Barangolások a soproni erdőkben c í m m e l dr. Gimes Endre szerkesz tésében a P a ­n o r á m a k ö n y v k i a d ó tetszetős kiállítású, i n f o r m á c i ó k b a n g a z d a g k ö n y v e t j e l en te t e t t m e g a S o p r o n kö rnyék i e rdőkrő l , neveze t e sebb pa rkokró l . A k i a d v á n y hézagpó t ló je l legű . A k o r á b b a n m e g j e l e n t k i a d v á n y o k á történeti és építészeti neveze tességek­k e l f o g l a l k o z t a k e l sősorban . I n d o k o l t v o l t e m e l l e t t o l y a n k ö n y v megje lente tése , m e l y a t e rmésze tkedve lők n ö v e k v ő tábora számára a s o p r o n i e r d ő k je l legzetességei t rész­l e t e s e b b e n i s m e r t e t i .

A s ze rzők (dr. Csapody István, dr. Hiller István, dr. Juhász Miklós, dr. Mollay Já-nosné, dr. Nagy László, Sárvári László, dr. Six Lászlóné és Varga Gábor) ké t n a ­g y o b b , e g y m á s h o z s z o r o s a n k a p c s o l ó d ó t émakör re l f o g l a l k o z n a k . A z első rész h a t f e j eze tébő l a z I. f e j eze t áttekintést a d a s o p r o n i p a r k e r d ő k k ia lakulásának tö r téne­téről. A s o p r o n i a k m á r a X V I I I . század végén fe l i smer ték a z e r d ő k p ihenés t s z o l ­gá ló hatását és a z azóta e l t e l t é v e k b e n k o r u k a t m e g e l ő z v e s o k a t t e t t ek a z e r d e i t u ­r i z m u s fe l té te le inek á l l andó javításáért . A I I . fe jeze t g a z d a g a d a t s o r r a l j e l l e m z i a z e r d ő k üdülési i génybevé t e l ének helyzetét . Segí t ségükkel m e g a l a p o z o t t a b b a n j e l ö l ­he tők k i a pa rkerdő fe j lesztésének cé lszerű irányai . A köve tkező h á r o m fe jeze t a hegyv idék i , a Fertő m e n t i és a s íkvidéki pa rke rdőke t i s m e r t e t i egységes fe lépí tésben. A z o lvasó t á jékozódha t a z egyes k o m p l e x u m o k környeze t i v i szonya i ró l . Ezután a szerzők a f e j l e t t turistaút hálózatot f i g y e l e m b e v é v e v é g i g k a l a u z o l n a k bennünke t a s o p r o n i e rdőkben . E f e j eze t ek n a g y segítséget j e l e n t e n e k a m á s tá jakról i deve tődő tur is táknak ú t i p rog ramjuk összeáll í tásában, d e s o k új i s m e r e t e t a d n a k a s o p r o n i a k számára i s a t u r i s t a u t a k k a l felkereshető természet i és történeti neveze tességekrő l . A z u tóbbi é v e k b e n n a g y s z á m ú látogató' k e r e s i f e l a n a g y c e n k i Szécheny i E m l é k m ú z e u ­mot , a kas té lyparkot „ A S z é c h e n y i - e m l é k e k n y o m á n " a l f e j eze t e l á toga tók igénye i t elégít i k i , e l sősorban a Szécheny i -c sa l ád tá j formáló, parképí tő t evékenységé t i s m e r ­te tve . A z első rész u to lsó fe jezete k i v á l ó pé ldá ja a n n a k , h o g y a n o ldha tó m e g a z o l ­v a s ó k számára é lveze tesen a n ö v é n y - és ál latvi lág je l legzetességeinek, évköz i v á l ­tozásainak leírása.

A második rész I . fe jeze te a p a r k e r d ő k okta tásban betöl töt t szerepét j e l l e m z i . E g y ­úttal rá i rányí t ja az o l v a s ó k f igye lmét , h o g y m i l y e n régóta t ö r ekednek a m a g y a r e r ­dészek l e g j o b b j a i a r r a , h o g y a z e r d ő k a te rmelés igénye i m e l l e t t m a g a s a b b s z i n t e n e légí thessék k i a kulturális, esztétikai és egészségvéde lmi igényeke t i s . A I I . fe jeze t az E g y e t e m Botan ikus -ker t j ének értékeit i s m e r t e t i reális n é z ő p o n t b ó l . A z u to lsó há ­r o m fe jeze t S o p r o n g y ó g y k l ímájának, a z e r d ő k za jcsökkentő hatásának és l e v e g ő j é ­n e k je l legzetességei t tárgyal ják . E z e k a f e jeze tek mérés i a d a t o k a lapján muta t ják k i a z e r d ő k poz i t ív hatását a c iv i l i zác iós á r ta lmak mege lőzése , i l l e t v e gyógyí tása v o ­natkozásában.

