A Szemelyiségvizsgálat Módszerei

7/21/2019 A Szemelyiségvizsgálat Módszerei

http://slidepdf.com/reader/full/a-szemelyisegvizsgalat-modszerei 1/51

11

A SZEMA SZEMÉÉLYISLYISÉÉGVIZSGGVIZSGÁÁLATLATMMÓÓDSZEREIDSZEREI

Perczel Forintos Dóra Klinikai Szakpszichológus SzakképzésII. évfolyam

2012



BevezetBevezetééssA személyiség vizsgálata a személy

jellegzetes gondolkodási és cselekvésistílusának felmérésére irányul,azonban nem korlátozódik a

temperamentum, a típus vagy vonásokfelmérésére, hanem magában foglalja

az érdeklődés, az értékek, attitűdök, azészlelési és gondolkodási stílus

valamint a belső dinamika és

viselkedés megismerését is.



TematikaTematika

AlapfogalmakAlapfogalmak

TTöörtrtééneti elneti előőzmzméényeknyek

A klinikai interjA klinikai interjúú

A viselkedA viselkedéés vizsgs vizsgáálatalata SzemSzeméélyislyiséégvizsggvizsgáálatoklatok



44

DefinDefiníícicióókkPersona = maszkPersona = maszk (g(göörröög), amit megjeleng), amit megjelenííttüünk magunkbnk magunkbóól al a

vilviláág felg feléé

DefinDefiní í cicióók:k:a) Ka) Küülslsőő megjelenmegjelenéés szerint: a szems szerint: a szeméélyislyiséég a kg a köörnyezetrernyezetregyakorolt hatgyakorolt hatáásoksok öösszesssszesséége, mge, máásoknak az egysoknak az egyéénrenreadott vadott váálaszai, stb.laszai, stb.

b) Belsb) Belsőő struktstruktúúra szerint: az egyra szerint: az egyéénre jellemznre jellemzőő lléélektanilektanifolyamatokfolyamatok öösszesssszesséégege – – konzisztens megnyilvkonzisztens megnyilváánulnuláás.s.

c) A szemc) A szeméélyislyiséég a szemg a szeméélyen bellyen belüüli pszichofizikaili pszichofizikairendszerek olyan dinamikus szervezrendszerek olyan dinamikus szervezőőddéése, amely ase, amely aszemszeméélyre jellemzlyre jellemzőő viselkedviselkedééss--,, éérzelemrzelem--,, ééss

gondolatmintgondolatmintáázatot lzatot léétrehozza (Allport, 1961)trehozza (Allport, 1961)



55

A szemA szeméélyislyiséég:g:

organizmus (szervezorganizmus (szervezőőddéés) azaz nem elemek/ vons) azaz nem elemek/ vonáásoksokhalmaza;halmaza;

pszicholpszicholóógiai fogalom, de a biolgiai fogalom, de a biolóógiai lgiai lééttttőőll

elvelváálaszthatatlanlaszthatatlan oki toki téényeznyezőő a vila viláághoz valghoz valóó viszonyulviszonyuláásbansban aktaktíív folyamat, kv folyamat, köörnyezeti hatrnyezeti hatáásokra alakulsokra alakul

(szituacionalizmus(szituacionalizmus é é s interakcionalizmus s interakcionalizmus ), ugyanakkor), ugyanakkor

folyamatossfolyamatossáág,g, áállandllandóóssáág, koherencia azazg, koherencia azazszemszeméélyislyiséégvongvonáások jellemziksok jellemzik (diszpozicionalizmus (diszpozicionalizmus ) ) mintmintáázatokban (ismzatokban (isméétltlőőddéésekben) mutatkozik megsekben) mutatkozik meg sok szinten jelenik meg: gondolatokban,sok szinten jelenik meg: gondolatokban, éérzrzéésekben,sekben,

magatartmagatartáásmsmóódban, stb., kdban, stb., köövetkezvetkezééskskéépppp egyedisegyediséég / egyg / egyéénisniséégg csak bizonyos szempontbcsak bizonyos szempontbóól (rl (réészlegesen) fogalmazhatszlegesen) fogalmazhatóó

megmeg



66

SzemSzeméélyislyiséégfaktorokgfaktorok

2 faktor:2 faktor: Jung, Eysenck, Claridge: EVJung, Eysenck, Claridge: EV--IVIV Wiggins: dominanciaWiggins: dominancia – – szeretetszeretet

5 faktor (Goldberg:5 faktor (Goldberg: „„Big FiveBig Five””):): EV, barEV, baráátstsáágossgossáág, lelkiismeretessg, lelkiismeretesséég, emocionalitg, emocionalitááss ééss

intellektusintellektus 10 faktoros: CPI10 faktoros: CPI 16 faktoros: Cattel16 faktoros: Cattel



77

A szemA szeméélyislyiséégvizsggvizsgáálat clat cééljalja A pszichA pszichéés probls probléémmáák eredetk eredetéének feltnek feltáárráásasa

éés a ps a pááciens INTRAPSZICHciens INTRAPSZICHÉÉSSfolyamatainak megfolyamatainak megéértrtéése a megfelelse a megfelelőőkezelkezelééss éérdekrdekéébenben

ÁÁltalltaláános cnos cééll: a szem: a szeméélyislyiséégg éés a magatarts a magatartáásspontos lepontos leíírráása valamint predikcisa valamint predikcióók kialakk kialakííttáásasa

a ja jöövvőőbeni viselkedbeni viselkedéésrsrőőll KonkrKonkréét ct cééloklok: bizonyos jellemz: bizonyos jellemzőőkk

meglmeglééttéének vagy hinek vagy hiáánynyáának lenak leíírráásasa(vannak-e paranoid tartalmak, suicid veszély, stb.).



