A Self_Smith Es Mackie

5/11/2018 A Self_Smith Es Mackie

1/29

Az enfogalom felepitese: amit onmagunkr61 tudunkAz onismeret forrasatAz bnmeg ismeres es rnasok meg i smerese azonos vagy kO l6nb6z6 f o lyama tok -e?T6bb fe le s e lfA k u l6 n b6 z 6 s e lf ek o s sz e re n de z ss s : k o he r en s e n fo g a lom k ia la k rt a saAz onertekeles kialakl tasa: hogyan latjuk magunkat?Onme ge r6 sit es : " tn v a gy ok a le gj ob b! '-Az one rt eke les f o rr asa 'A self hatasai : az erzelrnek esa vlselkedes iranyitasaA se lf e s a z e rz e lr ne k : e rt er n v a g y e ll en em ?A se lf mu k 6de s k o zb en: s e lf e s v i se lk e de sA self megvedese: megkuzdes a stresszel, az inkonzisztenciakkal

es a kudarcokkalA se lf j o ll et e e ll en i ra n yu l6 f en y eqe te sMenekO le s a f en y eqe te s e 1 61 :e rz e lemkoz pomu meqku z de sS z embe sz a ll ni a f en y ege te s se l: p ro b le rn a k oz p onn ; r n eq k uz d ssA r n eq k uz d es m6d ja i

A s~lf ~ialakftasa. sa el6zo oldalon lathato fiatalember Igencsak sz6szerint alkotta meg a self let. Barami probalkczasalnk rendszerint nem ilyen konkrstak, allandcan arra torekszt.nk, hogy megertsUk, kikvagyunk, es rn.lyenek vagyunk

A self

Ekg csak beterni egy konyvesbol tba es elhaladni a pszichologiai kony-vekkel megrakot t polcok mellett , s maris batoritva erezhetjuk magun-kat arra, hogy B ec si ii jii k m eg o nm a gu nk at , H o zz uk k i a l eg to bb et m a gl mk b6 1,Ismerju le meg i i nmagun le a t , vagy F ~ le s s zu k k e p es s e g ei n ke t . Tanacsokat kap-hatunk arra vonatkozoan, H og ya n e lju nk b ek eb en o nm ag un kk al, H og ya l1 .gyakoroi juk az onkontrol l t , es Hog y a n n o v el ji ik o l 1. e rt e ke l es i in k e t. Megtalaljuktovabba, hogyan kellene tiszteletben tartanunk az entmket, ervenyesul-nunk, gyogyitanunk onmagunkat, vagy eppen beszelgetnunk onma-gunkkal. Mint ahogy ezek a konyvcimek is bizorryi tj sk, az egyik legfon-tosabb eel az ember eletcbcn az, hogy megertse onmagat, fel fedezze ajcllemvonasoknak azt a kulonos egyvelcget, amely - az ujjlenyomathozhasonloan - minden kimastol teljesen megkulonboztethctd egyedi em-berre teszi. A z, amit rnagunkrol gondolunk vagy erzunk, ahogyan kife-jezzi. i.k magunkat, joforman az ele tunk minden teru le te t bcfolyasolja.Ebben a fejezetben azokat a folyamatokat vizsgaljuk meg, amelyek nem-csak a pontos onrnegisrneresben segitenck benni.i.nket, hanern annak akepzetnck avedelrnezesebcn es fejlesztesebcn is, amit "selfuek" vagy en-fogalomnak nevezi.ink.

Mi isez az "en" tu la jdonkeppen? A filoz6fusok mar 6sid6ktal kezd-ve arra buzditottak: .Jsmerd meg onmagad", mert ugy gondoltak, hogya z e n a m eg is m er es t dr gy a l eh et . Lehet, hogy biztosak vagyunk abban, hogyfelenkekvagy eppen becsuletesck, intelligensek vagy vonzoak vagyunk.Mindent osszcvetve meg azt is gondolhatjuk, hogy szep, elragado, ro-konszenves lcnyek vagyunk. Dc hogyan tudtuk meg mindezt onrna-gunkrol? Ennek a fejezetnek az elsa resze azt vizsgal ja meg, ahogyan mi,emberek kialakitjuk magunkrol az clkepzeleseinket, ahogyan rnegtud-juk , milyenek vagyunk, es azt , mit erzunk onmagunkkal kapcsolatban.Amint thni fogjuk, saja t magunkra vonatkoz6 benyomasaink nagyonhasonloak ahhoz, ahogyan mas ernbereket eszlelunk. Bar igaz, hogy azoneszleles folyamataban sokkal tobb torzlto tenyczo mfikodik, A leg-tobben kozulunk olyan kepet festenck onmagukrol, amely magan vi-


2/29

4.A sel f Azenfogalom felepltese: arrnt onrnaqunkrol tudunkseli azon eroteljes motivacios nyornas jegyeit, hogy a kep szepre sike-ruljon,

A selfnek van egy masodik aspektusa is: mihelyt kialakul t, a s e l fi r d -n y fl ja g o n do l a ta i n ka t , e r ze s ei n ke t 6; I l is e lkedis i inke t . Amennyiben ugy vele-kedunk magunkr61, hogy becsii letesek vagyunk, elfogadjuk azt a bizo-nyi tekot, amely igazol ja szemleletunket, de elu tasi tjuk azt az informa-ci6t, amcly cllentmond annak. Azok a celok, amelyek az enunknekfontosak, iranyitjak az esernenyckre adott erzelmi valaszainkar, Nagyracrtekelt eredrnenyeink novel ik buszkesegunket es orormmket, mfg azokaz esernenyek, amclyek fenyegctnek vagy akadalyoznak minket, ff~lel -met es haragot ebresztenek bennunk. Amikor vallaijuk, hogy egy kiscsapatot oktatunk hetvcgenkcnt, vagy onkent ajanlkozunk csoportokvezetesere a mtiveszeti muzeurnban, a self iranyitja a viselkedesunker,mivel rnegprobaljuk masoknak megmutatni, milyen emberek vagyunk.A fejezet masodik reszeben a gyakorla tban fogjuk latn i a sel f rntikode-set , ahogyan rneghatarozza a tarsas vilag je lensegeire adott magyaraza-tainkat, es iranyftja a benne folytatott interakci6inkat.

E fejezet utolso reszeben megvitatiuk, hogy mi tortenik, mikorselfimk hitelessege megkerdcjelezodij, - amikor nern az tor tenik, amitterveztunk, remeltunk vagy virtunk. Vajon tovabbra is intell igensnekerezzuk-e magunkat, ha egy fontos tantargybol elegte lcn oszta lyzato tkapunk? N em erezzuk-e nil soknak, amikor egyszerrc probalunk j6szii l6k es szakmai lag sikeresek is lenni , ki .izdeni a csucsforgalomban atovabbhaladaserr, es ki jonni a fizetesunkbdl? Hogyan birk6znak meg azcrnberek egy hirtelen betegseggel, a munkahelyi ik elvcsztcscvel, a gye-rekekkel tel t haz t ires feszekke valasaval? A fejezet utols6 resze azokat apr6balkozasainkat v izsgal ja meg, rnelyek a stresszel, a kudarccal , az in-konzisztenciaval val6 megkuzdesre iranyulnak, Mint ahogyan latni fog-juk, az a mod, ahogyan megvcdjiik magunkat a fenyegetcsekrol es csa-lodasoktol, nemcsak a kazerzetiinket befolyasolja, hanem a fizikai egesz-segunket is. A self osszehangolja a gondolatokat, az crzelmeket cs aviselkedest, mcgfelc lte ti az al talunk eszlc lt szernelyt a kti ls6 szernlclfialtai eszlelt szernclynek, s ezaltal tulajdonkeppen testet-Ielket egymas-hoz kapcsol6 kotoanyagkcnt mukodik.

a kedvenc ruhadarabjaink, valojaban viszont mindkett6 tapasztalataink,eletkorulmenyeink es szocialis kornyezetunk alakulasaval parhuzamo-san fejl6dikes valtozik. Nem szamit, mennyire hisszuk azt, hogy isrner-juk magunkat; a tto l meg keptelenek lehet iink el6re megj6so1ni egy szo-kat lan esemenyre adott valaszunkat, peldaul hogy hogyan reagalnank amunkahelyi ink elvesztesere vagy egy uj tarsadalmi szerepre, peldaul aszulove valasra, Valojaban, ha onmagunk tokeletes mcgertese konnyfifeladat lenne, a f iloz6fusoknak nem kellene azt tanacsolniuk, hogy is-mer juk meg onmagunkat, a terapeutaknak pedig nem kellene orakonat pacienseikkel foglalkozniuk, es a konyvesboltok onkiteljesedesrolsz616 konyvreszlegei sem lenncnek annyira zsufoltak.

Az bnismeret forrasai

Az e mb er ek o nm eg is m er es e I la g ym b te kb en a zo no s m 6 do n t or te l'l ik a zz al ,a h og ya n m d s ok r6 l b en yo m a so ka t a l ko tn a k. H a s on lo j el /e ga i li fo rm d ci 6k a t e sh a s o nl o e r te h ne z (f f o ly ama t o ka t h a s zn d ln a l . Az emb e re k s a j dt j e l lmwO I u i-s a i k r a g y ak r an meg f igy e l t l l i s e lk e d6 ;i i k b01kO l le tk e z te tn e k. Ahhoz , hogy bnma-guk r611 le l eme '1 y ta l k o s s a I ' J ak ,gondo la ta i k a t , i r z eimek e t is a t ob b i e m be r r ea k -[ i6 jd t is _ fe lh a sz ru iU d k. V e gi il , a z e m be re k n u is o kh oz h a so /1 U tj dk m a g ul ea t ,h o gy m . eg tu d jd k, m i k a z ok a j el le m vo n ds o k, a m e ly ek e gy er r .i si gg tt es zi k M e et .

Az enfogalom a szernelycs jcllemz6kr61 alkotott egycni mcggyozode-sek osszessege, Az enfogalom lete termeszetesen egy self letezeset isfeltete lezi. A kutatasok azt rnutatjak, hogy a csecsem6k kcteves kOTLIkkorul kezdik el feli smerni saja t ti ikorkepiiket (Lewis cs Brooks-Gunn,1979). Az enfogalom kialakulasa azonban sokkal tovabb tart. Hosszuid6n keresztiil, a sokfclc informici6 alapjan kialakitott magyarazataink-b61 rakjuk ossze onismcrctunket.A viselkedesbol levant kovetkeztetesek t "I-Ionnan tudom, hogy mitgondolok, addig, am ig nem mondtam ki hangosan?" - tette fal a ker-dest E.M. Foster angol szerz6 . Ezzel a ketcrtel rnfi megjegyzessel mcg-ragadhat6 az onismeret egyik fontos forrasa es Darryl Bern (1967) on-eszleJesi e lmeletenek lenyege is . Sajat viselkedesunk megfigyelese rc-ven megtudhatunk bizonyos dolgokat magunkr61, legalabbis olyankor,amikor mar minden mas infor rnacioforras clegtelennek bizonyul. Azoneszlelesi folyamatok rmikodnek akkor, amikor azon vesszuk eszre rna-gunkat, hogy raiivoltunk a parkol6 jegyszcdojere, cs raeszrnelunk arra,hogy duhosck vagyunk, vagy amikor a tcmplomban elrnelkedve raja-vii11k,hogy vallisosak vagyunk, vagy arnikor egy szinhazi produkcio-

Az enfogalom felepitese:amit onmagunkr61 tudunkA koherens scl fnek ket i :: isszetev6je van: az enfogalom, ami az onrna-gunkrol vale ismereteinket tartalrnazza, es az anertekeles, ami az on-magunkkal kapcsolatos erzclmeinket foglalja rnagaban. Az onertekeles-nck ezek a reszei olyan megszokottnak es kenyelrnesnek tf innek, mint

enfoqA z e gy en s ze rrkepessege i ro

ismereta z o s sz e s

oneszelr

A z a z e lra me ly 5

am iko r aJ e lz e se k g y f

vagy ketertelra k ko r :

v ise lked la lap jan VOn!kovetkeztete

a s ze nt u la jdonsag ,

vonatko


3/29

4. A self

ban fellepiink, es ezert maris ugy gondoljuk, hogy extravertaltak vagyunk(Rhodewalt es Agustdortir, 1986; Salaneik es Conway, 1975).

Meg az elkepzel r v iselkedesek is nyersanyagai lehetnek az oneszle-lesi folyamatoknak. Egy pi llanatra kepzeljuk el , hogy tesziink valamit akornyezetunk megorzeseert - peldaul ti jrahasznosft juk az aluminium-kannakat, vagy hetente ketszer nem hasznaljuk az autonkat, Probaljukmeg elkepzelni magunkat ugy, mint aki tenyleg ezt teszi, Ugy tekin tunkmar magunkra, mint aki a kornyezetre jobban odafigyel? A kutatasokazt sugall jak, hogy ezeknek a viselkedeseknek az elkepzelese i lyenjel-Iegii kovetkeztetesekhez vezethet (Anderson es Godfrey, 1987). 'Ierrne-szetesen, ha azt kernek, hogy kepzeljuk el, hogy 30 pereig zuhanyozunk,vagy 28 fokra allf tjuk a hoszabalyozor telen , valoszfnt ileg ellente tes ko-vetkeztetest vonnank Ie onrnagunkrol,

Mi rnagyarazza ezeket az eredmenyeket? Tenyleges vagy elkepzeltvise lkedesek eseten a megfele l6 , egyenre jellernzo jellernvonasok hoz-ziferhetosege novekszik, Igy peldaul , ha gyermekkori emlekeinket fel-idezve elkepzeljuk magunkat, am int eppen kirakos jatekot jitszunk,akkor azt fogjuk gondolni, hogy jo a terlatasunk Az ilyenjellegii gon-dolatok alapjin azt a kovetkeztetest vonjuk Ie onmagunkrol: "Nagyonugyes vagyok a kirakojatekokban." Erdekes modon, ha ugy veljuk, hogyaz enunk rendelkezik a megfele l6 je llernvonasokkal, akkor ez nemesaka hatarozottsagunkar, kitartasunkat, er6feszftestinket novelheti , hanema tenyleges teljesitmerryunket isaz adott feladatban (Ca.mpbell es Fairey,1985).