A z o lva smányos , szép fo tókka l díszített és a t u r i s t a u t a k a t fel tüntető té rképeket t a r ta lmazó k ö n y v ú g y igazít ja e l a z o lvasó t a S o p r o n kö rnyék i e rdőkben , h o g y e g y ­úttal a t e rmésze tkedve lők t áborában gyarapí t ja a z e r d ő k köz jó lé t i s ze repének k i ­bontakozta tásán évszázadok óta f á radozó g e n e r á c i ó k m u n k á j á n a k megbecsü lésé t ;

^ Dr. Illyés Benjámin

A szegedi KISS FERENC Erdészeti Technikum 1971-ben végzett tanulói 1976. június 26-án tartják érettségi találkozójukat Szegeden. Jelentkezéseket kér: SÁNDOR ISTVÁN 6726 Szeged, Szövetség u. 13.

A soproni Nyári Egyetem h u s z a d s z o r kerül megrendezés r e júl ius 12—26. közöt t . T e r v e z e t t e lőadások : a l é g k ö r és b ioszféra e v o l ú c i ó j a ; a so roza tos e m b e r i s z imbióz i s ; új i r ányza tok a fe l ső fokú e rdészképzésben ; a z erdő sze repe a v í zgazdá lkodásban ; v i ­z e i n k tisztasága, v i z e i n k é lőv i l ága ; a K G S T o r s z á g o k b ó l impor tá l t f a a n y a g k o m p l e x hasznosí tása; új l ehe tőségek a fo rgács lapgyár tásban ; erdészeti tá j rendezés és k ö r n y e ­z e t v é d e l e m ; M a g y a r o r s z á g t e rmésze tvéde lmi területei ; a m a g y a r p a r k e r d ő k ; véde t t k i n c s e i n k — a v a d o n t e r m ő o r c h i d e á k ; a Fer tő- tá j ; a 700 éves v á r o s ; a b a r o k k S o p ­r o n ; a Je l i -a rboré tum. A ha l lga tók n a p i r e n d s z e r e s fog la lkozás m e l l e t t e l m e n n e k a v á r o s környékére , a m e g y e fon tos és j e l en tős h e l y e i r e , n e v e s a rbo ré tumokba , v a l a ­m i n t a B a l a t o n r a . Elszál lásolás ké tágyas szobákban , é tkezés n a p o n t a há romszor . E g y szemé ly részvétel i d í ja 2800,— F t . B ő v e b b felvi lágosí tás t a d a

Nyári Egyetem Titkársága 9400 Sopron, Egyetem

A z A k a d é m i a i K i a d ó n a k H a l m á g y i L e v e n t e és K e r e s z t e s i Bé la szerkesztésében m e g j e l e n t új n a g y je len tőségű, 800 o l d a l a s k ö n y v e n a g y ko l l ek t íva s o k ku t a tómun­ká jának e r e d m é n y é t t a r t a l m a z z a .

A beveze tő ré sz i s m e r t e t i a magyarország i méhészkedés helyzetét . M e g t u d j u k , h o g y hazánkban k b . 40 000 m é h é s z 651 800 méhcsa ládda l éven te 12 000 t o n n a méze t t e r ­m e l , m e l y b ő l c s a k n e m 7000 t o n n a kerü l tőkés e x p o r t r a , 7 mi l l i ó do l l á ros év i v a l u t a ­bevé te l t b iz tos í tva a népgazdaságnak . A m é z e n k ívü l m á r 15 v a g o n v i rápor t i s e x ­por tá lunk éven te és a h a z a i v iaszszükségle t biztosí tásán felül m e g k e z d ő d ö t t a v i a s z ­k i v i t e l . A méhészkedés közve t l en h a s z n a i h o z (méz , v i rágpor , v i a s z , p r o p o l i s z , l épes ­méz , p e m p ő , r a j és a n y a termelés) v i szony í tva a m é h e k közvete t t , m e g p o r z á s által o k o z o t t h a s z n a a n n a k 10—15-szöröse, a m i becs l é sek s z e r i n t eléri a z évi 4 mi l l iá rd f o r i n t o t .