88

Minden emberMinden ember

olyan, mintolyan, mint mindenki mmindenki máás,s,

nnééhháány mny máásik,sik, senki msenki máás.s.



99

ÁÁltalltaláános (nomotetikus) igazsnos (nomotetikus) igazsáágokgokfelismerfelismeréése a zavarok okait,se a zavarok okait,kezelkezeléésséét, jellegt, jellegéét illett illetőőenen

++ HipotHipotéézisek megfogalmazzisek megfogalmazáásasa

(magyar(magyaráázatok) =zatok) =ez aez a klinikai kutatklinikai kutatáás feladatas feladata(pl. tanult tehetetlens (pl. tanult tehetetlens é é g) g)

EgyEgyééni (ideografikus) eltni (ideografikus) eltéérrééseksekvizsgvizsgáálatalata:: szemszeméélyislyiséégvizsggvizsgáálatlat



1010

MiMiéért van szrt van szüükskséégg

pszichodiagnosztikaipszichodiagnosztikai vizsgvizsgáálatokra?latokra?

-- mert az interjmert az interjúú éés a megfigyels a megfigyeléés sors soráánnkapott informkapott informáácicióók nem elegendk nem elegendőők (pl.k (pl.beteg feledbeteg feledéékenyskenyséége, pontatlange, pontatlan

beszbeszáámolmolóója miatt)ja miatt)

-- mert mmert méérni kell a jelensrni kell a jelensééget (pl. IQ)get (pl. IQ)

-- mert a klinikus szimpmert a klinikus szimpáátitiáája / antipja / antipáátitiáájajatorztorzí í thatja az eredmthatja az eredméénytnyt



1111

A klinikus véleményét torzító tényezők(Arkes, 1994)

1.1. PrekoncepciPrekoncepcióókk-- El El ő ő í í t t é é letekletek etnikai, foglalkozetnikai, foglalkozáási csoportoksi csoportok

iriráánt (pl. lusta, beknt (pl. lusta, bekéépzelt)pzelt)

-- Eml Eml é é kezeti torz kezeti torz í í t t á á sok sok : feltev: feltevéésekkelsekkelkonzisztens informkonzisztens informáácicióóra emlra emléékszkszüünk, pl.nk, pl.„„problprobléémmáás betegs beteg””: csak a probl: csak a probléémmáákrakra

emlemléékszkszüünknk

-- F F é é lre lre é é rtelmez rtelmez é é ss ::

elfelejtett valamit = rejtegetni akarta ?elfelejtett valamit = rejtegetni akarta ?



1212

2. Prevalencia2. Prevalenciaalacsony elalacsony előőfordulforduláásnsnáál sokkal nehezebbl sokkal nehezebbprognosztizprognosztizáálni (pl. suicid, homicid viselkedlni (pl. suicid, homicid viselkedéés vs.s vs.neurotikus megbetegedneurotikus megbetegedéés)s)

3. Utólagos éleslátásaz esemaz eseméény bekny beköövetkezvetkezéése utse utáán a szakembern a szakember úúgygy

éérzi, hogyrzi, hogy „„elelőőre tudtare tudta”” (pl. bizarr viselked(pl. bizarr viselkedééssűű vagyvagyantiszociantiszociáális szemlis szeméélyrlyrőől aztl azt áállllí í tani, hogy mindig istani, hogy mindig isfurcsa volt)furcsa volt)

4. Túlzott magabiztosság is torzítóhatású lehet



1313

Történeti előzmények• II. század: Galenus : négy vérmérsékleti típus, a testnedvekkel(Hippocrates) összefüggésben - szangvinikus, melankolikus,kolerikus és flegmatikus

• 1896: Kraepelin: elmebetegségek osztályozása• 1905: Binet-Simon intelligenciateszt megjelenése• 1919: Woodworth személyes adatlapja, az első standardizáltszemélyiségleltár megjelenik, katonai toborzás céljából

• 1921: Rorschach pszichodiagnosztikai tesztje megjelenik• 1925: Kretschmer szerint a fizikumból lehet következtetni avérmérsékletre és az elmebetegségekre (piknikus, aszténiás ésatletikus)• 1926: Goodenough : emberrajz teszt• 1935: Murray: TAT , Bender Vizuomotoros alakfelismerés teszt• 1940: Guilford faktoranalitikus tesztje

• 1943-55: MMPI, Cattel 16 faktoros személyiségteszt,• Kelly személyes konstrukciók



1414

• 1970 -90: egyre elterjedtebb a számítógép használata aszemélyiségvizsgálatok készítésében, felvételében, pontozásában és

értékelésében.

•1974: Friedman és Rosenman: A-típusú személyiség leírása

•1975 -80: viselkedésdiagnosztikai eljárások elterjedése

•1987: CPI megjelenik•1989: MMPI 2.

•1994: DSM-IV. megjelenése

•1997: Weschler Felnőtt Intelligenciateszt megjelenése

•1998: XIII. Mentális Eszközök Évkönyv megjelenése

•WAIS, WISC, Woodcock-Johnson, neuropszichológiai tesztek, stb



1515

FelmFelméérréés a klinikai pszichols a klinikai pszicholóógigiáábanban

AA klinikai felmklinikai felméérréés cs cééljalja a beteg/betegsa beteg/betegsééggééneknekmegmegéértrtéése:se:

Az egyAz egyéén ern erőősssséégeinekgeinek éés gyengess gyengeséégeinekgeinekéértrtéékelkeléése;se; A hozott problA hozott problééma elvi megfogalmazma elvi megfogalmazáása;sa;

ÉÉs a probls a problééma enyhma enyhííttéésséét szolgt szolgáállóó javaslat javaslatmegfogalmazmegfogalmazáása.sa.

