A feln * ttképzés szervezésesite.nive.hu/hefop351/ttk/download.php?filename=7_kotet_b5.pdf · n *ttképzés rendszere, korszer H andragógiai ismeretek és módszerek, fejlesztési

HEFOP 3.5.1

„Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása”

A feln ttképzés szervezése

Budapest, 2008

cimn_elo_tart.indd 1 2008.09.02. 10:48:42

VII. A feln ttképzés szervezése

Tanácsadó Testület elnöke:Dr. Hunyadi György

Alkotószerkeszt k:Dr. Benedek András

Dr. Koltai DénesDr. Szekeres Tamás

Dr. Vass László

A kötet fejezeteinek szerz i:Csendes LillaMenner ÁkosNagy Ildikó

Szabóné Borbás AnikóSzilágyi Anna

Dr. Vass LászlóDr. Zsu a Ákos

Sorozatszerkeszt :Dr. Zachár László

Tanár-továbbképzési Füzetek

Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet

Felel s kiadó: Nagy László f igazgató

Készült a HEFOP 3.5.1. „Korszer feln ttképzési módszerek kifejlesztése

és alkalmazása” cím központi program támogatásával



3

Tartalomjegyzék

El szó – Nagy László . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11

Bevezetés a tanár-továbbképzési füzetekhez – Zachár László . . . . . . . . . . 13

Vass László–Zsu a Ákos – A kommunikáció és a feln ttképzés kapcsolódási területei 15

Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15

I. A feln tt tanulók oktatásba történ bevonásának lehet ségei . . . . . . . . . . . . 16I.1. A jogszabályi alapú hallgatóbevonás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17I.2. A pályázat alapján történ hallgatóbevonás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18I.3. A marketing és a kommunikáció eszközei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

II. Az oktatási marketingeszközök kiválasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21II.1. A marketingmix elemei és azok magyarázata: elméleti szempontból. . . . . . . 21

III. Szervezeti-, kapcsolati- és humánt ke szerepe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26III.1. A jogszabályok rendelkezéseinek teljesítése és azon túl . . . . . . . . . . . . 27III.2. A kapcsolatok szorossága és m ködése az oktatásban . . . . . . . . . . . . . 28III.3. Az oktatók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28III.4. A hallgatók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29III.5. A munkáltatók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29III.6. A fels oktatási intézmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29III.7. A sajtó képvisel i . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30III.8. A nemzetközi kapcsolatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31III.9. A kapcsolati háló el nyei a képz intézmények esetében. . . . . . . . . . . . 31

IV. Korszer IKT technológia alkalmazása az intézményi PR tevékenységben . . . . . 31IV.1. Az internetes honlap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32IV.2. Hallgatókkal való kommunikáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34IV.3. Hirdetések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35IV.4. A személyiségi jogok és a személyes adatok védelme

az IKT technológiák alkalmazása során . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36

V. A PR, mint kommunikáció néhány vonatkozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36

VI. A kommunikáció és a pályaorientáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43



4

VII. A kommunikációs üzenet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56

Irodalomjegyzék és jogszabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68

Szilágyi Anna–Zsu a Ákos – A korszer technológiával támogatott oktatástervezése, szervezése, fi nanszírozása . . . . . . . 69

I. Korszer kommunikációs és irodai eszközök használata . . . . . . . . . . . . . . . 69I.1. Az intézményi kommunikáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70I.2. Az intézményi azonnali kommunikáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71I.3. Az intézményi intranetes kommunikáció. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71I.4. A levelezés, a levelez listák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72I.5. A szoftverek és chat programok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72

II. A korszer feln ttképzés intézményi feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73II.1. A képz intézmények nyilvántartásba vétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74II.2. A képz intézmények akkreditációja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75II.3. A képz intézmények ellen rzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78

III. A feln ttoktatást segít tárgyi eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79III.1. A jogszabályok szerinti kötelez tárgyi eszközök megléte

és a személyi feltételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79III.2. A tárgyi eszközök igénybevételének kötelezettségei,

a tárgyi eszközök az akkreditációs eljárásban . . . . . . . . . . . . . . . . . 82

IV. Pénz és egyéb eszközök elnyerésének módja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84IV.1. Pályázni, pályázni, pályázni! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85IV.2. Projekt, projekttervezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85IV.3. A pályázati rlap. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93

V. Pályázatok, saját fejlesztések szerepe a tárgyi feltételek biztosításában . . . . . . . 94V.1. Nemzeti keretek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94V.2. Európai uniós pályázatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96

Irodalomjegyzék és jogszabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97

Menner Ákos – A gyakorlati képzés szervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99

I. A gyakorlati képzés szervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99I.1. Képzésszervezés – Tervezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101



5

I.2. Képzésszervezés – Megvalósítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111I.3. Képzésszervezés – Ellen rzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117I.4. Képzésszervezés – Visszacsatolás, folyamatos fejlesztés . . . . . . . . . . . . . 119I.5. A gyakorlati oktatás lebonyolítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120

Ellen rz kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115

Irodalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126

Mellékletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127

Borbás Anikó–Csendes Lilla – A szakmai vizsga szervezési kérdései. . . . . . . 139

Bevezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139

I. A szakmai vizsga helye és szerepe a szakképzésben . . . . . . . . . . . . . . . . . 140I.1. Ki vehet részt a szakképzésben? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140I.2. Hol folytatható képzés? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140I.3. Ki folytathat iskolarendszeren kívüli szakképzést? . . . . . . . . . . . . . . . . 140I.4. A szakképzés megkezdésének és folytatásának általános feltételei . . . . . . . . 140I.5. Ki vizsgáztathat? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141I.6. A szakmai vizsgáztatással kapcsolatos általános rendelkezések . . . . . . . . . 141

II. A szakmai vizsga el készítésével kapcsolatos teend k . . . . . . . . . . . . . . . 142II.1. Hogyan készüljünk a vizsgára? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142II.2. Milyen dokumentumokat kérjünk a vizsgázóktól? . . . . . . . . . . . . . . . . 143II.3. Mit tartalmazzon a jelentés, kinek jelentünk? . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144

III. A vizsgabizottság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145III.1. Kik lehetnek a vizsgabizottság tagjai? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145III.2. Melyek az elnök feladatai és jogköre? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147

IV. A vizsgabizottság m ködése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148IV.1. Hogyan m ködik törvényesen és szakszer en a vizsgabizottság? . . . . . . . . 148IV.2. Mit tartalmazzon a jegyz könyv?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149

V. Az írásbeli vizsgával kapcsolatos feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150V.1. Hogyan zajlik az írásbeli vizsga? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150V.2. Hogyan értékeljük az írásbeli dolgozatot? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151



6

VI. A gyakorlati vizsgával kapcsolatos feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151VI.1. Hogyan bonyolítsuk szakszer en a gyakorlati vizsgát? . . . . . . . . . . . . . 151

VII. A szóbeli vizsgával kapcsolatos feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153VII.1. Milyen feladatok merülnek fel a szóbeli vizsgán? . . . . . . . . . . . . . . . 153

VIII. A vizsgázó teljesítményének értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154VIII.1. Hogyan értékeljünk? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154VIII.2. Mikor sikertelen a vizsga? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155

IX. A szakmai vizsga iratai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156IX.1. Törzslap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156IX.2. Bizonyítvány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157IX.3. Milyen feladatunk van a vizsga után? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 158IX.4. Milyen számítógépes segédeszköz használható

a dokumentumok kitöltésére? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159IX.5. Bélyegz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160IX.6. Írásbeli tételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160IX.7. Dolgozatpapír . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160IX.8. Jegyz könyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160IX.9. Osztályozóív . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160IX.10. Iratkezelés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160

Összegzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162

Mellékletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 163

Nagy Ildikó – Rendezvényszervezés feln ttképzési szolgáltatásokhoz . . . . . . 169

Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169

I. Alapfogalmak. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170I.1. Rendezvény, rendezvényszervezés fogalma, kialakulása . . . . . . . . . . . . 172

II. Rendezvényszervez cégek, intézmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175II.1. Teljes kör szolgáltatást nyújtó cégek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176II.2. Teljes kör szolgáltatást nyújtó és saját kapacitással rendelkez cégek. . . . . 176II.3. Speciális szolgáltatók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176II.4. Civil szervez dések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177II.5. Hazai szervezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 178II.6. Nemzetközi szervezetek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 178

III. Rendezvényfajták, rendezvénytípusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179III.1. A rendezvények fajtái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180



7

IV. A rendezvényszervezés folyamata, a rendezvényszervezés szakaszai . . . . . . . . 184IV.1. Tervezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 185IV.2. El készítés, szervezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186IV.3. Forgatókönyv – program. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186IV.4. Utómunkálatok – a lebonyolított rendezvény értékelése . . . . . . . . . . . . 187

V. Oktatási vállalkozások rendezvényeinek típusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188

Mellékletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .200

Felhasznált irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 210




9

Szerz k

Borbás Anikó igazgatóBudapesti Kommunikációs és Üzleti F iskolaTovábbképzési és Szakképzési Intézet

Csendes Lilla igazgatóWerk Akadémia

Menner Ákos min ségbiztosítási szakértNemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet

Nagy Ildikó f iskolai tanárBudapesti Kommunikációs és Üzleti F iskolaProtokoll, rendezvény szakirány-vezet

Szilágyi AnnaBudapesti Kommunikációs és Üzleti F iskolaEurópai Tanulmányok Intézete

Dr. Vass László (CSc.) f iskolai tanár, rektor Budapesti Kommunikációs és Üzleti F iskola

Dr. Zsu a Ákos f iskolai docens, stratégiai igazgató Budapesti Kommunikációs és Üzleti F iskola




11

El szó

Az egész életen át tartó tanulás id ben, térben legnagyobb területe a feln ttek általános és szakmai oktatása-képzése, melynek számszer sége és min sége jelent s tényez a társadal-mi-gazdasági fejl dés sikerességében. Magyarországon az utóbbi két évtizedben a feln tt-képzés fejlesztését jelent s kormányzati intézkedések és programok segítették, melyek sorá-ból kiemelkedik az Európai Unió támogatásával 2005 májusában indult, és 2008 júliusában befejez dött Humán Er forrás Operatív Program (HEFOP) 3.5.1. jel központi program.

A program alapvet célja volt az egész életen át tartó tanulás lehet ségeinek szélesítése a munkaer piac és a feln ttképzés igényeinek megfelel , célcsoportok szerint di erenci-ált, korszer – szakképesít , illetve szakmai és nyelvi, valamint kiegészít – programok, tananyagok kifejlesztésével és közreadásával. A program megvalósításán konzorciumi együttm ködésben dolgoztak az iskolarendszeren kívüli feln ttképzés meghatározó állami intézményei: a regionális képz központok, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, valamint a Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet. (Utóbbi a programkoordinátori funkciót is ellátta 2007-t l, addig a Nemzeti Feln ttképzési Intézet volt a programvezet ).

A projekt fontos alprogramja volt a feln ttképzésben dolgozó tanárok, és szakemberek isme-reteinek, és módszertani kultúrájának b vítése, tekintettel arra, hogy számukra nincs elfo-gadott állami továbbképzési rendszer. Ezt a célt új tananyagok kidolgozásával, és kísérleti képzéseken történ kipróbálással valósítottuk meg. Ennek a programnak a felel se és meg-valósítója az Intézet volt.

Azok a kötetek, melyeket a Kedves Olvasó a kezében tart, négy témakörben – a hazai fel-n ttképzés rendszere, korszer andragógiai ismeretek és módszerek, fejlesztési és kutatási eredmények, továbbá az Európai Unió feln ttképzési stratégiája, illetve a fejlett országok gyakorlata –, több mint negyven fejezetben tartalmazzák azokat az alapvet ismereteket, és a hozzájuk kapcsolódó szakirodalmi szemelvényeket, melyeket egy tanár-továbbképzési rendszer alapjaként fontosnak tartunk.

A tananyagok az érdekl d szakmai közönség számára három regionális konferencián, és nyolc szemináriumi továbbképzésen kerültek bemutatásra, így azok f tartalmát el zetesen több százan ismerhették meg.

Szeretném a szakmai nyilvánosság el tt is megköszönni a fejleszt munkát koordináló szak-mai tanácsadó testület tagjainak munkáját, akik a hazai fels oktatás jeles képvisel i. A testület elnöke volt Hunyady György akadémikus, tagjai: Benedek András professzor, a BME APPI igaz-gatója, Koltai Dénes professzor, a Pécsi Tudományegyetem dékánja, Szekeres Tamás professzor a Széchenyi Egyetem rektora, Vass László, a Kommunikációs F iskola rektora.



12

Köszönöm a szerz k munkáját, akiket neves szakemberek közül kértünk fel az egyes feje-zetek írására. Így munkatársaink lettek az egyetemi pedagógiai és andragógiai tanszékek vezet oktatói, a regionális képz központok, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, és a regionális munkaügyi központok, valamint a Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet vezet munkatársai.

Nem utolsósorban köszönöm munkatársaim közrem ködését a sorozat elkészítésében, a kísérleti konferenciák, valamint szemináriumok szervezésében.

Ajánlom ezt a tananyag-sorozatot els sorban azoknak a kollégáknak, akik a feln ttképzés területén dolgoznak, és összefoglaló képet szeretnének kapni err l a szerteágazó oktatá-si-képzési területr l, ugyanakkor egy-egy kérdéskörben szívesen szereznének mélyebb, és pontosabb ismereteket. Remélem, hogy a sorozat jól fogja szolgálni a feln ttoktatás tanár-továbbképzését, de talán hasznosnak találják, és alkalmazni fogják az egyetemi és f iskolai andragógus képzésben is.

Budapest, 2008. június 13.

Nagy László a Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet f igazgatója



13

Bevezetésa tanár-továbbképzési füzetekhez

A Humán Er forrás Operatív Program (HEFOP) 3.5.1. jel központi program keretében kifej-lesztett „Tanár-továbbképzési Füzetek” azoknak a feln ttképzési problémaköröknek ismeret-anyagait tartalmazzák, amelyekben a tanároknak megfelel szakmai tudással, illetve tájéko-zottsággal szükséges rendelkezniük.

A kötetekben szerepl tananyagok négy témakört dolgoztak fel: a hazai feln ttképzés rend-szerét, az andragógia és módszertan korszer ismereteit, illetve a feln ttképzés hazai fejlesz-tési és kutatási eredményei ismereteit, valamint az Európai Unió és a fejlett országok feln tt-képzés-politikáját. Ezen problémakörökben összesen 9 résztémában, közel hetven fejezet készült el, melyek tanulmányokat/szakcikkeket, szöveg- és fogalomgy jteményeket, illetve gyakorlati útmutatókat, leírásokat tartalmaznak.

A tananyagot nyolc kötetben csoportosítottuk tematikus összeállításban. Az egyes témakö-rökben elkészült kötetek tartalma – a teljesség igénye nélkül – a következ :

Az els kötet tartalmazza a hazai feln ttképzési rendszer legfontosabb jellemz inek össze-foglalását, így többek között az iskolarendszeren kívüli feln ttképzés cél- és feladatrendsze-rét, valamint eredményes és hatékony m ködtetésének jogi, intézményi, pénzügyi, illetve támogatási kereteit. Ide tartozóan kerül bemutatásra a feln ttképzés min ségbiztosítása: az intézmény- és program-akkreditációs rendszer.

A második kötetben kiemelt fontosságú problémakörként került bemutatásra az állam által elismert szakképesítések rendszere a legújabb fejlesztések tükrében, így többek között: az új Országos képzési jegyzék, a szakmai és vizsgakövetelmények, a vizsgarendszer, és a központi programok. A témakörben kerül bemutatásra a feln ttképzés adatszolgáltatási rendszere.

A harmadik kötet az andragógia f bb ismereteit tartalmazza, ezen belül a feln ttkori tanulás pszichológiai sajátosságait, a feln ttek tanulási aktivitását befolyásoló tényez ket, valamint a feln ttképzésben dolgozó tanárok és szakemberek szükséges kompetenciáit. Ebben a kötet-ben kerültek összefoglalásra a kulcskompetenciák az európai referencia-keret alapján.

A negyedik kötetben a gyakorló tanárok és szakemberek eredményesebb munkájához szük-séges feln ttképzés-módszertani ismeretek kerültek összefoglalásra, így többek között a tanulás szervezeti eszközei, az egyéni és csoportos tanulás módszerei, illetve az értékelés elméleti és gyakorlati kérdései. Ebben a kötetben szerepel a pályaorientáció ismeretrend-szere, a különböz szolgáltatások.



14

Az ötödik kötetben a feln ttképzés szervezésének feladat- és módszerrendszere került bemu-tatásra, els sorban gyakorlati oldalról, mivel ez a feladat sok képz intézményt érint.

A hatodik kötet a feln ttképzés legfontosabb fejlesztési és kutatási eredményeib l összeállí-tott – a szakmai közvéleményt legjobban érdekl – válogatást tartalmazza, így többek között a program- és tananyagfejlesztés gyakorlatáról, az el zetes tudásmérésr l, illetve a min ség-biztosítás európai fejlesztési tendenciáról.

E témakörhöz kapcsolódik a hetedik kötet, amely a távoktatás és az e-learning fejlesztési kérdéseit és eredményeit foglalja össze.

A nyolcadik kötet összefoglalást ad az Európai Unió feln ttképzési stratégiájáról a f doku-mentumok alapján, továbbá bemutatja a legfejlettebb európai országok feln ttképzési rend-szereit.

A kilencedik kötet a kifejlesztett tananyagsorozatot egészíti ki: egybeszerkesztve tartalmazza a tanár-továbbképzési konferenciákon elhangzott tizenhét bevezet el adást, melyekkel indult a kísérleti továbbképzés.

A véglegesített tananyagok hasznosításának további jó lehet ségét adta egy pótlólagos forrás elnyerése, mely lehet vé tette az elkészített tananyagok rövidített e-learning változatának elkészítését.

A tanár-továbbképzési tananyagok több csatornán lesznek elérhet ek 2008. szeptember 1-t l: a regionális képz központok, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, valamint az NSZFI honlapjain olvashatók, illetve letölthet lesz egyéni regisztráció alapján.

A fejlesztésben részt vett szakemberek nevében kívánom, hogy tanár-kollégáim hasznosan forgassák a továbbképzési füzeteket, hiszen tanítványainknak is példát kell mutatnunk, ha meg akarjuk ket gy zni az egész életen át tartó tanulás szükségességér l!

Zachár László a Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet f igazgató-helyettese


A kommunikáció és a feln ttképzés kapcsolódási területei

15

Vass László–Zsu a Ákos

A kommunikáció és a feln ttképzéskapcsolódási területei

Bevezetés

Korszer kommunikáció jelent sége a feln ttképzés mechanizmusaiban

A korszer kommunikációs eszközök alkalmazása a mai oktatásban olyan szükséges elem, amelyet megkerülni nem lehet. A kommunikáció olyan közvetít közegeket ismert fel, amelyek a XX. század végén sem voltak tudhatók. Nem volt példa arra, hogy alkalmazza-nak bizonyos eszközöket, melyek mára már olyan hétköznapivá váltak, hogy szinte nem is m ködhet nélkülük egy modern szervezet sem. Az oktatásban a kommunikáció fontossága megkérd jelezhetetlen, különösen a hallgatókkal való információ átadás során, illetve az oktatók és a képz intézmény közötti információcsere- és átadás során. A kommunikáció pedig jelent sen átalakult az oktatásban is. A kommunikáció a szervezet, a képz intézmény bels munkaszervezésére, bels kapcsolati viszonyainak alakulására tekintettel történik. A kommunikációs eszközök alkalmazása az oktatók és az oktatásszervez , az oktatók és a képzésért felel s vezet , illetve az oktatásban résztvev k és az operatív vezetés közötti kom-munikáció során a legfejlettebb technológia alapján kell m ködnie. A legfejlettebb techno-lógiát igénybe véve kell az információkat átadni, mivel az oktatás min ségének fenntartása érdekében nem veszíthet id t a képz intézmény.

A hatékonyság elérése jelen esetben a kommunikáció segítségével történik. A kommuni-káció és az információk cseréje, az információk átadása javíthatja a hatékonysági mutatót, javíthatja a hatékony, szervezett munkavégzést és a körülményeket. Az oktatásban, csakúgy, mint más szektorokban, a folyamatosság és a gyors fellépés jelenti a hatékonyság egyes elemeit. A fi nanszírozás, az oktatás tervezése és megszervezése során alkalmazott kommu-nikációs technikák és algoritmusok a hatékonyság érdekében tett lépéseknek min síthet ek. A szervezettséghez a kommunikáció szorosan hozzátartozik, a kommunikáció nem lassít-hatja azokat – az egyébként jól felépített rendszerb l adódó – el nyös lépéseket, amelyeket a képz intézmény m ködtet. Konkrét példával igazolva az elvont állításokat: nem lehet megtenni a XXI. században, hogy az oktatóknak készpénzben fi zet az intézmény, ahelyett, hogy az interneten keresztül m köd banki átutalást választaná. A kommunikációs forma, az internet-kapcsolat megkönnyíti és felgyorsítja a szervezést, és könnyebben lehet tervezni ez által. A példa azokat a megoldásokat szimbolizálja, amik annak érdekében szüksége-sek, hogy a képz intézmény szervezettsége a lehet legfejlettebb legyen. A kommunikáció ebben az esetben nem önmagáért való fejlesztést jelent, hanem annak érdekében, hogy általa a képz intézmény szervezete váljon hatékonyabbá.

1_resz.indd 15 2008.09.02. 7:45:24


16

I.A feln tt tanulók oktatásba történ

bevonásának lehet ségei

Ebben a fejezetben azokat a csatornákat mutatjuk be, amelyek a hallgatók bevonásának különböz módszereit jelentik. A hallgatók bevonásának módjai lehetnek jogszabályi ala-púak és lehetnek marketing-kommunikáció alapúak. A jogszabályi alapú becsatornázás is két csoportra bontható. Az egyik a hallgatók bevonása a feln ttképzési jogszabályok alapján, a másik az a csoport, amely szerint egyéb jogszabályok alapján (például pályázati forrásokat kijelöl jogszabályok alapján) történik a feln ttek bevonása.

A hallgatók oktatásba történ bevonása azonban több tényez együttes következménye: a jogszabályok, amelyek megadják a lehet séget arra, hogy a hallgatók oktatását a feln tt-képzési intézmények minél költséghatékonyabban végezzék, a marketing-kommunikáció, ami azt segíti el , hogy a hallgatók minél nagyobb létszámban látogassák az órákat és irat-kozzanak be a képz intézmény programjaira, illetve a munkaer -piaci helyzet az, amelyek meghatározzák a hallgatók bevonását az oktatásba. A jogszabályok olyan lehet ségeket biztosítanak, ami miatt a képz intézményeket érdemes m ködtetni. A jogszabályok a jog-alkotó politikája következtében alakulnak így: a cél természetesen az, hogy a képz intéz-mény minél jobban felkészüljön az új évezred kihívásaira. A cél, hogy a rendszerváltás utáni – sok esetben – kellemetlen munkaer -piaci változásokat minél jobban kiküszöböljük, vala-mint, hogy a munkaer piac mai igényeihez igazodjon az ország aktív munkaer -állománya. A jogszabályok tehát a jogalkotó igényét jelzik: minél több képz intézmény jöjjön létre, minél több hallgatót képezzenek a magyar oktatásban, minél magasabb színvonalú képzé-sekkel minél inkább le lehessen törni a munkaer hiányt és a munkanélküliséget.

A képz intézmény szempontjából a marketing és a kommunikáció fontos: a saját szellemi ter-mékét, ami nem mellékesen profi torientált szolgáltatás, az oktatói tevékenységét minél több személynek tudja eladni. Ehhez arra van szükség, hogy a képz intézmény ne csak üres reklá-mokban hirdesse önmaga tevékenységét, hanem magas szinten m velje is az oktatást, mivel a hallgatók csak e két faktor együttes jelenléte után fognak megjelenni nagyobb számban a képzintézménynél.

A harmadik tényez : a munkaer piac. Nem függetlenítheti magát egy képz intézmény sem a munkaer -piaci mozgásoktól, amib l az következik, hogy a munkaer piacot kell els sor-ban fi gyelembe vennie a képz intézménynek. Mi a munkaer piacon a kereslet? A kérdésre válaszolva megkapja a képz intézmény azt az eredményt, ami szerint el lehet kezdeni az oktatás tartalmi, gyakorlati oldalát. A munkaer piac kereslete globális kérdés, nem erre

1_resz.indd 16 2008.09.02. 7:45:25


17

a fejezetre tartozik, ezért mintegy tényként kezeljük e helyütt. A munkaer piac az a szeg-mens, ami a kezdeti mérföldk minden feln ttképzési intézmény számára. A feln ttek kép-zése ugyanis nem puszta oktatás: a feln ttképzésben nem olyan személyek vesznek részt, akiknek kötelességük részt venni, és a feln ttképzési intézményb l kikerülve közvetlenül látniuk kell képzésük eredményét. A képzést így csak a munkaer -piaci igényekhez lehet igazítani, nem máshoz. A képzésbe való bevonás feltételei tehát nem csupán egy oldalról vizsgálandók. A képzés a munkaer piac, a kommunikáció és a jogszabályok által három oldalról meghatározott térben értelmezhet . Egyik tényez t sem túlhangsúlyozva, de mind-egyiket azonos arányban kezelve lehet megtalálni azt az algoritmust, amely végs soron odavezet, hogy a hallgatók bevonását meg lehet kezdeni! A munkaer piac jelenlegi mozgása és a kereslet alakulása olyan tényez , amely meghaladná a fejezet kereteit, így e helyütt mell zzük tárgyalását.

A jogszabályi alapú hallgatóbevonásI.1.

A jogszabályi alapú hallgatóbevonás els dlegesen a feln ttképzési jogszabályokra épít-het . A feln ttképzési jogszabályok olyan támogatásokat, olyan csatornákat, olyan lehet -ségeket tartalmaznak, amelyek alapján a hallgatókat könnyen be lehet vonni az oktatásba. Természetesen – és e fejezetben kimerít en foglalkozunk ezzel a témával is – ez csupán lehet ség, hiszen a jogszabályok csak olyan jogokat kínálnak, amelyekkel lehet élni, de ett lmég nem lesznek tömöttek a padsorok minden képz intézményben. Az Fktv. a feln ttkép-zésbe való bevonásnak a szakképzési hozzájárulás címén történ támogatási módját tar-talmazza, illetve ehhez kapcsolódóan a saját munkavállaló képzését. A saját munkavállaló képzése a szakképzési törvényben szabályozott tárgykör.

A szakképzési törvény szerint a saját munkavállaló képzése a következ képpen lehetséges. A munkavállalót foglalkoztató vállalkozás (köztisztvisel k és közalkalmazottak nem vehet-nek részt ilyen módon ebben a programban, a foglalkoztató személyi hatálya éppen ezért sz kre szabott) saját munkavállalójának képzésére fordíthatja azt az összeget, amit szak-képzési hozzájárulásként a Munkaer piaci Alapba befi zetne. A saját munkavállaló képzése azonban kényelmetlen jogi és adminisztratív kötelezettségeket jelenthet a képz intézmény-nek. A saját munkavállaló képzése ugyanis úgy valósulhat meg, ha a foglalkoztató egy nem feln ttképzési intézménnyel szerz dést köt munkavállalói oktatására, és a Munkaer piaci Alapba fi zetend összeg helyett a munkavállalók után fi zetett szakképzési hozzájárulást a képz (nem feln ttképz ) intézménynek fi zeti meg. A feln ttképzési intézmény abban az esetben vállalhat oktatást és köthet szerz dést a foglalkoztatóval, amennyiben az már kötött egy szerz dést a nem feln ttképzési intézménnyel. A feln ttképzési intézmény a szerz déstlegfeljebb csak a szakképzési hozzájárulás 33%-ára kötheti meg. A szakképzési hozzájárulás a munkavállaló után fi zetett bértömeg másfél százaléka, tehát a fennmaradó (és legfeljebb 33%-ot elér ) lehetséges szerz dési összeg igen csekély. A hallgatók bevonásának módja lehet tehát a szakképzési hozzájárulás feln ttképzési intézménynek juttatása, ez azonban a képzési piac jelenlegi felépítését tekintve gyenge lábakon áll. A képzési piac felépítése miatt

1_resz.indd 17 2008.09.02. 7:45:25


18

a szakképzési hozzájárulás „felhasználása” kifejezetten jó a foglalkoztatóknak és azok mun-katársainak, hiszen alacsonyabb szerz dési árért tudják feln ttképzési intézmények szolgál-tatásait megszerezni. A szakképzési hozzájárulás „felhasználásával” létesített szerz désektehát olyan ösztönz k, ami alapján a hozzájárulást nem a Munkaer piaci Alapba töltik fel, hanem azt a feln ttképzési intézmények fi nanszírozására fordítják közvetlenül. A feln ttkép-zési intézmények közvetlen fi nanszírozása pedig megteremti a lehet séget a hallgatók bevo-nására. A szakképzési hozzájárulás kapcsán azonban nem árt leszögezni, hogy az alacsony mivolta miatt nem valódi fi nanszírozója a képz intézményeknek. A fi nanszírozás megfelelmódja az lenne, ha nemcsak a hozzájárulás 33%-át lehetne ezen a módon megszerezni, hanem a 100%-át, és nemcsak kiegészít szerepet töltenének be a képz intézmények, hanem lehetne azokkal szabadon szerz dni.

A hallgatók bevonásának más módjai annak ösztönzése, hogy a hallgatókat oktató, képzintézmények minél kedvez bb jogi feltételekben részesüljenek. A kedvez jogi feltételek között az adózás könnyítése, a különböz támogatások állnak, természetesen intézményi akkreditációt követ en. A hallgatók bevonásának más közvetett módjait is az Fktv. tartal-mazza, mint például azt, hogy a feln tt hallgatókat személyi jövedelemadó kedvezmény illeti meg. A Munkaer piaci Alapból folyósított támogatásokat egyébként szinte ugyanúgy lehet értékelni, mint a többi közvetett ösztönz t a hallgatók bevonására. A hallgatókat fogadni tudó képz intézményeknek rendkívül nagy segítséget jelent a normatív támogatás és más olyan támogatások, amiket az Alapból fi nanszíroz a költségvetés.

A Munkaer piaci Alap jelent ségén és a szakképzési hozzájáruláson kívül a munkaügyi köz-pontok által létesített alapok, pályázatok és megállapodások is lehetnek alapjai a hallgatók rekrutálásának, ami ebben az esetben a második közvetett módszer, amit a képz intézmé-nyek igénybe vehetnek. A munkaügyi központ nyilvántartásba veszi a képz intézményeket, és így a képz intézmények közül a nyilvántartásból választhatnak az érintettek.

A pályázat alapján történ hallgatóbevonásI.2.

A munkaer -piaci helyzett l függetlenül a képz intézmények részesülhetnek pályázati források-ból is. A pályázati forrásokat szintén jogszabályi alapokon keresztül lehet megszerezni, ugyanis a pályázatok olyan magyar vagy európai uniós költségvetésb l származó források elosztását érintik, amelyeknek természetesen jogszabályi alapjaik vannak. A pályázati forrásoknak széles tárháza nyílt meg az EU csatlakozás után, amib l az következik, hogy leltározásuk szinte fel-térképezhetetlen. A feln ttképzésre kifejezetten fordítandó összegek azonban bemutathatóak. A Regionális Operatív Program (a továbbiakban: ROP) és a Humáner forrás Fejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: HEFOP) olyan operatív programok, amelyeknek több intézkedése is releváns ebben a tekintetben, így a pályázati források ezekb l származnak nagyobb részt.

A pályázati források azokon a jogszabályi alapokon nyugszanak, amelyeket több kormányren-delet és több miniszteri rendelet képez. A rendeletek számainak felsorolása értelmetlen lenne

1_resz.indd 18 2008.09.02. 7:45:25


19

ebben a közegben, annyit azonban érdemesnek tartunk megemlíteni, hogy mind a ROP, mind a HEFOP intézkedései között kiemelt helyet foglalnak el a feln ttképzés és a feln ttképzintézmények támogatására vonatkozó szabályok. Igaz, hogy az operatív programok olyan glo-bális viszonyrendszerben m ködnek, mint a humán er forrás fejlesztése, a szakképzés és az értelmiségi réteg fejl dése Magyarországon, illetve minél magasabb regionális szint fejlettség elérése hazánkban, a feln ttképzés ennek ellenére konkrétan is megjelenik az intézkedések szintjén. A munkaer -piaci helyzetet ugyanis nagyban befolyásolhatják az operatív progra-mok intézkedései, természetesen ez a cél a HEFOP és a ROP legtöbb intézkedése szintjén is. A munkaer piac megváltozását pedig így a kínálati oldalról érhetik el.

A két nagy eszközcsoportot ett l még kiegészíti a harmadik, a marketingeszközök csoportja, ugyanis közvetlenebb módja a hallgatók bevonásának a marketingeszközök igénybe vétele, mint a jogszabályokon alapuló hallgatóbevonás.

A marketing és a kommunikáció eszközeiI.3.

A marketing- és kommunikációs eszközök bemutatására e helyütt nincs teljes kör lehet -ség, f ként mivel külön fejezetben tekintjük át. Azt azonban le kell szögezni, hogy azokat a marketingeszközöket, amelyek más termékek és szolgáltatások kapcsán is felmerülnek és relevánsak, azokat itt is lehet és kell alkalmazni, némileg kib vítve a listát olyan ele-mekkel, amelyek a gyakorlatban jobban illeszkednek az oktatási, képzési tevékenységhez. Az oktatás és különösen a feln ttoktatás- és képzés akkor lehet sikeres, ha a kommunikációs és marketingeszközöket a képz intézmény vezetése nem kizárólagosan alkalmazza, hiszen a silány terméket kizárólag PR eszközökkel nem lehet eladni – szól a reklámszakma régi köz-mondása. A PR és a marketing kommunikációs eszközei olyan segítséget, mankót jelentenek a szolgáltatás nyújtásában, amellyel könnyen népszer síteni lehet a szolgáltatást, de ennek semmi értelme nincs abban az esetben, ha a szolgáltatás nem éri el a kívánt eredményt, nem felel meg kell képpen az ügyfél – itt a képzend feln tt – elképzeléseinek és érdekeinek.

Ezek az eszközök – csupán a fantázia határába ütközvén – bármilyen hatást el tudnak érni, így alkalmazásuk attól függ, hogy milyen valódi szolgáltatási tartalom jön létre a kérdéses esetben. A feln ttképzésben a marketing eszközeinek a használata azon múlik, hogy a gya-korlatban milyen képzést valósít meg a képz intézmény. Így általános recept nem adható, de minden esetben külön-külön mérlegelni kell azt az eszközcsoportot, aminek alkalma-zása célravezet az adott intézménynél és annak képzésénél. Vannak olyan munkaer -piaci helyzetek, amikor nincsen szükség nagymérték marketing eszköz felhasználásra és vannak olyanok, amikor er teljes kommunikáció árán érhet el a kell hallgatói létszám a képzésen (nem azért, mert a képzés színvonala gyenge, hanem azért, mert komolyabb magyarázatra szorul vagy jócskán megel zi a korát). A marketingeszközeivel akkor kell élni, ha a képzintézmény nem ismert eléggé.

1_resz.indd 19 2008.09.02. 7:45:25


20

Abban az esetben a marketing eszközeinek felhasználása is érthet , tekintettel arra, hogy magával a céggel, magával a képz intézménnyel szemben kell érzelmi azonosulást kivál-tani a potenciális hallgatókban. Ebben az esetben lényeges elem lehet a pályázati források igénybe vétele annak érdekében, hogy megfelel en fi nanszírozott legyen a képzés a képzintézmény oldaláról, hiszen abban az esetben, ha a képzés ingyen van, térítésmentesen vehet igénybe, akkor az vonzza a feln ttoktatásra várakozókat. Más ilyen elem lehet képzés mellé társítani más szolgáltatásokat térítésmentesen, amelyet a képz intézmény el tud látni, tekintettel emberi er forrás állományára. Ezek jól hangzó marketingeszközök lehetnek az adott képzés esetén. A képzések érinthetnek gyakorlati szakembereket, elméleti szakembe-reket, diplomásokat és nem értelmiségi pályán mozgó személyeket. A marketingeszközöket ezekben az esetekben természetesen a célcsoportnak megfelel en kell meghatározni. Ezek így célcsoportonként más és más képet mutatnak.

A marketing-kommunikációs eszközök használata tehát a hallgatók bevonásának közvetlen módja minden esetben, csak az er sségét és a használatba vett eszközök mennyiségét kell fi gyelembe venni, valamint azt, hogy ezek az eszközök mennyiben felelnek meg az adott célnak. A marketing-kommunikáció eszközei azonban – és ezt fontos hangsúlyozni – minden esetben fontosak. Azokban az esetekben is, amikor a munkaügyi központ vagy más pályázati forrás a fi nanszírozó. Hiszen azt nem lehet elfeledni, hogy attól, hogy a képzést nem a hallga-tók fi nanszírozzák, nem feltétlenül értesülnek róla. Így az értesülések eléréséhez a szakmai képviseletekkel, a szakszervezetekkel, a Munkaer -piaci Alappal és a foglalkoztatókkal való kapcsolatok felvétele is javasolt, amiket ebben az esetben marketing-kommunikációs eszkö-zöknek is tekinthetünk. A kapcsolatfelvétel tehát a legfontosabb közvetlen „reklám” a képzintézménynek, aminek a jelent ségét nem lehet fi gyelmen kívül hagyni.

A képz intézmények regisztrációja a különböz listákra (PAT, Magyar Közigazgatási Intézet, SAKK stb.), illetve ezt megel z en vagy ezt követ en az akkreditáció elnyerése olyan kom-munikációs értékkel bíró tényez k, amik a képz intézmények számára kedvez ek. Azon képzések esetében, amelyek gyakorlati és nem elméleti jelleg ek, szintén megéri csatlakozni ezekhez a listákhoz, mert bár a potenciális hallgató feln ttek nem, de a foglalkoztató több mint valószín , hogy szemlézi azokat.

1_resz.indd 20 2008.09.02. 7:45:25


21

II.Az oktatási marketingeszközök kiválasztása

Az oktatásban nagyon fontos lett mára a marketingeszközök kiválasztása, a marketing eszközeinek alkalmazása. Ez alól ma már a fels oktatási intézmények sem „bújhatnak ki”, de a feln ttképz intézményekre tekintettel hatványozottan jelentkezik ez a követelmény. A feln ttképz intézmények olyan marketingeszközöket válasszanak ki, amelyek a szolgálta-tásukhoz és annak különböz komponenseihez mérten hatékonyak annak érdekében, hogy a feln ttképz intézmény sikeres legyen. A sikeresség egyetlen mércéje pedig a feln ttképzintézmények esetében az, hogy a hallgatók elégedettek, hiszen a továbbképzésük, az átkép-zésük sikeres volt. Ezt pedig csak egy módon lehet megállapítani: sikerült-e a munkaer piac igényeihez alkalmazkodni. A munkaer piac felszívta-e a feln ttképz intézményb l kikerült munkaer t vagy sem? Ez a sikermutató, amit szem el tt kell tartania minden feln ttképz intéz-ménynek. A marketingeszközök alkalmazása pedig ehhez igazodik. A marketingeszközöket, a feln ttképz intézmény legyen kis számú vagy magas hallgatói létszámmal m köd szervezet, alkalmazhatja, csak ki kell választania azokat, amelyek a hallgatóihoz, az oktatóihoz, az álta-luk oktatott tárgyhoz megfelel ek. A marketingeszközök és alkalmazásuk megtárgyalása el tt arról kell szólni, hogy a marketing elméleti szempontjából hogyan értékeljük az oktatás, külö-nösen a feln ttképzés területén a marketinget mint tudományos megalapozottságú gyakorlati jelent ség hozzáadott értéket, amellyel javítható a hatékonyság a feln ttképz intézmény programjainak megvalósítása terén. A marketing – ahogy a mondás tartja – nem elegend a termék eladásának érdekében. A marketing olyan hozzáadott érték, amellyel jelent sen lehet növelni a termék eladását vagy a szolgáltatás igénybe vételét, de a termék eladásához vagy a szolgáltatás igénybe vételéhez arra van szükség, hogy a termék vagy a szolgáltatás jó min séglegyen, és más jellemz iben is megfeleljen a fogyasztói igényeknek.

Az oktatás és azon belül a feln ttképzés különös ebb l a szempontból, hiszen a feln tt-képzés olyan emberi tényez kb l áll össze, amelyek meghatározzák annak min ségét. A munkaer piac állapota, a képzés kereslete és az emberi tényez az, melyekre építeni lehet a feln ttképzés mint szolgáltatás igénybe vételét. A fogyasztói igények kielégítéséhez jelen esetben tehát egyáltalán nem elegend a marketing eszközeivel dolgozni, ugyanis teljes piac-kutatásra és megfelel min ség oktatásra van szükség ahhoz, hogy a hallgatói elégedettsé-get, vagyis a fogyasztói el zetes igényeket beváltsa a feln ttképz intézmény.

A marketingmix elemei és azok magyarázata: elméleti szempontbólII.1.

A marketing mix egyes elemei: a termék (product), az ár (price), az értékesítés (place) és a reklám (promotion). A 4P modellt követve az egyes komponenseket megmagyarázva kerítünk sort arra, hogy az oktatásban bevett olyan eszközöket számba vegyük, amelyekkel sikert lehet

1_resz.indd 21 2008.09.02. 7:45:26


22

elérni. A folyamat (process), az emberek (people) és a fi zikai környezet (physical evidences) kiegészít komponensek is meghatározók tárgyunk szempontjából, hiszen szolgáltatásról van szó. A szolgáltatások esetében pedig adekvát válasz a 7P modellben gondolkodni. Jelen eset-ben tehát nem csupán azokat a kérdéseket kell feltennünk, hogy mit, mennyiért, hol, hogyan adjunk el, hanem azt is, hogy kiknek, milyen környezetben és hogyan lebonyolítva.

A marketingmix elemeinek kibontása az oktatás esetében

1P; a termék: Ebben az esetben természetesen szolgáltatásról beszélünk, vagy divatos kife-jezéssel szellemi termékr l. A szellemi termék az oktatás, a tudásb vülés. A hallgatók tudás-b vülése azonban nem lehet öncélú, és másban is különbözik a hagyományos oktatástól. A feln ttképzés ugyanis két szempontból érdekes. A feln ttképzés olyan szolgáltatás, ame-lyet vagy olyan személyek vesznek igénybe, akik a munkaer piacon nem tudtak elhelyez-kedni, mert átképzésre szorulnak és)vagy el akarják kerülni a munkanélküliséget, vagy ki akarnak abból törni. A másik csoport pedig azon személyek összessége, akik az aktuális munkájukhoz szükséges változó körülményekhez kívánnak alkalmazkodni, azaz továbbkép-zik magukat. Ezért a szolgáltatást kifejezetten a munkaer piachoz kell igazítani. A munka-er -piaci vizsgálatot követ en lehet azt eldönteni, hogy milyen képzést indít el a képz intéz-mény. A képzések lehetnek gyakorlatiak, elméletiek, nyelviek és informatikaiak. A négyféle képzéscsoprtban bármilyen képzés elindítható, ami a munkaer -piaci igényeknek megfelel .Amennyiben nem veszi fi gyelembe a munkaer -piaci mozgásokat a képz intézmény, akkor fennáll annak a veszélye, hogy a képzés nem éri el a befektetett várakozásokat. A terméket adottnak tételezi fel a legtöbb üzleti vagy gazdaságtani elemzés. A terméknek, ebben az esetben a szolgáltatásnak azonban meghatározható vagy alakítható elemei is vannak. Ilyen például a munkaer piac vizsgálata. A szolgáltatás min ségét jelen esetben nem is említjük meg, hiszen azt adottnak kell vennünk (ebb l a szempontból érdekes a humán er forrás menedzsment és a szerkezet kialakítása, valamint a kapcsolati t ke szerepe). A szolgáltatás tehát igenis alakítható, nem konstans érték. A változtathatóság a szolgáltatás nyújtása közben is fennáll. A szolgáltatást nyújtja a képz intézmény, majd amikor a vártnál kisebb arányt ér el bizonyos növekedési szegmensben, a vezet k a termékben is megtalálhatják a problémát: át kell alakítani a képzéseket, mert már nincsen rájuk szükség abban a formában.

2P; az ár: Az árképzést nem lehet egyszer en csak a profi tmaximalizálás eszközének tekin-teni, hiszen az ár nagyban taktikai jellemz je egy feln ttképz intézménynek. A feln ttképzintézmény a képzési piacra való betörésekor olyan árképzést is alkalmazhat, amely jó ver-senyhelyzetet teremt számára, ugyanis megvannak erre a jogszabályi keretek és a pályázati lehet ségek. Le kell szögezni azt, hogy a feln ttképzés jelenlegi gyakorlatát és árait tekintve nem az ár az els dlegesen fontos tényez a 4P modellben.

Az ár el tt minden szempontból a terméket kell fontosság szerint kiemelni. A képzési program, a tudásb vítésre alkalmasság olyan dönt tényez , amiért a hallgatók hajlandóak nagyobb árat is áldozni, viszont ha a szolgáltatás gyenge min ség , nem veszi fi gyelembe a munkaer piac mozgásait és kihívásait, akkor értelmezhetetlen az alacsony ár is. A képzési piac nem minden

1_resz.indd 22 2008.09.02. 7:45:26


23

képzés esetén árérzékeny ugyanis. A piac szempontjából a legfontosabb a termék és az értéke-sítés összessége. Az ár nem mindig meghatározó tényez . Ett l függetlenül azonban a piacon még jelen nem lév feln ttképzési tevékenységet tervez képz intézménynek az árral kapcso-latos lehet ségei nagyon nagyok. Jelenleg több pályázati lehet séget is találhat az érdekl dképz intézmény annak érdekében, hogy a feln ttek képzését kiváltsa a gyakorlatban olyan fi nanszírozási módszerekkel, amelyek alkalmasak a költségek fedezésére is. Az árat gyakor-latilag így ki is iktathatjuk vizsgálataink homlokteréb l bizonyos esetekben, mivel a pályázati források a képzéseket kezdetben akár fi nanszírozhatóvá is tehetik anélkül, hogy a hallgatóknak az költségeket generálna. Az ár tehát másodlagossá is válhat a feln ttképzés jelenlegi magyar gyakorlatában. Természetesen vannak olyan helyzetek, melyekben az árnak fontos szerepe van, mint az olyan keresett képzéseknél, ahol több versenytárssal kell a képz intézménynek megküzdenie a hallgatókért. De ezek minden esetben a képzést l és más (az áron kívüli) ténye-z kt l is függnek, amib l az következik, hogy ezekben a speciális esetekben az ár meghatáro-zása a 4P meghatározásával megfelel komplexitásban értelmezhet és képzelhet el.

Az árnak akkor is jelent s szerepe lehet, amikor olyan képzést fi nanszíroz az oktatási intéz-mény, amelynek magasak a költségei. A magas költségek miatt a képzésnek is magasabb lesz az ára. A képzésben résztvev k vagy a képzés potenciális résztvev i azonban ezt tudják. Tehát az ár nemcsak kiiktatódhat, hanem felfelé is szökhet akkor, ha olyan keresett képzésr lvan szó, amelynek valamilyen ok miatt magas költségei jelentkeznek.

3P; az értékesítés vagy a terület: A szolgáltatás értékesítése különleges jelent ség a feln tt-képzés esetében. A különleges jelent sége pedig abban áll, hogy a feln ttképzés területi muta-tói attól függnek, hogy a munkanélküliség hogyan jelentkezik egy adott területen. A munkanél-küliség melletti fontos tényez a fejlesztések igénye és az ahhoz kapcsolódó továbbképzések. Az értékesítési csatornák ebben az esetben képz központok felállítása területi szinteken, vagy a képz k, oktatók kiküldése a helyszínre. Ennek a hatékonysága költség-haszon elemzéssel elvégezhet és megállapítható. A szolgáltatás területi vonatkozásairól általánosságban azt lehet megállapítani, hogy az az ország területét érinti kisebb vagy teljes területi vonatkozásban.

A képz intézmények országos kiterjedtségre f ként olyan helyzetekben tudnak szert tenni, ha a képzésük olyan jelleg , hogy nem köt dik a munkanélküliség helyi szint csökkentésé-hez, hanem általánosságban értelmezhet a hasznossága, mint egyes európai uniós források projektjeivel kapcsolatos képzések. A munkanélküliség helyi enyhítésében részt vev kép-zéseket m ködtet képz intézmények olyan területeken m ködnek hatékonyan, amelyek kifejezetten alacsony árral kínálnak olyan képzéseket, amelyek f ként gyakorlatiak, és az adott terület munkaer piacának és fejlesztésének feltérképezését követ en alakítják ki ket. A terület tehát így függ össze az értékesítéssel.

Több forrás sokkal inkább a terület fogalmat alkalmazza, mint az értékesítést, mivel az érté-kesítés maga a marketing, így a magyar fordítás alkalmazása a 4P egyik komponenseként igen megtéveszt lehet. A terület szempontjai a feln ttképzés meghatározó tényez iként m ködnek, talán sorrendiségben az árat megel z en is. A terület a szolgáltatás nyújtásának

1_resz.indd 23 2008.09.02. 7:45:26


24

meghatározott helye. A területet az elosztással is helyettesíthetjük és így kapjuk meg a valódi értelmét a 3P komponensnek. Az elosztás jelenti a hagyományos marketing szemléletben azt, hogy a logisztikai szempontokat fi gyelembe véve mely területekre összpontosítsa a válla-lat a termékeit. Ez a képz intézményeknél olyan módon merül fel, hogy a képzésre várók, a képzést igényl k melyik területen vannak. A szolgáltatást helyben kell nyújtani, így a területi szempontokat érvényesíteni kell. Ehhez azonban megintcsak a munkaer piac elemzésére van szükség. A munkaer piac ebben a helyzetben globálisan és lokálisan is értend . A mun-kaer -piaci folyamatok eltér en tudnak érinteni területeket az országon belül.

Az ország területén kívül rendkívül ritka esetben tör ki egy-egy képz intézmény, ott is magyar nyelv oktatással magyar anyanyelv területeken oktatnak hallgatókat. Ebben az esetben a szolgáltatás, vagyis a képzés olyan jelleg , ami hasznosítható az országhatárokon kívül is, és a megnövekedett költségek miatt olyan képzés, amelynek biztos kereslete adódik kül-földön is.

4P; a promóció, azaz magyarul a marketingkommunikáció: A potenciális vev k, vagy a szolgáltatás potenciális igénybe vev i nem minden esetben határozzák el, hogy a szolgál-tatást igénybe veszik. Nem minden esetben rendelkeznek határozott elképzelésekkel arról, hogy milyen képzésre van egyáltalán szükségük. A képzések esetében a munkaer -piaci elemzések alapján látható az, hogy melyik célcsoportot lehet megcélozni a képzésekkel. A célcsoport azonban nem feltétlenül értesül bizonyos tényez kr l, vagy pusztán nem gon-dolkodik olyan tervszer en, mint a képz intézmény. A képz intézménynek így e két kérdés miatt van szüksége reklámra. Az egyik tehát a meggy zés, amikor a célcsoport tagjai bizony-talanok, a másik pedig az a szempont, amikor a célcsoport tagjai csupán potenciálisak, nin-csenek tisztában azzal, hogy szükségük lesz rövid id n belül a képzésre. A feln ttképzés esetében a marketingkommunikációnak külön bekezdéseket szentelünk, ugyanis nem feltét-lenül m ködnek azok a médiumok, amelyek más termékeknél.

El bb azonban röviden elengedhetetlen szólni a 4P modell kiegészít ir l, el ször is az emberekr l, amely az 5P. Az emberek komponenst pontosan a marketingmix szolgálta-tás speciálisként értelmezett modellje miatt vezették be. Az 5P az a jellemz a b vített marketingmixben, amely mind az oktatókat, illetve b vebben a képz intézmény humán er forrását, mind a hallgatókat érinti. A hallgatók a szolgáltatást igénybe vev felek, tehát a hallgatók szempontjából a képzésnek minél magasabb színvonalúnak kell lennie, és olyan-nak, amely teljesítése után a hallgató a saját szempontjai szerint minél jobban el tud helyez-kedni, vagy magasabb pozíciót tud szerezni a képzésnek köszönhet en. Az oktatók és a képz intézmény személyi bázisa szempontjából pedig az emberek szegmens a folyamatos fejlesztést, az oktatók továbbképzését és a tananyag fejlesztését jelenti. Az emberek tehát más megközelítésben mutatja meg azt a szolgáltatás-min ségi követelményt, amelyet más szemszögb l a 4P modellben is kifejtettünk. A képzés a személyes élményre épül, tehát megkövetelend az oktatók és a hallgatók együttm ködése és a képzések megfelel kivá-lasztása annak érdekében, hogy a képzés után a kikerült hallgatók keresettek legyenek azzal a tudással, amit a képz intézmény biztosít nekik.

1_resz.indd 24 2008.09.02. 7:45:26


25

A fi zikai körülmények olyan érzelmi azonosulást érhetnek el a hallgatóknál, a szolgálta-tást igénybe vev nél, hogy azok pozitív segítséget jelentenek a hallgatók elégedettségé-nek elérése érdekében. A folyamatnak megtervezettnek kell lennie. A szolgáltatás nyújtása maga folyamat, és ezt a folyamatot úgy kell lebonyolítani, hogy a hallgatók és az oktatók között együttm ködés jöjjön létre. Az együttm ködés azt jelenti, hogy a hallgatók számára a lehet legrugalmasabb módon végzik a képzést az oktatók, a hallgatók pedig saját érdekük-ben látogatják az órákat és teszik azokat a feladatokat, amelyeket az oktatók rájuk bíznak. A folyamat tehát a rugalmasság és a teljesítmény köré szervez dik, a képzési piacon talán ez a két legfontosabb tényez a folyamatkomponenst illet en.

A marketingkommunikáció, azaz a 4 P komponens olyan hosszabb lélegzetvétel tényez ,amivel szükség van több bekezdésen keresztül is foglalkozni. A marketingkommunikáció általános megközelítéseivel ebben a fejezetben nem foglalkozunk, a marketingkommuni-káció általános megközelítésmódjait adottnak vesszük, adottnak tételezzük fel. A marke-tingkommunikáció fogalmába a képzési piacon olyan tényez k is beletartoznak, amelyek a marketingkommunikáció általános megközelítésében margón kívül esnek. Ezek között meg-találjuk a personal sellinget például. A képzési piacon való megvalósulásában foglalkozunk továbbá a sales, a DM témaköreivel és a PR, valamint a sales promotion témakörével is.

A marketingkommunikáció tervezett módon valósul meg. A tervezett marketingkommunikáció olyan el gondolkodást igényel a képz intézmény operatív és szakmai vezetését l, ami a piaci vizsgálatokkal egyidej . A piac állapotát feltérképezve lehet látni azt, hogy a kommunikáció milyen célcsoportra irányuljon, és milyen üzeneteket valósítson meg. Jelen esetben a kommunikáció az értékesítés egyik olyan kiegészít oldala, amely arra jön létre, hogy egy megfelel helyzetelemzés-b l (amelybe ennek megfelel en a piac vizsgálata, elemzése és jellemzése is beletartozik) kiindulva olyan megállapításokat tegyen, hogy milyen üzeneteket, milyen csoportokat megcélozva, milyen id közönként tegyen meg a képz intézmény, és ami a legfontosabb, milyen eszközökkel tegye ezt meg. Az eszközök között vizsgálhatjuk meg a PR-t és annak eszközeit, valamint a personal sellinget és a sales promotiont. A tervezett marketingkommunikáció olyan folyamatábra, amelybe bármikor bekerülhetnek olyan elemek, amelyek a nem várt eseményekre reagálnak, illetve a nem várt ese-ményeket kezelik. A tervezettség a marketingkommunikáció olyan alapeleme, amellyel akkor is érdemes élni, ha a képz intézmény nem jelent s piaci szerepl .

A sales promotion olyan – akár a kommunikációs eszközökhöz is besorolható tényez –, amelyet azok a vállalatok, társaságok alkalmaznak, amelyek ki akarják kényszeríteni a ter-mékük megvásárlását, a szolgáltatásuk igénybe vételét. Ezek az eszközök a hagyományos sales promotion tevékenységben a vásárlói ajándékok, a vásárlói pályázatok, a vásárlási utalványok automatikus termék mellé tétele annak érdekében, hogy a versenytársak közül a fogyasztó a vállalat termékét válassza. A képzési piacon is említhetünk ilyen eszközöket, ilyen ösztönz ket, mint például az ingyenes képzés, amit más pályázatból vagy a szakkép-zési hozzájárulások összegéb l fi nanszíroz a képz intézmény. A sales promotion elemei lehetnek ezen kívül a tanácsadási tevékenység végzése annak a cégnek vagy más partner-nek, akinek a dolgozóit oktatta a képz intézmény. A sales promotion elemeinek tekinthetjük

1_resz.indd 25 2008.09.02. 7:45:27


26

a távolság esetén a képz intézmény utazását és a helyben oktatást, vagy olyan kényszeríterej el adó bevonását, aki vonzza a hallgatókat.

A personal selling a személyes meggy zés módszere. Olyan kommunikációs eszköz, amit legin-kább a telemarketing tevékenységet végz k vagy a biztosítási ügynökök végeznek. A personal sellingnek azonban komoly szerepe van a feln ttképzésben. Ugyanis a munkáltatókkal való kapcsolattartás, a foglalkoztató meggy zése, hogy dolgozóit írassa be a képzésre és hallgató-ként vegyenek részt, személyes meggy zés és kapcsolatrendszer felépítésén múlik egyrészt. A personal selling természetesen nem zárja ki más módszerek alkalmazását, mint például az imént említett sales promotion vagy egyéb reklám vagy PR tevékenység igénybe vételét.

Tekintettel arra, hogy a PR egyes eleminek felsorolása vagy számba vétele szinte lehetetlen és szükségtelen, mivel a kreatív munkakörbe tartozva megújuló kérdésr l van szó, nem szá-nunk rá külön bekezdéseket. A PR a feln ttképzés ugyanolyan fontos eleme, a feln ttképzési marketingkommunikáció ugyanolyan fontos és hasznos eleme, mint az eddig kifejtettek.

III.Szervezeti-, kapcsolati- és humánt ke szerepe

A képz intézmények esetében a szervezeti és a kapcsolati t ke szerepe nagyon fontos szempont. A szervezeti és a kapcsolati t ke egyben humánt ke is, egyben olyan forrás, amelyb l a képz intézmény kiindulásként meríthet. A kapcsolati t ke szerepe – akár a marketingkommunikációs eszközöké – korlátozott kell, hogy legyen, másrészt megálla-pítható róla, hogy olyan jogon kívüli tényez , amit a kötelez és alternatív, fakultatív jogi követelményeken kívül kívánnak meg az üzleti érdekek. Természetesen hiba lenne azt gon-dolni, hogy a feln ttképzés nem piaci alapokra épül, hiszen a munkaer piac és az okta-tás is piaci alapokon m ködik, az állami szférát leszámítva: ez nem nóvum. Ebb l kiin-dulva tehát elengedhetetlen mérlegelni azt, hogy mennyit jelent az akkreditáció mind intézményi, mind program szinten. Az akkreditáció tehát ésszer üzleti kötelezettség, nem jogi. A jog minden lehet séget biztosít annak érdekében, hogy az akkreditációt sikerrel vegye a legtöbb azt megpályázó szervezet, képz intézmény, az azonban biztos, hogy azok a képz intézmények, amelyek nem akkreditáltak és azok, amelyek akkreditáltak, két külön csoportot alkotnak. Azon túl, hogy di erenciáltságuk külön kapcsolati háló és szervezeti vizsgálatukat követeli meg az (és természetesen nem jutunk ugyanarra az ered-ményre) megemlítend , hogy a jogi szabályozás is más módon közelíti a két csoportot. A jogszabályi szempontból értelemszer en az akkreditált intézmények csoportja komple-xebb, hiszen ezek azok az intézmények, melyek különböz komoly min ségbiztosítási és jogszabályi követelményeknek eleget kell, hogy tegyenek.

1_resz.indd 26 2008.09.02. 7:45:27


27

A jogszabályok rendelkezéseinek teljesítése és azon túlIII.1.

Minden jogszabályi feltételt fi gyelembe véve, minden jogi kötelezettséget tekintetbe véve a szervezetünk még korántsem teljes. A hallgatók bevonásának jól kialakított módja, a szer-vezeti struktúra kialakítása viszont olyan tényez k, amelyekre a jogszabályok nem adnak választ. A jogszabályi feltételek azonban nem egységesek. Le kell szögeznünk tehát, hogy melyek azok a jogszabályok, amelyek rendelkezéseinek feltétlenül eleget kell tennünk, ha színvonalas feln ttoktatást kívánunk végezni, majd ezek közül ki kell sz rnünk azokat a ren-delkezéseket, amelyek teljesítése után megkezdhetjük kapcsolataink építését, a képz intéz-mény szervezeti hálójának építését. A jogszabályi feltételek közül minden képz intézmény más és más kötelességet teljesít, hiszen a jogszabályi feltételek heterogének. Konkrétan az intézmény-akkreditáció és a program akkreditáció szabályaira utalunk ebben az esetben. Az intézmény-akkreditáció olyan ésszer kötelezettség, aminek jogszabályi alapjait megtalálhat-juk az Feln ttképzésr l szóló 2001. évi CI. törvényben (a továbbiakban: Fktv.). Ésszer köte-lezettség, hiszen az akkreditáció nem jogi értelemben vett kötelezettség. Az akkreditáció olyan lehet ség, melyet érdemes kihasználnia minden képz intézménynek, érdemes mar-keting és min ségbiztosítási szempontok miatt kérelmeznie az akkreditációt. Tehát nem egy-értelm a jogszabályi kötelezettségek mértéke sem.

Melyik jogszabályok által el írt mely kötelezettségeket tekintsük tehát mérvadóknak a szer-vezeti t ke kialakítása szempontjából? Melyek azok a jogszabályok, amelyek igénylik azt, hogy az azok által megfogalmazott kötelezettségeket teljesítse a képz intézmény, annak érdekében, hogy a szervezeti, kapcsolati t ke kiépítése, kiépítettsége után jól m ködjön és hasznot hajtson a képz intézmény számára? Ezek a jogszabályok az Fktv. és a hozzá kap-csolódó kormány és más miniszteri rendeletek. Ez a jogszabályhalmaz az, amelyre tekintettel kijelenthetjük, hogy a kötelezettségeket, melyeket megfogalmaz, adottnak vehetjük, és így ezen kötelezettségek teljesítése után jelenthetjük ki azt, hogy a kapcsolatrendszert a képzintézménynél ezekre építve lehet felállítani. A kapcsolatrendszer felépítése többlépcs sfolyamatot jelent. Mivel a kapcsolatrendszer a jelen esetben az akkreditációval rendelkezképz intézmények szervezetére épül fel, a kapcsolatrendszert, a marketingkommunikációt és a szervezeti t két így lehet felépíteni, így lehet megvalósítani hatékonyan.

Fontos és nem mellékes tény, hogy az akkreditációt tekintetbe véve az Fktv. rendelkezése-inek teljesítését követ en a képz intézmény kapcsolati hálóját a jogszabály szerint megkí-vánt szinten létrehozta, de azt, hogy milyen tartalommal, nem tartalmazza jogszabály, az nagy részben a vezet tisztségvisel feladata és felel ssége. A másik nem elhanyagolható tény az, hogy a kapcsolati háló kialakítása mellett a szervezeti háló kialakítása is fontos: err lazonban a humán er forrásokról szóló fejezetben szólunk.

A sikeres feln ttképzési tevékenység, a sikeres feln ttoktatás jelent s részben a hallgatók elé-gedettségén múlik. A hallgatók elégedettségét csak úgy lehet elérni, hogy az oktatás min -ségét javítjuk minden alkalommal, és az oktatásban részt vev munkatársakat id r l id retovábbképezzük.

1_resz.indd 27 2008.09.02. 7:45:27


28

A kapcsolatok szorossága és m ködése az oktatásbanIII.2.

A képz intézmény kapcsolati hálója igen kiterjedt a legtöbb intézmény esetében: ez azt jelenti, hogy a képz intézmény az oktatásban lév partnerekt l kezdve a hallgatókon át egészen az oktatáspolitikai szakért kig és akár a kormányzatig rendelkezik kapcsolatokkal. A kapcsolati háló megtervezésekor természetesen behatárolja a képz intézményt az a tény, hogy mit oktat, milyen színvonalon és milyen oktatókkal. Informatikai vagy gépipari oktatás és képzés esetében egészen más kapcsolatok vannak az intézmény homlokterében, mint abban az esetben, ha adóigazgatási ismereteket oktat az intézmény. A másik behatároló tényez természetesen az, hogy mennyire kiterjedt területileg az adott képz intézmény. Mennyire vállal az országon belül, mennyire az országhatárokon túl oktatást, mennyire vál-lalja saját promócióját?

A képz intézmények kapcsolatrendszerét a következ képpen lehet feltérképezni a leg-könnyebben: kapcsolatban van az oktatókkal, saját szervezetével; 2. a hallgatókkal (akik lehetnek végzett, felvételi el tt álló vagy éppen aktív hallgatók); 3. a kormányzattal (ami a vertikális szakmai kormányzatot és az oktatási kormányzatot jelenti); 4. a munkáltatókkal; 5. az egyetemekkel és a f iskolákkal; 6. a médiumokkal, valamint 7. a nemzetközi „köz-véleménnyel” (ami lehet szakmai közvélemény, illetve a nemzetközi sajtóvisszhang). Ez a leírás annak a képz intézménynek a modellje, amelyik bármely szakoktatásban megállja a helyét1. Természetesen az egyes képz intézményeknél máshova lehet és kell helyezni a hangsúlyokat, de a lényegi hálózati struktúra ezt a modellt követi.

Az oktatókIII.3.

