Upload
others
View
5
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
• Gazdaságtudományi Kar• Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet
A statisztika alapjai- Bevezetés az SPSS-be -
Kvantitatív statisztikai módszerekPetrovics Petra, Géczi-Papp Renáta
• Gazdaságtudományi Kar• Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet
SPSS alapokStatistical Package for Social Sciences
SPSS nézetek:
Data View
• Adatok értéke
• Hasonló szerkezet, mint az Excel-ben
Variable View
• Adatok adatai
• Változók adatai, beállításai, leírásai
Output Viewer
• Eredmények megjelenítése
• Külön fájl, kiterjesztése: .spo
Sintax
• Programozási lehetőséget biztosít
1 fájl, kiterjesztése: .sav
Váltás a nézetek között:
• Gazdaságtudományi Kar• Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet
Variable View – A változók adatai 1.
Name (változó neve): rövidítés, a változó tartalmára utal, betűvel kezdődik, nem tartalmazhat ékezetes vagy speciális karaktereket
Width (szélesség): megadhatjuk a szám teljes ábrázolási hosszát
Decimals (tizedes jegyek): megadhatjuk a tizedes jegyek számát
Missing (hiányzó értékek): definiálhatjuk a hiányzó értékek kezelését
Columns (oszlopok): megadhatjuk az oszlopok ténylegesen megjelenített szélességét
Align (elrendezés): megadhatjuk a cellák igazítási formáját
BalraJobbraKözépre
• Gazdaságtudományi Kar• Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet
Variable View – A változók adatai 2.Type (változó típusa)
Számszerű (alapértelmezett)
Szintén szám, de a számok ezres csoportjait vessző választja el, a tizedes jel pont
Szintén szám, de a számok ezres csoportjait pont választja el, a tizedes jel vessző
Numerikus típus, a számokat normál alakban ábrázolja
Dátum típusPénz, deviza, valuta értékek megjelenítésére alkalmazható (Edit/Options/Currency menüpontban állítható)
Szöveges változó, meg tudjuk adni a hosszát (hány karakter lehet)
Role: az adatok szerepét mutatja meg, esetünkben általában „input” (bemeneti) adat
• Gazdaságtudományi Kar• Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet
Variable View – A változók adatai 3.Label (~címke): a változó szöveges leírása, lényegre törő, pontos, informatív
Values (értékek): kategória változók esetén az egyes kategóriák értelmezését adhatjuk
meg (pl. 1=férfi; 2=nő)
Measure (mérési skála): megadhatjuk, hogy az adott változónak mi a mérési skálája
AránySorrendiNominális
• Gazdaságtudományi Kar• Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet
Mérési skálák
Számok meghatározott szabályok szerinti hozzárendelése jelenségekhez, bizonyos tulajdonságokhoz.
4 féle szabály alapján (erősségi fokozat szerint):
- nominális skála
- sorrendi skála
- intervallum skála (különbség skála)
- arány skála
• Gazdaságtudományi Kar• Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet
1. Nominális skála (névleges)
• Számok kötetlen hozzárendelése
• Területi, minőségi ismérvek megfigyelésekor
• A szám csak azonosító
• Pl. rendszám, irányítószám
• Pl: kódolás:
Szőke: 1, barna: 2, vörös: 3, fekete: 4
Férfi: 1, nő: 2
• Gazdaságtudományi Kar• Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet
2. Ordinális, sorrendi skála
• A sokaság egyedeinek egy közös tulajdonság alapján való sorba rendezése.
• A skálán az egyes egyedek nem feltétlen egyforma távolságra helyezkednek el egymástól.
• Pl. hallgatók osztályzata, országok hitelképességének sorrendje
• Gazdaságtudományi Kar• Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet
3. Intervallum skála
• A két adat különbsége értelmezett, valós adat.
• Zérus pontja önkényes.
• A zérus pont nem jelenti azt, hogy az adott egyed nem rendelkezik az adott tulajdonsággal.
• De: nem értelmezhető a két adat összege, aránya, különbsége.
• Pl. Celsius fok
• Gazdaságtudományi Kar• Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet
4. Arány skála
• A legerősebb mérési skála
• Zérus pontja természetesen adódik
• Bármely két érték aránya független a mértékegységtől
• Értelmezhető a két adat összege, aránya is
• Pl. hosszúság, pontszám
• Gazdaságtudományi Kar• Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet
1. Feladat
Életkor Lakhely ÉvfolyamStatisztika
jegy
T.E. 24 Miskolc 3 3
B.N. 32 Miskolc 2 4
H.L. 22 Felsőzsolca 3 2
K.O. 35 Miskolc 3 4
V.I. 27 Mályi 2 5
Forrás: XY
ME hallgatói adatok
• Gazdaságtudományi Kar• Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet
• Gazdaságtudományi Kar• Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet
2. Feladat
Forrás: XY
Hallgatói adatok X országban
2000 2004 2005
Egyetemi hallgatók száma (fő) 47498 66309 70153
Főiskolai hallgatók száma (fő) 54889 88384 109412
Tanárok száma (fő) 17302 191034 18098
Intézmények száma (db) 77 91 90
Hallgatók aránya a18-22 éves lakosságon belül (%)
10,4 13,9 15
• Gazdaságtudományi Kar• Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet
• Gazdaságtudományi Kar• Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet
A 18-22 éves lakosság száma = ?100
lakosság éves 22-18
létszám hallgatói(%) arányahallgatók a belül lakosságon éves 22-18
18-22 éves lakosság = (100* hallgatói létszám) / 18-22 éves lakosságon belül a hallhatók aránya = (egyetemi hallgatók + főiskolai hallgatók) * (100/ 18-22 éves lakosságon belül a hallgatók aránya)
SPSS:
Transform / Compute
(~ számológép funkció)
• Gazdaságtudományi Kar• Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet
SPSS menüsor
File=fájl
Data=adatok
View=nézet
Transform=transzfomációk
Analyze=elemzések
Value labels=nézetet vált a kategória változóknál
Graphs=grafikonok
Open data document=adatbázis megnyitása
Save=mentés
Print=nyomtatás
Edit=szerkesztés
Find=keresés
Select cases=szűrés
Run descriptivestatistics=alap leíró statisztika készítése
• Gazdaságtudományi Kar• Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet
Köszönöm a [email protected]