A szakképzés rendszeresite.nive.hu/hefop351/ttk/download.php?filename=2_kotet_b5.pdf · HEFOP 3.5.1 „Korszer H feln *ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása” A

HEFOP 3.5.1

„Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása”

A szakképzés rendszere

Budapest, 2008

cimn_elo_tart.indd 1 8/19/2008 7:09:06 AM

II. A szakképzés rendszere

Tanácsadó Testület elnöke:Dr. Hunyadi György

Alkotószerkeszt k:Dr. Benedek András

Dr. Koltai DénesDr. Szekeres Tamás

Dr. Vass László

A kötet fejezeteinek szerz i:Binder József

Lukács EndrénéMenyhért Anikó

Nagy LászlóPetrovics Nándor

Szabóné Dr. Berki ÉvaVidékiné Dr. Reményi Judit

Sorozatszerkeszt :Dr. Zachár László

Tanár-továbbképzési Füzetek

Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet

Felel s kiadó: Nagy László f igazgató

Készült a HEFOP 3.5.1. „Korszer feln ttképzési módszerek kifejlesztése

és alkalmazása” cím központi program támogatásával



3

Tartalomjegyzék

El szó – Nagy László . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11

Bevezetés a tanár-továbbképzési füzetekhez – Zachár László . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

Nagy László – A megújult Országos képzési jegyzék, és ami ebb l következik . . 15

I. A modernizáció szükségessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15

I.1. Mennyiségi megoldatlanságok: kapacitáshiány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15I.2. Min ségi megoldatlanságok: a tartalmi fejlesztés elmaradása . . . . . . . . . . . . . . 15I.3. A beszámítás nehézségei (vizsga, tanulmányi id , el zetes tudás) . . . . . . . . . . . 15

II. El zmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

III. Milyen tehát az új OKJ? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .17

III.1. Kompetenciaprofi lok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19III.2. Követelménymodulok kialakítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21III.3. Az OKJ új eleme a rész-szakképesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22

IV. A moduláris képzés bevezetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24

IV.1. A képzési folyamat modularizációja, a tananyagegység . . . . . . . . . . . . . . . . . 24IV.2. A tananyagegység jellemz i . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25IV.3. A szakmai vizsga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26IV.4. A szakképesítés célja szerinti vizsgatevékenység. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28IV.5. A szakmai vizsga értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29

V. A kompetencia elv és a moduláris szerkezet bemutatása egy konkrét szakképesítésen keresztül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30

VI. Új OKJ adatbázis az NSZFI honlapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33

Menyhért Anikó – A központ programok jogszabályi háttere, szerkezete . . . . . 35

Bevezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35

I. A központi program defi níciója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36

I.1. A központi programokhoz kapcsolódó egyéb defi níciók . . . . . . . . . . . . . . . . . 36



4

II. A központi programok felépítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37

II.1. Általános irányelvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37

III. A központi program tananyagegységei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46

III.1. A tananyagegységek, tananyagelemek kialakítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46III.2. A tananyagelem változatai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47III.3. A tananyagelem képzési célja. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48III.4. A tanulói tevékenységformák meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49III.5. A tananyagelemek adatainak meghatározása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49

IV. Központi programok megjelentetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54

Irodalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61

Lukács Endréné–Modláné Görgényi Ildikó – Az új rendszer vizsgáztatásmódszertani kérdései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63

Bevezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63

I. Szakképzés, szakmai vizsga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64

I.1. A szakképzés jogszabályi háttere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64I.2. Szakképzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64I.3. Szakmai vizsga.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65I.4. A szakmai vizsga részei, új fogalmak a szakmai vizsgán . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66

II. A szakmai vizsgáztatás általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72

II.1. A szakmai vizsga általános szabályai.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72II.2. A szakmai vizsga résztvev i, az elnök megbízása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73II.3. A területi gazdasági kamara képvisel jének delegálása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74II.4. Vizsgaid pontok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74

III. A vizsgáztatásban résztev k feladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76

III.1. A szakmai vizsgabizottság tagjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76III.2. A szakmai vizsgabizottság elnökének feladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76III.3. A területi gazdasági kamara képvisel jének a feladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76III.4. A vizsgaszervez képvisel jének a feladatai.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77III.5. A vizsgabizottság munkáját segít tanárok (szakért k, szaktanárok, szakoktatók) feladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78III.6. A vizsga jegyz jének feladatai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78III.7. A vizsgabizottság értekezletei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78



5

IV. A vizsgázók teljesítményének értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80

V. Szakmai vizsga ellen rzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87

Binder József – A képzés dokumentumai, elektronikus dokumentumok . . . . . 89

Bevezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89

I. Vizsgabejelentések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90

II. Vizsga-nyilvántartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95

III. OSAP 1665 – Feln ttképzési statisztika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101

Petrovics Nándor – A kompetencia az új OKJ rendszerében . . . . . . . . . . . . . . 103

I. Az NFT 3.2.1 központi programjának végrehajtása során alkalmazott kompetenciarendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103

I.1. A kompetencia fogalma a Feln ttképzési törvényben. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103I.2. A kompetencia természete és modellezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104I.3. A kompetencia fogalmának értelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104I.4. A kompetencia egyik közoktatási értelmezése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106

II. A szakképesítések követelményeinek tagolódása, a szakképesítések kompetenciaprofi lja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108

II.1. A feladatprofi l . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108II.2. A feladatprofi l szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109II.3. Feladatok a feladatprofi lban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109II.4. Munkam veletek, feladatelemek a feladatprofi lban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110II.5. Feladatcsoportok a feladatprofi lban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111II.6. A tulajdonságprofi l. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112II.7. A feladatkompetenciák összetev kre bontása, a tulajdonságprofi l elkészítése 113II.8. A szakmai ismeretek értelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113II.9. A szakmai ismeretek meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114II.10. A szakmai ismeretek alkalmazási típusai a tulajdonságprofi lban . . . . . . . . . 115II.11. Az ismeretek alkalmazási típusainak megállapítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115II.12. Az egyes típusok értelmezése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116II.13. Szakmai készségek, képességek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119II.14. Szakmai készségek és képességek a tulajdonságprofi lban. . . . . . . . . . . . . . 120



6

II.15. A szakmai készségek szintjének megállapítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123II.16. A módszer-, a társas és személyes kompetenciák jogszabályi meghatározása . . 124II.17. A módszer-, a társas és személyes kompetenciák kiválasztása . . . . . . . . . . . 125

Szabóné Berki Éva – A moduláris és kompetencia alapú képzés elvei . . . . . . . 129

Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129

I. A kompetencia alapú fejlesztés, képzés Közösségi igénye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131

II. A kompetencia alapú, modulrendszer fejlesztés, képzés programjainak kidolgozása 141

III. Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145

IV. Önellen rz kérdések, feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146

V. Önellen rz kérdések, feladatok megoldása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147

Irodalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149

Fogalomtár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152

Szabóné Berki Éva – Feladatprofi l készítése munkakörelemzés alapján . . . . . . 153

Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153

I. A munkakör, a munkakörelemzés helye a szervezeti m ködésben . . . . . . . . . . . . . 155

II. A munkakörelemzés lényege, folyamata, f bb módszerei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161

III. A DACUM-módszer lényege és alkalmazási lehet ségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169

Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177

Önellen rz kérdések, feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 178

Önellen rz kérdések, feladatok megoldása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179


Fogalomtár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 183



7

Vidékiné Reményi Judit – A feladatelemzés és a kompetenciaprofi l . . . . . . . . . 185

A fejezet célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 185

I. A korszer szakképzés legfontosabb ismérvei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186

I.1. A kompetenciaalapú oktatás / képzés bevezetésének indoklása. . . . . . . . . . . . 187I.2. A kompetenciaalapú oktatás / képzés sajátosságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188

II. A modultérkép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191

II.1. Programmodul . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191II.2. Szakmai követelménymodul . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191II.3. Szakmai vizsgakövetelmény modul . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191II.4. A modultérkép elkészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192

III. Felkészülés a kompetenciaalapú oktatásra / képzésre – a fejlesztés folyamata . . . 193

III.1. A munkakörelemzés / a feladatelemzés fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 194III.2. A munkakörelemzés / feladatelemzés módszerei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 194III.3. Validálás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195III.4. Feladatelemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195III.5. A kompetenciaprofi l . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 197III.6. A kompetenciaprofi l részei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 198III.7. Feladatprofi l . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 198III.8. Tulajdonságprofi l . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199III.9. Tananyagfejlesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200III.10. A kompetenciák és a tantárgyak / modulok kapcsolata . . . . . . . . . . . . . . . . 200III.11. A kompetenciaprofi l szerepe a képzés / modul cél- és követelményrendszerének, tartalmának meghatározásában, az alkalmazott tanítási-tanulási módszerek és a taneszközök kiválasztásában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 201

Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 202

Az önálló tanulási folyamat önértékelését biztosító kérdések, feladatok . . . . . . . . . . 203

Mellékletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 204





9

Szerz k

Binder József irodavezetNemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet

Lukács Endréné alprojekt vezetNemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet

Nagy László f igazgatóNemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet

Menyhért Anikó osztályvezetNemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet

Modláné Görgényi Ildikó f igazgató-helyettesNemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet

Petrovics Nándor fejlesztési vezetNemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet

Szabóné dr. Berki Éva f iskolai docens, karrier- és feln ttképzési vezetTomori Pál F iskola

Vidékiné dr. Reményi Judit egyetemi docensBudapesti M szaki és Gazdaságtudományi EgyetemNyelvi Intézet




11

El szó

Az egész életen át tartó tanulás id ben, térben legnagyobb területe a feln ttek általános és szakmai oktatása-képzése, melynek számszer sége és min sége jelent s tényez a társadal-mi-gazdasági fejl dés sikerességében. Magyarországon az utóbbi két évtizedben a feln tt-képzés fejlesztését jelent s kormányzati intézkedések és programok segítették, melyek sorá-ból kiemelkedik az Európai Unió támogatásával 2005 májusában indult, és 2008 júliusában befejez dött Humán Er forrás Operatív Program (HEFOP) 3.5.1. jel központi program.

A program alapvet célja volt az egész életen át tartó tanulás lehet ségeinek szélesítése a munkaer piac és a feln ttképzés igényeinek megfelel , célcsoportok szerint di erenci-ált, korszer – szakképesít , illetve szakmai és nyelvi, valamint kiegészít – programok, tananyagok kifejlesztésével és közreadásával. A program megvalósításán konzorciumi együttm ködésben dolgoztak az iskolarendszeren kívüli feln ttképzés meghatározó állami intézményei: a regionális képz központok, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, valamint a Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet. (Utóbbi a programkoordinátori funkciót is ellátta 2007-t l, addig a Nemzeti Feln ttképzési Intézet volt a programvezet ).

A projekt fontos alprogramja volt a feln ttképzésben dolgozó tanárok, és szakemberek isme-reteinek, és módszertani kultúrájának b vítése, tekintettel arra, hogy számukra nincs elfo-gadott állami továbbképzési rendszer. Ezt a célt új tananyagok kidolgozásával, és kísérleti képzéseken történ kipróbálással valósítottuk meg. Ennek a programnak a felel se és meg-valósítója az Intézet volt.

Azok a kötetek, melyeket a Kedves Olvasó a kezében tart, négy témakörben – a hazai fel-n ttképzés rendszere, korszer andragógiai ismeretek és módszerek, fejlesztési és kutatási eredmények, továbbá az Európai Unió feln ttképzési stratégiája, illetve a fejlett országok gyakorlata –, több mint negyven fejezetben tartalmazzák azokat az alapvet ismereteket, és a hozzájuk kapcsolódó szakirodalmi szemelvényeket, melyeket egy tanár-továbbképzési rendszer alapjaként fontosnak tartunk.

A tananyagok az érdekl d szakmai közönség számára három regionális konferencián, és nyolc szemináriumi továbbképzésen kerültek bemutatásra, így azok f tartalmát el zetesen több százan ismerhették meg.

Szeretném a szakmai nyilvánosság el tt is megköszönni a fejleszt munkát koordináló szak-mai tanácsadó testület tagjainak munkáját, akik a hazai fels oktatás jeles képvisel i. A testület elnöke volt Hunyady György akadémikus, tagjai: Benedek András professzor, a BME APPI igaz-gatója, Koltai Dénes professzor, a Pécsi Tudományegyetem dékánja, Szekeres Tamás professzor a Széchenyi Egyetem rektora, Vass László, a Kommunikációs F iskola rektora.



12

Köszönöm a szerz k munkáját, akiket neves szakemberek közül kértünk fel az egyes feje-zetek írására. Így munkatársaink lettek az egyetemi pedagógiai és andragógiai tanszékek vezet oktatói, a regionális képz központok, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, és a regionális munkaügyi központok, valamint a Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet vezet munkatársai.

Nem utolsósorban köszönöm munkatársaim közrem ködését a sorozat elkészítésében, a kísérleti konferenciák, valamint szemináriumok szervezésében.

Ajánlom ezt a tananyag-sorozatot els sorban azoknak a kollégáknak, akik a feln ttképzés területén dolgoznak, és összefoglaló képet szeretnének kapni err l a szerteágazó oktatási-képzési területr l, ugyanakkor egy-egy kérdéskörben szívesen szereznének mélyebb, és pontosabb ismereteket. Remélem, hogy a sorozat jól fogja szolgálni a feln ttoktatás tanár-továbbképzését, de talán hasznosnak találják, és alkalmazni fogják az egyetemi és f iskolai andragógus képzésben is.

Budapest, 2008. június 13.

Nagy László a Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet f igazgatója



13

Bevezetésa tanár-továbbképzési füzetekhez

A Humán Er forrás Operatív Program (HEFOP) 3.5.1. jel központi program keretében kifej-lesztett „Tanár-továbbképzési Füzetek” azoknak a feln ttképzési problémaköröknek ismeret-anyagait tartalmazzák, amelyekben a tanároknak megfelel szakmai tudással, illetve tájéko-zottsággal szükséges rendelkezniük.

A kötetekben szerepl tananyagok négy témakört dolgoztak fel: a hazai feln ttképzés rend-szerét, az andragógia és módszertan korszer ismereteit, illetve a feln ttképzés hazai fejlesz-tési és kutatási eredményei ismereteit, valamint az Európai Unió és a fejlett országok feln tt-képzés-politikáját. Ezen problémakörökben összesen 9 résztémában, közel hetven fejezet készült el, melyek tanulmányokat/szakcikkeket, szöveg- és fogalomgy jteményeket, illetve gyakorlati útmutatókat, leírásokat tartalmaznak.

A tananyagot nyolc kötetben csoportosítottuk tematikus összeállításban. Az egyes témakö-rökben elkészült kötetek tartalma – a teljesség igénye nélkül – a következ :

Az els kötet tartalmazza a hazai feln ttképzési rendszer legfontosabb jellemz inek össze-foglalását, így többek között az iskolarendszeren kívüli feln ttképzés cél- és feladatrendsze-rét, valamint eredményes és hatékony m ködtetésének jogi, intézményi, pénzügyi, illetve támogatási kereteit. Ide tartozóan kerül bemutatásra a feln ttképzés min ségbiztosítása: az intézmény- és program-akkreditációs rendszer.

A második kötetben kiemelt fontosságú problémakörként került bemutatásra az állam által elismert szakképesítések rendszere a legújabb fejlesztések tükrében, így többek között: az új Országos képzési jegyzék, a szakmai és vizsgakövetelmények, a vizsgarendszer, és a központi programok. A témakörben kerül bemutatásra a feln ttképzés adatszolgáltatási rendszere.

A harmadik kötet az andragógia f bb ismereteit tartalmazza, ezen belül a feln ttkori tanulás pszichológiai sajátosságait, a feln ttek tanulási aktivitását befolyásoló tényez ket, valamint a feln ttképzésben dolgozó tanárok és szakemberek szükséges kompetenciáit. Ebben a kötet-ben kerültek összefoglalásra a kulcskompetenciák az európai referencia-keret alapján.

A negyedik kötetben a gyakorló tanárok és szakemberek eredményesebb munkájához szük-séges feln ttképzés-módszertani ismeretek kerültek összefoglalásra, így többek között a tanulás szervezeti eszközei, az egyéni és csoportos tanulás módszerei, illetve az értékelés elméleti és gyakorlati kérdései. Ebben a kötetben szerepel a pályaorientáció ismeretrend-szere, a különböz szolgáltatások.



14

Az ötödik kötetben a feln ttképzés szervezésének feladat- és módszerrendszere került bemu-tatásra, els sorban gyakorlati oldalról, mivel ez a feladat sok képz intézményt érint.

A hatodik kötet a feln ttképzés legfontosabb fejlesztési és kutatási eredményeib l összeállí-tott – a szakmai közvéleményt legjobban érdekl – válogatást tartalmazza, így többek között a program- és tananyagfejlesztés gyakorlatáról, az el zetes tudásmérésr l, illetve a min ség-biztosítás európai fejlesztési tendenciáról.

E témakörhöz kapcsolódik a hetedik kötet, amely a távoktatás és az e-learning fejlesztési kérdéseit és eredményeit foglalja össze.

A nyolcadik kötet összefoglalást ad az Európai Unió feln ttképzési stratégiájáról a f doku-mentumok alapján, továbbá bemutatja a legfejlettebb európai országok feln ttképzési rend-szereit.

A kilencedik kötet a kifejlesztett tananyagsorozatot egészíti ki: egybeszerkesztve tartalmazza a tanár-továbbképzési konferenciákon elhangzott tizenhét bevezet el adást, melyekkel indult a kísérleti továbbképzés.

A véglegesített tananyagok hasznosításának további jó lehet ségét adta egy pótlólagos forrás elnyerése, mely lehet vé tette az elkészített tananyagok rövidített e-learning változatának elkészítését.

A tanár-továbbképzési tananyagok több csatornán lesznek elérhet ek 2008. szeptember 1-jét l: a regionális képz központok, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, valamint az NSZFI honlapjain olvashatók, illetve letölthet lesz egyéni regisztráció alapján.

A fejlesztésben részt vett szakemberek nevében kívánom, hogy tanár-kollégáim hasznosan forgassák a továbbképzési füzeteket, hiszen tanítványainknak is példát kell mutatnunk, ha meg akarjuk ket gy zni az egész életen át tartó tanulás szükségességér l!

Zachár László a Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet f igazgató-helyettese


A megújult Országos képzési jegyzék, és ami ebb l következik

15

Nagy László


I. A modernizáció szükségessége

A HEFOP 3.2.1 intézkedés keretében zajló fejlesztésre a Nemzeti Szakképzési Intézetet jogszabály jelölte ki. Kiemelt feladata az Országos képzési jegyzék korszer sítése, amely a jelenlegi középfokú szakmai képzés jelent s gondjait oldja meg. A teljesség igénye nélkül az alábbiakban csak a legfontosabbakat említem.

I.1. Mennyiségi megoldatlanságok: kapacitáshiányA jelenlegi OKJ nem teszi lehet vé a megfelel számú, államilag elismert szakképesítés kiadását. Egy évben mintegy 250 000 szakképesítést adnak ki a feln ttképzésben és az iskolai rendszer kép-zésben. Ennél viszont jóval többre lenne szükség, mivel két és félmillió munkavállaló van, akiknek munkaköréhez középfokú szakmai végzettség kell, és kb. egymillió aktív korúnak nincs semmilyen szakképzettsége. Tehát az évi 250 000 darab kiadott szakképesítés nem elegend . Nem megoldás az újabb képz intézmények létrehozása sem. A középfokú képzés szerkezetét úgy kell átalakítani, hogy a képzési id lerövidülhessen, és így több szakképesítés kiadására nyíljon lehet ség.

I.2. Min ségi megoldatlanságok: a tartalmi fejlesztés elmaradásaA régi OKJ-ban 807 szakképesítés volt, és mindegyik kimeneteli követelményeit jogszabályok határozták meg. Ha az egyik tartalmi követelményei nem egyeztek meg a munkaer -piaci elvárásokkal, akkor egy államigazgatási eljárás keretében az adott szakképesítés vizsgakö-vetelményeit át lehetett volna alakítani, de ez több hónapig is elhúzódhat. Jogszabályt kell alkotni vagy módosítani, és ezáltal az adott szakképesítés az igények szerint átalakul, de kérdéses marad azok megfelel sége, amelyekkel az átalakítottnak közös tartalma van. Tehát a rendszer nem volt rugalmas, nem volt hatékony.

I.3. A beszámítás nehézségei (vizsga, tanulmányi id , el zetes tudás)Problémaként merült fel az is, hogy nincs megfelel beszámítás sem az adott vizsgaszituáci-óban, sem a tanulmányi id ben vagy az el zetes tudásban. Egy-két szakképesítés kivételével az a jellemz , hogy a vizsgák során nem lehet fi gyelembe venni a vizsgázó el zetes tudását; csak akkor lehet felmenteni egyes vizsgarészek alól, ha az adott szakképesítés vizsgakövetel-ménye taxatíve rámutat egy másikra. Mivel azonban nem a moduláris szerkezet a jellemz a szakképesítések tartalmi felépítésére, ez elég ritka.

1_resz.indd 15 8/19/2008 7:27:52 AM

Nagy László

16

II.El zmények

Az OKJ és a kés bbi vele kapcsolatos szabályok tartalmukat és formájukat tekintve is jog-szabályok – a Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézetnek azonban nincs jogsza-bály-alkotási lehet sége. Ezt a problémát az intézményesített érdekegyeztetés oldotta meg, amely a program egészét végigkísérte. Az NSZFI létrehozott a támogatási szerz dés aláírását követ en – 2004 októberében – egy tanácsadó testületet, amelybe 30 szakért t delegáltak a szakképesítésért felel s miniszterek, a munkaadói és munkavállalói érdekérvényesítésért felel s szervezetek, a kamarák, szakmai szervezetek, iskolafenntartók. A delegáltak áttekin-tették a programot, folyamatos lehet ségük volt az érdemi beavatkozásra. Az e tárgyban eddig megszületett jogszabályok (OKJ rendelet, 14 szakképesítés SZVK-ja) megszületéséhez szükséges anyagokat az Intézet a tanácsadó testület hozzájárulásával terjesztette fel a szak-képesítésért felel s minisztereknek.

Az új OKJ alapja a munkaer -piaci elvárásoknak való megfelelés. Szakért i „csapat” válasz-totta ki azt a 480 foglalkozást, munkakör-csoportot, amelyek betöltéséhez nem kell f iskolai vagy egyetemi végzettség. Az adott munkaterületet betölt kkel elemeztették a szakmákat. Egy-egy munkakör esetében 3 szakért t kértek fel. Minden foglalkozáselemzést további 20–20 szakért vel értékeltettek. A fejlesztés e szakaszában több mint tízezer szakért tevé-kenykedett.

Ezt követ en megtörténtek a feladatelemzések és a kompetenciaprofi l-készítések. Az össze-hasonlítások során alkották meg az új OKJ profi lját. A tanácsadó testület véleményének kiké-résével szabványokat készítettek, melyek akkor fontosak, amikor több szakért ugyanazt a típusú munkát végzi, de más munkakörök tekintetében. Ilyenkor sz kre kell szabni azt a területet, ahol a szakért k dönthetnek.

Mindezt az eredmények kés bbi összevethet sége érdekében kellett elvégezni. Ezek a szab-ványok az útmutatók, amelyeket rendszeresen megtárgyalt a tanácsadó testület.

Ma Magyarországon rendelkezésre áll az az adatbázis, amelyben megtalálhatók a közép-fokú szakképesítést igényl munkakörök elvárásai. Ez nyilvános, mindenki hozzájuthat az NSZFI-ben.

1_resz.indd 16 8/19/2008 7:27:52 AM


17

III.Milyen tehát az új OKJ?

Az új OKJ-ban szerepl valamennyi szakképesítés véges számú, egymástól jól megkülön-böztethet követelménymodulból áll. Ezek a követelménymodulok az adott szakképesítésre jellemz kompetenciák egy-egy csoportját foglalják magukba. (1. ábra)

1. ábra

Mi határozza meg azt, hogy egy szakképesítés hány követelménymodulból áll? Milyen sza-bály szerint történt a teljes kompetencia-együttes felosztása követelménymodulokká, és egy-általán miért jó az, ha a szakképesítések kimeneti szabályozásában a moduláris felépítés általánossá válik?

Talán érdemes ez utóbbi kérdéssel foglalkozni el ször. A kimeneti modularizáció biztosítja a szakképesítések közötti átjárás lehet ségét, vagyis azt, hogy amennyiben valakinek olyan szakképesítése van már, amelyhez tartozó kompetenciák egy része egy másik szakképesítés-nek is sajátja, akkor számára az új szakképesítés megszerzése egyszer bbé válik, rövidülhet a képzési id és egyszer södik a vizsgaszituáció is.

A szakképesítések kimeneti modularizációja során a szakért k azt vizsgálták, hogy két vagy több szakképesítés teljes kompetencia listája között milyen átfedések vannak.

1_resz.indd 17 8/19/2008 7:27:52 AM

Nagy László

18

Ha az OKJ csak olyan szakképesítésekb l állna, amelyek tartalmukban meglehet sen távol állnak egymástól, például az egészségügyben az ápoló (A), az épít iparban a k m ves (B) és a közgazdasági területen a mérlegképes könyvel (C), akkor nem lenne értelme kimeneti modularizációnak. (2. ábra)

2. ábra

Elképzelhet ugyan, hogy az el bb felsorolt három szakképesítés között van némi közös, bár ez nem valószín , de ha mégis, akkor a közös rész oly kicsiny, hogy amennyiben ezt köve-telménymodulként rögzítenénk, akkor a mintegy 420 szakképesítést tartalmazó OKJ több tíz-ezer követelménymodult eredményezne, amely nemhogy növelné a rendszer átláthatóságát, hanem éppen ellenkez leg kezelhetetlenné tenné a szakképzés egész rendszerét.

Ugyanakkor az elemzések azt mutatták, hogy a foglalkozások és a munkakörök között jelen-t s kompetencia-átfedések vannak. Mindennapi tapasztalat az, hogy egy munkahelyen az egyébként különböz munkaköröket betölt és esetenként különböz szakképesítéssel ren-delkez emberek hosszabb-rövidebb ideig képesek egymás feladatát ellátni, anélkül, hogy a munkafolyamatokban komolyabb fennakadás történne, vagyis rendelkeznek olyan kompe-tenciákkal is, melyekkel társuk rendelkezik. (3. ábra)

1_resz.indd 18 8/19/2008 7:27:53 AM


19

3. ábra

Ha a munkakörök, foglalkozások elemzése során ilyen átfedések nyilvánvalóak, akkor az OKJ, – amelynek ki kell szolgálni a munkaer piaci igényeket, tehát ezeket az egymást átfed kompe-tencia szükségleteket – szintén ilyen strukturált kell, hogy legyen, amelyben egyértelm en doku-mentált az egymáshoz közel álló szakképesítések közötti összefüggésrendszer. A kérdés persze az, hogy milyen eljárással, milyen módszerrel lehet két vagy több szakképesítést összehasonlí-tani, és megtalálni azokat a kompetencia-csoportokat, amelyek e szakképesítésekben közösek.

III.1. Kompetenciaprofi lok

A Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet a fejlesztés során a kompetenciákat két módon közelítette meg. Egyrészt a munkakörelemzések során a szakért kt l úgynevezett fel-adatlistákat kértünk, amelyek egy adott munkakör, foglalkozás mindennapi aktivitásait tárták fel. E listák m veletek, feladatok, feladatcsoportok rendszerében határozzák meg az adott foglalkozást z , az adott munkakört betölt ember mindennapi tevékenységét.

E feladatlista a kompetenciák megfogalmazásának egyik lehet sége, vagyis a kompetenciák leír-hatók oly módon, hogy felsoroljuk mindazokat a feladatokat, amelyek megfelel szint elvég-zése joggal elvárható az adott munkakört betölt , az adott foglalkozást z munkavállalótól. Ez a lista az úgynevezett feladatprofi l, amely tehát tökéletesen alkalmas kompetenciák leírására.

Ugyanakkor a szakért kt l azt is kértük, hogy határozzák meg, hogy milyen tulajdonságokat tartanak nélkülözhetetlennek egy-egy, az adott munkakörhöz, foglalkozáshoz tartozó feladat

1_resz.indd 19 8/19/2008 7:27:54 AM

Nagy László

20

ellátása esetén. Tehát a feladatprofi lban meghatározott feladatokhoz kellett a jellemz tulaj-donságokat társítaniuk a szakért knek.

E tulajdonságok alapvet en négy nagy csoportba oszthatók: a szakmai, a módszer, a társas, és a személyes tulajdonságok csoportjába. Miután feladatonként meghatározták a feladat ellátá-sához feltétlen szükséges tulajdonságokat, egy algoritmus szerint e tulajdonságok összegezhe-t vé váltak, és így alakult ki a tulajdonságprofi l. Ez egyfajta vonalkód, mely ugyanolyan módon meghatározza és leírja a szükséges kompetenciákat, mint ahogy a feladatprofi l a m veletek, feladatok, feladatcsoportokat tartalmazza. Másképpen szólva, ha valaki képes az adott m ve-letet elvégezni, akkor rendelkeznie kell olyan tulajdonságokkal, amelyek erre t képessé teszik.

Ezek alapján egyenérték en lehet meghatározni a kompetencia fogalmát, úgy, hogy milyen cselekvésre képes egy személy, vagy úgy, hogy megadjuk milyen tulajdonságokkal rendelke-zik. Egy kompetenciaprofi l megadásának tehát egyik vetülete a feladatprofi l, a másik vetülete a tulajdonságprofi l. (4. ábra)

4. ábra

1_resz.indd 20 8/19/2008 7:27:55 AM


21

III.2. Követelménymodulok kialakítása

De térjünk vissza a követelménymodulhoz, ahhoz a módszerhez, eljáráshoz, amely lehet vé tette a szakképesítésekhez rendelt kompetenciák összehasonlítását. Hiszen a követelmény-modul nem más, mint két vagy több szakképesítés közös kompetencia-együttese.

A módszer tehát az, hogy a szakért k összehasonlították feladatoldalról és tulajdonságoldal-ról a szakképesítések teljes kompetencia-listáját és amennyiben jelent s átfedést találtak akár a feladatprofi lok között, akár a tulajdonságprofi lok között, akkor ezeket az átfedéseket köve-telmény modulként rögzítették. Ezek az átfedések jelentik a hidat a szakképesítések között.

Az elemzések a foglalkozások, munkakörök között számtalan esetben mutattak úgynevezett részleges átfedést, vagyis azt hogy két munkakörhöz szükséges kompetenciák között bizony van jelent s azonos kompetencia-együttes. Ez maga a követelménymodul.

5. ábra

Másrészt sok alkalommal azt mutatták a vizsgálatok, hogy a munkakörök egy jelent s része egy másik munkakört tökéletesen magába foglal. Ebben az esetben halmaz-részhalmaz kap-csolatról beszélhetünk. Miután az ilyen foglalkozás, illetve munkakör kapcsolatok száma meglehet sen nagy volt, ezért ennek a helyzetnek valamilyen módon meg kellett jelennie az OKJ-ban is.

1_resz.indd 21 8/19/2008 7:27:56 AM

Nagy László

22

6. ábra

III.3. Az OKJ új eleme a rész-szakképesítés

Új fogalom született ezért, az úgynevezett rész-szakképesítés. A rész-szakképesítés álla-milag elismert szakképesítés, amely legalább egy munkakör betöltésére alkalmassá teszi a munkavállalót. Az el bbiekben elmondottakból következik, hogy a rész-szakképesítések, melyek száma több mint 400 az új OKJ-ban, nem válnak el a szakképesítések rendszeré-t l, hanem a struktúra részei. Egy rész-szakképesítés valamely szakképesítésnek a része, az adott szakképesítéshez tartozó kompetenciák bizonyos szempontok szerint rendezett tematikus darabja. És hogy mi a rendezési szempont? Az, hogy e csökkentett kompeten-cia-tartalom ellenére alkalmas legyen munkakör betöltésére az ilyen rész-szakképesítéssel rendelkez munkavállaló.

A szakképesítések bels struktúrájának megértéséhez érdemes egy konkrét példán keresztül eljutni. A Cipész, cip készít , javító szakképesítésnek két rész-szakképesítése található meg az új OKJ-ban a Cip fels rész-készít és a Termék-összeállító.

1_resz.indd 22 8/19/2008 7:27:57 AM


23

7. ábra

Ahogy az az ábrán is látható az iskolai rendszer képzés keretében a képzési cél a teljes szakképe-sítés megszerzése. Ugyanakkor a feln ttképzés keretében a képzés célja lehet a teljes érték szak-képesítés megszerzésén túl a két rész-szakképesítésben meghatározott kompetenciák elsajátítása is. A különbségtétel oka az, hogy miután az iskolai rendszer szakképzésben a tanulók az elsszakképesítésüket szerzik meg célszer , hogy e szakképesítés birtokában munkavállalási lehet sé-gük lehet leg a legtágabb legyen. Ugyanakkor elképzelhet , hogy egy tanuló az iskolai rendszerképzést követ szakmai vizsgán rész-szakképesítést szerezzen. Ez azonban leginkább „baleset” lehet, vagyis az a szituáció, amikor a vizsgán kiderül, hogy a jelölt nincs birtokában mindannak a kompetenciának, amely a teljes érték szakképesítés megszerzéséhez szükséges, ugyanakkor azon kompetenciákból viszont számot adott, amelyek adott rész-szakképesítéshez nélkülözhetet-lenek. Az a lehet ség, hogy az iskolai rendszer képzést követ en rész-szakképesítés is kiadható nagymértékben növeli a rendszer rugalmasságát, hiszen ezt megel z en a tanulók számár ez a lehet ség nem volt adott. A vizsgabizottságok a régi OKJ tagolatlan, nem egymásra épül rend-szerében, vagy úgy döntöttek, hogy megfelel tudás és kompetencia ellenére is kiadják a szakké-pesít bizonyítványt más – egyébként jogosnak is t n – körülményeket is fi gyelembe véve, vagy a jelölt nem kapott bizonyítványt annak ellenére, hogy esetleg évekig részt vett a képzésben és megszerzett olyan kompetenciákat, melyekkel akár egy munkakört is képes lett volna betölteni.

Az ábrán látható még az Ortopédiai cipész ráépül szakképesítés is, ami nyilván akkor sze-rezhet meg, ha a jelöltnek a Cipész, cip készít , javító szakképesítése már megvan.

Fontos újdonság az új OKJ-ban, hogy a szakképesítések azonosítására alkalmas szám az eddigi 8 karakterr l 15-re növekedett, mert így volt lehetséges e strukturált, egymásra épülrendszerben a szakképesítéseket elhelyezni.

1_resz.indd 23 8/19/2008 7:27:57 AM

Nagy László

24

IV.A moduláris képzés bevezetése

A moduláris képzés bevezetésének id pontja 2006. szeptember 1. volt. Természetesen ez nem a képzés teljes kör bevezetésének dátuma, hanem egy, a Térségi Integrált SzakképzKözpontokban megindult képzési folyamat kezdete. A 16 Térségi Integrált SzakképzKözpontban két szakmacsoportban összesen 14 szakképesítésben indult meg a képzés az els szakképz évfolyamon. A lehet ségét a képzésnek az teremtette meg, hogy a szakké-pesítésért felel s két miniszter kiadta e 14 szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek rendeleteit, valamint jóváhagyta e szakképesítések központi programjait is.

IV.1. A képzési folyamat modularizációja, a tananyagegység

Ezzel lejutunk a modularizációnak egy második szintjére, mégpedig a képzési folyamatok modularizációjához. Az eddig elmondottak ugyanis a kimeneti modularizációra vonatkoz-nak, vagyis azokra az összefüggés-rendszerekre, amelyek a szakképesítések kimeneti köve-telményei között állnak fent. A kulcsszó itt a követelménymodul. Amikor a képzési folyamat szervezésér l, a tantervr l beszélünk, akkor szintén van helye a modularizációnak, annak hogy úgynevezett tananyagegységek keretében jutassuk el a tanulókat a szakképesítéshez szükséges kompetenciák elsajátításához.

A képzés során az iskolai rendszerben ma még általános a tudományterületi elkülönülés alapján szervezett tantárgyi struktúrával jellemezhet tanítási-tanulási folyamat. A tantárgyi elkülönülés helyett a tanagyag-egységekben történ folyamatszervezés a tanulók számára sokkal hatékonyabb.

A probléma az, hogy a tananyag feldarabolása, a tananyagegységek kialakítása nem történ-het olyan szempontok szerint, mint amilyen szempontok a kimeneti modularizációt alapve-t en meghatározták. Ebben az esetben pedagógiai, didaktikai szempontok a dominánsak, a taníthatóság, az egymásra épülés, a tanuló életkori sajátosságainak fi gyelembe vétele, az el zetes tudások beszámítása és természetesen az iskolák, a képz helyek helyi sajátossága-inak a fi gyelembe vétele. Mégis a két fajta modul fogalom, a két fajta modularizáció össze kell, hogy érjen, közöttük a kapcsolatnak egyértelm en ki kell derülnie. Az nyilvánvalóvá vált a fejlesztés korai szakaszában, hogy egy-egy követelménymodulhoz nem minden eset-ben rendelhet egy tananyagegység. Ez a megközelítés nem elégítené ki a tanítási, tanulási folyamattal szemben támasztott elvárásokat. Hogy az összefüggés a két fajta modularizáció között világos legyen célszer néhány jellemz jét tisztázni a tananyagegységnek.

1_resz.indd 24 8/19/2008 7:27:57 AM


25

IV.2. A tananyagegységek jellemz i

Miután a tananyagegység egy folyamat, a teljes tanítási-tanulási folyamat egy része, ezért fontos, hogy meghatározzuk a tananyagegység célját. A cél minden tananyagegység eseté-ben valamilyen emberi tulajdonság kialakítása, vagy már meglév tulajdonság magasabb szintre emelése. Minden tanítási folyamat célja ez, így ez igaz nemcsak az iskolai rendszerképzésre, hanem a feln ttképzésre is. A kérdés az, hogy milyen módon határozzuk meg e tananyagegységek célját, honnan vezessük le a kialakítandó, vagy fejlesztend tulajdonságo-kat. Itt az els kapcsolat a tananyagegység és a követelménymodul között, hiszen a követel-ménymodulokban a kompetenciák részben feladatprofi lként, részben tulajdonságprofi lként vannak defi niálva. Amikor tehát egy tananyagegység céljait határozzuk meg nem indulha-tunk ki másból, mint a követelménymodulokban meghatározott kompetenciákból, ezen belül azokból a tulajdonságokból, amelyeket a követelménymodul tartalmaz. Emlékeztet ül e tulajdonságok lehetnek szakmai jelleg ek (szakmai ismeretek, szakmai készségek) társas jelleg ek, módszer jelleg ek és akár személyes jelleg ek is. Ha egy folyamatban szereplvalamennyi tananyagegység célját összerakjuk, vagyis egy listát készítünk arról, hogy milyen tulajdonságok kialakítása, illetve fejlesztése szerepel képzésünk céljaként, akkor e célok összességében le kell hogy fedjék a követelménymodulokban meghatározott, elvárt tulaj-donságok összességét.

8. ábra

1_resz.indd 25 8/19/2008 7:27:57 AM

Nagy László

26

A másik fontos jellemz je a tananyagegységnek az úgynevezett tanulói munkaforma. A tanulói munkaforma azon cselekvéseknek az összessége, amelyeken keresztül a tanuló a kit zött célt elérheti, vagyis a tananyagegység céljában meghatározott tulajdonságok kiala-kulhatnak, vagy magasabb szintre kerülhetnek. Egyszer bben szólva a tanulói munkaforma azokat az eljárásokat rögzíti, amelyeket a tanulónak az adott tananyagegység során végez-nie kell, amilyen feladatokat végre kell hajtani. Itt a másik összefüggés a tananyagegység és a követelménymodulok között, hiszen a tanulói munkaformáknak összességében le kell fedniük a követelménymodulokban meghatározott feladatlistákat. A képzés során ugyanis akkor járunk el helyesen, ha minden olyan tevékenységet elvégeztetünk a tanulóval, amely tevékenységek a követelménymodulok feladatprofi ljában megtalálhatóak. Az összhang a tan-anyagegység céljai és a követelménymodulok tulajdonságprofi ljai között, másrészt az össz-hang a tananyagegységek tanulói munkaformái és a követelménymodulok feladatprofi ljai között már csak azért is fontos, mert ez az összhang teremti meg a lehet ségét a sikeres szakmai vizsgának. Nem lenne korrekt eljárás a tanulóval szemben, ha olyan tulajdonságot kérnénk t le számon a vizsgán, amely tulajdonság kialakítása, vagy fejlesztése egyébként a képzési folyamat egyetlen tananyagegységének sem volt célja. Másrészt akkor sem lennék korrektek a tanulóval, ha olyan feladat megoldásán keresztül kísérelnénk meg mérni egy adott tulajdonságát, amely feladat tanulói munkaformaként egyetlen tananyagegységben sem volt számára el írva.

Ezzel a szakképzés tartamának, szerkezetének és módszertanának átalakításával kapcsolat-ban elérkeztünk az utolsó állomáshoz, a szakmai vizsgához.

IV.3. A szakmai vizsga

Egy kompetencia-alapú modulárisan felépített szakmastruktúra el nyös tulajdonságait a most érvényben lév vizsgarendszer nem képes megfelel en felszínre hozni, ezért a vizsgáztatás szabályozását át kell alakítani. Hogy a változások mikéntje és miértje egyértelm legyen célszer a jelenlegi vizsgarendszerb l kiindulni.

Ma a szakmai vizsgák vizsgarészekb l állnak, melyek három félék lehetnek: ezek az írásbeli, a szóbeli és a gyakorlati vizsgarészek. Az írásbeli és szóbeli vizsgarész, másképpen a vizsga elméleti része, míg a gyakorlati vizsgarész nyilvánvalóan a szakma gyakorlatának elsajátítá-sát van hivatva ellen rizni. Ugyanakkor az elméletnek és a gyakorlatnak a vizsgarészekben való ilyen éles megkülönböztetése nehezen vezethet le az új SZVK-k kompetencia-alapú megközelítéséb l. Sarkosabban fogalmazva, nincs értelme a kompetencia-alapú kimeneti szabályozás esetén szakmai elméletr l és szakmai gyakorlatról beszélni.

1_resz.indd 26 8/19/2008 7:27:58 AM


27

9. ábra

A jelenlegi vizsgarendszer a vizsgarészeken belül vizsgatantárgyat, illetve vizsgatantárgyakat különbözetet meg, amelyek az esetek egy jelent s részében nem azonosak a tanítási-tanulási folyamat során a tanulók által megismert tantárgyakkal. A jelenlegi vizsgarendszer azon túl, hogy megkülönbözteti a szakmai elméletet és gyakorlatot komplex módon értékeli a jelölt teljesítményét, de nem alkalmas arra, hogy az új struktúrában megjelen követelménymodu-lokban megtestesül kompetencia-együttesek elsajátításáról is felvilágosítását adjon. Pedig ez elengedhetetlenül fontos, hiszen ha nem mérünk és értékelünk követelménymodulonként kés bb a szakképesítések közötti átjárhatóságot sem biztosítjuk.

Fentiek miatt tehát szükséges a szakmai vizsga lebonyolítását az ott folyó mérés és értékelés metodikáját átalakítani.

Milyen alapvet jellemz i lesznek az új vizsgarendszernek? A szakmai vizsgák a továbbiak-ban is vizsgarészekb l fognak állni, azonban e vizsgarészek nem vizsgatantárgyak keretében értékelik a jelölt kompetenciáit, hanem vizsgafeladatokon keresztül. Minden vizsgarészhez egy, kett , esetenként még több vizsgafeladat fog tartozni. Kérdés az, hogy egy szakmai vizsgán hány vizsgarész lesz? A modulonkénti mérés és értékelés megvalósítása érdekében a vizsgarészek száma meg fog egyezni az adott szakmai kimenethez tartozó követelmény-modulok számával. Vagyis ahány követelménymodult rendel az SZVK egy adott szakmai kimenet követelményeinek teljesítéséhez, annyi vizsgarészb l fog állni a szakmai vizsga.

1_resz.indd 27 8/19/2008 7:27:58 AM

Nagy László

28

IV.4. A szakképesítés célja szerinti vizsgatevékenység

Ami az egy-egy vizsgarészhez kapcsolódó feladat, vagy feladatok során végzett tevékenysé-get illeti egy új fogalom bevezetésére kerül sor ez pedig a szakképesítés célja szerint vizsga-tevékenység fogalma.

Mit jelent ez?

Induljunk ki abból, hogy egy kompetencia-alapú kimeneti szabályozás esetén az elmélet és a gyakorlat elválasztása nem lehetséges. Ugyanakkor egymástól jól megkülönböztethettevékenységeken keresztül lehet mérni a kompetenciákat. Ilyen tevékenységek lehetnek az írásbeli tevékenység, szóbeli tevékenység, az interaktív számítógépes környezetben végzett tevékenység és a gyakorlati tevékenység. E felsorolt négy fajta tevékenységet amennyiben ezek a vizsgán folynak és céljuk az, hogy bizonyos kompetenciákat mérni és értékelni tud-junk, vizsgatevékenységnek nevezzük. A fontos az, hogy ezek egyikér l sem lehet azt mon-dani, hogy a szakmai elméletben, vagy szakmai gyakorlatban való felkészültség mérésére való. Err l szó sincs. A szakképesítés célja szerinti vizsgatevékenységnél az a hangsúlyos, hogy olyan vizsgahelyzetet generálunk, olyan feladatok megoldásán keresztül mérünk és értékelünk, amely tevékenység a szakképesítés célja szerinti, vagyis amely tevékenységet a vizsgázó abban az esetben fog végezni nap mint nap, ha sikeres vizsgáját követ en az adott szakképesítéssel betölthet munkakörben helyezkedik el. Ebben a rendszerben az fog dönt en írásbeli vizsgatevékenységgel jellemezhet feladatokon keresztül eleget tenni vizsgakötelezettségének akinek olyan a szakképesítése, amellyel betölthet munkakörök jel-lemz en az írásbeliséget követelik meg. Egy olyan szakképesítés esetén, amely rendkívüli módon igényli a verbalitást természetes, hogy a vizsgarészekhez kapcsolódó vizsgafeladatok jelent s részben szóbeli vizsgatevékenységgel lesznek jellemezhet ek. Sem az el bbi, sem ez utóbbi példában nem állíthatjuk, hogy ezek elméleti jelleg vizsgák lennének, err l szó sincs.

Hogy a szakképesítések célja szerint vizsgatevékenységek felsorolása tartalmaz gyakorlati vizsgatevékenységet annak az az oka, hogy a magyar nyelvben azt a munkaszituációt, ame-lyik nem írásbeliséghez, nem szóbeli megnyilvánuláshoz és nem számítógépes környezetben végzett tevékenységhez kapcsolódik jobb szó híján gyakorlati tevékenységnek nevezzük. De még egyszer hangsúlyozom, hogy ebben a tekintetben a szakképesítés célja szerinti gyakor-lati vizsgatevékenység semmiben nem különbözik az el bb felsorolt másik háromtól.

1_resz.indd 28 8/19/2008 7:27:59 AM


29

10. ábra

IV.5. A szakmai vizsga értékelése

Ami a vizsga értékelését illeti a szakmai- és vizsgakövetelmények részletesen tartalmazzák az egy-egy vizsgarészben szerepl vizsgafeladatok súlyát a vizsgarészen belül, így lehet vé válik, hogy a vizsgarészekben nyújtott teljesítmény számítható legyen. Egy vizsgarész akkor tekinthet eredményesen teljesítettnek, ha a vizsgarészben nyújtott eredmény meghaladja az 50%-ot. Egy szakképesítésen belül a vizsgarészek súlya nyilvánvalóan eltér lehet, melyet az SZVK szintén tartalmaz. A vizsgarészek százalékos eredményeinek ismeretében, valamint a vizsgarészek súlyának a fi gyelembevételével meghatározható a vizsgázó összteljesítménye százalékban, amely egy érdemjeggyé konvertálható.

1_resz.indd 29 8/19/2008 7:27:59 AM

Nagy László

30

V.A kompetencia elv

és a moduláris szerkezet bemutatása egy konkrét szakképesítésen keresztül

959 PR ügyintéz 0061 0062 0063 0064

935 Marketing- és reklámügyintéz 0061 0062 0063 0066

936 Hirdetési ügyintéz 0062 0065

912 Kereskedelmi ügyintéz 0061 0062 0067

913 Külgazdasági ügyintéz 0061 0062 0067 0069

927 Külkereskedelmi üzletköt 0001 0061 0062 0068

930 Logisztikai ügyintéz 0061 0062 0116

931 Anyagbeszerz 0065 0115 0119

932 Áruterít 0065 0115 0118

933 Veszélyesáru-ügyintéz 0065 0115 0117

934 Nemzetközi szállítmá-nyozási ügyintéz 0061 0062 0116 0120

Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek 0061 0065 + 0389

Marketing és PR alapismeretek 0062 0115 + 0390

Logisztika 0116 0117 + 0391

0118

0119

Az új OKJ-ban szerepl szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek tartalmát és szerkezetét egy konkrét példán keresztül szeretném bemutatni. Az ábrán látható, öt szak-képesítés úgynevezett szakképesítés-csoportot alkot. A szakképesítés-csoport olyan szakké-pesítésekb l áll, amelyek között a moduláris kapcsolat rendkívül er s. Az ábra tartalmazza

1_resz.indd 30 8/19/2008 7:28:00 AM


31

mindazokat a követelménymodulokat, amelyek az adott szakképesítéshez tartozó kompe-tenciákat írják le. Tekinthetjük ezt a táblát e szakképesítés-csoport modultérképének is. Az öt szakképesítésen kívül a modultérkép megmutatja, egy-egy szakképesítés bels struktúráját is. Látható, hogy a PR ügyintéz és a Külkereskedelmi ügyintéz szakképesítések nem tar-talmaznak bonyolult bels struktúrát, ugyanakkor a Logisztikai ügyintéz viszonylag össze-tett szerkezet . E szakképesítésnek van három rész-szakképesítése az Anyagbeszerz , az Áruterít és a Veszélyesáru-ügyintéz . A modultérkép tartalmazza a Logisztikai ügyintézszakképesítésre ráépül Nemzetközi szállítmányozási ügyintéz szakképesítést is.

Ami a követelménymodulokat illeti a modultérképb l egyértelm en kiolvasható, hogy az e szak-képesítés-csoportba tartozó valamennyi szakképesítés tartalmaz két úgynevezett alapmodult, a 0061 jel t (Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek), valamint a 0062 jel t (Marketing és PR alapismeretek). A Logisztikai ügyintéz szakképesítést a szakképesítés csoportba tartozó másik négy szakképesítést l megkülönböztet kompetenciákat a 0116 jel (Logisztika) szakmai követelménymodulban találhatjuk meg. Ez a szakképesítés úgynevezett saját modulja.

Látható a modultérképr l, hogy a Logisztikai szakügyintéz szakképesítésnek három rész-szakképesítése van. E rész-szakképesítésekhez tartozó követelménymodul azonosítók külön-böznek a Logisztikai ügyintéz szakképesítéshez tartozó követelménymodulok azonosítóitól. Milyen összefüggés van a rész-szakképesítések követelménymoduljainak tartalma és a teljes érték szakképesítés követelménymoduljaink tartalma között. Abból kell kiindulni, hogy a rész-szakképesítés nem tartalmazhat olyan kompetenciákat, amelyeket a teljes érték szakké-pesítés nem tartalmaz, vagyis a rész-szakképesítés birtokosától nem követelhetünk meg olyan tulajdonságot, vagy nem kívánhatjuk, hogy olyan feladatot legyen képes végrehajtani, amely követelményeket a teljes érték szakképesítés birtokosától nem várunk el. Másképpen szólva a rész-szakképesítést teljes mértékben magában foglalja a teljes érték szakképesítés.

Ha most az Anyagbeszerz szakképesítés három követelménymodulját vizsgáljuk, akkor ez a következ t jelenti: a 0065-ös követelménymodul azokat az ügyviteli, irodatechnikai és kommunikációs kompetenciákat tartalmazza, amelyek feltétlenül szükségesek az e rész-szakképesítéssel betölthet munkakör ellátásához, így ezek a 0061-es alapmodulban megha-tározott kompetenciák tematikus sz réséb l jöttek létre. Ez a követelménymodul tehát nem szakképesítések összehasonlítása révén keletkezett (közös rész meghatározása), hanem egy már rögzített kompetencia-együttesnek olyan leválogatása alapján, amely leválogatás alap-vet szempontja, hogy az ily módon csökkentett kompetenciák munkakör betöltésére még alkalmassá tegyék a rész-szakképesítéssel rendelkez munkavállalót. Úgyis mondhatnánk, hogy a 0065-os „light” változata a 0061-esnek. Hasonló módon jött létre a 0115-ös követel-ménymodul, amely a 0062-es (Marketing és PR alapismeretek) követelménymodul tematikus sz réseként értelmezhet . Látható, hogy a három rész-szakképesítés mindegyike tartalmazza mindkét „light” követelménymodult. Ami egymástól e rész-szakképesítéseket megkülönböz-teti a 0117, 0118 és 0119 követelménymodul melyek mindegyike a 0116 (Logisztika) modul-ból származik a fent leírt tematikus sz rés útján, fi gyelemmel az egyes rész-szakképesítések speciális munkaköri igényeire.

1_resz.indd 31 8/19/2008 7:28:00 AM

Nagy László

32

Tekintettel arra, hogy a feln ttképzésben lehet ség van olyan képzések indítására, amelyeknek célja rész-szaképesítések megszerzése, ezért várhatóan számos esetben kerül majd arra sor, hogy rész-szakképesítéssel rendelkez k szeretnék a teljes érték szakképesítést megszerezni. Vagyis példánkban egy Anyagbeszerz rész-szakképesítéssel rendelkez szeretne Logisztikai ügyintézszakképesítést szerezni. Ezt az utat megkönnyítend az SZVK-k rögzítik az úgynevezett kiegé-szít (komplementer) követelménymodulok tartalmát is. Az Anyagbeszerz rész-szakképesítéssel rendelkez amennyiben Logisztikai ügyintéz szakképesítést szeretne a szakmai vizsgán három követelménymodulban meghatározott kompetencia-együttesb l kell vizsgáznia. A 0389, a 0390 és a 0391 követelménymodulhoz rendelt vizsgarészek teljesítését követ en kaphatja meg a szak-képesít bizonyítványt. A felsorolt három követelménymodul tartalmazza mindazokat a kompe-tenciákat, amellyel „kevesebb” az Anyagbeszerz a Logisztikai ügyintéz nél.

A szakmai és vizsgakövetelmények negyedik és ötödik fejezete mutatja be az egy-egy szakké-pesítéshez tartozó kompetenciákat, és e fejezetek határozzák meg a szakmai követelménymo-dulokat, ezek tartalmát valamint a vizsgarészeket. A negyedik fejezetben megtalálhatóak az adott szakképesítés valamennyi kimenetére jellemz követelménymodulok leírásai, mégpedig feladat és tulajdonság oldalról egyaránt. Ez azt jelenti, hogy e fejezetben egymás után fel van-nak sorolva az adott szakképesítésben értelmezett követelménymodulok (ezek azonosítója és megnevezése). Egy követelménymodul leírás mindig a feladatprofi llal kezd dik, vagyis milyen feladatok elvégzésére legyen képes az adott szakképesítést birtokló, ezt követi a tulajdonság-profi l, amely leírja, hogy milyen szakmai, társas, módszer és személyes tulajdonságok szüksé-gesek a feladatprofi lban meghatározott cselekvések megfelel szint elvégzéséhez. A szakmai tulajdonságokon belül megtalálhatóak a szakmai ismeretek és a szakmai készségek. A szakmai ismeretek típus megjelöléssel kerülnek az SZVK-ba, míg a szakmai készségek megadása szin-tek hozzárendelésével történik. A típusok és szintek leírását szintén az SZVK-k tartalmazzák.

Az SZVK-k ötödik fejezete írja le a vizsgák jellemz it. Minden követelménymodulhoz vizsga-rész tartozik. A vizsgarészek feladatokból állnak. A vizsgafeladatok legfontosabb jellemz it tartalmazzák az SZVK-k, így a vizsgafeladatok rövid leírását, hogy milyen módon történjék a kompetenciák mérése és értékelése, az adott vizsgafeladathoz rendelt jellemz vizsgatevé-kenységet és a feladat végrehajtásához szükséges id t. Ami a vizsgatevékenységeket illeti, itt a szakképesítés célja szerinti vizsgatevékenységr l van szó, mely lehet írásbeli, szóbeli, szá-mítógépes interaktív és gyakorlati vizsgatevékenység. Miután a vizsgarészek több feladatból is állhatnak ezért a SZVK ötödik fejezete tartalmazza az egy vizsgarészen belüli feladatok százalékos súlyát. A vizsgán több vizsgarész is szerepel ezért az SZVK arra is kitér, hogy a teljes vizsgán belül milyen súlya van az egyes vizsgarészeknek.

A feladatok értékelését követ en az egyes vizsgarészekben nyújtott teljesítményt százalékban meg lehet határozni, ezt követ en a vizsgarészek súlyát is fi gyelembe véve az egész vizsga ered-ménye is megjeleníthet százalékban, amely egy érdemjeggyé konvertálható. Természetesen a szakmai és vizsgakövetelmények ennél jóval több információt tartalmaznak az ismertetett két fejezet határozza meg az új OKJ kompetencia elvét és moduláris szerkezetét.

1_resz.indd 32 8/19/2008 7:28:01 AM


33

VI.Új OKJ adatbázis az NSZFI honlapján

A moduláris szerkezet teszi lehet vé, hogy az OKJ-ben található szakképesítések közötti tartalmi kapcsolatok kimutathatóak legyenek. Miután a kidolgozott SZVK-k mintegy 2800 követelmény-modult tartalmaznak, ezért feltétlenül szükség van egy olyan adatbázis kidolgozására, amelyik megfelel eligazodást ad a felhasználók számára. Átláthatóvá és átjárhatóvá kell tenni a rend-szert, ezért a NSZFI web lapján elérhet az az OKJ adatbázis, amely szolgáltatásai segítségével minden érdekl d számára hozzáférhet vé teszi a szakképesítések közötti összefüggések rend-szerét. Hogy erre a nyilvános, könnyen kezelhet adatbázisra feltétlenül szükség van, azt jól szemlélteti az itt látható ábra, amely 32 szakképesítés közötti kapcsolatrendszert mutatja be.

11. ábra

A szakképesítések közötti moduláris kapcsotok er sségét az egyes szakképesítéseket összekötvonalak színe és vastagsága jeleníti meg. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen kapcsolati háló csak akkor értelmezhet a felhasználó számára, ha egy könnyen kezelhet felhasználóbarát számí-tógépes felületen keresztül kaphat információt a szakképesítések közötti összefüggésekr l.

1_resz.indd 33 8/19/2008 7:28:01 AM

Nagy László

34

12. ábra

13. ábra

Az NSZFI az új OKJ adatbázisának kialakításával és folyamatos karbantartásával segíti az érdekl d k eligazodását a moduláris szakképzési szerkezetben.

1_resz.indd 34 8/19/2008 7:28:01 AM

A központi programok jogszabályi háttere, szerkezetek

35

Menyhért Anikó


Bevezet

A szakképzés alapdokumentumaiOrszágos képzési jegyzéket tartalmazó jogszabály1.

A szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét tartalmazó jogszabály (röviden: SZVK)2.

A minisztériumi közleményként kiadott központi program (röviden: KP)3.

Helyi szakmai program, mint a pedagógiai program része4.

Az 1/2006. (II. 17.) OM rendelettel kiadott Országos képzési jegyzékben szerepel

420 db modulrendszer en felépített szakképesítés,•ezekhez kapcsolódóan a Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet koordinálásával •elkészült a 420 db modulárisan felépített szakmai és vizsgakövetelmény (ebb l hatályos 211 db 2007. december 31-én)a 420 db szakképesítésb l iskolai rendszerben oktatható 230 db szakképesítés, amelyekhez •a Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet koordinálásával elkészült 230 db modulá-risan felépített központi program (ebb l jóváhagyott 98 db 2007. december 31-én)

2_resz.indd 35 8/19/2008 7:35:45 AM

Menyhért Anikó

36

I.A központi program defi níciója

A központi program a tanítás-tanulás, a képzés megszervezését, tartalmának és id keretének kiala-kítását segít , alapvet en ajánlásokat tartalmazó dokumentum. A központi programot a szakképe-sítésért felel s miniszter adja ki. Ez nem jogszabály, ezért betartása nem kötelez , ajánlott. Ez azon-ban nem vonatkozik a központi program azon elemeire, melyeket a szakmai és vizsgakövetelmény is tartalmaz. A központi programok kiadása csak az iskolai rendszer képzések esetén el írás.

A szakképzésr l szóló 1993. évi LXXVI. törvény 54/B. § szerint:

„10. központi program (tanterv): miniszter által kiadott dokumentum a szakmai és vizsgakö-vetelmény teljesítésére szolgáló iskolai rendszer szakképzés megszervezéséhez, valamint további nevelési-oktatási dokumentumok (szakmai program, tankönyv, egyéb tanulmányi segédlet) elkészítéséhez;”

A szakképzési törvénynek a központi programra vonatkozó el írása:

„10.§ (2) A szakmai és vizsgakövetelmény alapján a szakképz iskolában a pedagógiai prog-ram részeként – a szakmai tantárgyak, illetve tananyagegységek (modulok) központi prog-ramja (tanterve) el írásai fi gyelembevételével – szakmai programot, az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézményben a feln ttképzési törvény 16. § (2) bekezdése sze-rinti képzési programot kell kidolgozni.”