A képz intézmény az emberi er forrásokon keresztül látja el oktatási feladatait. Attól füg-g en, hogy hogyan építi fel a szervezetét, hogy hogyan építi fel az oktatói gárdáját, a szak-mai stábját, a képz intézmény kiépíthet az oktatóin keresztül is magas fokú és kiterjedt kapcsolati hálózatot. Az oktatók rekrutációja olyan tényez , ami nem csak az emberi er -forrásokra nyomja rá a bélyegét. Az emberi er forrásokon túl természetesen megjelenik a kapcsolatépítésben is. A gyenge oktatói bázist megsínyli az oktatás min sége és a kapcso-lati háló kezdetlegessége is. A kapcsolati hálót ugyanis – jó szervezeti struktúra esetén – az oktatók és az operatív vezetés együtt alakítja ki. A kialakítás aktív részét természetesen az operatív vezetés, f ként a képz intézmény képvisel je, vezet tisztségvisel je vállalja, de az el regondolkodó vezetés olyan oktatókat alkalmaz, olyan oktatókat vesz fel a programok képzésére, lebonyolítására, akik kiterjedt kapcsolati hálóval rendelkeznek akár hallgatók, akár más oktatók, intézmények, akár a szakpolitika vagy a szakért i réteg körében.

1 Kuna Tibor: Fels oktatási PR – igény volna rá. Egy intézmény kommunikációs mez je, 2006., Merlin Commu-nications

1_resz.indd 28 2008.09.02. 7:45:27


29

A hallgatókIII.4.

A hallgatókkal való kapcsolatépítés természetesen esszenciális jelent ség , hiszen a hallga-tók a képzés befogadói, rájuk kell építeni a tananyagot. A munkaer piac igényeinek felmé-rése után célcsoportként meg lehet határozni azt, hogy kik kerüljenek a lehetséges hallgatói csoportba. A hallgatók nem szervezeti értelemben adják a képz intézmény kapcsolatrend-szerét, hanem tartalmában biztosítják a képzés zavarmentes m ködését. A hallgató a képzés alfája és ómegája, és ez a közhelyszer axióma igaz. A hallgatókkal való kapcsolatfelvételnek különböz módjai vannak, ilyen például a képzési tájékoztató, vagy a PR, a kommunikáció és a reklámtevékenység.

A munkáltatókIII.5.

A hallgatók bevonásának egyik módja az is lehet, hogy a képz intézmény a munkáltatókat, a foglalkoztatókat keresi meg szolgáltatásaival, és ezen keresztül szerzi meg a hallgatók nagy részét. Ez olyan módszer, ami a kapcsolatokat egészen más köntösbe állítja, és a közvetlen PR és kommunikációs tevékenységet nem a hallgatók, hanem a foglalkoztatók felé fordítja. A foglalkoztatók pedig közvetít szerepet töltenek be a képz intézmény és a hallgatók között, szorosabb megállapodásokkal pedig akár az is elérhet , hogy a szakképzési hozzá-járulást a képz intézmény a maga javára fordítva gy zze meg arról a foglalkoztatót, hogy a nem feln ttképzési tevékenységet is vegye igénybe, a nem feln ttoktatást is vegye igénybe úgy, hogy kiegészít jelleggel a feln ttképz intézmény lássa el a feln ttképzési feladatokat, és így megszerezze a szakképzési hozzájárulást. A munkáltatókkal való kapcsolat kiépített-sége eleve létez nek feltételezhet , hiszen a képz intézmény a gárdáját úgy verbuválja, hogy az a kapcsolatok széles tárházát is hozza egyúttal. Az intézmény vezet i, csakúgy, mint az oktatók, olyan kapcsolatokkal rendelkeznek, amelyek a munkáltatókkal való kap-csolattartáshoz és újabb kapcsolatok kiépítéséhez elegend ek. A kapcsolatok kiépítettsége a munkáltatókkal és a foglalkoztatókkal eleve adottnak tételezhet fel, amit csak b víteni lehet. A képz intézmény vezet i és oktatói gyakorolják a szakmát, így a tapasztalatuk és a kapcsolatrendszerük természetesen a szakmai berkekb l összegz dik. Ezért a legkönnyeb-ben a munkáltatókkal való eredeti kapcsolatot tételezhetjük fel.

A fels oktatási intézményekIII.6.

A munkáltatókon kívüli kiterjedt mez a fels oktatási intézmények kapcsolati területe. A fel-s oktatási intézményekkel való kapcsolattartás vitathatatlan, mivel a fels oktatási intézmé-nyekben zajlik a kutatómunka, a tanulmányi versenyek és a leend oktatók egyik összpon-tosított terepe ez. A fels oktatással való kapcsolattartás viszont nem olyan magától értet d ,mint a munkáltatókkal való kapcsolat felvétele és kezelése. A fels oktatással a kapcsolat ugyan könnyen felvehet abban az esetben, ha az oktatói és a vezetési stábot úgy verbuvál-juk, hogy az – csakúgy, mint a munkáltatók esetében – hozza magával azt a kapcsolatrend-

1_resz.indd 29 2008.09.02. 7:45:28


30

szert, amivel rendelkezik. Ebben az esetben azonban egy átlagos magyar feln ttképzési intézményt veszünk alapul, ahol ez nem feltétlenül van meg f szabály szerint, ellentétben a nagyobb valószín séggel meglév munkáltatói kapcsolatokkal. A fels oktatási kapcsolatok kiépítése együttm ködési megállapodások kötését jelenti legf képpen, illetve az együttm -ködés megvalósításának széles eszköztárát. Az együttm ködés lehet a tananyagra irányuló, lehet pályázati források lehívására irányuló anyagi vagy akár kutatási megállapodás. Jelenleg Magyarországon n azoknak a fels oktatási intézményeknek a száma, amelyekben a kuta-tómunkát más kutatóm helyekkel együtt szervezik meg, illetve innovatív módon fejlesztik az oktatás min ségét, és ezekhez a projektekhez nem utolsó sorban feln ttképzési intézmé-nyek szolgáltatásait is igénybe veszik, vagy feln ttképz intézményekkel kötnek együttm -ködési megállapodást.

A feln ttképzési intézményekkel való kapcsolattartás ideális akkor, ha a feln ttképzési intéz-mény és a fels oktatási intézmény egyaránt profi tál az együttm ködésb l. Ez valósul meg akkor, ha a feln ttképzési intézmény oktatási tevékenységét a fels oktatási intézmény úgy veszi igénybe, hogy azt kapcsolatain keresztül vidéken vagy külföldön kamatoztatja, de a fels oktatási intézmény kommunikációs üzeneteit is megvalósítja, vagy a fels oktatási intéz-mény oktatói gárdáját is trenírozza a feln ttképz intézmény. Ebben az esetben a képzintézmény és a fels oktatási intézmény között olyan szimbiotikus kapcsolat is kialakulhat, ami mind a két fél el nyére válik.

Az egyetemekkel és a f iskolákkal kiépített kapcsolaton keresztül is és a munkáltatókkal kiépített kapcsolaton keresztül is a szakma felé orientálódik a képz intézmény. A szakmai kapcsolati körökt l pedig már csak egy ugrás a szakmai politikai körök kapcsolatai, a szak-politika. A szakpolitikával való kapcsolattartás nem feltétlenül jelent minden képz intéz-mény esetében rendszeres kapcsolatot valamely politikussal szakmai vonalon: legyen az akár a miniszter, akár az államtitkár vagy szakállamtitkárok, vagy országgy lési képvisel k.A szakpolitikával való kapcsolattartás megnyilvánulhat nem rendszeres formában is és nem a legfels bb politikai vezetéssel. A nem rendszeres kapcsolattartásba a személyes konzul-tációkon és érdekérvényesítésen kívül olyan kapcsolattartási formák értend ek bele, mint a fórumokon, konferenciákon való részvétel, reprezentáció vagy akár – különösen, ha egy speciális területr l van szó – konferencia megszervezése is beletartozhat.

A sajtó képvisel iIII.7.

A médiumokkal való kapcsolattartás is jelent s tétel a kapcsolati háló kiépítésében, szinte kizárólag marketing szempontok miatt. Abban az esetben, ha területi b vítést határoz el a képz intézmény, nem elég a munkaügyi központokkal vagy a munkáltatókkal megállapodni, promótálni szükséges a terméket a helyi médiumokban. Az országos média ingerküszöbét általában nem üti meg a feln ttképzés, de törekedni kell arra, hogy a helyi médiumokban a képz intézmény jelen legyen. Nem direkt marketingre, reklámra kell ezekben az esetekben gondolni, hanem arra, hogy a képz intézmény megjelenése egy hátrányos helyzet régió-ban, magas munkanélküliségi ráta esetén, kifejezetten hírérték .

1_resz.indd 30 2008.09.02. 7:45:28


31

A nemzetközi kapcsolatokIII.8.

A legutolsóként megemlített modellérték kulcsmomentum a nemzetközi közvélemény vagy a nemzetközi sajtó visszhangja. Ez a kérdés azonban csak szórványosan érinti a magyar képz intézményeket, ezek közül is különösen azokat, amelyek az országhatárokon kívül, de magyar nyelven oktatnak. Ezek a képz intézmények pedig a mai magyar viszonyok között nem képviselnek nagy létszámot. A kapcsolattartás fontos a külföldi partnerekkel, a nemzet-közi visszhang jelent s, de az általános esethez képest pusztán marginális kérdésekben.

A kapcsolati háló el nyei a képz intézmények esetébenIII.9.

A kapcsolati háló arra is következtetni enged egy-egy szervezet esetében, hogy annak révén a hallgatók vagy a hallgatók közül néhány: a legkiemelked bbek el tudnak helyezkedni. Hiszen a feln ttképzési tevékenységnek itt mutatkozik meg a valódi értelme. A feln ttképzési tevékenység a munkaer piac sajátos rendez déseit követve igyekszik a maga módján hozzá-járulni ahhoz, hogy a munkanélküliség csökkenjen hazánkban, és a lakosság m veltsége és munkavállalása, szakértelme növekedjen. Így a hallgatóknak egyrészt megéri jól teljesíteni, a feln ttképz intézmények némely településen, némely régióban valóban az utolsó lehet sé-get biztosítják a lakosság aktív, de munkanélküli rétegeinek, a képz intézménynek viszont, tekintve, hogy több szervezettel is megfelel kapcsolatokat ápol, megéri „elhelyezni” az általa képzett, átképzett személyeket, vagy legalábbis segíteni ket az elhelyezkedésben.

IV.Korszer IKT technológia alkalmazása

az intézményi PR tevékenységben

A XXI. század a feln ttképzésben is mérföldk nek számít. Nem pusztán arra kell e kijelentés kap-csán gondolnunk, hogy a feln ttoktatás és -képzés szabályozását a XXI. században alkották meg a jogalkotók Magyarországon, hanem arra is, hogy a XXI. századi informatikai technológia milyen újításokat hordoz és hordozott magában a kezdetekt l fogva. A korszer szolgáltatásnyújtás nem pusztán a szolgáltatás minél magasabb színvonalon történ szó szoros értelemben vett nyújtását jelenti. A szolgáltatásnyújtás a XX. század utolsó évtizedeiben és a XXI. század kezdetét l fogva a korszer információs-informatikai és kommunikációs eszközök igénybe vételével mintegy kiegé-szülve jelenti a valódi min séget. A min ség ma már a hallgatók és az oktatók közötti folyamatos kommunikációt is magában foglalja. Azt a fajta kommunikációt, amikor az oktató a hallgatók részére gyakorlatilag bármilyen pillanatban tud információt küldeni és a hallgatók visszajelzését

1_resz.indd 31 2008.09.02. 7:45:28


32

fogadni. Kis túlzással: ma a tanterem keretein túln ve némiképp virtuális térben is mozog az oktatás. Az oktató és a hallgatók közötti kapcsolat folyamatossága miatt az is elképzelhet , hogy a két egymást kiegészít fél kapcsolatának csak egyik része a tantermen belüli közvetlen kom-munikáció és információátadás. Közhely, de a mai világban életünk olyannyira felgyorsult, hogy az információk átadása nem minden esetben várhat napokat vagy heteket, amíg a tanóra ideje elérkezik, mivel az információ könnyen el is értéktelenedhet addigra. A mai mentorok nem a hagyományos módon gy jtik maguk köré és tartják meg tanítványaikat, ahogyan azt Szókratész vagy Arisztotelész tette az ókorban. Mára csupán az oktatás metodikája maradt hasonló az akkori tanításhoz, az információ átadása jelent sen átalakult.

Az IKT technológia alkalmazása az oktatásban és a feln ttképzésben új kapukat nyit meg. Olyan új kapukat, amelyekr l a XX. század közepén az emberiség még álmodni sem mert. A képlet azonban adott: a XXI. századi felgyorsult információátadás és az ehhez párosuló kommunikációs modernizmus az oktatást kell, hogy elérje legel ször. Az oktatásban m ködik az információ átadásának els szintje: a kommunikáció közvetlensége már régen felbomlott. Az oktatásnak kell tehát els ként haladnia a korral. A feln ttképzés esetében mindez természe-tesen hatványozottan észlelhet , mivel a feln ttképzés olyan oktatás, amely során a hallgatók nincsenek folyamatos közvetlen él kapcsolatban az oktatójukkal, sok esetben a kapcsolatnak id ben csak rendkívül kis része a közvetlen él kapcsolat, jellemz bb a távkapcsolat, mivel a hallgatók csak heti néhány órában találkoznak oktatójukkal, a kapcsolat fennmaradó része az távolságban történik, zajlik. Az oktatók részér l olyan kapcsolatfelvételre van szükség, amely a hallgatókat minden esetben eléri. Jelenleg szinte mindenkinek van mobiltelefonja, a több-ségnek a feln ttképzésben részt vev k közül van e-mail elérhet sége és internet-kapcsolata. A világhálóra való felkapcsolódás megteremti a lehet ségét a hallgatók és az oktató közötti más jelleg kapcsolatnak, amelyet az IKT technológiák alkalmazásának tekinthetünk.

Természetesen az IKT technológiák alkalmazása feltételezi mind a hallgatók, mind az oktatók részé-r l az IKT technológiák alkalmazásának egyes technikai feltételeinek meglétét és azt a képességet, hogy ezeket alkalmazni is tudják. Magyar viszonyok között több olyan feln ttképz intézmény létezik, amely kifejezetten munkanélküliek átképzésére jött létre és m ködik. Abban az esetben, ha ezek nem elméleti képzések, hanem gyakorlatiak, például a bányászok átképzése Ózdon és kör-nyékén, nem feltételezhetjük az IKT technológiák általános elterjedtségét. Így leszögezend , hogy az IKT technológiák alkalmazása nem általános a magyar feln ttképzés gyakorlatában, de még a fels oktatásban sem. Az IKT technológiák alkalmazásáról írott fejezet tehát mintegy a kívánt, az ideális mai állapotoknak megfelel en íródik meg, és nem veszi alapul azt, hogy valószín síthet a mai magyar feln ttképz intézmények többsége IKT ellátottságának gyengesége.

Az internetes honlapIV.1. A honlap készítése és folyamatos elérhet sége a felén ttképz intézmény egyik fontos köve-telményévé vált mára. Az internetes elérhet ség minden képz intézménynél fontos köve-telménnyé vált, a fels oktatásban a hallgatók az interneten keresztül jelentkeznek a vizs-gáikra és a tárgyaikra. A fels oktatásban az intranetek is elterjedtek, a hallgatók oktatókat

1_resz.indd 32 2008.09.02. 7:45:28


33

vagy az órákat véleményez fórumainak, az oktatók hallgatókat véleményez fórumainak és blogjainak is a f iskolai vagy egyetemi intranetek vagy internetes hálózatok adnak teret. A feln ttképz intézmény internetes elérhet sége szintén olyan fontos követelmény, amely nélkül ma nem érdemes magas szint oktatást folytatni, és nem lehet sikeres oktatást vég-hez vinni. A honlapnak nagy szerepe van az oktatókkal való információ megosztásában, információközlésben, de nem elhanyagolható szerep jut a reklámok, a fi gyelemfelkelt saját hirdetések vagy éppen tananyagok reklámozásának. Miért jelent s és miért fontos felület az internetes elérhet ség, az internetes honlap a képz intézmény számára, és miért elenged-hetetlenek a mai korban a sikeres oktatáshoz a honlapkészítési ismeretek?

A honlap a feln ttképz intézmény olyan felülete, ahol az aktív hallgatóival való els dleges kapcsolat megvalósul az intézmény falain kívül. A honlapra teszik fel a képz intézmény munkatársai azokat az információkat, amelyeket mindenkihez a lehet leggyorsabban és dokumentált módon el kívánnak juttatni (a leggyorsabb út ugyan a telefon, de ezt kiegé-szíti az internetes honlap). A honlapon találhatóak meg azok az információk, amelyek nagy kiterjedés ek, és nem lehet ket mozgatni, e-mailen, sms-ben elküldeni. Ilyenek például a tananyag, a kiegészít , ajánlott tananyagok, amelyeket a szerz i jogok megsértése nélkül lehet a honlapon hozzáférhet vé tenni a nyilvánosság számára, azaz szerz i jogi m szó-val nyilvánossághoz közvetíteni. Tehát az oktatók által írt jegyzetek, tételsorok, szakért ianyagok nyilvánosság elé tárása mindenképpen olyan elem, amely megjelenítése indokolt. A képz intézmény munkatársai a prompt információkról a honlappal együtt akár telefonon vagy sms-ben is tájékoztatják a hallgatókat. A honlapok információhordozó felületként, rek-lámfelületként is m ködhetnek, kiegészítve az internetes barangolást segít gy jt funkciót betölt olyan honlapokkal, amelyek tematikus rendszerbe foglalják a honlapokat. Egy olyan oldalon bemutatni a honlap címét, ami tematikus gy jtést tartalmaz akár a feln ttképzésr l, akár az oktatásról, kifejezett reklám értékkel bír. A gy jt oldalról linkkel lehet a képzintézmény honlapjára jutni. Az érdekl d k így juthatnak el a képz intézmény honlapjához, annak érdekében, hogy onnan információt szerezzenek. Így a honlapon lév információkat két- vagy akár háromfelé is csoportosíthatjuk. Az els csoport az aktív hallgatóknak szóló információk köre, a második a leend hallgatóknak szóló információk, reklám és a harmadik a már végzett hallgatóknak szóló információk. Nem szabad elfelejteni, hogy a végzett hall-gatókkal való kapcsolattartás az egyik olyan kapcsolatépítési forma, amelynél nincs szükség különösebb aktivitásra, pusztán az oktatás min ségéb l fakadóan az oktatás befejezését követ en egyben lehet tartani a volt hallgatók közösségét.

A honlap tehát azaz els dleges információforrás, akár a jelenlegi aktív, akár a volt vagy leend hallgatókat tekintjük célcsoportnak. A honlapon akár – abban az esetben, ha például informatikai képzésr l van szó – olyan szofteverek közös fejlesztését is nyomon követhet vé lehet tenni, amelyek az oktatást segítik el , vagy a tananyaghoz kapcsolódnak. A tananyag-hoz kapcsolódóan akár közös távmunka is elképzelhet egy jól kezelt és megfelel módon karban tartott honlapon. A nyelvi képzések esetében kiválóan alkalmazható távolról történtesztek kitöltésére, olyan online tesztek, online vizsgák gyakorlására, amelyeket az oktatók kés bb megíratnak él ben is a hallgatókkal.

1_resz.indd 33 2008.09.02. 7:45:29


34

A felület használatának az oktatásban való alkalmazásának csupán az szab határt, hogy milyenek a fantázia adta keretek, és hogy milyen jelleg képzést valósítunk meg. A megva-lósított képzést l függ en (gyakorlati vagy elméleti, illetve nyelvi vagy szakmai) különbözlehet ségeket rejt a honlap információs tartalma és kommunikációs felülete.

A mai kor ideális kommunikációjához tehát hozzá tartozik a honlapok m ködtetése is. Az IKT technológia fejl désével azonban ügyelni kell a mai kor új biztonsági kihívásaira is. A XXI. században a lopás más értelmet nyert az internet elterjedtségével, hiszen az internetes adatbázisok ma már kitettek az adathalászok és a különböz hackercsoportok támadásainak. Éppen ezért abban az esetben, ha a honlapon olyan információkat közöl a képz intézmény, amelyek kikerülése a csoporton kívülre, a tág nyilvánosság elé veszélyes valami miatt, a biz-tonságra mindenképpen fi gyelmet kell fordítania. Egyszer technikák erre a jelszóvédettség és a felhasználók regisztrációja. A komolyabb technikák érdekében minden esetben olyan szakembert kell megbízni a honlap biztonságának megteremtése érdekében, aki a helyzet-hez igazodva képes biztonságos rendszert létrehozni, és azt m ködtetni. A jelszavas véde-lem a honlap bizonyos felületeihez való hozzáféréshez általában elegend a feln ttképzintézmények által kezelt adatok biztonságának megteremtése érdekében.

A honlap üzemeltetésének fontosságát mára a Feln ttképzési Akkreditáló Testület (a továb-biakban: FAT) és a Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet (a továbbiakban: NSZFI) is felismerte. A honlapot ugyan még nem követelik meg (több mint valószín : amiatt, mert az ország területén m köd feln ttképz intézmények közül nem soknak van olyan ügyfélköre és hallgatói köre, akik számára az IKT technológia minden tekintetben hozzáférhet ), de a honlap címére és a képz intézmény e-mail elérhet ségére rákérdeznek a képz intézmé-nyek akkreditációja során.

Hallgatókkal való kommunikációIV.2.

A hallgatókkal való kommunikáció jóval túlterjed az internetes honlap készítésén és kar-ban tartásán. A hallgatókkal való kommunikáció egyik feltétele, hogy olyan helyzetekben is létrejöhessen a kommunikáció és az információ átadása, amelyekben hagyományos körül-mények között nem történik meg. Példának okáért a hallgatói csoport minden tagja más és más helyszínen van, és mindegyiküket értesíteni kell egy bels hírr l vagy valamilyen szemlézend , a világban történ eseményr l. Ilyen esetekben a hallgatók tájékoztatásának módja az sms vagy az e-mail küldése lehet. A hallgatókkal való kommunikáció tehát sokkal szélesebb eszközválasztékot jelent és sokkal szélesebb spektrumon mozog, mint amit a hon-lap nyilvánossága biztosít.

A hallgatókkal való kommunikáció vizsgálatát egyébként szintén a képz intézmény honlap-jától indítjuk. A honlapon megjelen információk, akár sürg s, akár nem sürg s, nem prompt értesítések, segítik a hallgatót az eligazodásban, egyszer bbé teszik a kommunikációt hall-gató és hallgató között is. A következ ilyen csatorna az e-mail kapcsolat a hallgatók és a képz intézmény között, ami akár az oktatókat, akár az oktatásszervez t érintheti. Az e-mail

1_resz.indd 34 2008.09.02. 7:45:29


35

m ködik személyre szabottan is, és m ködik kör e-mailként is. A kör e-mail el nye, hogy a honlap információs bázisát nem terheli meg olyan információkkal, amelyek csak az egyik csoportra vonatkoznak, és vélhet en gyorsabb elérést biztosít a hallgatók számára, mint a honlapon lév információ. A kör e-mail olyan kommunikációs forma, amelyb l akár leve-lez listákat is kialakíthat a képz intézmény. Ezt megtehetik akár a honlapon lév jelszavas felület kialakításával, akár az e-mail címek összekapcsolásával is. A kör e-mailek lényege és funkciója az, hogy az információ eljuttatásának dokumentált formája valósuljon meg. A kör e-mailben elküldött bármilyen információn megmutatkozik, hogy azt mindenki megkapta-e, és ha nem, ki az, akit külön is értesíteni kell. A kör e-mail olyan információközl eszköz vagy csatorna, melynek elküldését követ en annak, aki nem ismeri fel az információt, csak saját felel ssége állhat fent, ugyanis az azt jelenti, hogy az illet nem nézte meg a levelesládáját vagy azt, hogy megnézte, de nem foglalkozott az információval. Az oktató szempontjából tehát olyan esetekben, amikor nincs szükség személyes információk közlésére és a határidnem szoros, a legjobb és leghatékonyabb módszer a kör e-mail. A kör e-mailt követ még hatékonyabb információközlési csatorna a kör sms alkalmazása. A mobiltelefon minden eset-ben az illet nél van, a kör sms alkalmazása azokban az esetekben jelent adekvát megoldást, amikor rögtön reakcióra van szükség.

HirdetésekIV.3.

A hirdetések és a reklámok szerepével általánosságban nem foglalkozunk e helyütt, tekintettel arra, hogy a marketingeszközök fejezetében esett ezekr l szó. Az IKT technológiákkal kapcsolat-ban a hirdetések kérdésköre két oldalról vizsgálva merül fel. A hirdetések egyrészt felmerülhetnek a képz intézmény honlapjának fi nanszírozójaként, másrészt a honlapon kiadható banner helyek-kel kapcsolatban. A hirdetések másik szempontja a képz intézmények saját magáról kiadott hirdetései. A saját hirdetések más honlapokon, az internet más weboldalain is alkalmazhatóak, illetve a képz intézmény egyes olyan programjaira hívhatják fel a fi gyelmet, amelyek nem köte-lez ek, nem jelentenek minden hallgató számára kötelez megjelenést, de érdekl désre tarthat-nak számot. Ebben az esetben a kör e-mailek, a kör sms-ek használata sincs kizárva.

A honlap fenntartása akkor lehetséges reklámokból, ha jó kapcsolatokat alakít ki a képzintézmény munkáltatókkal, tananyagkészít kkel, a kormányzattal. Ha például pályázik vagy más közigazgatási kapcsolata van. Nem utolsó sorban pedig az a követelmény a honlappal szemben, ha a bannereit áruba bocsátja a képz intézmény, hogy magas számban látogas-sák azt. Akár hallgatók, akár más, hiszen a reklámozónak azért éri meg a banner bérlése, mert azt sokan látogatják és értesülnek a hirdetésér l. Azok lesznek a lehetséges hirdet k a honlapon, akikkel a képz intézménynek kapcsolata van, illetve abban az esetben, ha olyan magas számban oktat hallgatókat, jelentkeznek ismeretlen cégek is reklámhely bérlése érde-kében. A hirdetéseket két részre lehet osztani. Az egyik ilyen a saját hirdetések olyan aktív hallgatóknak, akik érdekl dnek a program iránt, aminek szervezésében a képz intézmény is részt vett, illetve azok a hirdetések, amelyek olyan „fogyasztókhoz” szólnak, akik kés bb a képz intézmény hallgatói lesznek. Természetesen mind a két esetben különböz csator-nákra van szükség. Az aktív hallgatók listája alapján elérhet ségükkel rendelkezik a képz

1_resz.indd 35 2008.09.02. 7:45:29


36

intézmény, és így a hallgatókhoz való információközvetítés nem ütközik nehézségekbe. A második esetben pedig a már említett módokon valósul meg a hirdetés és az információ-továbbítás a potenciális hallgatók felé.

A személyiségi jogok és a személyes adatok védelme IV.4. az IKT technológiák alkalmazása során

Fontos megemlíteni azt is, hogy a korszer technikák elterjedtségének némely esetben bizo-nyos jogok fokozottabb védelméhez kell vezetnie. A kör e-mailes kommunikáció, a honla-pon megtekintésre a nyilvánossághoz közvetített információk mind olyanok, amelyek az adott közegben senki személyiségi jogait nem sérthetik és senki személyes vagy különleges adatait a törvényi feltételek hiányában nem tartalmazhatják. A kommunikáció felgyorsulása nem jelentheti azt, hogy akár a hallgatók, akár a képz intézmény szakmai vagy opera-tív stábjának adatai nem tehet k közszemlére, illetve nem lehet személyes utalásokat sem tenni. A személyes kommunikáció és a mindenkit érint kommunikáció közötti különbsé-get minden esetben be kell tartania oktatónak, hallgatónak és a honlap üzemeltet jének is. Az a gyakorlat, ami a fels oktatásban egészen az IKT technológia alkalmazásáig járt út volt, amely szerint a vizsgaeredményeket a hallgatókkal úgy közölték, hogy azokról minden hall-gató egyidej leg szerzett tudomást, nem lehet a feln ttképzési intézmények gyakorlata is. A feln ttképzési intézmények gyakorlata az IKT technológia elterjedésével egyidej leg csak a személyre szabott kommunikáció lehet ezekben az esetekben, hiszen a vizsgaeredmény személyes adat és nem tartozik másra.

V.A PR mint a kommunikáció néhány vonatkozása

A rendezvény mint PR eszköz

Az utóbbi id ben egymás után jelentek meg azok a szakkönyvek, melyek rendezvényszer-vezéssel, az ehhez kapcsolódó módszertani témákkal, esettanulmányokkal foglalkoznak. Jegyzetünk is egy a kiadottak közül, ahol az általános ismeretek áttekintése, megismerése után megnézzük, hogy milyen rendezvényekkel segíthetjük a feln ttképzés hatékonyságát. Az általános elnevezések, rendezvényfajták több esetben megegyeznek a feln ttképzési ren-dezvényekkel, de tartalmukban, céljukban eltér ek, egyediek.

A tudomány, a technika, a kultúra fejl dése egész életen át lépést tartani tudó „munkást”, egy egész életen áttartó tanulást igényel. Ezt els sorban önm vel déssel éri el az ember,

1_resz.indd 36 2008.09.02. 7:45:29


37

hisz maga jelöli ki a célt, maga választja meg a célhoz vezet utat, maga határozza meg azt a mértéket, mellyel elképzeléseit megvalósíthatja. Menet közben összegy jti a szerzett tapasztalatokat, melyeket a kés bbiekben felhasznál, hasznosít. Önállóan tevékenykedik. Ez a nagyfokú szellemi (tudatos) önállóság minden feln ttképzés lételeme, alapja.

A feln ttképzés ma már elfogadott, fontos része az oktatásnak. Az az intézmény, amely ezzel az oktatási formával foglalkozik, tanácsaival, egyéni iránymutatásaival segíti hallgatói önálló m vel dését, tanulását. A megfelel min ségi képzés hozzájárul az andragógiai kul-túra kialakításához, amely el segíti a hallgatók mély, alapos tájékozottságát.

Az oktatási módszerek az oktatás folyamatának állandó, ismétl d összetev i. Ezeket több-féleképpen szokták csoportosítani:

az információ forrása szerint: verbális, szemléletes, gyakorlati jelleg•a tanulók által végzett megismer tevékenység szerint: receptív reproduktív, részben •felfedez , heurisztikus, kutató jellegaz oktatás logikai iránya szerint: induktív, deduktív•a tanulási munka irányítása alapján: tanári, közös vagy tanulói dominanciájú•az oktatási folyamatban betöltött szerepük szerint: új ismeretek tanítása-tanulása, képes-•ség tanítása-tanulása, alkalmazás, rendszerezés, rögtönzés.

A feln ttképzésben a feln ttek tanulásánál az egyén és a társadalom tanulási teljesítménye Nagy József megállapítása szerint – a következ két tényez t l függ: a meglév kompeten-ciától) a tudás mennyisége, min sége) és a tanulékonyságtól. A téma kibontásához androgógiai szempontból a következ kérdések tisztázása fontos:

Mi az, ami a feln tteket tanulásra ösztönzi? (Miért akarnak, miért nem akarnak •tanulni?)Mennyire képesek a feln ttek tanulni?•Hogyan tanulnak a feln ttek?•

A motivációnál a következ tényez k játszanak dönt szerepet: a bels tényez k, az életkori folyamatok és a külvilág befolyásolása a teljesítményre.

A Tanulás: rejtett kincs cím UNESCO kiadvány (1996.) a következ ket mondja a feln ttek tanulásáról, képzésér l:

„a 21. század el estéjén az oktatásnak az a feladata, hogy a gyermekkortól kezdve egész életen át segítsen mindenkit abban, hogy dinamikus ismereteket szerezhessen a világról, a többi emberr l és saját magáról Ez az életen át tartó oktatás. Ez a 21. századba való belépés kulcsa, és annak feltétele, hogy az emberiség alkalmazkodni tudjon az egyre gyorsabb ritmusban fejl d világhoz.”

1_resz.indd 37 2008.09.02. 7:45:30


38

A feln ttoktatás célja, hogy az egyén alkalmassá váljon arra, hogy jobban megértse a másik a embert, a világot; hogy fel tudja vállalni a kor, a társadalom új kihívásait; hogy megfeleljen a szakmai és magánéletben jelentkez új követelményeknek; hogy tehetsége (ami minden embernek van!) kibontakozzon. A feln ttképzésben jól érzékelhet a tendencia: a szakmai képzés mellett egy új m veltségtartalom közvetítése.

Milyen módszereket használjunk célunk elérése érdekében?

Hagyományos módszerek: el adás, tanbeszélgetés,•Aktivizáló módszerek (csoport munka) interjú, kerekasztal, fórum, szituációs és vitamód-•szerek. (A kés bbiekben tárgyaljuk még.)

A közm vel dési módszer összetett, szituációfügg , mivel olyan hatékony eljárásmód, amely mozgósítja az egyéneket és a közösségeket. Információhoz juttat, érdekl dés ébreszt a világ eseményei iránt, hozzájárul az életben nélkülözhetetlen kompetenciák megszerzé-séhez, tudatosítja az érdekeket, megoldja az ellentéteket, beszélgetésekre, vitákra ösztönöz. A közm vel dést – az iskolai oktatás mellett – munkájukkal el segítik a különböz progra-mok, rendezvények szervez i is.

A rendezvények, programok szervezésénél a legfontosabb a következ kérdések tisztázása:

Milyen anyagi források állnak rendelkezésünkre az esemény lebonyolítására?•Ki felel s a rendezvényért?•Kik a résztvev k, mi jellemz a meghívott célcsoportra, mire van igényük ?•Mi a rendezvény célja, mit szeretnénk elérni?•Mit szervezünk, milyen módszert használunk?•Mikor rendezzük? •Hol tartsuk a rendezvény?•

A módszertani alapelveknél nagyon fontos a mindennapiság, a mindennapi problémákból való kiindulás.

Iskolákban, tanintézetekben el forduló rendezvények:

alapk letétel,•anyák napja,•apák napja,•állami vezet látogatása,•bál (alapítványi, farsangi stb.),•ballagás,•búcsúztatás (kolléga távozása stb.),•díjátadás,•civil szervezet köszöntése,•épület, m alkotás, egyéb létesítmény avatása, átadása,•emléknap – aradi vértanúk emléknapja,•

1_resz.indd 38 2008.09.02. 7:45:30


39

év végi értékelés,•el léptetés, kitüntetés, kinevezés,•erdei iskola megnyitása,•évforduló,•évnyitó, évzáró,•fesztivál (zenei),•gyermeknap,•Halloween-party,•jótékonysági rendezvény,•kicsinyek köszöntése,•karácsonyi ünnepség,•kiállítás,•kirándulás,•koszorúzás,•majális, madarak és fák ünnepe,•március 15-ei ünnepség,•mikulás,•n nap,•névnap (pl: Erzsébetek, Katalinok, Máriák köszöntése stb.),•nyugdíjazás, nyugdíjas-rendezvény,•nyílt nap, bemutató foglalkozások,•október 23-ai ünnepség,•pedagógusnap,•színházlátogatás,•sportesemény, sportolók köszöntése,•szóbeli érettségi megnyitása, zárása,•verseny, vetélked ,•vendég köszöntése.•

(A felsorolás a teljesség igénye nélkül készült, és természetesen azok a rendezvények is el -fordulhatnak, melyekr l már az általános részben történt említés.)

Iskolai rendezvényeknél is szükséges tartalmi és technikai forgatókönyvet készíteni, amely – a fent leírtakon túl – tartalmazza a rendezvény id rendi lebontását, kapcsolva hozzá

az aktuális eseményt és•a felel s, felel sök nevét.•

Az oktatási intézményekben zajló rendezvényeknél a legtöbb esetben beszédre is sor kerül. Bárhol zajlik az esemény, az el adónak (a beszél nek) a helyszínt, a helyszín adottságait az el adás megkezdése el tt szükséges megismernie.

1_resz.indd 39 2008.09.02. 7:45:30


40

A következ szempontokat szükséges fi gyelembe venni nyilvános szereplésnél:

az el adó személyisége (17),•a beszéd tárgya,•a beszéd témája,•a beszéd célja,•az el adás módja,•az el adás m faja,•a hallgatóság,•a beszéd helye,•a beszéd légköre,•a beszéd küls , protokolláris körülményei.•

Kommunikációs körülmények:

a fi zikai (küls ) környezet,•a szellemi (bels ) környezet,•egyéb körülmények, szempontok.•

A lelkiismeretes, jó el adó minden eshet ségre felkészül, ett l eltekintve váratlan esemé-nyek, helyzetek ilyenkor is el fordulhatnak (késés, kedvez tlen id járás, váratlan hallgatói reakció), ellenkez esetben a körülmények „áldozata” lesz az el adó.

A retorikai meghatározó tényez k:

szerepl k:• ki? kinek?fi zikai (küls ) környezet: • hány percben?, hol?, kihez?, milyen öltözékben? VIP vendé-gek;szellemi gondolati (bels ) környezet: • mir l?, mit?, miért?kommunikációs (nyelvi) megvalósulás:• mit?, hogyan?, miképpen?egyéb küls szempontok:• mennyiért?, minek?

A felszólalás id tartama rendszerint mindig az adott helyzett l, a küls körülményekt l függ. A kommunikációs körülmények áttekintésénél legfontosabb szempont (mint már említés történt róla), hogy milyen elvárásai vannak a hallgatóságnak, milyen a vendégek igénye, t r képessége.

A helyszín – lehet szabad tér vagy zárt tér – alapvet en meghatározza az el adás jellegét. Nagyon fontos!

A szabad térnél sok olyan küls tényez vel kell számolni, melyek zavarólag hathatnak a ren-dezvényre (a közeli nagy járm forgalom, repül gép zaj stb.). Az id járás viszontagságaival is feltétlenül számolni kell.

1_resz.indd 40 2008.09.02. 7:45:31


41

Bels térnél a terem akusztikai jellemz i, a megjelentek létszáma, berendezés, dekoráció az, ami befolyásolhatja választásunkat.

Az alkalomnak és helynek meghatározó szerepe a cél fi gyelembe vételével lehet:

iskola,•munkahely,•lakossági fórum,•szervezeti összejövetel,•alkalmi összejövetel,•nemzetközi rendezvény.•

Finanszírozás és szponzorálás

A feln ttképzésben a résztvev k a továbbképzés nagy százalékát saját maguk fi nanszíroz-zák. A szakmai továbbképzés fi nanszírozása összetett folyamat, a részvételi díja magán-, illetve közpénzek és állami támogatások keverékéb l áll. Ezekb l a pénzekb l, valamint az elnyert pályázati összegekb l történik a rendezvények fi nanszírozása is. A rendezvények költségvetésénél fi gyelembe kell venni a fi x és változó költségeket. Fix költség pl.: terem-, technikai berendezések bérleti díja, nyomdaköltség, tiszteletdíjak stb. Változó összeg lehet az étkezések díja, mivel létszámfügg . A rendezvényre, az eseményre fordítható összeg 10%-át javasolt tartalékolni az el re nem látható kiadásokra.

Minden intézménynél, minden vállalatnál növekv igény mutatkozik a rendezvények szpon-zorálására. A szponzor számára a rendezvények meghívottjai jelentik azt a célcsoportot, amely terméküket vagy szolgáltatásukat élményt nyújtó környezetben, egy kellemes ese-mény keretében ismerheti meg. Szponzorok megjelenése, bevonása, megnyerése nélkül sok rendezvény részvételi díja – többek számára – elérhetetlen lenne. Szponzorálás, szponzor minden rendezvénynél megjelenhet, de els sorban azok az események a kapósak, ahol a megjelentek köre jelent s közszerepl kb l áll, vagy olyan a termékháttér, hogy a szponzor-cégek így tudnak hatni a szakmai képvisel kre. A rendez k feladata, hogy ne jelenjenek meg szponzorként az ugyanazon termék, cég vagy szakma azonos képvisel i (Pepsi – és Coca Cola, OTP és K&H Bank). Etikátlan, és a fi gyelmetlenség kellemetlenséggel járhat. A szponzorokkal is ajánlott megállapodást, szerz dést kötni, melyben minden elvárás, kérés és ellenszolgáltatás szerepeljen.

A szponzorálás a legtöbb esetben ismeretségen, kapcsolaton alapszik, de találkozunk olyan szponzorkeres cégekkel, amelyek (magas) jutalék ellenében célirányosan keresik meg a partnereket. (Nem könny , nem egyszer feladat szponzort találni.)

A szponzorálási díj (vagy természetbeni juttatás) a rendez k számára haszon, mivel a költ-ségvetés, a forgatókönyv készítése, a szerz déskötések ideje jóval hamarabb megtörténik, mint ahogy megnyernénk a szponzorokat.

1_resz.indd 41 2008.09.02. 7:45:31


42

A kompetens munkavállaló szerepe az utóbbi id ben változott. Ha a kompetencia fogalmát összeha-sonlítjuk az olyan fogalmakkal, mint tudás, képesség, készség , akkor azoktól abban különbözik, hogy itt olyan képességr l van szó, melyet nem lehet tanítani. A tréningek és a különböz rendezvényeken való megjelenés, az ezeken való aktív közrem ködés azonban segít abban, hogy „fejl djön”.

„Annak a tanulásnak az el mozdítása, mely kompetenciák megszerzését teszi lehe-t vé, jelenti a feln ttoktatás egyik legfontosabb jöv re vonatkozó feladatát.”

(John Erpenbeck)

A kommunikációs tréningek szerepe

A munkatársak képzettségének emelése, készségeiknek fejlesztése, egyéniségüknek jobb kibontakoztatása, a csapatszellem er sítése, a vezet képzés, a feladatok megoldásának haté-konysága, annak fokozása minden munkaterületen egyre inkább el térbe kerül. Ezért a vál-lalatok, cégek olyan oktatási rendezvények iránt érdekl dnek, melyek a fentieket segítik el .Az önálló képzési vállalkozó vagy képzést végz társulások az eltelt években a továbbképzáltalánosan elterjedt típusává váltak. Szolgáltatásaikat felajánlják mind a cégeknek a vállala-ton belüli továbbképzés céljára, valamint a nagy továbbképzési intézményeknek (iskoláknak) a vállalat kereteit meghaladó képzésekre is.

A feln ttoktatásra szakosodott cégek, non-profi t szervezetek oktatásaikat els sorban tré-ningeken bonyolítják le. Erre az oktatási formára els sorban a gyakorlatiasság a jellemz .A megrendel nek, a szervez knek az a céljuk, hogy az el adások anyagait, az elhangzotta-kat a résztvev k a lehet legrövidebb id n belül hasznosítani tudják. A célok megvalósításá-hoz szükséges a cég el zetes igényének, a „hallgatók” készségszintjének felmérése; valamint a cég elvárásainak megfelelni. A szervez knek a megrendel vel közösen kell kialakítani azokat az eszközöket, mellyekkel a kívánt célt elérik.

A programok célja, hogy az egyén megismerje önmagát, segítse abban, hogy szükségleteit a célokhoz tudja rendelni, lássa helyét, szerepét a társadalomban, tehát az, hogy a résztvev kminél hatékonyabbá, sikeresebbé váljanak, és majdani tevékenységükkel a társadalom egé-szének m ködését segítsék el .

Külön csoportot képeznek az outdoor alapú kommunikációs készségfejlesztési tréningek

Jellemz i: csapatépít , a képzés egész évben tartható, bárhol megrendezhet , ha a létszám-nak megfelel felszerelések és pálya áll a rendez k részére. Létszám: 8 f és 80 f között ideális.

Készség, képesség és szemlélet jelleg kompetenciák:

kommunikációs feladatok megoldása, gyakorlása; •kommunikációs eszközök használata, empátia és tolerancia fejlesztése; •bizalom er sítése; •egyéni- és csoportérdekek egysége;•összetartás; •

1_resz.indd 42 2008.09.02. 7:45:31


43

együttm ködési készség gyakorlása, fejlesztése; •konfl iktuskezelési technikák gyakorlása;•kreativitás és problémamegoldó készség fejlesztése.•

Tudás jelleg kompetenciák:

hatékony befolyásolás és meggy zés eszközei; •a kommunikáció hatékonyságát segít eszközök;•a kommunikáció verbális és nonverbális csatornái; •horizontális és vertikális kommunikáció•

Indoor tréning: vezet i, értékesítési, kommunikációs, ügyfélszolgálati, projektmangement- tréningek általában. A szervez k tréningjeiken természetes összhangra törekszenek, amit a spártai körülményekt l a paradicsomi békességig valósítanak meg.

A rendezvények el segítik a feln ttképzés megvalósítását, sokszín ségükkel vonzóvá, érde-kessé teszik az érintett intézményt az érdekl d k számára. A rendezvények nyitottsága, min -ségi, pontos lebonyolítása, programok, célok tartalmi megvalósítása a legjobb marketing tevé-kenység, mely sok érdekl d t, beiratkozott hallgatót jelenthet a feln ttképz intézménynek.

VI.A kommunikáció és a pályaorientáció

A kommunikációs terv célja, hogy a létrehozott tartalmak, az eljuttatandó üzenetek a legha-tékonyabb csatornákon át érkezzenek meg a címzettekhez. Ez a kijelentés több tényez t is magában foglal: egyrészt tisztában kell lenni azzal, hogy miért szükséges a kommunikáció. Korunkban megszámlálhatatlan adat jut el társadalmunk bármely tagjához: azonban nem minden adatból válik információ. Bár a hétköznapi nyelvhasználatban az adat, információ, tudás szavakat egymással bátran cserélgetjük (miközben ugyanazt értjük alattuk) –, addig a kommunikáció terén el kell különítenünk ezek jelentését. Manapság divatos olyan szófordu-latokkal élni, hogy az információk tengerében élünk, megszámlálhatatlan információ jut el hozzánk, az Internetet információs szupersztrádának is szokás nevezni – holott egyik megfo-galmazás sem állja meg teljesen a helyét. Az „információ” az egyik leggyakrabban használt szavunkká vált, lépten-nyomon találkozhatunk vele – akár egy hírre, akár a számítógépen tárolt adatokra, akár egy születésnap id pontjára vonatkozóan. Pedig az adat nem egyenlaz információval, az információ nem egyenl a tudással. A kommunikáció célja, hogy a közölt adatok minél nagyobb hányada alakuljon át információvá, és az információ minél nagyobb része épüljön be az érintettek tudásába.

A legalsó láncszem az adat, mely nem más, mint mindaz a tény, mely hozzánk eljut a kül-világból. Máshogy fogalmazva: valakinek vagy valaminek a megismeréséhez, jellemzésé-

1_resz.indd 43 2008.09.02. 7:45:31


44

hez hozzásegít tény, részlet. Adat, hogy mikor jön a busz, adat, hogy a férfi ak s r bben olvasnak számítástechnikai lapokat, és adat az is, hogy ki az USA elnöke. Az információ több ennél: az információ az, amit az adatok s r jéb l kisz rünk, ami hordoz olyasmit szá-munkra, melyet értelmezni tudunk, bizonytalanságot, határozatlanságot oszlat el. Az infor-mációt az érzékelésen túl felfogjuk, értékeljük, és jobb esetben hasznosítjuk is. A buszok indulása akkor válik információvá, amikor megtervezzük az utazásunkat, a lapok olvasott-sága pedig akkor, amikor például hirdetni szeretnénk. Rengeteg adatot állíthatunk el és küldhetjük szét a nagyvilágba – ugyanakkor az informáltság mégsem fog változni.

A kommunikációs terv célja tehát, hogy olyan üzeneteket juttasson el a kiszemelt csoportok-hoz, melyek információt hordoznak és hasznosításra, cselekvésre késztetnek.

Az információt el kell ültetni, be kell ágyazni, mert így válhat az egyén tudásának részévé, amely a kommunikáció legvégs célja lehet.

Még mindig általánosnak mondható az a nézet, hogy a pályaválasztás – és így a hozzá kap-csolódó lehet ségek, szolgáltatások – csak a fi atalokat, húsz éven aluliakat érinti. Valóban a fi atal életkor a leginkább kézzel fogható helyzete a pályaválasztásnak, hiszen kötelez isko-lába járni – így kötelez szakmát vagy legalább olyan tantárgyat választani, melyet nagyobb óraszámban tanul a fi atal. Több olyan tényez is felbukkan a választás körül, melyre igazán mostanában helyeznek hangsúlyt: egyrészt a pályaválasztás nem egyenl az intézmény-választással, illetve a tantárgyak választásával. A Felvételi Információs Szolgálat 2004-es Országos Középiskolai Kutatása alapján a biztosan továbbtanuló fi atalok pályaválasztási dön-tésében az áll els helyen, hogy milyen tantárgyból van felvételi érettségi vizsga, és csak ez után következik az a szempont, hogy jó elhelyezkedési lehet séget biztosít-e az adott intéz-mény diplomája. Azaz, ha sarkítjuk a kérdést, azt látjuk, hogy a gyakorlatban a pályaválasz-tás els sorban nem érdekl dés-alapú, és nem pályákra, hanem sokkal inkább intézményekre és képzésekre sz kül. A tervezéskor a fi atalok egy része nem a saját pályaívét látja maga el tt, hanem csupán azt, hogy kerüljön be valahova, tanuljon valamit. Ugyanakkor a sikeres pályaválasztás kell önismeretet követel: az oktatási intézményekb l lemorzsolódók (f leg a fels oktatás területén) egy részét azok teszik ki, akik nem mérték fel kell en önmagukat és a választott utat – ezáltal olyan kudarcélmény éri ket, mely a tanuláshoz és képzéshez való hozzáállásukat rontja. A pályaorientáció és pályatanácsadás értelmét tehát az adhatja meg, hogy kivédje az ilyen „görbe utakat”, céljaként pedig az önismeret fejlesztése, az önképzés igényének megteremtése, valamint a munka világáról való tájékoztatás állhat. Ezek egyike sem korlátozódhat kizárólag a fi atal korosztályra, hiszen az EU tendenciáiból láthatjuk, hogy egyre s r bbé válik a pályaváltás, a tanulás megkapta az élethossziglani jelz t. Kiemelten kell tehát foglalkozni az id sebb korosztály helyzetével is. Amikor célokat keresünk, meg kell különböztetnünk a pályaorientációt és a pályatanácsadást egymástól, ezt pedig a következmódon tehetjük meg.

1_resz.indd 44 2008.09.02. 7:45:32


45

A pályaorientáció célja, hogy a fi atal, illetve a feln tt egyéni igényeinek fi gyelembevételével, a legszélesebb információnyújtás révén képessé váljon a munka világában történ eligazo-dásra, és meg tudja határozni azt a foglalkozási kört (pályát), illetve szakmát, amelyet élethi-vatásként vagy életpályája egy részén gyakorolni kíván.

A pályatanácsadás célja, hogy segítséget nyújtson ahhoz, hogy a tanácskér k eldönthessék, milyen pálya, szakma, képzési forma, illetve milyen munkaterület lenne a leginkább meg-felel számukra. Eligazít a különböz szakmák és munkakörök között, hiszen igen keve-sen tudnak lépést tartani az olyan új álláslehet ségekkel, munkakörökkel, mint az account manager vagy a min ségügyi referens.

Hosszabb távon tehát a cél az, hogy minél több ember találja meg a neki megfelel pályát és munkát, ezáltal rendezve életkörülményeit, javítva szociális jólétét; minél kevesebb legyen a munkanélküli, az embereket ne gátolja az, hogy egykori szakmájukban nem találnak mun-kát, hanem képesek legyenek a pályakorrekcióra.

A kommunikációs stratégia célja

A kommunikáció célját értelmezhetjük tágabb és sz kebb keretben egyaránt. Ha tágabban nézzük, a cél egyrészt megegyezik a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium „Tanulás egy életen át” céljaival, melyb l átemelhetjük az alábbiakat:

Az életen át tartó tanulás eszméjének, jelent ségének széles kör terjesztése.•Az érdekl dés és igény felkeltése a (feln ttkori) tanulás, m vel dés iránt.•Tudatosítani az egész életen át tartó tanulás szükségességét, szerepét a sikeres karrier-•építésben.A munka világában való eligazodás ismereteinek elterjesztése.•

Sz kebb területre, konkrétan a pályaválasztásra koncentrálva az alábbi célokat fogalmazhat-juk meg:

A pályaorientáció és -tanácsadás lehet ségének terjesztése.•A pályaorientáció hasznosságának és fontosságának elmélyítése.•A pályagondolkodás és -mérlegelés beágyazása.•Az (át)képzés, tanulás, tájékozódás fontosságának felismerése.•Az intézményi elérhet ségek minél szélesebb kör megismertetése.•Közösségi és kapcsolati háló megteremtése a szakemberek között.•

A pályaorientációs kommunikáció közvetlen célja egyszer en megfogalmazható: minél több érintetthez jussanak el a pályatanácsadást és – orientációt érint információk, üzenetek. Ám ez még nem elég, és nem elégedhetünk meg azzal, hogy elérjük az érintetteket: el kell ket juttatni a döntésig és a döntést követ cselekvésig, hogy egyrészt igénybe vegyék a szolgál-tatást, másrészt gondolkodjanak szakképzés-centrikusan.

1_resz.indd 45 2008.09.02. 7:45:32


46

Mit várunk el a kommunikációtól?

Az els dleges elvárás a kommunikációval szemben, hogy segítségével minél többen tud-janak a lehet ségekr l, minél többen éljenek velük, használják ket. Az is elvárás, hogy a pályaorientáció, pályaválasztás súlya megkapja a maga fontosságát, publicitását – és ennek kapcsán minél több, más intézményt l, orgánumtól elinduló kommunikációt generáljon.

Következtetések:ne adatokat közöljünk, hanem információt adjunk át,•nem a látszatkommunikáció, hanem az aktivitás elérése a f cél,•a kommunikáció a társadalom széles rétegeire irányuljon,•a pályaorientáció és -tanácsadás hatékony kommunikációjához szemléletmód-alakításra •is szükség van.

A célcsoportok szerepe

A kommunikációs terv során célcsoport alatt emberek valamilyen egyez tulajdonsága(i) alapján kialakított együttesét értjük, melyhez el akarjuk juttatni a pályatanácsadást érintinformációkat, üzeneteket. A célcsoportok – tagjaik egyéb eltér tulajdonságai – alapján tovább bonthatók ún. célcsoport-szegmensekre.

A kommunikáció során minden ember, aki találkozik üzeneteinkkel (olvassa, látja, hallja), az ügyfelünk. Figyelemmel kell lennünk az szükségleteire, igényeire, korára és élethelyzetére, nem feledve a nyelvhasználatát sem, valamint azt a célunkat, hogy minél közelebb kerüljünk hozzá. Nem abból kell kiindulnunk, hogy az általunk kommunikált szolgáltatás mit tud nyújtani, és a mi logikánk szerint felépítve tárni elé a szolgáltatást (amely most a pályaorientáció és tanács-adás), hanem abból, hogy neki mire van szüksége, igénye. Éppen ezért a kommunikációs terv felépítésekor az ügyfél pozíciójába helyezkedjünk bele, vizsgáljuk meg a tipikus jellemz ket, közös vonásokat melyek összefogják az elérni kívánt embereket: így megkapjuk a célcsoportun-kat. Azonban az nem elegend , ha csupán ezzel vagyunk tisztában: az emberek igen nagy hal-mazát kapjuk, melyeken belül speciális eltérések vannak. Így a célcsoportot tovább tagolhatjuk annak érdekében, hogy megtaláljuk azt az optimális csoportlétszámot, melyhez hatékonyan el tudunk érni. Természetesen az lenne a leghatásosabb, ha a legvégs kig lebontanánk csopor-tunkat (nem, életkor, végzettség, gazdasági aktivitás, fogyasztói magatartás) szerint, és minden így létrejött szegmenshez külön kommunikálnánk, de ennek útja nehezebb és gazdaságilag kevésbé hatékony, mintha 5-6 jól körülhatárolható, markáns szegmenst hozunk létre.

A kommunikációs stratégián belüli célcsoport-meghatározás úgy m ködik, mint az emberi tekintet: el ször az általános, a minket körülvev világ legészrevehet bb részeit fogja fel szemünk és agyunk, felületesen érzékelünk minden körülöttünk zajló dolgot. Ha megismer-kedünk valakivel, csak általános benyomások maradnak bennünk, sokszor arra sem emlék-szünk, milyen szín a haja vagy a szeme a másiknak. A második, harmadik találkozáskor rögzülnek jobban ezek a részletek, és a látásunk mechanizmusa is az általános feltérképezés

1_resz.indd 46 2008.09.02. 7:45:32


47

után fókuszál a részletekre. Ugyanez a módszer akkor is, amikor a célcsoporttal foglalko-zunk: els ként vesszük a témában érintett teljes sokaságot, és utána elemezzük részleteiben. A dedukció módszerét használva, el ször feltérképezzük hazánkat az oktatási és képzettségi szintek, iskolázottság, gazdasági aktivitás és munkanélküliség szempontjából, hogy kapjunk egy átfogó képet, helyzetelemzést, melyb l kiindulhatunk, és eljuthatunk a célcsoporthoz. Az általános elemzés során derül fény mindazokra a pontokra, amelyek további fi gyelmet és részletezést követelnek, illetve ahová jobban kell koncentrálnia a kommunikációnak. Nézzük meg, mi jellemz a mai állapotokra a pályaorientációt érint területeken, így f leg az oktatás és munkaer piac dimenziójában.

A célcsoport-szegmensek meghatározása

A feln tteknek szóló, szakképesítés-centrikus pályainformációs és pályaorientációs modell keretében öt kiemelten fontos csoporttal kell számolnunk:

a szakképzetlen, befejezett általános iskolai végzettséggel nem rendelkez ,•szakképzetlen, általános iskolát végzett,•szakképzetlen középiskolai végzettség ,•szakképzett, de nem piacképes szakmai képesítéssel rendelkez ,•fels fokú végzettség fi atalok és feln ttek.•

k alkotják az els dleges célcsoportot: ez azt jelenti, hogy a kommunikációval leginten-zívebben ket célozzuk meg, abból kiindulva, hogy nekik van a legnagyobb szükségük a pályatanácsadás szolgáltatásaira.

A fenti csoportok életkor, élethelyzet és szükségletek, médiahasználati szokások terén nem homogének. A szakképzetlen, általános iskolát végzettek között éppúgy találunk 40 év körüli, családos feln tteket, mint 18 éves, az önálló életnek nekiinduló fi atalokat. Természetesen, nekik másfajta információra van szükségük, hiszen másfajta háttérrel rendelkeznek. A 40 évesek érdekl dését, pályájuk iránti orientáció-vágyát jóval nehezebb felkelteni, mint a fi ata-labbakét, akik nemrég kerültek ki az iskolapadból, másrészt az intézményeken és a médián keresztül hozzájuk vezet utak is mások. Éppen ezért célszer nek látszik az életkor sze-rinti tagolást is fi gyelembe vennünk. Ugyanakkor azok fogékonyabbak a pályatanácsadás és pályaorientáció iránt, akik – élethelyzetükb l és élettapasztalataikból adódóan – jobban érzik ennek szükségességét: így a szakképzetlenek és a munkanélküliek. Els sorban rájuk kell koncentrálnia a kommunikációnak, hiszen nekik a legnagyobb az igényük, illetve a felté-telezett rászorultságuk. Az elérés fontossági sorrendjében k állnak az els helyen:

munkanélküliek,1. szakképzetlenek,2. szakképzettek.3.

Természetesen a csoportok átfedésben lehetnek egymással. Az alábbiakban számba veszünk minden olyan csoportosítást, mellyel számolni tudunk, és kialakítjuk a végs szegmenseket.

1_resz.indd 47 2008.09.02. 7:45:32


48

Szakképzettség szerinti csoportok

Köztudott, hogy a munkaer piacon a szakképzett munkaer re van nagyobb szükség, bár-milyen iskolázottsági szintet is nézzünk. A pályaorientáció célja tehát, hogy ennek megszer-zése felé irányítsa az érintettek fi gyelmét.

Szakképzettség szerint az alábbi, els dleges csoportokat állapíthatjuk meg:

a szakképzetlen, befejezett általános iskolai végzettséggel nem rendelkez ,•szakképzetlen, általános iskolát végzett,•szakképzetlen középiskolai végzettség ,•szakképzett, de nem piacképes szakmai képesítéssel rendelkez ,•fels fokú végzettség fi atalok és feln ttek.•

Másodlagos célcsoportunkba pedig mindazok is beletartoznak, akik rendelkeznek állással, van szakmai képesítésük – de ha nem tartják a fejl dést szakmájukkal, tudásuk elavulttá válik, és belekerülhetnek az els dleges célcsoportba.

A szakképzettség vonatkozásában tetten érhetjük azt a változást, hogy a népesség egészén belül egyre csökken a 8. évfolyamnál kevesebbet végzettek aránya, és jelent sen n az érett-ségit szerz k, valamint a fels fokú tanulmányokat folytatók létszáma. Viszont a nyolcadik osztályt végzettek száma stagnál.

Életkor szerinti csoportok

Más élethelyzet, fogyasztói szokások és feladatok kapcsolódnak az egyes életkorokhoz. Abból kell kiindulnunk, hogy a pályaválasztás, pályaorientáció szempontjából mely életkori fázisok a kiemelten fontosak: ezt a fi atalok tekintetében az iskolarendszerre alapozva tehetjük meg, míg a feln ttek esetében a munkaer piacon kialakított szegmentálást vehetjük alapul.

Fontos megjegyezni, hogy bár feln ttképzésr l beszélünk, hiba lenne nem foglalkozni a 18 év alatti korosztállyal. A pályaválasztásnak nem utólagos korrekcióra, hanem el zetes informálásra kell épülnie. Ez azt jelenti, hogy az els dleges cél mellett – mely a szakképzett-ség szerint kiemelt szegmensek tájékoztatása, aktivizálása – van egy másodlagos célunk is: meg kell el znünk a hibás pályaválasztást, ennek érdekében pedig hamarabb kell elérnünk a célszemélyeket, mint hogy döntéshelyzetbe kerülnének pályájukkal kapcsolatban. Ez ter-mészetesen f ként a fi atalokat érinti, de a tanulmány második fejezetében a pályaorientáció céljánál b vebben is kitérünk erre.

Életkorok szerint és a gazdasági aktivitást tekintve a pályakezd k (20–24 évesek) foglakoz-tatási aránya a n k körében 47,8, a férfi ak körében pedig 39,7. Ha egy korcsoporttal feljebb lépünk, a férfi ak foglalkoztatási aránya 82,2 százalékra ugrik, a n ké 59,8-re. A munkanél-küliségi ráta a férfi ak körében magasabb a fi atal feln ttek között, míg az id el rehaladtával ez kiegyenlít dik.

1_resz.indd 48 2008.09.02. 7:45:32


49

A pályorientációnak a fi atal életkorban két kiemelt szakasza van: az általános iskola utáni pályaválasztás és a középiskola utáni továbbtanulás – ezek meghatározzák, hogy ki milyen szakképzettség megszerzésével lép ki az iskolából. Ha tovább haladunk, megjelennek a fels fokú tanulmányok, de ezután nem találunk életkor és képzettség megszerzése tekin-tetében általános mérföldkövet. Innent l kezdve az életkor vonatkozásában aszerint érde-mes dönteni, hogy az általánosan bevett szokás, fogyasztói kutatások, piackutatások és nem utolsó sorban a munkaer piac milyen felosztást, szegmentálást használ. Mivel szempontunk az is, hogy az elérési utakat pontosan meg tudjuk határozni, ezért a kommunikáció célcso-port-szegmensei nem mindenhol egyeznek meg a pályaorientáció célcsoport-szegmenseivel életkor szerint. Mindezt összevetve az alábbi csoportokat határozzuk meg életkor szerint:

16–25 évesek,•25–35 évesek,•35–50 évesek,•50–65 évesek.•

A munkaer -piaci helyzet szerinti csoportok

Ha megvizsgáljuk a foglalkoztatottakat, látni fogjuk, hogy vannak olyan, jól körülhatárolható csoportjaik, melyek hátrányban vannak a többiekhez képest: testi adottságaik, nemük vagy épp lakóhelyük miatt, illetve szükségszer en adódik a munkanélküliek csoportja. A munka-er -piaci helyzet szerint tehát az alábbi kiemelt csoportok adódnak:

Munkanélküliek

F bb kommunikációs sajátosságok:a munkanélküliség állapotát a népesség nagy része ismeri,•a munkanélküliség – f leg a tartós munkanélküliség – negatív hatásait is ellensúlyozni •kell a pályatanácsadással, és ezt a kommunikáció során is ki kell emelni: ne a pályakor-rekció áldozatainak érezzék magukat az emberek, hanem nyerteseinek,megyénként a kommunikáció során más-más s r ség elérést kell alkalmaznunk, tekin-•tettel a munkanélküliek eltér arányaira. Ahol a munkanélküliség területileg egyenetle-nül oszlik meg, vagy aránya viszonylag alacsony, növekszik a jelent sége a megfelels r ség kommunikáció megválasztásának.

N k

F bb kommunikációs sajátosság:az az id szak, amikor a n knek fokozottabban szükségük van a pályatanácsadás szolgál-•tatásaira, a gyermekvállalás id szaka, hiszen visszakerülve a munkaer piacra, számolni kell a gyermekkel eltöltött pár év miatti kieséssel, és az ehhez járuló hátrányos megkü-lönböztetéssel.

1_resz.indd 49 2008.09.02. 7:45:33


50

Hátrányos helyzet ek

F bb kommunikációs sajátosságok:a valamilyen fogyatékkal él k foglalkoztatásával kapcsolatos kommunikáció az adott •célcsoport civil szervezeteinek segítségével történhet, akiknek részvétele nélkül lehetet-len a hatékony kommunikáció eszközeinek kialakítása,a roma emberek pályaválasztására saját közösségük és a nem roma közösségek is kihat-•nak, mindkett részér l érik negatív hatások a fels fokú végzettség eket,a diplomások csoportjai lehetnek azok a bázisok, melyekre az intézményi kommuniká-•ció építhet, hiszen 70 százalékuk tagja valamilyen civil szervezetnek,a hátrányos helyzet ekkel kiemelten fontos a személyes kapcsolat, a pálya-tanácsadási •foglalkozásokon való megjelenés, feléjük leginkább ezt kell kommunikálni.

