Upload
autumn-lancaster
View
23
Download
1
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Világgazdasági perifériák: Trópusi-Afrika és Dél-Ázsia. dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney @ caesar.elte.hu. Gazdaság- és társadalomföldrajz Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) , levelező 2013/2014, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Világgazdasági Világgazdasági perifériák: Trópusi-Afrika perifériák: Trópusi-Afrika
és Dél-Ázsiaés Dél-Ázsia
Gazdaság- és társadalomföldrajzGazdaság- és társadalomföldrajzRegionális és környezeti gazdaságtan (MSc)Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc), levelező, levelező2013/2014, I. félév2013/2014, I. félévBCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás TanszékBCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék
dr. Jeney Lászlódr. Jeney Lászlóegyetemi adjunktusegyetemi adjunktus
[email protected]@caesar.elte.hu
A perifériák helyzete a A perifériák helyzete a világgazdaság világgazdaság történetébentörténetében
33
Világgazdaság fejlődéstörténete
I. Világgazdaság előtörténete: merkantil világkereskedelem és a világpiac kialakulása, szakaszai
A. 1450–1640: „hosszú XVI. század”B. 1640–1780: kereskedelmi kapitalizmus kora
II. 1780–1880: Az ipari kapitalizmus koraIII. 1880–1945: A monopolkapitalizmus koraIV. 1945-től: multipoláris (tripoláris)
világgazdaságA. 1945–1990: politikailag bipoláris világrend,
kéttípusú világgazdaságB. 1990-től: egytípusú világgazdaság
44
1. Világgazdaság előtörténete: merkantil világkereskedelem és a világpiac kialakulása
1. Világkereskedelem „nagy háromszöge”– Keleti (Ázsiai) kapcsolatok megmaradtak,
de selyemút helyett tengeren– Eu.: ázsiai kereskedelmi deficit ezt
Amerikából elrabolt nemesfémekkel finanszírozta
2. Világkereskedelem „kis háromszöge”– Trópusi Afrika bekapcsolódása Ázsia
helyetta) Afrika Újvilág: rabszolgákb) Újvilág Európa: arany-, ezüst- és
gyarmatárukc) Európa Afrika: iparcikket rabszolgáért
55
Periféria-típusok a merkantilizmus idején
Európai terjeszkedés eltérő hatása az egyes perifériákra, ok: két tényező– Periféria természeti adottságai, a társadalmak fejlettsége,
szervezettsége– Centrum hatalmak érdeke, céljai
Eltérő periféria-típusok a merkantilizmus idején– Dél-Ázsia (jobb helyzet): főleg mint kereskedelmi partner, de
egyenlőtlen csere külső erőforrás az európai fejlődés számára
– Trópusi-Afrika (rosszabb helyzet): kereskedelembe való bekapcsolódás: rabszolga-kereskedelem
Közös:– Nincs magántulajdon nincs tőkés fejlődés külvilágtól
elzártak– Nem tudták megakadályozni az európai terjeszkedést– Fejlődésben való elmaradottság konzerválódása
6666
2. Ipari kapitalizmus: ipari tőke dominanciája
Két irányú nemzetközi tőkeáramlás (háromszög helyett centrum–periféria viszonyban)1. Periféria gazdaságokból centrumba: olcsó munkaerővel
nyersanyag, élelmiszer periféria: primer szektor átalakul (élelmezési válság)
2. Centrum gazdaságokból perifériákba: gyáripari termékek periféria: meglévő kézműipar és manufaktúrák tönkremegy, szekunder szektor kialakulása akadályozott
Periféria paradoxonja– Miközben erőforráshiánnyal küszködött– Mégis külső erőforrásként táplálta a centrum
tőkefelhalmozását Ilyen munkamegosztási rendszer a centrum
országok erőfölényét biztosította
7777
Ipari kapitalizmus a perifériákon
Trópusi Afrika– Rabszolga-kereskedelem korábban egyetlen bevételi
forrás volt a nyugat-afrikai part menti térségben, betiltása (1807) összetört a világkereskedelem „kis háromszöge”
– Angolok (K-Afr) és franciák (Ny-Afr) gyarmatosítják– Merkantil világkereskedelem időszakában kialakult
centrum-periféria viszony erősödik– Szoros függés az európai iparcikkektől, ellentételezésül
primer szektor centrum országoknak megfelelő termékei Dél-Ázsia
– Anglia a fő gyarmatosító, megkezdődött annak kirablása– A földadó, az angol gyáripar termékei virágzó
kézműipar, manufaktúrák (főleg textilágazat) tönkretétele
8888
3. A monopolkapitalizmus kora XIX. sz. vége, iparilag fejlett országok:
tőkekoncentráció, centralizáció fejlődése kapitalizmus új szakasza: monopolkapitalizmus– Működőtőke-kivitel monopoltőkés formája
került előtérbe Centrum = gyarmatosító hatalmak
– Gyarmatbir: hatalmas társ-gazd tér biztosítása a monopoltőke számára
– Gyarmatbir klasszikus belső viszonyai átalakulnak imperialista gyarmatbir
9999
Gyarmatok és gyarmattartók 1914-ben
NBr, Fro, Spo, Port, Holl, No, Tör, Belg, Oro, Jap, Kína, OMM, Dánia, Norv, USA, Olo