I.1. A központi programokhoz kapcsolódó egyéb defi níciók

Id keret: a szakmai tantárgyak, illetve tananyagegységek (modulok), tananyagelemek elsajá-tításához a képzés során rendelkezésre álló, tanítási órákban megadott id .

Tananyagegység: a szakképesítés központi programjában megadott tananyagrész, amely azonos, illetve közvetlenül kapcsolódó képzési célt szolgáló tananyagelemekb l képz dik.

Tananyagelem: a képzési folyamat tervezési-szervezési – a központi programban tovább nem bontott – része. A tananyagelemek összessége lefedi a szakképesítés megszerzéséhez szükséges teljes szakképzési tananyagot.

Tanulói munkaforma: a tulajdonságprofi lban megfogalmazott kompetenciák teljes kör megszer-zéséhez tananyagegységekhez, esetenként tananyagelemekhez ajánlott tanulói tevékenységek.

2_resz.indd 36 8/19/2008 7:35:45 AM


37

II.A központi programok felépítése

II.1. Általános irányelvek

(Példáinkat a 13462–70/2007. VIII. 8. számon jóváhagyott 31 527 01 0000 00 00 Könyv-köt szakképesítés (2007. 08. 24-i) SZMM közleményben megjelent központi programjából mutatjuk be)

II.1.1. A képzés szabályozásának jogi háttere

Pl.:

A központi program

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,•a szakképzésr l szóló 1993. évi LXXVI. törvény,•a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény,•

valamint

a 10/2007. (II. 27.) SZMM rendelet az Országos képzési jegyzékr l és az Országos kép-•zési jegyzékbe történ felvétel és törlés eljárási rendjér l szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet módosításáról,a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeir l, valamint a térségi integrált •szakképz központ tanácsadó testületér l szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet,az iskolai rendszer szakképzésben részt vev tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) •OM rendelet,a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjér l szóló 20/2007. (V. 21.) •SZMM rendelet,a 31 527 01 0000 00 00 Könyvköt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit •tartalmazó szakképesítésért felel s miniszteri rendelet

alapján készült.

2_resz.indd 37 8/19/2008 7:35:45 AM

Menyhért Anikó

38

A tanítási-tanulási folyamat szervezése során fi gyelembe kell venni a szakképz intézményt fenntartó helyi rendelkezéseit, az iskolaszék állásfoglalásait, a gyakorlati képzés megszerve-zésében közrem köd gazdálkodó szervezet igényeit.

A képzés megszervezéséhez a szakképzést folytató intézmény a jelen általános irányelvek-ben foglaltak, továbbá a központi programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó szakmai programját és a meghatá-rozott képzési id re vonatkozó megállapodást a gazdálkodó szervezettel. Ezen dokumentu-mokat a szakképz intézmény fenntartója hagyja jóvá.

II.1.2. A szakképesítés OKJ-ban szerepl és egyéb adatai

Pl.:

A szakképesítés azonosító száma: 31 527 01 0000 00 00A szakképesítés megnevezése: Könyvköt

Szakképesítések köre:

Elágazások: nincsenekHozzárendelt FEOR szám: 7354Szakképzési évfolyamok száma: 2Elmélet aránya: 40%Gyakorlat aránya: 60%Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): vanId tartama (évben vagy félévben): 1 évSzintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhetHa szervezhet , mikor: –

II.1.3. A képzés szervezésének feltételei

Pl.:

Személyi feltételek

Az elméleti és gyakorlati képzést a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. §-ában szabályozott feltételekkel rendelkez pedagógus és egyéb szakember láthatja el.

2_resz.indd 38 8/19/2008 7:35:46 AM


39

Tárgyi feltételek

A szakmai elmélet oktatását és a szakképz iskolában folyó gyakorlati képzést a szakképziskolának kell megszervezni, amelyhez az alábbiak biztosítása szükséges:

tanterem•számítógépterem•anyagismeret szaktanterem•nyomdaipari szaktanterem•nagyüzemi termel hely•tanm hely•kisüzemi termel hely•könyvköt szaktanterem•könyvkötészeti szaktanterem•

A gazdálkodó szervezetnél folyó szakmai gyakorlati képzéshez szükkséges eszközök és felszere-lések jegyzékét a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét kiadó rendelet tartalmazza.

A tanulószerz dés alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdál-kodó szervezetnél az illetékes területi gazdasági kamara – adott esetben a szakképz iskola bevonásával – ellen rzi.

A tanulók felvételének feltételei

Pl.:

A képzés megkezdésének szükséges feltételei:Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhet a szakképesítés szakmai és vizsgakövetel-ményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a nyomdaipar szakmacsoportra meghatáro-zott kompetenciák birtokában. E kompetenciák megszerezhet ek a szakképzést el készítévfolyam keretében is.VagyIskolai el képzettség: nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alap-

fokú iskolai végzettségSzakmai el képzettség: –El írt gyakorlat: –Elérhet kreditek mennyisége: –Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesekSzakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesekEgészségügyi alkalmassági vizsgálat: nem szükséges

2_resz.indd 39 8/19/2008 7:35:46 AM

Menyhért Anikó

40

II.1.4. A szakképesítés/elágazások munkaterülete

Pl.:

A szakképesítéssel legjellemz bben betölthet munkakör, foglalkozás:

A munkakör, foglalkozásFEOR száma FEOR megnevezése

7354 Könyvköt

A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemz leírása:

A könyvköt a nyomtatott papírívb l állítja el – a munkatáska leírása alapján – a kész-•terméket, a megrendel igényei szerintA könyvkötés során alkalmazza a kézi könyvkötés m veleteit, illetve üzemelteti a könyv-•köt gépeket, gépsorokatA könyvköt mint egyéni vállalkozó, vagy mint a nyomda munkatársa önállóan dolgozik, •nyomdaterméket gyártBetartja a munkavédelmi, környezetvédelmi, t zvédelmi és ergonómiai el írásokat•Használja a kézi könyvköt szerszámokat•Kezeli, karbantartja a könyvköt gépeket•Javaslatot tesz a gazdaságos munkavégzésre, anyagfelhasználásra•Figyelembe veszi a min ségbiztosítás el írásait•Szükség esetén a használt könyvet javítja, vagy újraköti•

A szakképesítéssel rokon szakképesítésekazonosító száma megnevezése

52 213 01 0000 00 00 Kiadvány- és képszerkeszt

52 213 03 1000 00 00 Nyomdai gépmester

54 213 05 0000 00 00 Nyomdaipari technikus

51 213 02 0000 00 00 Nyomtatványfeldolgozó

31 213 01 0000 00 00 Szita-, tampon- és fi lmnyomó

2_resz.indd 40 8/19/2008 7:35:46 AM


41

II.1.5. A képzés célja

Pl.:

A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemz bb munkakörök, foglalkozások betöl-téséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása.

A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzend feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák).

II.1.6. A szakképesítés követelménymoduljai

Pl.: A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése:

0955-06 Gyártásel készítésA szakmai követelménymodul tartalma:Feladatprofi l:

Eldönti, hogy a rendelkezésre álló kapacitás és technológia alkalmas-e a megrendel•által kért munka elvállalásáraKiválasztja a megrendelésnek megfelel technológiát•Elkészíti a m helytáskát, munkalapot a megrendelés alapján•Beszerzi az alap- és segédanyagokat, szerszámokat•Ütemezi a termelést a termelési programban•Elkészíti a számlát•

Tulajdonságprofi l:

Szakmai kompetenciák:

A típus megjelölésével a szakmai ismeretek:

B Speciális (el - és/vagy utókalkulációt végz , termelésprogramozást segít , admi-nisztrációs) szoftverek kezelése

B Anyagok fajtáiC Tipográfi ai szabályokB Nyomtatványtípusok elemeiC Kiadványszerkesztés szabályaiB Nyomdai kéziratokB Nyomdai eredetik fajtáiA Formakészítés technológiai lehet ségeiA Nyomtatás technológiai lehet ségei

2_resz.indd 41 8/19/2008 7:35:46 AM

Menyhért Anikó

42

A Kötészet technológiai lehet ségeiA Szakmai számításA TermelésprogramozásA AnyaggazdálkodásA Ügyfélkezelés

A szint megjelölésével a szakmai készségek:

2 ECDL 1. m. IT-alapismeretek2 ECDL 2. m. Operációs rendszerek2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés2 ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés4 Rajzkészségek és képességek5 Szakmai nyelvhasználat4 Olvasott szakmai szöveg megértése4 Hallott szakmai szöveg megértése

Személyes kompetenciák:

Önállóság•Pontosság•Precizitás•Jó látás•Felel sségtudat•Megbízhatóság•Üzleti titoktartás•Lojalitás•

Társas kompetenciák:

Kapcsolatfenntartó készség•Kapcsolatteremt készség•Határozottság•Kezdeményez készség•Udvariasság•Tárgyalóképesség•

Módszerkompetenciák:

Figyelem-összpontosítás•Rendszerben való gondolkodás•Rendszerez képesség•

2_resz.indd 42 8/19/2008 7:35:46 AM


43

Logikus gondolkodás•Áttekint képesség•Kreativitás, ötletgazdagság•Értékelés•Helyzetfelismerés•Információgy jtés•Problémamegoldás, hibaelhárítás•Tervezési képesség•Kompromisszumkészség•Problémaelemzés, -feltárás•Okok feltárása•

stb.

II.1.7. A képzés szerkezete

Pl.:

A 31 527 01 0000 00 00 azonosító számú, Könyvköt megnevezés szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek

A tananyagegység

sosz

áma

azon

osító

ja

meg

neve

zése

óraszáma

elm

élet

i

elm

élet

-igé-

nyes

gya

-ko

rlat

i

gyak

orla

ti

össz

es

1 234/1.0/0955-06 Gyártásel készítés 1 58 0 0 58

2 234/2.0/0955-06 Gyártásel készítés 2 50 0 0 50

3 234/1.0/0956-06 Általános munka-, baleset-, t z- és környezetvédelem 50 0 0 50

4 234/2.0/0956-06 Speciális munka-, baleset-, t z- és környezetvédelem 22 0 0 22

5 234/1.0/0957-06 Nyomtatás anyagai 72 0 0 72

6 234/2.0/0957-06 Nyomdaipari segédanyagok 40 0 0 40

7 234/3.0/0957-06 A kötészet anyagai 24 0 0 24

2_resz.indd 43 8/19/2008 7:35:46 AM

Menyhért Anikó

44

18 234/4.0/0957-06 Kiadványszerkesztés,formakészítés 172 0 110 1172

19 234/5.0/0957-06 Nyomtatás 140 0 110 1140

10 234/6.0/0957-06 Könyvkötészet 124 0 110 1124

11 234/7.0/0957-06 Min ségbiztosítás 132 0 110 1132

12 234/1.0/0958-06 Nagyüzemi könyvgyártás 164 0 110 1164

13 234/2.0/0958-06 Nagyüzemi könyv-gyártás/gyakorlat 110 0 320 1320

14 234/1.0/0959-06 Kézi könyvkötés 127 0 110 1127

15 234/2.0/0959-06 Kézi könyvkötés gyakorlata 110 0 499 1499

16 234/1.0/0960-06 Kötészeti gépek 146 0 110 1146

17 234/2.0/0960-06 Kötészeti gépek gyakorlata 110 0 160 1160

Mindösszesen óra: 721 0 979 1700

Azokban a speciális szakiskolákban és készségfejleszt speciális szakiskolákban, valamint a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdése szerinti oktatásban résztvev k számára a rész-szak-képesítés megszerzésére irányuló képzés szakmai programjának kialakítása során a szakmai és vizsgakövetelményben megadott közös modulokat kell alapul venni.

Az iskolai rendszerben oktatható rész-szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz ren-delt tananyagegységek óraszámait (óratervét) a szakképz iskola úgy állíthatja össze, hogy a szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek táblázatban szerepl tananyagegység azonosítói és a szakmai és vizsgakövetelményben a rész-szakké-pesítésre meghatározott követelménymodulok megegyez azonosítói alapján választja ki a tananyagegységeket.

Ha a rész-szakképesítés egy követelménymodulja a szakképesítés egy követelménymoduljá-nak csak a részét képezi, úgy a rész-szakképesítés követelménymoduljához tartozó tananyag-egységet ennek fi gyelembevételével – a szakképesítés követelménymoduljához kapcsolódó tananyagegység többlet tartalmának elhagyásával – kell kialakítani.

A tananyagegység

sosz

áma

azon

osító

ja

meg

neve

zése

óraszáma

elm

élet

i

elm

élet

-igé-

nyes

gya

-ko

rlat

i

gyak

orla

ti

össz

es

2_resz.indd 44 8/19/2008 7:35:47 AM


45

II.1.8. A szakképesítés-elágazások vizsgáztatási követelményei

Pl.:

A szakmai vizsgára bocsátás feltételei:Modulzáró vizsga eredményes letételeIskolai rendszer szakképzés esetén:Az utolsó szakképz évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenérték a modulzáró vizsga eredményes letételével

II.1.9. Egyéb feltételek, információk, beszámítható el zetes tanulmányok

–

II.1.10. A központi program óraszámának magyarázata

A 31-es szint Könyvköt szakképesítéshez a hatályos OKJ 2 év, 2000 órát javasol maximális képzési id nek.

A szakmai képzés heti 35 órában folyhat.

2 testnevelés, 1 osztályf nöki + 20% szabad sáv 7 óra = tehát összesen 10 óra/hétre nem tesz javaslatot a központi program. (35 óra – 10 óra = 25 óra marad így hetente)

1. év = 25 óra x 36 hét= 900 óra

2. év = 25 óra x 32 hét= 800 óra (a vizsga éve miatt számolunk csak 32 héttel)

Nyári gyakorlat + 90 óra

Az összesen = 900 + 800 + 90 = 1790 óra ez szerepel a központi programban

Tehát a szakmai képzés 80%-ra tesz csak ajánlást.

A 20% szabad sáv = 476 óra [7 x (32 hét + 36 hét)]

A heti 2 testnevelés, 1 osztályf nöki = 204 óra [3 x (32 hét + 36 hét)]

Összesen a szakmai képzés óraszáma a 2 éves iskolarendszer képzésben = 2470 óra

2_resz.indd 45 8/19/2008 7:35:47 AM

Menyhért Anikó

46

III.A központi program tananyagegységei

III.1. A tananyagegységek, tananyagelemek kialakítása

A központi programok készítése során a szerz knek az alábbiakban bemutatott útmutató szerint kellett eljárnia.

A tananyag: a képzési folyamat teljes tartalma.

A tananyagnak része:

egyrészt a tanuló felé irányuló minden olyan, a képz t l (iskolától) származó és terve-•zett hatás, amely célzottan a szakmai és vizsgakövetelményben rögzített kompetenciák elérését (kompetencia-többlet megszerzését) szolgálja, másrészt a kompetenciák elsajátításához, megszerzéséhez szükséges tanulói tevékeny-•ségek, cselekvések, illetve az ezeket leíró tanulói munkaformák.

Mindezeket a központi programok készítésekor együtt kell megtervezni.

A bemeneti kompetenciákkal a képzés megkezdésekor rendelkez tanulónak a tananyag elégséges szint elvégzése és elsajátítása révén valamennyi – a szakmai és vizsgakövetel-ményben rögzített – kompetenciát birtokolnia kell.

A tananyagelem: a képzési folyamat tervezési-szervezési – a központi programban tovább nem bontott – része. A tananyagelemek összessége lefedi a szakképesítés megszerzéséhez szükséges teljes szakképzési tananyagot.

A tananyagelem tartalmi ismérvei:

a tananyagelem képzési céljai (követelménymodulhoz rendelt),•a tartalom tömör meghatározása (követelménymodulhoz rendelt), továbbá•a képzési célok eléréséhez szükséges ajánlott tanulói tevékenységi formák és ezek java-•solt, tananyagelemen belüli arányai (szakképesítés-függ ),a tananyagelem alapképzési jellege.•

2_resz.indd 46 8/19/2008 7:35:47 AM


47

A tananyagelem adatai:

a tananyagelem képzési óráinak jellege (szakképesítés-függ ),•a tananyagelem tanulói létszámkerete (szakképesítés-függ ),•a tananyagelem képzési helyszínének jellege (szakképesítés-függ ),•a tananyagelemhez rendelt képzés id képzési órákban kifejezve (szakképesítés-függ ).•

A tananyagelemek kompetenciákkal való összerendelésekor, valamint a tartalmi ismérvei-nek és adatainak meghatározásakor a szakképesítés kompetenciáinak követelménymodulok szerinti csoportosítását kell alapul venni és fi gyelembe kell venni valamennyi olyan szakké-pesítést, amelynek szakmai és vizsgakövetelményei tartalmazzák a kompetenciát tartalmazó követelménymodult.

Ennek megfelel en egy követelménymodul teljesítését célzó képzési folyamatrész egy vagy több tananyagegységb l, egy tananyagegység pedig egy vagy több tananyagelemb l áll.

A javasolt moduláris képzési folyamatban egy tananyagelem csak egy tananyagegységbe, egy tananyagegység csak egy követelménymodulhoz tartozhat.

III.2. A tananyagelem változatai

A tananyageleme(ke)t, illetve az ezekb l képzett tananyagegysége(ke)t egy követelmény-modulhoz kell hozzárendelni. Ha egy követelménymodul több szakképesítésben szerepel, akkor ennek következtében a tananyagelemekb l és -egységekb l a szakképesítést l függváltozatok keletkezhetnek.

A tananyagelemek és -egységek változataiban a célok és a tartalom tömör meghatározása a velük összerendelt követelménymodult tartalmazó szakképesítésekt l függetlenül azonosak.

A tananyagelemek és -egységek változataiban:

a képzési célok eléréséhez szükséges ajánlott tanulói tevékenységi formák,•a képzési órák száma (a felhasznált képzési id ),•a képzési helyszín jellege,•a tanulói létszámkeretek •

a tananyagelemmel összerendelt követelménymodult tartalmazó szakképesítésekt l függ en eltér ek lehetnek.

2_resz.indd 47 8/19/2008 7:35:47 AM

Menyhért Anikó

48

III.3. A tananyagelem képzési célja

A tananyagelem képzési céljának megadásához a szakképesítések kompetencia-profi ljából azokat az elemeket kell megadni, amelyeknek az elvégzését, illetve elsajátítását leginkább szolgálja.

Egy tananyagelemhez legfeljebb:

8 feladatkompetencia,•8 szakmai ismeretalkalmazás,•6 szakmai készség,•3-3 módszer-, társas és személyes kompetencia adható meg.•

A szakképesítés központi programjának tananyagelemeit úgy kell meghatározni, hogy a kom-petenciaprofi ljának valamennyi eleme össze legyen rendelve a képzési céljainak megfelelegy vagy több tananyagelemmel. A keletkez tananyagelemeket tananyagegységekbe kell csoportosítani.

A hozzárendeléskor törekedni kell arra, hogy a tanuló képzés során végzett tevékenysége minél nagyobb mértékben azonos legyen a szakképesítés birtokában végzett munkatevé-kenységgel.

Azoknál a feladatkompetenciáknál, amelyeknél ez nem lehetséges, a feladatkompetencia összetev it kell pontosan és konkrétan (a tulajdonságprofi l összegz megnevezéseib l visz-szafejtve) megjeleníteni a tananyagelemekben. A feladatkompetenciák összetev inek meg-határozásához a tulajdonságprofi lok elkészítését szolgáló munkalapok adnak támpontokat.

Ilyen esetekben a feladatkompetencia az összetev re utaló szöveg-kiegészítéssel több tan-anyagelemben is megjelenhet (pl. X gép kezelési ismeretei).

A tananyagelem tartalmának meghatározása

A szerz k a tananyagelemhez szöveges meghatározást adhatnak.

Ezek elkészítésekor fi gyelembe kell venni, hogy a helyi képzési programok és a taneszközök készítésekor felhasználható lesz a kompetenciák meghatározása során elkészített valamennyi dokumentum: munkakör-elemzési táblák, validálási eredmények, foglalkozások kompeten-ciaprofi lja, összehasonlítási eredmények, feladatprofi lok összetev s elemzése, más szakké-pesítések kompetenciái stb.

Kerülni kell a tananyagelem tartalmának a meghatározáson terjedelemben jelent sen túl-men részletes kifejtését.

2_resz.indd 48 8/19/2008 7:35:47 AM


49

III.4. A tanulói tevékenységformák meghatározása

A jogszabály szerint a szakképesítések központi programja alapján kell elkészíteni az iskolai rendszer szakképzés taneszközeit (tankönyvek, egyéb tanulmányi segédletek stb.). Ezáltal az új központi programok arra is lehet séget adnak, hogy a szakképzés céljaihoz a jelenleg szokásostól jelent sen eltér taneszközrendszer szülessen.

Ennek következtében a tanulói munkaformák tervezésekor alapvet en nem a jelenleg szo-kásos taneszközrendszer keretei között megvalósítható tanulói tevékenységeket kell meg-jeleníteni. A szerz k feladata a képzés céljainak minél teljesebben megfelel és azt minél hatékonyabban megvalósító olyan képzési folyamatok, központi programok meghatározása, amelyek alapján lehet vé válik a tanulók cselekv részvételét feltételez és azt eredményeztaneszközrendszer kialakulása.

A tanulói munkaformákat olyan részletességgel kell meghatározni, hogy a tananyagelem ismér-vei és adatai, a kompetenciaprofi lnak a feladatelemz táblában szerepl bels összefüggései, a szakképesítés OKJ-ban szerepl adatainak és teljes szakmai és vizsgakövetelményének, vala-mint a szakképesítéssel végezhet munkatevékenységnek az ismeretében és fi gyelembevételé-vel elkészíthet k legyenek a helyi képzési programok és a képzés teljes eszközrendszere.

III.5. A tananyagelemek adatainak meghatározása

A központi program tananyagelemei adatainak meghatározásakor folyamatosan fi gyelemmel kell lenni a szakképesítés id és szervezési kereteire.

A Programiroda az OKJ adatai és más jogszabályok alapján a követelménymodulhoz meg-adja a hozzárendelt tananyagelemekre felhasználható elméleti és gyakorlati órák összesített számát. Az érték tájékoztató jelleg . Az id keret felhasználásakor fi gyelembe kell venni, hogy nincs külön id keret az alapozó jelleg tananyagelemekhez, utólag ezeket is be kell illeszteni a követelménymodulokhoz köthet elemek, egységek közé.

Egy tananyagelemhez a képzési órák jellegének magadásához az alábbiak közül pontosan egy választandó:

elmélet,•elméletigényes gyakorlat,•gyakorlat.•

Egy tananyagelemhez a tanulói létszámkeret megadásához az alábbiak közül pontosan egy választandó:

osztálykeret,•csoportbontás,•gyakorlati képzési csoport,•egyéb létszámú óra megnevezéssel és a tanulólétszám megadásával.•

2_resz.indd 49 8/19/2008 7:35:48 AM

Menyhért Anikó

50

A tanulói tevékenységi formák meghatározásához a legfontosabbnak ítélt és az Excel fájl listák munkalapjának szövegmintái alapján megnevezett legfeljebb hatot kell megadni (a szövegminta-tár kiegészíthet ). A tananyagelemen belüli egymás közötti becsült arányt a megnevezés elé kell írni és „/” jellel kell elválasztani. (Az arányt %-ban kell megadni % jel használata nélkül).

Egy tananyagelemhez a képzési helyszín jellegének megadásához els sorban az Excel fájl listák munkalapján szerepl megnevezések közül kell legfeljebb hármat választani. Szükség esetén további megnevezések is megadhatók. Az els helyen (felülr l számítva) az szerepel-jen, amely a legjobb feltételeket jelenti a tananyagelemhez.

A képzési id t egész tanórákban, lehet leg

gyakorlati órák esetében min. 6 – max. 105,•elméletigényes gyakorlati órák esetén min. 3 – max. 30,•elméleti órák esetén min. 2 – max. 24 órás részekre tagolva, illetve csoportosítva kell •megadni.

A képzési id mérlegelésekor az elméleti órákat 45 perccel, a gyakorlati és az elméletigényes gyakorlati órákat 60 perccel kell fi gyelembe venni.

A fentieken kívül a tananyagelemhez a szerz adatjelleg megjegyzéseket, kiegészít infor-mációkat f zhet rövid, tömör megfogalmazásban.

Pl.:

A 31 527 01 0000 00 00 azonosító számú, Könyvköt megnevezés szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek

1. TANANYAGEGYSÉG Tananyagegységhez tar-

tozó összes tananyagelem óraszáma

azon

osító

ja

meg

neve

zése

jelle

ge

azon

osító

ja

elm

élet

i

elm

élet

igé-

nyes

gya

-ko

rlat

i

gyak

orla

ti

össz

es

234/1.0/0955-06 Gyártás- el készítés 1

sza 234/1.1/0955-06 15 0 0

58sza 234/1.2/0955-06 15 0 0sza 234/1.3/0955-06 15 0 0sza 234/1.4/0955-06 13 0 0

Megjegyzés: „sza” = szakmai alapképzés; „szk” = szakmai képzés

2_resz.indd 50 8/19/2008 7:35:48 AM


51

Az elméletigényes gyakorlati órák a tanár szempontjából elméletnek, a tanuló szempontjá-ból gyakorlatnak számítanak, tehát ezt az id t a képzési id b l a gyakorlatra fordított id ként kell fi gyelembe venni.

1. tananyagelem

A tananyagelem azonosítója: 234/1.1/0955-06

A tananyagelem megnevezése: Rendelésfelvétel

Hozzárendelt feladatkompetenciák:

Eldönti, hogy a rendelkezésre álló kapacitás és technológia alkalmas-e a megrendeláltal kért munka elvállalására

Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások:

B típus Nyomdai kéziratokB típus Nyomdai eredetik fajtáiA típus Ügyfélkezelés

Hozzárendelt szakmai készségek:

4. szint Olvasott szakmai szöveg megértése4. szint Hallott szakmai szöveg megértése

Hozzárendelt módszerkompetenciák:

ÉrtékelésHelyzetfelismerésInformációgy jtés

Hozzárendelt személyes kompetenciák:

ÖnállóságJó látásFelel sségtudat

Hozzárendelt társas kompetenciák:

Kapcsolatteremt készségUdvariasságTárgyalóképesség

2_resz.indd 51 8/19/2008 7:35:48 AM

Menyhért Anikó

52

Tanulói tevékenységformák:

Olvasott szöveg önálló feldolgozása 40%Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 60%

A képzési helyszín jellege:

Tanterem

Képzési id :

15 óra elmélet osztálykeretben

A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása:

A nyomdaipari gyártás bemeneti tényez iA kéziratok fajtáiA kéziratokkal szemben támasztott követelményekA kézirat mennyiségi és min ségi jellemz iA kézirat gyártásba vétele, alkalmasságának megítéléseA képeredetik fajtáiA képeredetikkel szemben támasztott követelményekA képeredetik min ségi jellemz iA képeredetik gyártásba vétele alkalmasságának megítéléseA megrendel vel való kapcsolattartás szabályai

2. tananyagelem

A tananyagelem azonosítója: 234/1.2/0955-06

A tananyagelem megnevezése: Terméktervezés

Hozzárendelt feladatkompetenciák:

Kiválasztja a megrendelésnek megfelel technológiát

Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások:

B típus Tipográfi ai szabályokC típus Nyomtatványtípusok elemeiB típus Kiadványszerkesztés szabályai

2_resz.indd 52 8/19/2008 7:35:48 AM


53

Hozzárendelt szakmai készségek:

5. szint Szakmai nyelvhasználat5. szint Olvasott szakmai szöveg megértése5. szint Hallott szakmai szöveg megértése5. szint Rajzkészségek és képességek

Hozzárendelt módszerkompetenciák:

Kreativitás, ötletgazdagságTervezési képességProblémaelemzés, -feltárás

Hozzárendelt személyes kompetenciák:

ÖnállóságPrecizitásJó látás

Hozzárendelt társas kompetenciák:

–

Tanulói tevékenységformák:

Olvasott szöveg önálló feldolgozása 20%Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20%Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40%Tipográfi ai vázlat készítése 10%Írásos elemzések készítése 10%

A képzési helyszín jellege:

Tanterem

Képzési id :

15 óra elmélet osztálykeretben

A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása:

Nyomtatványtípusok jellemz sajátosságaiKülönböz nyomtatványok alakjának, szedéstükrének, bet típusának, a könyvtáblának, a borítónak stb. megtervezése, m szaki paramétereinek meghatározása stb.

2_resz.indd 53 8/19/2008 7:35:48 AM

Menyhért Anikó

54

IV.Központi programok megjelentetése

A Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet koordinálásával elkészült már jóváhagyott és a többi központi programtervezetek elérhet ek a https://www.nive.hu/nft/ WEB felületen a központi program/közleményben kiadott központi programok és a tervezetek link alatt pdf és excel formátumban is, szakmacsoportonkénti bontásban

2007. augusztus 17-én, a 110. számú Magyar Közlönyben megjelent SZMM közlemény a szakképesítések központi programjainak (tanterveinek) kiadásáról tartalmazza a 98 db SZMM hatáskörébe tartozó központi program jóváhagyási számát:

„A Szociális és Munkaügyi Minisztérium közleménye a szakképe-sítések központi programjainak (tanterveinek) kiadásáról

A szakképzésr l szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. § (2) bekezdés b) pontjában foglal-tak alapján az alábbi szakképesítések központi programjai (tantervei) kerülnek kiadásra.A szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizs-gakövetelményeinek kiadásáról szóló 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 2. § (2) bekezdése alapján az iskolai rendszer szakképzésben, ha a szakképzési évfolyam indításához szük-séges külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételek nem biztosítottak, a 2007/2008. tanévben az Országos képzési jegyzékr l szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet 2006. március 31-én hatályos rendelkezései és az ahhoz illeszked 2007. augusztus 31-én még hatályos szakmai és vizsgakövetelmények alapján indulhat szakképzés.

Sor-szám

Szakképesítésazonosító száma

Szakképesítésmegnevezése Jóváhagyási szám

1. 54 761 02 Gyermekgondozó-nevel 13462–1/2007. VIII. 8.

2. 33 762 01 Szociális gondozó 13462–2/2007. VIII. 8. 3. 54 762 01 Szociális segít 13462–3/2007. VIII. 8. 4. 54 762 02 Szociális szakgondozó 13462–4/2007. VIII. 8. 5. 54 544 01 Bányaipari technikus 13462–5/2007. VIII. 8. 6. 52 522 05 Energetikus 13462–6/2007. VIII. 8.

7. 54 544 02 Energiatermel és -hasznosító technikus 13462–7/2007. VIII. 8.

2_resz.indd 54 8/19/2008 7:35:48 AM


55

8. 31 521 03 0000 00 00 Épít - és szállító-gép-szerel 13462–8/2007. VIII. 8.

9. 54 582 01 0000 00 00 Épületgépész technikus 13462–9/2007. VIII. 8.

10. 31 582 09Épületgépészeti cs -hálózat- és beren-dezés-szerel

13462–10/2007.VIII. 8.

11. 31 582 10 0000 00 00 Épületlakatos 13462–11/2007.VIII. 8.

12. 31 521 07 1000 00 00 Finommechanikaim szerész

13462–12/2007.VIII. 8.

13. 52 522 09 0000 00 00 Gáz- és tüzeléstech-nikai m szerész

13462–13/2007.VIII. 8.

14. 54 521 01 0000 00 00 Gépgyártástechnológiaitechnikus

13462–14/2007.VIII. 8.

15. 31 521 08 Gépgyártósori gép-kezel , gépszerel

13462–15/2007.VIII. 8.

16. 31 521 09 1000 00 00 Gépi forgácsoló 13462–16/2007.VIII. 8.

17. 31 521 10 1000 00 00 Géplakatos 13462–17/2007.VIII. 8.

18. 31 521 11 0000 00 00 Hegeszt 13462–18/2007.VIII. 8.

19. 33 522 02 0000 00 00 H t - és klímaberende-zés-szerel , karbantartó

13462–19/2007.VIII. 8.

20. 31 543 02 0000 00 00 Ipari nemesfém-megmunkáló

13462–20/2007.VIII. 8.

21. 33 521 04 0000 00 00 Korrózió elleni véd -bevonat készít je

13462–21/2007.VIII. 8.

22. 31 522 03 0000 00 00 Légtechnikai rend-szerszerel

13462–22/2007.VIII. 8.

23. 54 521 03 Melegüzemi technikus 13462–23/2007.VIII. 8.

24. 31 725 01 0000 00 00 Optikai üvegcsiszoló 13462–24/2007.VIII. 8.

25. 31 521 24 1000 00 00 Szerkezetlakatos 13462–25/2007.VIII. 8.

26. 33 521 08 0000 00 00 Szerszámkészít 13462–26/2007.VIII. 8.

Sor-szám



2_resz.indd 55 8/19/2008 7:35:49 AM

Menyhért Anikó

56

27. 31 521 25 1000 00 00 Színesfém-feldolgozó 13462–27/2007.VIII. 8.

28. 54 521 05 Üzemeltet gépész-technikus

13462–28/2007.VIII. 8.

29. 33 524 01 1000 00 00 Vegyi- és kalorikusgép szerel és karbantartó

13462–29/2007.VIII. 8.

30. 52 523 01 1000 00 00 Automatikai m szerész 13462–30/2007.VIII. 8.

31. 33 521 01 1000 00 00 Elektromechanikaim szerész

13462–31/2007.VIII. 8.

32. 31 522 01 0000 00 00 Elektromos gép- és készülékszerel

13462–32/2007.VIII. 8.

33. 33 522 01 0000 00 00 Elektronikai m szerész 13462–33/2007.VIII. 8.

34. 54 523 01 0000 00 00 Elektronikai technikus 13462–34/2007.VIII. 8.

35. 54 522 01 0000 00 00 Er sáramú elekt-rotechnikus

13462–35/2007.VIII. 8.

36. 31 521 14 0000 00 00Kereskedelmi, háztar-tási és vendéglátóipari gépszerel

13462–36/2007.VIII. 8.

37. 31 521 18 0000 00 00 Köt - és varró-gép m szerész

13462–37/2007.VIII. 8.

38. 51 521 01 0000 00 00 Másoló- és iroda-gép m szerész

13462–38/2007.VIII. 8.

39. 52 523 03 0000 00 00 Mechatronikaim szerész

13462–39/2007.VIII. 8.

40. 33 521 07 0000 00 00 Órás 13462–40/2007.VIII. 8.

41. 54 523 02 0000 00 00 Orvosi elektroni-kai technikus

13462–41/2007.VIII. 8.

42. 33 522 04 1000 00 00 Villanyszerel 13462–42/2007.VIII. 8.

43. 52 543 01 0000 00 00 Gumiipari technológus 13462–43/2007.VIII. 8.

44. 54 524 01 Laboratóriumi technikus 13462–44/2007.VIII. 8.

45. 52 521 02 0000 00 00 M anyag-feldolgozó 13462–45/2007.VIII. 8.

Sor-szám



2_resz.indd 56 8/19/2008 7:35:49 AM


57

46. 54 524 02 1000 00 00 Vegyipari technikus 13462–46/2007.VIII. 8.

47. 33 582 01 1000 00 00 Ács, állványozó 13462–47/2007.VIII. 8.

48. 33 582 02 0000 00 00 Bels építési szerke-zet- és burkolatszerel

13462–48/2007.VIII. 8.

49. 33 582 03 1000 00 00 Burkoló 13462–49/2007.VIII. 8.

50. 54 543 01 0000 00 00 Épít anyag-iparitechnikus

13462–50/2007.VIII. 8.

51. 31 582 07 1000 00 00 Épület- és épít-ménybádogos

13462–51/2007.VIII. 8.

52. 33 582 04 1000 00 00 Fest , mázoló és tapétázó

13462–52/2007.VIII. 8.

53. 31 582 13 0000 00 00 Kályhás 13462–53/2007.VIII. 8.

54. 54 521 02 0000 00 00 Korrózióvédelmitechnikus

13462–54/2007.VIII. 8.

55. 31 582 14 0000 00 00 K faragó, m kövesés épületszobrász

13462–55/2007.VIII. 8.

56. 31 582 15 1000 00 00 K m ves 13462–56/2007.VIII. 8.

57. 54 582 03 0000 00 00 Magasépít technikus 13462–57/2007.VIII. 8.

58. 54 582 04 0000 00 00 Mélyépít technikus 13462–58/2007.VIII. 8.

59. 31 582 17 0000 00 00 Tet fed 13462–59/2007.VIII. 8.

60. 33 542 01 1000 00 00 B rdíszm ves 13462–60/2007.VIII. 8.

61. 33 542 02 1000 00 00 Cipész, cip ké-szít , cip javító

13462–61/2007.VIII. 8.

62. 54 542 01 Könny ipari technikus 13462–62/2007.VIII. 8.

63. 33 542 05 Szabó 13462–63/2007.VIII. 8.

64. 31 542 02 1000 00 00 Szíjgyártó és nyerges 13462–64/2007.VIII. 8.

Sor-szám



2_resz.indd 57 8/19/2008 7:35:49 AM

Menyhért Anikó

58

65. 33 543 01 1000 00 00 Bútorasztalos 13462–65/2007.VIII. 8.

66. 31 582 08 1000 00 00 Épületasztalos 13462–66/2007.VIII. 8.

67. 54 543 02 Fa- és bútor-ipari technikus

13462–67/2007.VIII. 8.

68. 31 543 04 Kádár, bognár 13462–68/2007.VIII. 8.

69. 33 542 04 1000 00 00 Kárpitos 13462–69/2007.VIII. 8.

70. 31 527 01 0000 00 00 Könyvköt 13462–70/2007.VIII. 8.

71. 52 213 03 1000 00 00 Nyomdai gépmester 13462–71/2007.VIII. 8.

72. 54 213 05 0000 00 00 Nyomdaipari technikus 13462–72/2007.VIII. 8.

73. 54 345 03 0000 00 00 Munkaer piaci szer-vez , elemz

13462–73/2007.VIII. 8.

74. 54 347 01 Idegen nyelvi ügyfélkap-csolati szakügyintéz

13462–74/2007.VIII. 8.

75. 33 346 01 1000 00 00 Irodai asszisztens 13462–75/2007.VIII. 8.

76. 52 347 02 0000 00 00 Személyes ügyfélszol-gálati asszisztens

13462–76/2007.VIII. 8.

77. 52 347 03 0000 00 00Telefonos és elekt-ronikus ügyfélkap-csolati asszisztens

13462–77/2007.VIII. 8.

78. 54 346 01 Ügyviteli titkár 13462–78/2007.VIII. 8.

79. 31 341 01 Bolti eladó 13462–79/2007.VIII. 8.

80. 51 213 01 Fényképész és fotó-termék-keresked

13462–80/2007.VIII. 8.

81. 52 341 04 1000 00 00 Kereskedelmi ügyintéz 13462–81/2007.VIII. 8.

82. 52 341 05 1000 00 00 Keresked 13462–82/2007.VIII. 8.

83. 54 341 01 0000 00 00 Külkereskedelmiüzletköt

13462–83/2007.VIII. 8.

Sor-szám



2_resz.indd 58 8/19/2008 7:35:49 AM


59

84. 52 725 01 0000 00 00 Látszerész és fotó-cikk- keresked

13462–84/2007.VIII. 8.

85. 54 345 02 0000 00 00 Logisztikai ügyintéz 13462–85/2007.VIII. 8.

86. 52 342 01 0000 00 00 Marketing- és reklámügyintéz

13462–86/2007.VIII. 8.

87. 51 341 01 0000 00 00 M szakicikk-keresked 13462–87/2007.VIII. 8.

88. 33 811 01 0000 00 00 Cukrász 13462–88/2007.VIII. 8.

89. 54 812 01 1000 00 00 Idegenvezet 13462–89/2007.VIII. 8.

90. 33 811 02 1000 00 00 Pincér 13462–90/2007.VIII. 8.

91. 54 812 02 Protokoll és utazásügyintéz

13462–91/2007.VIII. 8.

92. 33 811 03 1000 00 00 Szakács 13462–92/2007.VIII. 8.

93. 52 811 02 0000 00 00 Vendégl s 13462–93/2007.VIII. 8.

94. 33 815 01 1000 00 00 Fodrász 13462–94/2007.VIII. 8.

95. 52 815 01 0000 00 00 Kozmetikus 13462–95/2007.VIII. 8.

96. 31 543 08 0000 00 00 Sportszerjavító 13462–96/2007.VIII. 8.

97. 54 345 05 0000 00 00 Szabványügyimenedzser

13462–97/2007.VIII. 8.

98. 31 543 09 0000 00 00 Üvegcsiszoló 13462–98/2007.VIII. 8.

A jóváhagyott központi programok megtekinthet ek a Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet honlapján (www.nive.hu).

A központi programokat a Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet forgalmazza.A megrendeléseket az NSZFI Dokumentációs Osztály, 1087 Budapest, Berzsenyi D. u. 6. levélcímre lehet megküldeni.

Sor-szám



2_resz.indd 59 8/19/2008 7:35:49 AM

Menyhért Anikó

60

1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos képzési jegyzékr l és az Országos képzési jegyzékbe történ felvétel és törlés eljárási rendjér l – ALKALMAZÁSA A KÖZPONTI PROGRAMOK TEKINTETÉBEN

„(4) Az OKJ-ben szerepl szakképesítés megszerzésére történ felkészítés

a) az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a mindenkori hatályos szakmai és vizsgaköve-telmények hatálybalépését l kezd dhet;

b) az iskolai rendszer szakképzésben a szakképzési évfolyamon a szakképesítésért felel sminiszter által jóváhagyott központi programok (tantervek) kiadását követ en kezdhet meg. 5) Az iskolai rendszer és az iskolai rendszeren kívüli szakképzésben a képzés az Országos képzési jegyzékr l szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet 2006. március 31.-én hatályos ren-delkezései és az ahhoz illeszked hatályos szakmai és vizsgakövetelmények, illet leg az iskolai rendszer szakképzés esetén központi programok (tantervek) és az elméleti képzés-hez szükséges tananyagok alapján, addig az id pontig – de legfeljebb a (6) bekezdésben meghatározott határid ig – indítható, amíg az adott képzésre vonatkozóan, az e rendelet el írásaihoz illeszked szakmai és vizsgakövetelmények, valamint az iskolai rendszer szak-képzés esetén a központi programok (tantervek) nem kerültek kiadásra.

A 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet által meghatározott, a szakképesítésnek OKJ-be való felvé-teléhez, módosításához, törléséhez szabott eljárási rend 2006. március 31-ét követ en nem alkalmazható. A szakképzést a megkezdésének id pontjában hatályos szakmai és vizsgakö-vetelmények alapján kell befejezni és eredményes szakmai vizsgát követ en a bizonyítványt kiadni.

(6) 2008. december 31-ét követ en a 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet rendelkezései szerinti szakképzés már nem indítható.”

2_resz.indd 60 8/19/2008 7:35:50 AM


61

Irodalomjegyzék

1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésr l•1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos képzési jegyzékr l és az Országos képzési •jegyzékbe történ felvétel és törlés eljárási rendjér l21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó •szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásárólA Szociális és Munkaügyi Minisztérium közleménye a szakképesítések központi prog-•ramjainak (tanterveinek) kiadásáról (2007. augusztus 17.)HEFOP 3.2.1 keretében elkészült módszertani útmutatók•HEFOP 3.2.1 keretében elkészült OKJ kiadvány•

2_resz.indd 61 8/19/2008 7:35:50 AM

2_resz.indd 62 8/19/2008 7:35:50 AM

Az újrendszer vizsgáztatás módszertani kérdései

63

Lukács Endréné–Modláné Görgényi Ildikó


Bevezet

A szakképzés struktúraváltozása a szakmai vizsga módosulását eredményezte. Az új típusú szak-mai vizsga jelent s érdekl dést kelt napjainkban a vizsgázók és a vizsgaszervez k körében.

A Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet a HEFOP 3.5.1. jel , „A feln ttképzés fej-lesztése” c. projekt keretében a 2007/2008. tanév elején pedagógus továbbképzést szerve-zett, melynek egyik témája az új rendszer vizsgáztatás módszertani kérdései volt. Ezen el adás anyagát jelen segédanyag az érdekl d k szíves rendelkezésére bocsátja.

A segédanyag készítésénél, mint a régi, mint pedig az új szakképzéshez kapcsolódó jogsza-bályok fi gyelembevételével hasznosításra került a többéves szakmai és pedagógiai tapasztalat.

Ismert, hogy a változások ellenére a szakmai vizsga vizsgabizottsága továbbra is változatlan összetétel , feladatai viszont a struktúraváltás következtében megújultak. Azzal például, hogy a szakképzésért felel s minisztériumon kívül más intézmény, szervezet is bekapcsolódott az elnö-kök kijelölésébe, új eljárások jelentek meg már a szakmai vizsga el készítésénél. A követelmény-modul bevezetésével új értelmet kapott a vizsgarész fogalma, a tervezés, lebonyolítás formái (pl. vizsgarend), egységesen szabályozottakká váltak. A szakmai vizsgán el térbe került a kom-petencia elv vizsgáztatás. A vizsgázók a korábbi két osztályzat helyett most egyet kapnak.

Lehetne sorolni tovább a változásokat. Egy biztos, a szakmai vizsga szabályos levezetéséhez fontos, hogy a vizsgabizottság ismerje az új eljárásokat, az elnök ne csupán sz kebben értel-mezve kiváló szakmai felkészültség legyen, hanem a vizsgáztatás jogszabályi, módszertani vonatkozásában is kell jártassággal rendelkezzen. A vizsgázóknak tisztában kell lenni az elvárásokkal, tisztában kell lenni a szakmai vizsgával összefügg jogaikkal, kötelességeikkel.

„Az új rendszer vizsgáztatás módszertani kérdései” c. kiadvány segítséget ad az új fogal-mak megismeréséhez, alkalmazásához, a szakmai vizsga szabályos lebonyolításához.

A moduláris szakképzés bevezetése mellett, kifutó jelleggel még a korábbi szakképzés vizsgái is folynak, ezért a segédanyag az úgynevezett „régi” szabályozás ismeretére épül, tehát els -sorban a változásokat emeli ki.

3_resz.indd 63 8/19/2008 7:37:41 AM


64

I.Szakképzés, szakmai vizsga

I.1. A szakképzés jogszabályi háttere

TörvényekTöbbször módosított közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény•Többször módosított szakképzésr l szóló 1993. évi LXXVI. törvény•2001. évi CI. törvény a feln ttképzésr l•2005. évi CXXXIX. törvény a fels oktatásról•2006. évi LV. törvény: a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról•

RendeletekAz aktuális tanév rendje •Többször módosított 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános •szabályairól és eljárás rendjér l – továbbiakban régi vizsgaszabályzat20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási •rendjér l – továbbiakban új vizsgaszabályzat31/2004. (XI. 13. ) OM rendelet az Országos szakért i, az Országos vizsgáztatási, az •országos szakmai szakért i és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékr l, vala-mint a szakért i tevékenységr l79/2006. (IV.5.) Korm. rendelet: a fels oktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes •rendelkezéseinek végrehajtásáról (2006.VII.1.)1/2006.(II.17.) OM rendelet: az Országos képzési jegyzékr l és az Országos képzési •jegyzékbe történ felvétel és törlés eljárási rendjér l10/2007. (II. 27.) SZMM rendelet az Országos képzési jegyzékr l•1/2006. (VII. 5.) SZMM rendelet a szakmai és vizsgakövetelmények formai el írásairól•A szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei •A módosított 1/2001. (I. 16.) OM rendelet a szakmai vizsgadíj és vizsgáztatási díjak •kereteir l8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folyatásának feltételeir l, •valamint a térségi integrált szakképz központ tanácsadó testületér l

I.2. Szakképzés

A szakképzés meghatározásának egyik formája szerint a szakképzés a szakmai tevékenység elsajátítására irányuló tanítási-tanulási folyamat, mely szakmai vizsgával zárul.

Szakképzésben az vehet részt, aki rendelkezik a választott szakképesítéshez rendelt felté-telekkel. Ezek lehetnek iskolai el képzettség és egyéb feltételek (életkor, pályaalkalmasság, szakmai alkalmasság, egészségügyi követelmények stb.).

3_resz.indd 64 8/19/2008 7:37:41 AM


65

A szakképzést általános képzés el zi meg, itt szerezhet meg a szakképzés egyik feltétele, az iskolai el képzettség.

A szakképzési szakaszba való belépéshez pályaalkalmassági, szakmai alkalmassági köve-telményeknek való megfelelés, pontosabban a szakmai és vizsgakövetelményekben el írt feltételeknek való megfelelés szükséges.

A szakképzés megvalósulhat iskolai rendszer és iskolarendszeren kívüli formában, de tör-ténhet a felkészülés egyénileg (önállóan) is. Ez utóbbi esetben „modulzáró vizsgaigazolás”-át kell bemutatni a szakmai vizsgára való jelentkezéskor.

Az iskolai rendszer szakképzés megvalósulhat az ifjúsági nevelés, valamint a feln ttképzés területén, tanulói, illet leg hallgatói jogviszonyban.

A közoktatási intézményt szakképzés folytatására a fenntartó által jóváhagyott alapító okirat jogosítja fel.

Iskolarendszeren kívüli szakképzés folyhat – hallgatói jogviszony hiányában feln ttképzés keretében – a regionális munkaer -képz és fejleszt központokban, gazdasági társaságok-ban, a szakképesítésért felel s miniszter által feljogosított intézményekben, szakközépisko-lákban, szakiskolákban, s t fels oktatási intézményekben.

Iskolarendszeren kívüli szakképzést az folytathat, akit jogszabály szerinti eredményes eljá-rásban a területileg illetékes munkaügyi központ nyilvántartásba vett, s err l Tanúsítvánnyal rendelkezik.

A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeit – mind iskolai rendszer , mind iskolarendszeren kívüli formában – az oktatási miniszter 8/2006. (III. 23.) OM rendelete szabályozza.

I.3. Szakmai vizsga

A szakmai vizsga fogalmát a szakképzés jellegét l függ en többféleképpen lehet meghatá-rozni.

Ezek közül egyet kiemelve a szakmai vizsga meghatározása: az Országos képzési jegyzék-ben meghatározott szakképesítés megszerzésére szervezett állami vizsga.

Célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a szakmai és vizsgakövetelmé-nyeknek (követelménymoduloknak) megfelel kompetenciákkal.

Eredményes vizsga esetén a vizsgázó szakképesítést (rész-szakképesítést) igazoló bizonyít-ványt kap.

3_resz.indd 65 8/19/2008 7:37:41 AM


66

Szakmai vizsgát a szakképz intézmények, illetve a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézmények szervezhetnek.

A szakmai vizsga szervezésére általában a szakképzés befejezését, vagy a felkészülést köve-t en kerül sor. A szakmai vizsgára írásban kell jelentkezni. A jelentkezéshez az új vizsgasza-bályzat alkalmazásakor a melléklete szerinti nyomtatványt kell használni.

I.4. A szakmai vizsga részei, új fogalmak a szakmai vizsgán

A szakmai vizsga a régi vizsgaszabályzat szerint

írásbeli,•szóbeli, •gyakorlati•

vizsgarészekb l áll.

Az egyes vizsgarészek tantárgyakból állhatnak. Az írásbeli és szóbeli vizsgarészen – ha a szakmai és vizsgakövetelmény másképp nem rendelkezik – a szakképzésért felel s miniszter által központilag kiadott tételek alapján kerül sor a vizsgázók teljesítményének mérésére, a gyakorlati vizsgarészen pedig a vizsgaszervez által elkészített feladatok alapján.

A vizsgarész szakkifejezés az új vizsgaszabályzat szerint más értelmet kapott, kifejtése az alábbiakban, az új fogalmak bemutatásánál található.

Új fogalmak a szakmai vizsgán a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjér l szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendeletben

Az új típusú vizsgához tartozó új fogalmak az alábbiak:

Vizsgarend: a vizsgaszervez által készített és a vizsgaelnök által elfogadott dokumentum, meghatározza a szakmai vizsga, a szakmai vizsgarészek a vizsgafeladatok helyét és id pont-ját.

Az elkészítésénél tehát fel kell tüntetni a szakképesítés és a vizsgarészek azonosító számát, elnevezését, a követelménymodulokként a vizsgafeladatot, a teljesítéshez meghatározott vizsgatevékenységet valamint azt, hogy az a helyi feltételek mellett melyik teremben (ter-mekben) és mikor teljesíthet .

Vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat: az a vizsgabizottság által elfogadott dokumen-tum, amely tartalmazza azokat az adott szakmai vizsgára vonatkozó szabályokat, amelyek a jogszabályi kereteken belül meghatározzák az adott szakmai vizsga lebonyolítása során a

3_resz.indd 66 8/19/2008 7:37:42 AM


67

bizottsági tagok között kialakított munkamegosztást, ellen rzési felel sséget. Meghatározza továbbá a vizsga lebonyolítása során, a helyi sajátosságokat fi gyelembe véve kialakított sza-bályokat és minden olyan szabályt, amely a vizsgázó, a vizsgaszervez részére kötelezettsé-get állapít meg vagy jogosultságot teremt és egyértelm vé teszi az adott vizsga lebonyolítá-sának körülményeit.

Ezen dokumentum vonatkozásában külön kiemelést érdemel a munkamegosztás és a fele-l sség kérdése. Pontosítása mind a vizsga soron, továbbá egyes utólagosan vitatott kérdések-ben igen nagy jelent ség .

Vizsgaprogram: a vizsgaszervez által elkészített és a vizsgabizottság által elfogadott doku-mentum, tartalmazza a vizsgacsoport vizsgázójának az adott szakmai vizsgával összefüggmegjelenési kötelezettségeit és lehet ségeit, annak id pontjával és helyével együtt. Készülhet külön-külön minden vizsgázóra, vagy összevontan minden vizsgázóra, de a lényege, hogy megállapítható legyen a vizsgázó számára, hogy hol, mikor, mi a kötelezettsége, ill. lehet -sége.

A vizsgaprogramot a vizsga helyszínén – a vizsga teljes ideje alatt – a vizsgázók részére hoz-záférhet vé kell tenni. A továbbiakban bemutatásra kerül a vizsgaprogram egy változatának részlete.

3_resz.indd 67 8/19/2008 7:37:42 AM


68

Vizsgázó neve:….............................……….

Vizsgaprograma 31 582 09 0010 31 04 Vízvezeték- és vízkészülék szerel szakmai vizsgán

Els vizsganap

08.00–10.00 1. vizsgarész (0111-06) 2. vizsgafeladat: Technológiai dokumentáció készítése Írásbeli vizsgatevékenység: 120 perc Helye: 103. sz. tanterem

10.00–10.45 3. vizsgarész (0109-06) 4. vizsgafeladat: Általános épületgépészeti információs feladatok, számítógép haszná-lattalÍrásbeli vizsgatevékenység: 45 perc Helye: 103. sz. tanterem

10.45–11.30 10. vizsgarész (0108-06) 2. vizsgafeladat: Víz- és csatornahálózati rendszerek, elemek, üzemviteli feladataiÍrásbeli vizsgatevékenység: 45 percHelye: 103. sz. tanterem

11.40–13.25 4. vizsgarész (0095-06) 1. vizsgafeladat: Általános cs szerelési el készít és kiegészít feladatok I. Gyakorlati vizsgatevékenység: 105 percHelye: 105. sz. terem

13.25–14.10 3. vizsgarész (0109-06) 3. vizsgafeladat: Általános célú épületgépészeti ívhegesztési feladatGyakorlati vizsgatevékenység: 45 percHelye: 105. sz. terem Összesen: 360 perc.

Megjegyzés: A vizsgázó egy napra es vizsgatevékenysége nem haladhatja meg a 6 órát.A szakmai vizsga id tartama – a vizsgázóra vonatkoztatva – legfeljebb 3 (+1) nap lehet.

Második vizsganap

(így tovább, hasonlóan)

3_resz.indd 68 8/19/2008 7:37:42 AM


69

Modulzáró vizsga

A képzési folyamat részét vagy egészét lezáró vizsga. Minimális tartalma: a vizsgafeladatok teljesítése során a biztonságos munkavégzéshez szükséges kompetenciák felmérése.

Vizsgarész

A vizsgarész az új vizsgaszabályzat értelmében a követelménymodulok (modulok) alapján szervezett vizsga elnevezése. A követelménymodulok teljesítése vizsgafeladattal, vagy vizs-gafeladatokkal mérhet . A vizsgafeladat írásbeli, interaktív, gyakorlati vagy szóbeli vizsga-tevékenységgel teljesíthet . Egy vizsgarészen belül több vizsgafeladat megoldására, tehát többféle vizsgatevékenység végzésére is sor kerülhet.

Egy napra több vizsgarész, többféle vizsgatevékenység szervezhet .

Vizsgatevékenységek

Gyakorlati vizsgatevékenység: a szakképesítés birtokában végezhet munkatevékeny-a)séggel azonos, vagy azt pontosan modellez tevékenység.Interaktív (számítógépes) vizsgatevékenység: a szakképesítés birtokában végezhetb) munkatevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellez , általában számítógép hasz-nálata mellett végzett vizsgatevékenység, amelynek során a számítógépes program a vizsgázó tevékenységét el re meghatározottan befolyásolja.Írásbeli vizsgatevékenység: a szakképesítés birtokában végezhet munkatevékenységgel c) azonos vagy azt pontosan modellez , a vizsgázó által készített (kiegészített), papíron vagy elektronikusan rögzített vizsgaproduktumot eredményez tevékenység a szakmai vizsga során.Szóbeli vizsgatevékenység: a szakképesítés megszerzése révén végezhet munkatevé-d)kenységgel azonos vagy azt pontosan modellez , vizsgáztató jelenlétében folyó, jellem-z en szóbeli információközléssel járó tevékenység a szakmai vizsga során.

A szóbeli vizsgatevékenység tervezéséhez az 1. számú ábra ad segítséget.

Megjegyzés:

Valamennyi vizsgatevékenység csak a vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzatban rögzí-tett vizsgabizottsági tag és a vizsgabizottság munkáját segít szakért jelenlétében kezdhetmeg, illet leg folytatható.

3_resz.indd 69 8/19/2008 7:37:42 AM


70

Vizsgázóksorszáma 15 30 45 1 óra 15 30 45 2 óra 15 30 45 3 óra Felkészülés Szóbeli

id tartama (perc)

1. 130 15

2. 145 15

3. 160 15

4. 175 15

5. 190 15

6. 105 15

7. 175 15

8. 175 15

9. 175 15

10. 175 15

1. ábraSzóbeli vizsgatevékenység ütemezése 10 vizsgázó esetén

A vizsgatevékenységekkel összefügg feladatok – változásokkal együtt – vázlatosan az aláb-biak.

Írásbeli, interaktív vizsgatevékenység (kompetencia mérése)Központi vizsgafeladat•Tájékoztató (interaktívhoz: speciális feltételek)•Országosan egységes vizsgaid pont •Ülésrend•Felügyelet•Javítás•Megtekintés•3 nap, 7 nap•Elnök ellen rz tevékenysége, észrevételek•Teljesítmény értékelése •

Szóbeli vizsgatevékenység (kompetencia mérése)Központi vizsgafeladat•Húzás•Értékelés, értékel lap•Pótfeladat•Teljesítmény értékelése•

Gyakorlati vizsgatevékenység (kompetencia mérése)Vizsgafeladat•Vizsgafeladat készít je, jóváhagyó•

3_resz.indd 70 8/19/2008 7:37:42 AM


71

Feltételek•Húzás•Gyakorlati vizsgatevékenység•Teljesítmény értékelése•

A sajátos nevelési igény (fogyatékossággal él ) vizsgázó azzal a kérelemmel fordulhat a vizsgabizottsághoz, hogy állapotának megfelel módon vizsgázhasson.

A szakmai vizsgát megel z en a vizsgabizottságnak a vizsgával kapcsolatos kérelmeket meg kell vizsgálni és dönteni a vizsgázóval kapcsolatos eljárásról.

A vizsgabizottság döntését jegyz könyvben rögzíti. A döntést a törzslapba is be kell írni.

3_resz.indd 71 8/19/2008 7:37:42 AM


72

II.A szakmai vizsgáztatás általános szabályai

II.1. A szakmai vizsga általános szabályai

A szakmai vizsgáztatás általános szabályai kiterjednek az Szt. 12–14. §-aiban szabályozott, az Országos képzési jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) meghatározott szakképesítés, szak-képesítés-elágazás, rész-szakképesítés, szakképesítés-ráépülés (a továbbiakban együtt: szak-képesítés) megszerzésére irányuló szakmai vizsgára, az abban résztvev kre, a vizsga lebo-nyolításával kapcsolatban kötelezettséggel vagy jogosultsággal rendelkez kre.

A szakmai vizsgán a vizsgakövetelmények teljesítéséhez szükséges tételsor, feladatközl lap, segédanyag, javítási-értékelési útmutató (a továbbiakban együtt: feladatlap), elkészítésér l a szakképesítésért felel s miniszter gondoskodik.

A szakmai vizsga – a régi vizsgaszabályzat fogalomrendszerét használva – írásbeli, gyakorlati vizsgarészéhez készített tételek, valamint az új szabályzat szerint az írásbeli, interaktív és gyakorlati vizsgatevékenységéhez készült feladatlapok egy szakmai vizsgán, a szóbeli vizsga-tevékenységhez készült tételek, feladatlapok a szakképesítésért felel s miniszter által történvisszavonásukig használhatók fel.