Az el6re elkepzelt teljesitmenyek szerepe a sporteredmenyekben Asportol6k es a sportpsziehol6gusok az ilyen eredrnenyeker hozzakap-csoljak azokhoz a mindennapi edzesekhez, amelyekben a vizualizaciois szerepet kap. A vizualizacio a sikeres teljesftrnenyhez kot6do erzel-meket esgondolatokat konnyebben hozzaferhetove teszi , ezal ta l a terry-leges teljesftmeny javulhat (Murphy, 1990). Az egyik vizsgi la tban pel-daul fut6kat osztottak ket esoportba . Az egyik csoportnak szobakerek-parokon er6sft6 edzest tartottak, a masik csoportnak nem. Mindketcsoportbol azt az instrukei6t kaptak nehanyan, hogy kepzeljek el ma-gukat egy rOvidtavfuto-versenyen (Van Gyn et al. , 1990). Terrneszete-sen a szobakerekparos edzes minden furo teljesitmenyet javftotta, deazok, akik el is kepzeltek magukat verseny kozben, kesobb jobb id6tfutottak, mint azok, akik nem vizualizaltak ezt a helyzetet. Egy masikvizsgalatban a sikeres teljesftmenyek elkepzelese javftotta a diakok tala-lati pontszarnait a sportloveszetben (Hall es Hardy, 1991). Mint aho-gyan egy ausztrilfilm , a Gal l ipol i eleg elethiien abrazolra, a vizualizacioa tel jesftmenyunkre a sportpalyan kivu! is hatassal lehet. A filmben egytorekvo futo a nagyapja tanacsait kovetve keszult a versenyre. A fiatal

Az enfogalom felepltese: amit onmagunkr61 tudunkAz elkepzeles javltja ateljesltmenyt, Mikozb en Ma ri I yn Ho rn e e ne k es no a k o tt at o lv a ss a ,t es tb en e s l el ek be n e gy a ra n t f el keszul a z e 1 6-a da sa ra , es]6 ok a va n ra , ho gy en te gy e. Aszcctalpszlcholopusok bebizonyltottak. hogya te l jes l t rneny e l6 re e lk ep z el es e h o zz a j1 \ rulhata k ie me l k ed 6 e r ed me ny ek eleresehez

ferfi minden verseny el6tt a teljesitmerryet vizualizalva, a versenypalyarameted: "A labairn rugok, acelrugok, Mit fognak tenni? Vegigvisznek apilyin. Milyen gyorsan tudok futni? Olyan gyorsan, m int egy leopard!Milyen gyorsan fogak futni? Olyan gyorsan, m int egy leopard!" Meg-riz6 m6don ugyanez a kepzelet kesobb azzal a vakmero batorsaggalruhazza feI az i fju katonat , hogy a Gall ipoli harcmezdn azellenseg hare-vonalaba rohanjon.Oneszleles a motivacloval kapcsolatosan Termeszetesen nem alkotunkonmagunkrol elhamarkodott I teletet hfibelebalazs rnodjara. Az onesz-lelesi elrnelet valojaban azt feltetelezi, hogy csak akkor vonunk Ie ko-vetkezteteseket a viselkedesunk alapjan, amikor a bels6 jelzcingerekgyengek vagy ketertelmfiek, es amikor nines jelen kenyszeritf kulsd nyo-mas. iyer6s erzelmek es kenyszerito kulso nyornas hianyaban az em-berek hajlamosak ugy tekinteni magukra, m int akiknek a kepessegei arnultbel i es ajelenbel i v iselkedesukkel osszhangban vannak (Chaikene s Baldwin, 1981; Fazio et al., 1981). Persze, ha nehany or in kereszrulkorog a gyomrunk, nem kell egy szendvicset befalnunk ahhoz, hogyrijojjiink, hogy ehesek vagyunk. Az sem valoszfnf i, hogy ehesnek tar -tanank magunkat esak azert , mert elmegyunk egy ingyenebedre,

Igazabol akkor a legvaloszfrnibb, hogy az emberek onmagukra vo-


4/29

4 . A s elf A z e nf oq al or n f ele pft es e: a m it d nm a gu nk r6 1 tu du nk

natkoz6an kovetkezte test vonnak le a sajat v iselkedesukbol, amikor ugyIitiak , hogy ezeket a viselkedeseket szabadon valaszto ttak, A szabadonvalasztott v iselkedesek hajt6ereje az i n tr i n si c m o t iv d c i6 - amikor inkabbazt tesszuk, amit mi akarunk, s nem azt, amit tennunk kell, Ezzel el-lentetben, am ikor a viselkedes vegrehajtasa egy kiilso eel eleresenekeszkoze, akkor a viselkedest az e x tr i ns i c m o t iv a c i6 iranyftja , es az i lyencselekves gyakran kevesse okoz orornet (Harackiewicz, 1979; Deci,1971).

Barrni lyen meglepo is, ahogy Mark Lepper es a munkatarsai (1973)dernonstral tak, a kulso juta lmak alkalmazasa alaassa az int rinsic mot i-vaciot, Kiserleti szernelyeiknek, 3-5 eves gyerekeknek vonz6, ujjatekotadtak: szfnes filcto llakat, hogy rajzoljanak veluk, Hat perc rajzolas utannehany gyereket az elozetes igereteknek megfele loen "j6 jatekosnak"neveztek ki, masok ugyanezt a "dmet" varatlanul kaptak meg, megintmasok sernmit nem kaptak, Egy vagy ket her tel kesdbb ezeket a f ilctol-lakat isrnet odaadtik a gyerekeknek, es megengedtk nekik, hogy j:itssza-nak veJi ik. Az ide, arni t a gyerekek rajzol issal tol tot tek el, f ino man je-lezte az intrinsic rnotivacio rnerteket.

A korabbi ju ta lmazas hatasa egyerte lmu volt . Azok a gyerekek, aki-ket nemjutalmaztak meg, a szabadidejiik 16,7 szazalekat rajzolassal to l-tottek , A virat lanul ju ta lrnazott gyerekek rnotivacio ja is magas maradt:az idejuk 18,1 szazalekaban rajzol tak. Ezzel szemben azok a gyerekek,akik a filctol lakkal valo jatekert v irtak es kaptak isju ta lmat , a tlagosan aszabadidej iiknek esak 8,6 szazalekaban hasznal tak a filctol lakat. Mot i-valtsaguk visszaeseset az oneszleles elmeleti kereteben magyarazhatjuk.Azok a gyerekek, akik akkor rajzoltak, am ikorjutalmat Igertek nekik,bizonyara azt gondoltak, hogy ok a jutalornert rajzoltak, nem pedig azalkotas oromeert. Ezzel e llentetben ajutalom elofel te te lezese nelkulirajzolasbol a tobbi gyerek ar ra kovetkeztetett, hogy ez a tevekenysegbizonyira erdekes es elvezetes. A kulso ju ta lmak alaashatjak az intrinsicmotrvacio t, kulonosen, amikor ajuta lmakat sokkal inkabb megveszte-geteskent eszle lik az emberek , ami kulsoleg kontra lli lja a viselkedesu-ket , mint ju talornkent, ami a kornpetencia jukat igazol ja (Deci, 1975).

(Andersen es Ross, 1984). .A legjobb baratunk eskt iv6jen val6 reszvetelarra keszte thet , hogy az osszejovete l hangulata szerint eselekedj iink, debelso erzelmeink, peldaul az irigyseg es a keseniseg erzesei tobbet mon-danak onmagunkr61. Andersen (1984) tanulmanyaban a gondolatok esaz erzelmek fontossdgat hangsulyozta az onmegismeres folyamataban.Ebben a vizsgala tban nehany megfigyelo olyan kiserle ti szernelyekethal lgatot t meg, akik a kulonbozd hetkoznapi helyzetekben felmerulogondolataikr61 es erzelmeikrol beszel tek, mig a tobbiek azokat a szerne-lyeket hallgattak, akik csak a viselkedesuket Ir tak le ugyanazokban ahelyzetekben. A rnegfigyelok ezutan lefrtak a benyomasaikat, SokkaIpontosabban i lIeszkedtck a szernelyek enfogalmahoz azoknak a megfi-gyeloknek a benyomasai, akik a gondolatokr61 es erzelmekrol szolo leira-sokat hallottak, mint azokei, akik csak a viselkedes alapjan alakitottak kia benyomasaikat , Ez a vizsgala t azt jeIzi , hogy az onmagunkra vonatko-z6 kovetkeztetesekben sokkal nagyobb szerepet j it szanak az erzelmek esa gondolatok , mint a viselkedes,Masok reakci6inak hatasa I A tobbi ember reakci6ja szinten hozzaja-rul az enfogalom fejlodesehez. 1902-ben C. H. Cooley a nj lekt{v e n ki-fejezest a lkotta meg, jelezven, hogy az onismeret egyik fontos forrasata tobbi ember altalunk kivaltou reakcioi jelentik. Ezek a reakei6k egy-fajta nikorkenr szolgilnak, tukrozve a mi onkepimket, amellyel igy miisszembesulheti ink (Felson, 1989). Szuleink beceznek, Tirsaink leki -csinylenek rninket, A rokonok orornmel jegyzik meg, hogy a vallasosAgatha nagynenire emlekezte tjuk oketo Az i lyen reakci6k azt mutatj ik ,hogy edesek, erotlenek vagy vallasosak vagyunk. Az egyikkiserlet, ame Iy-ben harem iskolascsoport v iselkedeset hasonlftottak ossze, a reflekt fven elmeletet tamaszto tta ali. A tanarok es mas felnottck nehany gyerek-nek ismerlodoen azt mond tak, hogy rendesee. A masodi k csoportban levogyerekeket ugyanakkor rendszeresen arra intettek, hogy rendszeretobb-nek kel lene lenn ik, a har madi k csoportna k ped i sem mi kulonoset nemmondtak. A kutat6k ezutan rnegfigyelcek, hogy a csopor tok mennyitszemeteltek. Az elsa esoportba a legrendesebb gyerekek tartoztak. Rend-szeretonek cimkeztek oket, ennek megfeleloen viselkedtek, ami tukrozteazCtj selfjuket (Miller et al., 1975). Ez a vizsgalat szinten az onbeteljesi-to j6sla t ere je t igazol ja . .A tobbi ember elvarasai mind a viselkedestm-ket , mind a selfiinket befolyasol j ak (Miller es Turnbull , 1986).

A gondolatokb61 es erzelrnekbol levont kovetkeztetesek 't Senki sem is-mer minket olyan j61, mint mi magunk. 'Ialan azert van ez fgy, mert alegfontosabb vezerfonala t az onismeretunkhoz a vilagra adot t belso re-akcio ink: a gondolataink es az erzelmeink alkot jik. Meg az oneszle lesielmelet is azt mondja, hogy az ernberek csak akkor vonnak le sajar vi-selkedesukbol kovetkezteteseket, amikor a belso jelzesek - erzelmek,gondolatok - nem egyertelmf iek. Ezek ajelzesek tobbet arulnak el ma-gunkr6I, mint a kulso viselkedesunk, pontosan azert , mert az erzelme-inket es a gondolatainkat a kulso nyomas sokkal kevesbe befolyisolja

Tarses osszehasonlttas "Az elnok annyi idos , hogy akar en is a helye-ben lehetnek" - olvashat6 a Ne w Yo rk T imes fodmekent, tukrozve ne-hiny, a demografiai hullam idejen szuletett ember reakei6jit a 46 evesBill Clinton amerikai elnokke valasz tasaval kapesolatban (Stanley, 1992)."Az elnokok mindig rancos nyaku oreg fick6k voltak - jegyezte meg a

A 3 . Je j ez e l177. o il

l ei rt uk , h 0e s z le 15bmym

hea lak r th

ma s o k v i se t le e


5/29

a tarsas ossze-hasonlttaselmelete

Az e lme le t szer intaz embe re k u g y

i s mer ik me ge s ertekelik

a kepes seqe ike t .hogya masokeival

hasonl l t j ak bssze6ket .

4.A sel f A: l enfogaiom feiepitese: amit bnmagunkr6i tudunk

Az cnlsmeretfor rasa

vlselkeoesGyakran jaroka barataimmalszorakozni

~

Gandalatak 1> 5 o"ei"",kldegenek kazot t nehafelenk ,agyok

M~sok reakciO,Az emberek an mond)ak.hogy en vagyoka ,;Jrsas;Jglelke

~N. abMI Felenk vagyok

rarses osszehasonutasAz. nagy beszede! kelltartanom, engem sokkidegesebbe tesz, minta /eglatb embert,

Fe"'nk vagyok

4 . 1. a b ra . Az o n is r ne r et f o rr a sa i . M i ve l s e n ki s em ko vet k ez e te s a l la n d oa n . a r 6 1u n k s z 61 6e s s o k fe l e t o rr a sb o l s z a rr n az om i lc i6 k e ll e nt e te s k o v at k ez t et e se k h ez i s v e z et h et n ek . ame ly e k et k c so b b k e ll m a j d i nt e qr a ln izesekben gyakran ernlftenek olyan sajatossagokat, amelyek a csaladbanvagy az osztilyban az itlagost6l elterove teszik oket: peldaul a szemiivegviselese vagy az alacsony termet (McGuire es McGuire, 1984; McGuirees Padawer-Singer, 1978). Clinton elnok egyik barat janak esete j6 pel-da arra, hogyan hatarozza meg valaki azokat a tulajdonsigai t, amelyekmasokrol megknlonboztet ik, Ez a holgy azt mondta, folyamatosan igye-kczett eszben tartani azt, hogy "haL Bill legalibb rajzolni nem tud"(Stanley, 1992). Roviden, a ti rsas osszchasonHcis lehetove teszi, hogyolyan enfogalmat alkossunk, ami mindannyiunknak az egyediseg es akulonbozoseg hatarozot t erzeset nyuj lja azaltal , hogy osszegezzuk azo-kat a dimenziokat, amelyck tekintctebcn a tobbiektol kulonbozunk.

A 4.1. abra az onrnegismcrcs szamos for rasat mutatja be. Vegyiikeszre, hogy a tarsas hat isok milyen erdsek: meg a self Link kialakulasa-ban es egyenisegimk meghatarozasaban is szerepuk van.