NBr: legnagyobb gyarmatosító: (1921: 38 mió km2, 450 mió fő) de „elkényelmesedik”
10101010
XX. század eleje: Periféria viszonylag jobb helyzete a világválság idején 1929–1933: világgazdasági válság
(túltermelési válság) 1929–1937: világkeresk 55%-kal visszaesik Országonként eltérő válaszok a válságra
– Rosszabb helyzet: USA – csökkent a súlya (–2,2%)
– Közepes helyzet: Eu alig csökkent a súlya (–0,9%)
– Jobb helyzet: Ázsia, Afrika, Ausztrália-Óceánia nőtt a súlya (+0,4–2,1%)
111111111111
4. Gyarmati rendszer vége a klasszikus hidegháború időszakában Gyarmatok: politikai függetlenség
gyarmati rsz. összeomlása– 1947: India és Pakisztán (1960-as években
fejeződött be)– Bilaterális (gyarmattartó–gyarmat) kapcsolatok
multilaterizálódtak: birodalmi belső kapcsolatok – nemzetköziesedése, globalizálódása
– Centrum–periféria viszonyrendszer: gazdasági függőség dominanciája
Nemzetközi szervezetek a Periférián is
121212121212
Mélyülő fejlettségi szakadék az 1970-es évektől
1970-es évek: 2 olajárrobbanás strukturális válság (nem konjunkturális)– Fejletlen országok (3. világ),
„Szegény Dél” leszakadása (kiv. kőolajexportáló országok)
– Periféria: súlyos eladósodás Világgazd erősen
polarizálódott a gazdasági fejlettség szempontjából, térszerkezet törésvonalai– É–D: csak gazdasági– Ny–K: gazdasági és politikai
(Periféria megosztott: kapitalista vagy szocialista, később el nem kötelezettek mozgalma is)
Az összes bruttó külföldi adósság a GDP %-ában
Adatforrás: Világbank
131313131313
A Periféria gazdasági elmaradottságának általános érvényű okai1. Egyoldalú pénzügyi, kereskedelmi és
technikai függőség2. Fejlett országok javára elszenvedett
rendszeres jövedelemveszteségek, állandó forráskivonás
3. Kétarcú gazdaság és társadalom– Torz ágazati és területi szerkezetű, belsőleg
nem integrált gazdaság– Duális jellegű, heterogén társadalom
14141414
XX. század: modern és tradicionális szektor együttléte a Periférián Periféria fejlődése koncentrált jellegű Modern szektor
– Korszerű technika– Centrumhoz kötődik: korszerű technológia onnan
szerezhető be + előállított termékek ott adhatók el– Jelentős gazd-i változások: infrastruktúra, tőkés
termelőegységek, közig, eü, okt fejlesztése– Tőkekivitel társ-gazd rsz formálódik (kapitalizálódás)
megbontja a társadalom hagyományos talapzatát Tradicionális szektor
– Nem tudja felvenni a modern szektor termékeit– Modern szektor nem tudja a helyi piacokat
nemzetgazdasággá integrálni (enklávé jellegű) duális szerkezet
Függő-típusú nközi munkamegosztás, nincs autonóm fejlődés
151515151515
W. Rostow: unilineáris fejlődéselmélete W. Rostow: unilineáris fejlődéselmélete:
– Minden ország azonos történelmi pályájú: tradicionális társ átmenet nekilendülés (take-off) érettség modern fogyasztói társ
– De: térben (nyugati kultúra) és időben (ipari forradalom) mások a feltételek
161616161616
Szegénység ördögi köre G. Myrdal: a gazdasági elmaradottság
leküzdését gátló visszacsatolási mechanizmusok:– Szegénység nem jut a beruházásokra nincs
növekedés szegénység– Szegénység iskolázatlanság demográfiai
robbanás nyílt és lappangó munkanélküliség szegénység
– Szegénység külföldi tőke + kölcsönök forráskiáramlás: profit-repatriálás + eladósodás szegénység
– Szegénység nyersanyagexport romló cserearányok szegénység
171717171717
Perifériák egyéb földrajzi elnevezései Elnevezések
– „Elmaradott”, „gyengén fejlett” – pejoratív– Fejlődő (Rostow-i koncepció) – de átlagosan
lassabb növekedés mint a fejletteké– 3. világ – hidegháború
A leszakadó periféria: A leszakadó periféria: Trópusi-AfrikaTrópusi-Afrika
191919191919
Trópusi Afrika fogalma
Trópusi-Afrika egyéb elnevezései– Fekete-Afrika: szinonim fogalom (de
sértő)– Szubszaharai Afrika (Subsaharan
Africa)– Egyenlítői Afrika: kisebb (Dél-Afrika
nélkül) Jellemzői
– Szahara elválasztó szerepe– Negrid lakosság többsége– Inkább keresztény (nem mindenhol)
Északi határa vitatott:– Mauritániától (Ny) Szudánig (K)
17 mó km2 (V11%) 760 mó fő (V11%) Részei: K-, D-, Köz- és Ny-Afrika
202020202020
Trópusi Afrika: ma is a legnagyobb fokú elmaradottság Legalacsonyabb GDP/fő: Trópusi-Afr és D-Ázsia
– De: D-Ázs: komoly fejlődés– Trópusi-Afr: változatlan árakon csökkenő GDP (nem tart lépést
term szaporodással) egyre hátrányosabb világgazd-i periférián belül
XX. sz. vége: Trópusi-Afr = világ GDP 1,3%-a (ebből D-afr Közt: 0,5%)– Demográfiai robbanás: ma 760 mió fő élelmiszer/fő csökken,