A beutal A beutal á á s s

A pszicholA pszicholóógiai felmgiai felméérréés folyamata a beutals folyamata a beutaláássalssalkezdkezdőődik. Fontos, hogy ki (orvos, tandik. Fontos, hogy ki (orvos, tanáár, szr, szüüllőő, b, bíírró…ó…))utalja be a beteget, mi a futalja be a beteget, mi a főő kkéérdrdéésfeltevsfeltevéése.se.

A klinikus a beutalA klinikus a beutalóó kkéérdrdééssel kezdi.ssel kezdi.



1616

A klinikus k A klinikus k é é rd rd é é sfeltev sfeltev é é s s é é t befoly t befoly á á solja: solja:

A klinikus elmA klinikus elmééleti elkleti elköötelezettstelezettséége (kge (küül.l.KKéérdrdéések, ksek, küül. Kl. Köövetkeztetvetkeztetéések).sek).

A pszicholA pszicholóógiai felmgiai felméérréés nem teljesens nem teljesen

standardizstandardizáált eljlt eljáárráások sorozata.sok sorozata.

A felmA felméérréés cs céélja: a betegrlja: a betegrőőll öösszesszeáállllíítotttott jellemz jellemzéés, ami hasznoss, ami hasznos ééss éérthetrthetőő aabeutalbeutalóó szszáámmáára.ra.



1717

A klinikai adatgyűjtés forrásai

1) Klinikai interj1) Klinikai interjúú::

a kapcsolatteremt a kapcsolatteremt é é s eszk s eszk ö ö ze ze

struktur struktur á á lt (DSM, SCID) vagylt (DSM, SCID) vagy

struktur struktur á á latlan (Angelander, Rogers)latlan (Angelander, Rogers)

2) A viselked2) A viselkedéés megfigyels megfigyeléésese éés elemzs elemzéésese

term term é é szetes ill. ir szetes ill. ir á á ny ny í í tott (struktur tott (struktur á á lt) megfigyel lt) megfigyel é é s s

ö ö nmegfigyel nmegfigyel é é s s

3) Szem3) Szeméélyislyiséégvizsggvizsgáállóó mmóódszerek:dszerek:a pszichés m ű ködés felmérése és predikciója

érdekében szükség van megbízható és valid klinikai

mér ő eszközökre



1818

PPSZICHODIAGNOSZTIKA :

a szema szeméély pszicholly pszicholóógiai szempontbgiai szempontbóóllttöörtrtéénnőő vizsgvizsgáálata annaklata annak éérdekrdekéében,ben,

hogy meghathogy meghatáározzuk a mentrozzuk a mentáális vagy alis vagy aviselkedviselkedéésbeli zavar jellegsbeli zavar jellegéét,t,kiterjedkiterjedéésséétt éés lehetss lehetsééges prognges prognóóziszisáát.t.

(Aiken, 1999)



1919

Klinikai pszichodiagnosztikai

módszerek I. Teljesítménytesztek

II.Személyiségvizsgálatok, ezen belül kérdőíves módszerek

(objektív azaz értelmezés nem szükséges)

projektív módszerek(értelmezés révén válik információvá)

III. Intelligenciatesztek IV. Tünetbecslő skálák, kérdőívek



2020

SzemSzeméélyislyiséégvizsggvizsgáállóó mmóódszerekdszerek

hasznhasznáálatalata (Aiken, 1999)

Megfigyelés

ek

InterjúkKérdőívek

Projektív

tesztek

Egyéb Tünetlista



2121

FELMÉRÉS

Pszichopatológiai állapot felmérése egy

tölcsérhez hasonló:

teljes állapotfelmérés

problémaorientáció

tünetek



2222

Mi a teszt?

• A teszt olyan eszköz,melynek segítségével a személy pszichésműködésének nem megfigyelhető jellemzőirőlkövetkeztetéseket lehet levonni

•Ugyanaz a teszthelyzet más és más reakciót vált ki akülönböző emberekből - ebből következtetést tudunk levonniaz egyes személyek közötti különbségekre: ez differenciálpszichológiai eljárás (Tringer, 1999).

•A kompetens teszthasználó:eszközismerettel és szakértelemmel rendelkezikszakemberként és etikusan tevékenykedikfelelősséget vállalbiztosítja a biztonságos tárolást, korrekt tesztfelvételt, pontos

értékelést és értelmezést, a kliens pontos tájékoztatását, a tesztrelevanciáját (Int. Test Commission, Dave Bartram, 1999).



2323

Alapfogalmak

Ha azt akarjuk, hogy egy teszt használható legyen, akkor1) standardizálni kell,

2) be kell bizonyítani, hogy megbízható és

3) érvényes mérőeszköz.