Másodlagos célcsoport

A célcsoport-szegmensek meghatározása során kiemeltünk olyan tényez ket, melyek alap-ján valaki az els dleges célcsoportba tartozik – rájuk koncentrálunk els sorban, de vannak olyanok is, akik bár nem munkanélküliek, nem hátrányos helyzet településen élnek, de nin-csenek megelégedve a választott szakmájukkal stb. k azok, akik szintén érintettek pálya-orientáció szempontjából, a másodlagos célcsoportba tartoznak.

A pályaorientáció olyan természet szolgáltatás, mely szélesebb körben érinti az embereket. Nap mint nap döntünk pályánkkal, munkahelyünkkel, továbblépésünkkel kapcsolatban. Így egyszer bb a másodlagos célcsoportot úgy meghatározni, hogy kiket nem érint a pályaorien-tációs és -tanácsadó szolgáltatás: ilyenek lehetnek azok, akiknek még nem kell foglalkozniuk e kérdésekkel, azaz a gyerekek vagy a nyugdíjasok.

Miközben az els dleges célcsoportra koncentrálunk, többnyire elérjük a másodlagost is, de nem olyan s r séggel.

Közvetít célcsoport

A közvetít célcsoport sajátossága, hogy t lük azt várjuk, hogy adják tovább, terjesszék maguk körül a hozzájuk eljuttatott információkat, üzeneteket az els dleges célcsoport felé. Egyszerre kommunikálunk nekik és rajtuk keresztül. Ilyen közvetít célcsoport a pedagógu-sok és a pályaorientációban érintett szakemberek köre.

Pedagógusok

Minden pedagógus – egészen az óvodától a fels oktatásig – értékközvetít a fi atal korosz-tály felé, és személyiségével, oktatási módszereivel egyben orientál is: sokaknak van olyan emléke, élménye, hogy az adott tanár miatt szeretett (vagy épp nem szeretett) bizonyos tan-tárgyat, és érzett kedvet bizonyos szakmákhoz. Ennél a közvetett hatásnál kézzelfoghatóbbak a pályaválasztással, továbbtanulással kapcsolatos órák, tanácsok, melyeket a pedagógusoktól

1_resz.indd 50 2008.09.02. 7:45:33


51

kaptunk. A családban követett minták, magatartási és gondolkodási formák fontossága után rögtön az iskolában megtapasztalt (mind kortársi, mind az ott dolgozó feln ttekre vonatkozó) élmények állnak. Éppen ezért a pedagógusok a pályaorientáció és –tanácsadás területén köz-vetít nek számítanak: els sorban nem ket célozza a kommunikáció, hanem rajtuk keresztül próbál eljutni a diákokhoz. Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy az esti és levelezoktatásban dolgozók nem csak 18 éven aluliakkal állnak kapcsolatban, hanem pontosan a kommunikáció szempontjából fontosabb, veszélyeztetett szegmenssel: azokkal, akik nappa-lin nem jutottak el az érettségiig, de folytatták tanulmányaikat. Bennük meg kell er síteni a tanulás iránti elkötelezettséget, és végig kell kísérni ket az úton.

Ma Magyarországon 170–180 ezer, a hivatását gyakorló pedagógussal számolhatunk, közép-fokú intézményekben mintegy 45 ezer pedagógus dolgozik. Általában minden középiskolá-ban van továbbtanulásért, pályaválasztásért felel s pedagógus, a kommunikáció szempont-jából k kiemelten fontosak.

Szakemberek

A pályaorientációval, a munkaer , a hátrányos helyzet ek álláshoz juttatásával foglalkozó emberek alkotják a közvetít célcsoport másik részét. k azok, akik nap mint nap találkoz-nak az els dleges célcsoporttal, személyes kapcsolatban vannak velük, és k rendelkeznek a legnagyobb tapasztalattal a témában. A szakemberek hatékonysága igen fontos tényez , az

tájékozottságuk, eszközökkel való ellátottságuk kulcsfontosságú. ket is meg kell gy zni: használják ki a nekik nyújtott lehet ségeket, éljenek az Internet és a digitális technika eszkö-zeivel, járjanak továbbképzésekre, legyenek nyitottak, próbáljanak ki több módszert, hogy minél hatékonyabban tudjanak segítséget nyújtani a tanácsot kér knek.

Összefoglalás

A célcsoport-szegmensek elhatárolására két okból is szükségünk van: egyrészt, hogy fel tud-juk mérni jellemz iket, igényeiket, valamint pontosan láthassuk, hogy milyen csoportokhoz szeretnénk eljutni, melyek az els dleges, másodlagos és közvetít célcsoportok – és hozzá-juk milyen csatornákon keresztül juthatunk el.

Az alábbiakban egy táblázat segítségével összefoglaljuk a célcsoport-szegmenseket, és utána számba vesszük az így kialakított csoportok médiahasználati, tájékozódási szokásainak jel-lemz it.

A stratégiát kidolgozónak számba kell vennie, hogy az adott régióban a kiemelteken kívül mely célcsoport-szegmensek a fontosak. Id arányosan el kell osztani, hogy mikor mely szeg-menshez szólunk. Ehhez érdemes feltérképezni, hogy eddig kik fordultak meg a pályatanács-adáson, k mely szegmensbe sorolhatóak. Ezáltal kiderülhet, mely szegmensek a felül- vagy alulreprezentáltak, és hol van szükség nagyobb intenzitású kommunikációra.

1_resz.indd 51 2008.09.02. 7:45:33


52

A célcsoportok médiahasználati szokásai

Amikor a kommunikációs terv szempontjából arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen média-használati szokásokra, jellemz kre támaszkodhatunk, leginkább az életkori jellemz kb ltudunk kiindulni. Életkori felosztásban vannak ugyanis számadataink, és a médiakutatások is leginkább az életkori eltéréseket mutatják meghatározónak abban, hogy ki milyen médiumot „fogyaszt” els sorban.

16–25 évesek

Els csoportunk a 16–25 éves korosztály. Médiahasználati szokásaik vizsgálatánál a FISZ Országos Középiskolai Kutatásának 2004-es eredményeire tudunk támaszkodni.

Napilapok

A középiskolás korosztály nem túlzottan napilap-fogyasztó: 39 százalékuk egyáltalán nem forgat napi rendszerességgel újságot, a fennmaradó többség azonban naponta, kétnaponta azért a kezébe veszi a lapokat.

A 16–18 éves korosztály körében a bulvárlapok élveznek nagy népszer séget, az országos terjesztés közéleti vagy politikai napilapok sereghajtónak számítanak. Az olvasottsági lista elején a Blikk áll. A vidékiek körében a megyei napilapokat találhatjuk a második helyen, ha azonban a teljes olvasottságot nézzük, akkor a Metro ingyenes hírújságé ez a helyezés.

Miel tt arra következtetnénk ebb l, hogy érdemes a Blikken és a bulvárlapokon keresztül szólni pályaválasztás témakörében a korosztályhoz, érdemes összevetnünk az eredményeket az alábbiakkal: a kutatás tartalmazott arra vonatkozóan is kérdést, hogy honnan tájékozód-nak a diákok a kétszint érettségir l, továbbtanulásról, képzési lehet ségekr l, tehát mind-azokról a tényez kr l, melyek ismerete pályaválasztásukhoz szükséges.

E tekintetben nem a napilapoknak vagy a rádióknak van kitüntetett jelent ségük a korosztály-ban, hanem az Internetnek és a speciális, továbbtanulással foglalkozó hírközl eszközöknek. Úgy t nik, a mindennapi témákban valóban a bulvársajtó és a megyei napilapok vezetik a korosztályi érdekl dést, de ha célirányosan akarnak tájékozódni, amikor valóban információt gy jtenek, akkor el nyben részesítik a tematizált orgánumokat.

A feln tt lakosság körében a férfi ak nagyobb valószín séggel használják az Internetet, mint a n k, a középiskolásoknál viszont nincsenek nemi különbségek e tekintetben.

Minél közelebb van a konkrét pályaválasztás id szaka, annál inkább megváltoznak a tájékozó-dási források a középiskolások esetében: a fi atalabbak nagyobb arányban említették a tévéket, napilapokat, de a végz s évfolyamra járók esetében specializáltabb tájékozódási szokásokat fedezhetünk fel. Az Internet népszer sége töretlen, de a nyomtatott orgánumoké jelent sen visz-szaesik. Ezzel arányban azonban megnövekszik a kifejezetten továbbtanulással foglalkozó olyan média olvasottsága, mint amilyen az Egyenes út az egyetemre (Egyenes út… rövidítéssel).

1_resz.indd 52 2008.09.02. 7:45:33


53

Szinte nem is találunk olyan középiskolás diákot, aki ne használná az Internetet. A tovább-tanulni szándékozók 92 százaléka nyilatkozta azt, hogy valamilyen rendszerességgel csatla-kozik a világhálóra.

KövetkeztetésekA középiskolás korosztály médián keresztüli elérésében leginkább az Internetre és a •továbbtanulási hírújságokra, valamint a napilapokra támaszkodhatunk.Mivel a diákok többsége rendelkezik e-mail címmel, körükben ez az elérés is nagy haté-•konyságú lehet.

25–35 évesek és 35–50 évesek

A médiahasználati felmérések, kutatások általában egybe veszik a 18–49 éves korcsoportot, és mint a javak f fogyasztóit, egyben tárgyalják ket, ezért a médiahasználati jellemz iket mi is egyben vizsgáljuk. Mivel ez a korosztály területileg és nemek szerint is eltér média-fogyasztó, érdemes el ször nagy vonalakban áttekinteni a f bb tendenciákat. Amint az vár-ható, a korosztály médiafogyasztását a kereskedelmi televíziók vezetik. A napilap-fogyasztás terén els helyen a bulvártermékek állnak, illetve Budapesten kívül a megyei napilapok olvasottsága nagy.

Internethasználat

A teljes népességre vonatkozó internet-használati adatok esetében egy 2002-ben készült reprezentatív kutatásra támaszkodhatunk, mely a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága megrendelésére készült.

Nemek szerint bontva az internetez ket látható, hogy – a várt eredménynek és a közvéle-kedésnek megfelel en – a férfi ak használják nagyobb arányban a világháló nyújtotta lehe-t ségeket.

Várhatóan adódik az internethasználatban, hogy a fi atalabb korosztályok körében magasabb számokat kapunk. A vezet korcsoport ebben a tekintetben a 18–29 éves korosztály, második pedig a 15–17 éves csoport. 30 és 49 év között viszont nincs eltérés a kutatás szerint, mind az o -line, mind az on-line tájékozódási mutatókban ez a korosztály homogénnek mutatkozik.

Ha az internetez ket iskolai végzettségük szerint vizsgáljuk, akkor szintén a várt arányokat láthatjuk: a magasabb iskolai végzettség ek használják inkább a világhálót. (Az alapfokú végzettség ek látszólag magasabb aránya a tanulók körében életkori sajátosság.)

50 év felettiek

Az 50 év feletti korosztály médiahasználati szokásairól nem igazán állnak rendelkezésünkre adatok, lévén, hogy ezt az ún. senior réteget a felmérések nem számítják a fogyasztói cso-

1_resz.indd 53 2008.09.02. 7:45:33


54

portok közé, és így nem is számolnak velük. Általánosságban elmondható, hogy a bulvár-sajtó kedvelése erre a korosztályra is jellemz , de itt magasabb a közszolgálati m sorok, rádiók és tévék hallgatottsága, nézettsége.

Romák

Külön a romák médiahasználatával foglalkozó felmérés 2000-ben készült, reprezentatív min-tán. A kutatás eredményei szerint a romák 37 százaléka nem hallgat rádiót, 44 százalékuk nem olvas újságot, és a roma lapok valamint m sorok ismertsége is igen alacsony a körükben. Az újságolvasási lista élén a televíziós és rádiós m sorújságok és a n i lapok állnak (Kiskegyed, N k Lapja…). A rádiózásban vezetnek a kereskedelmi rádiók (pl. Danubius). A közszolgálati médiumok az országos átlagnál alacsonyabb arányban érnek el hozzájuk, viszont a televízió-zás – a kereskedelmi televíziók nézettsége – az átlagosnál nagyobb a körükben.

Következtetések:a romák elérésére a médián keresztül nem nyílik speciális út,•a kommunikáció során nem lehet csupán a roma médiumokra, sajtóra támaszkodni,•a nagy példányszámú, bulvár-jelleg lapoknak van nagyobb elérésük a célcsoportban.•

Közvetít célcsoport

Pedagógusok

Szerencsés helyzet, hogy a pedagógusok médiahasználatára vonatkozóan leginkább a FISZ Országos Középiskolai Kutatására támaszkodhatunk, mely 2003 szén készült középiskolai tanárok és intézményvezet k körében.

A kifejezetten továbbtanulással, pályaválasztással foglalkozó médiumok közül – hasonlóan a diákokhoz – leginkább az Egyenes út az egyetemre cím továbbtanulásról szóló hírújságot olvassák a pedagógusok. (21. sz. és 22. sz. ábra) Az Egyenes utat a válaszadók 74 százaléka forgatja kisebb-nagyobb gyakorisággal.

A válaszadók 59 százaléka arról számolt be, hogy megrendelik középiskolájuk számára a lapot: 42 százalék a tantestület és a diákok részére is, 17 százalék pedig csak a diákok részére fi zet el .

A pedagógusok 78 százaléka megjelölt egy vagy több forrást, amelynek segítségével tájékoz-tatja diákjait a továbbtanulás, az érettségi és a nyelvvizsga-kérdésekben. A leggyakrabban a középiskolai tájékoztatókat (levél, plakát) említették (56 százalék), de igen sokan jelölték meg az Egyenes út az egyetemre cím hírújságot is (44 százalék).

A pedagógusok 54 százaléka egy szakmai lapot nevezett meg mint olyat, amelyet a legin-kább olvas. Ez tipikusan a Köznevelés volt. Két lapot 19 százalékuk jelölt, hármat vagy töb-

1_resz.indd 54 2008.09.02. 7:45:34


55

bet pedig 6 százalékuk. Ugyanakkor 21 százalék volt azok aránya, akik egy szakmai lapot sem neveztek meg. Az osztályf nökök és a szaktanárok átlagosan 1.0 lapot jelöltek meg, az intézményvezet k viszont átlagosan 1,7-et. Ezen túlmen en az is megállapítható, hogy a bölcsész tanárok (magyar, történelem) az átlagosnál kicsivel több szakmai lapot olvasnak, a nyelvtanárok viszont kevesebbet.

A Felvételi Információs Szolgálat hivatalos közleményeit tartalmazó leveleket, melyek a továbbtanulással, versenyekkel, diákoknak szóló tájékoztató rendezvényekkel kapcsolato-sak, a tanárok 42 százaléka kapja kézhez rendszeresen. A vidéki pedagógusokhoz valamivel nagyobb arányban (43%) jut el a FISZ levele, mint a budapestiekhez (39%). A levelek legin-kább az intézményvezet khöz kerülnek. Körükben ugyanis 78 százalék azok aránya, akik tudomásuk szerint is kézhez kapják a FISZ hivatalos levélközleményeit.

Szerencsésnek mondható, hogy a középiskolai tanárok igen nagy arányban használják az Internetet. 36 százalékuk napi rendszerességgel, 29 százalékuk hetente többször, 6 száza-lékuk hetente, 12 százalékuk pedig ritkábban, de igénybe veszi a világhálót. Mindössze a válaszadók tizede mondta azt, hogy egyáltalán nem szokott internetezni. Az országos átlagtól eltér en semmilyen különbség nem lelhet fel a különböz nagyságú településeken tanítók internetezési gyakoriságában. Ugyanakkor a tanárok lényegesen gyakrabban inter-neteznek (74 pont), mint a tanárn k (64 pont). Részben ezzel függhet össze az is, hogy a bölcsésztanárok gyakorisági mutatója (62 pont) elmarad a természettudományokat oktatók átlagától (72 pont). A legnagyobb eltéréseket azonban beosztás szerint találtuk. Az igazgatók és az igazgatóhelyettesek körében 84 pont a használati gyakoriság átlaga, míg az osztályf -nökök és a szaktanárok körében 64 pont.

Oktatással kapcsolatos hírleveleket a tanárok kisebbik hányada (23 százalékuk) kap: 13 szá-zalékuk a Sulinet hírlevelet, 10 százalékuk a FISZ Országos Oktatási Hírlevelét, 2 százalékuk az OFI Hírlevelet, 1 százalékuk pedig valamilyen más oktatással kapcsolatos hírlevelet (is).

A tanárok 88 százalékának van az Internethez iskolai hozzáférése, otthoni (is) 46 százalékuk-nak (emlékeztet ül: az országos átlag cca. 15%), egyéb helyeken (is) 6 százalékuknak (isme-r snél 5%; kávézó 3%). Mindent egybevetve a középiskolai tanárok 94 százaléka valahol eléri a világhálót, ami az országos átlaghoz viszonyítva kiugróan magas szám.

A naponta internetez k átlagosan napi 1,6 órát szörföznek, a hetente netez k átlagosan heti 2,8 órát, a világhálót havonta látogatók pedig átlagosan havi 2,4 órát fordítanak erre.

A tanárok leggyakrabban e-maileznek és keres ket használnak az Interneten. E tekintetben tehát nem térnek el az átlagos Internethasználóktól. Ugyanakkor szórakozásra, kikapcsoló-dásra és letöltésekre ritkábban használják e lehet séget, mint az átlagos internetez k, akik-nek lényegesen alacsonyabb az életkorátlaga, mint a középiskolai tanároké.

1_resz.indd 55 2008.09.02. 7:45:34


56

Szakemberek

A szakemberek médiahasználati szokásaira nem tudunk csak rájuk vonatkozó adatokat bemutatni – lévén, legjobb tudomásunk szerint körükben mindeddig nem történt ilyen fel-mérés. Így ket leginkább nem a médián, hanem az intézményi kommunikáció során tudjuk elérni.

Következtetések:a pedagógusok könnyen elérhet ek a speciális tájékozódási forrásaikon keresztül, •továbbtanulási újságok és szakmai lapok segítségével,mivel közöttük nagy arányú az Internethasználat, és rendelkeznek e-mail címmel, az •ilyen kommunikáció is jó elérést eredményez körükben.

VII.A kommunikációs üzenet

Az üzenet kommunikációs vezérfonalként m ködik, melynek ott kell állnia minden meg-nyilvánulás mögött. Az üzenet az, melyet sugallni akarunk a szavaink mögött, melyet szeret-nénk eljuttatni a célcsoporthoz. Az üzenet maga nem kommunikáció-képes megfogalmazás, csupán kiemeli a lényeges pontokat, tulajdonképpen minden közlés tartalmi összefoglalója. A pályaorientáció abból a szempontból speciális területnek számít, hogy számos hozzá kapcsolódó részterület van, melyek tartalmát szintén érdemes beemelni a kommunikációs üzenetek közé. Szorosan összefügg például az élethosszig tartó tanulással, az önismerettel, önállósággal, önbizalommal, döntések meghozatalával, a nyelvtudás fejlesztésével és az álta-lános munkavállalói ismeretekkel.

Az üzenetek pillérei

Valamit tanulni, megismerni hasznos dolog,•képezni azt az embert lehet, aki akar tanulni,•a tudatos döntés fontos, és magabiztossá tesz,•a tanulás, a képzettség megszerzése által n a munkavállalási esély,•a munka nemcsak a megélhetés eszköze lehet, hanem az ember önkifejezése, képessé-•geinek kibontása is,soha nincs kés tanulni, tájékozódni, változtatni,•a pályatanácsadás igénybevétele nem egy kudarc beismerését jelenti,•a pályakorrekció, az átképzés esetében nem a korábbi szakma sikertelensége, hanem az •új lehet ség, a tanulás jó érzése a fontos,a pályatanácsadás ingyenes lehet ség, mely el nyökhöz juttat,•ismerd meg önmagad.•

1_resz.indd 56 2008.09.02. 7:45:34


57

Tilos üzenetek, kommunikátumok

Pszichológiai vizsgálat és ennek részletezése. A pályatanácsadás mellett bizonyos intézmé-nyek pszichológiai vizsgálat elvégzését is vállalják. Ez természetesen hasznos dolog, ám leírva, kimondva elrettent , negatív hatása lehet. Ha valakinek a pályatanácsadás mellett pszichológiai segítség is kell, azt személyesen fogja majd megbeszélni a tanácsadójával. Ezt tehát nem szükséges nyilvánosan kommunikálni.

A célcsoportok üzeneteinek hangsúlyai

Célcsoportonként nem az üzenetek változnak, hanem az azok közötti arányok, és az egyes üze-netek mögött álló tartalmi elemek hangsúlyai tolódnak el korcsoportonként a következ képpen:

16–25 évesekAz els pályaválasztási döntés el tt állók számára a tájékozódás, az önismeret, a munker -piaci tájékozódási képesség és a tudatos döntés a fontos.

25–35 évesekk már választottak, elindultak valamilyen irányban, így az ehhez kapcsolódó plusz tanul-

mányok (pl. nyelvtudás megszerzése), valamint a továbblépési lehet ségekr l való informá-lás a fontos. A szakképzettség nélküliek csoportjában pedig a végzettség megszerzéséhez vezet lépések ismertetése.

35–50 évesek és 50 év felettiekSzámukra a tudásuk felfrissítése, a lépéstartás a fontos, valamint az, hogy – ha szükséges – merjenek változtatni. Megint lényeges (mint a 16–18 éves korosztálynál) a tájékozódási lehet ségek, illetve igénybevételük el nyeinek bemutatása.

Az üzenetekb l alkothatunk szlogeneket is, melyek rövid, vel s – az alapvet célkit zése-ket tükröz – mondatok, melyek könnyen felismerhet ek, megragadnak az emlékezetben, önmagukért beszélnek.

Az üzenetek mintegy sugallatként m ködnek. A kommunikáció során azt szeretnénk elérni, hogy ezek csapódjanak le a célcsoportban. Mindezt úgy kell formálni, hogy közben a pro-jekt során létrejött hasznos termékekr l és szolgáltatásokról is értesüljenek a célcsoportok tagjai (pályamappák, videofi lmek, tájékoztató anyagok elérhet sége és tartalma).

Az üzenetek megfogalmazása

A hatásos szövegírásnak számtalan módszere, technikája van, ezek közül az egyik az, ame-lyik a szöveg felépítésének logikájára fi gyel, az AIDA. Ez az angol rövidítés az Attention (fi gyelem), Interest (érdekl dés), Desire (vágy) és Action (cselekvés) szavak kezd bet ib láll össze. Ez tulajdonképpen annak a folyamatnak a modellezése, melyen végig kell vinnünk

1_resz.indd 57 2008.09.02. 7:45:34


58

a szövegünk olvasóját, hogy a fi gyelme felkeltését l eljuttassuk a cselekvésig. Az AIDA logi-kusan felépített szabályrendszer, mely az alábbi elemekb l áll:

Meg kell ragadni az üzenet célzottjának fi gyelmét (Attention).•A fi gyelem megragadása után valamilyen érdekességgel fel kell kelteni az érdekl dését•(Interest).Ezt követ en a termék, szolgáltatás igénybevételére kell sarkallnunk, vágyat keltve a •befogadóban (Desire).Végül a vágytól el kell juttatnunk a cselekvésig, azaz ösztönöznünk kell a befogadót •arra, hogy aktívvá váljon (Action).

Itt alapvet en meg kell gy zzük közönségünket arról, hogy okkal keltettük fel a fi gyelmét, és amir l szó van, az valóban az érdekét szolgálja. Ajánlatunk segít abban, hogy céljai meg-valósuljanak.

Ennek a négy lépcs nek minden üzenetben meg kell jelennie, legyen az újsághirdetés, PR-cikk, hosszabb tájékoztató anyag, szórólap vagy weboldal.

A fi gyelem felkeltése

Újsághirdetés, cikk írásakor az els dleges célunk az, hogy az olvasó tovább jusson a lead-nél, vagy egy-két sornál. Ezt nem is olyan könny megvalósítani. Az emberek újságolvasás-kor például nagyon gyorsan képesek szelektálni, és soha nem olvassák el a lapot az elejét la végéig. Ezért fontos, hogy olyan indítást alkalmazzunk, mely megragadja az olvasó fi gyel-mét: szokatlan szóösszetétel, megnyer vagy fi gyelemfelkelt adat, statisztika, esetleg ígéret, mely elég er teljes ahhoz, hogy megragadja az olvasó tekintetét.

A fi gyelem felkeltésének jó eszköze a cím, hiszen ez t nik el ször az olvasó szemébe. Így álta-lában már a címnél eld l, hogy beleolvasunk-e a cikkbe, tájékoztatóba, vagy továbblapozunk. A címeknek több fajtájából válogathatunk: a legáltalánosabb, hogy a cím a szöveg legfonto-sabb mondanivalóját ragadja ki, ezzel teremtve meg az összhangot a cím és szöveg között.

Az érdekl dés felkeltése

Amikor szöveget készítünk, három fontos szempontot kell fi gyelembe vennünk:

tartsa fenn az olvasó fi gyelmét, •t njön érdekesnek,•legyen könnyen olvasható és érthet .•

Kerülni kell az általánosságokat, és a szövegben a konkrétumokra kell törekedni. A cél, hogy összefüggéseiben mutassuk be a tényeket, és hangsúlyozzuk az el nyöket. Azonban mindez még nem elég: a száraz tények felsorolása vagy az el nyök számbavétele nem ragadja meg

1_resz.indd 58 2008.09.02. 7:45:34


59

a fi gyelmet, hiszen nap mint nap adatok tengerével találkozunk. Éppen ezért ismernünk kell célcsoportunkat abból a szempontból, hogy mi áll érdekl désük középpontjában, mert így tudjuk megtartani fi gyelmüket.

Figyelemfelkelt szavak használata

Olvasni sokféleképpen lehet: szóról szóra haladva, bekezdések között ugrálva, szemünkkel csak átfutva az oldalt stb. Módszert l függetlenül vannak azonban olyan szavak, melyeken megakad a tekintetünk. Ezek a kifejezések arra késztetnek bennünket, hogy részletesebben is elolvassuk a környez részeket. A reklámszövegírásban ezeket a szavakat trigger wordsnek nevezik, és három csoportjukat különböztetik meg: motiváló (ösztönz ), barátságosan bátorító és elriasztó szavak. Az els két csoportra példák lehetnek: hatékony, egyenl ség, el ny, el relépés, érték, megérde-mel, méltányol stb. A harmadikra pedig: akadály, elpazarol, sikertelen, kétely stb. Ezek csupán arra példák, hogy a szavak hangulati és értelmi köt désüknél fogva sugalmaznak, így egy-két pozitív vagy negatív töltéssel rendelkez szó használata a megfelel helyeken igen fontos.

A szöveg megfogalmazásának is élvezetesnek kell lennie, megfelel en alkalmazva a fi gye-lemfelkelt szavakat.

Nemcsak a szöveg tartalma, hanem tipográfi ai felosztása is fontos: a több, rövidebb bekezdés jobban hat, mint a folyamatosan sorjázó szöveg. A gondolatoknak is követniük kell a bekez-déseket: az érthet ség érdekében mindegyik részben csak két-három, egymással összefügggondolategységnek szabad szerepelnie. Ehhez kapcsolódik, hogy a rövidebb mondatok könnyebben érthet ek a hosszabbaknál.

Az olvasó motiváltságának megteremtése

Ha már eljutottunk oda, hogy az olvasó nemcsak fi gyeli a szöveget, de érdekl dik is iránta, tovább kell segítenünk t a következ fázisba: döntésre kell bírnunk. Gondoskodnunk kell arról, hogy az olvasó azt érezze, a szolgáltatással, a lehet ségek igénybevételével jól jár: jobb életkörülmények elérésére nyílik lehet sége, élettere kiszélesedik, a továbblépése biztosított. Ezt azzal érhetjük el, ha kiemeljük a pályaorientáció és -tanácsadás el nyeit, ha megmutatjuk az olvasónak, miért jó ez neki, miért jelent el nyt az életében, és megoldásokat adunk a témakörrel kapcsolatos kérdése-ire. E vonatkozásban els dleges célunk az, hogy vágyat keltsünk a megismerésre, hogy az olvasó úgy érezze, neki is szüksége van a pályaorientáció és pályatanácsadás keretében nyújtott szol-gáltatásokra. A másodlagos cél ennél jóval szélesebb, és nehezebben megfogható: a célcsoport tagjának ne csak erre a konkrét lehet ségre legyen szüksége, hanem arra is, amit ezen át elérhet: a sikeres életre, megbecsülésre, továbblépésre, anyagi és szellemi-érzelmi biztonságra.

Aktivizálás, cselekvés

Azoknál, akikben már megszületett a döntés, létrejött az általunk várt reakció, még egy fontos lépést kell tennünk: a döntést l el kell juttatnunk ket a cselekvésig. Világosan és

1_resz.indd 59 2008.09.02. 7:45:35


60

tömören eléjük kell tárni, hogy hol és milyen módon juthatnak hozzá a szolgáltatáshoz, hol kaphatnak több információt. Érdemes röviden megjelölni, hogy a megadott források (pl. internetcím, kiadvány, intézmény) milyen, számukra érdekes további információkat tudnak nyújtani.

Kiadványok, népszer sít anyagok tartalma

Ebben a részben egy, a pályatanácsadást népszer sít kiadvány tartalmi összetev it mutatjuk be. Ennek összeállításakor nem abból indultunk ki, hogy mi mit szeretnénk eljuttatni az ügyfe-lekhez, címzettekhez, hanem abból, hogy nekik mire lehet szükségük, mert azzal érhetjük el a legjobb hatást, ha erre tudunk megfelel válaszokat adni. Tekintsük át, mit is várhat el az ügyfél a pályatanácsadástól, milyen f bb kérdései lehetnek, és azokra milyen válasz adható.

Miért jó nekem az, ha igénybe veszem ezt a szolgáltatást?

Azért, mert megismerteti a különböz pályák lehet ségeit, megóv a kudarcélményekt lazzal, hogy olyan pályára irányítja, mely Önnek való. Segíti meghozni döntését, és javítja elhelyezkedési lehet ségeit. Ön természetesen tud dönteni, felel sségteljes ember. Akkor jár el helyesen, ha minden lehet séget kihasznál ahhoz, hogy helyes döntést hozzon: miért ne venné igénybe az ingyenes lehet ségeket, amelyekb l csak nyertesen kerülhet ki?

Hogyan járul hozzá ahhoz, hogy jobb életem legyen?

Az önismeret és a tájékozódás, az át- és továbbképzés választásával Önnek megn a mun-kaer -piaci értéke, b vülnek választási lehet ségei. Jobban tud reagálni a munkahelyén bekövetkez változásokra, az élete során szükségszer en jelentkez kihívásokra. Olyan pályákra, szakmákra hívhatjuk fel a fi gyelmét, amelyekre eddig nem is gondolt, vagy nem is tudott róluk.

Munkára van szükségem, nem tanácsadásra.

A pályatanácsadás nem munkaközvetítés, de segíthetünk megtalálni az Önnek megfelelpályát, az ahhoz kapcsolódó tovább- vagy átképzést, melynek elvégzése után könnyebb lesz elhelyezkednie.

Kik és hogyan segítenek nekem?

Olyan szakemberek, akikhez bizalommal fordulhat személyes problémájával is. k sok információval, tapasztalattal rendelkeznek, és sokaknak segítettek már a jó döntés megho-zatalában.

A tanácsadást videofi lmek, tájékoztató anyagok és önismereti számítógépes programok egé-szítik ki, annak érdekében, hogy segítsék az Ön személyes problémájának megoldását.

1_resz.indd 60 2008.09.02. 7:45:35


61

Érdemes-e és lehet-e el re terveznem az életpályámat?

Önmaga dolgát könnyíti meg, ha pályáját nemcsak a jelenlegi következ munkahelyéig látja maga el tt, hanem megfogalmaz egy távolabbi elképzelést is szakmai pályájának alakulásá-ról. A pályaterv elkészítéséhez szükséges információk megszerzéséhez, feltárásához nyújt segítséget a tanácsadó szolgálat. Ha rendelkezik egy átgondolt pályaképpel, akkor a változá-sokra és a szükséges változtatásokra is jobban fel tud készülni, azok nem érik váratlanul.

Mennyi id met veszi el?

Amennyit Ön rászán. Ez nem kötelez elfoglaltság, saját döntés és igény kérdése.

Hol tudom igénybe venni a szolgáltatást?

A lakóhelyéhez legközelebb es tanácsadónál (konkrét cím).

Felhasználható eszközök

Tartalom és forma összhangját minden anyagunkban meg kell teremtenünk. Mit akarunk közvetí-teni a formával? Dinamizmust vagy inkább visszafogottságot? Reménységet, sokszín séget vagy a döntés nehézségét? Olyan formát kell választani, ami karakteresen tükrözi az üzeneteinket, és minden célcsoport-szegmens számára hordoz mondanivalót. Így egy kiadvány, tájékoztató prospektus összeállításánál arra kell törekednünk, hogy a képanyagon a célcsoport-szegmen-sek mindegyike megtalálja magát (fi atalok, id sebbek, n k, férfi ak, romák, fogyatékosok…). A pályaorientációval foglalkozó intézmények weboldalait áttekintve felt n , hogy egyáltalán nincs átgondoltság a megjelenésükben: az intézmény külsejét olykor ötféleképpen is megte-kinthetjük, ám arról, hogy kik is dolgoznak az épületen belül, és kiket fogadnak – err l egy kép sincs.

A kommunikáció során felhasználható eszközök a képek mellett a különböz grafi konok, ábrák. Az emberek szívesebben hisznek a számoknak, mint a szövegnek, így a meggy zés szempontjá-ból hasznos egy-egy (természetesen nem bonyolult felépítés ) grafi kon, táblázat használata, pl. a pályatanácsadáson részt vettek elhelyezkedésének aránya összehasonlítva az országos átlaggal.

Az els dleges és másodlagos célcsoportnak összeállított mellett szükség van olyan kiad-ványra is, mely a szakembereknek szól. A külön kiadvány készítését az indokolja, hogy ket nem a pályatanácsadás fontosságáról kell meggy zni, hanem azokról az er forrásokról és lehet ségekr l kell tájékoztatni, melyeket igénybe vehetnek ehhez. Egy ilyen kiadványban fontos tehát:

az új szemléletmódok, elméletek rögzítése,•a kommunikációs csatornák bemutatása az intézmények, szakemberek, pedagógusok •között,eszközök, lehet ségek felsorolása,•

1_resz.indd 61 2008.09.02. 7:45:35


62

példaérték esetek bemutatása,•éves naptár a pályaválasztással kapcsolatos eseményekr l,•tájékozódási helyek (könyvtárak, cikkgy jtemények, internetes oldalak) bemutatása,•a projekt során létrejött tartalmak bemutatása: videofi lmek, pályainformációs mappák, •képzések.

Az üzenetek célba juttatása

A kommunikációs terv ezen fejezetében arra keresünk választ, hogy milyen csatornákon keresztül és hogyan juthatunk el leginkább a kiválasztott célcsoporthoz. Jelen esetben négy elérési módot tárgyalunk részletesebben: pályatanácsadással foglalkozó intézményeken, a médián, az Interneten és egyéb lehet ségeken keresztülvezet utakat vizsgálunk meg.

Intézményi kommunikáció

Ki kell jelölni egy olyan szervezetet, mely feltárja és egységes adatbázisba rendezi a magyar-országi pályaorientációval is foglalkozó intézmények elérhet ségeit – kiindulási alapnak a fontosabb szervezetek összegy jtött listája megtalálható a 3. sz. mellékletben. Ennek hiányá-ban nem lehet egységes módon kommunikációt folytatni az érdekelt intézményekkel.

Továbbá a fent említett intézménynek kell felvállalnia a központi kapcsolattartást a civil szervezetekkel, és meghatározni az egységes kommunikációt. Ennek jó kiindulópontja lehet egy weboldal, mely egyszerre nyújt szolgáltatásokat a tanácsadást kér knek és nyújtók-nak. Követend példaként említhet a www.epalya.hu oldal, mely a „Dél-alföldi Regionális Pályaválasztási és Pályaorientációs Tanácsadó Hálózat létrehozása” c. projekt keretében valósult meg. Az oldalon lehet sége van minden regisztrált felhasználónak személyre szabott pályaívet létrehoznia, önértékel teszteket kitöltenie – emellett pedig értesülhet a legfrissebb hírekr l, álláslehet ségekr l, tendenciákról. A rendszer jól átlátható és könnyen használható. Hátránya, hogy az oldal csak egy régióra koncentrál, és igen nehézkes ráakadni a világhálón. Tehát érdemes egy olyan intézményi oldalt létrehozni, mely a következ ket tartalmazza:

Tanácskér knek:•A tanácsadást nyújtók profi ljait•A lehet ségek bemutatását•Önismereti kérd íveket•Letölthet pályainformációkat, szakmák bemutatását•Munkaer -piaci adatokat•Fórumot•Részletes intézménylistát•

Tanácsadóknak:•A témában megjelent cikkek, tanulmányok gy jteményét•Esettanulmányok, sikeres projektek leírását•Induló képzések pontos adatait•

1_resz.indd 62 2008.09.02. 7:45:35


63

Jogszabálygy jteményt•Fórumot.•

Javasolt, hogy az oldalt ne önmagában tervezzük: egy weboldal bevezetése, ismertté tétele újabb külön kommunikációs tervet igényel, melyet megkönnyíthetünk azzal, ha valamely, a célcsoport által egyébként is látogatott oldal mellékleteként képzeljük el a pályaorientációval és tanácsadással foglalkozó portált. Ilyen s r n látogatott hely pl. az Index vagy az Origo portálrendszere.

Kiemelt fontosságú a civil szervezetek minél nagyobb kör bevonása a pályaorientációs hálózatba, és hírekkel való ellátásuk a tájékozottság érdekében.

Ha szélesebb körben gondolkodunk, akkor az intézményi kommunikáció részévé tehet ka feln ttképzést folytató intézmények és a középfokú tanintézetek is. Tanév elején és tanév végén egyaránt érdemes hozzájuk eljuttatni egy, a diákjaik, hallgatóik között szétosztható tájékoztató anyagot – különös tekintettel az érettségit nem adó középfokú intézményekre.

Elérés a médián keresztül

A média – mint ahogy a szó jelentése is mutatja – közvetít eszköz, közvetett elérést eredmé-nyez. A személyközi kommunikációban az adó és a vev között közvetlen csatorna van, és lehet ség van az azonnali visszajelzésre. Az adó az, aki küldi az információt, aki pedig fogadja, az a célszemély, a vev . Az üzenet a kommunikáció tárgya (amir l szó van). Az üzenetátadás közege a csatorna, ez lehet a leveg , telefon stb. A kódolás az a folyamat, amikor a továbbí-tandó üzenetet megfogalmazzuk, a dekódolás pedig a vev nél jelentkezik, amikor felfogja az üzenetet. A kommunikációs csatornában keletkezhet zaj, mely zavarhatja az információ-átadás folyamatát. A médián keresztüli kommunikáció annyiban változtatja meg az általános képletet, hogy a csatornába beiktat egy közvetít t, mely maga az orgánum. Ezért a visszacsatolás lehe-t sége is korlátozott, nem azonnali. (Az Internet esetében azonban kissé más a képlet. Itt jóval kisebb az id beli eltérés az üzenetek keletkezése és a visszajelzés között.)

A tömegkommunikáció jellemz je, hogy a közlemények áramlása egyirányú, az adó és a vev(vagy közl és befogadó) nem cserélnek szerepet a közlés során (nincs a személyközi kommu-nikációban megtapasztalható párhuzam), valamint a visszacsatolás térben és id ben eltolódva megy végbe – ha végbemegy. Az adott információ sugárzása viszonylag egységesen történik (ellentétben a személyközi kommunikáció jellemz ivel, a híreltorzítással, pletykával), és a szét-sugárzott közlemények els sorban társadalmi jelent ség ek, azaz hírértékük van.

A hírérték

Klasszikus mondás, hogy az nem hír, ha a kutya megharapja a postást, de az igen, ha a postás harapja meg a kutyát. Minden közleménynek van valamilyen hírértéke, melyet befolyásol a közlemény tartalmának frissessége, aktualitása, földrajzi érintettsége és meglep volta. Annál

1_resz.indd 63 2008.09.02. 7:45:35


64

inkább felfi gyel valaki egy hírre, minél közelebbr l érinti lakhelyét, mozgásterét, valamint minél inkább eltér az átlagostól, minél szokatlanabb – akár negatív, akár pozitív irányban. Ezek az alaptételek nem csupán a hírekre, hanem minden közleményre, tájékoztató anyagra vonatkoznak: egy informatív tájékoztatóban ugyanúgy arra kell törekedni, hogy fenntartsuk az olvasó fi gyelmét és érdekl dését, mint egy címoldali hírben. A hétköznapi gyakorlat során rengeteg olyan kiadvánnyal találkozhatunk, melyek több oldalon keresztül csak tárgyalják a témát, sorjáznak a megállapítások, adatok – de nem vezetik az olvasó fi gyelmét, nem dob-nak be újra és újra valamilyen meglep , érdekes tartalmi egységet, szófordulatot.

Meg kell határoznunk azt a módot is, ahogyan megjelenik a szolgáltatás a médiában: hir-detésként? PR-cikként? A pályatanácsadás kifejezetten az a szolgáltatás, mely hirdetésként nehezen kommunikálható: nem egy hétköznapi fogyasztási termék, logo és egységes megje-lenés sem rendelhet hozzá, legfeljebb szlogen. Éppen ezért sokkal megfelel bbnek látszik a nyomtatott sajtóban PR-cikket használni a népszer sítésre. PR-cikk általában nem hirde-tési, hanem szerkeszt ségi felületen jelenik meg az adott lapban, és hangvételét, anyagát a hirdet készíti el – vagy újságíróval készítteti el. A PR-cikk el nye, hogy pontosan át lehet vinni azokat az üzeneteket, melyeket kommunikálni szeretnénk, és könnyen a célcsoport-szegmensnek megfelel re formálhatjuk a cikket.

Az elérés általános lehet ségei

Létezik egy olyan szolgáltatás, mellyel egyszerre érhetjük el a média összes szegmensét, ez pedig a hírügynökségen keresztüli kommunikáció.

Hírkampány

A pályaorientáció és pályaválasztás témája van annyira közérdek , hogy az újságok maguktól is foglalkozzanak a témával. A „maguktól” megjelölés egyrészt azt jelenti, hogy az újságíró önálló témafelvetése és megkeresése alapján állít össze anyagot, másrészt pedig azt jelenti, hogy a szerkeszt k a hozzájuk eljutó hírügynökségek anyagaiból válogatnak. Az ilyen hírügynökségi anyagok szerkeszt ségi felületen, ingyenesen jelennek meg. Kifejezetten az oktatással, tovább-tanulással foglalkozó újságírókat megcélzó hírügynökség a FISZ Szerkeszt ség és Hírügynökség, mely országszerte több mint 400, e témával foglalkozó újságíróval tartja a kapcsolatot, köztük minden közéleti napilappal (országossal és megyeivel egyaránt), bulvárlappal, a témában érintett hetilapokkal és az összes, pedagógusoknak szóló szaklappal. Természetesen tévéhíradók szer-keszt ségei és a napközbeni magazinm sorok, valamint a közszolgálati és kereskedelmi rádiók szerkeszt ségei is megkapják a híreket, ahogy a nagyobb on-line portálok hírszerkeszt i is – ezen felül pedig külön hálózatuk van a középiskolai diáklapok felé is. A Hírügynökség 25 megjelenést szokott garantálni a legfontosabb, kiemelt médiumokban egy-egy hírküldés kapcsán.

Lehet ségek:

Célcsoportokra lebontott, célzott híranyagok kiküldése, melyek nem csupán informatívak, •hanem szemléletformálóak és fi gyelemfelkelt ek is. A hírügynökségi kiküldések adhatják

1_resz.indd 64 2008.09.02. 7:45:36


65

meg az alapot a további kommunikációhoz: a hírek megjelenési listájának kézhez vétele után az eddig elért lefedettséghez lehet tovább formálni a kommunikációs stratégiát. Ahhoz, hogy a média minden szegmensét ki tudjuk használni a kommunikáció során, használjuk az ATL-BTL felosztást. ATL-eszköznek számít a televízió, rádió, újságok, magazinok, posz-terek és az outdoor (kültéri hirdetés) – tehát mindazok, melyek nagy tömegek együttes elérését teszik lehet vé, és ahol nem a hirdet tulajdonában van az adott médium. BTL-eszköznek számítanak a házi magazinok, csomagolás, szórólapok, kuponok, versenyek, játékok, konferenciák, szponzorálás, kiállítások, nyílt napok, PR – tehát azok a lehet -ségek, melyek perszonalizált formában jutnak el a célcsoporthoz, és ahol a médium rendszerint a hirdet tulajdonában van. Az ATL, BTL és on-line elérések kombinációja adja a legnagyobb hatékonyságot.

Internet

Linkgy jtemény létrehozása

Az Internetez k körében kedveltek a tematikus linkgy jteményeket tartalmazó oldalak, melyek nagyban megkönnyítik a navigálást és keresést egy-egy témán belül. A legnagyobb ilyen tematikus linkgy jteményt a lap.hu csoport mondhatja magáénak, ahol a témák tovabbtanulas.lap.hu, tanulas.lap.hu elnevezés szerint sorakoznak, már az oldal nevével is utalva tartalmukra. Létezik palyaorientacio.lap.hu is, de az oldalra ellátogatva láthatjuk, hogy közel sem teljes linkgy jteményr l van szó – ilyenre ugyanis hosszas kutatómunka után sem bukkantunk, mint ahogy a pályaorientációval és tanácsadással foglalkozó intézmények sem lelhet ek fel összeszedett rendszerben egyetlen weboldalon sem.

Lehet ségek:

Tematikus linkgy jtemény létrehozása, melynek célja a teljes magyar, a témával foglal-•kozó intézményrendszer prezentálása, a pályaorientációval foglalkozó cikkek, ismerte-t k összegy jtése, kereshet adatbázis létrehozása. Ezt célszer nem külön oldalként, hanem egy egyébként is látogatott site mellékleteként létrehozni – ezzel is megspórolva az oldal bejáratásának, ismertté tételének procedúráját, költségét.

Szakemberek

Az Internetez k – bármilyen életkori vagy iskolázottsági csoportot tekintünk – leginkább a keres ket és az e-mailt használják a web nyújtotta lehet ségek közül. Majdnem minden, a pályaorientációban és -tanácsadásban érintett intézménynek van e-mail címe és ilyen-olyan weboldala (a többség sajnos egyáltalán nem használja ki az Internet nyújtotta lehet sége-ket, és csak prezentálásra szolgál: az elérhet ségek és rövid kis tájékoztató a témában), de nincs központi, mindezeket összefogó, hálózatba szervez oldala. Ugyanez igaz a szakem-berek esetében is: nincs meg a magyarországi pályaorientációval foglalkozó szakemberek hálózata, információcseréjük esetleges, nem biztosított. A különböz ellátórendszerekhez köt d intézmények (pl. munkaügyi központok, pedagógiai intézetek) között nem tapasztal-ható kommunikáció, nem tudják átvenni egymás tapasztalatait.

1_resz.indd 65 2008.09.02. 7:45:36


66

Lehet ségek:

Az 1. sz. mellékletben található intézményi adatbázisból kiindulva összegy jteni a •témával foglalkozók e-mail címeiket, mely adatbázis az alapját jelentheti az Interneten keresztüli kommunikációnak. Az e-mailen történ kapcsolattartás két módja a legcélra-vezet bb:

Levelezési lista létrehozása: rendkívül egyszer és költséghatékony módszer az •e-mail címekb l egy levelezési lista képzése. Lényege, hogy a lista tagjai között bein-dulhat az információ- és véleménycsere, a listára küldött maileket minden regisztrált tag megkapja, és szabadon reagálhat azokra. Ez azt jelenti, hogy egy levél megírá-sával eljuthatnak az információk az ország e témában érintett intézményeihez. A tagok informálhatják egymást saját rendezvényeikr l, kiadványaikról – és tanácsot kérhetnek, igényeiket jelezhetik egymásnak, további kapcsolatokat építhetnek ki – egyszóval az eddig szétszórt szakemberhálózat elindulhat a közösségépítés felé.Hírlevél létrehozása: heti, kétheti rendszerességgel összefoglaló hírgy jtemény, ese-•ménynaptár, háttéranyagok, tanulmányok kiküldése a szakembereknek. Ez el segítené a naprakészséget, tájékozottságot a célcsoportban, folyamatos információáramlást bizto-sítva, hiszen a szervez , tevékenyked intézményeknek érdekük lesz minél több és hasz-nosabb hír átadása a hírlevél szerkeszt inek. A hírlevél összeállítóit érdemes önkéntes alapon kiválogatni a levelezési lista tagjai közül, ugyanakkor a címzettek adatbázisába a pedagógusokat is be lehet emelni, hiszen ezek nekik rögtön hasznosítható értesülések.

Pedagógusok

A középiskolai pedagógusoknak már létezik egy folyamatos, e-mailes tájékoztatórendszerük, melynek tagjai leginkább intézményvezet k, munkaközösség-vezet k, továbbtanulásért felel sközépiskolai tanárok, valamint középiskolai diáklapszerkeszt k is – ez pedig a FISZ Hivatalos Közleményeinek rendszere. A Hivatalos Közlemények minden, érettségit adó középiskolába eljutnak, és céljuk, hogy tájékoztassák a pedagógusokat a továbbtanulással kapcsolatos rendez-vényekr l, lehet ségekr l, versenyekr l stb. A pedagógusok tájékoztatásán kívül a Hivatalos Közlemények célja, hogy tartalmuk eljusson a diákokhoz is. A pedagógusok ezeket a leveleket tipikusan a tantestületi hirdet kre és a diákok faliújságaira szokták kit zni.

Lehet ségek:

A Hivatalos Közleményeket konkrét, kihirdethet információk közlésére érdemes igénybe •venni, pl. pályaválasztási tájékoztató rendezvények, kiadványok megjelenése.

Köznevelés

A pedagógusok legkedveltebb szakmai lapja a Köznevelés, mely hetenkénti megjelenés , és általános, valamint középiskolákba egyaránt eljut. Sokszín tájékoztatási forma és rovatszer-kezet jellemzi: a rövidebb hírek mellett elemz , hosszabb anyagok, riportok is szerepelnek az oktatás, a tanulás, a pedagóguspályák és tevékenységek bemutatásán belül.

1_resz.indd 66 2008.09.02. 7:45:36


67

Lehet ségek:

Külön pályaorientációs rovat létrehozása a lapon belül, mely kétheti rendszerességgel •egy-egy célcsoport-szegmensre specifi káltan (pl. szakmunkásképz k, általános iskolá-sok, érettségit adó középiskolák, feln ttképzési intézmények) tájékoztatnák a lehet sé-gekr l a pedagógusokat.

Szervezett tájékozódás

A középiskolás diákok és tanáraik részére érdemes csoportos látogatások lehet ségét is meg-szervezni a pályatanácsadással foglalkozó szervezetekhez. Ha egy-egy osztály felkeresi a lakóhelyén m köd valamely szervezet egyikét, ott megismerkedhetnek a tájékozódási for-rásokkal, lehet ségekkel, és minden kötelezettség nélkül teremthetnek személyes kapcsola-tot az ott dolgozókkal. Így azok is eljutnak legalább az információkhoz, kezükbe kerülnek ismertet k, találkozhatnak pozitív beállítódású tanácsadókkal, akik esetleg egyénileg nem keresték volna fel az intézményeket.

Ezek megszervezéséhez is a közvetít célcsoportra támaszkodhatunk.

Rendezvények

Regionális szinten, sokszor oktatási intézmények kezdeményezésére szerveznek pályavá-lasztási rendezvényeket. A leggyakoribbak a pályaválasztási napok, amikor egy-egy intéz-mény épületében mutatják be az ott elérhet képzéseket és az iskola kapcsolatait. Ezek a rendezvények nagyon esetleges jelleg ek, nem vonzanak sok érdekl d t, és csak egy bizo-nyos korosztályra koncentrálnak.

Új rendezvény indítása mellett érdemes már meglév rendezvényekhez kapcsolódóan is megjelenni. A fi atalok két nagy pályaválasztással is kapcsolatos rendezvénye a Központi Érettségi Nyílt Nap és a Központi Nyelvi Érettségi Nyílt Nap, melyek évente háromszor kerül-nek megrendezésre. Mindkett n kb. 3-3 ezer diák megjelenik meg, kifejezetten tájékozódás céljából.

1_resz.indd 67 2008.09.02. 7:45:36


68

Irodalomjegyzék és jogszabályok

KOTLER PHILIP: Marketingmenedzsment. Akadémai K. Budapest, 2006.

KOLOSZÁR ISTVÁN: Szervezési és vezetési ismeretek SZRKK, Székesfehérvár, 2006.

DR. GYÖKÉR IRÉN: Szervezeti viselkedés, MBA jegyzet, BME, Bp. 2005.

ZRINSZKY LÁSZLÓ: A feln ttképzés tudománya OKKER, Bp. 2005.

2001. évi CI. törvény a feln ttképzésr l

22/2004. (II. 16.) Korm. rendelet a feln ttképzést folytató intézmények és a feln ttképzési programok akkreditációjának szabályairól

206/2005. (X. 1.) Korm. rendelet a feln ttképzési normatív támogatás részletes szabályairól

48/2001. (XII. 29.) OM rendelet a feln ttképzést folytató intézmények nyilvántartásba véte-lének részletes szabályairól

24/2004. (VI. 22.) FMM rendelet az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól

1_resz.indd 68 2008.09.02. 7:45:37

A korszer technológiával támogatott oktatás tervezése, szervezése, fi nanszírozása

69

Szilágyi Anna–Zsu a Ákos

A korszer technológiával támogatott oktatás tervezése,

szervezése, fi nanszírozása

I.Korszer kommunikációs

és irodai eszközök használata

A korszer kommunikációs eszközök alkalmazása a mai oktatásban olyan szükséges elem, amelyet megkerülni nem lehet. A kommunikáció olyan közvetít közegeket ismert fel, ame-lyek a XX. század végén sem voltak tudhatók. Nem volt példa arra, hogy alkalmazzanak bizo-nyos eszközöket, melyek mára már olyan hétköznapivá váltak, hogy szinte nem is m ködhet nélkülük egy modern szervezet sem. Az oktatásban a kommunikáció fontossága megkérd -jelezhetetlen, különösen a hallgatókkal való információátadás során, illetve az oktatók és a képz intézmény közötti információcsere és -átadás során. A kommunikáció pedig jelent sen átalakult az oktatásban is. A kommunikációs eszközök használata és folyamatos fejlesztése az IKT technológiák alkalmazása cím fejezetben is megemlítésre kerül, ugyanis a hallgatók-kal való kommunikáció és a hallgatókkal való kommunikáció eszközei, valamint azok alkal-mazási területei és el nyei ott kerülnek kifejtésre. A kommunikációs eszközök alkalmazása a szervezet, a képz intézmény bels munkaszervezésére, bels kapcsolati viszonyainak alakulására tekintettel történik, ez a fejezet pedig ezt mutatja be. A kommunikációs eszközök alkalmazásának az oktatók és az oktatásszervez , az oktatók és a képzésért felel s vezet ,illetve az oktatásban résztvev k és az operatív vezetés közötti kommunikáció során a leg-fejlettebb technológia alapján kell m ködnie. A legfejlettebb technológiát igénybe véve kell az információkat átadni, mivel az oktatás min ségének fenntartása érdekében nem veszíthet id t a képz intézmény.

A hatékonyság elérése jelen esetben a kommunikáció segítségével történik. A kommuni-káció és az információk cseréje, az információk átadása javíthatja a hatékonysági mutatót,

2_resz.indd 69 2008.09.02. 7:46:55


70

javíthatja a hatékony, szervezett munkavégzést és a körülményeket. Az oktatásban, csakúgy, mint más szektorokban, a folyamatosság és a gyors fellépés jelenti a hatékonyság egyes elemeit. A fi nanszírozás, az oktatás tervezése és megszervezése során alkalmazott kommu-nikációs technikák és algoritmusok a hatékonyság érdekében tett lépéseknek min síthet ek. A szervezettséghez a kommunikáció szorosan hozzátartozik, a kommunikáció nem lassít-hatja azokat – az egyébként jól felépített rendszerb l adódó – el nyös lépéseket, amelyeket a képz intézmény m ködtet. Konkrét példával igazolva az elvont állításokat: nem lehet megtenni a XXI. században, hogy az oktatóknak készpénzben fi zet az intézmény, ahelyett, hogy az interneten keresztül m köd banki átutalást választaná. A kommunikációs forma, az internet-kapcsolat megkönnyíti és felgyorsítja a szervezést, és könnyebben lehet tervezni ezáltal. A példa azokat a megoldásokat szimbolizálja, amik annak érdekében szükségesek, hogy a képz intézmény szervezettsége a lehet legfejlettebb legyen. A kommunikáció ebben az esetben nem önmagáért való fejlesztést jelent, hanem azért történik, hogy általa a képz intézmény szervezete váljon hatékonyabbá.

Az intézményi kommunikációI.1.

Az intézményi kommunikáció egyfel l a vezetés és a szakmai stáb között, másfel l a szak-mai stábon belül m ködik az oktatók között. Az intézményi kommunikáció harmadik oldala a nem PR kommunikáció az intézményi tevékenységen kívül. Ez az információcsere a külön-böz partner szervezetekkel kapcsolatban végzett kommunikációs tevékenységek körébe is sorolható tevékenység, mint például a számlázás. A számlák fontosságát azért hangsúlyoz-zuk e helyütt másodszor is, mert a képz intézmény pénzügyi kapcsolatai mára kiegészül-tek a kommunikációs kapcsolatokkal. Az intézményi kommunikációnak vannak szervezeti, fi nanszírozási és munkaszervezési oldalai. Ezek a gyakorlatban a pénzügyi kapcsolatok a küls partnerekkel és az oktatókkal, az oktatókkal való bels szervezeti és munkaszervezési kapcsolatok. Ezekben a kapcsolatokban pedig els rend kérdés a kommunikáció min sége, gyorsasága, hatékonysága.

A XXI. században sokan temették az irodát mint olyan helyet, ahol a dolgozók összegy lnek minden nap, mert a költségcsökkentés érdekében nincsen rá szükség, hiszen a mai korban a kommunikációs eszközök használatával minden információ, adat továbbítható úgy is, hogy nincsen szükség a hely fenntartására. Az oktatásban ez nem így van. A feln ttképzés ter-mészetesen elképzelhet virtuálisan is, de a kérdések feltételének él szóban van igazán értelme, a diskurzust nem lehet chaten vagy e-mailen lefolytatni, ugyanis elveszne az oktatás lényege. Bizonyos informatikai képzések esetén elképzelhet a virtuális oktatás, de a legtöbb képzés esetén nem. Ez a gyakorlati képzések során hatványozottan érvényesül. A gyakorlati képzések során nem lehet megkerülni ma már az internethasználatot vagy az e-mail küldé-sét, illetve a különböz gyakorlati szoftverek (pl. térképszoftver vagy épülettervez szoftver) használatát, de nem építhet az oktatás a kommunikációs eszközök alkalmazására.

2_resz.indd 70 2008.09.02. 7:46:55


71

Az intézményi azonnali kommunikációI.2.

Az intézményi kommunikációt tehát több részre oszthatjuk. Az intézményi kommunikáció els eleme az oktatók és a szakmai stáb, valamint az operatív vezetés közötti kommunikáció, aminek legfontosabb tulajdonsága az, hogy minél gyorsabb legyen. A gyors kommunikáció érdekében az oktatóknak és az operatív vezetésnek is rendelkeznie kell mobiltelefonnal, hogy bármely pillanatban elérhet ek legyenek. A kör-sms-ek alkalmazási lehet sége és a konferencia-beszélgetések alkalmazási lehet sége ezekben az esetekben teljesedik ki. A kör- sms értesítéssel mindenkit könnyen mozgósítani lehet, de a szolgáltatónál érdemes fl ottaked-vezményt is lekötni és a konferencia-beszélgetés lehet ségét is rögzíteni a szerz désben. A konferencia-beszélgetés olyan esetekben célszer és alkalmazható jól, amikor a döntést mindenképpen teamben kell meghozni, de nincs mód arra, hogy a személyek él ben talál-kozzanak. A fl ottakedvezmény minden mobilszolgáltató társaságnál más feltételekre épül ,lényegében a csoport egymás közti hívásainak kedvezményeit jelenti. Ezek a kommuniká-ciós eszközök és a kiegészít kommunikációs eszközök lehet vé teszik a hatékony informá-cióátadást, ami szükséges a képz intézmény modern m ködéséhez.

Az operatív vezetés egymás közötti, illetve a képzési vezet vagy az oktatásszervez és az oktatók egymás közötti kommunikációja is hatékonyság-elvet követ . A hatékony kommuni-kációhoz pedig gyakorlatilag ugyanaz tartozik, mint az operatív vezetés és az oktatók közötti kommunikációban, amire a gyakorlatban ritkábban kerül sor, mint az oktatók és a képzési vezet közötti kommunikációra. A kör sms és a fl ottakedvezmény indokoltsága ebben az esetben még inkább fennáll, és a konferencia-beszélgetés szintén fontosnak min síthet a képz intézmény más személyzeti szegmenseiben is.

Az intézményi intranetes kommunikációI.3.

Az intézményi intranetes kommunikációt azért érdemes elkülönítve említeni a többi kommu-nikációs eszközt l és formától, mert az intézményi intranetnek nincs olyan szerepe a minden-napokban a legtöbb intézménynél, mint a prompt kommunikációs eszközöknek, amelyeket leginkább telefonon keresztül lehet elérni, illetve telefonon keresztül lehet m ködésbe hozni. Az intranetes kommunikáció azoknál a képz intézményeknél m ködik különösen hatéko-nyan, amelyek vagy informatikai képzéseket bonyolítanak le, vagy nagyon fejlett informatikai bázissal rendelkeznek. A fejlettséget a wifi és lan kapcsolatú nagy teljesítmény számítógépek-kel és notebookokkal ellátott vezet k, illetve oktatók jelentik. Abban az esetben, ha a képzintézmény vezet i és alkalmazottai bárhol lehetnek, képesek egymással kapcsolatba lépni a hálózaton keresztül, ha ez a kapcsolat intranetes hálózaton keresztül is m ködik, a kapcsolat és a kommunikáció fejlettnek mondható a képz intézmény vonatkozásában. A kommunikációs felület az intranet, amelynek kihasználása valójában a gépek teljesítményét l, a tárhely nagy-ságától és a kapcsolat sebességét l függ. A kell képpen nagy tárhellyel, gyors kapcsolattal és nagy teljesítmény gépekkel ellátott képz intézmény esetében fejlett és megfelel en modern hálózatról és hálózati kommunikációról beszélhetünk. A hálózati kommunikáció fejlettsége

2_resz.indd 71 2008.09.02. 7:46:55


72

viszont akkor nyer értelmet, ha ezt a kommunikációs formát ki is használják. A hatékonyság csorbulna azzal, ha az intranet elérhet lenne, de nem lenne értelme használni. Az intrane-tes hálózat, az intranetes m ködés tehát akkor lehet elfogadható, ha a képz intézmény nem néhány oktatóval és nem néhány képzési vezet vel, hanem komoly szakmai stábbal dolgozna, amelyik képzésenként, képzési programonként több oktatóval és képzésenként külön vezet -vel, valamint több oktatásszervez vel m ködik. Ezeknél a feln ttképz intézményeknél értel-mezhet az intranetes kapcsolat, illetve azoknál, akik olyan informatikai képzéseket bonyolíta-nak le, amelyeknél a hallgatók is hozzáférhetnek az intranetes felülethez.

A levelezés, a levelez listákI.4.

A levelez listák különböz ek lehetnek a különböz dolgozói csoportoktól függ en. A leve-lez listák, abban az esetben, ha intranetes összeköttetés is m ködik, az intranetes felületen keresztül m ködnek, ha pedig nincs ilyen, a levelez listák m ködése bármelyik internetes levelez lista készítésére alkalmas oldalon m ködtethet , mint például a yahoo-n, illetve az outlookon keresztül is. A levelez listák használata a modern üzleti és képzési funkciókat betölteni kívánó szervezetnél nem lehet kérdés. A levelez listák ugyanis mindenkihez eljut-tatják az információkat, a fenntartásuk nem jelent olyan költségeket, amik megfi zethetetle-nek és olyan képz intézmények esetében is használhatóak, amelyek a m ködésüket nem olyan körülmények között gyakorolják, hogy értelme lenne intranetes hálózatot m ködtetni, intranetes hálózatot fenntartani.

A szoftverek és chat programokI.5.

A szoftverek közül a hagyományos O ce programcsomagot tartjuk megemlítend nek, illetve a Mindmanagert vagy a Microsoft Projectet, ami a tervezésben nyújt segítséget. A Mindmanager olyan tervez és gondolkodást segít program, amit a stratégiai tervezés, a munkaszervezés, a munkavégzés kialakítása kapcsán alkalmaz az intézmény operatív veze-tése, illetve az a személy, aki a tervez tevékenységet végzi. A Mindmanagerben alkotott munkák sokkal tervezhet bbé, sokkal megtervezettebbé teszik a folyamatokat.

A chat programok és a kapcsolódó fájlcserélésre is alkalmas programok nem jelentenek valódi segítséget, a képz intézmények nagyon kis hányada az, amelyek esetében a fájlcse-rélésre alkalmas programok és a chat valódi értelmet nyer. A chat programokat ugyanis az intranet és a levelez listák, illetve az e-mail használata kiválthatja teljes egészében. A chat programok tehát nem segítik a feln ttképzési tevékenység megvalósításában a képz intéz-ményt, nem min síthet k egyértelm en olyanoknak, amelyek a képz intézmény els rendszoftvereként lehetnek számon tartva. A chat programok olyan opcionálisnak min síthetkommunikációt segít információtovábbító programok, amik bizonyos helyzetekben kifeje-zetten jól alkalmazhatók, a legtöbb esetben viszont nem szükségszer ek, nem lehet azokat kell képpen kihasználni.