túlzott legeltetés elsivatagosodás– Mezőgazdaság túlsúlya (fogl: 2/3)– Egy-két exporttermék (ásványi nyersanyag vagy mezőg-i
termék) függőség a világpiaci ártól Országok közötti belső fejlettségi különbségek
– Természeti erőforrások (jól értékesíthető bányakincs) egyenlőtlen eloszlása
– Belső területek: elzártság– Túlnépesedés– Belpolitika: békés v. konfliktusok
Sajátos, elsősorban Sajátos, elsősorban Trópusi-Afrikára jellemző Trópusi-Afrikára jellemző
térségspecifikus okoktérségspecifikus okok
222222222222
1. Természeti viszonyok „túlzott bőkezűsége” Trópusi környezet bőkezűsége nem
kedvezett a társ-gazd, termelőerők fejlődésnek– Nem volt szükség ruházkodásra– Tartós hajlékra– Termények raktározására– I. évezred: vasszerszámok lassú terjedése
232323232323
2. Külső kapcsolatok hiánya Fekete bőrű (negrid népek): sokáig elszigetelve a
külvilágtól Felfedezés
– XV–XVI. sz.: partvidék– XIX. sz. vége: belső területek
Sokáig tartó elszigeteltség okai:– Szahara (max. néhány karavánút)– Tagolatlan tengerpart (partok mögött magas
peremküszöbök)– Esőerdők, folyókon vízesések, zuhatagok– Forró, párás égh., trópusi betegségek
Afrikai népek egymástól is elszigetelődtek több mint ezer nyelv
242424242424
3. Erős, szervezett államalakulatok hiánya Eke helyett kapa, szúróbot
– Cecelégyfertőzés fejlett nagyállattenyésztés (szarvasmarha) csak szűk területen eke helyett kapa, szúróbot
Csak nemzetiségi, törzsi kötelékek– Hagyományos kapás égető-vándorló
gazdálkodás csekély terméktöbblet nincs föld magántulajdonán alapuló osztálytársadalom
Eu-nál alacsonyabb társ-gazd fejlettségi szint gyarmatosítás előtt is
252525252525
4. Gyarmatosítók túlzott pusztításai XIX. sz. elejéig: eu-i uralom főleg
partvidéki erődökben– Eleinte (portugál) felfedezőutazók– Első eu-i erődök célja: Indiába vezető hajóút
biztosítása Később rabszolga-kereskedők,
gyarmatosítók– XVI–XIX. sz.: rabszolga Am-ba több tíz milliós
emberveszteség hatalmas területek elnéptelenedése
– XIX. sz.: Gyarmati háborúk termelőerők pusztulása
262626262626
4. Gyarmatosítók pusztításai XIX. sz. vége: egész kontinens felosztása
(főleg brit és francia)– Nyersanyag-lelőhelyek, potenciális piacok,
világhatalmi pozíció erősítése Eleinte: fejadó, nyers erőszak később:
bányászat, ültetvényes mezőgazdaság Világgazdaság: Trópusi Afrika függő
helyzete 1950-es, 1960-as évek: gyarmati rendszer
felbomlása, de még rosszabb helyzet
272727272727
5. Ésszerűtlen 5. Ésszerűtlen államhatárokállamhatárok
1950-es, 1960-as évek: 1950-es, 1960-as évek: gyarmati rendszer gyarmati rendszer gyors felbomlása (53 gyors felbomlása (53 állam), de még állam), de még rosszabb helyzetrosszabb helyzet
Függetlenség illúziói Függetlenség illúziói helyett realitás:helyett realitás:– FüggőségFüggőség– Sorozatos Sorozatos
gazdaságpolitikai hibák gazdaságpolitikai hibák (szocialista kísérletek (szocialista kísérletek néhány országban)néhány országban)
– Mesterséges határok Mesterséges határok vallási, nyelvi és törzsi vallási, nyelvi és törzsi viszályokviszályok
Fegyveres konfliktusokFegyveres konfliktusok– Gazdasági elnyomorodásGazdasági elnyomorodás– Háborús menekültekHáborús menekültek
282828282828
Nem jut a termelés bővítésére Bevétel: alacsony nemzeti jöv Kiadás: nem a termelés bővítésére költenek,
helyette:– Elemi szükségletekre, közvetlen fogyasztásra (élelmiszer,
ruházkodás) fordítják (kiv.: társ uralkodó gazdag rétegek – pazarló fogyasztási szokások)
– Társadalmi feszültségek erős hadsereg, fegyverkezés– Állami adósságok törlesztése– Alapvető infrastruktúra megteremtése– Demográfiai robbanás beruházásai (házak, iskolák,
kórházak) Ha marad is a termelés bővítésére:
– Elmaradott környezet (szakértelem, infrastruktúra) új beruházások terméketlenek (növekvő szakadék a fejlett világtól)
292929292929
Alulurbanizált kultúrrégió
Legnépesebb ország: Nigéria
Városlakók aránya kicsi (<40%)
Óriási falu–város különbség
Nagyvárosok főleg tengerparton
Legnépesebb város:– Lagos
(Nigéria): WR11 (~10,4 mó)
– Kinshasa (Kongó): WR15 (9,4)
A „Feltörekvő Óriás”: Dél-A „Feltörekvő Óriás”: Dél-ÁzsiaÁzsia
3131
Dél-Ázsia lehatárolásaDél-Ázsia lehatárolása
Dél-Ázsia egyéb elnevezéseiDél-Ázsia egyéb elnevezései a a gyarmati korbólgyarmati korból– Kelet-India (Nyugat-India ≈ Karib-Kelet-India (Nyugat-India ≈ Karib-
térség)térség)– Elő-India (Hátsó-India ≈ Délkelet-Elő-India (Hátsó-India ≈ Délkelet-
Ázsia)Ázsia) Elkülönül Ázsiától (Indiai Elkülönül Ázsiától (Indiai