A te rmészetes és mesterséges m é h l e g e l ő k b e n hazánkban ta lálható s o k növényfa j ismerte tése előtt részletesen f o g l a l k o z i k a k ö n y v a nektárt, v i rágpor t , édesharmato t adó n ö v é n y i részekkel (virágtákarótáj , porzó tá j , te rmőtáj ) , a nektár, v i r á g p o r ös sze ­tételével , a f o n t o s a b b v i rágszerkezetekkel , a n ö v é n y e k vi rágzásával , v a l a m i n t a n e k ­tár termelés he lyének , a nek tá r iumnak külső mor fo lóg iá j áva l , ana tómiá jával , a n e k ­tár termelést b e f o l y á s o l ó külső és belső t ényezőkke l .

A ké sőbb i u ta lások megér the tése é r d e k é b e n h e l y e t k a p o t t a k ö n y v b e n a z o rszág d o m b o r z a t i , éghajlati , t a l a j v i s z o n y a i n a k és n ö v é n y t a k a r ó j á n a k leírása, v a l a m i n t e rdő ­gazdasági tá jcsopor t ja inak és tájainak ismertetése is , m e r t az e r d ő k fafajösszetételét c s a k a z e rdőgazdasági tájak s z e r i n t i bontásban i smer jük. Mindenü t t u t a l n a k a z e rdők nagyságára , fafa jarányára és méh lege lő s zempon t j ábó l v a l ó ér tékére . A méh lege lő f a f a j a i n a k ismertetését a szerzők a z akácca l k e z d i k , m e l y a h a z a i e r d ő k b e n a l e g ­e l t e r j e d t e b b fafa j és a m e l y b ő l t ö b b v a n nálunk, m i n t E u r ó p a t öbb i országaiban együ t tvéve . A z akác a h a z a i méz te rme lés a l a p j a , m e r t az értékesítet t évi 1000 v a g o n m é z n e k 3/4 része akácméz . N a g y o n f i g y e l e m r e m é l t ó az a megá l lap í t ás i s , h o g y a z a k á c e r d ő k ez idő s z e r i n t i évi ha-onként i m é z h o z a m á n a k ér téke p o n t o s a n f e l e az évi haTOnkénti akác fa termés ér tékének.

Méhésze t i s z e m p o n t b ó l hátránya a z akácnak, h o g y a m é h c s a l á d o k fe j le t t ségéhez v i szony í tva egyrész t túl ko rán virágzik, másrészt r öv id i d e i g , 10—12 n a p i g t a r t és a röv id v i rágzás ! idő a l a t t i s 4—5 n a p i g ro s sz az idő. A k á c után a m é h á l l o m á n y ú g y ­szó lván m é h l e g e l ő né lkü l m a r a d , m e r t a fe lszabadulás előtti k i s p a r a s z t i f ö l d e k g y o m ­n ö v é n y e k b e n g a z d a g növény te rme lés i mód já t a mezőgazdaság i n a g y ü z e m e k c s a k n e m g y o m m e n t e s termelés i m ó d j a vál to t ta f e l . A nyári m é h l e g e l ő h i ányában a m é h c s a l á ­d o k fenntartását és j ó bete le lésé t cukorete téssel biztosí t ják a méhészek , a m i a r e n ­tabili tást e rősen csökkent i . E z e n a h e l y z e t e n a k a r t a z Országos Méhésze t i S z ö v e t k e ­z e t i K ö z p o n t ( O M S Z K ) veze tősége segíteni a z z a l , h o g y 1966-ban a z Erdészet i T u d o ­m á n y o s Intézetet méh lege lő javí tási kutatással b íz ta m e g . A m e g b í z á s s z e r i n t o l y a n akácfa joka t k e l l k inemesí teni , m e l y e k az akác vi rágzását l ega l ább e g y héttel m e g ­hosszabbí t j ák és o l y a n f a és c s e r j e f a j o k a t k e l l k e r e s n i , m e l y e k hozzá já ru lha tnak a vi rágzás megnyú j t á sához . Szükséges t o v á b b á o l y a n többhasznú (nektár termelés , v a d -eleségtermelés , f a h o z a m , tá jgondozás) f a és c se r j e f a jok felkutatása és elterjesztése,

m e l y e k júl ius—augusztus h ó n a p o k b a n v i rágzanak és j ó l méze lnek . A z 1966 óta v é g ­ze t t ku t a tómunka e r e d m é n y e i n e k ismerte tése „ A méh lege lő" .