2_resz.indd 72 2008.09.02. 7:46:56


73

II.A korszer feln ttképzés intézményi feltételei

A korszer feln ttképzés már nem pusztán a képzésr l önmagáról ismerszik meg. A korszerfeln ttképzésnek olyan min ségi követelményeknek kell megfelelnie, amelyek nem pusztán az oktatás elméleti és gyakorlati tudnivalóit tartalmazzák. A korszer feln ttképzési intézmény-nek minden tekintetben ki kell elégítenie a hallgatók igényeit. Nem képzelhet el olyan eset, amely a hallgatót olyan helyzetbe hozza, hogy az oktatók, a trénerek nem kell en felkészül-tek. A hallgató a XXI. századi képz intézménynél nem szembesülhet azzal, hogy nincsen meg minden annak érdekében, hogy a tudásához és a képességeihez megfelel oktatásban részesüljön. Milyen követelményeknek kell tehát egy mai magyar feln ttképz intézménynek megfelelnie, hogy minden igényt kielégítsen? A feln ttképz intézménynek milyen szakmai és min ségi standardokat kell elérnie ahhoz, hogy a hallgatók igényeit kielégítse?

Két indikátort kell f szabály szerint fi gyelembe venni a feln ttképzési intézmény szakmai és operatív vezetésének: azt, hogy a hallgatók elégedetten távozzanak, és azt, hogy minél inkább ahhoz a munkaer -piaci helyzethez igazodjon a képzés és a megszerzett tudás meny-nyisége, valamint min sége, ami reális. A két legfontosabb követelményhalmaz a hallgatók igényeinek kielégítése és a munkaer piac igényeihez való igazodás. A képzés annak érde-kében zajlik hosszabb-rövidebb ideig, hogy a hallgatók minél elégedettebben távozzanak, valamint hogy el tudjanak helyezkedni a tudásukkal, amelyet a feln ttképzési intézmény óráinak hallgatása révén szereztek. A feln ttképzési intézménynek úgy kell felépítenie szak-mai és kisegít stábját, úgy kell meghatároznia képzési rendszerét, képzési terveit, hogy megfeleljen ezeknek az elvárásoknak.

Az els ilyen fontos tényez , a hallgatók elégedettsége rendkívül széles tevékenységgel és sok apró mutatónak való megfeleléssel érhet el. A hallgatók elégedettsége az oktatáson kívül is több befolyásoló és ható tényez eredménye. A hallgató fi gyeli az oktatót, a tan-anyagot, az oktatási helyiséget és más helyiségeket, az oktatásra rendelkezésre álló egyéb lényeges körülményeket, mint a kommunikációs eszközök használata, informatikai eszközök arculata stb. A hallgatói elégedettséget így leginkább az összkép befolyásolja, a hallgatók elégedettségét tehát azzal lehet a leginkább emelni, ha a feln ttképzési intézmény minden tekintetben emel a színvonalon.

A munkaer -piaci igényekhez igazodó feln ttképzési tevékenység igényli a legkorszer bb képzések beépítését a tananyagba, a legkorszer bb tárgyi eszközök alkalmazását és termé-szetesen a programok folyamatos fejlesztését bels és küls fejleszt tréningeken. Az oktatók fejlesztése elengedhetetlen olyan rohamosan fejl d és egyre többet kívánó munkaer pia-con, mint a jelenlegi.

2_resz.indd 73 2008.09.02. 7:46:56


74

E két indikátornak való megfelelés okán a mostani jogszabályi környezet is olyan igényeket fogal-maz meg a feln ttképzési intézményekkel szemben, amelyek teljesítése a hallgatók érdekében szükséges. A jelenlegi jogi környezetet vizsgálva nem engedhet ek meg szabálytalanságok a feln ttképzési intézmények akkreditációjánál és m ködésénél. A jogszabályok olyan feltételeket szabtak mára a feln ttképzési intézmények számára, amelyek kiválóan alkalmasak arra, hogy a legtöbb min ségi követelményt betartva minden intézmény elérje a két kit zött indikátort.

A képz intézmények nyilvántartásba vételeII.1.

A képz intézmények akkreditációját megel z en természetesen nyilvántartásba kell venni azokat a megyei (f városi) munkaügyi központoknál. A munkaügyi központok nyilvántartásba veszik a képz intézményt, ha megfelel a jogszabályban foglalt feltételeknek. A nyilvántar-tásba vétel a feln ttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabá-lyairól szóló 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet alapján történik. Ezen kívül az intézményeket a feln ttképzésr l szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) tartalmi szabályai alapján veszik nyilvántartásba. Az Fktv. szabályainak megfelel en a képz intézmény olyan követel-ményeknek kell, hogy megfeleljen, amelyek el revetítik az akkreditációs követelményeket. Tekintve, hogy a tapasztalatok szerint a legtöbb képz intézmény nem akkreditálja magát, hanem a nyilvántartásba vétel után meg is kezdi a tevékenységét, olyan követelményeket kell teremteni a nyilvántartásba vétel esetében is, amelyek a min séget jobban biztosítják. Jelenleg a nyilvántartásba vételnél semmilyen érdemben azonnal mérhet min ségi követel-ményt nem fogalmaz meg a jogalkotó, ami súlyos hibát is jelenthet a közeljöv ben.

Fontos lenne olyan jogszabályi változás elérése, amely a nyilvántartásba vételi eljárást kezde-ményez képz intézmények részér l is sokkal komolyabb megfelel ségi kritériumok eléré-sét várná el. A nyilvántartásba vétel ugyanis jelenleg olyan kevés követelmény teljesítésével érhet el, hogy a képz intézmények sokaságának nem érdeke komoly min ségi kritériu-moknak megfelelni. A valódi képz intézmények esetében azonban ez nem így van. Valódi képz intézmények az Fktv. rendelkezései szerint képzési tervet készítenek, még akkor is, ha nem kérik annak akkreditációját, mivel a képzést min ségi követelményeknek óhajtják megfeleltetni. Az Fktv. azonban úgy fogalmaz, hogy a képzés tartalmi követelményei fejezet címe alatt kezd dik az akkreditáció. Ha tehát valamelyik képz intézmény a tartalmi követel-ményeket fi gyelembe veszi, elengedhetetlen, hogy nyilvántartásba vétele után az intézményi akkreditációs eljárás lefolytatását is kérje id vel.

Ennek ellenére hangsúlyozandó, hogy a jogszabályi változtatás a min ségi követelmények érdekében igen fontos. Az akkreditáció és a nyilvántartásba vétel követelményei között túl nagy a szakadék. A kötelezettségek oly mértékben különböznek, hogy több, partikuláris képzintézménynek nem érdeke az akkreditációt kezdeményezni, mert az nagyon magas ugrás a kötelezettségek teljesítését illet en. Az oktatás színvonalára azonban a partikuláris képz intéz-mények esetében is szükség van. Nem megengedhet , hogy pusztán a piac szelektálja azo-kat a képz intézményeket, amelyek nem megfelel min ség szolgáltatást nyújtanak, mivel

2_resz.indd 74 2008.09.02. 7:46:56


75

a partikuláris intézmények szolgáltatásait is igénybe veszik a feln tt hallgatók. Ebb l az követke-zik, hogy a képz intézményeknek már a nyilvántartásba vételükkor olyan kötelezettségeknek kellene megfelelniük, amelyek sokkal inkább konvergálnak az akkreditációs feltételekhez.

A hatályos szabályok szerint a nyilvántartásba vétel a következ kritériumoknak való megfelelést igényli: a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá tartozó kérel-mez – ideértve a közhasznú társaságot is – esetén a cégbíróság által kibocsátott, 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, illetve más kérelmez k esetén a kérelmez egységes szerkezetbe foglalt, hatályos létesít okiratát (alapító okiratát, alapszabályát), egyéni vál-lalkozó esetén a vállalkozói igazolvány hiteles másolatát, és a nyilvántartásukra illetékes hatóság által kiállított, 30 napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozólag, hogy a kérel-mez a hatóság nyilvántartásában szerepel. Ha a leend képz intézmény a létesítésé-r l szóló okiratokat csatolta, ami minden társaságnál vagy szervezetnél meg kell, hogy legyen, akkor a képzésekre vonatkozó minimális dokumentációt kell még csatolnia. Ezek: a képzés céljára vonatkozó, általános célú képzés esetén a képzés pontos megje-lölésére is kiterjed nyilatkozat; a nyelvi képzés esetében az oktatott nyelveket és nyelv-vizsgák szintjeit megnevez , az azonosítót tartalmazó, valamint a nyelvvizsga állami vagy nemzetközi elismertségét, annak szervezésére való jogosultságot, az akkreditációs számot megjelöl nyilatkozat; a szakmai célú képzés esetében a szakképesítéseket meg-nevez , az azonosítót tartalmazó, továbbá államilag elismert szakképesítések esetében a szakmai vizsgáztatás szervezésére való jogosultságra vonatkozó nyilatkozat; a képzés-hez kapcsolódó szolgáltatás megnevezését és azonosítóját tartalmazó nyilatkozat és a nyilvántartásba vételi díj megfizetését igazoló csekk másolata. Ezek a dokumentumok láthatóan nem tartalmaznak semmilyen min ségi követelményt, nem írnak el semmi olyat, ami a min ségi követelmények teljesítésére vonatkozó kötelezettség lenne.

A kritikai hangvétel f ként annak a ténynek szól, hogy bár ebben a munkában nem felada-tunk sem bírálni, sem felhívni a fi gyelmet a visszásságokra, mindenezek ellenére fontosnak tartjuk azt, hogy a feln ttképzés jelenlegi min ségi mutatói javuljanak. A feln ttképzésben az akkreditáció jelenti ugyan a min ségi követelmények igazi többletének való megfelelést, a nyilvántartásba vétellel azonban ugyanolyan jogokat szerez a feln ttképz intézmény: nem lehet megengedni azt, hogy a feln ttképzést meghatározó nagyszámú helyi szinten teljesít ,partikuláris intézmény a nyilvántartásba vétele után minimális min ségi körülményeket se teljesítsen, mert a jogalkotó ezt nem is várja el t le.

A képz intézmények akkreditációjaII.2.

A képz intézmények esetében a bevezet ben említett indikátorok elérése olyan követel-mény, amelynek a képzésük megkezdése el tt és a képzés megkezdését követ en minden id ben meg kell felelniük. A képz intézmények akkreditációjánál – legyen szó akár az intézményi, akár a program akkreditációról – a legfontosabb kötelezettségek azok, amelyek a min ségi követelményeket fektetik le. Az akkreditációról az Fktv. és az akkreditációs eljárás

2_resz.indd 75 2008.09.02. 7:46:56


76

és követelményrendszer részletes szabályairól szóló 24/2004. (VI. 22.) FMM rendelet szól. Ezek a jogszabályok olyan kötelezettségrendszert fektettek le, amelyet nem hiába kell teljesí-tenie minden olyan intézménynek, amely akkreditációs nyilvántartásba óhajtja magát vétetni a Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet (a továbbiakban: NSZFI) akkreditációs listáin. A kötelezettségeket e helyütt – a jogszabályok tartalmának megfelel en – az intézmény-akkreditációs és a program-akkreditációs eljárásra szétbontva vizsgálom.

Az intézmény-akkreditációs eljárásII.2.1.

Az intézmény-akkreditációs eljárás az Fktv. szerint olyan folyamat, amelyben a már nyilvántar-tásba vett képz intézmények kérhetik azt, hogy az NSZFI akkreditálja azokat, arra tekintettel, hogy rendelkeznek szakmai tanácsadó testülettel (a továbbiakban: sztt), képzési tervvel egy évre vonatkozóan, amelyet jóváhagy az sztt., és a képzés mellett (legyen az általános, szakmai vagy nyelvi) feln ttképzési szolgáltatást is nyújtanak. A feln ttképzési szolgáltatások a következ k: pályaorientációs- és korrekciós tanácsadás, el zetes tudásszint felmérés, képzési szükségletek el zetes felmérése és képzési tanácsadás, valamint az elhelyezkedési tanácsadás és az álláskere-sési technikák oktatása. Ebb l is látszik az, hogy az akkreditált képz intézménynek nem pusz-tán oktatnia (méghozzá magas színvonalon oktatnia) szükséges, hanem olyan szolgáltatásokat is nyújtania kell, amelyek kiegészít jelleggel, a feln ttképzéshez értéket adnak hozzá.

Az intézmény-akkreditációs vizsgálat azonban sokkal kiterjedtebb annál, mintsem csupán a szolgáltatások és a képzési terv vizsgálatát jelentené. Az intézmény-akkreditációs vizsgálat olyan, minden min ségi, tartalmi követelményre és feltételre kiterjed , a helyszíni szemle intézményét is igénybe vev analízis, amelynek célja a képz intézmény min ségi kritériu-mainak feltérképezése, és ezt követ en akkreditációja. A min ségi kritériumok, amelyeknek meg kell felelnie a képz intézménynek, a következ k: minden képzést a képzési terv alapján kell ellátni, amely az sztt által elfogadott. A képzési terv alapján képzési programokat kell meghatározni minden képzésre, minden kurzusra külön-külön. A képzési programokon kívül képzésenként a képz intézménynek rendelkeznie kell a képzésre vonatkozó tájékoztató anyagokkal, a képzésre való jelentkezési lappal, a képzési szerz déssel, a képzések során a haladási naplóval vagy jelenléti ívvel, a vizsgalapokkal, a kitöltött és kiértékelt vizsgákkal és a vizsgajegyz könyvekkel. A képzés lezárását megel z en hallgatói elégedettségmérést végez a képz intézmény. Az oktatókkal kapcsolatos anyagok; az oktató és a képz intézmény jogviszonyára vonatkozó szerz dés vagy más okirat, amely igazolja azt, hogy az oktató a képz intézménynél foglalkoztatásban áll, az oktatók képzésére, továbbképzésére vonatkozó dokumentumok és az oktatók képzettségét igazoló diploma és önéletrajz másolatok.

A min ségi feln ttoktatás követelményeinek megfelelve a képz intézmény olyan követelmé-nyeket is teljesíteni köteles, mint a telephelyre vonatkozó, amely szerint a helyszíni szemle során a képzés helyét is szemlézik a szakért k, aminek következtében a képz intézmény csak azon a helyen végezhet oktatási tevékenységet, amelyet az NSZFI szakért i ellen riztek. Rendkívül fontos min ségi követelmény, hiszen abban az esetben, ha valamelyik képz intéz-mény egy minden szempontból tökéletes helyre hívja a szakért ket, de valójában egy olyan

2_resz.indd 76 2008.09.02. 7:46:57


77

helyen végzi az oktatási tevékenységet, amely semmilyen körülmények között nem alkalmas feln ttképzési tevékenység folytatására, a képz intézmény megszegi az Fktv-t.

További min ségi feltételek, amik az intézmény szerkezetét is érintik: az sztt tagjainak egy-harmada olyan személy, aki képz ként vesz részt valamilyen projektben vagy másképpen kapcsolódik a feln ttképzéshez. Ezek a tagok bármilyen módon kapcsolódhatnak a feln tt-képzéshez, kivéve úgy, hogy az adott intézménnyel állnak jogviszonyban. Jogviszonyukat ugyanis sztt tagságuk hozza létre. Az sztt egy tagja az intézménnyel egyébként foglalkozta-tási jogviszonyban álló képzésért felel s vezet . A képzésért felel s vezet szintén olyan sze-mély, aki a nyilvántartásba vétel során nem szükséges tényez , az intézmény akkreditációnál azonban igen. Fontos min ségi követelmény, hogy a képz intézmény olyan személyt nevez-zen ki a képzésért felel s vezet nek, akinek pedagógiai végzettsége van. A képzésért felel svezet és az ügyvezet közötti feladat- és felel sségelhatárolásra minden képz intézmény-nek fi gyelmet kell fordítania: ebben áll ugyanis a képzés lényege. A képzésért felel s vezetcsak olyan kérdésekért tehet felel ssé, amelyek a képz intézmény szakmai követelményei-vel kapcsolatosak. A képzésért felel s vezet viszont nem tehet felel ssé a min ségpolitikai nyilatkozat inkoherenciája vagy a min ségcélok meg nem felel sége miatt. A legtöbb képzintézményben, amely akkreditációját kéri, a vezet tisztségvisel kinevez min ségirányítási vezet t is az intézményhez, akivel kiegészítve a vezet tisztségvisel és a képzésért felel svezet olyan hármast alkot, amely egymás között megosztja a kompetenciákat és a felel s-ségi köröket, valamint a feladatokat is.

Program-akkreditációs eljárásII.2.2.

A program-akkreditációs eljárás során nem kerül sor helyszíni szemlére, hiszen nem az intézményt vizsgálják a szakért k. A program-akkreditációs eljárás azonban olyan, fontos min sít elem, amelyben nem engedhet meg az, hogy a programot inkompetens módon alakítsák ki. A program-akkreditációs eljárásban tehát a programot magát vizsgálják a szakér-t k, méghozzá a benyújtott írásbeli dokumentáció alapján. A programot természetesen nem tartalmilag vizsgálják, hiszen arra nincs mód, hanem olyan min ségi követelmények alapján, amelyek következtében a programról biztosan állítható, hogy tartalmilag is megfelel szint .A min ségi követelmények, amelyeknek meg kell felelni, a képzési szolgáltatások megléte, amelyeket szintén dokumentumokkal kell igazolni, a képzési program megléte, amelyet az Fktv. szerint alakított ki a képz intézmény és szintén dokumentálni kell, és a programok formai követelményeinek részletes bemutatása: hány f s csoportokat lehet kialakítani a kép-zésre, hány órás a képzés, hány órás egy modul, az egyes órák rövid, vázlatos leírása.

Fontos megemlíteni, hogy a jogszabályok alapján nem t nik ki, hogy a nyilvántartásba vétel, az intézmény-akkreditáció és a program-akkreditáció egymásra épül kérelmek. A jogsza-bályok alapján nem látszik, hogy a nyilvántartásba vétel után a program-akkreditáció is következhet-e, vagy csak és kizárólag az intézmény-akkreditáció. A program-akkreditáció a gyakorlati jogértelmezés szerint azonban csak akkor kérelmezhet , ha az intézmény-akkreditáció már megtörtént vagy folyik, és nem azt megel z en.

2_resz.indd 77 2008.09.02. 7:46:57


78

A képz intézmények ellen rzéseII.3.

A képz intézményeknek nem elegend egyszer teljesíteni a kritériumokat, hanem azokat az NSZFI szakért i rendszeresen ellen rizhetik akár szúrópróba szer en, akár hosszabb ellen rzési id szak során. A képz intézmények kötelesek mindennapi tevékenységük során biztosítani a min ségi követelményeknek való megfelelést, így az ellen rzésnek is meg tudnak felelni.

A min ségi mércékII.3.1.

A min ségi mércéknek a min ségirányítási kézikönyv kiadásával tudnak leginkább megfelelni a képz intézmények. A min ségirányítási kézikönyv tartalmazza a min ségpolitikát, a min -ségcélokat az adott évre, illetve olyan algoritmusokat, amelyekb l megállapíthatóak a doku-mentumok és más bels vagy jogszabályi kötelezettségek, illetve olyan folyamatok leírásait, amelyek a felmerült problémákra való reakciókat rögzítik. A felmerült kérdésekben milyen ese-ményeknek kell lezajlaniuk, milyen tényez ket kell mérlegelni ahhoz, hogy a probléma elhá-ruljon. A min ségirányítási kézikönyv azokat a folyamatokat is tartalmazza, amelyek következ-tében látható, hogy melyik eseménysort kell beépíteni a rendszerbe annak érdekében, hogy a min séget javítsa. A min ségirányítási kézikönyvnek köszönhet , hogy az oktatásba és az oktatáson kívüli tényez kbe olyan javító intézkedések kerülhetnek, amelyek kiküszöbölik a problémák újbóli felmerülését. A min séget az oktatásban és az oktatáson kívüli tényez kben (a legapróbb részletekig, mint például a törülköz a mosdóban és a fogadószobában elegendfogas mennyisége) olyan feedbacket küldenek az oktatást megszervez képz intézménynek felé, amelyet jó min ségirányítás során be lehet építeni a m köd rendszerbe.

A min ségirányítás egybe szerkesztett kézikönyve azonban több annál, mintsem néhány min -ségi követelményt tartalmazzon. A min ségirányítási kézikönyv olyan valódi, alkalmazható és alkalmazandó bels norma a képz intézménynél, amelyben a humán er forrás tervt l az er -forrásokkal való gazdálkodáson keresztül az értékelési rendszeren és a hallgatói elégedettség mérésének dokumentumain át, egészen a vezet ség felel sségéig minden megtalálható, ami a min ségcélok teljesítéséhez és a kit zött min ségpolitika teljesüléséhez szükséges.

A humán er forrás terv a képz intézmény oktatóinak és leend oktatóinak bels képzé-sének megvalósítását elvi szinten, az oktatók rekrutálásának a megvalósítását elvi szinten tartalmazza. A hallgatói elégedettség mérések és azok kiértékelésének elvi alapjait, az alkal-mazott dokumentumokat, és mindezek alkalmazásának id szer ségét szintén itt fekteti le a képz intézmény. A vezet ség felel ssége külön tárgyalást igényel. A szervezett m ködés-hez hozzá tartozik a hatáskörök, feladatkörök és a felel sségi körök szétválasztása. A hatás-körök és a feladatok szétválasztása a modern képz intézmények legfontosabb teljesítendkritériuma. A hatáskörök és a felel sség elválasztása a min ségirányítási kézikönyvben is, illetve a munkaköri leírásokban is részletezhet , kifejthet . Továbbá kifejthet a vezet kfeladatainak felsorolásával és kifejthet a feladatok kapcsán, minden esetben rögzítve azt, hogy ki a felel s szakmai vagy operatív vezet az adott tárgykörben.

2_resz.indd 78 2008.09.02. 7:46:57


79

III.A feln ttoktatást segít tárgyi eszközök

A mai feln ttképzésben nem csupán a leadott tananyag milyensége és nem csupán az szá-mít, hogy a tananyag feleljen meg min ségi követelményeknek, hanem az is, hogy a hallga-tók olyan képzésben részesüljenek, ami felkészíti ket a munkaer piacon való helytállásra, és hozzáadott értéket prezentál addigi tanulmányaikhoz. Ezt csak olyan körülmények között lehet megtenni, ami minden szempontból megfelel és kielégít a tudás átvételére és beépü-lésére. Ehhez szükség van min ségi intézményi követelmények betartására, és szükség van a megfelel tárgyi eszközök meglétére. Ezek közül bizonyosakat a jogszabályok írnak el ,bizonyos halmazt pedig innovatív módon az oktatásszervezés közben a képz intézmény fejleszt ki a megfelel képzéséhez. Az els csoportra vonatkozóan a szabályok egyértelm en el írják azokat a feltételeket, amiknek meg kell felelnie a képz intézménynek, a máso-dik csoportra vonatkozóan azonban fontos megemlíteni, hogy nem lehet olyan általános követelményrendszert felállítani, amely minden képz intézményre vonatkozna, hiszen min-den képz intézménynek más a profi lja és minden képz intézménynek változik a képzési programja, amely alapján oktat. A feltételeket pedig azokhoz a programokhoz kell igazítani, amikben a képz intézmény érdekelt. A képz intézmény önmaga alakítja tehát nagyobb részben a struktúrákat, amelyek arra vonatkoznak, hogy a képzés megfeleljen a saját min -ségi kritériumainak és a jogszabályok rendelkezéseinek. Ezen a körön belül azonban a képzintézmény választ, mit tekint prioritásnak.

A tárgyi eszközök azonban nem elegend ek a téma megfelel kimerítéséhez. A tárgyi eszkö-zök mellett a személyi feltételek megléte is olyan kérdés, amely alapjaiban befolyásolja azt, hogy hogyan m ködik a tananyag átadása. Azért nem függetleníthet ek a személyi feltételek jogszabályi kötelezettségei a tárgyi eszközökt l, mert a tárgyi eszközök megléte önmagában nem elegend a min ségi oktatáshoz. Bár a személyi feltételek, a humán er forrás szerve-zése külön témát képez a feln ttképzés során, aminek önálló létjogosultsága van, a képzett-ségi korlátok és a tárgyi feltételek nem választhatóak élesen szét egymástól, így a fejezetben szó kerül a személyi feltételek elemzésére is.

A jogszabályok szerinti kötelez tárgyi eszközök megléte III.1. és a személyi feltételek

Tárgyi feltételek megléteIII.1.1. A jogszabály szerinti feln ttképzési gyakorlati tárgyi feltételeket a következ képpen hatá-rozza meg a jogalkotó: három kategóriára osztja a jogszabály a tárgyi feltételeket. Ezek az oktatóterem, a sokszorosításra alkalmas eszköz és a vev szolgálat. A vev szolgálat funkci-ójából adódóan el kell, hogy érje azt a színvonalat, ami az „elektronikus, vezetékes telefo-

2_resz.indd 79 2008.09.02. 7:46:57


80

nos elérhet ségben, a vev szolgálati tevékenység ellátására alkalmas irodahelyiségben és az elektronikus távoktatás esetén a teljes kör elektronikus kapcsolattartás biztosításában” nyil-vánul meg. Ezek a rendelet szerinti minimumfeltételek, amelyeknek meg kell felelni. A képzintézmények ezekhez a feltételekhez ragaszkodnak a jogszabályok miatt, a vev szolgálaton azonban sokkal többet lehet és kell megvalósítani egy professzionális képz intézménynek. A képz intézmény ki kell függessze a képzési tájékoztatóját, a min ségirányítási kéziköny-vet és nem utolsó sorban a panaszkezelési, reklamációs jegyz könyvet és annak útmutatóját. A panaszkezelés olyan fontos eleme a min ségbiztosításnak, amelynek elengedhetetlen rele-vanciája van a vev szolgálaton, hiszen a vev szolgálat az oktatási tevékenységet megvaló-sító intézmény középpontja. A min ségbiztosítás alapvet eleme, hogy az legyen nyílt, így a hallgatóknak lehet ségük legyen megismerni azt. A vev szolgálat erre a legalkalmasabb pont, így a kifüggesztett min ségirányítási kézikönyv olyan helyen található meg, amely a hallgatók számára elérhet .

Az oktatótermek a rendelet melléklete szerint háromfélék lehetnek. Oktatóterem elméleti képzés esetére, oktatóterem informatikai képzés esetére és oktatóterem nyelvi képzés ese-tére. Az oktatótermek közül természetes, hogy mindegyikben szerepelnie kell székeknek és asztalnak vagy asztaloknak a hallgatók számára. Az oktatóterem elméleti képzésekre igé-nyel egy oktatói asztalt és széket, valamint igényel egy szeméttárolót és táblát is, továbbá egy ruhafogast. Az oktatóterem informatikai képzésekre tervezve tartalmaz egy nyomtatót, internet-hozzáférést és résztvev nként egy számítógépes munkaállomást. A számítógépek természetesen a megfelel szoftverekkel ellátottak. A nyelvi képzés ellátására alkalmas helyi-ségek a rendelet melléklete szerint olyan helyiségek, ahol egy hangfelvétel lejátszására alkal-mas berendezés van, illetve DVD, video és televízió.

Az oktatótermeket illet en ezek a minimumfeltételek, amelyeket minden ilyen kategóriájú képzést folytató képz intézménynek el kell érnie. Ezenfelül azonban a képzést l függ en változtathat a saját magára kötelez kritériumokon a képz intézmény. Attól függ en, hogy hány f t képez egy csoportban, attól függ en, hogy milyen jelleg órákat tart, el adást vagy gyakorlat-orientált órákat, attól függ en, hogy mi a téma, a megjelenítés és az oktatóterem-mel szembeni elvárás természetesen változhat. A képz intézmények közül soknak nincsenek meg az anyagi lehet ségei arra, hogy ezeken a feltételeken felül saját maga számára újabb és újabb kritériumokat állítson, ez azonban olyan érv, ami a mai privilegizált helyzetben nem tartható. Minden képz intézménynek lehet sége van olyan pályázatok elnyerésére, ame-lyek folytán fejlesztheti az oktatótermek kisegít szolgáltatásait, illetve új min ségcélokat vezethet be saját maga vonatkozásában.

A rendelet ezeken a feltételeken kívül csak olyan feltételt támaszt, ami a sokszorosítóval kap-csolatos. A fénymásolót csak példaként állítja, nem kötelez elemként, tehát bármilyen sok-szorosító megfelel, amivel a kívánt min séget el lehet érni. A hallgatók szempontjából tehát teljesen mindegy, hogy a sokszorosított dolgozat hogyan készül, a lényeg, hogy a képzintézmény rendelkezzen a kívánt sokszorosítóval. Ez vonatkozhat akár arra is, ha éppen a panaszt vagy a panaszkezelési jegyz könyvet másolják le.

2_resz.indd 80 2008.09.02. 7:46:58


81

Személyi feltételekIII.1.2.

A tárgyi eszközök közé a jogszabályok ugyan nem sorolják be az oktatásban résztvev k,az oktatók és a képzési vezet képzettségét és végzettségét, ami viszont fontos szempont a min ség követelményei miatt. A min ségi követelményeket a jogszabályok más módon és másképpen szabályozzák, de jelen esetben a tárgyi eszközökre vonatkozó feltételeket kib vítjük a személyi feltételekkel. A személyi feltételek a különböz képzési programok esetében is hasonlóak (és jogszabály szerint meghatározottak), mivel a személyi állomány részér l fels fokú végzettséget vár el a jogalkotó.

Elválasztjuk tehát a képesítési el írásokat és a tárgyi feltételeket. A képesítési el írások minden oktatóra és a képzési vezet re egyaránt kiterjednek, de a képzési vezet re minden esetben, míg az oktatókra attól függ en, hogy milyen képzést folytat a képz intézmény. A képzések lehetnek általánosak, szakmaiak vagy nyelviek. Az oktatókra vonatkozó képesí-tési el írás a 22/2004 (VI. 22.) FMM rendelet szerint a szakmai képzések esetén szakirányú fels fokú végzettség és pedagógiai végzettség vagy szakirányú végzettség és ötéves oktatói tapasztalat a szakterületen. Ezek az elméleti képzésekre vonatkozó követelmények. A gya-korlati képzések esetén az oktatónak fels fokú szakirányú végzettsége és legalább egy év szakirányú pedagógiai tapasztalata kell, hogy legyen, vagy középfokú szakirányú végzett-sége és három év szakirányú pedagógiai tapasztalata. A nyelvi képzések esetén az oktatónak a következ konjunktív feltételeknek kell megfelelnie: a fels fokú szakirányú képzettség, nyelvtanári képesítés és magas szint nyelvtudás, amit igazolnia is kell.

A további képzések esetén (általános képzés és hátrányos helyzet ek képzése) hasonló köve-telményekkel szembesül a képz intézmény az oktatókat illet en. Az oktatóknak tehát – és ez az els min sítési kritérium – nem lehet akármilyen végzettségük, nem lehet akármilyen képesítésük: annak érdekében, hogy a tananyag megfelel en legyen prezentálva. A tan-anyag min ségér l a képzésért felel s vezet gondoskodik, akinek végzettsége vagy fels -fokú pedagógiai vagy andragógiai végzettség, vagy fels fokú iskolai végzettség és legalább hároméves oktatói, pedagógusi gyakorlat, vagy harmadik lehet ségként oktatói tevékenység végzésére jogosító okirat és legalább ötéves oktatói gyakorlat.

Egyéb személyi feltételekIII.1.3.

Ebben az alfejezetben nem a személyi feltételek jogszabályok által megkívánt min ségi követelményeit kívánjuk ismertetni, hanem azokat a jogon kívüli tényez ket vesszük sorba, amelyek alapján a képz intézményben a személyi feltételeknek össze kell kapcsolódniuk a tárgyi feltételekkel. Magyarul abban az esetben, ha a tárgyi feltételeknek – jogszabályi köte-lezettségeknek és jogon kívüli tényez knek – a képz intézmény meg kíván felelni, akkor milyen személyi feltételeket támaszt ezzel önmaga számára. A személyi feltételeknek nem is a humán er forrás szempontú értelmezését kívánjuk ebben az alfejezetben bemutatni, ugyanis arról külön fejezet szól.

2_resz.indd 81 2008.09.02. 7:46:58


82

A jelenlegi alfejezetben a tárgyi feltételekhez való kapcsolódást mutatjuk be: az oktatóktól a projektorral való bánásmódot, a power point szoftver kezelését, a DVD- és a videoinstallációk m ködtetését és felvételét, a helyzetek kreatív kezelését és minden szituációban való meg-felel helytállást várhatja el a képz intézmény. Ezt természetesen a képzésért felel s veze-t t l, az oktatásszervez t l és a min ségirányítási vezet t l is el lehet várni. Konkrét megfo-galmazásban e személyeknek minden helyzetben alkalmazkodóképesnek kell lenniük. Nem fordulhat el például az, hogy az oktató ismerkedik a projektor használatával, mert az idelmegy az óra kezdetén azzal, hogy az oktató nem tudja a kívánt min ségben prezentálni az anyagot, amit a hallgatók várnak t le. Nem fordulhat el az sem, hogy a képzési vezet nem tudja összefogni az oktatókkal való kommunikációt olyanná, hogy az hatékonyan m köd-jön. A hallgatók elvárásainak teljesítéséhez arra van szükség, hogy az oktatók és a képzésért felel s vezet mindazokat a tárgyi eszközöket, kommunikációs eszközöket és információs eszközöket, amelyek segítségével a hatékonyság fokozható a képz intézménynél használni tudja és alkalmazza. A tárgyi feltételeknek való megfeleléssel együtt tehát azokra a személyi feltételekre van szükség, amelyek a fejlettséget mutatják. Minden oktató és minden vezetrendelkezik bizonyos készségekkel, képességekkel. Az emberi er források szervezésénél nem elég arra gondolni, hogy az illet a lehet legmagasabb szakmai kvalitásokkal rendel-kezzen, hanem arra is szükség van, hogy ezt a tudását el tudja adni és el tudja adni azok-nak, akik ezt igénylik. Csak ezekkel a hozzáadott értékekkel, feltételekkel m ködhet a képzintézmény igazán hatékonyan.

A tárgyi eszközök igénybevételének kötelezettségei, III.2. a tárgyi eszközök az akkreditációs eljárásban

Az intézményi akkreditációs eljárásban a kérelmez nyilatkozni köteles arról, hogy a rende-letnek megfelel en rendelkezik az el írt oktatótermekkel és a többi tárgyi eszközzel, ame-lyek kötelez ek. A kérelemben természetesen jelzi azt is a kérelmez , ha más eszközök ren-delkezésére állnak a jogszabályi kötelezettségeken túl, mint a smartboard vagy a fl ipchart. A kérelmez ennek megfelel en köteles bemutatni a szakért knek a tárgyi eszközök meg-létét. A szakért k – élve jogukkal – abban az esetben, ha nem találják megfelel nek a tárgyi eszközök meglétét, az akkreditáció megtagadását javasolják a FAT-nak.

Az Fktv. és a kormányrendeletek, valamint az FMM és az OM rendeletek is el írják azt, hogy a tárgyi feltételek biztosítására a képz intézmény minden pillanatban köteles, így akkor, amikor a helyszíni szemle megtörténik és az egyéb ellen rzések id pontjaiban is, természe-tesen azon kívül, hogy minden alkalommal biztosítja a hallgatóknak.

Az akkreditációs eljárás alatt tehát csak a dokumentumok benyújtásánál és a helyszíni ellen-rzésnél van szerepe a tárgyi eszközök meglétének. A dokumentumokban nem szabad olyat

állítani, ami nem létezik a valóságban, és meg kell felelni a jogszabályoknak. A helyszíni ellen rzésnek valójában az a lényege, hogy a dokumentumban állítottakat meger sítse vagy megcáfolja az adott képz intézmény vonatkozásában.

2_resz.indd 82 2008.09.02. 7:46:58


83

A jogszabályokon kívüli tárgyi eszközökIII.2.1.

A legegyszer bb tárgyi eszköz, amit nem tartalmaz a jogszabály, de sok esetben szükség van rá, és jó szemléltet , a fl ipchart. A fl ipchart olyan tábla, amit az elméleti és a gyakorlati kép-zéseken igen jól lehet hasznosítani a tananyag vázlatának bemutatására, különösen projektor és power point nélkül. A fl ipchartoknak több változata is létezik, abban az oktatóteremben, ahol nincsen tábla vagy smartboard, kiváló az oktatás f bb üzeneteinek megjelenítésére. A fl ipchartot azonban sok tekintetben már túlhaladta az id .

A tárgyi eszközök bemutatása azonban b víthet . A tárgyi eszközök célja az, hogy általuk érje el a kívánt színvonalat a képz intézmény. Így azokban az esetekben, amikor nagyobb hallgatósághoz szól az illet oktató vagy el adó, a projektor használata kifejezetten el nyös lehet. Könnyíti az el adásmódot, könnyíti az el adás érthet ségét, és fontos információ-kat juttathat el úgy a hallgatósághoz, hogy azok befogadása jelent sen javul. A projektor használata azonban akkor jelent érdemleges változást az el adások min ségében és így a tananyag érthet ségében, ha hozzávesszük azt, hogy az el adóknak is fejl dniük kell, akár el adásmódjukat, akár el adási stílusukat tekintve. A projektor használatához szük-séges szoftvert ugyanúgy meg kell ismerni, ahogy az el adások tervezésekor fi gyelembe kell venni azt, hogy a hallgatók fi gyelmének lekötése nem alapulhat a puszta él beszéden. Az oktatói állományt is annak megfelel en kell kialakítani tehát, hogy ne idegenkedjenek az újszer módszerek használatától, ne legyen kényelmetlen számukra a szituáció.

A vetítésen kívül azonban több olyan eszköz használata érdemes, amelyek a megértést és a tananyag továbbadását szolgálják. A smartboard, amely ma a legkorszer bb eszközök között van. Használatának különösen akkor lehet értelme, ha azokat a képzéseket vesszük ala-pul, amelyek olyan jelleg ek, hogy azokat érdemes a virtuális tábla segítségével oktatni. A smartboard különösen technikai vagy informatikai képzések esetén használható, a virtulási táblán keresztül sokkal könnyebben érthet ek meg azok az algoritmusok és metódusok, amelyeket ezekben a gyakorlati, fél-elméleti képzéseken kell átadni, befogadni. A virtuális tábla oktatójának egy dologra kell fi gyelemmel lennie az oktatás során, koherens legyen (talán még inkább koherens, mint más tantárgyak oktatása és taneszközök használata ese-tében), és a koherenciát megfelel számítógép-kezeléssel tudja biztosítani. A smartboardtól már csak egy lépés az oktatóterem nélküli oktatás, a jogszabályok ezt a módszert azonban mindenképpen csak kisegít jelleggel engedik meg a mai képzéseken. A smartboard mellett mégis ott van az oktató, ott van a verbális segítség.

A smartboard feltételez egyfajta hálózati kapcsolatot az oktató és a hallgatók között, ami alapján akár másfajta kapcsolatot is létesíthetnek, például interaktív azonnali kérdés és válaszlehet ség a kezel felületen, vagy a záróvizsga megírása, illetve az id közbeni kér-dések megválaszolása szintén a kezel felületen. A hálózat technikai feltételei természetesen olyan informatikai hátteret feltételeznek, amely nem minden feln ttképzési intézményben van jelen. Az ilyen jelleg oktatás igénybe vétele és m ködtetése azonban nem feltétlenül kedvez minden képzésre nézve. A statisztikai vagy építészeti, vagy bármely más szoftver

2_resz.indd 83 2008.09.02. 7:46:58


84

alkalmazásának oktatásához kiváló eszköz és kiváló módszer a smartboard és a hálózati oktatás. Nem alkalmazható természetesen minden képzésen. A gyakorlati képzéseken, az elméleti (nem számítógépes alapú és nem szoftver alapú) képzéseken nem alkalmazható olyan min ségi hatékonyságot elérve, mint a szoftver-oktatásban.

A hálózati oktatás eleve feltételez számítógépeket a hallgatók részére és hálózati összekötte-tést, ami olyan képzéseken lehet egyébként is célszer , melyek nagyrészt informatikai, szá-mítástechnikai képzések. Az elméleti vagy akár a számítógép nélküli gyakorlati képzéseken nincs szükség és nincs lehet ség sem számítógépes hálózatban oktatni, ha azonban ennek ellenére a képz intézmény vállalja a számítógépes oktatást, át kell alakítania a képzéseit olyanná, hogy azokat könnyen lehessen számítógéppel oktatni.

A DVD és a különböz multimédiás eszközök használata, azok elterjedtsége és gyakorisága olyan kiegészít jelleg kérdés, ami a tárgyi eszközök vonatkozásában azt mutatja meg, hogy az adott képz intézmény mennyiben felel meg a kor elvárásainak, de gyakorlati jelen-t sége nincsen annak, hogy az audiovizuális tananyagot milyen hordozóeszközr l mutatja be az oktató. A nyelvi képzéseken kívül más képzések esetében olyan adalék a DVD és más multimédiás eszközök használata, amely könnyebbé teszi az érthet séget, és jobban memo-rizálható általa a tananyag.

A tanulság az imént röviden bemutatott tárgyi eszközökb l és azoknak a személyi feltételek-hez kapcsolódásából az, hogy a tárgyi eszközöket a képzések határozzák meg. A képzések jellemz it l függ ugyanis a tárgyi eszközök mennyisége, és függ az, hogy a tárgyi eszközök közül melyeket tekint úgy a képz intézmény operatív vezetése és az oktatók, hogy a hall-gatók számához, a képzés tartalmához, az oktatóterem jellemz ihez és az adott órához viszonyítva a legmegfelel bb.

IV.Pénz és egyéb eszközök elnyerésének módja

Ebben az alfejezetben azzal foglalkozunk, hogyan biztosíthatóak m ködésünkhöz szükséges források pályázati úton, azaz mik azok a legfontosabb ismeretek, melyekkel rendelkeznünk kell ahhoz, hogy sikeres pályázókká váljunk. Nyilvánvaló, hogy e m keretei nem teszik lehet vé, hogy egészen részletes bemutatását adjuk a témának, ezért a fejezet azt a célt t zi ki, hogy nagyjából áttekintse a pályázatírás egyes f bb lépéseit, és röviden ismertesse az e témában el forduló legfontosabb fogalmakat, módszereket. Tekintettel arra, hogy nem tudom, Olvasóim mennyire járatosak a témában, induljunk ki abból a közhelyb l, ami felte-het en mindenkinek a könyökén jön ki.

2_resz.indd 84 2008.09.02. 7:46:59


85

Pályázni, pályázni, pályázni! IV.1.

Nem telik el nap anélkül, hogy valamelyik médiumban ne hangozna el a mondat, hogy az EU-tagság révén számtalan pályázati lehet ség nyílt meg mindannyiunk számára, s hazánk csatlakozásának sikere azon is múlik, milyen ügyesek vagyunk mi, pályázatírók.

Ha azonban valaki ennél többet szeretne tudni a pályázatok m ködésér l, azonnal olyan riasztó fogalmakba ütközik, mint „projekt”, „logframe”, „horizontális szempontok”, „indikáto-rok”, „disszemináció”. Ha egy kicsit bátrabbak és eltökéltebbek vagyunk, és e szavak láttán nem tántorodunk el eredeti szándékunktól, rá kell jönnünk, hogy valójában egy alapvet enlogikus, józan paraszti ésszel megérthet rendszerr l van szó, ami csak els ránézésre t nik bonyolultnak. Lássuk tehát, mit is jelent minden pályázati kiírás központi fogalma, a projekt.

Projekt, projekttervezésIV.2.

Projektnek tekinthetünk minden olyan logikusan egymásra épül tevékenységsorozatot, amelynek van egy meghatározott célja (eredménye, hatása), egy id kerete, amelyen belül a tevékenysége-ket meg kell valósítanunk és a célt el kell érnünk, és egy költségvetése, amely a pénzügyi vonza-tokról rendelkezik. Amikor lakásfelújítást tervezünk, projektet tervezünk. Amikor összeírjuk, hová megyünk nyaralni és mennyi pénzb l… projektet tervezünk. Amikor pályázatokat írunk, valójában projektjeinkhez keresünk támogatási forrást, következésképpen a pályázatok sem szólnak másról, mint ezen projektek bemutatásáról. A pályázatírást ezért megel zi a projekttervezés.

A projekttervezés lényege, hogy megkísérlem meghatározni azt a bizonyos célt, eredményt, hatást, amit el kívánok érni, azokat a tevékenységeket, melyek eredményhez vezetnek, azt az id t, ami alatt a tevékenységek megvalósíthatóak és végül mindennek költségét.

Az 1. dimenzió: a célIV.2.1.

Els körben tehát a célt kell megtalálnunk. Ha egy adott pályázati kiírás már rendelkezésünkre áll, s ehhez szeretnénk projektet tervezni, egyszer bb dolgunk van, mert a pályázati kiírás eleve orientál minket, projektünk célja összhangban kell, hogy legyen a pályázati kiírás céljával. (Pl. ha a pályázati kiírás munkanélküliek képzésére ad támogatást, akkor a mi projektünknek is ezt kell szolgálnia). Amit viszont mindig vegyünk fi gyelembe, hogy a „cél” két szinten is megjelenhet a pályázatokban. Az egyszer bb pályázatok megelégednek valamilyen eredmény elérésével. A komolyabb pályáza-tok – s az uniós pályázatok mindegyike – azonban az eredmény mellett valamilyen hatást is vár a támogatott projektt l. Hogy mi a kett között a különbség? Az eredmény már a projekt végén „lát-ható, kézzelfogható”, de a támogatást valójában a hatás eléréséért kapjuk, ami viszont lehet, hogy csak évekkel kés bb jelentkezik azután, hogy a projektet megvalósítottuk. Egy iskolaépítési projekt esetén a pénzt nem azért kapjuk, hogy csodaszép felújított épületek álljanak üresen a községben, hanem hogy az iskolaként m ködjön, gyerekek tanuljanak benne. A képzési projekteket nem azért

2_resz.indd 85 2008.09.02. 7:46:59


86

támogatja a kiíró, hogy még egy papírt adjunk a hallgató kezébe, hanem hogy a megszerzett tudást valamire használhassa. Elhelyezkedhessen vele, szakmailag fejl djön általa stb. Míg tehát a fent említett projektek eredményei az épület és a megszerzett papír már a projekt (építkezés, tanfolyam megtartása) végén mérhet ek, láthatóak, addig a hatás, azaz az, hogy hányan tanulnak az iskolá-ban, illetve hányan használják a megszerzett tudást, csak kés bb jelentkezik.

A cél általában úgy jelenik meg a pályázatokban, hogy egyrészt az rlap egy-egy cellájá-ban kérik, hogy mutassa be a projekt célját, eredményeit, másrészt úgynevezett indikátorok megadását kéri t lünk a támogató. Az indikátorok mutatószámok, fajtájukat tekintve pedig egyrészt output-, másrészt eredményindikátorokat várhat t lünk az rlap.

Ne zavarjon meg minket az elnevezés: az outputindikátorok olyan mennyiségi mutatók, melyek mérhet vé teszik a projekt eredményeit. (Az építkezési projekt esetén ilyen pl. az, hány m2-t újítottunk fel, hány tantermet alakítottunk ki, hány bútort vagy eszközt szereztünk be, a képzési projekt esetén ilyen számok a beiratkozottak száma, a tanfolyamot sikeresen elvégz hallgatók száma, a létrejött tananyag példányszáma stb.)

Az eredményindikátorok kapcsán viszont azt kell megadnunk, milyen hosszú távú változások-kal számolunk a projekt hatására. (Pl. a felújított iskolában hányan fognak tanulni, hogy n az évente felvett gyerekek száma, hogy változik a lemorzsolódás, hogy n a továbbtanulási arány stb…a képzési projekt esetében azt kell megadnunk, képzésünk segítségével hány munkanélküli talál állást, hányan tesznek mondjuk nyelvvizsgát, hányan használják majd a megszerzett tudást.) Miután az indikátorokat mindig számmal, értékkel kell megadnunk (vagyis nem elég annyit írni, hogy valami n vagy csökken, hanem azt is meg kell mondanom, mennyivel), a mutatók, különösen a hatást mér indikátorok az egyik legkritikusabb pontját jelentik a pályázatoknak. Ne feledjük, hogy itt ellentét van a pályázatírás szakasza és a projekt megvalósításának szakasza között: minél nagyobb hatás elérését mutatjuk be a pályázatban, annál valószín bb, hogy nyer. Ugyanakkor minél magasabbra tesszük a lécet, annál nehezebb lesz átugrani is.

A 2. dimenzió: az idIV.2.2.

A másik kérdéscsoport, amire a pályázati rlapokban válaszolnunk kell, az id vel kapcsola-tos. Ütemtervet, kezd és végid pontot, valamint úgynevezett mérföldköveket kér t lünk a támogató. Hogy határozhatóak meg ezek a dátumok?

Mindenekel tt azt kell látnunk, hogy a projekt ütemezését nem tudjuk addig megadni, amíg nem tudjuk, mit akarnak csinálni. Els körben tehát a tevékenységeinket kell megtervezni.

Ennek lépései a következ k:

Megadom a f tevékenységeket. Ezek átfogó, nagyobb feladatok, amiket el kell látnom a projekt kapcsán. Pl. egy építkezés során ilyen lesz a közbeszerzési eljárás lebonyolítása,

2_resz.indd 86 2008.09.02. 7:46:59


87

maga az építkezés, aztán a bútorozás. Kedvenc képzési projektünk esetében ilyen lesz majd a tananyagok kidolgozása, el állítása, a képzés meghirdetése-megszervezése, a képzés meg-tartása és a vizsgáztatás, végül az értékelés. Ezek tehát olyan nagyobb feladatcsoportok, amiket józan paraszti ésszel be tudok azonosítani egy-egy projekt esetében, és azt is tudom, hogy mindegyik sok kisebb feladatot foglal magában.1

A f tevékenységeknél még nem tudom megmondani, mennyi ideig tartanak. Ezért tovább 1. kell bontanom ket résztevékenységekre. A kérdés persze az, meddig megyek lefelé a bon-tásban? Hiszen eljuthatnék odáig is, hogy mondjuk a tananyag kivitelezést lebontom olyan részletességig, hogy a legkisebb tevékenységem már úgy hangzik: „A szerz leírja az elsbet t a tananyagban”. Nyilvánvaló, hogy ennyire részletes bontás elkészítése teljesen feles-leges. Pályázatíró tanfolyamokon a „meddig bontsuk?” kérdésre leggyakrabban azt a választ kapom: ameddig értelme van. S valóban itt is a józan paraszti észnek kell gy znie: ameddig önálló id igénye van egy feladatnak, amit már meg tudok mondani, illetve ameddig önálló költség párosul a feladathoz, amit meg tudok adni…nos, eddig kell bontanom a tevékeny-ségeket. Eljutottam tehát odáig, hogy bár a tananyagfejlesztés-kivitelezés id igényét nem tudtam megadni az elején, ha ezt lebontottam kisebb egységekre, akkor már meg tudom mondani, hozzávet legesen mennyi ideig tart mondjuk 1 fejezet megírása, mennyi id , míg ezt valaki lektorálja, mennyi id a szerkesztés, s mennyi id a kész m nyomdai el állítása. Tehát a második lépés a résztevékenységek meghatározása és id igényük megadása.

Már majdnem kész vagyok a tevékenység- és id tervvel, egyetlen feladatom maradt hátra: nem 2. szabad elfelejtenem, hogy mindig vannak olyan feladatok, amiknek nem kell feltétlenül egy-más után következniük, mert futhatnak párhuzamosan is. Más feladatok viszont szigorú sorren-det alkotnak. Így pl. a lektorálás nyilván nem történhet meg addig, amíg nincs mit lektorálni. De a tananyagfejlesztéssel nyugodtan futhat egy id ben a képzéshez szükséges eszközök beszer-zése. Miért kell látni e párhuzamokat? Mert a párhuzamosan végzett feladatok id igénye nem adódik össze, azaz minél több feladat mehet egymás mellett, annál rövidebb a projekt.

Ha mindezt meghatároztam, nincs más hátra, mint megalkotni az ütemtervet. Ennek legegysze-3. r bb módja az úgynevezett GANTT-diagram. A GANTT az egyes tevékenységek id tartamát egy-egy sávval jelöli, és alkalmas arra, hogy a párhuzamosan futó tevékenységeket is feltüntessük rajta. El állításához pedig nincs szükségünk egyébre, mint egy kockás lapra meg egy ceruzára.

Lássunk egy egyszer példát!

Alábbiakban meghatároztuk egy képzési projekt f tevékenységeit (római számokkal jelölve), azokat lebontottuk résztevékenységekre (arab számok), megadtuk ezek id igényét és meg-határoztuk, melyik résztevékenységnek kell ahhoz befejez dnie, hogy az adott tevékenység elkezd dhessen. Rendelkezésünkre áll az alábbi táblázat:

1 Két olyan tevékenység van, amely állandóan megjelenik minden pályázat kapcsán függetlenül annak tartalmától: az egyik a projektmenedzsment, a másik az úgynevezett disszeminációs tevékenység. Ez utóbbi alatt egyfajta sajátos kommunikációt értünk, a projekt eredményeinek elterjesztését, a tapasztalatok megosztását más pályázókkal.

2_resz.indd 87 2008.09.02. 7:46:59


88

1. tábla Egy képzési projekt f tevékenységei

TEVÉKENYSÉG ID TARTAMA MEGEL Z TEVÉKENYSÉG

I. TANANYAGFEJLESZTÉS

1. Tananyag megírása 6 hét Nincs

2. Lektorálás 2 hét 1.

3. Szerkesztés 2 hét 2.

4. Nyomdai munkák 3 hét 3.

II. OKTATÁSI ESZKÖZÖK BESZERZÉSE

5. Laptop 1 hét Nincs

6. Projektor 1 hét Nincs

III. KÉPZÉS MEGTARTÁSA 4 hét 4, 5, 6

GANTT-diagramunkat úgy állítjuk el , hogy egyik tengelyén listázzuk a tevékenysé-geket, a másik tengely pedig az id tengely. Most már csak azt kell jelölnünk, mikor indulnak és mikor zárulnak az egyes tevékenységek. Pl. a tananyag megírása indul a 0. héten és tart 6 hétig. A lektorálás nem kezd dhet el addig, amíg nincs kész a tananyag, indul tehát a 6. héten és 2 hétig tart. A laptop beszerzésének nincs el fel-tétele, indul tehát a 0. héten, és 1 hétig tart.

A GANTT-diagramunk a következ képpen fog kinézni:

TEVÉKENYSÉG/ID

1.hét

2.hét

3.hét

4.hét

5.hét

6.hét

7.hét

8.hét

9.hét

10.hét

11.hét

12.hét

13.hét

14.hét

15.hét

16.hét

17.hét

I. 1. 2. 3. 4. II. 5. 6. III.

2_resz.indd 88 2008.09.02. 7:47:00


89

A tisztelt Olvasóban bizonyára felmerült a kérdés, miért kell ilyen bonyolult diagramokat rajzolni egy ennyire egyszer projekt esetén. Nos, a példa szándékosan „butított”, hogy a logikát ismertetni tudja. Másrészt már egy ilyen egyszer projekt esetén is gond lehet annak megadása, dátum szerint mikor fog kezd dni egy tevékenység és mikor zárul. Ha a GANTT rendelkezésünkre áll, mindez már nem jelent problémát. A GANTT révén ugyanis meg tudjuk adni egyrészt a teljes projekt hosszát, másrészt egy naptárral összevetve az id -tengelyünket: minden egyes tevékenység kezd és végdátumát. És máris tudunk válaszolni a pályázati rlap ezzel a témakörrel kapcsolatos kérdéseire. Természetesen fi gyeljünk ilyen-kor arra, hogy vannak munkaszüneti napok, ünnepek, szünetek…és hogy pl. építkezni nem lehet télen, tehát a tevékenységsorozatot úgy kell indítanunk (pl a közbeszerzési eljárást), hogy mire az építkezéshez érünk, már az id járás is megfelel legyen. Ezeket a szemponto-kat fi gyelembe véve kell még korrigálni a GANTT-diagramot.

Az id terv kapcsán a pályázati rlapok úgynevezett mérföldkövek megadását is kérhetik. Ezek nagyobb szakaszok lezárásának dátumát jelentik, pl. el bbi projektünknél mérföldklehet mondjuk a teljes tananyagfejlesztés vége, a teljes képzés és a vizsgáztatás vége.

A 3. dimenzió: a költségekIV.2.3.

A költségvetés minden pályázat kötelez eleme, egyben – általában – Akhillesz-sarka is. Általában ott szoktuk elrontani a költségtervezést, hogy azzal kezdjük a projekttervezést, hogy megpróbáljuk meghatározni a költségeit, anélkül, hogy tudnánk, mit akarunk csinálni. Pedig ha már van egy GANTT-diagramunk, a költségvetés összeállítása nem túlzottan bonyo-lult feladat. A költségvetés tervezése során kétféle költséggel fogunk találkozni. Az egyik típus esetében egyszeri kiadásokról van szó, darabárakról, egyszeri megbízásokról. Pl. meg-bízok valakit tananyagfejlesztéssel, amiért 250.000 Ft-ot fi zetek neki. Vagy veszek két lap-topot 150.000 Ft-os áron. Ezek nyilván egyszer en tervezhet ek, a megfelel árajánlatok beszerzésével.

A költségek másik csoportjába a folyamatosan felmerül költségek tartoznak, mint amilyen mondjuk a projektmenedzser bére vagy a rezsiköltség. Ahhoz, hogy ezeket ki tudjam szá-molni, tudnom kell, milyen hosszú a projekt, mondjuk hány hónapig tart. Ezért van szük-ségem a GANTT-diagramra. Mert e diagramban – emlékszünk még? – addig bontottuk le a tevékenységeket résztevékenységekre, amíg még költség szerint is bonthatóak voltak, és maga a kész diagram pedig azt is mutatja, összesen hány hónapig tart a projekt.

Elkészíthetjük tehát a saját, vázlatos költségtervünket egyel re a saját logikánk szerint. Aztán ha ezzel kész vagyunk, akkor érdemes el venni a pályázat által kért költségvetési táblát, és a mi költségvetésünket átkonvertálni abba a formába, amit a támogató kér. El fordulhat, hogy pl. kéri a költségek éves bontását. A GANTT-diagramom tartalmazza a dátumokat is, ezért látom, mely tevékenységek (és ezek költségei) melyik évre esnek.

2_resz.indd 89 2008.09.02. 7:47:00


90

Amire költségvetés tervezésekor ügyelnem kell:

Olyan költséget, amit a támogató nem enged elszámolni, ne tervezzek! 1.

Vigyáznunk kell az ÁFA-kalkulációra: ha szervezetem olyan tevékenységet végez, ami után 2. az ÁFÁ-t vissza tudja igényelni, a költségvetést nettó, azaz ÁFA-nélküli árakkal kell tervez-ni.2 Nyilvánvalóan nem szabályos ugyanis, ha az ÁFA-t egyszer visszaigénylem, aztán még egyszer megkapom támogatásból. Ha azonban szervezetem az adott tevékenységem után nem jogosult visszaigényelni az ÁFA-t, akkor bruttó összegekkel tervezhetek.

El fordulhat, hogy a projekt megvalósítása miatt ki kell fi zetnem olyan tételeket is, ami-3. ket a támogató nem támogat, de nélkülük nem valósulhat meg a projekt. Pl. a támogató nem engedi elszámolni a banki átutalások kezelési költségeit. Ezekkel e tervezéskor még számolnom kell, azért, hogy saját intézményem pontosan tisztában legyen a vállalt feladatokkal és kiadásokkal, de a pályázatban nem jelenítem meg ket.

A pályázatok költségvetésében az egyik leggyakrabban elhibázott tétel az öner szokott 4. lenni. Ha a pályázati kiírás szerint a támogatás maximális mértéke 1.000.000 Ft, az önerminimum 20%...sokan abba a csapdába esnek, hogy kiszámolják az 1.000.000 Ft 20%-át. Azaz kérnek 1.000.000 Ft támogatást és felajánlanak mellé a pályázatban 200.000 Ft öner t. Ami általában egyet jelent pályázatuk elutasításával, hiszen projektjük 1.200.000 Ft-os költségvetésében az 1.000.000 Ft kért támogatás majdnem 84% (azaz több, mint a maximális 80%), a 200.000 Ft-os öner viszont csak 16% körül van, azaz kevesebb, mint a minimális 20%. A számolást ott rontottuk el, hogy a lehetséges 1.000.000 Ft-os támoga-tást vettük 100%-nak (ennek 20%-át számoltuk el, mint öner t). Holott ez az 1.000.000 Ft támogatás projektünknek csak 80%-a lehet. Azaz ebb l visszaszámolva a projekt 1, majd 100%-át azt kapjuk, hogy 1.250.000 Ft a teljes projektösszeg. Ebb l 1.000.000 Ft lesz a támogatás és 250.000 Ft az öner . Ebben az esetben az arányok is megfelelnek, a 250.000/1.250.000 pontosan 20%. Mindez tehát azt jelenti, hogy egy ilyen projekt esetén, ha 1.000.000 Ft támogatást szeretnénk, ahhoz minimum 250.000 Ft öner t kell hozzáten-nünk. Természetesen pályázhatunk kevesebb támogatásra, és akkor kisebb öner is elég. Amit nem szabad eltévesztenünk az az, hogy minden esetben a projekt teljes összegében (támogatás+öner ) kell kimutatni a megfelel arányokat!

Az öner nem minden esetben jelent pénzbeni hozzájárulást, a támogató bizonyos ese-5. tekben megengedi úgynevezett természetbeni hozzájárulás öner ként való elszámolá-sát. Ez lehet ingatlan, vagy önkéntesen végzett munka ellenértéke. Err l mindig az adott pályázati útmutató rendelkezik.

2 A tervezés szempontjából mindegy, hogy egyébként az ÁFA-visszaigénylésre jogosult tényleg vissza fogja-e igé-nyelni az ÁFÁ-t vagy sem. Ha abba a körbe tartozom, akinek erre lehet sége van, akkor függetlenül attól, hogy élek-e vele, nettó árakkal kell számolnom.

2_resz.indd 90 2008.09.02. 7:47:01


91

A cash-fl owIV.2.4.

Projektünkhoz bizonyos esetben úgynevezett pénzforgalmi vagy cash-fl ow tervet is kér a támo-gató. Ilyenkor tulajdonképpen azt kell bemutatnunk, hogy egy például 12 hónapos projekt kap-csán melyik hónapban merülnek fel a költségvetésben tervezett kiadások. Pl. a 3.000.000 Ft tervezett eszközt egyben vesszük meg januárban, vagy veszünk valamennyi eszközt január-ban, valamennyit mondjuk májusban, a maradékot pedig szeptemberben költjük el…Mint az bizonyára Önnek is felt nt, a költségvetés err l nem ad információt. Viszont intézményünk számára létfontosságú kérdés, hogy mekkora összeget kell egy projekt kapcsán egyszerre kifi -zetni. Lehet ugyanis, hogy egyszerre sose lesz a számlánkon 3.000.000 Ft eszközökre, de 12 hónap alatt kisebb tételekben el tudunk költeni ennyit. Nyilván a projektmenedzser bére vagy a rezsiköltség minden hónapban ugyanannyi. De a többi kiadással kapcsolatban én hatá-rozom meg, mikor esedékesek. Így lehet, hogy egyik hónapban a projekt miatt csak a projekt-menedzser bérét kell kifi zetnem, más hónapokban viszont akár az öner nél is nagyobb össze-get. (Hiszen a támogatást általában utólag kapjuk meg, miután már elszámoltunk az általunk kifi zetett tételekkel. Vagyis el bb még a támogatást, vagy annak egy bizonyos részét is nekünk kell kifi zetni, csak ezután tudjuk „rendezni a számlát” a támogatóval.)

Cash-fl ow készítése során az els oszlopban feltüntetem az egyes költségvetési sorokat, a vízszintes tengely pedig megint az id tengely, mondjuk havi bontásban. Az egyes cellákba az kerül, melyik tétel mikor kerül kifi zetésre. Az utolsó oszlop ennek megfelel en a teljes költségvetést tartalmazza, az utolsó sor pedig az adott hónap kapcsán kifi zetend teljes összeget. Ha a bevételeket is feltüntetjük (pl. a támogatás egy-egy részletének megérkezé-sét), akkor láthatjuk, mennyi pénzb l tudunk gazdálkodni, tudjuk-e FOLYAMATOSAN fi nan-szírozni a projektet.

2. tábla Egy példa a cash-fl owra fi ktív számok alapján

Költségek (eFt) január február március április május június Összesen

Bérekés járulékok 132 132 132 132 132 132 792

Eszközök 0 1000 0 300 0 0 1300Szakmaiszolgáltatások 100 200 100 400

Rezsi 10 10 10 10 10 10 60

Bankköltség 3 3 3 3 3 3 18

Összköltség 245 1145 345 445 245 145 2570

Látható, hogy a 2,5 milliós projektünk költségei nem egyszerre merülnek fel, hanem febru-árban kell kifi zetnünk egy jelent s összeget az eszközbeszerzések miatt. A cash-fl ow tehát orientál minket arról, hogy a költségvetés tételeit mikor kell kifi zetnünk.

2_resz.indd 91 2008.09.02. 7:47:01


92

Logframe: minden fontos adat egy táblázatbanIV.2.5.

Egyre több pályázat várja el, hogy vagy az rlap részeként vagy csatolt mellékletként kitöltsük az úgynevezett logikai keretmátrixot, logframe-et, LKM-et. Az egyszer táblázathoz csatolt 3 oldalas kitöltési útmutató általában a legbátrabb pályázókat is elriasztja e feladattól, holott ismételten egy meglehet sen egyszer gondolatmenetr l van szó. A logframe célja, hogy 1 oldalban tájékoztatást adjon a projektr l a bíráló számára, bizonyítsa, hogy átgondolt tervr lvan szó. Ha a pályázó ki tudja tölteni minden celláját, akkor elvileg minden fontos körül-ményt fi gyelembe vett, ha valamire nem tud válaszolni, jobban át kell gondolnia tervét.