kőzetlemez, Himalája elválasztó kőzetlemez, Himalája elválasztó szerepe) szerepe) szubkontinens, szubkontinens, alkontinens alkontinens könnyű könnyű lehatárolnilehatárolni
Dél-Ázsia (6 ország): Banglades, Dél-Ázsia (6 ország): Banglades, Bhután, India, Nepál, Srí Lanka Bhután, India, Nepál, Srí Lanka és a Maldív-szigetekés a Maldív-szigetek
Csak Ny-i irányba nyitottabb Csak Ny-i irányba nyitottabb tágabb (angolszász) értelmezés:tágabb (angolszász) értelmezés:– Gyakran Pakisztán isGyakran Pakisztán is– CIA The World Factbook: CIA The World Factbook:
Afganisztán isAfganisztán is– Legtágabb értelmezés Legtágabb értelmezés ENSZ: ENSZ:
még Irán ismég Irán is
IndiaIndia
Maldív-Maldív-szigetekszigetek
Srí LankaSrí Lanka
NepálNepál BhutáBhutánn
BangladBangladeses
3232
Dél-Ázsia népességföldrajzi Dél-Ázsia népességföldrajzi képeképe
Legkisebb területű kultúrrégió: 3,6 mió kmLegkisebb területű kultúrrégió: 3,6 mió km22
Jelentős népességszám (2012): 1,4 mrd fő (Jelentős népességszám (2012): 1,4 mrd fő (VR2.; VR2.; világ 20%-a), jelentős eltérések:világ 20%-a), jelentős eltérések:– India túlsúlya 1,2 mrd (85%) India túlsúlya 1,2 mrd (85%) VR2, Banglades 150 mió VR2, Banglades 150 mió
(11%) (11%) VR8 VR8– De: Bhután (720 ezer), Maldív-szigetek (330 ezer)De: Bhután (720 ezer), Maldív-szigetek (330 ezer)
Legsűrűbben lakott kultúrrégió: 400 fő/kmLegsűrűbben lakott kultúrrégió: 400 fő/km22
– Maldív-szigetek, Banglades: 1000 fő/kmMaldív-szigetek, Banglades: 1000 fő/km22 felett felett Magas természetes szaporodás: India 15 ‰ Magas természetes szaporodás: India 15 ‰
(Maldív-szigetek 24‰, Nepál 21‰)(Maldív-szigetek 24‰, Nepál 21‰) Fiatalos társadalom, 15 év alattiak aránya: India Fiatalos társadalom, 15 év alattiak aránya: India
32% (Bhután, Nepál és Maldív-szigetek 40%)32% (Bhután, Nepál és Maldív-szigetek 40%) Születéskor várható átlagos élettartam: India 69 Születéskor várható átlagos élettartam: India 69
(Srí Lanka 75)(Srí Lanka 75)
333333333333
Alacsony városodottság, Alacsony városodottság, óriásvárosokkalóriásvárosokkal
Alacsony városlakók Alacsony városlakók aránya: 28% (Bhután aránya: 28% (Bhután 11%)11%)
Sok nagyváros (>Eu)Sok nagyváros (>Eu)– 505 db 100 ezer 505 db 100 ezer
felettifeletti– 84 db félmilliós84 db félmilliós– 37 db milliós37 db milliós
Legnépesebb városok:Legnépesebb városok:– Mumbai (Bombay) 14 Mumbai (Bombay) 14
mó VR2.mó VR2.– Dhakka 11,6 VR5.Dhakka 11,6 VR5.– Delhi 11,2 VR8.Delhi 11,2 VR8.– Bangalore 6,3Bangalore 6,3– (Chennai) Madras 4,7(Chennai) Madras 4,7– Kolkata (Kalkutta) Kolkata (Kalkutta)
4,44,4
3434
Vallási sokszínűségVallási sokszínűség
Hindu többség 72%Hindu többség 72%– Nepál és India 80% körülNepál és India 80% körül– Többi országban is a legnagyobb kisebbségTöbbi országban is a legnagyobb kisebbség
Muszlim 20% (szunnita ág)Muszlim 20% (szunnita ág)– Banglades (Pakisztán) leválásának alapjaBanglades (Pakisztán) leválásának alapja– Maldív-szigetek 100%, Banglades 83%Maldív-szigetek 100%, Banglades 83%– Legtöbben Indiában 164 mióLegtöbben Indiában 164 mió
Buddhista 1%Buddhista 1%– Srí Lanka 77%, Bhután 75%Srí Lanka 77%, Bhután 75%
Kisebb keresztény közösség: India, Srí LankaKisebb keresztény közösség: India, Srí Lanka Hatása: fogyasztási szokások, mezőgazdaság, Hatása: fogyasztási szokások, mezőgazdaság,
demográfia, nők egyenjogúsága, iskolázottság, demográfia, nők egyenjogúsága, iskolázottság, üzleti környezetüzleti környezet
3535
NemzetiségNemzetiség NyelvNyelv
IndiaIndia soknemzetiségűsoknemzetiségű 22 hivatalos nyelv, hindi (fő)22 hivatalos nyelv, hindi (fő)
BangladesBanglades 95 % bengáli95 % bengáli bengálibengáli
Srí LankaSrí Lanka 75% szingaléz, 18% 75% szingaléz, 18% tamiltamil
szingaléz, hiv. még: tamil, szingaléz, hiv. még: tamil, angolangol
NepálNepálsoknemzetiségű: soknemzetiségű: 48% gurkha, nevári, 48% gurkha, nevári, bhotijabhotija
nepálinepáli
BhutánBhután 50% bhotija, 35% 50% bhotija, 35% nepáli, asszámi nepáli, asszámi dzongkhadzongkha
Maldív-Maldív-szigetekszigetek 98% szingaléz98% szingaléz divehi (szingaléz dialektus divehi (szingaléz dialektus
arab írásjelekkel) arab írásjelekkel)
Nemzetiségi, nyelvi Nemzetiségi, nyelvi sokszínűségsokszínűség
3636
Ipari forr. előtt azonos Ipari forr. előtt azonos gazdasági fejlettségi szinten gazdasági fejlettségi szinten EurópávalEurópával
Indus és mellékfolyóinak Indus és mellékfolyóinak völgyében: Kr. e. III. évezred: völgyében: Kr. e. III. évezred: Harappa kultúraHarappa kultúra