M e g t u d j u k , h o g y a kutatás i g e n széles területen i n d u l t m e g . Részle tesen f e l d o l g o z ­ták a z akác e r d ő k ada t a i t , v izsgál ták a z akácfa felhasználhatóságát , a z akác e r d ő k felújítási m ó d j á t és kiszélesí tet ték a m á r ko rábban b e i n d u l t akácnemesí tés i k ísér le ­t eke t keresztezéses és sze lekc iós eljárással.

M e g i n d u l t a k a nektár v izsgá la tok i s . P l . G ö d ö l l ő n 5 é v a l a t t 28 000 v i r á g b ó l v o n ­t a k k i nektár t kü lön fé l e e l járásokkal , megá l l ap í tva v i r ágonkén t : •

2. a nektársúly t (1 v i r ág által 24 ó ra a l a t t t e r m e l t nektár ) , 2. a cukorszáza léko t (a c u k o r t a r t a l m a százalékban) , 3. a cukoré r téke t (1 v i r ág 24 ó r a a l a t t t e r m e l t c u k r a m g - b a n ) . A nektár v izsgá la tok m á r m o s t igazol ják , h o g y a z egyes k é s ő b b e n v i r ágzó akác ­

fajták a z akác e lv i rágzása után 4 n a p p a l i s a ko rább i n a p o k n a k m e g f e l e l ő e n m é ­z e l t e k . E z azér t i g e n n a g y je len tőségű, m e r t számí tások s z e r i n t a z a k á c e r d ő k v i rág­zásának 1 n a p p a l v a l ó meghosszabbí tása , m i n t e g y 10 mi l l ió F t h a s z n o t j e l e n t e n e .

M e g k e z d t é k a szelektál t akácfaj ták utódvizsgála tá t és szapor í tóanyagnak e lőá l l í ­tására v o n a t k o z ó m u n k á t i s . Alber t i r sán utódvizsgála t i és kísérleti mag te rmesz tő ü l ­te tvényt létesítettek. A g y o r s ter jesztésnek j ó mego ldásá t lát ják a két l é p c s ő s s z a p o ­rí tásban (1. z ö l d d u g v á n y o z á s fó l iaházban, ködpá ra függöny a l a t t ; 2. g y ö k é r d u g v á n y o ­zás c s e m e t e k e r t b e n s z a b a d f ö l d ö n ) .

1960-ban és 1970-ben m e g o l d o t t á k és e lvégez ték a z ország akácosa i v i rág- és n e k ­t á rhozamának megköze l í t ő becs lésé t 16 k ü l ö n b ö z ő korú és t e r m ő h e l y ű á l l o m á n y b a n végze t t v i rágfür t - és v i rágszámlálással . A becs lés és m á s vándor lás i v izsgá la tok a l a p ­j án t ö b b e k közö t t megá l l ap í tha tó v o l t , h o g y az ország összes akácosa iban a j e l e n l e g i m é h c s a l á d s z á m m e l l e t t a va ló ságos m é z h o z a m n a k c s a k 11,3%-át gyűj t ik b e a m é h é ­szetek, a h a - o n k é n t begyű j the tő . 2,69 q m é z b ő l c s a k 0,30 q kerü l kaptárba, t ovábbá , h o g y 2,8 m é h c s a l á d j u t 1 h a - r a a kedvező 8,4 méhcsa l ád h e l y e t t . E z e k b ő l a z a d a t o k ­b ó l ny i lvánva ló , h o g y hazánkban a z a k á c e r d ő k távol v a n n a k a túl terhel tségtől , d e a z egyes h e l y e k e n mu ta tkozó to r lódások fel tét lenül szükségessé t e s z i k a vándor l á s s z e r ­vezésének és szabá lyozásának h a z a i k idolgozását .