Fontos megjegyezni, hogy a logframe esetén más a kitöltési és más az olvasási sorrend. (Az alább jelölt mátrixban az arab számok a kitöltési sorrendet jelentik, a nyilak pedig azt, a kitöltött táblázatot hogyan fogja olvasni a bíráló.)

Az els oszlop sokféle néven ismert, pl. beavatkozási logika, célok stb. elnevezéssel is talál-kozhatunk. Akármilyen nevet is adott neki a támogató, a tartalma mindenképpen a projekt célrendszerének bemutatása. Az 1. cellába kerülnek a projekt átfogó, általános céljai. Ha pályázati projektr l van szó, nyilvánvaló, hogy az általános célnak összhangban kell lennie magával a pályázati kiírás általános céljával. Ide tehát ezt a célt kell írnunk. (pl. „A munka-nélküliség csökkentése a humán er forrás fejlesztése révén XY régióban”). A következ 2. cellába kerül a projekt célja, azaz az a hatás, amit a mi szervezetünk el kíván érni (pl. 30 munkanélküli fi atal álláshoz segítése képzés révén). A 3. cella a projekt eredménye. Az „out-putja”, ami már a lebonyolítás végén látszik (pl. 30 fi atal számára gyakorlatorientált képzés nyújtása ilyen vagy olyan szakterületen). Végül a 4. cellába kerülnek azok a tevékenységek, amiket a GANTT-diagram tartalmaz. (pl. tananyagfejlesztés, képzés, vizsgáztatás stb.)

A kitöltési sorrendben az utolsó oszlop legalsó cellája következik, mely az el feltételezések nevet viseli. Itt kell felsorolnunk mindazon feltételeket, melyek ahhoz szükségesek, hogy elindíthassuk a projektet. Ilyen lehet pl. az öner megléte, a támogatás megítélése, a köztar-tozás-mentesség, az építési engedélyek megléte stb. A 6. cellába azon feltételek kerülnek, melyek ahhoz szükségesek, hogy a tevékenységek folytatása mellett sikerüljön elérnünk a várt eredményeket. Ezek tehát az egyes tevékenységek kockázatai. Pl. a tananyagszerz id -ben elkészül a tananyaggal, a hallgatók megfelel létszámban iratkoznak be a képzésre, az eszközöket adott áron be tudjuk szerezni stb.

A 7. cellába kerülnek azon feltételezések, melyek ahhoz szükségesek, hogy ha már megvan a várt eredményünk, a hatást, a projektcélt is elérjük. Pl. hallgatóink elvégezték a kurzust, és le is vizsgáztak (3. cella). Ha emellett még teljesülnek a 7. cellába írt feltételek, pl. hogy a mun-kaer piacon továbbra is kereslet van az iránt a tudás iránt, amire képeztük a hallgatókat, vagy továbbra is vannak munkába-állást támogató konstrukciók…akkor eljutunk a projektcélhoz, hogy hallgatóink munkát is találnak. Végül a 8. cellába kerülnek azon elemek, amelyeknek a mi projektünk sikere mellett még teljesülniük kell, hogy az átfogó cél elérhet legyen. (Így pl. a mi projektünk tapasztalatainak elterjedése, más hasonló siker projektek megléte stb.)

2_resz.indd 92 2008.09.02. 7:47:01


93

A középs két oszlop következik. A 9. cellába egyrészt a projekthez „adott” humán er -forrásokat (projektmenedzser, gazdasági vezet , stb), másrészt a tárgyi infrastruktúrát kell beírnunk (pl. projektiroda, oktatótermek megléte stb.). A 10. (források) cellába írandó a támo-gatás és az öner összege.

A 11. cellába kerülnek a korábban már említett outputindikátorok (pl. 30 f elvégezte a tan-folyamot), a 12. cellába pedig azon dokumentumok, melyekb l az indikátorok teljesülése vizsgálható (pl. jelenléti ívek). A 13. cellába kerülnek az eredményindikátorok, a 14. cellába pedig azon dokumentumok, ahonnan ezek kiderülnek (pl. 30% 1 éven belül elhelyezkedett – utánkövetési statisztika). A 15-16. cellába végül az egész program sikerét mutató indikáto-rok kerülnek (pl. országosan kedvez hatásban részesített hallgatók száma, munkanélküliségi ráta csökkenése) és ezek adatforrásai (KSH, illetve a pályázat kiírója).

A pályázati rlapIV.3.

Bizonyára felt nt a Tisztelt Olvasónak, hogy e pontig még egy szót se szóltunk magáról a pályázati rlapról. Ennek oka, hogy a pályázati rlapok általában akkor tölthet ek ki, ha leg-alább eddig a pontig már eljutottunk projektünk megtervezésében. Amikor ráakadunk egy megfelel pályázati felhívásra, a leend projektünk legfontosabb ismérvei szerepelnek majd benne. A pályázati felhívás – egy 1-2 oldalas dokumentum – tehát tartalmazza, ki jogosult pályázni, milyen öner t kell a projekt rendelkezésére bocsátania, milyen támogatást szerezhet és milyen tevékenységeket tervezhet a pályázó. A pályázat elkészítéséhez azonban szükséges az útmutató elolvasása is, mely lényegesen terjedelmesebb a felhívásnál és – elvben – minden fontos tudnivalót ismertet a pályázatról. A pályázati csomag tartalmazza továbbá az rlapot és azon letölthet mellékleteket, amelyeket a pályázat kiírója bocsát rendelkezésünkre.

Az rlap maga két részb l áll. Egyrészt a pályázóról szóló adatokat kér (ezeket általában ki tudjuk tölteni), másrészt a projektr l kell információt szolgáltatnunk. Az ilyen típusú kérdé-sek már megválaszolhatóak, ha követtük a korábbi lépéseket. A pályázat cselekvési- és ütem-terve kitölthet a GANTT alapján. A célrendszer, a kockázatok és az indikátorok pedig a logframe-ben szerepelnek. A horizontális szempontoknál azt kell végiggondolnunk, hogyan érvényesíthet ek a környezetvédelem, illetve az esélyegyenl ség szempontjai a projektünk-ben, a disszemináció kapcsán pedig a kommunikációs-tájékoztatási kötelezettségeink teljesí-tését kell leírnunk (pl. plakátok kihelyezése a képzés helyszínén).

Összefoglalás

A fejezetben röviden megpróbáltuk leírni a pályázatok összeállításának lépéseit. Láthatóan az rlap csak abban az esetben tölthet ki, ha megfelel en megalapoztuk a projektet, azaz tisztában vagyunk annak mindhárom dimenziójával: az eredményével, a költségével és id -tartamával egyaránt.

2_resz.indd 93 2008.09.02. 7:47:02


94

V.Pályázatok, saját fejlesztések szerepe

a tárgyi feltételek biztosításában

A 4. fejezetben bemutattuk, hogyan érdemes elkészíteni azokat a pályázatokat, melyek segítségével forrásokat szerzünk saját m ködésünk biztosításához.

A rendelkezésre álló pályázatokat egyrészt csoportosíthatjuk aszerint, hogy mire lehet általuk támo-gatást szerezni, így vannak pl. képzési, m ködési vagy épp eszközbeszerzést támogató kiírások.

Másrészt csoportosíthatjuk a támogató szerint, ez alapján megkülönböztethetünk tisztán nemzeti és európai uniós pályázatokat. (Utóbbiak is tartalmaznak nemzeti önrészt.)

Ebben a fejezetben tehát a pályázati keretekkel foglalkozunk, a fenti csoportosítást követve.

Nemzeti keretekV.1.

A feln ttképzést segít nemzeti forrásokat meglehet sen nehéz elválasztani a szakképzést, fels oktatást, közoktatást segít támogatási lehet ségekt l, tekintettel arra, hogy szakképzvagy akár fels oktatási intézmények is folytathatnak feln ttképzési tevékenységet.

A szakképzést segít nemzeti keretek közül a legfontosabb a szakképzési hozzájárulás, melyet a bruttó bér 1.5%-aként fi zetnek be a hozzájárulásra kötelezettek, munkavállalóik után.

A szakképzési hozzájárulást és felhasználási módját az alábbi jogszabályok határozzák meg:

2003. évi LXXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének 1. támogatásáról13/2004. (IV. 27.) OM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének 2. támogatásáról szóló LXXXXVI. tv. végrehajtásáról3/2004. (II. 17.) OM-FMM együttes rendelet a szakképzési hozzájárulást a saját munka-3. vállalói részére szervezett képzéssel teljesít hozzájárulásra kötelezett költségei elszá-molhatóságának feltételeir l és az elszámolás szabályairól4/2002. (II. 26.) OM rendelet az iskolai rendszer szakképzésben részt vev tanulók juttatásairól4.

Ezek közül fejezetünk számára az els két jogszabály releváns. A szakképzési hozzájá-rulásról szóló törvény meghatározza a hozzájárulásra kötelezettek körét, valamint azt is,

2_resz.indd 94 2008.09.02. 7:47:02


95

milyen módon teljesíthet a hozzájárulás. E szempontból lényeges, hogy a hozzájárulás egy része közvetlenül a képzést folytatóhoz kerülhet a törvény alapján, más részét pedig a Munkaer piaci Alap képzési alaprészébe fi zetik be, ahonnan aztán a központi és decentrali-zált keretekb l nyerhet támogatás eszközök beszerzésére pályázatok révén.

A szakképzési hozzájárulás a törvény szerint teljesíthetszakközépiskolai és szakiskolai• tanuló gyakorlati képzésének és szakmai gyakorlatának megszervezésével (4. § (1) bek.)Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés megszervezésével• (fels oktatási intézmény közrem ködésével) (4. § (1) bek.)szakképz iskola és fels oktatási intézmény számára nyújtott • fejlesztési támogatás nyúj-tásával (egy meghatározott mértékig). (A fejlesztési támogatás a tv. szerint szakképziskola számára szakmai alapképzés, fels oktatási intézmény számára az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztését közvetlenül szolgáló felhalmo-zási támogatás.) továbbá a hozzájárulásra kötelezett • a saját munkavállalók számára megszervezett feln tt-képzéssel is teljesíthet , szintén a kötelezettség törvényben szabályozott mértékéig.3

Itt azonban nem minden feln ttképzési forma engedélyezett. Az OKJ-s képzéseken kívül a képzések szakképzési hozzájárulás terhére történ elszámolhatóságáról a munkaügyi tanács dönt. (5. § (2) bek. b) pont)

Mint látható, a szakképzési hozzájárulásból attól függ en részesülhet intézményünk külön-böz módon felhasználható forrásokhoz, hogy egyébként milyen tevékenységet folytat. Az iskolarendszeren kívüli feln ttképzés esetén akkor juthatunk szakképzési hozzájáruláshoz, ha képz intézményünk biztosítja a munkavállalók számára megszervezett képzést, s képzé-sünk költségi elszámolhatóak a szakképzési hozzájárulás terhére.

Ami a másik utat, azaz a Munkaer piaci Alap képzési alaprészéb l elnyerhet támogatáso-kat illeti, e pályázatokról a 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló LXXXXVI. tv. végrehajtásáról ad b vebb felvi-lágosítást. Eszerint a beruházási célú támogatásra kiírt nyilvános pályázatot a központi keret esetén az OM Alapkezel , decentralizált keret esetén pedig az OKÉV területileg illetékes regionális igazgatóságához kell benyújtani. A rendelet meghatározza e pályázati kiírások kötelez elemeit, illetve a támogatás, el leg folyósításának feltételeit is.

A szakképzési hozzájárulásról, illetve a Munkaer piaci Alap képzési alaprészének terhére fi nanszírozott pályázatokról az OM Alapkezel honlapján (www.omai.hu) találunk részlete-sebb leírást, itt jelennek meg az aktuális pályázati kiírások is.

3 A 2006 decemberében hatályos jogszabályok szerint e mérték a bruttó kötelezettség 33%-a.

2_resz.indd 95 2008.09.02. 7:47:02


96

Európai uniós pályázatokV.2.

Hazánk EU-csatlakozása után számtalan új pályázati lehet ség nyílt meg, melyeket 2004-06 között az els Nemzeti Fejlesztési Terv, 2007 és 2013 között pedig ennek folytatása, az Új Magyarország Fejlesztési Program foglal keretbe. Az fejlesztési tervekben leírt átfogó stratégia megvalósítását egy-egy területre vonatkozó úgynevezett operatív programok (OP) segítik. Ezek két kategóriába sorolhatóak: egyrészt ágazati (tematikus) jelleg ek, másrészt területi, regionális operatív programokról beszélhetünk. Tekintettel arra, hogy a pályázati kiírásokat ezen OP-k alapján írják ki, azt érdemes tudnunk, mely operatív programok tartal-mazhatnak majd minket érdekl pályázati lehet ségeket.

Mindenképpen érdemes tanulmányoznunk saját régiónk (a székhelyünk szerinti régió) regio-nális operatív programját. Ebben egészen biztosan találunk majd a humán er forrás fejlesz-téssel kapcsolatban célkit zéseket, támogatandó tevékenységek felsorolását. Amennyiben több régióban folytatunk képzési tevékenységeket, ezen területek OP-i is szóba jöhetnek.

A tematikus OP-k közül két programot érdemes említeni. Az egyik a TÁMOP, azaz a Társadalmi Megújulás Operatív Program. Ez az ország minden régiójában támogatható tevékenységeket tartalmaz, melyek alapvet en NEM infrastruktúra-fejlesztést vagy eszközbeszerzést foglalnak magukba, hanem képzéssel, szervezetfejlesztéssel összefügg projekteket támogat.

A másik a TIOP, azaz a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program, mely a képzési-oktatási infrastruktúra fejlesztését támogatja az ország hat régiójában (Közép-Magyarország kivételé-vel). Itt tehát épületb vítési, eszközbeszerzési, akadálymentesítési pályázatok kerülnek majd kiírásra.

Az operatív programok tervezetei már e fejezet megírásakor olvashatóak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján. Részletes megvalósításukat 2 éves akciótervek fogják szabályozni, amely dokumentumok már lényegesen több információval fognak szolgálni az egyes pályá-zati konstrukciókról.

Amennyiben tehát képzési tevékenységünk folytatásához, a tárgyi feltételek biztosításá-hoz, intézményünk fejlesztéséhez pályázati forrásokat keresünk, érdemes folyamatosan fi gyelni a megjelen pályázati kiírásokat. Hazai pályázatok esetén az Oktatási és Kulturális Minisztérium Alapkezel Igazgatósága honlapján jelenhetnek meg az említett kiírások, míg uniós pályázatok esetén a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja (www.nfh.hu) a kiindu-lópont, illetve szóba jöhetnek a lebonyolításban közrem köd központi és regionális közre-m köd szervezetek honlapjai is.

2_resz.indd 96 2008.09.02. 7:47:02


97

Irodalomjegyzék és jogszabályok

DR. DINNYÉS JÁNOS: Feln ttképzés. Emberi Er források Fejlesztése Alapítvány, Gödöll 1993.

GYÜLINGNÉ SCHINDLER RÓZSA: Oktatástervezés. SZRKK, Székesfehérvár 2006

2001. évi CI. törvény a feln ttképzésr l





2_resz.indd 97 2008.09.02. 7:47:03

2_resz.indd 98 2008.09.02. 7:47:03

A gyakorlati képzés szervezése

99

Menner Ákos


I.A gyakorlati képzés szervezése

Jelen fejezet célja, hogy megismerkedjünk a feln tt gyakorlati szakképzéstervezéssel, -szer-vezéssel, lebonyolítással és ellen rzéssel kapcsolatos teend ivel. Sajnos terjedelmi korlátok miatt részletes kifejtésre nincs lehet ségünk, így csak arra vállalkozhatunk, hogy a képzés-szervezés és az oktatás lépéseit áttekintve vázlatos képet adjunk a szerepl kr l, feladatokról, felhívjuk a fi gyelmet az esetleges problémákra.

Ahhoz, hogy egy komplex tevékenységet hatékonyan tudjunk végrehajtani, szükség van egy-fajta logikai áttekintésre, egy belátható módszertanra. Ehhez nyújt segítséget a PDCA elv, ami a feladatot négy fázisra bontja:

tervezés,•megvalósítás,•ellen rzés,•fejlesztés, visszacsatolás.•

Az alábbiakban az egyes lépéseket soroljuk fel a PDCA logika szerint csoportosítva, külön a képzésszervezés és külön a gyakorlati oktatás vonatkozásában. A képz szervezet méretét l, felépítését l függ, hogy a kétfajta tevékenység mennyire mosódik össze a napi gyakorlatban.

A gyakorlati képzés szervezésének PDCA logika szerint lebontott lépései:

1. TervezésKeretek meghatározása (kötelezettségek, lehet ségek, igények)•Képzési terv készítése – a képzések összehangolása, ütemezése•Humán er forrás tervezése•Infrastruktúra, eszközök, anyagok rendelkezésre állásának tervezése•Kommunikáció tervezése•Dokumentációs rend kialakítása•

3_resz.indd 99 2008.09.02. 8:02:28

Menner Ákos

100

2. MegvalósításA gyakorlati képzés személyi feltételeinek biztosítása•A gyakorlati képzés tárgyi-infrastrukturális feltételeinek biztosítása •A képzés adminisztrálása•Gyakorlati vizsga szervezése•

3. Ellen rzésVezet i ellen rzés, bels audit•A gyakorlati képzés záró értékelése•

4. Visszacsatolás, folyamatos fejlesztésPanaszkezelés•A képzések fejlesztése•Szervezetfejlesztés•

A gyakorlati képzés PDCA-elv szerint csoportosított elemei:

1. TervezésJogszabályi keretek, követelmények megismerése•El zetes tudásfelmérés•Célmeghatározás•Tanterv készítése•

2. KépzésAz anyagok, eszközök el készítése•A képzés megtartása•A képzés adminisztrálása•

3. Ellen rzésA tanulói el rehaladás ellen rzése•

(Ön)ellen rzés feladatonkéntModulok, témakörök lezáró ellen rzéseEl vizsga, vizsga

A képzés végrehajtásának, el rehaladásának önellen rzése, értékelése•Záró értékelés•

4. Visszacsatolás, folyamatos fejlesztésAz aktuális képzés tartalmi korrekciója•Tanulságok lesz rése a további képzések vonatkozásában•

A következ fejezetben a fenti lépésekkel – els sorban a szervezési kérdésekkel – foglalkozunk részletesebben.

3_resz.indd 100 2008.09.02. 8:02:28


101

Képzésszervezés – TervezésI.1.

A képzések tervezésének, el készítésének lépései nyilvánvalóan mások egy induló vállal-kozás, mint egy több éve m köd cég esetében. Szintén eltér ek lehetnek a feladatok és elosztásuk, ha a képz intézmény országos m ködési terület , több száz alkalmazottat fog-lalkoztató szervezet, illetve ha egy helyi igényeket kielégít egy-két f s kisvállalkozás.

Keretek meghatározása (kötelezettségek, lehet ségek, igények)I.1.1.

A gyakorlati oktatás sajátosságai

A gyakorlati feln tt szakképzés f bb jellemz i:

Általában kiscsoportos keretek között kerül megszervezésre (egyéni képzés, vagy maxi-•mum 10-12 f s csoport az ideális).Az elméletb l tanultakra alapoz, így a szakmai elméleti képzésnek vagy meg kell el znie a •gyakorlatot, vagy a gyakorlatba integráltan kell megjelennie. Míg az iskolarendszer szakkép-zésben az el bbi eset preferált, addig a feln ttképzésben igen gyakori az integrált képzés is.Épít a hallgató el zetesen – iskolai keretek között vagy munkában – megszerzett kompetenciáira. •Így ha valaki nem rendelkezik ugyan k m ves végzettséggel, de aktívan segített építkezéseken, egyes feladatoknál el nyben lehet azzal szemben, akinek bár megvan a szakképesítése, azonban annak megszerzése után soha nem dogozott a szakmájában. Emiatt a gyakorlati oktatás fokozottan igényli a di erenciált, személyközpontú pedagógiai módszerek tervezését és alkalmazását is.A képzést többnyire nem osztálytermi körülmények között végzik, hanem (tan)m helyben •vagy küls gyakorlóhelyen (pl. vállalkozónál). Iskolai rendszer képzésnél általános sza-bály, hogy a gyakorlati oktatást ott kell megszervezni, ahol a képzés céljának eléréshez a leginkább megvannak a feltételek. Így szakmai alapozást inkább a tanm helyben, míg a speciálisabb képzést inkább küls gyakorlóhelyen végzik. Bár ez az elv az iskolarendsze-ren kívüli képzésben is érvényesül, a lehet ségek sokszor korlátozottabbak (pl. saját vagy bérelhet tanm hely hiányában a „megrendel nél” kell a kurzust megszervezni).Magas er forrásigény jellemzi általában a feln ttképzés gyakorlati képzését. Az oktatás rend-•szerint eszközhasználattal jár, így a gépek, berendezések amortizálódnak, illetve növelik a rezsiköltséget, szükség van alap- és segédanyagokra, valamint általában munkaruházatra vagy véd ruházatra is. Igaz, amennyiben a hallgatók elég felkészültek, a munkafeladatnak hasznos terméke is lehet, ami vagy bevételhez juttatja a céget (pl. az asztalosok olyan bútorokat gyárta-nak, amik azután értékesíthet ek), vagy csökkenti a költségeket (pl. termek kifestése).

Törvényi szabályozások

A feln tt szakképzésre vonatkozó lényegesebb jogszabályokat az 1. számú melléklet tartalmazza.

Azért, hogy a képz cég tágabb mozgásterével, illetve az alapvet kötelezettségeivel – pl. nyil-vántartásba vétel, feln ttképzési szerz dés – tisztában legyünk, ismernünk kell a szakképzési és

3_resz.indd 101 2008.09.02. 8:02:28

Menner Ákos

102

feln ttképzési törvényt. A képzési profi l meghatározásához meg kell ismerni az Országos képzési jegyzéket (OKJ), amelyben – modulrendszer szerkezetben – fel vannak sorolva az állam által elismert szakképesítések. Ha az oktatás tartalmának meghatározásához szeretnénk némi tám-pontot kapni, akkor be kell szereznünk az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét (SZVK) vagy a központi programját. (A központi program tartalmazza az SZVK-t is.)

Amennyiben állami forrásokra szeretnénk pályázni, akkreditáltatnunk kell az intézményün-ket. Az akkreditáció lehet intézmény- vagy programakkreditáció, attól függ en, hogy csak egy képzést vagy az egész képz céget be szeretnénk vonni a hatálya alá. Ugyancsak lénye-ges tisztában lennünk a vizsgaszervezésre, vizsgára vonatkozó jogszabályokkal.

A képz cég kapcsolatrendszere

Egy (feln tt)képz cég – meglehet sen bonyolult – kapcsolatrendszerét az alábbi ábra szemlélteti.

Oktatásszervező

Gyakorlati oktató Elméleti oktató

Hallgatók

Cégvezetés

Megrendelő(gazdálkodó szervezet)

MunkaügyiKözpont

Versenytársak

Kamara

Hatóságok

Lakóhelyitársadalmikörnyezet

NSZFI

A feln ttképz cég kapcsolatrendszere1. ábra

3_resz.indd 102 2008.09.02. 8:02:29


103

Vegyük sorra az egyes elemeket!

Cégvezetés

A vezet ség létszáma, feladatainak kiterjedtsége els sorban a cég méretét l, profi ljától, szer-vezeti felépítését l függ. Általánosságban elmondható, hogy a fels vezetés felel ssége a stra-tégiai tervezés, a középvezet ké a stratégia által meghatározott (taktikai) részcélokhoz kapcso-lódó tevékenységek irányítása, míg az alsó vezet i rétegé az operatív ügyek felügyelete.

Így például egy országos méret feln ttképz vállalkozás vezet je meghatározza többek között a cég jöv képét, f tevékenységi körét, terjeszkedési stratégiáját. Egy regionális vezetfelel s lehet a régió adottságait és a cégvezetés elképzeléseit fi gyelembe vev képzési kínálat kialakításáért, az egyes kirendeltségek tevékenységének összehangolásáért, a helyi vezet kkinevezéséért. A kirendeltség vezet je elkészíti a helyi képzési tervet, dönt az általa foglal-koztatott oktatókról, alvállalkozókról, ügyel az eszközök, gépek rendelkezésre állására, a dokumentációs rend kialakítására, betartására stb.

Oktatásszervez

Az oktatásszervez az a személy, aki egy-egy kurzus szervezési feladataiért – részben vagy teljes mértékben – felel. Az dolga lehet például az érdekl d k tájékoztatása, a jelentkezések fogadása, a tananyagok, eszközök, gépek, berendezések rendelkezésre állásának biztosítása, egyes dokumentációs feladatok elvégzése stb. Kisebb képz vállalkozások esetén a vezet i, oktatásszervez i, oktatói szerepek összemosódhatnak.

Elméleti oktató

Az elméleti oktató feladata a szakmai ismeretek, információk, a gyakorlati képzéshez szükséges elméleti háttér átadása. Gyakran az elméleti és gyakorlati oktató ugyanaz a személy. Amennyiben mégsem, fontos a kurzus elméleti és gyakorlati részének pontos ütemezése, az egymásra épülés miatt a tartalmi összhang biztosítása. Ezen kívül lényeges, hogy a követelményeket, elvárásokat, valamint az ellen rzési elveket is egységesítsék.

Gyakorlati oktató:

A gyakorlati oktatóval szemben jogszabályban el írt elvárások:

szakirányú végzettség•5 év szakmai gyakorlat•büntetlen el élet•

3_resz.indd 103 2008.09.02. 8:02:30

Menner Ákos

104

Alapvet ismeretek és készségek:

szakmai ismeretek•andragógiai ismeretek (neveléselméleti, pszichológiai, didaktikai ismeretek) •oktatásszervezési ismeretek•kommunikációs készség•szervez készség•konfl iktuskezel készség•motiválási képesség•problémamegoldó készség•

Elvárt személyes tulajdonságok:

megbízhatóság•igényesség•határozottság•következetesség•empátia•igazságosság•innovativitás•jó emberismeret•elkötelezettség•

Az oktatók állhatnak a képz cég alkalmazásában, foglalkoztathatók magánszemélyként –megbí-zási szerz déssel –, vagy részt vehetnek számlát adó alvállalkozóként a képzésben. Amennyiben munkaszerz déssel foglalkoztatottak, könnyebb a rendelkezésre állásuk biztosítása, ugyanakkor úgy gazdaságos, ha folyamatosan van munkájuk, tehát több tanfolyamot kell lebonyolítani egy-szerre vagy közvetlenül egymás után. Ha „küls sként” közrem ködnek az oktatásban, akkor a képzés megtervezésekor már egyeztetni kell velük, hogy megfelel-e számunkra az id pont. (Munkaszerz déshez formanyomtatvány vásárolható, egy ilyet tartalmaz a 3. melléklet.)

A gyakorlati oktatásban szerepet vállalhatnak ún. küls gyakorlóhelyek, vagyis olyan gaz-dálkodó szervezetek, amelyek felajánlják, hogy egy vagy több hallgató számára biztosítják a gyakorlati követelményekre való felkészítés feltételeit.

Az egyedi munkahelyen a gyakorlati képzést csak olyan személy végezheti, aki rendelkezik szak-irányú szakképesítéssel, továbbá legalább kétéves szakmai gyakorlattal és büntetlen el élet .A gyakorlati képz helyek szintén szerz déses kapcsolatban állnak a képzést szervez intézménnyel.

Hallgatók

A keretek meghatározásánál ki kell választanunk a képzés célcsoportját is. Oktathatunk mun-kanélkülieket, fogadhatunk egyéni jelentkezéseket „utcáról bejött” jelentkez kt l, illetve kereshetünk vállalati megrendeléseket is.

3_resz.indd 104 2008.09.02. 8:02:30


105

A munkanélküliek képzése viszonylag stabil bevételi forrást jelent, ám a képz ket a területileg illetékes munkaügyi központok pályázat útján választják ki. A pályázaton való részvétel felté-tele az intézmény-akkreditáció megléte, amihez viszont egy-két éves stabil m ködés szüksé-ges. Azzal is számolnunk kell, hogy – f ként a tartós munkanélküli – hallgatók sok esetben munkanélküli támogatás megszerzés érdekében látogatják a tanfolyamot. El fordul az is, hogy az alapkompetenciáik – ért olvasás, írás, számolás – részben vagy teljesen hiányoznak, ezzel szemben – a feketegazdaság vagy korábbi munkahelyek révén – komoly szakmai gyakorlattal rendelkezhetnek. Az felkészítésük, motiválásuk összetettebb pedagógiai feladat.

Az egyéni jelentkez k igényei esetlegesek, csak akkor indítható a kurzus, ha összejön a megfelel számú jelentkezés. Így az er források rendelkezésre állása is nehezebben tervezhet . A csoport heterogénebb, változatos a végzettségük, a munkatapasztalatuk, a motivációjuk azonban legtöbbször megvan.

A vállalati képzések esetén hasonlóak a hallgatók szakmai kompetenciái és motiváltak is, a képzésük sokszor csak formalitás. El fordulhat, hogy a megrendel gondoskodik képzési helyszínr l, ekkor azonban fi gyeljünk arra, hogy a hely oktatásra alkalmas legyen, illetve fokozottan ügyeljünk a munkavédelmi, balesetvédelmi szabályok betartására is.

Versenytársak

A versenytársak megismerése létfontosságú minden vállalkozás, így a képz cégek számára is. Egyrészt ha tudjuk, milyen szakképesítéseket oktatnak, mikor és hol, a képzési struktúra okos kidol-gozásával elkerülhet a tényleges verseny, s t akár együttm ködés is kialakítható. Például egy fel-n ttképzést is folytató szakiskola a tanm hely jobb kihasználása és a szakoktatók foglalkoztatása érdekében alvállalkozóként közrem ködhet egy másik oktatásszervez által indított képzésben.

Azonban nemcsak a megrendelésekért, hanem az oktatókért is kialakulhat verseny. Ha van olyan (szak)ismeret, kompetencia, amellyel – az adott környezetben – kevés oktató rendel-kezik, az szabadideje is korlátozó tényez lehet. Ilyen estben vagy megegyezés születik a képz k között az oktató foglalkoztatását illet en, vagy más megoldást kell keresni (pl. máshonnan kell hívni oktatót, vagy azt a témát mással kell helyettesíteni), illetve széls séges esetben ez akár a tanfolyam elmaradásához is vezethet. Ezeket a kérdéseket érdemes még a tervezés fázisában tisztázni.

Területileg illetékes gazdasági kamara

A kamarával a képz több oldalról is kapcsolatba kerülhet. Részben a gyakorlati képz -helyek ellen rzésére jogosultak (iskolarendszer képzésben, tanulószerz déses oktatás esetén), részben a vizsgán – különösen a gyakorlati vizsgarésznél – a kamara képvise-l je aktívan közrem ködik.

Ezen felül a gyakorlati képz helyek felkészítésében kiemelt szerepük lehet, amennyiben szakmai, illetve pedagógiai-módszertani továbbképzéseket szerveznek, illetve az felel s-ségük a mesterképzés és a mestervizsgáztatás is.

3_resz.indd 105 2008.09.02. 8:02:30

Menner Ákos

106

Munkaügyi központ

Az illetékes munkaügyi központ egyrészt azért kapott kiemelt helyet, mert információval szolgálhat környékbeli gazdasági szervezetek munkaer -piaci igényeir l, tehát a lehetséges megrendel kr l és megrendelésekr l. Sajnos – a feketegazdaság jelenlétének er sségét lfügg en – az adatokat több-kevesebb fenntartással kell kezelni. Másrészt – ha munkanélkü-lieket is képez a vállalkozás – önmaga is felléphet megrendel ként.

Megrendel (gazdálkodó szervezet)

Sokszor el fordulhat, hogy egy adott térségben m köd gazdálkodó szervezet képzési igényével megkeres egy oktató vállalkozást. A szervezetnél történt változások, tervek függvényében a feladat általában vagy továbbképzés adott szakmában, vagy – ritkábban –a munkavállalók átképzése más szakképesítésre. Ebben az esetben igen lényeges a munkahely speciális elvárásainak tisztázása. Akár még az is elképzelhet , hogy a vállalat egy (vezet ) munkatársa tartson egy-két foglalkozást.

A vállalati megrendelésekben, illetve a jelentkezésekben sokszor szerepet játszanak az infor-mális – rokoni, baráti – kapcsolatok is. (Pl. ehhez a céghez szeretnék jelentkezni, mert a bátyám is itt dolgozik.)

Hatóságok

Tevékenysége során többféle hatósággal is kapcsolatba kerülhet egy gyakorlati képzést szer-vez és folytató cég. Nyilván mint gazdálkodónak, kötelezettségei vannak az APEH és a társadalombiztosítás felé.

Ezen kívül a gyakorlati képzés jellegét l függ en kisebb-nagyobb jelent sége van munka- t z- és környezetvédelmi szabályok betartását vizsgáló szervezetek ellen rzésének.

Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet (NSZFI)

A Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézethez (NSZFI) számos szállal köt dik a feln tt gyakorlati képzést szervez vállalkozás.

Az Intézet feladatai közé tartozik az OKJ gondozása, a központi programok és SZVK-k elké-szítése, felülvizsgálata, valamint a szakmai írásbeli és szóbeli vizsgatételek biztosítása.

Ezen kívül az NSZFI szervezetén belül m ködik a FAT Titkárság, mely az intézmény- és program-akkreditációs eljárások lefolytatását bonyolítja.

Lakóhelyi társadalmi környezet

A helyi társadalmi viszonyok szintén több szempontból lehetnek érdekesek. A térség munka-er -piaci viszonyai, a lakosság jellemz i (koreloszlás, iskolázottság stb.), valamint a gazdaság- és oktatáspolitikai elképzelések mind-mind fontos információt jelentenek a tervezéshez.

3_resz.indd 106 2008.09.02. 8:02:30


107

Kapcsolatok menedzselése

Az alábbiakban néhány tippet szeretnék adni a képz cégeknek kapcsolataik kialakításához, építéséhez.

A kapcsolatok kialakításához vegyük igénybe a korábbi partnereinket. Sikeres 1. együttm ködés esetén kérjük meg ket, hogy szolgáljanak referenciával, vagy ajánl-janak be másoknak.

A kapcsolattartás megkönnyítése érdekében hasznos lehet vezetni egy partnerlis-2. tát, amelyben rögzítjük partnereink nevét, tevékenységprofilját, kapcsolattartójának nevét, beosztását, elérhet ségeit. A listát nem elég egyszer elkészíteni, a frissíté-sére, karbantartására is figyelnie kell valakinek.

A személyes találkozásnak nagy jelent sége van. Egyrészt így könnyebben emlé-3. keznek ránk, a közvetlen interakció segíthet az esetleges kérdések, problémák tisz-tázásában. Arra ügyeljünk, hogy – öltözködésünkkel, viselkedésünkkel – pozitív képet alakítsunk ki magunkról és az általunk képviselt cégr l.

Legalább ilyen fontos a szakmai felkészültség. Ez hitelességünk alapja, és segíthet 4. abban is, hogy feltérképezhessük megrendel ink nyílt és rejtett igényeit.

Általában jó szívvel veszik, ha partnereinknek valamilyen apróbb ajándékkal ked-5. veskedünk. Persze túlzásokba esni nem szabad, de a figyelmesség még nem kor-rupció! Adhatunk olyan tárgyat is, amit hallgatóink készítettek, így könnyebben köthetik az intézményhez.

Id nként érdemes akkor is megkeresni partnereinket, ha épp nincs aktuális képzés. 6.Az alvállalkozóknál érdekl dhetünk a közelmúlt esetleges eszközfejlesztéseir l, személyi változásairól, amik az általunk szervezett képzéseket is befolyásolhatják.

Bár nyilvánvalóan más a kapcsolat tartalma, jellege egy megrendel vel, illetve egy 7. alvállalkozóval szemben, arra ügyelni kell, hogy az alvállalkozókkal szemben is partneri viszonyt kell építeni, hiszen ez az ami segítheti a közös cél elérését, a fel-merül problémák gyors és hatékony megoldását.

Ha van olyan hallgatónk, aki megbízható, jó munkaer , beajánlhatjuk t egyes 8.cégeknek. Nem ritkán a vállalatok részér l jön a felkérés, hogy javasoljunk valakit munkaer gondjaik megoldására, emiatt célszer a kapcsolattartás a már végzettek-kel is. Ez azért is szükséges lehet, hogy a gyakorlati képzés hatékonyságáról közvet-len információt szerezhessünk.

3_resz.indd 107 2008.09.02. 8:02:30

Menner Ákos

108

Képzési terv készítése – a képzések összehangolása, ütemezéseI.1.2.

Egy nagyobb képz cég esetében el fordulhat, hogy párhuzamosan több tanfolyamot is indít. Sok esetben – például, ha rendelkezünk saját tanm hellyel – úgy gazdaságos a m ködtetés, ha biztosítjuk az er források folyamatos kihasználását. Ebben az esetben elgondolkodhatunk munkanélküliek, vagy – tanulószerz déssel – szakiskolai tanulók nappali, dolgozók, egyéni jelentkez k esti képzésen. Szintén érdemes lehet egymásra épül kurzusokat tartani, amennyiben a megrendel i igények ezt alátámasztják.

Minden esetben ügyelnünk kell azonban arra, hogy valamennyi képzésen biztosítsuk a személyi, tárgyi, infrastrukturális er források rendelkezésre állását. Ehhez jól használ-ható egy táblázatos beosztás vagy egy naptár, amire az alábbiakban mutatunk példát.

10.01. 10.02. 10.03 10.04. 10.05. 10.06. 10.07.AM GM AM GM AM GM AM GM AM GM AM GM AM GM

08–10 Sz 1.T. J.

M 1.F. P.

Sz 1.T. J.

Sz 1.T. J.

M 1.F. P.

Sz 1.T. J.

Sz 1.T. J.

M 1.F. P.

M 1.F. P.

10–12 Sz 1.T. J.

M 1.F. P.

Sz 1.T. J.

Sz 1.T. J.

M 1.F. P.

Sz 1.T. J.

Sz 1.T. J.

M 1.F. P.

M 1.F. P.

12–14 Sz 1.T. J.

Sz 1.T. J.

Sz 1.T. J.

Sz 1.T. J.

Sz 1.T. J.

14–16 M 2.K. I.

M 2.K. I.

M 2.K. I.

16–18 M 2.K. I.

M 2.K. I.

M 2.K. I.

18–20 X. F.F. P.

X. F.F. P.

Magyarázat:AM: asztalos tanm hely T. J.: Tóth JánosGM: gépész tanm hely F. P.: Fodor PéterSz 1.: szakiskolai tanulók asztalos képzése K. I.: Kiss IstvánM 1.: munkanélküliek gépész átképzéseM 2: munkanélküliek géplakatos átképzéseX F: X cég forgácsoló tanfolyama

Az id beli ütemezés elkészítésekor hangsúlyosan vegyük fi gyelembe a célcsoport igényeit. A munkanélküliek képzését szervezhetjük a délel tti vagy délutáni órákra, azonban arra ügyelni kell, hogy a távolabbról érkez k is id ben odaérhessenek.

A céges képzéseket általában a koraesti órákban vagy hétvégén tartsuk, a vállalat munkarendjének és a megrendel elvárásainak megfelel en. Ha a hét közben, a munkahelyen van a tanfolyam, úgy

3_resz.indd 108 2008.09.02. 8:02:31


109

érdemes szervezni, hogy közvetlenül a munkaid lejárta után tartsuk az oktatást, mert különben sokan elmennek. Ebben az esetben azt is vegyük tekintetbe, hogy a hallgatók egy hosszú, fárasztó nap után állnak, és emiatt 2–2,5 óránál hosszabb semmiképp ne legyen egy foglalkozás.

Humán er forrás tervezéseI.1.3.

Humán er forrás terv

A humán er forrás terv ajánlott tartalma a következ :

Az oktatói lista, amely magában foglalja: •a képzéseknél szóba jöhet oktatók nevét,az egyes oktatók elérhet ségét,jogviszonyát a képz céggel (munkaviszony, megbízási jogviszony, alvállalkozó),szakterületét, végzettségét, munkatapasztalatát,rendelkezésre állási idejét,esetlegesen a kompetenciáit,esetlegesen a vezet i min sítését.

A képz szervezet által foglalkoztatott oktatók továbbképzési terve, melynek elemei:•az oktató neve,fejleszteni kívánt kompetenciái,tervezett továbbképzés megnevezése,a továbbképzés tervezett id pontja.

Az emberi er forrás tervezésben fontos szerepet kell, hogy kapjon a munkatársak, külö-nösen az oktatók értékelési rendszere.Az oktatói értékelési rendszer céljai lehetnek:

fejlesztend kompetenciák, ismeretek azonosítása,•a kompetenciafejlesztéshez szükséges reális célok megfogalmazása, •az oktatói önértékeléshez küls visszacsatolás biztosítása,•a feladatok jobb elosztásának el segítése,•az oktatók és az iskolavezetés közötti kommunikáció javítása,•az egyéni teljesítmények elismerésének el segítése,•adatok szolgáltatása a bérezéssel, jutalmazással, el léptetésekkel kapcsolatos döntésekhez.•

Leggyakrabban alkalmazott eszközei, módszerei:óralátogatás,•tanulói felmérés,•oktatói önértékelés,•értékel beszélgetés.•

3_resz.indd 109 2008.09.02. 8:02:31

Menner Ákos

110

2.1.4. Infrastruktúra, eszközök, anyagok rendelkezésre állásának I.1.4. tervezése

Ahhoz, hogy a képzést zökken mentesen lebonyolíthassuk, érdemes ütemtervet készíteni az eszköz- és anyagigény biztosítására. A tananyag ütemezésének, a képzés eszközeinek, mód-szereinek, illetve a hallgatói létszámnak az ismeretében kiszámítható vagy legalább megbe-csülhet az eszköz- és anyagigény. Ennek beszerzését, biztonságos tárolását, raktározását és el készítését szintén tervezni kell.

Az egyes szakképesítések eltér lehet ségeket kínálnak az anyagtakarékosságra. Ha a pél-dául a technológia lehet vé teszi, egy m velet gyakorlásakor használt anyagot a következm velet gyakorlásánál is felhasználhatunk. Arra azonban fi gyeljünk, hogy a takarékoskodás ne menjen az oktatás min ségének rovására!

Az eszköz- és anyagigényt mindig a gyakorlati oktatóval egyeztetve, a tantervet alapul véve ter-vezzük. A tárgyi feltételek meghatározásához a központi programok is segítséget nyújtanak.

A képzési hely kialakítása dönt tényez lehet a sikeresség elérése érdekében. Alapvet fon-tosságú az egészséges, biztonságos munkavégzés körülményeinek megteremtése, de majdnem ilyen lényeges a munkahelyi komfort – például az alapvet higiéniás feltételek – biztosítása.

Kommunikáció tervezéseI.1.5.

A kommunikációs terv készítésének célja, hogy el segítsük a gyors és hatékony információ-áramlást.Az információáramlás iránya szerint két fajtája van:

bels ,•küls .•

A bels kommunikációs tervet különösen a nagyméret , földrajzilag tagolt szervezeteknél érdemes készíteni. A gyakorlati oktatás esetében a bels információáramlásnál szabályoz-ható például az elméleti és gyakorlati oktató egyeztetéseinek ütemezése, tartalma, módja vagy az anyag- és eszközigény bejelentésének formája, eszköze.

A küls kommunikáció irányulhat többek között az érdekl d k tájékoztatására, az igény- és elégedettségmérésre, a partnerekkel való kapcsolattartásra, illetve – ami a gyakorlati oktatás-nál különösen fontos lehet – a képzés utáni nyomonkövetésre.

Dokumentációs rend kialakításaI.1.6.

A dokumentációs rendet úgy kell az intézményben kialakítani, hogy könnyen visszakereshe-t ek legyen mind a hallgatók adatai, mind az egyes képzésekre vonatkozó információk.

3_resz.indd 110 2008.09.02. 8:02:32


111

Az akkreditációs szabályokat rögzít 24/2004-es FMM rendelet a következ dokumentumok meglétét írja el :

a képzésr l és a feln ttképzési szolgáltatásról szóló tájékoztató,a)jelentkezési lap,b) a képzésbe való bekapcsolódás feltételeinek vizsgálatát igazoló dokumentáció,c) feln ttképzési szerz dés,d)a képzésen való részvétel követésére alkalmas nyilvántartás,e) a képzés lebonyolításának – az oktatók beosztását is tartalmazó – ütemterve,f) a képzés lezárásának dokumentációi.g)

Érdemes ezt a listát fi gyelembe véve osztályozni az egyes dokumentumokat, szabályozni az információ hozzáférhet ségét és az archiválást.

Képzésszervezés – MegvalósításI.2.

A gyakorlati képzés személyi feltételeinek biztosításaI.2.1.

A képzés sikeres és eredményes megvalósítása érdekében a kezdés id pontjára készen kell állni mind a személyi, mind a tárgyi feltételekkel.

Bár már a képzési terv elkészültekor felvehetjük a kapcsolatot az oktatóval, vagy küls gya-korlóhellyel, közvetlenül a tanfolyam megkezdése el tt célszer még egyszer egyeztetni, hogy valóban vállalja-e a képzést, és felkészült-e a kurzusra.

Sajnos még így is el fordulhat, hogy tanfolyam közben kényszerülünk – például betegség, baleset miatt – személycserére. Amennyiben a helyettesítést biztosítani tudjuk, teremtsünk lehet séget az újonnan felkért oktatónak, hogy megismerje a tantervet és az aktuális helyzetet: a hallgatókat, az el rehaladást, a képzési körülményeket; illetve, ha lehet, gy z djünk is meg róla, hogy tényleg a birtokában van minden szükséges ismeretnek.

A gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek biztosításaI.2.2.

Fontos, hogy az anyag-és eszközfelhasználásnak ne csak a tervezése történjen meg, hanem gondoskodni kell az id ben történ beszerzésr l is. El fordulhat, hogy valamely eszköz vagy anyag esetében készlethiány lép fel, vagy az árak változása miatt nem beszerezhet k.Ebben az esetben – a gyakorlati oktatóval egyeztetve – gondoskodni kell helyettesít anyag-ról vagy eszközr l, vagy módosítani kell a tervezett feladatot.

3_resz.indd 111 2008.09.02. 8:02:32

Menner Ákos

112

A képzés adminisztrálásaI.2.3.

Feln ttképzési szerz dés

A 2001. évi CI. törvény el írása szerint feln ttképzés csak feln ttképzési szerz dés megkötése mellett folytatható.A feln ttképzési szerz dés kötelez tartalma:

a képzéssel megszerezhet képzettség vagy kompetencia,•a résztvev teljesítmény-ellen rzésének és -értékelésének módja,•a képzés helye, id tartam, ütemezése,•a képzésben résztvev és a képzést folytató intézmény szerz désszegésének következ-•ménye,a képzési díj –beleértve a vizsgadíj – mértéke,•mindaz, amit a jogszabály el ír.•

Munkavédelmi tájékoztatás

A bevezet el adáson vagy az els foglalkozáson meg kell ismertetni a hallgatókat a munka-hely vagy gyakorlóhely munkavédelmi, környezetvédelmi, t zvédelmi és biztonságtechnikai szabályaival. A tájékoztatást dokumentálni kell, jegyz könyv felvételével, amit minden hall-gató aláír. A dokumentálás megkönnyítése érdekében készült egy „Munkavédelmi oktatási napló” elnevezés formanyomtatvány, ami kereskedelmi forgalomban kapható.

Tanfolyami napló

A képzésen való részvétel követésére alkalmas nyilvántartás a tanfolyami napló. A tanfolyami napló részei a következ k:

a tanfolyam adatait rögzít bevezet ,•anyakönyvi rész,•haladási rész,•a jelenlétet, ill. hiányzást rögzít rész.•

A tanfolyami naplóhoz szintén készült – papír- és nyomtatványboltban kapható – forma-nyomtatvány.

Gyakorlati vizsga szervezéseI.2.4.

Vizsgaszervezési jogosultság

Szakmai vizsgaszervezésre való jogosultság feltételeit a 34/2003. (XII. 21.) OM rendelet rög-zíti. Általánosságban elmondható, hogy a vizsgaszervezés feltétele a kétéves m ködés, az

3_resz.indd 112 2008.09.02. 8:02:32


113

intézmény-akkreditáció megléte és a pénzügyi és beszámolási kötelezettségek teljesítése. A vizsgaszervezési jogot – a szakképesítésért felel s miniszter által kiírt – pályázat útján lehet elnyerni. A pályázat során az alábbi szempontok kerülnek els sorban értékelésre:

a pályázó szakképzési tevékenysége,•az esetleges korábbi vizsgaszervezési tapasztalat,•a pályázó min ségirányítási rendszere,•a vizsgaszervezés felel seinek bemutatása, •az ügykezelési és titoktartási szabályok betartását biztosító feltételek,•gyakorlati vizsgarész lebonyolításához szükséges tárgyi feltételek.•

A vizsgaszervezés lépései

A szakmai vizsga szervezését az 1993. évi LXXVI. szakképzésr l szóló törvény Harmadik része (10–14. §), valamint a 20/2004. (VII. 27.) OM rendelettel módosított 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet szabályozza. A szakmai vizsga követelményeit a szakképesítésért felel s miniszter által szakképesítésenként meghatározott szakmai és vizsgakövetelmények tartalmazzák.

A vizsga id pontjára vonatkozóan a rendelet a következ ket rögzíti:

„3. § (2) Az írásbeli vizsgarész szakképesítésenként, illet leg tantárgyanként meghatározott vizsgaid pontját, a tételek átvételének idejét, módját a szakképesítésért felel s miniszter évenként közleményben teheti közzé. A gyakorlati vizsgarész – ha a szakmai és vizsgaköve-telmény másképp nem rendelkezik – és a szóbeli vizsgarész id pontját a szakképz iskola, a speciális szakiskola, a munkaer -fejleszt és -képz központ, a fels oktatási intézmény, továbbá a szakképesítésért felel s miniszter által a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézmény (a továbbiakban együtt: vizsgaszervez ) vezet je állapítja meg.

8. § (1) Szakmai vizsgát kell tartani február–március, május–június és október hónapban (a továbbiakban: vizsgaid szak).

(2) A szakmai vizsgára a) februári–márciusi vizsgaid szak esetén december hónap 15. napjáig, b) májusi–júniusi vizsgaid szak esetén február hónap 15. napjáig, c) októberi vizsgaid szak esetén augusztus hónap 15. napjáig lehet jelentkezni a vizsgaszer-

vez vezet jénél.

(3) Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az (1) bekezdésben felsorolt vizsgaid szakoktól eltér id ben is szervezhet szakmai vizsga, amelyet a megkezdését l számított harminc napon belül – ha a szakmai és vizsgakövetelmény másképp nem rendelkezik – be kell fejezni.”

3_resz.indd 113 2008.09.02. 8:02:32

Menner Ákos

114

A vizsgaszervez nek a gyakorlati vizsgával kapcsolatos feladatai röviden a következ k:

Kidolgozza és jóváhagyatja a gyakorlati vizsgafeladatokat (ha a szakmai és vizsga-•követelmény másképp nem rendelkezik).Az írásbeli tételeket és a gyakorlati vizsgafeladatokat a titoktartásra vonatkozó sza-•bályok megtartásával rzi.A vizsgaszervez vezet je alakítja ki – szakképesítésenként – a vizsgacsoportokat. •A vizsgaszervez vezet je a 8. § (2) bekezdésében meghatározott határid t követ•tizenöt napon belül jelentést küld a szakmai vizsga el készítésér l a szakképesíté-sért felel s miniszternek. A jelentésben javaslatot tehet a vizsgabizottság elnöké-nek személyére is. Ezzel egyidej leg a jelentés másolatát tájékoztatásul megküldi a vizsgaszervez székhelye szerint illetékes (f )jegyz nek és a megyei (f városi) munkaügyi központnak is. (Amennyiben vizsgaszervez i jogosultsággal nem ren-delkez képzést folytató intézmény végezte a képzést, akkor az intézmény köteles a nyilvántartásba vételt igazoló tanúsítványt a vizsgaszervez vezet jének bemu-tatni, valamint a képzés eredményes befejezését igazoló okiratot a vizsgázók szá-mára kiállítani. A vizsgaszervez vezet jének jelentésében nyilatkoznia kell arról, hogy az adott szakképesítés vonatkozásában a szakképzést folytató intézmény jogosult a képzés megkezdésére és folytatására.)A vizsgaszervez vezet je a 8. § (2) bekezdésében meghatározott határid t követ•tizenöt napon belül felkéri a szakképesítés szerint illetékes területi gazdasági kama-rát, hogy bízza meg képvisel jét a vizsgabizottságban való részvételre. Megbízza a vizsga jegyz jét.•A vizsgaszervez képvisel je látja el a szakmai vizsga el készítésével és lefolyta-•tásával kapcsolatos szervezési feladatokat, el készíti a szakmai vizsga eredményé-nek kihirdetését, gondoskodik a szakmai vizsga iratainak szabályszer kiállításáról és továbbításáról.A vizsgaszervez biztosítja a gyakorlati vizsgarész vizsgafeladatainak elvégzéséhez •szükséges személyi és tárgyi feltételeket (ideértve a munkavédelmi, t zvédelmi és egészségvédelmi feltételeket is).A kitöltött és a vizsgaszervez vezet je által aláírt vizsgaösszesít adatlap ada-•tait megküldi elektronikus úton, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás-sal ellátott dokumentumként a vizsga befejezését követ harminc napon belül az NSZFI elektronikus levélcímére. (Ugyanígy a bizonyítványmásodlat vagy pótbizo-nyítvány hiteles másolatának adatait.)Gondoskodik a szakmai vizsgával kapcsolatos levelek, iratok és egyéb küldemé-•nyek iratkezelésér l.

3_resz.indd 114 2008.09.02. 8:02:32


115

A vizsgáztatás szerepl i

A vizsgáztatásban részt vev egyes szerepl k, és jellemz ik1. tábla

A vizsgáztatás-ban közrem -

köd beosztásaFeladata

Tagjaa vizsga-

bizottságnak

Kijelölszerv

A vizsgabizott-ság elnöke

ellen rzi a vizsgaszervez nek a mun-•kaügyi központ által kiadott, az adott szakképesítés nyilvántartásba vételét igazoló tanúsítvány érvényességi ide-jét,ellen rzi a szakmai vizsga, vizsgarész •el készítését,vezeti a szakmai vizsgát és a vizsgabi-•zottság értekezleteit,ellen rzi a vizsgázó vizsga letételére •való jogosultsági feltételeinek meg-létét, a vizsgával kapcsolatos iratokat,átvizsgálja az írásbeli dolgozatokat és •az elkészült gyakorlati vizsgamunká-kat,tájékoztatja a vizsgázókat a gyakorlati •és a szóbeli vizsgarész el tt az ket érint döntésekr l, valamint a gyakor-lati és a szóbeli vizsgarésszel kapcsola-tos tudnivalókról,összegzi a szakmai vizsga el készíté-•sével, szervezésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatok végrehajtását,a szakmai vizsga befejezését követ•egy héten belül írásbeli jelentést küld megbízójának a vizsgáról

igen

a szakké-pesítésértfelel sminiszter(az orszá-gos szak-mai vizs-gaelnökinévjegyzékalapján)

A vizsga-bizottság tagja

részt vesz a vizsgabizottsági üléseken •és a vizsgán,a szóbeli vizsgarészen a vizsgázó fele-•letét tantárgyanként a jelen lév vizs-gabizottsági tagok egymástól függetle-nül értékelik

igena vizsga-szervezvezet je

3_resz.indd 115 2008.09.02. 8:02:33

Menner Ákos

116



Tagjaa vizsga-

bizottságnak

Kijelölszerv

A területi gaz-dasági kamara képvisel je

ha gazdálkodó szervezetnél folyik a •gyakorlati vizsgarész, a gyakorlati vizs-garész el készítésével kapcsolatos fel-adatok ellátása,els sorban a gyakorlati vizsgafelada-•tokhoz szükséges szakmai feltételek és biztonságos vizsgakörülmények ellen rzésében, továbbá a gyakorlati vizsgafeladatok kiválasztásában, az elkészült gyakorlati vizsgafeladatok átvizsgálásában és a vizsgázók gya-korlati teljesítményének értékelésében m ködik közre

igena területi gazdaságikamara

A vizsgabizott-ság munkáját segít tanár

segíti a vizsgabizottság tevékenységét, •javaslatot tesz a vizsgázó teljesítmé-•nyének értékelésére,a vizsgázó által átadott írásbeli dol-•gozatot kijavítja, írásban értékeli, és javaslatot tesz az érdemjegyre

nem

a szak-képzéstfolytatóintézmény

Felügyel tanár (írásbeli vizs-garésznél)

megállapítja a vizsgázók személyazo-•nosságát,tájékoztatást ad a vizsga szabályairól,•elkészíti a vizsgázók ülésrendjét,•gondoskodik a vizsga rendjének meg-•tartásáról

nema vizsga-szervezvezet je

A vizsga jegyz je

vezeti a vizsgabizottsági értekezletek •jegyz könyvét, elkészíti annak mellékletét, •kiállítja és vezeti a törzslapot, •megírja a bizonyítványt,•elvégzi a szakmai vizsgával kapcsola-•tos egyéb adminisztratív teend ket


1. tábla folytatása

3_resz.indd 116 2008.09.02. 8:02:33


117



Tagjaa vizsga-

bizottságnak

Kijelölszerv

A vizsgaszer-vez képvisel je

ellátja a szakmai vizsga el készítésével •és lefolytatásával kapcsolatos szerve-zési feladatokat, el készíti a szakmai vizsga eredmé-•nyének kihirdetését, gondoskodik a szakmai vizsga iratainak •szabályszer kiállításáról és továbbításá-ról


Képzésszervezés – Ellen rzésI.3.

Vezet i ellen rzésI.3.1.

A vezet i ellen rzés alapvet en a gyakorlati oktatás vizsgálata esetén két f célra irányulhat:

a tanfolyam szervezésének értékelése•az oktatók teljesítményének értékelése•

A vezet i – vagy más bels – ellen rzésre els sorban a kurzus közben kerülhet sor, de ter-mészetesen a záró értékelésnek is helye van.

A tanfolyam szervezésének értékelése

A szervezés ellen rzése és értékelése alkalmával meg lehet vizsgálni például:

a személyi és tárgyi feltételek meglétét,•a tájékoztatás és kommunikáció min ségét,•a képzés körülményeinek min ségét,•a gazdaságossági mutatókat,•a dokumentálás megfelel ségét.•

Az oktatók teljesítményének értékelése

Amennyiben van el zetesen kialakított oktatói értékelési rendszer, nyilván annak megfele-l en kell az ellen rzést lefolytatni.

1. tábla folytatása

3_resz.indd 117 2008.09.02. 8:02:33

Menner Ákos

118

Az oktatói teljesítmény vezet i értékelésében a f bb szempontok a következ k lehetnek:az oktató oktatómunkájának, •szakmai tevékenységének,•képzettségének és felkészültségének,•hozzáállásának és munkafegyelmének,•az általa felkészített hallgatók vizsgaeredményeinek,•valamint az oktatói teljesítmény hosszú távon tapasztalt alakulásának értékelése.•

A képzések záró értékeléseiI.3.2.

Az értékelés – mind a hallgató, mind az oktató, mind a képzést szervez részér l – az el -zetes elvárásokhoz való viszonyítást jelenti. A képzés lezárásaként többféle értékelést kell végeznünk, hogy kell en árnyalt képet kaphassunk a kurzusról.

Egyrészt a hallgatói elégedettségmérés szolgálhat hasznos tapasztalatokkal. Célszer egy rövid, könnyen kitölthet kérd íves felmérést végezni, lehet leg még a záróvizsga el tti utolsó foglalkozáson. A kérd íven kikérhetjük a hallgatók véleményét a képzés szervezé-sér l, környezeti feltételeir l, a tananyagról és az oktatóról is. Egy minta hallgatói kérd ívet tartalmaz a 7. számú melléklet.

Vállalati megrendelés esetén a megrendel véleményét is ki kell kérnünk, a személyzetissel vagy a cégvezet vel folytatott beszélgetésben, vagy kérd íves formában.

A képzés szervez je által végzett értékelésnek alapvet en két iránya lehet: pénzügyi és szak-mai. A pénzügyi értékelés a tanfolyam rentabilitását vizsgálja. Bár egy-egy tanfolyam lehet üzletileg sikertelen – például túlzott anyagfelhasználás, vagy egyéb nem várt kiadás miatt –, természetesen egy cég sem m ködhet hosszú távon veszteségesen. Az alábbiak végiggon-dolása ajánlott:

Milyen kiadásaink voltak a kurzus kapcsán?•Tartottuk-e az el zetes pénzügyi tervet? Amennyiben nem, miért?•Fedezték-e a bevételeink a kiadásokat? Ha nem, mit és hogyan kell módosítani?•Befolyásolják-e az aktuális tanfolyam mutatói a további képzések pénzügyi jellemz it?•

A szakmai önértékelés során a képzést szervez a tervezést, a szervez munkát és a végrehaj-tást – az oktatói tevékenységet – min síti. Alapjai lehetnek a képzés közbeni ellen rzések, a hallgatói megkérdezések és az oktatói értékelés eredményei, valamint a vizsgaeredmények.

Az értékelésben – bármelyik formáról is legyen szó – elengedhetetlenül fontos az szinte-ség. Olyan légkört kell teremteni, ami azt el segíti, és ki kell emelni, hogy az értékelés els -sorban a fejlesztést szolgálja. Ezen kívül meg kell találni azt a motivációs er t, ami ösztönöz a válaszadásra, különösen igaz ez a kérd íves megkérdezésekre.

3_resz.indd 118 2008.09.02. 8:02:34


119

Képzésszervezés – Visszacsatolás, folyamatos fejlesztésI.4.

PanaszkezelésI.4.1.

A panaszkezelés els dleges célja partneri elégedetlenség okainak feltárása és megszüntetése. A panaszok érkezhetnek szóban, írásban, és súlyosságuk is eltér lehet. A problémák biz-tos és hatékony megoldása érdekében célszer panaszkezelési rendszert kialakítani. Ennek eleme lehet a panaszkezelési rlap, melyre a 8. mellékletben található minta.

A panaszkezelés lépései:

a panasz rögzítése1. a probléma okainak feltárása2. a probléma rövidtávú megoldása („tüneti kezelés”)3. a probléma hosszú távú megoldása (az ismétl dés elkerülése érdekében)4. a partneri elégedettség ellen rzése5.

A képzések fejlesztéseI.4.2.

A tanfolyamok értékelése során lehet ség van a tananyagtartalmak, tantervek felülvizsgála-tára és min sítésére is. Továbbra is szem el tt kell tartani azonban a központi programokban leírtakat, valamint – ami még lényegesebb – a megrendel i elvárásokat.

SzervezetfejlesztésI.4.3.

A szervezet tanulását, fejl dését segíti, ha egy adott képzés tanulságait nemcsak az abban részt vett oktatók, illetve szervez k ismerik, hanem ezeket megoszthatják más kurzusok szervez ivel, oktatóival is. Éppen ezért lehet ségeket kell biztosítani a rendszeres tapasz-talatcserére, értekezletek, megbeszélések, bels képzések formájában. Elképzelhet az is, hogy a leírt tapasztalatokat – valamilyen formalizált rendszerben – eljuttatják a többi mun-katárs részére is.

Szintén egy-egy tanfolyamhoz kapcsolódó szervezeti kérdés egy-egy oktató min sítése, ösz-tönzése, további foglalkoztatása.

3_resz.indd 119 2008.09.02. 8:02:34

Menner Ákos

120

A gyakorlati oktatás lebonyolításaI.5.

A gyakorlati oktatás tervezéseI.5.1.

Jogszabályi keretek, követelmények megismerése

Ahhoz, hogy a gyakorlati képzés tartalmát az oktató reálisan megtervezhesse, neki is tisztá-ban kell lennie a lehet ségekkel és az elvárásokkal. A képzési cél felállításához és a tanterv elkészítéséhez ismerni kell a jogszabályi el írásokat, els sorban az OKJ-t, az adott szakké-pesítés szakmai és vizsgakövetelményét, valamint központi programját.

El zetes tudásfelmérés

Az el zetes tudásfelmérés a korábban – formálisan vagy informálisan – megszerzett kompeten-ciák, képességek, készségek megismerésére és értékelésére irányul. A felmérés formái lehetnek:

írásbeli (teszt),•gyakorlati,•szóbeli (felvételi elbeszélgetés).•

Mindhárom módszernek megvan a maga el nye és hátránya. Az írásbeli felmérésnek viszonylag kicsi az er forrásigénye, nem igényli az oktató jelenlétét, s t, megfelel megoldókulcs megléte esetén a javításban sem szükséges közrem ködnie. (Az értékelésben már igen!) Negatívuma viszont, hogy csak az ismeretek sz k köre – az elméleti tudás egy része– mérhet fel vele.

Amennyiben gyakorlatigényes a szakképesítés, célszer egy rövid gyakorlati felmérést is elvé-gezni. Ez jól megmutathatja a szakmai kompetenciákat, készségeket, képességeket, hátránya azonban az er forrás-igényessége. Biztosítani kell a termet, a gépeket, az oktatót, és fokozottan ügyelni kell a balesetek elkerülésére.

A felvételi beszélgetés els sorban a korábbi tapasztalatok és a motiváció megismerésére szolgál. Természetesen itt is fel lehet tenni néhány szakmai ismeretet feltérképez kérdést. Ajánlott, hogy a felvételi beszélgetésen az oktató is vegyen részt, illetve hogy el zetes – és a beszélgetés során kitölthet – vázlatot készítsünk. (A tesztre és a beszélgetés vázlatára az 5. és 6. számú mellékletben találhatunk mintát.)