A központilag kiadott feladatlapokat a szakmai vizsga megkezdése el tt legalább 3 nappal nyomtatott formában vagy elektronikus úton juttatja el a szakképesítésért felel s miniszter – a több ágazat illetékességi körébe tartozó azonos vizsgarészek vonatkozásában az érintett miniszterrel egyetértésben – a vizsgaszervez nek.

A vizsgaszervez a feladatlapokat a csomagolásán, illetve az elektronikus úton megküldött feladatlapokon feltüntetett id pontig köteles oly módon rizni, hogy ahhoz illetéktelen sze-mély ne férhessen hozzá.

A képzés nyelvén ad számot tudásáról a vizsgázó abból a vizsgatevékenységb l, amelynek tananyagát idegen nyelven tanulta.

A szakképesítésért felel s minisztériumok a vizsgaszervez i jelentések, (tételigénylések) alapján gondoskodnak az írásbeli és az interaktív vizsgafeladatokról (tételekr l), a javítási és értékelési útmutatókról, meghatározzák azok átvételének idejét és módját. Egyes miniszté-riumoknál e feladatot a kijelölt szakmai f osztályok, más minisztériumoknál a szakképzési háttérintézmények végzik.

Az írásbeli, interaktív vizsgafeladat (írásbeli vizsgarész) id pontjait a szakképesítésért felel sminiszter évente, a vizsgát megel z év november 30-ig határozza meg, honlapján teszi közzé.

3_resz.indd 72 8/19/2008 7:37:42 AM


73

II.2. A szakmai vizsga résztvev i, az elnök megbízása

A szakmai vizsga résztvev i mind a régi, mind pedig az új szabályozás szerint:

vizsgabizottság•jegyz•a vizsgabizottság munkáját segít szakért k•felügyel k•vizsgaszervez segít i•vizsgázók.•

A szakmai vizsgára szakképesítésenként vagy vizsgarészenként vizsgacsoportot kell kialakí-tani. A vizsgacsoporthoz vizsgabizottságot kell létrehozni.

A vizsgabizottság elnevezésében változatlan, 3 tagú, elnökb l és 2 tagból áll. A szakmai vizsga további segít i nem tagjai a vizsgabizottságnak. A vizsgán résztvev k tevékenysége azonban a vizsgaszerkezet változása miatt módosult.

A szakmai vizsga résztvev it az 2. számú ábra szemlélteti.

A vizsgabizottság az új szabályozás szerint •a vizsgarend, •a vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat,•a vizsgaprogram•

szerint végzi a munkáját.

A szakmai vizsga résztvev i

Elnök

Segítő szakértő, tanár

Vizsgázó

Területi gazdasági kamara

képviselője

Jegyző

Vizsgázó

Vizsgaszervezőképviselője

Felügyelő

Vizsgázó

2. ábra Vizsgabizottság

3_resz.indd 73 8/19/2008 7:37:42 AM


74

A szakképesítésért felel s miniszter bízza meg a vizsgabizottság elnökét, de ezt a tevékeny-séget a Szt. 5. § (2) bekezdés e) pontja alapján az általa m ködtetett költségvetési szerv útján is végezheti (pl. a Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézetet), továbbá lehet ség van az elnök kamarai magbízására is. (Ld. 2.3. pont)

Ha a vizsga nyelve nem magyar, a vizsgabizottság elnökének a vizsgáztatás nyelvéb l fel-s fokú állami nyelvvizsgával, illet leg azzal egyenérték okmánnyal kell rendelkeznie. A vizsgabizottság elnöke nem lehet a vizsgaszervez intézmény alkalmazottja.

II.3. A területi gazdasági kamara képvisel jének delegálása

A vizsgabizottság gazdasági kamarát képvisel tagját – a vizsgaszervez felkérése alapján – a szakképesítés szerint illetékes gazdasági kamara delegálja.

A kamara a képvisel jének kijelölésér l a vizsgát szervez intézményt 15 nappal a szakmai vizsga megkezdése el tt írásban értesíti.

A Szt. 7. § (1) bekezdése értelmében megállapodás jöhet létre a szakképesítésért felel sminiszter és az országos gazdasági kamara között arra, hogy adott szakképesítések vizsga-elnökeinek kijelölését a kamara végezze. Az országos gazdasági kamara ebben az esetben vizsgaelnöki kijelölést végez.

Ha az Szt. 7. § (1) bekezdése szerint létrejött megállapodás alapján az elnök kijelölését a kamara végzi, akkor a vizsgaszervez a szakképesítésért felel s miniszter által – a honlapján mindenki által hozzáférhet módon – közzétett megállapodás szerinti országos gazdasági érdekképviseleti szervezetet kéri fel a vizsgabizottság kamarai képvisel jének a kijelölé-sére.

A gazdasági kamara – mint az el bbiekben is látható – feladata az el készít munkában b vült.

II.4. Vizsgaid pontok

Vizsgaid pontok az iskolai rendszer szakképzésben

Vizsgaid szak Jelentkezési határid

február–március december 15-ig,

május–június február 15-ig,

októberi vizsgaid szak augusztus 31-ig

3_resz.indd 74 8/19/2008 7:37:43 AM


75

Vizsgaid pontok az iskolarendszeren kívüli szakképzésben

Az országos vizsganapokat a – mint már említésre került – a szakképesítésért felel s minisz-ter évente határozza meg (nov. 30-ig). Jelentkezés a szakmai vizsga megkezdése el tt 30 nappal.

3_resz.indd 75 8/19/2008 7:37:43 AM


76

III.A vizsgáztatásban résztev k feladatai

III.1. A szakmai vizsgabizottság tagjai

Vizsgabizottság tagjai:

elnök,•területi gazdasági kamara képvisel je,•vizsgaszervez képvisel je.•

A vizsgabizottság az elnök irányítása szerint végzi munkáját. A bizottság a döntéseit bizottsági értekezleteken hozza meg, melyeken részt vesznek a bizottság munkáját segít szakért k (kér-dez tanár, javító tanár) is.

III.2. A szakmai vizsgabizottság elnökének feladatai

Vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat szerint végzi a munkáját. Tevékenysége az aláb-biakban összegezhet .

Irányítja a vizsgabizottság munkáját•Vezeti a szakmai vizsgát, a vizsgabizottság értekezleteit•Ellen riz (feltétel, irat, tárolás, személyazonosítás, jogosultság)•Átvizsgál (a kijavított írásbeli és interaktív feladatokat, az elkészült gyakorlati vizsgamun-•kákat)Jóváhagy (gyakorlati vizsgafeladat)•Értékel (a vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzatnak megfelel en gondoskodik az •írásbeli, az interaktív dolgozatok és elkészült gyakorlati munkák értékelésér l)Tájékoztat (vizsgázókat, vizsgabizottságot)•Összegez (tapasztalatok)•Jelentést készít•

III.3. A területi gazdasági kamara képvisel jének a feladatai

Vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat szerint végzi a munkáját. A területi gazdasági kamara képvisel jének feladata, hogy közrem ködjön a szakmai vizsgán:

a gyakorlati vizsgafeladatokhoz szükséges szakmai feltételek és biztonságos vizsgakörül-•mények ellen rzésében,

3_resz.indd 76 8/19/2008 7:37:43 AM


77

a gyakorlati vizsgafeladatok kiválasztásában,•az elkészült gyakorlati vizsgafeladatok átvizsgálásában,•a vizsgázók teljesítményének értékelésében,•vitás esetek elbírálásában.•

Ha gazdálkodó szervezetnél folyik a gyakorlati vizsga, akkor a területi gazdasági kamara feladata a gazdálkodó szervezet képvisel jével a gyakorlati vizsgarész el készítése.

III.4. A vizsgaszervez képvisel jének a feladatai

A vizsgabizottság el z két tagjához hasonlóan a Vizsgaszervezési és lebonyolítási szabály-zat szerint végzi a munkáját.

A vizsgaszervez képvisel je látja el a szakmai vizsga el készítésével és lefolytatásával kap-csolatos szervezési feladatokat, el készíti a szakmai vizsga eredményének kihirdetését, gon-doskodik a szakmai vizsga iratainak szabályszer kiállításáról és továbbításáról.

A vizsgaszervez képvisel je a gyakorlati vizsgarész el készítésével kapcsolatos feladatait a gyakorlati oktatás vezet jének bevonásával – ha gazdálkodó szervezetnél folyik a gyakorlati vizsgarész, a területi gazdasági kamara és a gazdálkodó szervezet képvisel jének részvéte-lével – látja el.

A vizsgaszervez a vizsgázó személyazonosságát valamennyi vizsgatevékenység el tt köte-les ellen rizni. Ha egy napra több vizsgarészt, illetve vizsgatevékenységet szerveztek, akkor az els vizsgatevékenység el tt köteles az ellen rzést megtenni.

Kiemelt feladata a vizsgázók folyamatos tájékoztatása a vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzatban, valamint a vizsgaprogramban rögzített információkról.

Továbbiakban a vizsgaszervez feladatainak összegezése kerül bemutatásra.

A vizsgaszervez feladatai vázlatosan (összehasonlítás)szakmai vizsgára jelentkezés megszervezése,•jelentés-készítés, •vizsgacsoportok kialakítása,•felmentési kérelmek elbírálásának el készítése,•vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat készítése,•vizsgaprogram készítése,•vizsgarend készítése, •gyakorlati vizsgafeladatok készítése,•gyakorlati munkahely el készítése,•vizsgarészenként meghatározott vizsgatevékenységek el készítése, lebonyolítása,•tájékoztatás,•dokumentálás (kiemelve: vizsgaösszesít )•

3_resz.indd 77 8/19/2008 7:37:43 AM


78

III.5. A vizsgabizottság munkáját segít tanárok (szakért k, szaktanárok, szakoktatók) feladatai

A gyakorlati vizsgatevékenység végzése során közrem köd szakért (szakoktató) fel-•adatai alapjaiban változatlanok, az eltérés els sorban a gyakorlati vizsgafeladatok készí-tésénél a kompetenciamérésre alkalmas feladatok összeállításában és a teljesítmények %-os értékelésében mutatkozik.Az írásbeli és az interaktív vizsgatevékenység ideje alatt a vizsgatermekben és a folyosó-•kon állandó felügyeletet a felügyel tanár (szakért ) látja el.A javító tanár a vizsgázó írásbeli és interaktív dolgozatát (produktumot) a vizsgabizottság •munkáját segít szakért a javítási-értékelési útmutató alapján – a vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat szerinti határid re – javítja ki és értékeli, valamint egyidej leg javaslatot tesz a %-os eredményre, (a régi vizsgaszabályzat szerint érdemjegy, az új szerint %-os értékelés). A kijavított dolgozatot az utolsó vizsgatevékenység el tt legalább 3 nappal el kell juttatni •az elnökhöz.A szóbeli vizsgatevékenységen közrem köd szaktanár (szakért ) látja el a kérdez tanári •feladatot, javaslatot tesz a vizsgázók szóbeli teljesítményének (%-os) min sítésére.Szóbeli vizsgatevékenység során több vizsgafeladat esetén több szaktanár is segítheti a •bizottság munkáját.

III.6. A vizsga jegyz jének feladatai

A jegyz t a vizsgaszervez vezet je bízza meg. Megbízása meghatározott id re szól. A jegyz nem tagja a vizsgabizottságnak.

A jegyz az alábbiak szerint ellátja a szakmai vizsga el készítésével és lefolytatásával kap-csolatos írásbeli feladatokat:

vezeti a vizsgabizottsági értekezletek jegyz könyvét,•elkészíti annak mellékletét,•kiállítja és vezeti a törzslapot,•megírja a bizonyítványt,•elvégzi a szakmai vizsgával kapcsolatos egyéb adminisztratív teend ket.•

III.7. A vizsgabizottság értekezletei

A vizsgabizottság az új vizsgaszabályzat szerint értekezletet tart:

a vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat és a vizsgaprogram elfogadása, a vizsgára •jelentkez vizsgafelmentés tárgyában benyújtott kérelmér l való döntés meghozatalára, illetve a szakmai vizsga els vizsgatevékenységének megkezdése el tt,

3_resz.indd 78 8/19/2008 7:37:43 AM


79

a szakmai vizsga utolsó vizsgatevékenységének befejezését követ en, a vizsgázók telje-•sítményének értékelése, a vizsga lebonyolítása szabályszer ségének megállapítása cél-jából,ha a szakmai vizsga lefolytatását, megtartását, befejezését zavaró vagy gátló körülmény •illet leg a vizsgázó elbírálása, az általa elkövetett szabálytalanság vagy egyéb ok azt szükségessé teszi.

A régi szabályozás szerint minimum kett értekezletre kerül sor. Az els a szóbeli megkez-dése el tt, a második egyben záró értekezlet is lehet, els dlegesen az osztályzatok kialakí-tását hivatott megvalósítani.

Az értekezlet akkor határozatképes, ha a döntés meghozatalában a teljes vizsgabizottság részt vesz.

A vizsgabizottság határozatait az elnök és a tagok nyílt szavazásával, egyszer szótöbbséggel hozza. A szakmai vizsga vizsgabizottságának döntésével, intézkedésével vagy intézkedésé-nek mulasztásával kapcsolatos különvéleményét a vizsgabizottság elnöke, tagja vagy a vizs-gabizottság munkáját segít szakért a vizsgabizottsági jegyz könyvben kérheti feltüntetni.

A vizsgabizottság elnökét, tagjait és jegyz jét, a vizsgabizottság munkáját segít szakért ket a vizsgabizottság határozatai tekintetében – azok kihirdetéséig – titoktartási kötelezettség terheli.

Ha az elnök a vizsgabizottság eljárásával vagy határozatával nem ért egyet, óvást nyújthat be, és a határozat végrehajtását felfüggesztheti. Az óvást haladéktalanul meg kell küldeni a szakképesítésért felel s miniszternek, aki azt három napon belül köteles elbírálni. Az óvás elbírálásáig a vizsgázó bizonyítványát nem lehet kiállítani.

Minden vizsgabizottsági értekezletr l jegyz könyvet kell készíteni. A vizsgarendben megha-tározott utolsó vizsgatevékenységet követ értekezleten készült jegyz könyvhöz – amelyet a vizsgabizottság elnöke, tagjai és jegyz je ír alá – csatolni kell a többi értekezlet jegyz -könyvét, az osztályozóívet, továbbá az elutasított felmentési kérelemhez benyújtott okiratok másolatát.

3_resz.indd 79 8/19/2008 7:37:43 AM


80

IV.A vizsgázók teljesítményének értékelése

A vizsgázók teljesítményét az új vizsgaszabályzat szerint vizsgatevékenységenként, modu-lonként százalékosan kell értékelni, majd a százalékos értékelés alapján a teljesítményt egyetlen osztályzattal kell kifejezni.

Általánosságban ez 3 vizsgarész (modul) esetén az alábbiak szerint értelmezend .

1. Vizsgarész (modul)1. Vizsgafeladat

Írásbeli vizsgatevékenység %2. VizsgafeladatGyakorlati vizsgatevékenység %


Szóbeli vizsgatevékenység %


Gyakorlati vizsgatevékenység %

Osztályzat% + % + % alapján

A kapott eredményt a kerekítési szabály szerinti egész számmá (egész %-ká) kell alakítani.

Négy vizsgarészb l (modulból) álló szakképesítés esetén, konkrét példán keresztül, számok-kal kifejezve az osztályzat az alábbiak szerint kerül megállapításra.

Az 52 342 01 0000 00 00 azonosító számú, Marketing- és reklámügyintéz megnevezésszakképesítés szakmai követelménymoduljai az alábbiak:

3_resz.indd 80 8/19/2008 7:37:43 AM


81

0061–06 Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek

0062–06 Marketing és PR alapismeretek

0063–06 Ügyintéz i feladatok a sajtókapcsolat, a rendezvényszervezés, a vál-lalati arculat-kialakítás és a reklámkampány-szervezés területén

0066–06 A marketing- és reklámtevékenység szervezése

Kiválasztva szemléltetéshez a 0061-06 azonosítószámú modulból a 3. vizsgafeladatot

0061–06 Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek

Sorsz. Vizsgafeladat Vizsgatevékenység

1.

Hivatalos dokumentumok számítógépen tör-tén elkészítése. Adatbázis-kezel program és internet használata. Az ügyviteli, irodatechni-kai eszközök használati módjainak bemutatása

gyakorlati

2.Az ügyviteli rend, a levelezés, a pénzforgalom, a számlázás és az okmánykezelés el írásai. Magyar és idegen nyelv okmányok tartalmának értelmezése

szóbeli

3.

A kommunikáció, a kapcsolattartás, az üzleti kultúra, a viselkedés alapvet szabályai. Szóbeli kommunikáció magyar és idegen nyel-ven az ügyintézés jellemz helyzeteiben

szóbeli

Alapul véve a szóbeli vizsgatevékenység 1/A és 1/B szóbeli vizsgafeladatot, a vizsgázó telje-sítményét a csatolt értékel lapon értékelve az osztályzat megállapításához a szóbeli vizsga-tevékenység %-os értékelése a továbbiakban tekinthet meg.

3_resz.indd 81 8/19/2008 7:37:43 AM


82

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM

Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója,

megnevezése: 0061-06 Ügyviteli, irodatechnikai,

kommunikációs ismeretek

Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése:

0061-06/3 A kommunikáció, a kapcsolattartás, az üzleti kultúra, a viselkedés alapvet szabá-lyai. Szóbeli kommunikáció magyar és idegen nyelven az ügyintézés jellemz helyzeteiben.

Szóbeli vizsgatevékenység

Szóbeli vizsgatevékenység id tartam: 30 perc

A 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 23. § 1. bekezdésében foglaltak alapján a szakmai vizsga szóbeli tételeit a 1617-1/2007. számon kiadom.

Jóváhagyta:

Mátyus Mihályf osztályvezet

2007

NEMZETI SZAKKÉPZÉSI ÉS FELN TTKÉPZÉSI INTÉZET

Érvényes: 2007. 04. 05-t l

3_resz.indd 82 8/19/2008 7:37:43 AM


83

A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos kép-zési jegyzékr l és az Országos képzési jegyzékbe történ felvétel és törlés eljárási rendjér lalapján.

Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés, szakképesítés-ráépülés azonosító száma, megnevezése:

52 341 04 0000 00 00 Kereskedelmi ügyintéz52 341 04 0001 52 01 Külgazdasági ügyintéz54 341 01 0000 00 00 Külkereskedelmi üzletköt52 341 04 1000 00 00 Kereskedelmi ügyintéz54 345 02 0000 00 00 Logisztikai ügyintéz54 345 02 0001 54 01 Nemzetközi szállítmányozási ügyintéz52 342 01 0000 00 00 Marketing- és reklámügyintéz55 345 02 0010 55 01 Logisztikai m szaki menedzserasszisztens55 345 02 0010 55 02 Terméktervez m szaki menedzserasszisztens52 342 01 0100 52 01 Hirdetési ügyintéz52 342 02 0000 00 00 PR ügyintéz

A kommunikáció, a kapcsolattartás, az üzleti kultúra, a viselkedés alapvet szabályai és a szóbeli kommunikáció magyar és idegen nyelven az ügyintézés jellemz helyzeteiben vizs-gafeladat jellemz i:

Az „A” feladatok a magyar nyelven, a „B” feladatok az idegen nyelven történ kommu-•nikációs ismereteket kérik számon.A szóbeli feladatokat a szaktanárok által összeállított mellékletek, segédanyagként fel-•használható képek, idézetek, szemléltet anyagok egészítsék ki!

1/A Önnek az a feladata, hogy egy Rt. kereskedelmi üzletköt jével találkozzon, azzal a szándékkal, hogy el zetesen egyeztessék a szerz déskötés feltételeit, és a megállapodás, egyeztetés után megkössék a szerz dést.

Hogyan készül fel a tárgyalásra? •A tárgyaláson milyen viselkedés-, kommunikációs stratégiákat alakíthat ki? •A mellékelt képekb l/idézetb l milyen következtetés(eke)t tud levonni?•

1/B Ön egy vállalat igazgatójának a személyi asszisztense. Telefonhívást kap a külföldi partner titkárn jét l, hogy a kinti igazgató betegsége miatt a hétf re tervezett tárgyalás elmarad.

Érdekl djön udvariasan a külföldi partner hogyléte fel l!•Egyeztessen újabb id pontot és helyszínt!•

3_resz.indd 83 8/19/2008 7:37:43 AM


84

A vizsgázó neve:

Értékel lap

1/A Önnek az a feladata, hogy egy Rt. kereskedelmi üzletköt jével találkozzon, azzal a szán-dékkal, hogy el zetesen egyeztessék a szerz déskötés feltételeit.

1/B Ön egy vállalat igazgatójának a személyi asszisztense. Telefonhívást kap a külföldi part-ner titkárn jét l, hogy a kinti igazgató betegsége miatt a hétf re tervezett tárgyalás elma-rad.

TípusSzakmai ismeretek alkal-mazása a szakmai és vizs-

gakövetelmény szerint

Hozzárendelt kompeten-ciák az információtartalom

vázlata alapján

Pontszámok

Maximum Elért

BAz üzleti kultúra, a verbá-lis, nonverbális kommuniká-ció, protokoll szabályai

Kommunikációs stratégiák 15 12

BA viselkedés, megjele-nés szabályai az ügyfél-szolgálati munka során

Viselkedési szabályok az üzleti életben 15 10

C Árajánlatok tartalma, ajánlat-kérés és -adás szabályai

Üzleti tárgyalá-sok el készítése 15 11

Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Elért

4 Beszédkészség Kommunikációs készségek 15 14

4 Olvasott szakmai szö-veg megértése

Viselkedési szabályok felis-merése a melléklet alapján 10 10

3 Idegen nyelv hallott szö-veg megértése

BeszédértésBeszédkészségJártasság a témában, szókincs

151515

141513

3 Telefonálás idegen nyelvenHívás fogadása infor-mációcsereTalálkozó átütemezése

1510

1519

Összesen 90 73Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Elért

Személyes Pontosság 1 1Türelem 1 1

Társas Udvariasság 2 1Konszenzus készség 2 1Nyelvhelyesség 2 1

3_resz.indd 84 8/19/2008 7:37:44 AM


85

Módszer Rendszerez képesség 111 11Emlékez képesség (isme-retmeg rzés) 111 11

Összesen 110 17Mindösszesen 100 80

Dátum:

aláírás

A szakmai vizsgán a követelménymodulokban elért teljesítmények megállapításához a szak-mai és vizsgakövetelmény az alábbiakat tartalmazza.

1. vizsgarész 2. vizsgarész 3. vizsgarész 4. vizsgarész1. feladat 50% 1. feladat 100% 1. feladat 100% 1. feladat 50%2. feladat 25% 2. feladat 30%3. feladat 25% 3. feladat 20%

Szakmai vizsga1. vizsgarész

30%2. vizsgarész

20%3. vizsgarész

20%4. vizsgarész

30%

A százalékos teljesítmény súlyozott átlagának kiszámítása fenti eredmény – 3. vizsgafeladat-nál a 80%-os teljesítmény – alapján:

1. vizsgarész

1. feladat 50% 0,5 x 0,7 = 35%

2. feladat 25% 0,25 x 0,6 = 15%

3. feladat 25% 0,25 x 0,8 = 20%

35% + 15% + 20% = 70%

1. vizsgarész: 30% 2. vizsgarész: 20% 3. vizsgarész: 20% 4. vizsgarész: 30%Teljesítmény:

70% 80% 85% 68%0,7 x 0,3 0,8 x 0,2 0,85 x 0,2 0,68 x 0,3

3_resz.indd 85 8/19/2008 7:37:44 AM


86

Tekintettel arra, hogy az els vizsgarészben elért teljesítményt 30%-nak kell a szakmai és vizsgakövetelmény szerint tekinteni, az els vizsgarész eredménye: 0,7 x 0,3=0,21.

Valamennyi vizsgarész eredményének kiszámításával:

0,7 x 0,3 + 0,8 x 0,2 + 0,85 x 0,2 + 0,68 x 0,3 = 74,4 % ≈ 74%

Vizsgarészenként elért százalékos teljesítmények átlaga alapján az osztályzat

81 – 100% jeles (5)71 – 80% jó (4) 74%61 – 70% közepes (3)51 – 60% elégséges (2)0 – 50% elégtelen (1)

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó egy vagy több vizsgarészen 50% vagy az alatti teljesítményt nyújtott.

A régi vizsgaszabályzat szerint a vizsgázó szakmai bizonyítványába:

szakmai elméletb l•szakmai gyakorlatból•

kap osztályzatot.

Az írásbeli dolgozatot a csatolt javítási értékelési útmutató alapján kell végezni, az írásbeli vizsgarészt tantárgyak teljesítményei alapján egyetlen érdemjeggyel kell min síteni.

A szóbeli vizsgarészen nyújtott tantárgyankénti teljesítmények és az írásbeli érdemjegy hatá-rozza meg a szakmai elmélet min sítését.

A gyakorlati vizsgarész teljesítménye alapján állapítható meg a gyakorlati vizsga osztályzata.

Az osztályzat kialakításának menetét az alábbiak szemléltetik.

3_resz.indd 86 8/19/2008 7:37:44 AM


87

V.Szakmai vizsga ellen rzése

20/2007. (V. 21) SZMM rendelet 11. §

Az ellen rzést végzi:

Szakképesítésért felel s miniszter (országos gazdasági kamarák vagy gazdasági érdek-•képviseleti szervek bevonásával)Oktatási Hivatal (hatósági ellen rzés)•

Összegezve: a szakképzés szerkezeti átalakítását követ en a szakmai vizsga tartalma és szer-kezete megváltozott. Várhatóan ez jelent sen hozzájárul a szakképzett munkavállalók gyor-sabb elhelyezkedéséhez, valamint a munka világában a helytálláshoz.

3_resz.indd 87 8/19/2008 7:37:45 AM

3_resz.indd 88 8/19/2008 7:37:45 AM

A képzés dokumentumai, elektronikus dokumentumok

89

Binder József


Bevezet

A képzés folyamán számtalan dokumentum keletkezik. Kezdve a tanulni vágyó felvételi lap-jától a képzés lezárásakor kitöltött statisztikai jelentésekig. Ezek egy része elérhet , kitölt-het , s t (amennyiben ez szükséges) továbbítható is elektronikus úton. Az elektronikus dokumentumkezelésnek számos el nye van. Id t, költséget, bosszúságot spórolhatunk vele. A Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet kiemelt jelent ség nek tartja, hogy azo-kat a képzési dokumentumokat, melyeket az intézethez kell eljuttatni, korszer formában tárja az érintettek elé. Ezek közül hármat szeretnék bemutatni, három olyan elektronikus dokumentumtovábbító rendszert, melyeknél mind a dokumentum el állítása, mind azoknak továbbítása elektronikus úton (is) történik. A három rendszer a következ :

Vizsgabejelentések•Vizsga-nyilvántartás•OSAP 1665 – Feln ttképzési statisztika•

4_resz.indd 89 8/19/2008 7:39:19 AM

Binder József

90

I.Vizsgabejelentések

3

Vizsgabejelentések

Jogszabályok:20/2007 (V.21.)SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárásrendjér l19/2007 (III.23.) OKM rendelet a 2007-2008–astanév rendjér l

1. ábra

A vizsgabejelentések tartalmi, formai részeit, valamint elkészítésének, elküldésének módját a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárásrendjér l szóló 20 / 2007. (V. 21.) SZMM rendelet 7.§–10.§ -ig foglalt el írások határozzák meg. A vizsgabejelentés a képzés azon dokumentuma, melyet, a képzést lezáró vizsga el tt kell elkészítenie a vizsga szervez -jének, majd eljuttatnia a szakképesítésért felel s minisztériumnak, vagy az általa megjelölt szervezetnek. Az SZMM hatáskörébe tartozó szakképesítések tekintetében ez az NSZFI vagy az MKIK lehet. A 19/2007 (III. 23.) OKM rendelet a helyes vizsgacsoport létszám-kialakításá-ban ad útmutatást. El írja, hogy a vizsgacsoport maximális létszáma 35 f lehet.

4_resz.indd 90 8/19/2008 7:39:19 AM


91

4

Vizsgabejelentések

Jelentés elküldésének határideje:Iskolai rendszer szakmai vizsgák esetén:– Február 15 + 15 nap– Augusztus 31 + 15 nap– December 15 + 15 nap

Iskolarendszeren kívüli szakmai vizsga esetén: a vizsga megkezdését megel z 30 nap

2. ábra

A vizsgaszervez a hallgatói jelentkezés lezárultával elküldi vizsgabejelentését a szakképesí-tésért felel s minisztérium, illetve a minisztérium által a vizsgaelnöki megbízások kiadásával megbízott szervezet részére. Ezzel egyidej leg a jelentés másolatát tájékoztatásul megküldi a vizsgaszervez székhelye szerinti illetékes megyei (f városi) önkormányzat f jegyz jének is. A jelentés elküldésének a határideje a következ képpen alakul:

Iskolai rendszer képzést lezáró vizsga esetén:

Február–márciusi vizsgaid szak esetén december 15-ig + 15 nap•Május–júniusi vizsgaid szak esetén február 15-ig + 15 nap•Októberi vizsgaid szak esetén augusztus 31-ig + 15 nap•

Iskolarendszeren kívüli képzést lezáró vizsga esetén:

A vizsga megkezdését megel z en legalább 30 nappal•

4_resz.indd 91 8/19/2008 7:39:21 AM

Binder József

92

5

Vizsgabejelentések

A jelentés tartalma:Vizsgaszervez megnevezése, elérhet ségeVizsgaszervezésre feljogosító jogszabály számaVizsgarend – Vizsgarészek megnevezése, helye, id pontja

3. ábra

A vizsgabejelentésnek a 20 / 2007. (V. 21.) SZMM rendelet szerint tartalmaznia kell:

A szakképesítés OKJ azonosító számát, megnevezését•Szakképesítés, illetve szakképesítés-elágazás megszerzését célzó vizsga esetén a vizsgán •megszerezhet rész-szakképesítés megnevezésétA vizsgázók számát•A vizsgarendet, mely a vizsgarészek azonosító számát és megnevezését, a vizsgatevé-•kenységek sorrendjét, id pontját tartalmazzaA vizsga helyét és idejét•Iskolai rendszer képzés esetén az intézmény OKM azonosítója•Iskolarendszeren kívüli képzés esetén a vizsgaszervezésre feljogosító jogszabály számát, •valamint a képzést folytató intézmény nyilvántartásba vételi helyét, a tanúsítvány számát és érvényességi idejét

4_resz.indd 92 8/19/2008 7:39:22 AM


93

A régi szerkezet OKJ szerint szervezett szakmai vizsgáknál a 26 / 2001. (VII.27.) OM rende-let el írásait kell fi gyelembe venni. Ezen jogszabály szerint a jelentésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

A szakképesítés OKJ azonosító számát, megnevezését•A vizsgázók számát•A vizsgarészek helyét és idejét•A vizsga helyét és idejét•Iskolai rendszer képzés esetén az intézmény OKM azonosítója•Iskolarendszeren kívüli képzés esetén a vizsgaszervezésre feljogosító jogszabály számát, •valamint a képzést folytató intézmény nyilvántartásba vételi helyét, a tanúsítvány számát és érvényességi idejét

6

Vizsgabejelentések

A jelentés elküldésének módja:A www.nszfi.hu internet címen a vizsgabejelentések menüpont alól elektronikusanA kinyomtatott, aláírt, lepecsételt példányt hitelesítés céljából postai úton az NSZFI részéreMásolatban a szakképesítés szerint területileg illetékes gazdasági kamara részére

4. ábra

A vizsgabejelentést (az SZMM hatáskörébe tartozó szakképesítések esetén) a Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet honlapján (http://www.nszfi .hu), a vizsgabejelenté-sek menüpont alatt kell kitölteni és interneten keresztül elküldeni. Az elküldött jelentést ki kell nyomtatni, és hitelesítés céljából, postai úton is el kell küldeni az NSZFI részére.

4_resz.indd 93 8/19/2008 7:39:23 AM

Binder József

94

Az intézethez beérkezett jelentések, formai, tartalmi és jogszabályi ellen rzés után, ugyan-csak interneten keresztül, távmunkában dolgozó szakért khöz kerülnek. A szakért k egy erre a célra kifejlesztett, biztonságos internetes csatornán tekinthetik meg a részükre kikül-dött vizsgajelentéseket. A felületen megtalálható az adott szakképesítés vizsgájának elnöki teend ivel megbízható személyek jegyzéke, valamint hozzáférhet a teljes vizsgaelnöki lista is. Amennyiben sikerült elnököt találni a vizsgára, az elnök adatai egyetlen kattintással beil-leszthet k a jelentésbe, majd egy gombnyomással a szakért k visszajuttatják azt az intézet-hez. Ezután már csak az elnöki megbízólevél, valamint az intézményi értesít levél nyomta-tása és postázása van hátra a folyamatból.

A vizsgabejelentések dokumentumtovábbító rendszere szinte teljesen elektronikus úton m ködik. Egyedül az adatküldés hitelesítése céljából, valamint a vizsgaelnök személyér lértesít levél kiküldésekor történik hagyományos (postai úton továbbított, papír alapú) doku-mentumküldés.

4_resz.indd 94 8/19/2008 7:39:25 AM


95

II.Vizsga-nyilvántartás

A szakképzésben és a feln ttképzésben az átláthatóság, a vizsgázók országos szakképesítésen-kénti megoszlása, a tendenciák értékelése céljából a Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet létrehozta az egységes, országos elektronikus vizsga-nyilvántartási rendszert. A nyilván-tartás az állam által elismert OKJ-ben szerepl szakképesítések záróvizsgáira vonatkozik.

A rendszer a fejlett, modern technikai eszközök alkalmazásával, az elektronikus ügyintézés szelle-mében került kifejlesztésre. A létrejött adatbázisban szerepl adatok alkalmasak lehetnek a szak-képzéssel, munkaer piaccal kapcsolatos kés bbi döntések, intézkedések el készítéséhez is.

12

Jogszabályi háttér

20/2007. (V.21.) SZMM rendelet: A vizsgaszervezvezet je … a vizsgaösszesít adatlap adatait …elektronikus úton … legalább fokozott biztonságúelektronikus aláírással ellátott dokumentumként …megküldi az NSZFI részére.

5. ábra

A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárásrendjér l szóló 20\2007. (V.21.) SZMM rendelet 34.§ (1) – (5) bekezdése az a jogszabályi háttér, amely a vizsga-nyilvántar-

4_resz.indd 95 8/19/2008 7:39:25 AM

Binder József

96

tás m ködését meghatározza. El írja, hogy ugyanezen rendelet 5. sz. mellékletében sze-repl vizsgaösszesít adatlapokat a vizsgaszervez vezet jének, a vizsga lezárását követ 30 napon belül, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumként kell megküldenie az NSZFI részére.

13

Az NSZFI feladatai

Adatszolgáltató felület biztosításavizsgaszervez részére

Beküldött vizsgaösszesít kfeldolgozása, adattárolás

Adathozzáférés biztosítása

Statisztikák, kimutatásokkészítése

6. ábra

Az NSZFI a rendeletben meghatározott szempontok alapján elkészítette, és folyamatosan fejleszti azt az elektronikus rendszert, amely az adatszolgáltatásokat fogadja és a felhasználók részére az intézet honlapján (http://www.nszfi .hu) hozzáférhet . A vizsgaszervez k ezen a honlapon, illetve az erre a célra kifejlesztett segédprogrammal kitöltik a meghatározott adatlapokat, és elküldik az NSZFI által üzemeltetett rendszerbe. Az adatszolgáltatás kizárólag elektronikus formában történ-het, és mivel a folyamat teljesen „papírmentes”, a küldött adatokat legalább fokozott biztonságú tanúsítvánnyal (fokozott biztonságú elektronikus aláírással) kell hitelesíteni.

4_resz.indd 96 8/19/2008 7:39:26 AM


97

Az NSZFI a létrejött számítógépes nyilvántartáshoz teljes kör , közvetlen és ingyenes hoz-záférést biztosít, valamint negyedévenként és évenként statisztikai adatszolgáltatást végez a szociális és munkaügyi miniszter, az oktatási és kulturális miniszter, valamint a szakképesítésért felel s miniszterek számára. A feladat magában foglalja mind az iskolai rendszer , mind az iskolarendszeren kívüli képzést lezáró szakmai vizsgák adatainak feldolgozását, valamennyi OKJ szerinti szakképesítés esetén, mind a 21 szakmacsoport vonatkozásában.

11

Az elektronikus aláírás

Az elektronikus aláírás definíciójaEgyszer elektronikus aláírásFokozott biztonságú elektronikus aláírás

HitelességSértetlenségLetagadhatatlanság

Tanúsítvány definíciójaSzemélyes tanúsítványMunkatársi tanúsítványSzervezeti tanúsítvány

Hitelesítés-szolgáltatókMagyarországon jelenleg öt cég ad ki elektronikus tanúsítványt, ebb l négy cég dolgozik nyílt piacra

7. ábra

Az intézet a rendszer kialakításakor különösen odafi gyelt arra, hogy a dokumentumok hitelesítése folyamán a lehet legtöbb szabadságot biztosítsa az adatszolgáltatók számára. Ezért az adatszolgál-tatást bármely – a Nemzeti Hírközlési Hatóság által nyilvántartásba vett – hitelesítés szolgáltató által kibocsátott tanúsítvánnyal lehet hitelesíteni. Magyarországon jelenleg 5 szolgáltató szerepel az NHH nyilvántartásában, ezek internetes elérhet ségét közzétettük a vizsga-nyilvántartás honlapján.

4_resz.indd 97 8/19/2008 7:39:27 AM

Binder József

98

15

Az adatszolgáltatás kialakított rendszere

El nyök:– Minimális eszközigény az adatszolgáltató részér l:

• Tanúsítvány• Internet böngész

– Az adatbevitel segítése, online ellen rzése– Az adatok elektronikusan kerülnek aláírásra és tárolásra:

• Nincs szükség papírra, adathordozóra• Alacsonyabb fenntartási költségek• Gyors visszakereshet ség

Hátrányok:– Folyamatos és biztosan befejezett adatbevitelt igényel

8. ábra

A kialakított rendszer el nyei, hogy – a megfogalmazott céloknak megfelel en – létrejött egy egységes adatbázis az állam által elismert szakképesítések vizsgáiról. Szemben a korábbi évek gyakorlatával, ahol a vizsga lezárása és az adatok nyilvántartásba vétele között gyakran egy év is eltelt, felgyorsult az adatfeldolgozás üteme. Gyakorlatilag az adatszolgáltatással egy id ben megjelennek az adatok a nyilvántartásban, valamint az esetlegesen szükséges módosítások is könnyebben és gyorsabban elvégezhet k. Mind az adatszolgáltató, mind az intézet részér l csökkentek a vizsga-nyilvántartással kapcsolatos adminisztrációs költségek, feladatok. Nincs szükség papírra, postai ügyintézésre, ez szintén jelent s költségmegtaka-rítást eredményezett. A kialakított online lekérdez felületnek köszönhet en a minisztériu-mok, kutatók szinte naprakész adatokat kaphatnak a szakképzés pillanatnyi helyzetér l.

4_resz.indd 98 8/19/2008 7:39:28 AM


99

14

Az adatszolgáltató feladatai

Megfelel biztonságú tanúsítvány beszerzéseMeghatalmazott kijelöléseAdatszolgáltatás a 2005. július 1. után szervezett szakmai vizsgákrólDigitálisan aláírt adatküldés

9. ábra

A vizsga befejezését követ en a vizsgaszervez a szakmai vizsgaösszesít adatlapokat:

Kiállítja (a vizsga-nyilvántartás rendszerében vagy a segédprogram használatával)•Elkészíti az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. Törvény szerinti legalább foko-•zott biztonságú aláírással ellátott dokumentumkéntMegküldi számítógépes nyilvántartás céljából az NSZFI részére a vizsga befejezését •követ 30 napon belül; majdIrattárba helyezi•

Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványokról készített bizonyítványmásodlat vagy pótbizonyítvány hiteles adatairól kiállított adatlap esetén a vizsgaszervez nek ugyanezt a folyamatot kell elvégeznie.

4_resz.indd 99 8/19/2008 7:39:29 AM

Binder József

100

A rendszerbe újonnan belép vizsgaszervez k teend i:

Megfelel biztonságú tanúsítvány beszerzése•Meghatalmazott kijelölése és adatainak közlése az NSZFI-vel•Adatszolgáltatás a lezárult szakmai vizsgákat követ 30 napon belül•

A vizsga-nyilvántartás dokumentumtovábbító rendszere teljesen elektronikus úton m ködik. Mind a küld , mind a fogadó fél kizárólag elektronikus formában látja a vizsgaösszesít adat-lapokat. Az adatküldés hitelesítése fokozott biztonságú elektronikus aláírással történik. Nincs szükség papír alapú tárolásra, postai ügyintézésre.

4_resz.indd 100 8/19/2008 7:39:30 AM


101

III.OSAP 1665 – Feln ttképzési statisztika

A harmadik bemutatni kívánt dokumentumtovábbító rendszer a feln ttképzési tevékenységr lkitöltend OSAP 1665-ös adatlap benyújtását lehet vé tev nyilvántartás. Ennél a rendszernél, mivel nem volt jogszabályi felhatalmazás a digitális aláírások használatára, egy felhasználónév – jelszó alapú autentikációs eljárást dolgozott ki az intézet. A kidolgozott eljárás el nye, hogy a vizsga-nyilvántartáshoz hasonlóan nincs szükség papír alapú ügyintézésre. Ezáltal az adatszolgál-tatási és feldolgozási id is csökkent, valamint itt is jelent s költségmegtakarítást lehetett elérni.

19

Feln ttképzési statisztika

Adatlap elküldésének határideje:A képzés befejezését követ 10. napigA 25 óra képzési id t nem meghaladó és a hatósági jelleg képzések esetén a tárgyévet követ 10. napig

10. ábra

Az adatlap kitöltésekor két fontos határid t kell fi gyelembe venni. A képzést befejez 10. napig vagy a 25 óránál kevesebb képzési idej , valamint a hatósági jelleg képzések esetén a tárgyévet követ 10. napig kell kitölteni az adatlapot. Adatszolgáltatásra kötelezett minden feln ttképzési tevékenységet folytató intézmény, mely szerepel a munkaügyi központok nyil-

4_resz.indd 101 8/19/2008 7:39:30 AM

Binder József

102

vántartásában. Az adatszolgáltatás kizárólag statisztikai célokra történik, a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 11.§ - 13.§ -ban el írtak szerint.

20

Feln ttképzési statisztika

A kialakított adatbeviteli rendszer jellemz i:„Varázsló jelleg ” adatlapkitöltés– A kérdések egyenként jelennek meg– Csak az a kérdés jelenik meg, amelyiket a képzés jellegéb l

adódóan ki kell tölteni– A kitöltést folyamatos „súgó” segíti

11. ábra

A korábbi, az SZMM-ben folytatott, adatgy jtés tapasztalatait fi gyelembe véve került kialakí-tásra az intézetben a feln ttképzési statisztikai dokumentumtovábbító rendszer. A kialakított rendszer jellemz i:

Varázsló jelleg adatlapkitöltés, a kérdések egyenként jelennek meg•A kitölt kizárólag azokat a kérdéseket kapja meg, melyet a képzés jellegéb l adódóan •ki kell töltenieA kitöltést folyamatos „súgó” és kitöltési információk segítik•A kitöltött adatlap menthet a kitölt gépére•

Az ismertetett három rendszer közös jellemz je, hogy mindhárom esetben egy bizonyos adatlapot kell elektronikusan kitölteni, valamint az NSZFI-hez eljuttatni. Rendszerszintkülönbségek kizárólag a küldött adatok hitelesítésében fordulnak el . A vizsgabejelentések-nél a hitelesítés a kinyomtatott jelent lap postai úton történ továbbítása, a vizsga-nyilván-tartásnál ezt helyettesíti a digitális aláírás, míg a feln ttképzési statisztikánál egy felhasználó-név – jelszó alapú hitelesítés került alkalmazásra.

4_resz.indd 102 8/19/2008 7:39:31 AM

A kompetencia az új OKJ rendszerében

103

Petrovics Sándor


I.Az NFT 3.2.1 központi programjának

végrehajtása során alkalmazott kompetenciarendszer

I.1. A kompetencia fogalma a Feln ttképzési törvényben

„A feln ttképzésben részt vett személy ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatar-tási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére”

A sajátos kompetenciarendszer indokai:

A kompetencia mint az embernek, illetve a cselekvésének leírására használt fogalom alig több mint egy évtizede született meg és vált mindennaposan használttá.

Amellett, hogy a kompetenciának mint általános fogalomnak többé-kevésbé kialakult az értelmezése, a róla szóló sz kös hazai és nemzetközi szakirodalomból egyetlen dolog lát-szik világosan:

Nincs olyan általánosan elfogadott és használt kompetenciarendszer, és nincs a konkrét kompetenciáknak olyan listája, amely minden célra alkalmas lenne. A meglév és a szak-irodalomban fellelhet modellek, a már alkalmazott rendszerek, fogalomkészletek sokfélék, minden változathoz találunk hasonlókat és attól jelent sen eltér ket is.

Az összes ilyen ismerete és elemzése nélkül is valószín síthet , hogy mindegyik a saját céljára orientált szemléletmódot tükrözi, és a saját feladatára megoldást kínáló eszközrendszert képez.

A fentiek további kérdéseket vetnek fel:

Ha egy évtized alatt nem alakult ki, akkor létezik-e egyáltalán univerzális kompetencia-1. rendszer?

5_resz.indd 103 8/19/2008 7:41:16 AM

Petrovics Sándor

104

Ha létezik, akkor a valóság leírásához eddig használt modelljeink és algoritmusaink 2. alkalmasak-e ennek leírására is, vagy gyökeresen új modellre lenne szükség?

Szükségünk van-e egyáltalán erre az univerzális rendszerre, vagy az eddigi példákhoz 3. hasonlóan az adott célra orientált rendszer és eljárások lesznek használhatóak?

I.2. A kompetencia természete és modellezése

Az általában és az ember egységében szemlélt kompetencia-összesség kontinuumként, folyto-nos közegként modellezhet . Az egyes rendszerek megnevezések készleteinek alkalmazásával megkísérlik a kontinuumot diszkrét elemek halmazává tenni. Ezen készletek azonban gyakran önmagukban is, egymás között azonban mindenképpen többszörösen átfed , gyakran hie-rarchikus kapcsolódású, sztochasztikusan szervez d elemekb l állnak. Olyanokból, ame-lyek feltételei és egyben eredményei is a cselekvésnek, amelyek keletkeznek és átalakulnak, amelyek közül bármelyik összetehet más elemekb l, közülük számosnak a hiánya pótolható másokkal, m ködésükben valószín leg mindig konkrét helyzetekhez, körülményekhez, sze-mélyekhez köt dnek. Szemléltetni leginkább folyton változó szálak olyan funkcionális szöve-dékeként lehet, amely a korlátain belül mindig egy bizonyos célnak megfelel en alakul át.

Az NFT HEFOP 3.2.1. nem a kompetenciákról szóló kutatási projekt. A feladatainak megol-dásához a kompetenciát az emberi tanulás, tudás és munka terében kell súlyponti fogalom-ként meghatározni. Ebben az eleve lesz kített térben a tételesen megfogalmazott konkrét feladat feltétlenül egy speciális, célszer en kialakított rendszer megalkotását és ennek meg-felel eljárások alkalmazását teszi indokolttá.

A Központi program végrehajtása során alkalmazott kompetenciarendszer ezért szigorúan pragmatikus alapon, arra a célra jött létre, hogy a FEOR 3-8. (esetenként 9.) foglalkozási f csoportjaiban megnevezett, tehát a középfokú szakképesítések birtokában végezhet mun-katevékenységeknek megfelel kompetenciákat, mint létez halmazt leképezze, rendszerbe foglalja, valamint hogy ehhez illeszthet vé tegye a szakmai vizsgát és az iskolai rendszerképzésekhez elkészítend központi programokat.

I.3. A kompetencia fogalmának értelmezése

A kompetenciák, mint az ember cselekvésre való képessége kétféle szemlélet alapján defi -niálhatók. Az egyik a forrás, az eredet, azaz a cselekv személy sajátosságaként, tulajdon-ságaként határozza meg, a másik szemlélet a cselekvés eredménye, produktuma, a személy megnyilvánulása, teljesítménye fel l. A hazai pedagógiai szakirodalomban, valamint egyes jogszabályokban (pl. Nemzeti Alaptanterv, feln ttképzési tv., közoktatási tv.) található értel-mezések, fogalomhasználat inkább a cselekvés eredete, azaz a tudások és személyi tulaj-donságok alapján való, a szakképzés közelmúltjának fejlesztései (világbanki program) inkább

5_resz.indd 104 8/19/2008 7:41:16 AM


105

a cselekvés eredményei, azaz a tevékenységek és az elvégzend feladatok oldaláról közelítdefi níciót használják.

Több fogalomrendszer törekszik a kétféle értelmezés valamiféle ”egymásba kötegelésével” (pl. a NAT kulcskompetenciák megnevezése), vagy nyelvi megfogalmazás révén megjelení-teni a személy cselekvéseiben szervesen összeköt d mindkét vetületet.

Törvényszövegben is fellelhet defi nícióként a feln ttképzési törvény megfogalmazásában a kompetencia „a személy ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, visel-kedési jegyeinek összessége, mely által képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére.

Az NFT 3.2.1. komponensének végrehajtása során feltétlenül szükséges a kompetencia fogal-mának egy ehhez hasonló kett s értelmezését alkalmazni, amely kezdett l fogva koherens a – részben szintén az NFT keretében – jelenleg folyó más fejlesztésekkel, és illeszkedik vala-mennyi oktatási terület (közoktatás, szakképzés, feln ttképzés, fels oktatás, nem formális tanulás), valamint a munka világa, a foglalkoztatás, gazdaság, és a kultúra területein szokásos fogalomhasználathoz.

A központi program keretében kifejlesztett és alkalmazott módszer a tevékenységek, fel-adatok részletezése által adott egyik értelmezés mellett a kompetenciákat a „személy isme-retein, készségei, képességei, magatartási, viselkedési jegyei” szerinti értelmezésében tehát a kompetenciák „személyes tulajdonságok” vetületében is közvetlenül, konkrétan jeleníti meg. A projekt során a tulajdonságkompetenciákat a foglalkozási kompetenciák Európában is használt és elfogadott rendszere szerint tagoltuk (szakmai, módszer, társas és személyi kompetenciák).

A munka világában a dolgozóval szemben támasztott követelmények már konkrét feladatok megoldására való alkalmasságként jelennek meg, ezért a kompetenciák feltárásakor feltétle-nül szükséges a munkakör-elemezésekb l, és a munkaszakért k által megadott tudásokból, személyes tulajdonságokból kiindulni. A kompetenciák két vetületének együttes alkalma-zása révén már a munkahelykereséskor, a munkavállaláskor is pontosabban megbízhatóbban megítélhet egy munkakör és az ellátására jelentkez dolgozó megfelelése.

Az egyén tudása, személyes tulajdonságai, valamint ezeknek a szakma követelményei és a foglalkozás feladatai közötti közvetlen összefüggések nem csupán a szakmát, foglalkozást ismer k, hanem a „laikusok” számára is érthet ek lesznek, az életpálya tervezése is köny-nyebbé válik.

A kompetenciaprofi lok kett s vetület rögzítése megteremtheti az oktatási, képzési folya-matok egységes volta miatt szükséges egyik illeszt -felületet a közoktatási és a szakképzési folyamatok között. Konkrétabban válik megfogalmazhatóvá, hogy mely közoktatási és neve-lési folyamatok, illetve milyen eredmények hasznosulhatnak jól a szakképzés során.

5_resz.indd 105 8/19/2008 7:41:16 AM

Petrovics Sándor

106

Amellett, hogy a Lifelong Learning” sem csupán a szakképzésben való egész életen át tartó részvételt, hanem az általános m vel dést, új eszköztudások megszerzését, új motivációk kialakulását, az egyéni innovációk, a kreativitás kibontakozását és munkatevékenységgé való fejl dését is jelentik, a tulajdonságkompetenciák min sége az egyéni boldogulás és a személyes életmin ség jelent s tényez i is. Így a szakképzésben való részvétel ezekkel a személyes aktivitásokkal, illetve teljesítményekkel együtt teszi lehet vé az alkalmazkodást, a szakma, szakterület váltását, az életpálya alakítását.

I.4. A kompetencia egyik közoktatási értelmezése

(elérhet : www.oki.hu/oldal.php?tipus=kiadvany&kod=kompetenciaszerz Halász Gábor)

A kompetencia fogalma arra a tulajdonságunkra utal, amely az élet fennmaradása szem-pontjából talán a legfontosabb. Ha a jelentését más szóval akarnánk visszaadni, erre talán a „cselekv képesség” lenne a legalkalmasabb.

Ha b vebben körül kell írnunk, talán így tehetnénk: „az a képességünk és hajlandóságunk, hogy a bennünk lév tudást (ismereteket, készségeket és attit dbeli jellemz ket) sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsuk”.

...Az embernek azt a bonyolult képességét, hogy meglév tapasztalatait és tudását olyan komplex cselekvésekké tudja és akarja formálni, amelyekre szükség van az életben maradás-hoz, a fejl déshez és az egyéni vagy társas életben való boldoguláshoz, nem adják vissza az olyan megszokott fogalmak, mint a tudás, az ismeret, a készségek vagy a képességek. Az új fogalom bevezetését és elterjedését egyebek mellett éppen az motiválta, hogy nem tudunk és nem akarunk lemondani annak a komplexitásnak a kifejezésér l, amit beleértünk a kom-petencia fogalmába. Olyan új fogalomra volt szükségünk, amely képes magában hordozni egy új, a megszokottól összetettebb jelentéstartalmat. Ez önmagában persze még nem tudná megmagyarázni, miért futott be e fogalom ennyire látványos oktatáspolitikai karriert.

Annak, hogy a kompetencia az egyik leggyakrabban használt szó lett az oktatáspolitikusok és a kormányzati dokumentumok nyelvében is, több olyan, egymást er sít oka van, amelyek paradigmatikus változást jeleznek az iskolai oktatásról való gondolkodásukban. Az oktatás és képzés világában e szót el ször a szakképzéssel foglalkozók kezdték gyakran használni. A szakmai képzés szükségképpen pragmatikus világában nem sokat ér az a tudás, amely nem képes sikeres és min ségi munkavégzésben kifejez dni: a puszta „tudásnál” és e tudás nyelvi megjelenítésénél (a „lecke felmondásánál”) itt mindig is fontosabb volt a „csinálni tudás”. Akkor, amikor szakképzési vagy kvalifi kációs követelményeket fogalmaznak meg, nem elegend azt megmondani, hogy – a szó verbalitáshoz kapcsolódó értelmében – „mit kell tudni”, hanem azt is rögzíteni kell, hogy „mit kell tudni megcsinálni”.

5_resz.indd 106 8/19/2008 7:41:17 AM


107

Ahhoz azonban, hogy ez a cselekvést hangsúlyozó pragmatikus szemlélet a szakképzés vilá-gából áthatoljon a m veltség átadásáról és a személyiség fejlesztésér l, azaz az általános képzésr l való gondolkodás területére, szükség volt arra is, hogy e terület m vel i szembe-süljenek valami új dologgal. Ez az új dolog a jöv és a jöv ben szükséges tudás nyitottsága és annak megértése, hogy ez a nyitottság a korábbiaktól eltér helyzetet teremt. Annak belá-tásáról van szó, hogy a technológiai, kulturális és társadalmi változások felgyorsulása miatt egynemzedéknyi id távban sem vagyunk többé képesek pontosan megmondani, milyen személyiség és milyen tudás garantálja az egyének boldogulását, s t az emberiség fennma-radását és fejl dését. Ez az a pont, ahol az a szemléletmód és nyelvezet, amelyet a kogni-tív tudományok a komplex készségek megtanulásával kapcsolatban az elmúlt évtizedekben kialakítottak, egy csapásra relevánssá vált az oktatáspolitika számára.

... amikor valakinek a kompetenciáját szeretnénk fejleszteni, az a célunk, hogy cselekv -képessé tegyük egy olyan világban, amelyr l nem tudjuk el re, milyen konkrét, specifi kus cselekvéseket fog igényelni. ... A kompetens ember nem ezt vagy azt képes megtenni, azaz nem a cselekvések egy el re rögzített listáját tudja végrehajtani, hanem – egy-egy területen – az el re nem látható cselekvések végtelen sorának megtételéhez szükséges képességekkel rendelkezik.

... A tanulás többé nem azonosítható azzal, amit iskoláskorunkban az iskolákban teszünk, hanem azt az élet egészét horizontálisan és vertikálisan átível emberi tevékenységnek kell tekintenünk. A legfontosabb kompetenciánk éppen a tanulásra, a tanulás megtanulására és a tanulás folyamatos fenntartására való képességünk. A kompetencia fogalma közvetlen és szoros kapcsolatban áll az egész életen át tartó tanulás fogalmával...

A kompetenciafejlesztés nem áll távol attól, amit korábban képességfejlesztésnek nevez-tünk.

...Innen azonban egy lépéssel tovább kell lépnünk...az autonómia, a felel sség és az elköte-lezettség irányába is. A kompetens ember nemcsak képes valamire, hanem egyúttal elköte-lezett a cselekvésre, felel snek érzi magát saját cselekvéséért, és cselekv helyzetbe akarja hozni magát. A kompetencia ilyen értelemben jóval több, mint az, amit képességnek vagy készségnek nevezünk. Képességeknek és készségeknek a passzív ember is birtokában lehet, a kompetens ember azonban szükségképpen cselekv embert is jelent.

Ma úgy gondoljuk, az el re nem látható helyzetekben való aktív cselekv képesség képessé-gének a kialakítása a legkomolyabb cél, melyet az iskolák elé t zhetünk...

5_resz.indd 107 8/19/2008 7:41:17 AM

Petrovics Sándor

108

II.A szakképesítések követelményeinek tagolódása,

a szakképesítések kompetenciaprofi lja

A szakképesítések kompetenciaprofi lja a személy egységes kompetenciakészletét két vetület-ben, feladatkompetenciaként és tulajdonságkompetenciaként írja le.

II.1. A feladatprofi l

A feladatkompetenciák és a feladatprofi l értelmezése

A feladatprofi l leírja a szakképesítés megszerzését követ munkába álláskor a munkavállaló személyéhez köthet és „különösebb nehézségek nélkül” ellátható cselekvéseket, munkafel-adatokat, elvárható tudást, mell zve az esetenként a konkrét munkahelyi betanulás kereté-ben megszerzend kompetenciákat.

A szakképesítés feladatprofi lja a szakmai szokásoknak, szabványoknak, jogszabályoknak megfelel munkatevékenység alapul vételével, de konkrét teljesítményszintek, min ségi és mennyiségi jellemz k megadása nélkül van meghatározva. Ez utóbbiakat várhatóan a vizs-gafeladatok elkészítési, illetve értékelési útmutatói tartalmazzák majd.

A feladatprofi lban a szorosan vett „cél szerinti” szakmai munkatevékenység feladatai vannak. Az ezeken kívülieket (például értékesítés, gazdálkodási feladatok) csak akkor szerepelnek, ha azok a cél szerintit l nem különíthet k el, azzal szervesen összekapcsolódnak és a szak-képesítés szokásos szervezeti keretei következtében a dolgozók meghatározó többségének személyes munkafeladatot jelentenek.

A feladatprofi l azoknak a munkafeladatoknak a felsorolása, amelyeket egy dolgozó a szakké-pesítés megszerzése, birtoklása révén tud elvégezni.

A feladatprofi l a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményének és központi programjának minden további részét is alapvet en meghatározza.

A feladatkompetenciák meghatározásakor fi gyelembe kell venni

a szakképesítés munkaer -piaci helyzetét, a szakképesítésnek megfelel munkatevé-•kenység szokásos szervezeti kereteit,a szakképesítések között érvényesül horizontális és vertikális munkamegosztást, azaz a •kapcsolódó szakképesítések feltételezhet követelményeit,

5_resz.indd 108 8/19/2008 7:41:17 AM


109

az érintett dolgozók, célcsoportok feltételezhet sajátosságait,•szakképesítés szintjét, képzési idejét és más adatait •a szakképesítés tagolódását (a modulárisan kapcsolódó, valamint a rész-szakképesítése-•ket, továbbá az elágazásokat és ráépüléseket).

A szerz i munka során egyensúlyban kell tartani

a specializációt és a széles alapozást célzó törekvéseket,•a kapcsolódó szakképesítések elkülönítését és integrációját,•a hagyományok meg rzését és a változtatást célzó szándékot, továbbá•a szakképzési követelményekkel kapcsolatos di erenciált munkaadói és a munkavállalói •érdekeket érvényesít szándékokat.

Adott munkahelyen meghatározott munkakör betöltésére irányuló képesítés részletesebben leírhatja a munkatevékenységeket és konkrétabb mennyiségi és min ségi követelményeket is megfogalmazhat, valamint tartalmazhat a szakképesítéshez nem tartozó, a munkakörhöz viszont szorosan köt d munkafeladatokat is.

II.2. A feladatprofi l szerkezete

A szakmai és vizsgakövetelmények követelménymoduljaiba tartozó feladatokat a szerz k a teljes szakképesítés tematikus feladatprofi ljának felosztásával készítették el.

A tematikus feladatprofi l háromszint ágszerkezetbe tagolódik, feladatcsoportokból, azokon belül feladatokból, azokon belül m veletekb l (feladatelemekb l) áll.

A feladatprofi l valamennyi megfogalmazása a lehetséges mértékben tömör, terjedelme álta-lában nem több 80, illetve elágazásonként és ráépülésenként további 20 sornál.