A z akác m e l l e t t 830 e g y é b e r d e i és díszfán, v a l a m i n t cser jén végez t ek vi rágzás i megf igye léseke t , v i r ág tömeg , nektár és méhlá togatot tsági vizsgálatokat . A vizsgálat i e r e d m é n y e k e t a z o k r a a f a j o k r a közl ik , m e l y e k a m é h l e g e l ő jav í tása s z e m p o n t j á b ó l f i ­g y e l e m b e jöhe tnek . A z ismertetést n ö v é n y r e n d s z e r t a n i s o r r e n d b e n fa jonkén t végz ik , le í rva a b o t a n i k a i j e l l emzőke t , a hasznosítási lehetőségeket , méhésze t i je lentőséget , magérést , maggyű j t é s ide jé t és c s a k n e m m i n d e n faj v i r ágának köz l i k művész i ér tékű fényképé t i s . K ü l ö n i s f e lh ív ják a f i g y e l m e t , h a v a l a m e l y i k faj e lszaporí tása e lső­r endű v a g y f o n t o s méhésze t i é r d e k és j ó l át tekinthető feno lóg ia i t áb lákban i s köz l i k a f o n t o s a b b j e l l e m z ő k e t (virágzási idő, v i rágpor , nektár menny i sége , méhésze t i ér ték) 19 f a j n a k e lvégez ték részletes nektár vizsgálatát , a k a p o t t é r tékeket a f a j o k le í rásá­nál táblázatosan közl ik .

K ü l ö n - k ü l ö n f e j e z e t e k b e n tá rgyal ják a g y ü m ö l c s t e r m ő fákkal és b o k r o k k a l , a szán­tóföld i n ö v é n y e k k e l , a z e g y é b lágyszárú t e r m e s z t e t t n ö v é n y e k k e l , a l ágyszárú v a d o n te rmő n ö v é n y e k k e l és a g y o m n ö v é n y e k k e l k a p c s o l a t o s kuta tások e redménye i t , u g y a n ­c s a k növényrendsze r t an i s o r r e n d b e n fa jonként . I t t i s h e l y e t k a p n a k a h a z a i sze rzők kutatási e r e d m é n y e i m e l l e t t a kü l fö ld i i r o d a l o m megál lapí tása i és a művész i v i r á g ­fe lvéte lek . Megál lap í t ják , h o g y a g y ü m ö l c s ö s ö k n e m a d n a k lehe tőséget m é z t e r m e ­lésre, de j ó időjárás esetén nek tá ruk és v i r á g p o r u k segí t ségével a m é h c s a l á d o k j ó l k i f e j lődhe tnek a z akác hordásra . A szántóföld i n ö v é n y e k n é l b e v e z e t e t t v e g y s z e r e s r o v a r - és gyomi r t á sos termelés i m ó d m e l l e t t a m e g p o r z á s b a n rész tvevő v a d m é h e k f a j a i és e g y e d s z á m a év rő l é v r e c sökken , ezért a m é h e k sze repe e g y r e f o n t o s a b b l e sz . K i e m e l i k a m é h e k r e veszé ly te len n ö v é n y v é d ő s z e r e k k ik ísér le tezésének fontosságát i s .

A méh lege lő s z e m p o n t j á b ó l számbajöhe tő f a j o k részletes és e g y e d i i smerte tése után a méh lege lő j av í t á s o rszágos beindí tása é rdekében végze t t ku ta tómunká t i s m e r t e t i k a szerzők.

E lsősorban közzé tesz ik az t a táblázatot , m e l y a k o r á b b i f e j e z e t e k b e n részletesen tárgyal t f a és cser je fa j tákból a méh lege lő javí tására a l k a l m a s n a k t a r t o t t 188 f a j n a k f o n t o s a b b a d a t a i t t a r t a l m z z a . E b b e n a v i rágzatér ték (v i rág tömeg X méhlá togato t t ság) j e l zőszámain k í v ü l a v i rágzás i i d ő s z a k o k n a k számai (I. i g e n k o r á n v i rágzó , I I . ko rán v i rágzó , I I I . akácca l e g y i d ő b e n v i rágzó , I V . közve t l enü l akác után v i rágzó , V . n y á r o n v i rágzó , V I . ősszel v i r ágzó) a f a és cser je n ö v e k e d é s i j e l l ege ' és a m i e l ő b b i e l szapor í -tásra v a l ó j a v a s l a t j e l e egyszerűen leo lvasha tó . A táb láza tból ki tűnik, h o g y s zámos o l y a n te rmészetes v a g y nemesí tésse l e lőál l í tot t fa j tánk v a n , a m e l y virágzási i dőpon t j a és nektár v a g y v i r ágpor t e rmelése r évén a ke l lően kialakí tot t termelés i és műve lés i