Eg y i ga z i ln k i eme l ke d 6 d o l o g. A z ember e k h a jl amos a k b nmagu k a t o ly a n t u la j co n sa q c kk a l j e ll er n ez -ni, amelyek meqkulonboztetik 6 ke t a korulottuk levokt61. fgy a vilaqos p616 t v l se lOk ls f iu va l6sz rnu legnagyon jol tudja. hDgy neki qoncor h a ja v a n . am i me g kO l 6 nb 6 zt e ti O t a z o s sz e s egyenesha ju csaladtaq-jatol. meg a kutyatols

humorista Gar rison Keillor -, es most hirtclen ... egy evvel oregebb va-gyok, mint az elnok." Miert figyelt fcl j6 nehany kozepkoru, latva , hogya Feher Hazar egy korukbel i fogla lta el? A valasz a tarsas osszehasonl i-tas elmelete alapjan az, hogy az onmagunkrol k ia lakitot t gondolatok cserzelmeink gyakran abbol szarrnaznak, hogy osszehasonlftjuk magun-kat rnasokkal. Ezt az elmeletet eloszor Leon Festinger (1976) fogalmaztameg, aki feltetelezte, hogy az cmberek pontosan akarjak ertekelni on-magukat, es ezert az osszehasonlitashoz ha son to embcrekct keresnck, Haatlagos jatekoskent tudni szeretned, milyen szinten sakkozol, tobbetmegtudhatsz azalta l, ha jatekodat a hasonl6 kepessegfi el lenfelekevelhason li tod ossze, mint ha sakkmesterek vagy kezdok jatekaval , A sajatkorosztalyunkhoz vagy a sajat nernunkhoz tartozo cmberek terrnesze-tes osszehasonlftasi pontoklci valnak, mint ahogyan Clinton elnok azzayi lt a negyvenes generici6 szamara,

A tarsas osszehasonlftas folyamata lchetovc teszi, hogy onmagunkegyedisegenek az erzeset kialakithassuk azaltal, hogy feltarjuk, melyekazok a fizikai cs tarsas je llemzok, amelyek megkii lonboztetnek minketa hozzank kozcl a116vagy hasonl6 emberektol . Azok az at rributumok,amelyek minket alegtobb embert6l megkulonboztetnek, gyakran a selfetmeghatarozo tulajdonsagokka valnak, Egy balkczes ember nagyobb va-loszfntiseggel fogja a bal- vagy jobbkezesseget szemelyisegmegkulon-bozteto jegynek tekinteni, mint ajobbkezesek. A gyerekck az onjellem-

Az onrnaqismeres es rnasok megismerese azonosvagy kal6nb6zQ folyamatok-e?Az i i n i sme r e tg az dagabb 6p o nt os a b b, m i n t a m d s ok r ol s ze r ze tt i sm e r et ei nk ,a n na k e ll en er e, h og y n a gy on h a so rt lo m 6 do n s ze rz ii nk i nJ or m dc io t o n m a -g u nk r ol e s m d s ok r 61 . S o H a l t ob b h e ly ze tb e nf lg y el he if ii k m e g m a g u nk a t, 6k o nn y eb b en j er ij nk l lO z zd s a jd : g on d ol a ta i nk h oz e s e r ze lm e in kh e z. Az em -b e r ek h a j l amo sa k k i ii o n bo z b 1d p p en mag y a r d z ni s a j d t v i s e lk e d es i ik e t6mdsokv is el ke de se t. S aj at c se le kv es ;i ke t a h el vz et j ef le m zi fi ne k v a gy a z i ng er ne kt u la j d o n ii fd k , m i g ma s o k c s e le k v es e t d l t a l d ba n s z eme l y es j e ll e m v on d s a ik k a lm a g y a ra z za k . E n ne i: e ll en e re a z e m b er e kn e k m e g a s a jd t v is el ke d es ii kr e i rd -n y ul 6 m a g y a rd z a ta i k i s p o n ta t la n o k l eh e tn e e.

A 6.fejez,a z o n is m e n

QZOa z o ld a l,

f o gu : r, k m g isk ed n i, m .

a b b a l i n d u ln aI wgy e g y r,t so pon t

vag yis m a s e m h e n

eg y k i i zi i s :tartoz


6/29

cse lekvo-megfigyeldtorzltas

az attribuciosoran

A z a t en d en c ia .hogy sajat

viselcedcsunkethelyzeti okoknak

tulajdonltsuk.rnasokat cselekvesk6zben szemlelvev i sz o n t a z okokatb e ls o t u le j do n sa-gaiknak iteljuk.

4 . A s elf Az enfogalom felepltese: amit onrnaqurkrol tudunk

Ajelzesek, amiket onmagunk megismeresere hasznalunk.joreszt ugyan-olyan jellegfiek, mint azok, amelyek a tobbi ember rnegisrneresebensegitenek, fgy peldaul gondolata ink, erzelmeink es viselkedesunk alap-jan kovetkezteteseket vonunk Ie , es ugyanilyen modon figyeljuk a tab-bi ember reakcioit is. Az, hogy hasonlo jelzcsekre tamaszkodunk a ketesetben, bizonyos hasonlosagokat idez elo azonmagunkrol es a rnasokrolvale tudisunk kozott, de persze kiilonbsegek is vannak.

1972; Gioia es Sims, 1985). Magunk is talalhatunk peldakat ezekre atorzitasokra az ujsagok tanacsado rovataiban. Pigyeljuk meg, hogy a ta-n icsot kero emberek hogyan probaljak sajat cselekveseiket kulso tenye-zoknek tulajdonitani, mlgmasokviselkedesct azok szemelyes tulajdon-sigaival magyarizni (Shoeneman es Rubanowitz, 1985).

Miert hajlamosak az emberek az attr ibiicio soran ezekre a cselek-vo-megfigyel6 torzitasokra? Ket okbol: az cgyik ajelzesek kiugr6 jelle-genek kulonbsegeivel, a rnasik a feltetelezett osszehasonlitasokkal kap-csolatos.1 . B a rm i, a m i a f ig ye lm i in ke t m e gr a ga d ja , pot encid l i s okka vdlha t . Amikor

mas szernely viselkedesenek vagyunk a szerntanui, az a szernely ki -emelkedik a hatrerbol , esfigyelmunk kozeppontjaba kerul (Storms,1973; Heider , 1958). Ezzel szemben, am ikor m i cselekszunk, sz6szerint k inezunk a vi lagba, ig y az inger vagy a cselckvest mot ivalogondolat lesz a kozepponti tenyezo, M ig mi azert ugrunk hatra, mertmeglatjuk a fifben a kfgy6t, addig az arra jaro, aki csak ami hirtelenreakcionkra figyel fel, arra a kovetkeztetesre juthat, hogy bizonyaraijedcsek vagyunk.

2. Az o k ok a t e se m e ny e k s o ro za t db 6 1 v ci .l a sz ij uk k i, d e a z e se m e ny ek s o ro za t a im a so k s zd mu nk ra , is r na so k a to bb i e mb er s zd md ra (Kahneman es Mil-ler, 1986; McGill, 1989). Mikor azt kerdczzuk, hogy miert torrentvalami, az emberek kulonbozc altcrnat fvakat vcsznck figyelembc,de masok lcsznek ezek az alternativak onrnagunkra vonatkoz6an esmisokra vonatkoz6an. Peldaul , ha valaki megkcrdezi, miert kedvc-lunk egy bizonyos bestsel lert , valoszinfileg ugy ert jiik, hogy a kcr-

Kulonbseqek a tudas mennyiseqeben Altaliban nagyobb mennyise-gi l es valasztekosabb az az informacio, ami 6nmagunkra vonatkozik, cssajit viselkedesunkbol szarrnazik, mint ami masokra vonatkozik, esmasok viselkedesebol szarmazik , Sokkal tobbfele helyzetben es sokkaltobb ideig figyelhetjuk magunkat, mint barki mast. Ez a terry megrna-gyarazhatja, miert la~uk rnagunkat clegge valtozekonynak es bej6sol -hatatlannak, mikozben a tobbi ember viselkedeset sokkal egyertelmiibb-nek veljuk (Baxter es Goldberg , 1987). Amikor peldaul arra kernek em-bereket, hogy jellernezzek onrnagukat: komolyak vagy gondtalanok-e,a legtobb ember onrnagarol es az altala j61 is rner t ernberekrcl azt fogjamondani, hogy "ilyen is, olyan is", vagy "az attol fugg". Az altaluk ke-vesse ismert embereket v iszont szivesen jellemzik szelsosegesebben(Sande et aI., 1988; Prent ice , 1990).KGlonbsegek az attrlbucloban Mivel konnyebb megfigyelni.i.nk a sa-jat reakci6inkat, sokkal inkibb tudaciban vagyunk az ernberek, helyek,esemenyek rank gyakorolt hatasanak, mint a mas okra gyakorolt hatas -nak. Ennek credmenyekeppen eltero kovetkezteteseket vonhatunk lc.Idezzuk fel egy pillanatra a legutobbi alkalmat, arnikor igazan merge-sek voltunk, es kiabaltunk valakivel, esetleg meg is iitottiik, Miert ugycselekedt i. ink. , ahogy? Probaljuk rnegvalaszolni ezt a kcrdest egy olyanszemellyel kapcsolatban is, aki velunk viselkedett Icgut6bb agresszfven,6miert v iselkedett ugy?

Ha olyanok vagyunk, mint a legtobb ember , akkor konnyen lehet,hogy ezeket a hasonl6 kerdescket kulonbozo m6dokon valaszoljuk meg.Valoszinflleg a kulso tenyczoket hangsulyozzuk sajit agrcssziv cseleke-deteink rnagyarazatakor , azt mondvan esetleg, hogy az a szemely, akiminket felduhitett, tenyleg idegesitc es provokativ volt. Ugyanezt akerdest masvalakivel kapcsolatban megvalaszolva, valoszfrnileg a szerne-lyes tulajdonsigaira hivatkoznink: az illeto agresszfv ember, aki konnyenfelduhodik. Miert teszunk kulonbseget? Az ernberek hajlamosak sajatv iselkedesukct kornyezeti tenyezoknek tulajdoni tani, de megfeJe lis i ko -ve tkez te t is t vonnak le a tobbi emberro l, vagyis felcete lezik, hogy a viseI-kedes egycni jellernvonasokat tukroz. A cselekv6-megfigye16 torzftastaz art ribucio soran tobbszor ismegfigycltek a kutat6k (jones es Nisbett ,

Cselekvd-megfigyel6 torzltas az attr ibuciosoran . A P ho en ix S un s jatekosaken t CharlesBa rk le y a Sea t tl e Supe rso n ics sz l ne ib en [ a ts zoGary Payton ra me r ! s u ly o s u te s o k at f e lt eh e -toen az uj r a Ja ts z as s a ra n t or te n t s z er en c se tl enu qr as ab an k ere sn e. A J el en le v6 k a zo nb an a zilyen i nc id en s t B a rk le y a g re s sz lv te rrnasze tenektu dn ak b e


7/29

4.A self Az enfogalom fe lepttese: amit onmagunkr61 tudunk

dezo ar ra kfvancs i, miert szeretjuk ezt a k on yv etjo bb an , m in t b dr me -/yik mds i ka t . Nyilvan indokolt lenne a regenynek azokat a vonasaithangsulyozni, amelyek a tobbi konyvtol megkulonboztetik. Haazonban valaki azt kerdezi, hogy az egyik baratunk miert szeretiugyanazt a konyvet, inkabb iigy er tjiik, hogy a kerdezo arra keresi avalaszt, hogy a baratunk a t ob b i e m b er h ez h a s on lo a n miert szereti ezt akonyvet, iyva.l6szfnUleg a baratunk nehany egyeni tulajdonsagarahivatkozunk majd (McGill, 1989). A kulonbseg, ami az en es rna-sok gondolatbeli osszehasonlltasakor megnyilvanul, nagyon kulon-bozo valaszokat eredmenyez (Wells es Gavanski , 1989).

gyan masok viselkedesenel, sajat cselekedeteink erte lmezesenel is na-gyon gyakran az emberi viselkedesrol k ialakult a ltal inos tudasunkathasznaljuk fel.

Tobbfele selfM i ve l a z e m b er ek s o kf tl e " le ly ze tb en e s s ze re pb en . [ a y ak o nm a gu ka t, a z o n. -i smer e t s o k ft l e s z er e p , c s e le k ve s e s k a p c so i a t k o r e s z er v e z5 d ik . Az e m be re k ab ir to k ol ni v il t s el fe k s zd m d ba n i s s o kf tl es eg ib e n k ii lo n bo zn e k e g ym a s to l.

A pontossaq hasonlosaqai Bit tobbet tudunk magunkr61, mint rna-sokr61, ez a tudas nem mindig elegendo ahhoz, hogy pon to s abb iteleteta lkossunk magunkr61, mint a tobbiekrol , Val6jaban ezen a teriileten akara legjobb szakemberek is lehetiink, ez sem garancia arra, hogy mindigtudjuk, rniert gondolunk, crzunk, cseleksziink ugy, ahogyan azt terry-legesen tesszuk (Nisbett es Wilson, 1977) . Ezt a kor latozottsagot mu-ta ttak be egy kiserletben: a kiserlervezeto a reszt vevd szernelyeket e lfi-szor csunyan megserte tte , majd azt kerte toluk, hogy a kulonbozo asz-taloknal ii l6 hivata lnokok valamelyikenek adjanak oda nehany papfrt .A legtobb kiserlet i szernely elkerul te azt a hivata lnokot, akinek a hajvi-selete az ellenszenves kiserletvezetoere hasonlitott. Amikor viszontmegkerdeztek oket, azt allftottak: fel sem meruit bennuk, hogy a kelle-metlen rala lkozasnak barrni befolyasolo hatasa lenne arra, hogy melyikhivatalnokot valasztottak (Lewicki, 1986).