1) STANDARDIZÁLÁS: eredmények összehasonlíthatósága

érdekében normák megállapítása (pl. IQ, MMPI T-értékek)

2) RELIABILITÁS: az eredmények megismételhetősége,

egybehangzása, megbízhatósága (0-1 között).test – retest reliabilitás

interrater vagy kereszt reliabilitás (különböző pontozók közt)



2424

Alapfogalmak

3) VALIDITÁS (érvényesség): az adatszerző eszköznek pontos és

érvényes eredményt kell adni a kérdéses jelenségre vonatkozóan.

konkurrens validitás: másik, ua. a jelenséget mér ő teszttel

összevetve, pl. Hamilton szorongás skála és Beck szorongás leltár

tartalmi validitás: a vizsgált jelenséget méri-e?

prediktív validitás: predikciós érték, pl. szuicid prevencióban

4).NÖVEKMÉNYES VALIDITÁS / HASZNÁLHATÓSÁG:Annak mértékét jelenti, amennyivel egy adott eljárás hozzájárul amás forrásokból nyerhető előrejelzésekhez (Sechrest, 1963) – azazolyan ismeretet, amit nem lehet levonni az alapadatokból (pl.

alacsony, ha Ro segítségével egy depressziós betegrőlme álla ít uk, ho beszűkült a ondolkodása

ÉÉ ÉÉ ÁÁ



2525

II. SZEMII. SZEMÉÉLYISLYISÉÉGVIZSGGVIZSGÁÁLAT:LAT:

kkéérdrdőő

í í ves mves móódszerekdszerek k k ö ö zponti szerepet j zponti szerepet j á á tszottak a klinikai pszichol tszottak a klinikai pszichol ó ó giagia

fejl fejl ő ő d d é é s s é é ben ben

face validit face validit á á s s :: éérthetrthetőő, mire vonatkozik a k, mire vonatkozik a kéérdrdéés,s, pl.evészavar, önértékelés

megadott v megadott v á á laszlehet laszlehet ő ő s s é é gek (igen/nem;gek (igen/nem;

0 0 - - 11- - 2 2 - - 3 3 - - 4 4 - - 5 5 - - 6 6 - - 7 fok 7 fok ú ú sk sk á á la)la) MMPI MMPI --1, MMPI1, MMPI--22 (Hathaway és McKinley, 1943)

-- empirikus adatgyű jtés és értékelés

- nem lényeges a face validitás, hanem az, hogy aválaszok alapján elkülöníthetők a pszichopatológiaicsoportok

Eysenck (EPQ, 1967), Cattel (1986)Eysenck (EPQ, 1967), Cattel (1986)



2626

ELŐNYEI

Időtakarékos: sok emberrelfelvehető egyszerre;a kliens egyedül ki tudja

tölteni; Kiértékelés:

pontos, gyors, objektív;

Könnyű értelmezés,kevesebb hibalehetőség;

Megbízható (0.85-osegyüttható).

HÁTRÁNYAI

- Okokra nem ad választ- A jelenség több szintjére

kérdezhet rá: viselkedés,érzés, gondolat – ua. a

pontszám egész másszemélyiséget takarhat;

- Szimulálás, disszimulálás

- Észlelt és valóságos helyzetkülönbsége (pl. coping)

- A válasz nem egyéni, hanemsematikus



2727

PROJEKTPROJEKTÍ Í V SZEMV SZEMÉÉLYISLYISÉÉGVIZSGGVIZSGÁÁLATOKLATOK

Rorschach (1921Rorschach (1921),), TAT (1943), PFT (TAT (1943), PFT (Rosenzweig,1945),

MondatkiegMondatkieg

éé

szsz

ííttéé

si techniksi technik

áá

k:k:

„É„Én szeretnn szeretnéékk …”…”,, „„HazatHazatéérverve……..””„„TitokbanTitokban één ...n ...””

Rajztesztek, VilRajztesztek, Viláágjgjááttéék (Bk (Büühler, Polcz A.)hler, Polcz A.)

Definíció ((Trull és Phares,1995 ))„A projektív teszt olyan eljárás, amely az egyén jellegzetes

viselkedésmódjait annak megfigyelésével tárja fel, hogyhogyan viselkedik olyan helyzetben, amely nem konkrétválaszt vált ki. ”



2828

PROJEKTÍV SZEMÉLYISÉGVIZSGÁLATOK

Pszichoanalitikus hPszichoanalitikus hááttttéér: tudattalan konfliktusok, motivr: tudattalan konfliktusok, motiváácicióókkfeltfeltáárráásasa – – szabad asszocszabad asszoc--hoz hasonlhoz hasonlóóanan

StrukturStrukturáálatlan, tlatlan, tööbbbbéértelmrtelműű ingerekre kell vingerekre kell váálaszt adni (folt,laszt adni (folt, jelenet) jelenet) -- a szema szeméély kly kéénytelen sajnytelen sajáát maga strukturt maga strukturáálni azlni azanyagot, sajanyagot, sajáát jellemzt jellemzőőinek megfelelinek megfelelőően fog ven fog váálaszt adni;laszt adni;

Indirekt mIndirekt móódszerdszer – – a szema szeméély nincs tudatly nincs tudatáában a tesztban a tesztrendeltetrendeltetéésséének, nem knek, nem köözvetlenzvetlenüül kl kéérdezik meg vrdezik meg váágyairgyairóól,l,szszüükskséégleteirgleteirőől;l;

VVáálaszadlaszadáás szabadss szabadsáága: nincs jga: nincs jóó vagy rossz vvagy rossz váálasz;lasz;

EredmEredméény kny köözvetlenzvetlenüül nem hasznosl nem hasznosííthatthatóó:: éértelmezrtelmezééss

szsz

üü

ksks

éé

ges, ami tges, ami t

öö

bb dimenzibb dimenzi

óó

t, szempontot vesz figyelembet, szempontot vesz figyelembe

(lokaliz(lokalizáácicióó, forma, sz, forma, szíín, tartalom, mn, tartalom, mééret, gyakorisret, gyakorisáág,g,



2929

A projektA projektí í v mv móódszerek probldszerek probléémmááii(Trull – Phares, 2005)

StandardizStandardizáált normlt normáák hik hiáányanya

ReliabilitReliabilitáás his hiáányanya:: áátl.0.29tl.0.29--0.41 a0.41 aszakemberek eltszakemberek eltéérrőő jel jelöölléésese éésséértelmezrtelmezéése miattse miatt – – mennyi amennyi a

megengedhetmegengedhetőő elteltéérréés?s? ValiditValiditááss:: mit is mmit is méér a projektr a projektíív teszt?v teszt?