r e n d s z e r b e n a lapjá t képezhet i a m é h l e g e l ő k e d d i g i s z i n t e n v a l ó megta r tásának és minőség i továbbfe j l esz tésének i s . A f a j o k kiválasztásánál r endk ívü l fon tos a m é h ­csa l ádok időben i f e j l ődésének és t énykedésének i s m e r e t e . ( P l . a z akácra c s a k a k k o r e r ő s ö d n e k f e l j ó l a csa ládok, h a a gyümölc sv i r ágzás után i s v a n bőségesen m é h ­legelő és a késő nyár i m é h l e g e l ő t ő l függ a c sa l ádok őszi népesedésének e lőmozdí tása , i l l e t v e a köve tkező t a v a s z i akácnak értékesítése.)

A méhésze t ek z ö m é t k é p e z ő k i s e b b szó rvány méhésze tek i génye inek kie légí tése a bel terület i u t c a fásítások, parkosí tások, zö ldöveze t i és m a j o r fásítások, v a l a m i n t a 3 k m - e n be lü l található k i s e b b - n a g y o b b , e g y é b k é n t hasznosí thatat lan terüle tek b e -fásí tásával lehetséges. A s o k családos, n a g y o b b méhésze tek igénye i t m á r c s a k c é l ­t u d a t o s te rvszerűséggel kialakí tot t mén lege lő rendsze rek e légí thet ik k i , m e l y e k a m é ­h e k é l e tműködés i s z a k a s z a i h o z i g a z o d v a a megfe le lő időszakban v i r ágzó és megfe le lő táp lá lékot a d ó fák és cser jék, i l l e t v e lágyszárú n ö v é n y e k együt tes a lka lmazásáva l l e t t e k kialakí tva. E z e k e t vándor lássa l k e r e s i k f e l a méhésze tek . A t e rvezendő m é h ­l e g e l ő k te rü le tének biz tosí tásával k a p c s o l a t b a n rámuta tnak a szerzők, h o g y a z e r d ő k ­n e k e lő té rbe kerül a fa termeléssel egyen rangú kü lön fé l e m á s köz jó lé t i s z e r e p e i s . A m a g y a r e r d ő k te rü le tének 1/3-része (kb . 500 000 ha) a gazdaságossági küszöbé r t ék a l a t t v a n , e z e k e n a f a f a j v i s z o n y o k a t , faá l lományszerkezete t , kezelési m ó d o t , vágáséret tségi k o r t e g y é b é rdekeknek megfe l e lően l e h e t alakítani, í gy fenntar thatók v a g y átalakít­ha tók m é h l e g e l ő n e k i s .

A m e z ő g a z d a s á g b a n k b . 800 000 h a nagyüzemi mezőgazdá lkodás ra oksze rűen n e m a l k a l m a s fö ld terüle t kerü l m a j d vá rha tóan beerdősí tésre , m e l y n e k fe le k ü s z ö b a l a t t i . A m e g l e v ő és a k ö z e l j ö v ő b e n bete lepí tésre kerülő e rdő te rü le tekbő l tehát e l s ő d l e g e ­s e n n e m fa termelés i cé loka t szolgáló erdő l e s z k b . 900 000 h a . N e m tartják a s z e r ­z ő k túlzásnak, h a e n n e k 1/3-án a m é h l e g e l ő k kialakítása i s e lő té rbe kerülhet , annál i s i nkább , m e r t a méh lege lő é rdekek t e l j e s mér t ékben egyez te the tők a területek m á ­s i k igény lő jének , a vadgazdá lkodásnak a z é rdeke ive l . O l y a n sorsdöntő l ehe tősége ez a h a z a i méhésze tnek , m e l y n e k m e g r a g a d á s á h o z kés lekedés né lkü l m e g k e l l t e n n i e a szükséges lépéseket .

A m é h l e g e l ő k lé tesí téséhez a l k a l m a s fa és cse r je f a j o k szapor í tó a l a p a n y a g t e r ­mesztő törzs te lepek létesítését Cikotán ( V a s m e g y e ) , G ö d ö l l ő n , P ü s p ö k l a d á n y b a n és Derecskén m e g k e z d t é k már .