A feladatprofi l elkészítését célszer en a feladatok meghatározásával kell kezdeni, majd a feladatokat munkam veletekre, feladatelemekre bontani és ezután végezni el a csoportokba sorolásukat.

II.3. Feladatok a feladatprofi lban

A feladatprofi lban a feladatelemekb l, munkam veletekb l felépül középs szint egysé-gek a feladatok. Ezek általában

feladatelemekb l, m veletekb l id ben egymás után, a technológiai folyamat által •kötött sorrendben, lineárisan épülnek fel,

5_resz.indd 109 8/19/2008 7:41:17 AM

Petrovics Sándor

110

termék, szolgáltatás el állítását célzó munkafolyamat lezárható szakaszai, a feladatot •a munkafolyamatban gyakran más technológiával, máshol, máskor, más dolgozó által végzett munkafeladat el zheti meg, illetve követheti,valamilyen átadható, értékesíthet , elszámolható eredményt hoznak, funkcionális cél-•juk, értelmük van,a szervezeti keretekt l és a munkamegosztástól függ en a dolgozó munkájában ismét-•l dhetnek, vagy munkafolyamatot alkothatnak.

A kés bbiekben a tulajdonságprofi l elkészítése során a feladatvégzési alkalmasság összete-v it a feladatokhoz hozzárendelve kell meghatározni. Ezért azokat a feladatokat, amelyek a személy feladatvégzési alkalmasságának egyes összetev i tekintetében jelent sen eltér ek, külön kell megjeleníteni. Célszer összevonni és gy jt fogalmakkal leírni azokat a feladato-kat, amelyek az összetev kben nem, csupán például m szaki paraméterekben, környezeti, szervezeti stb. feltételekben térnek el egymástól.

A feladatprofi lban a feladatot nem feltétlenül szükséges feladatelemekre, m veletekre bon-tani, viszont el kell helyezni egy feladatcsoportban. Amennyiben nem szerves része egyik feladatcsoportnak sem, illetve nem alkotható az ilyen feladatokból tartalmilag egységes feladatcsoport, akkor egy „egyéb feladatok” feladatcsoportba kell elhelyezni.

A feladatokat egyes szám harmadik személyben, a „Mit csinál?” kérdésre válaszolva kell megfogalmazni. A megfogalmazások tartalmazzák

a munkatevékenység tárgyát és/vagy a cselekvés célját,•a dolgozónak a feladat elvégzésében betöltött szerepét, funkcióját, valamint•a szükséges további, a feladat, feladatelem azonosítását szolgáló információkat (pl. a •m velet szempontjából fontosnak ítélt produktumok, eszközök megnevezését).

II.4. Munkam veletek, feladatelemek a feladatprofi lban

A feladatprofi lt felépít legkisebb egység a munkam velet, feladatelem. Ezek(nek) általában

a teljes munkafolyamatot lineárisan felépít , id ben elkülönül munkaszakaszok (a dol-•gozó egy adott pillanatban többnyire egy m veletet, feladatelemet végez),a munka produktuma (termék, szolgáltatás) állapotának megfogalmazható változását •eredményezik,meghatározható kiindulási és végállapotuk, elkülöníthet szerepük, funkciójuk van,•eredménye mennyiségileg és min ségileg jellemezhet ,•nélkülözhetetlenek a produktum létrejötte szempontjából.•

A feladatprofi l elkészítésénél a m veleteket, feladatelemeket fogalmilag meg kell különböz-tetni a feladatkompetenciák (a feladat elvégzésére való alkalmasság) összetev it l. A feladat-elem, m velet megnevezése – amellett, hogy a „Mit csinál?” kérdésre válaszol – a munka

5_resz.indd 110 8/19/2008 7:41:17 AM


111

céljaként is értelmezhet kell legyen, nagyon tagolt munkamegosztás mellett fi zikailag lehet-séges, hogy dolgozónak csak ez a munkafeladata.

A feladatelemek, m veletek tehát a munkatevékenység megnyilvánulásai, az összetev k a tevékenység személyes forrása, eredete, feltétele. Ez utóbbiakat tételesen majd a tulajdonság-profi lok elkészítésekor kell feltárni, azok meghatározásához fognak alapul szolgálni.

A feladatprofi l elkészítésekor összevontan célszer megjeleníteni azokat a m veleteket, fel-adatelemeket, amelyekben a személy cselekvései azonosak (a feladatvégzési alkalmasság feltételezhet összetev i sem különböznek). Például m szaki paraméterekben, környezeti, szervezeti stb. feltételekben eltér változatokat, anyagokat, munkadarabokat stb. gy jt foga-lommal kell jelölni.

A m veleteket, feladatelemeket egyes szám harmadik személyben, a „Mit csinál?” kérdésre válaszolva kell megfogalmazni. A megfogalmazások tartalmazzák

a munkatevékenység tárgyát és/vagy a cselekvés célját,•a dolgozónak a munkam veletbeli szerepét, funkcióját, valamint•a szükséges további, a m velet, feladatelem azonosítását szolgáló információkat.•

II.5. Feladatcsoportok a feladatprofi lban

A feladatcsoportok a szakképesítés feladatprofi ljának legnagyobb egységei, feladatokból célszer en képzett részhalmazok. Meghatározásukhoz objektív és kötelez kategóriaképzjellemz t nem célszer megadni. Az el zetesen már meghatározott feladatokból való kiala-kításuk során az alábbi fontossági sorrendben fi gyelembe kell venni a szakképesítés

csoportos és páros moduláris kapcsolódásait (ld. „A feladatprofi lok modulos felépítése” •cím fejezet),tagolódását (rész-szakképesítések, elágazások, ráépülések),•tevékenységbeli, els sorban m veleti elv jellemz it,•birtokában végzett munkatevékenység produktumait (termékek, szolgáltatások),•szokásos szervezeti körülményeit, végül•a hasonló jelleg , modulárisan nem kapcsolódó szakképesítéseknél feltételezhet cso-•portosítási megoldásokat.

A fentieken belül csoportképz feladatjellemz lehet például:

a feladatok munkam veleteinek jellege, körülményei, helye,•a feladatok produktumainak mibenléte, értékesítése, hasznosulása,•a munka id belisége (napi, heti, évszakos stb. lefolyása),•a munkafeladatok gyakorisága, hierarchikus rendszere, valamint ezek vegyes alkalma-•zása.

5_resz.indd 111 8/19/2008 7:41:17 AM

Petrovics Sándor

112

A háromszint tematikus feladatprofi lt illetve az elemeit a szerz k a modularizáció során a középs , (a feladat-)szintre alakították illetve fogalmazták át.

II.6. A tulajdonságprofi l

A tulajdonságprofi l értelmezése és szerkezete

A tulajdonságprofi l a szakképesítésnek megfelel munkafeladatok elvégzésére való alkal-masságot, azaz a szakmai tudást a személyt jellemz tulajdonságok rendszerében írja le.

Ebben a rendszerben kategóriaként a személy által birtokolt és alkalmazott szakmai ismere-teket, készségeket-képességeket, valamint a személy viselkedésének, cselekvéseinek milyen-ségét jellemz módszer, társas és személyes kompetenciákat alkalmazzuk.

A tulajdonságprofi l a szakképesítés megszerzését követ munkába álláskor szükséges, els -sorban a képzés, illetve munkatapasztalat révén megszerezhet kompetenciákat tartalmazza, illetve tartalmazhat egyes, a tevékenységhez nélkülözhetetlen további kompetenciákat is.

Ezeket a kompetenciákat akkor is meg kell határozni, ha ezek némelyike a vizsgákon a szo-kásos eszközökkel nem mérhet , nem értékelhet .

A tulajdonságprofi lban csak a munkával, a munka cél szerinti tevékenységeivel közvetlenül össze-függ tulajdonságokat kell szerepeltetni. A munkaviszony, a munkahelyi környezet szakmai mun-katevékenységt l független vonatkozásaira nem kell kitérni. Nem kell megadni az egészségügyi alkalmasság körébe tartozó tulajdonságokat sem.

A tulajdonságprofi l a személyt jellemz tulajdonságok kategóriákba csoportosított, egyes kategó-riákban adott készletb l választott, a teljesítmény min ségét, szintjét is tartalmazó megnevezései-nek a rendezett felsorolása.

A tulajdonságprofi l kategóriái, tagolódása:

I. Szakmai kompetenciák, azon belülSzakmai ismeretalkalmazások•Szakmai készségek, képességek ezen belül az •

információs készségek és azeszközhasználati készségek

II. Személyes kompetenciákIII. Társas kompetenciákIV. Módszerkompetenciák

5_resz.indd 112 8/19/2008 7:41:17 AM


113

II.7. A feladatkompetenciák összetev kre bontása, a tulajdonságprofi l elkészítése

A tulajdonságprofi l a szakképesítés teljes feladatprofi ljának ismeretében, annak alapján, az összetev s elemzés módszerével készíthet el. Az összetev k megállapításakor lehet ség szerint valamennyi olyan szakképesítésre tekintettel kell lenni, amelyek feladatprofi ljának része az elemzett feladat.

A tulajdonságprofi l egyes szakaszainak elkészítése során az elemek többszint ágszerkezetbe ren-dez dtek, a profi lt illetve az elemeket a szerz k a modularizáció során egy szint listává alakítot-ták illetve fogalmazták át.

II.8. A szakmai ismeretek értelmezése

A szakképesítés szakmai követelményei között a tulajdonságprofi l részeként kizárólag a mun-katevékenység során közvetlenül használt, alkalmazott ismereteket kell szerepeltetni.

A munka során közvetlenül alkalmazott ismeretnek tekintend egyebek mellett

a m veletek sorrendje, technológiai szabályok,•az összetettebb eszköz- és forráshasználat,•az alkalmazott számszer paraméterek és min ségi jellemz k stb.•a munka közben szokásosan el forduló, szükséges döntéseket meghatározó,•a m veletek során használt anyagok, tárgyak, eszközök egymásra hatására, viselkedé-•sére vonatkozó,a munkavégzés feltételeire és hatásaira, a m veleti el írásoktól, munkabiztonsági szabá-•lyoktól való eltérés kockázataira és következményeire vonatkozóstb.•

adatok, információk.

Mell zend k

a tulajdonságprofi lban szerepl komplexebb, illetve magasabb szint kompetenciák •összetev jeként közvetlenül hasznosuló, egyszer , elemi, a tudat közvetlen irányítása nélkül (készségszinten) alkalmazott ismeretek.

Ilyenek lehetnek például:

hogy mely kéziszerszámok alkalmasak egy feladat elvégzésére,•a helyesírási szabályok•stb.•a szakképesítés szintjéhez igazodó az általános m veltség körébe tartozó, közismereti jelleg ,•a szakmai munkatevékenységt l függetlenül szükséges, nem szakma-specifi kus ismeretek.a közvetlenül alkalmazottakat megalapozó, a képzés során szükséges ismeretek.•

5_resz.indd 113 8/19/2008 7:41:17 AM

Petrovics Sándor

114

Ez utóbbi ismeretek a képzési folyamat során a közvetlen szakmai ismeretek megtanu-lásakor, a készségek elsajátításakor szükségesek, a tanulási folyamatban hasznosulnak. Tapasztalati úton szerzett, – a munkavégzés során egyébként azonos érték – tudás ese-tén a megalapozó ismeretek akár teljesen hiányozhatnak is, hiányuk azonban a tényleges munkateljesítményt nem befolyásolja.

II.9. A szakmai ismeretek meghatározása

A szakképesítés szakmai ismereteit a szerz k az összetev s eljárás módszerével, egy erre szolgáló elemz táblázat kitöltésével tárták fel.

A feladatkompetenciák elemzése során el ször azt állapították meg, hogy a táblázat sorában megadott feladathoz, m velethez/feladatelemhez mely szakmai ismeretek és milyen típusú közvetlen alkalmazására van szükség.

A táblázat sorai a feladatkompetenciáknak, az oszlopai a szakmai ismeretalkalmazásoknak felel meg.

Az elemz táblázat egy cellája egy elemi ismeretalkalmazást jelent. A cella sora azt jelzi, hogy az ismeretalkalmazás mely feladat, m velet/feladatelem elvégzése során szükséges. A cella oszlopa azt jelzi, hogy az ismeret(elem) információtartalmánál fogva milyen isme-retegységbe, fejezetbe, ismeretkörbe tartozik. Ez utóbbiak meghatározásával tagolhatók a szakmai ismeretalkalmazások. Az ismeretrendszer tagolására, illetve az ismeretek csoporto-sítására szolgáló egységeket, és azok elnevezését (ismeretkörök, témák stb.) a szerz – cél-szer en a feladatok elemzése közben – adta meg.

A modularizáció során a követelménymodulokba az ismeretegységek egyszint felsorolása került. Az ismeretelemek csoportosításakor és az ismeretrendszer tagolásakor els sorban az ismeretek tartalmi összefüggéseit kell fi gyelembe venni. El kell kerülni azt, hogy az ismeretek csoportosítása egyoldalúan – az egyik széls ségként – például csak a tudományos alapok-hoz, – a másik széls ségként – pontosan a feladatokhoz, feladatcsoportokhoz igazodjon. Egy tematikusan összetartozó ismeretegység összegzett tartalmába általában olyan elemek kerülnek, amelyek több feladat elvégzése során is hasznosulnak.

Az ismeretrendszer tagolásakor, az ismeretek csoportosításakor tekintettel kell lenni az alkalma-zási típusára is.

Egy ismeretegységben összevonhatók eltér tartalmú alkalmazások, ha azonos a típusuk. Az ilyen ismeretegység megnevezése fedje le az egyes alkalmazások (ismeretelemek) tar-talmát. Egy ismeretegységbe összevontan ne kerüljenek típusban jelent sen (egynél többel) eltér elemek.

5_resz.indd 114 8/19/2008 7:41:17 AM


115

„Fejezet”-be és „Ismeretkör”-be természetesen kerülhetnek eltér típusú alkalmazások, illetve ismeretegységek. Ezáltal elkerülhet , hogy alacsony típusú ismeretek túlzott mértékkövetelményként, illetve magas típusúak túl könnyen teljesíthet követelményként fogalma-zódjanak meg.

II.10. A szakmai ismeretek alkalmazási típusai a tulajdonságprofi lban

A tulajdonságprofi lban kizárólag alkalmazott ismereteket kell megadni. Az egyes szakképe-sítések követelményeinek összehasonlíthatósága, azonosságaik megítélése érdekében meg kell adni az adott ismeret alkalmazásának jellegét, min ségét tükröz típust is.

A feladatkompetenciák összetev iként feladatonként meg kell adni a szükségesként megha-tározott szakmai ismeretelemeknek a feladathoz köthet alkalmazási típusát is. A tulajdon-ságprofi lba az egyes feladatokhoz rendelt ismeretelemek típusának összegzésével megálla-pított adat kerül.

Az ismeretegységek alkalmazási típusának megállapításakor az egyes feladatok esetében megállapított alkalmazási típust kell alapul venni.

Az azonos információtartalmú és különböz típusú alkalmazások egy ismeretegységbe összevonhatók. Ez a magasabb típusú alkalmazások jellemz szintjelét kapja.

Például egy ismeretegységbe hasonló tartalmú és az egyes feladatokban C,B,B,B,A alkalmazási típusú ismeretelemek kerültek. Ebb l a B típus javasolható, de a szerz belátása szerint választhatja az A típust is.

II.11. Az ismeretek alkalmazási típusainak megállapítása

A feladatkompetencia (azaz a munkafeladatok elvégzésére való alkalmasság) összetev je-ként az ismeret alkalmazásának képességét kell tekinteni, és ennek megfelel en a típus jele az alkalmazást min síti, nem az ismeret információtartalmát.

Egy ismeretalkalmazás típusát három jellemz együttes mérlegelésével kell megállapítani.

Önállóság (vezet i illetve szakmai irányítás, küls közrem ködés, segítségek, források, 1. eszközök igénybevételének lehet sége),

Az alkalmazás gyorsasága (id felhasználás lehet ségét)2.

Az eredményességet (a tévedés nélküli alkalmazást, a hibátlanságot, a hiba, a tévedés 3. javítását, az elvárt min séget) kell vizsgálni,

5_resz.indd 115 8/19/2008 7:41:17 AM

Petrovics Sándor

116

Az alkalmazási típus megállapításakor a szokásos munkahelyi körülmények közötti ismeret-alkalmazást kell elemezni, és a három szempont együttes mérlegelése után az ötféle típus valamelyikével min síteni.

Konkrét ismeretalkalmazások (feladatokhoz kötött ismeretek) esetén a típust meghatároz-hatja a munkatevékenység

kockázata (munkabiztonsági, környezeti, kártételi stb.),•a teljes munkafolyamat szempontjából értelmezett fontossága,•gyakorisága, egyszer sége vagy bonyolultsága, az hogy szokásosan mennyire jelent •problémát annak megoldása;

valamint az, hogy

a szokásos szervezeti körülmények között mennyire pótolhatatlan a kompetencia•szokásosan mennyire ismerhet el re a munkahelyzet, mennyire lehet arra felkészülni, •(el re ismerhet helyzetekben szükséges, egyszer ismeretek, illetve nehezen kiváltható alkalmazás esetében magasabb típust kell megkövetelni)stb.•

Az ismeretalkalmazás típusának megítélésekor nem kell fi gyelembe venni, hogy az isme-ret mennyire bonyolult, megtanulásához milyen alapismeretekre van szükség, milyen tudo-mányterülethez hogyan köt dik stb.

II.12. Az egyes típusok értelmezése

A) típus (legmagasabb)

Személyes szakmai, vezet i közrem ködés és eszközhasználat nélkül, „fejb l” való alkalma-zás. Az alkalmazási feladat közlése, észlelése után töprengés, mérlegelés, elemzés nélkül, csupán egy döntés meghozatalához szükséges id n belül adott válasz, reakció, megkezdett cselekvés. Els próbálkozásra helyes, hibátlan ismeretalkalmazás. Ilyen típusú ismeretalkal-mazást olyan munkafeladatok esetében célszer megkövetelni ahol a munkafeladat

kockázattal jár (baleseti, környezeti, kártételi stb.)•egyszer , el re tervezhet , ismerhet k a körülmények, feltételek•a kompetencia pótolhatatlan, hiánya vagy hibázás esetén meghiúsul a munkatevékeny-•ségstb.•

Iskolai körülmények között, képzési folyamatokon belül, illetve a szakmai vizsga szokásos körülmények között az A típusú ismeretalkalmazások felmérésére alkalmas

5_resz.indd 116 8/19/2008 7:41:17 AM


117

írásbeli tevékenység keretében a pontosan kiszámított id alatt kitöltend tesztlap,•szóbeli tevékenység esetében a villámkérdések (a kérdez csak az el írt id t várja ki, •nem reagál a válaszokra, csak utólag értékel, nincs interakció a kérdez és a válaszoló között),gyakorlati tevékenység keretében a közvetlen munkamegfi gyelés a gyakorlati munka-•végzés során (a munkatevékenység során keletkez információk és a válasz cselekvések összhangja pl. gépkezeléssel járó munka során, anyag-átalakítással járó, ügyfélkörnye-zetben végzett egyes szolgáltatások stb. során)

Az ilyen alkalmazási típusú információk jellemz en egyszer döntésekben nyilvánulnak meg, tervezett, kiszámítható eseményekhez köt dnek, általában sz kebb pontosan célzott tartalmúak, egyszer en megfogalmazhatóak, többnyire szabályként, utasításként írásban is rögzítettek.

B) típus

Az A és a C közötti, illetve egyes szempontokból az A-nak, más szempontokból a C-nek megfelel ismeretalkalmazási típus.

C típus (középs )

Személyes szakmai, vezet i közrem ködés nélkül, de eszközhasználat lehet sége mellett (információforrások, szakirodalom, mintafeladatok, saját jegyzet stb.) való alkalmazás.

Az alkalmazási feladat közlése, észlelése után tájékozódásra, el zetes próbára, segédtevé-kenységekre is elegend id alatt, tehát a tényleges feladatvégzéshez szükséges id tartamot jelent sen meghaladó, de a teljesítményt valamelyest korlátozó id tartamú alkalmazás.

A meghatározó eredményelemek tekintetében önellen rzés és javítás után, illetve összessé-gében megfelel min ség eredménnyel történ ismeretalkalmazás.

Ilyen típusú ismeretalkalmazást olyan munkafeladatok esetében célszer megkövetelni, ahol a munkafeladat(ok)

nem jár munkabiztonsági, környezeti, illetve jelent s anyagi kártételi kockázattal,•összetettek, de meghatározó elemeikben el re tervezhet k, ismerhet k a körülmények, •feltételek,

valaminta kompetencia nehézségek árán kiváltható, hiánya vagy hibázás esetén általában nem •meghiúsul a munkatevékenységstb.•

Iskolai körülmények között, képzési folyamatokon belül, illetve a szakmai vizsga szokásos körülmények között a C típusú ismeretalkalmazások felmérésére alkalmas

5_resz.indd 117 8/19/2008 7:41:17 AM

Petrovics Sándor

118

írásbeli tevékenység keretében a tervezési, számítási, rajzi feladat, problémamegoldásra, •esetelemzésre irányuló, kifejt jelleg , esszészer , adott szempontok alapján elvégzett szöveges feladat,szóbeli tevékenység keretében az a feladat, amely során a „kérdez ” csak a kommuni-•kációval járó feladatnak megfelel szerepére szorítkozik, a válaszoló teljesítményét nem jelzi vissza, a hibákra, tévedésekre nem hívja fel a fi gyelmet, csak utólag értékel,gyakorlati tevékenység keretében a produktum, annak min ségi jellemz i, az igénybe •vett id és eszközök, valamint részben a munka egyes megfi gyelt mozzanatai együttes értékelése.

Az ilyen alkalmazási típusú információk jellemz en mérlegelés során, változatok közötti választáskor, összetett döntésekben nyilvánulnak meg, konkrétan és részletesen nem ismert, illetve jöv beli eseményekhez köt dnek, általában összetettek, csak részben célzott tartal-múak, csak irányelvként, elérend célként, feltételekként stb. adottak.

D típus

A C és az E közötti, illetve egyes szempontokból a C-nek, más szempontokból az E-nek megfelel ismeretalkalmazási típus.

E típus (legalacsonyabb)

Szakmai, személyes, vezet i közrem ködéssel, a feladatra célzott segítség, és eszközhaszná-lat lehet sége mellett való alkalmazás. Az alkalmazási feladat közlése, észlelése után kérdés-feltevésre, feladat közbeni értelmezésre, tájékozódásra, az eszközhasználatra elegend idalatt, amely során (egy ésszer határon belül) nem a teljesítésre igénybe vehet id korlá-tozza a teljesítményt. A meghatározó eredményelemek tekintetében küls hibajelzés ismere-tében javított, összességében megfelel min ség eredménnyel történ ismeretalkalmazás. Ilyen típusú ismeretalkalmazást olyan munkafeladatok esetében célszer megkövetelni, ahol a munkafeladat(ok)

nem jár munkabiztonsági, környezeti, illetve anyagi kártételi kockázattal,•összetettek, csak egyes elemeikben tervezhet k, ismerhet k a körülmények, feltételek;•

valaminta személyes szerep közrem ködésre, részvételre korlátozódik•stb.•

Iskolai körülmények között, képzési folyamatokon belül, illetve a szakmai vizsga szokásos körülmények között az E típusú ismeretalkalmazások felmérésére alkalmas

az írásbeli tevékenység keretében adott átfogó, összefügg információkból egyszer ,•a megértésre, értelmezésre, példákban való alkalmazásra irányuló feladat, kiegészülve

5_resz.indd 118 8/19/2008 7:41:17 AM


119

a feladatmegoldásnak, az eredmények értékelése utáni folytatásával, (ilyen tanulói tevé-kenységforma lehet jellemz en a tanórák alatt folyó önálló írásbeli feladatmegoldás)szóbeli tevékenység keretében az a feladat, amely során a „kérdez ” folyamatos, a tar-•talomra is irányuló interakcióban van a válaszolóval, a hibákra, tévedésekre felhívja a fi gyelmet, elakadás esetén segít a továbblépéshez, menet közben is értékel,gyakorlati tevékenység során, szakemberrel történ együttm ködés keretében annak irá-•nyításával, tev leges közrem ködésével, személyes kérdezés, munka közbeni értékelés, konzultáció lehet sége mellett folyó munkatevékenység megfi gyelése.

Az ilyen alkalmazási típusú információk jellemz en a munkavégzés elméleti alapjaira, szer-vezeti körülményeire vonatkoznak, háttér-információk, ritkán végzett, speciális feladatokhoz, rokon szakképesítés ekkel való együttm ködés során szükségesek, stb.

Az egyes szakmai ismeretalkalmazási kompetenciák információtartalmának részletes meg-határozását, valamint a részletekhez a típusok hozzárendelését az egyes szakképesítések vizsgafeladatainak elkészítéséhez és értékeléséhez kiadott útmutatók tartalmazzák majd.

II.13. Szakmai készségek, képességek

A készségek a cselekvés automatikus, a tudat közvetlen irányítása nélkül m köd összetev i, elemei. A személy szándéka szerint egyébként képes a „készségszint ” cselekvések közvet-len irányítására is. A készségek általában kevéssé összetett cselekvések, kisebb cselekvési egységek. Többnyire egy hosszabb folyamat eredményeképpen, jellemz en tanulás, gyakor-lás révén fejl dnek ki. Több komponensb l, például tanult ismeretekb l, más készségekb l, más rutinok, képességek m ködése révén állnak össze, alakulnak ki.

A képesség komplexebb fogalom, a képességek az egyénnek a tevékenységekben, cselek-vésekben megnyilvánuló tudása. Az adottságok alapján és tevékenység gyakorlása révén fejl dnek ki. A készségekkel összevetve a képességekben jelent sebbek a gondolkodási összetev k és a tudati irányítás.

A munkatevékenység, a feladatkompetenciák összetev kre bontása, elemzése során a kész-ségek inkább a cselekvés, a képességek pedig inkább a személy jellemz jeként fogalmazha-tók meg. Nehezen elkülöníthet ek, az alkalmazott kompetenciarendszer mellett a tulajdon-ságprofi l meghatározásához éles és pontos elválasztásuk nem szükséges.

A készségek és képességek jellemz en a cselekvés, a munkatevékenység során tartósan, több más összetev vel párhuzamosan, azokkal egy id ben m ködnek.

A szakmai készségek között megadható készségszinten, tehát automatikusan elvégzett rövid, egyszer cselekvés is, amellyel egy id ben ugyan a dolgozó nem végez más cselekvést, de a gyakorlottság révén nem jelent számára feladatot, nem okoz megoldanivaló problémát.

5_resz.indd 119 8/19/2008 7:41:18 AM

Petrovics Sándor

120

Emiatt a feladatprofi lban külön soron való szerepeltetése sem indokolt, kompetenciaként való szerepeltetése viszont szükséges.

A szakképesítés szakmai kompetenciái között az alkalmazott szakmai ismeretek mellett másik csoportként a szakmai készségeket, azon belül külön az információs készségeket és az eszközhasználati készségeket kell megjeleníteni.

Ennek keretében kizárólag azokat a készségeket kell megadni, amelyek a szakmai mun-kafeladatok elvégzéséhez nélkülözhetetlenek és a személyt l, a szakképesítés tartalmától, munkafeladataitól függetlenül, – a szakképesítés adott szintjét is fi gyelembe véve – nem lennének elvárhatók.

II.14. Szakmai készségek és képességek a tulajdonságprofi lban

A tulajdonságprofi lban a lehetséges szakmai készségeket, képességeket az egyes szakképe-sítések követelményeinek összehasonlíthatósága és a modulok képzése céljából szintekkel együtt kell megállapítani.

A szakképesítés szakmai készségeit az összetev s eljárással, egy erre szolgáló táblázat kitöl-tésével lehet feltárni. A táblázat tartalmazza a kiválasztható szakmai készségeket és képessé-geket, lehet séget ad továbbiak beillesztésére, valamint közli az egyes kiválasztott elemek-hez megadható szinteket.

Az információs készségek felsorolása (a számítógép-használati tartomány kivételével) teljes-nek tekinthet , ezért b vítésük csak egyes különleges esetekben indokolt.

Az eszközhasználati és egyes más képességek, készségek esetén meg kell adni a szakmai munkatevékenységeknek megfelel eszközcsoport elnevezését is, és példaként fel kell sorolni a legjellemz bb eszközöket.

A listában szerepl , az ECDL modulokra való hivatkozás csupán az alkalmazások típusára, tartalmára és szintjére utal. Jelentése: az ECDL modulban megfogalmazott követelményekkel f tartalmában azonos és azzal hozzávet leg azonos szint szakmai készség. A vizsgán egyes feladatok teljesítése számítógépes környezetben történik, a kompetenciát a szakképesítésben érvényes feladatok teljesítése közben kell bizonyítani.

A követelmény-defi níció nem jelenti az ECDL vizsga tartalmának a szakmai vizsgán való tételes megjelenését, és a vizsgázó sem kap a szakmai vizsga alkalmával automatikusan ECDL bizonyítványt.

5_resz.indd 120 8/19/2008 7:41:18 AM


121

II.14.1. A szakmai és vizsgakövetelmények jellemz en az alábbiak között szerepl szakmai készségeket, képességeket tartalmazzák

Információs készségek

Számítógép-használat1. szintenElemi szint számítógép-használat2. szintenECDL 1. m. IT alapismeretekECDL 2. m. Operációs rendszerekECDL 3. m. SzövegszerkesztésECDL 4. m. TáblázatkezelésECDL 5. m. Adatbázis-kezelésECDL 6. m. PrezentációECDL 7. m. Információ és kommunikációegyéb tárgyú, azonos szint készség3. szintenECDL AM3 modul Szövegszerkesztés – haladó szintECDL AM4 modul Táblázatkezelés – haladó szintECDL KépszerkesztésECDL CADegyéb tárgyú, azonos szint készség4. szintena szerz által megadott tárgyú, témájú alkalmazások5. szintena szerz által megadott tárgyú, témájú alkalmazások

Nyelvhasználat

Köznyelvi nyelvhasználat (ügyfél kommunikációban)írásos formában•olvasott szöveg megértése•fogalmazás•kézírás•él beszéd formájában•hallott szöveg értése•beszédkészség•

Szakmai nyelv használata (szakmai, szakemberek közötti kommunikációban)írásos formában•olvasott szöveg megértése•

5_resz.indd 121 8/19/2008 7:41:18 AM

Petrovics Sándor

122

fogalmazás•kézírás•él beszéd formájában•hallott szöveg értése•beszédkészség•

Idegen nyelv használataírásos formában•olvasott szöveg megértése•fogalmazás•kézírás•él beszéd formájában•hallott szöveg értése•beszédkészség•telefonálás idegen nyelven•gépírás•gyorsírás•információforrások kezelése•

Rajzi készségek, képességekKépi jelleg ábrázoló m szaki rajzok•

olvasása, értelmezésekészítése

Hálózati, kapcsolási jelleg m szaki rajzok•olvasása, értelmezésekészítése

Diagramok, nomogramok, számolóábrák stb.•olvasása, értelmezésekitöltése, készítése

Jelképek értelmezése•Szabadkézi rajzolás•Komplex jelzésrendszerek (pl. vezérl tábla) értelmezése•Egyéb más készségek•

Matematikai készségekelemi számolási készség•mennyiségérzék•

Mozgásos, testikézügyesség•testi ügyesség•testi er•

5_resz.indd 122 8/19/2008 7:41:18 AM


123

Érzékelésitájékozódás•tér-érzékelés•

II.14.2. Eszközhasználati képességek, készségek, szövegmintaként például:

kéziszerszámok•fémmegmunkáló kéziszerszámok•faipari kéziszerszámok•szerel kéziszerszámok•gépészeti mér eszközök•konyhatechnikai eszközök •kertészeti eszközök•mér m szerek•laboreszközök•telekommunikációs eszközök•kézigépek•irodatechnikai eszközök•járm vezetés•gép kezel szervei, m szerei•munkabiztonsági eszközök, felszerelések•

II.15. A szakmai készségek szintjének megállapítása

A munkatevékenység során a feladat elvégzéséhez a tulajdonságkompetenciák – amellett, hogy összetételük is eltér – eltér szint megnyilvánulásai szükségesek. A feladatok elem-zése során kizárólag a szakmai készségek, képességek szakma-specifi kus szint megnyil-vánulásait kell fi gyelembe venni, tehát az olyanokat, amelyek – a szakképesítés jellegét és adott szintjét is fi gyelembe véve – meghaladják a szakmában nem dolgozó személyek „hét-köznapi” kompetenciáit.

A szakmai készségekhez, képességekhez általában öt szint adható meg, az olyanok esetén azonban, amelyek szükségesek ugyan a munkavégzéshez, de elvárt szintjük nem haladja meg a „hétköznapit”, a választható szintek a fels három értékre korlátozódnak.

A feladatkompetenciák összetev iként feladatsoronként megadható a szükségesként kivá-lasztott készségek és képességek feladathoz köthet szintje. A tulajdonságprofi l részeként meg kell adni minden egyes szükségesnek ítélt szakmai készséget, képességet és a hozzá tartozó összesített szintet.

Összesített szintként a magasabb és jellemz szintet kell megadni.

Például egy szakmai készség, képesség azonos tartalommal az egyes feladatokban 3,4,3,4,4,5,4,4,4,5 szint . Ebb l a 4. szintet célszer megadni.

5_resz.indd 123 8/19/2008 7:41:18 AM

Petrovics Sándor

124

A szakképesítések kompetenciaprofi lja azokat a szakmai készségek, képességek tartalmazza, amelyek szakma-specifi kusak és azokat, amelyek nélkül a munkatevékenység nem végez-het . A kiválasztott megnevezések száma általában nem több mint 30.

II.15.1. A szakmai készségek, képességek szintjeinek értelmezése, megállapítása

A szakmai készségek, képességek öt szintjét értelmezzük. Az 1. szintet az alapszintnek, a 3. szintet a közép szintnek, az 5. szintet a fels szintnek, a 2. és a 4. szintet ezek közötti szin-teknek tekintjük.

Egyes információs készségek, képességek esetében a tartalom és a szint konkrétan meghatá-rozott, illetve részletesen kidolgozott követelményeket jelent (ECDL modulok).

A többi esetben a szerz k az elemz táblázatban közölt (pótlólag beírt megnevezés esetén az 1.-5.) szintek közül választhatnak.

A kiválasztott szintek a követelménymodulok tartalmának meghatározásához szükségesek. A követelménymodulokba az átfedések, azaz a két szakképesítés azonosnak tekinthet kom-petenciái kerülnek. Az azonosság megállapításához az érintett szerz k konkrétan egyeztet-ték az egyes tulajdonságkompetenciák tartalmát. Ezen túlmen en a kompetencia tartalmá-nak szöveges meghatározása a HEFOP 3.2.1 projekt keretében nem volt lehetséges.

A tartalmában nem meghatározott szakmai készség, képesség szintjének megállapításakor alapvet en egymással kell összehasonlítani a szakképesítés-csoporton, a szakmacsoporton, gazdasági ágazaton belüli, illetve hasonló jelleg munkatevékenységnek megfelel szakké-pesítések esetében szükséges szinteket.

Az egyes szakmai készségek, képességek és egyes szintek tartalmi meghatározását az egyes szakképesítések vizsgafeladatainak elkészítéséhez és értékeléséhez kiadott útmutatók tartal-mazzák majd.

II.16. A módszer-, a társas és személyes kompetenciák jogszabályi meghatározása

Módszerkompetencia: a munkatevékenység során a személy munkamódszerére, munkastí-lusára, problémamegoldására és gondolkodására jellemz , a személynek a munkafolyamat meghatározásában játszott szerepét, a tevékenységhez való viszonyát, valamint tevékenysé-gének min ségét leíró ismérvek.

5_resz.indd 124 8/19/2008 7:41:18 AM


125

Társas kompetencia: a munkatevékenységben résztvev kkel, illetve ügyfelekkel (azon sze-mélyek, akikre a munkatevékenység irányul) való közvetlen kapcsolatot, a velük összefüggcselekvéseket, különösen az együttm ködés, a kommunikáció és a konfl iktuskezelés milyen-ségét leíró jellemz k.

Személyes kompetencia: azok a személyes tulajdonságok (adottságok, jellemvonások, értelmi és érzelmi viszonyulások), amelyek megléte el segíti, illetve lehet vé teszi a mun-katevékenység hatékony és eredményes elvégzését. (Valamint el segíti a személyiség és a munkakör illeszkedését – megj. PN.)

II.17. A módszer-, a társas és személyes kompetenciák kiválasztása

A szakképzésben résztvev k illetve a munkatevékenységeket végz k feltételezhet en ren-delkeznek a kompetenciák egy olyan „átlagos” szintjével, amelyre – szakmájától függetle-nül – minden embernek szüksége van. Az alább felsorolt szinte valamennyi kompetencia kisebb-nagyobb mértékben szükséges lehet bármelyik szakember számára. A szakképesíté-sek tulajdonságprofi ljában csak azoknak a szakma-specifi kus módszer-, társas és személyes kompetenciáknak kell szerepeltetniük, amelyek kiemelten szükségesek az adott szakma fel-adatainak ellátásához.

A szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiben szerepl kompetenciák meghatáro-zása els sorban az alábbi listáról történ választással történt.

Személyes kompetenciák

Adottságok

Fizikai•ÁllóképességEr s fi zikumKüls megjelenés

Fiziológiai•LátásHallásSzaglásÍzérzékelésTapintásEgyensúlyérzékelésTérlátásTérbeli tájékozódásKézügyességStabil kéztartásMozgáskoordináció

5_resz.indd 125 8/19/2008 7:41:18 AM

Petrovics Sándor

126

Pszichológiai•Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottságT r képesség

Jellemvonások•Elhivatottság, elkötelezettségFejl d képesség, önfejlesztésFelel sségtudatKitartásKockázatvállalásMegbízhatóságMonotónia-t résÖnállóságDöntésképességÖnfegyelemPontosságPrecizitásRugalmasságStresszt r képességSzervez készségSzorgalom, igyekezetTerhelhet ségTürelmesség

Módszerkompetenciák

Gondolkodás•Absztrakt (elméleti) gondolkodásÁttekint képességLogikus gondolkodásKritikus gondolkodásRendszerez képességKreativitás, ötletgazdagságIsmeretek helyén való alkalmazásaÚj ötletek, megoldások kipróbálásaÁltalános tanulóképességEmlékez képesség (ismeretmeg rzés)FelfogóképességNumerikus gondolkodás,

matematikai készségInformációgy jtésKövetkeztetési képesség

5_resz.indd 126 8/19/2008 7:41:18 AM


127

Problémamegoldás•Hibakeresés (diagnosztizálás)Problémaelemzés, -feltárásProblémamegoldás, hibaelhárításTervezésÉrtékelésKontroll (ellen rz képesség)Lényegfelismerés (lényeglátás)Okok feltárásaHelyzetfelismerés

Munkamódszer, munkastílus•Rendszerekben való gondolkodásMódszeres munkavégzésGyakorlatias feladatértelmezésIntenzív munkavégzésKörültekintés, el vigyázatosságFigyelem-összpontosításFigyelem megosztásNyitott hozzáállásEredményorientáltságA környezet tisztán tartása

Társas kompetenciák

Együttm ködési •Kapcsolatteremt készségKapcsolatfenntartó készségInterperszonális rugalmasságUdvariasságKezdeményez készségHatározottságMeggy z készségKonszenzus készségEmpatikus készségSegít készségMotiválhatóságMotiváló készségVisszacsatolási készségIrányíthatóságIrányítási készségTolerancia

5_resz.indd 127 8/19/2008 7:41:18 AM

Petrovics Sándor

128

Kommunikációs•Fogalmazó készségNyelvhelyességTömör fogalmazás készségeKommunikációs rugalmasságKözérthet ségPrezentációs készségHatékony kérdezés készségeAdekvát metakommunikáció

Konfl iktus-kezelés•Kompromisszum-készségKonfl iktuskerül készségRivalizáló készségKonfl iktusmegoldó készségEngedékenység

A kiválasztást számítási eljárás könnyítette és tette objektívabbá. Az eljárás végrehajtása során számszer en 1 és 2 között 0,1 pontossággal rögzíteni kellett az egyes szakmai felada-tok súlyát (fontosságát, jelent ségét, kockázatait stb.) majd minden egyes feladathoz meg kellett adni az elvégzésükhöz szüksége néhány (2-5) legfontosabb kompetenciát. A kivá-lasztott kompetencia értékként megkapta a feladat súlyértékét, majd ezeket a súlyértékeket kompetenciánként össze kellett adni. A számítás eredményeképpen a három f kategórián belül az összes valamennyire fontosnak ítélt kompetenciából egy értéksorrend szerinti lista keletkezett. A listák elejére azok a kompetenciák kerültek, amelyek jellemz en a nagyon magasan értékelt feladatokhoz köt dnek, illetve azok, amelyek nagyon sok feladat elvég-zéséhez szükségesek. A szerz k mindhárom listából a legmagasabb értékszámot kapott 2-7 kompetenciát, a három kategóriából összesen legfeljebb 10-15 kompetenciát választottak ki. (A szerz k kivételes esetekben a listában nem szerepl megnevezéseket is megadhattak.)

5_resz.indd 128 8/19/2008 7:41:18 AM

A moduláris és kompetencia alapú képzés elvei

129

Szabóné Berki Éva


Bevezetés

A fejezet tartalma

A fejezet els részében arról kaphatunk áttekintést, hogy miként került az oktatás, a közös szakképzési politika az Európai Közösség számára közösen kezelend ügyek közé. Vázoljuk a kompetencia alapú képzés iránti munkaer -piaci igény meghatározásának f bb változásait, a kompetencia témában végzett kutatások eredményeit. Ismertetjük a lisszaboni stratégiai jöv kép megvalósítását megalapozó kulcsfontosságú kompetenciákat, az egész életen át tartó tanulás hazai stratégiájában a 2007–2013-as id szakra meghatározott emberi er for-rás fejlesztési irányokat. Bemutatjuk a munkaadók nemzetközi képvisel inek álláspontját a munka világában szükséges kompetenciákról, ezáltal rávilágítunk arra is, hogy a kompe-tencia alapú fejlesztés, képzés munkaer -piaci igénye mennyiben más, mint a lisszaboni stratégiai nyomán az iskoláztatási rendszerben használt értelmezés. A fejezet ezen részében leírtak vázolják azokat a tágabb, sz kebb környezeti adottságokat, változásokat, amelyek a kompetencia alapú, modulrendszer képzési kínálat megteremtését indukálják.

A fejezet második részében a kompetencia alapú, modulrendszer képzés rendszerének megteremetését szolgáló hazai fejlesztési törekvésekr l kaphatunk áttekintést, kiemelten a feln ttképzésben meghonosodó képzési programokkal kapcsolatos elvárásokról és a szak-képzésben megkezdett modulrendszer képzési programfejlesztésekr l. Ez utóbbi kereté-ben történik a modulrendszer képzési program lényegének és alkalmazási lehet ségeinek vázolása.

E fejezet elolvasása hozzásegítheti az Olvasót az alábbi kérdések megválaszolásához:

Milyen f bb törekvések fogalmazódtak meg a közös szakképzési politika kialakítása kap-•csán? Mikor jelent meg els ként a kompetencia alapú fejlesztés, képzés iránti igény, és ez miként hatott/hat az iskoláztatás rendszerére? Miért szükséges az egész életen át tartó tanulás lehet ségeinek biztosítása az egyének •számára? Melyek a tudás alapú társadalom által megkívánt kulcsfontosságú kompeten-ciák? Milyen kompetenciák megléte fontos a munka világában?

6_resz.indd 129 8/19/2008 7:42:28 AM


130

Milyen f bb prioritásai vannak a hazai LLL stratégiának? •Mi a kompetencia alapú humán er forrás fejlesztés, képzés lényege? Milyen alkalmazási •lehet ségei vannak? Mit tartalmaz a képzési program leírása? Mi a modulrendszer fejlesztés, képzés lényege? Hogyan támogatja a modulrendszer•oktatás az egész életen tartó tanulás lehet ségét? Milyen törekvések, fejlesztések kez-d dtek meg a hazai feln ttképzésben és szakképzésben?

El zetes ismeretek felelevenítése (bemelegít kérdések), kapcsolódási pontok más modulokkal, tantárgyakkal

E fejezet tartalma közvetlenül kapcsolódik egyrészt a 2/3/1. Moduláris képzés sajátos-•ságai c. fejezethez, másrészt a 2/2/”. Feladatprofi l készítése munkakörelemzés alapján, a 2/2/3. A feladatelemzés és kompetenciaprofi l c. fejezethezEl zetes tudásként feltételezhet a modulrendszer képzés, a munkakörelemzés és a •kompetencia, valamint a feladatprofi l fogalom ismerete

6_resz.indd 130 8/19/2008 7:42:28 AM


131

I.A kompetencia alapú fejlesztés,

képzés Közösségi igénye1

Az oktatás az Európai Közösség számára hosszú ideig nem tartozott a közösen kezelendügyek közé. A Római Szerz dést2 aláíró tagországok döntése értelmében a Szerz désbe nem került bele az általános oktatást és képzést érint fejezet. A Szerz dés szociális rendel-kezések3 c. fejezetében a Bizottság feladataként deklarálta a tagországok szoros együttm -ködésének el segítését szociális kérdésekben, egyebek mellett különösen a foglalkoztatás, valamint a szakmai alap- és továbbképzés területén. Ennek szellemében a Szerz dés 128. cikkelye egy olyan szakképzési politikáról rendelkezik, amely kiegészíti és támogatja a tag-országok tevékenységét, teljes mértékig tiszteletben tartva a nemzeti szakképzés tartalmára és felépítésére vonatkozó hatáskört. E cikkely deklarálta a Közösségi támogatás szándékát: az ipari változásokhoz való alkalmazkodást segít szakképzésben és szakmai átképzésben; a munkaer piacra való szakmai beilleszkedés kapcsán a szakmai alap- és továbbképzésben; a szakképzésben való részvétel, valamint a szakoktatók és -tanulók mobilitásának támogatá-sában; a szakképz intézmények és cégek közötti együttm ködés ösztönzésében; valamint a tagországok szakképzési rendszereinek közös kérdéseire vonatkozó információ- és tapasz-talatcsere kiépítésében.

Az általános oktatás és képzés ügyei – jó ideig – a Közösség tagországainak kizárólagos hatáskörében, a nemzeti törvényhozás hatályán belül maradtak. Az évek során többször volt vita a tagországok között arról, hogy egyáltalán van-e joguk beleszólni egymás oktatás-ügyeibe – ezt a kérdést állandóan „ébren tartotta” a Római Szerz désben rögzített elhatáro-zásuk, amely szerint „eredend en” is egy olyan „közös piac” létrehozására törekedtek, ahol a munkaer és a t ke szabadon áramlik. Elég korán világossá vált a tagországok számára, hogy a munkaer szabad áramlása csak akkor valósulhat meg, ha a Közösség állampolgárai szakképzésük során hasonló lehet ségekhez jutnak hozzá.

1 Már itt szeretnénk kiemelni azt, hogy a jegyzet ezen részében leírtakkal a szerz célja az, hogy az iskoláztatást szé-lesebb kontextusba helyezve vázolja a munkaer -piac által generált kompetencia alapú, modulrendszer képzés iránti igény egyre er teljesebb megjelenésének f bb mérföldköveit, a várható további fejlesztési lépéseket, ezzel is túlmutatva némely publikációkban megjelen azon szemléleten, amely a modulrendszer képzést az „iskola világába zárt” didaktikai kérdésként, a kredit rendszer képzést pedig a tanulási egység-mérés egy új típusú eszkö-zeként kezeli.

2 Az EGK és az Euratom létrehozásáról szóló 1957. március 25-én Rómában aláírt alapító szerz dések, amelyek 1958.január 1-én léptek hatályba

3 Római Szerz dés 118. cikkely - továbbiakban: Szerz dés

6_resz.indd 131 8/19/2008 7:42:28 AM


132

Els ként 1963-ban egy tanácsi határozat4 fogalmazta meg tíz pontban a közös szakkép-zési politika megvalósításának általános elveit. Alapelvként került kimondásra többek között, hogy: lehet vé kell tenni mindenki számára a megfelel képzésben való részvételt, fi gye-lembe véve a hivatás, a képzési- és munkahely megválasztásának szabadságát; olyan feltéte-leket kell teremteni, amelyek garantálják a megfelel szakképzést annak érdekében, hogy a szükséges munkaer a gazdaság különböz ágazataiban rendelkezésre álljon, els dlegesen a m szaki tudás és szakértelem megszerzésével, ezt mindenki számára elérhet vé kell tenni, a gazdasággal való együttm ködésben; a közös szakképzési politikát úgy kell megalkotni, hogy lehet vé váljon a képzés különböz szintjeinek fokozatos összehangolása, együttm -ködve a képesítési követelmények meghatározásában, valamint a különböz foglalkozások betöltéséhez szükséges képzési szintekben elvárt alapképzettségek egységesítésében; bizto-sítani kell a megfelel képzési programok kidolgozását a munkaer -kínálat és -kereslet vár-ható tendenciáinak ismeretében, alapvet en a feln ttek gyors képzésének és átképzésének szolgálatában, tekintettel a gazdasági növekedés vagy pangás, a technológiai és szerkezeti változások okozta helyzetekre, bizonyos foglalkozások, foglalkozási csoportok vagy egyes régiók különleges követelményeire; különös fi gyelmet kell szentelni az egyes ágazatok vagy személyek csoportjainak különleges problémáira, ezeket érint speciális intézkedésekre.

A közös szakképzési politika alapelveiként deklaráltak mérföldk nek tekinthet k az európai szakoktatás, szakképzés történetében annak ellenére, hogy a megvalósításukat szolgáló tény-leges intézkedések csak évtizedek múlva jelentek meg – ezen intézkedések tényleges érvé-nyesítése napjaink uniós feladatait képezik.

Lényegi fordulat a nyolcvanas évek közepén az Egységes Európai Okmány5 megszületésével következett be. Az Okmány célja a Közösség versenyképességének biztosítása, az egységes bels piac létrehozása volt, a japán és amerikai gazdasági szerkezetváltás miatt adódó kihívá-saival szemben. Nyilvánvalóvá vált, hogy a t ke, a technika, technológia adottságain túlme-n en az emberi er forrásokban rejl képességek is hatással vannak a gazdasági fejl désre, e felismerés nyomán került ismét az oktatás a Közösség tevékenységének egyik fókuszába. A szakképesítések elismerésér l szóló jogszabályok els képzettség-elismeréssel kapcsolatos dokumentuma az Európai Tanács 1985-ös közleménye. A képzettség-elismerés közös európai keretrendszerének kialakítása a 80-as évek végét l kezd d en van a Közösségi tevékenység fókuszába.

A piaci verseny er södésével megváltoztak a munkaer felkészültségével kapcsolatos korábbi elvárások, egyre inkább nyilvánvalóvá váltak az iskoláztatás piacorintáltságának hiányosságai a munkáltatók képvisel i számára, így egyre határozottabb lépéseket s rgettek az oktatási kormányzatoknál a piaci igényekhez illeszked oktatási struktúra és tartalom kialakítására. A munkáltatók és a munkáltatókat képvisel szervezetek (szakmai testületek, szövetségek,

4 EGK (1963) – tanácsi határozat 5 1986-ban írták alá, 1987.júliusában lépett hatályba - az Európai Közösség korábbi alapszerz déseit nagymérték-

ben továbbfejlesztette.

6_resz.indd 132 8/19/2008 7:42:28 AM


133

kamarák) maguk is kezdtek nagyobb szerepet vállalni a képzési elvárások meghatározásá-ban, a piaci igényeknek megfelel képzési struktrúra-javaslatok kidolgozásában.

Az Európai Munkáltatók Kerekasztala (ERT) 1989-es „Oktatás és európai szaktudás” címjelentése rámutatott arra, hogy a technika világában való boldoguláshoz a korábbiakhoz képest új és magasabb szint képességekre van szükség, konkrét példákat is mutatott a mun-kavállalók számára szervezett vállalati képzési programokra, ezáltal is jelezve a versenyhely-zetben való létezéshez szükséges munkavállalói kompetenciák fejlesztése iránti igényét.

Az Európai Uniót létrehozó Maastrichti Szerz dés6 az Unió oktatással kapcsolatos szerepé-ben alapvet fordulatot eredményezett. A Szerz dés ugyanis egy új paragrafussal b vült7,amely az általános képzés területén is közösségi kompetenciát fogalmazott meg, ezideig csak a szakképzés területén volt Közösségi kompetencia. Általánosan kimondásra került, hogy a tagországok együttm ködésének támogatásával járul hozzá a Közösség a min ségi oktatás fejl déséhez, és azzal, ha szükséges, támogatja és kiegészíti a tagországok oktatásügyben kezdeményezett cselekvéseit, teljes mértékben a tagországi felel sségként megtartva az oktatási tartalmak kidolgozását és az oktatási rendszer felépítését, tiszteletben tartva a nyelvi sokszín séget. A 126. cikkely tételesen felsorolja, hogy melyek azok a Közösségi tevékeny-ségek, amelyek prioritást kapnak, az oktatáspolitikai döntéseket megtartva nemzeti szinten, kiemelve az európai dimenziót az oktatásban. Prioritást kapott egyebek mellett a hallgatók és oktatók mobilitásának el segítése, beleértve a diplomák és tanulmányi id szakok elisme-résének el mozdítását az oktatási intézmények közötti együttm ködéssel.

A Maastrichti Szerz dés aláírását követ en készültek el a Bizottság új akcióprogramjai8, ezek keretében kerültek kidolgozásra az egységes európai oktatási térség kialakítását támogató projektek. A munkaer piaci egyenl séghez hozzátartozik, hogy a maastrichti szerz déssel létrejött az európai uniós állampolgárság intézménye, e szerint állampolgári jog a tagország-okban való szabad letelepedés, munkavállalás és tanulás. Ennek megvalósulásához elkerül-hetetlen a szakképesítések kölcsönös elismerésének lehet vé tétele.

Az ERT Oktatáspolitikai Csoportja 1993-ban felmérést készített9 több ERT-tag és fels vezetkörében arról, hogy milyen képességeket tartanak szükségesnek a munka világában. A fel-mérés eredményeiben számos olyan terület körvonalazódott, ahol a munkaer piac és saját vállalati tapasztalatok szerint hiányosságok mutatkoztak az iskoláztatásból kikerül k felké-szültségében10. Javaslatot fogalmaztak meg az oktatás életre szóló programját biztosító „okta-

6 Az Európai Uniót létrehozó Maastrichti Szerz dést 1992.február 7-én írtak alá és 1993.november 1-én lépett életbe – fontos mérföldk volt az európai integráció szorosabbra f zésének folyamatában.

7 A Maastrichti Szerz dés 126. cikkelye 8 http://www.eu2004.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=9 2005. október 28. 9 Convery, A. (2000)10 Az eredmények olyan lehangolóak voltak, hogy ebb l ered en nagy hatással voltak az oktatásban érintett összes

fél, így a gazdaság és munkavállalói érdekképviseletek szakképzés és oktatás témában való együttm ködésének el mozdítására. A kutatás részletes anyagát „A tanuló társadalom felé „ c. kötet tartalmazza.

6_resz.indd 133 8/19/2008 7:42:28 AM


134

tási láncra” vonatkozóan – az iskoláztatás szakaszaira, az alapoktatást el készít oktatástól kezd d en a feln ttoktatásig. A szakmai képzésekkel kapcsolatosan a versenyképességhez szükséges szakmai ismeretek biztosítását fogalmazták meg elvárásként, a szakmai oktatás keretében partneri kapcsolatot feltételezve az ipar és az oktatás között, a tanulmányok hely-színeként elfogadva a speciális képz intézményeket és az ipari vállalatokat.

Az OECD Oktatási Bizottsága11 14 ország részvételével 1996-ban vizsgálatot indított az oktatásból a munka világába való átmenet egyénenkénti és országonkénti jellegzetességé-nek feltárására, hogy a tapasztalatokból lesz rhet tanulságok felhasználásra kerüljenek az els szakma, az els munkahely megválasztásának el készítésében és lebonyolításában. A kutatás eredményeként általánosítható észrevétel az volt, hogy a 90-es években az átmenet különböz dimenzióiban jól látható változások következtek be minden érintett országban. Ezek egyike volt, hogy megn tt a fi atalok oktatásban való részvételének aránya és ennek következtében csökkent a fi atalkorú munkanélküliek aránya. Ugyanakkor megkezd dött a „hídépítés” a szakmai képzés és fels oktatás között, elterjedtek a nem-egyetemi szint és jel-leg képzést nyújtó intézmények és kurzusok. Az iskolák maguk is szerveztek munkatapasz-talatokat adó kooperatív képzéseket. A kooperatív képzések pozitív hatásaként értelmez-ték a tanulókat foglalkoztató cégkapcsolatok kiépülését, a tanulás min ségének javulását, a munkavégzés közbeni (on the job) fejl dés lehet ségének adottságaként a munkavégzéshez szükséges kompetenciák elsajátíthatóságát.

Az OECD szakminiszteri 1996-ban kidolgozták az élethosszig tartó tanulás programját, amely szerint a továbblépés egyik iránya a kompetencia alapú oktatás és képzés biztosí-tása, a munkaer paicra történ belépést követ id szakra vonatkozóan is; a fejlesztés másik iránya pedig az, hogy az alapszint oktatáshoz való hozzájutást biztosítani kell mindenki számára, mert ennek hiányában nemcsak a foglalkoztatási esélyek, hanem a kés bbi tanulási esélyek is csökkennek.

1997-ben kezd dött az az interdiszciplináris OECD projekt, amely a „Kompetenciák meg-határozása és kiválasztása: Elméleti és fogalmi alapok” címet kapta. Ebben a munkában nemzetközi szakért k vettek részt és az általuk készített tanulmányok központi témája a kompetencia értelmezése, elemzése a kulcskompetenciák meghatározhatósága, az elméleti és módszertani modellek vizsgálata volt a különféle tudományok szempontjából szemlélve, így a fi lozófi a, pszichológia, szociológia, antropológia, történettudomány és közgazdaságtan szempontjából. Az uniós szakemberekb l álló munkacsoport arra tett kísérletet, hogy bemu-tassa az egyes országok gyakorlatában legszükségesebbnek tartott kompetenciákat – termé-szetesen a tudományterületi aspektusokból szemlélve.

A projekt eredményeként megjelentett „Kulcskompetenciák”12 címet visel tanulmánykötet írásainak tanúsága szerint a kompetencia fogalmi értelmezése igen sokszín , de abban közös álláspont alakult ki, hogy a legfontosabbnak tekintett, vagyis a kulcskompetenciák megléte

11 Az oktatásból a munka világába való átmenet kérdései 12 Kulcskompetenciák (1999)

6_resz.indd 134 8/19/2008 7:42:28 AM


135

hatással van a szociális, foglalkoztatási helyzetre, a személyes érvényesülés lehet ségeire. Az eltér néz pontú tanulmányok tartalmát összegz értékelés kiemeli, hogy van „egyfajta ellentmondás a kompetenciák gazdasági hasznosságát hangoztató, illetve a kompetenciák-nak az er k felszabadításával az ember saját életére gyakorolt hatását elismer álláspontok között”, ugyanakkor a szerz k többsége elismeri, hogy „akár tetszik, akár nem, a sikeres élet-hez szükséges kompetenciák megítélésében jelenleg a gazdasági szempontok dominálnak. Ugyanez egészében elmondható a kortárs iskolarendszerekr l is. Jelenleg egyfajta para-doxonban élünk. Az oktatás elé kit zött célok között nagy számban szerepelnek emberi és erkölcsi tulajdonságok, amik viszont nem jelennek meg sem abban, amit, sem pedig abban, ahogyan tanítunk. ... Azzal a kihívással is szembe kell nézni, mely az irányadó alap-elvek különféle elérési útjai és kifejl dései közötti egyensúly megtalálását várja el t lünk.”13.A kompetencia alapú fejlesztést biztosító iskoláztatás iránti igény felvetette az alapoktatás funkciójának vizsgálatát és az alapoktatás utáni id szak tanulási szerepének tisztázását, vala-mint a formális és nem formális tanulás sajátosságainak feltárását, elemzését – az iskolázta-tással szembeni kihívások számbavételét. A globalizálódó gazdaság, a munkahelyi mobilitás, a technikai-technológiai fejl dés felgyorsulásának eredményeként a szakmai tudástartalmak gyors változása megrendítették a hagyományos, ismeretközpontú iskola m ködési alapjait. Elkerülhetetlenné vált az új típusú piaci kihívásokra, új megoldási módokat adni az iskoláz-tatás rendszerének egészében. Egyre határozottabb igényként merült fel a személyes életút, a munkavégzés, során elsajátított kompetenciák mérése és a további tanulmányokban való elismerése. Vizsgálatok folytak annak megismerésére, hogy az egyes országokban milyen informális tanulási módok keretében megszerezhet kompetenciákat mérnek, ismernek el és hogyan a tanúsítják azokat14.

A kompetencia témában végzett kutatások „els köre” a 90-es évek végére befejez dött, 2000-t l újabb kutatások indultak ugyan, de már az els eredmények is nagy hatással voltak az oktatás és képzés területén kibontakozó együttm ködés lehetséges fejlesztési irányaira, az egyes közösségi intézkedések orientációjára, kiemelten a tudás alapú társadalom által meg-kívánt ismeretek meghatározása kapcsán a kulcsfontosságú (!) kompetenciák nevesítésére és alapvet en azok elsajátítását támogató iskoláztatási tartalmak felülvizsgálatára.