Meg akkor is gyakran tevednek az emberek, amikor komoly erofe-szftest tesznek azert, hogy pontosan megallapitsak viselkedesuk okait .Nezzuk meg pcldaul annak az otven embernek az erdfeszfreseit, akikegy vizsgilatban ot heten keresztul napl6t vezettek, lejegyezve kellemeses kellemetlen hangulataikat, es megprobaltak ezeknek az allapotoknakaz eredete t azonosftani. A kfserle ti szernelyek meghataroztak peldaul ,hogy az ido napos vol t vagy esos, es hogy a hangulatuk egyii tt valtozot t-ca hetfovel vagy a hetvegevel, Egy rnasik csoporto t egyszerfien arra ker-tek, hogy azt frjak Ie, hogy ezek a tenyezdk az cmberek hangulatvalto-zasait d l t a ldban hogyan befolyasoljak. Az . onelcmzesre forditott erofeszt-tesuk ellen ere a napl6tvezet6k beszamoloja hangulatuk okair61 nem vol tsokkal pontosabb, mint azoknak avakon talalgatoknak, akik nem ismer-tek az okokat (Wilson et a1 ., 1982). Nyilvanvaloan minden kiserle ti sze-mely az altalanosan feltetelezett osszefiiggesekrc tamaszkodik - peldaularra a tenyre, hogy az esos napok es a hetfck lehangoltsagot okoznak- ,meg akkor is, ha a sajat hangulat it indokolja. Az onisrnerct nem garan-cil ja , hogy saja t egyeni cselekedeteink es rcakci6ink mage lassunk, Aho-

Mivel az onmagunkrol gyGjtott informici6 ezekbol a kiilonbozd for-rasokbol gyarapodik , hamarosan tudatosul benniink, hogy sok ki ilon-bozo "en" uralja az eletimket. Kezdjiik megerteni, hogy viselkedesunk,erzeseink, gondolataink egy resze att61 f iigg, amit csinalunk, es att61,hogy kinek a tarsasagaban vagyunk (Markus es Wurf, 1987). Peldaulmeglehet, hogy a Iegtobben rnaskeppen cselekszi ink es erzimk, amikormunkatarsainkkal dolgozunk - talan felelossegteljesebben es kevesbejatekosan - , mint amikor csaladtagjainkkal es kozeli baratainkkal va-gyunk. A tarsas osszchasonlftas is helvzetrol hclyzetre valtozik, Akimeglehetosen udvariatlan a munkahclyen, az a legudvariasabb csalad-tag lehet ot thon. Misok reakci6i szinten kulonboznek Az idosebb roko-nok fia ta lnak latnak egy negyveneves orvost , rnunkatarsai ugyanakkora szervatultetcssel foglalkoz6 csoport erett vezetojenek lathaijak.

Hogyan kczelj iik ezeket a valtozo es esetlcg zavar6 informki6kat?Valtozatos szcrcpeink, cselekedeteink es kapcsolataink alapjan szervez-zuk oket (james, 1890; St ryker, 1980; Carver cs Scheier, 1981; Rogers,1981). Igy egy no s z o rga lmas nak tarthatja magit az egyetemen, s o ka t d o l-go z onak a hivata laban, a baratai koreben pedigj6 humorunak, Mindezeka kulonbozo se lf r is z le tek osszegzik, hogy milyennek tar ija onmagat bi-zonyos helyzctben, szerepbcn vagy csclckcdctben. Mas selfreszekjaru-lekos szerepeket cs cselckveseket tukrozhetnek, mint peldaul egy test-vert, szeretot , sakkjitekost vagy fut6t (Hoel ter, 1985).

Az . emberek kulonboznek egyrnastol a self komplexitasaban (en-osszete tt seg), vagyis a sel f e lemeinek szamaban es sokfelesegeben. Sel-funk reszeit a kulonbozo helyzetek, szerepek vagy kapcsolatok altal fej-Iesztjuk ki. Azokat az embereket, akiknek csak keyes, viszonylag hasonlosel freszuk van, a lacsony sel fkornplexi tassal rendclkezoknck, mIg a sok,egymasto l fiigget len selfresszel b iro embereket magas selfkomplexi-tasuaknak nevezzi ik (Linvil le, 1985). Amikor az egyetemi felvete li bi -zottsag erett szemelyisegti diakokat keres, valoszfniileg magas selfkomp-lexitasu egyenekrol van sz6. Az ilyen jelentkezok fel tehetoen nemcsaka tanulmanyi eredmenyeik szernpontjabol jel lemzik magukat , hanem

selfkcmpk(enosszetet

AZIa z e n re s zenyza

A berstokkalbumoa; teze,magabiztos_O!g' fn i .t t " sa sag ked ve / i5 ,em5sziVl1,nem ig yekvd

lsko.sbancsen d es ,szorga lmas ,rendezert erett,tOrekv6

A csalsdbenO!g' fen i ,e rze lg&,jatl!!kos. er e t t ,magabizto5,k o nvenc i6 k hoz nemragaszkodO

EgyedU ic s endes , egyeni,r D r e k v 6. r e n d e ze t t

a darabok valoszinfileg nem illenek ossze tokeletesen. A z ember azegyikeloadasnak Ielkes hal lgat6 ja lehet, mig a masikon nem kell6en motivalt ,Tekinthet magara j6 apakent, de sikertelen ferjkent. Egyszerre lehetnagyhangu vezet6 a munkahelyen es zarkozot t ember a maganeleteben.A z ember sel fjenek reszei t a ki rakojatek darabjaihoz hasonloan kohe-rens egcszbe kell rendezni, amennyiben az egyennek fontos az egysege s az allandosag erzese, A z emberek szarnos strategiat hasznalnak, hogyezt a koherens enerzest letrehozzak,

Magas kornplexltasu ~nfog"lom

l I

Kollegiumbanlaza, ja tekos, humoros.j6 kepze l6ere j tJ , ITErveze lien

Otthon Tevekenysegekbenla",." magab iz to s .=reretre moil t6 ,j6 kepze l6ere jO , t arsasagkedve/6 ,seg/tDkesz

Koherencia a korlatozott hozzaferhetoseq revert Egy pillanatra kep-zeljunk el egy olyan hazat, amelynek minden helyisege kulonbozo s ti-lusban van berendezve: videki konyha, delnyugati stilusu haloszoba, elo-kel6, t radicionalis nappal i. Ha a kozpont i hallbol szernle ljuk az osszeshelyiseget egyszerre, a haz tenyleg eklektikusan berendezettnek t finik ,Ha viszont belepunk az egyik szobaba, es becsukjuk az ajt6t, a beren-dezes harmonikussa, a legkor kellernesse val ik. Az enfogalmunk kulon-boz6 reszei kozott lev6 inkonzisztenciat gyakran ugyanezen a m6donkezeljuk: nyugodtan clunk az egyik szerepunkben, mert a tobbi inkon-zisztens szerepet kizartuk a latotenmkbol, tudatunkb61. Mi zarja vagynyitja az ajt6t selfunk kulonbozo reszei kozot t? Bizonyos szernelyek eshelyek teszik ezt . Emlekezzunk arra, hogy sel funk egyes reszeijelleg-zetes helyzetekhez es egyenekhez kotcdnek; nem gondolunk rajukmasker. A munkaban logikusnak, k itart6nak, autokrat ikusnak tarthat-juk magunkat, f igyelmen kivul hagyva mas olyan vonasokat (pl. t r i fds,gondt a l ar t ) , amelyek a szabadidos selfiinketjellemzik. Akkor keletkezikfeszultseg, amikor egy helyzet inkonzisztens selfreszeket hfv elo egy-szerre, megbontva ezaltal az egyscges en erzeset, Ennek a szovegnek azegyik szerz6je szomonian emlekczik vissza azokra az idokre, amikorgyerrnekelhelyezesi problcrnak miatt kisgyereket be kellett vinnie azegyetemi eloadasokra, ami spontan m6don aktivalta a szul6 es a pro-fesszor ossze nem iB o selfreszeit,

IAlacsony kornploxitasu enfog.lomt ez s , h u m o ro s , n em r O re kv O ,5zeretetre meft6~feleldt len, jatekos

4 .2 . a br a, M a ga s e s a l ac so ny k om pl ex it as u e nf og al ma k p el da i, A fe nti h ip ote ti ku s s ze me ly at en resz le te t kUionit el. viszonylagkUlonboz6 j el le m v or a s o ka t tu la jdonf tva nekik . A z a ls o s ze m el y c s ak h a ro rn e nr es zt et et kU l bn b b zt e t m e g , ame l ye k n a g y ob br n er te k be n f ed ik at egymast VegyOk e s zr e , h o gy nehany v on as ( pe ld a ul l az a , j a te ke s) a l eq to bb , v a gy r na jd ne rn m in de n e nr es zn elm e qj el er ii k ( Li n v i I I e , 1 9 8 7)

mas szerepek vagy tevekenysegek resztvevojekent is: sport, onkentesmunka, egyeb iskolai tevekenysegek, mfiveszet vagy a zene teren. Amagas es alacsony selfkornplexitas peldait a 4.2. abra mutatja, Amintkesobb Iatni fogjuk, a magas es alacsony sel fkomplexi tasnak kovetkez-menyei vannak mind a szellemi, mind a fizikai jolletre nezve.

A kulonbozo selfek osszerendezese:koherens enfoqalom kialakltasa

Az e mb er ek a z o nm ag uk ro l [Ja 16tu dd s 5 0k Je le e le me t p r6 bc iijd k o ty m ed onB ss ze ra le ni, h og y a z k oh ere ns ne le e s d lla nd on ok tfin je k, A k oh ere nc ia l , igyerheto e l, h og y b cir me ly a do tt p illa na tb an a s elfn ek c sa k b iz 01 1.y OSa sp e e t u s a i tte ss ziik h oz zd flr he to 1/f a zd lta l, h og y c sa k b iz on yo s m tiltb eli e se me ny ele ree mle le ez iin le v is sz a, in ko nz is zte ns v is elk ed es un ee : m eg m ag ya rd zz uk , e 5 c sa kn lh ci ny le oz po nti v on ds ra ir dn yC lju k a f (f!J Ie lm iin ke t. A k iito nb dz o k ultiir dkm eg ha td ro zz dk , h og y a z e mb ere k m ily en je Ue gfi k oh er en cw t k er es ne k.

Koherencia a szelektiv memoria reven Amikor azernberek a mul tjuk-raemlekeznek, olyan eletrajzot rekonstrualnak, ami kulonbozo enjeiketesje llemvonasaikat in tegralja (Gergen es Gergen, 1988; Bruner, 1986).Az olyan emberek peldaul, akiknek a viselkedese felenkr61 tarsasagked-velore valtozot t, torz itot tan es szelekt iven hfvjak cl6 ernlekeiket, es ugytekintenek magukra, mint akik mindig is extravertaltak voltak (Ross esConway, 1986). Ez a fajta rekonstrualas, amely hasonlatos a tortenelcm-konyvek atfrasahoz diktanirak idejen, ugy szunteti meg az inkonziszten-ciat, hogy egyszerfien megsemmisiti azt (Greenwald, 1989), Ez a strategiabiztosftja az emberek szamara, hogy hosszt i idon keresztul koherens-nek erezz t k az enjuket, meg akkor is, ha szemelyes elettortenenik ese-

A z onismeretet nem keszcn kapjuk, szepen becsomagolva, zsinorral vagyszalaggal atkotve. Ha az onismeret aru lenne, aza cfmke lenne raj ta : "Ha-zilag osszeszerelendc!" Amikor a sokfele szerepbol es szocialis interak-ciobol szarmazo, szetszorodott darabokb6l felepftjuk enfogalmunkat,


9/29

4. A self

leg inkabb saji t tu la jdonunknak tartunk - azarrol sz616 tudasunkat , hogykik vagyunk -, teljes rnertekben kulnirank es a korulottunk leva em-berek alakftjik.

Az onertekeles kialakitasa:hogyan latjuk magunkat?Az enfogalom az, arni t a sel fi inkrol gondo lunk , az onertekeles, vagyis aself pozit iv vagy negativ ertekelese pedig az, ahogyan ezzel kapcsolat-ban erz i ink (Jones, 1990a). Az egyenek oncrtekeleset az olyan allitasok-kal val6 egyetertesuk, il lerve egyet nem ertesuk tukrozi, mint peldaul :"ertekes szemelynek tartom magam", vagy "bsszessegeben veve elege-dett vagyok magammal" (Rosenberg, 1965). A kutatasok azt mutatjak,hogy az emberek tobbe-kevesbe elegedettek onmagukkal, Igazsag sze-rint a legtobb ember atlagon feliilinek tar ija onrnagat - szinte mindentckintetben.

Onrneqerosites: "En vagyok a legjobbl"A s e lf d l ta l d n o s e r te k el e s it erssen b if ol ya s o lj dk o iy a n m o ti vd c i6 k , m e ly e k a r mk es zt et ik a z e m be rt , I lO g y6 k ep et a la k it so n k i m a g ar 61 . E ze k a m o ti va c i6 kk is zi ne zi k e s e l to rz il jd k s zd m os , a z e nr e v on a tk oz 6 g on do la t un ka t e s e r ze -sunse t:

onertekel e sAz e g yen o n r na q a r a

v o na t ko z o p o zi tr vv a gy n e ga t rv

ertekelese.