Ha lehet ségeink engedik, jó, ha a minél árnyaltabb kép elérése érdekében többféle tudás-felmérést is végzünk. A tudásfelmérés célja lehet annak eldöntése, hogy a jelentkez k közül kiválasszuk azokat, akiket képezni szeretnénk, de sokszor – például vállalati képzés esetén – erre nincs mód. Ekkor is érdemes azonban elvégezni, mert a hallgatók ismerete nélkül nem lehet megalapozott tantervet, foglalkozási tervet készíteni.

A tudásfelmérést a begy jtött adatok elemzésének kell követnie.

3_resz.indd 120 2008.09.02. 8:02:34


121

Tanterv készítése

A tanterv írásban rögzített tanítási program, mely a követelményekhez igazodó, tagolt és rendszerezett tananyagot tartalmazza. Elkészítéséhez ismernünk kell a képzési célt, az elérend tudásszinteket, az id kereteket, valamint a célcsoportot. Az információk megszerzése, elemzése után felállítjuk a követelményeket, hozzárendeljük a tananyag-tartalmat, meghatározzuk az egymásra épülést, az egyes tananyagegységekhez pedig hozzákapcsoljuk az andragógiai módszereket, munkaformákat, végül kialakítjuk az értékelési rendszert. A további konkretizálás során a munkafolyamatokhoz kapcsolódó anyag- és eszközigény, a személyi és tárgyi feltételek, valamint az ellen rz feladatok kerülhetnek meghatározásra.

Ügyeljünk, arra hogy ha a gyakorlatok tartalmát vagy a munkamódszert nem jól választ-juk meg, a hallgatókkal monoton, kevés kihívást jelent munkát végeztetünk, eltávolít-juk ket a tanulástól, a szakmától.

A gyakorlati oktatás jellegzetes módszerei:

magyarázat,•szemléltetés,•próbálgattatás,•gyakoroltatás.•

A tananyag ütemezésénél tervezni kell szabad id keretet a di erenciált felzárkóztatásra, a csúszások korrigálására is.

A gyakorlati oktatás megvalósításaI.5.2.

Az anyagok, eszközök el készítése

A képzésnél használandó anyagok, eszközök el készítése is az oktatói tennivalók szerves része. Ellen rizni kell az el z foglalkozások anyagfelhasználását, és meg kell becsülni a várható anyagfogyást, a természetes és váratlan elhasználódást, úgy, hogy mindig legyen kéznél valamennyi tartalék is. Szintén szükség van az új feladatok gyakorlásához szükséges szerszámok, gépek, berendezések állapotának ellen rzésére.

A képzés megtartása

A tényleges képzést érdemes egy bevezet foglalkozással kezdeni. Ennek különösen akkor van jelen-t sége, ha nem tartottunk felvételi beszélgetést, vagy azon nem az oktatást végz tanár vett részt.

3_resz.indd 121 2008.09.02. 8:02:34

Menner Ákos

122

A bevezet foglalkozásnak több célja is lehet: itt alapozható meg az oktató hitelessége, ekkor van lehet ség a csoportszabályok rögzítésére, a munkavédelmi tájékoztató megtartására, illetve a csoportról szerzett el zetes ismereteink pontosítására, a megfelel kommunikáció kialakítására, az igények és elvárások konkrét megismerésére.

A feln ttképzésre hangsúlyozottan igaz, hogy az oktató tekintélyének alapja a hitelesség, a hitelességé pedig a szakmai felkészültség. A szakmai felkészültség els sorban az oktatott szakképesítésre vonatkozik, de nem elhanyagolhatóak az andragógiai ismeretek sem. A fen-tiekb l adódóan nagy hangsúlyt kell fektetnünk a folyamatos felkészülésre is. El fordulhat, hogy a megrendel valamilyen speciális, egyedi, általunk korábban nem ismert gépet, beren-dezést vagy technológiát használ, ebben az esetben – még a képzés el tt – kérjünk t le segítséget ennek megismeréséhez. Kínos lehet, ha a tanfolyamon derül ki, hogy a hallgatók jobban értenek ahhoz, amit mi szeretnénk nekik megtanítani.

Ennek elkerülésére bizonyos témákból felkérhetjük el adónak a megrendel képvisel jét. Ez egyébként munkanélküliek képzésénél is hasznos lehet, mert amennyiben tudjuk, hogy melyik cégnél van lehet ség elhelyezkedni, a vállalat f mérnöke vagy más, termelésben dolgozó munkatársa pontosan tudja ismertetni az elvárásaikat, a várható feladatokat és eset-leg föl is készíthet rájuk. Amennyiben a képzésben a megrendel képvisel je is helyet kap, mindenképpen egyeztessük vele az általa oktatandó témákat, tartalmakat, és legyünk jelen a képzésen, hogy ha bármilyen probléma felmerül, segédkezhessünk a megoldásában.

A gondos és alapos el készítés ellenére is megtörténhet – és általában meg is történik –, hogy változtatnunk kell az el zetes terven. Amennyiben ez az anyag- és eszközfelhasználás módosulásával is jár, haladéktalanul egyeztessünk a képzés szervez jével, hogy a feltételek id ben a rendelkezésünkre állhassanak.

A képzés adminisztrálása

A képzésen az oktató felel ssége az adminisztráció. Gondosan ügyeljünk arra, hogy minden hallgató tudomásul vegye a munka-, t z- és környezetvédelmi el írásokat, és ez a munkavé-delmi oktatási naplóban is rögzüljön. Igyekezzünk a tanfolyami naplót naprakészen vezetni, utólagosan sokkal nehezebb a kitöltése.

A gyakorlati oktatás ellen rzéseI.5.3.

A tanulói el rehaladás ellen rzése

A képzés eredményességének mérésére a képzési folyamat egyes képzési szakaszainak lezárásaként végrehajtott értékelés célja annak felmérése, illet leg megállapítása, hogy a szakképzés során tanúsított el menetel megfelel-e az adott képzési szakaszra meghatározott szakmai követelménynek.

3_resz.indd 122 2008.09.02. 8:02:35


123

Az el rehaladást három szinten mérjük:

feladatonként,•modulonként, témakörönként,•záróvizsgával, tanfolyami szinten.•

A gyakorlati képzés els dleges célja a hallgatók kompetenciáinak fejlesztése. A tanmenet készí-tése során meghatároztuk, hogy egyes feladatok, m veletek mely kompetenciákat fejlesztik. A feladat elvégzése után ellen rizni kell, hogy az oktatás elérte-e a célját, vagyis a hallgató megsze-rezte-e az adott kompetenciát. A hallgatók munkáját értékelhetjük egyénileg vagy csoportosan, a mérés történhet önellen rzéssel és/vagy oktatói értékeléssel. Az önértékelés, bár szubjektívebb lehet, általában nagyobb motiváló er vel bír, illetve tovább fejleszt bizonyos – f ként méréshez kapcsolódó – kompetenciákat. A küls értékelésnél azt kell elérni, hogy a hallgató fogadja el az eredményét. Ennek érdekében törekednünk kell az objektivitásra, valamint hangsúlyozni kell, hogy az értékelés a hallgató fejl dését szolgálja. Mindkét esetben hasznos, ha a feladat vagy m velet végrehajtásának megkezdése el tt ismertetjük az értékelési szempontokat, illetve ha a megszerzett kompetenciákat feladatonként egy-egy értékel lapon összegezzük.

Egy-egy modul vagy témakör lezárása után szintén végezhet értékelés. Ezt vagy egy komplex, több – az adott területen megszerzett – kompetenciát igényl feladat végrehajtásával és értéke-lésével, vagy a korábbi értékel lapok összesítésével, közös értékelésével tehetjük meg.

Miel tt záróvizsgára engednénk a hallgatókat, érdemes számukra egy el vizsgát szervezni. Annak érdekében, hogy ez igazán hatékony legyen, igyekezni kell úgy összeállítani a fel-adatokat, hogy azok mind formailag, mind tartalmilag minél inkább hasonlítsanak a záró-vizsgára. Az el vizsgának kett s célja van: megállapításra kerülhessenek a – részben vagy egészben – hiányzó kompetenciák, valamint hogy a hallgató „vizsgarutint” szerezhessen, tehát csökkenjen a kés bbi, záróvizsga okozta stresszhelyzet. Természetesen az el vizsga eredményét meg kell osztani a hallgatóval, és a tanfolyamból hátralév id t a hiányzó kom-petenciák pótlására kell fordítani. Amennyiben erre nincs mód, lehet ség szerint ajánljunk fel kiegészít foglalkozásokat, vagy a tanfolyam újbóli elvégzésének lehet ségét, mert a záróvizsga kudarca akár a szakma gyakorlásától is elveheti a hallgató kedvét.

A záróvizsgán szintén törekedjünk a hallgatókra nehezed stressz enyhítésére. Ekkor is foko-zottan ügyelni kell a munkabiztonsági szabályok betartására.

A képzés végrehajtásának, el rehaladásának önellen rzése

Már a gyakorlati oktatás kivitelezése során módosítani lehet a terveinket, amennyiben külskörülmények vagy a hallgatók el rehaladása ezt indokolja. Arra azonban fi gyelni kell, hogy lehet leg ne az oktató – pl. hosszadalmas magyarázat, nem megfelel eszköz-el készített-ség – miatt következzen be csúszás. Ennek érdekében – az egyes foglalkozások vagy modu-lok lezárásával – rendszeres önértékelést érdemes tartani, és végiggondolni a következ ket:

3_resz.indd 123 2008.09.02. 8:02:35

Menner Ákos

124

Jól mértem-e fel a hallgatókat?•Megfelel módszert választottam-e az oktatáshoz?•Megfelel módszert választottam-e az értékeléshez?•Elegend volt-e a tervezett id keret?•El készítettem-e a szükséges anyagokat, eszközöket?•Szükséges-e a képzés módosítása, átütemezése?•Van-e olyan igény, amit továbbítanom kell a képzésszervez nek?•

Ha az értékelésünkr l feljegyzést is készítünk, úgy a kés bbi értékelések hasznos kiegészí-t je lehet.

Záró értékelés

A tanfolyam zárása kapcsán az oktatónak is önértékelést kell végeznie. Bár megejthet ez szóban – a képzésszervez vel folytatott beszélgetésben – is, mégis jobb, ha írásos nyoma is van, a kés bbi visszakereshet ség, felhasználhatóság érdekében. Az önértékelés során az oktatónak végig kell gondolnia a következ ket:

Sikerült-e a végrehajtani az el zetes tervet? Ha nem, miért? A tervezés hibája volt, vagy •a végrehajtásé?Mely anyagrésszel kellett többet foglalkozni a tervezettnél? Mik voltak az okai?•Jól választottam-e meg az oktatás módszereit? Mikor kellett volna mást alkalmaznom, •miért és mit?Elértem a tervezett eredményt? Ha nem, mi(k) miatt?•

Ezen kívül még számtalan kérdés felmerülhet, a lényeg, hogy az oktató els sorban saját tevékenységét értékelje, és szintén válaszoljon a kérdésekre.

Visszacsatolás a gyakorlati oktatásbanI.5.4.

Az aktuális képzés tartalmi korrekciója

A hallgatók tervezett l eltér haladási üteme vagy a küls körülmények megváltozása – pl. készlethiány egy alapanyagból – a tantervt l való eltérésre kényszerítheti a gyakorlati okta-tót. Amennyiben módszertanilag kell en felkészült, nem okozhat komoly fennakadást új módszer alkalmazása, vagy új feladat kiadása. Ekkor is ügyelni kell azonban a követelmé-nyekre, a kompetenciák megszerezhet ségére.

3_resz.indd 124 2008.09.02. 8:02:35


125

Tanulságok lesz rése a további képzések vonatkozásában

Fontos, hogy a tanfolyam végén átgondoljuk, mik is azok a tapasztalatok, amelyek más kép-zések vonatkozásában is használhatóak. Ezek els sorban az andragógiai ismereteket érintik, de b vülhetnek esetleg szakmai ismereteink is.

Az egyes kurzusokon alkalmazott módszerek rögzítésével, folyamatos értékelésével, fejlesz-tésével például akár saját módszertani kézikönyvet is alkothatunk. A feladatok viszonylatában szintén létrehozható egyfajta tudástár, amit aztán a kollégákkal folytatott tapasztalatcserével tovább b víthetünk.

Összefoglalás

Ebben a fejezetben röviden áttekintettük a képzésszervezés és a gyakorlati oktatás lépéseit. Megismerkedtünk a gyakorlati képzés sajátosságaival, szerepl ivel, kapcsolatrendszerével, a feln ttképzés dokumentumaival. Vázlatot kaphattunk a képzési terv, a humán er forrás terv és a kommunikációs terv tartalmáról. Bemutatásra kerültek a vizsgaszervezés és vizsgáztatás feladatai, közrem köd i, illetve a vonatkozó f bb jogszabályok. Felvillantottuk a tanfolyam ellen rzésének fajtáit, illetve a – szervezetre és a konkrét képzésre vonatkozó – fejlesztési lehet ségeket.

Ezután az oktató szemével néztük át a képzéstervezés résztevékenységeit, tippeket kaptunk a képzésszervezéshez, illetve az értékeléshez. Végül néhány szót ejtettünk az oktatói önel-len rzés-önfejlesztés fontosságáról is.

Ellen rz kérdések

Melyek a gyakorlati képzés f bb sajátosságai?1. Kik a gyakorlati oktatás szerepl i?2. Miket tartalmaz a humán er forrás-terv?3.Kik a vizsgáztatás szerepl i?4.Hogyan ellen rizzük és értékeljük az elsajátított kompetenciákat?5.

3_resz.indd 125 2008.09.02. 8:02:35

Menner Ákos

126

Irodalomjegyzék

MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV a gazdálkodó szervezeteknél gyakorlati képzést végz szak-emberek részére, 2001, Nemzeti Szakképzési Intézet

Dr. Em key András - Dr. Rakaczkiné Tóth Katalin: A gyakorlati oktatás Módszertani kézi-könyv a gyakorlati képzést végz k számára, 2005, Szaktudás Kiadó Ház

Farkasné Geleli Júlia - Rakaczkiné Tóth Katalin: A gyakorlatvezetés kézikönyve, 1999.

3_resz.indd 126 2008.09.02. 8:02:35


127

Mellékletek

A feln tt gyakorlati képzésre vonatkozó jogszabályok listája1.

Megbízási szerz dés (megrendel -képz cég, minta)2.

Munkaszerz dés (formanyomtatvány)3.

Feln ttképzési szerz dés (minta)4.

El zetes tudásfelmér kérd ív – teszt (minta)5.

Felvételi beszélgetés vázlat (minta)6.

Hallgatói elégedettségi kérd ív (minta)7.

Panaszkezelési rlap (minta)8.

3_resz.indd 127 2008.09.02. 8:02:36

Menner Ákos

128

1. A feln tt gyakorlati képzésre vonatkozó jogszabályok listája

Feln ttképzés

2001. évi CI törvény a feln ttképzésr l

1/2005. (I. 19.) FMM rendelet a feln ttképzést folytató intézmények ellen rzése során kiszabható bírságról

5/2004 (II. 24.) FMM rendelet a feln ttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételé-nek részletes szabályairól szóló 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet módosításáról


Szakképzés

1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésr l

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékr l és az Országos Képzési Jegyzékbe történ felvétel és törlés eljárási rendjér l

45/1999. (XII. 13.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeir l

Akkreditáció

2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól


23/2004. (VI. 22.) FMM rendelet a feln ttképzést folytató intézmények és a feln ttképzési programok akkreditációs eljárási díjának mértékér l és felhasználásának szabályairól szóló 7/2002. (XII. 6.) FMM rendelet módosításáról

3_resz.indd 128 2008.09.02. 8:02:36


129

7/2002. (XII. 6.) FMM rendelet a feln ttképzést folytató intézmények és a feln ttképzési programok akkreditációs eljárási díjainak mértékér l és felhasználásának szabályairól


Vizsgaszervezés

34/2003. (XII. 21.) OM rendelet a szakmai vizsga szervezésére való jogosultság feltételeir l

20/2004. (VII.27.) OM rendelettel módosított 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjér l

Támogatások

2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támo-gatásáról


7/2005. (VI. 1.) FMM rendelet a Munkaer piaci Alap foglalkoztatási alaprész iskolarend-szeren kívüli feln ttképzési célú keretének felhasználásáról szóló a 8/2003. (VII. 4.) FMM rendelet módosításáról

8/2003. (VII. 4.) FMM rendelet a Munkaer piaci Alap foglalkoztatási alaprész iskolarend-szeren kívüli feln ttképzési célú keretének felhasználásáról

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékr l és az Országos Képzési Jegyzékbe történ felvétel és törlés eljárási rendjér l

8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeir l, valamint a térségi integrált szakképz központ tanácsadó testületér l

25/2006. (VI. 8.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékr l és az Országos Képzési Jegyzékbe történ felvétel és törlés eljárási rendjér l szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet módosításáról

3_resz.indd 129 2008.09.02. 8:02:36

Menner Ákos

130

7/2006. (XII. 19.) SZMM rendelet, a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 2/2006. (VIII. 8.) SZMM rendelt módosításáról

63/2006. (VIII. 30.) GKM rendelet a gazdasági és közlekedési miniszter hatáskörébe tartozó Postai ügyintéz szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról

2/2006. (VIII. 8.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról

3_resz.indd 130 2008.09.02. 8:02:36


131

2. Megbízási szerz dés minta (megrendel -képz cég)

Megbízási szerz désamely létrejött egyrészr l a megbízott neve (megbízott címe, telefonszáma), Munkaügyi központ által kiadott nyilvántartási szám számmal nyilvántartott, FAT intézmény-akkreditációs szám számmal akkreditált cég mint a képzés szervez je és

Cég neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Címe: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefonszáma: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . mint megbízó között az alábbi feltételekkel:

1. A szerz dés tárgya: a tanfolyam megnevezése megnevezés tanfolyam megszervezése, megtartása.(OKJ szerinti végzettség megnevezése: ……………………………………………………, OKJ száma: ……………………………….…………, Óraszáma: …………..……...………)A tanfolyam kezdési id pontja: A tanfolyam befejezési id pontja:

2. A megbízott a szerz dés tárgyában megnevezett tanfolyamon a megbízó által megjelölt ….. f részére részvételi jogot biztosít. (A mellékelt hallgatói feln ttképzési szerz désekben megnevezett hallgatók részére.)

3. A képzés egy f re jutó költsége: :……… Ft, amely magában foglalja a tanfolyami részvétel díját, a rendelkezésre bocsátott tankönyvek és jegyzetek árát, valamint a vizsgadíjat is.Ennek megfelel en a megbízó megbízottnak összesen …………..………………….. Ft-ot, azaz ………………………………………………………………………………... forintot tartozik fi zetni a ……………………………. számú bankszámlára, a megbízott által kibocsátott számla alapján, legkés bb …………………………….. ig.

4. A képz által kibocsátott számlán megjelölt teljesítés id pontja megegyezik a tanfolyam lezárásának id pontjával.

5. A megbízott köteles a tanfolyamot kell pontossággal megszervezni, a tanfolyam lebonyolításához szükséges tárgyi, infrastrukturális és személyi feltételeket biztosítani.

6. A képzés egyéb feltételeir l a hallgatókkal megkötött feln ttképzési szerz désben rögzítettek az irányadók.

7. A szerz d felek kijelentik, hogy a jelen szerz désben foglaltak akaratukkal megegyez ek.A szerz désben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. el írásai az irányadóak. Peres ügyekben a felek kikötik a ……………. Bíróság illetékességét.Dátum

……………………………… ………………………………. Megbízó Megbízott

3_resz.indd 131 2008.09.02. 8:02:36

Menner Ákos

132

3. Munkaszerz dés (formanyomtatvány)

3_resz.indd 132 2008.09.02. 8:02:37


133

4. Feln ttképzési szerz dés - MINTA

Feln ttképzési szerz désamely létrejött egyrészr l a képzést szervez neve (képzést szervez címe, telefonszáma), Munkaügyiközpont által kiadott nyilvántartási szám számmal nyilvántartott, FAT intézmény-akkreditációs számszámmal akkreditált cég, mint a képzés szervez je és

Név: …………………………………………………………….………………..……………………..

Leánykori név: ………………………………………………...………………….…………………….

Anyja neve: …………………………………………………………………….…….………………....

Születési hely, id : …………………………………………………………………..……………….....

Lakáscím: …………………………………………………..…………………………..……………….

Telefonszám (elérhet ség): ……..…………………………..…………………………..………………

Munkahely: …………………………………………………..………………………………………….

továbbiakban mint tanfolyami hallgató között az alábbi feltételekkel:

1. A szerz dés tárgya: ……………………………………………………………………... tanfolyam

Óraszáma: …………………………

OKJ száma: ………………………………….

A képzés egy f re jutó költsége: ……………..………… Ft,

amely magában foglalja a tanfolyami részvétel díját, a rendelkezésre bocsátott tankönyvek és jegyzetek árát, valamint a vizsgadíjat is.

2. A tanfolyami hallgató kötelezettségei:• A hallgató vállalja, hogy a szerz dés tárgyát képez foglalkozásokon részt vesz.• Tudomásul veszi a képzési tematikát és ütemtervet, valamint mindent megtesz a tananyag

elsajátítása és a tanfolyam sikeres elvégzése érdekében.• A tanfolyam díját, melynek összege ………………….….Ft, az alábbi részletekben

I. részlet összege: …………………………..... esedékessége: ………………..………..….….., II. részlet összege: ……………………………esedékessége: ……………..………….………III. részlet összege: …………………………. esedékessége: ………………..………………. legkés bb …..……….…………….. -ig befi zeti a képz pénztárába. Az önrész be nem fi zetése esetén a hallgató vizsgára nem bocsátható.

• A tanfolyam elvégzése során részvizsgát, illetve befejezésekor záróvizsgát tesz.• A hallgató szerz désszegése esetén a képz a feln ttképzési szerz dést egyoldalúan

felbonthatja.

3_resz.indd 133 2008.09.02. 8:02:39

Menner Ákos

134

3. A képzést szervez kötelezettségei:

A tanfolyam szervez je vállalja, hogy a szerz dés tárgyát képez oktatáshoz a szükséges feltételeket biztosítja:

• a tanfolyam beindításakor ismerteti a hallgatóval a tematikát és a tanfolyam ütemtervét,• biztosítja a tanfolyami önrész két-három részletben történ befi zetését,• minden képzésben részt vev hallgató számára megszervezi az els vizsgát, és szükség esetén

biztosítja egy pótvizsga lehet ségét,• a tanfolyam sikeres elvégzése után a hallgató részére szakképesítést igazoló bizonyítványt

állíttat ki (tanfolyam elvégzését igazoló dokumentumot),• biztosítja a képzések lebonyolításához szükséges oktató- és gyakorlati helyszíneket, valamint

a megfelel végzettséggel rendelkez oktatókat.

Elméleti képzés helye: a képzést szervez bérlelt oktatóterme

…….…….…………………………………………………….

Gyakorlati képzés helye: ………………………….……………………………………..

4. A szerz dés id tartama és megsz nése

A szerz dés a tanfolyam kezdetét l annak bejezéséig van érvényben, a tanfolyam szervez képzési terve és az ütemterv alapján.

A tanfolyam kezdési id pontja: ………………………..……….……

Írásbeli vizsga tervezett id pontja: …………………………………..

Szóbeli vizsga tervezett id pontja: ………………………………….

Gyakorlati vizsga tervezett id pontja: ……………………………….

A tanfolyam várható befejezése: …………………..……….………..(a pontos id pontokról a vizsgákat megel z en legalább 15 nappal értesíteni fogjuk)

5. Egyéb megállapodások

A szerz d felek kijelentik, hogy jelen szerz désben foglaltak akaratukkal megegyez ek.A szerz désben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. el írásai az irányadóak. Peres ügyekben a felek kikötik a ……………… Bíróság illetékességét.

Dátum:

………………………………………. ……………………………………….hallgató képzést szervez

3_resz.indd 134 2008.09.02. 8:02:39


135

5. El zetes tudásfelmér kérd ív – teszt (minta)

Felvételi tesztkérdésekNév: ...........................................................................................................................................................

Születési hely, év, hó, nap: ........................................................................................................................

Lakcím: .....................................................................................................................................................

Telefonszám: .............................................................................................................................................

Legmagasabb iskolai végzettsége: ............................................................................................................

1. Ismertesse az SI mértékegység-rendszer alapmértékegységeinek jelét és mértékegységét!

Jele Mértékegysége

Hosszúság .................. ....................................Tömeg .................. ....................................Id .................. ....................................Áramer sség .................. ....................................H mérséklet .................. ....................................Anyagmennyiség .................. ....................................Fényer sség .................. ....................................

2. Mit értünk „acél” alatt?

a) ötvöz k nélküli vasb) vas-carbon ötvözet 2% C-tartalomigc) vas-carbon ötvözet 0,2% C-tartalomig

3. Mi a feszültségcsökkent h kezelés célja?

a) Finomszerkezetes szövetszerkezet létrehozásab) A bels feszültségek leépítésec) Az edz dés megakadályozása

4. Mi a hegeszt -berendezés?

a) Villamos áramforrásb) Gázfejlesztc) A hegesztés végrehajtásához szükséges berendezések összessége

3_resz.indd 135 2008.09.02. 8:02:39

Menner Ákos

136

5. Milyen kötésformához tartozik a hegesztés?

a) Oldhatób) Oldhatatlanc) Átmeneti

6. Mik az égés feltételei?

...................................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................................

7. Az elektróda bevonatának milyen funkciói vannak?

a) Védi a heghuzalt a tárolásnálb) Salakképzés és hegfürd védelemc) Csak ötvözés

8. Ki végezhet önálló hegesztési tevékenységet?

...................................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................................

9. Soroljon fel az acél ötvöz ib l legalább hármat!

...................................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................................

10. Az alábbiak közül melyek a roncsolásmentes vizsgálatok?

a) Röntgen-, ultrahang-, repedésvizsgálatok, szemrevételezésb) Szakító-, hajlító-, üt -, keménységvizsgálatokc) Makrovizsgálat

Dátum: Aláírás

3_resz.indd 136 2008.09.02. 8:02:39


137

6. Felvételi beszélgetés vázlat (minta)

A felvételi elbeszélgetés szempontjai

Név: ..................................................................................................................................................

Életkor: ............................................................................................................................................

Családi állapot:................................................................................................................................

Gyermekek száma: ..........................................................................................................................

Szakképzettsége: .............................................................................................................................

Legmagasabb iskolai végzettsége: .................................................................................................

El z munkahelyek:........................................................................................................................

Utolsó munkahelye: ........................................................................................................................

Miért sz nt meg a munkaviszonya? ..............................................................................................

Munkakör: .......................................................................................................................................

Melyik munkaügyi központhoz tartozik? .....................................................................................

Van-e elhelyezkedési lehet sége a tanfolyam sikeres elvégzése után? Hol?...........................................................................................................................................................

A felvételi bizottság javaslata:1

Felvételét javasoljuk Felvételét nem javasoljuk

Dátum

...................................... ......................................Aláírás Aláírás

1 A kívánt rész aláhúzandó!

3_resz.indd 137 2008.09.02. 8:02:40

Menner Ákos

138

7. Panaszkezelési rlap (minta)

Panaszkezelési lap

Ügyfél tölti ki!

Panaszos neve:

Elérhet sége:

Tanfolyam megnevezése, száma:

Reklamáció, észrevétel leírása:

A képz intézmény tölti ki!

1. Az illetékes ügyintéz : A reklamáció id pontja:

2. A reklamáció tárgya (tanár, oktatásszervez , csoport, terem, tananyag, stb.):

3. A probléma okai:

4. A probléma megszüntetésére hozott ideiglenes intézkedések (a felel s és a határidfeltüntetésével):

5.A probléma megszüntetésére hozott végleges intézkedés (a felel s és a határid feltüntetésével):

Jóváhagyta:

3_resz.indd 138 2008.09.02. 8:02:40


139

8. Panaszkezelési rlap (minta)

Panaszkezelési lap

Ügyfél tölti ki!

Panaszos neve:

Elérhet sége:

Tanfolyam megnevezése, száma:

Reklamáció, észrevétel leírása:

A képz intézmény tölti ki!

1. Az illetékes ügyintéz : A reklamáció id pontja:

2. A reklamáció tárgya (tanár, oktatásszervez , csoport, terem, tananyag, stb.):

3. A probléma okai:

4. A probléma megszüntetésére hozott ideiglenes intézkedések (a felel s és a határid feltüntetésével):

5.A probléma megszüntetésére hozott végleges intézkedés (a felel s és a határid feltüntetésével):

Jóváhagyta:

3_resz.indd 139 2008.09.02. 8:02:40

3_resz.indd 140 2008.09.02. 8:02:40

A szakmai vizsga szervezési kérdései

141

Borbás Anikó–Csendes Lilla


Bevezet

A jegyzet célja

E jegyzetben összefoglaltuk a szakmai vizsga szervezésének kérdéseit, hogy segítséget nyújt-sunk azok számára, akik a feln ttképzésben dolgoznak, tanítanak, oktatnak és iskolarendsze-ren kívüli szakképzést végeznek.

Összegy jtöttük a szakmai vizsgáztatással kapcsolatos ismereteket, jogszabályokat, hogy ezzel is könnyítsük a vizsgáztatást végz k munkáját. Feln ttképzési tevékenységük során bizonyára számtalanszor résztvev i voltak a szakmai vizsgának, mint vizsgaszervez , kérdez tanár vagy jegyz . A gyakorlatban jól, de rutinszer en végzett feladatokat más megközelítésbe helyezheti ez az összefoglalás, reményeink szerint minden munkafolyamatot áttekintve, minden idevágó jogszabályt értelmezve, szakszer bbé, és teljesebbé teheti tevékenységüket. Nem utolsó sor-ban sikeresebbé teheti a záróvizsgát, mely keretében a megszerzett ismeretek elismerése, a tanulási folyamat lezárása történik.

Javaslat a téma feldolgozásához

E jegyzet a feln ttképzési tanártovábbképzés keretében íródott, ezért a szakmai vizsgák kér-déskör megírásakor is az iskolarendszeren kívüli képzésre és vizsgáztatásra esett a f hang-súly. Elolvasása után azonban javasoljuk a rendeletek teljes terjedelm áttekintését, melyek az Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet, az Oktatási Minisztérium, az Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapjáról letölthet k, a Netjogtárban megtekinthet k. A jogsza-bályi hivatkozások a Törvények és rendeletek fejezet részben megtalálhatók.

A jogszabályok terjedelme, a folyamatok könnyebb megértése szükségszer tömörítést igé-nyelt, de a jogalkotó teljes szabályozottságot teremt szándéka csak a törvények, rendeletek ismeretével válik érthet vé.

Mindezek után könny helyzetben van az olvasó, a jegyzetben már csak a kérdést kell keres-nie, alatta találja a megfelel választ.

4_resz.indd 141 2008.09.02. 8:03:46


142

I.A szakmai vizsga helye és szerepe

a szakképzésben

Ki vehet részt a szakképzésben?I.1.

Az a személy, aki rendelkezik a választott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében (SZVK) valamint az Országos képzési jegyzékben (OKJ) meghatározott feltételekkel. A jog-szabályok a különböz szint szakképesítésekhez eltér iskolai el képzettséget, pályaalkal-massági, szakmai alkalmassági követelményeknek való megfelelést, valamint a szakmai és vizsgakövetelményekben el írt gyakorlat teljesítését írhatják el .

Hol folytatható képzés?I.2.

A szakképzés megvalósulhat iskolai rendszer és iskolarendszeren kívüli képzés keretében. Iskolarendszeren kívüli szakképzést folytathat jogi személy, költségvetési szervként vagy jogi személy részeként létrehozott és Térségi Integrált Szakképz Központ (TISZK) keretében m köd központi képz hely, jogi személyiséggel nem rendelkez gazdasági társaság, illetve egyéni vállalkozó (együtt: szakképzést folytató intézmény).

Ki folytathat iskolarendszeren kívüli szakképzést?I.3.

Mindazok, akiket a területileg illetékes munkaügyi központ nyilvántartásba vett a jogszabály szerinti eljárás során, a velük szemben támasztott követelményeknek megfeleltek és err ltanúsítvánnyal rendelkeznek.

A szakképzés megkezdésének és folytatásának általános feltételeiI.4.

A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeir l, valamint a térségi integrált szak-képz központ tanácsadó testületér l kiadott 8/2006. (III. 23.) OM rendelete az irányadó.

A szakképzés iskolai rendszer képzés esetén jóváhagyott pedagógiai program, iskolarendszeren kívül képzési program alapján kezdhet meg. A programnak biztosítania kell OKJ szerinti szakképzés ese-tén a szakképesítésért felel s miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelményeket, a kép-zési program megvalósításához szükséges feltételeket, felszerelési jegyzéket. A szakképzést folytató

4_resz.indd 142 2008.09.02. 8:03:46


143

intézmény köteles szakmai programon alapuló tájékoztatást nyújtani a képzés meghirdetésekor illetve folyamatosan a képzés során. A képzési program alapján köthet k meg a feln ttképzésben résztve-v kkel a feln ttképzési szerz dés és egyéb (megbízási, alvállalkozói, bérleti stb.) szerz dések is.

Az oktatási miniszter a szakképesítés szerint illetékes miniszterekkel egyetértésben kiadja az Országos képzési jegyzéket. Ez a rendelet, valamint az ennek alapján kiadott szakmai és vizsgakövetelmények ismerete a képzésnek és a vizsgázatásnak is alapját képezi.

A jogszabályban rögzített OKJ szerinti állam által elismert szakképesítés szakmai vizsgán szerezhet meg. A vizsgázó teljesítményér l szakmai záróvizsga bizonyítványt kap, kérésére Europass Bizonyítvány-kiegészít állítandó ki.

Ki vizsgáztathat?I.5.

A szakmai vizsgáztatás megkezdésének és folytatásának feltételeir l szóló rendelet szabályai szerint csak az arra feljogosított intézmény folytathat szakmai záróvizsgát. Iskolarendszerképzés esetén az OKJ szakképesítésre vonatkozóan, akivel tanulói, hallgatói vagy feln ttkép-zés esetén képzési szerz dés alapján létesített jogviszonyban áll.

Iskolarendszeren kívüli képzés esetén a vizsgaszervezést eldönti, hogy rendelkezünk-e az adott szakmára nézve vizsgáztatási jogosultsággal, vagy küls vizsgaszervez t veszünk igénybe pl. Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet. Az eddigi gyakorlat szerint jogosultságot pályázat útján lehetett elnyerni két év id tartamra. A szakképesítésért felel sminiszter által feljogosított vizsgaszervez k névsora közleményben került kihirdetésre.

Szakmai záróvizsgát fels fokú szakképzés esetén az SZVK alapján fels oktatási intézmény és együttm ködési megállapodás alapján szakközépiskola, mestervizsgát az illetékes gazdasági kamara szervezhet.

A vizsgaszervez nek rendelkeznie kell mindazon oktatástechnikai, gyakorlati munkavégzési, anyagi és szellemi feltételekkel, amely egyébként a képzés folytatásának feltételeként is el írtak.

A szakmai vizsgáztatással kapcsolatos általános rendelkezésekI.6.

A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjér l szóló 26/2001. (VII.27.) OM rendelet szabályai az irányadóak, melyet minden vizsgáztatásban résztvev nek érde-mes részletesen ismernie. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés keretében az OKJ-ben meghatározott szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsgákra vonatkoztatva hatályát kiterjeszti a vizsgák megszervezésére, lefolytatására, a szakmai vizsgabizottságra, a vizsgázóra, a vizsgabizottság munkáját segít tanárra, gyakorlati oktatóra, szakoktatóra és a közrem köd dolgozóra.

4_resz.indd 143 2008.09.02. 8:03:47


144

A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli részekb l állhat. Az SZVK tartalmazza a vizs-garészek és tantárgyak felsorolását illetve sorrendjét.

Az írásbeli vizsgarész szakképesítésenként meghatározott vizsgaid pontját, a tételek átvé-telének idejét, módját a szakképesítésért felel s miniszter évenként közleményben teheti közzé. A szakmai vizsgát megkezdése el tt 30 nappal el bb kell bejelenteni. A gyakorlati és szóbeli vizsga id pontját a vizsgaszervez vezet je állapítja meg, fi gyelembe véve, hogy a vizsgabizottság elnökének a szóbeli vizsgarész megkezdése el tt 7 nappal meg kell kapnia a kijavított írásbeli dolgozatokat.

A központi szóbeli tételek az NSZFI-t l igényelhet k és aktualitásukat a rajta feltüntetett dátum igazolja. A szakmai vizsga nyelve magyar.

A felmentéseket, beszámíthatóságot, mentességet az adott szakképesítésre kiadott SZVK sza-bályozza e rendelet alapján, melyr l döntést a szakmai vizsgabizottság hoz a vizsga megkez-dését megel z bizottsági értekezleten.

Pótvizsga, javítóvizsga a vizsga id pontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint szervez-het . Javítóvizsga azonban a vizsga befejezését követ 30 napon belül nem tehet le.

II.A szakmai vizsga el készítésével kapcsolatos teend k

Hogyan készüljünk a vizsgára? II.1.

Az intézmény képzési programjában a jogszabályok fi gyelembevételével kijelöli a vizsga-id szakot, az intézmény vezet je kijelöli képvisel jét, aki a vizsga teljes folyamatát meg-szervezi, végzi. Ezt a szakképzés megkezdésekor célszer megtenni, a hallgatóknak kiadott órarendben el re jelezni.

Iskolarendszeren kívüli szakképzésben, ha a szakképzést vizsgaszervezési jogosultsággal nem rendelkez intézmény végezte, köteles a nyilvántartásba vételt igazoló tanúsítványt a vizsgaszervez nek bemutatni, továbbá a képzés eredményes befejezését igazoló okiratot a vizsgázók számára kiállítani.

A vizsgázókat egy meghatározott formanyomtatványon jelentkeztetni kell vizsgára, felt n-tetve ezen az írásbeli, gyakorlati, szóbeli vizsgák id pontját, helyszínét, amennyiben szük-séges, a vizsga díját.

4_resz.indd 144 2008.09.02. 8:03:47


145

A vizsgaszervez a jelentkezési határid t követ en, a vizsga megkezdése el tt 30 nappal jelentést küld a szakmai vizsga el készítésér l a Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézetnek, az NSZFI honlapján található, megfelel rlapon elektronikus formában, és ezt meger sítend kitöltve, kinyomtatva, postai úton is. Ahhoz, hogy ezt a szolgáltatást igénybe vehessük, el zetesen az NSZFI honlapján intézményi regisztrációt kell végeznünk.

Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a rendeletben meghatározott vizsgaid szakok-tól eltér id ben is szervezhet szakmai vizsga, amelyet a megkezdését l számított har-minc napon belül – ha a szakmai és vizsgakövetelmény másképp nem rendelkezik – be kell fejezni. A szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében meghatározott írásbeli vizsga-rész id pontjait a szakképesítésért felel s miniszter évenként közleményben teheti közzé.

A vizsgaszervez képvisel je látja el a szakmai vizsga el készítésével és lefolytatásával kap-csolatos szervezési feladatokat, el készíti a szakmai vizsga eredményének kihirdetését, gon-doskodik a szakmai vizsga iratainak szabályszer kiállításáról és továbbításáról.

A vizsgaszervez képvisel je a gyakorlati vizsgarész el készítésével kapcsolatos feladatait a gyakorlati oktatás vezet jének bevonásával – ha gazdálkodó szervezetnél folyik a gyakorlati vizsgarész, a területi gazdasági kamara és a gazdálkodó szervezet képvisel jének részvéte-lével – látja el.

A szakképesítésért felel s miniszter megbízottja a szakmai vizsgát – annak indokolatlan zava-rása nélkül – ellen rizheti. Az ellen rzés célja annak megállapítása, hogy a szakmai vizsga, vizsgarész a hatályos jogszabályok el írásai szerint került-e megszervezésre és lebonyolí-tásra. Az ellen rzést végz – a szakképesítésért felel s miniszter által megbízott – személyek az ellen rzés eredményér l minden esetben kötelesek azonnali jelentést tenni megbízójuk-nak. Az azonnali jelentéstételhez a vizsgaszervez a nála meglév kommunikációs eszközök használatát biztosítani köteles.

Milyen dokumentumokat kérjünk a vizsgázóktól?II.2.

A szakmai vizsgára történ jelentkezéskor be kell mutatni:

a személyi igazolványt a)a szakképesítéshez el írt iskolai tanulmányok elvégzését tanúsító bizonyítványt (okira-b) tot), a szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítványt (okiratot), vagy azok hiteles másolatát; ha a vizsgára jelentkez szervezett képzésben vett részt, a szakképzést folytató intéz-c) mény által kiállított, a képzés eredményes befejezését igazoló okiratot vagy annak hite-les másolatát

4_resz.indd 145 2008.09.02. 8:03:47


146

Az okiratnak tartalmaznia kell – a képzési programnak megfelel en – a képzés során elsajá-tított ismereteket (tantárgyakat), az arra fordított id t (óraszámot), a szakmai és vizsgaköve-telményben meghatározott egyéb feltételek teljesítését, a felmentéseket.

A szakmai vizsgára történ jelentkezéskor csatolni kell a vizsgával kapcsolatos kérelmeket (nem magyar nyelv használata, mentesítés, egyéni felkészülés esetén a képzés eredményes befejezését igazoló okirattól való eltekintés stb.) és az azok elbíráláshoz szükséges iratokat vagy azok hiteles másolatát.

A javító- vagy pótlóvizsgára való jelentkezéskor csatolni kell a szakmai vizsga törzslapkivo-natának hiteles másolatát.

A vizsgaszervez vezet je alakítja ki – szakképesítésenként – a vizsgacsoportokat. Az iskolai rendszer és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben kialakított vizsgacsoport létszáma nem haladhatja meg a szakközépiskolai és a szakiskolai elméleti képzés szakképz évfolya-mán meghatározott maximális osztálylétszámot (jelenleg 35 f ).

Több vizsgarész egy napra – ha a szakmai és vizsgakövetelmény másképp nem rendelkezik – nem szervezhet .

Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a vizsgaszervez vezet je akkor alakíthat ki vizs-gacsoportokat, ha a vizsgára legalább tíz f jelentkezett. A vizsgacsoport létszáma akkor csökkenthet , ha arra a szakképesítésért felel s miniszter felmentést ad. A felmentést – indo-kolással ellátva – a vizsgaszervez vezet je a szakmai vizsga el készítésér l szóló jelentésé-ben kezdeményezheti.

Mit tartalmazzon a jelentés, kinek jelentünk?II.3.

A vizsgaszervez vezet je jelentést küld a szakmai vizsga el készítésér l a szakképesítésért felel sminiszternek. Ezzel egyidej leg a jelentés másolatát tájékoztatásul megküldi a vizsgaszervez szék-helye szerint illetékes (f )jegyz nek, iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén a megyei (f városi) munkaügyi központnak is. A vizsgacsoportonként összeállított jelentésnek tartalmaznia kell:

a szakképesítés OKJ azonosító számát és megnevezését, a)a vizsgázók számát, a)a vizsgarészek és tantárgyak megnevezését, b) a szakmai vizsga helyét és id pontját, c) a közoktatási intézmény Oktatási és Kulturális Minisztérium (a továbbiakban: OKM) azo-d)nosítóját, az intézmény nyilvántartásba vételi helyét, a tanúsítvány számát és érvényességi idejét. e)

Az iskolarendszeren kívüli szakképzés esetében, amennyiben vizsgaszervez i jogosultsággal nem rendelkez képzést folytató intézmény végezte a képzést, akkor az intézmény köteles a nyilvántar-

4_resz.indd 146 2008.09.02. 8:03:47


147

tásba vételt igazoló tanúsítványt a vizsgaszervez vezet jének bemutatni, valamint a képzés ered-ményes befejezését igazoló okiratot a vizsgázók számára kiállítani. A vizsgaszervez vezet jének jelentésében nyilatkoznia kell arról, hogy az adott szakképesítés vonatkozásában a szakképzést folytató intézmény jogosult a képzés megkezdésére és folytatására. A nyilatkozatban közölnie kell az intézmény nyilvántartásba vételi helyét, a tanúsítvány számát és érvényességi idejét. A vizsga-szervez vezet je jelentésében köteles feltüntetni a vizsgáztatásra jogot adó jogszabály számát.

A vizsgaszervez vezet je továbbá felkéri a szakképesítés szerint illetékes területi gazdasági kamarát, vagy ha a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, a szakképzést folytató intézményt, illet leg, ha az megegyezik a vizsgaszervez intézménnyel, a szakképesítésért felel s miniszter által kijelölt szakmai szervezetet (a továbbiakban együtt: terü-leti gazdasági kamara), hogy bízza meg képvisel jét a vizsgabizottságban való részvételre.

Az írásbeli és a szóbeli vizsgarész helyét a vizsgaszervez vezet je jelöli ki.

A gyakorlati vizsgarészt az érdekelt gazdálkodó szervezettel kötött megállapodásban foglal-tak alapján tanm helyben, tangazdaságban, tanboltban, klinikai demonstrációs egységben, tankertben, tanudvarban, tankonyhában, tanirodában, tanpostán, laboratóriumban, demonst-rációs teremben, gyakorló- és szaktanteremben, számítógépteremben stb. vagy egyéb gya-korlati helyen, munkahelyen (a továbbiakban: gyakorlati vizsga helye) lehet lefolytatni.

A szakmai vizsga helyér l, id pontjáról és a szakmai vizsgával kapcsolatos tudnivalókról a vizsgaszervez vezet je – a vizsga megkezdése el tt legalább tíz nappal – tájékoztatja a vizsgabizottság elnökét és tagjait, a vizsgázókat, a vizsga szervezésében érdekelt gazdálkodó szervezetet, valamint a szakmai vizsgán közrem köd személyeket.

III.A vizsgabizottság

Kik lehetnek a vizsgabizottság tagjai? III.1.

Az NSZFI az Országos szakért i és Országos vizsgáztatási névjegyzék fi gyelembevételével megbízza a szakmai vizsga elnökét. A kijelölt elnököt az NSZFI honlapján felt nteti illetve postai úton a vizsga-szervez t err l értesíti, az elnök címének, telefonszámának megjelölésével. Amennyiben az elnök kinevezését megkaptuk, vegyük fel vele a kapcsolatot, egyeztessük a vizsgaszervezés feladatait.

A vizsgaszervez a jelentkezési határid t követ en felkéri a szakképesítés szerint illetékes területi gazdasági kamarát képvisel jének kijelölésére. Ezt hivatalos levélben postai úton

4_resz.indd 147 2008.09.02. 8:03:47


148

teszi meg, a levélnek ugyanazokat kell tartalmaznia, mint a vizsgajelentésnek. A kamarai képvisel vel szintén vegyük fel a kapcsolatot.

Az elnök és a kamarai tag megbízatása általában egy vizsgára szól. A kamarai tag szakmájá-nak elismert képvisel je. A kamara képvisel je els sorban a gyakorlati vizsgafeladatokhoz szükséges szakmai feltételek ellen rzésében, a vizsgázók gyakorlati teljesítményének érté-kelésében m ködik közre.

A vizsgabizottság tagjait díjazás illeti meg, a vizsgaszervez feladata a díjazásra vonatkozó szerz dés elkészítése.

A vizsgáztatási díj kifi zetésénél a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteir l szóló 2/2004. (I.30.) OKM rendelettel módosított 1/2001. (I.16.) OKM rendelet fi gyelembevételé-vel kell eljárni.

A szakmai vizsgabizottság tagja továbbá a vizsgát szervez intézmény képvisel je (vezet je); a bizottság munkáját segít tanár (kérdez tanár) és a vizsga jegyz je nem tagja a vizsga-bizottságnak, de elengedhetetlen résztvev i. A vizsgabizottság munkáját segít tanár segíti a vizsgabizottság tevékenységét, javaslatot tesz a vizsgázó teljesítményének értékelésére. A vizsgaszervez feladata a kérdez tanár/tanárok megbízása, valamint jegyz kijelölése. A vizsga jegyz je a szakmai vizsga el készítésével és lefolytatásával kapcsolatos írásbeli feladatokat látja el, vezeti a vizsgabizottsági értekezletek jegyz könyvét, kiállítja és vezeti a törzslapot, megírja a bizonyítványt, és elvégzi az egyéb adminisztratív teend ket.

Az írásbeli vizsgarész alatt a vizsgatermekben és a folyosón állandó felügyeletr l kell gondos-kodni. A vizsgarész felügyeletével a tantárggyal megegyez szakos felügyel nem bízható meg.

Az Szt. 14. §-a szerinti vizsgabizottságot a 9. § (1) bekezdése alapján, szakképesítésenként kialakított vizsgacsoporthoz kell létrehozni.

A vizsgabizottság elnökének és tagjainak a megbízásáról a vizsgaid szak el tt legalább tizenöt nappal értesíteni kell a vizsgaszervez vezet jét.

A vizsgaszervez alkalmazottja nem lehet a vizsgabizottság elnöke abban az intézményben, amellyel közalkalmazotti jogviszonyban, illet leg munkaviszonyban áll.

A vizsgabizottság munkáját segít tanárt a szakképzést folytató intézmény, a vizsga jegyz jét a vizsgaszervez vezet je bízza meg.

A vizsgabizottság tagjának és jegyz jének a megbízása határozott id re szól. Ha a vizsga-bizottság tagja megbízását nem tudja ellátni, helyettesítésér l a megbízójának kell gondos-kodnia.

A vizsgabizottság tagja az elnököt rövid ideig helyettesítheti a vizsgán.

4_resz.indd 148 2008.09.02. 8:03:48


149

A vizsgabizottság munkáját segít tanár feladatait a vizsgabizottság által elfogadott vizsga-rend szerint látja el, segíti a vizsgabizottság tevékenységét, javaslatot tesz a vizsgázó teljesít-ményének értékelésére.

A vizsga jegyz je a szakmai vizsga el készítésével és lefolytatásával kapcsolatos írásbeli feladatokat látja el, vezeti a vizsgabizottsági értekezletek jegyz könyvét, elkészíti annak mel-lékletét, kiállítja és vezeti a törzslapot, megírja a bizonyítványt és elvégzi a szakmai vizsgával kapcsolatos egyéb adminisztratív teend ket.

Melyek az elnök feladatai és jogköre?III.2.

A vizsgabizottság munkáját az elnök irányítja. Az elnök feladata a szakmai vizsga szabályos megtartásának, zavartalan, tárgyilagos, a vizsgázót segít nyugodt légkörének biztosítása.

A vizsgabizottság elnöke a szakmai vizsga megkezdése el tt ellen rzi az iskolarendszeren kívüli képzés esetében a)a vizsgaszervez nek a munkaügyi központ által kiadott, az adott szakképesítés nyilván-tartásba vételét igazoló tanúsítvány érvényességi idejét, ellen rzi a szakmai vizsga, vizsgarész el készítését, a szükséges szakmai feltételek, az b) egészséges és biztonságos vizsgakörülmények meglétét, vezeti a szakmai vizsgát és a vizsgabizottság értekezleteit, c) ellen rzi – a jelentkezési iratok alapján – a vizsgázó személyazonosságát, a vizsga leté-d)telére való jogosultság feltételeinek meglétét, a vizsgával kapcsolatos iratokat, átvizsgálja az írásbeli dolgozatokat és az elkészült gyakorlati vizsgamunkákat, e) tájékoztatja a vizsgázókat a gyakorlati és a szóbeli vizsgarész el tt az ket érint dönté-f) sekr l, valamint a gyakorlati és a szóbeli vizsgarésszel kapcsolatos tudnivalókról, összegzi a szakmai vizsga el készítésével, szervezésével és lefolytatásával kapcsolatos g) feladatok végrehajtását, a szakmai vizsga befejezését követ egy héten belül írásban jelenti megbízójának a h) vizsga el készítésével, lebonyolításával, a vizsgáztatás feltételeivel, a vizsgázók felké-szültségével, a szakmai és vizsgakövetelmény teljesítésével, a jogszabályi rendelkezések betartásával kapcsolatos észrevételeit, javaslatait, az ellen rzést a szóbeli vizsgarész el tt köteles megtenni, ha a szakmai és vizsgakö-i) vetelményben az írásbeli vizsgarész elméleti-írásbeli, illet leg a gyakorlati vizsgarész gyakorlati-írásbeli vizsgarészként került meghatározásra.

Ha a vizsgabizottság elnöke megállapítja, hogy a szakmai vizsgát, a vizsgarészt nem készítették el megfelel en és a mulasztás rövid id alatt nem pótolható, megtiltja a vizsga megkezdését és azonnal jelentést tesz a megbízójának. A szakképesítésért felel s miniszter – a jelentés alapján – a vizsgaszervez vizsgáztatási jogát felfüggesztheti. Felfüggesztés esetén a szakképesítésért felel sminiszter a folyamatban lév szakmai vizsga, vizsgarész befejezésével egy másik vizsgaszervez tjelöl ki úgy, hogy a vizsgázónak a megkezdett vizsgaid szakban lehet sége legyen befejezni vizsgáját. A felfüggesztés miatt felmerült minden terhet a felfüggesztett vizsgaszervez viseli.

4_resz.indd 149 2008.09.02. 8:03:48


150

IV.A vizsgabizottság m ködése

Hogyan m ködik törvényesen és szakszer en a vizsgabizottság?IV.1.

A vizsgabizottság határozatait bizottsági értekezleten hozza meg. A vizsgabizottság értekez-letet tart a szóbeli vizsgarész megkezdése el tt, a szóbeli vizsgarész befejezését követ en, valamint a gyakorlati és a szóbeli vizsgarésszel kapcsolatban, ha a szakmai vizsga lefolytatá-sát, megtartását, befejezését zavaró vagy gátló körülmény, illet leg a vizsgázó által elkövetett szabálytalanság elbírálása vagy egyéb ok azt szükségessé teszi.

Az értekezlet akkor határozatképes, ha a teljes vizsgabizottság jelen van.

A vizsgabizottság határozatait nyílt szavazással, egyszer szótöbbséggel hozza. Szavazat-egyenl ség esetén a vizsgabizottság elnökének szavazata dönt. A szakmai vizsga vizsgabi-zottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a vizsgabizottság tagja külön véleményét a vizsgabizottsági jegyz könyvben feltüntetheti.

A vizsgabizottság elnökét, tagjait és jegyz jét, a vizsgabizottság munkáját segít tanárt a vizs-gabizottság határozatai tekintetében – azok kihirdetéséig – titoktartási kötelezettség terheli.

Ha az elnök a vizsgabizottság eljárásával vagy határozatával nem ért egyet, óvást nyújthat be, és a határozat végrehajtását felfüggesztheti. Az óvást haladéktalanul meg kell küldeni a szakképesítésért felel s miniszternek, aki azt úgy köteles elbírálni, hogy a vizsgázó számára kedvez döntése esetén, a vizsgázó a megkezdett vizsgaid szakban lehet leg befejezhesse vizsgáját. Az óvás elbírálásáig a vizsgázó bizonyítványát nem lehet kiállítani.

A szóbeli vizsgarész megkezdése el tti értekezleten a vizsgabizottság értékeli a vizsgázó-nak az írásbeli és a gyakorlati vizsgarészen nyújtott teljesítményét, határoz a szabálytalan vizsgázással kapcsolatos bejelentésekr l, megállapítja a szóbeli vizsgarész id beosztását, a vizsgázók és a vizsgatantárgyak sorrendjét, valamint a szakmai vizsga eredménye kihirdeté-sének id pontját.

A szóbeli vizsgarész befejezését követ értekezleten a vizsgabizottság az egyes vizsgarészek eredményei alapján értékeli a vizsgázó egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményét, továbbá összegezi a vizsgarészek tapasztalatait.

4_resz.indd 150 2008.09.02. 8:03:48


151

Mit tartalmazzon a jegyz könyv?IV.2.

Minden vizsgabizottsági értekezletr l jegyz könyvet kell készíteni. A jegyz könyvnek a következ ket kell tartalmaznia:

az értekezlet helyét és idejét, a jelen lév vizsgabizottsági tagok és a jegyz nevét; a)annak a vizsgázónak a nevét, aki b)

egy vagy több, esetleg valamennyi tantárgyból, vizsgarészb l elégtelen osztályzatot, illet leg érdemjegyet kapott és ezért javítóvizsgát kell tennie, megjelölve a tantár-gyakat, illet leg a vizsgarészeket, a szakmai vizsgát betegség vagy más elfogadható indok miatt nem tudta befejezni, megjelölve azokat a tantárgyakat, illet leg vizsgarészeket, amelyekb l pótlóvizsgát kell tennie, a szakmai vizsgán elfogadható ok nélkül nem jelent meg, illet leg azt alapos ok nélkül megszakította, vagy akit szabálytalanság miatt a vizsgabizottság a szakmai vizsga folytatásától eltiltott;

a vizsgabizottsági értekezleten elhangzottak rövid, indokolt esetben részletes leírását, a c) határozatokat, vita esetén a szavazás eredményét, az esetleges különvélemények feltün-tetésével; az óvást, a vizsgabizottsági határozat végrehajtásának felfüggesztését, az óvással kap-d)csolatos vizsgabizottsági megállapításokat; az elnöknek a szakmai vizsga tapasztalataival kapcsolatos értékelését. e)

A vizsgabizottsági értekezletr l készített jegyz könyvet a vizsgabizottság elnöke, tagjai és a jegyz je írja alá a vizsga utolsó napját követ nyolc napon belül.

A szóbeli vizsgarész befejezését követ értekezleten készült jegyz könyvhöz kell csatolni a többi értekezlet jegyz könyvét, az osztályozóívet és a szakmai vizsgával kapcsolatos egyéb okiratokat.

A vizsgabizottság tagjai felel sek a szakmai vizsga szabályos és zavartalan lefolytatásáért.

A szóbeli és a gyakorlati vizsgarészt csak a teljes vizsgabizottság el tt, a vizsgabizottság munkáját segít tanár jelenlétében szabad megkezdeni, illet leg folytatni.

4_resz.indd 151 2008.09.02. 8:03:48


152

V.Az írásbeli vizsgával kapcsolatos feladatok

Hogyan zajlik az írásbeli vizsga?V.1.

A központilag, a szakképesítésért felel s miniszter által kiadott tételek meghatározott napon, (futárnap) vehet k át a Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézetben, vagy a szakképesíté-sért felel s minisztériumban. A feladatok lezárt, lepecsételt borítékban vehet k át, titkosítottak, melyeknek rzésér l a vizsgaszervez gondoskodik a vizsga id pontjáig. A képz intézmény vezet je és meghatalmazottja a vizsgaszervez által átadott központi és/vagy a vizsgaszervezáltal készített tételeket és dokumentációt a titokkörbe tartozó min sített adatként kezeli.

Az NSZFI honlapján az egész évre vonatkozó vizsganaptár megtalálható, a vizsgana-pok, futárnapok feltüntetésével szakmacsoportonként és szakmánként.

A vizsga id tartama szintén a szakmai és vizsgakövetelményekben kerül meghatáro-zásra. Ez 120, 180, vagy 240 perc is lehet, ezt a helyszínen közölni kell.

Az írásbeli vizsgarész ideje alatt a vizsgatermekben és a folyosókon állandó felügyelet-r l kell gondoskodni. A vizsgarész felügyeletével a szakképesítéssel, illet leg a tantárgy-gyal megegyez szakos tanár (szakért ) (a továbbiakban: felügyel ) nem bízható meg.

Az írásbeli vizsgarész megkezdése el tt a felügyel megállapítja a vizsgázók személyazonos-ságát és tájékoztatást ad a vizsga szabályairól, az alkalmazható segédeszközökr l, továbbá a vizsgán elkövetett szabálytalanságok következményeir l, elkészíti a vizsgázók ülésrendjét, és gondoskodik a vizsga rendjének megtartásáról. Ezt követ en a vizsgaszervez vezet je vagy képvisel je tájékoztatja a vizsgázókat, hogy hol és mikor tekinthetik meg a kijavított és értékelt dolgozatot, és kihirdeti az írásbeli vizsgarész tételeit.

A vizsgázó az írásbeli tétel megoldásához, elkészítéséhez tanácsot vagy segítséget nem kérhet és nem kaphat.

A vizsgázó számára az írásbeli tétel kidolgozásához a szakképzést folytató intézmény, illet leg a vizsgaszervez bélyegz jével ellátott dolgozatpapírt kell biztosítani.

A vizsgázó az els lapon feltünteti a nevét, a szakképesítés megnevezését, a tétel sor-számát és címét, továbbá a vizsga napjának a keltét. Ha a tétel kidolgozásához több lapot használ fel, a nevét valamennyi lapon fel kell tüntetnie, és a lapokat sorszámmal el kell látnia.

4_resz.indd 152 2008.09.02. 8:03:48


153

Ha a vizsgázó befejezte a tétel kidolgozását, vagy a rendelkezésre álló id letelt, az írásbeli dolgozatát átadja a felügyel nek, aki közvetlenül a kidolgozást követ en ráírja a dolgozat beadásának id pontját és ellátja kézjegyével.

Ha az írásbeli vizsgarész alatt a vizsgázónak el kell hagynia a vizsgatermet, engedélyt kér a felügyel t l, és egyidej leg részére átadja az írásbeli dolgozatát. A vizsgázó távo-zásának és visszaérkezésének idejét rá kell vezetni a dolgozatra és az ülésrendre.

Ha a felügyel az írásbeli vizsgarészen szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó dolgoza-tát, ráírja az elvétel pontos idejét és aláírja, a vizsgázót a vizsgateremb l kiküldi, és azonnal értesíti a vizsgaszervez képvisel jét. A vizsgaszervez képvisel je a szabálytalanságról és a hozott döntésr l jegyz könyvet készít, melyet át kell adni a vizsgabizottság elnökének.

Hogyan értékeljük az írásbeli dolgozatot?V.2.

Az írásbeli munka értékélését a javítókulcs alapján a képz intézmény megbízottja végzi, de azt a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, melyet aláírásával is igazol. A dolgozatokat piros tintával kell javítani. Az írásbeli vizsgarészt, függetlenül a tantárgyak számától, egy érdem-jeggyel kell értékelni. Több tantárgy esetén a szakmai és vizsgakövetelmény a mérvadó az írásbeli jegy kialakításánál. Szabályozás hiányában a vizsgabizottság dönt az érdemjegy meg-állapításának módjáról. Átlagszámítással is kialakítható az írásbeli vizsgarész érdemjegye.

A vizsgázó a kijavított dolgozatot a képz intézmény által meghatározott módon és id ben megtekintheti és ahhoz esetleges észrevételeit megteheti.

A vizsgát szervez intézmény (a gyakorlati vizsga kezdetéig) az elnöknek megküldi az írásbeli dolgozatokat, az írásbeli tétel egy példányát a javítókulccsal, valamint a szóbeli tételeket.

VI.A gyakorlati vizsgával kapcsolatos feladatok

Hogyan bonyolítsuk szakszer en a gyakorlati vizsgát?VI.1.

A gyakorlati vizsgán a szakképesítés tartalmát kifejez alapvet munkafolyamatokat, munka-m veleteket átfogó, a szakképesítésért felel s miniszter által meghatározott szakmai és vizs-gakövetelmény fi gyelembevételével kidolgozott gyakorlati vizsgafeladatokat kell megoldani.

4_resz.indd 153 2008.09.02. 8:03:49


154

A gyakorlati vizsgafeladatokat – ha a szakmai és vizsgakövetelmény másképp nem rendel-kezik – a vizsgaszervez dolgozza ki, és a vizsgaszervez vezet jének a javaslatára – a gya-korlati vizsgarész megkezdése el tt – a vizsgabizottság elnöke a területi gazdasági kamarát képvisel vizsgabizottsági taggal egyetértésben hagyja jóvá.

A tételeket a titokkörbe tartozó min sített adatként kell kezelni.

A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggy z dött a feltételek meglétér l. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek – ideértve a munkavédelmi, t zvédelmi és egészségvédelmi feltételeket is – megléte esetén kezdhet meg, illet leg folytatható.

A gyakorlati vizsgarész megkezdése el tt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsga-rész rendjér l és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsga-rész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, t zvédelmi, egészségvédelmi el írásokról.

A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához – ha a szakmai és vizsgakövetelmény másképp nem rendelkezik – a vizsgázónak legfeljebb háromszáz perc áll a rendelkezésére. Ebbe az id be a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsga során használható segédeszközök tekintetében az SZVK ad eligazítást.

Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló id be a vizsgázónak fel nem róható okból (kényszerleállás, anyaghiba stb.) kies id .

A vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak meg kell adni a szükséges útmutatásokat, a feladattal összefügg munkavédelmi és szakmai követelményeket. A vizsgafeladatok meg-kezdése után további útmutatás csak baleset megel zése céljából adható.

A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy osztályzattal kell értékelni. A gyakorlati vizsga min sítését a teljes vizsgabizottság véglegesíti.

Ha a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati vizsgarész gyakorlati-írásbeli vizsga-részként került meghatározásra, úgy annak lebonyolítása a 22. § (1)–(6) bekezdése alapján, illet leg értékelése a szakmai és vizsgakövetelményben leírtak szerint történik.

4_resz.indd 154 2008.09.02. 8:03:49


155

VII.A szóbeli vizsgával kapcsolatos feladatok

Milyen feladatok merülnek fel a szóbeli vizsgán?VII.1.

A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felel s miniszter által meghatározott tantárgy(ak)ból és tétel(ek) alapján ad számot tudásáról. A tételek kiadásának módjáról a szakképesítésért felel s minisz-ter rendelkezik. A szóbeli tételsort a képz intézmény a képzés ideje alatt biztosítja a vizsgázók részére.

A szóbeli vizsgarész megkezdése el tt a vizsgabizottság értékeli a vizsgázók addig nyújtott teljesítményét, és tudomásukra hozza a javasolt írásbeli és gyakorlati érdemjegyeket, vala-mint megfelel id t biztosít a dolgozatok megtekintésére.

A szóbeli vizsgarész csak teljes bizottság el tt, valamint a bizottság munkáját segít tanár (kérdez tanár) jelenlétében kezdhet meg.