2000-ben az Európa Tanács lisszaboni rendkívüli ülésén azt a stratégiai célt t zte ki, hogy Európai Uniónak 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejl d tudás alapú társadalmává kell válnia – közismerten ez a lisszaboni stratégia lényege. Az ’Oktatás és képzés 2010’ program – amely európai szinten integrálja az oktatás minden területére vonatkozó akciókat –, szinte lavinát indított el az oktatással és a szakképzéssel kapcsolatos programok, keretrendszerek és kreditrendszerek kialakításában.

Az OECD oktatási minisztereinek 2001-ben tartott találkozóinak15 egyik témája az oktatás által fejlesztend kompetenciák kérdése, másik témája az élethosszig tartó tanulásra való

13 Mihály I. (2002) 14 Mihály I. (2000)15 Mihály I. (2002)

6_resz.indd 135 8/19/2008 7:42:28 AM


136

felkészülés oktatási és képzési feladatainak számbavétele volt. A hivatalos miniszteri kommü-niké azt hangsúlyozta, hogy a tagországok programjaiba kerüljön bele a mindenki számára biztosítandó kompetenciákba való beruházás iránti felel sségvállalás és a költségviselés – az élethosszig tartó tanulás ösztönzés egyik elemeként. Az iskoláztatás keretében elsajátítható ismeretekkel szemben egyre inkább felértékel dött a kompetencia. Történt els határozott lépésként akkor – nem kis zavarokat okozva a közoktatás rendszerében16 –, amikor még nem volt egységes uniós álláspont a tudás alapú társadalom által igényelt ismeretek, kompetenciák értelmezésében. A PISA 2000 volt az els olyan nemzetközi felmérés, amely els dlegesen nem az iskolai tudást17, hanem a majdani munkavégzés, a foglalkoztathatóság szempontjából fontosnak tartott kompetenciák meglétét vagy hiányát vizsgálta.

2001. júliusában az OM kezdeményezésére, fi nanszírozásával és felügyelete alatt Magyar-országon is elindult egy projekt az európai és magyar gyakorlathoz illeszked munkaer -piaci készség-igény felmérésére, amelyben közel négyszáz magyar vállalatot kérdeztek meg a munkavállalókkal szemben támasztott kompetencia elvárásokról. A felmérés összegzése akkor az volt, hogy a rendszerváltás óta eltelt több mint tíz év gyökeres változásokat indított meg a munkaer piacon, e változások nyomán lényegesen átalakult a munkaer vel szembeni elvárások rendszere18. A vizsgálat tanúságai szerint egyértelm vé vált, hogy különböz a képz intézmények és a vállalatok kompetenciafelfogása, ugyanis amíg a képz intézmény kompetencia alatt valamilyen „értékelhet , meghatározott szakmai referenciakeretbe illesz-ked tudás”-t ért, addig a vállalatok inkább „m veleti, cselekv , tevékenységben és ered-ményben megjelen tudás”-t fogadnak el kompetenciaként.

Az új országok csatlakozását megel z id szakban ismételten feler södött a képesítések elismerésének „rendezése”, ezért 2003-ban megalakultak azok az uniós szinten m ködmunkacsoportok, amelyek az oktatás és szakképzés ügyeivel foglalkoznak. Ezek közül a „átláthatóság” és a „szakképzési kredit-transzfer” csoportban részt vettek a hazai Oktatási Minisztérium delegált szakért i is. E program végrehajtásának köszönhet en mára meg-újult a szakképesítések „közös valutája”-ként ismert Europass19, készül az Európai Képesítési Keretrendszer20 melynek egyik legfontosabb eszköze a szintén kialakítás alatt álló Európai Szakképzési Kreditrendszer. Mindnek egy a célja: az átválthatóság és az átláthatóság meg-könnyítése a szakképzésben. Ez már igen komoly lépés volt a gazdaság, a munkaer piaci elvárások tekintetében, a munkaer -áramlás támogatására – részben az egyének, részben a különböz európai országban érdekelt vállalkozások szempontjából.

16 A nemzetközi vizsgálatokon túlmen en számos hazai publikáció is megjelent e témában. Lásd pl. Bellier (1998), Bajomi I. (2002), Csapó B. (2002), Gergely Gy. (2004), Udvardi-Lakos E. (2005)

17 PISA2000: a hivatalos OECD-jelentés tanulságai www.oki.hu18 Az európai gyakorlathoz illeszked munkaer -piaci készség-igény felmérés a magyar oktatás-képzés fejlesztése

szolgálatában (2002)19 EP és EUT (2004)20 OM (2005a)

6_resz.indd 136 8/19/2008 7:42:28 AM


137

A lisszaboni stratégiai jöv kép megvalósítására készült a Tanács stockholmi értekezlete által elfogadott „Képzési és oktatási rendszerek konkrét, rövid távú jöv beni célkit zései”-r l szóló jelentés21, amely meghatározza azokat a területeket, amelyek végrehajtása elengedhetetlen a célok teljesítésében. Az EU-s oktatási és képzési rendszerek min ségének és hatékonyságá-nak javítása az egyik stratégiai célkit zésként került bele a Tanács és a Bizottság 2002 febru-árjában elfogadott munkaprogramjába. A kulcsfontosságú feladatok egyike lett a tudás alapú társadalom által megkívánt ismeretek fejlesztése – már a Lisszaboni és Stockholmi Európai Tanácsi ülések is kiemelték az alapkészségek fejlesztésének fontosságát22. A Bizottság állás-pontja szerint a tudás alapú társadalom által megkívánt ismerettartalmak beazonosítására a kulcsfontosságú kompetenciák23 az alábbi f bb területeken keresend k: számolás és olvasás (alapkészségek), idegen nyelvek, számítástechnikai jártasságok és a technikai eszközök hasz-nálata, tanulni-tudás képessége, szociális készségek, vállalkozó szellem és általános kultúra. A program keretében elvárja az alapismeretek beazonosítását, a tantervbe történ beépítést és az új ismeretek fenntartható elsajátítási lehet ségeinek kimunkálását.

A kulcsfontosságú kompetenciák megszerzése terén a munkaprogram kiemeli a tanítás szín-vonalának meghatározó jelent ségét (a tanárok felkészültségének biztosítását), a mindenki által történ elsajátíthatósághoz a megfelel tantervek rendelkezésre állását, a feln ttek köré-ben az élethosszig tartó tanulási lehet ségek kihasználását és a kulcsfontosságú kompeten-ciák megfelel eszközökkel történ érvényesítését. A munkaprogram végrehajtásáról szóló részid s jelentés24 új indikátorok kidolgozását célozza meg, egyebek mellett a kulcskompe-tenciák területén a tanulni tudás kompetenciáinak mérésére25.

A UNICE, a munkaadók európai szövetsége26 2004-ben, a bolognai folyamat támogatójaként nyilvánított véleményt, és meghatározta a gazdasági szerepl k elvárásait, így: a munkaernemzetköziesítésének biztosítását, a kompetenciák és képzettségek munkaer -piaci igények-nek megfelel fejlesztését. A gazdasági szerepl k érdekképviseleteként került kinyilvánításra, hogy három f területen kívánnak részt venni a fels oktatási rendszert átalakítási folyama-tában, így: az összehasonlítható min ségi követelményrendszer, a végz s hallgatók munka-er -piaci alkalmazhatóságát biztosító kétszint képzés kialakításában, valamint a hallgatók, tanárok mobilitásának el mozdításában, a külföldi tanulók fogadásában. A munkaer -piaci alkalmazhatóság érdekében kiemelt jelent séggel bír – a szakmai alaptudáson, interdiszcip-lináris ismereteken túlmen en – azon szociális és személyes kompetenciák megszerzésének lehet sége, amelyek a különböz profi loktól függetlenül szükségesek a munkavégzéshez. Így pl. a verbális és írásos artikulációs képesség saját nyelven és idegen (lehet leg angol) nyelven, a csoportban való munkavégzés képessége, kutatási-, és munkatechnikák készség-

21 OT(2004) 22 Az egész életen át tartó tanulás európai térségének valóra váltása (2001)23 Az Európai oktatási és képzési rendszerek célkit zéseihez kapcsolódó részletes munkaprogram (2002)24 ET és EB (2004) 25 A konzultációk során kiderült, hogy vannak olyan kulcstémák, amelyek megjelölt indikátorai nem a legmegfele-

l bbek a lisszaboni célok mérésére, ilyen még a témánkhoz kapcsolódóan a nyelvi-, az IKT kompetencia.26 The Bologna Process (2004)

6_resz.indd 137 8/19/2008 7:42:28 AM


138

szint ismerete, moderálási és visszacsatolási- prezentációs technikák ismerete és alkalmazási készsége, analitikai képességek, a koherens gondolkodás képessége, általános módszertani kompetenciák, kreativitás és rugalmasság a tudás alkalmazásakor, tapasztalat és metódus, megvalósítási kompetenciák, vállalkozói gondolkodás és tevékenység, interkultuális megér-tési kompetencia, folyamatos tanulási képesség, az információs és kommunikációs technoló-giák ismerete és alkalmazási készsége27. A munkaadói oldal elvárásai részben meger sítet-ték a korábban meghatározott követelményeket, részben új elvárásokat deklaráltak, amelyek kezdtek fokozatosan beépülni az oktatási és képzési rendszerek megújítását szorgalmazó intézkedésekbe.

Az OKM jelentés28 „Az oktatás eredményessége és az alapvet készségek fejlesztése” címfejezetében számol be a hazai iskoláztatás által biztosított adottságokról – a hivatkozott kompetenciák fejlesztése tekintetében. A Nemzeti Fejlesztési Terv HEFOP 3.1-es intézkedése keretén belül folyik a kompetencia alapú tanítási-tanulási programcsomagok kidolgozása – els dlegesen a közoktatás és középfokú szakképzés területén. Az egész életen át tartó tanulás (LLL) hazai stratégiája a tudás és tanulás tágan értelmezett fogalmát, az egyéni kompetencia-fejlesztést állítja a középpontjába. A magyar LLL stratégia az uniós dokumentumokban is fon-tosnak ítélt területekkel összhangban öt prioritás mentén hét fejlesztési kulcsterületen tartja szükségesnek a beavatkozást. A prioritások között szerepel a piaci elvárások szempontjából az oktatás, képzés és a gazdaság kapcsolatainak er sítése is. A fejlesztés kulcsterületeként került nevesítésre egyebek mellett: 1.) az alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztése a közoktatásban, 2.) széles és gazdag kínálat a szakképzésben, fels oktatásban és a feln ttkori tanulásban, 3.) folyamatosan b vül tanulási lehet ségek (IKT, munkahelyi tanulás, informá-lis tanulás), 4.) az informális és nem formális tanulás elismerése.

A problémák sorába került, hogy a szakképzés nem kielégít en reagál a munkaer -piaci igényekre és az, hogy a munkáltatók érdekei kevésbé érvényesülhetnek, mint a képz k és képzésben résztvev k érdekei.

Az egész életen át tartó tanulás hazai stratégiája29 2007–2013 közötti id szakra határozza meg az emberi er forrás fejlesztés irányait. A program – egyebek mellett – a stratégiai cse-lekvés és támogatás f irányaként határozza meg az európai közösséghez, a fejlett orszá-gokhoz való felzárkózást a tudásalapú társadalom eszközeivel; a gazdasági versenyképesség folyamatos javításához, a fenntartható fejl dés feltételeinek megteremtéséhez a potenciális munkavállalók tanuláshoz és foglalkoztatáshoz szükséges készségek, képességek, képzettsé-gek megszerzési lehet ségeinek biztosítását. Kiemelt szerepet kap az oktatás-képzési rend-szer hozzáigazítása a gazdaság igényeihez, ennek keretében: az iskolarendszer és iskola-rendszeren kívüli képzési formákban (a formális és nem formális tanulással) megszerezhet ,államilag elismert szakképesítések korszer sítése, a moduláris rendszer képzési progra-mok, tananyagok, taneszközök, módszerek és kompetencia-centrikus szakmai követelmé-

27 Lásd: el z hivatkozás 4.p28 ET és EUB (2006) 29 Az egész életen át tartó tanulás stratégiája Magyarország (2005)

6_resz.indd 138 8/19/2008 7:42:29 AM


139

nyek kidolgozása; a nem OKJ-s szakképesítések hazai elismerési és egyenérték beszámítási rendszerének megteremtése, összehangolva az Europass rendszerrel; valamint a nem-for-mális tanulás útján szerzett tudás, szakmai képzettség elismerési rendszerének bevezetése; a fels oktatási, szakképzési intézmények és a gazdaság szerepl i közötti kapcsolat er sítése, a gazdaság igényeinek a képzési programokban történ hangsúlyozása.

A hangsúly minden vonatkozásban: a kompetenciák fejlesztésén van. Az anyag deklarálja a sze-mélyes tudás, az alapkészségek és kulcskompetenciák körét, fogalmát. Kulcskompetenciának tartva mindazon kompetenciák összességét, amelyek az alapkészségeket (irás, olvasás, szá-molás, kommunikáció, IKT, idegennyelv-tudás, döntésképesség, munkaszervezetben való részvétel képessége) kiegészítve az egyént képessé teszik arra, hogy új tudásra tegyen szert, illetve tudását az új követelményekhez, így a változó gazdasági környezet követelményeihez igazítsa, ezáltal hozzájáruljon az új formákhoz, alkalmazkodjon a változó életpálya kilátá-sokhoz, és az egész életen át tartó tanulás révén pedig növelje mobilitását.

A munkaer szabad áramlásának egyik alapjául szolgáló képesítések kölcsönös elismerési lehet ségének megteremtése jelenti az egyik legnagyobb kihívást a tagországok oktatási/szakképzési rendszerei számára. Az „Oktatás és képzés 2010” program központi célkit -zése: az EU-s oktatási és képzési rendszerek min ségének és hatékonyságának javítása; az oktatási és képzési rendszerekhez való hozzáférés biztosítása mindenki számára; az okta-tási és képzési rendszerek megnyitása a külvilág felé. A „Koppenhágai Nyilatkozat” (2002. november 29–30.), a szakképzés-specifi kus prioritásokat fogalmazza meg, a szakképzés „közös valutájának” megteremtése érdekében, a szakképesítések kölcsönös elismerését szolgáló dokumentumok meghonosításával. A Nyilatkozat nyomán megvalósuló refor-mokat a 2004. decemberi Maastrichti Közlemény30 meger sítette, amely szerint a 2005. év szakképzéssel kapcsolatos határozatok mára megvalósultak: az Europass szakmai útle-velet felváltotta az Europass ötelem dokumentumcsomagja; megkezd dött az Európai Szakképesítési Kreditrendszer (ECVET) részletes kidolgozásának folyamata; kezdetét vette az Európai Szakképzési Keretrendszer (European Qualifi cation Framework – EQF) kidolgo-zása. Az Európai Szakképesítési Keretrendszerre szóló javaslat körvonalazza az ágazati és nemzeti képesítési keretrendszerek közötti kapcsolatot, és mivel a Keretrendszer bevezetése tagállamonként önkéntes nem jár jogi kötelezettséggel, sikere mindenképp attól függ, hogy azoknak a országoknak, melyek a bevezetés mellett döntenek, mennyire hatékonyan sikerül megteremteniük a „nemzeti EQF” feltételeit. Az EQF szempontjából az lenne az optimális megközelítés, ha minden ország létrehozná a saját nemzeti képesítési rendszerét és azt az EQF-hez illesztené.31 Az ECVET felépítése gyakorlatilag egy olyan struktúrából áll össze, ahol a szakképesítések egységekre vannak osztva aszerint, hogy milyen képzettséget, szak-

30 http://www.vetconference-maastricht2004.nl/ 31 Javaslat az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer kialakításáról http://www.

om.hu/doc/upload/200509/ekkr_sec_2005_957_fi n.pdf

6_resz.indd 139 8/19/2008 7:42:29 AM


140

értelmet illetve egyéb kompetenciákat biztosítanak32. A kreditpontok képesítésekhez történhozzárendelése az egyes egységek súlyozása33 alapján történik.

A szakképesítések kölcsönös elismerésér l szóló legújabb dokumentum a 2005. június 6-án az Európai tanácsi min sített többséggel elfogadott 2005/36/EK irányelv. Ez az irányelv tel-jesen új rendszert fogalmaz meg a szakképesítések áttekinthet ségével kapcsolatosan, mivel a létez szabályozást liberalizálva közös európai követelményrendszer létrehozását indítvá-nyozza. Így ha a tagállamok és az európai szakmai szervezetek valamely szakma gyakor-lásával kapcsolatosan közös követelményrendszert fogadnak el, akkor a rendszer alapján kiállított bizonyítvány birtokában a migráns munkavállalók számára lehet ség nyílik a kom-penzációs intézkedések (alkalmassági vizsga stb.) mell zésére.

A fentiek tanúsága szerint is elkerülhetetlen a nemzeti képesítési keretrendszer létrehozása, amely „el terében” szükségessé vált a közoktatás, szakképzés, fels oktatás és feln ttképzés rendszereinek és képzési programjainak felülvizsgálata, a jöv munkaer -piaci igényeinek mindinkább megfelel megújítása a képzési tartalmak, módszerek és szolgáltatások tekinte-tében egyaránt.

32 Külön egységekbe tartoznak például a különböz típusú diplomák (pl. a tanulmányok idejét l függ en, hogy el -feltétel-e az érettségi vagy nem, hogy a fels oktatási intézményben folytatott, de nem-egyetemi képzések milyen továbbtanulási irányaira jogosítanak)

33 A „súlyozás” többnyire az ismeretek és készségek elsajátításához szükséges tanulmányi id alapul vételével törté-nik. A rendszer kidolgozása jelenleg is tart, és várhatóan 2007-re már az ECVET szerint fogják értékelni a szakké-pesítéseket minden olyan országban, amely a bevezetés mellett döntött.

6_resz.indd 140 8/19/2008 7:42:29 AM


141

II.A kompetencia alapú, modulrendszer fejlesztés,

képzés programjainak kidolgozása

A kompetencia alapú fejlesztés, képzés legf bb generálója a gazdasági versenyképesség fenntarthatósága, a versenyképességi tényez k közül kiemelten a rendelkezésre álló és a potenciális humán er forrásokkal szembeni elvárás. Ezeket az elvárásokat deklarálják egy-részt a Lisszaboni, a Koppenhágai Nyilatkozatban, a nemzetközi munkaadói képviselet, más-részt a LLL hazai stratégiája, a munkaadók szakmai szövetségei. A modulrendszer képzés iránti igényt pedig részben a tudástartalmak és munkaer -piaci elvárások gyorsütem vál-tozása, részben az egyének munka-, és élettapasztalata során szerzett ismeretek, készségek mérése, további tanulmányokba való beszámíthatósága-, valamint az id -, és költséghaté-konyság iránti igény indukálja.

A humán er forrás fejlesztéssel, képzéssel szembeni elvárásoknak való megfelelést, a kom-petencia alapú, modulrendszer képzés lehet ségét az iskolarendszer és az iskolarendszeren kívüli képz intézményeknek, a feln ttképzési vállalkozásoknak kell képzési prog-ramjaikkal biztosítaniuk.

A képzési program egyezményes defi níciója még várat magára, jelen értelmezésünkben a képzési program: meghatározott kompetenciák fejlesztésére szolgáló képzési szolgáltatási tartalom, amely igénybevétele adott id keretben és adott (humán, tárgyi) infrastruktúra meg-léte, a potenciális résztvev k tanulási-tanítási folyamatra, és a tanulási teljesítménymérésre vonatkozó tájékoztatása mellett lehetséges. A képzéssel szembeni min ségi elvárások egyi-keként fogalmazódik meg a képzési program kidolgozottsága34 általában és meghatározott célcsoportnak szólóan. A képzések különböz min ségbiztosítási rendszerei jöttek létre a közoktatás, a szakképzés, a fels oktatás és a feln ttképzés intézményeiben. Ezek közül témánk szempontjából a feln ttképzési programokkal szembeni elvárás-rendszer ismerteté-sét tartjuk relevánsnak. A hazai feln ttképzési tevékenységre való jogosultságot, a feln ttkép-zés intézményi m ködését külön törvény és rendeletek szabályozzák35. Ezekben került dek-

34 A kompetencia alapú programcsomag kifejlesztésére 2002. szén az OM által felkért szakért i csoport dolgozta ki a koncepciót a NAT szerint m köd közoktatás intézményei számára. V.ö.: Pála K. hivatkozott tanulmányát.

35 Lásd: 2001. évi CI. törvény a feln ttképzésr l, az 5/2004. (II. 24.) FMM rendelet a feln ttképzést folytató intézmé-nyek nyilvántartásba vételének részletes szabályairól szóló 8/2001. (XII. 29.) OM rendelet módosításáról, amelyek bármely oktatási intézmény, vállalkozás Kht, egyesület, alapítvány m ködésére kiterjed, ha azok feln ttképzési tevékenységet (is) végeznek, és a 24/2004. (VI. 22.) FMM rendelet az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól, ha a feln ttképzési intézmények és feln ttképzési programok FAT által történ akkreditációját kezdeményezik.

6_resz.indd 141 8/19/2008 7:42:29 AM


142

larálásra egyrészt az, hogy a feln ttképzési tevékenység folytatásához képzési programmal kell rendelkezni, amely birtokában a feln ttképzési tevékenység folytatásához a székhely szerinti Regionális Munkaügyi Központnál regisztrációt kell kezdeményezni, másrészt az, hogy a képzési program leírásnak mit kell tartalmazni.

E szerint a képzési program tartalmazza:

a képzés során megszerezhet kompetenciákat,•a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit,•a tervezett képzési id t,•a képzés módszereit (egyéni felkészülés, csoportos képzés, távoktatás, stb.),•a tananyag egységeit (moduljait), azok célját, tartalmát, terjedelmét,•a maximális csoportlétszámot,•a képzésben részt vev teljesítményét értékel rendszer leírását,•a képzésr l, ill. a képzés egyes egységeinek (moduljainak) elvégzésér l szóló igazolás •kiadásának feltételeit,a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ezek biztosí-•tásának módját.

Bármely kompetencia alapú fejlesztési, képzési program tervezhet , kidolgozható a fenti paraméterek szerint – a lényeg, hogy els ként a képzés során megszerezhet kompetenciá-kat kell világosan és egyértelm en meghatározni, mert annak függvénye egyebek mellett a képzési tartalom, vagyis a tananyag. A képzési tartalom állhat egy tananyag egységb l, de állhat több tananyag egységb l (modulból) is. A több tananyag egységb l (modulból) álló képzési tartalom esetén a képzési programnak tartalmaznia kell az egyes tananyag egységek során elsajátítható kompetenciákat (a tananyag egység célját), azok elsajátítására tervezett képzési id t, az egyes tananyag egységek elvégzésér l szóló igazolás kiadásának feltételeit. A több tananyag egységb l (modulból) álló képzési tartalom – a fentiekben leírt egyéb para-méterekkel együtt kidolgozottan – alkotja az ún. modulrendszer 36 képzési programot.

36 A modulrendszer képzések iránti igény nem új kelet . A fels oktatás területén jelent meg els ként a modulrend-szer képzések iránti igény, az USA, Kanada, az Egyesült Királyság fels oktatási intézményi gyakorlata szolgálhat erre példákkal, majd a kilencvenes évekt l Hollandia, és a skandináv államok, ill. Ausztrália. Err l részletesebben lásd Kadocsa L. (1999.) hivatkozott munkáját. A modul-fogalom eredetileg m szaki szakkifejezés, egy épület, egy rendszer, egy termék egy egységet alkotó részére vonatkozik. Egy rendszer modulok/egységek sokaságából állhat, amelyek mindegyike nélkülözhetetlen az egész rendszer m ködéséhez. A képzések tekintetében ez azt jelenti, hogy egy-egy képzési program egy vagy több tananyag egységb l/modulból épülhet fel. Az iskolarendszer képzés keretében hagyományosan létez tantárgyi struktúrában a modul-értelmezésre létrejött defi níció a mai napig tartja magát: a modul a teljes tananyag önállóan kezelhet nagyobb (esetleg több tantárgyat is átfogó), meghatá-rozott id tartammal (óraszámmal) is behatárolt része. A modulok egymáshoz illesztésével, cseréjével különbözmoduláris képzési programok állíthatók össze. Egy-egy modul több képzési programban is felhasználható, ami lehet vé teszi a különböz képzések közötti átjárást, a képzések különböz irányú specializálását Lásd: Pedagógiai lexikon, 1995. Ez a felfogás, már csírájában már egy új szemléletet tükröz, de a valóságban hosszú ideig nem igen volt példa arra, hogy a viszonylag merev tantárgyi struktúrákból generált képzési modulokból jöttek volna létre

6_resz.indd 142 8/19/2008 7:42:29 AM


143

Az egyes képzési programok részeként kidolgozott modulok mindegyike önálló egységnek tekinthet , annak ellenére, hogy a tanítási-tanulási folyamat általában a képzési programot alkotó modulok összességét alkotó ismeretek-, és készségek elsajátítása érdekében folyik. A tanulmányokban való haladás (tanulási teljesítmény) felmérése modulonként, általában a modul befejezésekor történik, az elsajátított kompetenciák tanúsítása (képesítés) pedig, a képzési program befejezésekor. Az egyes képzési programok moduljai lehetnek olyan spe-cifi kusak, hogy csak az adott képzési program keretében sajátíthatók el. Az egyes képzési programoknak lehetnek olyan moduljai, amelyek más-más képzési program részét is alkotják – a képzési programok közötti különbséget a specifi kus modulok jelenítik meg. Ha egy-egy modul több képzési programnak is része, akkor ez lehet vé teszi a különböz képzési prog-ramok közötti átjárhatóságot, ezáltal a tanulási id -, és tanulási-energia hatékonyságot, a tanulmányok kimeneteként elsajátított kompetenciák birtokában a foglalkoztathatóság növe-lését.

A modulrendszer képzési program el nye:

a különböz képzési programok közötti átjárhatóság biztosítása, •a képzési program megvalósítása során lehet vé válik az el zetesen megszerzett tudás, •kompetencia beszámítása a további tanulmányokba, a modulrendszer jobban illeszthet az egyéni adottságokhoz, az önálló tanulási tempó-•hoz, a modulrendszer tanulmányok eredményességének mérése modulrendszer vizsgák •keretében mérhet , amellyel a hallgatói „vizsgateher” id ben is megoszlik,egy-egy modul tartalmi továbbfejlesztése és ehhez illeszkedve a tankönyv, munkafüzet, •oktatási segédanyag kidolgozása könnyebben és gyorsabban biztosítható,a modulrendszer képzési program a modulonkénti képzési id rögzítésével adekvát •módon illeszthet az egységes (szak)képesítési keretrendszerbe37

A szakképzés megújuló hazai rendszerében az új OKJ követelményrendszerének kidolgo-zása munkakörelemzéseken alapul, kompetencia alapú fejlesztést szolgáló, modulrendszerképzési programokkal38. Az új OKJ szakképesítéseinek jelent s része magában foglalja a szakmai elágazás és a szakmai ráépülés lehet ségét, ezzel átjárható, átlátható lesz a rendszer.

modul rendszer képzési programok. Ennek oka egyrészt az iskoláztatási hagyományokban gyökerezik, a másik pedig az, hogy az iskolai tudás-tartalmak a PISA 2000 felmérés eredményeinek ismerete el tt kevéssé a kompe-tenciák fejlesztését, mint inkább a kognitív ismeretek fejlesztését helyezték el térbe.

37 Az uniós tagországok képzési programjainak „összehasonlítása”-ra a tanulási id szolgál, így pl. az UK-ban elfoga-dott gyakorlat, hogy: 10 óra tanulás=1 kredit – teljesíthet tanegységek és tanegységekb l álló kurzusok elvég-zésével; 1 tanegység=40 óra; 1 kurzus= 3 tanegység + 40 óra (az seretek megszilárdítására); 1 kurzus=160 óra; 1 tanév=1200 tanóra; 60 kredit= 1 félév; 120 kredit=1 tanév;

38 Az új OKJ szerinti szakképesítések képzési programjai központilag kerülnek kidolgozásra. Az új OKJ-ról részlete-sebben lásd: OKJ 2006.; a központi programot kidolgozó szakemberek számára külön útmutató készült a modul-leírások és a tanulási útmutató elkészítéséhez

6_resz.indd 143 8/19/2008 7:42:29 AM


144

Országos modultérkép készül, amelyben minden olyan követelménymodul megtalálható, amelyek az új OKJ-s szakképesítések tartalmát adják. A modul ott jelenik meg, ahol az egyes foglalkozásokban, munkakörökben van közös tartalom. Két foglalkozás, szakképesítés között van közös tartalom, átfedés vagy egyik teljesen magába foglalja a másik követelményeit és tudását. Egy adott szakképesítés megszerzéséhez meghatározott modulsoron keresztül vezet az út. A sorrendiség megváltoztatható, az egyéni adottságoknak, képességeknek, tudásszint-nek megfelel en. A modulrendszerben lehet ség van különböz képz intézmények közötti átjárásra, egyéni haladási ütem meghatározására. Az új modulrendszerben lehet ség lesz arra, hogy a vizsgabizottság rész-szakképesítést is kiadhasson a vizsgázóknak, kés bb az egész szakképesítés is megszerezhet . A rész-szakképesítés megszerzése a feln ttképzésben lehet népszer . A modulrendszer képzés bevezetése fokozatosan történik.

Az új OKJ szerinti modulrendszer képzési programok szemléltetésére nézzük néhány szak-képesítést a gazdasági szakképesítések területér l!

Kereskedelmi menedzserEurópai Uniós üzleti szakügyintéz Kereskedelmi szakmenedzser

0001-06Vállalkozások alapítása, m köd-tetése, átszervezése és megszün- tetés

0001-06Vállalkozások alapítása, m köd-tetése, átszervezése és meg- szüntetése

2655-06Ügyviteli és munkaer -paciismeretek, álláskeresési techni- kák alkalmazása

2655-06Ügyviteli és munkaer -piaci ismeretek, álláskeresési technikák alkalmazása

2656-06 Szakmai kommunikációs tevé- kenység 2656-06 Szakmai kommunikációs

tevékenység

2657-06 Informatikai és gazdasági szak-mai idegen-nyelv használata 2657-06 Informatikai és gazdasági szak-

mai idegen-nyelv használata2658-06 Vállalkozások menedzselése 2658-06 Vállalkozások menedzselése

2659-06Nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok és gazdasági folyamatok irányítása

2659-06Nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok és gazdasági folyamatok irányítása

2660-06A kereskedelmi vállalkozás veze- tése, a gazdálkdás megszerve- zése

2660-06A kereskedelmi vállalkozás ve- zetése, a gazdálkodás megszer- vezése

2661-06 Az Európai Uniós üzleti szak-ügyintéz tevékenysége 2662-06 A kereskedelmi szakmenedzser

tevékenysége

6_resz.indd 144 8/19/2008 7:42:29 AM


145

III.Összefoglalás

A szakképzést már a Római Szerz dés is elismerte olyan területként, amelyre vonatkozóan közösségi politikát lehet, illetve kellett kidolgozni. A közös piaci érdekeltségek következtében, a Közösség tagországainak b vülésével, az Európai Unió létrejöttével a szakképzéssel kapcso-latos piaci elvárások fokozatosan kiterjedtek az általános oktatás és fels oktatás területére is. A gazdasági és politikai egység megteremtésére, a küls versenyképesség meg rzésére több oktatást és képzést érint Közösségi kezdeményezés volt az évek során.

A legutóbbi évtizedben Európában végbement gazdasági és társadalmi fejl dés el térbe helyezte az iskoláztatás európai dimenziójának meger sítését. Az áttérés szándéka egy olyan, tudásalapú gazdaságra, amely az egyre több, és a korábbinál jobb munkahely-, és a nagyobb fokú társadalmi kohézió biztosítása mellett képes a fenntartható gazdasági növeke-désre, új kihívásokat támaszt az emberi er források fejlesztésével szemben. A tudás alapú gazdaság m köd képességének biztosításához nyilvánvaló vált, hogy elengedhetetlen az új m ködéshez szükséges ismeretek, kompetenciák elsajátításának biztosítása az iskolarend-szer képzésben és az egész életen át tartó tanulásban.

Az utóbbi néhány évtized megmutatta, hogy az európai foglalkoztatottság/foglalkoztatható-ság és versenyképesség csakis abban az esetben kerülhet a világ élvonalába, ha a „potenciális munkaer ” felkészültségét biztosító oktatás és szakképzés illeszkedik a piaci elvárásokhoz, ha képes lépést tartani a dinamikusan fejl d világgal.

Míg korábban a szakképzés garantált munkaer -piaci helyekkel visszaigazolva láthatta a iskolai tanulás „hasznát”, ez a helyzet régóta nem áll fenn. A szakképzésben szerzett legkor-szer bb szakmai ismeret sem nyújt munkaer -piaci biztonságot. A folyamatos munkahelyi képzés többszöri szakmaváltás várható, amelyre csak az id szakosan és személyes elkötele-zettséggel vállalt iskolarendszeren kívüli- és önálló tanulást biztosító képzési formákban való részvétel keretében lehet felkészülni.

A gazdaság elvárása a kompetencia alapú fejlesztés, képzés biztosítása. A kulcsfontosságú kompetenciák, mint a jöv képzésével szembeni általános elvárások bekerültek a Közösségi dekrétumokba, ennek ismeretében kell az iskoláztatás rendszerében szükséges változtatáso-kat megtenni és az egész életen át tartó tanulás lehet ségét biztosító formális és nem formális fejlesztési, képzési lehet ségek intézményesült és nem intézményesült formáit megújítani. Ennek érdekében uniós támogatással oktatási projektek léteznek az egyes tagországokban, hazai fejlesztések folytatódnak, újak kezd dnek az EU-konform (szak)képesítési keretrend-szer létrehozására, a nemzeti képesítési keretrendszer kialakítására a kompetencia alapú, modulrendszer képzési programok kidolgozásra kiemelten a feln ttképzés és szakképzés területén.

6_resz.indd 145 8/19/2008 7:42:29 AM


146

IV.Önellen rz kérdések, feladatok

A megoldáshoz szükséges/használható segédeszköz: a jegyzet

A megoldáshoz javasolt id t és a kérdés/feladat pontértékét a kérdés mellett lev zárójeles információ tartalmazza (...’ – …pont)

Melyek a közös szakképzési politika f bb törekvései? (5’–10 pont)1.

Melyek a tudás alapú társadalom által megkívánt kulcsfontosságú 2. kompetenciák? (5’–10 pont)

Milyen kompetenciák meglétét tartják fontosnak a munkaadók? (5’–10 pont)3.

Milyen f bb prioritásai vannak a hazai LLL stratégiának? (5’–5 pont)4.

Mi a kompetencia alapú fejlesztés, képzés lényege? (5’–10 pont)5.

Mit tartalmaz a képzési program leírása? (10’–10 pont)6.

Mi az új OKJ-s szakképesítések alapvet jellemz je? (5’–5 pont)7.

Mi a modulrendszer képzési program el nye? (5’–10 pont)8.

Összesen: 45’–70 pont

6_resz.indd 146 8/19/2008 7:42:29 AM


147

V.Önellen rz kérdések, feladatok megoldása

Az önértékelés szempontjai (százalék/jegy/min sítés)

– 20 pont (1) elégtelen21 pont – 30 pont (2) elégséges31 pont – 40 pont (3) közepes41 pont – 50 pont (4) jó51 pont – (5) jeles

A közös szakképzési politika törekvései között alapelvként került kimondásra többek 1. között, hogy: lehet vé kell tenni mindenki számára a megfelel képzésben való rész-vételt; olyan feltételeket kell teremteni, amelyek garantálják a megfelel szakképzést; a közös szakképzési politikát úgy kell megalkotni, hogy lehet vé váljon a képzés külön-böz szintjeinek fokozatos összehangolása, együttm ködve a képesítési követelmények meghatározásában, valamint a különböz foglalkozások betöltéséhez szükséges kép-zési szintekben elvárt alapképzettségek egységesítésében; biztosítani kell a megfelelképzési programok kidolgozását a munkaer -kínálat és -kereslet várható tendenciáinak ismeretében.

A2. tudás alapú társadalom által megkívánt kulcsfontosságú kompetenciák: számolás és olvasás (alapkészségek), idegen nyelvek, számítástechnikai jártasságok és a technikai eszközök használata, tanulni-tudás képessége, szociális készségek, vállalkozó szellem és általános kultúra.

A munkaadók – a szakmai alaptudáson, interdiszciplináris ismereteken túlmen en – 3. elvárják mindazon szociális és személyes kompetenciák meglétét, amelyek a szakmai profi loktól függetlenül szükségesek a munkavégzéshez. Így pl. a verbális és írásos arti-kulációs képesség saját nyelven és idegen (lehet leg angol) nyelven, a csoportban való munkavégzés képessége, kutatási-, és munkatechnikák készségszint ismerete, moderá-lási és visszacsatolási- prezentációs technikák ismerete és alkalmazási készsége, analitikai képességek, a koherens gondolkodás képessége, általános módszertani kompetenciák, kreativitás és rugalmasság a tudás alkalmazásakor, tapasztalat és metódus, megvalósítási kompetenciák, vállalkozói gondolkodás és tevékenység, interkulturális megértési kom-petencia, folyamatos tanulási képesség, az információs és kommunikációs technológiák ismerete és alkalmazási készsége.

6_resz.indd 147 8/19/2008 7:42:29 AM


148

A hazai LLL stratégiában kiemelt szerepet kap az oktatás-képzési rendszer hozzáigazí-4. tása a gazdaság igényeihez, ennek keretében: az iskolarendszer és iskolarendszeren kívüli képzési formákban (a formális és nem formális tanulással) megszerezhet , állami-lag elismert szakképesítések korszer sítése, a moduláris rendszer képzési programok, tananyagok, taneszközök, módszerek és kompetencia-centrikus szakmai követelmények kidolgozása; a nem OKJ-s szakképesítések hazai elismerési és egyenérték beszámítási rendszerének megteremtése, összehangolva az Europass rendszerrel; valamint a nem-formális tanulás útján szerzett tudás, szakmai képzettség elismerési rendszerének beve-zetése; a fels oktatási, szakképzési intézmények és a gazdaság szerepl i közötti kapcso-lat er sítése, a gazdaság igényeinek a képzési programokban történ hangsúlyozása.

A kompetencia alapú fejlesztés, képzés lényege, hogy a képzési tartalom a résztvev k5. foglalkoztathatóságát, munkaer -piaci mobilitását segít ismeretek és készségek elsajá-títását szolgálja.

A képzési program leírása tartalmazza: a képzés során megszerezhet kompetenciákat; 6.a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit; a tervezett képzési id t; a képzés módszereit (egyéni felkészülés, csoportos képzés, távoktatás, stb.); a tananyag egységeit (moduljait), azok célját, tartalmát, terjedelmét; a maximális csoportlétszámot; a képzés-ben részt vev teljesítményét értékel rendszer leírását; a képzésr l, ill. a képzés egyes egységeinek (moduljainak) elvégzésér l szóló igazolás kiadásának feltételeit; a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ezek biztosításának módját.

A szakképzés megújuló hazai rendszerében az új OKJ követelményrendszerének kidol-7. gozása munkakörelemzéseken alapul, kompetencia alapú fejlesztést szolgáló, modul-rendszer képzési programokkal

A modulrendszer képzési program el nye: a különböz képzési programok közötti 8.átjárhatóság biztosítása; a képzési program megvalósítása során lehet vé válik az el ze-tesen megszerzett tudás, kompetencia beszámítása a további tanulmányokba; a modul-rendszer jobban illeszthet az egyéni adottságokhoz, az önálló tanulási tempóhoz; a modulrendszer tanulmányok eredményességének mérése modulrendszer vizsgák keretében mérhet , amellyel a hallgatói „vizsgateher” id ben is megoszlik; egy-egy modul tartalmi továbbfejlesztése és ehhez illeszkedve a tankönyv, munkafüzet, okta-tási segédanyag kidolgozása könnyebben és gyorsabban biztosítható; a modulrendszerképzési program a modulonkénti képzési id rögzítésével adekvát módon illeszthet az egységes (szak)képesítési keretrendszerbe.

6_resz.indd 148 8/19/2008 7:42:29 AM


149

Irodalomjegyzék

Antoni A. (1999): Az Európai Unió oktatási stratégiái. Új Pedagógiai Szemle, 1999/március.

Az egész életen át tartó tanulás európai térségének valóra váltása (2001): Brüsszel, 2001.11.21. Bizottsági Közlemény COM(2001) 678 végleges

www.okm.gov.hu/main.php?folderID=1074

Az egész életen át tartó tanulás stratégiája Magyarország (2005): 2005. szeptember A Magyar Köztársaság Kormányának stratégiája http://www2.datanet.hu/im

Az Európai oktatási és képzési rendszerek célkit zéseihez kapcsolódó részletes munkaprog-ram (2002): Brüsszel, 2002. február 20. Európa Tanács 6365/02 EDUC 27 www.okm.gov.hu/main.php?folderID=1026

Az európai gyakorlathoz illeszked munkaer -piaci készség-igény felmérés a magyar okta-tás-képzés fejlesztése szolgálatában 2001. július-december (2002): Új Pedagógiai Szemle 2002/február.

Bajomi I. (2002): Az iskolán kívül elsajátított készségek és tudások elismertetése Francia-országban. Új Pedagógiai Szemle, 2002/január.

Bellier, Jean-Pierre(1998): Kompetenciák, képzés és alkalmazhatóság Szakképzési Szemle 1998./2.sz. 12–20.

Convery, A. (2000): Az európai polgárok jöv beni oktatási kompetenciái. Összefoglaló az Európai Munkáltatók Kerekasztalának (ERT) ajánlásairól. www.oki.fi le://C:\Az európai ...;

www.oki.hu/cikk.php?kod=civic-Falus-europaipolgarok.html - 100k –

Csapó B. (2002): A tudáskoncepció változása: nemzetközi tendenciák és hazai helyzet. Új Pedagógiai Szemle, 2002/február.

EB – OT (2002): A szakképzésért és szakoktatásért felel s európai miniszterek, valamint az Európai Bizottság Nyilatkozata, a szakképzés és szakoktatás terén folyó kiemelt európai együttm ködésr l. Koppenhága, 2002. november 29–30. http://www2.datanet.hu/im/

EKT (1963): A Tanács 63/266/EGK határozata. Európai Közösségek Hivatalos Lapja, 1963. 04.20.1338.szám http://www2.datanet.hu/im/DatabaseSearch.html/

EKT (1975): A Tanács 1975. február 10-i 337/75/EGK rendelete. http://www2. datanet.hu/im/DatabaseSearch.html/

EP és EUT (2004): Az Európai Parlament és Tanács 224141/2004/EK határozata (2004. dec.15.) a képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságának egységes közösségi kereté-r l (Europass). Az Európai Unió Hivatalos Lapja, 2004.12.31. L 390/6.

6_resz.indd 149 8/19/2008 7:42:29 AM


150

ET (2005): Közös munkával a növekedésért és az új munkahelyekért A lisszaboni stratégia új kezdete Közlemény az Európai Tanács tavaszi ülésszakára, Brüsszel, 2005.02.02.

ET és EB (2004): Az Európai Tanács és az Európai Bizottság id közi jelentése az oktatási és képzési célok megvalósítására irányuló részletes munkaprogram elindításáról. http://www2.datanet.hu/im/DatabaseSearch.html/

Gergely Gy. (2004): Kulcskompetenciák pedig nincsenek. Új Pedagógiai Szemle, 2004/január.

Kadocsa L. (1999): A modularizáció és a kreditrendszer a fels oktatás megújítási folyamatá-ban Dunaújváros

Kok, W. (2004): Szembenézni a kihívással. A növekedés és foglalkoztatás Lisszaboni Straté-giája. A Wim Kok Magas Szint Munkacsoport jelentése 2004. november. http://www2. datanet.hu/im/

Kovács István Vilmos (2004): Az oktatás és a képzés 2010 cím munkaprogram tapasztalatai Új Pedagógiai Szemle 2004./ december

Kulcskompetenciák. Egy kialakulóban lév fogalom az általánosan kötelez oktatás területén (1999): OECD kutatás eredményeir l http://www.euridyce.org/

Mihály I. (2002.): Kulcskompetenciák meghatározása és kiválasztása

http://www.oki.printer_cikk&oecd-Mihaly-Kulcskompetenciák

Mihály I. (2000): Törekvések az el zetesen megszerzett tudás meg- és elismer(tet)ésére. Új Pedagógiai Szemle, 2000/november.

Mihály I. (2002): Élethosszig tartó tanulást minden kinek. Az OECD oktatáspolitikai alapelve-ir l. Új Pedagógiai Szemle, 2002/március.

Nagy L. (2005): A kompetencia alapú, moduláris szakképzési szerkezet. Szakképzési Szemle, XXI. évfolyam

OECD (2004): The Bologna Process UNICE’s position and expectations, 15 October 2004.

http://www.oecd.org/searchResult/0,2665,en_2649_201185_1_1_1_1_1,00.html/

OKJ 2006. A kompetencia alapú moduláris szakképzési szerkezet Készült: a Nemzeti fejlesz-tési Terv Humán Er forrás operatív programja (HEFOP 3.2.1.) keretében További információ: www.nszi.hu

OKI (1996.): Az oktatásból a munka világába való átmenet kérdései Nemzetközi trendek és tapasztalatok. www.oki.hu/cikk.php?kod=oecd-Mihaly-Oktatasbol.html - 117k - ;

http://www.oki.hu_oecd-Mihaly-Oktatasbol/

Oktatási együttm ködés az Európai Unióban (1976–1994) A kiadványt a Magyar Eurydice Képviselet az Európai Bizottság XXII. Oktatási, Szakképzési és Ifjúságpolitikai Igazgatósága

6_resz.indd 150 8/19/2008 7:42:29 AM


151

SOCRATES-programja el készít intézkedései nyomán, annak támogatásával jelentette meg 1994-ben. www.altusoft.com/eurydice/dok/oktatas/index.htm - 8k -;

ftp://ftp.hu/eu/Egyuttmukodes_hu.pdf

OKI (2006): A magyar Oktatási Minisztérium beszámolója a Tanács és Bizottság 2006. évi közös id közi jelentéshez az EU oktatási és képzési munkaprogramjának megvalósításáról. http://www.oki.hu

OM (2005a): Javaslat az egész életen át tartó tanulást szolgáló európai képesítési keretrend-szer kialakítására Brüsszel, 2005. augusztus 7.

http://www.om.hu/EurópaiKépesítésiKeretrendszer(EKKR)/

OM (2005b): Javaslat az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer kialakítására Bizottsági Konzultációs Dokumentum Brüsszel, 2005. augusztus 7. http://www.om.hu

OT (2004): Az Oktatási Tanács jelentése az Európai Tanács felé: „Az oktatási és képzési rendszerek jöv beni konkrét célkit zései” címmel. Brüsszel, 2004. február 14.

http://www2.datanet.hu/im/DatabaseSearch.html/

Udvari-Lakos E. (2005): A kompetenciakártya, avagy paradigmaváltás a gyakorlatban. Tanulmány, 2005. március 30. Tempus Közalapítvány magazinja

http://www.fefl earning.hu/hun/doc/udvardi.doc

Udvari-Lakos E. (2005): Paradigmaváltás a gyakorlatban I. A modularitás. Szakképzési Szemle, XXI. évfolyam

Pála K. (2006): Kompetencia alapú oktatási programcsomagok fejlesztése Magyarországon

Római Szerz dés Forrás: www2.datanet.hu/im/DatabaseSearch.html

The Bologna Process UNICE’s position and expectations 15 October 2004

http://www.oecd.org/searchResult/0,2665,en_2649_201185_1_1_1_1_1,00.html

Zarándy Zoltán(2002): Gondolatok az „európai polgár” kompetenciáiról Új Pedagógia Szemle 2002./november

6_resz.indd 151 8/19/2008 7:42:30 AM


152

Fogalomtár

Képzési program: meghatározott kompetenciák fejlesztésére szolgáló képzési szolgáltatási tartalom, amely igénybevétele adott id keretben és adott (humán, tárgyi) infrastruktúra meg-léte, a potenciális résztvev k tanulási-tanítási folyamatra, és a tanulási teljesítménymérésre vonatkozó tájékoztatása mellett lehetséges.

Modul: a képzési program keretében elsajátítandó képzési tartalmat leíró tananyag egység; a képzési program állhat egy tananyag egységb l, de állhat több tananyag egységb l is.

6_resz.indd 152 8/19/2008 7:42:30 AM

Feladatprofi l készítése munkakörelemzés alapján

153



Bevezetés

A fejezet els részében arról kaphatunk áttekintést, hogy miként vált a munkakörelemzést is magában foglaló ún. munkaelemzés napjainkra az ún. munkavégzési rendszer szemléletstratégiai emberi er forrás menedzsment részévé; milyen szerepet tölt be a munkakör, a munkakörelemzés a gazdálkodó szervezetek m ködésében – mindezek megismerését külö-nösen a nem vállalati környezetben dolgozók számára tartjuk fontosnak. Vázoljuk a munka-kör, a munkakörelemzés vállalati szervezeti m ködésben betöltött szerepének változásait, az emberi er forrás menedzsment létrejöttét a gazdálkodó szervezetekben. Ismertetjük az emberi er forrás menedzsment szakterületeit, amelynek egyike a munkakörelemzés és -ter-vezés. Bemutatjuk a stratégiai emberi er forrás menedzsment f bb jellemz it és rendszereit, kiemelten a munkakörök kialakításának és fejlesztésének hagyományos felfogását felváltó ún. munkavégzési rendszert. Ezt követ en bemutatjuk a munkakörelemzés lényegét, folya-matát és f bb módszereit. Rávilágítunk arra is, hogy a munkakörelemzés korábbi felfogásá-hoz és gyakorlatához képest a munkavégzési rendszerszemlélet megközelítés miben jelent továbblépést, új kérdések és szempontok felvetését a gazdálkodó szervezetek humán er for-rás gazdálkodási rendszereiben, ami már napjainkban is tetten érhet a nagyobb vállalatok m ködésében.

A fejezet második részében arról kaphatunk áttekintést, hogy a képzési program- és tananyag-fejlesztésben milyen új módszer alkalmazása került el térbe, amely módszer egyik lényegi sajátossága, hogy a munkaer -piaci igényeket szem el tt tartó fejlesztést segíti, és alkalmaz-ható úgy a vállalati bels képzések, mint a képzési piac által ajánlott képzési kínálat tartalmi megújítására. Els ként a gazdálkodó szervezetek kompetencia alapú humáner forrás-fejlesz-tés iránti érdekeltségét motiváló f bb jellemz ket vázoljuk. Ezt követ en a DACUM-módszer lényegének és alkalmazási lehet ségeinek bemutatása, valamint a DACUM m helymunka céljának, el készítésének és lebonyolításának f bb folyamata kerül ismertetetése.

A fejezetben leírtak egy-egy megvalósulási példáját az esettanulmányok szemléltetik.

7_resz.indd 153 8/19/2008 8:01:15 AM


154

E fejezet elolvasása hozzásegítheti az olvasót az alábbi kérdések megválaszolásához:

Mi a személyzeti menedzsment és mi az emberi er forrás menedzsment ? Mi a stratégiai •emberi er forrás menedzsment jellemz je ? Ezek milyen humán rendszereket foglalnak magukban ?Mi a munkavégzési rendszerszemlélet jelent sége ? Mi a munkakör és munkavégzési •rendszer megközelítése közötti hasonlóság és a különbség ?Mi a munkakörelemzés lényege, folyamata, milyen módszerei vannak ? Mi a kompeten-•ciákra alapozott munkaer fejlesztés lényege, milyen alkalmazási lehet ségek és milyen tapasztalatok vannak?Mi a DACUM-módszer lényege, milyen alkalmazási lehet ségei vannak ? Hogyan törté-•nik a DACUM m helymunka el készítése, megszervezése, a DACUM-eljárás eredmé-nyeinek értékelése ?

El zetes ismeretek felelevenítése (bemelegít kérdések), kapcsolódási pon-tok más modulokkal, tantárgyakkal

E fejezet tartalma közvetlenül kapcsolódik egyrészt a 2/2/1. Kompetencia alapúság a •program- és tananyagfejlesztésben c. fejezethez, másrészt a 2/2/3. A feladatelemzés és kompetenciaprofi l c. fejezethez.El zetes tudásként feltételezhet a munkakörelemzés és kompetencia-fogalom ismerete.•

7_resz.indd 154 8/19/2008 8:01:15 AM


155

I.A munkakör, a munkakörelemzés1 helye

a szervezeti m ködésben

A munkakörelemzést is magában foglaló ún. munkaelemzésr l2 szóló (els nek tekinthet )publikáció az 1940-es3 évek elején jelent meg a nemzetközi szakirodalomban. A hazai pub-likálás e témában a 60-as évek végén4 kezd dött, és a 90-es évekt l kezd d en kapott nagyobb lendületet. A 90-es5 évekt l megjelen els publikációkban a munkaelemzés mint a munkapszichológia hagyományos területe került górcs alá.

A munkaelemzés – az eredeti értelmezés szerint – a munkaszervezetekben végzett tevé-kenységek tartalmának és elemeinek objektív megismerését segíti. A munkaelemzés célja az adott szervezetben folyó munkatevékenység eredményesebbé tétele. A munkaelemzés objektív információkkal szolgál a munka jellegére vonatkozóan, amely információk hozzá-járulhatnak a munkahatékonyság növeléséhez. E felfogás szerint a munkaelemzés többféle, egymással összefügg , de a gyakorlatban mégis gyakran szétváló tevékenységek összessége. Ezek a tevékenységek: munkakörelemzés, munkakör-értékelés, munkakör-tervezés, munka-köri leírás, a sikeres munka kritériumrendszere és a teljesítmény-értékelés. A munkaelem-zést szolgáló tevékenységek „alapdefi níciói”6 a következ k: a munkakörelemzés a munkával kapcsolatos lényegi információk összegy jtése, integrálása; a munkakör-értékelés a munka-kör viszonylagos súlyának, fontosságának megállapítása egy adott munkaszervezeten belül (gyakran a fi zetési rendszer kialakítása céljából); a munkakörtervezés a munkakör olyan kialakítása, amely egyaránt szolgája a szervezeti célok elérését és az alkalmazottak igényei-nek kielégítését; a munkaköri leírás a munkával kapcsolatos követelmények, tevékenységek rendszeres felsorolása; a sikeres munka mérhet mutatóinak számbavételét a kritérium-meg-határozás tartalmazza; a teljesítmény-értékelés a munkavégzés sikerességének vizsgálata, ill. az arról adott visszajelzés az alkalmazottaknak.

1 Már itt a legelején szeretnénk kiemelni és hangsúlyozni, hogy a jegyzet ezen fejezetében leírtak csak f bb tartalmi elemeiben vázolják a témakörben alapvet tájékozottságot biztosító ismereteket, a témát érint professzionális szaktudás megszerzésére egyrészt a hivatkozott források, másrészt egyéb szakkönyv, tankönyv tanulmányozása nyújt lehet séget.

2 Klein S. (1988): 3. fejezet Munkaelemzés 223–277. old. 3 Lásd Zerga J.E. (1943) munkája4 Lásd: Munkatanulmányok (1966)5 Norbert F. Elbert–Karoliny M. (f szerk.)–Farkas F.–Poór J. (f szerk.) (1994, 1997, 1998, 1999, 2001); Poór J. (1996);

Bakacsi Gy.–Bokor A.–Császár Cs.–Gelei A.–Kováts K.–Takács S. (2000) munkáit 6 A munkaelemzés „alapdefi níciója” Klein S. fentiekben hivatkozott munkájából került meghatározásra, v.ö. 227. old.

7_resz.indd 155 8/19/2008 8:01:16 AM


156

A munkakörelemzés a források tanúsága szerint a tudományos menedzsment korszakában alakult ki7 az ipari mérnökök kezdeményezésére, ugyanis a munkahatékonyság szempont-jából egyre inkább szükségessé vált a szervezetben létez munkakörök feladatainak össze-illesztése részben egymással, részben a szervezet m ködését szabályozó írott utasításokkal, eljárási útmutatókkal, munkaprogramokkal, beleértve a törvényes szerz dések kidolgozását is. A kés bbi források ezt a személetet nevezik „technokratának”, mert a technológiai rend-szert és alapvet en a m szaki folyamatokat tekinti kiindulópontnak a munkaelemzésben is.

A munkaszervezetek m ködésének változásaival a kezdeti ún. munkaelemzési tevékenysé-gek tartalma és a szervezetekben betöltött szerepe is megváltozott. Az egyes tevékenységek, így: a munkakörelemzés, a munkakör-értékelés, a munkakörtervezés, a munkaköri leírás, a sikeres munka kritériumrendszere, és a teljesítmény-értékelés – más humán er forrás gazdál-kodást érint funkciókkal is b vülve – az id közben önálló tudományterületté lett személy-zetfejlesztés, majd napjainkra az emberi er forrás menedzsment, stratégiai emberi er forrás menedzsment szakterületeivé váltak. A szervezetek m ködéséhez mára már szükségszer en hozzátartozik az emberi er forrás gazdálkodás.

Nézzük melyek azok a legjelent sebb szemléleti és szervezeti változások, amelyek nyomán a napjainkban is létez munkakörelemzés m ködési környezete létrejött!

Az emberi er forrás gazdálkodás területén bekövetkezett els nagyobb lépték változás8 az volt, hogy az ún. személyzeti menedzsment mint a gazdálkodó szervezet m ködését támogató funk-ció, önálló szakmai területté vált. Id vel ismétl d vé váltak a rendszerezett, szakért i ismereteket igényl feladatok, ezáltal meger södött a személyzeti tevékenység szakmai, funkcionális jellege, és ezzel párhuzamosan jelent s fejl dés indult meg a szakért i tudásbázis és a kezelési, eljárási módszerek területén. A funkcionális jelleg er södésének megfelel en a személyzeti tevékenység a törzskarból kikerülve egyre gyakrabban középvezet i, nagyobb vállalkozásoknál esetleg fels -vezet i pozíciót is betölt a személyügyi terület irányításáért felel s vezet .

A következ nagyobb lépték változást a személyzeti menedzsmentr l (Personnel Manage-ment: PM) az emberi er forrás menedzsment (EEM/Human Resources Management: HRM) megnevezés fémjelzi, ami a korábbiakhoz képest újszer megközelítést is takar. Az egyik legfontosabb megkülönböztet jellemz az el z id szakhoz képest az, hogy a vezet ka munkaer t nemcsak a költségtényez k egyikének tekintik, hanem fontos szervezeti gaz-dálkodási forrásnak is. Ez azt jelenti, hogy a HR vezet kt l nem egyszer en a feladatok szakszer teljesítését és felügyeletét várják el, hanem érdemi hozzájárulást is a hatékonyság növeléséhez, a cég értékteremt folyamatához. E személet szerint az emberi er forrás mene-dzserek felel ssége nemcsak a szervezet vonalbeli vezet munkaer vel kapcsolatos igényei-

7 Norbert F. Elbert–Karoliny Mártonné (f szerk.)–Farkas Ferenc–Poór József (f szerk.) el z ekben hivatkozott mun-kája 153. old. alapján

8 Az emberi er forrás gazdálkodás területén bekövetkezett f bb változások egyes lépéseinek, azok sajátosságainak bemutatásában els sorban Bakacsi Gy.–Bokor A.–Császár Cs.–Gelei A.–Kováts K.–Takács S. (2000), 2. fejezet Stratégiai emberi er forrás menedzsment 43–80. old. leírtakra támaszkodunk, egyes helyeken szó szerint átvéve.

7_resz.indd 156 8/19/2008 8:01:16 AM


157

nek kielégítése és m ködtetése, hanem olyan humán rendszerek kiépítése és m ködtetése – a vonalbeli vezet kkel együttm ködve –, amelyek a cég üzleti tevékenységének önálló és értékalkotó részét képezik. Ez a változás az üzleti gondolkodásmód elsajátítását és képvise-letét is elvárja az emberi er forrás menedzserekt l. Ebben a fázisban alakultak ki a korszerHRM olyan alapelemei, mint a toborzás, kiválasztás, munkakörök kialakítása, teljesítményér-tékelés, kompenzációmenedzsment – a területek önmagukban is komplex tevékenységeket tartalmaznak, de ezúttal megkezd dött további bels specializálódásuk. A humán tevékeny-ségekkel szembeni szakmai követelményként fogalmazódott meg, hogy az egyes tevékeny-ségek integrált módon és rendszerszemléletben szolgálják az üzleti célokat – ezzel megkez-d dött a HR tevékenységek üzleti értékteremtési folyamatba integrálása. A HRM rendszerek szakterületei: HR-tervezés, toborzás, kiválasztás, munkakörelemzés és –tervezés, munka-kör-értékelés, teljesítményértékelés, kompenzáció, képzés-fejlesztés, karriermenedzsment, szervezeti kommunikáció, HR információrendszerek, munkaügyi kapcsolatok, elbocsátások, leépítések. A felsorolt HR szakterületek részletesebb ismertetésével, az egyes tevékenységek defi niálásával külön szakkönyvek foglalkoznak Az egyes tevékenységek defi niálása, m köd-tetése és értékelése az egyes szakterületeken belül történik, a felel sségi és hatáskörök az egyes területek határáig terjednek. Ez a funkcionális megközelítés igényli az egyes szakte-rületek egymáshoz való kapcsolódásának és szükség szerinti illesztésének megvalósítását. Ebben az id szakban alakult ki az az újfajta szervezeti felépítés a HR-n belül, amely szerint a HR tevékenységi terület egy-egy szolgáltató egységként jelenik meg a cégen belül.