Vegyiink nehany vonast - peldaul az aszinteseget , a tarsas erzekenyse-get es a vezetoi kcpessegeket -, es kerjunk meg nehany embert, hogyertekeljek magukat e j ellernzdk szerint, Peltehetolcg keyes olyan em-bert fogunk tal ilni , aki a tlag alat tinakjellemzi magi t barmely tu la jdon-sag tekinteteben - arrol nem isbeszelve, hogy esetleg tobb tulajdonsag-ban is at lagon alul inak ertekclje magat. A kutat6k is azt tala ltak, hogy azernberek szamos vonas tekintcteben az atlagosnal jobbnak ertekclik sa-jar magukat; beleertve olyan jcl lernzoket, mint peldaul a vezetdi kepes-segek, autovczetesi rudas es az egeszseges eletmod (Larwood esWhit -taker, 1977; Svenson, 1981; Weinste in, ]987). Ezt az onmegerositesitendenciat Wobegon-hatasnak neveztek el a humorista Garrison Keil lorkepzcletbeli varosa utan, ahol "minden gyermek atlagon feliili volt",Termeszetescn minel homalyosabbak az adott vonasra vonatkoz6 ko-vcrelmenyek, annal kormyebb a kerdeses jel lemzot nezve az emberek-nek atlagon felulinek tartani rnagukat. Ennek mcgfeleloen hajlamosab-bak vagyunk abban hinni, hogy az atlagosnal jobbak vagyunk olyan te-ruletckcn, mint az erzekenyscg, a fegyelmczettseg vagy a kifinomultsag,

Az one rt e ke l es k i al a k tt a s a: hogyan latjuk magunkat?

szemben a pontossaggal+ ez utobbi olyan vonas, amely konnyen mer-herd es szamszerfisitheto (Dunning et al ., 1989). Ugyanezen okok mi-att hajlunk arra is, hogy az intellektualis teljesitmenyekkel szembeninlcibb a moralicis teruleten ertekeljuk magunkat atlagon felulinek (Alli-son et aL, 1989)_

A legtobb ember nemcsak a jelent, de a jovat is rozsasnak laija. Eztazzal a hittel tarnasztjak ala, hogy az onrnagukra jellernzonek tartottvonasok pontosan megfele lnek azoknak, amelyekre ajovoben szukse-giik lesz. Ha valaki azt gondolja, hogy nagyon intelligens, de kevesbetartja magat tarsasagi embernek, az ajovabeni karrier szcmpont jabol azintellektualis teljesitrnerryt fogja fontosnak tartani, Azok az cmberek vi-szont, akik csak atlagosnak tarijik magukat intclligencia tekinteteben,de ugy erzik , k iveteles adot tsaguk van arra, hogy masokkal j6 kapesola-to t a lakitsanak ki, epp el lenkezcleg fognak velekedni: szerin tuk, ha va-laki "kozossegi ember", akkor annak a karrierje mar biztosirva van (AlloyesAhrens, 1987; Kunda, 1987). Ezek utan nem csoda, hogymikor egyesszernelyeket arra kertek, hasonHtsik ossze magukat azonos nernf osz-taly tarsaikkal, onmagat mindegyikuk iigy latta, mint akinek a tobbiek-nel nagyobb eselye van saj it takas tulajdonlasara, eur6pai u tazisra, j6 al-lasaj in lacra meg az egyetem elvegzese eld tt , valamint arra is, hogy meg-crjek a nvolcvaneves kort, Fenntartva ezt a "r6zsis jovokepct" , kevesbetarto ttak valoszfnfinek, hogy gondjaik lennenek az alkohol la l, hogy on-gyilkossigot kfserelnenck meg, hogy kirugnak aket, vagy akar hogy azaltaluk vasarolt auto rossznak bizonyulna (Weinstein, 1980). Termesze-tesen ennek a kepzclt scrthetct lenscgnek megvannak az arnyoldalai i s.Egy rnasik vizsgalatban azt talaltak, hogy azok az egyetemi hallgatonok,akik aktfv szexualis eletet eltck, sokkal kevesbe tartottak valoszfnfinek,hogy teherbe esnek - ez a hit ugyanakkor konnyen befolyasolhatja a fo-gamzasgatlok tenyleges hasznalatat (Burger es Burns, 1988). Azok azernberck tovabba, akik atlagon felu linek tart jik magukat , hajlamosab-bak kockizatos donteseket hozni, amelyek vegso soron novelik a ku-dare esclyet (Klein cs Kunda, megjelenes alatt ).C e l v i n e s H o b b i e s (Bill W a t t e r s o n )

5 1 0 v a l ahelyell. h a g y m o g p r o b a l n e kt o n " ' o i . 0"" ~.nc ,olni/ok ~y o/yon-oak szer""'m magom ami/yen v a g y o k

V a l o b o n ? H at pem . ! A l t t ud a tj av e l , , , , h o g y " . m l u d O ! ; 0 1 , g e t . A U o n d o a n a jo v a / a -

" ~ ' l a k a t h a n g s U l - y o z z a k ~yI) ha ne mjO i . I d o k m e g " Ia -_Pit. akkor r o s 5 z u / erum

m agom \


10/29

enved6 torz ltasokA rra ira n yu 1 6

t en de nc a, h og yaz en re von a tko zoi nf or ma ci 6k at u gy

gyd j tsOk, i l le tvee rt el m ez z uk , h o gyaz tulzottan pozitv

ertekeleseketeredrnenyezzen,

4 . A s elf Az o n e rt e ke l es k i a la k lt a s a : hogyan lat juk rnagunkat?

Hogyan sikerul ilyen pozitfv selfet letrehoznunk es fenntartanunk?Mivel az emberekjobban szeretik pozitfvan rnegftelni onrnagunkat - er-tekelni "magukat es azoveiket" - , a sel fre vonatkoz6 informaciokat olyanm6don dolgozz:ik feI, ami elosegfti a pozitfv selfkialakitasat es fenntartasat.Enved6 torzftasok modosttjik az informaciok gynjreset es feldolgozasat(Kunda, 1990). Az emberek megsern gondoljak, hogy elfogultak. Val6ja-ban a legtobben haj lunk arra, hogy olyan objekt fv inforrnaciokat gyGjt -sunk, amelyek szerin t ertekelhetjuk onmagunkat, Vegeredmcnyben pe-dig olyan benyomast alakftunk le i a sel fimkrol , amely egy telcvfzios do-kurnentumdnimarn hasonli t: rcszben igaz, reszben pedig fikci6 .

O l y a n 1 1 e ly z et e ke t k e r e si in k , a h a l k i tu n h et ii r rk . E konyv egyik szerzojeegy k6rusnak isa tagja , esrendszeresen enekel kozonseg eldtt ; a md-sikuk pedig vigyaz arra, hogy mindenfele feszengest es szegyenke-zest elkeruljon azaltal, hogy a lehetc legnagyobb tavolsagban ma-radjon a korusoktol es azalkalmankenti karaoke-estekrol. Hajlamo-sak vagyunk megszuntetni az olyan kapcsoJatokat, amelyek rosszerzeseketvaltanak ki bennunk, elhagyni az olyan hobbikat, amelyeknem tudjik erdeklodesunket lekotni, es elhagyni azt apalyat , amelynem enged bennunket kibontakozni . Valasztasaink es donteseinkkovetkezteben sokszor olyan teru letekre kerulunk, ahol tenyleg ki-teljesithetjuk kepessegeinket,U g y e rt e/m e zz ii k a t ap a sz ta la ta in ka t, h a gy a za k m e ga d jc ik n ek i. jn k a k it e/-k e dt s l e he t os e g et . Lehet, hogy egy versenyben ugyanolyan fontos areszvetel , mint a gyozelem; az a no, aki eppen most utasltotta visszavacsorarneghfvasunkat, lehet, hogy jobb lenne baratnak, mint ba-ratndnek. Sokszor dontunk ut61ag i lgy, hogy a dolgok eppen ugyalakultak, ahogy az nekunk a lcgjobb.F e le ne ke lj ii k a k oz os t er ve kh e z v a gy e rO j es zf te s ek h ez n y uj ta t t h o zz a jc ir u lc i-s u n k a t . Ez a torzi tas reszben az cmlekezet norrnalis mtikodesebengyokerezhet. Konnyebb a kozos munkanak arra a reszere emlekez-ni, amelyet mi magunkvcgeznmk cl, a tobbiek hozzajaru lasa erthe-toen kevesbe felnind. Az azonban mar erdekes, hogy ha egy terv ku-darccal vegzcdik , az egyenek sokkal kevesbe hangsulyozzak sajackozremfikodesuket (Ross es Sicoly, 1979). Ha a tulcrtekeles pl lSZ-tin az emlekezet pontossaganak !cnne tu la jdoni thato , akkor kudarceseten is ugyanolyan mcrtekben kellene megjelennie . Mivel ez nemig y van, arra kell kovetkeztctnun k, hogy ez a torzltasi tendcncia -legalabbis reszben - abban az errvcdd motivacioban gyokerczik,amely az eredmenyes kozremfikodes tu lbecsulesere i ranyul .

Mindezcn okokb61 kifoly61ag tehat egy cgyennek tobb pozitfv elmcnyelesz, mint negat iv - a valosagban es az cmlekezcteben egyarant , Ahogya humorista Ashleigh Brilliant megfogalmazta: "Lq,'Yiink buszkek arra,amik vagyunk, fiiggetleniil a tenyektol."

Az onertekeles forrasai

Az e m be re k a n a pi s ik er ek e s k ud a rc ok , a t ci rs a kk a l v a l6 o ss ze ha s on li ui s t ss a j a t b e ls o normdikleo! v a 1 6 o s s ze u e te s a l a p jd r : e r fe k el ik mag u k a t . Az er teke-l es ek e ze n J or rc is a i k o zi il b ci rm e ly ik t or zu lh a t o lv an i ra n yb a n, h a gy a z a zo n er te ke le su k el n o ve lj e. G y a kr a n p e /d a tl l a l ya n t ev ek en ys e gi t er u le te ke t k e-r e sn e h, a h a l s ik er r e s z c im f fh a tn a k, v a g) ' o m n a gu h uf l g ye n ge bb e kh e z h a s on -l i? j ci kmag u k a t , e z dl ta ! a l a k it u a k i o nmag u k r6 / 6 k e p es s eg e ik r o 1t o rz i to t t k e p et .

Ugyanilyen sok inforrnacioforras segfti azenfogalom kialakicisat is; tchatrengeteg lehetosegi ink van arra, hogy cniinkct ertekeljuk . Osszcsft ] uksikereinket es kudarcainkat, masokkal es sajat belso elvarasainkkai isosszevetjuk magunkat.A szemelyes tapasztala tok ara es haszna t Emlekszik-e az olvas6, mi-Iyen erzcs volt , amikor eloszor nyert meg egy teniszjatszmat? Vagy hogymikent omlott ossze azonmagar61 kialakitott kepe, amikor azelse szerel-me e1hagyta? Ezck es a hasonl6 tapaszta la tok egy pi llanat a la tt novelhe-tik vagy csokkenthetik az egyen onbccsuleset . A siker es clfogadot tsagj6 erzcsekct valtanak ki belolunk, a kudarc , az elutasitas cs a vesztese-gek pedig rornba donthetnck, Ha valakinek az enjere vonatkoz6 tapasz-ta latai es gondolatai fokent pozi tfvak, annak val6szfnOleg magas lesz azonertekelese. Ha viszont tapaszta la ta i zomeben negatfvak, akar kr6ni-kusan alacsony onertekelest i s k ia lakithat magarol, Amint azt majd ke-sobb lathatjuk, az alacsony es a magas onertekelcsu emberek jelento-sen kulonboznek abban, ahogy a kulonbozo tapasztalatokra reagalnakes azokkal rnegkuzdenek.

Mint mar megjegyeztiik, az errvedd torzftasok befolydsoljik a tapasz-talatoknak es elmenyeknck az onertekelesre kifejtett hatasat. Szintegondolkodas nelkul ugy irarryit juk az ele tunket , hogy tobbet nyerjunk,mint amennyi karunk szarmazik belo le .

Szernelyiseqbe!i kulonbseqek a tapasztalatok hatasaban t Az egyenekkulonboznek mind abban a tekintetben, ahogy a pozitfv es negatfv ese-menyekre reagalnak, mind pedig abban, ahogy ezck az esernenyek bc-folyasoljik az onertckelesiiket. Patricia Linville (1985) egy vizsgalatabankimutat ta, hogy a pozitiv es negativ elmenyek sokkal nagyobb befolyastgyakorolnak azokra a szernelyckre, akiknek alacsony a selfkornplexitasa,vagyis akik viszonylag keyes kulonbozo aspektust kiilonftcnek eI a self-jukben, Linville kfserleteben lehetoseget teremtett vizsgalati szernelyeiszamara, hogy sikert , i lle tve kudarcot eljenek at. Osszehasonl itva azala-


11/29

4.A self

Pozizlv 70hangul at

60

50

Negallvhangul at 40

Alscsony se l t ko rrp jex i tasu egyenek Maga, selfkornplexitasu egyenek Sike,elmeny kudarcelmeny

4.4. abra. A se lf k or n pl e xi ta s b e fo l ya s o lj a a h a n g ul a to t . A s e lf k omp l ex i ti ls h a ta s a t v z s q a lo k l se r le t -b e n a s i ke r ne k e s k u d a rc n a k j e le n to s h a t as a v o lt a z a l a cs o o y k omp le x it a st m u t a t6 e g y en e k h a n qu l a ta r a( b al o l da l i o s z lo p o k) . E z z el s z embe n ve g yu k e s z re , h o g y a mag a s s e l fk o rn p lc x .t a su e g y en e k h a n q ul a ta te z e k a z e s cmen ye k k e v es b e b e f o ly a s c' ta k G o b b o l d a li o s z lo p o k) ( L in v il le , 1 9 8 5 )csony kornplexitasu sel ffel rendelkez6 szernelyeket a magasabb komp-lexitasuakkal, azt tapasztalta, hogy az el6bbick siker uran pozitfvabb, migkudarc eseten negatfvabb hangulatba kerultek, mint az ut6bbiak ( lasd4.4. abra}. Az . alacsany selfkomplexitasii egyeneknel az onertekelesbenis nagyobb val tozas all t be egy-egy i lyen elmeny utan .

Mier t vedi meg az embereket a magas szintf selfkomplexitas a han-gulatok es az onertckeles ingadozasatol? Linvil le szerin t egyj6 vagy egyrossz clmeny, mint peldaul cgy szeretet t szernel lyel val6 kibekti lcs vagyosszeveszes, valoszfnfileg a selfnek csak egy-ket aspektusat befolyasoljakozvetleniil (az egyen onrnagarol mint meggyozo, magabiztos egyenrol ,i llerve mint csaladkozponni hazastarsrol alkotott kepet). Ha cgy szernelyseIfjenek sok, egymastol fuggetlen aspektusa van, enfogalmanak csak kisreszet fogja egy esernerry befolyasolni. A :z ilyen emberek reagalhatnakfgy is egy helyzetre: "Lehet, hogy remenytelen eset vagyok a kapcsola-taimban, de meg mindigj61 Irok, es fantasztikusan kosar labdazok." Amagas sel fkornplexi tasu emberek a karos hatasokat is csokkcnteni tud-jak azaltal, hogy olyan pozitiv esernenyeket tcremtenek, amelyek enjlik-nck egyeb aspcktusaihoz kapcsol6dnak. Egy, a fonokke! torrent ossze-utkozes utan peldaul moziba mehetnek egyik baratjukkal; a "badt self"-nek sz616 pozittv elmeny reszben kicgyenlftheti a "dolgoz6 self" negatfvelmenyenck hatasat (Linvi lle es Fischer, 1991). Ezzel szemben azoknalaz egyeneknel, akik enjukben viszonylag keyes aspektust kulonftenekel, egyet lcn pozit fv vagy negatfv escmeny is kepes az enfogalmat nagy-mertekben atszfnezni, fgy ezek az emberek viszonylag intenzfvebben

Az onerteke it?s kialakltasa: hogyan latjuk magunkat7

fogjak elmenyeiket megelni. Ha tehat azelettinkben minden simanzajlik, akkor meg hasznunk is lehet abb6l, ha viszonylag egyszerfi en-fogalmunk van, hiszen elmenyeink eroteljesebbek lesznek. Mivel azon-ban az elet legtobbunk szamara aj6 es rOSSZ esemenyek egyveJegc, megkellene pr6balnunk "a kognfci6 tobb kosaraba szetosztani a tojasokat"(Linville, 1985),A komplex enfogalorn lehetove teszi az egyen szamara a rornbolohatasu meiypontok elkeruleset cs egy alland6, stabi l onertekelesi szintfenntartasat . Hogyan tudjuk noveln i sel fkomplexitasunkat? Linvil le(1987) kutatasa alapjan erre azt valaszalhatjuk, hogy nem eleg, ha mi-nel tobb t irsadalmi szerepben es tevekenysegben veszunk reszt , de eze-ket a ktilonboz6 szerepeket es tevekenysegeket ug y iskell tekinteni, mintamelyek kulonbozd se1feket foglalnak magukban. Hiaba van szarnosszerepe valakinek, ha ugy erzi, hogy azonos medon gondolkodik, erezes cselekszik mindegyikben. A hangulat es az oriertekeles kiegyensu-lyozottsaganak fenntartasahoz az ele t viszontagsagai kozot t sokkal in~kabb az tfinik a lenveges feltetelnek , hogy meg tudjuk kulonboztetn iaz elterc selfeket.Tarsas bsszehasonlftas: jobb vagy rosszabb, mint rnasok? t Az onerteke-lesunk, akarcsak az enfogalmun k, a tarsas bsszehasonlftist61 fugg. Kep-zclj iik el peldaul egy olyan 6atalember h~lyzetet , akit eppen most vet -tek fel egyetcmre egy sportosztondi jjal . At lagon felul i tehetsegti spor-tol6, akit61 idovel majd azt varjak, hogy crdemben is hozzajaruljon acsapat sikcreihez. A gond azonban az, hogy abity ja , aki ket evvel korab-ban ugyanezen az egyetemen kosarazot t, nagy sztar volt , es eppen mostkezdte meg profikarricrjet. Elkeriilhetetlennek tfinik, hogy a fiatalem-bert a baryjaval hasonlitsak ossze.

