallerstein: centrum– centrum– perifériaperiféria Periféria:Periféria:

– Centrum fejlettségi szintjétől elmaradCentrum fejlettségi szintjétől elmarad– Nem szerves autonóm pályán mozognakNem szerves autonóm pályán mozognak– Fejlődésük más viszonyok között kialakult Fejlődésük más viszonyok között kialakult

(fejlettebb) rendszer átvételén alapul (fejlettebb) rendszer átvételén alapul mintakövetésmintakövetés

– Kérdés: az átvett minták képesek-e Kérdés: az átvett minták képesek-e szervesülni, egész rendszert dinamizálni?szervesülni, egész rendszert dinamizálni?

1616161616161616

Szegénység ördögi köre G. Myrdal: a gazdasági elmaradottság

leküzdését gátló visszacsatolási mechanizmusok:– Szegénység nem jut a beruházásokra nincs

növekedés szegénység– Szegénység iskolázatlanság demográfiai

robbanás nyílt és lappangó munkanélküliség szegénység

– Szegénység külföldi tőke + kölcsönök forráskiáramlás: profit-repatriálás + eladósodás szegénység

– Szegénység nyersanyagexport romló cserearányok szegénység

1717171717171717

Perifériák egyéb földrajzi elnevezései Elnevezések

– „Elmaradott”, „gyengén fejlett” – pejoratív– Fejlődő (Rostow-i koncepció) – de átlagosan

lassabb növekedés mint a fejletteké– 3. világ – hidegháború