A vizsgáztatás menetét (a vizsgázók beosztása stb.) a vizsgabizottság állapítja meg a vizsgaszer-vez képvisel jének javaslata alapján azzal a megkötéssel, hogy a vizsgabizottság munkája egy nap a tíz órát nem haladhatja meg. A vizsgateremben legfeljebb 6 vizsgázó tartózkodhat.

A vizsgázó részére a felkészüléshez tételenként legalább tizenöt perc id t kell biztosítani. A vizsgázó feleletének vázlatát a vizsgaszervez bélyegz jével ellátott papíron rögzítheti, a vizsgaszervez által biztosított és a vizsgabizottság által engedélyezett segédeszközöket használhatja. A vizsgán a tételsor azonosságát és helyességét, a hátoldalán rejtett jelekt lmentességét ellen rizni kell, majd összekeverve lehet vé kell tenni a hallgatók számára, hogy válasszanak A vizsgázó a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott minden tantárgyból tételt húz.

A vizsgázó a tantárgy jellegének megfelel en önállóan felel, felelete indokolt esetben sza-kítható meg.

Az azonosíthatóság érdekében a vizsgázó a felkészülési lapra ráírja a nevét. A vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön érdemjeggyel kell értékelni Az értékelés során a kérdez tanár javaslata alapján az érdemjegyet a bizottság határozza meg.

Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben az adott vizsgatárgy érdemjegyét az els ként és a póttételként húzott tételre adott feleletek átlaga alapján, a felfelé kerekítés szabályait fi gyelembe véve kell kialakítani. A szóbeli vizsga teljes tartama alatt vizsgázónként egy póttétel húzható.

4_resz.indd 155 2008.09.02. 8:03:49


156

VIII.A vizsgázó teljesítményének értékelése

Hogyan értékeljünk?VIII.1.

A vizsgarészek lezárását követ en a bizottság határoz a szakmai vizsga elméleti és gyakorlati jegyér l. Az érdemjegyeket az osztályozóíven és a törzslapon is fel kell tüntetni.

A jegyz könyvben a vizsgabizottság rögzíti a vizsga eredményeit, tapasztalatait, különvéle-ményét, valamint a rendkívüli eseményeket. Itt kerülnek bejegyzésre a dicséretben részesítet-tek és az eredménytelenül vizsgázók.

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai elméletb l és szak-mai gyakorlatból kap osztályzatot. A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsga érdem-jegye és a szóbeli vizsgarészen tantárgyanként külön-külön kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani. Az egyes szakmai és vizsgakövetelmények bizonyos szakképesítések eseté-ben a kerekítés szabályait is meghatározzák.

A szakmai gyakorlat osztályzatát a gyakorlati vizsgarész teljesítménye határozza meg.

Az érdemjegyek és az osztályzatok a következ k: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) és elégtelen (1).

A vizsgázó által átadott írásbeli dolgozatot a vizsgabizottság munkáját segít tanár javítja ki és írásban értékeli, valamint javaslatot tesz az érdemjegyre.

Ha a szakképesítésért felel s miniszter az írásbeli tételekhez értékelési útmutatót ad ki, az írásbeli dolgozatok javítását és értékelését ennek alapján kell végezni.

A vizsgabizottság munkáját segít tanár a vizsgaszervez képvisel je által meghatározott id pontig köteles kijavítani és a vizsgaszervez nek leadni az írásbeli dolgozatokat. Ha a javítás során megállapítja, hogy a vizsgázó szabálytalanságot követett el a kidolgozáskor, legkés bb a kijavított dolgozat leadásáig szóban tájékoztatja a vizsgaszervez képvisel jét és írásban jelentést készít.

Az írásbeli tételek megoldására javasolt érdemjegyet a szóbeli vizsgarész megkezdése el tt a vizsgázó tudomására kell hozni. A vizsgázó a kijavított és értékelt írásbeli dolgozatot a vizsgabizottság által meghatározott módon megtekintheti. A megtekintésre úgy kell id t biz-tosítani, hogy a vizsgázó az észrevételeit a szóbeli vizsgarész megkezdése el tt a vizsgaszer-

4_resz.indd 156 2008.09.02. 8:03:49


157

vez képvisel jének leadhassa. A vizsgázónak a kijavított és értékelt írásbeli dolgozatra tett észrevételeit illet en a vizsgabizottság határoz.

A kijavított és értékelt írásbeli dolgozatot, a szabálytalanság elkövetésér l készített jegyz -könyvet vagy jelentést, az eredeti írásbeli tételek egy példányát, az írásbeli tételek megol-dását, az értékelési útmutatót, továbbá a szóbeli tételek jegyzékét – ha a szakmai és vizsga-követelmény másképp nem rendelkezik, a szóbeli vizsgarész megkezdése el tt legalább hét nappal – meg kell küldeni a vizsgabizottság elnökének.

A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó feleletét tantárgyanként a jelen lév vizsgabizottsági tagok egymástól függetlenül értékelik.

A vizsgabizottság – a vizsgabizottság munkáját segít tanár javaslata alapján – megállapítja

az utolsó vizsgarészt megel z értekezleten az írásbeli érdemjegyet és a szakmai gya-a)korlat osztályzatát, az utolsó vizsgarészt követ értekezleten a szóbeli vizsgarész tantárgyankénti érdem-b) jegyét, továbbá a szakmai elmélet osztályzatát.

A vizsgabizottság elnöke döntéskor kezdeményezheti az írásbeli vizsgarész javasolt érdem-jegyének megváltoztatását, ha a dolgozat javításánál az értékelési útmutatóban foglaltakat nem vették fi gyelembe, vagy a dolgozatban téves javítást, illet leg ki nem javított hibát talált.

A szakmai vizsga eredményét – a vizsgabizottság tagjainak jelenlétében – a vizsgabizottság elnöke hirdeti ki, majd röviden értékeli a szakmai vizsgát.

Mikor sikertelen a vizsga?VIII.2.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illet leg osztályzatot kapott.

Ha a vizsgázó a szakmai vizsgát megkezdte, de azt betegsége vagy más elfogadható indok miatt befejezni nem tudta, azokból a vizsgarészekb l, illet leg tantárgyakból, amelyekb lmég nem vizsgázott, pótlóvizsgát tehet.

A szakképesítés megszerzéséhez javítóvizsgát kell tennie annak a vizsgázónak, aki

a szakmai vizsgán vagy a pótlóvizsgán a szakképesítésért felel s miniszter által meg-a)határozott vizsgarészb l, illet leg egy vagy több – esetleg valamennyi – tantárgyból elégtelen osztályzatot, illet leg érdemjegyet kapott,

4_resz.indd 157 2008.09.02. 8:03:49


158

a szakmai vizsgán elfogadható ok nélkül nem jelent meg, illet leg azt alapos indok nél-b) kül megszakította, továbbá akit szabálytalanság miatt a vizsgabizottság a szakmai vizsga folytatásától eltiltott. c)

Javítóvizsgát abból a vizsgarészb l, illet leg tantárgyból kell tenni, amelyb l a vizsgázó tudá-sát elégtelen osztályzattal, illet leg érdemjeggyel értékelték.

A sikertelen szakmai vizsga, a pótlóvizsga és a javítóvizsga a vizsga id pontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint – ha a szakmai és vizsgakövetelmény másképp nem rendelkezik – megismételhet .

Ha a szakmai vizsgán a vizsgázó tudását elégtelenre min sítették valamelyik vizsgarészb l, illet leg tantárgyból – ha a szakmai és vizsgakövetelmény másképp nem rendelkezik – a vizsgát más vizsgarészb l, illet leg tantárgyból folytathatja.

A sikertelen szakmai vizsga és a javítóvizsga ugyanazon vizsgaid szakban, illet leg a vizsga-id szakoktól eltér id ben szervezett szakmai vizsga esetében a vizsga befejezését követharminc napon belül nem tehet le.

IX.A szakmai vizsga iratai

A vizsgaszervez nek id ben gondoskodnia kell a vizsgához szüksége valamennyi okmány, dokumentum, bélyegz beszerzésér l.

TörzslapIX.1.

A vizsgázóról a szakmai vizsga megkezdése el tt két példányban törzslapot kell kiállítani.

A törzslapra az adatokat eredeti okiratok, illet leg igazolások alapján a nyomtatvány kitöltési utasításának megfelel en kell bejegyezni, jól olvashatóan, nyomtatott bet vel.

A törzslappal egyez tartalmú törzslapkivonatot kérésre ki kell adni a vizsgázónak.

A törzslapot (a külív els oldalán) a vizsgabizottság elnöke, tagjai és jegyz je, valamint a vizsgaszervez vezet je írja alá.

4_resz.indd 158 2008.09.02. 8:03:50


159

A törzslapot és a bizonyítványt, amennyiben az intézményben nem áll rendelkezésre, meg kell rendelni az Állami Nyomdától. A törzslap külívb l és belívekb l áll. Hitelességét a benne lévvízjel biztosítja (nem másolható). A törzslap a vizsgázóval kapcsolatos adatokat tartalmazza. A törzslapba ABC sorrendben azok a hallgatók kerülnek, akik a szakmai vizsgát megkezdték. A törzslap két részét a vizsgázók adatait tartalmazó, külön-külön kiállított egyéni lapokat és a vizsgabizottság által aláírt borítót szétvágás nélkül, könyv alakban kell egymásba illeszteni szakképesítések szerint. A törzslapon csak szabályosan lehet javítani. A hibás bejegyzéseket zárójelbe kell tenni, csillaggal megjelölni, és a lap alján a helyes adatot felt ntetni. Minden üresen hagyott rovatot egy vonallal egyértelm en ki kell húzni. A záradék szövege a 26/2001. (VII.27.) OM rendelet 3. számú melléklete alapján történik. A vizsgabizottság egyéb határoza-tait (pl. felmentés esetén) szintén a záradékhoz kell írni. Hely hiánya esetén a vizsgázó szemé-lyes lapjának az aljára. A törzslaphoz kell csatolni az elnök által jóváhagyott felmentési javasla-tokat, valamint a pót- vagy javítóvizsgás hallgatók hiteles törzslapmásolatait. A törzslap külívet a vizsgabizottság elnöke, tagjai és jegyz je, valamint a két összeolvasó írja alá a vizsgabizottság döntését követ en. A törzslap kitöltése a jegyz feladata, illetve az NSZFI honlapján található program segítségével lehet ség van az adatok számítógépen való kitöltésére, és megfelelnyomtató segítségével a törzslap kinyomtatására.

BizonyítványIX.2.

A bizonyítvány nyomtatvány közokirat, a szakmai vizsgán használata kötelez . A sorozatjellel és sorszámmal ellátott bizonyítvány szigorú számadású elszámolási kötelezettség alá tarto-zik. Ha a vizsgázó eredményes szakmai vizsgát tett, a Magyar Köztársaság címerével ellátott bizonyítványt kap. A bizonyítvány a törzslapon szerepl adatokkal egyez en, a jegyz által kerül kiállításra. A bizonyítványban törölni, helyesbíteni vagy javítani nem szabad. Az elron-tott bizonyítvány nyomtatvány mindkét oldalára rá kell írni tintával, nyomtatott nagybet kkel az „ELRONTOTT” kifejezést, vastagon át kell húzni tintával és alá kell írni. A javított bizonyít-vány érvénytelen. A bizonyítványt a vizsgabizottság elnöke és a vizsgaszervez vezet je írja alá, és a szakmai vizsgabizottság körbélyegz vel kerül lepecsételésre.

A vizsgázó kérésére a bizonyítvány kiadásával egyidej leg, vagy azt követ en magyar, angol, német vagy francia nyelven kiállított szakmai bizonyítvány kiegészít lapot, Europasst (a továb-biakban: bizonyítvány kiegészít lap) kell a vizsgaszervez vezet jének kiadnia. E lapnak tartal-maznia kell a bizonyítványt kiállító intézmény nevét és jogi státuszát, a bizonyítvány sorozatje-lét, sorszámát, a bizonyítvány kiállításának id pontját, a kötelez szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak megnevezését, illet leg a szakmai elméleti és gyakorlati vizsga osztályzatait, vala-mint a szakképzés folyamatára vonatkozó információkat. A bizonyítvány kiegészít lap általá-nos felépítését a 26/2001. (VII.27.) OM rendelet 4. számú melléklet tartalmazza. Bizonyítvány kiegészít lapként csak az oktatási miniszter által jóváhagyott nyomtatvány használható.

A bizonyítvány kiegészít lap nyomtatványt a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza, vagy a nyomtatvány a Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet (a továb-

4_resz.indd 159 2008.09.02. 8:03:50


160

biakban: NSZFI) honlapján található „Nemzeti Referencia Központ”-ról tölthet le. A bizo-nyítvány kiegészít lap vizsgaszervez által kitöltend nyomtatványa a szakmai és vizsgakö-vetelményekt l függ tartalommal kerül kiadásra. A kitöltött bizonyítvány kiegészít lapot a vizsgaszervez vezet je aláírásával és az intézmény bélyegz jével hitelesíti.

A bizonyítvány kiegészít lap kiadásáért a kérelmez térítési díjat fi zet a vizsgaszervezrészére. A térítési díj a bizonyítvány kiegészít lap kiadásával kapcsolatos igazolt költség fedezetéül szolgál, amelynek összege a teljes munkaid ben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított, az adott naptári év január 1-jén érvényes kötelez legkisebb munka-bér (minimálbér) havi összegének öt százaléka kiegészít laponként.

A vizsgabizottság jegyz je a törzslap alapján – a törzslapon szerepl adatokkal egyez en – a rendeletben foglaltaknak megfelel en kiállítja a bizonyítványt. A szakmai vizsgabizottság körbélyegz jének lenyomatával ellátott bizonyítványt a vizsgabizottság elnöke és a vizsga-szervez vezet je írja alá.

Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – a törzslap alapján a vizsga-szervez , illetve ha a vizsgaszervez jogutód nélkül megsz nt, vagy a vizsgaszervez iratai megsemmisültek, a f jegyz állít ki bizonyítványmásodlatot.

Törzslap hiányában a bizonyítvány megszerzését és tartalmát igazoló közokirat (személyi igazolvány, munkakönyv, munkaügyi nyilvántartás stb.) alapján a vizsgaszervez vezet je pótbizonyítványt állít ki. A pótbizonyítványban azokat az adatokat lehet feltüntetni, amelyek a kiállítás alapjául szolgáló közokiratból megállapíthatók.

A vizsgaszervez vezet je által elkészíttetett szakmai vizsgabizottság körbélyegz je külsívén a vizsgaszervez megnevezését, a bels ívén a ,,mellett m köd szakmai vizsgabi-zottság’’ szöveget, valamint a vizsgaszervez székhelyének a nevét, közepén a Magyar Köztársaság címerét tartalmazza.

A bizonyítványon a hibás bejegyzések javítására, névváltozás esetén a bizonyítvány cseré-jére a vizsgaszervez vezet je, ha a vizsgaszervez jogutód nélkül megsz nt, a területileg illetékes (f )jegyz jogosult.

A bizonyítványmásodlatért a külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni.

Milyen feladatunk van a vizsga után?IX.3.

A szakmai vizsgáról a vizsga befejezését követ en a 26/2001. (VII:27.) OM rendelet 5. számú melléklet szerinti szakmai vizsgaösszesít adatlapot kell kiállítani, amelyet a vizsgaszervezirattárában kell elhelyezni. A vizsgaszervez irattárában elhelyezésre kerül szakmai vizs-

4_resz.indd 160 2008.09.02. 8:03:50


161

gaösszesít adatlapok elláthatók folyamatos sorszámozással, és a tárgyév végén bekötve irattározhatóak.

A vizsgaszervez vezet je a kitöltött és az általa aláírt vizsgaösszesít adatlap adatait – szá-mítógépes nyilvántartás céljából – elektronikus úton az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott doku-mentumként a vizsga befejezését követ harminc napon belül megküldi az NSZFI elektroni-kus levélcímére. Az NSZFI a szakmai vizsgaösszesít elektronikus dokumentumának adatai alapján központi számítógépes nyilvántartást készít.

Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról készített bizonyítványmásodlat vagy pót-bizonyítvány hiteles másolatának adatait (az adatmez k nevét és azok tartalmát) a kiállító vizsgaszervez vezet je, vagy szakmai vizsgát szervez intézmény székhelye szerint illeté-kes megyei (f városi) önkormányzat (f )jegyz je – a bizonyítvány kiállítását követ harminc napon belül – köteles megküldeni az NSZFI-nek statisztikai felhasználás céljára.

Milyen számítógépes segédeszköz használható a dokumentumok IX.4. kitöltésére?

Az NSZFI a számítógépes nyilvántartásához teljes kör , közvetlen és ingyenes adathozzá-férést biztosít, valamint negyedévenként és évenként statisztikai adatszolgáltatást végez az oktatási miniszter és a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, valamint a szakképesí-tésért felel s miniszter számára.

A Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet - az érettségi vizsgákon már alkalmazott nyomtatványkitölt segédprogram mintájára - segédletet készített az OKJ rendszer szakmai vizsgák dokumentumainak (osztályozóív, törzslap, bizonyítvány) kitöltéséhez.

A segédlet Microsoft Excel táblázatkezel programban készült, használatához Microsoft Windows operációs rendszer és Microsoft O ce, illetve Microsoft Excel programkörnyezet szükséges.

A segédprogram elkészítésénél a legfontosabb szempont az volt, hogy alkalmazásához ne legyen szükség speciális hardver-elemekre és szoftverekre, telepítése és használata egy-szer legyen. Ezt a törekvést természetesen korlátozták a jogszabályi kötöttségek az, hogy a 20/2004. (VII.27.) OM rendelettel módosított 26/2001. (VII.27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjér l kimondja, hogy a szakmai vizsgán csak az el írt törzslap-nyomtatvány használható. Az el írt törzslap-nyomtatvány „A3” formá-tumú, ezért nyomtatásához ilyen nyomtatóra van szükség.

4_resz.indd 161 2008.09.02. 8:03:50


162

BélyegzIX.5.

A Magyar Köztársaság címerével ellátott, a következ feliratú körbélyegz : ……….(a vizsga-szervez pontos megnevezése) mellett m köd szakmai vizsgabizottság.

Írásbeli tételekIX.6.

A titkosított írásbeli vizsgafeladatokat az NSZFI biztosítja, a vizsgaszervez feladata ennek meghatározott napon történ átvétele (futárnap), biztonságos rzése az írásbeli vizsga meg-kezdéséig.

DolgozatpapírIX.7.

Az írásbeli, gyakorlati, szóbeli vizsgához az intézmény bélyegz jével ellátott dolgozatpapírt kell biztosítani a vizsgázók számára.

Jegyz könyvIX.8.

A vizsgarészeken jegyz könyvek készülnek. Az írásbeli vizsga jegyz könyve ülésrendet is tartalmaz. A vizsgabizottság határozatait bizottsági értekezleten hozza meg. A bizottság értekezletet tart a szóbeli vizsgarész megkezdése el tt, valamint a befejezést követ en. A jegyz könyveknek tartalmaznia kell:

az értekezlet helyét és idejét, a jelenlév k nevét,•annak a vizsgázónak a nevét, aki elégtelen osztályzatot kapott, akinek javító vagy •pótlóvizsgát kell tennie, megjelölve a vizsgarészeket, tantárgyakat,annak a vizsgázónak a nevét, aki a szakmai vizsgát elfogadható, vagy elfogadható ok •nélkül megszakította vagy a szakmai bizottság szabálytalanság miatt eltiltotta a szakmai vizsga folytatásától,a vizsgabizottsági értekezleten elhangzottak rövid leírását•az elnöknek a szakmai vizsgával kapcsolatos értékelését•

A jegyz könyvet a vizsgabizottság elnöke, tagjai és a jegyz írja alá.

OsztályozóívIX.9.

A vizsgázók érdemjegyeit és osztályzatait a vizsgaszervez által készített osztályozóívre kell rávezetni. Az osztályozóívnek tartalmaznia kell a képz intézmény nevét, a szakképesítés megnevezését, a hallgatók nevét és törzslapjának számát. Az osztályozóíven szerepelnek

4_resz.indd 162 2008.09.02. 8:03:51


163

a vizsgázók érdemjegyei számmal vizsgarészenként, azon belül vizsgatárgyanként a szakmai és vizsgakövetelmények szerint. Az osztályozóívet a vizsgabizottság elnöke, tagjai, jegyz je, valamint a bizottság munkáját segít pedagógusok írják alá. Az NSZFI honlapján szintén található kitöltési minta az osztályozóív elkészítésére, amelyet természetesen mindig az adott szakmai vizsga vizsgarészeinek megfelel n kell kialakítani.

IratkezelésIX.10.

A törzslap és a bizonyítvány közokirat. A törzslap (külív, belív) és a bizonyítvány nyomtat-vány használata a szakmai vizsgán kötelez . A nyomtatványok megrendelésére és átvételére csak a vizsgaszervez vezet je jogosult. A sorozatjellel és sorszámmal ellátott bizonyítvány, valamint a törzslap a biztonsági okmányok védelmének rendjér l szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet alapján a ,,B’’ védelmi kategória szerint gyártott és forgalmazott nyomtat-vány, amely szoros elszámolási kötelezettség alá esik. Az elrontott példányokat a selejtezést követ en meg kell semmisíteni. A vizsga irataira a vizsgabizottság határozatait záradék for-májában kell rávezetni.

A törzslap egy példányát a vizsgaszervez irattárában, egy példányát pedig a (f )jegyz ihivatal irattárában kell elhelyezni. A vizsgaszervez irattárában elhelyezésre kerül törzs-lap nyomtatványokat folyamatos sorszámozással kell ellátni, és a tárgyév végén bekötve irattározni.

A szakmai vizsgával kapcsolatos levelek, iratok és egyéb küldemények iratkezelésére, irat-tárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a törzslapon és a bizonyítvá-nyon a hibás bejegyzések javítására, illet leg a névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra a közoktatásról szóló törvény alapján a nevelési-oktatási intézmények m ködésér l kiadott 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. számú mellékletében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakmai vizsga iratainak rzési ideje:

a törzslap nem selejtezhet , negyven év után az illetékes levéltárnak kell átadni, a)a vizsgabizottság jegyz könyvei és az osztályozóívek tekintetében tíz év, b) az írásbeli dolgozatok és feladatlapok tekintetében a bizonyítvány kiadásától számított c) egy év.

4_resz.indd 163 2008.09.02. 8:03:51


164

Összegzés

Reményeink szerint megértették annak fontosságát, hogy a szakmai vizsgák, s t a képzés megkezdése el tt, mennyire fontos újból és újból áttekinteni az éppen aktuális, a képzésre illetve a záróvizsgára vonatkozó jogszabályokat vagy ezek aktuális módosításait. A folyama-tos változást mi sem bizonyítja jobban, hogy e jegyzet megírására való felkérést a Nemzeti Feln ttképzési Intézett l kaptuk, mely a Nemzeti Szakképzési Intézettel összevonva a munka leadásakor már a Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet nevet viseli. (292/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet).

Az 1/2006. (II.17.) Országos képzési jegyzékr l megjelent OM rendelet már a megújult szak-képzési szerkezet átalakításának, a szakképzések egymásra épülésének, a modul rendszerképzés bevezetésének fi gyelembe vételével került kiadásra. Ebb l következ en a szakmai vizsgáztatási rendszer is az új struktúra elvárásainak megfelel en átalakul, a szakmai és vizsgáztatási követelmények követelménymoduljában meghatározott kompetenciák elsajátí-tásának mérésére és értékelésére alkalmas vizsgarészekb l áll.

A régi OKJ szerinti vizsgáknál a vizsgarész írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészt jelent, az új vizsgakövetelmények szerint egy-egy szakképesítéshez, részszakképesítéshez, elágazó, ráépül szakképesítéshez háromnál több vizsgarész is kapcsolódhat. Kilenc vizsgarészb lállhat egy szakképesítés vizsgája, maximum ennyi követelménymodulból áll egy szakképe-sítés. Ez a gyökeres átalakulás 2008. december 31-ig befejez dik, addig is a régi rendszer mellett az új fokozatosan kerül bevezetésre.

Számtalan új jogszabály megalkotása várható, melyek ismerete és alkalmazása a szakképzés-ben részt vev k elemi kötelessége és érdeke is.

Az el ttünk álló feladatok megoldásához, az új képzési és vizsgáztatási rendszer alkalmazá-sához sok sikert kívánunk.

4_resz.indd 164 2008.09.02. 8:03:51


165

Mellékletek

A szakmai vizsgával kapcsolatos, leggyakrabban el forduló kifejezések magyarázatai

Állam által elismert szakképesítés1. : Az a szakképesítés, melynek hatálya országos, szere-pel az Országos képzési kegyzékben, tartalma, követelményei egységesek.

Elágazás2. : A szakképesítés részeként a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulokból épül fel, amely kötelez en választandó modullal/modulokkal együtt mun-kakör ellátására képesít.

El írt gyakorlat: 3. a szakképesítés megszerzéséhez szükséges, meghatározott munkaterü-leten, munkakörben korábban megszerzett gyakorlat, amelynek id tartamát a szakképe-sítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza.

Felkészülési id4. : A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó részére a felkészüléshez tételenként legalább 15 perc id t kell biztosítani.

Gyakorlati vizsgafeladat5. : A gyakorlati vizsgafeladatokat, ha az SZVK másképp nem ren-delkezik, a vizsgaszervez dolgozza ki, vezet jének javaslatára a gyakorlati vizsgarész megkezdése el tt a vizsgabizottság elnöke a kamarai taggal egyetértésben hagyja jóvá.

Iskolai rendszer szakképzés: 6. A közoktatás keretében a közoktatási és a szakképzési törvényben meghatározott szakképz iskolában, illet leg a fels oktatási törvényben meghatározott fels oktatási intézményben folyó szakképzés. Résztvev i a szakképzést folytató intézménnyel tanulói, illet leg hallgatói jogviszonyban állnak.

Iskolai el képzettség: 7. A szakképzés megkezdéséhez szükséges iskolai végzettség.

Kredit: 8. A tanulmányi munka mértékegysége, amely kifejezi azt a pedagógiailag tervez-het id t, amely a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulok teljesíté-séhez szükséges.

Képzés eredményes befejezésének igazolása9. : Iskolarendszeren kívüli szakképzést foly-tató, vizsgaszervez i jogosultsággal nem rendelkez intézmény a képzés eredményes befejezését igazoló okiratot állít ki a vizsgázó számára, amelyet a szakmai vizsgára jelentkezéskor be kell mutatni.

4_resz.indd 165 2008.09.02. 8:03:51


166

Kompetencia10. : A feln ttképzésben részt vett személy ismereteinek, készségeinek, képes-ségeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére.

Köztes vizsga:11. A képzés eredményességének mérésére a képzési folyamat nagyobb kép-zési szakaszainak lezárásaként szervezett vizsga annak felmérésére, hogy az addig elért el menetel megfelel-e az adott képzési szakaszra meghatározott szakmai követelmény-nek.

Mesterképzés: 12. Olyan képzési forma, amelynek során meghatározott szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkez szakembereket – a szakmai tevékenység mester szintgyakorlásához szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, a vállalkozás vezetéséhez szük-séges gazdasági, jogi és munkaügyi, a tanulók képzéséhez szükséges alapvet pedagó-giai ismeretek elsajátításával –mestervizsgára készítenek fel.

Modultérkép: 13. Az egyes szakképesítések – szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatá-rozott – szakmai modulját vagy moduljait, valamint azok egymáshoz történ kapcsoló-dásait tartalmazó dokumentum.

Moduláris rendszer14. : Meghatározott, összekapcsolható egységekb l (modulokból) álló képzési program, tananyag, amely lehet vé teszi a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek részenkénti elsajátítását, biztosítja a szakmák közti átjárhatóságot, az eltér tudásszintekhez, munkatapasztalatokhoz való alkalmazkodást, a képzések különböz irányú specializálását.

Országos képzési jegyzék:15. Az állam által elismert szakképesítések jegyzéke, amelyet a szakképesítésért felel s miniszterrel egyetértésben az oktatatási miniszter rendeletben ad ki. A jegyzékben meghatározásra kerül a szakképesítés azonosító száma, megneve-zése, elágazás, részszakképesítés megnevezése, a jegyzékbe kerülés éve, az elmélet és gyakorlat aránya, képzési id stb..

Ráépülés:16. A szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza, hogy mely modul /szakképesí-tés/ részszakképesítés/elágazás/ moduljaira épül, meghatározza, hogy mely modulokból épül fel, újabb munkakör ellátására képesít.

R17. ehabilitációs képzés: A megváltozott munkaképesség , fogyatékossággal él személy sajátos képességeire alapozó, illet leg azt fejleszt szakmai képzés, át- és továbbképzés, amely az érintett munkavállalási esélyének, további munkahelymegtartó képességének javítását szolgálja.

Részszaképesítés:18. Egy szakképesítésnek a szakmai és vizsgakövetelményben meghatáro-zott moduljából épül fel, legalább egy munkakör ellátására képesít.

4_resz.indd 166 2008.09.02. 8:03:51


167

Szakképesítés:19. Valamely képzési forma keretében folytatott tanulmányok sikeres elvég-zését, szakképzettség megszerzését tanúsító okirat.

Szakmai alapképzés: 20. A szakképesítés megszerzésére felkészít képzési folyamat azon része, amely azonos szakmacsoportba tartozó szakképesítések közös szakmai ismeretei megszerzésére irányul.

Szakképesítés azonosító száma21. : Az Országos képzési jegyzékben szerepl szakképesíté-sek azonosítására szolgáló 15 számjegyb l álló szám;

Szakmai elméleti tantárgyak22. : Egy adott szakképesítés szakmai elméleti követelményeire való felkészítéshez szükséges tantárgyak;

Szakmai el képzettség: 23. szakképesítés megszerzéséhez szükséges, korábban megszer-zett szakképesítés, megnevezését a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tar-talmazza;

Szakképesítések köre: 24. az állam által elismert szakképesítések olyan nagyobb csoportja, amelyik a benne lév szakképesítések megszerzésére irányuló képzés szabályozottsága szerint azonos jellemz kkel rendelkezik.

Szakmai és vizsgakövetelmények (SZVK)25. : A szakképesítésért felel s miniszterek által ren-delet formájában kiadott dokumentumok, amelyekben az adott szakképesítésre vonat-kozó, a gazdaság, a munkaadók által meghatározott szakmai követelmények, valamint az állami szakmai vizsga szabályai fogalmazódnak meg.

Szakmai gyakorlati tárgyak26. : Egy adott szakképesítés szakmai gyakorlati követelményeire való felkészítéshez szükséges tantárgyak.

Szakmai modul: 27. A szakképzés olyan önálló tananyagegysége (szakasza), amelynek a megkezdéséhez el zetesen meghatározott feltételek szükségesek, és befejezésekor mér-het a teljesítmény.

Szakmai vizsga:28. Az Országos képzési jegyzékben meghatározott szakképesítések meg-szerzésére szervezett állami vizsga, amely a szakképzés követelményeinek teljesítése után tehet . Célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a vizsgatantár-gyak követelményeinek megfelel szakmai elméleti és gyakorlati felkészültséggel.

Szakmai vizsgabizottság29. : Független szakmai testület, amelynek munkájában részt vesz a szakképesítésért felel s miniszter által megbízott elnök, a szakmai vizsgát szervezintézmény vezet je, továbbá a szakképesítés szerint illetékes területi gazdasági kamara képvisel je. Amennyiben a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskö-rébe sem, a szakképzést folytató intézmény képvisel je is a bizottság tagja. A vizsgabi-

4_resz.indd 167 2008.09.02. 8:03:52


168

zottság m ködéséhez az elnökön kívül legalább két tag szükséges, a bizottság munkáját az elnök irányítja és kérdez tanárok segítik.

Vizsgadíj:30. A vizsga megszerzésével, lebonyolításával kapcsolatban felmerül igazolt költ-ségek, beleértve a vizsgabizottságot segít kérdez tanárok, jegyz díjazását, a bizott-ság elnökének és tagjainak vizsgáztatási díját, utazási és szállásköltséget, amennyiben ez felmerül.

Vizsgairatok:31. Jogszabályban meghatározott, a vizsgán szabályosan kitöltött és hitelesített nyomtatványok (törzslap, osztályozóív, jegyz könyv, bizonyítványok) amelyek egyértel-m en igazolják, hogy az adott vizsgabizottság el tt a vizsgázó hogyan teljesített.

Vizsgatantárgyak:32. Az SZVK-ban megjelölt, az egyes vizsgarészek tartalmát meghatározó tantárgyak.

Vizsgatételek:33. az állam által elismert szakképesítések esetében a szakképesítésért felel sminiszter a vizsgatantárgyakhoz központi írásbeli és szóbeli vizsgatételeket ad ki. Az írásbeli tételek csak egy, a szóbeli tételek több szakmai vizsgán használhatók fel.

Vizsgáztatási díj:34. A vizsgázók létszámától függ en a vizsgabizottság elnökét, tagjait, a bizottság munkáját segít tanárt, a jegyz t megillet díjazás.

Törvények és rendeletek

1993.évi LXXVI. törvény a szakképzésr l és módosításai

2001. évi CI. törvény a feln ttképzésr l és módosításai

2006. LXXI. tv. A közoktatási törvény 1993. LXXIX. módosítása

2006. évi CXIV. törvény egyes szakképzési és feln ttképzési tárgyú törvények módosításá-ról

26/2001. (VII. 27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rend-jér l

20/2004. (VII. 27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjér l szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet módosításáról

9/2006. (III.27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárás rendjé-r l a 26/2001. (VIII.27.) OM rendelet módosítása

4_resz.indd 168 2008.09.02. 8:03:52


169

34/2003. (XII.21.) OM rendelet a szakmai vizsga szervezésére való jogosultság feltételeir l

31/2004. (XI. 13.) OM rendelet az Országos szakért i, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakért i és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékr l, vala-mint a szakért i tevékenységr l2/2004. (I.30.) OM rendelet a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteir l szóló 1/2001. (I.16.) OM rendelet módosításáról

48/2001. (XII. 29.) OM rendelet a feln ttképzést folytató intézmények nyilvántartásba véte-lének részletes szabályairól.

2/2006. (VIII.8.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról

1/2006. (II.17.) OM rendelet az Országos képzési jegyzékr l

26/2006. (VI. 8.) OM rendelet az Országos képzési jegyzékr l, az OKJ-ba történ felvétel és törlés eljárási rendjér l az 1/2006. (II.17.) OM rendelet módosítása

2/2006. (II.17.) OM rendelet az Országos szakért i, az Országos vizsgáztatási, az országos szakmai szakért i és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékr l

8/2006. (III.23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeir lvalamint a térségi integrált szakképz központ tanácsadó testületér l

21/2006 (V.12.) OM rendelet az oktatási miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések meg-szerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekr l szóló 18/2004. (V.28.) OM rendelet módosítása

Felhasznált irodalom, fontosabb linkek

Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet www.nive.hu

Oktatási és Kulturális Minisztérium www.okm.gov.hu

Egészségügyi Minisztérium www.eum.hu

Földm velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium www.fvm.gov.hu (a mez gazdasági és élelmiszeripari szakmacsoport szakmáit, a szakért i és vizsgáztatási névjegyzéket találjuk)

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium www.gkm.gov.hu (informatikai képzések központi programjait, vizsgabejelent lapot, és a szakért i és vizsgáztatási névjegyzéket találjuk.)

4_resz.indd 169 2008.09.02. 8:03:52


170

Honvédelmi Minisztérium www.honvedelem.hu

Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium www.irm.gov.hu

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium www.kvvm.gov.hu

Külügyminisztérium www.kulugyminiszterium.hu

Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium www.otm.gov.hu

Pénzügyminisztérium www.pm.gov.hu (oktatás, szakképzés link alatt megtalálható a pénz-ügyi szakmák szóbeli tételsora, az új szakmai és vizsgakövetelmények, az új központi prog-ram tervezetek.)

Szociális és Munkaügyi Minisztérium www.szmm.gov.hu

www.magyarorszag.hu

FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézete www.kszi.hu

Országos Lakás-és Építésügyi Hivatal www.oleh.hu

Központi Statisztikai Hivatal www.portal.ksh.hu (statisztikai szakmák körér l, szóbeli tétel-sorok, vizsgáztatói névjegyzék.)

Közbeszerzések Tanácsa www.kozbeszerzes.hu

4_resz.indd 170 2008.09.02. 8:03:52

Rendezvényszervezés feln ttképzési szolgáltatásokhoz

171

Nagy Ildikó

Rendezvényszervezésfeln ttképzési szolgáltatásokhoz

Bevezetés

Az utóbbi id ben egymás után jelentek meg azok a szakkönyvek, melyek rendezvényszer-vezéssel, az ehhez kapcsolódó módszertani témákkal, esettanulmányokkal foglalkoznak. Jegyzetünk is egy a kiadottak közül, ahol az általános ismeretek áttekintése, megismerése után megnézzük, hogy milyen rendezvényekkel segíthetjük a feln ttképzés hatékonyságát. Az általános elnevezések, rendezvényfajták több esetben megegyeznek a feln ttképzési ren-dezvényekkel, de tartalmukban, céljukban eltér ek, egyediek.

5_resz.indd 171 2008.09.02. 8:05:00

Nagy Ildikó

172

I.Alapfogalmak

A tudomány, a technika, a kultúra fejl dése egész életen át lépést tartani tudó „munkást”, egy egész életen áttartó tanulást igényel. Ezt els sorban önm vel déssel éri el az ember, hisz maga jelöli ki a célt, maga választja meg a célhoz vezet utat, maga határozza meg azt a mértéket, mellyel elképzeléseit megvalósíthatja. Menet közben összegy jti a szerzett tapasztalatokat, melyeket a kés bbiekben felhasznál, hasznosít. Önállóan tevékenykedik. Ez a nagyfokú szellemi (tudatos) önállóság minden feln ttképzés lételeme, alapja.

A feln ttképzés ma már elfogadott, fontos része az oktatásnak. Az az intézmény, amely ezzel az oktatási formával foglalkozik, tanácsaival, egyéni iránymutatásaival segíti hallgatói önálló m vel dését, tanulását. A megfelel min ségi képzés hozzájárul az andragógiai kul-túra kialakításához, amely el segíti a hallgatók mély, alapos tájékozottságát.

Az oktatási módszerek az oktatás folyamatának állandó, ismétl d összetev i. Ezeket több-féleképpen szokták csoportosítani.1

az információ forrása szerint: verbális, szemléletes, gyakorlati jelleg•a tanulók által végzett megismer tevékenység szerint: receptív reproduktív, részben •felfedez , heurisztikus, kutató jellegaz oktatás logikai iránya szerint: induktív, deduktív•a tanulási munka irányítása alapján: tanári, közös vagy tanulói dominanciájú•az oktatási folyamatban betöltött szerepük szerint: új ismeretek tanítása-tanulása, képes-•ség tanítása-tanulása, alkalmazás, rendszerezés, rögtönzés

A feln ttképzésben, a feln ttek tanulásánál az egyén és a társadalom tanulási teljesítménye – Nagy József megállapítása szerint – a következ két tényez t l függ: a meglév kom-petenciától /a tudás mennyisége, min sége/ és a tanulékonyságtól. A téma kibontásához androgógiai szempontból a következ kérdések tisztázása fontos:

Mi az, ami a feln tteket tanulásra ösztönzi? /Miért akarnak, miért nem akarnak •tanulni?/Mennyire képesek a feln ttek tanulni?•Hogyan tanulnak a feln ttek?•

1 Kraiciné Dr Szokoly Mária: Módszertár

5_resz.indd 172 2008.09.02. 8:05:01


173

A motivációnál a következ tényez k játszanak dönt szerepet: a bels tényez k, az életkori folyamatok és a külvilág befolyásolása a teljesítményre.

A Tanulás: rejtett kincs cím UNESCO kiadvány (1996.) a következ ket mondja a feln ttek tanulá-sáról, képzésér l: „a 21. század el estéjén az oktatásnak az a feladata, hogy a gyermekkortól kezdve egész életen át segítsen mindenkit abban, hogy dinamikus ismereteket szerezhessen a világról, a többi emberr l és saját magáról Ez az életen át tartó oktatás. Ez a 21. századba való belépés kulcsa, és annak feltétele, hogy az emberiség alkalmazkodni tudjon az egyre gyorsabb ritmusban fejl d világhoz.”

A feln ttoktatás célja, hogy az egyén alkalmassá váljon arra, hogy jobban megértse a másik a embert, a világot; hogy fel tudja vállalni a kor, a társadalom új kihívásait; hogy megfeleljen a szakmai és magánéletben jelentkez új követelményeknek; hogy tehetsége / ami minden embernek van! / kibontakozzon. A feln ttképzésben jól érzékelhet a tendencia: a szakmai képzés mellett egy új m veltségtartalom közvetítése.

Milyen módszereket használjunk célunk elérése érdekében?

hagyományos módszerek: •el adás, tanbeszélgetés,

aktivizáló módszerek:•csoportmunka, interjú, kerekasztal, fórum, szituációs és vitamódszerek,

a kés bbiekben tárgyaljuk még.

A közm vel dési módszer összetett, szituációfügg , mivel olyan hatékony eljárásmód, amely moz-gósítja az egyéneket és a közösségeket. Információhoz juttat, érdekl dés ébreszt a világ eseményei iránt, hozzájárul az életben nélkülözhetetlen kompetenciák megszerzéséhez, tudatosítja az érde-keket, megoldja az ellentéteket, beszélgetésekre, vitákra ösztönöz. A közm vel dést – az iskolai oktatás mellett – munkájukkal el segítik a különböz programok, rendezvények szervez i is.

A rendezvények, programok szervezésénél a legfontosabb a következ kérdések tisztázása:Milyen anyagi források állnak rendelkezésünkre, az esemény lebonyolítására?•Ki felel s a rendezvényért?•Kik a résztvev k, mi jellemz a meghívott célcsoportra, mire van igényük?•Mi a rendezvény célja, mit szeretnénk elérni?•Mit szervezünk, milyen módszert használunk?•Mikor rendezzük? •Hol tartsuk a rendezvény?•

A módszertani alapelveknél nagyon fontos a mindennapiság, a mindennapi problémákból való kiindulás.

5_resz.indd 173 2008.09.02. 8:05:01

Nagy Ildikó

174

Rendezvény, rendezvényszervezés fogalma, kialakulásaI.1.

Hazánkban, városunkban, lakhelyünkön, munkahelyünkön, iskolánkban számos rendez-vényt bonyolítanak le. A rendezvények szinte észrevétlenül betöltik napjainkat. A felkínált színes palettáról mindenki azt választja, ami számára a legfontosabb, a legérdekesebb leg-megfelel bb. Minden ember alapvet vágya a „másikkal” létrejöv személyes kapcsolat kialakítása, a kommunikáció megvalósítása. Ezért szeretünk rendezvényekre járni, ezért szeretünk ismer sökkel, barátokkal, s t ismeretlenekkel átélni közös élményeket, amelyek magukkal ragadnak, vagy „csak szórakoztatnak, tehát elvagyunk”. Nézzük meg, hogy mit értünk rendezvény alatt, mi is a rendezvény?

Íme néhány a meghatározások közül:„El re meghatározott célból, adott helyen és id ben tartott összejövetel.”2

„Alkalmi, széles kör , id szakos összejövetel, el re szervezett formában.” 3

„Olyan összejövetel, melyet el re ismert célból vagy alkalomból tartanak meghatározott helyen és id ben.”4

„a társadalmi érintkezés lehet ségei, melyek nagyon sokszín ek és sokrét ek. Ebbe a kate-góriába tartoznak a legmagasabb szint állami, politikai, diplomáciai események, de ennek számítanak a magánjelleg kisebb-nagyobb társaságot, baráti kört, családot érint összejö-vetelek.”5

„a rendezvény olyan termék, amelyet egymással koordináltan együttm köd partnerek egy bizonyos id pontban, meghatározott id tartamra, egy meghatározott csoport részére hoz-nak létre.”6

„Rendezvénynek tekinthetünk minden olyan összejövetelt, amelyen legalább öt személy vesz részt és legalább egy napig tart, tartalma pedig a napi rutintól eltér témákkal foglalko-zik.”7

A fentiekb l látszik, hogy a rendezvény csoportos, társadalmi esemény, melynél fontos szerepet tölt be: a cél, a hely és az id .

A defi níciókból is kit nik, hogy a rendezvényszervezés nem egyszer feladat. El készítésük, megvalósításuk komoly szakmai tudást, szakmaszeretetet, elhivatottságot és sok id t igényel a m vel it l.

2 Gyarmati Ildikó: Rendezvényszervez kézikönyv3 Arany-Hajnal-K rössy-Nagy-Novák-Novák-Tomecskó:Üzleti rendezvényszervezés4 Lengyel Sándorné-T.Molnár Gizella : Kommunikáció és protokoll a gyakorlatban5 Ottlik Károly: Protokoll6 Szállodai és rendezvényszervezési alapismeretek7 .Szállodai és rendezvényszervezési alapismeretek

5_resz.indd 174 2008.09.02. 8:05:01


175

A rendezvényszervezés: a rendezvénnyel kapcsolatos teljes kör szervez és összehangoló munka, mely magába foglalja az infrastruktúra biztosítását és a megjelentekr l való gondos-kodást is. Nézzük meg, hogyan jött létre a fogalom, hogy alakult ki a rendezvényszervezés, mióta beszélhetünk rendezvényekr l?

A kifejezés eredete visszavezethet a latin repraesentatio szóra, melynek jelentése ábrázo-lás, bemutatás. A rendezvényszervezés, a rendezvények létrejötte egyid s az emberiséggel. Az els formájuk vallási misztikus eredet és tartalmú volt.

Az ókori asszírok igazi mesterei voltak a rendezvényeknek. A hódítások után rendezett „fogadásokon” a szerencsés meghívottak olyan folyosón haladtak végig, amelynek dom-borm vei a félelmetes hadsereget ábrázolták. Mire a vendégek a nagy uralkodó, a gy ztes hadvezér elé értek, már valamennyien meggy z dtek annak fényességér l, katonai erejér l. (A dekoráció már ekkor is a rendezvény sikerét segítette el !)

Történelmi ismereteinkb l tudjuk, hogy el ször Egyiptomban a fáraók rendeztek jubileumi ünnepségeket, melyeken uralkodásuk több évtizedes évfordulóját (általában 30.-at) ünnepel-ték, ahol hálát adtak isteneiknek és kérték, hogy segítsék továbbra is uralkodásukat. Szívesen tartottak zenés, táncos rendezvényeket is, melyeket különböz eseményekhez kötöttek. (növények, gabona érése, termény betakarítása stb.)

A rómaiaknál a rendezvényszervezés állami monopólium volt. Az uralkodó volt az események rendez je, f szervez je, személyes megjelenésével, lelkesedésével el segítette a rendezvény sikerét, a tömegek befolyásolását. A római játékok els sorban vallási jelleg ek voltak, melyen több ezren vettek részt. „Kenyeret és cirkuszt” mondta Juvenalis, ezért ingyen gabona és látvá-nyosság is járt a játékokon megjelenteknek. A cirkuszi játékok mellett rendeztek vásárokat, gla-diátori viadalokat is. Kiemelked rendezvényeik a lakomák voltak, melyeket – már – meghatáro-zott protokolláris elvárásoknak, ceremóniás rendnek megfelel en tartottak, és látványos, fény zkeretek között rendeztek. A meghívott vendégek pontosan érkeztek az eseményre, késni nem lehetett („a kés n jöv é a csont” innen ered!), az eseményre rabszolgák kísérték a vendégeket,az étkezés el tti mosdás, ruhaváltás kötelez volt. Az ebédl be csak jobb lábbal lehetett belépni!/ A vendéglátók valósággal versenyeztek, hogy minél nagyobb pompával, látványossággal, meg-lepetéssel kápráztassák el a meghívottakat. (Azt hiszem, nem kell ecsetelni, hogy mennyi el ké-szít , szervez munka, fegyelem és fi gyelem állt egy-egy esemény hátterében.)

A lakoma végeztével, a meghívó, a „házigazda” különleges, egyedi ajándékkal kedveske-dett a távozóknak. Ez lehetett akár egy rabszolga, drága ékszer, egy olyan él állat, melyet fogyasztottak stb. (a búcsúajándékkal ma is találkozunk egy-egy jelent sebb rendezvény után, csak jóval szerényebb formában).

A görögök is szerették a fény z rendezvényeket. A mai kor embere a demokrácia megte-remtése mellett nekik köszönheti az olimpiai játékokat is. Már az id számításunk el tt, a 776-ban el ször megrendezett játékok is rendkívüli eseménynek számítottak. A versenyeket látványos, a maihoz hasonló felvonulás és szertartás el zte meg

5_resz.indd 175 2008.09.02. 8:05:02

Nagy Ildikó

176

A viadalok, versenyek a gy ztesek felvonulásával és lakomájával zárultak. Az ötnapos esemény alatt a rendez k egy pillanatra sem feledkeztek meg a néz k szórakoztatásáról. A versenyek közti szünetekben és esténként zenei rendezvényekkel, el adásokkal, felolva-sásokkal szórakoztatták a „nagyérdem t”.

A középkor legfontosabb rendezvényeinek meghatározója a katolikus egyház volt körmenetei-vel és különböz misztériumjátékaival. A világi vonulatot els sorban a királyi udvarok jelentet-ték, amelyek nem akartak lemaradni az egyházi rendezvényekt l. Az udvaroknál a hatalom, a gazdagság bemutatása játszotta a f szerepet, mellyel saját politikájukat, presztízsüket kívánták fi togtatni, illetve növelni. Tömegeket mozgató látványos eseménynek számítottak a lovagi tor-nák, de rendeztek a királyi udvarokban fényes ceremóniákat, esküv ket, banketteket.

A barokk korra a gazdag udvari élet, a fény z lakomák sora a jellemz . A rendezvényeket gaz-dagítják a különböz vadászatok, családi események alkalmából rendezett ünnepségek, melyek már meghatározott id ben, meghatározott formában „forgatókönyv” alapján zajlottak.

A reformkor a társasági életben is nagy változást hozott. A f úri udvarok mellett a meger -söd polgárság igényének a kielégítését is szolgálták a rendezvények. Az emberek többet és más formában kommunikáltak egymással. El térbe kerültek a kaszinók, színházak, klubok, különböz körök, egyletek, bálok, és ekkor váltak divatossá a szabadtéri rendezvények a különböz búcsúk, népünnepek A magánházaknál élénk tudományos és politikai élet folyt. „Nyílt házat” m ködtetett a Hazai Tudósítások – els f városi lapunk – szerkeszt je, Kultsár István is. Lakásán m vészek, tudósok, újságírók, politikusok találkoztak. Vitáikkal és beszél-getéseikkel el segítették, hozzájárultak a reformok kibontakozásához.

Az Osztrák – Magyar Monarchia továbbviszi a reformkori hagyományokat, melyeket az ural-kodó, Ferenc József udvari és családi rendezvényei tettek még színesebbekké. Kiemelt szerep jutott a fogadásokon étkezési szokásainak. Az ételeket majd másfélszáz f b l álló konyhai személyzete készítette el. Az ínyenc osztrák császár – magyar király nagy gondot fordított a korabeli protokolláris szokásokra. A rangsorolás betartása, betartatása, a több száz f nyi vendég ültetése, elhelyezése komoly szervez munkát igényelt. /Ma is az egyik legnehezebb feladat! / Az asztalok a b séges ételekt l roskadoztak, a fi nom ételek mellett gondot fordítot-tak a látványra, a dekorációra is. A terített asztalokon minden esetben megtalálhatók voltak a csodálatos virágdíszek, gyertyatartók, drága, nemes ev eszközök. A dekoráció feladata már akkor is a rendezvény, az esemény színvonalának emelése volt. A vallási böjtöket, vadászati tilalmakat nemcsak a polgári családokban, hanem a királyi udvarban is betartották.

Ebben az id ben a rendezvények sorát tovább gazdagították a kiállítások, bemutatók, a tár-sasági és a sportélet rendezvényei.

A századforduló közelében két jelent s esemény zajlott a f városban. Az els re 1896. ápri-lis 29-én került sor, ekkor mutatták be a Mulató Kávéházban az els mozgófényképeket. A másodikra szintén ebben az évben, május 2-án került sor, s ez a millenniumi kiállítás volt.

5_resz.indd 176 2008.09.02. 8:05:02


177

A rendezvényt az uralkodó nyitotta meg, és a Lumiére cég – a világon els ként – mozgófi l-met készített az eseményr l. A kiállításon a különböz pavilonokban a f város, a kereske-delem, a gazdaság, a hadügy, a haditengerészet mutatkoztak be, reprezentálva a haladást, melyet az ország magának tudhat Az egész napos szórakozás minden érdekl d igényét kielégítette.

A két világháború közötti id szakban is számos vásárt és kiállítást tartottak hazánkban is. Az els világháború után Amerikában jelentek meg az els céges bemutatók, rendezvé-nyek, melyeket a kés bbiekben Európa is átvett.

A második világháborút követ évtizedekben els sorban a pártrendezvények, felvonulások, demonstrációk, alkalmi táncmulatságok, sportrendezvények, szakkiállítások domináltak.

A kor legnagyobb jubileumi rendezvénye Rákosi Mátyás születésnapi partija – 1952. március 9. – volt. Minden gyárnak, vállalatnak, közintézménynek meg kellett emlékeznie az eseményr l.

Az 1956-os forradalom leverése után minden egysíkúvá vált. Mivel a kor eszménye a szocialista embertípus volt, aki aktív közösségi életet él, ezért a rendezvények vállalati, munkahelyi ese-ményekre korlátozódtak els sorban. A gyárak, intézmények, iskolák dolgozói kötelez jelleggel csoportosan vettek részt közös m vel dési esteken, színház-, mozi- és kiállítás- látogatáson. Az eseményt, a megjelentek névsorával, jegyekkel együtt – a „Brigádnaplóban” örökítették meg.

A 60–70-es években ismét el térbe kerülnek hazánkban a régi, hagyományos rendezvé-nyek. Újból tért hódítanak a színházi el adások, koncertek, bálok, jubileumi események, termékbemutatók, vállalati estek és állami fogadások. Ebben az id ben találkozunk el ször „hivatásos” rendezvényszervez kkel, akiknek els dleges feladatuk a vállalati, munkahelyi csoportok, kollektívák mozgatása, összefogása volt.

II.Rendezvényszervez cégek, intézmények

Napjainkban nagyon sokan foglalkoznak rendezvényszervezéssel az állami, vállalko-zási és nonprofit szférában is.Az els csoportba az államilag fi nanszírozott intézmények tartoznak, melyeket közfeladatok ellátására els sorban önkormányzatok hoznak létre. k fi nanszírozzák az intézmény m kö-dését, végzik annak ellen rzését, segítik szakmai fejl dését.

A vállalkozási forma lehet egyéni és társas. Célja a haszonszerzés. A m ködéséhez szüksé-ges, hogy alapt kével és a cégbíróság által elfogadott bejegyezéssel rendelkezzen. A bt., kft., formát a különböz rendezvényszervez cégek, irodák választották.

5_resz.indd 177 2008.09.02. 8:05:02

Nagy Ildikó

178

A civil, a non-profi t forma önkéntes szervez dést jelent, ahol a tevékenységet az egyesülési törvény alapján végzik. Az egyesület tevékenységét az alapszabályban rögzítik, és ezt közgy lés fogadja el. Számos alapítvány, egyesület, civil szervezet maga rendezi, koordinálja rendezvényeit.

Állami, önkormányzati struktúra a)M vel dési lehet ségek teremtése, támogatása, közösségi színtér biztosítása, jogi megállapodások létrehozása, pénzügyi támogatások. Intézményei: m vel dési házak, könyvtárak, múzeumok, m vészeti intézmények, színházak, képz m vészeti és zenei intézmények, iskolák, feln ttképz intézmények. Az önkormányzatok létrehozhatnak, m ködtethetnek vállalkozásokhoz, civil szférához hasonló szervezeteket, közhasznú tár-saságokat, közalapítványokat, köztestületeket.Vállalkozási struktúra, vállalkozásokb) Mint már utalás történt rá, a rendezvényszervez cégek általában ebben a jogi formában m ködnek. A nyújtott szolgáltatások alapján az alábbi csoportokba sorolhatjuk ket.

Teljes kör szolgáltatást nyújtó cégek II.1.

Több típusú rendezvényt szerveznek az el készületekt l az utómunkálatokig saját munka-társaikkal és alvállalkozókkal.

rendezvényügynökségek• kisebb kapacitással rendelkeznek, több alvállalkozót foglal-koztatnak reklámügynökségek• kiegészít tevékenységként foglalkoznak rendezvények szervezésévelPR-cégek• külön rendezvényszervez csoporttal rendelkeznekkonferencia- és kongresszusszervez k• más szervezetek segítségével végzik tevékenységüketinszentív irodák és utazási irodák• csak utazással, els sorban vállalatok, munkahelyi csoportok utaztatásával foglalkoznak

Teljes kör szolgáltatást nyújtó és saját kapacitással rendelkez cégek II.2.

A rendezvényeket úgy szervezik, hogy saját kapacitásukat is kihasználják. Mivel évente több ren-dezvényt szerveznek, ezért jól képzett munkatársakat foglalkoztatnak. A rendezvények lebonyo-lításához – a siker érdekében – alvállalkozókat is alkalmaznak. Nagy ügyfélkörrel rendelkeznek.

Kapacitás szerint lehetnek:parti –service: kapacitás náluk a vendéglátás•helyszínnel rendelkez cégek• technikai szolgáltatással rendelkez k •

Speciális szolgáltatókII.3. Egy –egy szakterületre specializálódtak:

hangtechnikai szolgáltatók•nyomdák•dizájnerek•

5_resz.indd 178 2008.09.02. 8:05:02


179

pirotechnikusok és luftballon dekorat rök•m sorirodák•terület-bérbeadók•

Civil szervez dések II.4.

Hazánkban a reformkor óta m ködnek. Mai tevékenységüket az 1989/II. törvény szabá-lyozza. Céljuk a közösség fejlesztése, segítése.

Jellemz ik:profi telosztás nincs•önkéntesség•függetlenség•

Területei:politika, szociális szolgáltatás, érdekvédelem•vallás•egészségügy•kultúra•környezetvédelem•

Valószín leg az elmúlt években, hónapokban valamennyien vettünk részt valamilyen ren-dezvényen. Ezek színvonala azonban eltér volt. Ennek több oka is lehet. Sokan azt gondol-ják, hogy hazánkban a rendezvényszervezés is olyan, mint a foci, mindenki ért hozzá. Ez nem így van!

Mint már említettem: a min ségi rendezvényszervezés, a rendezvényszervez i munka elképzelhetetlen szakmai ismeretek elsajátítása, helyes alkalmazása nélkül. A megjelentek profi zmust várnak el a házigazdáktól. Ennek esetleges hiánya hamar rányomja bélyegét az ese-ményre. Azt tudjuk, hogy minden rendezvény egyszeri, egyedi, sikerét nagyban befolyásolja a résztvev k száma és az, hogy a megjelentekre milyen benyomást tett az esemény, milyen váratlan, szokatlan elemekkel, meglepetésekkel színesítették a szervez k a rendezvényt.

Mit l jó, mikor sikeres egy rendezvény?ha a meghívottak számához képest sokan jönnek el, mivel ugyanannyiba kerül a rendez-•vény, ha a meghívottak 25%-a jön el, vagy ha valamennyien megjelennekha a megjelentek jól érzik magukat és a protokolláris távozási sorrend szabályait betartva, •annak megfelel id ben távoznakha a meghívottak, megjelentek számára emlékezetes marad az esemény•ha érezhet annak jellege, profi lja, érz dik a meghívó karaktere•ha elérjük kit zött célunkat•

A felsoroltak hiánya komoly gazdasági, erkölcsi hibát jelent. Ilyenkor a rendez k felel ssége el térbe kerül, mivel nagy hibaszázalékkal vagy felel tlenül dolgoztak.

5_resz.indd 179 2008.09.02. 8:05:02

Nagy Ildikó

180

Ezért nem egyszer feladat a rendezvényszervezés. Továbbra is szorgalmazzuk a felkészültséget, a csa-patmunka fontosságát, a rendszeres koordinációt, ellen rzést, vagyis a kommunikáció szükségességét.

A rendezvényszervez k munkáját hazai és nemzetközi szervezetek segítik. Nézzük a legfon-tosabbakat a teljesség igénye nélkül!

Hazai szervezetekII.5.

Magyar Rendezvényszervez k Szövetsége (MaReSz) M ködését 1992-ben kezdte. Ma több mint 100 tagja van. Célja, hogy hazánk rendezvénybarát országgá váljon, és minél nagyobb legyen szerepe a nemzetközi piacon. Tevékenységét etikai kódexének megfelel en végzi. El segíti a rendezvényszer-vez munka feltételeinek javítását, és ellátja tagjai érdekképviseletét is. Több országos egyesületnek, testületnek tagja. Részt vesz az állami és országos ünnepségeket elbíráló bizottságban.

Magyar Kongresszusi Iroda 1990 óta végzi m ködését. Non-profi t szervezet, mivel önkén-tes szakmai tömörülés által létrehozott marketingegyesület. Feladatának tekinti, hogy hazánk mint konferencia- és kongresszusi helyszín minél ismertebbé, keresettebbé váljon.

A rendezvényszervez k tevékenységét segíti a Magyar Turizmus Rt. és az Országos Idegenforgalmi Bizottság is.

Mint felügyeleti és részben irányító hatáság a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium.

Nemzetközi szervezetekII.6. 8

IACVB : International Association of Convetion and Visitors Bureaus, Kongresszusi és Látogató Irodák Nemzetközi Szövetsége – felméréseket végez a turizmus általános hatásáról, valamint a kongresszusokon, vásárokon résztvev k költési, pénzügyi szokásairól.

IAPCO : International Association of Professional Cogress Organizers, Kongresszusszervez kNemzetközi Szövetsége. A világ legjobb kongresszus szervez it tömöríti a szövetségbe. Nevükhöz f z dik a szakma 9 nyelv szótárának kiadása.

ICCA: International Congress and Convetion Association Kongresszus- és Konferencia-szervez k Nemzetközi Szövetsége Ez a legátfogóbb szervezet, hét kategóriában több mint 500 tagja van. Ez a szervezet állította össze a világ legnagyobb konferenciai adatbázisát – 9000 rendezvény adataival. 1964-t l m ködik, titkársága Amsterdamban van.

A felsoroltakon kívül létezik még több nemzetközi szervezet, de számunkra a fentiek a leg-fontosabbak, a legjelent sebbek. Hazánk valamennyinek tagja.

8 DrFaragó Hilda: Idegenforgalmi rendezvények és kongresszusok szervezése

5_resz.indd 180 2008.09.02. 8:05:03


181

III.Rendezvényfajták, rendezvénytípusok

A rendezvényfajták csoportosítási módjai:tervezett vagy spontán• 9

a szervez hivatásos vagy nem hivatásos•profi torientált vagy non-profi t•szabad vagy zárt téri•egy vagy több helyszínes•

A rendezvény jellege a szervezés célja szerint:m vészeti jelleg (el adás, koncert, fesztivál, kvízjátékok stb.)•tudományos vagy szakmai jelleg (konferencia, szimpózium, bemutató, work-shop)•közm vel dési jelleg (fesztivál, közösségi szokásokhoz f z d események) •politikai jelleg (pártrendezvények, tüntetés, nagygy lés, felvonulás stb.)•társadalmi jelleg (közgy lés, közösségi akció, fogadás, fórum stb.)•egyházi jelleg (avatási ünnepség, körmenet stb.)•sport jelleg (VB, EB, bajnokság, verseny, bemutató, olimpia stb.)•kereskedelmi jelleg (vásár, kiállítás, árubemutató stb.)•katonai jelleg (tisztavatás, koszorúzás, zászlófelvonás, szemle stb.)•alkalmi jelleg (jubileumi, kiemelked évfordulói stb.)•magán jelleg (keresztel , esküv , ballagás stb.)•egyéb jelleg•

A szervezés szintje szerint:magán vagy családi rendezvény•vállalati rendezvény•regionális, megyei, tájegységi rendezvény•állami rendezvény•országos rendezvény•világ, európai, nemzetközi rendezvény•

Marketing szempontból:kandidált / megpályázandó •adaptált / bevezetett•innovált / teljesen új rendezvény•konvencionális /továbbfejlesztett•

9 Gyarmati Ildikó: Rendezvényszervez kézikönyv

5_resz.indd 181 2008.09.02. 8:05:03

Nagy Ildikó

182

A rendezvények fajtáiIII.1.

A rendezvények színes palettáján az alábbi rendezvénytípusokat találjuk meg a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének lejegyzése alapján:

Ankét: • nyilvános szakmai tanácskozás, értekezlet, vitaülés, vitaindító el adással, hozzá-szólásokkal;Bál:• nagyobb szabású, általában szervezett táncmulatság;Bankett:• valaki tiszteletére, valamilyen esemény megünneplésére szervezett ünnepi lakoma, amely lehet díszebéd, díszvacsora, társas étkezés;Bajnokság• : legtöbb esetben egy adott sportágban, meghatározott ideig tartó verseny-zés;Bemutató• : valamilyen eseménynek els nyilvános el adása, bemutatása sokszor nép-szer sítés végett;Börze:• elfekv árukészlet alkalomszer értékesítése, nagy tételben való kiárusítása;Estély:• az esti órákban tartott, a legtöbb esetben vacsorával és tánccal egybekötött ünne-pélyes rendezvény (el fordul, hogy díszvendég tiszteletére adják);Fesztivál• : ünnepi el adás vagy ünnepi játéksorozat;Fogadás• : magas rangú vendég tiszteletére vagy különleges alkalom, esemény ünneplése vendéglátással egykekötött rendezvény;Gála:• díszes, ünnepélyes el adás;Kiállítás:• termékek, szolgáltatások népszer sítését, bemutatását szolgáló rendezvény;Konferencia• : azonos érdekl dés kör közönség részére rendezett tudományos, politi-kai stb. célú tanácskozás;Kongresszus• : nemzetközi szervezetek tagjai részére tudományos, vagy politikai céllal rendezett tanácskozás;Közgy lés:• egy szervezet, vállalat tagjainak – alapszabályban lefektetett – meghatáro-zott id szakban történ összehívása. Jogi keretek között zajló jegyz könyv készítésével egybekötött rendezvény;Parádé:• meghatározott céllal rendezett látványos ünnepség (légi, farsangi stb.);Parti:• a nap bármely szakában (tanácskozások, el adások, fi lm- és egyéb bemutatók után)/ lebonyolítható, kisebb vendéglátással egybekötött eseményShow: • látványos, szórakoztató m sor;Rooad show: • több helyszínen, azonos forgatókönyv alapján zajló rendezvénysorozatSzellemi olimpia• : adott témában, meghatározott résztvev knek meghirdetett szellemi vetélked ;Találkozó• : szakmai vagy magán céllal tervezett összejövetel;Tárlat: • képz m vészeti alkotások meghatározott ideig tartó bemutatása;Tréning:• egy adott vállalat, intézmény munkatársainak képzése;Tutorial:• oktatási, konzultációs megbeszélés, tanácskozás;Ünnepség• : ünnepi esemény, gyakran m sor színesíti;Vándorgy lés• : egy adott csoport, szervezet más-más helyszínen tartott tanácskozása.