Hogyan fogja ez az osszeha-sonlitas a fiatalember onertekele-set erin teni , ha te ljesftmenye nemcri e l a baryja eredmenyeit? Abra-ham Tesser (1988) oruErtikeJes-jenn-s a nd s! mode ll je kec lehctseges reak-ci6t feltetelez. Mindkett6 fiigg amasik szemely kozeIisegetOl- ebbenaz esetben att6l a tenyt61, hogy amasik a batY.javolt, e s nem, mond-juk , az unokatesrvere -. es a kcrde-ses tulajdonsagfOlttossagat61 az adottcgyen szamara - att61, hogy ele-tcnek mennyire kozponti e1eme asport. Ha a fiatalember nem fckte-

A 6. Jejezetl333-334.01reszle teseb.Idrgyaljuk, 11k a pc so la to k "

rudrJakil/ellle )6 e rz

kiv,i ir tmagu.l e a p c s o l c

_ Hat pe r sze ,hogy e lkeser ede tt vagy , ha egysze rf o ly ama to s a n s i ke r es embe re k h ez h a s onH t odmagad i

4 . A s elf


12/29

Az onertskeles kialakttase: hogyan latjuk magunkat?

tett nagy energiar sportkepessegeinek kifejlesztesebe, akkor kellemesene J heti meg, hogy batyjanak dicsosegebol neki is k iju t valami. Ha viszontfontos szamara, hogy nagyszeru sporto16legyen, es ez enfogalmanak iskozponri reszet alkotja, akkor az osszehasonlftasbol eredo elkeseredett-seg elnyornhatja a batxja s ikereibol eredo oro mer. Ha egy testver vagykozel i barat bizonyul jobbnak nalunk valarniben, az meg fajdalmasabbis lehet, mint ha egy idegen teszi ugyanezt, mivel az elobbi esetben atarsas osszehasonltnis is valoszintibb. Az . embereknek olykor jo lesik , haszeretteik sikerenek fenyeben ok is sutkerezhetnek, masker viszontnagyon is bantja oket ez a feny.

Mint a pelda is illusztralta, nem mindig valaszthaijuk meg szaba-don, k ivel hasonlft juk ossze magunkat (Wood, 1989). Valoszfnt lleg leg-tobbunknek mar volt abban a szerenesetlensegben resze, hogy kozon-seg elott - peldaul szonoki vetelkedon, zongorakoneerten - kellett va-lamit e lcadnia , kozvetlenul azutan, hogy a helyi szupersztar tokeletesprodukei6t mutatott be. Az ilyen elkeriilhetetlen osszehasonHtasokirigyseget es neheztclest valthatnak ki beldlunk, es csokkentheuk azonbecsulesunkcr (Salovey es Rodin , 1984; Tesser es Col lins, 1988).

vedekezve a legtobb rakes beteg ugy hiszi, jobb helyzetben van, minttarsai (Taylor et a l. , 1986). Talan Helen Keller, aki yak es siiket vol t, fo-galmazta meg ezt a legjobban, amikor azt mondta, hogy esak amikormasokkal osszehasonl itjuk magunkat, akkor derul k i, hogy a kival tsa-gosok koze tartozunk,A self bels6 elvarasokhoz viszonyitott ertekelese: selfvezerlok t Van-e azolvas6nak olyan isrnerose, aki szarnta lan nagyszert i credmenye ellene-re megis ugy erzi, hogy ezek esak aleredmenyek, amelyek hamarosanleleplezodnek? Vagy olyan, aki kiemelkedo teljesitmenyeket produkal,megis folyton att61 fel, hogy nem felel meg az elvarasoknak? Ha igen,akkor minden bizonnyal rajott mar, hogy az onertekelest nemesak azbefolyasolja, ami ve li ink torrenik, hanern az is, ami benniink , Meg halegtobben sikeresnek is tartanak minket, meg mindig lehet, hogy a rna-gunk szamara fela llf to tt rnercenknek nem felelunk meg. Tory Higgins(1987) azokat a szernelyes norrnakat, amelyck eleresere torekszunk,sel f vezer lOknek nevezi. Ezek a selfvezcrlok ket forrasbol eredhetnek: azidedlis e n b 6 1 (amilyenek lenni szeretnenk) es az e lvarhat6 e l 1 b 6 1 (amilyen-nek ugy erezzuk, hogy lenni ink kellene) (Higgins, 1987; Markus es N u-rius, 1986). Az . idealis selfvezerlok olyan vonasokat foglalnak maguk-ban, melyck segftenek a torekveseink , cel jaink megvalosttasaban; az el-vart en vezerloi pedig a kotclessegck teljesftesehez sziikscgesek.

Higgins selfdiszkrepancia-elmefete szerint az, ahogy tenylegesenonmagunkrol velekedunk, es a selfvczerlo ink kozot ti e ltercs hatarozzamegemoeionilis jolletimket. Peldaul sel jdszkrepal1cia szarrnazhat abb6l,ha elteres van az atlctikus, karcsu idcalis testkep es a kovcr, petyhudtvalosagos test kozot t, vagy az erenyes, al truista elvarhato e n es onrna-gunkrol mint onzo cs moh6 ernberrcl alkotott velernenyunk kozott, Haolyanok vagyunk, mint a legtobb ember, akkor nem fogjuk egyszerfiterrykent tudomasul vcnni az i lyen diszkrepanciak Ietezeset. Eppcn el-lenkezoleg, ernocionalisan, megpedig varhatoan negatfv erzclmckkelreagalunk rajuk (Strauman e s Higgins, 1988; Higgins, 1987). A diszk-repancia eredrnenyckeppen atelt erzelern fajcija azonban attol fiigg, hogya diszkrcpaneia az idealis vagy az elvarhato sclfet erinti-e (lasd 4.5. abra).Az aktualis es az idcalis self kozot ti meg ncrn feleles csalodottsagot, le-vertseget es frusztracio t eredmenyez. Ha ugy gondol juk, hogy a karcsuemberck vonzoak, az ct tol az idealtol , vagyis az al talunk vagyot t testal -kattol valo jelent6s mcrtekfi clteres miatt szomortiak lehetunk. Az el-varhato es az aktualis sel f kozot ti e lteres viszont bfintudato t, szegyen-kezest cs szorongast valt ki. Ha rajovunk, hogy tobbct vettunk el vala-mibol, m int ami megilletett volna, amikor pedig nagylelkfinek illettvolna mutatkoznunk, szegycnkezni fogunk. Szclsosegcs esetekben aselfdiszkrepaneia olyan negativ erzclrneket indithat cl, amelyek szomo-

Elfogult osszehasonlrtasok: hatarozottan jobb, mint masok t Ha megtudjuk valasztani , hogy kivel akarjuk osszchasonli tani magunkat, gyak-ran rnegprobaljuk az olyan osszehasonlirasokar elkerulni, amelyek rosszszinben tuntetnek fel kepessegeinker cs tu la jdonsagainkar, Gyakran al-kalmazott modszer , ha eleg nagy tavolsagot tererntunk onmagunk es asikcres cmberek kozott. Ezt tehetjuk ugy, hogy lekicsinycljuk a vclukval6 hasonlosagainkar, vagy pedig ugy is, hogy egyszerfien megsziintet-juk veluk a kapesolatot (Tesser, 1988) . A vedekezes rnasik formaja a le -j el e i ra n y ul o o s s ze h a so n [{ ta s , amely lehetove teszi, hogy olyanokkal hason-litsuk ossze magunkat, akik vaIamiben nalunk kevesbc szerencsesek vagysikeresek, A matcrnatika-zarovizsgan szerzett kozepes jegy sokkal jobbfcnyben t tinik fel, ha azokehoz hasonlftjuk , akik mcgbuktak, Egy "ncmnil izgalmas" csaladi elet mindenkeppenjobb azoknal a nehezsegeknel,arnelyeken az eppen elvalt bararunk megy kcreszti i1. Az . az ember, akiraebred valarni lyen pozi tfv tu la jdonsagara , hajlamos alabecsulni azonmas emberek szarnat, akik szinten rendelkeznck ezzel a tulajdonsaggaI- cz isegy olyan torzi tas, amely a felsobbrendtiseg erzeset erosft i (Goe-thals et a l. , 1991). Meg eleg ret tenetcs helyzetckben is segit , ha tudjuk,hogy az elet rosszabb is lehetne ..Mellrakos betegekkel keszulr intcrjuk-ban peldaul azt ta lal tak , hogy olyan betegekkel hasonlfto ttak ossze rna-gukat , akik meg naluk is rosszabb helyzetben vol tak - olyanokkal, akik-neka betcgsegc nem reagalt a kezelesre, akik nem reszesulrek mas em-berek tamogatasaban, vagy pedig olyanokkal, akik egesz fiatalon kaptakmeg a betegseget (Taylor es Lobel, 1989). I lycn osszehasonl ltasokkal

selfdiszkrepe

Az az e l rn e les ze ri nt a z e r

onmb el so . ,ie s , .e lv !

norrvisz

ertekehk, ~SPI

em okovetkez


13/29

entudatossagO l y a n a l l ap o t ,

ame lybenfokozottan

tudataban vagyu nkaz enOnknek,

be le e rt ve a be lsono rrnamkat

es azt , h og y v a jo nmegfelelOnk-e

azoknak

Lf. A Sel f Az one rt e ke l es k i al a kl ta s a : hogyan latjuk magunkat?

les tudatossigit is . Az e n t u da t o s s a g e lm e le t e szer int, ha a figyelem azenre irinyul, nyilvinval6vi vilnak a diszkrepanciik - s eppen ezerto lyan kellemet lenek ezek a helyzetek (Duval es Wicklund, 1972;Carver es Scheier, 1981). A kutati sok ali timasztj ik ezt a fel tevest :az ernberek gyakran szimolnak be kellemetlen erzesekrol, mikoronrnagukr61 gondolkoznak (Csikszentmihalyi es Figurski , 1982).

3, Az e n re J 6k u s za l 6 e g ye n ek . A2 emberek kulonboznek abban a tekin-te tben is , hogy mennyi figyelmet forditanak onmagukra. A 4.2. tab-lizatban nehany peldat lathatunk.arra vonatkoz6an, hogy milyen al-Ifti sokkal lehet a p r iv a t e n t u da t o s s a g o t, vagyis a sajat belso illapotokraes erzesekre va16 odafigyeles tendenciajat memi, A20k, akiknek ezaz entudatossaga magas szintfi, hajlamosabbak eszrevenni az elva-risa ik es aktualis enjuk kozot ti d iszkrepanciakat , es inkabb probal-nak meg megbirk6zni veluk (Carver cs Scheier, 1981). Ez a foko-zot t tudatossig azt is jelent i, hogy az enre vonatkoz6 negat iv infer-mici6k nagyobb kint es szomorusagot okoznak (Scheier es Carver,1977).

Diszlcr"panda Akt~lis S > i ! 1 f I ide~lisself(o ! l ja ink e f t ! n !senek kudarca)A k t~ i s s e lf , e i va r ha t6 self(kO te iessege;nk t e i jes r t es tnekkudarca)

Emocionafisreakci6

,CsalodottsaqSzornorusaqCsokkent f , Z io f 6g ia l a rousal

Buntudat5z~yen.rzesMegniNekedett Iizioloqial

,arousal, ,

Hosszutavu hatas

Csokkent onbecsulesDepresszroGyenge irnrnunrendszerBetegs~

Csokkent onbecsulesSzorong~sGyenge unmunrendszerBetegs~

4 .5 . a br a, A s elf di sz kr ep an ci a- el me le t o ss ze fo qla la sa . A z id ea li s v ag y s lv ar ha to s el fv ez er lo k e s a za k tu al is s el f k oz ti d is zk re pa nc ia k j el le gz et es e rz e' rn sk et v al ta na k k i. E m el le tt o ly an h05SZU tavu negativhatasaik isv an na k , a m el ye k n em c sa k a l el k et , d e a testet is befolyasoljak

rusaghoz es aggodalomhoz, valamint az onbecsules csokkenesehez ve-zetnek, es akar depresszi6t is kivalthatnak (Pyszczynski es Greenberg,1987; Csikszentmihalyi es Figurski, 1982).