A változás következ lépcs fokaként – ami a 80-as évek végére tehet – egyre többen hang-súlyozták a stratégiai szemlélet fontosságát és a HR terület stratégiai szerepének növekedését. A szemléletváltást tükrözi az új kifejezés, a stratégiai emberi er forrás menedzsment (SEEM/Strategic HRM) megjelenése és elterjedése nemcsak a szakirodalomban, hanem a vállalati gyakorlatban is. Ez a személet a korábbiakhoz képest magasabb szintre emeli az EEM-t, ugyanis már nem elégséges a szakmai, funkcionális feladatok hatékony ellátása, a vállalati tevékenységek támogatása. A korábbi célok megtartása mellett az új, stratégai szemlélet a tartós vállalati versenyképességhez való hozzájárulást helyezi a fókuszba: a stratégiaalkotást és megvalósítást támogató HR tevékenységek dominálnak. Az új szemlélet szerint az emberi er forrás menedzserek partnerré válnak az üzleti stratégia kialakításában és megvalósításá-ban. Az ún. stratégiai emberi er forrás menedzsment: a környezeti és munkavállalói kihívás megértésére épül és el retekint befolyásolására törekv emberi er forrás folyamatok és rendszerek integrált tervezése, m ködtetése, értékelése és fejlesztése, amely támogatja a cég üzleti stratégiáját, versenyel nyének megteremtését és megtartását. A SEEM területén az alábbi általános jelleg folyamatok, f rendszerek azonosíthatók: munkavégzési rendszerek, emberi er forrás-áramlás, teljesítménymenedzsment, kompenzáció és javadalmazás, emberi er forrás-fejlesztés. Az egyes rendszerek részletes bemutatása túlmutat témánk kifejtésén, de ezek közül kiemelt fontosságú számunkra a munkavégzési rendszer9 szemlélet bemutatása,

9 Az új személet f bb jellemz inek vázolásában els dlegesen Bakacsi Gy.–Bokor A.–Császár Cs.–Gelei A.–Kováts K.–Takács S. (2000), 3. fejezet Munkavégzési rendszerek 81-149. old. leírtakra támaszkodunk, egyes helyeken szó szerint átvéve.

7_resz.indd 157 8/19/2008 8:01:16 AM


158

amely újszer megközelítéssel els sorban a munkakörök kialakításának és fejlesztésének hagyományos felfogását váltja fel.

A munkavégzési rendszer szemlélet megközelítés lényegének bemutatását megel z en a témá-hoz tartozó alapfogalmak tisztázása szükséges, ezek: a munkakör, a pozíció, és a munkafeladat.

A munkakör: a szervezetben egymáshoz hasonló feladatokkal és felel sségekkel leírható pozíciók csoportja (pl. vezet k és nem vezet k, a vezet k körében m szaki vezet /HR vezet ; a nem vezet k körében fi zikai vagy szellemi munkavállalók; a szellemi munkaválla-lók körében adminisztratív alkalmazottak; titkárn k, kontrollerek, informatikusok; a fi zikaiak körében karbantartók).

A pozíció: a szervezetben különféle munkafeladatok és felel sségek együttese, amelyet egyének látnak el – egy szervezetben annyi pozíció van, ahány munkavállaló.

A munkafeladat: a munkavégzés során tevékenységek egymás utáni, koordinált folyamata, amelynek eredményeként azonosítható termék vagy szolgáltatás jön létre (pl. kitermelt olaj, gépi karbantartás, m szaki fejlesztés, -ellen rzés, a munkavállalók teljesítményének értéke-lése). Ezek a terminológiák függetlenek a munkavállaló személyét l.

A munkakörben, pozícióban és munkafeladatokban való gondolkodás nem személyhez kötött, ez rendszerekben és struktúrákban való gondolkodást jelent – ebben lényegileg eltér a korábbi felfogásoktól. Bár a gyakorlatban a munkafeladat és munkakör közötti eltérés nem minden esetben jelenik meg élesen, e kett közötti defi nitív különbségté-tel azért is lényeges, mert szükségszer en adódik, hogy meghatározott feladatokat eltérmunkakörökben is ellátnak (pl. számítógépes adatrögzítés, a munkavállalók teljesítményé-nek értékelése), ill. léteznek azonos munkakörökben is eltér feladatok (pl. az egyik diví-zió karbantartói eltér m szaki feladatokat látnak el, mint a másik divízióban; vagy az egyik divízió HR vezet jének feladata a szellemi munkavállalók kiválasztási rendszerének továbbfejlesztése, míg a másik divízióban a hiányzó rendszer kiépítése a feladat).

A munkavégzési rendszer úgy tartalmilag, mint fogalmilag épít a munkakörre és a munka-kört alkotó munkafeladatokra, de ezen túlmen en bekapcsolja mind a munkavállaló, mind a vezet magatartási jellemz it (készségeit, kompetenciáit) úgy, hogy a munkakörök és fel-adatok kialakítása során tekintettel van a folyamatokra, a vezetés és EEM kialakult gyakor-latára, elveire, rendszereire is. A munkavégzési rendszer nem más, mint a munkafeladatok, a munkavégzés technológiája, a feladat ellátásához szükséges munkavállalói készségek és kompetenciák, a végrehajtást irányító vezet vezetési fi lozófi ája és stílusa, valamint a tágabb EEM-elvek és gyakorlat egy adott kombinációs rendszere. Mindezen elemek szerves egy-máshoz illeszkedése esetén beszélhetünk egységes munkavégzési rendszerr l.

A munkavégzési rendszer központi alkotóelemét a munkafeladatok együttese alkotja, amely feladatok egymáshoz kapcsolódnak és egymással összerendezhet k. A mun-

7_resz.indd 158 8/19/2008 8:01:16 AM


159

kavégzés rendszere, a munkakörök kialakítása szempontjából az adott munkavégzés technológiája is meghatározó jelent séggel bír. A munkavégzési rendszer szemléletben felértékel dnek a munkavállaló „magával hozott” mentális, interperszonális, technikai képességei és készségei, szakismerete és tudása, hozzáállása és motivációja, ugyanis ezek azok, amelyek az ületi érték növelésében, a hozzáadott érték megteremtésében meghatározóak. A munkakörök hagyományos kialakításánál nem szokták fi gyelembe venni a vezetési stílust és fi lozófi át, ez az új személet ezt is beépíti a munkakörökbe azáltal, hogy nagyobb önállóságot, önellen rzést, felel sséget ad a munkavállalóknak. A munkavégzési rendszer kialakítása nem lehet független más EEM rendszerekben elfo-gadott elvekt l és alapján kialakult gyakorlattól sem. Az új személetet tükröz munka-végzési rendszer helyes kiépítése nem pusztán technikai vagy módszertani kérdés, több szempontból is „hidat” jelent az egyén és a szervezet között, ez megjelenik a szervezeti struktúrában, a szervezeti kultúrában és a szervezeti stratégiában egyaránt.

A munkavégzési rendszer m ködtetésében jellemz en a kompetencia alapú emberi er -forrás kiválasztás és -fejlesztés10, kompetencia alapú emberi er forrás menedzsment11 érvé-nyesül. A kompetencia: az adott munkahely által igényelt azon személyes képességek12

összessége, amelyek a kvalifi káción túlmen en szükségesek az adott munkakör feladatainak teljesít képes ellátásához.

A gazdálkodó szervezetek versenyképességének növelése és megtartása szempontjából egyre inkább dönt tényez a munkavállalók kompetenciaszintje, amelynek megléte csak kell id ben történ fejlesztéssel, képzéssel biztosítható.

A munkavégzési rendszer kialakítására nézve tehát dönt kérdés, hogy a cégvezetés mit tekint a tartós versenyképesség alapjának: a technológiai rendszert és a folyamatokat és/vagy a munkavállalói kompetenciákat, -elkötelezettséget. A mérnöki szemléletnek megfele-l en hosszú ideig a technológiai rendszer volt domináns, a technológiát és az embert sokáig mereven különválasztva kezelték13

10 Részletesebben err l lásd Sz. Berki É. (2006.) munkáját.11 Vö.: Norbert F. Elbert–Karoliny Mártonné (f szerk.)–Farkas Ferenc–Poór József (f szerk.) (2001) 14. fejezet tartal-

mát.12 A szerz felfogása szerint a személyes képességek részét alkotja az a kognitív ismeret, amelynek elsajátítása a

kvalifi káció megszerzéséhez szükséges; részét alkotják mindazon tanulási képességek (írás-, olvasás-, szövegértés, fi gyelem terjedelme, emlékezet „mélysége”, az ismeretek reprodukálási képessége, stb.) és mindazon a tanulási tapasztalatok (feladatmegoldás, problémakezelés, önállóság, csoportmunka, stb.), amelyek a tudás birtoklásához vezettek. A kognitív ismereteken túlmen en a személyes kompetenciák körébe értend k a munkahelyi közegben is érvényesül szociális kompetenciák, úgy mint a kommunikációs képesség, a csoportos munkavégzés képessége). A munkaer piac által igényelt általános kompetenciaelvárások beazonosíthatók, azokra fejlesztési, képzési progra-mokat lehet szervezni a cégen belül, vagy küls k bevonásával.

13 Lásd erre Balaton K.–Dobák M. (1986) munkáját

7_resz.indd 159 8/19/2008 8:01:16 AM


160

A stratégiai dilemma lényege az, hogy a munkavégzési rendszerek kialakításakor hogyan kezeljük a technológiai és az emberi szempontokat. Ennek részeként stratégiai kérdés az is, hogy elegend -e munkakörökben gondolkodni, a munkavégzési rendszerek kialakításakor tekinthet -e továbbra is kiindulópontnak a munkakör.

A hagyományos EEM-szemlélet a munkakört tartja a munkavégzési rendszer kiindulópontjá-nak – ez tükröz dik abban is, hogy a tankönyvek (az általános vállalati gyakorlatnak megfe-lel en) munkakörelemzésr l és munkakörtervezésr l szólnak. A mai gyakorlatban uralkodó szemlélet szerint a munkakörök jelentik a jól felépített emberi er forrás rendszerek alapját. Számos érv szól amellett, hogy érdemes új megoldásokat keresni, ugyanis a tapasztalatok tanúsága szerint nagyobb szervezeti változások esetén a jól körülírt munkakörök olyannyira merevvé teszik a szervezetet, hogy a változásokhoz való gyors alkalmazkodás gátjaivá vál-nak. Nem véletlen, hogy az innovatív szervezetekben szándékoltan tartózkodnak a személyre szóló állandó munkakörök kialakításától és leírásától, a feladatokat csak lazán defi niálják.

7_resz.indd 160 8/19/2008 8:01:17 AM


161

II.A munkakörelemzés lényege, folyamata,

f bb módszerei

Az emberi er forrás menedzsment legújabb szemlélet kezelésében is egyértelm , hogy a munkavégzés szervezeti alapegységei a munkafeladatok. A munkafeladatok különböz kap-csolódási pontjait alapvet en a munkafolyamatok indukálják, és a munkafolyamatok haté-konyságának növelése érdekében tett intézkedések is generálhatják a munkafeladatok koráb-biaktól eltér összerendezését, amelynek eredményeként új munkakörök jöhetnek létre, a feladat elvégzéséhez szükséges újabb hatáskörökkel és felel ségekkel. A szervezeti célok eléréséhez nem elégséges az egyes munkakörök megfelel kialakítása, a m ködéshatékony-ság érdekében a munkaköröket illeszteni kell egymáshoz. Csak a teljes munkaköri rendszer tudatos kialakítása és a munkafolyamatok koordinálása biztosíthatja a cég stratégiai céljainak elérését. A munkaköri rendszer tudatos kialakításának el feltétele a létez munkakörök teljes kör ismerete, ami munkakörelemzéssel és az azt követ értékeléssel lehetséges.

A munkakörelemzés14 az a folyamat, amely feltárja és meghatározza a munkakör tartalmát (célját és funkcióját, a munkakörbe tartozó feladatokat, a kapcsolódó hatáskört és felel ssé-get), kapcsolatrendszerét, valamint a munkakör sikeres ellátáshoz szükséges kompetenciákat (képességeket és készségeket, elvárt magatartást, tudást és tapasztalatot). A munkakörelem-zésnek stratégiai szerepe van a munkaszervezet emberi er forrásainak menedzselésében.

A számos emberi er forrás menedzselési tevékenység közül kett alapvet en fontos, straté-giai jelent ség : a munkakörelemzés és a kompetenciaelemzés.

A munkakörelemzés eredményeként megismerhetjük, hogy milyen feladatok alkotják a munka-kört; megfelel -e az egyes feladatok egymáshoz kapcsolódása; milyen hatáskörök tartoznak az egyes munkakörökbe tartozó feladatok teljesítéséhez; milyen konkrét magatartást kell tanúsítani a munkavállalónak a munkakör sikeres betöltéséhez, milyen teljesítményszintet lehet elvárni.

A kompetenciaelemzés eredményeként megismerhetjük, hogy milyen kompetenciákkal kell ren-delkezni a munkavállalónak ahhoz, hogy sikeres legyen a munkakörben. A munkakörelemzés során kaphatunk választ arra, hogy miként hasznosíthatók a munkakörelemzésb l nyert informá-ciók a humán rendszerek fejlesztésében.

14 A defi níció Bakacsi Gy.–Bokor A.–Császár Cs.–Gelei A.–Kováts K.–Takács S. (2000) hivatkozott m véb l került átemelésre.

7_resz.indd 161 8/19/2008 8:01:17 AM


162

A munkakörelemzésre használt módszerek15 különböz ek lehetnek az adott munkaszervezet nagyságától, céljától, a munkakörelemzésre szánt id t l és az e célra szánt összeg nagyságától függ en. Ennek ellenére a legtöbb szervezet egy általános séma alapján végzi a munkakör-elemzést, amelynek része az ún. bizottsági áttekintés – f leg nagy szervezeteknél –, az infor-mációgy jtés, az elemzési módszer kiválasztása, a munkafolyamat megfi gyelése és az adatok rendszeres felfrissítése. A bizottság tagjainak kijelölésekor célszer szem el tt tartani, hogy a munkaszervezetnél létez minden szakterület képviselve legyen, és olyan szakemberekb lálljon, akik jól ismerik a szakterület munkafolyamatait. A bizottsági tagok között kell legyen egy munkakörelemz , aki elegend tapasztalattal rendelkezik ahhoz, hogy vezesse a bizott-sági munkát, összegy jtse és értékelje a munkakör-elemzési adatokat, és aki felkészült arra, hogy az elemzés során felmerül szakmai kérdésekre választ adjon. E munka során a bizottság és nem az elemz , megvizsgálja a kijelölt munkaterülethez kapcsolódó információkat, majd döntéseket hozva összehasonlítja a különböz munkaköri faktorokat, mint pl. a tevékenység jellege (szellemi és/vagy fi zikai), a feladatok összetettsége, bonyolultsága (végrehajtó/irányító; önállóan/irányítás mellett végezhet ; önállóság foka; kapcsolódás más munkafolyamatokhoz stb.), felel sség, hatáskör, stb. A munkakörelemzés min sége függ az elemz által összegy j-tött információk pontosságától, az értékelés objektivitásától és következetességét l, valamint attól, hogy a bizottság tagjai szükség esetén képesek-e kritikus döntések meghozatalára.

A munkakörelemzést végz bizottság m ködése szempontjából meghatározó, hogy mire akarják felhasználni az összegy jtött információkat, pl. munkakör-értékelésre, teljesítmény-elvárások meghatározására, bérezési rendszer átalakítására, kiválasztási, fejlesztési és/vagy képzési igény meghatározására stb.

A munkakörelemzés nem csak egy célra vonatkozóan járhat eredménnyel, az összegy jtött információk számos területen felhasználhatók.

A legtöbb munkakörelemz az adatgy jtést háttérvizsgálattal kezdi, különösen azokban az esetekben, ha más szervezeteknél már végeztek ilyen munkát. A háttérvizsgálat részben az adott szervezet m ködését bemutató szervezeti ábra, m ködési szabályok, különböz doku-mentumok, a munkaköri leírások megismerésére, azok elemzésére irányulhat. Célszer lehet kapcsolatba lépni más szervezetekkel, a témában elismert tanácsadókkal, és segítségüket kérni az el készületi- és esetlegesen a lebonyolítási munkákban. A más szervezetekkel való kapcso-latfelvétel eredményeként megismerhet k a közel azonos elvárásokkal rendelkez munkaköri kritériumok azonosságai, különböz ségei. Ilyen pl. az adminisztratív munkakörök többsége, az irodavezet , titkárn , humán vezet stb. Ezek a munkakörök olyan egységes jellemz kkel is bírnak, amelyek alapján az összehasonlítás könnyen elvégezhet és a tapasztalatok – akár tudásmegosztással – a munkakörelemzés során könnyen és jól hasznosíthatók.

15 A munkakör-elemzési módszerek tekintetében alapvet forrás Klein S. (1998) munkája 128–141. old. , ezt alapul véve, e némileg más struktúrában tárgyalják e témát a fentiekben hivatkozott szerz k – a téma kifejtésében az munkáikra támaszkodunk.

7_resz.indd 162 8/19/2008 8:01:17 AM


163

A munkakörelemzéshez szükséges információszerzés másik módja a munkavégzés közbeni megfi gye-lés, amely során az elemz megismerheti a munkatevékenység részleteit, így: a feladatok sokasága, a különböz feladat id zítése, gyakorisága, összetettsége; a munka menete, hatékonysága, munkafelté-telek adottságai; a munkavégzés során használt anyagok, eszközök, berendezések. A megfi gyelés egy sajátos formája az ún. mintavételes munkanapfelvétel. Ez esetben a munkakör egészének vizsgálata helyett annak csak egy részét fi gyeli meg az elemz . Ezt a módszert leginkább az ismétl désekkel járó munkakörök esetében használják, mint pl. az irodai, szolgáltató és ipari munkakörök.

A megfi gyelés mellett, helyett alkalmazott módszer a munkavállalókkal folytatott ún. elbeszélge-tés – egyénileg vagy csoportosan, amely során el re meghatározott kérdéseket tesz fel az elemz .Ezt a módszert leginkább akkor alkalmazzák, ha a munkakör teljesítményelvárási standardjait vagy a munkavállalók fejlesztési, képzési igényét akarják meghatározni. A bonyolultabb mun-kakörök esetében a munkavállalókkal folytatott interjú segíti a tisztánlátást, az esetleges zavaró okok feltárását. Az interjúkészítés rendkívül id igényes, és a standardizált, szabványos eredmé-nyek hiánya miatt nehezebb hasonlóságot találni az egymástó eltér munkakörök között.

A leggyakrabban alkalmazott munkakör-elemzési módszer a kérd ív. Gyorsabb és hatéko-nyabb, mint az interjú, és szinte valamennyi esetben standardizált, specifi kus információt nyújt a munkakörr l.

A munkakörelemzés – bármely módszer egyedi vagy kombinált alkalmazásával – információt szol-gáltat a munkakör lényegér l, valamint arról, hogy az egyéneknek milyen teljesítményt kell nyúj-taniuk az adott munkakör ellátásához. A munkakörelemzéshez szükséges információ több módon is beszerezhet , de bármilyen módszert is választunk, szisztematikus adatgy jtést kell elvégezni. A munkakörelemzés alapja a szervezet sikeréhez, eredményességéhez és nyereségességéhez elen-gedhetetlenül szükséges munkafolyamatok, valamint tevékenységek számbavétele és elemzése. A folyamatelemzést számos célból alkalmazzák az üzleti életben, ilyen pl. a min ségbiztosítási rendszer kialakítása vagy továbbfejlesztése, a szervezet átalakítása, a munkakörelemzést megala-pozó folyamatszervezés és átvilágítás is. A folyamatelemzés fontos szerepet tölt be a munkakör-elemzés megalapozásában is, ugyanis ennek eredményeként körvonalazódnak azok a feladatok, a feladatok ellátáshoz szükséges kompetenciák és alá-fölérendeltségi-, valamint felel sségi viszonyok, amelyeket a munkakörelemzés során az egyes munkakörökre lebontva rögzítünk.

Az id igényes adatgy jt és elemz munkakör-elemzési feladatok csökkentésére egyre töb-ben az általános munkaköri leírásokat ajánlják, amivel természetesen lerövidül a munkakör-elemzési feladat, de azzal a kockázattal is jár, hogy uniformizálódik az egyes munkakörök leírása, és az esetleges munkaügyi perekben a munkaköri leírás kevéssé segít a felek közötti vitás kérdések korrekt eldöntésében.

A munkakörelemz folyamat utolsó lépéseként kell meghatározni, hogy ténylegesen mi célból tör-ténik a végeredmények felhasználása és azt is, hogy milyen gyakorisággal történik meg a begy jtött információk aktualizálása. Vannak már informatikailag támogatott programok a munkakörelemzé-sek eredményeinek felfrissítésére, a munkaköri leírások változásainak nyomon követésére. Az egyik

7_resz.indd 163 8/19/2008 8:01:17 AM


164

jó ismert rendszer az SHL munkakörelemz rendszere16, amit az SHL az emberi er források jobb hasznosítása érdekében fejlesztett ki. A másik, inkább a nagyobb vállalati információs rendszerek-ben használatos SAP HR moduljában kifejlesztett munkakör-nyilvántartási rendszer.

A munkakörelemzés alkalmazásával a vezetés képet kaphat arról hogy az egyes munkakö-rökhöz ténylegesen milyen feladatok tartoznak és összevetheti azokat a szervezeten belüli hasonló munkaterületekkel. A munkakörelemzés eredményei nagyban el segítik az egyén és a szervezet, valamint a munkakörelemz tevékenység és a többi, emberi er forrással kap-csolatos tevékenység összekapcsolását,szükség szerinti egymáshoz illesztését.

A munkakörelemzés végeredménye szinte minden esetben olyan információ, amely alapján elké-szíthet a munkaköri leírás és a munkaköri specifi káció. Az írott formában megjelen munkaköri leírásnak több felhasználási módja is létezik. Az alábbiakban olvasható paraméterek jelentek meg alapvet ként – az els munkakörelemzések eredményeként – a munkaköri leírásokban.

MUNKAKÖRI LEÍRÁS*

A munkakör megnevezése:Közvetlen felettese:A munkakört betölt neve:Dátum:Kiegészít információk:

A munkavégzés helye:•A munkakörbetöltés módja:•Bérezési forma:•Munkaid , munkarend:•

A teljesítményértékelés módszere:

Záradék: A munkaköri leírást kölcsönös egyetértés alapján érvényesnek tekintjük.

……………………………………. ………………………………..

a munkakör betölt je közvetlen felettese

* Norbert F. Elbert–Karoliny Mártonné (f szerk.)–Farkas Ferenc–Poór József (f szerk.) 136. old.

16 Work profi lng System:WSP – lásd: Klein S. hivatkozott munkája 253–259.old.

7_resz.indd 164 8/19/2008 8:01:17 AM


165

Az emberi er forrás menedzsment szemléleti változásai megjelennek a munkaköri leírások tartalmának és részletezettségének változásaiban is. A munkaköri leírás az adott munkakör legfontosabb elemeit mutatja meg, segítve ezzel a munkakör azonosíthatóságát. Napjainkra is már rengetegféle munkaköri leírás-minta létezik – ezek általában a következ elemeket tar-talmazzák: a munkakör megnevezése; a munkakör elhelyezkedése a szervezeti struktúrában; a munkakört betölt munkavállaló közvetlen felettese; a munkakör célja; a feladatkör(ök), amelyeket a munkakörben el kell látni; a felel sség(ek), amelyek a munkakörben számon kérhet k; és az el z eken túl a munkaköri leírás kitérhet pl. a munkakapcsolatokra, az irá-nyítottak körének nevesítésére, a f bb kihívásokra és sikermutatókra, a munkavégzés ered-ményeként elvárt mennyiségi mutatókra (pl. fi zikai munkaköröknél), a munkavégzés helyére, a bérezési formára, a munkaid re és munkarendre, a munkakör környezetére és a munkakö-rülményekre. Mindenkor fontos formai kellék, hogy a munkaköri leírást a munkavállaló és vezet je is aláírja. Nézzünk egy mintát a legújabb típusú munkaköri leírásra !

Munkaköri leírás

Kérjük gondosan olvassa el a kitöltési útmutatót, és az alapján készítse el a munkaköri leírást!

1. Szervezet: (szervezeti ábra szerint) 2. Munkakör megnevezése:

3. Munkavállaló neve: 4. Munkavállaló törzsszáma:

5. A munkakör célja (a munkakör szerepének összegzése a szervezet szempontjából):

6. F feladatok és outputok (amelyeket el kell érni a mukavégzés során) max. 10 pontban:

7. Dimenziók (mutatók, jelz számok):

8. A munkakör betöltéséhez szükséges tudás, gyakorlat, kompetenciák:Tudás:Iskolai végzettség: a) alapfokú b) középfokú c) fels fokú (egyetem/f iskola)Szakképzettség (fels fokú iskolai végzettség):a) m szaki b) természettudományi c) társadalomtudományi d) egyéb

Szakképesítés szintje: a) alapfokú b) középfokú c) fels fokú

Szakképesítés iránya: a) m szaki b) gazdasági-szolgáltatási c) humán d) egyéb

Speciális szakképzettség:Speciális szakképesítés:Számítógépes ismeretek: a) felhasználói informatikai ismeretek b) speciális munkaköri alkalmazások

7_resz.indd 165 8/19/2008 8:01:17 AM


166

Biztonsági képzés, képesítés/vizsga:Nyelvismeret: a) nem szükséges b) szükséges Nyelvismerete szükséges:angol német 1…………………….2………………………..3……………………Nyelvtudás szintje: 1. nyelv …..................…. 2. nyelv ………………………..

Gyakorlat:szakmai gyakorlat:/vezet i gyakorlatKompetenciák:Kommunikáció Csapatmunka Eredményorientáció Üzleti szemlélet Stakeholder/ ügyfél fókusz Fejl dés/fejlesztésösztönzés Értékek melletti elkötelez dés9. A munkakör összefüggései – a munkaköri kapcsolatok jellemz i:

a) Felettes: b) Képviselet a) nincs b) adott szakterület c) cég c) Cégen belüli kapcsolatok:d) Cégen kívüli kapcsolatok:

Dátum:

…………………………… ……………………………… ……………………………..Munkáltatói jogkört

gyakorló vezetMunkavállaló HR partner vezet

A munkaköri leírások egyediek ugyan, de ha közelebbr l szemügyre vesszük ezeket, akkor láthatjuk, hogy milyen sok hasonlóságot is tartalmaznak pl. azon munkavállalók esetében, akik azonos munkakört töltenek be, és nagy valószín séggel könnyen ellátják a „rokon” munkakörök többségét. Ezek a munkakörök hasonló értéket jelentenek a szervezetnek, azért is sorolják azokat egy munkakörcsaládba. A teljesen vagy közel azonos szakmai el képzett-séget, tudást, tapasztalatot igényl különböz szint munkakörök tartoznak egy munkakör-családba – hasonló specifi kációt igényelnek, hasonló feladatokból állnak és hasonló értéket jelentenek a szervezetnek, ez az, amit a munkakör-értékeléssel állapítanak meg, sok esetben ez az, ami a bérezési rendszer alapjául is szolgál.

A munkakör-specifi káció (amit munkakörprofi lnak, személyspecifi kációnak vagy munkaköri feladatprofi lnak is neveznek) azt mutatja, hogy milyen tapasztalatok, képességek, készségek és ismeretek szükségesek a munkakör sikeres betöltéséhez. Ma ezek mellett vagy helyett egyre inkább használják a sikeres munkavégzéshez szükséges kompetencia, vagy kompe-

7_resz.indd 166 8/19/2008 8:01:18 AM


167

tenciaszint megjelölését. A munkaköri leírásban rögzített kompetenciaelvárások a toborzás és kiválasztás alapjául is szolgálnak. A munkakör-specifi káció utalhat a munkakör ellátás-hoz szükséges speciális végzettségre, szakképzettségre, szakképesítésre, engedélyre, elvárt tapasztalatra. A kompetenciaelvárások között gyakran csak a minimumszintet határozzák meg, kivéve ha sz kíteni akarják a potenciális pályázók körét.

A munkakörelemzés általánosan felvázolható folyamatmodellje: 1.) a munkakörelemzés cél-jának meghatározása, 2.) a munkakörelemzést végz k körének kijelölése, 3.) a szervezeti struktúra és a szervezeti folyamatok vizsgálata, 4.) az elemzésre kerül munkakörök kiválasz-tása, 5.) háttérvizsgálat, 6.) a munkakörök elemzése: módszerválasztás és alkalmazás, 7.) az eredmények felhasználása, frissítése

A munkakörelemzés nem önmagáért való tevékenység, eredményeinek ismerete segít-heti a vezetést az emberi er forrás mendzsemnet rendszerek kialakításában vagy továbbfejlesztésében. Igy pl. az egységes munkaköri besorolási rendszer, a munkakör-alapú jövedelmezési rendszer, a kiválasztási-, az utánpótlás-, és karriermenedzselési rendszer, vagy a kompetencia alapú humán er forrás fejlesztés, képzés rendszerének kiépítésében.

Lássunk egy gyakorlati példát az egységes munkaköri követelményrendszer és az arra épüljövedelmezési rendszer kiépítésére !

A Mol Rt. 1992-ben kilenc szénhidrogén-ipari vállalatból jött létre. Némi túlzással elmondható, hogy mind a kilenc cégnél más bérezési rendszer m ködött, ami nemcsak az alapbérekben mutatkozott meg, hanem minden egyéb területen, a munkakörök elnevezését l a pótlékok faj-tájáig és mértékéig. Nyilvánvaló volt, hogy a társaságnál egységesíteni kell a bérezési rendszert, de az sem volt kétséges, hogy ez nem lesz kis és rövid ideig tartó feladat17. Célravezet nekés a legmegfelel bbnek a munkakör-értékelésen alapuló bérezési rendszer bevezetése látszott, ehhez azonban els lépésben a szellemi, majd a fi zikai munkakörökben is el kellett végezni a munkakörelemzést. Ennek eredményeként 1994–96 között elkészültek a munkaköri leírások, kialakultak a munkakörcsaládok, az egységes kategóriák, és 1997 májusától mindkét állomány-csoportban egységessé vált a bérezési rendszer.

Munkaköri leírások természetesen léteztek korábban is, de tartalmuk, struktúrájuk nem felelt meg az új követelményeknek. Az e feladattal megbízott és felkészített team a Hay-módszer alap-ján egységes formát dolgozott ki. A munka nagyságára és bonyolultságára jellemz , hogy akkor a Mol Rt.-nek 16 500 alkalmazottja volt, ebb l hétezer, tehát több, mint a létszám fele, szellemi munkakörben dolgozott.

17 Lásd: Bacsur Kálmán Bérpolitikai osztályvezet nyilatkozatát Cégvezetés, VII. évfolyam 1. szám

7_resz.indd 167 8/19/2008 8:01:18 AM


168

Mindenekel tt azt kellett tisztázni, hogy a munkakörök elnevezése konkrétan mit takar. Gyakori volt, hogy azonos megnevezés alatt más volt a tartalom, illetve azonos tevékenységek különbözelnevezéssel szerepeltek. Kiderült, hogy a társaságnál mintegy 2500 különféle munkaköri elne-vezés létezett. Számuk a munkakörök egységesítésével csaknem 600-ra csökkent. Els lépésben munkakörcsaládok kialakítására került sor a tevékenység tartalma alapján, amelyeken belül a munkaköri szinteket kellett meghatározni a munkamegosztás alapján. A társaság struktúráján belül el ször funkció szerint 13 terület különült el, amely kés bb nyolcra csökkent: az admi-nisztráció; a marketingkereskedelem; a termelés; a pénzügy-számvitel; a stratégia és tervezés; a humánpolitika; a m szaki fejlesztés; a távközlés-informatika.

Ezután a munkakörök tipizálása következett, majd a munkakörök értékelése, amely felülr l, a Mol Rt. számára legfontosabbakból kiindulva történt. A vezérigazgatói és a helyettesi munkakör értékelését küls tanácsadó cég szakemberei végezték, ezt követte a többi munkakör értékelése, a szervezeti hierarchia szerinti sorrendben.

Az értékelésre a Mol 18–20 szakemberét képezték ki. Az értékelést bizottság végzi, amely – paritásos alapon – kilenc tagból áll, valamennyi f bb szakterület képviseletével. Így a testület pártatlan. Az értékel k – azon túl, hogy egy-egy szakterületnek és a Mol Rt. egészének is kiváló ismer i – pszihológiai vizsgálaton is részt vettek, mégpedig azért, hogy kiderüljön, alkalmasak-e a konszenzussal dönt team munkájában való részvételre. A munkakörök értékelése, a benyúj-tott igények alapján, rendszeres id közönként, 2–3 napos üléseken zajlott.

A 600 szellemi munkakör értékelése 1996 elejét l egy éven át tartott. A szervezeti korszer sítést követve a leírásokat tovább egyszer sítették, mára a Mol Rt. munkaköri kézikönyve már csak 500 szellemi munkakört tartalmaz.

A fi zikai munkakörökben öt munkakörcsaládot alakítottak ki: szolgáltatás-karbantartás; logisz-tika-kereskedelem; távközlés; szállodai szolgáltatás; termelés. Ezek 190 munkakört foglalnak magukban. Az elemz knek 6400 elnevezést kellett tipizálniuk.

A munkakörelemzés nem önmagért történt, erre alapozták az egységes bérrendszert. Az el zbérezési rendszer az azonos kategóriákon belül az alsó és a fels határ között rendkívül széles sávokat határozott meg, lefelé 25 százalékos, felfelé 55 százalékos eltérés volt az általános. A Molnál jelenleg a sáv sz kítése a cél, 20–25 százalékot tartanának ideálisnak. Ez bércsökke-néssel nem jár, viszont számos helyen a minimumra kellett felemelni az adott munkakörben dolgozók bérét. Ehhez a Mol Rt. központi keretet különített el az érintett területek számára, az évi bérfejlesztésen belül.

7_resz.indd 168 8/19/2008 8:01:18 AM


169

III.A DACUM-módszer lényege és alkalmazási

lehet ségei

Napjainkra már az is egyértelm vé vált, hogy a gazdálkodó szervezetek számára nem elégséges az iskolai végzettséghez, szakképzettséghez, szakképesítéshez köt d további szakképesítést nyújtó képzések kínálata18, emellett és sokszor ehelyett a jelenlegi és jöv beni munkakör betöltéshez szükséges kompetenciák fejlesztésére várnak képzési kínálatot.

A versenyképes gazdálkodó szervezetek kompetencia alapú fejlesztéssel szembeni általános elvárása: a cég szellemi vagyonának kezelése és növelése egyrészt a már létez tudás szinten tartásával, a globális gazdasági kihívások el idézte változásokhoz való folyamatos alkalmazkodás támogatására, másrészt olyan új tudás létrehozásá-val, amely a jöv beni versenyképesség záloga. A szervezeti kompetenciák alkotják a munkahelyi kompetencia elvárások keretrendszerét, amelyben az egyénnel szembeni kompetencia elvárások munkahelyi pozíció, munkakör, tényleges feladatok ismereté-ben határozhatók meg.

A cég versenyképességi tényez i közé tartozik: a szellemi t ke nagysága, a munkaválla-lók teljesít képessége. Ezért a munkavállalók fejlesztése, képzése stratégiai jelent ségtényez vé vált. A gazdálkodó szervezetek m ködésében egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a képzés, fejlesztés nem „költségtényez ”, hanem az emberi er forrásokba történ befektetés.

A versenyhelyzet élez dése nélkülözhetetlenné teszi a kompetenciaszint folyamatos újrater-melését és fejlesztését, így a meghatározott id szakonként szükséges munkavállalói képzést, a munkaer piacon az adott id szakban elérhet legmegfelel bb munkaer alkalmazása ese-tén is (!). A szervezetben végbemen változásokat támogató munkaer -fejlesztés, -képzés, egyik f célkit zéseként jelenik meg a megváltozott m ködésnek megfelel munkavégzési kompetenciák biztosítása.

18 A jegyzet ezen részében tükröz dnek a szerz közel egy évtizedes multinacionális vállalati, HR vezet i tapasztala-tai és a téma hazai, nemzetközi benchmark ismeretei.

7_resz.indd 169 8/19/2008 8:01:18 AM


170

A munkavégzési kompetenciák beazonosítását szolgáló szervezeti kompetencia-térkép19 „leíró jelleggel” képes megmutatni az adott cég, adott szervezetében, adott munkapozíciójában alkalmazott személy által ellátott feladatokat, azok kapcsolódási pontjait másokhoz – feltárva egyúttal a m ködési folyamatokat, jelezve a m ködési hatékonyságot, az egyes feladatok közötti átfedéseket, az esetleges munkavállalói „kompetencia hiányokat”. A szervezeti kompe-tencia-térkép a felvétel id szakában „pillanatfelvétel” ugyan, de a tényleges szervezeti m kö-dés-változást lekövetve dinamikusan változó „jelz rendszer” is, nemcsak a m ködési hatékony-ság, hanem a munkavállalói kompetenciaszint megléte tekintetében egyaránt. A megváltozott munkafeladatok teljesítéséhez szükséges kompetenciák beazonosítását követ en vizsgálható az alkalmazottak ténylegesen meglév kompetenciaszintje, és azt az elvárásokhoz viszonyítva határozhatók meg az egyes munkavállalók vagy munkavállalói csoportok kompetencia alapú fejlesztési igénye. Ez a fejlesztési igény generálja egyrészt a kompetenciafejlesztést szolgáló ismeretek, készségek tartalmát, másrészt a módszerét, hogy a fejlesztés célját leginkább a munka közbeni (on the job) vagy munka melletti képzéssel lehet elérni, ill. munka melletti képzés esetén bels vállalati képzéssel vagy küls képz cég/intézmény igénybe vételével. A kompetencia alapú fejlesztés tartalmi beazonosítását követ en kerülhet sor a képzési forma megválasztására, és annak kivitelezését el készít képzéstervezésre20. A munkaadók jórésze ma már ilymódon defi niálja munkaer fejlesztésével, képzésével szembeni elvárásait.

S mivel a napjainkat er teljesen befolyásoló globalizáció hatásai, a gazdasági versenyképes-ség megtartása, fejlesztése az iskoláztatást (ennek részeként a szakképzést, a fels oktatást és a feln ttképzést is) és a piaci képzési szolgáltatókat is a fenntartható fejl dés „szolgálatába” állítja – ez paradigamváltást, új személetmódot követel a humán-er forrás fejlesztés, -képzés formális, nem formális és informális lehet ségeinek megteremtését, és azok fenntartását az egész életen át tartó tanulás biztosításában.

A képzési szolgáltatók, különösen a piaci alapon m köd k egyre nagyobb aktivitást mutatnak a munkaer -piaci igényeknek megfelel képzési programok kifejlesztésében és megvalósításában.

Amint az a fejezet els részéb l és más forrásokból21 is kit nik, a munkatevékenység, ill. munkakörelemzés számos módszere alakult ki és került alkalmazásra az elmúlt évtizedek-ben. Az egyes módszerek egyaránt alkalmazhatók munkaköri leírások elkészítéséhez, ill. a munkavállalók fejlesztését szolgáló képzési igények felmérésére, a képzési programok meg-tervezésére. A különböz módszerek sajátja, hogy eltér mértékben jelenítik meg a foglal-

19 A szervezeti kompetencia-térkép elkészítésére már közel egy évtizede tettek kísérletek, eredménnyel is járó hazai pédaként csak a Magyar Telekom NyRt.-ben kialakuló gyakorlat hozható fel. Ennek leírását, lásd: B hm K.–Kugler J.–Szabó A. hivatkozott munkáját

20 Ha küls képz cég/intézmény kerül bevonásra, akkor rendszerint tender keretében kerül sor a potenciálisan stratégiai partnerként m köd képzési beszállítók kiválasztására. A képzési beszállítóval együttm ködésben kerül véglegesítésre a képzési program tartalma, a tananyag kiválasztása/ kidolgozása és a munkavégzéshez leginkább illeszked képzési forma megválasztása, a megvalósítás megtervezése, majd a fejlesztés, képzés tényleges kivitele-zése, a képzést követ en az eredmények mérése, értékelése.

21 Lásd pl. erre Tót Éva (2004) STILE projektr l (belga, holland, olasz és amerikai partenerekkel folytatott projekt) szóló beszámolóját

7_resz.indd 170 8/19/2008 8:01:18 AM


171

koztatás vagy a munkaer -fejlesztés, -képzés szempontjából fontos elemeket. A gazdálkodó szervezeteknél létez munkaköri leírásban rögzített kompetenciaelvárások utalnak a mun-kakör ellátáshoz szükséges speciális végzettségre, szakképzettségre, szakképesítésre, elvárt tapasztalatra – ugyanakkor ez kevéssé/egyáltalán nem ismert a képzési szolgáltatók el tt, akik képzési programajánlataikkal szeretnének megfelelni a munkaer -piaci elvárásoknak.

A világ számos országában több mint 30 éve a kompetencia alapú képzési programok fej-lesztésére alkalmazott SCID22 program részét képez DACUM-módszert alkalmazzák23

A bet szó a Developing a Curriculum kifejezésb l származik, és a tananyagfejlesztés céljá-ból végzett, csoportmunkán alapuló szisztematikus, el írt forgatókönyvet követ munkakör-elemzés elnevezése24.

A munkaer piac igényeihez igazított korszer feln ttképzési programok, tananyagok és kép-zési módszerek kifejlesztése és megvalósítása folyt nagy intenzítással az elmúlt években egy uniós projekt keretében25. A munkaer -piaci követelményeknek való megfelelés biztosítá-sára a DACUM-módszert alkalmazták 26. A DACUM-módszer alkalmazásával került kidolgo-zásra a nemrég életbe lépett államilag elismert szakképesítések (OKJ) új rendszere27.

A DACUM olyan munkakör-elemzési módszer, amit az Ohio Állami Egyetem (Ohio State University) egyik fejleszt intézete, a Centre on Education and Training for Employment (CETE) és annak munkatársai fejlesztettek ki és terjesztettek el világszerte. A DACUM meg-

22 A SCID folyamat részleteit tartalmazó ismeretek bemutatása túlmutat a tananyaggal szembeni elvárásokon, további információk elérhet k: http://brmkk.hu/hu_szolgaltatas2.htm

23 A módszer részletes leírása magyar nyelven is hozzáférhet lásd pl: DACUM – Kézikönyv, World Bank Program, OM-NSZI, 2001.

24 A módszer lényegének bemutatásához Tót É. hivatkozott tanulmánya is alapul szolgált. Ebb l tudjuk, hogy a kilencvenes évek elejét l kezd d en a hazai szakképzési rendszer fejlesztésében nagy hangsúlyt kapott a képzés és munkaer piac közelítését szolgáló eljárások megismerése. Kanadai, ír és amerikai szakért k segítségével több, mint száz szakképz intézmény egy-egy munkatársát képezték ki és a 90-es évek óta ismerik/alkalmazzák a mód-szert a regionális munkaer -képzési és fejleszt központokban is. A munkaer -piaci igényeknek megfelel kép-zési programok kifejlesztésére hivatott uniós projektekben résztvev békéscsabai, debreceni és székesfehérvári regionális képz központok e projekt keretében végzett munkájáról, további saját képzési programfejlesztéseikr lközzétett információk interneten is elérhet k.

25 A feln ttépzési programfejlesztési munkálatok a „Korszer Feln ttképzési módszerek fejlesztése és alkalmazása” cím (HEFOP 3.5.1.-K-2004-10-0001/2.0) projekt keretében folytak - amelyet a Nemzeti Feln ttképzési Intézet, a Foglalkoztatási Hivatal és a Képz Központok hálózata közösen valósított meg az Európai Szociális Alap és a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium támogatásával.

26 A témában alapvet hazai forrásnak számít a DACUM Kézikönyv OM-NSZI, Budapest, további információk a témában interneten elérhet k, így pl. „What is a DACUM ?” http://dacum.org/, „Workforce Development Center –Training Systems DACUM” http://www.southwest.tn.edu/wfd!trngsys.htm . A DACUM módszer f bb jellemz i-nek, alkalmazásainak bemutatása – a teljesség igénye nélkül - a hivatkozott forrásokon alapul.

27 Lásd: a Nemzeti Feln ttképzési és Szakképzési Intézet honlapján

7_resz.indd 171 8/19/2008 8:01:18 AM


172

nevezést használó intézmény vagy egyén28 köteles a módszert teljességében megismerni, és annak f fázisait – a helyi viszonyoknak megfelel en – alkalmazni.

A DACUM-módszer lényege, hogy az adott szakma 8–10 gyakorlott képvisel je ( ket neve-zik munka-szakért nek) egy speciálisan e feladatra kiképzett facilitátor vezetésével és további közrem köd k támogatásával, egy általában kétnapos DACUM-m hely keretében végzi el egy adott szakma/foglalkozás/munkakör elemzését, és elkészíti a kompetencia-követelmé-nyek leírását. Az eljárás eredménye az ún. DACUM-táblázat, amely az alapvet ismeretek és készségek mellett leírja a dolgozóktól elvárt magatartásformákat, a szakma fejl désében várható tendenciákat és problémákat, valamint azokat a berendezéseket, szerszámokat, esz-közöket és anyagokat, amelyeket a feladatok elvégzéséhez használni szükséges. A táblá-zatokhoz kapcsolódó kiegészít dokumentumok kitérnek a munkaszervezeten belüli és a kívüli (kliens, beszállító stb.) lehetséges munkaköri kapcsolatokra is.29

A DACUM-m helyek sikerét és kiváló min ségét garantáló útmutatásokat30 egyebek mellett a kézikönyv tartalmazza, de nézzük ezek közül a legalapvet bb, általánosan alkalmazható tevékenységelemeket, feltételeket - általános szempontokat:

a képzési programok fejlesztési munkája az adott munkakör elemzésével (DACUM-•m hely) kezd dik, amit a tananyagfejleszt csoport által meghatározott intézmény(ek) szervez(nek) meg,a m hely lebonyolítását az arra vállalkozó és felkészített kollégák közül kiválasztott •témavezet (k)re kell bízni; javasolt, hogy adott esetben 2–3 kolléga dolgozzon együtt, esetleg kérjenek segítséget egy már gyakorlott DACUM témavezet t l,a DACUM-m hely eredménye a DACUM-tábla, amin tartalmilag nem szabad változtatni •a m hely lebonyolítása után,a DACUM-táblát olyan módon kidolgozott formában kell megjeleníteni, ami a tananyagfejlesz-•t k számára standard módon rendlekezésre áll, a kapcsolódó dokumentumokat is tárolni kell.

A funkciók eredményes teljesítésére egy koordinátor/szervez felel s a tervezési folyamat elindításáért és a szükséges szervezés elvégzéséért, de másokat is be kell vonni a m hely-munkába annak érdekében, hogy a kés bbi érdekeltek megértése, támogatása és elkötele-zettsége elnyerhet legyen Szoros együttm ködésre van szükség a szervez (koordináló) és a m helyt lebonyolító témavezet (facilitátor) funkciók között, ezért célszer , hogy ezen feladatokat ugyanaz a személy lássa el.

28 1996-ban jött létre a hivatkozott jogosultságokkal rendelkez vállalkozás (lásd: http://www.dacumbt.com/about.htm), a DACUM módszer sokoldalú alkalmazása és elterjesztése érdekében, országos és nemzetközi m ködési területtel.

29 Az OM ifjúsági szakképzés-korszer sítési programja keretében az informatikai szakmákra kidolgozott DACUM táblák elérhet k az interneten: http://poszfi .nszi.hu/_ujinfor/generalt/sz_alfa.htm Lásd Tót É.

30 Ez az összegz áttekintés az Ifjúsági szakképzés korszer sítése világbanki program „A” komponensének, a piacori-entált szakképzés fi ataloknak (POSZFI) keretein belül a tananyagfejleszt csoport számára összeállított útmutató alapján készült, de nem minden részletre kiterjed en és általánosabb megfogalmazásban.

7_resz.indd 172 8/19/2008 8:01:19 AM


173

A m helymunka megkezdéséig alapos tervez munkára van szükség ahhoz, hogy a DACUM-m hely eredményes legyen.

A m helyt megel z tervezési szakasz súlyponti területei a következ k:

a program/tananyagfejlesztésben érdekelt intézmény/cégvezetés támogatásának meg-•léte,a megfelel er forrás rendelkezésre állása már a tervezési folyamatban,•a f bb események és tevékenységek menetrendjének kialakítása.•

A tevékenységek javasolt menetrendjének kialakításához:

eldöntend , melyik munkakör vagy foglalkozási terület kerül elemzésre;•megállapítandó a m helymunka id tartama (tapasztalatok szerint 2 nap a legtöbb •szakma és foglalkozás elemzéséhez elegend );eldöntend , hogy ki a felel s a helyi tervezésért és szervezésért;•a szervez vel való konzultáció alapján eldöntend , hogy ki lesz a m helymunka téma-•vezet je, facilitátora;véglegesítend a munkaszakért k és a facilitátor(ok) személye; •szükséges a m hely számára alkalmas helyszín biztosítása;•szükséges a munkakörelemzésben részt vev munkavállalók és vezet k nevesítése;•szükséges a DACUM-ismertet elkészítése és a résztvev k (munkavállalók és vezet k) •tájékoztatása;szükséges a munkakörelemzés lefolytatása.•

A DACUM-m helymunka a szisztematikus tananyagfejlesztés (SCID) egyik alapvet elem-zési fázisa. A munkakörelemzés során elkészült DACUM-táblázatot érvényesíteni, vagyis validálni kell. A validálás azt jelenti, hogy a szakma további képvisel i egy kérd ív segítsé-gével meghatározzák, hogy végzik-e a megadott feladatokat, milyen gyakran és mennyire tartják fontosnak és bonyolultnak. A visszaérkezett kérd íveket és a DACUM-táblát a poten-ciális oktatók elemzik, és kiválasztják a képzési programba kerül feladatokat. A következlépésben a kiválasztott feladatokat potenciális oktatók és tananyagfejleszt k elemzik. Ezzel vége az elemz feladatrésznek, amelyet a tervezés (képzési módszerek, tanulási célkit -zések, teljesítménymérési módszerek, képzési terv), fejlesztés (kompetencia-profi l, tanulási útmutató, tanulási segédeszközök, oktatási segédanyagok), végrehajtás (képzés, id közi érté-kelés, képzés dokumentálása) és a végs értékelés követ.

A módszer alkalamzása más típusú foylamatokat és feladatokat jelent, ha a munaker piac egészének kíván adekvát képzési kínálatot kialakítani, és mást, ha egy adott, jól meghatáro-zott célcsoport számára szolgáló fejelsztési programot kínál.

A DACUM-módszer alkalmazható a gazdálkodó szervezetekben a saját munkavállalókat érint , „testre szabott” bels képzési programok kifejlesztéséhez éppúgy, mint a képz intéz-

7_resz.indd 173 8/19/2008 8:01:19 AM


174

mények/vállalkozások oktatói és tananyagfejleszt csoportjai számára. Ez utóbbiak termé-szetesen nemcsak egy-egy cég képzési igényeinek megfelel programfejlesztéseket végez-nek, hanem a szélesebb kör munkaer piac számára is.

A továbbiaknak nézzük egy nagyvállalati példát a DACUM-módszer alkalmazására !

A MOL Rt. egyik divíziójának szervezete átalakításra került, amelyben az újonnan létrejött munkafo-lyamatok feladatainak ellátához új fi zikai munkaköröket kellett létrehozni. Az új munkakörök részben a korábban létez munkakörök összevonásával, részben egyes korábban létez munkakörök kib -vítésével jöttek létre. Ebb l ered en szükségessé vált az új munkaköri feladatok ellátására felkészült munkatársi állomány biztosítása. A divízió vezet i a HR Képzés-fejlesztés segítségét kérték a munka-vállalók számára szükséges fejlesztés, képzés el készítésére és megvalósítására. A szervezetátalakítás elbocsátásokkal is járt, így a munkavállalói érdekképviseletekkel való szükségszer egyeztetéssel a szervezetfejelsztést szolgáló képzések kapcsán is számolni kellett.

A divízióvezet kkel folytatott els néhány tárgyalás után egyértelm vé vált, hogy az új mun-kakörök betöltéséhez szükséges munkavállalói kompetenciafejlesztés – részben a szakmai elvá-rások sajátosságai, részben az id tényez korlátja miatt – nem oldható meg az iskolarendszerszakképzés által kínált képzési kínálatból.

A helyzetnek leginkább megfelel megoldást kellett megtaláln: így került a DACUM-módszer a fókuszba.

Viszonylag rövid id n belül sikerült megtalálni azt a képz céget, amelyik már kell szakmai reputációval rendelkezett a módszer vállalati környezetben való alkalmazásában. A képz cég szakembere tájékoztatta a divízióvezet ket a módszer lényegér l, a várható eredményekr l és az eredményhez elvezet folyamat f bb lépéseir l, a vezet k elkötelezettségének és támogatásának keimelt jelent ségér l. A vezet k, megismerve és megértve a módszer lényegét, felhatalmazást adtak a képzés-fejlesztés vezet jének31, hogy a DACUM-módszer alkalmazásával kezdje meg az új munkaköri kompetenciákra felkészít képzések fejlesztési munkálatait, egyúttal támogatást és folyamatos együttm ködést is biztosítva .

A feladat kiemelt jelent séggel bírt, ezért a megvalósítására külön projekt jött létre. A pro-jekt-team vezet je a képzés-fejlesztési vezet volt, a team tagjai pedig egyrészt a divízió üzleti vezet i, e feladatra külön megbízott szakemberei, másrészt a feladat koordinálásra kijelölt kép-zés-fejlesztési munkatárs és természetesen az a beszállítói megbízott, aki tanácsadói munkával, a munkavállalók fejlesztési, képzési programjainak, tananyagainak kidolgozásával és a munkavál-lalói kompetenciafejlesztés tényleges lebonyolításával vett részt a munkában. A feladatmegoldás f bb tartalmi lépéseiben a projekt-team rendszeresen egyeztetett. Ez alapján került kidolgozásra az id ütemterv, amelynek része volt a rendszeres team-ülés, ezen alkalmakkor a további lépé-sek szakmai egyeztetése és a szükségszer korrekciók megtétele.

31 Akkoriban a szerz maga volt a képzés-fejlesztés vezet je, így személyes tapasztalatát írta le esettanulmányként.

7_resz.indd 174 8/19/2008 8:01:19 AM


175

A projekt megvalósításának f bb lépései a következ k voltak:

A divízió vezet je ismertette a szervezetátalakítási koncepciót a projektben résztvev kkel, átadásra került az az anyag, amely tartalmazta az újként tervezett munkakörcsoportokat és azok f bb kompetenciaelvárásait.

Azonosításra került a szervezeti átalakítás gyakorlati megvalósításában érintett munkavállalói kör, és a fejlesztési program alapjául szükséges input adatok (végzettség, követelményrendszer) köre. A szervezeti átalakításban potenciálisan érintett fi zikai dolgozók végzettségi, szakképesítési ada-tainak adatbázisból történ összegy jtését követte az aktuális állapotfelmérés elemzése, vagyis: az adott végzettségek, szakképesítések és az új munkaköri kompetencia követelményrendszer összevetése, az aktuális kvalifi kációs profi l elvárttól való eltéréseinek meghatározása - vagyis az egyes szervezetekben adott kompetencia-térkép elkészítése . Az aktuális kompetencia-térképet az üzleti vezet k megkapták.

Ezt követ en megkezd dött a tervezett új munkakörökhöz kapcsolódóan várható feladatok cél-irányos vizsgálata a DACUM-módszer alkalmazásával. A tanácsadó széles munkavállalói körben és a terület teljes vezet i körében interjúkat készített a munkafolyamatokra, azok szabályozó-ira, ill. a várható változásokra vonatkozóan.Az interjúzást követ en készült el az egyes felada-tok munkakörönkénti csoportba rendezése, majd a területet legjobban ismert szakemberek bevonásával a felülvizsgálat és a szükséges kompetenciák fontosság, gyakoriság, és tanulhatóság szerinti súlyozása. A munkakörönkénti feladatokat elemezve kerültek meghatározásra azok a kompetenciák, amelyek az elvárt munkaköri teljesítmény biztosításához elengedhetetlenül szük-ségesnek bizonyultak. Az így kialakított kompetencia-mátrix segítségével jól behatárolhatóvá vál-tak az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges ismeretek, képességek és az elvárt magatartás-formák összessége, amelyb l a fejlesztési, képzési igény is közvetlenül meghatározhatóvá vált.

Azonosításra került az új munkakörök kompetenciaelvárásai közül az iskolai végzettségi és szak-képesítési igény – ez a szükségszer az államilag elismert szakképesítések, ill. a szükségszerhatóságilag el írt jogosítványok nevesítését jelentette. Azonosításra került az elvárt végzettségi szintek, a szükséges hatósági vizsgakötelezettségek, valamint egyéb, a képzési tervhez szükséges speciális követelmények meghatározása munkakörönként, ill. a képzési program kimeneteként sikeres modulvizsgákat követ en megszerezhet modultanúsítványok, OKJ-s bizonyítványok és a hatósági tanúsítványok köre. A kompetencia-mátrix felhasználásával lehet vé vált a képzési program moduláris rendszerbe foglalása. A modulrendszer képzési program csomag alapján történ fejlesztés, képzés választását az indokolta, hogy az nagyfokú rugalmasságot biztosított a munkakörökhöz szükséges kompetenciák megszerzésében, az egyéni adottságokra, és a szer-vezeti sajátosságokra is tekintettel pedig a megvalósítás folyamatában is.

Az új munkakörök kompetencia-elvárásainak ismeretében képzési terv készült, alternatív meg-oldásokkal és pilot javaslattal, amelyet a vezet k véleményzetek. A pilot keretében kidolgozott képzési változatokra „képzési térkép” (mivel az ország különböz részén dolgozó munkavállaló-kat érintette a képzés) készült, az alternatívák közül a dívízió vezet i döntöttek a számukra leg-

7_resz.indd 175 8/19/2008 8:01:19 AM


176

célravezet bb megoldás mellett. A vezet k által elfogadott képzési alternatíva megvalósítására megkezd dött a kompetancia alapú, modulrendszer képzési program teljes keretrendszerének kidolgozása.

A projekt képzési keretrendszerének elfogadását követ en kezd dött meg a kompetenciaszint felmérést szolgáló tesztsorozat kidolgozása, amely a munkavállalók el zetes tudásszint felméré-sére szolgált. A teszt és a megoldások kidolgozásában, valamint a felmérések megszervezésében, az eredmények értékelésében a vezet k is részt vettek. A tényleges teszteredmények ismeretében került véglegesítésre a tananyag (elméleti és gyakorlati) tartalma, a tanulási útmutatók tartalma és az, hogy az gyakorlati képzést biztosító moduloknak milyen eszközigénye van, hogyan és hol lehet biztosítani a gyakorlati képzést. A tananyag, tanulási útmutatók kidolgozása alapvet en a képzési beszállító feladata volt, de az elvárásoknak való szakmai megfelel séget a divízió vezetszakemberei is véleményezték.

A vezet k véglegesen nevesítették a képzésben részt vev munkavállalókat. Ezt követ en került sor az érdekegyzetetésre a képzési koncepcióról, a képzésben résztvev k körér l, a megvalósítási tervekr l.Az egyeztetéseket követ en került sor a személyre szóló képzési tervek elkészítésére, az egyes modulok képzéseiben érintettek létszámának és munkarendjének ismeretében pedig a konkrét képzések metodikájának kidolgozására, a képzési helyszínek, a képzések és modulkép-zéseket követ vizsgák ütemezésének meghatározására.Az egyes modulkövetelményeket sike-resen teljesít k írásbeli tanúsítványt kaptak; több modul sikeres teljesítését követ en pedig – a kompetenciaelvárásoktól függ en – hatósági vagy államilag elismert OKJ-s bizonyítványt.

A projekt egészének el munkálai kb. fél évig tartottak, de ennek részeként lezajlott a pilot képzés, amelynek tapasztalatai beépültek a projekt további kivitelezési munkáiba. Elméleti és gyakorlati képzések folytak a cég helyszínén; a gyakorlati képzésekhez szükséges technikai inf-rastruktúra régiónként került felszerelésre; ezeken a helyszíneken on the job képzések is folytak. A képzések kb. 1,5 év alatt lezárultak, 1300 f munkavállalót érint körben – mindenki nagy megelégedésére.

7_resz.indd 176 8/19/2008 8:01:20 AM


177

Összefoglalás

E fejezet els részében megismerhettük a munkakör, a munkakörelemzés vállalati szervezeti m ködésben betöltött szerepének változásait, a munkakörelemzés lényegét, folyamatát és f bb módszereit és azt is, hogy a munkakörelemzés korábbi felfogásához és gyakorlatához képest a munkavégzési rendszer szemlélet megközelítés miben jelent továbblépést, új kér-dések és szempontok felvetését a gazdálkodó szervezetek humán er forrás gazdálkodási rendszereieben. A második részben a gazdálkodó szervezetek kompetencia alapú humán er forrás fejlesztés iránti érdekeltségét motiváló f bb jellemz ket, a DACUM-módszer lényegét és alkalmazási lehet ségeit, m helymunka céljának, el készítésének és lebonyo-lításának f bb folyamatát ismerthettük meg és azt, hogy a DACUM-módszer egyik lényegi sajátossága, hogy a munkaer piaci igényeket szem el tt tartó képzési program- és tananyag-fejlesztést segíti, és a módszer alkalmazható úgy a vállalati bels képzések, mint a képzési piac által ajánlott képzési kínálat tartalmi megújítására.