III I t lli i t t k



3030

III. Intelligenciatesztek

IV. TTüünetlistnetlistáák, becslk, becslőőskskáálláákk (ld.kötet)

A viselkedés megfigyelésének strukturált formái Általános és betegségspecifikus kérdőívek (ld. tavaly)

Reaktivitás azaz megfigyelés hatására megváltozik aviselkedés gyakorisága!!!A kompetens teszthasználó jellemzői:(Int. Test Commission, Bartram, 1999).

eszközismerettel és szakértelemmel rendelkezik etikusan tevékenykedik és felelősséget vállal biztosítja 1) a biztonságos tárolást,

2) korrekt tesztfelvételt,3) a pontos értékelést és értelmezést,4) a kliens pontos tájékoztatását,5) a teszt relevanciáját.



3131

Hogyan vegyük fel a tesztet?

Legyen klinikai kLegyen klinikai kéérdrdéés!s! (Vizsg (Vizsg á á latk latk é é r r ő ő lap)lap)

MegfelelMegfelelőő, adekv, adekváát vizsgt vizsgáálat kivlat kiváálasztlasztáásasa

(szem (szem é é lyis lyis é é gzavar: s gzavar: s é é ma k ma k é é rd rd ő ő í í v vagy SCID v vagy SCID - - II,II,abuzus, trauma: PTSD k abuzus, trauma: PTSD k é é rd rd ő ő í í v, magatart v, magatart á á szavar:szavar:gyermekviselked gyermekviselked é é s k s k é é rd rd ő ő í í v)v)

InadeInadekvkváát vizsgt vizsgáálatlat – – inadekvinadekváát eredmt eredméénynykivkiváálasztlasztáása (sa (BDI inadekv BDI inadekv á á t pl. szorong t pl. szorong á á sossosk k ó ó rk rk é é pekn pekn é é l, MAWI f l, MAWI f ö ö l l ö ö sleges minden betegn sleges minden betegn é é l,l,

Ro inadekv Ro inadekv á á t a depresszi t a depresszi ó ó s s ú ú lyoss lyoss á á g g á á naknakmeg meg í í t t é é l l é é s s é é re)re)

NeutrNeutráális attitlis attitűűdd: t: túúlzott blzott báátortorííttáás vagy hidegss vagy hidegsééggnnéélklküül (se megerl (se megerőőssííttőő, se b, se büüntetntetőő););



3232

VizsgVizsgáált szemlt szeméélyly korkoráára,ra, áállapotllapotáára, kra, kéépesspesséégeire,geire,

temperamentumtemperamentumáára tekintettelra tekintettel:: nagyon fiatal vagynagyon fiatal vagynagyon idnagyon időős, ments, mentáálisan zavart, fogyatlisan zavart, fogyatéékos,kos,kisebbskisebbséégi szemgi szeméélyeklyek -- alacsony figyelmi kapacit alacsony figyelmi kapacit á á ssmiatt r miatt r ö ö videbb vizsg videbb vizsg á á latok, hosszabb id latok, hosszabb id ő ő

VizsgVizsgáálat utlat utáánn: gondoskodni kell a p: gondoskodni kell a pááciensrciensrőőll(megnyugtat(megnyugtatáás, kis jutalom a gyereknek,s, kis jutalom a gyereknek,

visszakvisszakíísséérni a helyrni a helyéére)re) KKíísséérrőő ttáá j jéékoztatkoztatáásasa

EredmEredméényeknyek: t: táá j jéékoztatni arrkoztatni arróól, hogy mi tl, hogy mi töörtrtéénik aznik azeredmeredméényekkel (ki kapja meg, visszajelznyekkel (ki kapja meg, visszajelzéés)s)



3333

Diagnózis

Adatgyűjtést követően Interjú, klinikai kép, tünetek alapján

rendellenességek adott csoportjábasorolás (klasszifikáció) diagnózis felállítása

•

Osztályozási rendszerek: BNO, DSM

• Funkcionális elemzés

• Klinikai vélemény kialakítása



ÖÖsszefoglalsszefoglalááss

A klinikai pszicholA klinikai pszicholóógia vizsggia vizsgáálati mlati móódszereidszerei::

az interjaz interjúú, els, elsőő beszbeszéélgetlgetéés,s, a viselkeda viselkedéés megfigyels megfigyeléésese éés elemzs elemzéésese

a pszichola pszicholóógiai tesztek,giai tesztek, Eysenck:Eysenck: „„tudtudóós szakembers szakember”” modelljemodellje MegbMegbíízhatzhatóó éés valid ms valid méérrőőeszkeszköözzöökk



3535

Az interjAz interjúúkk ááltalltaláános jellemznos jellemzőőii

Interakci Interakci ó ó – – az interj az interj ú ú legallegaláább kbb kéét embert ember

interakciinterakcióó ja. ja.CCéélja: adatokhoz jusson, informlja: adatokhoz jusson, informáácicióókat,kat, éérzrzééseketseketattitattitűűddööket, hiedelmeketket, hiedelmeket…… hozzon felszhozzon felszíínre,nre,szakszerszakszerűű mmóódon.don.

Az interjAz interjúút felvevt felvevőő szakember cszakember cééltudatosan kltudatosan kéérdez,rdez,mederben tartja az interjmederben tartja az interjúút, a ct, a céél fell feléé tereli.tereli.