Artol fiiggetlenul, hogy a selfdiszkrepancia az idealis vagy az elvarha-t6 selffe.l val6 ossze nem illes eredmenyekent jon letre, egyes helyzetekes gondolatok kulonosen fel tudjik hfvni a figyelmunket sajat hiinyossi-gainkra, es egyes emberek iltaliban isjobban tudataban vannak ezeknek.1 . A s el fr e i ra n yu l6 g on d ol at ok . Mint azt nemreg Mark Baldwin es mun-

katarsai (1990) demonstraltik, barmilyen rovid ideig is gondolunkegy olyan szernclyre, aki a bel s a normainkat testesiti meg, az feltet-lentil a normaink feie fogja a figyelmunket iranyitani, Akutatok elo-hangoltak nehany val lasos, romai katolikus egyetemista kfscrlet iszernelyt aziltal, hogy II. Janos Pal papa egy mogorva fenykepetmutattak be nekik. A kontrol lcsoportnak cgy hasonloan zord abra-zatu fcnykepct mutattak Robert Zajonc szocialpszichologusrol, aki-nek a kfserleti szemelyek szamara isrneret len area semmilyen sajat -sagos norrnakkal nern asszocia lodhatott . Mikor kesobb arra kerteka kfserlet i szcmelyeket , hogy ertekel jek magukat, azok a katol iku-sok, akik a papa kepet Iattak, rosszabbul iteltek meg magukat, migazok, akik Zajone kcpet la ttak, nem mutat tak ilyen reakci6 t.

2 . A s elfr eJ 6k us za l6 h ely ze te k. Vannak olyanok, akik uci lj ik, ha lefeny-kepezik 6ket, vagy ha a hangjukat magn6ra veszik. Ennck az lehetaz oka, hogy ezek a helyzetek befele, onrnagunk fele fordftjak a fi-gyelmet. Gondolataink rendszerint a kulvilag fele iranyulnak. Megis,arnikor rnagunkrol kel l bcszelnunk, amikor kozonseg vagy egy ka-mera elott i llunk, vagy amikor akar csak egy pi l lanat ra is meglatjukmagunkat egy tukorben, entudatossagunk Iokozodik, ami bclsd nor-rnainkra i ranyit ja a figyelmet , es fokozza az azoknak valo megfele-

4.2. tablazat. Peldak a privat entudatossag meresere szolgill6 tetelekre1. Mindigmegpr6balom megcrteni onmagarn.2. Sokat toprengek magamr61.3.Soha nern vizsgalom meg magam alaposan,4. Ebcr vagyok a hangulatvaltozasaimra.5.Folyamatosan megvizsgalom az indftekaimat.Megjegyzes: Annak asze rnclynck, aki egyet er t a z 1 .,2 .,4 . e s5 . te te ll cl, c sner n e rt egye t a3. es az ahhoz hasonlo tetelekkel, va16szfnf ileg magas szintCi a privat enrudatossaga. Avalodi ski la ennel azotncl joval tobb tetel t t ar ta lmaz, ezert apr iv:i t entudatossag szem-pongab61 az embcrek kozotti pontosabb megki ilonboztctcsre i sa lkalmas.Fomfs: Fenigstein, A. - Scheier, M. F . - Buss, A. H. (1975). Public and private sel f-con-sciousness: Assessment and theory. j oumo ! q fCo / "l Su l ti fl ~ af ld C l in i ca l P s y ci l% g y , 43, 524. o.

Elfogult fte!ietalkotas a megfelel6segCrnkr61 , Alljunk csak meg egy pil-Ianat ra : tel jesen jogos felvetes Iehct , hogy senki scm tokeletes. Ha te-hat mindannyian selfdiszkrepanciakkal dunk egyii tt , miert nem erez-zuk magunkat mindig szornyen? Ennek egyik oka az, hogy a diszkre-panciikat nem vesszuk eszre akkor, amikor szernelyes norrnaink ncrnhozzaferhetdek. Bizonyos gondolatok, helyzetekvagy emberck felszinrehozhat jik a diszkrepanciikat , de a mindennapok soran rendszerint nemtoprengi ink azon, vajon mennyire fele lunk meg. Ha megis onanal iz is-be bonyol6dunk, akkor sem feltet len gyi ij tj iik ossze az osszcs relevanshizorryi tekot. Aj6 detekrivvcl e llentetben mi megallunk, meg rnielot tnagyon elmelvednenk az informaciok gyuj tescben. Erdekes, hogy ponta legkonnyebben hozzaferbeto bizonyitekokat - azt az informaciot , ami

4 . A s elf A se lf h a t as a i: a z e rz elm ek e s a v ise lkedes i ranyt tasa


14/29

a legnagyobb hatast fejti ki- torzftjuk eIgyakran onmagunknak kedve-z6bb irinyban. Mivellehet ezt az envedo torzftast magyarizni?1. Az e re dm e ny h a td ro zz a m e g a b iz on yf te ko t. Azok az emlekek jutnak a

legkt innyebben az esziinkbe, amelyek az eppen fontol6ra vett ered-rncnnyel kapcsolatosak (Kunda, 1990). Ha a karrierje soran elert s i-kereket veszi szarnba valaki, konnyebben eszebe ju tnak a rnul tbelieredmenyei, mint az elszalaszto tt lehetosegek. Ennek eredrnenye-keppen arra a kovetkeztetesre juthat, hogy meglehet6sen sikeresvolt. Persze ha inkabb a kudarcokat pr6bilta volna meg elohivni,minden bizonnyal azokat is megtalalta volna.

2. A s i k er e i nk e t Y t o zz 4 /h h e to v e t e s sz u le , a l e u d a r ca i n k a t e l fo j tj u k . Mivel a si-kereink felet t merengeni kel lemes, mig a kudarcokra gondolni nemolyan kcnyelmes, kellemes emlekeinket gyakrabban fogjuk felidez-ni , mint a kel lcmetlencket, es ezert konnycbben hozzajuk is tudunkferni (Kunda, 1990).

Ily m6don, ha megpr6biljuk osszegyf ijteni a fontos bizonyitekokat, afelszfnre keri il6 informaciok legnagyobb resze azt fogja sugallni , hogymilyenj6k vagyunk. A :z ilyen envedo torzftasok egyik dernonstracioja-ban tanul6kkal elhitettek, hogy az introverzi6, illetve az extraverzi6kivanatos vonas (Sanitioso et al., 1990). Amikor a tanul6kkal felidez-tettek relevans multbeli viselkedeseiket, cobb olyan ernleket soroltak fel,ami a kivanatosnak beall ftot t vonasnakfelel t meg. A sikernek eskudarc-nak nem kel l nagyon fontosnak lcnnie ahhoz, hogy torzftsa a fcl idezest ,Azok az emberek, akikkel clhitettek, hogy a fogmosas karos az egesz-segrc, ugy ernlekeztek, hogy r itkibban mostak fogat a multban, mintazok, akiknck azt mondtak, hogy a fogrnosas cgcszseges (Ross et al.,198J).

A 4.6. abraban osszefoglalt envedo torzitasok segitenck abban, hogyrozsaszinf szermrvegen at szernlelve bnmagunkat, pozit fv iranyba haj-16 benyornast a laki tsunk ki magunkrol . Mint Oscar Wilde elcel6d6t t:"bnmagunkat megszeretni: eletre sz616 szerelem kezdete." Gyakranelkerul juk az olyan helyzeteket, amelyekben nem tudunkj61 teljesfte-ni , v isszautasit juk, hogy olyanokkal hasonli tsuk ossze magunkat, akiknilunksikeresebbek, esnem vagyunk haj land6ak eszrevenni , hogy nemegeszen olyanokvagyunk, mint amilyenek lehetnenk vagy lenniink kel-lene. Meg amikor nyilvanvalova isvalnak tokeledensegeink, akkor semvagyunk tel jesen vedtelenek. A fejezet kesobbi reszeben latni fogjuk,hogy a kudarcok, ellcntrnondasok es fogyatekossagok az en legjobbvedekezo mechanizrnusai t indft jak el .

A self hatasal: az erzelrneke s a viselkedes lranyrtasaMicsoda kulonbsegeket okozhat a sel f Ha mar egyszer tudjuk, hogy mitgondolunk magunkr61, szarnos dolog megvaltozik, Aj61 ismert konzer-vativizmus mfikodesbe lep, es mar kevesbe leszunk nyitottak az enrevonatkoz6 uj informici6kra. Egy kisgyerek gondolhatja magir61 azt,hogy rendes, ha eszreveszi , hogy nehanyszor ki takaritot ta a szobajat, deha egyszer azcnfogalom mar megszilardult , nem kell tobbe aviselkede-sebcllevonnunk a kovetkczte teseket ana vonatkoz6an, hogy kik isva-gyunk (Klein cs Loftus, 1993). Val6jiban a kovetkezetlen viselkedesnekaz esetek nagy reszcben csak csckely hatasa van a megszilardult enfo-galomra (Chaiken es Baldwin, 1981; Fazio et al., 1981). Mas emberekreakci6inak hatasa szinten egyre kcvesbc befolvasolja a lcialakult enfo-galmat (Allen, 1988). A mar kialakult enfogalommal inkonzisztens visz-szaje lzeseket e lkerul juk, nem bfzunk benmik, vagy egyszeruen elu ta-sltjuk 6ket - meg akkor is, ha szarnunkra hfzelg6ek (Markus, 1977;Swann es Read, 1981).Az enfogalom, ahogy egyre inkabb el lcnal lova valik az uj inforrna-ci6k hatasaval szernben, eletunk szamos fontos aspektusat is szabilyoz-ni kezdi - kivaltkeppen az erzelrneinket es a viselkedesunkct.

Esemeny Harma st kapott egy vlzsgan

,Az onertekelesf o r r a sa TapasztelatA ha rm a sn em I'u/}O jegy rsrsss osszehesonhtasSok bar~!Omkettes!kapott

~nvezer l6kugygond%m. negyeseketkel/ene kapnom

Eredmeny,

A l ac s o ny o n e rt e ke l es,

Maga s oner tekeles,

Alacsony onertekeles

AZ onmeger6si tes1e h et se q es u tj a

,Ma s vagy konnyebbk u rz u s ok v a la s z ta s a

,T o b b h a so n lo b a re t k e re s es e

,E 1 1 e r e l 6 teveken~g.kelkezdese a z en tuda lo ssagcsokkentese erdekeben

A sel f esaz erzelrnek: ertern vagy ellenem?

4.6. abra. Esernenyek, o n er te k el es e s onmeqerdsttes. Szarnos,a se l f s ze rnpon tj a b o l re le van s eserneny onrnaqaban veve senem pozitlv, se nem negatlv. Ehelyett ertelrnezru es ertekelni kell oket. Az ertekelesi folyamat az 6nerlekeles csokkenesehezv ag y n ov ek ed es eb ez v ez et , e s szmte mindig teret hagy az enved6 torzftasok mukodesenek

Az e r z elm e k e t a s e !f s zemp o n l jd b 6 1 r e l ev d n s e s eme n y e k e s a z ok o ka i k oz ve t-lmU l k ivd lthaijdk . Az e r z elm e k j e / z ik a j e le n t o s e s eme n ye k e t, e s v d l a s z a d d s ram o ti vd ln a k b en nu nk et - p eL dd ul a r r a , h o gy e lm w e ki ii ji in k a v es ze ly e1 61 .Am iko r ez t a j im kc i6 ju ka t b eto ltik , a z er ze lm ek a z eg es z b It, a te s te t e s a

4 . A self A self h a ta sa i: a z e rz el me k e s a v is el ke de s i ra n yt ta sa


15/29

koqnit iv ertekelesEgy e gy en ne k a s elf

szernpontja b6 1re levans esernenyre

va g y h e l yze t revonatkozo

e r te l me z es e . a m e lya z e m o ci on oj lisv al as zo ka t e s a

v i s e lk e d e st I r a ny l tj a .

l e lket is i nvo l vd i j dk : a rck fP j e z e s eke t ,j i zi o f 6g id s vd l a s zoka t , s z ub j ek tf v e r z e-s e l e e t is ny i l t v i s e lk ede s t is ak t i va l na k .

Az erzelmekjelennk clenink legfontosabb momentumait . Az olyasfaj -ta erzelmck, mint a biiszkeseg, szorongas, orom, fele lem vagy harag, aztjelzik , hogy valami fontos tortenik velunk. A fele lem arra figyelmeztet,hogy valamilyen veszely elo l menekulni kell, az ororn pedigjelz i, hogyvalami j6 dolog torrent, amit meg lehet iinnepelni. Az erzelmek eroshatasai arra kenyszeritenek bennunket, hogy ajelentds esernenyekreodafigyelj iink, meg akkor is, amikor az erzelem pozi tfv vagy negatfv mi-nosegebol elore sejtheljiik az esemeny terrneszetet, Az erzelrnek ugyan-akkor terelik isa viselkedest valamilyen eel fele. A feleJem peldaul erofe-szi teseinket arra i ranyft ja , hogy a fenyegetes e101elmenekuljunk, a duhpedig arra, hogy a duh tirgyit bintalmazzuk. Az erzelmek eppen eroshatisuk miatt tf innek sokszor olyannak, mintha "csak mcgtortennenek",de, mint majd kiderul , valojaban fLiggnck az egyen eszlelesetol , vagyishogy hogyan lalja onmagat es a kulvi lagor,Honnan szarmaznak az erzelrnak> t Az erzelmek osszctettek, sokolda-luak, es magukban foglaljak a self egeszet - a testet es az elmer egyarant.Ha valaki merges, a szfve gyorsabban ver, arcaba ver szokik. Le akarsuj tani haragj inak targyara, aki raIugy erzi, hogy ok nelkul serte tte megat. Gondolatok , erzesek, test i reakciok es tettvigy egyiittesenjelennekmeg abban a rnintazatban, ami sajatosan jellemzo az ado tt erzelernrc.De vajon ezck kozul a tcnyezok kozul melyik az, amelyik elsodlegesenfelelas az erzelern k i vd l t d sdban? Az evek soran a pszichologusok mar sza-mos valaszt a janlo ttak erre a kcrdcsre. Tobb mint egy evszazada Will iamJames (1884) ugy velte, hogy az erzclrnek elmenyenck fa kivaltoi abarbol es az izrnokbol eredo erzetek , Egy ernberoltovel ezelot t StanleySchachter es Jerome Singer (1962) az erzelrneket a fiziologiai arousales az arousal okara vonatkoz6 hiedelern termekekenr azonosftot tak,

A rna uralkod6 nezet azt tartja azerzclmekrol , hogy azok a sel f szem-pontjibol relcvans targyak vagy esemenvck kognitiv ertekelescnek ered-rnenyei (Arnold, 1960; Frijda, 1986; Roseman et al., 1990; Scherer, 1988;Weiner, 1985). A kognitiv ertekeIes egy cserneny ertelmezesc, beleertveannak okait cs a sel fre gyakorolt hatasat i s. Ugyanazon helyzetnek azel -tero ertelmezcsei e ltero erzc1mekhez is vezethetnek, mint azt az ehsegmindennapos crzese es egy t ires hutoszckreny peldajan keresztu l a 4.7.abran illusztriljuk. Az erzclmek befolyasolasaban ketfajta crtekelesnekvan kulonoscn nagy szerepe.1 . A he ly zetnek a self s z emponi jd b 6 l t o rt e no e rte ke le se - p oz ii io v a gy n eg a t{v .