A fejezetben leírtak egy-egy megvalósulási példáját az esettanulmányok szemléltették, és remélhet leg sikerült az olvasókat meggy zni arról, hogy milyen sikeresen alkalmazható a DACUM-módszer, és ha bármely alkalmazási célból tervezik a DACUM-módszer választá-sát, feltétlenül a módszer alkalmazására avatott szakemberek segítségét kérjék.

7_resz.indd 177 8/19/2008 8:01:20 AM


178

Önellen rz kérdések, feladatok

A megoldáshoz szükséges/használható segédeszköz: a jegyzet

A megoldáshoz javasolt id t és a kérdés/feladat pontértékét a kérdés mellett lev zárójeles információ tartalmazza (...’ – …pont)

Mi a személyzeti menedzsment és mi az emberi er forrás menedzsment? (5’–5 pont)1.

Milyen humán rendszereket foglal magában az EEM/HRM? (4’–10 pont)2.

Mi a stratégiai emberi er forrás menedzsment defi níciója? (5’–5 pont)3.

Milyen humán rendszereket foglal magában a SEEM? (4’–5 pont)4.

Mi a munkavégzési rendszer szemlélet jelent sége? (3’–5 pont)5.

Mi a munkakör, a pozíció és a munkafeladat defi níciója? (3’–5 pont)6.

Mi a munkakör és munkavégzési rendszer megközelítés7. közötti hasonlóság és a különbség? (5’–10 pont)

Mi a munkakörelemzés lényege? (2’–5 pont)8.

Mi a munkakörelemzés általánosnak tekinthet f folyamata? (4’–5 pont)9.

Milyen módszerei vannak a munkakörelemzésnek? (3’–5 pont)10.

Mi a munkaköri-specifi káció, a kompetencia elvárások lényege? (3’–5 pont)11.

Mi lehet a munkakörelemzés eredménye? (5’–10 pont)12.

Mi a munkaköri leírás defi níciója, melyek a legfontosabb tartalmi elemei? (5’–5 pont)13.

Mi a DACUM-módszer lényege? (2’–5 pont)14.

Hogyan történik a DACUM-m hely megszervezése? (5’–10 pont)15.

Hogyan történik a DACUM-eljárás eredményeinek értékelése? (2’–5 pont)16.

Összesen: 60’–100 pont

7_resz.indd 178 8/19/2008 8:01:20 AM


179

Önellen rz kérdések, feladatok megoldása

Az önértékelés szempontjai (százalék / jegy/min sítés)

65 pont (1) elégtelen

66 pont – 70 pont (2) elégséges

71 pont – 80 pont (3) közepes

81 pont – 90 pont (4) jó

91 pont – (5) jeles

A személyzeti menedzsment1. : a gazdálkodó szervezet humán er források kezelését támogató funkcionális tevékenység, a személyzeti tevékenység önálló szakmai terület-ként való m ködtetése. Az emberi er forrás menedzsment: új vezet i szemlélet, amely szerint a vezet k a munkaer t nemcsak a költségtényez k egyikének tekintik, hanem fontos szervezeti-gazdálkodási forrásnak is, és a HR vezet kt l nemcsak feladataik szak-szer teljesítését és felügyeletét várják el, hanem a hatékonyság növeléséhez, a cég értékteremt folyamatához való érdemi hozzájárulást is.

Az EEM/HRM rendszerek szakterületei2. : HR-tervezés, toborzás, kiválasztás, munkakör-elemzés és -tervezés, munkakör-értékelés, teljesítményértékelés, kompenzáció, képzés-fejlesztés, karriermenedzsment, szervezeti kommunikáció, HR információrendszerek, munkaügyi kapcsolatok, elbocsátások, leépítések.

A stratégiai emberi er forrás menedzsment3. : a környezeti és munkavállalói kihívás meg-értésére épül és el retekint befolyásolására törekv emberi er forrás folyamatok és rendszerek integrált tervezése, m ködtetése, értékelése és fejlesztése, amely támogatja a cég üzleti stratégiáját, versenyel nyének megteremtését és megtartását.

A SEEM területén az alábbi általános jelleg folyamatok, f rendszerek azonosíthatók4. :munkavégzési rendszerek, emberi er forrás-áramlás, teljesítménymenedzsment, kom-penzáció és javadalmazás, emberi er forrás-fejlesztés.

A munkavégzési rendszer5. újabb személet, amely nem más, mint a munkafeladatok, a mun-kavégzés technológiája, a feladat ellátáshoz szükséges munkavállalói készségek és kom-petenciák, a végrehajtást irányító vezet vezetési fi lozófi ája és stílusa, valamint a tágabb EEM-elvek és gyakorlat egy adott kombinációs rendszere. Mindezen elemek szerves egy-máshoz illeszkedése esetén beszélhetünk egységes munkavégzési rendszerr l.

7_resz.indd 179 8/19/2008 8:01:20 AM


180

A munkakör6. : a szervezetben egymáshoz hasonló feladatokkal és felel ségekkel leírható pozíciók csoportja A terminológia független a munkavállaló személyét l. A pozíció: a szervezetben különféle munkafeladatok és felel sségek együttese, amelyet egyének lát-nak el – egy szervezetben annyi pozíció van, ahány munkavállaló. A terminológia füg-getlen a munkavállaló személyét l. A munkafeladat: a munkavégzés során tevékenysé-gek egymás utáni, koordinált folyamata, amelynek eredményeként azonosítható termék vagy szolgáltatás jön létre A terminológia független a munkavállaló személyét l.

A7. munkavégzési rendszer úgy tartalmilag, mint fogalmilag épít a munkakörre és a mun-kakört alkotó munkafeladatokra, de ezen túlmen en bekapcsolja mind a munkavállaló, mind a vezet magatartási jellemz it (készségeit, kompetenciáit) úgy, hogy a munka-körök és feladatok kialakítása során tekintettel van a folyamatokra, a vezetés és EEM kialakult gyakorlatára, elveire, rendszereire is. A munkavégzési rendszer központi alko-tóelemét a munkafeladatok együttese alkotja, amely feladatok egymáshoz kapcsolódnak és egymással összerendezhet k. A hagyományos EEM-szemlélet a munkakört tartja a munkavégzési rendszer kiindulópontjának.

A8. munkakörelemzés az a folyamat, amely feltárja és meghatározza a munkakör tartalmát (célját és funkcióját, a munkakörbe tartozó feladatokat, a kapcsolódó hatáskört és felel s-séget), kapcsolatrendszerét, valamint a munkakör sikeres ellátásához szükséges kompeten-ciákat (képességeket és készségeket, elvárt magatartást, tudást és tapasztalatot). A munka-körelemzés célja a szervezetben létez munkafolyamatokhoz rendelt munkaköri feladatok tételes számbavétele, összeillesztése részben egymással, részben a szervezet m ködését szabályozó írott utasításokkal, eljárási útmutatókkal, munkaprogramokkal.

A munkakörelemzés általánosan felvázolható folyamatmodellje9. : a munkakörelemzés céljának meghatározása, a munkakörelemzést végz k körének kijelölése, a szervezeti struktúra és a szervezeti folyamatok vizsgálata, az elemzésre kerül munkakörök kivá-lasztása, háttérvizsgálat, a munkakörök elemzése: módszerválasztás és alkalmazás és az eredmények felhasználása, frissítése.

A munkakörelemzés során alkalmazható10. – külön-külön vagy kombinálva – módszerek: a megfi gyelés, mintavételes munkanapfelvétel, interjú, kérd ív, munkavégzési napló, sze-repelemz technikák .

A munkakör-specifi káció11. (amit munkakörprofi lnak, személyspecifi kációnak is neveznek) azt mutatja, hogy milyen tapasztalatok, képességek, készségek és ismeretek szükségesek a munkakör sikeres betöltéséhez. Ma ezek mellett vagy helyett egyre inkább használják a sikeres munkavégzéshez szükséges kompetencia vagy kompetenciaszint megjelölését. A munkakör-specifi káció utalhat a munkakör ellátáshoz szükséges speciális végzettségre, szakképzettségre, szakképesítésre, engedélyre, elvárt tapasztalatra.

7_resz.indd 180 8/19/2008 8:01:21 AM


181

A munkakörelemzés leggyakoribb végeredménye12. az írott formában megjelen munka-köri leírás A munkakörelemzés információt szolgáltat a munkakör lényegér l, valamint arról, hogy az egyéneknek ilyen teljesítményt kell nyújtaniuk az adott munkakör ellátá-sához. A munkakörelemzés alkalmazásával a vezetés képet kaphat arról, hogy az egyes munkakörökhöz milyen tevékenységek tartoznak, és összevetheti az egyes munkákat a szervezeten belüli hasonló munkaterületekkel. A munkakörelemzéssel meghatározhatók az egyes munkakörökben ellátandó feladatokhoz minimálisan szükséges, ill. kívánatos iskolai végzettségek, szakképzettségek, szakképesítések és egyéb személyes kompeten-ciák. A munkakörelemzés segítheti a vezetést a humán er forrás rendszerek kialakításá-ban vagy továbbfejlesztésében.

A13. munkaköri leírás az adott munkakör legfontosabb elemeit mutatja meg, segítve ezzel a munkakör azonosíthatóságát. Napjainkra már rengetegféle munkaköri leírás-minta léte-zik – ezek általában a következ elemeket tartalmazzák: a munkakör megnevezése; a munkakör elhelyezkedése a szervezeti struktúrában; a munkakört betölt munkavállaló közvetlen felettese; a munkakör célja; a feladatkör(ök), amelyeket a munkakörben el kell látni; a felel sség(ek), amelyek a munkakörben számon kérhet k; a fentieken túl a mun-kaköri leírás kitérhet pl. a munkakapcsolatokra, az irányítottak körének nevesítésére, a f bb kihívásokra és sikermutatókra, a munkavégzés eredményeként elvárt mennyiségi mutatókra (pl. fi zikai munkaköröknél), a munkavégzés helyére, a bérezési formára, a munkaid re és munkarendre, a munkakör környezetére és a munkakörülményekre.

A14. DACUM-módszer lényege, hogy az adott szakma 8–10 gyakorlott képvisel je ( ket nevezik munka-szakért nek) egy speciálisan e feladatra kiképzett facilitátor vezetésével és további közrem köd k támogatásával, egy általában kétnapos DACUM-m hely kere-tében végzi el egy adott szakma/foglalkozás/munkakör elemzését, és elkészíti a kompe-tencia követelmények leírását.

A funkciók eredményes teljesítésére egy koordinátor/szervez felel s a tervezési folyamat 15. elindításáért és a szükséges szervezés elvégzéséért, de másokat is be kell vonni a m hely-munkába annak érdekében, hogy a kés bbi érdekeltek megértése, támogatása és elkötele-zettsége elnyerhet legyen Szoros együttm ködésre van szükség a szervez (koordináló) és a m helyt lebonyolító témavezet (facilitátor) funkciók között, ezért célszer , hogy ezen feladatokat ugyanaz a személy lássa el. A m helymunka megkezdéséig is alapos tervezmunkára van szükség ahhoz, hogy a DACUM-m hely eredményes legyen.

A munkakörelemzés során elkészült DACUM-táblázatot érvényesíteni, vagyis validálni 16. kell. A validálás azt jelenti, hogy a szakma további képvisel i egy kérd ív segítségével meghatározzák, hogy végzik-e a megadott feladatokat, milyen gyakran és mennyire tartják fontosnak és bonyolultnak. A visszaérkezett kérd íveket és a DACUM-táblát a potenciá-lis oktatók elemzik és kiválasztják a képzési programba kerül feladatokat. A következlépésben a kiválasztott feladatokat potenciális oktatók és tananyagfejleszt k elemzik.

7_resz.indd 181 8/19/2008 8:01:21 AM


182

Irodalomjegyzék

Bakacsi Gyula–Bokor Attila–Császár Csaba–Gelei András–Kováts Klaudia–Takács Sándor(2000): Stratégiai emberi er forrás menedzsment Budapest, 3. fejezet Munkavégzési rend-szerek 81–149. old.; 5. fejezet Teljesítményértékelési rendszer 181–239. old.; 7. fejezet Fejlesztés 283–307. old.

Balaton Károly–Dobák Miklós: A mérnöki szemlélett l a társadalmi megközelítésig A veze-tés-szervezés és a szervezetelmélet kialakulása és újabb irányzatai Közgazdasági Szemle 1986/6. szám.

Bódis Lajos (2000): Emberier forrás-gazdálkodás: módszerek, problémák, törekvések Mun-ka ügyi Szem le, 4. és 5. sz.

B hm Kornél–Kugler Judit–Szabó Adrienne: Kompetenciatérkép, in: Magyar Távközlés, 2006/1, p. 34–39.

DACUM Kézikönyv OM-NSZI, 2001. Budapest.

Klein Sándor: Munkapszichológia SHL Hungary Kft. Budapest, 1998. 1. kötet 3. fejezet Munkaelemzés 223–277. p.

Norbert F. Elbert–Karoliny Mártonné (f szerk.)–Farkas Ferenc–Poór József (f szerk.) (1994, 197, 1998,1999) Személyzeti/emberi er forrás-menedzsment kézikönyv KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. 89–159., 193–223., 253–291., 461–491. old.

Poór József (1996): Nemzetközi emberi er forrás menedzsment Közgazdasági és Jogi könyv-kiadó Budapest.

Tóth Éva: Foglalkozásprofi lok leírása – munkaanyag http://209.85.129.104

Sz. Berki É. (2006.) A gazdaság szakképzéssel, oktatással szembeni elvárásai Társadalom és Gazdaság c. folyóirat Megjelenés alatt.

http://dacum.org/

http://209.85.129.104

http://www.southwest.tn.edu/wfd!trngsys.htm

7_resz.indd 182 8/19/2008 8:01:21 AM


183

Fogalomtár

DACUM-módszer: m helymunka keretében végzett, adott szakma/foglalkozás/munkakör elemzésére szolgáló módszer, amelynek eredményeként elkészül a vizsgált szakma/foglal-kozás/munkakör kompetencia követelményeinek leírása.

Munkafeladat: a munkavégzés során tevékenységek egymás utáni, koordinált folyamata, amelynek eredményeként azonosítható termék vagy szolgáltatás jön létre.

Munkakör: a szervezetben egymáshoz hasonló feladatokkal és felel sségekkel leírható pozí-ciók csoportja.

Munkakörelemzés: az a folyamat, amely feltárja és meghatározza a munkakör tartalmát (cél-ját és funkcióját, a munkakörbe tartozó feladatokat, a kapcsolódó hatáskört és felel sséget), kapcsolatrendszerét valamint a munkakör sikeres ellátásához szükséges kompetenciákat (képességeket és készségeket, elvárt magatartást, tudást és tapasztalatot).

Munkaköri leírás: az adott munkakör legfontosabb elemeit mutatja meg, segítve ezzel a munkakör azonosíthatóságát.

Munkavégzési rendszer: a munkafeladatok, a munkavégzés technológiája, a feladat ellá-táshoz szükséges munkavállalói készségek és kompetenciák, a végrehajtást irányító vezetvezetési fi lozófi ája és stílusa, valamint a tágabb EEM-elvek és gyakorlat egy adott kombiná-ciós rendszere.

Pozíció: a szervezetben különféle munkafeladatok és felel sségek együttese.

Stratégiai emberi er forrás menedzsment: a környezeti és munkavállalói kihívás megértésére épül és el retekint befolyásolására törekv emberi er forrás folyamatok és rendszerek integrált tervezése, m ködtetése, értékelése és fejlesztése, amely támogatja a cég üzleti stra-tégiáját, versenyel nyének megteremtését és megtartását.

7_resz.indd 183 8/19/2008 8:01:21 AM

7_resz.indd 184 8/19/2008 8:01:21 AM

A feladatelemzés és a kompetenciaprofi l

185

Vidékiné Reményi Judit


A fejezet célja

A fejezet céljai, hogy a Tisztelt Olvasó megismerje és megértse

a korszer kompetenciaalapú, moduláris szakképzés f bb ismérveit,•a kompetencialapú, moduláris szakképzési rendszer fejlesztésének f bb lépéseit,•a munkakörelemzés / feladatelemzés fogalmát és módszereit.•Megértse a munkakörelemzés szerepét a fejleszt munkában,•a feladatelemzés szerepét a fejleszt munkában,•Megismerkedjen a kompetenciaprofi l fogalmaival és részeivel,•Megértse a kompetenciaprofi l szerepét a képzés tartalmának kialakításában, az alkalma-•zott módszerek és taneszközök kiválasztásában.

8_resz.indd 185 8/19/2008 7:44:55 AM


186 186

I.A korszer szakképzés legfontosabb ismérvei

Ön hogyan határozná meg a korszer szakképzést?

Függetlenül az el bbi kérdésre adott válaszától, miel tt hozzákezdene ehhez a fejezethez, fogjon egy-két napilapot, vagy nyissa meg on-line változatukat, és olvasson el néhány állás-hirdetést! Talált valami közöset a különböz álláshirdetésekben? Ha igen, mit?

A munkaadók konkrétan megfogalmazzák, hogy az adott állás betöltéséhez a végzettségen túl milyen ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, értékkel kell a jelentkez knek ren-delkezniük. A leggyakrabban feltüntetett elvárások: az idegennyelv-ismeret, a jó kommuni-kációs képesség, a számítógép felhasználói szint ismerete, járm vezet i engedély, önálló munkavégzés, kreativitás stb. Ezeket az ismereteket, készségeket, képességeket, értékeket fontosabbnak érzik a jelentkez képesítésében, végbizonyítványában, diplomájában tanúsí-tott végzettségnél. Ez a jelenség jól tükrözi a munkaer piac elvárásait a munkavállalókkal és az oktatási-képzési rendszerrel szemben.

A hazai helyzet gyakori jellemz je, hogy a képzési rendszerb l kilép k képzettségi szintje és jellege nem felel meg a munkaer -piaci elvárásoknak. Bizonyos szakmákban túlképzés folyik, miközben különösen a dinamikusan fejl d térségekben rendszeresen hiány van a kvalifi kált szakemberekb l.

Tudna ezekre a napi életb l vett példákat hozni?

Az egyre gyorsabban változó elvárások egyaránt érintik a munkaer piacra belép ket, újrabelép ket, illetve a bentlév ket. Olyan középfokú, fels fokú és feln tt szakképzésre, azaz szakképzési, illetve feln ttképzési rendszerekre van tehát Magyarországnak szüksége, amelyek rugalmasan és gyorsan tudnak alkalmazkodni az igényekhez. Ennek alapvet fel-tételei:

a szakképzés és a munkaer piac, illetve a gazdaság kapcsolatának meger sítése, azaz •annak a biztosítása, hogy a gazdasági élet szerepl i beleszólhassanak az oktatás tartal-mába, a képzési követelményekbe, a kimeneti követelmények meghatározásába, illetve a képzések gyakorlati részében aktívabb szerepet vállaljanak;(2003. évi szakképzési törvénymódosítás, www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kebc/0/17382/tartalom.htm)a feln ttképzés és az iskolarendszer szakképzés lehet ségeinek az összehangolása (pl. •az infrastruktúra közös használata), együttm ködésének kialakítása.

8_resz.indd 186 8/19/2008 7:44:56 AM


187

A korszer szakképzési, illetve feln ttképzési rendszereknek a fejezet témája szempontjából legfontosabb ismérvei a következ k:

modulrendszer képzés,•kompetenciaalapú oktatás,•gyakorlatorientált képzés,•korszer tananyagtartalom (a munkaer -piaci igényeknek történ megfelelés),•a szakképesítések (alap- és részszakképesítések) kis száma.•

I.1. A kompetenciaalapú oktatás / képzés bevezetésének indoklása

Mit gondol, mi indokolja a hagyományos ismeretalapú képzés helyett a kompetenciaalapú kép-zés bevezetését?

„Egy olyan világban, ahol a tényszer ismeretek, információk hatalmas tömege mind gyor-sabban jön létre, terjed el és válik elérhet vé, az embereknek egyre kevésbé van szükségük arra, hogy az ilyen ismereteket memorizálják. Ehelyett megfelel eszközökre van szükségük ahhoz, hogy kiválasszák, feldolgozzák és alkalmazzák azt az ismeretanyagot, mellyel sike-resen megbirkózhatnak a foglalkoztatás, a szabadid és a családi élet változó modelljeivel, mintáival. Ez a felismerés magyarázza azt az oktatásban megfi gyelhet , er söd tenden-ciát, hogy a tényszer ismeretek tanításával szemben a kompetenciák fejlesztése válik egyre inkább hangsúlyossá.”

(Kulcskompetenciák – Egy kialakulóban lév fogalom az általános kötelez oktatás terüle-tén – Eurydice)

A kompetenciák elsajátításának nem kizárólagos színtere az iskola. Az oktatáson túl, a munka világa és a mindennapi élet is számtalan lehet séget biztosít a kompetenciák elsajátítására. Mindazonáltal a kompetenciák (pl. alapkompetenciák mint írás, olvasás stb.) kialakításában az oktatásnak, képzésnek meghatározó szerepe van.

„A társadalom elvárja az oktatási intézményekt l, hogy a kötelez oktatási id szak végére a fi atalok rendelkezzenek a legszükségesebbnek tartott kompetenciákkal.”

(Új Pedagógiai Szemle, 2003. Mihályi Ildikó összeállítása)

A szakképzés és a feln ttoktatás feladata pedig a már elsajátított kompetenciák továbbfejlesz-tése, illetve a munka világában és a napi életben szükséges kompetenciák elsajátításához a lehet ségeket biztosítani.

Mit gondol, állandó vagy változik az egyes kompetenciák tartalma?

8_resz.indd 187 8/19/2008 7:44:56 AM


188

Természetesen, ahogy a m veltségterületek tartalma is állandó változásban van, a kompeten-ciák tartalma is változik. Talán a legjobb példája ennek a változásnak az informatikai kompe-tencia tartalmának az alakulása az elmúlt tíz év alatt. Ebb l következik, hogy akár ugyanazon munkakör betöltése esetén is rendszeresen felmerül a betöltéséhez szükséges kompetenciák megújításának a szükségessége.

Tudna erre egy példát hozni?

Amennyiben a számítógépet napi munkája során használja, mennyiben változtak meg az ezen elvégzend feladatai az elmúlt három évben? Milyen új szoftverek használatát kellett elsajátí-tania ez alatt az id szak alatt?

I.2. A kompetenciaalapú oktatás / képzés sajátosságai

Mit gondol, mennyiben tér el a kompetenciaalapú oktatás az ismeretalapútól? Melyek a leg-szembet n bb különbségek?

A kompetenciaorientált pedagógia történetének kezdete az 1990-es évek közepére, második felére tehet . Jóllehet, már az 1990-es évek legelején az OECD kezdeményezte a tantárgyak-ban nem szerepl , de rendkívül fontos területek megjelenítését.

Azóta számos kutatás és tanulmány defi niálta a kompetencia fogalmát, határozta meg a kom-petenciák körét, és foglalkozott a kompetenciaalapú oktatás / képzés sajátosságaival. Már maga a kompetencia fogalmának a meghatározása is vitatott, több egymástól eltér defi níci-ója is használatos.

Ön melyik defi níciójára emlékszik? Ismer többet is?

Ha nem, vagy többet is szeretne tudni a kérdésr l, többet is megtudhat az alábbi honlapo-kon:

Kulcskompetenciák. Egy kialakulóban lév fogalom az általános kötelez oktatás területén. Eurydice. 2002.http://www.eurydice.orgvagy Óhidy Andrea: Az élethosszig tartó tanulás és az iskolahttp://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2006-09-3l-Ohidy-Elethosszig

A szakképzésben a kompetencia alatt a következ t értjük: „Azon elvárható ismeretek, képes-ségek, magatartási és viselkedési jegyek összessége, mely által a személy képes lesz egy adott feladat eredményes teljesítésére.”

8_resz.indd 188 8/19/2008 7:44:56 AM


189

Forrás: http://www.okm.gov.hu/letolt/elektronikus_ugyintezes/kerettantervek_szakisk_inf_alligra_060516.pdf

Az oktatás hagyományosan ismeretközpontú. Következésképpen a kompetenciaalapú okta-tásra történ átállás nehézkes és id igényes folyamat. A kompetenciaalapú oktatás sajátos-ságai az ismeretalapú oktatással való összevetés során válnak érthet vé, illetve ebb l az összevetésb l derül az is ki, hogy milyen gyökeres szemléletváltásra van tanulóknak és taná-roknak egyaránt szükségük az átálláshoz. A szükséges változások, változtatások egy része nem kifejezetten a kompetenciaalapú oktatásra-képzésre történ átállás velejárója, hanem a tudásalapú társadalomban végbemen változások következménye.

Többet is olvashat a témáról a paradigmaváltás az oktatásban címszó alatt az Interneten.

Ismeretalapú oktatás Kompetenciaalapú oktatás

Ismeretközpontú tanterv Gyakorlatorientált, kompe-tenciaközpontú tanterv

Elméletorientált oktatás(tények, adatok, szabályok megtanítása)

Gyakorlatorientált oktatás(készségek, kompetenciák fejlesztése)

Tantárgyakhoz kapcso-lódó m veltségterületek

Több tantárgyhoz, több m veltségte-rülethez kapcsolódó kompetenciák

Tantárgyakra épül Moduláris, azaz modulokból felépül

Hangsúly a tanításon van Hangsúly a tanuláson van

Tanulói passzivitáson alapuló frontális oktatás túlsúlya

Tanulói aktivitáson alapuló egyéni és cso-portmunkán alapuló oktatás túlsúlya

Ismereteket mér , értékel szá-monkérési rendszer

Kompetenciákat mér , érté-kel számonkérési rendszer

Ismeretalapú kimeneti követelmények Kompetenciaalapú kimeneti követelmények

Tanár: az új ismeretek forrása Tanár: a tanítási-tanulási folya-mat segít je, el mozdítója

Az oktatás tanárközpontú Az oktatás tanulóközpontú

A kompetenciaalapú oktatás er sen gyakorlatorientált jellege miatt új típusú infrastruktúrát és eszközrendszert, a tanulási környezet kiszélesítését, a megváltozott tartalom elsajátításá-hoz és értékeléséhez megfelel tanítási-tanulási módszereket feltételez. Ezek kifejlesztése, illetve a már meglév k és az újak tanítási-tanulási folyamatba történ betervezése és beve-zetése jelent s er forrásokat és id t igényel.

1. tábla Az ismeretalapú és a kompetenciaalapú oktatás összehasonlítása

8_resz.indd 189 8/19/2008 7:44:56 AM


190

A kompetenciaalapú tanterv három alappillére:

a célokban és követelményekben megfogalmazott kompetenciák,•sajátos mérési és értékelési eljárások, módszerek,•sajátos tevékenységorientált tanulási tevékenységek.•

A kompetenciaalapú szak- és feln ttképzés mindig moduláris is, ily módon lehet vé válik, hogy minden tanuló, résztvev saját egyéni képzési programot „alakítson ki” magának a szá-mára legmegfelel bb modulok kiválasztásával. Az egyéni tanulási útvonal, egyénre szabott képzés lehet vé teszi, hogy a tanulóknak, résztvev knek ne kelljen korábban már akár for-mális, akár nem formális, akár informális úton elsajátított ismereteket, készségeket ismét elsa-játítaniuk, vagy számukra irreleváns anyagrészeket, modulokat elsajátítaniuk. Ezzel a képzés ideje is lerövidíthet , és az egyéni céloknak legmegfelel bb tartalom kiválasztása, illetve tanulási útvonal kialakítása jelent s motiváló hatással is bír.

A képzés során a tanuló/résztvev tájékoztatást kap az összes megszerzend kompetenciáról (kompetenciaprofi l – lásd lejjebb!), és el re ismertetik vele a kompetenciák elsajátításának mérésére-értékelésére szolgáló módszereket is. A képzést akkor fejezheti be, amikor a kép-zésben el írt valamennyi kompetenciamérést sikeresen teljesítette.

A képzésben az egyénre szabott tanulási útvonal ellenére is vannak megkötések a modulok elsajátításának a sorrendjében. Egyes moduloknál például meg van határozva, hogy azt csak bizonyos el tanulmányok birtokában lehet felvenni. Ennek egyértelm vé tételéhez és szem-léletes bemutatásához készülnek a modultérképek.

A moduláris rendszer szakképzés törvényi feltételeir l olvashat a 2. sz. mellékletben.

8_resz.indd 190 8/19/2008 7:44:56 AM


191

II.A modultérkép

A modultérkép a modularizált képzésekben, azaz a modulokból felépül képzésekben a modulok térképszer , rajzos elrendezése, mely feltünteti a modulok sorrendjét és kapcso-latát más modulokkal. Tartalmazza még a be- és kilépési szinteket, a modulok elnevezését, valamint az elsajátításhoz szükséges / ajánlott id t.

Miel tt továbbhaladna, tanulmányozza a Mellékletekben található modultérképet (2. sz. melléklet)!

A kompetenciaalapú képzéseknél a modultérkép fogalmát szélesebb értelemben használjuk. Két részb l állnak: a sz kebb értelemben vett modultérképb l és modulokba rendezve a kompetenciák felsorolásából (az egyes modulokhoz tartozó elsajátítandó kompetenciák fel-sorolása). A modulok lineáris elrendezésben a programmodulból, a szakmai követelmény-modulból és a vizsgakövetelmény modulból állnak.

II.1. Programmodul

A programmodul a pedagógiai tervezés folyamatszabályozásának eszköze (képzési program / központi program), tartalmazza adott munkakör adott szakmai feladatcsoportjának sikeres elvégzéséhez szükséges valamennyi kompetencia elsajátítását lehet vé tev tanítási-tanulási folyamat leírását.

II.2. Szakmai követelménymodul

A szakmai követelménymodul tartalmazza az adott szakképesítés szakmai követelményei-nek meghatározott részét vagy annak egészét. Adott szakképesítés követelménymoduljainak teljes köre tartalmazza a szakképesítés valamennyi, a szakmai és vizsgakövetelményben rög-zített szakmai kompetenciáját.

II.3. Szakmai vizsgakövetelmény modul

A szakmai vizsgakövetelmény modul tartalmazza a szakmai vizsgakövetelmények meghatá-rozását, azaz a szakmai vizsga ismérveit.

8_resz.indd 191 8/19/2008 7:44:56 AM


192

II.4. A modultérkép elkészítése

A képzési programok modultérképe a DACUM-módszer alkalmazásával elvégzett feladat-elemzés végeredményeképpen létrejöv kompetenciaprofi l alapján készíthet el. De fel-használható már meglév modultérkép is, akár az adott szakképesítésé, akár egy rokon szak-képesítésé is, amelyben elvégzik a szükséges változtatásokat is.

A munkakörök elemzése eredményeképpen létrejöv modulok összefüggéseit, kapcsolatrend-szerét tartalmazó modultérképek szolgálnak az új OKJ (Országos Képzési Jegyzék) alapjául. A modultérképekb l megállapítható, hogy mely szakképesítéseket, illetve részszaképesítéseket mely programmodul, szakmai követelménymodul és vizsgakövetelmény modul teljesítésével lehet megszerezni. A rendszer bevezetése révén az OKJ-ben jelenleg szerepl szakképesíté-sek száma jelent s mértékben csökkenthet .

8_resz.indd 192 8/19/2008 7:44:56 AM


193

III.Felkészülés a kompetenciaalapú oktatásra /

képzésre – a fejlesztés folyamata

A kompetenciaalapú oktatásra / képzésre történ átállás konkrét lépéseken keresztül valósít-ható meg. A fejezet témája szempontjából a középpontban a fejleszt munka áll.

A fejlesztési folyamat célja, hogy a fejleszt munka eredménye, azaz a képzési program, illetve a tananyagcsomag segítségével a tanuló / a résztvev rendelkezzen az adott munkakör betöltéséhez, ellátásához szükséges, illetve az adott képesítésben el írt kompetenciákkal. A képzési programnak, illetve a tananyagcsomagnak egyúttal azt is biztosítania kell, hogy a tanuló / a résztvev saját tanulási szokásainak, tanulási stílusának legjobban megfelel tevé-kenységek elvégzésén, feladatok megoldásán keresztül tudja a kompetenciákat elsajátítani.

A fejlesztés alapvet feladata az adott szakképesítés kimeneti követelményeinek meghatá-rozása. Adott szakképesítés kimeneti követelményeit az OKJ-ben szerepl szakképesítésre irányuló képzéseknél a szakképesítésért felel s miniszter által kiadott szakmai és vizsga-követelmények tartalmazzák. Az OKJ-ben nem szerepl – adott munkakör betöltéséhez szükséges – szakképesítés kimeneti követelményeit a DACUM-módszer szabályai szerint, munkaszakért team határozza meg.

A kimeneti követelmények iránymutató érték ek, a meghatározott munkaköri feladatok rész-letes lebontására és a hozzájuk tartozó kompetenciák meghatározására van szükség az okta-tási programok megtervezéséhez.

A fejleszt munka lépései:

munkakör / foglalkozás elemzése •feladatok meghatározása és a DACUM-tábla elkészítése•validálás•feladatok kiválasztása•szabványos feladatelemzés•kompetenciaprofi l összeállítása•a modulok tartalmának meghatározása, cél- és követelményrendszer megfogalmazása•az alkalmazott mérési és értékelési módszerek kiválasztása•az alkalmazott tanítási-tanulási módszerek kiválasztása, meghatározása•a modul tartalmának fejlesztése•

8_resz.indd 193 8/19/2008 7:44:56 AM


194

III.1. A munkakörelemzés / a feladatelemzés fogalma

Mind a munkakörelemzés, mind a feladatelemzés rendszerezett folyamat, amely magában foglalja a munkakörök tanulmányozását, a munkavégz személy feladatainak, tevékenysége eredményeinek és viselkedésének tanulmányozását, az azokra, valamint a munkavégzés körülményeire vonatkozó adatok összegy jtését és a munkakörök leírásához és követelmé-nyeinek meghatározásához szükséges véleményalkotást.

A munkakör alatt azon munkafeladatok összességét értjük, amelyeket a munkakört / foglalko-zást betölt személynek el kell végeznie. Az elemz munka során tehát ezeket a feladatokat kell összegy jteni, és ezeknek a feladatoknak az elemzését kell elvégezni. A feladatokhoz isme-retek, készségek, képességek, értékek, viselkedésformák, kompetenciák is hozzárendelhet k.

Az Ön munkakörébe milyen feladatok tartoznak?

A munkakörelemzés, illetve feladatelemzés során három szinten gy jtenek információt: a felettesekt l, a munkatársaktól és a beosztottaktól.

III.2. A munkakörelemzés / feladatelemzés módszerei

A munkakörelemzés, illetve a feladatelemzés során ugyanazon módszereket alkalmazhatják:

kérd ív•megszerkesztett (el re összeállított kérdésekb l álló) kérd ívet alkalmaznak,feladatleltár készítése•m veleti szintekre lebontott listát alkalmaznak,megfi gyelés•a munkavégz személy tevékenységének megfi gyelésére irányul, meghatározásra és elemzésre kerülnek a célok és a feladatok, célja a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek, készségek és gyakorlat meghatáro-zása,munkanapfelvétel•fényképezés•a munkakört betölt személy által végzett önfelmérés•munkanapló vagy feljegyzések formájában,interjús módszer.•

Ha Önnek kellene megterveznie egy munkakörelemz kérd ívet, milyen kérdéseket tenne fel?

Tudna néhány példát hozni munkakörelemzés / a feladatelemzés lehetséges „végeredményére”?

8_resz.indd 194 8/19/2008 7:44:57 AM


195

A munkaköri feladatoknak az elemzése tehát a munkakör-elemzési folyamat. Az eredménye a feladattábla, amely tartalmazza az adott munkakör ellátása során végzend feladatokat. Ezután következik az összegy jtött feladatok ellen rzése, azaz a validálás.

III.3. Validálás

A folyamat elemzést követ fázisa a validálás (érvényesítés), azaz az elkészült feladatelem-zés eredményéül szolgáló DACUM-táblát a munkakört gyakorló szakemberekb l álló team felülvizsgálja és visszaigazolja. Az adott szakmát gyakorló szakért k kérd ív segítségével meghatározzák, hogy az adott munkakörhöz/foglalkozáshoz tartozó feladattáblában felsorolt feladatok elvégzése valóban része a munkatevékenységnek, milyen gyakran végzik, meny-nyire fontos része, és mennyire bonyolult az elvégzése.

III.4. Feladatelemzés

A munkaköri feladatoknak a képzés szempontjából történ részletes lebontása, elemzése a feladatelemzési folyamat. A képzés, illetve a hozzátartozó szakmai és vizsgakövetelmények tervezéséhez és meghatározásához a munkakör ellátása során elvégzend feladatok részle-tes lebontására van szükség.

A feladatelemzés során a vizsgált munkakörre vonatkozóan meghatározzák, hogy az adott munkakört milyen mélységig bontják le munkafeladatokra, munkam veletekre. Olyan mély-ségig célszer a lebontást elvégezni, amely még a fejlesztend képzés tartalma szempontjá-ból hasznos lehet.

A munkafeladat alatt jól elkülöníthet , megfi gyelhet , meghatározott id alatt elvégezhet és mérhet munkatevékenységeket értünk.

A feladatelemzés a feladatprofi lból indul ki. A feladatprofi l adott szakképesítés birtokában betölthet munkakörben elvégzend feladatok célszer en csoportosított listája. A feladat-profi l háromszint , és tartalmazza az elemzend (munka)feladat-csoportok, (munka)felada-tok, illetve feladatelemek / (munka)m veletek / lépések felsorolását.

A feladatcsoport: a szakképesítés feladatleírásának legnagyobb egysége, adott munkakörben elvégzend feladatok célszer en csoportosított halmaza. A csoportosítás során az egymással összefüggésben lév rokon tevékenységeket célszer szempontok szerint rendezik csopor-tokba. Amennyiben adott feladat nem képezi szerves részét egyik feladatcsoportnak sem, akkor az „egyéb feladatok” feladatcsoportba kerül.

A feladatprofi lt felépít legkisebb egység a munkam velet / feladatelem. Ezek a teljes munka-folyamatot felépít , lineárisan egymásra épül , id ben elkülönül munkaszakaszok.

8_resz.indd 195 8/19/2008 7:44:57 AM


196

A feladatprofi l elkészítését általában a feladatok meghatározásával kezdik, majd a feladatok lebontása következik munkam veletekre, feladatelemekre, majd ezután következik a cso-portba sorolás.

A feladatprofi lba azokat a munkafeladatokat kell bevenni, amelyeket a munkakört betöltszemély az adott szakképesítés megszerzése révén tud elvégezni.

Mind a három szinten (a munkafeladat-csoport, a munkafeladat és a munkam velet / feladat-elem szintjein) meg kell határozni az elvégzéséhez szükséges ismereteket, készségeket, képes-ségeket. Ezen a szinten még nincs szükség konkrét teljesítményszintek, min ségi és mennyiségi jellemz k meghatározására. Ezeket a szakmai és vizsgakövetelmények tartalmazzák.

A szakmai útmutató alapján történ feladatelemzés (DACUM-eljárás) során feladattáblákat készítenek.

X FELADATCSOPORT

X2 feladat X2 feladat X3 feladat X4 feladat




A 3. sz. melléklet további példákat hoz a felhasználható táblázatokra. Tanulmányozza azokat is!

Tudna Ön is a saját munkaköréb l az alábbihoz hasonló példát hozni?

MunkakörEgyetemi nyelvtanár

FeladatcsoportVizsgaanyag készítése

FeladatOlvasott szövegértési feladat készítése

Munkam velet / FeladatelemSzövegválasztás

1. ábra Feladattábla sematikus ábrája

2. ábra Példa munkakörre, feladatcsoportra, feladatra és lépésre

8_resz.indd 196 8/19/2008 7:44:57 AM


197

A munka során ügyelni kell arra, hogy az egyes munkakörökre / foglalkozásokra elkészített feladattáblákban feltüntetett közös feladatok leírása azonos kompetencia-leírással rendelkez-zen. Ez lehet vé teszi a különböz szakképesítésekhez tartozó közös feladatok, közös fel-adatcsoportok, közös kompetenciák, közös kompetenciamodulok meghatározását.

Tudna felsorolni néhány olyan foglalkozást / munkakört, amelyben a munkavégz személy-nek számítógépes nyilvántartás a feladata?

Nyilván gondolkodás nélkül is többet felsorolt. Milyen kompetenciára van szükség ezen feladat elvégzéséhez?

Bizonyára most sem kellett sokat gondolkodnia a válaszon. Ahogy a számítógépes nyilván-tartás is számos foglalkozás / munkakör leírásában szerepel, ugyanígy a számítógép-felhasz-nálói kompetencia is számos munkakör betöltéséhez szükséges, illetve számos szakképesí-tés, részszakképesítés részét képezi.

A kompetenciamodulokat a kompetenciakatalógus tartalmazza, több szakmacsoportban közös, egy szakmacsoportban közös, egy szakképesítés csoportban közös és speciális (csak az adott szakképesítésre vonatkozó) kompetenciamodulok elrendezésben.

A foglalkozás / munkakörelemzés, illetve a feladatelemzés a DACUM-módszer segítségével történik. Ezért a végeredményeképpen szület táblát DACUM-táblának is szokás nevezni.

III.5. A kompetenciaprofi l

Adott munkakör / foglalkozás kompetenciaprofi lja a munkatevékenység során elvégzett fel-adatok listája (feladatprofi l) és a munkatevékenységet / foglalkozást ellátó személy a munka-tevékenység ellátásához elvárt tulajdonságainak (tulajdonságprofi l) összessége.

A kompetenciaprofi l tartalmazza az egyes munkafeladatokhoz, munkam veletek elvégzéséhez szükséges kompetenciaelemeket, azaz ismereteket, készségeket, képességeket, viselkedésfor-mákat. Az ismeretekre és a készségekre meg kell határozni a sikeres elsajátítás kritériumát is.

A kompetenciaprofi l készítése során csak az új elemeket (addig még nem szerepeltett eleme-ket) viszik be, hogy az ismétl dések ne legyenek zavaróak a felhasználás során.

A kompetenciák a szakképzés szempontjából az egyén az adott munkafeladatok elvégzésére való képességét, alkalmasságát jelentik. Így a feladatelemzés végeredményeként létrejövkompetenciaprofi l a képzési program megtervezésének alapjául szolgál.

A képzési program megtervezésének alapja tehát a kompetenciaprofi l. A kompetenciaprofi l alapján meghatározhatók az egyes modulok be- és kimeneti követelményei, majd ennek alapján állítható

8_resz.indd 197 8/19/2008 7:44:57 AM


198

össze a képzési program modultérképe. Minden képzési programnak tartalmaznia kell modul-térképet. A fejleszt munka következ fázisa a modulok tartalmának részletes meghatározása.

A 4. sz. melléklet egy nem mindennapi kompetenciaprofi lt mutat be.

III.6. A kompetenciaprofi l részei

A kompetenciaprofi l meghatározásából egyértelm , hogy két részb l áll: a feladatprofi lból és a tulajdonságprofi lból. Az ismeretek, készségek, tulajdonságok következ körét tartalmaz-zák: szakmai ismeretek, szakmai készségek, gondolkodás, problémamegoldás, munkamód-szer, munkastílus, kommunikáció, kooperáció, rugalmasság, konfl iktuskezelés, kreativitás, önállóság, adottságok, jellemvonások.

III.7. Feladatprofi l

A feladatprofi l adott szakképesítés birtokában betölthet munkakörben elvégzend feladatok célszer en csoportosított listája. A feladatprofi l háromszint , és tartalmazza az elemzend(munka)feladat-csoportok, (munka)feladatok, illetve feladatelemek / (munka)m veletek/lépé-sek felsorolását. (Lásd fent!)

Postai ügyintéz feladatprofi lja – részletNem kézbesíthet küldeményt feladónak visszaküldTudakozványokat kezel, kártérítési eljárást lefolytatja

Kézbesít ket számoltat elKézbesít kt l sikertelen házhoz kézbesítési kísérletet követ en,értesített küldeményeket vesz át postahelyi, letéti kézbesítésre

Értéknövel szolgáltatást ajánlTovábbi termékeket/szolgáltatásokat ajánl

Szerencsejáték terméket értékesítHírlapárusítást végez, hírlapelszámolást készít

Kereskedelmi árut értékesítÉrtékpapírt értékesít, kezel, visszavált, visz-

szaváltáskori ellenértékét készpénzbenkifi zeti, ellenértékét átutalással, számlaátvezetés-

sel teljesíti és egyéb, értékpapírokkalkapcsolatos feladatokat lát el

Utalványbefi zetéssel és készpénzátutalás-sal kapcsolatos tevékenységet végez

2. tábla A postai ügyintéz feladatprofi ljának egy részlete

8_resz.indd 198 8/19/2008 7:44:57 AM


199

III.8. Tulajdonságprofi l

A tulajdonságprofi l: azoknak a tulajdonságoknak (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, módszer-, társas- és személyes kompetenciák) a listája, amelyek bir-toklása révén a személy képes a szakképesítés birtokában a munkafeladatok elvégzésére.

A szakmai ismeretek, valamint a szakmai készségek, képességek alkotják a szakmai kompe-tenciát. A szakmai kompetencia az egyén a szakképesítésének megfelel munkatevékeny-ség, munkafeladatok elvégzésére való képessége, alkalmassága.

A szakmai ismeretek a munkatevékenység során közvetlenül használatos, alkalmazott technológiai szabályokra, a m veletek során használt anyagokra, tárgyakra, eszközökre, összetettebb eszköz- és forráshasználatra, számszer paraméterekre és min ségi jellemz kre, továbbá a munkatevékenység végzése közben szokásosan el forduló, szükséges döntéseket meghatározó, valamint a munka-végzés feltételeire és hatásaira, a m veleti el írásoktól, munkabiztonsági szabályoktól való eltérés kockázataira és következményeire vonatkozó információk és adatok, azaz ismeretek.

A szakmai készség: a szakképesítésre jellemz munkatevékenység automatikus, a tudat köz-vetlen irányítása nélkül m köd összetev je, eleme, amelynek szintje az adott készség bir-toklása révén végezhet tevékenység tartalmát tükrözi.

A személyes kompetenciák azok a személyes tulajdonságok (adottságok, jellemvonások, értelmi és érzelmi viszonyulások), amelyek hozzájárulnak, illetve lehet vé teszik a munkate-vékenység hatékony és eredményes elvégzését.

A társas kompetenciák a munkatevékenység, a munkavégzés során a munkatársakkal, illetve ügyfelekkel (azon személyek, akikre a munkatevékenység irányul) való közvetlen kapcsola-tot, a velük összefügg cselekvéseket, különösen az együttm ködés, a kommunikáció és a konfl iktuskezelés milyenségét leíró jellemz i az egyénnek.

A módszerkompetenciák a munkatevékenység, a munkavégzés során a munkamódszerre, munkastílusra, problémamegoldásra és gondolkodásra jellemz tulajdonságai az egyénnek, valamint a munkafolyamat meghatározásában játszott szerepét, a munkatevékenységhez való viszonyát, valamint tevékenységének min ségét leíró jellemz i az egyénnek.

A munkamódszer, munkastílus kompetenciacsoport az adott szakképesítéshez jellemz en tartozó, célorientált, praktikus, normakövet és környezettudatos munkavállalói magatartást, valamint az ezeket el segít tulajdonságokat jelenti, mint a rendszerben való gondolkodás (rendszerszemlélet), módszeres munkavégzés, gyakorlatias feladatértelmezés, intenzív mun-kavégzés, körültekintés, el vigyázatosság, fi gyelemösszpontosítás, fi gyelemmegosztás, nyi-tottság, eredményorientáltság és a környezet tisztán tartása.

(Forrás: http://www.milegyek.hu/letoltheto/modularis_okj.pdf)

8_resz.indd 199 8/19/2008 7:44:57 AM


200

Mit gondol, milyen munkakör / foglalkozás betöltéséhez szükségesek az alábbi kompetenciák, azaz mely szakképesítés tulajdonságprofi ljából származik az alábbi táblázatos felsorolás?

Személyes kompetenciák Társas kompetenciák Módszer kompetenciákÁllóképesség

Hallás, látás, tapintásT r képesség

Felel sségtudatMegbízhatóság

Monotónia-t résÖnállóságPrecizitás

Stresszt r képességTerhelhet ségTürelmesség

Interperszonális rugalmasságUdvariasság

Empatikus készségSegít készségIrányíthatóság

ToleranciaTömör fogalmazás készségeKommunikációs rugalmasságHatékony kérdezés készségeKonfl iktusmegoldó készség

Ügyfélorientáció

Áttekint képességFelfogóképesség

Problémamegoldás,hibaelhárítás

Módszeres munkavégzésKörültekintés, el -

vigyázatosságFigyelem-összpontosítás

Figyelem-megosztás

Talán eltalálta, hogy a postai ügyintéz tulajdonságprofi ljából származik a részlet.

Miel tt továbbmenne, végezzen egy kis önértékelést! Önnek mennyire fejlett az önálló mun-kavégz képessége? Könnyen kezeli a konfl iktushelyzeteket? Jó kommunikációs képességek-kel rendelkezik? Rugalmasan tud alkalmazkodni új helyzetekhez, változó körülményekhez?

III.9. Tananyagfejlesztés

Az egyes modulokhoz tartozó kompetenciaprofi l meghatározása után kezd dhet a tananyag-fejlesztés. Következésképpen a modulok munkatevékenységi tartalmakból épülnek fel.

A modul kimeneti követelményeinek ismeretében a tananyag egységekre (tudáselemek / tudásegy-ségek) történ lebontására kerül sor, és az egységek elrendezésének meghatározására. Ennek során feltárják a tudáselemek összefüggéseit, kapcsolatrendszerét, egymásra épülését, így alakul ki a modul tananyagának struktúrája. Meghatározzák a tudáselemek elsajátítási szintjeit is (Bloom-taxonómia szintjei), és hozzárendelik a megfelel mérési és értékelési módszereket és eszközöket is.

III.10. A kompetenciák és a tantárgyak / modulok kapcsolata

Amíg a tantárgyak csupán adott iskolatípus(ok)ban / oktatási programokban taníthatók, mert tartalmuk, cél- és követelményrendszerük annak felel meg, a modul több szakképesítés, több részszakképesítés programjába is beilleszthet . Elméletileg elképzelhet , hogy adott progra-mon belül modulokat és tantárgyakat is oktatnak.

3. tábla A személyes, társas és módszer kompetenciák felsorolása egy tulajdonságprofílból

8_resz.indd 200 8/19/2008 7:44:57 AM


201

A tantárgyak hagyományosan ismeretalapúak, a modulok pedig kompetenciaalapúak. Ez azt jelenti, hogy a tantárgyak elsajátítását ismeretekben, készségekben mérik, a modulok kime-neti követelményei minden esetben kompetenciák.

Ez nem azt jelenti, hogy a tantárgyakon belül kompetenciák fejlesztésére nincs lehet ség (lásd a NAT-ot!). A kompetenciák egy része m veltségterületekhez, tantárgyakhoz kapcsoló-dik (tantárgy-specifi kus kompetenciák). Másik részük nem kapcsolódik m veltségterületek-hez, tantárgyakhoz (tantárgy-független kompetenciák). Ez azt jelenti, hogy a tantárgy-függet-len kompetenciák fejlesztése több tantárgy keretein belül történik, és nem áll rendelkezé-sünkre mérésükhöz sajátos eszközrendszer.

Tudna példákat hozni a tantárgyakhoz kapcsolódó, illetve a tantárgyakhoz nem kapcsolódó kompetenciákra?

Tantárgyakhoz kapcsolódó kompetenciák például az idegen nyelvek, vagy a számítástechnika és informatika stb. Mind a kett sajátos mérési és értékelési eszközrendszerrel is rendelkezik: a külön-böz típusú és szint nyelvvizsgákból álló nyelvvizsgarendszer, illetve az ECDL vizsgarendszer.

Tantárgyakhoz nem kapcsolódó kompetenciák például az önálló tanulási képesség vagy a kommunikáció stb. Ezek fejlesztése minden tantárgy része kell, hogy legyen, de sajátos mérési és értékelési rendszerrel nem rendelkeznek.

III.11. A kompetenciaprofi l szerepe a képzés / modul cél- és követelményrend-szerének, tartalmának meghatározásában, az alkalmazott tanítási-tanulási módszerek és a taneszközök kiválasztásában

A tanítási-tanulási folyamat három alapeleme a cél- és követelményrendszer és a hozzátartozó tartalom, az alkalmazott módszerek és az alkalmazott taneszközök. A fejezet elején már érintet-tük annak a kérdését, hogy a kompetenciaalapú oktatás / képzés az alkalmazott tanítási-tanulási módszerek és az alkalmazott taneszközök megújítását elengedhetetlenné teszi. Azaz a hagyomá-nyos oktatásból megszokott módszerek, taneszközök nem mindegyike felel meg a célnak.

A kompetenciaalapú modulrendszer bevezetése biztosítja a megújított cél- és követelményrend-szert. A képzés-, illetve tananyagfejlesztés új módszere (kompetenciaprofi l, illetve programcsomag alapján történ fejlesztés) garantálja a megújított tartalmat, valamint a fejlesztés rendszerszemlé-let megközelítését. A módszerek terén is jelent s változások kezd dtek az ismeretek alkalmazását szükségessé tév , az egyéni munkának sokkal nagyobb teret adó módszerek (projekt, portfolió stb.) bevezetése révén. A megújult szakmai és vizsgakövetelmény-rendszer jól tükrözi a méréssel és értékeléssel szemben támasztott megváltozott igényeket. A taneszközök megújítása terén is jelent sváltozások tapasztalhatók, els sorban a digitalizált tananyagok terjedése következtében.

Az 5. sz. és 6. sz. mellékletekben 2 szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit találja meg. A fejezet lezárásaképpen tanulmányozza ezeket!

8_resz.indd 201 8/19/2008 7:44:58 AM


202

Összefoglalás

A társadalmi, gazdasági, technológiai változások hatására a munkavállalókkal szemben támasz-tott követelmények változásai a szakképzési-, feln ttképzési rendszerek megújítását tették szükségessé. A bevezetésre kerül kompetenciaalapú moduláris képzési rendszerek alapvetváltozásokat jelentenek a hagyományos oktatási / képzési rendszerekhez képest. Az ismeretek helyett az oktatás / képzés középpontjában a kompetenciák állnak, amelyek elsajátításának nem az iskola az egyedüli színtere. A kompetenciák egy adott feladat eredményes teljesítésére a személyt képessé tév ismeretek, képességek, magatartási és viselkedési jegyek összessége. A moduláris oktatás épít kövei a modulok, amelyek egymáshoz való viszonyát a modultérkép tünteti fel, meghatározva a belépés feltételeit és a kilépés kompetenciákban meghatározott követelményeit. A kompetenciaalapú szakképzési-, feln ttképzési rendszerek fejlesztésének els lépése a munkakörelemzés. Az ennek során meghatározott feladatok alapján készítik el a DACUM-táblát. A validálás után kerül sor a feladatok kiválasztására és a feladatelemzésre. A feladatelemzés során a f hangsúly az adott feladat, feladatelem elvégzéséhez szüksé-ges ismeretek, készségek, kompetenciák, viselkedési formák, tulajdonságok állnak, amelyek alapján a modul tartalma kialakításra kerülhet. A feladatelemzés eredményeire támaszkodva készítik el a kompetenciaprofi lt, ami a feladatprofi lból és a tulajdonságprofi lból áll. Ezután következnek a fejleszt munka további lépései: tartalom meghatározása, cél- és követelmény-rendszer megfogalmazása, mérési és értékelési módszerek kiválasztása, tanítási és tanulási módszerek kiválasztása és a taneszközök kiválasztása, majd a modul tartalmának fejlesztése. A kompetenciaprofi l alapján történ képzés- / modulfejlesztés kihatással van az alkalmaz-ható mérési és értékelési módszerekre, tanítási-tanulási módszerekre és taneszközökre is.

8_resz.indd 202 8/19/2008 7:44:58 AM


203

Az önálló tanulási folyamat önértékelését biztosító kérdések, feladatok

A kérdések megválaszolásának javasolt módja

Az egyes kérdések megválaszolására 20–25 percet fordítson! Készítsen vázlatot a válaszáról, amely tartalmazza a válasz minden lényeges pontját, kitérve az összefüggésekre is! A vázlat készítése során ne használjon semmilyen segédeszközt! Majd maximum 10 perc alatt a váz-lat alapján szóban is foglalja össze a lényeget (ezt akár tanulótársá(i)val közösen is megtehe-tik, egymás teljesítményét ellen rizve)!

Értékelés:

A „kisel adása” után az elkészített vázlatát hasonlítsa össze a fejezet adott részével. Ha a lényegi tartalom legalább 50–60%-át tartalmazza a vázlata, nem végzett rossz munkát! De ne felejtse el, hogy a vizsgán a megmérettetés, az ismeretlen környezet, az ismeretlen vizs-gáztató okozta szorongás miatt teljesítménye az otthoni teljesítményénél gyengébb lehet!

Ismertesse a korszer szakképzési-, feln ttképzési rendszerek ismérveit!1.

Elemezze a kompetenciaalapú, moduláris képzések bevezetésének indokait!2.

Hasonlítsa össze az ismeretalapú és a kompetenciaalapú képzési rendszereket!3.

Sorolja fel a kompetenciaalapú, moduláris képzések fejlesztésének f bb lépései!4.

Ismertesse, hogy milyen modultípusokat ismer és, hogy mi a modultérkép és mi a szerepe!5.

Ismertesse a munkakörelemzés menetét!6.

Ismertesse a feladatelemzés menetét!7.

Ismertesse a munkakörelemzés / a feladatelemzés során alkalmazott módszereket!8.

Foglalja össze, hogy mi a feladatprofi l, és mit tartalmaz!9.

Foglalja össze, hogy mi a kompetenciaprofi l, és milyen részekb l áll!10.

Elemezze, hogy milyen hatással van a kompetenciaprofi l a képzés / modul tartalmának 11. meghatározására, a képzés módszereinek és eszközeinek kiválasztására!

Indokolja, hogy miért van szükség a kompetenciaalapú, moduláris képzésekben új taní-12. tási-tanulási módszerek és taneszközök alkalmazására!

8_resz.indd 203 8/19/2008 7:44:58 AM


204

Mellékletek

1. sz. melléklet

A moduláris rendszer szakképzés törvényi feltételei

Annak érdekében, hogy a HEFOP és a Kormányhatározat [I. 2. d) pontja] szerint megte-remt djenek a moduláris szerkezet szakképzés kialakításának jogi feltételei, és a fejlesz-t munka eredményeként az új, moduláris rendszer szakképzési szerkezet érvényesítése felmen rendszerben bevezethet legyen, az oktatást érint egyes törvények módosításáról szóló törvény 2006. január 1-jét l módosította az Szt. 4. §-át, 5. §-át, 6. §-át, 10. §-át, 12. §-át, 13. §-át és 15. §-át. A szerkezeti és a tartalmi fejleszt munka új elemei a következ k szerint jelennek meg a törvény módosított normaszövegében:

a) Modultérkép: Az egyes szakképesítések – szakmai és vizsgakövetelményben meghatá-rozott – szakmai modulját vagy moduljait, valamint azok egymáshoz történ kapcsolódá-sát tartalmazó dokumentum. Az Szt. módosult 4. §-a, 5. §-a és 6. §-a szerint az oktatási miniszter a szakképesítésért felel s miniszter által elkészített ágazati modultérképek alapján összeállíttatja és nyilvánosságra hozza az országos modultérképet. A Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet az új szabály szerint közrem ködik az országos modultérkép össze-állításában és nyilvánosságra hozatalában.

b) Tananyagegység (modul): A szakképesítések és a részszakképesítések modulokból épül-nek fel, amelyeket a szakképesítésért felel s miniszter határoz meg a szakmai és vizsgaköve-telményben. Ehhez igazodnak az Szt. 10. §-ának a szakmai és vizsgakövetelmény szerkezeti felépítésére, valamint 12. §-ának a szakmai vizsgára vonatkozó új szabályai.

c) Bemeneti kompetencia: Az Szt. 10. §-a (1) bekezdésének módosult b) pontja szerint a szakképzés megkezdéséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek (kompetencia) meghatározásával egészül ki a szakmai és vizsgakövetelmény.

d) Részszakképesítés: Az Szt. 10. §-a (1) bekezdésének módosult e) pontja, valamint 12. §-ának (1) bekezdése szerint a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakmai modul vagy modulok követelményeinek a szakmai vizsgán történ teljesítésével részszakképesítés szerezhet .

8_resz.indd 204 8/19/2008 7:44:58 AM


205

e) Modulzáró vizsga: Az Szt. 13. §-ának módosult (2) bekezdése szerint a köztes vizsga helyébe lép a modulzáró vizsga, amelyet a szakképzést folytató intézmény szervez. Az ered-ményes modulzáró vizsga a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében el írtak sze-rint feltétele lehet a szakmai vizsgára bocsátásnak is.

http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=15671&articleID=29938&ctag=articlelist&iid=1

8_resz.indd 205 8/19/2008 7:44:58 AM


206

2. sz. melléklet

Modultérkép

Forrás: Tóth Teréz: Az innováció mint stratégia – Iskolai fejlesztés a Hunfalvy János F városi Gyakorló, Két-tannyelv Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskolában

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2004-07-Mu-Toth-Innovacio

8_resz.indd 206 8/19/2008 7:44:58 AM


207

3. sz. melléklet

A kompetenciamodulok kialakítását segít táblázatok

Feladatelemzés,Kompetenciaprofi l

Szakmaikompetenciák

Módszer-kompetenciák

Társaskompetenciák

Személyikompetenciák

FeladatcsoportFeladatM veletFeladatelem

FELADATELEMZÉS

Feladatcsoport

Feladat

M velet

Feladatelem

KOMPETENCIÁK

Szakmai

Módszer

Társas

Személyi

Forrás: Hideg Éva: Moduláris szakképzési szerkezet http://www.bkae.hu/jkut/download//modszakszerk.pdf

8_resz.indd 207 8/19/2008 7:45:12 AM


208

4. sz. melléklet

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 111. soszáma alatt kiadott kis- és középvállalkozási menedzser szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos képzési jegyzékben szerepl adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 55 3434 032. A szakképesítés megnevezése: Kis- és középvállalkozási menedzser.