Az interjAz interjúú akkor jakkor jóó, ha:, ha:Megtervezett, tudatosanMegtervezett, tudatosan éés szakszers szakszerűűen veszik felen veszik fel ééssvvéégig a cgig a céélt tartjlt tartjáák szem elk szem előőtt.tt.



Az interjAz interjúúfelvfelvéétel ftel főőbb szempontjaibb szempontjai



3737

Az interjAz interjúúfelvfelvéétel ftel főőbb szempontjai,bb szempontjai,

techniktechnikááii

Fizikai k Fizikai k ö ö r r ü ü lm lm é é nyek, elrendez nyek, elrendez é é s s IntimitIntimitáás, els, előőfeltfeltéétele a hangszigeteltele a hangszigetelééss – – haha

bejbej

öö

n a hang, ki is megy;n a hang, ki is megy;

A megszakA megszakííttáások elkersok elkerüülléése (telefon, titkse (telefon, titkáárnrnőő,,kopogkopogáás)s) – – mmáásodrendsodrendűűsséégg éérzrzéése;se;

RendelRendelőő bbúútorzata (figyelemeltereltorzata (figyelemeltereléés).s).

A rapportA rapport



3838

A rapportA rapport

A jA jóó interjinterjúú legfontosabblegfontosabb öösszetevsszetevőő je a beteg je a beteg éés a klinikuss a klinikuskapcsolata (rapportja).kapcsolata (rapportja).A rapport meghat A rapport meghat á á roz roz á á sasa é é s szerepe: s szerepe: A betegA beteg é é s a klinikus, ill. az elj s a klinikus, ill. az elj á á r r á á s viszony s viszony á á nak,nak,kapcsolat kapcsolat á á nak jellemz nak jellemz é é se.se.A j A j ó ó rapport kellemes l rapport kellemes l é é gk gk ö ö rtrt é é s az interj s az interj ú ú c c é é lj lj á á nak k nak k ö ö lcs lcs ö ö n n ö ö ssmeg meg é é rt rt é é s s é é t jelenti. Ha j t jelenti. Ha j ó ó a rapporta rapport – – term term é é keny az interj keny az interj ú ú ..

Jellemz Jellemz ő ő k k ElfogadElfogadáás, megs, megéértrtéés, a beteg integrits, a beteg integritáása irsa iráánti tiszteletnti tiszteletattitattitűűdje,dje, őőszintesszinteséég, empg, empáátiatiaKlinikusnak ne legyenek elKlinikusnak ne legyenek előőííttééleteileteiHa kHa kééppüült a rappport, lehet puhatollt a rappport, lehet puhatolóódzni, kdzni, kéérdeznirdezniRapport nem egyenlRapport nem egyenlőő a beteg, terapeuta szereteta beteg, terapeuta szeretetéével, inkvel, inkáábbbbegy kapcsolat, aminek az alapja a tisztelet, a kegy kapcsolat, aminek az alapja a tisztelet, a köölcslcsöönnöössbizalombizalom éés a megengeds a megengedőő attitattitűűd.d.

A t f k iA t f k ióójj



3939

A rapport funkciA rapport funkcióó ja ja

a kedveza kedvezőő lléégkgköörrmegteremtmegteremtéésese

bizalom kialakbizalom kialakí í ttáásasa figyelem,figyelem,

megmegéértrtééss elfogadelfogadááss



4040

Explor Explor áácicióós techniks technikáákk

EgyszerEgyszerűű ttéémmáávalval éérdemes kezdenirdemes kezdeni

Nyitott kNyitott kéérdrdééseksek KKéérdrdéés helyett visszajelzs helyett visszajelzéés vagy ts vagy tüükrkröözzééss

A szemA szeméélyes klyes köözlzléésekre irsekre iráányulnyulóó reflexireflexióó A legutA legutóóbbi mondatbbi mondat

SzakzsargonSzakzsargon--mentes nyelvezetmentes nyelvezet

ÖÖsszefoglalsszefoglaláásoksok CsendCsend éés szs szüüneteknetek: mit jelenthet az adott: mit jelenthet az adott

kontextusban? Feloldjuk vagy ne?kontextusban? Feloldjuk vagy ne?

JegyzetelJegyzeteléés felvs felvéétel ktel kéészszííttééss



4141

JegyzetelJegyzeteléés, felvs, felvéétel ktel kéészszí í ttééss

A talA taláálkozlkozáásokat dokumentsokat dokumentáálni kell.lni kell.MikorMikor éés hogyan?s hogyan?Ha interjHa interjúú alattalatt jegyzetel jegyzetel a klinikus:a klinikus:-- sok nonverbsok nonverbáális, metakommunikatlis, metakommunikatíív informv informáácicióórróóll

lemaradunk;lemaradunk;-- a kapcsolat, a bizalom lassabban fejla kapcsolat, a bizalom lassabban fejlőődhet kidhet ki

(szemkontaktus hi(szemkontaktus hiáánya);nya);-- a betegnek azta betegnek azt üüzenheti, hogy fontos, amit mond;zenheti, hogy fontos, amit mond;-- kköönnyebb az eset visszaidnnyebb az eset visszaidéézzéése.se.

DE a szDE a szóószerinti idszerinti idéézzéés ts túúlslsáágosan lekgosan lekööti a figyelmet.ti a figyelmet.

videvideóó-- éés hangfelvs hangfelvéételek:telek: ttáájjéékozott beleegyezkozott beleegyezéésskell!!kell!! BiztonsBiztonsáágos tgos táárolrolááss etikai ketikai köövetelmvetelméényny

A kli ik éé i éé



4242

A klinikusA klinikus éérintettsrintettséégege

HasonlHasonlóó problproblééma, tapasztalat: nehma, tapasztalat: nehééz ellenz ellenáállni allni akkíísséértrtéésnek, hogy a figyelem ne tevsnek, hogy a figyelem ne tevőődjdjöönn áát sajt sajáátt

magmagáára.ra.