Mohendzsó-dáró (=„Holtak Mohendzsó-dáró (=„Holtak Dombja”)Dombja”)– Indus középső folyásánálIndus középső folyásánál– Sakktáblás alaprajzSakktáblás alaprajz– Egy-kétemeletes lakóházak Egy-kétemeletes lakóházak
(fürdőszobás)(fürdőszobás) Magas szintű urbanizmusMagas szintű urbanizmus
– Fejlett infrastruktúra (fürdő, vízvezetés, Fejlett infrastruktúra (fürdő, vízvezetés, burkolt utak)burkolt utak)
Világkereskedelem nagy Világkereskedelem nagy háromszögeháromszöge– Szufficit Európával szembenSzufficit Európával szemben
3737
Lemaradás India-specifikus Lemaradás India-specifikus okaiokai
1.1. Kasztrendszer (indiai társadalom Kasztrendszer (indiai társadalom szerkezete): casta (portugál) = faj(ta), szerkezete): casta (portugál) = faj(ta), népcsoportnépcsoport– 4 fő kaszt: bráhminok, ksatriják, vaisják, 4 fő kaszt: bráhminok, ksatriják, vaisják,
súdráksúdrák– Érinthetetlenek (páriák, dalitok)Érinthetetlenek (páriák, dalitok)– Kaszton kívüliek (külföldiek)Kaszton kívüliek (külföldiek)
2.2. Ipari forr. elmaradásaIpari forr. elmaradása
3.3. Angol gyarmati uralomAngol gyarmati uralom
3838
Két évszázados angol gyarmati Két évszázados angol gyarmati uralomuralom
Gyarmatosítás hátrányai:Gyarmatosítás hátrányai:– Kézműipart tönkretették, bányászatot Kézműipart tönkretették, bányászatot
alig, feldolgozóipart nem fejlesztettékalig, feldolgozóipart nem fejlesztették– Ipari növények, élvezeti cikkek Ipari növények, élvezeti cikkek
termesztésének előtérbe helyezése termesztésének előtérbe helyezése – Gabonafélék termesztésének Gabonafélék termesztésének
visszaszorítása visszaszorítása éhínségek előidézői éhínségek előidézői Előnyei:Előnyei:
– Angolok fejlesztették: egészségügy, Angolok fejlesztették: egészségügy, közigazgatás, jogrendszerközigazgatás, jogrendszer
– Vasutat, utakat építettekVasutat, utakat építettek– Bekapcsolták a szubkontinenst a Bekapcsolták a szubkontinenst a
világgazdaságbavilággazdaságba
3939
Elhibázott gazdaságpolitika a Elhibázott gazdaságpolitika a függetlenség utáni első függetlenség utáni első évtizedekbenévtizedekben Gyarmatosítás következményeiGyarmatosítás következményei
– India-Pakisztán kettéválása (1947) India-Pakisztán kettéválása (1947) nyersanyag ipar nélkül és nyersanyag ipar nélkül és ipar nyersanyag nélkülipar nyersanyag nélkül
– Két Pakisztán (Banglades – Pakisztán 1971)Két Pakisztán (Banglades – Pakisztán 1971) Vontatott fejlődésVontatott fejlődés
– Függetlenség előtt: 0,8%-os gazd-i növ Függetlenség előtt: 0,8%-os gazd-i növ ≈ népnöv ≈ népnöv értékterm/fő: nincs növ.értékterm/fő: nincs növ.
– 1950–1980: 3,5 %-os növ (2,2%-os népnöv) 1950–1980: 3,5 %-os növ (2,2%-os népnöv) de értékterm/fő: de értékterm/fő: csak 1,3%csak 1,3%
– Családtervezés nehézkessége Családtervezés nehézkessége elégtelen táplálkozás (2240 elégtelen táplálkozás (2240 kcal)kcal)
Államkapitalizmus: kapitalizmus és a szocializmus rossz Államkapitalizmus: kapitalizmus és a szocializmus rossz keverékekeveréke– Importhelyettesítés Importhelyettesítés befelé fordulás befelé fordulás nincs verseny nincs verseny– Kimaradt a világgazd II. vh utáni felfutásából (3. világ fejlődése Kimaradt a világgazd II. vh utáni felfutásából (3. világ fejlődése
átlagban duplája volt)átlagban duplája volt)– Monopolizált állami szektor + agyonszabályozott magánszféraMonopolizált állami szektor + agyonszabályozott magánszféra– Külföldi befektetések gátlása Külföldi befektetések gátlása nincs külföldi technológia nincs külföldi technológia
4040
Gazdasági modernizáció indiai Gazdasági modernizáció indiai útja az 1980-as évektől – útja az 1980-as évektől – sikertörténetsikertörténet 1980–2002: évi átlag 6%-os GDP bővülés, majd 1980–2002: évi átlag 6%-os GDP bővülés, majd
7,5%-ra emelkedett7,5%-ra emelkedett– India az ezredfordulón a világ India az ezredfordulón a világ 4.4. legnagyobb gazdaság legnagyobb gazdasága a
(vásárlóerő paritáson számított GDP)(vásárlóerő paritáson számított GDP)– GDP bővülés 30–40%-át a termelékenység javulása adjaGDP bővülés 30–40%-át a termelékenység javulása adja– Gazdasági növekedés nem a munkaerő létszámának Gazdasági növekedés nem a munkaerő létszámának
bővülésén alapult bővülésén alapult jó minőségű, tőke- és tudásintenzív jó minőségű, tőke- és tudásintenzív iparágakiparágak