M i n d a m e g l e v ő k ü s z ö b a l a t t i e r d ő k k ü l ö n b ö z ő t ípusainak m é h l e g e l ő k k é v a l ó át­alakítására, m i n d a mezőgazdaságban beerdős í tés re kerülő, küszöb a l a t t m a r a d ó f ö l ­d e k e n a fás-cser jés m é h l e g e l ő k te lepí téséhez m o d e l l e k e t d o l g o z n a k k i . C s a k a n a g y ­üzemi m é h l e g e l ő r e n d s z e r e k b e n e l sőd leges cél a méh lege lő kialakítása, d e ot t i s j á r u ­l ékos a vadgazdá lkodás i érdek. A többi méh lege lő a l a k z a t m i n d i g v a l a m i l y e n e g y é b e l sőd leges v a g y egyenrangú é r d e k kielégí téseként , ve le j á ró jakén t j ö n létre. A m é h ­lege lők j av í t á sához és ú jabb lé tesí téséhez a l ehe tőségek tehát ado t t ak , a végreha j tás ­h o z a l k a l m a s fákat, cser jéket , lágyszárúakat i smerjük, a szapor í tóanyag n a g y ü z e m i e lőá l l í tásához a z a l a p o k l e v a n n a k r a k v a , m o s t a méhészet i , vadászat i s z a k e m b e r e k ­n e k , a mezőgazdaság és az erdészet i r ány í tó inak k e l i megta lá ln ia a z o k a t a l ehe tősé ­geket , a m e l y e k a méhésze tek számára á l landó hordású m é h l e g e l ő létesítését, a m e z ő ­gazdaság számára b i z t o s megporzás t és a vadgazdá lkodásnak i s megfe l e lő v a d á s z ­e r d ő k létesítését t e s z i k l ehe tővé .

T e l j e s e n külön, a k ö n y v v é g é n t e s z i k közzé a sze rzők az édesharmat ta l k a p c s o l a t o s kutatások e redménye i t . Fafa jonként i s m e r t e t i k a káros í tó sz ipókásrovarokat , a hatá­s u k r a ke le tkező édesharmat mennyiségé t , begyűj the tőségé t és e g y é b méhésze t i l eg f o n ­tos tulajdonságai t . E b b e n a f e j e z e t b e n i s a nagyszerű f é n y k é p e k t e s z i k a z a n y a g o t szemlé le tesebbé .

V é l e m é n y e m s z e r i n t a k ö n y v szerzői az O M S Z K megbízásá t teljesítették, h a m a ­r a d t a k i s m é g n y i t o t t kérdések , m e l y e k r e a vég leges választ t o v á b b i h o s s z a b b kuta tó m u n k a t u d j a c s a k m e g a d n i . A közö l t kutatási e r e d m é n y e k a l k a l m a s a k a m é h l e g e l ő javí tás és új m é h l e g e l ő te lepí tés m u n k á j á n a k szakszerű meg te rvezéséhez , be ind í t á ­sához, az e r d ő r e n d e z ő s é g e k p e d i g a z o n n a l fe lhasználhat ják a z o k a t a méhésze t é rde ­k e i t i s f i g y e l e m b e v e v ő üzemtervezés i munkáná l é s - a z e r d ő k m é z h o z a m á t m e g t e r ­vező és ny i lván ta r tó kísérlet i ü z e m t e r v e k készí tésére i s .

Hasznát v e h e t i k a k ö n y v n e k a méhészek , m e r t Örös i Pá l Z o l t á n „ M é h e k közö t t " c í m ű munká j á t j ó l kiegészít i , segíti őke t a méze lő n ö v é n y e k j o b b meg i smeré sében , felkutatásában, a v á n d o r l á s o k t e rvezésében és i rányt m u t a t a szelektálás terüle tén rá juk v á r ó f e l a d a t o k v é g z é s é h e z i s . N a g y segítséget nyúj t a k ö n y v a m é h l e g e l ő k e t m e g t e r v e z ő m i n d e n m á s s z a k e m b e r n e k i s a r ende lkezésükre á l ló t e r m ő h e l y e k r e l e g ­a l k a l m a s a b b többhasznú faj ták k ivá logatásához , a méhe l ta r tó képesség v a g y a b e -po rzá shoz szükséges m é h á l l o m á n y kiszámításához, v a l a m i n t a z akácra v a l ó v á n d o r ­lások szabá lyozásának k ido lgozásához . Nádas József