SzemSzeméélyes(kedlyes(kedőő) k) kéérdrdééseknseknéél:l:

-- éérdemes ezek megvrdemes ezek megváálaszollaszoláássáát elkert elkerüülni,lni,visszafordvisszafordíítani,tani, áátvezetni (tvezetni (pl.pl. „Ö „Ö n mit tenne? n mit tenne? ” ” ) )

-- ha jelentha jelentééktelen a kktelen a kéérdrdéés:s: éérdemes megvrdemes megváálaszolni, mert mereven visszautaslaszolni, mert mereven visszautasíítvatva

a bizalom ellen hata bizalom ellen hat (pl. volt (pl. volt - - e szabads e szabads á á gon?)gon?)

A klinikusA klinikus éértrtéékrendje befolykrendje befolyáásolja asolja a



4343

A klinikusA klinikus éértrtéékrendje befolykrendje befolyáásolja asolja a

kapcsolatot:kapcsolatot:öönismeretnismeret ééss öönreflexinreflexióó fontossfontossáága!!ga!!

-- kulturkulturáális klis küüllöönbsnbséégekgek (pl. feminista vs(pl. feminista vshagyom hagyom á á nyos attit nyos attit ű ű d gyereknevel d gyereknevel é é sben)sben)

-- nemi knemi küüllöönbsnbséégekgek (sztereot (sztereot í í pi pi á á k pl.k pl.gyeng gyeng í í thetik a validit thetik a validit á á st).st).

- - genergeneráácicióós ks küüllöönbsnbséégekgek

I jI t júútíí kk



4444

InterjInterjúúttí í pusokpusok

1.1. FelvFelvéételi interjteli interjúú, explor, exploráácicióó

2.2. AnamnAnamnééziszis

3.3. MentMentáális stlis stáátusz vizsgtusz vizsgáálatalata4.4. KrKrí í zisinterjzisinterjúú

5.5. Diagnosztikus interjDiagnosztikus interjúú (MINI,(MINI,DSM, SCID)DSM, SCID)



4545

Pszichodiagnosztikai célú felvételi interjú

A tA tüünetek explornetek exploráácicióójaja: a t: a tüünetek pontosannetek pontosan

hogyan jelentkeznek, mikor, milyenhogyan jelentkeznek, mikor, milyenhelyzetekben, mikor erhelyzetekben, mikor erőősebb, mikorsebb, mikorgyenggyengéébb, hogy prbb, hogy próóbbáál megkl megküüzdeni velzdeni velüük,k,stb.stb.

ÁÁllapotfelmllapotfelméérrééss: k: kéérdrdőőí í vek,vek,szemszeméélyislyiséégtesztek, megfigyelgtesztek, megfigyeléés,s,öönmegfigyelnmegfigyeléés, heteroanamns, heteroanamnééziszis

TovTováábbi vizsgbbi vizsgáálatoklatok szszüükskséégesekgesek--e (pl.e (pl.neurolneurolóógiai)giai)

PszicholPszicholóógiaigiai szakvszakvéélemleméényny kialakkialakí í ttáásasa DiagnDiagnóóziszis felfeláállllí í ttáása (pdg., pth.)sa (pdg., pth.)

P i h tP i h t áá iiáá ééllúú f lf l éét li i t jt li i t júú



4646

PszichoterPszichoteráápipiáás cs cééllúú felvfelvéételi interjteli interjúú

StrukturStrukturáálatlanabb elslatlanabb elsőő interjinterjúú:: mondja el, mimondja el, miéért jrt jöötttt -- lehet,lehet,hogy a panaszaival kezdi, dehogy a panaszaival kezdi, delehet, hogy rlehet, hogy röögtgtöön az egn az egéészsz éélettlettöörtrtéénetnetéét mondja elt mondja el

MindkMindkéét tt tééma fontos,ma fontos, bbáármelyikkel kezdi, a mrmelyikkel kezdi, a máásikra is sort kellsikra is sort kellkeritenkeritenüünknk

A tA tüünetek explornetek exploráácicióója itt is fontosja itt is fontos: a t: a tüünetek hogyannetek hogyan

jelentkeznek, mikor, milyen helyzetekben, mikor erjelentkeznek, mikor, milyen helyzetekben, mikor erőősebb, mikorsebb, mikorgyenggyengéébb, hogy prbb, hogy próóbbáál megkl megküüzdeni velzdeni velüük, stb.k, stb.

ÁÁllapotfelmllapotfelméérréés, diagns, diagnóózis itt is fontoszis itt is fontos (el(előőfordul, hogy mfordul, hogy máárrdiagndiagnóózissal jzissal jöön, de meg kell gyn, de meg kell győőzzőődndnüünk a felnk a feláállitottt dg.llitottt dg.

helyesshelyessééggéérrőől)l)

EldEldöönteni, minteni, mi a legmegfelela legmegfelelőőbb terbb teráápiapia éés adottaks adottak--e ae alehetlehetőősséégek? Megfelelnekgek? Megfelelnek--e a kliens sze a kliens szüükskséégleteinekgleteinek éésselvelváárráásainak?sainak?