Azok a cselekedetek es helyzetek, amelyeket onmagunk es cel ja inkszempontjabol tamogaconak ertekelunk, pozi tiv erzel rneket valta-

Esemeny On I !h e s ; k i n y rt j a a h u tOsze l


16/29

Iathattuk, hogy milycn sok tenycz6 befolyasolhatja azesernenyek ertel-mezeset, beleertve a kontextust, a hozzaferhet6 gondolatakat es az at-meneti hangulatokat is. Persze mint mindig, masok reakci6i az erteke-lesben is fantos szerepet jatszanak, Egy kisgyerek, ha felbukik a sajatlababan, e lkezdhet sfrni, vagy akar kacaghat is , att6l fiiggoen, hogy akornyezeteben lev6 emberek agg6dva kapnak a fejukhoz vagy pedignevetnek. Ha masok egy helyzetet latsz61ag nyugodtnak, csi iggeszto-nek vagy Iehan konnyednek I telnek, gyakran mi is hasonloan fogunkvelekedni (Schachter es Singer, 1962). Kulturali s tenyezok szinten be-folyasolj ik az ertekelesi folyamatokat, es azokon keresztii l az erzelme-ket is. Ajapanok peldaul gyakrabban szarnolnak be olyan erzelmekrol ,mint azosszefonodas, lekotelezettseges meghi tt seg, amelyek azenr masfontos szernelyekhez kotik (Markus es Kitayama, 1991).

Mivel it yen sok tenyezo befolyasolja az ertekcleseinket, konnyentevedhetunk erzel rneinkkel es azok okaival kapcsolatban. Lehet , hogya szulo azt hiszi, hogy a gyerrnekere haragszik bosszant6 viselkedesemiatt, pedig mergenek val6di aka a nap folyaman a fonokevel tortentnezetel terese . .Egy kiserle teben James Olson (1990) demonstralta ezt ajelenseger, amikor kiserle ti szemelveir felrevezette szorongasuk okaravonatkozoan, Minden kiserleti szemeIynek azt rnondtak, hogy mikoz-ben videora veszik, ahogy beszedet tart, egy szublim inalis - vagyis azerzekelesi kuszob alatti - zajnak lesz kitevc. Nehanyuknak azt mond-tak, hogy a zaj fiziol6giailag serkenteni fogja oket, m ig masoknak aztmondtak, hogy a zajnak nyugtat6 hatasa van. Habar semmilyen zajt nemadtak, a szemdyck hi te annak hatasarol megis befolyasol ta erzelmeiket .Azok, akiknek azt mondtik, hogy a zajnak eIenkft6 hatasa van, kisebbmertektl izgatottsagrol szarnoltak be, es kevesebb h iba r ejtcttek a beszed-juk soran ',mint azok, akik arra szarnfrortak, hogy a zajtol nyugodtabbakIesznek. Ugy tfinik, azok, akik izgatottsagra szarnitottak, a szereplesbolszarrnazo izgatottsagot is a zajnak tulajdorutottak, mig azoknak, akikellazulasra szamftortak, nem volt lehetoscgi. ik i lycn kifogasokkal taka-rozni, Ily medon tchat, akarcsak az enrol val6 tudas egyeb aspektusai,az atelt erzelrnek es az okukrol alkotott elkepzclcseink is az er tekeles i f o-l y ama t o ka t tukrozik valojaban. Az ertekelesek viszont sokszor a szem-beszok6jeleken alapulnak- kiugr6jellegzetesscgeken, embereken vagyesemenyeken -, amclyeknem biztos, hogy megfel.elnek erzelmeink igazikivaltookainak (Rciscnzein, 1983).

Az ertekeles meqvaltoztatasa klinikai korulmenyak kozot t Az a teny,hogy erzclmeink az er tckclcsek kovetkezrncnvei, Ichctove teszi sza-munkra, hogy uralkodjunk rajtuk - hogy elfoglaljuk az crzelrnek felet-ti igazgat6i szekct. Vegul is, ha az ertekelesek okozzak az ernociokat, ezenertekelesek modosftasa lehetove kell , hogy tegye az erzelmeink felett i

kontrol lt. A gyakorlatban ez az elv szamos kogni tiv terapias rendszer-nek lenyegi eleme (Beck, 1976; Ellis es Gr ieger , 1977) . Hogyan foghathozza valaki az i lyen valtoztatasokhoz? Ha nagyon idcgesek vagyunk,amikor kozonseg elott kell beszelnunk vagy el6adnunk valamit, lehet,hogy ezt a csopor t jelenletenek tu la jdonitjuk - egy olyan tenyezonek, amelyfelett nem tudunk ellenorzest gyakorolni. De alljunk csak meg egy pil-lanatra! Gondol juk csak vegig - mindig megretterumk a csoportokto l?Hogyan erzunk olyankor, amikor nem erdckcl, hogy a csoport tagja i mitgondolnak r6lunk? Lehet, hogy akkor nem lennenk idcgesek. Rajohe-tunk, hogy erzelmeink nem egyszertien a csoport jc lcnlctebol fakadnak,hanem abb6l, a ho gya n a csopot trol velekedunk (Foersterling, 1986). Eze-ket a gondolatokat viszont ellenorizni tudjuk, es ezen kercsztul az ide-gessegunk felett is uralkodhatunk. Hasonlokeppen, a harag abb61 azertekelesbol ered, hogy valaki szandekosan kart okozatt nekunk, A duhottehat ugy csokkenthetjuk, hogy fontolora vesszuk azt a Iehetoseget, hogyaz illeto viselkedese nem volt kontrollalhato, Esetleg azer t kiabalt vc-l imk amultkor a szerencsetlen , mert konnyen kiborul- egyszenien nemtudott uralkodni rnagan. Rendszerint hasznosabb ugy tekinteni az cr-zelmeinkre, mint amelyek abbol szarmaznak, ahogy a vilagot ertekel-juk, semmint 6gy, mint amelyeket kozvetlenul a kulso esernenyek val ta-nak ki.Ha ugy gondolkodunk, hogy "merges vagyok, mert az 6 bantaviselkedeset szandckosnak tartom", akkor sokkal inkabb tudunk ural-kodni az erzclmcinkcn, mint ha azt mondjuk, hogy ~az az ember fcl-idegesftett" .Ertekelesek, er.zelmek es testi valaszok eqyuttes rnukodese t Az erteke-lesek mintazatai nemcsak erzelmeket valtanak ki, de hatassal vannak atest es az elme szamos mas aspektusara is. Az crnberek minden kulni -raban mosolyognak, amikor boldogok, rancoljak a homlokukat , ha szo-moruak, rnergukben pedig osszevonjak a szernoldokuket (Ekman et al. ,1987). Mfikodesbe lepnek a f iziologiai rcndszcrck, fclporgetve vagymegnyugtatva minket. Motivaltta valunk a cselekvcsre: duhunkben oda-csapnank, felelmunkben elszaladnank, boldogsagunkban pedig kozc-lebb bujnank a masikhoz. Ezen viselkedeses tendenciak kozul nehany- peldaul a tamadas es a menekules - egyetemesnek es biologiailag de-terrn inaltnak tfin ik, Vannak persze tanul t es kulni rankent eltero emo-cionalis v iselkedesek is (Frijda et a l. , 1989; Markus es Ki tayama, 1991).

Az erzelmek a gondolkodas t is befolyasoljik azaltal , hogy az erte-keles tiirgyara iranyftiak a figyelmet. fgy peldaul, ha rendkiviil duhosekvagyunk, gondolataink kizarolag arra iranyulhatnak, hogy milyen tisztes-segtelenul visclkcdct t az cl lenfel , es hogy mennyire megerdernelne egyalapos verest, Barmilyen eros erzelern, legyen az akar pozi tiv , akar ne-

4 . A s elf A se lf h a ta s a i: a z e rz e lr n ek e s a v is e lk e de s i ra n y lt a sa


17/29

gatfv, olyan intenzfv arollsaln6vekedest okozhat, ami korlatozza az egyebesernenyekre val6 odafigyeles kepesseger (Easterbrook:, 1959).

Mindezek a tenyezok - az er tekeles, a testi valaszok, a szubjektfverzesek es az ernocional isan vezerel t vise lkedes - olyan szoros kapcso-la tba kerulnek egymassal, hogy barrnelviku]; k ival thatja az osszes tob-bit. Ha az ember szfve gyorsan ver, az arcat vicsorgas torzftja eI , a kezeipedig szorosan okolbe vannak szorftva , valoszfnuleg duhot fog erezni,ahogy adiih iseppen ezeket a reakci6katvil~a ki.Mive.1az em6ci6k belsoerzese es ki ilso rnegjelenese i lyen szorosan osszefonodik, az erzelmektesti je lei gyakran feleroslt ik magat az erzelmet (Adelmann es Zajonc,1989; Ekman, 1992). Fritz St rack es kol legai (1988) egy lelernenyes kf-serlertel szernleltettek ezt, melyben a kiserleri szemelyekkelngv Irattakvalamit, hogy kozben egy tollat vagy a fogaik koze szorftva , vagy pediglazin a Iebiggyeszte tt a jkaik kozot t kelle tt tartaniuk. Ezekkel a mfivele-tekkel olyan arcki fe jezeseket ero ltettek a kiserle ti szernelyek arcara ,amelyek a mosolyra, illetve egy mogorva arcra hasonlftottak, anelkulhogy a szemelyek ennek tudat iban let tek volna. (Probaljuk kif) Ezutana kiserle tezok arra kertek mindket csoport tagja it, hogy egy sorozatnyirajzfilmet ertekeljenek aszerin t, hogy mennyire talalj ik oket humoros-nak. Azok, akik "mosolyogva", a fogaik kozott tartottak a tol lat , humo-rosabbnak talaltak a rajzfilmeket, mint azok, akik a tollal1cbiggyesztettajkaik kozott "tnogorva kepct vagtak",

Ha egy emocional is arckifejezes ernocionalis e lrnenyt valt ki , logi -kusnak tfinik, hogy egy semlcges vagy kovetkezetlen arcki fe jezes csok-kenteni fogja az erzelern intenzi tasat . Ha peldaul gusztusta lan targyakmegfigyclese soran elkerutiuk, hogy az undor arckifejezeseinkben ismegjelcnjen, fel tehetdlcg csokkenni fog az undor erzese is . Az . arckife-jezesek hatasa az erzelmekre (tiabb pclda az oneszlc lesi elmeletre: amitteszunk, gyakran befolyasolja azt, ahogy erzunk,

Lehet, hogy mar az olvas6 is kihasznalra az arckifejezesek es a visel-kcdes hatasat az crzelmekre. Volt-e mar olyan szorult helyzetben, mi-kor majd megfulladt a felelemtol? Peldaul arnikor eppen egy nagyobbkozonseg elo tt keszult beszedct tartani . Vett-e nehany mely le legzetet,hogy megnyugtassa magar, es vagott-e hatarozott areot? Ha igen, akkorpont azt probalta meg kihasznaln i, ahogy az erzelmek a kife jezeseker esa viselkedcst kovetik, Az a regi tanacs, hogy .furyoresszen a temetomel lett setalva", cs a "keep smi 1 ing" (Mindig mosolyogj!) strategia mind-mind azt a tenyt tamasztiak a. ii, hogy csokkenreni tudjuk a felelmun-ket , ha a kulvilag fele megjeleno viselkedesunk vidarn.

Mint azt a 4 .8. abra ismutatja , az erzel rnek szoros osszekattetesbenallnak a test es a lelek minden aspekrusaval, a cselekedetekkel es a gon-dolatokkal egyarant (Shaver et aI. , 1987; De Rivera , 1977).

A sel f mukodes kbzben: self esv iselkedesAz emberel v i s el k ed e s e n e h .a k i jf je z i ualodi b el so e nj iik et . M a sk or a rr a to -r ek s ze n ek , h o gy m d s ok v e le m en y et b if ol ya s o lj a k, h o gy h a ta l m at , b if ol ya s t v a g ym e g er o si te s t s z er e zz en e h. M e g a m d s ol : m e g gy o ze s er e i rc in y ul o v is e lk e de s i sb ifo ly a so lh a lj a a zo nb a n a zt , a h og y a z e m be re k o nm a gu ka t l c i i j c i k .

Ami6ta Madonna mintegy tiz evvel ezelo tt felbukkant a zenei e let szin-padan, tobbszor drarnaian megvaltoztatta megjeleneset. Megis, egeszena korai, "Marlene Dietrich-stilusu" megjelenestol a rendkfvul talalo Szexcfrnet viselo konyve megjeleneseig Madonna minden marketing- , ze-nei es divatteremto tevekenysege ugyanazt az iizenetet kozvetf tette: asenki velernenyere nem ad6 szexualis filggetlenseget. Mi motivalja Ma-donna viselkedeset? Val6ban a termeszetebol eredendoen olyan erosszexualitasti szemely lenne, akinek hirneve lehetove teszi, hogy kifejezzeval6di terrneszetet a vilagon talalhato sok ezer rajong6jinak? Vagy 0 atokeletes szfneszno, aki 6vatosan ugy iranyttja a viselkedeset, hogy olyankepet kozveti tsen, ami szerin tc a legnagyobb piaci sikert biztosit ja?

Ha van olyan teru le t, ahol az, hogy kik vagyunk, es hogyan erzimk,igazan jelentos hatast fejthet ki,akkor az a masokkal val6 interakci6inktcriilete. Alcircsak Madonna, mi is csclekedhetunk iigy, hogy kozverit-se cs meger6sftse azt, akik valojaban vagyunk, de ugy is megvalaszthat-

t r tekeiesNegat/v e s e - n e n ytnok

Documents

A Self_Smith Es Mackie