5_resz.indd 182 2008.09.02. 8:05:03


183

Kiegészít rendezvényekIII.1.1.

Sajtórendezvények: a médiával való kapcsolattartás eszközei. Olyan PR-tevékenység, ahol információt adunk át az érintett újságíróknak, ezért ellenszolgáltatásként írásos hírt, cikket várunk a rendezvényünkr l, a termékr l, az eseményr l.

sajtótájékoztató• : egy jelent s, fontos, érdekl désre számot tartó hír, esemény alkal-mából a sajtó számára rendezett délel tti, kora délutáni eseménysajtókonferencia:• több téma, akár több napos rendezvény, mely lehet önálló, de lehet rendezvényen belüli esemény issajtófogadás• : politikai, üzleti, kulturális céllal tartott rendezvénysajtóreggeli, sajtóebéd, sajtóvacsora• : kis létszámú meghatározott újságírói csoport részére tartott étkezéssel egybekötött „baráti”hangulatú esemény, célja a meghívot-tak „képbehozása”, a hírek „kiszivárogtatása”háttérbeszélgetés• : célja a mélyebb, megbízhatóbb információhoz jutás egy adott témáról, eseményr l

A sajtóval kapcsolatban két dolgot szükséges még megemlíteni. A kapcsolattartáshoz elengedhetetlen feltétel a jó, él sajtólista. A sajtórendezvények el készítése és lebo-nyolítása közben folyamatosan szükséges az érintett sajtó informálása. Ezt els sorban sajtókommüniké (Press Release) szolgálja.

A sajtókommüniké rövid, több bekezdésre tagolt, maximum egy oldal, tényekre szo-rítkozó híranyag. A legfontosabb hírrel, „durranással” indul. Csak olyan anyagot lehet kiadni, amely fontos, jelent s, érdekl désre számot tartó hírt tartalmaz.

Egyéb kiegészít rendezvényekIII.1.2.

hölgyprogram• ill. férfi program: a delegáció azon tagjai részére szervezzük, akik a kísé-rethez tartoznakvárosnézés, hangverseny, színházlátogatás, kórház, gyermekotthon látogatás• : a dele-gáció valamennyi tagja részére szervezhet .

Tudományos rendezvényekIII.1.3. Ezek a rendezvények a hivatásturizmus fogalomkörébe tartoznak. Hivatásturizmus a mun-kával, megélhetéssel összefügg utazások összefogó neve. A résztvev k munkaid ben, a vállalat költségén vesznek részt a kiküldetésben.

5_resz.indd 183 2008.09.02. 8:05:04

Nagy Ildikó

184

Hivatásturizmus fajtái III.1.4.

Üzleti turizmus• : a külföldi üzletfelek személyes felkeresése piackeresés, üzletkötés, fel-mérés, kapcsolatfelvétel és kapcsolatápolás /szerz déskötés végett.Konferenciaturizmus:• vagy kongresszusi turizmus: a XX. század második felének ter-méke. Idetartoznak a tanácskozások, a kongresszusok, szimpóziumok, meetingek, workshopok. a rendezvény legf bb célja a kommunikáció. Népszer ségüket az isme-retszerzésnek, a felmerül témáknak, a kapcsolatteremtésnek és ápolásnak, valamint a társadalmi programok színességének és érdekességének köszönheti.Incentív turizmus:• /10/ a dolgozók ösztönzésének mai modern eszköze. Az üzleti uta-zások nagy részét teszik ki, els sorban gazdasági haszna van, a desztinációra /foga-dóterületre/ és a szezonalitásra tett hatása miatt. Elismerésként kapják a résztvev k. A külföldi úton új ismeretszerzésre is van lehet ségük, így er sebbé válhat a köt désük az anyacéghez, további intenzív munkára sarkallva ket.

Az incentív utazás minden résztvev je VIP szolgáltatásban részesül. (VIP = Very Important Person, azaz igen fontos személyiség, ezzel jelöljük, ha valakit megkülönböztetett fi gyelem-ben részesítünk.)

Állami rendezvényekIII.1.5.

Nemzeti ünnep• : meghatározott ceremóniás és protokolláris rend szerint az ünnephez kapcsolódó helyszínen tartott rendezvény. Résztvev i a politikai, társadalmi és diplomá-ciai élet képvisel iKitüntetés-átadás• : a kiemelt tevékenységet végz knek adják az 1991./XXXI. törvény és a 21/1992.HM rendelet alapján. Kitüntetési fajták: érdemrend, nagykereszt, közép-kereszt, parancsnoki kereszt csillaggal, tisztikereszt, kiskereszt vagy lovagkereszt, jel-vény,szolgálati kitüntet cím, valamint szakmai, tudományos, m vészeti címek, díjak. A kitüntetés lehet polgári vagy katonai. A kitüntetések viselését a protokoll szabályozza. A kitüntetések alapításának és adományozásának joga a mindenkori kormány elhatáro-zása szerint változik.Jegyz könyv, szerz dés aláírása: • külföldi delegációk tárgyalásának záró rendezvénye.Szigorú protokolláris szabályok szerint zajlik.

Társadalmi rendezvényekIII.1.6.

Célja a helyi civil társadalom összefogása.

ankét:• nyilvános értekezlet el adókkal, vitavezet kkelértekezlet• : vállalat, cég, hivatal tagjainak tanácskozása, célja szerint lehet tájékoztató, információ átadás, problémamegoldó és döntéshozó

5_resz.indd 184 2008.09.02. 8:05:04


185

kerekasztal-tanácskozás: • meghatározott témában, meghívott résztvev k nyilvános tanácskozása, vitája, tapasztalat- és véleménycseréjefórum• : a „nagy közönségnek” tartják, közönséghez szóló nyilvános beszélgetés, vita

Üzleti rendezvényekIII.1.7.

Az eseménymarketing körébe tartozó rendezvények, mivel alapvet céljuk, hogy a megje-lent vendégek jól érezzék magukat, és a rendez céget, a bemutató vállalatot vagy az adott áruféleséget, márkát egy jól sikerült, kellemes élménnyel asszociálják. A meghívottak: a cég, vállalat munkatársai, cél: a dolgozók ösztönzése partnerek; cél: kapcsolattartás, kapcsolat-ápolás fogyasztók; cél: széles rétegek megnyerése. Az üzleti rendezvényeket nem tudjuk minden esetben elkülöníteni egymástól. Az elemek keveredhetnek. Lehetnek:

Bemutató típusú rendezvények• – céljuk: információátadás egy termékr l, szolgáltatás-ról. Fontos a meghívottak személyes kapcsolata a termékkel. A rendezvény jellegét a meghívottak köre határozza meg. Az eseményhez kapcsolódó rendezvények lehetnek szakmai konferenciák, vásárok, kiállítások, sajtótájékoztatók és témarendezvények.Reprezentációs rendezvények• zártkör ek. Céljuk valamilyen információ hatásos, meg-lep . élményszer átadása. A rendezvény résztvev i: a meghívók, a cég érdekeinek képvisel i és a meghívottak, akiknek a rendezvényt szervezik. Nyílt fogyasztói rendezvények:• nagyközönségnek, sok résztvev nek szervezett ese-mény. A rendez k a vásárlókat, a fogyasztókat célozzák meg úgy, hogy élménynyújtás mellett er sítik saját imázsukat is.

Családi, egyéni rendezvények III.1.8.

Ezeknél a rendezvényeknél az események szervez i, el készít i, megvalósítói maguk a csalá-dok. Segít k a baráti körb l kerülnek ki. Így ezeknél az eseményeknél a szervezést „egyszerhétköznapi emberek” végzik.

Esküv és lakodalom• : általában az ember életében egyszer el forduló jelent s esemény. Az el készítést, szervezést hónapokkal el bb kell elkezdeni. (A mennyasszonyi ruhát legtöbb esetben az esküv t megel z évben le kell foglalni!) Ennek az eseménynek is forgatókönyvet készítenek, amelyben minden részletre kitérnek, hogy senki és semmi ne maradjon ki. Keresztel :• az új kis jövevény érkezése mindenki számára öröm. A ceremónia a temp-lomban, majd a családnál zajlik. A szül k, nagyszül k, keresztszül k vesznek részt a család számára emlékezetes eseményen. A pici részére mindenki ajándékot hoz, aján-dékkal kedveskedik. Az eseményt a család koordinálja.Ballagás: • olyan rendezvény, melynek két szervez je van. Ezek az iskola és a család. Míg az els minden ballagó számára ugyanazt nyújtja, adja addig a másodiknál a család min-den esetben eltér módon ünnepel, ami függ az érintettek anyagi helyzetét l, a családi

5_resz.indd 185 2008.09.02. 8:05:05

Nagy Ildikó

186

hagyományoktól, kulturáltságtól, a rokonok számától. Mindenki arra törekszik, hogy „az életbe lép ” számára emlékezetes maradjon a nap.Temetés: • legszomorúbb rendezvény, mellyel találkozunk. A búcsúztatás, a szertartás menetét az elhunyt vallása határozza meg. A gyászoló család kéréseit minden estben meg kell oldani, még akkor is, ha ezek különleges kívánságok (pl: hamvak szórása ten-gerbe). Az esemény ünnepélyes, méltóságteljes.Születésnapi, névnapi buli: • hangulatos, kötetlennek t n rendezvény, de ez is igényel szervezést. A cél az, hogy az ünnepeltért történjen minden, legyen a központ. A ven-dégek részére készül meghívó, a helyszín, a vendéglátás, a m sor, a meglepetés, az ajándék, a zene, a tánc mind-mind az ünnepeltnek szerezzen örömöt.

A rendezvények csoportosítása, a rendezvények típusai után tekintsük át azt, hogy hogyan szer-vezzünk meg egy rendezvényt, milyen feltételeket szükséges biztosítanunk ahhoz, hogy kivívjuk a megrendel és a meghívottak elismerését, hogy sikeres rendezvényt könyveljünk el.

IV.A rendezvényszervezés folyamata, a rendezvényszervezés szakaszai

Egy-egy rendezvény szervezése, lebonyolítása, a rendezvénnyel, rendezvényszervezéssel foglalkozók munkájának kiemelked állomása. A legels és legfontosabb feladat, hogy a megrendel és a rendezvényt szervez cég napi, folyamatos kapcsolatban legyen egymás-sal, mert csak így tudják egymást meger síteni, a feladatokat tisztázni, a kényes kérdéseket eldönteni és a bizonytalan döntési pontokat meger síteni. A rendezvény sikere, a cél elérése csak tiszta, korrekt együttes munkával lehetséges. Így lehet elérni, hogy a megrendel elége-dett legyen, a szervez pedig újabb sikert tudjon magának és cégének, ezzel tovább növelve a szervez k elismertségét.

A rendezvényszervezés szakaszai, feladatai: tervezés1. el készítés, szervezés2. lebonyolítás3. utólagos feladatok4.

A kiemelked állami, minisztériumi, nagyvállalati rendezvényeket pályázat útján – a közbe-szerzési törvénynek megfelel en – nyerik el a rendezvényszervez cégek.

5_resz.indd 186 2008.09.02. 8:05:05


187

TervezésIV.1.

A kezdeti szakasz nem azonos a megrendel és a rendezvényszervez számára. A megren-del számára már az „ötlet születésekor” elkezd dik a tervez munka. A szervez k a célt és a tartalmat kell, hogy összhangba hozzák.

Információgy jtés – mit? – miért? – hogyan?, ezen belül a megrendel cég adatainak •„feltérképezése” (piaci helyzete, gazdasági paraméretei, termékei, kommunikációs sajá-tosságai, marketingstratégiája, el z rendezvényei, kapcsolatai stb.),a szerzett információ értékelése, feldolgozása,•az eseménnyel kapcsolatos célok és elvárások összegzése, írásos formába öntése. •

Az anyagot a megrendel állítja össze, majd ez alapján készíti el a sajátját a rendezvényszerve-z je is. (A pályázathoz szükséges.) Terjedelme maximum 2 oldal a mellékletekkel együtt.

Tartalma: érthet , tömör, vendégcentrikus a következ ket kell tartalmaznia:10

az ügyfél adatait, •a megbízás célját, •a cég szándékát, •a rendezvény jellegét, mellyel a célt el kívánják érni,•a rendezvény tervezett idejét,•a marketingcélt,•a meghívandó vendégkört, •a kötelez elemeket (m sor, vendéglátás),•a korábbi tapasztalatokat,•a költségtervet,•a részletes koncepció elkészítéséhez szükséges id t.•

További feladatok:az írott anyag el terjesztése személyes prezentációval, •a részletes koncepció elkészítése, kidolgozása,•tételes, részletes – költségcsoportok szerinti – költségterv készítése,•a feladatok ütemezése.•

A fenti feladatok elkészítése után dönt a megrendel , hogy ki nyeri el a pályázatot. A döntést követi a végleges ajánlattétel, ezt követi a megbízás és a szerz déskötés (írásos).

10 .Forrás: Járási Anikó Rendezvényszervezés

5_resz.indd 187 2008.09.02. 8:05:05

Nagy Ildikó

188

El készítés, szervezés IV.2.

Ebben a szakaszban d l el minden – a rendezvény sikere, megfelel , elégend összeget ter-veztünk-e, sikerült-e mindent úgy megszervezni, hogy gördülékeny legyen rendezvényünk. Ekkor szükséges a rendezvény helyszínének végleges bejárása, valamint a feladatok és a területek elosztása, pontosítása, zavaró tényez k kisz rése. Végleges rendezvényterv készí-tése. Szakmai és szórakoztató programok összeállítása, szükséges írásos anyagok begy jtése. Gasztronómiai események tervezése. (Meghívottak, visszajelzések.)

A felel sök, megbízottak id nkénti ellen rzése, beszámoltatása. Szükséges helyszínrajz, látványterv, sajtó- és médiaterv készítése. Elfogadás után reklám, hirdetések indítása: pla-kátok, szórólapok, TV, rádió stb. Stáblista összeállítása; tartalmazza a közrem köd k, a feladatvégz k, a beszállítók és a megrendel adatait, elérhet ségeiket. Szerz déskötésekszponzori, vállalkozói, megbízási, bérleti, nyomdai, reklám, terjesztési stb. Szükséges enge-délyek beszerzése a felügyeleti szervekt l, polgármesteri hivatal, ÁNTSZ, t zoltóság, rend r-ség, elektromos m vek, stb. Költségvetés véglegesítése, forgatókönyv elkészítése. A meghí-vók, VIP- jegyek kiküldése. A közrem köd kkel szerz déskötés m vészek, biztonsági sze-mélyzet, rendez k, ruhatárosok, egészségügyi személyzet stb. fontos: m ködési területük, feladataik pontosítása, elvárásaink tisztázása! Sajtótájékoztató megtartása lehet a hirdetések indításánál is. F próba, bejárás. (Minden érintettel!)

Minden rendezvényhez szükséges forgatókönyvet készíteni.

Forgatókönyv – program IV.3.

„A rendezvényszervez munka fontos része az események tartalmi és formai megtervezése. A rendezvény sajátos elképzeléseit, szervezési feladatait, azok ütemtervét és lebonyolításának módját foglalja magában.”11

„A rendezvény lebonyolításának részletes logisztikai ütemterve 3 szakaszból áll: építés, lebonyolítás, bontás.” 12

Milyen legyen? Áttekinthet , reális, jól érthet , szerz désekkel alátámasztott, minden rész-letre kitér, a rendezvény minden mozzanatát tartalmazza, id ponttal, felel sökkel együtt. (B terv, menekülési útvonal.)

Összegezve: tartalmazza: az id pontot, dátumot (év, hó, nap,óra, perc)•az esemény részletes leírását•egy-egy feladat elvégzéséért felel s személyt •

11 Gyarmati Ildikó. Rendezvényszervezési kalauz12 Járási Anikó: Rendezvényszervezés

5_resz.indd 188 2008.09.02. 8:05:05


189

a feladat végrehajtásért felel sök nevét•a közrem köd k érkezésének, távozásának idejét•

A nagy rendezvényeknél a programforgatókönyv mellett részletes technikai forgatókönyvet készítünk, amely sokkal részletesebb, mint a rendezvény forgatókönyve, és minden techni-kai elemet, szükségletet tartalmaz.

Forgatókönyv szakaszainak áttekintéseIV.3.1.

Kivitelezési szakasza) – a rendezvény helyszínének „építése”, beszállítók fogadása, elhe-lyezésük, helyszíni feltételek ellen rzése, technikai berendezések szerelése, ellen rzés, próba.Lebonyolítási szakasb) z – a vendégek érkezése, VIP vendégek fogadása. A rendezvény megtartása. A házigazda, azaz a rendezvényszervez folyamatosan fi gyeli, ellen rzi az eseményeket. Mindig a történések el tt jár, örök készenléti állapotban van. A korábban távozóktól illik elbúcsúzni, meghívó cég ajándékát átadni (virág, reklámajándék stb.) „Tömeges” távozásnál ruhatár üzemeltetésének segítése, felmerül taxi-igények megol-dása. Figyelni kell a protokolláris el írások, szabályok betartására és soha nem szabad elfelejteni, hogy minden a vendégért van!Bontási szakaszc) – a vendégek és a vendéglátók távozása után kezdhet el. Beszállítói és a cég saját anyagainak külön összeállítása, elszállítása. A terület rendezett, tiszta átadása jegyz könyvvel.

Fontos! Minden közrem köd nek, segít nek, dolgozónak a helyszínen meg kell köszönni a munkáját. A rendezvény szervez je els nek érkezik, és utolsónak távozik a helyszínr l.

Utómunkálatok – a lebonyolított rendezvény értékelése IV.4.

A célok megvalósításáról egyeztetni kell a megrendel vel. A rendezvényszervez k egy-más között értékelik munkájukat, megkérdezik err l a közrem köd ket, az el adókat. –A lehet séghez mérten megszondázzák a részvev ket is.

Minden segít nek, beszállítónak köszön levelet juttatnak el. A média részére tudósítá-•sokat készítenek. A rendezvényr l készült anyagok (fotó, videó, sajtó) összegy jtése, archiválása. A ren-•dezvénnyel kapcsolatos pénzügyi számlák ellen rzése, igazolása. Gazdasági elszámo-lás, értékelés.

5_resz.indd 189 2008.09.02. 8:05:06

Nagy Ildikó

190

V.Oktatási vállalkozások rendezvényeinek típusai

„A tudományért, amit elad, csupán annyit kérhet, amennyit a vev nek hoz a konyhára.”(Bertolt Brecht: Galilei élete)

A feln ttképzés az eltelt 15 évben nagyon sok változáson ment át értéke is n tt. A meglév piaci viszonyok között leghamarabb a „tudáspiac” alakult ki. Az el z rendszerek tapasztalatait fel-használva b vült, átalakult és a piacnak megfelel en, a korszer tudást kínálja fel, azt értékesíti.

A feln ttképzés jelent ségét Koltai Dénes a következ kben foglalja össze:

„A feln ttképzés szerteágazó nagy rendszer, amiben az iskolarendszer mellett jól megfér a munkaer -piaci képzés, az idegennyelv-oktatás, a menedzser-, a katonai képzés, a szakmai oktatásnak elvitathatatlan a szerepe a szociális és személyzeti munkában is. Nem csoda, hogy a legutóbbi évszázad megteremtette a gyakorlat tudománya: az andragógiát. Az andragógia tudománya ezer szállal köt dik a pedagógiához, a pszichológiához és a szociológiához.”

A feln ttképzéssel foglalkozó vizsgálatok, kutatások bizonyították, hogy a feln ttek tanulási szokása, képessége alapjaiban megegyezik a gyermekekével. A feln ttek tanulási képességeit befolyásolja a biológiai regresszió, a szociális és kulturális helyzetük, az id hiány és – néha – a szégyenérzet. Az oktatást, képzést minden intézményben segítik a kulturális, közm vel dési rendezvények.

Ennek fontosságát felismerve az oktatási vállalkozások, non-profi t szervezetek érdekl dési körüknek, profi ljuknak megfelel en szakosodtak. Létrejöttek olyan vállalkozások, melyek a vállalatok, cégek dolgozói részére szerveznek oktatási rendezvényeket. Az oktatási anya-got egyeztetik a munkaügyi központokkal, melyet, ha megfelel , elfogadnak, regisztrálnak. A tematikánál el fordul, hogy a szervez k a megrendel kérésének, igényének megfelel en – az elérend cél érdekében – változtatnak az összeállításon.

Az oktatással foglalkozó intézmények képzési, tanácsadói tevékenységükkel hozzájárulnak a „megrendel ” munkatársainak szakmai és üzleti képességeinek, gondolkodásmódjának fejlesztéséhez személyre szabott formában. (Az el z ekben már történt róluk említés.)

Amint tudjuk, a közm vel dési módszer szituációfügg , megválasztását számos tényez , ese-mény befolyásolja.

A leírtakat felidézve a közm vel dési rendezvények legfontosabb kérdései: ki felel s a ren-dezvényért milyen a szervez felkészültsége; miért rendezzük, mit szervezünk, mi a célunk,

5_resz.indd 190 2008.09.02. 8:05:06


191

mit szeretnénk elérni, mire kívánunk ösztönözni; mikor és hol zajlik, megfelel -e az id zítés; és utoljára, de nem elhanyagolhatóan, hogy mib l tartjuk, mib l fi nanszírozzuk az eseményt, ebb l milyen személyi és tárgyi feltételek biztosítottak részünkre.

Célunk megvalósításához ismernünk kell az érintettek gondolkodásmódját, mert ez alapján tudjuk megválasztani azokat a módszereket melyekkel a feladatot meg tudjuk valósítani és elérjük a célunkat. Minden esetben az adott célcsoport ismeretei, problémái, szükségletei és igényei azok, melyek meghatározzák, hogy mit kell tennünk, hogy programunk, esemé-nyünk, rendezvényünk sikeres legyen, és ehhez milyen módszert válasszunk.

A különböz közm vel dési hatékonysági vizsgálatok bizonyították, hogy akkor eredmé-nyes tevékenységünk, ha az adott feln ttképzési intézetben a hallgatók aktívan részt vesznek a munkában. A kapott, a hallott információt az érintettek 25%-a jegyzi meg; de ha ezt látja is, akkor az arány már 50%; amennyiben lehet sége van arra, hogy saját tevékenységével is közrem ködjön, a megértési, megjegyzési hatékonyság 75%.

Rendezvénytípusok

El adás

„egy téma monologikus, részletes szóbeli kifejtése szakért személy által” 13

„szakért által tartott beszéd; a hallgatóságnak általában nincs lehet sége kérdések feltevésére”14

„el re meghatározott témában, el re meghatározott ideig, el re felkért el adók tartanak ismertet t, a végén kérdéseket lehet feltenni”15

Olyan esetben javasolt tartani, ha új információt gyorsan szeretnénk átadni.

A megjelentek fi gyelési hatékonyságát szem el tt tartva az el adás javasolt id tartama egy-másfél óra.

Felépítése

bevezetés – célja az érdekl dés felkeltése, alapfogalmak tisztázása,•a téma kifejtése – az adott téma megvilágítása, részletezése, megoldása, szemléltetés, a •példák felvetése,összegzés, zárás, a probléma megoldásának feltárása. •

13 Kraicné dr. Szokoly Mária: Módszertár14 Zsobrák Ferencné: Referensi és rendezvényszervezési ismeretek15 Dr. Faragó Hilda: Idegenforgalmi rendezvények és kongresszusok szervezése

5_resz.indd 191 2008.09.02. 8:05:06

Nagy Ildikó

192

A meghíváskor, felkéréskor az el adóval tisztázni kell, hogy mit várunk el t le, kikhez, milyen felkészültség csoporthoz szól, mi az el adás célja, milyen kapcsolódó programokat szer-veztünk, hol, mikor tartja el adását és milyen technikai eszközök állnak rendelkezésére.

Az el adás akkor sikeres, ha az el adó alapos, felkészült, megnyer , szuggesztív egyéniség, ha a megjelent hallgatóknak – aránylag – rövid id alatt sok ismeretet ad át, ha a kapott információt szemléletessé teszi, ha a hallgatóság felkészültsége, értelmi szintje azonos.Az el adás a hallgatótól, a megjelentekt l érdekl dést, intenzív fi gyelmet igényel.

Fontos: amikor a kiválasztott el adót felkérjük az el adás megtartására, írásban megállapo-dunk, szerz dést kötünk vele, mely tartalmazza részletes elvárásainkat, az elérend célt, az el adással kapcsolatos tudnivalókat (hely, id , résztvev k, díjazás stb.). Lényeges az el adó-val való személyes kontaktus kialakítása is.

Tanbeszélgetés, konzultáció: célja az el adás merevségének feloldása. Az el adó kérdése-ire, problémafelvetéseire a hallgatók adnak választ. Arra kell törekedni, hogy megválaszolat-lan kérdés ne maradjon.

A hagyományos módszerek mellett el térbe kerülnek azok a rendezvények, melyek a csopor-tok, a hallgatók aktivitására építenek. Eredményes munkát akkor végezhetünk, ha ismerjük a csoportok bels megoszlását, tagolódását és azokat az érzelmi szálakat, melyek a csoporton belül léteznek, ha ismerjük azt, hogy ki kivel kommunikál, kivel beszélget és hogyan.

Kommunikációs alakzatok

aa) sztár vagy csillag – a csoport központi alakja, vezéregyéniség, nem szereti mindenki, de hatását mindenki érzi,ab) sündisznó vagy magány – mindenkit elutasít, t is mindenki elutasítja, remete,ac) peremfi gura – szeretne a társaihoz közeledni, „láthatatlan”, senki nem veszi észre,az d) útitárs – olyan társasági ember, aki többnyire a háttérben marad, szeret a sztár udva-rához tartozni,ae) pár – szoros érzelmi kapcsolat tartja össze ket, ez lehet baráti vagy szerelmi kapcso-lat, közös feladatoknál minden esetben egymást választják,af) klikk – több ember közötti szoros kapcsolat, csoportos munkában csak együtt dolgoz-nak, küls t nem engednek közel magukhoz.

A fenti kommunikációs módszereket csak olyankor lehet alkalmazni, ha jól ismerjük a hall-gatóság összetételét, képzettségüket, a csoporton belüli kapcsolatukat, valamint a csoport, a foglalkozás vezet je olyan személy, aki igazi egyéniség, a szakma jeles képvisel je és alkal-mas a feladat ellátására.

5_resz.indd 192 2008.09.02. 8:05:06


193

A fenti aktivizáló módszerek a kulturális animációs elméletre, animációs eseményekre épül-nek.16 Ez a francia elmélet a kis csoportok, közösségek aktivizálását jelenti. A csoport-, a ren-dezvényvezet , illetve az animátor feladata, hogy belülr l aktivizálja a csoportot. Munkáját akkor végzi jól, ha ismeri a csoport életkori, társadalmi és helyi sajátosságait.

A feln tt csoportokra, a feln ttekre általában jellemz a fi zikai, szellemi, társadalmi érettség. A 25 év feletti n k és férfi ak – a feln ttek – eltér érdekl dési körrel rendelkeznek. A n kels sorban a családot, kultúrát, egészséges életmódot részesítik el nyben, a férfi ak pedig a sportot és a politikát. A feln tteknél el térbe kerülnek a verbális kifejezési módok és a viták. A feln ttek munkáját folyamatosan analizálni, értékelni kell.

Az aktivizáló módszer lehet: csoportmunka, kérdez módszer, szituációs módszer, vita-módszer.

A csoportmunka a legelterjedtebb módszer. A tevékenységet végezheti az érintett fogla-kozás valamennyi résztvev je, így a plénum és az ebb l létrejöv csoportok. A csoport bizalomra épül, ahol mindenki aktivizálható, nem jellemz a hierarchia, és egyéni ötletek is kivitelezhet ek

A csoportokra jellemz : a „mi-tudat” – egyek vagyunk, összetartozunk

a közös cél,•egymásra utaltság,•a közvetlen kommunikáció,•a csoportdinamika.•

Kérdez módszerek:

Interjú a) – amikor egy el re felkért szakembert kérdeznek a résztvev k. Hiteles, felkészült interjúalany el segíti a hallgatóság kérdez -kedvét.Szakért k módszere b) – az adott témában jártas szakemberek meghívása, célja informá-cióátadás a választott témáról, a megjelentek bevonásával. A felvezet témák után a jelenlév k kérdeznek a rendezvényt levezet segítségével.Kerekasztal-beszélgetésc) – olyan nyilvános tanácskozási módszer, ahol az asztak körül helyet foglalók egyenrangúak,mindenki kérdezhet a szakembert l, szakemberekt l. A hozzászólások protokollmentesek és informálisak. Hatékonyságát csak kisszámú cso-port esetén fejti ki, ha nagy az érdekl dés, ha nagy létszámú a hallgatóság, akkor a telekommunikációs eszközök segítségével zajlik a rendezvény.Fórumd) – nagy csoportnak, közönségnek szóló nyilvános vita. Szabad véleménynyilvánítás, a felvetett témához mindenki hozzászólhat. Az érintett vagy a meghívott személyek válaszolnak a felvetett kérdésekre.

16 Járási Anikó: Rendezvényszervezés

5_resz.indd 193 2008.09.02. 8:05:07

Nagy Ildikó

194

Vitae) – „szellemi párbaj”, az egymásnak ellentmondó nézetek kifejtése, ütköztetése, a part-ner meggy zése, konszenzus megteremtése. A rendezvény gördülékenységéhez szükséges a vitapartnerek felkészültsége, illetve a vitázók között legyen olyan, aki szembeszáll vagy ellentmond. A rendezvényszervez feladata az el készítés valamint a vita levezetése.Szituációs rendezvényekf) , eset- és szerepjátékok: a résztvev k képzeletbeli, konfl iktus- helyzetbe kerülnek. Saját elképzeléseik, illetve ismereteik alapján oldják meg, játsszák el a feladatot. Ez a rendezvénytípus fejleszti a megjelentek empátiás, együttm ködési kész-ségét, lehet séget ad a viselkedési formák gyakorlására, a csoportkohézió fokozására.M vészeti rendezvényekg) : hangverseny – komolyzenei m bemutatásakoncert – komoly- vagy könny zenei bemutatókiállítás – képz m vészeti, m vészeti alkotások bemutatása Ezek rendezvények – a legtöbb esetben – nyilvánosak, nagy néz számot mozgatnak, néha több napon át tartanak.Konferenciah) – el re meghatározott napirend, program szerint zajló értekezlet. A nyitó el adás után a hallgatóság kérdezhet véleményt mondhat vitatkozhat. Szervezése igen összetett és bonyolult feladat. Sok a közrem köd , ezért a feladatok pontos elosztása és ütemezése nagyon fontos.Kongresszusi) – pedagógusok, hallgatók, egy szakma, kulturális vagy más közösség nagy létszámú képvisel inek rendszeres, meghatározott gyakoriságú találkozási formája. Kötött, csak a szervezet tagjai vehetnek részt rajta.Sajtótájékoztatój) – amennyiben a feln ttképzési intézetnek, cégnek, vállalatnak új, köz-érdekl désre számot tartó, mindenkit érint híre van, akkor tartjuk.

Az el z ekben felsorolt rendezvényeknél a rendez kre, a rendezvények szervez ire háruló feladatok hasonlóak, ill. megegyez k a társadalmi rendezvényeknél leírtakkal. Felidézzük a fontosabb pillanatokat, momentumokat: minden rendezvény egyedi, a vendégért van, a meg-rendel kéréseit meg kell oldani. A rendezvényszervez k és a közrem köd k feladata, hogy a rendezvény zökken – és problémamentes legyen. A legkisebb rendezvényt is forgatókönyv segítségével valósítjuk meg, mely felépítését tekintve program és technikai részb l áll.

A helyszín kiválasztása, a technikai berendezések száma a hallgatóság létszámától függ. (Pl.: míg a kerekasztal-beszélgetés megoldható egy mikrofonnal, addig a fórumnál, több álló és hordozható mikrofonra van szükség. Amennyiben az intézmény nem rendelkezik megfeleltechnikával, akkor bérelni szükséges. A szállítólevelet és a számlát minden esetben ellen-

rizni, majd szignálni kell. A technikai felszereléseket hozzáért személy kezelje, a rendez-vény el tt a szervez k gy z djenek meg hibátlan m ködésükr l. A rendezvény, az esemény el tt a helyszín és a kiszolgáló egységek, termek (büfé, ruhatár, mosdók) tisztaságát, beren-dezését és felszereltségét ellen rizni szükséges. A felmerül hiányosságokat azonnal pótolni kell. A helyszínek dekorálásáról –amennyiben szükséges – gondoskodni kell.

Az esemény el tt – legalább 10-12 nappal korábban – tájékoztatni kell az érdekl d ket, (pla-kátok, megállító táblák, az iskolai újság, rádió stb.). A VIP vendégek részére elegáns gesztus, ha a meghívót a rendez k személyesen adják át.

5_resz.indd 194 2008.09.02. 8:05:07


195

A segít knek, a lebonyolítóknak kifogástalan munkája, viselkedés- és megjelenés kultúrája legyen. A rendezvény sikeres lebonyolítását segíti a megfelel reklám- és marketing-stra-tégia. A zárást a megrendel vel közös értékelés, a köszönetmondás, valamint a pontos, az el írásoknak megfelel gazdasági elszámolás követi.

A munkatársak képzettségének emelése, készségeiknek fejlesztése, egyéniségüknek jobb kibontakoztatása, a csapatszellem er sítése, a vezet képzés, a feladatok megoldásának haté-konysága, annak fokozása minden munkaterületen egyre inkább el térbe kerül. Ezért a vállala-tok, cégek olyan oktatási rendezvények iránt érdekl dnek, melyek a fentieket segítik el .

Az önálló képzési vállalkozó, vagy képzést végz társulások az eltelt években a továbbképzáltalánosan elterjedt típusává váltak. Szolgáltatásaikat felajánlják mind a cégeknek a vállala-ton belüli továbbképzés céljára, valamint a nagy továbbképzési intézményeknek /iskoláknak/ a vállalat kereteit meghaladó képzésekre is.

A feln ttoktatásra szakosodott cégek, non-profi t szervezetek oktatásaikat els sorban trénin-geken bonyolítják le. Erre az oktatási formára els sorban a gyakorlatiasság a jellemz . A megrendel nek, a szervez knek az a céljuk, hogy az el adások anyagait, az elhangzottakat a résztvev k a lehet legrövidebb id n belül hasznosítani tudják. A célok megvalósításához szükséges a cég el zetes igényének, a „hallgatók” készségszintjének felmérése; valamint a cég elvárásainak megfelelni. A szervez knek a megrendel vel közösen kell kialakítani azo-kat az eszközöket, melyekkel a kívánt célt elérik.

A programok célja, hogy az egyén megismerje önmagát, segítse abban, hogy szükségleteit a célokhoz tudja rendelni, lássa helyét, szerepét a társadalomban, tehát az, hogy a résztvev kminél hatékonyabbá, sikeresebbé váljanak, és majdani tevékenységükkel a társadalom egé-szének m ködését segítsék el .

Külön csoportot képeznek az outdoor alapú kommunikációs készségfejlesztési tréningek

Jellemz i: csapatépít képzés, egész évben tartható, bárhol megrendezhet , ha a létszámnak megfelel felszerelések és pálya áll a rendez k részére. Létszám: 8 f és 80 f között ideális.

Készség, képesség és szemlélet jelleg kompetenciák

kommunikációs feladatok megoldása, gyakorlása; kommunikációs eszközök használata, •empátia és tolerancia fejlesztése; bizalom er sítése; egyéni- és csoport-érdekek egy-sége,összetartás; együttm ködési készség gyakorlása, fejlesztése; konfl iktuskezelési technikák, •gyakorlása; kreativitás és problémamegoldó készség fejlesztése.

5_resz.indd 195 2008.09.02. 8:05:07

Nagy Ildikó

196

Tudás jelleg kompetenciák

hatékony befolyásolás és meggy zés eszközei; a kommunikáció hatékonyságát segít•eszközök; a kommunikáció verbális és nonverbális csatornái; horizontális és vertikális •kommunikáció; hatékony befolyásolás és meggy zés eszközei.

Indoor tréning

Vezet i, értékesítési, kommunikációs, ügyfélszolgálati, projektmangement- tréningek általában.

A szervez k tréningjeiken természetes összhangra törekszenek, amit a spártai körülmények-t l a paradicsomi békességig valósítanak meg.

A rendezvények el segítik a feln ttképzés megvalósítását, sokszín ségükkel vonzóvá, érde-kessé teszik az érintett intézményt az érdekl d k számára. A rendezvények nyitottsága, min -ségi, pontos lebonyolítása, programok, célok tartalmi megvalósítása a legjobb marketing tevé-kenység, mely sok érdekl d t, beiratkozott hallgatót jelenthet a feln ttképz intézménynek.

Iskolákban, tanintézetekben el forduló rendezvények

alapk letétel,•anyák napja,•apák napja,•állami vezet látogatása,•bál (alapítványi, farsangi, stb.),•ballagás,•búcsúztatás (kollega távozása, stb.),•díjátadás,•civil szervezet köszöntése,•épület, m alkotás, egyéb létesítmény avatása, átadása,•emléknap – aradi vértanúk emléknapja,•év végi értékelés,•el léptetés, kitüntetés, kinevezés,•erdei iskola megnyitása,•évforduló,•évnyitó, évzáró,•fesztivál (zenei),•gyermeknap,•halloween-party,•jótékonysági rendezvény,•kicsinyek köszöntése,•karácsonyi ünnepség,•

5_resz.indd 196 2008.09.02. 8:05:07


197

kiállítás,•kirándulás,•koszorúzás,•majális, madarak és fák ünnepe,•március 15-ei ünnepség,•Mikulás,•n nap,•névnap (pl: Erzsébetek, Katalinok, Máriák köszöntése stb.)•nyugdíjazás, nyugdíjas-rendezvény,•nyílt nap, bemutató foglalkozások,•október 23-ai ünnepség,•pedagógusnap,•színházlátogatás,•sportesemény, sportolók köszöntése,•szóbeli érettségi megnyitása, zárása,•verseny, vetélked ,•vendég köszöntése.•

(A felsorolás a teljesség igénye nélkül készült, és természetesen azok a rendezvények is el -fordulhatnak, melyekr l már az általános részben történt említés.)

Iskolai rendezvényeknél is szükséges rendezvényi és technikai forgatókönyvet készíteni, amely – a fent leírtakon túl – tartalmazza a rendezvény id rendi lebontását, kapcsolva hozzá az aktuális eseményt és a felel s, felel sök nevét.

Az oktatási intézményekben zajló rendezvényeknél a legtöbb esetben beszédre is sor kerül. Bárhol zajlik az esemény, az el adónak (a beszél nek) a helyszínt, a helyszín adottságait az el adás megkezdése el tt szükséges megismernie.

Milyen szempontokat szükséges fi gyelembe venni nyilvános szereplésnél:

az el adó személyisége• 17,a beszéd tárgya,•a beszéd témája,•a beszéd célja,•az el adás módja,•az el adás m faja,•a hallgatóság,•a beszéd helye,•a beszéd légköre,•a beszéd küls , protokolláris körülményei.•

17 Forrás: A szónoklás m vészete Balázs Géza (Raab Kiadó)

5_resz.indd 197 2008.09.02. 8:05:08

Nagy Ildikó

198

Kommunikációs körülmények

a fi zikai (küls ) környezet,•a szellemi (bels ) környezet,•egyéb körülmények, szempontok.•

A lelkiismeretes, jó el adó minden eshet ségre felkészül, ett l eltekintve váratlan esemé-nyek, helyzetek ilyenkor is el fordulhatnak (késés, kedvez tlen id járás, váratlan hallgatói reakció). Ellenkez esetben a körülmények „áldozata” lesz az el adó.

A retorikai meghatározó tényez k

szerepl k• : ki? kinek?fi zikai (küls ) környezet:• hány percben?, hol?, kihez?, milyen öltözékben? VIP vendé-gekszellemi gondolati (bels ) környezet• : mir l?, mit?, miért?kommunikációs (nyelvi) megvalósulás• : mit?, hogyan?, miképpen?egyéb küls szempontok• : mennyiért?, minek?

A felszólalás id tartama rendszerint mindig az adott helyzett l, a küls körülményekt l függ. A kommunikációs körülmények áttekintésénél legfontosabb szempont (mint már említés történt róla), hogy milyen elvárásai vannak a hallgatóságnak, milyen a vendégek igénye, t r képessége.

A helyszín alapvet en meghatározza az el adás jellegét. Nagyon fontos!

szabad tér,•zárt tér.•

A szabad térnél sok olyan küls tényez vel kell számolni, melyek zavarólag hathatnak a ren-dezvényre (a közeli nagy járm forgalom, repül gép zaj,stb.). Az id járás viszontagságaival is feltétlenül számolni kell.

Bels térnél a terem akusztikai jellemz i, a megjelentek létszáma, berendezés, dekoráció az, ami befolyásolhatja választásunkat.

Az alkalomnak és helynek meghatározó szerepe a cél fi gyelembe vételével lehet:

iskola,•munkahely,•lakossági fórum,•szervezeti összejövetel,•alkalmi összejövetel,•nemzetközi rendezvény.•

5_resz.indd 198 2008.09.02. 8:05:08


199

Finanszírozás és szponzorálás

A feln ttképzésben a résztvev k a továbbképzés nagy százalékát saját maguk fi nanszírozzák. A szakmai továbbképzés fi nanszírozása összetett folyamat, a részvételi díja magán, illetve közpénzek és állami támogatások keverékéb l áll. Ezekb l a pénzekb l, valamint az elnyert pályázati összegekb l történik a rendezvények fi nanszírozása is. A rendezvények költségve-tésénél fi gyelembe kell venni a fi x és változó költségeket. Fix költség pl.: terem-, technikai berendezések bérleti díja, nyomdaköltség, tiszteletdíjak stb. Változó összeg lehet az étke-zések díja, mivel létszámfügg . A rendezvényre, az eseményre fordítható összeg 10%-át javasolt tartalékolni az el re nem látható kiadásokra.

Minden intézménynél, minden vállalatnál növekv igény mutatkozik a rendezvények szpon-zorálására. A szponzor számára a rendezvények meghívottjai jelentik azt a célcsoportot, ahol terméküket vagy szolgáltatásukat élményt nyújtó környezetben, egy kellemes esemény kere-tében ismerheti meg az érintett közönség. Szponzorok megjelenése, bevonása, megnyerése nélkül sok rendezvény részvételi díja – többek számára – elérhetetlen lenne. Szponzorálás, szponzor minden rendezvénynél megjelenhet, de els sorban azok az események a kapó-sak, ahol a megjelentek köre jelent s közszerepl kb l áll, vagy olyan a termékháttér, hogy a szponzorcégek így tudnak hatni a szakmai képvisel kre. A rendez k feladata, hogy ne jelenjen meg szponzorként ugyanazon termék, cég vagy szakma azonos képvisel i (Pepsi- és Coca Cola, OTP és K&H Bank). Etikátlan, és a fi gyelmetlenség kellemetlenséggel járhat. A szponzorokkal is ajánlott megállapodást, szerz dést kötni, melyben minden elvárás, kérés és ellenszolgáltatás szerepeljen. A szponzorálás a legtöbb esetben ismeretségen, kapcsola-ton alapszik, de találkozunk olyan szponzorkeres cégekkel, amelyek (magas) jutalék ellené-ben célirányosan keresik meg a partnereket. (Nem könny , nem egyszer feladat szponzort találni.)

A szponzorálási díj (vagy természetbeni juttatás) a rendez k számára haszon, mivel a költ-ségvetés, a forgatókönyv készítése, a szerz déskötések ideje jóval hamarabb megtörténik, mint ahogy megnyernénk a szponzorokat.

A kompetens munkavállaló szerepe az utóbbi id ben változott. Ha a kompetencia fogalmát összehasonlítjuk az olyan fogalmakkal, mint tudás, képesség, készség, akkor azoktól abban különbözik, hogy itt olyan képességr l van szó, melyet nem lehet tanítani. A tréningek és a különböz rendezvényeken való megjelenés, az ezeken való aktív közrem ködés azonban segít abban, hogy „növekedjen”.

„Annak a tanulásnak az el mozdítása, mely kompetenciák megszerzését teszi lehet vé, jelenti a feln ttoktatás egyik legfontosabb jöv re vonatkozó feladatát.”

(John Erpenbeck)

5_resz.indd 199 2008.09.02. 8:05:08

Nagy Ildikó

200

Ellen rz kérdések

Mit nevezünk feln ttképzésnek, mi a léte, alapja?1.

Hogyan lehet csoportosítani az oktatási módszereket?2.

Mit ért „az életen áttartó tanulás alatt”?3.

Mit ért közm vel dés, közm vel dési módszer alatt? 4.

Mi a rendezvény? – fogalma, meghatározása 5.

Mi a rendezvényszervezés, mit foglal magában?6.

Mit tud az el z korok, társadalmak rendezvényeir l?7.

Hogyan alakultak ki a rendezvényszervez cégek, milyen társulásokat ismer, mi a feladatuk?8.

Hogyan lehet csoportosítani a rendezvényszervez cégek?9.

Milyen hazai és nemzetközi rendezvényszervez cégeket ismer?10.

Hogyan lehet csoportosítani a rendezvényfajtákat, rendezvénytípusokat?11.

Kérem, sorolja fel a rendezvényfajtákat (MTA)!12.

Milyen kiegészít rendezvényeket ismer?13.

Kérem, sorolja fel a rendezvényszervezés folyamatait, a rendezvényszervezés szakaszait!14.

Mi a forgatókönyv, mit tartalmaz? (rendezvény- és technikai forgatókönyv)15.

Kérem, sorolja fel az oktatási vállalatok rendezvényeit! (rendezvénytípusok, felépítésük)16.

Milyen kommunikációs alakzatokat, módszereket ismer?17.

Mi a jellemz , mit tud a konferenciák szervezésér l?18.

Mi a tréninget szervez k feladata, mi tud a tréningr l?19.

Mi a szponzorálás, hogy történik a szponzorok megnyerése?20.

Hogy történik a rendezvények, oktatási rendezvények fi nanszírozása?21.

5_resz.indd 200 2008.09.02. 8:05:08


201

Milyen rendezvények fordulhatnak el az oktatási intézményekben?22.

Készítsen – adott témához:23.

meghívótforgatókönyvet rendezvénylapotköltségtervet!

5_resz.indd 201 2008.09.02. 8:05:09

Nagy Ildikó

202

Mellékletek

1. sz. melléklet: Megbízási szerz dés / minta

2. sz.melléklet: Rendezvénylap

3. sz. melléklet: Meghívó – sajtótájékoztatóra

4. sz.melléklet: Köszön levél – minta

5. sz. melléklet: Forgatókönyv / I, II, III.

5_resz.indd 202 2008.09.02. 8:05:09


203

1. sz. melléklet

Megbízási szerz dés – minta

Amely létrejött egyrészr l …………………………………………../székhely: …………..………., adószám: ………………...…………... képviseli: ………………....……………/, mint megbízó, a továbbiakban Megbízó, másrészr l az ………………..……../székhely: ……………………, adószám: ………………………....…...képviseli ………………………...........……/, mint megbízott, a továbbiakban Megbízott között az alábbiakra vonatkozóan:

I. a Szerz dés tárgya: A Megbízó megbízza, a Megbízott elfogadja a megbízást azzal, hogy Megbízó érdekében és költségére rendezvényt szervez és bonyolít le legjobb szakmai tudása szerint.A szerz dés tárgyát képez rendezvény általános paraméterei a következ k:

A rendezvény neve:Kezd napja és id pontja:Zárónapja és id pontja:Helyszíne:A feladat rövid leírása:

A szerz d Felek megállapodnak abban, hogy a rendezvény megszervezésével kapcsolatos, a megbízás tárgyát képez részfeladatokat külön, a Rendezvénymegrendel Lapon rög-zítenek, melynek aktuális változata mindig a szerz dés elválaszthatatlan részét képezmelléklet. A mellékletet mind a Megbízó, mind a Megbízott aktuális dátummal és aláírással látja el.

II. A szerz dés id tartama: …………………………………………………………………….

III. A Megbízó vállalja:A Megbízó vállalja, hogy a megrendelésre illetve a szervezésre vonatkozó valamennyi információt /hely, id pont, szolgáltatás –, eszköz –, humán er forrás igény és stb. …………./pontosan megad a Megbízott részére.

Folyamatos konzultációs lehet séget biztosít a Megbízott számára.

A Megbízó kötelezi magát arra, hogy a jelen szerz dés id tartama alatt más, a Megbízottal azonos szolgáltatást nyújtó harmadik személlyel nem köt szerz dést a rendezvényre.

5_resz.indd 203 2008.09.02. 8:05:09

Nagy Ildikó

204

IV. A Megbízott vállalja:A Megbízott kötelezettséget vállal arra, hogy a Megbízó által megrendelt, s jelen szerz déstárgyát képez rendezvényhez biztosítja a megbízó által igényelt szolgáltatásokat, valamint az ezekhez szükséges eszközöket és a szükséges létszámú szakképzett személyzetet.

Kötelezettséget vállal arra, hogy a Megbízó által elfogadott, jelen szerz dés elválaszthatatlan mellékletét képez költségvetésben megállapított keretösszeget nem lépi túl. Erre csak abban az esetben van módja, ha egy újabb változatú költségvetést a Megbízó aláírásával jóváhagyott.

Folyamatos kapcsolattartást és koordinációt végez az alvállalkozókkal és a Megrendel velegyaránt. (Pl: jelentést készít írásban a rendezvény szervezési állapotáról, a változásokról azonnal értesíti a feleket stb.)

• A rendezvényen résztvev és közrem köd személyek megfelel , pontos tájékoztatása, felkészítése – a Megbízótól kapott információ alapján.

• Szakmai felügyeletet lát el a rendezvény lebonyolítási napján.

• Feladata a rendezvény lebonyolításával kapcsolatban a megfelel alvállalkozók felkutatása, megbízásuk után – a teljes kör kapcsolattartás és koordinálás.

V. A lebonyolítandó rendezvény lemondása, elmaradása:A rendezvény lemondása, azaz jelen szerz dés felbontása csak írásban történhet meg.Amennyiben a Megbízó a rendezvényt a szerz déskötés után lemondja, úgy a Megbízott a szerz désben megállapított munkadíj 50% + Áfa-t számláz le a Megbízónak.Továbbá a Megbízó köteles azon alvállalkozóknak kifi zetni a rendezvény lemondásából ered , esetlegesen felmerül kötbéreket, opciós díjakat, mindazoknak, akikkel a Megbízott és a Megbízó rendezvény sikeres lebonyolítása érdekében már szóban megállapodott, ill. akikkel szerz dést kötött. Így az esetlegesen felmerül költségek a Megbízót terhelik.A Megbízott az alábbi esetekben jogosult a rendezvényt lemondani és a megbízást visszaadni: • ha bármilyen okból kifolyólag nem látja biztosítottnak a rendezvény megvalósítását,

(a megbízó részér l történ túlzott módosítás, nem biztosított az anyagi háttér stb.)• a Megbízó részér l nem kap elegend információt, vagy félrevezeti a Megbízottat a

rendezvénnyel kapcsolatban, továbbá ha nem folyamatos a koordináció, illetve ha az együttm ködés a felek között nem megfelel ,

• a Megbízott azt tapasztalja, hogy a Megbízó olyan intézkedéseket tesz, amellyel sérti a Megbízott érdekeit, jogait, akkor a Megbízott visszaadja a megbízást/pl. céghitelrontás gyanúja, alaptalanul rossz hírnév keltése, Megbízottra nézve veszélyes feladat kérése, bármilyen kényszerhatás stb. esetén. Ezen tényeket a Megbízottnak bizonyítani kell,

• a Megbízó nem tartja be a szerz désben megállapodott fi zetési feltételeket.

VI. Megállapodás egyéb szakmai kérdésekben:1. A Megbízott az alvállalkozók felé ellátja a szakmai szervezést és lebonyolítást. Szakmailag

nem enged beleszólást a feladatok ellátására vonatkozóan.2. Az alvállalkozókkal szerz déses ill. pénzügyi kapcsolatban közvetlenül a Megbízó áll.

5_resz.indd 204 2008.09.02. 8:05:09


205

3. Az egyes részfeladatok ellátására a Megbízottnak joga van els dlegesen javasolni és alkalmazni a saját alvállalkozó körét, hiszen ezáltal garantálni tudja a rendezvény valóban magas színvonalú megszervezését és lebonyolítását, és ezáltal a Megbízó érdekeit szolgálja.

4. A rendezvény során a Megbízottnál esetlegesen pluszban felmerül anyagköltség (telefon-, postaköltség stb.) utólag kerül leszámlázásra a Megbízónak számlák alapján.

5. A szerz déskötés után, ha a Megbízó a rendezvény lebonyolításával kapcsolatban változtatni kíván, két alkalommal teheti meg. Minden további (esetleges) változtatás többletköltsége a Megbízót terheli. Lényegi változtatásra a rendezvény el tti 60 napig van lehet ség.

6. Amennyiben a Megbízó – a Megbízott írásbeli szakvéleménye ellenére – szakszer tlenutasítást ad a Megbízottnak bármely mozzanatot illet en, akkor a felel sség (anyagi, erkölcsi stb.) a Megbízót terheli.

VII. Fizetés módja:A szerz d felek a megnevezett szolgáltatások ellenértékeként az alábbi összeget határozzák meg: …………….-Ft + Áfa, összesen ……………-Ft azaz ………………… forint. A fent nevezett összeg 50%-ról …………. Ft + áfa összegr l a Megbízott a szerz déskötés napján el legszámlát állít ki a Megbízónak. A fennmaradó összegr l …………… Ft-ról a rendezvény lebonyolítása után, az utolsó napon állítja ki a számlát.A Megbízott az el legr l és a fennmaradó összegr l kiállított számláját a Megbízó a számla keltét l számított 8 napon belül köteles kiegyenlíteni, az összeget a Megbízott ……………. banknál vezetett ………………………………… számú bankszámlájára átutalni. Késedelmes fi zetés esetén a Megbízott a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresét számítja fel késedelmi kamatként, ill. megítélése szerint lemondhatja a rendezvényt. A Megbízó köteles kifi zetni a Mebízottnak a lemondásig felhalmozott tartozását. A változásokból eredtöbbletköltség leszámlázása a Megbízónak szintén a rendezvény után történik.

VII. Általános rendelkezésekA szerz d felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerz dés alapján tudomásukra jutott és a másik félre vonatkozó adatokat, információkat üzleti titokként kezelik, és azokat sem a szerz dés alatt, sem a szerz dés megsz nését l számított 2 éven belül harmadik személy részére nem adják ki. Jelen szerz désben nem szerepl kérdések tekintetében a Ptk. szabályai az irányadók A szerz d felek megállapodnak abban,hogy esetleges vitáikat egyeztetés útján rendezik. Amennyiben ez nem vezet eredményre, úgy per esetén alávetik magukat a ………… Bíróság hatáskörének és illetékességének.Jelen szerz dést a felek átolvasás és értelmezés után mint akaratukkal mindenben megegyez tjóváhagyólag aláírnak.

………....................…., 2007. ……....................………..

Megbízó: ……………………………. Megbízott: ………………………….

5_resz.indd 205 2008.09.02. 8:05:09

Nagy Ildikó

206

2. sz. melléklet

Rendezvénylap

A megrendel neve: …………………………………………………..

Címe : …………………………………………………..

A felel s ügyintéz : …………………………………………………..

Elérhet ségei telefon/fax: …………………………………………………..

Mobil, e-mail, egyéb …………………………………………………..

Rendezvény neve: …………………………………………………..Id tartama: ..... tól ..... -ig napra pontosan ……………...............................................

Kezdés id pontja (nap, óra) …………………………………………………..

Zárás (nap, óra) …………………………………………………..

Tervezett helyszín …………………………………………………..

Tervezett létszám …………………………………………………..

Megoszlásuk, ha ismert: korcsoport: ……………………………………………………

n /férfi : ……………………………………………………

Rendezvény fajtája : konferencia szimpózium (kérjük aláhúzni) tréning kiállítás fogadás sajtótájékoztató vásár bál egyéb:

Kapcsolódó kísér rendezvények: kulturális program, hölgyprogram, fogadás, díszétkezés, kirándulás, egyéb:

Szükséges egyeztetések: /végzi: megbízó: cég:

Megjegyzés :

Dátum: ……………………….. Aláírás:

5_resz.indd 206 2008.09.02. 8:05:09


207

3. sz. melléklet

Meghívó sajtótájékoztatóra

Jótékonysági Katalin Bál 2003.2003. november 22.Budapest Marriott Hotel

Tisztelt F szerkeszt Úr!Tisztelt Varga Zsolt úr!

A rendez k nevében örömmel tájékoztatom, hogy idén is megrendezésre kerül aJótékonysági Katalin Bál

melynek sajtótájékoztatójára a rendezvény háziasszonyainak nevében is sok szeretettel meghívom.

A sajtótájékoztató id pontja: 2003. november 12 (szerda) 10 óra.Helyszíne: Budapest Marriott Hotel View Room, Apáczai Csere János u. 4. V. ker.

A rendezvényr l a tájékoztatást dr. Lévai Katalin esélyegyenl ségi miniszter asszony és dr. Morzsányi Éva, a Magyar Vöröskereszt f titkára tarja.

A várható nagy érdekl désre való tekintettel kérem jelezze a sajtótájékoztatón való részvételi szándékát. (tel: 06 70 336 9270, fax:459 7170, e-mail:katalinbal@cítynet.hu)

A média képvisel i a sajtótájékoztatón kapnak b vebb információt a rendezvényen való megjelenéshez szükséges akkreditációs feltételekr l. Kérjük, hogy a hatékonyabb akkreditálás lebonyolítása végett a kitöltött formanyomtatványt a sajtótájékoztatóra szíveskedjenek magukkal hozni.

Érdekl désüket és a tudósítást el re is köszönöm.

Budapest, 2003. november 4.

Kollegiális üdvözlettel :

Lelovics Ottó Jótékonysági Katalin Bál rendezvény igazgató

5_resz.indd 207 2008.09.02. 8:05:10

Nagy Ildikó

208

4. sz. melléklet

Köszön levél – minta

Bakos Ildikóügyvezet igazgató

Multizóne Kft.

Tisztelt Igazgató Asszony!

Kérem, engedje meg, hogy cégünk nevében ezúton mondjak köszönetet Önnek és mun-katársainak azért a színvonalas munkáért, mellyel nagymértékben hozzájárultak a Budapesten megrendezett „Fiatal képz m vészek az Európai Unióban” c. konferencia sikeréhez.

szintén reméljük és bízunk abban, hogy a jöv ben is kölcsönös megelégedéssel tudunk együttm ködni.

Munkájához sok sikert, er t, egészséget kívánunk.

Budapest, 2006. augusztus 13.

Köszönettel:

................................................. Bezzegh Karolina rendezvényigazgató Interesting Kft..

5_resz.indd 208 2008.09.02. 8:05:10


209

5. sz melléklet

ForgatókönyvekForgatókönyv I.

a. összefoglaló információid pontid tartamhelyszíntervezett létszám /résztvev ktervezett létszám /közönség, látogatók

b. eseményekf esemény/ekmellékesemény/ekkiegészít eseménye/ekprotokolláris esemény/ek

c. a rendezvény szervezeti rendszerének és folyamatának leírásaszervezeti felépítésszervezeti egységek felsorolása és hatáskörerendezvény folyamatának leírása / tevékenység, határid ,végrehajtás

d. a rendezvény arculatajelmondatjelképekszerz i és szomszédjogokkal kapcsolatos ügyintézés

e. a rendezvény eseményein résztvev k, közrem köd k, jogi személyek felsorolásarésztvev szervezetek (pl. szállítmányozó cég)közrem köd szervezetek (pl. m vészeti együttesek)szponzorok szervezetetámogató szervezetekalvállalkozó szervezetek beszállító szervezetekengedélyes szervezetek (pl. média)hatósági és nem hatósági szervezetekfeladatok dokumentumai (szerz dések, megállapodások, emlékeztet k)

Forrás: Gyarmati Ildikó Rendezvényszervezési kézikönyv

5_resz.indd 209 2008.09.02. 8:05:10

Nagy Ildikó

210

Forgatókönyv II.

Az el készítés forgatókönyveA rendezvény neve:A rendezvény id pontja, id tartama:A rendezvény helyszíne, helyszínei:A rendezvény célkit zései:A rendezvény szervez je és társrendez i:A rendezvény támogatói, védnökei:A rendezvény költségvetése és az azt biztosító források megjelölése:

Feladat megnevezése: határid felel s

A rendezvény propagandája:MédiaPlakát, szórólapMeghívókEgyéb

A rendezvény lebonyolításához szükséges szerz dések megkötése:

1. Helyszínel összefügg szerz désekküls helyszín: engedélyek beszerzéseszerz dések megkötése

– saját helyszín: egyeztetés, személyi, m szaki és tárgyi feltételek rögzítése– bérelt helyszín: bérleti szerz dés megkötése – id pont, bérleti díj és a fenti feltételek rögzítésével

2. Felkérések, közrem köd i szerz désekszponzori szerz désekközrem köd k szerz déseihelyszín felszereltségét biztosító partnerek szerz déseihang, fénytechnikát biztosítók szerz déseirendez k, biztonságiak szerz déseilátogatók étkezésének biztosításarendez k, szervez k, reprezentáció ellátásarendezvényen árusítók szerz déseiegyéb

Forrás: Járási Anikó Rendezvényszervezés

5_resz.indd 210 2008.09.02. 8:05:10


211

Forgatókönyv III.

TARTALOM FORMA

EL KÉSZÜLETEK

Konkrét célok Hogyan?M vel dési igények kielégítése és keltése Komplexitás, kreativitás, kollektivitásA mindennapi problémák megválaszolása Hol? Szemt l szembeKiknek Csoportban, közösségben tágabb társadalmiRétegezettség, csoportokhoz tartozás formáció szintjén.Szociálpszichológiai tényez k Milyen színtéren?Tartalmi kérdések Közm vel dési intézményen kívül, anyaggy jtés azon belül, szelektálás szabadtéren, általánosítás egyéb helyszínen.Ajánlások, alternatívák (tartalom lényegének Feltételek: személyi, anyagi,leírása) tárgyi, technikai.

Legoptimálisabb közl vagy feldolgozó alapforma kiválasztása Közl -, közös feldolgozó eszközök Önálló elsajátítás eszköze

KIVITELEZÉS

Információk és jelek tartalmának eldöntése A szervezés mozzanatai Id pont kiválasztása, propaganda- és reklám- felel sök kijelölése, feladatuk rögzítése. A foglalkozás szükségleteinek rögzítése. Anyagi feltételek (tiszteletdíjak, engedélyek stb.). Rendezvények el tti ellen rzés, próbák, tartalék eszközök biztosítása.

BEFEJEZÉS BEFEJEZÉS „MORZSAZSÚR”

A rendezvény jellegének megfelel en További lehet ségek biztosítása a(zárszó,összefoglalás stb.) „folytonossághoz”, ismeretek, élményekÉrtékelés, elemzés „kondicionálása”.Tapasztalatok megbeszélése, recepciós Befejezés (technikai eszközök elszállítása,vizsgálat, megfi gyelés eredményeinek bontás).ismertetése, kritika nyomon követéseKözvéleménykutatás.

5_resz.indd 211 2008.09.02. 8:05:10

Nagy Ildikó

212

Felhasznált irodalom

Járási Anikó: Rendezvényszervezés / JGYF Kiadó 2004.1.

Gyarmati Ildikó: Rendezvényszervezési kézikönyv2.

Dr. Faragó Hilda: Idegenforgalmi rendezvények és kongresszusok szervezése/Képz -3. m vészeti Kiadó és Nyomda

Arany–Hajnal–K rössy–Nagy–Novák–Tomecskó: Üzleti rendezvényszervezés I.4.

Zsobrák Ferencné: Referensi ismeretek5.

Ottlik Károly. Protokoll / Panoráma 2004.6.

Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll / Akadémia Kiadó 2005.7.

Dr. Zrinszky László: A feln ttképzés tudománya / OKKER oktatási Iroda 8.

Lifelong Learning Füzete –A feln ttképzés új útjai9.

Feln ttoktatás jöv je – a jöv feln ttoktatása – Szerkesztette: Herbert Hinzen és Koltai 10. Dénes

Lengyel Sándorné, T. Molnár Gizella: Kommunikáció és protokoll a gyakorlatban11.

Szónoklatok nagykönyve – polgármestereknek – igazgatóknak. RAAB Kiadó12.

www. felnottkepzes-info.hu13.

Figyelem: A Szónoklatok nagykönyvében kész anyagokat, el adás szövegeket találhat az érdekl d .

5_resz.indd 212 2008.09.02. 8:05:11

Documents

A feln * ttképzés szervezésesite.nive.hu/hefop351/ttk/download.php?filename=7_kotet_b5.pdf · n *ttképzés rendszere, korszer H andragógiai ismeretek és módszerek, fejlesztési