4747

ElmElmééleti irleti iráányultsnyultsáág hatg hatáásasa

HangsHangsúúlyeltollyeltolóóddáások:sok:

dinamikusan orientdinamikusan orientáált klinikus sokat klt klinikus sokat kéérdez a korardez a koragyermekkorrgyermekkorróól, szl, száámmáára a fejlra a fejlőőddéésmenet, asmenet, aszorongszorongáások meghatsok meghatáározrozóóbbak,bbak,

-- kognitkognitíív szemlv szemlééletletűű klinikus inkklinikus inkáább az aktubb az aktuáálislisproblprobléémmáákra helyezi a hangskra helyezi a hangsúúlyt.lyt.

-- hasonlhasonlóó informinformáácicióókbkbóóllmmáást kst köövetkeztethetnekvetkeztethetnek

AnamnAnamnééziszis (Mn(Mnéémoszmoszüünnéé az emlaz emléékezet istennkezet istennőője)je)



4848

AnamnAnamnééziszis (Mn(Mnéémoszmoszüünnéé az emlaz emléékezet istennkezet istennőő je) je)

A lehetA lehetőő legteljesebb (szemlegteljesebb (szeméélyeslyes éés ts táársas)rsas) éélettlettöörtrtéénetnetmegismermegismeréése:se:

ttéények, esemnyek, eseméények, idnyek, időőpontok, adatokpontok, adatok+ a kliens ezekkel kapcsolatos+ a kliens ezekkel kapcsolatos éérzrzéései (hogysei (hogy éélte meglte meg

őőket?)ket?)TTíípusai:pusai:

rogersi strukturrogersi strukturáálatlanlatlan

AngelanderAngelander – – ffééle strukturle strukturáálatlanlatlan(objekt(objektíív, szubjektv, szubjektíív, szcv, szcéénikus informnikus informáácicióók)k)

KognitKognitíív viselkedv viselkedééss--szempontszempontúú fféélig strukturlig strukturááltlt(prediszpon(prediszponáállóó, kiv, kivááltltóó éés fenntarts fenntartóó ttéényeznyezőők, ezzelk, ezzelkapcsolatos hiedelmek, attitkapcsolatos hiedelmek, attitűűddöök)k)

AnamnAnamnééziszis instrukciinstrukcióójaja””



4949

AnamnAnamnééziszis „„instrukciinstrukcióójaja

„„KKéérem, mondja el azrem, mondja el az éélettlettöörtrtéénetnetéét, lehett, lehetőőleg aleg a

szszüületletééssééttőől kezdve: kik, mennyi idl kezdve: kik, mennyi id

őősek voltak asek voltak aszszüülei, amikor megszlei, amikor megszüületett? Tudletett? Tud--e be báármit arrrmit arróól,l,

hogy tervezett gyermek volthogy tervezett gyermek volt--e? Volte? Volt--e be báármirmikomplikkomplikáácicióó, betegs, betegséég a szg a szüületletéése kse köörrüül? Milyenl? Milyencsalcsaláádba szdba szüületett, testvletett, testvéérei voltakrei voltak--e, stb.?e, stb.?””

„„KKéérem, mondja el, kikrem, mondja el, kik éés mik voltak a fontoss mik voltak a fontosszemszeméélyek, esemlyek, eseméények aznyek az ééletletéében, amelyekben, amelyekhathatáással voltakssal voltak ÖÖnre, aknre, akáár pozitr pozitíív, akv, akáár negatr negatíívv

éértelemben?rtelemben?””

AnamnAnamnéézis tartalmazis tartalma



5050

-- szsz

üü

letlet

éé

s ks k

öö

rrüü

lmlm

éé

nyei, korasznyei, korasz

üü

llöö

ttstts

éé

g, tervezettg, tervezett

--e,e,

csalcsaláád helyzete akkor, testvd helyzete akkor, testvéérsorban a helye?rsorban a helye?-- j jáártrt--e be böölcslcsőőddéébe,be, óóvodvodáába, ha igen, hogyba, ha igen, hogy éérezterezte

magmagáát ott, beszoktatt ott, beszoktatáás ks köönnyen / nehezen mentnnyen / nehezen ment--e?, ha nem je?, ha nem jáárt, akkor ki vigyrt, akkor ki vigyáázott rzott ráá? Hogy? Hogy ééreztereztemagmagáát a bt a böölcslcsőőddéében,ben, óóvodvodáábanban (beilleszked (beilleszked é é s,s,kapcsolatok, peremhelyzet kapcsolatok, peremhelyzet ű ű vagy k vagy k ö ö zponti helyzet zponti helyzet ű ű

gyerek volt gyerek volt - - e)e)-- ÁÁltalltaláános iskola: hogynos iskola: hogy éérezte magrezte magáát, hogy ment at, hogy ment a

tanultanuláás?s? (szoci (szoci á á lis k lis k é é szs szs é é gek, teljes gek, teljes í í tm tm é é nyny

felm felm é é r r é é se)se)-- TovTováábbi tanulmbbi tanulmáányok: hogynyok: hogy éérezte magrezte magáát, hogyt, hogyment a tanulment a tanuláás?s?

-- TovTováábbibbi éélettlettöörtrtéénet: munka, kapcsolatok: hogynet: munka, kapcsolatok: hogyéérezte marezte magáát, ho ant, hogyan éértrtéékeli?keli?



5151

Az interjAz interjúú befejezbefejezéésese

1.1. ÖÖsszefoglalsszefoglalááss éés visszajelzs visszajelzééss2. Mikor2. Mikor éés ki fogja megismerni as ki fogja megismerni a

vvéélemleméény tartalmny tartalmáát s az eredmt s az eredméényt?nyt?3. T3. Táájjéékoztatkoztatáás a tovs a továábblbblééppééss

lehetlehetőősséégeirgeirőőll

Documents

A Szemelyiségvizsgálat Módszerei