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemz bben betölthet munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozásFEOR száma FEOR megnevezése

1429 Egyéb kisszervezetek vezet i (igazgató, elnök, ügyvezet igazgató, menedzser) 1412 Ipari kisszervezet vezet je (igazgató, elnök, ügyvezet igazgató, menedzser) 1413 Épít ipari kisszervezet vezet je (igazgató, elnök, ügyvezet igazgató, menedzser)

1414 Kereskedelmi kisszervezet vezet je(igazgató, elnök, ügyvezet igazgató, menedzser)

1415 Vendéglátó kisszervezet vezet je (igazgató, elnök, ügyvezet igazgató, menedzser)

1416 Szállítási, szállítmányozási és raktározási kisszervezet vezet je (igazgató, elnök, ügyvezet igazgató, menedzser)

1417 Hírközlési kisszervezet vezet je (igazgató, elnök, ügyvezet igazgató, menedzser)

1418 Vízgazdálkodási és kommunális szolgáltatási kisszervezet vezet je (igazgató, elnök, ügyvezet igazgató, menedzser)

1421 Üzleti szolgáltatási kisszervezet vezet je(igazgató, elnök, ügyvezet igazgató, menedzser)

1422 Személyi és takarító szolgáltatási kisszervezet vezet je(igazgató, elnök, ügyvezet igazgató, menedzser)

1423 Egészségügyi és szociális szolgáltatási kisszervezet vezet je (igazgató, elnök, ügyvezet igazgató, menedzser)

1424 Oktatási szolgáltatási kisszervezet vezet je(igazgató, elnök, ügyvezet igazgató, menedzser)

1425 Kulturális szolgáltatási kisszervezet vezet je(igazgató, elnök, ügyvezet igazgató, menedzser)

8_resz.indd 208 8/19/2008 7:45:12 AM


209

2. A munkaterület rövid, jellemz leírása

A kis- és középvállalkozási menedzser szolgáltató, illetve termel kis- és középvállalkozások területén foglalkoztatható, a kis- vagy középvállalkozás vezetésével kapcsolatos feladatokat önállóan látja el.

A kis- és középvállalkozási menedzser:

szakemberek – könyvel , könyvvizsgáló, jogász, esetleg professzionális marketing vagy •PR tanácsadó stb. – segítségével a kis- és középvállalkozások napi pénzügyeivel, számvi-telével, marketingmunkájával, emberi er forrás gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat old meg,önállóan alapít vállalkozásokat, ellátja azok tervezési feladatait, a vállalkozását hatéko-•nyan, a környezeti feltételeknek megfelel en nyereségesen m ködteti,nagyvállalati szférában a vállalatok gazdasági, pénzügyi, marketing vagy humánpolitikai •osztályain középvezet i feladatokat végez, vezet i irányítás mellett egy meghatározott részegységet vezet.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

A szakképesítéssel rokon szakképesítések azonosító száma megnevezése

54 3434 01 Általános menedzser I. 54 3434 02 Kereskedelmi menedzser 54 3434 03 Marketing- és reklámmenedzser 54 3434 04 Vendéglátó menedzser 54 7872 01 Idegenforgalmi menedzser 55 7822 01 Vendéglátó szakmenedzser 55 7862 01 Kereskedelmi szakmenedzser 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során el forduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. A vállalkozás szervezése, m ködtetése

A vállalatokban részt vesz az üzletpolitikai döntések meghozatalában, a célkit zések •eredményes megvalósítása érdekében aktívan tevékenykedik.

8_resz.indd 209 8/19/2008 7:45:12 AM


210

Önállóan biztosítja egy kis- vagy középvállalkozás folyamatos m ködését.•Közrem ködik az üzleti élet területén m köd szervezetek munkájának összehangolá-•sában.A rendelkezésére álló információk alapján felméri és értékeli a piaci folyamatokat.•Részt vesz a vállalatok stratégiai döntéseinek el készítésében.•Önállóan dönt a kis- és középvállalkozások stratégiai és taktikai döntéseinek el készíté-•sében.Önállóan kidolgozza a kis- és középvállalkozások üzleti terveit.•Részt vesz a nagyvállalatok üzleti tervének kidolgozásában.•Önállóan kialakítja a kis- és középvállalkozásokban a szervezeti, irányítási rendszert.•A szervezet tevékenységét folyamatosan fenntartja, ellen rzi és javítja.•Fenntartja és javítja a m ködés min ségi követelményeit.•Vállalkozása jöv jének kialakításában aktívan alkalmazza a különböz tervezési mód-•szereket.Önállóan meghatározza és alkalmazza a vállalati stratégia megvalósításához szükséges •taktikai módszereket.Önállóan használja a jogi információs lehet ségeket, tudja követni a jogszabályváltozá-•sokat.Munkájában kezeli, értelmezi a kapcsolódó – a foglalkoztatási jogviszonyokra és a •szerz désekre vonatkozó – jogszabályokat.Felkutatja, felismeri és meghatározza egy kis- vagy középvállalkozás m ködésének javí-•tására vonatkozó lehet ségeket.A szervezet céljai szerint értékeli a küls környezet tényez it.•Értelmezi a vállalkozás helyét a versenykörülmények között, és lehetséges támogatási er -•forrásokat von be.A különböz szolgáltatások hatékony m ködtetését szervezi, és a piaci információk •birtokában specialitásainak megfelel en m ködteti.

2. Emberi viszonyok kezelése

Ismeretei alapján kiválasztja a feladathoz legmegfelel bb szakembert, hatékonyan •m köd munkacsoportokat hoz létre.Megszerzi és megtartja beosztottai, a vele egy szinten dolgozók és felettesei bizalmát.•Alkalmazza a szóbeli és írásbeli érintkezésben szükséges illem-, etikett-, protokollsza-•bályokat.Kialakítja a hatékony munkához szükséges munkafeltételeket, a jó munkahelyi környe-•zetet.Meghatározza a csoportok és egyének munkájának cél- és kritériumrendszerét.•Szétosztja a munkát, értékeli az egyének és önmaga munkáját a meghatározott célok •viszonylatában.Használja a visszacsatolást, visszajelzést a csoportmunkában.•Felméri a vállalkozás jöv beli emberi er forrás igényét.•

8_resz.indd 210 8/19/2008 7:45:12 AM


211

Kis- és középvállalkozásokban meghatározza a jelentkez kkel szemben támasztott igé-•nyeket, értékeli a jelentkez ket.Maga körül csoportot alakít ki, annak tevékenységét folyamatosan szabályozza, megha-•tározza és tervezi.A munkatársai befolyásolására alkalmazza a különböz kommunikációs és motivációs •technikákat.Megtervezi munkatársai képzési és továbbképzési feladatait és gondoskodik azok vég-•rehajtásáról.

3. Vállalkozások marketingtevékenységének kezelése

Nagyvállalatokban részt vesz az áruforgalmi folyamatok egészének (beszerzés, értékesí-•tés, készletezés) tervezésében, szervezésében, irányításában és ellen rzésében.Kis- és középvállalkozásoknál önállóan tervezi, szervezi, irányítja és végrehajtja a piaci •információk alapján a marketingtevékenységet, az erre épül eladási, reklám- és kom-munikációs munkát.Értelmezi az adott piac és a fogyasztói magatartás marketing jellemz it a vállalkozás •szemszögéb l.Értelmezi a versenyhelyzetet és részt vesz a versenystratégia kidolgozásában.•Gondoskodik a kül- és belpiaci helyzethez való eredményes alkalmazkodás érvényesí-•tésér l.A piaci információk elemzésével nyerhet információk alapján részt vesz marketing stra-•tégiák és programok tervezésében.A rendelkezésre álló marketing információk alapján elkészíti a kis- és középvállalkozások •marketingterveit és programjait.Szakért k közrem ködésével megtervezi, szervezi és irányítja a vállalkozás piackutatási •munkáját.Részt vesz a vállalat promóciós költségvetésének megtervezésében.•Szállítmányozó vállalatoknál üzemelteti a járm követ rendszert.•Kiválasztja és m ködteti a lokális rendszerek hardver és szoftver komponenseit.•

4. Vállalkozások pénzügyeinek és számvitelének kezelése

Gondoskodik a szervezet nyereséges gazdálkodásához szükséges pénzügyi és számvi-•teli el írások betartásáról és betartatásáról.Modellezett gazdasági körülmények mellett pénzügyi döntéseket hoz, és elemzi a dön-•tések következményeit.Nyomon követi a vállalkozás gazdasági eseményeit, meghatározza a vállalkozási eredményt.•Értelmezi és munkájában önállóan alkalmazza a vállalkozással összefügg vagyoni, pénz-•ügyi helyzet elemzéséhez szükséges módszereket, jogi, pénzügyi, adózási szabályokat.Elemzi, értelmezi a vállalkozások éves vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét.•Alkalmazza az eredménytervezés és a költségtervezés, az eredményellen rzés, a költ-•ségellen rzés és a pénzügyi ellen rzés ide vonatkozó ismereteit.

8_resz.indd 211 8/19/2008 7:45:12 AM


212

A gazdasági körülmények ismerete mellett pénzügyi döntéseket hoz, és a döntések •következményeit mérlegeli.Kialakítja a kisvállalkozások számviteli politikáját, számviteli szabályzatait.•Ismeri a könyvvezetéssel kapcsolatos alapfogalmakat, a leltár és a mérleg fogalmát, a •gazdasági eseményeket, a számlakeret és a számlarend tartalmát. Átlátja a vállalkozás számviteli, ügyviteli, adózási folyamatait. Ismeri a beszámolók formáit, azok tartalmát.A vonatkozó számviteli szabályok ismeretében közrem ködik a vállalkozás beszámoló-•jának összeállításában.Részt vesz a vezetésorientált bels számvitel kialakításában és m ködtetésében.•A kontrolling rendszer m ködtetéséhez szükséges számviteli követelmények ismereté-•ben közrem ködik a kontrollingot támogató számviteli eljárások kialakításában.

5. Vállalkozások ügyvitele, információkezelés

A modern információtechnológia eredményeit és eszközeit a munkája hatékonyságának •növelése érdekében rendeltetésszer en használja. Alkalmazza az eredményes gazdál-kodás meghatározásához és alapításához szükséges döntési információk kezelését.Gyakorlottan használja az irodatechnikai eszközöket, célszer en és kulturáltan tudja •használni a telekommunikációs eszközöket. Alkalmazza a számítógépes rendszerek szolgáltatásait.Az információkat különböz forrásokból összegy jti és használja adott feladat megol-•dásában.Az információkat megfelel formában eljuttatja feletteseihez, a vele egy szinten dolgo-•zókhoz, illetve küls partnereihez.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

A képzési programban meghatározott tanulmányi és vizsgakövetelmények teljesítése, a •négy félév lezárása.Legalább egy él nyelvb l általános C típusú középfokú állami vagy azzal egyenérték•nyelvvizsga.Az el írt szakmai gyakorlat teljesítése.•Két opponens által elbírált és védésre alkalmasnak min sített szakdolgozat.•A szakdolgozat a specifi kus szakmai tárgyakhoz kapcsolódó olyan közgazdasági feladat •megoldása, amelynek elkészítése során a hallgató tanúsítja, hogy a szakirodalom feldol-gozása mellett jártas a gyakorlati problémák megoldásában.Szakmai vizsgára akkor bocsátható a hallgató, ha minden tantárgyi követelménynek ele-•get tett, gyakorlatát elvégezte, gyakorlati beszámolóját sikeresen megvédte. A számon kérhet ismeretanyag a tantárgyak oktatása során f képp a III. és IV. félévben elsajátított szakmai tárgyak ismeretanyaga komplexitásukban és összefüggéseikben.

8_resz.indd 212 8/19/2008 7:45:12 AM


213

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga

írásbeli,•szóbeli,•gyakorlati•

vizsgarészb l áll.

Az írásbeli vizsga tantárgyai és id tartama

A vizsgázók a következ három vizsgatárgyból írnak írásbeli dolgozatot:

vállalkozásgazdaságtan,•pénzügy-számvitel,•marketing.•

Az írásbeli vizsga id tartama 180 perc.

A szóbeli vizsga tantárgyai és id tartama

A vizsgázó a szóbeli vizsgán az Oktatási és Kulturális Minisztérium által jóváhagyott komp-lex szóbeli tételsorok alapján ad számot tudásáról. A komplex szóbeli tételsorok az alábbi témakörökre épülnek:

A vállalati m ködés makrokörnyezeti tényez i (közgazdaságtan, jog).1. Vállalati szint gazdasági, szervezési és irányítási ismeretek (vállalatgazdaságtan, pénz-2. ügy és számvitel, marketing, emberi er forrás menedzsment).Szakmaspecifi kus ismeretek a di erenciált szakmai modulok szerint:3.

pénzügy-számvitel,•kis- és középvállalkozási menedzsment,•marketing kommunikáció,•logisztika,•retailing,•turizmus,•informatika.•

A szóbeli vizsgán a hallgatónak 30 perc felkészülési id t kell biztosítani. A felelet kifejtésére legalább 15 perc fordítható. A vizsgán segédeszköz nem használható.

A szóbeli vizsgán kerül sor a szakdolgozat megvédésére is.

8_resz.indd 213 8/19/2008 7:45:12 AM


214

A gyakorlati vizsga tantárgyai és id tartama

Gyakorlati vizsgaként a hallgatónak az üzemi gyakorlat helyszínéül szolgáló vállalkozásnál felmerül valamely gyakorlati kérdésr l mintegy 30–60 oldalas szakdolgozatot kell készí-teni, amelyet a két opponens kedvez bírálata után a vizsgabizottság el tt a szóbeli vizsgán kell megvédenie. A védés id tartama 15–20 perc.

A gyakorlati vizsga részeként a hallgatónak üzemi gyakorlaton kell részt vennie, melyet a szorgalmi id szak alatt kell teljesítenie.

3. A szakmai vizsgán számon kérhet feladatok a szint megjelölésével

Az írásbeli vizsga tartalma

Az írásbeli vizsgarészen az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiadott, három tantárgy-ból (vállalkozásgazdaságtan, pénzügy-számvitel, marketing) összeállított központi tételsort kell kidolgozni.

Vállalkozásgazdaságtan:1.

Vállalkozásoknál alkalmazott egyes tervezési módszerek felismerése.•Egyes tervtípusok elkészítési módszerének értékelése, egyes tervek elemzése.•Vállalkozási stratégia kidolgozásának bemutatása, meghatározott vállalkozási tevékeny-•ség és környezeti feltételek között.Egy vállalkozás üzleti tervének elkészítése, beruházásgazdaságossági elemzés, cash-•fl ow elemzés elkészítése, értékelése.

Pénzügy-számvitel:2.

A kisvállalkozások számviteli sajátosságainak, a gazdasági események vagyonra és eredményre •gyakorolt hatásainak, alapvet számlaösszefüggéseinek felismerése (könyvelési feladatok).A pénzügyi tervezés alapvet módszereinek alkalmazása (tervezési feladat).•Ügyvitelszervezés (kisvállalkozások számviteli, pénzügyi folyamatainak szervezése).•A vállalkozások ellen rzési rendszere és m ködése szükségességének felismerése és az •ellen rzés alapvet eljárásainak, módszereinek alkalmazása a napi tevékenység során.A vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének a beszámoló alapján való érté-•kelése (vállalkozás elemzése).A vállalkozások beszámoló rendszerét alátámasztó dokumentumok összeállítása, a •beszámoló egyes sorainak értelmezése (beszámoló készítése).

Marketing:3.

Egy vállalat, intézmény marketing tevékenységének bemutatása, értékelése.•Egy kiskereskedelmi vállalkozás értékesítési és beszerzési tevékenységének elemzése •adatok alapján.

8_resz.indd 214 8/19/2008 7:45:12 AM


215

Egy vállalat, intézmény logisztikai tevékenységének bemutatása, értékelése, fejlesztési •javaslatok megfogalmazása (tervezési feladat).Egy termék vagy szolgáltatás marketingkommunikációjának tervezése, a meglév kom-•munikációs stratégia fejlesztése (tervezési feladat).

A szóbeli vizsga tartalma

1. A vállalati m ködés makrokörnyezeti tényez i (közgazdaságtan, jog):

a vállalkozás indítása és m ködtetése jogszabályi hátterének jellemzése,•a vállalkozások teljes ügyintézését, m ködését meghatározó jogrendszer jellemzése,•a polgári jogi felel sség összetev inek magyarázata,•a jogi szerz dés alapfogalmainak és alaptípusainak megkülönböztetése, jellemzése,•munkajog és szociális jog alapfogalmainak jellemzése, a vállalkozások összefüggésében tör-•tén elemzése,a nemzetközi jog alapvet szabályainak jellemzése, a vállalkozások összefüggésében tör-•tén elemzése,az adózás jogi kereteinek elemzése, a vállalkozások összefüggésében történ elemzése,•közgazdaságtudományi alapfogalmak és összefüggések magyarázata makro- és mikro-•szinten, a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó összefüggések értékelése,fontosabb makroökonómiai problémák (infl áció, munkanélküliség stb.) leírása, kis- és •középvállalkozásokra gyakorolt hatásuk értékelése,az alapvet vállalkozási formák értékelése, a vállalkozás általános feltételeinek elem-•zése, szabályainak értékelése,a piaci tényez k elemzése, a piac szerepl inek azonosítása, ez el bbiek összefüggésé-•ben a piaci folyamatok összefüggéseinek értékelése.

2. Vállalati szint gazdasági, szervezési és irányítási ismeretek (vállalatgazdaságtan, pénzügy és számvitel, marketing, emberi er forrás menedzsment):

a menedzsment alapfogalmainak bemutatása (a vállalkozás fogalma, típusai, normatív •döntési szabályai),a vállalkozás eredménye mérési módszereinek jellemzése, az egyes módszerek keretfel-•tételeinek értékelése,a vállalkozás létesítésével kapcsolatos koordinációs feladatok tervezése, a megvalósítás •során felmerül problémák elemzése,a vállalkozás irányítása során felmerül koordinációs feladatok elemzése, értékelése,•alapvet döntési modellek jellemzése,•a vállalkozások eszköz- és pénzgazdálkodásának tervezése,•a tervezés, az irányításelmélet alapjainak leírása,•az üzleti tervkészítés szabályainak elemzése, cash-fl ow tervezés készítésének értékelése,•a vállalkozások jöv kép kialakítása módszereinek elemzése,•

8_resz.indd 215 8/19/2008 7:45:12 AM


216

a stratégia készítéséhez szükséges eljárások, elemzési módszerek elemzése, a stratégia-•készítés lépéseinek értékelése,a pénzügyek területeinek jellemzése, a vállalkozások pénzforgalmi szabályainak elemzése,•a pénzintézetek és vállalkozások kapcsolatrendszerének bemutatása,•a vállalkozások eszköz-fi nanszírozási rendszerének elemzése,•a banki számvitel és a vállalkozói számvitel összehasonlítása,•a számvitel feladatainak, funkciójának leírása,•a mérleg- és beszámolókészítés elveinek bemutatása, az elemzés szempontjainak jel-•lemzése,az egyes vállalkozási formák könyvvezetésének jellemzése,•az éves beszámolókészítés módjának, folyamatának magyarázata,•a mérlegelemzés feladatai, területei megkülönböztetése és bemutatása, módszerei értékelése,•a vállalkozások ügyviteli rendszere kialakításának értékelése,•vállalkozások ellen rzési és kontrolling rendszere kialakításának tervezése, m ködtetése •problémáinak elemzése,a marketing alapfogalmainak (szükséglet, igény, kereslet, piac, piaci magatartás) jellemzése,•a marketingtervezés gyakorlatának elemzése, a marketing menedzsment feladatainak •értékelése,a marketingmix eszközei összefüggésének értékelése,•a nemzetközi marketing sajátosságainak jellemzése,•a logisztikai irányítás feladatainak elemzése,•a mintavétel szerepének jellemzése a piackutatásban, a mintavételi módok elemzése,•a megkérdezéses vizsgálatok sajátosságainak értékelése,•a kérd ívszerkesztés alapelveinek értékelése,•a marketingkommunikáció elméleti alapjainak magyarázata, folyamatának tervezése,•a marketing kommunikáció elhelyezése a marketingmixben, kommunikációs stratégiák •értékelése,a marketingüzenet dimenziói (tartalom, forma, szerkezet, elrendezés) elemzése,•a vezetéselmélet modern elméleteinek összehasonlítása,•a vállalkozások humáner forrásai kihasználási lehet ségeinek elemzése, annak gazdasá-•gos felhasználásának értékelése,vezet i stílusok és azok hatásainak megkülönböztetése,•a munkavállalók jogainak és kötelességeinek elemzése,•a kollektív érdekegyeztetés fórumainak és technikáinak elemzése.•

3. Szakmaspecifi kus ismeretek

Pénzügy-számvitel:

a vállalkozások pénzügyi helyzetének értékelése,•a vállalkozói könyvvitel és pénzintézeti könyvvitel megkülönböztetése,•a vállalkozások eszközfi nanszírozási rendszerének felismerése,•a vállalkozások és a gazdasági környezet kapcsolatának leírása,•

8_resz.indd 216 8/19/2008 7:45:12 AM


217

a vállalkozói számvitel szabályozásának és az alrendszerek egymás közötti kapcsolatá-•nak leírása,a gazdasági események hatásának értelmezése a vagyonra és a vállalkozói eredményre,•a könyvvezetési módok gyakorlati alkalmazásának segítése,•a vállalkozások eredményének megállapítási folyamatának, az éves beszámoló fajtáinak •és készítése feltételeinek, módjának leírása,a vállalkozás gazdasági elemzési alapelveinek és módszereinek alkalmazása,•a vállalkozás terv- és tényadatainak összehasonlítási módszereinek alkalmazása, a kapott •eredmények értékelése,a mérlegelemzés alkalmazása jelent ségének felismerése,•a vállalkozások ügyviteli rendszere kialakítási feltételeinek és annak m ködésének támogatása,•az ügyviteli programok alkalmazási lehet ségeinek felismerése, az új programok alkal-•mazó jelleg felhasználása,a vállalkozások ellen rzési rendszerének felismerése, módszereinek, technikáinak alkal-•mazása, a gazdálkodási területek ellen rzési feladatainak leírása,a vállalkozások kontrolling rendszere szerepének és annak felhasználhatóságának felis-•merése a gazdasági döntések el készítésében,a kontrolling rendszer kialakítása és bevezetése feltételeinek leírása és módszereinek •alkalmazása.

Kis- és középvállalkozási menedzsment:

döntéselmélet módszereinek elemzése (döntési fa, döntési mátrix, hasznossági függ-•vény),tárgyieszköz gazdálkodás tervezése, irányítási, fejlesztési problémáinak értékelése,•forgóeszköz gazdálkodás (készlet- és pénzgazdálkodás alapjai) tervezése, irányítási és •fejlesztési problémáinak értékelése,a vállalkozások lehetséges szervezeti felépítésének jellemzése, szervezet kialakítását •befolyásoló tényez k elemzése,egyes stratégiai és operatív tervezési módszerek összehasonlítása, azok gyakorlati alkalma-•zásának elemzése (mérlegmódszer, függvényelemzések, programtervezés, lineáris progra-mozás, háló- és projekttervezés, beruházások tervezése, gazdaságossági elemzések).

Marketing kommunikáció:

reklámüzenetek tervezése,•médiaválasztás, reklámelemzés,•direkt marketing szervezetek tevékenységének igénybevételével direkt marketing prog-•ramok tervezésének és végrehajtásának kérdései,a tárgyalások el készítésének elemzése, tárgyalási stratégiák és technikák elemzése,•értekezletek tervezése, levezetése,•üzleti levél elkészítési módjai,•kiállítási standok megtervezése, és az ott folyó tevékenység menedzselésének értékelése,•

8_resz.indd 217 8/19/2008 7:45:13 AM


218

PR kampányok el készítésének elemzése, megszervezésének, végrehajtásának hatásai, •felmérésének értékelése,médiakapcsolatok kialakításának és a médiával való együttm ködésnek az elemzése.•

Logisztika:

vállalati logisztikai rendszerek m ködtetésének értékelése,•lokális logisztikai rendszerek hardver és szoftver komponenseinek jellemzése és m ködte-•tésük értékelése,szállítmányozó vállalatok járm követ rendszereinek összehasonlítása, értékelése,•a nemzetközi szállítmányozási, raktározási tevékenység szervezésének elemzése, a szál-•lítmánybiztosítás ügyintézésének ismerete és értékelése.

Retailing:

a kereskedelmi munka tervezése, szervezése és irányítása,•az üzleti stratégiák összehasonlítása, kidolgozásuk elemzése,•az áruforgalmi folyamatok koordinálásának értékelése,•az eladóhelyi és beszerzési árukezelés, a készletszint meghatározása,•a polcfeltöltés tervezése és szervezése, a göngyölegkezelési módszerek értékelése,•az ösztönzési és kommunikációs rendszerek kiépítése és m ködtetésének irányítása,•az eladószemélyzet kiválasztása, tréningje,•a merchandising tevékenység tervezése és kontrollja.•

Turizmus:

az idegenforgalom makroszint összefüggéseinek jellemzése,•a turizmus rendszerének és környezetének leírása,•a turizmus gazdasági és környezeti hatásainak jellemzése,•turizmuspolitika jellemzése,•a turizmus állami irányításának jellemzése, szakmai szervezeteinek megjelölése,•idegenforgalmi piac elemzése,•idegenforgalmi kínálat és idegenforgalmi részpiacok értékelése,•idegenforgalmi kereslet bemutatása,•szabadid s- és hivatásturizmus összehasonlítása,•turizmusmarketing értékelése,•a vállalkozások szerepének értékelése a turizmusban,•utazásszervezés és közvetítés elemzése,•szállodai és vendéglátói alapfogalmak defi niálása,•turizmusmenedzsment jellemzése (a fogadóhelyen és az idegenforgalmi szektorban),•utazási vállalkozások m ködésének értékelése.•

8_resz.indd 218 8/19/2008 7:45:13 AM


219

A hallgatók legyenek képesek gyakorlati munkavégzésre a beutaztatás (incoming) és a kiutaz-tatás (outgoing) területén a turizmusnak mind a verseny (vállalkozó), mind pedig a nonprofi t (els sorban önkormányzati) szférájában – akár vezet i státuszban is.

Informatika:

Adatmodellezés

Adatbázis és adatmodell jellemzése. (A modellezés szintjei, logikai adatmodellek, kap-•csolattípusok. Az ER-modell: az egyedtípus, attribútum, kapcsolattípus értelmezése, ábrázolása.)Relációs adatmodell jellemzése (alapfogalmak, a relációk tulajdonságai, m veletdefi níciók).•Normalizáció értékelése. ER-modell relációs modell kialakítása. (Szekvenciális szerve-•zés és elérés, indexelés, hashing, rendezés, SQL.)Hálós modell el állítása (a hálós adatszerkezet, kapcsolórekordok, ER hálós modell).•Hierarchikus modell kialakítása (faszerkezet, PCR, VPCR kapcsolat, hierarchia diagram, •integritási szabályok. ER hierarchikus modell. IMS terminológia, m veletek hierarchikus adatbázisban).EER-modell kialakítása (osztályok, tulajdonságok, specializációk).•Objektumorientált adatmodell kialakítása (a relációs adatmodell gyengeségei. Az objek-•tumorientált adatmodell jellemz i: típuskonstruktorok, asszociációk, lekérdez nyelvek. OODBMS-ek: ObjectStore, DataFlex).Speciális adatbázisok jellemzése (szöveges, multimédia. BLOB, DataBlade technológia).•

Adatbáziskezel k

A relációs adatbázisok gyakorlati felépítésének jellemzése (a különböz adatok optimá-•lis kezelése, adatbázis kezelés alapfogalmai).Adatbáziskezel alkalmazások tervezése, megfelel eszköz megválasztása.•MS ACCESS telepítésének elemzése helyi, illetve hálózati környezetbe. (Alapvet fogal-•mak, adatbázis ablak, felhasználói felület megismerése. Adatbázisok karbantartása. M veletek ACCESS objektumokkal. Adatok kezelése.)Vezérl elemek kezelése az MS ACCESS rendszerben. (Táblák létrehozása, megszerkesz-•tése, összekapcsolása, másolása, törlése, áthelyezése.)Importálás elkészítése dBASE, Foxpro, Paradox rendszerekb l, szövegállományok •importálása.Adatok exportálásának elkészítése.•Adatcsere végrehajtása MS Word-del.•Lekérdezések alapjainak ismerete, létrehozása, tulajdonságai, mentése, exportálása.•Kapcsolatok kialakítása a lekérdezések táblái között. Adatok rendezése lekérdezések •szerint.Lekérdezések típusainak összefoglalása. ( rlapok alapjai, formái, létrehozásuk, haszná-•latuk. rlaptervezés.)

8_resz.indd 219 8/19/2008 7:45:13 AM


220

Adatellen rzés végrehajtása.•Vezérl elemek használata. ( rlap nyomtatása. Jelentések alapjai, létrehozásuk, módosí-•tásuk, rendezés és csoportosítás. Kifejezések használata.)SQL lekérdez nyelv alapjainak összefoglalása, formai szabályainak jellemzése, alapvet•parancsok végrehajtatása.

Számítógépes hálózatok

A számítógép-hálózatok általános felépítésének jellemzése, technikai alapfogalmak és •jelentésük összefoglalása. Hardver és szoftver elemek összegzése.Jellegzetes számítógép-architektúrák jellemzése. (Mikrogépes rendszerek, konfi gurá-•ciók, szolgáltatások, standard szoftverek.)WAN hálózat technológiák jellemzése, ISO/OSI modell összefoglalása.•Nemzetközi hálózatok bemutatása, szolgáltatásaik jellemzése.•LAN architektúrák magyarázata, IEEE 802 helyi hálózati szabványok jellemzése.•Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatásaik (Novell, Unix) bemutatása.•Számítógép-hálózat szolgáltatások leírása (elektronikus levelezés, levelezésre épül•szolgáltatások, távoli számítógépek elérésének lehet ségei és feltételei, adatátvitel, keresési és tájékozódási lehet ségek a hálózaton).A vizsgázótól általánosságban elvárt, hogy legyen tisztában a szövegszerkesztés, táb-•lázatkezelés és adatbázis kezelés alapjaival, a modern üzleti kommunikációs eszközök használatával, legyen képes a napi politikai információk sokaságában való tájékozódásra és legyen képes eligazodni az Európai Unió intézményrendszerében.

A gyakorlati vizsga tartalma

Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlati képzésnek két része van, az egyik a tanórák keretében folyó szemi-náriumi jelleg képzés. A szemináriumokon a megengedett maximális hallgatói létszám 25 f , a szemináriumok célja az el adásokon megismert anyag gyakorlati példák alapján tör-tén feldolgozása. A kiscsoportos gyakorlatokon a megengedett hallgatói létszám maximum 15 f . A hallgatók a gyakorlati képzés keretében a vállalati munkában megjelen helyzeteket szimuláló gyakorlatokat végeznek, gyakorlatban ismerve meg az életben felmerül feladato-kat. Ilyen formában folynak az ún. szintetizáló gyakorlatok, amelyek során esettanulmányo-kat, illetve gyakorlati feladatokat dolgoznak fel a hallgatók. A képzés gyakorlati óraszámát e két óratípus óraszámának és az üzemi gyakorlat óraszámának összeadásával kapjuk.

Az üzemi gyakorlat során a hallgató a gazdasági életben felmerül aktuális problémákkal kerül szembe, melyek megoldásához felhasználja az egyes tárgyak keretén belül tanultakat, másrészt a gyakorlati élet tapasztalatait sajátítja el. A hallgató a gyakorlatát két részletben végzi el. El ször a harmadik szemeszter után 2 hetet tölt egy vállalkozásnál, melynek szer-

8_resz.indd 220 8/19/2008 7:45:13 AM


221

vezetét ismeri meg. Gyakorlatáról beszámolót készít. A gyakorlat második része a negyedik félév során 8 hetes, és most egy konkrét gazdasági folyamatot tanulmányoz.

A hallgató e gyakorlat során írja meg szakdolgozatát, amely alapján a vizsgán a szakmai gyakorlati jegyét kapja, egy a vállalkozásnál felmerül gyakorlati kérdésb l. A szakdolgozat a hallgató által kijelölt aktuális gazdasági problémával foglalkozik. A szakdolgozat elkészítése során a tanult ismeretek szintetizálása a cél, melyet témavezet tanár irányításával végez el a hallgató. A szakdolgozat terjedelme mellékletek nélkül minimum 30, maximum 60 oldal. Felépítése során meg kell határozni a dolgozat célját, gyakorlati jelent ségét, a felhasznált irodalmat és a dolgozat eredményeinek összefoglalását. A dolgozatot szövegszerkeszt vel kell megírni, benne szükség szerint táblázatok és ábrák is szerepelnek.A dolgozatot két, egymástól független szakmai bírálattal együtt a gyakorlati vizsga el tt 15 nappal a vizsgaelnöknek át kell adni.A szakdolgozat megvédése:A vizsgázónak megfelel en szemléltetett el adásban vázolnia és indokolnia kell a szakdol-gozat elkészítése során alkalmazott elveket, módszereket, eljárásokat. A vizsgázónak vála-szolnia kell a vizsgabizottság által, a szakdolgozattal kapcsolatban feltett kérdésekre. Egy-egy el adásra 15–20 perc fordítható.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján

szakmai elméletb l és•szakmai gyakorlatból•

kap osztályzatot.

A szakmai elméleti vizsga értékelése

Az írásbeli vizsga érdemjegyét a központi vizsgatételhez a szakképesítésért felel s miniszter által kiadott „értékelési útmutatót” fi gyelembe véve kell megállapítani. Az írásbeli vizsga érdemjegyét a három tantárgyra (vállalkozásgazdaságtan, pénzügy-számvitel, marketing) külön-külön adott (1-t l 5-ig terjed ) részjegyek számtani átlaga adja. Az írásbeli vizsga viszont csak akkor fogadható el, ha annak során a jelölt az összpontszám min. 51%-át elérte úgy, hogy minden egyes feladatot értékelhet en, legalább 25%-os szinten megoldott.

Az írásbeli vizsgarész eredménytelensége esetén a teljes írásbeli vizsgát meg kell ismételni.

8_resz.indd 221 8/19/2008 7:45:13 AM


222

A szóbeli vizsgán a vizsgázó tételsoronként (témakörönként) egy-egy (1-t l 5-ig terjed )érdemjegyet kap. A szóbeli vizsga érdemjegye a témakörök érdemjegyeinek számtani átlaga. Bármely témakör elégtelen érdemjegye esetén a szóbeli érdemjegye elégtelen, és az elégte-lenre értékelt témakörb l a vizsgázó javítóvizsgát tehet.

A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarész érdemjegyeinek szám-tani átlaga adja.

Eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha a vizsgázó az írásbeli vizsgájára vagy a szóbeli vizsga tételsorainak (témaköreinek) bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A szakmai gyakorlati vizsga osztályzatát a harmadik szemeszter után töltött, 2 hetes szakmai gyakorlatra kapott szakmai gyakorlati jegy, az opponens által javasolt jegy és a szakdolgozat-védésre adott jegy határozza meg a következ módon:

szakmai gyakorlati jegy: 25%•opponens által javasolt jegy: 25%•szakdolgozatvédés: 50%.•

A gyakorlati vizsga eredménytelensége esetén a szakdolgozatot újra kell írni. A szakdolgoza-tot legközelebb a következ vizsgaid szak folyamán lehet megvédeni.

A szakmai vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a vizsgázó, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.

Javítóvizsgát abból a vizsgarészb l, illet leg a szóbeli vizsga azon tételsorából (témaköréb l) kell tenni, amelyb l a vizsgázó tudását elégtelenre min sítették.

A vizsgázó javítóvizsgát legkorábban a következ vizsgaid szakban tehet.

V. Egyéb tudnivalók

A fels oktatási képzéshez való kapcsolódást az egységes kreditrendszer biztosítja oly módon, hogy a kétéves képzés befejezése esetén a szerzett kreditek minimum 1/3-a elismerésre kerül a képzést akkreditáló oktatási intézményben.

Forrás: 1/2003. (I. 6.) OM rendelet a szakmai követelmények kiadásáról szóló 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet kiegészítésér l

http://www.sulinet.hu/szakkepzes/irattar/jogszabaly/010.doc

8_resz.indd 222 8/19/2008 7:45:13 AM


223

5. sz. melléklet

7/2002. (V. 25.) ISM-OM együttes rendeletaz ifjúságsegít szakképesítés szakmai és

vizsgakövetelményeinek kiadásáról

A szakképzésr l szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következ ket rendeljük el:

1. § Az ifjúsági és sportminiszter ágazatába tartozó ifjúságsegít szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit a rendelet melléklete tartalmazza.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követ 8. napon lép hatályba.

Melléklet a 7/2002. (V. 25.) ISM-OM együttes rendelethez

Az ifjúságsegít szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos képzési jegyzékben szerepl adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 55 8419 02

2. A szakképesítés megnevezése: ifjúságsegít

8_resz.indd 223 8/19/2008 7:45:13 AM


224

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemz bben betölthet munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése 3419 Egyéb pedagógusok

2. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése 3713 Kulturális szervez munkatárs 3715 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéz

3. A munkaterület rövid, jellemz leírása

Az ifjúságsegít alapvet feladata a fi atalok szociális és kulturális módszerekkel történ akti-vizálása, érdekvédelme, a helyi társadalom és a helyi közösségek támogatása. A szubkultu-rális csoportok közötti kapcsolatépítés és -tartás, valamint a párbeszéd kiépítésének segítése. A (veszélyeztetett) fi atalok tanácsadással történ segítése, munkaer piacon való elhelyezke-désük támogatása. Tevékenységét a szociális- és közm vel dési intézményekben, valamint a civil szféra különböz területein, szervezeteiben végzi. Az akkreditált fels fokú ifjúságsegítszakképzés országos és regionális hatáskör szociális-, kulturális- és civil szervezetek admi-nisztratív és szervez munkaköreire készíti fel a képzésben résztvev ket.

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik – a tágan értelmezett kultúra eredménye-inek birtokában – felkészültek az összeurópai értékek közvetítésére, az ifjúság érdekeinek, szervezeteinek képviseletére, érzékenyek és fogékonyak az ifjúsági szubkultúra (társadalmi, szociális, kulturális) problémái iránt, képzettek ezen problémák szociokulturális megoldá-sára, a korosztályos közösségek fejlesztésére.

8_resz.indd 224 8/19/2008 7:45:13 AM


225

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A) A foglalkozás gyakorlása során el forduló legfontosabb feladatok, követelmények

1. Információszolgálati és tanácsadási ismeretek alkalmazása

Az ifjúságsegít ismeri és alkalmazza a szakterületéhez kapcsolódó feladatok korszer esz-közökkel és módszerekkel történ megoldását. Munkáját önállóan dokumentálja, mindehhez megfelel iroda-ügyviteli, pénzügyi és számítástechnikai ismeretekkel, illetve jártassággal rendelkezik. Feladata ellátásához fejlett kommunikációs és kapcsolatteremt készség járul.

Esetenként irodai, oktatás- és rendezvényszervezési munkát végez.

A fi atalok sajátos helyzete szükségessé teszi, hogy megfelel és elérhet információs rendsze-reket, adatbázisokat, valamint tanácsadási szolgáltatásokat vegyenek igénybe. Az ifjúságsegítszakember munkája során – a rendelkezésére álló, illetve az általa létrehozott adatbázisok- ból –, továbbá ismeretei alapján tájékoztatást ad:

a képzési- és a munkalehet ségekr l;•a szenvedélybetegségekr l és azok következményeir l;•az életvezetési technikákról;•a helyi és tágabb környezet társadalmi és kulturális eseményeir l;•a civil szférába való bekapcsolódás és együttm ködés lehet ségeir l;•a hazai és nemzetközi pályázati lehet ségekr l.•

2. Pedagógiai, társadalmi és mentálhigiénés ismeretek, módszerek és technikák alkalmazása a fi atalok segítésében

Az ifjúságsegít ismeri az ifjúsági szubkultúrák sajátosságait. Rendelkezik a devianciák kor-osztályos segítésének eszközeivel, továbbá az ennek ellátásához elengedhetetlenül szüksé-ges kommunikációs készséggel és eszköztárral, szervez készséggel, valamint jogi tájékozott-sággal az ifjúságot érint törvények, rendeletek alkalmazásában.

Ennek érdekében:

átlátja a társadalmi jelenségek f bb folyamatait, törvényszer ségeit; tájékozott a társa-•dalomismeret, a szociológia, a pedagógia, az andragógia, valamint a pszichológia terü-letén;részt vesz a reszocializációt segít folyamatokban;•ismeri az ifjúságpolitika elveit, f bb törekvéseit;•ismeri és használja a szociális segítés hazai intézményrendszerét;•szakképzett partnereket keres a beilleszkedési zavarokkal küzd fi atalok segítéséhez; •fi gyelemmel kíséri helyzetüket;

8_resz.indd 225 8/19/2008 7:45:13 AM


226

támogatja a fi atalkorúak börtönéb l kikerül , „újrakezd ” fi atalok visszailleszkedését a •társadalomba;tájékozott a civil és a nonprofi t szervezetek m ködése, jogi szabályozása tekintetében,•képes a fi atalok aktivizálására, kapcsolatépítésük és -tartásuk, valamint kezdeményezé-•seik támogatására a korosztályos segítés módszereivel.

B) Általános szakmai követelmények

1. Az ifjúsági munka értékeinek és etikai szabályainak megfelel munkavégzés.

2. A munkavégzéshez szükséges szakmai kommunikáció és kooperáció.

3. A munkavégzéshez szükséges önismeret.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei:

– az oktatási programban el írt beiskolázási feltételek teljesítésének igazolása;

– a képzési id teljesítésének igazolása;

– a vizsgáztatási-értékelési rendben meghatározott aláírások megszerzése, a kollokviumi, illetve a gyakorlati követelmények teljesítése, valamint a szakmai vizsga id pontja el tt leg-alább 30 nappal leadott, minimum 20 oldal terjedelm , legalább elégségesre min sített záródolgozat (1 oldal: 60 leütés/sor, 24 sor/oldal, minimum 30 000 leütés). A záródolgozat a specializáció területér l szabadon választott, a képzést szervez intézmény által jóváhagyott témájú és cím , a tartalmi és formai követelményeknek megfelel írásm . A dolgozatot a képzést szervez intézmény által felkért szakért ötfokozatú érdemjeggyel min síti. A dol-gozatot – a szakért i bírálattal együtt – a szakmai vizsga el tt 15 nappal a vizsgabizottság elnökének rendelkezésére kell bocsátani.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga elméleti (szóbeli és írásbeli), valamint gyakorlati vizsgarészekb l áll.

a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és id tartama:

Magyarország a XX. században•Állampolgári ismeretek•Jogi ismeretek•Egészségfejlesztési alapismeretek•

8_resz.indd 226 8/19/2008 7:45:13 AM


227

Drogprevenciós alapismeretek•Andragógia•Általános pedagógia és didaktika•Munkavállalási ismeretek, irodai ügyvitel és oktatásszervezés•

Az írásbeli vizsgán a fenti tantárgyakból központilag összeállított, nyitott és zárt kérdésekb lálló feladatlapot kell kitölteni. Az írásbeli vizsga kérdései az Ifjúsági és Sportminisztérium szakemberképzést koordináló szervezeti egységénél vehet át a vizsga megkezdése el tt 48 órával. A feladatok megoldására 180 perc áll rendelkezésre.

Az írásbeli vizsga javasolt érdemjegyét a szóbeli vizsgarész megkezdése el tt a vizsgázó tudomására kell hozni. A vizsgázó a kijavított és értékelt írásbeli dolgozatot a vizsgabizottság által meghatározott id pontban és módon megtekintheti, ahhoz észrevételt tehet.

b) A szóbeli vizsga tantárgyai és id tartama

A komplex szóbeli vizsgára csak az a jelölt bocsátható, akinek záródolgozatát legalább elég-ségesre értékelték és eredményes írásbeli, valamint gyakorlati vizsgát tett.

A szóbeli vizsga két kérdést tartalmazó komplex tételeit az alábbi tantárgyakból kell össze-állítani:

Ifjúságszociológia•Kommunikáció•Pszichológia•Az ifjúsági tanácsadás módszertana•Az ifjúsági csoport szervez dése, kultúraközvetítés•Szociokulturális animáció•Ifjúságpolitika•Választott specializáció•

A szóbeli vizsga tételsorát a vizsgát szervez intézmény a vizsga el tt legalább három hónap-pal jóváhagyásra elküldi az Ifjúsági és Sportminisztérium szakemberképzést koordináló szer-vezeti egységének. A tételek jóváhagyásáról, illetve a hozzájuk kapcsolódó észrevételeir l a minisztérium a kézhezvételt követ 30 napon belül értesíti a vizsgát szervez intézményt.

A vizsgázó a komplex szóbeli vizsga témaköreit – tételsorát – a szóbeli vizsga megkezdése el tt legalább 30 munkanappal a vizsgát szervez intézményt l megkapja. A szóbeli vizs-gára történ felkészülés id tartama vizsgázónként legfeljebb 20 perc. A szóbeli vizsga id -tartama vizsgázónként legfeljebb 15 perc.

8_resz.indd 227 8/19/2008 7:45:13 AM


228

c) A gyakorlati vizsga részei és id tartama

A szakmai gyakorlati vizsga érdemjegye megegyezik a IV. félévben teljesítend – gyakorlat-vezet által irányított – 100 órás terepgyakorlat érdemjegyével.

A szakmai gyakorlati vizsga helyét – a képzést szervez intézmény javaslatának fi gyelembe-vételével – az Ifjúsági és Sportminisztérium jelöli ki. A szakmai gyakorlati vizsga érdemjegyét a terepgyakorlaton nyújtott teljesítmény alapján kell megállapítani. A szakmai gyakorlat lebo-nyolításának és dokumentálásának szakmai szempontjait az ifjúságsegít szakképesítés köz-ponti programja tartalmazza.

3. A szakmai vizsgán számon kérhet feladatok a szint megjelölésével

a) Az írásbeli vizsga tartalma: a vizsgatárgyak alapfogalmai és összefüggései.

b) A szóbeli vizsga tartalma: az általános és a speciális szakmai törzsanyag tantárgycsoport-jainak és témaköreinek legfontosabb fogalmai és összefüggései, valamint ezek kapcsolata az ifjúságsegít munkájával.

Az általános szakmai törzsanyag vizsgakövetelményei

Magyarország a XX. században:

Gazdasági és politikai folyamatok régiónkban és hazánkban a XX. században. A társadalmi rep-rodukció egyes törvényszer ségei, ezek összefüggései a társadalomszerkezet változásával, vala-mint a kulturális fejl déssel. A magyarországi kisebbségek kulturális jellemz i századunkban.

Állampolgári ismeretek:

Politológiai fogalmak. Politikai folyamatok. A parlamentarizmus m ködésének politikai és jogi feltételei. Alkotmánytani alapfogalmak. A civil szervezetek jogi szabályozása. A helyi társadalom fogalma, jellemz i.

Jogi ismeretek:

A jogegyenl ség kérdései. Az ifjúság közigazgatási meghatározása. A kulturális és az ifjúsági szféra jogi szabályozása. Közösségi, egyesületi jogok. A nonprofi t és a civil szféra jogi kérdései.

Az európai jogharmonizáció kérdése és hatása a hazai ifjúsági és m vel dési joggyakorlatra. Büntet jog. Családjog. Kisebbségi jogok. Az ifjúságot érint jogok érvényesítésének technikái.

Egészségfejlesztési alapismeretek:

Az egészség mint érték (alapfogalmak, definíciók). A bio-pszicho-szociális jólét meg-rzése, fejlesztése, az ezzel összefügg egészségügyi, szociális és b nügyi ártalmak

8_resz.indd 228 8/19/2008 7:45:13 AM


229

és hátrányok csökkentése. Az egészséget támogató társadalompolitika kialakításának kérdései. Az egészséget támogató környezet kialakításának technikái. A közösségi akciók er sítése. Az egyéni képességek fejlesztése. Az egészségügyi ellátás orientá- ciója. Nemzetközi kitekintés.

Drogprevenciós alapismeretek:

A kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program elfo-gadásáról szóló 96/2000. (XII. 11.) OGY határozatban foglaltak ismerete. A kábítószerek és pszichotróp anyagok kultúrtörténete, csoportosításuk; hatásmechanizmusuk jogi, egészség-ügyi, társadalmi következményei. Rizikófaktorok. Mindezek vonatkozásában a legalitás és illegalitás kérdésköre a társadalmi és jogi megítélés oldaláról. Az addikciók kialakulásának és fenntartásának színterei (mikro- és makrokörnyezetben egyaránt). A prevenció és haté-konyságának kérdései. Magyarország drogpolitikája. Az egészségügyi, szociális ellátórend-szer jelenlegi felépítése, intézményi strukturáltsága.

Nemzetközi kitekintés, különös tekintettel a kapcsolódó ENSZ egyezményekre.

Kommunikáció:

Kommunikációelméleti és -gyakorlati alapismeretek. A humán kommunikáció sajátosságai, szociálpszichológiai összefüggései. A befolyásolásra tör kommunikáció – kommunikációs stratégiák. A nonverbális kommunikáció jellemz i.

Általános pedagógia és didaktika:

Rendszerszemlélet a pedagógiában. A neveléstudomány alapkérdései. A nevelési folyamat értelmezése. Társadalmi tényez k a nevelés folyamatában. Nevelési hatások, módszerek. Speciális nevelési helyzetek, feladatok. A tevékenység és a tudás. A tanulás pedagógiai kér-dései. A tanítási-tanulási folyamat funkciói, szervezése. Pedagógiai értékelés. A nevelési folyamatok, a tapasztalás és a meggy zés gyakorlata. A nevelés módszerei és eszközei. Erkölcsi, értelmi, esztétikai, testi és munkára nevelés. Nevelési értékek. A nehezen nevelhe-t ség problematikája.

Pszichológia:

A pszichológia és az emberismeret. Pszichológiai irányzatok. Az általános pszichológia alapfogalmai. A személyiségfunkciók kialakulása. Személyiségtípusok, személyiségvonások. Az attit d, el ítélet, személypercepció, els benyomás percepció. Az életkor speciális pszi-chológiai problémái. A csoportfolyamatok elemzésének készség szint elsajátítása. A haté-konyságfejlesztés és a kommunikáció speciális problémái. A szerep. Formális és informális csoportok. A csoportnorma és értékteremt szerepe.

8_resz.indd 229 8/19/2008 7:45:14 AM


230

A speciális szakmai törzsanyag vizsgakövetelményei

Ifjúságpolitika:

Az ifjúság fogalmának politikai, szociológiai meghatározása, a korosztály politikai szerepvál-lalásának lehet ségei. Az ifjúságpolitika európai mintái. Az Európai Unió politikai, jogi és gazdasági integrációs folyamatai.

Ifjúságszociológia:

Az ifjúságszociológia alapkérdései. Esélyegyenl ség a m vel dési folyamatokban. Moderni-tás-kultúra-szubkultúra. Tudás- és értékszociológiai kérdések. A hátrányos helyzet fogalmá-nak meghatározása. A devianciák kezelése a kultúraközvetítés eszközeivel. Az intézményes segítés határai. Az önkéntesekkel való kapcsolattartás elmélete és módszerei. A korosztályi fenyegetettségb l származó problémák.

Andragógia:

Az andragógia kialakulása, színterei, ágazatai. A feln ttkor jellemz i, sajátos tanulási motivációi, csoportdinamikai szempontjai. A feln ttképzés és a munkaer -piaci képzés összefüggései. Az európai, illetve a hazai iskolai rendszer és iskolarendszeren kívüli oktatás formái és módszerei.

Szociokulturális animáció:

A szociokulturális animáció mint az egyéni m vel dés és a (helyi) közösségek fejlesztésének módja és eszköze. Az animáció célja, tartalma, módszerei, színterei. Az animátor szerepe, fel-adatai. Az önkéntesség, öntevékenység és önszervez dés helye a civil társadalomban. A cso-port- és tréningvezetés módszertani kérdései. Program-, forgatókönyv-, költségvetés-készítés.

Munkavállalási ismeretek, irodai ügyvitel és oktatásszervezés:

Közgazdaságtani alapfogalmak. Makro- és mikroökonómia. A kereslet és a kínálat összefüg-gései. A GNP és a GDP. Infl áció és munkanélküliség. Gazdasági növekedés. A közgazdaság-tan módszerei. A nemzetközi kereskedelem és a pénzügypolitika. Munkaer piac-szerepek. A nonprofi t szféra fi nanszírozása, az ifjúsági vállalkozások speciális formái. Piackutatás és tervezés. A képzési terv, a tematika- és a költségvetés-készítés alapjai. Adminisztrációs és pénzügyviteli kérdések. Szövegszerkesztési és táblázatkezelési ismeretek.

Az ifjúsági tanácsadás módszertana:

Az intézményes segít helyek és ezek munkamódszerei a gyakorlatban. A segítés hagyomá-nyos módjai. A szociálpolitika és a gyermekvédelem rendszere Magyarországon. A margina-lizálódott fi atalok élethelyzetéb l adódó veszélyek (fi atalkori b nözés, alkoholizmus, drog,

8_resz.indd 230 8/19/2008 7:45:14 AM


231

negatív csoportosulások, szekták, bandázás és rasszizmus stb.). A fogyatékosokkal való fog-lalkozás módszerei, sajátosságai. A tanácsadás módszerei, eszközei. Életvezetési technikák.

Az ifjúsági csoportok szervez dése, kultúraközvetítés:Az ifjúsági szubkultúrák sajátosságai. A devianciák kezelése a kultúraközvetítés eszközeivel. Az intézményes segítés határai. Az önkéntesekkel való kapcsolattartás elmélete és módsze-rei. Az önsegít -hálózat m ködésének szabályozása és irányítása. Er szak. Szexuális kultúra, szexuális szokások és ezek konzekvenciái.

Választható specializációs terület

Válsághelyzetben lév fi atalok segítése:Jogismeret és alkalmazásának lehet ségei. A büntethet ség kérdései. A gyermek- és fi a-talkorú b nözés sajátosságai, a büntethet ség problematikája. Intézményes segít helyek a gyakorlatban. A szociálpolitika rendszere Magyarországon. A fogyatékosságból fakadó ese-tek kezelési technikái, módszerei. A segítés és a tanácsadás korszer módszerei, eszközei. Konfl iktusmegoldó technikák. Szenvedélybetegségek.

Érdekegyeztetés, érdekvédelem. Állami és civil szféra:Érdekartikulációs és érdekvédelmi technikák, érdek-képviseleti csatornák a gyakorlatban. A civil szervezetek együttm ködési lehet ségei. Kormányzati szint ifjúsági koncepciók. Az ifjúsági párbeszédrendszer m ködése. Az ifjúsági szolgáltató intézményrendszer.

Nemzetközi kapcsolatok:A nemzetközi ifjúsági szervezetek struktúrája, felépítése, m ködésének jellemz i. Az EU-csat-lakozás stratégiája az ifjúság szempontjából. Az európai ifjúságsegít modellek.

Animáció:A szabadid re nevelés mint az életmin ség (fi zikai, mentális, szociális jólét) javításának, az egyén önmegvalósításának egyik legfontosabb forrása és területe. A csoport- és tréningve-zetés módszerei, gyakorlata. A szabadid re nevelés stratégiája Európában és Európán kívül. Az animáció közösségépít funkciói. Animáció és rekreáció (egészséges életmód, szabadid -sport). Az animáció és az ifjúsági turizmus.

c) A gyakorlati vizsga tartalma

Ifjúsági szervezetek, önkormányzatok, ifjúságsegít intézmények, civil vagy egyházi ifjúsági szervezetek, nemzetközi ifjúsági programok és táborok m ködésének ismerete. Középszinttervezési, szervezési és animációs feladatok. A fi atalok pályaválasztásával, munkaer -piaci helyzetével foglalkozó szervek, szervezetek. A munkahelyek kiválasztásával és a sikeres elhelyezkedéssel kapcsolatos ismeretek.

8_resz.indd 231 8/19/2008 7:45:14 AM


232

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A 100 órás szakmai gyakorlat teljesítése alól – írásbeli kérelem alapján – felmentést kaphat az a vizsgázó, aki a tevékenységi körben, intézményes keretek között, legalább egy évet dolgozott, és err l az intézmény vezet je érdemjeggyel min sít , írásban indokolt cégszer igazolást ad ki.

5. A szakmai vizsga értékeléseAz írásbeli vizsga feladatlapot központi javítókulcs és útmutató szerint, ötfokozatú ská-•lán, érdemjeggyel kell értékelni.A szóbeli vizsga két kérdést tartalmazó tételére – a szakmai vizsgabizottság el tt – adott •választ ötfokozatú skálán, érdemjeggyel kell értékelni.A szakmai gyakorlati vizsga érdemjegye megegyezik a IV. félévben teljesített 100 órás •terepgyakorlat érdemjegyével.

A vizsgarészeket (gyakorlati vizsga, elméleti vizsga) külön érdemjeggyel kell értékelni. A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészek érdemjegyeinek számtani átlaga adja.

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményét teljesítette. Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó a megel z vizsgafeladatból (záródolgozat), továbbá a gya-korlati, a szóbeli vagy az írásbeli vizsgarész bármelyikéb l elégtelen érdemjegyet kapott.

Javítóvizsgát abból a vizsgarészb l vagy tantárgyból kell tenni, amelyb l a vizsgázó tudását elégtelenre min sítették. A sikertelen szakmai vizsga a vizsga befejezését követ 30 napon túl, de legfeljebb két éven belül megismételhet .

V. Egyéb tudnivalók

1. A szakmai és vizsgakövetelmények teljesítésével 120 kredit szerezhet . A megszerzett kreditekb l a tanító, valamint a m vel désszervez f iskolai szakon egyaránt 40–40 kredit számítható be. Ezt a rendelkezést 2002. szeptember 1-jét l kezd d en kell alkalmazni.

2. A beiskolázás feltétele: érettségi bizonyítvány.

3. A képzési id teljesítésének igazolása:

az elméleti képzésben való részvételr l szóló igazolás;•a képzést szervez intézmény el írása szerinti szakmai gyakorlat teljesítésének igazolása.•

4. Egyebek

A szakmai vizsgával kapcsolatos, e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjér l szóló – a vizsga id pontjában hatá-lyos – jogszabályban foglaltak az irányadók.

8_resz.indd 232 8/19/2008 7:45:14 AM


233

Fogalomtár

Rokon szakképesítés: olyan szakképesítés, amely esetében legalább egy követelménymodul megegyez .

8_resz.indd 233 8/19/2008 7:45:14 AM


234

IrodalomjegyzékForrások, linkek:

A program tartalma – A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése: Új szakkép-zési szerkezet. http://nft.apertus.hu/index.php/doc/Display?doc_id=184

A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése: Új szakképzési szerkezethttps://www.nive.hu/nft/dokumentumtar/3.2.1_Osszefoglalo_leiras.pdf

Bognár Mária: Tanulás mindenkinek http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=konf2002-e-Bognar

Fejlesztési irányelvekwww.nfi .gov.hu/hefop/dok/prg_fejl_irany.doc

Karcsics Éva: A versenyképes munkavállaló kompetenciái az Európai Unióban és Magyar-országonhttp://www.avf.hu/adatok/elolap/AMT/Karcsics Eva%20%20A%20versenyk%c3%a9pes%20munkav%c3%a1llal%c3%b3%20kompetenci%c3%a1i%20az%20Eur%c3%b3pai%20Uni%c3%b3ban%20%c3%a9s%20Magyarorsz%c3%a1gon.rtf

Képességek, készségek, kompetenciákhttp://www.frissdiplomas.hu/index.php?f=1&a=2

Kulcskompetenciák. Egy kialakulóban lév fogalom az általános kötelez oktatás területén. Eurydice. 2002.http://www.eurydice.org

Mire jó a kompetenciaprofi l?http://www.napigazdasag.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=194841

Nemzeti Szakképzési Intézet Útmutatója A szakmai és Vizsgakövetelmények Ki(át)dolgozásához

Óhidy Andrea: Az élethosszig tartó tanulás és az iskolahttp://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2006-09-3l-Ohidy-Elethosszig

Online Pedagógiai lexikon http://human.kando.hu/pedlex/

Pála Károly: Kompetencia alapú oktatási programcsomagok fejlesztése Magyarországonhttp://www.oki.hu/printerFriendly.php?tipus=cikk&kod=kompetencia-08_programcsomagok

Szakképzési jogszabályok tematikus rendbenhttp://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kebc/0/17382/tartalom.html

8_resz.indd 234 8/19/2008 7:45:14 AM

Documents

A szakképzés rendszeresite.nive.hu/hefop351/ttk/download.php?filename=2_kotet_b5.pdf · HEFOP 3.5.1 „Korszer H feln *ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása” A