Nem az ázsiai mintát követte (alacsony árú, Nem az ázsiai mintát követte (alacsony árú, munkaintenzív késztermékek exportja a fejlett munkaintenzív késztermékek exportja a fejlett világba) világba) sajátutas gazdaságpolitika, mely inkább sajátutas gazdaságpolitika, mely inkább függött:függött:– BBelső piactól (mint exporttól)első piactól (mint exporttól)– FFogyasztástól (mint a beruházástól)ogyasztástól (mint a beruházástól)– SSzolgáltatásoktól (mint az ipartól)zolgáltatásoktól (mint az ipartól)– HHigh-techtől (mint az alacsony hozzáadott értékű terméktől)igh-techtől (mint az alacsony hozzáadott értékű terméktől)
4141
Gazdasági fellendülés motorjaGazdasági fellendülés motorja
Alapja:Alapja:– „„Angolul beszélő” indiai felsőoktatási rendszer (British Angolul beszélő” indiai felsőoktatási rendszer (British
English)English)– Föld gömbölyű: Indiában nappal van, amikor az USA-ban Föld gömbölyű: Indiában nappal van, amikor az USA-ban
éjszakaéjszaka Fehérgalléros szolgáltatások kínálatának bővülése és Fehérgalléros szolgáltatások kínálatának bővülése és
világpiacra kerülésevilágpiacra kerülése– Szoftverfejlesztés exportja (2008-ra 35 mrd USSzoftverfejlesztés exportja (2008-ra 35 mrd US$$))
Kiemelkedőek az ún. „outsourcing” tevékenységekKiemelkedőek az ún. „outsourcing” tevékenységek– KönyvelésKönyvelés– Eü. Eü. sszolgáltatásokzolgáltatások– Újságírói munkaÚjságírói munka– Telefonos ügyfélszolgálatTelefonos ügyfélszolgálat
Információtechnikai forradalom eredménye: fiatalok Információtechnikai forradalom eredménye: fiatalok hazájukban tudnak a globális munkaerőpiachoz hazájukban tudnak a globális munkaerőpiachoz csatlakozni csatlakozni válasz a „brain drain”-re válasz a „brain drain”-re
4242
Világpiaci nyitás (1991-től)Világpiaci nyitás (1991-től)
Gazdasági fejlődés sajátja: Gazdasági fejlődés sajátja: áállami támogatásokkal llami támogatásokkal szemben ért el sikereketszemben ért el sikereket
Állam igyekezett kivonulni a gazdaságirányítás Állam igyekezett kivonulni a gazdaságirányítás területeirőlterületeiről
Reformok:Reformok:– Kereskedelmi korlátok és állami monopóliumok leépítéseKereskedelmi korlátok és állami monopóliumok leépítése– Adókulcsok csökkentéseAdókulcsok csökkentése– Verseny ösztönzéseVerseny ösztönzése
Jelentős a versenyképesség javulás (telekom. Jelentős a versenyképesség javulás (telekom. forr., több infrastruk. beruházás, utak, kikötők)forr., több infrastruk. beruházás, utak, kikötők)– De ez csak a kiindulási alaphoz képest jelentősDe ez csak a kiindulási alaphoz képest jelentős– Még mindig akadozó energiaellátás, városi Még mindig akadozó energiaellátás, városi
közszolgáltatásközszolgáltatás
4343
Indiai modell hatásaIndiai modell hatása
Közgazdászok: indiai gazdasági növekedés Közgazdászok: indiai gazdasági növekedés (fogyasztásvezérelt) kiegyensúlyozottabb, mint a (fogyasztásvezérelt) kiegyensúlyozottabb, mint a kínai (erőforrások mobilizációjára épül)kínai (erőforrások mobilizációjára épül)
India kihagyja „ipari forradalmát” agrár országból India kihagyja „ipari forradalmát” agrár országból szolgáltatások vezérelte gazdaságot épít. (Mg: 22, szolgáltatások vezérelte gazdaságot épít. (Mg: 22, Ip: 27, Sz: 51) Ip: 27, Sz: 51) – Ipar: főleg high-tech, és magas feldolgozottságú Ipar: főleg high-tech, és magas feldolgozottságú
termékek (Kína Ip: 48)termékek (Kína Ip: 48) DE! Vidéki nincstelenek továbbra is a szegénységi DE! Vidéki nincstelenek továbbra is a szegénységi
küszöb alatt a munkaintenzív iparágak hiányában küszöb alatt a munkaintenzív iparágak hiányában sok indiai a kínai mintát követné sok indiai a kínai mintát követné– India 1 mrd 130 mió lakosából még mindig 800 millióan India 1 mrd 130 mió lakosából még mindig 800 millióan
élnek napi 2 dollárnál kevesebbőlélnek napi 2 dollárnál kevesebből
Gazdasági fejlettségi Gazdasági fejlettségi különbségek Dél-Ázsiábankülönbségek Dél-Ázsiában
454545454545
Eltérő természeti Eltérő természeti adottságok a adottságok a mezőgazdaság számáramezőgazdaság számára PozitívPozitív
– India: ter. fele szántóföldIndia: ter. fele szántóföld– Srí Lanka: kedvező természeti viszonyok Srí Lanka: kedvező természeti viszonyok „trópusi „trópusi
paradicsom” v. „szigetek gyöngye”paradicsom” v. „szigetek gyöngye”
Negatív:Negatív:– Elaprózott parcellákElaprózott parcellák
Bhután és Nepál: hegyvidéki fekvés Bhután és Nepál: hegyvidéki fekvés kevés termőföld kevés termőföld Földreformok: India (1948), Banglades: nagy- és középbirtokok Földreformok: India (1948), Banglades: nagy- és középbirtokok
felosztásafelosztása Következmények:Következmények:
– FöldéhségFöldéhség– Alacsony technikai színvonal, alacsony hatékonyság, kisparasztok Alacsony technikai színvonal, alacsony hatékonyság, kisparasztok
szegénysége szegénysége mezőgazdaság fejlődésének gátja mezőgazdaság fejlődésének gátja
– Trópusi monszun hatásaTrópusi monszun hatása
Zamindárok (földbirtokosok, bérlők), Zamindárok (földbirtokosok, bérlők), rajótákrajóták
464646464646
Mezőgazdaság túlzott súlyaMezőgazdaság túlzott súlya
India: fogl 60%, GDP 22%India: fogl 60%, GDP 22% Bhután és Nepál: agrárországok, fogl 90%<, GDP: Bhután Bhután és Nepál: agrárországok, fogl 90%<, GDP: Bhután
25%, Nepál 38%, de: Bhután és Nepál: agrárországok (mg. 25%, Nepál 38%, de: Bhután és Nepál: agrárországok (mg. fogl 90%<), de: belső szükségletek kielégítésére képesfogl 90%<), de: belső szükségletek kielégítésére képes
Kiv: Maldív-szk: GDP 9%Kiv: Maldív-szk: GDP 9% Srí Lanka: kétarcúság: ültetvények vs. önellátó polikultúraSrí Lanka: kétarcúság: ültetvények vs. önellátó polikultúra Növénytermesztés vezető szerepeNövénytermesztés vezető szerepe
– India: mg term. 4/5-e, Bhután, Nepál: gazdasági élet alapja a India: mg term. 4/5-e, Bhután, Nepál: gazdasági élet alapja a földművelésföldművelés
– Rizs (India: ter. ¼-e), búza, köles, hüvelyesek, földimogyoróRizs (India: ter. ¼-e), búza, köles, hüvelyesek, földimogyoró– Gyapot, jutaGyapot, juta– Cukornád (cukorból gur), Dohány, tea, fűszerekCukornád (cukorból gur), Dohány, tea, fűszerek– Kókuszpálma: Maldív-szk (fő kultúrnövény)Kókuszpálma: Maldív-szk (fő kultúrnövény)
Állatállomány számottevőÁllatállomány számottevő– Szarvasmarha, kecske, bivaly, (Bhután, Nepál: jak, juh is)Szarvasmarha, kecske, bivaly, (Bhután, Nepál: jak, juh is)– Halászat: India, Maldív-szk. (mg alapja)Halászat: India, Maldív-szk. (mg alapja)
4747
Vidéki szegények felemeléseVidéki szegények felemelése
Második zöld forradalom Második zöld forradalom mg. komoly mg. komoly potenciálpotenciál
Ehhez a magántőkét a rurális terek felé Ehhez a magántőkét a rurális terek felé kell csábítanikell csábítani– Állami ellenőrzés kivonásaÁllami ellenőrzés kivonása a a terméktermékelosztási elosztási
rendszerrendszerbőlből– Nagykereskedők közvetlenül szerződhessenek Nagykereskedők közvetlenül szerződhessenek
a termelőkkela termelőkkel– Beruházások az öntözés elősegítéséreBeruházások az öntözés elősegítésére– Birtokviszonyok átalakításaBirtokviszonyok átalakítása
4848
A városlakók és az írni-A városlakók és az írni-olvasni tudók aránya olvasni tudók aránya Indiában (2001)Indiában (2001)
4949
A lányok helyzete Dél-Ázsia A lányok helyzete Dél-Ázsia oktatásábanoktatásában
Analfabétizmus (47%)Analfabétizmus (47%)– Tipikus indiai 5 osztályt végez, a Tipikus indiai 5 osztályt végez, a
lányok átlag eggyel kevesebbetlányok átlag eggyel kevesebbet Térségben a nők helyzete mai napig Térségben a nők helyzete mai napig
alárendeltalárendelt lányok oktatására lányok oktatására rányomja bélyegétrányomja bélyegét
LLányok ányok oktatásai helyzetét meghatározza:oktatásai helyzetét meghatározza:– Alapvető diszkriminációAlapvető diszkrimináció– SzegénységSzegénység– Vallási háttérVallási háttér
OrszágtípusokOrszágtípusok1.1. Már az alapfokú oktatáshoz történő Már az alapfokú oktatáshoz történő
hozzáférés is akadályozott (Nepál)hozzáférés is akadályozott (Nepál)2.2. Megvalósul a lányok iskolába történő Megvalósul a lányok iskolába történő
integrációja, de aintegrációja, de alacsony szintű alacsony szintű a szolgáltatás (Baszolgáltatás (Bangladesnglades, In, Indiadia))
3.3. Csak a Csak a magasabb szintű oktatásbamagasabb szintű oktatásban, n, munkaerőpiacon hátránymunkaerőpiacon hátrány (Srí L (Srí Lankaanka, , MaldMaldív-szigetekív-szigetek))
505050505050
Indián belüli fejlettségi Indián belüli fejlettségi különbségek, 2002különbségek, 2002
Egy főre jutó GDP (India=100%)200 % felett125-199 %75-124 %74 % alatt
515151515151
Gazdasági fejlődési Gazdasági fejlődési különbségekkülönbségek1994–20021994–2002
GDP/fő növekedése 1994=100%
160 % felett140-159 %125-139 %124 % alatt
5252
A fejlettség és a fejlődés A fejlettség és a fejlődés összefüggése Indiábanösszefüggése Indiában
r = 0,54r = 0,54
5353
Népességnövekedés és Népességnövekedés és gazdasági fejlettség Indiában gazdasági fejlettség Indiában (2001)(2001)
5454
Dél-Ázsia szegényebb országaiDél-Ázsia szegényebb országai
NepálNepál– Egyik legszegényebb országEgyik legszegényebb ország– Fejlesztésekhez segélyekre támaszkodikFejlesztésekhez segélyekre támaszkodik
BhutánBhután– Egyik legelzártabb országEgyik legelzártabb ország– Óvatos gazdaságfejlesztés Óvatos gazdaságfejlesztés életminőség javulása életminőség javulása
Bangladesi gazdaság gondjai: Bangladesi gazdaság gondjai: – Humán- és pénztőke hiányaHumán- és pénztőke hiánya– Népességnövekedés (Dhaka: XX. sz-ban ötszörösére nőtt Népességnövekedés (Dhaka: XX. sz-ban ötszörösére nőtt
11 mió) 11 mió) csekély a felhalmozás és beruházás csekély a felhalmozás és beruházás– Évről-évre ismétlődő természeti csapásokÉvről-évre ismétlődő természeti csapások
5555
Fejlettebb dél-ázsiai Fejlettebb dél-ázsiai gazdaságokgazdaságok
Srí Lanka jobb helyzetűSrí Lanka jobb helyzetű– Alacsony: term. szap. (10Alacsony: term. szap. (10‰), analfabéták aránya (9%), ‰), analfabéták aránya (9%),
mg. foglmg. fogl– Magas: születéskor várható élettartam, napi Magas: születéskor várható élettartam, napi
tápanyagfogyasztás/fő, GDP/főtápanyagfogyasztás/fő, GDP/fő Maldív-szk: turisztikai bevételek átalakították a Maldív-szk: turisztikai bevételek átalakították a
társadalmi-gazdasági viszonyokattársadalmi-gazdasági viszonyokat– Egyik legkisebb ország (300 kmEgyik legkisebb ország (300 km22))– Több mint 1000 korallszigetből csak 202 alkalmas Több mint 1000 korallszigetből csak 202 alkalmas
állandó letelepedésre állandó letelepedésre egyik legsűrűbben lakott ország egyik legsűrűbben lakott ország (néps. helyenként > 1500 fő/km(néps. helyenként > 1500 fő/km22<) <)
– Írástudatlanságot gyakorlatilag felszámoltákÍrástudatlanságot gyakorlatilag felszámolták– Magas születéskor várható élettartamMagas születéskor várható élettartam
5656
Ipar, turizmusIpar, turizmus
Bhután, Nepál, Banglades: ipar fejlődésének gátja:Bhután, Nepál, Banglades: ipar fejlődésének gátja:– Nyersanyag-, energia- és tőkehiányNyersanyag-, energia- és tőkehiány– Fogyatékos infrastruktúraFogyatékos infrastruktúra– Szegénység Szegénység csekély vásárlóerő csekély vásárlóerő szűkös piac szűkös piac
Élelmiszeripar minden országbanÉlelmiszeripar minden országban Bhután, Nepál: hagyományos kézműipar, faiparBhután, Nepál: hagyományos kézműipar, faipar Srí Lanka: fejlődik a vegyészetSrí Lanka: fejlődik a vegyészet TurizmusTurizmus
– Bhután, Nepál: kiemelkedő szerepe, de:Bhután, Nepál: kiemelkedő szerepe, de: Nepál: politikai instabilitás miatt erősen ingadozó Nepál: politikai instabilitás miatt erősen ingadozó bevételek bevételek
főként a fekete- és szürkegazdaságbafőként a fekete- és szürkegazdaságba Bhután: beutazási korlátokBhután: beutazási korlátok
– Maldív-szk: szk közel felén csak turisztikai Maldív-szk: szk közel felén csak turisztikai létesítményeklétesítmények
5757
NépesséNépesség (mió g (mió
fő, fő, 2007)2007)
NépsűrűNépsűrűség ség
(fő/km(fő/km22) ) 20072007
TermészTermészetes etes
szaporodszaporodás (ás (‰) ‰) 20052005
15 év 15 év alattiak alattiak aránya aránya
(%) 2005(%) 2005
SzületésSzületéskor kor
várható várható élettartaélettartam (év) m (év) 20052005
Városi Városi lakosság lakosság aránya aránya
(%) 2006(%) 2006
IndiaIndia 11301130 344344 1515 3232 6969 2929BangladeBangladess
150150 10451045 1818 3535 6464 2525
Srí LankaSrí Lanka 2121 320320 1010 2424 7575 1515
NepálNepál 2929 197197 2121 3939 6363 1616BhutánBhután 0,70,7 1515 1313 3838 6464 1111Maldív-Maldív-szigetekszigetek 0,350,35 11661166 2424 4141 6868 3030
Jelentős különbségekJelentős különbségek
5858
Egy főre Egy főre jutó GNI jutó GNI (USD, (USD, 2006)2006)
Export Export értékeértéke
(Mrd USD) (Mrd USD) 20062006
Import Import értékeértéke
(Mrd USD) (Mrd USD) 20062006
HDI-index HDI-index (ranghely, (ranghely,
177 177 országból) országból)
20062006
IndiaIndia 820820 102,73102,73 133,42133,42 126126BangladesBanglades 450450 9,269,26 13,8413,84 137137Srí LankaSrí Lanka 11601160 6,376,37 8,908,90 9393NepálNepál 320320 0,750,75 1,851,85 138138BhutánBhután 14301430 0,250,25 0,400,40 135135Maldív-Maldív-szigetekszigetek 23202320 1,331,33 9,509,50 9898
5959
A három gazdasági szektor GDP-ből való A három gazdasági szektor GDP-ből való részesedése/ foglalkoztatottakból való részesedése/ foglalkoztatottakból való
részesedése (%) 2000 – 2004részesedése (%) 2000 – 2004
I.I. II.II. III.III.
IndiaIndia 22/6022/60 27/1227/12 51/2851/28
BangladesBanglades 20/5220/52 27/1427/14 53/3453/34
Srí LankaSrí Lanka 17/3517/35 26/2526/25 57/4057/40
NepálNepál 38/9338/93 21/-21/- 41/-41/-
BhutánBhután 25/9425/94 37/-37/- 38/-38/-
Maldív-szigetekMaldív-szigetek 9/-9/- 16/-16/- 75/5075/50